A harmonizált ITS szolgáltatások támogatása a TEN-T hálózaton

Linking Europe in a harmonised way

EasyWay Alkalmazási Útmutatók A harmonizált ITS szolgáltatások támogatása a TEN-T hálózaton

MUNKAPÉLDÁNY 2. verzió

EasyWay is a trans-European project co-financed by the European Commission (DG MOVE)

www.easyway-its.eu

Szójegyzék DG..................................................... DG Move..........................................

Alkalmazási Útmutatók

ESG................................................... EU...................................................... HGV................................................... ITS..................................................... LoS.................................................... PT...................................................... TEN-T EA...........................................

Szakértői csoportok

TEN-T Roads................................... TMC................................................... TMP................................................... VMS...................................................

Európai Bizottság Mobilitásért és Közlekedésért Felelős Főigazgatósága Európai Unió Nehéz tehergépjárművek Intelligens közlekedési rendszerek Szolgáltatás színvonala Közösségi közlekedés Transz-európai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hatósága Transz-európai Közlekedési Hálózat Forgalomirányító központ Forgalmi menedzsment terv Változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák

Az EasyWay

egy többéves projekt a harmonizált intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Európán átívelő alkalmazása érdekében, olyan alkalmazási területeken, mint az utazási információs szolgáltatások, a forgalmi menedzsment, a teherforgalmi és logisztikai szolgáltatások, stb... Az EasyWay közel 30 országból mintegy 150 útüzemeltetőt fog össze, ezek a partnerek közösen dolgoznak a projekten, mely fokozatosan a tagállamok közötti együttműködési platformmá alakul. A projekt összhangban van az „ITS Direktívával”, melyet az Európai Bizottság 2010. évben fogadott el. Az EasyWay partnerek közösen dolgozták ki az Európán átívelő, harmonizált ITS szolgáltatásokhoz szükséges „Alkalmazási Útmutatókat”, melyeket a tagállamok útüzemeltetői már most is alkalmaznak.

Miért

dolgozta ki az EasyWay közösség az „Alkalmazási Útmutatókat”? Az EasyWay projektben résztvevő útüzemeltetők az alábbi célok megvalósítására dolgozták ki az EasyWay „Alkalmazási Útmutatókat”: ITS szolgáltatások folytonosságának támogatása a TEN-T úthálózaton; a harmonizált ITS szolgáltatások alkalmazásának támogatása a TEN-T úthálózaton; az úthasználó- központú szemlélet kialakítása; annak biztosítására, hogy az EasyWay alkalmazások valójában a legjobb megoldást adják az alábbi prioritások elérésére: > közúti közlekedésbiztonság javítása; > az úthálózat hatékonyságának javítása; > a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése.

Mik

is valójában az EasyWay „Alkalmazási Útmutatók”? Az „Alkalmazási Útmutatók” tartalma lehetővé teszi az alábbiakat: EasyWay ún. ITS „alapszolgáltatások” alkalmazásához megoldások nyújtása. Az úthálózat elemeire jellemző üzemeltetési könnyezettel összhangban az ITS alkalmazáshoz tartozó szolgáltatási szint meghatározása.

Az adott alkalmazási területen a vonatkozó szabványok elterjesztése. Az egyes nemzeti alkalmazások adatbázisának integrálása. Lehetőségek azonosítása, ha azok bármilyen mértékben lehetővé teszik hozzáadott európai értékek elérését: > úthasználói szempontból (közlekedésbiztonság, hatékonyság, elfogadás); > útüzemeltetői szempontból (biztonság, folytonosság, hatékonyság).

(*) Az EasyWay projektben 22 tagállam és 8 megfigyelő ország vesz részt


A tagállamokban az ITS szolgáltatások legjobb gyakorlatainak elterjesztése (műszaki, szervezeti és egyéb jellemzőik).

3

Mi

az „Alkalmazási Útmutatók” szerepe az EasyWay keretében? Az „Alkalmazási Útmutatók” útmutatást biztosítanak a tagállamoknak az „ITS alapszolgáltatások” megvalósításában. Az „Útmutatók” egységes szolgáltatási szinteket rögzítenek a 26 európai tagállam vonatkozásában. ITS direktíva

EasyWay alkalmazási útmutatók

ajánlások

Európai dimenzió Alkalmazások jellemzői

EasyWay szolgáltatási szintek

Létező szabványok

Üzemeltetési környezetek A szolgáltatási szinteknek megfelelő ITS alkalmazások

DATEX profil

nemzeti eredmények EasyWay Alkalmazások

A szolgáltatási szinteknek megfelelő ITS alkalmazások

Üzemeltetési környezetek

Mi

a haszna az EasyWay „Alkalmazási Útmutatóknak”?

Az „Alkalmazási Útmutatók” gyűjteménye egy megfelelő eszköz az ITS alap-szolgáltatások megvalósításához, az országok közötti tapasztalatcsere támogatására. Az EasyWay partnerek az ITS alap-szolgáltatásokat az „Útmutatók” alapján valósítják meg, így biztosítva a TEN-T úthálózaton az EasyWay projekt szolgáltatási szintjeinek használatát. Az EasyWay „Alkalmazási Útmutatókat” az útüzemeltetők az alábbiak vonatkozásában használják az ITS szolgáltatások megvalósításánál: > a figyelembe vett ITS alap-szolgáltatások egységes megközelítése; > az alkalmazni kívánt szolgáltatási szintek meghatározása; > ITS keretrendszerhez való kapcsolódás.


Az EasyWay projekt keretében az „Útmutatók” referenciát jelentenek az ITS szolgáltatások monitoringjához és menedzsmentjéhez.

4

Hogyan készülnek az „Alkalmazási Útmutatók”?

Az „Alkalmazási Útmutatók” különböző ITS alkalmazásokra/szolgáltatásokra vonatkoznak (utazási információs szolgáltatások, forgalmi menedzsment, stb.). A különböző alkalmazásokra vonatkozóan egy-egy szakértői csoport keretében folyik a műszaki munka. A szakértői csoportok tagjai az EasyWay partnerek/tagországok szakértőiből állnak. A szakértői csoportokon belül minden egyes „Útmutatónak” van egy felelőse, aki a munkáért és annak megfelelő tartalmáért felelős, valamint az adatgyűjtést szervezi. Az „Alkalmazási Útmutatók” továbbfejlesztésére és bővítésére általában a szakértői csoport tesz javaslatot. Az EasyWay „Steering Committee” meghatároz olyan időszakokat, amikor a dokumentumok nem változhatnak tartalmilag (ebben az időszakban a szakértői csoportok elvégzik az „Útmutatók” bővítést, továbbfejlesztését); és olyan időszakokat is, mely alatt az EW partnereknek lehetőségük van módosítani és véleményezni az „Útmutatók” tartalmát. Végül, amennyiben mindenben megállapodás megszületik, az „Útmutatók” végső változatát az EasyWay projekt „Steering Committee” és „Supervisory Programme Board” grémiumai hagyják jóvá.

Hogyan kapcsolódnak

az „Alkalmazási Útmutatók” az európai „ITS Direktívához”?

Az Európai Bizottság Mobilitásért és Közlekedésért Felelős Főigazgatósága (EC DG MOVE) felelős az ITS Direktíva (2010/40/EC) végrehajtásának folyamatáért, azzal a céllal, hogy megkönnyítse az európai harmonizált közúti ITS szolgáltatásokra vonatkozó specifikációk és szabványok elfogadását. Az EasyWay partnerek a négy kiemelt jelentőségű alkalmazási terület különböző szintjein vesznek részt a munkákban. A négy kiemelt jelentőségű terület a következő: I. a közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása; II. a forgalmi- és teherszállítási menedzsment szolgáltatások folyamatossága; III. a közúti közlekedésbiztonsággal és a szállítás biztonságával kapcsolatos ITS-alkalmazások; IV. a járműveknek a közlekedési infrastruktúrával való összekapcsolása. Meg kell jegyezni, hogy az EasyWay szakértői csoportok foglalkoznak ezen kiemelt jelentőségű alkalmazások legnagyobb részével. Ezek a témák a szolgáltatások nyújtása, illetve a funkcionális kialakítás témakörök keretében szerepelnek az „Útmutatókban”. A teljes EasyWay közösség elkötelezett az „Alkalmazási Útmutatókra” vonatkozó munkaprogram megvalósításában, amely tartalmazza az „Alkalmazási Útmutatók” 2010. évi változatainak alkalmazását és továbbfejlesztését, amely továbbra is kulcsfontosságú. Az „Alkalmazási Útmutatók” a DG MOVE szemében az elérhető információk adatbázisa, legjobb megoldások és ajánlások gyűjteménye – az ITS Direktíva megvalósításának támogatására.

Hogyan

épül fel ez a kézikönyv?

Az EasyWay projektek megvalósításához összesen 16 db „Alkalmazási Útmutató”, és 3 db, az ún.”Támogató Tevékenység” keretében elkészült dokumentum tartozik. Az „Alkalmazási Útmutatók” az EasyWay projekt során megvalósított ITS szolgáltatásoknak felelnek meg. Az „Útmutatók” az EW három alkalmazási területének és az alapszolgáltatásoknak megfelelően csoportosíthatóak. A „Támogató tevékenységek” képezik az EasyWay projekten belül az ITS szolgáltatások gerincét. Ezek a „Támogató tevékenységek” segítik a partnereket a harmonizált és folytonos szolgáltatások kialakításában a TEN-T hálózaton, támogatva az úthasználó-barát megközelítést az európai ITS szolgáltatások megvalósítása során.

6

UTAZÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK

8

TEHERFORGALMI ÉS LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

2

Alkalmazás Útmutató



VJT-n megjelenő harmonizált információk végfelhasználói megközelítés

Határokon átívelő és folytonos szolgáltatást támogató adatcsere protokoll

Harmonizált hálózati jellemzés és referenciák

VJT HARMONIZÁCIÓ

DATEX II

EASYWAY ÜZEMELTETÉSI KÖRNYEZET

ITS SZOLGÁLTATÁSOK ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓI

HARMONIZÁLT ÉS FOLYTONOS its SZOLGÁLTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGEK


FORGALMI MENEDZSMENT SZOLGÁLTATÁSOK

5

„Alkalmazási Útmutatók” összefoglalója

Utazási Információs Szolgáltatások P 7 Eseményekre vonatkozó információs szolgáltatás (előrejelzés és valós idejű) TIS-DG02 P 8 Forgalmi információs szolgáltatás TIS-DG03 P 9 Sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatások TIS-DG04 P 10 Várható utazási idő információs szolgáltatások TIS-DG05 P 11 Időjárási információs szolgáltatások TIS-DG06 P 12 Ko-modális utazási információs szolgáltatások TIS-DG07 „Alkalmazási Útmutatók” összefoglalója

Forgalmi Menedzsment Szolgáltatások P 13 Dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek TMS-DG01 P 14 Sebességszabályozó rendszerek TMS-DG02 P 15 Felhajtás-szabályozás TMS-DG03 P 16 Leállósáv-használatot szabályozó rendszerek TMS-DG04 P 17 Veszélyre figyelmeztető rendszerek TMS-DG05 P 18 Nehéz tehergépjárművek előzési tilalmát szabályozó rendszerek TMS-DG06 P 19 Közlekedési folyosók és hálózatok stratégiai forgalmi menedzsmentjes TMS-DG07 P 20 Vészhelyzet menedzsment TMS-DG08 „Alkalmazási Útmutatók” összefoglalója

Teherforgalmi és Logisztikai Szolgáltatások P 21 P 22

Intelligens tehergépjármű-parkolás FLS-DG01 Túlméretes- és veszélyes szállítmányok szabályozása FLS-DG02

„Támogató Tevékenységek” összefoglalója

MARE NOSTRUM P 23 Változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák harmonizációja SA-DG01 „Támogató Tevékenységek” összefoglalója

Adatcserére vonatkozó protokoll Linking Europe in a harmonised way

P 24 Datex II SA-DG02

6

„Támogató Tevékenységek” összefoglalója

Összekapcsolt ICT infrastruktúra P 25

EasyWay szolgáltatások technológiai (üzemeltetési) környezete SA-DG03

P 26 P 27

Alapvető szolgáltatások Európa-szerte (térkép) Szójegyzék

Utazási Információs Szolgáltatások

Eseményekre vonatkozó információs szolgáltatás (előrejelzés és valós idejű) _ TIS-DG02

Eseményekre vonatkozó információs szolgáltatás Hogyan lehet hatékonyan alkalmazni az eseményekre vonatkozó információs szolgáltatásokat Az előrejelzésen és a valós idejű tájékoztatáson alapuló információszolgáltatások figyelmeztetéseket biztosítanak az utazás előtt a járművezetőknek az úthálózaton fennálló és bekövetkező veszélyes helyzetekről/jelenségekről (úton folyó munkák, rendkívüli események/rendezvények), valamint az úthálózat valós idejű eseményeiről (balesetek, útlezárások, kapcsolódó közlekedési eszközök menetrendjéről, stb.). Ezek az információk segítik a járművezetőket a megfelelőbb útvonalválasztásban és az utazási időpont megválasztásában.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez

A hatékonyabb útvonalválasztás és a biztonságosabb utazás érdekében Jelen „Útmutató” elsősorban azon ITS szereplőknek szól, akik érdekeltek a forgalmi előrejelző szolgáltatások, és a valós idejű információs szolgáltatások nyújtásában. Az előrejelző szolgáltatások és a valós idejű információs szolgáltatások hozzájárulnak az útüzemeltetők általános céljainak megvalósításához. Az „Útmutató” részletesen foglalkozik az előrejelzéshez és a valós idejű eseményekről szóló üzenetekhez szükséges információkkal. A váratlan események általában veszélyes helyzetekhez kapcsolódnak; az ezekre vonatkozó információadás célja a balesetek megelőzése, az útvonalválasztás befolyásolása, és ezáltal az úthálózat biztonságosabbá és hatékonyabbá tétele. Fontos, hogy a veszélyre figyelmeztető információk minél gyorsabban eljussanak az úthasználókhoz. A várható eseményekről szóló információk lehetővé teszik az utazás előtt mind az útvonal, mind pedig az utazási mód megválasztását.

Követelmény

„0” szint

„1” szint

„2” szint

Felhasználói felület (nyelv, megjelenés)

egyetlen nyelven érhető el az információ (minden hivatalos nyelven)

angolul + még egy meghatározott nyelven elérhető az információ (minden hivatalos nyelven)

amennyiben lehetséges (felhasználói eszközök segítségével) az információk nyelv-függetlenül is elérhetők

„3” szint

Szomszédos rendszerek közötti információáramlás

nincsen információcsere

információcsere csak a közvetlenül szomszédos részek között

információcsere a szomszédos rendszereken túl is

A helyi és az alsóbbrendű úthálózat információi

csak a TEN-T hálózatra vonatkozó információk

a nagyobb és fontosabb, nem TEN-T hálózati elemekre vonatkozóan

szükség esetén a helyi úthálózat információi, amennyiben ezeknek hatásuk van a TEN T hálózatra

Információ részletessége

nincs

adott útvonalra (2 csomópont között)

adott útszakaszokra (kb. 1 km-re)

pontos helyre vonatkozóan (koordináták)

Információ szintje

esemény (pl. torlódás)

esemény + időtartama

esemény + időtartama + következménye

esemény + időtartama + következménye + alternatív útvonal

Az „Útmutatóban” szereplő, az eseményekre vonatkozó információs szolgáltatás szolgáltatási szintjeinek meghatározásakor az úthasználói szempontok kerültek figyelembe vételre, mint pl. nyelv-független átfogó információk, valamint a határokon átnyúló szolgáltatások (helyi és az alsóbbrendű úthálózat információi). A szolgáltatás kialakításának folyamatait a vonatkozó „Alkalmazási Útmutató” részletesen tárgyalja. Az „Útmutató” követelményeket tartalmaz az adatminőségre vonatkozóan, mely fontos a szolgáltatási szintek meghatározásakor.

A jelenleg működő alkalmazások és információs rendszerek követelményei igen különbözőek, az egyes országok nemzeti stratégiái és megvalósítási stratégiái miatt. Így minimális szolgáltatási szintek kikötése nem célszerű. Azonban a szolgáltatási szintek és kritériumok meghatározása igen lényeges az információszolgáltatás szempontjából; a jövőbeli fejlesztések ezzel a folyamattal párhuzamosan haladhatnak a szolgáltatási szintek nagyobb európai harmonizációja érdekében. Az ajánlások által a szolgáltatásokat egyre inkább európai kontextusban lehet kezelni; például a szolgáltatóknak meg kell próbálniuk többnyelvű (amennyiben ez lehetséges) vagy nyelv független (szimbólumok és piktogramok segítségével) információszolgáltatást biztosítaniuk. Az „Útmuta-

tó” tartalmaz szabványokat, előírásokat, ajánlásokat és már működő európai projekteket, hogy az információátvitelt és információszolgáltatást szabványosítani lehessen, mivel ezek közvetlenül érintik az előrejelzéseket és a valós idejű eseményekre vonatkozó információs szolgáltatásokat. Az „Útmutatók” későbbiekben kidolgozandó változatainak az a célja, hogy ezek az „Útmutatók” több leírást tartalmazzanak, és a harmonizáció érdekében még szigorúbban határozzák meg a szolgáltatási és az adatminőségi szinteket, úgy, hogy a követelmények összekapcsolhatók legyenek az ún. útüzemeltetési környezettel. Mivel több EasyWay kutatás befejeződött, így egyre több műszaki jellegű útmutatás is lehetővé válik, pl. az interaktív útvonalajánlás területén.


Hogyan érhető el az eseményekre vonatkozó információs szolgáltatások magasabb szolgáltatási színvonala és nagyobb fokú harmonizációja Európa-szerte

7


Forgalmi információs szolgáltatás _ TIS-DG03

Forgalmi információs szolgáltatás Hogyan biztosít hatékony tájékoztatást a forgalmi információs szolgáltatás a multimédiás hálózaton keresztül A forgalmi információs szolgáltatások a TEN-T úthálózat meghatározott részein nyújtanak forgalmi információkat az úthasználóknak. Az előrejelzett, vagy a valós idejű információk mind utazás előtt, mind pedig utazás közben elérhetőek. Az információk továbbításához különböző információs csatornák használhatók (pl. VJT-k, weboldalak, rádió/TV, mobiltelefonok, navigációs berendezések, stb.). A szolgáltatás mind általános, mind pedig személyre szabott forgalmi információkat is továbbíthat az úthasználók felé.

Forgalmi információk a hatékony útvonalválasztáshoz és a fenntartható utazáshoz hasznosak utazás előtt és utazás közben; hasznosak az utazás megtervezéséhez, hogy az mikor és hogyan történjen; segítségével minimalizálhatóak a forgalmi torlódásokból eredő káros hatások. Így az úthasználók információval rendelkeznek a forgalmi körülményekről, melyek jelentősen hozzájárulnak a közúti közlekedés környezeti hatásainak mérsékléséhez, az energiahatékonysághoz és a közlekedésbiztonságához.



8

Követelmény

„0” szint

„1” szint

„2” szint

Felhasználói felület

egyetlen meghatározott nyelven érhető el

a rendelkezésre álló adatok/ a rendelkezésre álló adatok/ információk egy közös, információk nyelvtől meghatározott nyelven függetlenül elérhetők (angolul) érhetők el



csak a közvetlenül szomszédos területek között

szomszédos rendszereken túl is

Helyi és alsóbbrendű úthálózat információi

nincs

forgalmi információk a fő útvonalakra

forgalmi információk a fő útvonalakon kívül is elérhetők

Információ részletezettsége

nincs


információk adott útszakaszokra (kb. 1 km-re)

Hogyan érhető el a forgalmi információs szolgáltatások magasabb szolgáltatási szintje és folytonossága Európa-szerte Ideális esetben a forgalmi körülményekről szóló információknak elérhetőnek kellene lenniük egész Európa-szerte, a szomszédos régiókon, és tagállamokon átnyúló módon. Az „Útmutató” célja a jelenleg működő szolgáltatások továbbfejlesztése egy valódi pán-európai szolgáltatássá, továbbá a megfelelő szolgáltatási színvonal biztosítása.

A szolgáltatás folytonosságának szempontjai: a lefedettség (földrajzi és időbeli rendelkezésre állás); a folytonosság a közlekedési folyósokra, illetve a TEN-T hálózatra vonatkozóan; a nyelv-függetlenségre vonatkozó jellemzők.


Sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatások _ TIS-DG04

Sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatások Hogyan lehet statikus vagy dinamikus sebességszabályozásra vonatkozó információkat megjeleníteni A sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatás az adott útszakaszon maximálisan megengedett sebességértéknek a járművezető felé – különböző módokon – való továbbítását jelenti. Ez olyan statikus és dinamikus információk továbbítását jelenti, melyeket az útüzemeltetők a forgalmi menedzsment keretében használnak (nehéz tehergépjárművekre vonatkozó sebességek, úton folyó munkavégzés miatti korlátozás, kedvezőtlen időjárás, szennyezés, stb.).

A sebességkorlátok folyamatos ismerete és a biztonságos vezetés a TEN-T hálózaton a következőket jelenti: közúti közlekedésbiztonság növelése: a balesetek számának csökkentése; járművezetők „bizonytalanságának” csökkentése (érvényes sebességkorlátozások továbbítása üzemeltetési határon átnyúló szakaszokon); forgalmi menedzsment intézkedések támogatása.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez „0” szint

„1” szint

„2” szint

Felhasználói felület

egyetlen meghatározott nyelven érhető el

a rendelkezésre álló adatok/ információk különböző, vagy egy közös, meghatározott nyelven érhetők el

az információ rendelkezésre állása nyelv-független


nincsen információ-csere

információcsere csak a közvetlenül szomszédos részek között

információcsere szomszédos rendszereken túl is

Helyi és alsóbbrendű úthálózat információi

nem értelmezhető: nem szükséges tájékoztatás a helyi és az alsóbbrendű úthálózat sebességkorlátozásairól

Infrastrukturális megjelenítés

adott földrajzi területre


adott útszakaszokra (kb. 10 km-es szakaszok)

Navigációs rendszer (lefedettség)

nem teljes, sok lefedetlen terület

néhány lefedetlen terület

kevés lefedetlen terület

csak statikus adatok

statikus és részben dinamikus/ időszakos adatok

statikus és teljesen dinamikus adatok

Statikus/dinamikus adatok

„3” szint

teljes lefedettség

Hogyan érhető el a harmonizált sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatások magasabb szolgáltatási szintje Európa szerte Az európai kihívást az adatgyűjtés, az adattárolás, az adatfrissítés harmonizált módszerei jelentik, valamint az útüzemeltetők és a térképkészítők közötti szoros és egyszerű

együttműködés. Ezek az egyes országokban különbözőek lehetnek a szabályozások különbözősége miatt.


Információ részletessége

Követelmény

9


Várható utazási időkre vonatkozó információs szolgáltatások _ TIS-DG05

Várható utazási időkre vonatkozó információs szolgáltatások Hogyan lehet hatékony módon tájékoztatást nyújtatni a várható utazási időkre vonatkozóan multimédiás hálózaton keresztül A várható utazási időkre vonatkozó információs szolgáltatások a TEN-T hálózat meghatározott részeire vonatkozóan szolgáltatnak információt az úthasználóknak az utazási időkről. Ezek a valós idejű, pontos és folyamatosan frissített információk utazás közben és utazás előtt is elérhetőek. Különböző kommunikációs csatornák használhatók: VJT-k, internetes weboldalak, rádió, TV, mobiltelefon, okostelefon, navigációs berendezések, stb.

A hatékony forgalmi menedzsment, a biztonságos, idő-hatékony és fenntartható utazások érdekében A várható utazási idő előrejelzése jelentősen hozzájárul a forgalomlefolyás hatékonyságának növeléséhez, azáltal, hogy a közlekedők a költségek és az időmegtakarítás szempontjából legkedvezőbb útvonalat választják, így a szolgáltatás széleskörű alkalmazása csökkenheti a torlódások kialakulását. A szolgáltatás hozzájárul továbbá a közlekedésbiztonság javításához, és a környezetszennyezés csökkentéséhez is. A hatékonyság összefüggésben van az utazási idővel (rövidebb utazások) és az utazási móddal, melyek mindegyike az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkenéséhez vezet.



10

Követelmény

„0” szint

„1” szint

„2” szint

Kapcsolat a szomszédos rendszerekkel


utazási időre vonatkozó információ cseréje csak a közvetlenül szomszédos területek között

szomszédos rendszereken túl is információcsere

Helyi és az alsóbbrendű úthálózatok információi

nincs

utazási idők információi a főútvonalakra

utazási idők információi a főútvonalakon kívül is elérhetőek

Információ részletessége (helyszínre vonatkozóan)

nincs

adott útvonalra vonatkozóan (2 csomópont között)

adott útszakaszra (kb. 1 km-es szakaszok)

Statikus / dinamikus

statikus / múltbeli adatok

statikus / múltbeli adatok + részben dinamikus adatok

statikus / múltbeli adatok + teljesen dinamikus adatok

Hogyan érhető el a várható utazási időkre vonatkozó információk rendelkezésre állásának és megjelenítésének magasabb szolgáltatási színvonala és folytonossága A szolgáltatással kapcsolatos európai kihívás a szolgáltatás lefedettsége (a földrajzi és időbeli lefedettség), a szolgáltatásnak a közlekedési folyósokon és TEN-T hálózaton

való folytonosságára, valamint nyelv-függetlensége.

TRAVEL INFORMATION Utazási InformációsSERVICES Szolgáltatások

TIS-DG01 _ Deployment Időjárási információsguideline szolgáltatások synthesis _ TIS-DG06

Időjárási információs szolgáltatások Hogyan biztosítanak hatékony tájékoztatást az időjárási információs szolgáltatások egy multimédiás hálózaton keresztül Az időjárási információs rendszerek általános meteorológiai adatokat szolgáltatnak az adott régióról (hőmérséklet, szél iránya és nagysága), az úthálózat egyes elemein tapasztaltható időjárási eseményekre figyelmeztetnek és küldenek üzeneteket (köd, jegesedés, erős zápor, stb.), valamint az úthálózat egyes speciális elemeire vonatkozó információkat szolgáltatnak (pl. hidak, melyek erős szélben lezárásra kerülhetnek). Az információkat (pl. útburkolat állapota, látótávolság, csapadék, erős szél) akkor kell az úthasználók rendelkezésére bocsátani, ha kedvezőtlen időjárási körülményekre kell számítaniuk a későbbi útszakaszokon, vagy

azok egy részén. A járművek típusának (közösségi közlekedés, nehézteher-gépjárművek) vagy pedig az általuk szállított áru jellegének megfelelően az időjárási információk teljes köre, vagy egy része lehet hasznos. A hatékony forgalmi menedzsment és a biztonságos közlekedés érdekében Jelen „Útmutató” azon szereplők számára nyújt információkat, akik érintettek a közlekedésmeteorológiai információk szolgáltatásaiban. Az úthasználóknak a kedvezőtlen időjárási körülményekről, az előttük lévő szakaszról, vagy egy adott útszakaszokról szükséges információkat szolgáltatni. Így ez az információszolgáltatás nagymértékben hozzájárul az útüzemeltetők általános célkitűzéseinek megvalósításához.

Követelmény

„0” szint

„1” szint

„2” szint

Felhasználói felület, nyelv

egyetlen rögzített nyelven érhető el (minden hivatalos nyelven)

angol nyelven + egy rögzített nyelven elérhető információk (minden hivatalos nyelv)

lehetőség esetén (végfelhasználói felülettől függően): a rendelkezésre álló információk több nyelven / nyelvtől függetlenül elérhetők



csak a közvetlenül szomszédos területek közötti információcsere

szomszédos rendszereken túl is van információcsere

Helyi és az alsóbbrendű hálózatok információi

csak TEN-T hálózaton áll rendelkezésre információ

információcsere és információ a stratégia úthálózaton, mely nem része a TEN-T hálózatnak

igény esetén további információ a TEN-T-ra hatással bíró helyi utakról

Az információk szintje/ minősége

csak időjárási információk

+ időjárási körülményekre vonatkozó figyelmeztetések

+ aktuális körülmények elemzése és előrejelzés

Hogyan érhető el az időjárási információs szolgáltatások elérhetőségének és megjelenítésnek magasabb szolgáltatási színvonala a folytonosság és a megbízhatóság tekintetében Minden helyi időjárási információs szolgáltatás megvalósítása hozzájárul az EasyWay projekt céljaihoz. Tisztán műszaki alapon kijelenthető, hogy minden újabb alkalmazás további hozzájárulást jelent ezekhez a célokhoz. Szolgáltatói és úthasználói szempontból azonban további követelmények is felmerülnek. Az úthasználók/végfelhasználók csak akkor fo-

gadják el a szolgáltatást (és lesznek hajlandók fizetni érte), ha az valóban nagy kiterjedésű területeket fed le megfelelő előrejelzési időtávval. A nemzetközi szolgáltatások megvalósításának lehetősége érdekében (több országot lefedő szolgáltatás) az utazási információs szolgáltatások műszaki és szervezeti szempontjainak harmonizációja szükséges.



11

TRAVEL INFORMATION Utazási InformációsSERVICES Szolgáltatások

Ko-modális TIS-DG01 _ Deployment utazási információs guideline synthesis szolgáltatások _ TIS-DG07

Ko-modális utazási információs szolgáltatások Hogyan lehet a ko-modális utazásra vonatkozón átfogó információkat biztosítani A ko-modális utazás információs szolgáltatások egyidejűleg kínálnak információkat a különböző utazási módokról/eszközökről (multimodális információ) és/ vagy ugyanarra az útvonalra vonatkozó különböző utazási módokról/eszközökről adnak információkat (intermodális információ).



12

A magas szintű mobilitás, közlekedési módváltás és a kisebb környezeti terhelés érdekében A ko-modális utazási információs szolgáltatások a közlekedési módok közötti váltást támogatják a környezetbarát közlekedési módok/eszközök előnyben részesítésével, használatuk a közlekedési infrastruktúra hatékonyabb üzemeltetéséhez, valamint kedvezőbb kihasználtságához vezethet. Az úthasználóknak lehetőségük van választani a különböző utazási módok/ eszközök között, vagy választhatják az inter-modális utazási lehetőségek kombinációját. Az útfelhasználók átfogó információkat kapnak az alternatív lehetőségekről, így a szolgáltatás a közösségi mobilitást támogatja.

Kritérium

„0” szint

„1” szint

„2” szint

„3” szint

„4” szint


nincs

két különböző adatforrás

három különböző adatforrás

négy különböző adatforrás

négynél több különböző adatforrás

Helyi és alsóbbrendű úthálózatok információi

nincs

TEN-T úthálózat

TEN-T úthálózat és főbb nem TEN-T elemek

TEN-T és másodlagos úthálózat

teljes úthálózat

Statikus/ dinamikus

nincs

egyéni és közösségi közlekedésről is csak statikus információ

egyik típusú közlekedésre vonatkozóan valós idejű szolgáltatás (egyéni vagy közösségi közlekedés)

valós idejű információk mind az egyéni, mind pedig a közösségi közlekedésre

minden korábbi szint információi + repülőtéri valós idejű információk

Földrajzi kiterjedés

nincs

helyi

regionális

nemzeti

nemzetközi

Közlekedési módok

nincs

egy közlekedési mód információi

két közlekedési mód / eszköz információi

három közlekedési mód /eszköz információi

több mint három közlekedési mód / eszköz információi

Közösségi közlekedés üzemeltetőinek részvétele

nincs

egy közösségi közlekedési üzemeltető

nagyobb városok közösségi közlekedésének üzemeltetői

minden jelentősebb közösségi közlekedés üzemeltető

„3” szint + kisebb magán vállalatok is

Ko-modalitás (multi-modalitás, inter-modalitás)

nincs

két közlekedési mód/ eszköz összehasonlítása

minden közlekedési mód/eszköz összehasonlítása

minden közlekedési mód/eszközmód ös�szehasonlítása plusz két mód összekötése

minden közlekedési mód/eszköz összehasonlítva és összekapcsolva

Útvonal-megjelenítés

nincs

listásan

listásan + csomópontok statikus térképei

listásan + útvonalak statikus térképei

listásan + interaktív térképek

Mobileszközök használatának támogatása

nincs

igen

Szolgáltatási tulajdonságok

nincs

menetrendek

nincs adat személyre szabott menetrendek

nincs adat személyre szabott menetrend + költségek jelzése

nincs adat előzőek + utazás környezeti hatásának megjelenítése

Hogyan érhető el a ko-modális utazási információs szolgáltatások magasabb szolgáltatási színvonala a jobb lefedettség és az információk megjelenítésének tekintetében A ko-modális rendszerek esetében az európai kihívások: a szolgáltatás lefedettsége (földrajzi és időbeli rendelkezésre állás), a fő közlekedési folyósokon és a TEN-T hálózaton való folytonosságuk, valamint nyelv-függetlenségük. A szolgáltatások alapja a jól definiált közös geo-referencia rendszer, az integrált adat-modell, a megfelelő adat-formátumok, valamint az adatcserére vonatkozó protokollok

megfelelő definiálása, mely a ko-modális alkalmazások érdekében lehetővé teszi a különböző forrásokból származó adatok integrálását. A magas szintű szolgáltatások érdekében elengedhetetlen az átfogó minőségbiztosítás, amely kielégíti az úthasználók igényeit, elsősorban azért, mivel a ko-modális utazási információs szolgáltatások különböző adatforrásokat használnak.

Forgalmi Menedzsment Szolgáltatások

Dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek _ TMS-DG01

Dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek Hogyan biztosítható az úthasználók számára a forgalmi sávoknak a forgalmi igényekhez - megfelelő eszközökkel történő hozzárendelése A dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek a forgalmi sávoknak időszakonként változó felosztását teszik lehetővé az aktuális forgalmi igényeknek megfelelően. Ezt a változó forgalmi sáv felosztást különböző forgalomirányító berendezések, VJT-k, útburkolatba süllyesztett LED markerek, útirányt jelző táblák, stb. segítik. Több alapvető forgalomszaKözös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez automatikus kamerás megfigyeléssel

bályozó rendszert lehet megkülönböztetni: váltakozó irányú sávhasználatot biztosító rendszer, csomópontok sávkiosztását szabályozó rendszer, alagutak és környezetük sávfelosztását szabályozó rendszer, a leállósáv használatát biztosító rendszer. A hatékony forgalmi menedzsment és biztonságos közlekedés érdekében A dinamikus sávkiosztást lehetővé tevő rendszerek alapvető célkitűzései: a kapacitás növelése a rendelkezésre álló közlekedési felület jobb kihasználásával; a forgalmi sávok időszakos lezárásának biztosítása balesetek, fenntartási munkák, és úton folyó munkák esetében (a forgalmi sávok megfelelő biztosítása). Szolgáltatás szintje

„A” szint

„B” szint

„C” szint

Információ megjelenítés

hagyományos közlekedési jelzőtáblákkal

dinamikus prizma

VJT

Megfigyelés

manuálisan, rendőrök és/vagy útellenőrök által

félautomata, rendőrök és/vagy útellenőrök által, valamint kamerákkal

automatikusan kamerák, detektorok és érzékelők által

Be- és kikapcsolás

manuálisan a helyszínen

manuálisan és távvezérléssel

manuálisan és döntéstámogató rendszerrel

Sávok felszabadítása

fizikai elkorlátozással (rendőrség vagy útellenőrök által)

fizikai elkorlátozás és kamerás megfigyelés

fizikai elkorlátozás és kamerás megfigyelés + automatikus észlelés

Ellenőrzés

rendőri/útellenőri jelenléttel

automatikus kamerás megfigyeléssel

automatikus kamerás megfigyeléssel

Hogyan érhető el a dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek magasabb szolgáltatási színvonala és harmonizált alkalmazása Figyelembe véve a dinamikus sávhasználatot támogató rendszerek európai szintű alkalmazását szükséges a biztonsági követelmények összehangolása és az egyértelmű utasítások alkalmazása a megfelelő járművezetői viselkedés biztosítására. Ezt figyelembe véve a VJT-n megjelenő

információk harmonizációját támogatja és koordinálja az EGS4 szakértői csoport ún. „Mare Nostrum” tanulmánya. A kommunikációs eszközök interoperabilitását és együttműködését kell biztosítani a különböző üzemeltetésű területek/szakaszok forgalomirányító központjai között.


Az ellenőrzést, mint kiegészítő követelményt kell figyelembe venni a szolgáltatási szint kialakításakor, a nemzeti vagy a regionális politikáktól és a szolgáltatás alkalmazásának helyi sajátosságaitól függően. Az ellenőrzési követelmény nem tekinthető kritikusnak vagy kötelezőnek a szolgáltatási szint elérési folyamatában. Ennek következtében a kötelezettségek, melyek az ellenőrzés alkalmazására vonatkoznak nem terhelhetők az EW partnerekre. Az «A», «B» és «C» jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az „Alkalmazási Útmutató” jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel.

13

TRAFFIC MANAGEMENT Forgalmi Menedzsment SERVICES Szolgáltatások TMS-DG02 _ Deployment Sebességszabályozó rendszerek guideline synthesis _ TMS-DG02

Sebességszabályozó rendszerek Hogyan lehet a sebességszabályozó rendszerek által nyújtott megoldásokat alkalmazni Sebességszabályozás/sebesség menedzsment alatt a maximális megengedett sebesség rugalmas változtatását értjük, melynek célja a járművezetők támogatása az aktuális forgalmi és időjárási körülményeknek megfelelő mindenkori sebességérték megválasztásában. A rendszer VJT-ken keresztül jelzi ki a kötelező, vagy pedig a javasolt maximális sebességet, igazodva az aktuális forgalmi- és/vagy útviszonyokhoz.

A hatékony és fenntartható forgalmi menedzsment, valamint a biztonságos közlekedés érdekében A változó sebességszabályozó rendszerek legfontosabb célkitűzései a járművezetők támogatása a biztonságos utazási sebesség megválasztásában, és/vagy a forgalomlefolyás folyamatosságának fenntartása. Ezzel egyes esetekben a sebességszabályozó rendszerek alkalmazása hozzájárul a környezeti károk csökkentéséhez (pl.: levegőszennyezés, zajterhelés, stb.). A kijelzett sebességhatároknak összhangban kell lenniük a mindenkori forgalmi- és útkörnyezeti körülményekkel, ebben az esetben a járművezetők elfogadják és betartják azokat. Ezáltal javul a közlekedésbiztonság, nő a mobilitás, egyenletesebb a forgalomlefolyás, növekszik az utazási komfort, továbbá csökken a környezetterhelés.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Szabályozás részei

Szolgáltatási szint „A” szint

„B” szint

„C” szint

Jelzőtáblák (VJT)

mozgó jelzésképek (lapozható, forgatható, stb.)

dinamikus prizma

LED technológia

Jelzések életbeléptetése és ellenőrzése

manuálisan, a helyszínen

manuálisan, táv-ellenőrzéssel

automatikus

Érzékelés

nincs

időterv alapú

a célnak megfelelő szenzorokkal felszerelt rendszer

Forgalomirányító központtal való kommunikáció

nincs, pontszerű alkalmazás

időszakos kapcsolódás (GPRS vagy telefon kapcsolat)

szélessávú, folyamatos kapcsolat


Az «A», «B» és «C» jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az „Alkalmazási Útmutató” jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel.

14

A magasabb szolgáltatási szintek elérése érdekében Európa-szerte támogatni kell a koordinált alkalmazásokat Koordinált megvalósítási tervekre van szükség azokon az európai útszakaszokon, ahol bizonyított módon a legnagyobbak az elérhető haszonértékek (pl. ahol az EasyWay célkitűzéseinek vonatkozásában teljesen egyértelműek a hatások, továbbá azokon a szakaszokon, ahol a haszonértékek meghaladják a költségeket). Kiemelt figyelmet kell

fordítani a nagyvárosok környékére és a fővárosi régiókra, valamint azokra a szakaszokra, ahol jelentős a forgalmi terhelés, csúcsidőszakban jelentősen visszaesik a sebesség vagy a kedvezőtlen időjárás miatt forgalmi torlódás alakul ki. Járművezetői szemszögből nézve fontos harmonizált jelzésképek definiálása.

TRAFFIC MANAGEMENT Forgalmi Menedzsment SERVICES Szolgáltatások TMS-DG01 _ Deployment guideline Felhajtás-szabályozás _ TMS-DG03 synthesis

Felhajtás-szabályozás Hogyan lehet a TEN-T úthálózaton a felhajtást szabályozni A felhajtás szabályozás olyan szabályozási megoldás, amely az autópályák és az autóutak felhajtóágain elhelyezett jelzőlámpák segítségével csúcsidőszakban, vagy torlódás esetén előre meghatározott ciklus szerint, időben váltakozva engedi a felhajtó forgalmat az aktuális – főpályán és felhajtón tapasztalható – forgalmi körülményeknek megfelelően. Ezáltal a főpályán a forgalomlefolyás folyamatos marad és a fonódó szakaszon (besorolásnál) csökken a forgalmi zavar mértéke. A jelzőlámpák működése a mindenkori forgalomnak megfelelő – mind a főpályán, mind pedig a csatlakozó felhajtóágon. A hatékony monitoring, szabályozás és forgalmi torlódások csökkentése érdekében A „ramp metering” célkitűzése, hogy a főpályán elkerülhető vagy késleltethető legyen a forgalom összeomlása, biztosítható legyen a maximális átbocsátó-ké-

pesség, az alsóbbrendű/városi úthálózat túlterhelése nélkül. Az említett célok elérhetők az alábbiakkal: A főpályába becsatlakozni kívánó forgalom szabályozása – abban az esetben, ha szabályozás nélkül a forgalom összeomlása vagy pedig kritikus mértékű torlódások következnének be. A felhajtó forgalom folyamatos megfigyelése és szabályozása által elkerülhető, hogy a főpályára egyszerre beérkező nagyobb járműcsoportok akadályozzák a már ott közlekedőket. A csatlakozó, alacsonyabb rendű úthálózaton a felhajtás-szabályozás hatására kialakuló visszaduzzasztó hatás mérséklése. A felhajtás-szabályozás egyik járulékos lehetősége, hogy az autópályát csak rövidtávú utazásra használó járművezetőket visszatartsa az autópályára való felhajtástól. A felhajtásra való várakozással eltöltött idő ugyanis kedvezőtlen hatásként jelentkezik (bár a becsatlakozás után a folyópálya zavartalan forgalma ellensúlyozza ezt).

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Felhajtás-szabályozás részei

Szolgáltatás szintje „A” szint

„B” szint

„C” szint

Előjelzés

statikus: hagyományos jelzőtáblákkal

dinamikus prizmák

VJT

Program

előre betáplált, órarend alapú vezérlés

helyi vezérlés

központi, rendszer-alapú vezérlés

Járművezetők ellenőrzése

nincs, vagy csak időszakos rendőri jelenlét

folyamatos, automatikus kamerás megfigyelés

folyamatos kamerás megfigyelés

A magasabb szolgáltatási szintek elérése és a harmonizált felhajtás-szabályozás megjelenítése Európa-szerte A jelenleg működő alkalmazások és forgalmi menedzsment intézkedések, valamint a műszaki szempontok heterogenitása – mint pl. speciális algoritmusok és a monitoring eljárások – nem képezik a harmonizáció területét. A felhajtás-szabályozás harmonizációjának a végfelhasználók szempontjait kell figyelembe venni (járművezetők és útüzemeltetők), biztosítva a járművezetők számára azt,

hogy Európa-szerte hasonló kialakítású környezettel találkozzanak a felhajtás-szabályozással érintett területeken. Ennek részei: előrejelzés a felhajtóágakon; a felhajtás jelzőlámpája jelzőfeji kialakítása; a jelzőrendszerek elhelyezkedése; az úthasználók tájékoztatásának módja.


Az ellenőrzést, mint kiegészítő követelményt kell figyelembe venni a szolgáltatási szint kialakításakor, a nemzeti vagy a regionális politikáktól és a szolgáltatás alkalmazásának helyi sajátosságaitól függően. Az ellenőrzési követelmény nem tekinthető kritikusnak vagy kötelezőnek a szolgáltatási szint elérési folyamatában. Ennek következtében a kötelezettségek, melyek az ellenőrzés alkalmazására vonatkoznak nem terhelhetők az EW partnerekre. Az «A», «B» és «C» jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az „Alkalmazási Útmutató” jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel.

15

TRAFFIC MANAGEMENT Forgalmi Menedzsment SERVICES Szolgáltatások

TMS-DG02 A leállósáv-használatot _ Deployment guideline szabályozó synthesis rendszerek _ TMS-DG04

A leállósáv-használatot szabályozó rendszerek Hogyan lehet időszakosan szabályozni a leállósáv használatát A forgalomszabályozás ezen lehetősége jelentős forgalmi igény esetén – időszakosan – lehetővé teszi a leállósáv forgalom által történő használatát az út kapacitásának növelése érdekében. A leállósáv használata úgy tekinthető, hogy a beavatkozás hatására egy külön forgalmi sáv áll a közlekedők rendelkezésére. A leállósáv forgalom számára történő rendelkezésre bocsátását vagy a forgalmi igények aktiválják, vagy pedig adott, rögzített időpontokban nyitják meg a forgalom előtt, megoldást kínálva a rendszeresen – pl. csúcsidőszakban – ismétlődő kapacitáshiányra.

Az intelligens módon megnövelt útkapacitás elérése érdekében A leállósáv használatát biztosító forgalomszabályozás célja az úthálózat adott szakaszán a kapacitás növelése a nagyobb forgalomtorlódások elkerülése és a közúti balesetek bekövetkezési valószínűségének csökkentése érdekében.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Leállósáv-használat elemei

A szolgáltatás szintjei „A” szint

„B” szint

„C” szint

Információ megjelenítés, információ-szolgáltatás

fix (statikus) jelzőtáblák

dinamikus prizma

VJT

Megfigyelés

manuálisan, rendőri és/vagy útellenőri jelenléttel

félig automatikusan, rendőri és/vagy útellenőri jelenléttel + kamerák

automatikusan, kamerák, hurokdetektorok, szenzorok által

A közlekedésbiztonság szavatolása

fizikális ellenőrzés

fizikálisan és kamerákon keresztül

fizikálisan és kamerákon keresztül + automatikus érzékelés

Az intézkedés aktiválása és megszüntetése

manuális beavatkozás, vagy manuálisan a helyszínen

manuálisan, távellenőrzéssel

manuálisan, döntéstámogató rendszerek segítségével és távellenőrzéssel

Ellenőrzés

fizikai jelenléttel, időszakosan

automatikusan kamerák, radarok és egyéb berendezések segítségével

automatikusan


Az ellenőrzést, mint kiegészítő követelményt kell figyelembe venni a szolgáltatási szint kialakításakor, a nemzeti vagy a regionális politikáktól és a szolgáltatás alkalmazásának helyi sajátosságaitól függően. Az ellenőrzési követelmény nem tekinthető kritikusnak vagy kötelezőnek a szolgáltatási szint elérési folyamatában. Ennek következtében a kötelezettségek, melyek az ellenőrzés alkalmazására vonatkoznak nem terhelhetők az EW partnerekre. Az „A”, „B” és „C” jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az „Alkalmazási Útmutató” jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel.

16

A magasabb szolgáltatási szintek elérése és a leállósáv-használat Európa-szerte harmonizált szabályozása érdekében A leállósáv használatát lehetővé tevő rendszerek alkalmazásának fő célja, hogy egyértelmű és biztonságos módon adjon utasításokat a járművezetők számára. A további fejlesztések közös megközelítésének a következőkön kell alapulnia:

egyértelmű, harmonizált utasítások továbbítása a járművezetők felé; a leállósáv használatát biztosító berendezések alkalmazásához biztonsági protokollok készítése a különböző „forgatókönyvek” esetére.

TRAFFIC MANAGEMENT Forgalmi Menedzsment SERVICES Szolgáltatások TMS-DG01 _ figyelmeztető Veszélyre Deployment guideline rendszerek synthesis _ TMS-DG05

Veszélyre figyelmeztető rendszerek Hogyan lehet az úthálózaton felmerülő veszélyes helyzetekről hatékonyan tájékoztatni az úthasználókat A veszélyre figyelmeztető rendszerek használata lehetőséget kínál a váratlan veszély-helyzetek korai felismerésére (veszélyes helyszínek, forgalmi vagy időjárási eseménnyel kapcsolatos körülmények, és/ vagy balesetek, úton folyó munkavégzés vagy akadály az útfelületen). A figyelmeztető üzenetek a felhasználókhoz/úthasználókhoz az infrastruktúra-jármű vagy jármű-jármű kommunikáció során juthatnak el – vizuális és szóbeli üzenetek formájában.

A biztonságosabb utazás és fokozottabb kényelem érdekében Az eseményekre való figyelmeztetés a forgalomszabályozáshoz tartozó egyik legfontosabb feladat, célja a balesetek és azok következményeinek megelőzése és elkerülése (pl. ráfutásos, másodlagos balesetek elkerülése a baleseti helyszínen). A veszélyre figyelmeztető rendszerek az úthálózat különböző veszélyhelyzetei esetében lépnek működésbe, ezek a következők: torlódás esetében; útpálya mentén fellépő akadályok esetében; amikor az útburkolati jellemzők kedvezőtlenül megváltoznak; amikor a járművezetési feltételek hirtelen megváltoznak.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Szolgáltatási szint „A” szint

„B” szint

„C” szint

Automatizáltság

támogatás, manuális beavatkozás szükséges

félig automatikus

teljesen automatikus

Esemény-felismerés

hurokdetektorok/ mágneses detektorok/ videokamerák, stb.

vezeték nélküli szenzorok

jármű - infrastruktúra kommunikáció

Feldolgozás és elemzés

kezelői megerősítés

félig automatikus / kezelői támogatás

automatikus folyamat

Információszolgáltatás kiterjedése

torlódási szakasz elején

torlódási szakasz elején és utazás közben

a szakasz elején, utazás közben és minden felhajtásnál

Információk részletessége

csak az esemény

esemény helye /részletek /lehetséges következmények

részletes, személyre szabott

A magasabb szolgáltatási szintek és az Európa-szerte harmonizált szabályozás elérése érdekében Az európai TEN-T hálózat jelentős részét olyan veszélyhelyzetek jellemzik, amelyek a nagy forgalmi terheléshez, az extrém időjárási körülményekhez, vagy pedig a nagykiterjedésű útépítési munkahelyekhez kapcsolódnak. Az adott szakaszra vonatkozó forgalomszabályozási intézkedés a veszélyhelyzetekre való figyelmeztetések biztosításával hatékony módja a közlekedésbiztonság növelésének, a torlódások csökkentésének (a haladási útvonal újratervezés révén), illetve a balesetek elkerülésének. Ennek a

forgalomszabályozási területnek a további fejlődése annak a függvénye, hogy az úthasználók jobban megértik ezeket forgalmi intézkedéseket. Ezért a fejlesztéseknek az alábbi területekre kell koncentrálódniuk: optimális járművezető – jármű kapcsolódási felületek kialakítása (MMI: Man Machine Interface); változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák megjelenési formájának továbbfejlesztése.


Szolgáltatás részei

17


Nehéz tehergépjárművek előzési tilalmát szabályozó rendszerek _ TMS-DG06

Nehéz tehergépjárművek előzési tilalmát szabályozó rendszerek Hogyan lehet a nehéz tehergépjárművek közlekedését a sávhasználat befolyásOLáSÁval szabályozni A nehéz tehergépjárművek forgalmának szabályozása az autópálya hálózaton a forgalomlebonyolódás javítása érdekében olyan módon, hogy a nehéz tehergépjárművek csak egy forgalmi sávot (haladósáv) használhatnak. A biztonságosabb utazás és a hatékonyabb forgalomlebonyolódás érdekében A szabályozó rendszer célkitűzése az utazási idő csökkentése, a közlekedésbiztonság javítása azáltal, hogy

az intézkedés csökkenti a lassú nehéz tehergépjárművek miatt kialakult forgalmi torlódásokat, továbbá az, hogy a közlekedés többi résztvevője számára elfogadhatóvá tegye a nehéz tehergépjárművek közlekedését. A forgalomszabályozó rendszer lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy az úthálózaton csúcsforgalmi időszakban segítsék a hatékonyabb forgalomlebonyolódást. A bevezetett intézkedés hatására tehergépjárművek és személygépjárművek csúcsforgalomban való együttes haladása biztosítható, főleg a városok közötti, nagy forgalmú szakaszon.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez A szabályozás elemei


„B” szint

Előjelző tábla típusa az autópálya felhajtónál

hagyományos statikus jelzőtáblák

hagyományos statikus jelzőtáblák

VJT alkalmazása

„C” szint

A korlátozás által érintett terület jelzése

hagyományos jelzőtáblák (folyamatos, vagy időszakos korlátozást jelölve)

dinamikus szabályozás

dinamikus szabályozás

Ellenőrzés

nincs, vagy a helyszínen időszakos rendőri jelenlét

nincs, vagy a helyszínen időszakos rendőri jelenlét

folyamatos, automatikus ellenőrzés kamerákkal


Az ellenőrzést, mint kiegészítő követelményt kell figyelembe venni a szolgáltatási szint kialakításakor, a nemzeti vagy a regionális politikáktól és a szolgáltatás alkalmazásának helyi sajátosságaitól függően. Az ellenőrzési követelmény nem tekinthető kritikusnak vagy kötelezőnek a szolgáltatási szint elérési folyamatában. Ennek következtében a kötelezettségek, melyek az ellenőrzés alkalmazására vonatkoznak nem terhelhetők az EW partnerekre. Az „A”, „B” és „C” jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az „Alkalmazási Útmutató” jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel.

18

A magasabb szolgáltatási szintek és az Európa-szerte harmonizált szabályozás elérése érdekében Az alkalmazás feltételeinek megfelelően a rendszer – mint alap-szolgáltatás – fontos szabályozási területét képezi a torlódással érintett TEN-T hálózatnak. A szabályozás európai dimenziója az alábbiakkal biztosítható:

tájékoztatás a szabályozó rendszer alkalmazásáról; maximális össztömegre vonatkozó küszöbérték; az intézkedés kiterjesztése lassú járművekre vonatkozóan; VJT-k használata.


Közlekedési folyosók és hálózatok stratégiai forgalmi menedzsmentje _ TMS-DG07

Közlekedési folyosók és hálózatok stratégiai forgalmi menedzsmentje Hogyan lehet a forgalmi menedzsment stratégiákat alkalmazni a TEN-T hálózaton és közlekedési folyósokon? A „Közlekedési folyósok és hálózatok stratégiai forgalomszabályozása”, mint európai alap-szolgáltatás a forgalmi menedzsment terveket megfelelő eszközként definiálja az európai közlekedési folyósok és hálózatok – beleértve a regionális és határokon átívelő szempontokat, valamint multi-modális lehetőségeket – menedzsmentje megfelelő eszközének. A forgalmi menedzsment tervek (TMP - Traffic Management Plan) speciális – ismétlődő vagy nem ismétlődő – eseményekre/helyzetekre vonatkozó, előre meghatározott eljárások és intézkedések gyűjteménye.

A konzisztens és koherens forgalmi menedzsment szolgáltatások érdekében A többszintű TMP-k célja a forgalmi menedzsment intézkedések koordinált megközelítésének biztosítása a különböző szintű (agglomerációs, régiókon átívelő, nemzeti, nemzetközi) útüzemeltetők együttműködésének megerősítése, és kölcsönös megértése által. A helyesen kialakított TMP-k a különböző forgalmi helyzetekre pontosan és hatékonyan reagálnak, optimalizálva a rendelkezésre álló infrastruktúra kapacitását, megteremtve az alapját a határokon átívelő folytonos, és konzisztens információszolgáltatásnak.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Kritérium


„B” szint

„C” szint

Lefedettség

kritikus területeken

lépésről lépésre történő fejlesztés, a különálló területek összekapcsolása

balesetekkel érintett különösen veszélyes területek („black spot”) 100%-os lefedettsége

Időbeli rendelkezésre állás

kritikus időszakokban (csúcsidőszakokban, téli üzemeltetés alatt, stb.)

lépésről lépésre történő fejlesztés szükség és alkalmazhatóság esetén

folyamatos szolgáltatás 24 órában, a hét minden napján

Funkcionális rendelkezésre állás

csupán egyetlen rendszer áll rendelkezésre

különböző információs rendszerek, rendelkezésre állás szükség esetén

különböző rendszerek segítségével: megbízható információk és a forgalomszabályozási intézkedések támogatása

Következetesség/ megbízhatóság

megbízható információszolgáltatás a teljes útvonalon

Európai hálózati megközelítés

információk és stratégiák megosztása a szomszédos régiókkal szükség esetén

megbízható stratégiák alkalmazása a határon átnyúló forgalmi menedzsmentben a szomszédos régiókkal

a különböző berendezéseken keresztül a teljes útvonalon következetes információk egységes intézkedések koordinált alkalmazása, beleértve az agglomerációs területeket

A magasabb szolgáltatási szintek és az Európa-szerte hatékony forgalmi menedzsment elérése érdekében A forgalmi menedzsment tervek hozzájárulnak a közlekedés hatékonyságának növeléséhez a torlódások csökkentése és a meglévő kapacitás optimális felhasználása vonatkozásában – azáltal, hogy koordinált, hatékony módon

alkalmaznak az egész hálózatra kiterjedő intézkedéseket. A TMP-k legfontosabb kedvező hatása szervezési szinten jelentkezik a határokon és a régiókon átívelő harmonizált tájékoztatás és szabályozási stratégiák alkalmazásával.


Az „A”, „B” és „C” jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az „Alkalmazási Útmutató” jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel.

19

TRAFFIC MANAGEMENT Forgalmi Menedzsment SERVICES Szolgáltatások TMS-DG02 _ Deployment Vészhelyzet menedzsment guideline _ TMS-DG08 synthesis

Vészhelyzet menedzsment Hogyan lehet egy közúti baleset esetében a legjobb módon beavatkozni és visszaállítani az eredeti helyzetet Vészhelyzet menedzsment (IM - Incident Management) alatt a megfelelő, megtervezett és koordinált beavatkozások és erőforrások alkalmazását értjük annak érdekében, hogy egy váratlan helyzet biztonságosan kezelhető legyen – annak kialakulásától kezdve egészen a kialakult helyzet normalizálódásáig. A vészhelyzet menedzsmentben résztvevő partnerek: útügyi hatóságok, útüzemeltetők (magán, vagy állami), rendőrség, tűzoltóság, mentők, a helyreállítást végző szolgáltatók, továbbá a média.

A hatékony és konzisztens vészhelyzet menedzsment érdekében A vészhelyzet menedzsment fő célja a váratlan események biztonságos, gyors és hatékony kezelése és a felmerült problémák megoldása, figyelembe véve a közlekedésbiztonság, a forgalomlefolyás és az infrastruktúra szempontjait.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez IM részei


„B” szint

„C” szint

IM kiterjedése és működése

kritikus területeken, kritikus időszakokban

kritikus területeken, kritikus időszakokban

100%-os lefedettség a TEN-T hálózaton napi 24 órás működéssel a hét minden napján

Események felismerése, és helyszínazonosítás

járőrszolgálatok, 112 segélyhívások

kamerás megfigyelés

automatikus esemény-felismerés

Koordináció és együttműködés

egyedülálló rendszerek és eljárások

részben közös rendszerek, eljárások

közös rendszerek, eljárások

Útügyi hatóságok részvétele

forgalmi információk rádión a műszaki mentő szolgálat által és VJT-n keresztül

információszolgáltatás a média különböző eszközei által, a forgalomszabályozáson keresztül

forgalmi menedzsment tervek alapján forgalomterelés


Az „A”, „B” és „C” jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az „Alkalmazási Útmutató” jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel.

20

A magasabb szolgáltatási szint és az Európa-szerte hatékony vészhelyzet menedzsment elérése érdekében A TEN-T hálózaton a hatékony vészhelyzet menedzsmentet közös megközelítéssel kell támogatni, mely kiterjed az alábbiakra: a vészhelyzet menedzsmentben résztvevő útügyi hatóságok és egyéb érintettek közötti hatékonyabb és koordináltabb együttműködés minden egyes országban; hasonló definíciók és hasonló értékelési módszerek

alkalmazása a váratlan eseményekre vonatkozóan; úthasználói szempontok harmonizációja, pl.: vészhelyzetek detektálására /felismerésére és helyazonosítására szolgáló rendszerek, forgalmi információk, úthasználói viselkedésre vonatkozó követelmények/elvárások, a vészhelyzet elhárításában közreműködők adott helyszínre érkezésének ideje.

Teherforgalmi és Logisztikai Szolgáltatások Intelligens tehergépjármű-parkolás _FLS-DG01

Intelligens tehergépjármű-parkolás Hogyan biztosíthatók lényeges információk a tehergépjármű vezetőknek a tehergépjármű parkolók használatának optimalizálása érdekébe Az „Intelligens tehergépjármű parkolási rendszer” létesítésének célja a meglévő parkolási infrastruktúra kihasználtságának optimalizálása, és megfelelő információ biztosítása az európai tehergépjármű-vezetők, a fuvarozók és a rendszerszolgáltatók számára. Jelen „Alkalmazási Útmutató” nem foglalkozik az új parkolólétesítmények építésével, azonban javasolt, hogy az új létesítmények tervezésekor már integrálják az „intelligens” megoldásokat.

A nehéz tehergépjárműveknek a TEN-T hálózaton való biztonságosabb közlekedése és a járművezetők komfortjának fokozása érdekében A szolgáltatás célja a TEN-T hálózaton a nehéz tehergépjármű-forgalom biztonságának és a járművezetők komfortjának növelése, dinamikus és megbízható információk szolgáltatása a fuvarozók és a járművezetők számára a rendelkezésre álló parkoló-létesítményekről és azok kapacitásáról, valamint a parkolóhelyek menedzsmentjének támogatása különböző eszközökkel.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez A tehergépjárművek parkolására vonatkozó információszolgáltatás során a következő szolgáltatási szintek különböztethetőek meg: Kritérium

1

Statikus információszolgáltatás (utazás előtti)

2

Előző szint + valós idejű információszolgáltatás (utazás közbeni)

3

Előző szint + adott szakaszra vonatkozó (utazás közbeni) rövid távú előrejelzés

4

Előző szint + utazás előtti és utazás közbeni előre jelzett adatok egy nagyobb területre

5

Előzetes parkolóhely-foglalás biztosítása

A tehergépjármű forgalom biztonságos intelligens parkolási menedzsment rendszereinek elérése érdekében A teherszállításhoz kapcsolódó intelligens parkolási menedzsment rendszer hozzájárulhat a tehergépjárművek parkolóhelyeinek és a kapcsolódó üzemi területek egyenletesebb és hatékonyabb kihasználásához a túlzsúfoltság

és a veszélyes helyzetek elkerülése érdekében, különösen a szomszédos országok határ-közeli szakaszain.


Szolgáltatási szint

21

Freight and Logistics Teherforgalmi és Logisztikai Services Szolgáltatások

Túlméretes FLS-DG01 _ Deployment és veszélyes guideline szállítmányok synthesis szabályozása _ FLS-DG02

Túlméretes és veszélyes szállítmányok szabályozása Hogyan lehet széles körben tájékoztatást nyújtani a túlméretes és a veszélyes szállítmányok szabályozásával kapcsolatosan A szolgáltatás hozzáférést biztosít azon szükséges információkhoz és eljárásokhoz, melyek a túlméretes és a veszélyes áruk szállításához szükségesek. A szolgáltatás minden tagállam számára vonatkozóan szabványos módón vehető igénybe, nyelvileg érthető formában, a modern logisztika számára elfogadható átfutási idővel.

Egy pán-európai elérhetőségi listával és adatokkal kibővített nemzeti követelmények az európai fuvarozók számára Jelen európai alap-szolgáltatás célja, hogy egy olyan „portált” biztosítson, mely minden tagállamra vonatkozóan tartalmazza a túlméretes/túlsúlyos és a veszélyes szállítmányok közlekedéséhez szükséges összes jellemzőt, melyek megbízható, átfogó és interaktív módon érhetőek el. Így biztosítható a szükséges információkhoz való hozzáférés (útvonalengedélyek és az ezek beszerzéséhez szükséges hatóságok elérhetőségei).

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez A szolgáltatási szintek egymásra épülése követi a felhasználók által elérhető hasznokat. Az egyes szint a legalacsonyabb, míg a négyes szint a legmagasabb hasznot jelöli.


Szolgáltatási szint

22

Kritérium

1

Információszolgáltatás a szabályozásról és a kötelezettségekről

2

Elektronikus vizsgálat/lekérdezések a szállítmánnyal kapcsolatosan

3

Konzultáció és tapasztalatcsere

4

On-line engedélyeztetés

Az egyértelmű és harmonizált szabályok és egyezmények elérése, és egyetlen Európán átívelő - információs „portál” érdekében A szolgáltatás európai dimenziója földrajzi és jogi szempontból közelíthető meg. Az áruszállítás az európai közlekedési folyosókon zajlik (mint a TEN-T hálózat), beleértve a rövid távú tengeri hajózást is. A jogi vonatkozások számos szabályozást és megállapodást tartalmaznak. Az EU-n belül az Európai Tanács 96/53/EK rendelete ad tájékoztatást a

nemzetközi forgalomban közlekedő közúti járművek megengedett méreteire és tömegére vonatkozóan. Azon járműszerelvények (tehergépjárművek hagyományos pótkocsival vagy nyerges pótkocsik), melyek kielégítik az említett követelményeket az EU-n belüli közutakon külön engedély nélkül közlekedhetnek.

mareHarmonisation nostrum VMS

SA01 _ SUPPORTING Változtatható jelzéstartalmú ACTION synthesis közúti jelzőtáblák harmonizációja _ SA-DG01

Változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák harmonizációja Hogyan alakíthatók ki harmonizált eljárások, specifikációk és jelzések a változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblákra (VJT) vonatkozóan: a változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák jelzései harmonizációjának támogatása forgalmi információk és forgalmi menedzsment feladatok vonatkozásában; a VJT-k tervezésére vonatkozóan az alapelvek dokumentálása és egyes speciális útviszonyokra/forgalmi helyzetekre vonatkozóan ajánlott jelzésképek összegyűjtése; a harmonizációs eljárás kialakítására és működésére vonatkozó műszaki és szervezeti megközelítés leírása. Az úthasználókkal való eredményes és hatékony kommunikáció megvalósítása érdekében - egységes közúti jelzéskultúrába ágyazva Csaknem minden folytonos európai ITS szolgáltatás, és minden jól működő határon átívelő forgalmi menedzsment terv az úthasználókkal való hatékony kommunikáción alapul, mely kommunikáció egy közös európai jelzésképkultúrába ágyazódik. Nyilvánvaló, hogy nemzetközileg elfogadott specifikáció szükséges a VJT harmonizált jelzésképeinek biztosításához. Ez a specifikáció európai léptékben támogatja a határokon átívelő forgalmi menedzsment tervek és

forgalmi terelések megvalósítását, kialakítását, és befolyásolja az Európán átívelő folytonos ITS szolgáltatásokat. Ez a feladat különösen fontos az útüzemeltetők számára, mivel hatással van a területükön elvégzett üzemeltetési feladataikra, de az úthasználók számára is fontos, mivel a VJT-k hozzájárulhatnak a közúti közlekedésbiztonság és a mobilitás növekedéséhez. Jelen „Alkalmazási Útmutató” segítséget kíván nyújtani az útüzemeltetőknek a VJT-k használatával kapcsolatosan, melyek – figyelembe véve az európai közúti jelzésképek fejlődését – kommunikációs eszközként használhatóak az úthasználók tájékoztatásában. Az „Alkalmazási Útmutató” leírja a VJT harmonizáció általános keretrendszerét, beleértve a tervezési alapelvekre vonatkozó részletes specifikációkat, és tartalmaz egy listát a speciális forgalmi helyzetekben alkalmazható jelzésképekről. Az „Alkalmazási Útmutató” szorosan kapcsolódik 1968-as Bécsi Egyezményhez, a közúti jelzésekre vonatkozó nemzetközi szabványokhoz, melyeket Közlekedésbiztonsági Fórum is elfogadott. A változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák harmonizációjára vonatkozó „Alkalmazási Útmutató” jelenleg készülő továbbfejlesztett változatának két része lesz. Az első rész (DG-1) az általános tervezési alapelvekkel, a második rész (DG-2) pedig a speciális üzenetek megjelenítésével (piktogramok, alfanumerikus megjelenítés) foglalkozik.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Az alábbi lista a VJT harmonizációs célokhoz kapcsolódóan tartalmazza a különböző út/ forgalmi kategóriákat: 1 | torlódás 2 | forgalmi információ 3 | terelés, ajánlott útvonal 4 | előre nem látott események 5 | úton folyó munkák 6 | dinamikus forgalmi menedzsment (sebességszabályozás is) 7 | időjárási információk

Az ESG4 szakértői csoport „Mare Nostrum” projekthez kapcsolódó „Alkalmazási Útmutatója” és maga az ESG4 szakértői csoport munkája olyan speciális – az útra/forgalomra vonatkozó – tartalmak azonosításán alapszik, amelyek megjelenítéséhez VJT-ket használnak. A megfelelő VJT jelzéskép kiválasztása és ajánlása érdekében figyelembe kell venni az alkalmazott VJT típusát, az infrastruktúra típusát (városok közötti útszakasz, kétsávos, stb.), az út és a forgalmi helyzet jellegét, az esemény és a VJT közötti távolságot, valamint egyéb jellemzőket is (forgalom sűrűsége, csapadék intenzitása, köd, hó, stb.) A szolgáltatási szint koncepciója nem alkalmazható oly módon, mint más „Alkalmazási Útmutatóknál”.

8 | előzetes bejelentések 9 | intermodalitás és speciális körülmények

A harmonizált európai közúti jelzés-kultúráért a fenntartható és optimális közlekedésbiztonság, valamint a mobilitás érdekében Európa- szerte Európában 26 hivatalos nyelvet használva több mint 500 millió ember él, akiknek a fele gépjárművezető – így mind az állandó, mind pedig a változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblákon megjelenő jelzésképek harmonizációjára van szükség. A

közúti jelzéseket illetően „európai kultúra” kiépítésére és ápolására van szükség, figyelembe véve mind az útüzemeltetők, mind pedig az úthasználók igényeit, valamint ezek hatását a közlekedésbiztonságra, a mobilitásra és a környezetre.


10 | egyéb üzenetek

23

Adatcserére vonatkozó protokoll Datex II _ SA-DG02

DATEX II Hogyan lehetséges az adatcsere egy egységesen elfogadott szabvány, a Datex II segítségével: Támogatva a dinamikus információk továbbítását és cseréjét az úthálózat forgalmi információhoz és a forgalmi menedzsmenthez kapcsolódóan. A felhasználók számára a szabvány dokumentálásával és az implementációs profil, valamint az implementációs lehetőségek leírásával. A Datex II kialakításához és fenntartásához a műszaki és a szervezeti megközelítés leírásával. Hatékony infrastruktúra, mely támogatja az útüzemeltetést és a szolgáltatókat a Datex II használatában Szinte minden folytonos európai ITS és határokon átívelő forgalmi menedzsment szolgáltatás hatékony adatcserét biztosító infrastrukturális háttéren alapul. Nyilvánvaló, hogy nemzetközileg elismert specifikáció szükséges a forgalmi adatok, valamint az aktuális információk modellezéshez és cseréjéhez. Ez a specifikáció európai léptékben támogatja a határo-

kon átívelő útvonalválasztást és forgalmi menedzsment terveket, így biztosítva folytonos európai ITS szolgáltatásokat. Ez különösen lényeges az útüzemeltetők szempontjából, mivel hatással van az általuk végzett üzemeltetési feladatokra is. Jelen „Alkalmazási Útmutató” támogatja az útüzemeltetőket és a szolgáltatókat a Datex II használatában, mely egy eszköz az adatok továbbításához és az információszolgáltatáshoz. Az „Útmutató” leírja a Datex II általános felépítését, de nem tartalmazza a Datex II részletes műszaki magyarázatát. A legutóbbi „Alkalmazási Útmutató” szorosan kapcsolódik a szabvány leíráshoz, melyet a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság), a TS 16157 szabványként publikált. A teljes dokumentáció a www.datex2.eu oldalon érhető el. A Datex „Alkalmazási Útmutató” továbbfejlesztett változata tartalmazni fog referenciákat és leírásokat minden olyan alkalmazási területre vonatkozóan, ahol elérhető profilok és dokumentációk lettek kialakítva az EasyWay keretén belül. Így fog kapcsolatot biztosítani a Datex II és az adott alkalmazási területre vonatkozó „Alkalmazási Útmutató” között.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez A szolgáltatási szint fogalma a Datex esetében nem független, minden partner számára hozzáférhető és alkalmazható. Az ITS alkalmazásokban bizonyos szolnyitott a helyazonosítási-referencia használatát illetően, gáltatási szintek igényelhetik a Datex II-ben használt így nincsenek szolgáltatási szintekre vonatkozó korlátospeciális tulajdonságokat. Mivel a Datex II átfogó, nyelvzások, amelyek a Datex II alkalmazásból adódnának. Kritérium

„0”-ás szint

felhasználói felület

Minden szolgáltatási szint támogatható (nyelv-független)

„1”-es szint

„2”-es szint

„3”-as szint


A teljes információcsere támogatott és az aktuális igényeknek megfelelően alakítható

Helyi és alsóbbrendű úthálózatok információi

Az alkalmazott helyazonosítási referencia függvényében az alsóbbrendű úthálózat is bekapcsolható

Információ részletessége (helyszínre vonatkozóan)

Az alkalmazott helyazonosítási referencia függvényében részletes helyszínek is bekapcsolhatók

Információ szintje

Az átfogó adatmodell lehetővé teszi az események, a környezet és az alkalmazott menedzsment intézkedések pontos leírását


A Datex II „Alkalmazási Útmutató” megmagyarázza továbbá a Datex II szervezeti koncepcióját és a javasolt szabályozási keretet (lehetőségek az adatcsere és együttműködés megszervezésére) is, valamint a modellkiterjesztés koncepcióját, amely az útüzemeltetők és a szolgáltatók egyéni igényeinek kielégítését szolgálja.

24

Hogyan érhető el a harmonizált adatcsere az európai TEN–T hálózatot üzemeltető több mint 100 útüzemeltető között A harmonizált adatcserére száznál is több európai TEN-T üzemeltetőnek van szüksége. Az egységes specifikáció használata jelentős mértékben növeli a hatékonyságot és lehetővé teszi egy jobb és gyorsabb piac kialakítását, ill. szolgáltatások kifejlesztését. Hozzájárulhat a forgalmi menedzsment feladatok megoldásához, biztosítva ezáltal az EasyWay céljainak elérését (megnövelt hatékonyság és biztonság). A DATEX II kialakítása, karbantartása és folyamatos frissítése

támogatja az európai szolgáltatásokat (pl. utazás közbeni információszolgáltatást vagy az érzékeny útszakaszok forgalmi menedzsmentjét). A DATEX II a leglényegesebb szabvány és műszaki specifikáció, az EU tagállamok útüzemeltetőinek és szolgáltatóinak egyre nagyobb csoportja támogatja és alkalmazza azt. Várható, hogy a DATEX II szerepet fog játszani az európai ITS szolgáltatások közeljövőben kidolgozandó specifikációinak megfogalmazásában is.

Támogató Tevékenységek összefoglalója

EasyWay szolgáltatások technológiai (üzemeltetési) környezete _ SA-DG03

EasyWay szolgáltatások technológiai (üzemeltetési) környezete Hogyan lehet megoldani az EasyWay hálózat olyan egységes besorolását, mely a geometriai, a forgalmi és a közlekedésbiztonsági tulajdonságokon alapul Az „üzemeltetési környezet” az EasyWay úthálózatot harmonizált módon osztályozza a következő kulcsfontosságú tényezők kombinációja alapján: az út fizikai jellemzői, a hálózati tipológia, a forgalmi jellemzők, valamint közlekedésbiztonsági problémák megléte. Továbbiakban egy speciális úthálózati elem az alábbi jellemzők alapján is jellemezhető: rendszeres időjárási problémák, környezeti hatásokra való érzékenység, vagy a teherforgalom kiemelt jelentősége.

Az EasyWay szolgáltatások számára konzisztens módon meghatározott, azokat támogató referencia Az „üzemeltetési környezet” fogalom alkalmazásának fő célja, hogy az EasyWay ITS szolgáltatások és az adott szolgáltatások szolgáltatási szintjei kapcsolódjanak az „üzemeltetési környezethez”. Így olyan szolgáltatási portfóliók jönnek létre, melyek megfelelnek az úthasználói igényeknek, függetlenül attól, hogy az úthasználó az EasyWay úthálózat melyik részét használja.

Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez C1 | veszélyes útszakaszok vagy ún. „black spots”: helyi, forgalomból és/vagy közlekedés-biztonságból adódó problémák T1 | autópálya: T2 | autópálya: T3 | autópálya: T4 | autópálya: R1 | kétsávos út: R2 | kétsávos út: R3 | kétsávos út: R4 | kétsávos út: R5 | három-/négysávos út: R6 | három-/négysávos út: R7 | három-/négysávos út: R8 | három-/négysávos út:

nincs forgalomból adódó probléma nincs komolyabb közlekedésbiztonságot érintő probléma nincs forgalomból adódó probléma közlekedésbiztonsági probléma napi forgalomból adódó probléma nincs komolyabb közlekedésbiztonságot érintő probléma napi forgalomból adódó probléma közlekedésbiztonsági érintő probléma nincs forgalomból adódó probléma nincs komolyabb közlekedésbiztonságot érintő probléma nincs forgalomból adódó probléma közlekedésbiztonsági probléma szezonális vagy napi forgalomból adódó probléma nincs komolyabb közlekedésbiztonságot érintő probléma szezonális vagy napi forgalomból adódó probléma közlekedésbiztonsági probléma nincs forgalomból adódó probléma nincs komolyabb közlekedésbiztonságot érintő probléma nincs forgalomból adódó probléma közlekedésbiztonsági probléma szezonális vagy napi forgalomból adódó probléma nincs komolyabb közlekedésbiztonságot érintő probléma szezonális vagy napi forgalomból adódó probléma közlekedésbiztonsági probléma

S1 | autópálya közlekedési folyosók vagy hálózatok: szezonális forgalomból adódó probléma, lehetnek közlekedésbiztonságot érintő problémák S2 | autópálya közlekedési folyosók vagy hálózatok: napi forgalomból adódó probléma, lehetnek közlekedésbiztonságot érintő problémák N1 | közúti közlekedési folyosók vagy hálózatok: szezonális forgalomból adódó probléma, lehetnek

P1 | városkörnyéki autópálya vagy közúthoz csatlakozó városi környezet, lehetnek közlekedésbiztonságot érintő problémák

Tevékenységek, annak érdekében, hogy Európa-szerte biztosítsák a felhasználói igényeken alapuló EW alkalmazások stratégiáját és irányítsák az ITS szolgáltatások implementációját Az „üzemeltetési környezet” alkalmazása előfeltétele az alábbiak elérésének: Az európai úthasználó tudja, hogy az adott útszakaszon milyen színvonalú szolgáltatásra számíthat – így biztosított a szolgáltatások folytonossága, az útfelhasználók számára megfelelő módon.

Az útüzemeltetők meg tudják határozni az európai szolgáltatások optimális szolgáltatási és minőségi szintjeit, így megelőzve azt, hogy túl sokat vagy éppen túl keveset fordítsanak egy adott ITS szolgáltatásra.


N2 | közúti közlekedési folyosók vagy hálózatok: napi forgalomból adódó probléma, lehetnek közlekedésbiztonságot érintő problémák

25

Alapvető szolgáltatások

Európa-szerte

Andorra

Málta

Ausztria

Hollandia

Belgium

Norvégia

Bulgária

Lengyelország

Ciprus

Portugália

Csehország

Románia

Dánia

Szlovákia

Észtország

Szlovénia

Finnország

Spanyolország

Franciaország

Svédország

Németország

Svájc

Görögország

Egyesült Királyság

C m a p

Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia


Luxemburg

az EasyWay projektben kedvezményezettként részt vevő EU tagállamok az EasyWay projektben megfigyelőként részt vevő EU tagállamok vagy egyéb európai országok

26

Növekvő közlekedésbiztonság... Növekvő és fenntartható mobilitás...

köszönet a szakértői csoportok tagjainak az „Alkalmazási Útmutatók” kidolgozásáért : ESG1 - TRAVEL INFORMATION SERVICES ESG2 - TRAFFIC MANAGEMENT SERVICES ESG3 - FREIGHT AND LOGISTIC SERVICES ESG4 - VARIABLE MESSAGE SIGNS HARMONISATION ESG5 - DATA EXCHANGE PROTOCOL «DATEX II» ESG6 - CONNECTED ICT INFRASTRUCTURE

printed in 2011

Printing in EC under eco-certified process. ASFA - Layout Groupe Curious communication - photo on cover © Fotolia.

további információk www.easyway-its.eu

A harmonizált ITS szolgáltatások támogatása a TEN-T hálózaton

Recommend Documents