A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁG EGYIK LEENDŐ SCHENGENI HATÁRÁN. Balcsók István 1 - Dancs László 2

Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁG EGYIK LEENDŐ SCHENGENI HATÁRÁN Balcsók István1 - Dancs László2 A múlt öröksége Az utóbbi évtizedekben jelentősen felértékelődött a határmenti területek kutatása, ezen belül is kiemelt hangsúlyt kapott a határok szerepének átértékelődése, illetve a határon átnyúló kapcsolatok irányai és intenzitása. Ezek a vizsgálatok különösen fontosak egy olyan – esetünkben a magyar-ukrán – határszakasz esetében, amely Magyarország EU-csatlakozása után vélhetően hosszú távon külső határ marad. Magyarország más határaival együtt az ukrán határszakasz is trianoni képződmény. A határmegvonásnál természetesen itt sem vették figyelembe a korábban kialakult gazdasági és egyéb kapcsolatokat, vonzáskörzeteket, valamint etnikai határokat, ennek következtében jelentős számú magyar kisebbség rekedt a Csehszlovákiához csatolt Kárpátalján. Az ellenséges szomszédi viszony lehetetlenné tette a gazdasági kapcsolatokat az elcsatolt városok (Ungvár, Munkács, Beregszász) és Magyarországon maradt vonzáskörzeteik között. A két világháború között a térségben egyre inkább megerősödött a határok elválasztó szerepe, a magyar vezetés pedig ideiglenesnek tekintette a kialakult helyzetet, nem tett jelentős lépéseket a központ nélkül maradt periférikus területek felzárkóztatására (Süli-Zakar I. 1992). Ezen az állapoton a II. világháború alatti területmódosítások sem változtattak, sőt a Szovjetunió befolyásának erősödésével a térségben a határok átjárhatósága még körülményesebb lett, a KGST létrejötte után pedig az együttműködő tagállamok sokkal intenzívebb kereskedelmet folytattak a Szovjetunióval, mint egymással, ami szintén hozzájárult az izoláció fokozódásához (ebben az időszakban mindössze Záhonynál lehetett átjutni a túloldalra). A határ menti kapcsolatok ekkor csak szigorúan ellenőrzött keretek között zajló, protokolláris együttműködések lehettek, amelyek csupán előre megírt „forgatókönyv” szerint működhettek (Rechnitzer J. 1999). A mai magyar-ukrán határ menti területek kapcsolattartását még tovább bonyolította, hogy 1920 óta a túloldalon lévő Kárpátalján többször is változott az állami berendezkedés: az I. világháború után Csehszlovákiához került, majd a terület 1939-1944 közötti rövid visszatérését követően a Szovjetunió része lett, végül 1991 óta Ukrajnához tartozik. Az 1980-as-1990-es évek fordulóján bekövetkezett politikai rendszerváltás a határon átnyúló kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségével kecsegtetett. Ezek a várakozások az ukrán-magyar határ mentén – ahol mindkét oldalon halmozottan hátrányos helyzetű területek érintkeznek egymással – azonban nem teljes mértékben igazolódtak be. A határ menti együttműködések fejlődésnek indultak ugyan, de a folyamat meglehetősen vontatottan halad, még mindig kevés a gazdasági kapcsolatok száma. Az elavult infrastruktúrával rendelkező és magas munkanélküliséggel küzdő határszéli települések egyelőre még nem tudják megfelelően kiaknázni a határ menti együttműködésekben rejlő lehetőségeket.

1

Balcsók István tudományos segédmunkatárs, MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Csoportja ([email protected]). 2 Dancs László tudományos segédmunkatárs, MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Csoportja ([email protected]).

1

Balcsók István – Dancs István A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK…

Fal, vagy köldökzsinór? – az ukrán magyar határ Két szomszédos ország határon átnyúló kapcsolataiban meghatározó szerepe van a határok átjárhatóságának. Lényeges, hogy a határ összekötő (híd), vagy elválasztó (fal) funkciója érvényesül-e. A több mint 136 km hosszú magyar-ukrán határszakasz teljes egészében a Nyírbátori Határőr Igazgatóság felügyelete alá tartozik. A magyar oldalon – az osztrák-magyar szakasszal ellentétben – sohasem épült ki műszaki zár, igaz az ukrán (korábban szovjet) oldalon még ma is megvan ez a műszaki jelzőrendszer, noha már régóta nem használják. A határszakaszon jelenleg öt átkelő üzemel, ennek megfelelően az átkelősűrűség kedvező, egy átkelőre 27,4 km határhossz jut. Így van ez annak ellenére, hogy a magyar-ukrán határ teljes hosszának 62%-án a Tisza és mellékfolyói természetes akadályt képeznek. Sokáig Záhony volt az egyetlen határállomás, majd 1989-ben négy új kishatárátkelőt nyitottak: Lónya, Barabás, Beregsurány és Tiszabecs. Ezek közül Beregsurány és Tiszabecs ma már nemzetközi forgalmat is bonyolít. A határátkelő közül ma is a záhonyi a legnagyobb, amely közúton és vasúton egyaránt jelentős személy- és teherforgalmat bonyolít. A többi ukrán átkelőn csak közúti forgalom van (1. ábra). 1.ábra. Határátkelők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A rendszerváltás után a határőrizet ugyan enyhült valamelyest, s új határátkelőhelyek nyitására is sor került, de a határ átlépését korlátozó bürokratikus akadályok azóta sem mérséklődtek, sőt sok tekintetben még szigorodtak is. A magyar állampolgárok számára az ukrán fél vízumkényszerrel nehezíti az átkelést annak ellenére, hogy ez az ukrán állampolgároknak nem kötelező, továbbá számos feleslegesnek tűnő nyomtatványt kell kitölteni és mindennapos a mesterséges várakoztatás is. A nehézségek ellenére a határszakasz

2


forgalma jelentős, amely elsősorban a siralmas helyzetű ukrán gazdasági helyzet miatt egyre romló életszínvonalon élő, határon átnyúló vásározásra, feketekereskedelemre kényszerülő kárpátaljaiaknak „köszönhető”. Az ukrán-magyar határ forgalmának meghatározó láncszeme a záhonyi átkelő, még mai is itt bonyolódik az összforgalom nagy része. 1988-ban, amikor még csak Záhony volt az egyetlen átkelő, 2.140.471 fő lépte át a határt. Aztán a politikai enyhülés és az ezzel párhuzamos határnyitás (négy új átkelő) megtette a hatását: soha nem tapasztalt utazási láz vette kezdetét, az ukrán-magyar határt pedig 11.210.839 fő lépte át 1989-ben (több mint ötszörös forgalomnövekedés!). Meg kell azonban említeni, hogy az 1989-es személyforgalom egy részét a tranzit utasok tették ki: a kárpátaljaiak elsődleges utazási célja az ekkor ott nagyon népszerű Jugoszlávia volt, valamint igen intenzív (1989-ben több mint 1 millió fő!) volt ebben az időszakban a csencselésre és pénzváltásra „szakosodott” lengyelek tranzitforgalma is. Ekkor még hivatalos keretek között válthattak be szovjet rubelt is. Az 1989-es forgalomnövekedést egy 1991-ig tartó csökkenés követte: a záhonyi kishatárforgalom megszűnt, a tranzitutazások lecsengése következett be, 1991-ben a kishatárátkelők nem üzemeltek egész éven át (Lónya egyáltalán nem bonyolított forgalmat, Beregsuránynál pedig csak a Beregszászi kórház építésén dolgozók kelhettek át). Ezután egy újabb emelkedési periódus következett, amelynek 1995-ös csúcsán több mint 15 millióan lépték át ezt a határszakaszt. Ebben az időszakban a „Z-s turizmus” volt a forgalom fő gerjesztője. 1993-tól 1995-ig lehetőség volt a szovjet gyártmányú használt gépkocsik vámmentesen történő Ukrajnába kivitelére, ezeket pedig Magyarországon Z betűjelű ideiglenes rendszámmal látták el. Lehetőség volt továbbá az országból kivitt gépkocsik utáni ÁFA visszaigénylésére is. Az 1996-98-ban életbe lépett ukrán vámtörvények bevezetése óta (élelmiszerek és műszaki cikkek bevitelének korlátozása, magas vámok bevezetése) pedig máig folyamatosan csökken a forgalom (2. ábra). 2. ábra. A személyforgalom alakulása a magyar-ukrán határszakasz átkelőin 1988-1999 között.

személyforgalom (fő)

16000000 14000000 12000000 10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 0 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Lónya

Barabás

Beregsurány

Tiszabecs

Záhony

ukrán viszonylat

Forrás: Nyírbátori Határőr Igazgatóság adatszolgáltatása, 2000 .

A járműforgalom összetételét vizsgálva két fő tendencia figyelhető meg: 1988-tól kezdődően (ekkor 76% volt a vasút aránya) a vasúti forgalom a keleti piacok beszűkülésével

3


folyamatosan visszaesett, a személy- és tehergépkocsik száma pedig 1995-ig emelkedett, majd azóta kissé visszaesett, de máig őrzi vezető szerepét (3. ábra). 3. ábra A vasúti és a személygépkocsi-forgalom alakulása 1988-1999 között a magyarukrán szakasz határátkelőin.

6000000 5000000 4000000 3000000 2000000 összes jármű

1000000

személygépkocsi vasúti jármű

0

1988

1989

1990

1991

1992

vasúti jármű

1993

1994

1995

személygépkocsi

1996

1997

1998

1999

összes jármű

Forrás: Nyírbátori Határőr Igazgatóság adatai, 2000.

A hagyományosan jelen lévő közlekedési eszközökön kívül (személy- és tehergépkocsi, busz, vasúti és motorkerékpár) az ukrán-magyar határ forgalmában megjelent a légi és a vízi átkelés lehetősége is. Tiszabecsnél előzetes kérés alapján (Tiszatúrák alkalmával) vízi átlépés is lehetséges, valamint az estelegesen a Nyíregyháza-Ungvár közötti légi forgalmat is ide kell sorolnunk. A határforgalom összetétele érdekes képet mutat. A magyar és az ukrán állampolgárok körülbelül 30-70% az utóbbiak javára. Barabáson és Lónyánál csak kishatárátlépővel lehet átjutni a túloldalra, ebből pedig az következik, hogy kizárólag a szomszédos határ menti területek lakosai járnak itt át (csak ők kaphatnak kisútlevelet). Tiszabecs és Beregsurány esetében 40-70% a nagy- és kisútlevéllel átlépők aránya, de a világútlevelet használók is 80%-ban a közvetlen határ menti településekről érkeznek. Záhonynál az összes ukrán belépők mintegy 90%-a érkezik Kárpátaljáról, s ez az arány igaz a magyar állampolgárokra is. Az ukrán-magyar határ személyforgalmának forgalmának meghatározó részét napjainkban a katasztrofális ukrán gazdasági helyzet miatt a túlélésért küzdő kárpátaljaiak teszik ki. Virágzik a csencselés, az üzemanyag, a cigaretta és az embercsempészet. Formális együttműködések a magyar-ukrán határ mentén A határon átnyúló kapcsolatok a magyar-ukrán határ mentén a protokolláris együttműködésektől a jól működő gazdasági kooperációkig igen széles spektrumúak. Az ukrán-magyar határtérségben a kapcsolatok először a kultúra területén, intézményes keretek között, a korábbi testvérmegyei és testvérvárosi kapcsolatok bázisán indultak be, majd fokozatosan bekapcsolódtak a civil és a gazdasági szféra szervezetei. A kulturális kapcsolatok tehát annak ellenére jelentősek, hogy közvetlen gazdasági hasznuk nincs, de egymás kölcsönös megismerésének elősegítésében szerepük óriási, és ezzel megalapozzák a további

4


együttműködéseket is. A kapcsolatok alakulásában egyre nagyobb szerepet vállalnak magukra a civil szerveződések, amelyek a szomszédos országok társszervezeteivel együtt nagymértékben elősegítik a személyes kapcsolatok javítását. Különösen a határ túloldalán élő magyarsággal létrejött kulturális kötelékek erősek, amelyek fontos szerepet játszanak a külhoni magyarság identitásának megőrzésében. Részben a közös határterületekből eredő feladatok, részben a határ túloldalán lévő nagyszámú magyarlakta település miatt a szomszédos Kárpátaljával (Ukrajna) és a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat régóta együttműködik. A megyei vezetők látogatásain és viszontlátogatásain kívül a két megye vállalatai és vállalkozói üzletember találkozókon, kiállításokon gyakran érintkeznek egymással. A megyeszékhely – jelen esetben Nyíregyháza – határon átnyúló kapcsolatai sok tekintetben hasonlóak a megyékhez. Hasonló együttműködési megállapodásokat kötnek, rendelkeznek külön külügyi osztállyal, akik a kapcsolatokat szervezik és lebonyolítják. A határ menti települési önkormányzatok közül a megyében többnek is van testvértelepülése. Az MTA RKK ATI Debreceni Csoportja által 1999-ben az ÉszakkeletAlföld határ menti sávjában 119 településre kiterjedő kérdőíves vizsgálat adatai rávilágítanak a határon átnyúló önkormányzati kapcsolatokra is (B. Baranyi – I. Balcsók – L. Dancs – B. Mező 1999.). Az ukrán határ menti 63 település közül 48 válaszolt a kérdésekre. A válaszadó önkormányzatok 75%-a (36 település) nem rendelkezik határon átnyúló kapcsolatokkal. A kapcsolattal rendelkező határ menti községek és városok többsége a hozzá legközelebb eső ország valamely - többnyire magyarlakta - közeli településével van kapcsolatban. Az ukrán határszélen 12 magyarországi település tart fenn kapcsolatot 18 határon túli településsel (ebből 13 kárpátaljai magyar település), s mindössze Gulács nem rendelkezik kárpátaljai testvértelepüléssel. Csegöld, Mándok, Szatmárcseke és Uszka az ukrán települések mellett közeli romániai önkormányzatokkal, míg Záhony a szlovák Ágcsernyővel is együttműködik. A 18 határon túli településsel kialakított kapcsolat mindenekelőtt a kultúra, a sport és az egyház színterén működik, az együttműködést öt esetben pecsételték meg testvértelepülési megállapodással. A külkapcsolatok hatékonyságát a kooperációval rendelkezők 33%-a jónak, 50%-a közepesnek, 12%-a pedig elfogadhatónak ítélte meg. A válaszadó 48 önkormányzat közül 38 (79%) a nem kielégítő kapcsolatok javítása, illetve a nem létező együttműködések létesítése érdekében semmit sem tett, Csaholc, Záhony és Barabás közös pályázatok benyújtásával és rendezvények szervezésével próbáltak lépni a kapcsolatok építése érdekében, a többi település pedig most keresi az előrejutás lehetőségeit. A határon átnyúló együttműködéseknek érdekes színfoltjai az egyházi kapcsolatok, amelyek még zárt határok mellett is fontosak voltak. A közösséghez tartozás élményén keresztül a kisebbségek identitástudata, anyanemzethez való kötődése nagyon erősen megnyilvánul, sok esetben talán ez az utolsó kapocs. Az együttműködés legfontosabb területei a határon túli lelkészek és papok anyaországbeli képzése és továbbképzése. Emellett felekezetre való tekintet nélkül a karitatív tevékenység, valamint a kulturális kapcsolatok ápolása (egyházi találkozók, hívek találkozói, kórus- és énekkari fesztiválok) is fontos színterei az egyházi kapcsolatoknak. Az oktatási intézmények egy része szintén eredményesen dolgozik együtt a határ túloldalán lévőkkel. Igen fontosak a régió autonóm módon működő felsőoktatási intézmények határon túli kapcsolata, amelyben a szomszédos országok fontos szerepet játszanak. Ezek egy része együttműködési megállapodásokon alapszik, de számos ad hoc jellegű kooperáció is működik. Az intézmények tevékenységéből adódóan a diákcsere-programok, vendégkutatók küldése és fogadása, valamint a közös kutatások és rendezvények (konferenciák, szimpóziumok) adják az együttműködések fő profilját. Évek óta igen eredményes például a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Tanárképző

5


Főiskola kapcsolata, amelynek elindításában a magyar partner oroszlánrészt vállalt, ugyanis 1994 szeptemberétől ennek kihelyezett tagozataként indult meg a képzés Beregszászon. Az együttműködés pillérei – a gazdasági kapcsolatok A három országgal: Ukrajnával, Romániával és Szlovákiával határos Szabolcs-SzatmárBereg megye földrajzi fekvésénél fogva természetes csomópontja a kelet-nyugati kereskedelemnek, mintegy kaput jelent a nyugat-európai áruk számára a hatalmas keleti piacok irányába. A KGST keretében működő gazdasági kapcsolatok felbomlása után már körvonalazódnak az új alapokra helyezett gazdasági együttműködések a határ mentén. A magyar és a kárpátaljai befektetők, illetve befektetési lehetőségek egymásra találásában fontos szerepet játszik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A gazdasági kamara internetes honlapján adatokat közöl a Kárpátaljai Különleges Gazdasági Övezetről, az ott igénybe vehető adó- és egyéb kedvezményekről, közli a Szabolcs megyei jogi személyiségű ukrán érdekeltségű vállalkozások nevét, tevékenységi körét és telephelyét. Referenciákat közöl a Kárpátalján befektetni szándékozóknak az ottani gazdaságfejlesztési szervezetekről (név, cím, elérhetőség, vezető neve), valamint több konkrét befektetési lehetőséget is részletesen felsorol. Ez az adatszolgáltatás igen fontos tevékenység, mivel ezek az adatok Kárpátalján csak igen nehezen szerezhetők be. A kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzéséről árulkodik, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2001-ben létrehozta ukrán-magyar tagozatát. A kamarák együttműködésének fő területei a közös kiállítások és üzletember-találkozók szervezése, a folyamatos információcsere, közös pályázatok, illetve az azokhoz való csatlakozás, illetve a magyar és az ukrán vállalkozók befektetéseinek segítése. A magyar befektetők már ma is a legjelentősebbek Kárpátalján. 1999. július l-jei helyi adatok szerint a megye gazdaságába invesztált külföldi tőke összege több mint 130 millió dollár volt, ami az Ukrajnában befektetett külföldi tőke 4,6%-a. Ebből Magyarország 26,8 millió dollárral (20,6%) részesedett, második helyen az USA áll 18,3 millió dollárral, majd a szomszédos Szlovákia következik 15,8 millió dollárral, Németország 8,4 millió dollárral a negyedik, Oroszország pedig 2,5 millió dollárral az ötödik helyen van. A beruházások közül 324 vegyes vállalatként, 62 pedig száz százalékban külföldi tulajdonú cégként működik. A környező országok közül a magyarországi befektetők, vállalati társtulajdonosok Kárpátalján az első helyen állnak: több mint 110 ukrán-magyar vegyes vállalat működik (HTMH 2000). Bár az 1990-es években Szabolcs-Szatmár-Beregben is megalakultak az első ukrán érdekeltségű vállalkozások, de ezek korán sem játszanak olyan jelentős szerepet, mint a magyar befektetők Kárpátalján. 2000. augusztus 31-ig 1111 ukrán érdekeltségű vállalkozást jegyeztek be Magyarországon, ezek közül ma 825 működik. A működő vállalkozások 67%-a igen csekély tőkeerejű betéti társaság, 30%-uk pedig korlátolt felelősségű társaság. A rendben működő vállalkozások 40%-a a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cégbíróságon van bejegyezve. A cégek között itt is a BT-k dominálnak, de arányuk itt még magasabb, meghaladja a 90%-ot. A Kft-k száma 30 és 1 db közkereseti társaság is van a megyében (4. ábra). A megyében működő ukrán érdekeltségű vállalkozások 38%-a (125 db) Záhonyi székhelyű, ami azt jelenti, hogy a határ menti városban élénkebb az ukrán vállalkozói kedv, mint Nyíregyházán (104 db-32%). Az ukrán érdekeltségű vállalatok zöme a kereskedelem és járműjavítás, valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedik, de akad mezőgazdasági és szállítmányozási vállalkozás is. Örvendetes, hogy a határ menti térségben ilyen magas a vállalkozási aktivitás, viszont ha azt vesszük, hogy a cégek túlnyomó része jelentéktelen tőkeerejű BT, már nem ilyen kedvező

6


az összkép. Ezen cégek 64%-ának vagyona 21 ezer forint alatt marad. Az 1 millió Ft tőkeerőt meghaladó cégek száma összesen 11 a megyében (6 db Nyíregyházi székhellyel). Ilyen alacsony tőke, valamint a felszámolt cégek magas aránya láttán felmerül az a kérdés, hogy ezek a vállalkozások nem fiktív cégek-e? Valószínűsíthető, hogy jó részük valóban fiktív vállalkozás, amelynek az elsődleges célja az ukrán állampolgárok magyarországi letelepedéséhez szükséges jövedelemigazolás biztosítása volt. 4. ábra Ukrán érdekeltségű társasvállalkozások cégforma szerint.

Szabolcs-SzatmárBereg

90.5%

9.2%

0.3%

Bt. Kft.

Magyarország

67%

0%

20%

40%

30%

60%

80%

3%

egyéb

100%

Forrás: Complex CD Céghírek adatbázis, KJK KERSZÖV 2000.08.31.

A gazdasági kapcsolatok fejlődésének elősegítésében az ukrán-magyar határ mindkét oldalán fontos szerepet játszanak a vállalkozási övezetek. A térség gazdaságának fejlesztése és a beruházások ösztönzése érdekében a Kormány 1995-ben döntött egy különleges gazdasági övezet létrehozásáról. A 195/1996.(XII. 19.) Kormányrendelet létrehozta és kijelölte a – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 50 települését magába foglaló – Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetet. Az övezethez kapcsolódóan a Magyar Beruházási és Fejlesztési Bank 50 millió Ft. Törzstőkével megalapította a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft-t, amelynek feladatai közé tartozik a vállalkozási övezet fejlesztésének koordinálása, az övezetbe történő befektetések előkészítése és menedzselése, az övezet fejlesztése érdekében befektetés-ösztönzési és Public Reletions tevékenységek folytatása, a beruházás iránt érdeklődő potenciális befektetők részére üzleti szolgáltatások nyújtása, a Záhonyi Logisztikai és Kereskedelmi Központ Működtetése, valamint a Tuzséri Ipari Park továbbfejlesztése. 1996-ban a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a társaságban 200 millió forinttal tőkét emelt, 1997-ben pedig a MÁV egy záhonyi épületet apportállt a Kft-be, melynek törzstőkéje így elérte a 285 millió forintot. Az így kialakult tulajdonosi szerkezet optimálisnak tekinthető, mivel a térség fejlesztésében leginkább érdekelt és legtöbbet tehető, országos hatáskörrel bíró szervezetek a tulajdonosok. Az övezetben az állami kedvezmények 1996. január 1-től kezdődően, legfeljebb 2006. december 31-ig vehetők igénybe. A kedvezmények alanyai lehetnek azok a belföldi székhellyel rendelkező jogi és természetes személyek, akik a vállalkozási övezetben folytatnak kedvezményre jogosító gazdasági tevékenységet. Az ukrán-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítésében, színvonalának emelésében igen fontos szerepe van a határ mindkét oldalán felépített modern, nagy befogadóképességű kamionterminálnak, valamint Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb „szárazföldi kikötőjének,” a záhonyi átrakodóállomásnak, mely a környező települések bevonásával évente 21 millió tonna áru átrakására volt alkalmas (Baranyi B. 2001). 7


1998. december 9-én a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. közreműködésével megalakult a Kárpátaljai Különleges Gazdasági Övezet, amely új dimenziót nyithat a határon átnyúló együttműködésekben, s ahol jelentős adókedvezményeket vehetnek igénybe a befektetők. Az övezet Ungvár-Munkács-Beregszász térségében pontszerűen kijelölt objektumokból tevődik össze. Ungvár-Csap-Bátyu térségében a vasúti átrakó körzet, a kamion terminál és “zöldmező”, Munkács térségében a vasúti átrakó körzet és a repülőtér, Beregszász körzetében a volt “almáskert” valamint mindhárom körzetben egyéb kijelölt objektumok tartoznak hozzá. A KKGÖ tervezett tevékenységi köre alapján az ipar park, a vámszabad terület, az exportra termelő vámszabad terület és a szabadkereskedelmi zóna ismérveit foglalja magába, lehetőséget teremtve a külföldi tőkeerős befektetők számára. A beruházási törvény értelmében Kárpátalja megyében 15 évi időtartamra rendkívüli adó és vámkedvezmény illeti meg a befektetőket. Jelen ukrajnai viszonyok között egyféle garanciát jelent a külföldi vállalkozók számára, hogy a “befektetési terv” megvalósításáról a helyi államigazgatással kell szerződést kötni, Kijevben jóváhagyott típusszerződés alapján. Ez jó esetben gyorsíthatja a vállalkozás megvalósítását és garanciát jelenthet. Az, hogy a térségben a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok miként változnak majd az euroatlanti folyamatok tükrében (közelgő EU-csatlakozás, schengeni határok), mindenekelőtt attól függ, hogy Magyarországnak milyen feltételek mellett sikerül belépnie az Európai Unióba. A határon átnyúló kapcsolatok és a tranzitkereskedelem szempontjából azonban az is döntő, hogy milyen kapcsolatokat sikerül kiépíteni keleti szomszédainkkal, mindenekelőtt Ukrajnával és Oroszországgal. Nem elegendő tehát csak Nyugat felé figyelni, a „keleti kaput” is ki kell nyitni. Ha a kínálkozó lehetőségeket megfelelően sikerül kihasználni, a magyarukrán határtérség valóban Magyarország és az Európai Unió keleti kapujává válhat. A kapcsolatok illegális szférái A „gazdasági kapcsolatok” sajátos, ám igen elterjedt formáját jelenti a térségben az ún. megélhetési turizmus és a feketemunka. A magyar-ukrán határszakasz ma Magyarország illegális kereskedelemben és szürkegazdaságban talán legaktívabb határszakasza. Általánosan elterjedt a jövedéki termékek illegális becsempészése (cigaretta, szeszesital), a feketemunka, az embercsempészés és az üzemanyag-turizmus. Mindez elsősorban az ukrán gazdaság katasztrofális mutatóival magyarázható: a GDP egy főre jutó értéke 1991-óta mintegy 60%-al csökkent, az elmaradt bérek összege mintegy 2 milliárd USD, a kárpátaljai munkanélküliséget pedig minimálisan 40-50%-ra becsülik. Ilyen mutatók tükrében nem meglepő tehát, hogy a túloldalon élők miért kényszerülnek rá a határ menti illegális tevékenységekre. A határtérség illegális tevékenységeinek sorában első helyen az „üzemanyag-turizmus” áll. A folyamatot az ukrán és a magyar üzemanyagárak közötti jelentős árrés indukálja. Bár a tevékenységben jóval több ukrán állampolgár vesz részt, mint magyar, azért az utóbbiak száma sem elhanyagolható. Egyes becslések szerint a közvetlen határmente mezőgazdasági gépparkjának kb. 50%-a ukrán gázolajat használ. A cigaretta- és a vodkacsempészés az „üzemanyag-turizmus” kiegészítő tevékenységeként, és a gyalogosok üzletágaként elterjedt. A magyar átkelők helyi piacain aztán ezt viszonteladók felvásárolják és tovább adják. Viszonylag újkeletű dolog a határon az emberek csempészése. 1999-ben az ukrán határszakaszon 17 ukrán és magyar embercsempészt, valamint kb. 500 illegálisan belépni kívánót sikerült lefülelni. Míg a csempészek bőséges helyismerettel rendelkező ukrán, illetve magyar állampolgárok, addig a csempészett alanyok Kínából, Afgánisztánból és Sri Lankából, vagy valamelyik másik szegény ázsiai országból jönnek, és rendszerint nyugatra próbálnak eljutni.

8


Kárpátalja szomorú adatokkal jellemezhető gazdaságára gondolva nem meglepő, hogy igen magas a magyar oldalon illegálisan munkát vállalók száma. Ez a tevékenység két fő csoportra osztható: a mezőgazdasági idénymunkákra és az építkezésekre. Az ország különböző pontjain (főként Budapesten és a határ közeli városokban) a kárpátaljai állásukat vesztett férfiak építkezéseken kénytelenek munkát vállalni, többnyire feketén, vagy munkavállalási engedéllyel, de ebben az esetben csak minimálbérre bejelentve. A másik tevékenység a szabolcsi mezőgazdasági idénymunkák (alma- és burgonyaszedés) felvállalása. Itt főleg nők dolgoznak, akik soha sincsenek bejelentve. A mezőgazdasági munkát végzők általában gyalogosan, vagy kerékpárral kelnek át kora reggel a határon, este pedig hazatérnek lakóhelyükre. Magyarországon a külföldiek munkavállalását szabályozó előírások következtében elsősorban a magasan kvalifikált, diplomás szakemberek (tanárok, mérnökök, orvosok) érkeznek a határtérségekbe, mivel a törvények értelmében csak abban az esetben adható ki munkavállalási engedély, amennyiben a rendelkezésre álló álláshelyek betöltésére nincs helyben megfelelő magyar munkaerő. Mivel pedig Kelet-Magyarországon a szelektív elvándorlás és az alacsony keresetek miatt elsősorban a fentebb említett szakmákban jelentkezik tartós hiány, ezért az engedélyek jelentős részét határon túli magyaroknak adják ki. Bizonyos szempontból kivételt jelent Záhony és Kisvárda térsége, ahol a kvalifikált munkaerő mellett nagy számú képzetlen, illetve betanított ukrán munkaerőt is foglalkoztatnak a textil-, bőr- és cipőiparban. Az alacsony kerestek (minimálbér, vagy még az sem) miatt ezek az ágazatok régiós szinten is tartós munkaerőhiánnyal küzdenek. Ezen a területen további átrendeződést okozhat, hogy a kedvezménytörvény jelentősen megkönnyíteni a határon túli magyarok legális munkavállalását, ugyanis ennek értelmében az engedély naptári évenként összesen három hónap időtartamra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül is kiadható lenne. A magyar oldal kis településein sokszor az egyetlen kiút az ukrán állampolgárok foglalkoztatására. Vásárosnamény térségében például nemegyszer kifejezetten rá vannak kényszerülve az olcsó, illegális ukrán napszámosok munkájára, ennek legfőbb oka, a térség vonalas infrastruktúrájának szerkezete, mivel a települések döntő többsége csak zsákvonallal kapcsolódik a 41-es főúthoz, ily módon nem éri meg szomszédos településekről származó munkaerőt foglalkoztatni. Kifizetődőbb csoportosan áthozni a határon a térségben megszokott napszám feléért is munkát vállaló feketemunkásokat, mert még a több napos szállás biztosítása is olcsóbb, mint településenként összeszedni a magyar munkaerőt. Ők ugyanis egyrészt nem minden esetben vállalják el a felkínált munkát, másrészt tömegközlekedési eszközökkel a bejárás nehezen oldható meg, a vállalkozónak pedig számottevő pluszköltséget jelentene a munkások fuvarozása. Nem ritka, hogy a feketegazdaság szerepét próbálják korlátozni. Ennek érdekében különböző intézkedéseket foganatosítanak, például Fehérgyarmaton megtiltják a helyi piacokon a külföldi állampolgároknak az árusítást. Emiatt a térségre inkább a távolabbi, engedélyezett piacokat kereső átmenő forgalom vált jellemzővé, bár Tiszabecsnél megfigyelhető az üzemanyag-csempészet és a különböző bizonytalan eredetű áruk számára létesített lerakatok létrehozása (Balcsók I. 2001). A határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a térségben Annak ellenére, hogy a magyar-ukrán határ menti térség mindkét oldalon perifériának minősül, a rendszerváltás óta eltelt időszakban a határon átnyúló kapcsolatok fejlődés pozitív irányt vett. Az intézményi keretek között zajló, a kulturális, az oktatási kapcsolatok egyaránt bővültek, de ami igazán fontos, a gazdasági kooperációk terén is elmozdulás történt. Feltámadni látszik az 1989-től folyamatosan hanyatló, az ukrán-magyar határ mentén döntő

9


szerepet játszó záhonyi vasúti komplexum, ipari park és vállalkozási övezet is elősegíti a gazdaság fejlődését. Végre Kárpátalján is megtették az első lépéseket a gazdasági kapcsolatok érdekében: létrejött a Kárpátaljai Különleges Gazdasági Övezet, amelynek területén már különböző adókedvezmények és mentességek is igénybe vehetők. A bíztató eredmények ellenére ma még a határon átnyúló kapcsolatok fenntartását számos tényező akadályozza. Időszerű lenne túllépni a régi beidegződéseken, és az elavult, centralizált gondolkodásmódot fel kellene oldani. Ez a térségben még manapság is létezik, gondoljunk csak a Kárpátok Eurorégió megalakulásának politikai síkra terelésére, amikor is az a furcsa eset állt elő, hogy egy alulról szerveződő interregionális szervezetet felülről hoztak létre. A határátlépést is bürokratikus akadályok tömege nehezíti, az ukrán közigazgatást pedig teljesen behálózza a korrupció. A rendszerváltást követően Magyarország keleti határai mentén is megalakultak az első interregionális szervezetek, amelyeket sokan a térség egyik kitörési lehetőségének tekintettek. Az 1993. február 14-én Debrecenben létrejött a Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség, amely az eurorégiók fő ismérveit szem előtt tartva a kölcsönös, határokat áthidaló gazdasági, szociális, kulturális, illetve más jellegű együttműködések létesítésére és fenntartására törekszik. Az öt tagország (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna) 161.192 km2 területén fekvő szervezet lakosainak száma jelenleg több mint 16 millió fő (5. ábra). 5. ábra A Kárpátok Eurorégiói.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza megyei jogú város teljes jogú tagjai a Kárpátok Eurorégiónak. A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársága, amely Nyíregyházán működik, igyekszik népszerűsíteni a szervezetet. Az interregionális szervezet azonban ma még nem biztosít megfelelő kertet a határon átnyúló kapcsolatok számára. Legalábbis ezt valószínűsítik annak a kérdőíves felmérésnek az adatai, amelyet az MTA RKK ATI készített

10


az Észak-Alföld Régió 384 településének polgármesterei körében. A kérdések között szerepelt hogy mennyire ismertek a polgármesterek, illetve az ő megítélésük szerint a lakosság körében az eurorégiók céljai. Mindössze egy Szabolcs megyei polgármester vélekedett úgy, hogy teljes mértékben ismeri az eurorégió céljait, míg a polgármesterek szerint a lakosság körében egyik településen sem ismerik teljes mértékben az eurorégiós célokat (6.a, 6.b. ábra). 6.a. ábra Mennyire ismerik a polgármesterek a Kárpátok Eurorégió céljait, rendeltetését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében? 6.a. ábra: Mennyire ismerik a polgármesterek a Kárpátok Eurorégió céljait, rendeltetését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében?

JELMAGYARÁZAT nem küldte vissza a kérdőívet egyáltalán nem csak kevéssé részben elég jól teljes mértékben nem válaszolt a kérdésre Forrás: kérdőíves felmérés adatai (a mintában a megyeszékhely nem szerepelt)

 MTA RKK ATI 2000.

A kérdőívekből kitűnik, hogy a Kárpátok Eurorégió még nem eléggé ismert és hatékony ahhoz, hogy a határon átnyúló kapcsolatok motorjává váljon. A válaszadók sokszor megfogalmazták, hogy csak kevéssé ismertek az eurorégió céljai, nincsenek igazi kapcsolatban az önkormányzatokkal, különösen a kis településeken nincs érzékelhető hatásuk, formálisak, illetve a Kárpátok Eurorégió estében azt is felvetették, hogy a szervezet túlméretezett a hatékony működéshez. De ennek ellenére a többség egyetért abban, hogy a kezdeményezésre szükség van, és a jövőben hasznos lehet, bár a jövőben valószínűleg a kisebb, két-háromoldalú kezdeményezések lesznek működőképesebbek. Az utóbbi állítást támasztja alá, hogy 2000. október 6-án Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár és az ukrajnai Kárpátalja megyék részvételével megalakult az Interregió, amely tulajdonképpen nem más, mint egy programrégió a Kárpátok Eurorégión belül és az érintett megyék egymás közötti kapcsolatait hivatott elősegíteni. A határon átnyúló kapcsolatokban felmerülő nehézségekre adandó egyik lehetséges válaszként értelmezhetjük a státusztörvényt (2001. évi LXII. törvény), amely különböző kedvezményekkel próbálja támogatni a határainkon túl élő kárpát-medencei magyarságot, többek között annak anyaországi kapcsolatait. A törvény hatálya arra a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén 11


Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, aki nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel. A törvény fogadtatása román és szlovák részről egyértelműen negatív, ugyanakkor Ukrajna konstruktív hozzáállást tanúsít. Ez leginkább annak tudható be, hogy a kárpátaljai magyarság Ukrajna összlakosságához képest elenyésző arányú (nem úgy mint Romániában, vagy Szlovákiában), ráadásul közigazgatásilag is periférikus fekvésű a kijevi kormányzat szemében (erre jó példa az elmúlt évek tiszai árvizeihez tanúsított ukrán hozzáállás, stb.). 6.b. ábra Mennyire ismerik a polgármesterek véleménye alapján a lakosság a Kárpátok Eurorégió céljait, rendeltetését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében? 6.b. ábra: Mennyire ismeri a polgármesterek véleménye alapján a lakosság a Kárpátok Eurorégió céljait, rendeltetését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében?

JELMAGYARÁZAT nem küldte vissza a kérdőívet (102) egyáltalán nem (51) csak kevéssé (57) részben (9) elég jól (0) teljes mértékben (0) nem válaszolt a kérdésre (9) Forrás: kérdőíves felmérés adatai (a mintában a megyeszékhely nem szerepelt)

 MTA RKK ATI 2000.

A határ menti együttműködések jövőbeli alakulását a térségben megjósolni nem egyszerű, hiszen a kapcsolatok alakulását döntően befolyásolhatja Magyarország EUcsatlakozása. A schengeni határok hatásainak prognosztizálását jelentősen megnehezíti, hogy jelen pillanatban még nem tisztázott, hogy a magyar határszakaszok közül melyik lesz az EU külső határa. Ukrajna bizonytalan gazdasági helyzete miatt bizonyosnak tekinthető, hogy az ukrán-magyar határszakasz tartósan külső határ lesz. Ennek ellenére itt is vannak bizonytalansági tényezők, mivel a schengeni határőrizeti rendszer informatikai bázisa komolyabb fejlesztés nélkül képtelen lesz az újonnan csatlakozó országok adatainak fogadására és feldolgozására. A korszerűsítést az óriási költségek miatt csak 4-5 éves távlatban tervezi az EU, addig pedig valószínűleg nem kell teljes szigorral bevezetnünk az előírásokat. Félő, hogy a schengeni határok megakaszthatják a formálódó gazdasági kapcsolatokat, és a határmenti periférikus területek további leszakadását eredményezhetik. A tanulmány egyben a T 031943 sz. OTKA kutatási programhoz is kapcsolódik.

12


Irodalom Balcsók I. 2001. Sokasodó gondok – szerény lehetőségek az Északkeleti határ mente munkaerőpiacán In: A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-Alföldön (szerk.: Baranyi B.) MTA RKK Pécs, 2001. pp. 170-215. Baranyi B. 2001. A határ menti térség és a határon átnyúló kapcsolatok fejlődésének esélyei In: A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-Alföldön (szerk.: Baranyi B.) MTA RKK Pécs, 2001. pp. 338-368. Béla Baranyi - István Balcsók - László Dancs - Barna Mező 1999. Borderland Situation and Periferality in the North-Eastern Part of the Great Hungarian Plain. Discussion Papers No. 31. (Series editor: Zoltán Gál.) Pécs, 1999. 86 p. Határon Túli Magyarok Hivatala 2000. Jelentés az ukrajnai magyarság helyzetéről. 14 p. Rechnitzer J. (1999) Határ menti együttműködések Európában és Magyarországon. In: Elválaszt és összeköt – a határ. (szerk.: Nárai M., Rechnitzer J.) MTA RKK Pécs-Győr, 1999. pp. 9-72. Süli-Zakar I. 1992. Az államhatár társadalmi-gazdasági fejlődést akadályozó hatásának vizsgálata ÉK-Magyarország határ menti területein. In: Földrajzi Közlemények CXVI. (XL.) kötet, 1-2. szám, pp. 45-56.

13

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁG EGYIK LEENDŐ SCHENGENI HATÁRÁN. Balcsók István 1 - Dancs László 2

Recommend Documents