Zachár László
A hazai felnőttképzési rendszer fő jellemzői HEFOP 3.5.1. „Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása” Tanár-továbbképzési alprogram „Szemináriumok” Budapest 2OO7.december 12-14.
Vizsgálati szempontok
Alapelvek és alapvető célok
Változások - Fejlődési trendek
Fejlesztési irányok és programok
Vizsgálandó területek ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Társadalmi-gazdasági elvárások Az LLL társadalmi funkciói és jellemzői Az LLL tartalma – kulcskompetenciák A felnőttképzés funkciói , területei, tanulási típusok A hazai jogi szabályozás intézményrendszer szakképesítési rendszer (OKJ) Szak- és felnőttképzési program-rendszerek Korszerű szak- és felnőttképzési módszerek Személyi és tárgyi feltételek Finanszírozási rendszer
Európai Szociális Karta (1999.évi C. törvény) Társadalmi célok
¾
pályaválasztáshoz szükséges tájékozódás joga
¾
megfelelő szakképzéshez való jog
¾
megélhetés biztosítása szabadon választott foglalkozás révén
A piacgazdaságon alapuló társadalom (európai) követelményei az oktatási-képzési rendszerrel szemben
¾
Az alkalmazkodóképesség fejlesztése
¾
A foglalkoztathatóság szakképzési rendszer-feltételeinek biztosítása
¾
Az egyén önmegvalósításának támogatása
¾
Az aktív állampolgárrá válás segítése
Az alkalmazkodóképesség fejlesztése ¾
Iskolai végzettség növelése (meghatározza a megszerezhető szakképzettség szintjét)
¾
Tanulási képesség fejlesztése (magasabb iskolai végzettséggel nő)
¾
Piacképes munkavállalói tulajdonságok megszerzése („egyenértékű a szakképzettséggel”)
A foglalkoztatás szakképzési feltételei ¾
Átjárható szakképesítési rendszer („szakmastruktúra”)
¾
Rugalmas alap-, át-, és továbbképzési rendszer
¾
Képzést ösztönző „fizikai” és „anyagi” hozzáférés
¾
Munkaerőpiaci szükségletnek megfelelő szakképzettség megszerzésének biztosítása Cél: a gazdasági és a képzési szükséglet összhangja!
Az egyén önmegvalósítása segítésének „képzési” feltételei
¾
Megfelelő pálya- és önismeret kialakítása
¾
Kiterjedt tanácsadási rendszer
¾
Ösztönző képzés-támogatási rendszer
Az aktív állampolgárság megvalósításának képzés-tartalma
¾
Megfelelő állampolgári ismeretek elsajátítása („iskolai” oktatásból, napi média-tájékoztatásból)
¾
Lehetőségek a demokratikus jogok „tényleges” gyakorlására (cselekvési „tér”: részvétel a helyi (intézményi) demokratikus közéletben)
A „tudás-társadalom” fejlettségének néhány tényezője • Tudás alapú gazdaság korszerűsége: iskolázottság szintje, szakképzettség gazdaságnak való megfelelése
• Tanuló társadalom kiterjedtsége: korosztályonkénti részvétel
• Egész életen át tartó tanulás szervezettsége: formális, non-formális, informális oktatási, képzési, művelődési rendszerek tudatos működtetése
Az egész életen át tartó tanulás társadalmi céljai ¾
Általános műveltség és kulturáltság szélesítése (közismeretek, társadalmi ismeretek, kommunikációs készségek, idegen nyelvi tudás, műszaki és számítástechnikai alapkészségek)
¾
Szakmai tudás megszerzése és folyamatos fejlesztése (első szakképzettség, továbbképzés, átképzés, pálya(foglalkozás) - módosítás)
¾
Munka világa ismereteinek / készségeinek elsajátítása és fejlesztése (pályaorientáció, pályaválasztás, és pályakorrekció, álláskeresés, munkahelymegtartás)
A felnőttképzés alapvető céljai
¾
A „tudástársadalom” kialakulásának és funkcionálásának segítése
¾
Az egész életen át tartó tanulás kiterjesztése
Az egész életen át tartó tanulás érdekrendszere ¾
A társadalom érdeke (lehető legszélesebb műveltség és szakképzettség)
¾
A gazdaság érdeke (piacképes szakképzettség a legkisebb ráfordítással)
¾
Az egyén érdeke (legcélirányosabb karrier a legmagasabb jövedelem mellett) FOLYAMATOS CÉL: A HÁROM ÉRDEK ÖSSZEHANGOLÁSA!
FEJLŐDÉS: Eredmények – Problémák – Kihívások
A felnőttképzés társadalmi funkcióinak változása ¾
Hiányos iskolai végzettség / szakmai képzettség pótlása – csökkenés eredmény!
¾
Piacgazdaság által megkövetelt szakképesítés-, és szakmaváltoztatások – növekedés kihívás!
¾
Munkaadók által megkövetelt folyamatos képzési funkció – erősödés
kihívás!
A népesség iskolázottságának alakulása 1949 és 2001 között %
100
Ó
90
88,8
A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8. osztályát elvégezte
80 70 60 50
Ó
40
38,2
30
20,6
Ó
20 10 0
12,6
5,5 4,8 1,7 1949
A 18 éves és idősebb népességből legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik
A 25 éves és idősebb népességből befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezik
0,7 1960
1970
1980
1990
1996*
Forrás: Magyar Demográfiai Évkönyv 2002. KSH
2001
Ñ
A 10 éves és idősebb népességből iskolai végzettsége nincs
Különböző iskolai végzettségű népesség megoszlása korcsoportok szerint (2001) Százalék
97% 100 90
Általános iskolai végzettség Átlag: 88,8 %
80 70 60
40%
14%
50 40
Középfokú végzettség
30
Átlag: 38,2 %
20
Felsőfokú végzettség Átlag: 12,6%
10 0
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–X Korcsoportok
50-54 Következtetés:
A népesség nagyobb arányú szakmai képzésének végzettségi akadálya nincs!
A gazdaságilag aktív (15-64 év közötti) népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (2005)
12%
4%
32%
29%
23% 8 oszt.-nál kevesebbet végzett Szakmunkás végzettségű Felsőfokú végzettségű
8 osztályt végzett Középfokú végzettségű
A foglalkoztatottak megoszl ása megoszlása a legmagasabb iskolai vvégzettség égzettség szerint Min. középfokú érettségi 54,2 %
Max. szakmunkás végzettség 45,8 %
! 8,1
0,6
13,2
16 2,4
10,2
26,8
3,9 18,7 Általános iskola 0–7 oszt.
Általános iskola 8 osztály
Szakiskola
Szakmunkásképző
Szakközépiskola
Technikum
Gimnázium
Főiskola
Egyetem
Következtetés: a min. k.fokú végzettségű népesség foglalkoztatottsága arányos !
A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint (2005) 40 35,5 %
35 30
27,9 %
25
24,5 % 31,4 %
20 15
13,8 %
8,8 %
12,6 % 18,1 %
10 5 0
8,6 % 8,6 % 2,4 %
5%
0,3 %
8 ált.isk.-nál kevesebb
Ált. isk. 8 osztálya
Szakiskola és szakmunkás képző
Gimnázium
Foglalkoztatottak megoszlása
Egyéb érettségit adó intézmény
főiskola
Munkanélküliek megoszlása
2,5% egyetem
A “biztonsági index” alakulása 1992-2005 között 8 7 6
min: 3,44
5 4
min: 2,52
Minimum felsőfok
3 2 1 0
max: 1,61
Maximum középfokú érettségi
max:
Maximum szakmunkásképző
0,92
1992
1997
2002
2005
Az iskolai formális oktatásban és az iskolarendszeren kívüli nem formális képzésben résztvevő felnőttek számának alakulása (1996-2004) 350000
Összesen Æ 237541
379455
420976
586513 !
Í
300000
295000 fő (becsült adat -KSH)
250000
200000
Középfokú Felsőfokú Iskolarendszeren kivüli szakképzés
150000
100000
50000
fő
0 1996
2000
2002
2004
évek
A felnőttképzés komplex célrendszere és aktivitásai ¾
A gazdaság változó igényeinek megfelelő, szakképzett munkaerő képzése
¾
A munkaerő alkalmazkodását segítő képességek és készségek fejlesztése (a munka világával kapcsolatos tulajdonságok és kulcsképességek)
¾
A hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése
¾
Mindenki által hozzáférhető oktatási–képzési infrastruktúra biztosítása
A felnőttképzés jogi rendszere
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Közoktatási törvény (iskolai rendszerű felnőttképzés) Szakképzési törvény (felnőttképzésre is vonatkozóak) Felsőoktatási törvény (felnőttképzésre is vonatkozóak) Felnőttképzési törvény („program” és „szerződés”) Foglalkoztatási törvény (támogatások, intézm.rsz.) Szakképzési h.jár.-ról sz.tv. (saját munkav.-k képz.) Akkreditációs kormány- és miniszteri rendeletek Államháztartási törvény (pü. tervezés és elszámolás)
Minőségbiztosítás – fogyasztóvédelem I. Felnőttképzési törvény: ¾
17.§ (1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben résztvevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihe
¾
17.§ (2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.
Minőségbiztosítás – fogyasztóvédelem II.
Felnőttképzési törvény: ¾
20.§ (1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt
¾
20.§ (2) A felnőttképzési szerződés tartalmazza: a) a képzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát, b) a résztvevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját.
A felnőttképzés intézményrendszere I. Ötpólusú, bővülő intézményrendszer ! ¾ „iskolai” felnőttképzési intézmények ¾ felsőoktatási intézmények ¾ regionális képző központok hálózata ¾ felnőttképzési gazdasági társaságok ¾ felnőttképzést folytató civil szervezetek
Összesen - több, mint 5000 nyilvántartott intézmény ! - több, mint 1300 akkreditált intézmény !
A felnőttképzés intézményrendszere II. ¾
a megfelelő „lefedettség”, a fizikai hozzáférés biztosítása
¾ hálózati együttműködés (szinergia) biztosítása
¾
regionális képző központok hálózata integrált felsőoktatási intézmények „bázisközpont”-hálózat térségi integrált szakképző központok (TISzK)
minőségi követelmények teljesítése (akkreditáció megszerzése)
Minőségbiztosítás fejlesztése – folyamatos feladat!
Társadalmi funkció változás
¾
A hiányos iskolai végzettséget pótló funkciók csökkenése
A piacgazdaság által megkövetelt folyamatos képzési funkció erősödése
¾
Program-rendszerek fejlesztése (foglalkoztatási célnak megfelelően)
ALAP-, ÁT- ÉS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAMOK
SZAKKÉPESÍTÉST ADÓ AKKREDITÁLT
KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMOK
FELZÁRKÓZTATÓ KÉPESSÉG-FEJLESZTŐ
BETANÍTÓ
MAGATARTÁS FORMÁLÓ
TOVÁBBKÉPZŐ
ELHELYEZKEDÉST SEGÍTŐ
Az új szakképesítési rendszer ¾
Szélesebb szakma-választékot kínál
¾
Jobb pályakorrekciós lehetőséget nyújt (elágazások)
¾
Szakmai továbbképzésre ösztönöz (ráépülés)
¾
Gazdaságosabb tanulást biztosít (modularitás)
¾
Hasznosíthatóbb végzettséget nyújt (kompetencia-elv)
¾
Támogatja az alacsonyabb iskolai végzettséggel nem rendelkező tanulókat a szakképesítés megszerzésében
Felnőttképzési szolgáltatások
¾ Képzési szükségletek felmérése és
képzési tanácsadás ¾ Előzetes tudásszint felmérés (PLA) ¾ Pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás ¾ Álláskeresési technikák oktatása és
elhelyezkedési tanácsadás
A pályaorientációs ? tevékenység fő területei
Oktatás-képzés
Tanácsadás
Egyéb szolgáltatás
• általános és középiskolai oktatás (tanterv szerint)
• pályaválasztási TA • továbbtanulási TA
• álláskeresési tréning
• munkaerőpiaci képzés (program szerint)
• elhelyezkedési TA
• állásbörze
Szolgáltatási funkció változása ¾ nő
az igény a non-formális képzések iránt
¾ informális csatornák fejlesztése,
erősödik a média szerepe ¾ erősödik a fogyasztóvédelem,
a képzések minőségbiztosításában
Mely rétegek képzési igényeire szükséges koncentrálni? A képzés szempontjából hátrányos rétegekére, többek között ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
alacsony iskolai végzettségűek (általános iskolát nem végzettek) gyenge tanulási képességűek szakképzetlenek fogyatékkal élők Gyes-ről, Gyed-ről visszatérők 50 év felettiek hajléktalanok roma származásúak
A képzések komplex finanszírozási-támogatási rendszere I. Állami források - Költségvetés – normatív támogatás - Munkaerőpiaci Alap - Szakképzési Alap
II. Munkaadói források
- Szakképzési hozzájárulás - Saját forrás
III. Pályázati források (hazai és uniós) - Központi és decentralizált célprogramok
IV. Egyéni forrás - Tanuló felnőtt saját hozzájárulása
Támogatások prioritásai
¾ Általános képzések és programok
(felzárkóztató, pályaorientációs, elhelyezkedést segítő, rehabilitáló, munkaerőpiacra beillesztő-, visszavezető) ¾
Szakmai képzések (állam által elismert/nem elismert szakképesítést nyújtó szakképesítést nem nyújtó/betanító, stb.)
¾
Eszköz-, és infrastruktúra fejlesztése
¾
Minőségfejlesztés (akkreditációra történő felkészülést támogató)
¾
Felnőttképzést népszerűsítő(média) programok
Összegzés 1.
a felnőttképzési rendszer hiányzó alapiskolai vagy első szakképesítés megszerzését biztosító ún. pótló funkció szerepe jelentősen csökkent;
2.
erősödött ugyanakkor az egész életen át tartó tanulást intenzíven biztosító funkció;
3.
a népesség nagyobb arányú szakmai képzésének iskolai végzettségi akadálya ma már nincs;
4.
a „biztonságos” foglalkoztatáshoz a gazdaságilag aktív(15-64 év) életkor folyamán minimum középfokú végzettség szükséges;
5. a jövőben várhatóan tovább szélesedik a rendszer folyamatos képzést biztosító funkciója: ez a képzési létszám növekedésében, és az igények differenciálódásában fog megjelenni.
Milyen kihívásokat szükséges folyamatosan „kezelni” ? ¾
A célcsoportok szerint differenciált igényeket párhuzamosan, rhuzamosan ugyanakkor szinergikus módon kell kielégíteni
¾
A differenciált és személyre szóló igények kielégítéséhez nagy számú, variábilis program és tananyag szükséges
¾
A fejlesztési igényeket súlyozni kell, ugyanakkor egyetlen terület fejlesztése sem állhat meg
¾
A fejlesztések eredményességét rövid időn belül kísérleti programokon, illetve képzéseken keresztül igazolni kell
¾
Az eredményes fejlesztéshez a szakemberek közötti széleskörű és folyamatos együttműködés szükséges
¾
A fejlesztési eredményeket széleskörűen és folyamatosan szükséges terjeszteni
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőségek: www.nive.hu www.szakma.hu
[email protected]
