A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva
NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3.
Tartalom •Halastavi termelés és tápanyag kibocsátás •Síkvidéki halastavak környezeti hatása
•Kitekintés a dombvidéki halastavak hatására •Jelen és jövő
Haltermelés Magyarországon Földmedrű tavakban •5-100 ha területű halastavak; összesen 24,000 ha •Főként ponty tenyésztés (66%), busafélék, amur, harcsa, süllő, csuka, compó •Természetes táplálék + kiegészítő gabonatakarmányozás, trágyázás (extenzív gazdálkodás) •Tenyészidőszak: április-október •Feltöltés tavasszal, frissvíz igény nyáron, lecsapolás ősszel – felszíni vizekből
Haltermelés Magyarországon Medencékben •Zárt recirkulációs rendszerek, ált. átfolyóvizes rendszerek (az összes termelés 12%-a) – felszín alatti vízkészletek •Teljes értékű takarmányok használata (intenzív) •Afrikai harcsa, pisztráng barramundi
Jelentősebb halastavak Magyarországon
Térkép a halastavakkal
Halastavak környezeti szolgáltatásai
Haltermelés egészséges és értékes fehérjeforrás Vízvisszatartás Kedvező mikroklíma Vízkezelés, tápanyagok, szennyezőanyagok eltávolítása Vizes élőhelyek területének növekedése: élőhely, táplálkozóhely, ökológiai folyosó Ökoturizmus, horgászat
Extenzív és félintenzív halastavak mint „tápanyagszűrők” A halastavakba bekerülő tápanyagok ill. szennyezőanyagok jelentős része a tó életközössége által felvételre vagy átalakításra kerül: - halbiomasszává alakul, - növényi biomasszába épül be, - a légkörbe távozik, - felhalmozódik az üledékben.
Síkvidéki halastavak tápanyagforgalmának vizsgálata
23 halastó 0,6-117 ha területűek Tókezelési paraméterek rögzítése (népesítés, lehalászás, takarmányozás, trágyázás, feltöltő, frissvíz, lecsapolás) Vízkémiai vizsgálatok (szervetlen N, P formák, szerves N, összes N, P, KOIsMn, szerves lebegőanyag) Üledékkémiai analízisek (összes N,T, izzítási veszteség)
Anyag és módszer • Tápanyagmérlegek számítása Nvisszatartott = (Nbefolyó + Ntelepített hal + Ntakarmány) – (Nlehalászott hal + Nelfolyó)
• Tápanyag különbség az elfolyó és a befolyó vízben Ndiff = Nbefolyó – Nelfolyó
Vízkémiai eredmények Paraméter (mg/l) Összes szervetlen N
cbefolyó 0.62 ±0.35a
celfolyó 0.33 ±0.21b
Összes N PO4-P Összes P Szerves lebegőanyag KOIsMn
2.51 ±1.25a 0.22 ±0.14a 0.57 ±0.57a 23.8 ±13.3a 10.8 ±3.5a
1.64 ±2.19a 0.20 ±0.27a 0.37 ±0.51a 30.2 ±20.5a 9.3 ±2.5a
N kg/ha
Nitrogénmérleg
kg/ha
%
Nitrogénmérleg
84±52
53±25
Befolyó/elfolyó különbség
23±22
48±47
P kg/ha
Foszformérleg
kg/ha
%
Foszformérleg
21±16
74±10
Befolyó/elfolyó különbség
6,7±8,0
62±27
SZA kg/ha
Szervesanyag-mérleg
Szerves-anyag mérleg Befolyó/elfolyó különbség
kg/ha
%
2427±1454
74±21
-229±322
-78±126
Következtetések A tavakban visszatartott tápanyagok mennyisége szorosan összefüggött a bekerülő tápanyag mennyiségekkel. (N r2=0,83; P r2=0,99; szerves anyag r2=0,97) Nem volt összefüggés a halhozamok és az elfolyóvizek minősége között. Az üledék magas nitrogén tartalma esetén (>10gN/kg szárazanyag) az elfolyóvíz nitrogén koncentrációja is magas volt.
Következtetések
A vizsgált halastavakban jelentős tápanyagvisszatartást találtunk. Az extenzív tavakban a haltermelés intenzitása növelhető lenne negatív környezeti hatás nélkül. A küszöbérték meghatározása további vizsgálatokat igényel. Az extenzív halastavak elfolyóvizének összes N és P koncentrációja általában alacsonyabb volt, mint a feltöltővíz hasonló értékei. A halastavak szerves lebegőanyag-tartalma magasabb volt, mint a felszíni vizeké.
Völgyzárógátas halastó, Czikkhalas Halastavai Kft., Varsád
Takács és mtsai., 2015: Balaton vízgyűjtőjéhez tartozó vízfolyások vizsgálata (>100 mintavételi hely, 2006 óta)
Tetves-patak (1 oldaltöltéses halastórendszer, melynek vize nem jut a patakba)
Pogányvölgyi-víz (9völgyzárógátas halastó/horgásztó)
Vízhőmérséklet Pogányvölgyi-víz (9 völgyzárógátas tó)
forrás
Tetves-patak (1 oldaltöltéses tórendszer)
Takács és mtsai, 2015
torkolat
Összes foszfor Pogányvölgyi-víz (9 völgyzárógátas tó)
forrás Tetves-patak (1 oldaltöltéses tórendszer)
Takács és mtsai, 2015
torkolat
A völgyzárógátas halastavak megváltoztatják az alvíz minőségét, vízjárását hatására átalakul a halközösség, meghatározzák az alvízi szakaszra jutó vízmennyiséget. A vízkészletek szűkösek. Negatív hatások csökkentése szükséges felelős és könyezettudatos gazdálkodással.
Vízkezelés létesített vizes élőhelyekkel
Létesített vizes élőhely tápanyag eltávolítása KOIMn (mg/l) Nitrát-N (mg/l) Nitrit-N (mg/l) Ammónium-N (mg/l) Összes szerves N (mg/l) Összes N (mg/l) Ortofoszfát-P (mg/l) Összes P (mg/l) Összes lebegőanyagok (mg/l) Szerves lebegőanyagok (mg/l)
CBE 19,2 0,32 0,04 4,91 4,48 10,76 4,79 4,86 68,6 45,9
CKI 9,40 0,28 0,05 0,20 1,78 2,31 0,35 1,01 7,17 4,49
Vízfelhasználás 200 (300) millió m3 - amely meg is duplázódhat a klímaváltozás hatására Nagy folyók mentén: Tisza, Duna, Dráva, Mura rendelkezésre álló vízkészletek – a haltermelés bővítésére Völgyzárógátas tavakból a síkvidéki területek felé tevődhet át a termelés egy része
Somlyódy (szerk) 2011. Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégia, MTA, Budapest
Jövőkép
A haltermelés volumene növekszik (4% évente) Kismértékben nő a halastavak területe Fenntartható intenzifikálás A víztakarékos technológiák jobban teret nyernek Természetközeli vízkezelési módszereket használnak a gazdaságokban Völgyzárógátas tavakból a síkvidéki területekre tevődik át a termelés egy része Nő a halfogyasztás!
Európai uniós projektek
AquaSpace (2015-2018) Haltermelésre alkalmas
területek kiválasztása, föld-és vízhasználati tervezés Konfliktusfeltárás, kezelés
Saphire - projektjavaslat Környezeti fenntarthatóság Mennyi halat lehet termelni a környezet károsítása
nélkül?
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
E-mail:
[email protected]
