A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana Dr. Pekár-Szilágyi Csaba hajgyógyász, családorvos szakorvos
Hj
. Minden jog fenntartva: . Dr. Pekár Csaba - Haraszti Jáno
1
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
A hajas fejbőr vázlatos felépítése
Hj
2
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 1. Ezen a rajzon a hajas fejbőr vázlatos felépítése látható. A hullámos vonal az alap lemez (1). Mint ahogyan a neve is mutatja, a rajta elhelyezkedő sejtek osztódásából épül fel a többrétegű hámréteg (2), mely közvetlenül érintkezik a külvilággal. A hámréteg sejtjeit az alap lemez alatt húzódó érhálózat (3) látja el tápanyaggal és oxigénnel
3
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 2. A hámrétegben nincsen érhálózat, ezért a hámfelszín felé tolódó sejtek tápanyag és oxigén ellátottsága egyre romlik. A sejtek elhalnak, szétesnek, ellaposodnak, elszarusodnak. E folyamat során alakul ki a többrétegű elszarusodó laphám.
4
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 3. Ezen hámréteg felszínét – a bélnyálkahártya felszínéhez hasonlóan – beborítja egy védőréteg (4), melyben baktériumok milliárdjai élnek. A védőréteg létrehozásában a verejtékmirigy (5) és a faggyúmirigy (6) játszik kulcsfontosságú szerepet. 5
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 4. Az előbbi a vesével együtt a vízben oldott anyagok kiválasztásában, az utóbbi pedig a májjal együtt a zsírban oldott anyagok kiválasztásában vesz részt. A védő réteg így tartalmaz vízben és zsírban oldódó anyagokat is, melyek összekapcsolásá-ban speciális töltéssel rendelkező molekulák vesznek részt.
6
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 5. Az így felépülő védőréteg (4) beborítja egész testünket, mind a hámréteget, mind a hajszálakat, szőrszálakat. A hajszálak (7) egy hám eredetű csőben, a hajtüszőben (8) képződnek. Vérellátásukat a hajtüsző aljában lévő érgomolyag (9) biztosítja.
7
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
6. Ez az érgomolyag (9) a hámot ellátó érhálózatnál mélyebbi érhálózathoz (10) kapcsolódik, mely a verejték (5) és faggyúmirigyeket (6) is ellátja.
8
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 1.
Az érgomolyag (9) felett található a haj élő, növekedő szakasza a hajgyökér (11). Az itt élő sejtek - a hám alap sejtjeihez hasonlóan – szintén osztódnak, minek révén a számuk nő. Ez a hajgyökérnek egyrészt hossz növekedést [havonta kb. 1 cm-t], másrészt szélesség növekedést [mértéke naponta változik] okoz. A hajgyökérnek az érgomolyaghoz legközelebb élő festék termelő sejtjei (12) két típusú festékanyagot termelnek. Ezek mennyiségi arányától - mely genetikailag meghatározott - függ a haj színe.
9
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 2.
Nem csak a hajszál színe, de a vastagsága valamint a hajtüszők darabszáma is genetikailag meghatározott. Világos haj – szőke – esetén egy-egy hajszál 0,02 mm átmérőjű és 140 000 db hajtüsző található. A sötétebb hajszín – vörös – esetében egy-egy hajszál 0,5 mm átmérőjű. A hajtüszőkből pedig 70 000 db található. A festéktermelő sejtekben termelődő hidrogenperoxid folyamatosan gátolná a festéktermelő enzimek működését, illetve a kész festéket is azonnal lebontaná. Ebben egy határozott enzimrendszer működése akadályozza meg. Sajnos ez az enzimrendszer nagyon érzékeny a tápanyag és oxigén ellátásra. Zavar esetén a haj színe világosodik, majd leáll a festéktermelés. Ez az őszülés. Hirtelen bekövetkező tápanyag és oxigén ellátási zavar esetén azonnal leáll a hajgyökér működése. A hajszál meghal és nyugalmi fázisba megy át.
10
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
3.
A hajgyökéren belül a hámhoz hasonlóan nincsen érhálózat, így az osztódás során az érgomolyagtól egyre messzebb kerülő sejtek tápanyag és oxigén ellátása fokozatosan romlik. Végül a sejtek elhalnak ez az elszarusodási szakasz (13) és a hajtüszőből kijutva a 3 fő részre tagolódó hajszálat hozzák létre.
11
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
A hajszál felépítése
Hj
12
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
1. A hajszál (7) belső rétege az elkocsonyásodott sejtekből álló velőállomány (7/a). Ez - a hajszálcsövesség elvén működve - nagyon jól vezeti a vizet és ezzel együtt a vízben oldott anyagokat. Amikor a velőállomány vízzel fel van töltődve, akkor a hajszál egyenes és hosszú. Vízvesztés esetén a hajszál begöndörödik, rövidebb lesz. Miért? Az ok a következő. 13
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
2.
A hajszál középső rétege a kéregállomány (7/b). Ebben fehérje rostokból álló rugalmas kötegek helyezkednek el. Amikor a velőállomány vízzel feltöltődik, a hajszál kiegyenesedik ezek a rostok rugó szerűen megnyúlnak. Amikor a velőállomány vizet veszít, ezek a kifeszült rostok összehúzódnak. A hajszál rövidebb és göndörebb lesz. A kifeszülő rostkötegek között találjuk a festékszemcséket, melyek a hajszál színét adják. 14
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
3.
A hajszál legkülső rétege a cutikula (7/c). Ez elhalt, ellaposodott, tetőcserépszerűen egymást fedő sejtek több rétegéből áll. A lapos sejtek a bőr felőli részüknél egymáshoz rögzülnek. A bőrtől távolabbi részük szabadon mozog. Eltávolodik az alatta lévő sejttől illetve hozzá tapad. Előbbi esetén a hajszál oldala nyitott, utóbbi helyzetben pedig zárt. A hajszál matt fényű illetve fényesen csillog. 15
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
4.
Mitől függ ezen kis ablakok nyitottsága? A bőr megfelelő működésétől. Miért? Mert a bőrben lévő verejték és a faggyúmirigyek működése hozza létre azt a korábban említett védőréteget, mely a hajszál oldalára is felhúzódik. Amennyiben a hajszál oldalán van védőréteg akkor a cutikula lapkái zártak. A védőréteg hiányában pedig nyitottak.
16
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 5.
Tehát a védőréteg meglététől függ az, hogy a hajszál belsőbb rétegei, - a velőállomány közvetítése révén pedig a hajgyökér, hajtüsző, a bőr érhálózata, végső soron az egész szervezetünk - védve van-e a külvilágtól. /Azt hiszem nem kell külön mondanom, mert az eddig leírtakból következik, hogy a különböző fodrászati beavatkozások - ezen szuper védelmi rendszer tönkretételével – egész szervezetünket károsítják. / Ezen mechanizmus fontos szereppel bír a hajszál és az egész szervezetünk vízszabályozásában. Egészségesen működő bőr megfelelő mennyiségű és minőségű védőréteget képez. Mivel a bőr működését valamennyi belső szervünk, illetve az ezeket felépítő sejtek életműködése befolyásolja, ezért kitűnően lehet a bőr állapotának felmérésével a megfelelő belső szervek működésére következtetéseket levonni.
17
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
Velőállomány
Hj
18
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana •
[1] 1. A festéket nem tartalmazó hajszálban jól látható a belső velőállomány. 2. A hajszál velőállománya jól követhető a hajtüsző tölcsér alakú bejáratánál is valamint a 3. hajtüszőben lévő hajgyökérben is. Az őssejtek felett - azokat kupolaszerűen beborítva - ketté ágazik és közvetlenül kommunikál az érgomolyaggal.
19
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
Skalpdiagnosztika
Hj
20
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 1.
A "megfelelő" szó a hajgyógyászatban a skalpdiagnosztikát jelenti. A hajas fejbőr középső része a homlok vonaltól a hajforgók vonaláig a mellkasi szervek működésének a tükörképe. A homlok felőli 2/3 a légző rendszert, a tarkó felőli 1/3 pedig a szív és érrendszert képviseli. Nyíl irányban, ezzel párhuzamosan, tőle jobbra és balra, a homlok vonaltól a légző rendszer két oldalán terül el a húgyutakat, a női és férfi kismedencei szerveket, a hormonális egyensúlyt képviselő területek. E terület folytatásában van két oldalon a gyomor, majd az epehólyag területe.
21
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 2.
Ez az ív a szív és érrendszer területe mellett húzódik, és mögötte középen a máj területében záródik. A máj mögött középen a tarkó felé helyezkedik el a hasnyálmirigy területe. E mögött a tarkó területére húzódva pedig a vékonybelek képviselete. A bélrendszer a tarkó területén két oldalra ágazik. Mint a vastagbél képviselete húzódik előre. Felülről megkerüli a fülkagylókat, a gyomor, a húgyutak, a légző rendszer reflexzónáit karéjozva ér össze a homlok közepén.
22
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 3.
Ezen szerveket alkotó sejtek életműködései állandó kapcsolatban állnak, befolyásolják a fentebb említett reflexzónák területén lévő bőr szövetet alkotó (verejtékmirigy, faggyúmirigy, szőrtüsző, hajszál, hám, érrend-szer, stb.) sejteknek a működését. Életműködési változásaikat a bőrszövet sejtjeinek életműködés beli változásai követik. A bőr kiválasztó, méregtelenítő tevékenysége folyamatos. Élettanilag a máj, epehólyag és a hasnyálmirigy reflexzónáinak a működése a legszembetűnőbb.
23
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
Napfény, verejték, pigment
Hj
24
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 1.
De, nem csak belső hanem külső hatásokra is reagál bőrünk. Különböző védekező mechanizmusok indulnak be. Napsugárzás hatására fokozódik a verejtékezés, pigment képződés, zsírtermelés. Ezért fontos a megfelelő hajtömeg jelenléte. Ez egyrészt a közte és a bőrfelszín között megszoruló levegőréteget mint hőszigetelő réteget alakítja ki. Másrészt a hajszálakban lévő pigment véd az uv sugarakkal szemben.
25
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
Védekező mechanizmusok
Hj
26
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 1.
A védekező mechanizmusok közzé tartozik a védőrétegben lévő baktériumok megfelelő számban való jelenléte is. Ez jelentősen változhat a védőréteg keletkezését illetve megmaradását befolyásoló tényezők hatására. A belső élettani folyamatok közül kiemelendők mind azok, melyek közvetlenül befolyásolják a a verejték és a faggyúmirigy működését. A külsők közül pedig azok a hatások, amik bőrünket érik a tisztántartása során.
27
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
2.
Régen tisztán növényi és állati eredetű szereket használtunk bőrfelszínünk, hajállományunk tisztítására. Ezek a hajmosó és mosakodó szerek elektrosztatikusan – mint vasreszeléket a mágnes - vették magukhoz a bőrünkön lévő eltávolítandó anyagokat, majd vízoldékony formában kerültek eltávolításra.
28
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
3.
Manapság a vegyipar termékei használatosak, melyek vegyileg hatnak. Nem kímélik sem a védőréteget, sem a benne lévő védő baktériumokat. A hámréteg és a hajszál felszíne védtelen marad.
29
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 4.
Beindulnak az elsődleges védelmi reakciók. Ezek közzé tartozik a zsírtermelés. Ez viszont - a védő baktériumok hiánya miatt – jó táptalajt jelent a különböző betegséget okozó baktérium törzsek gyors szaporodásának, ezzel együtt gyulladásos folyamatok beindulásainak. A gyulladásos és egyéb, a sejtek közötti folyadék mennyiségi változását, a faggyúmirigyek zsírtermelésének fokozódását okozó folyamatok ingerlik a bőrben lévő nyomásérzékelő érzőideg-végződéseket. Ezt kezdetben mint viszketést, extrém fokban fájdalom éljük meg .
30
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 4.
Itt emlékeznék meg a bélrendszer nyálkahártyáját nap mint nap érő vegyipari támadásokról, melyek az élelmiszeripar csodálatos teremtményei által pusztítják a bélbolyhokat, az azokon lévő védőréteget, benne a milliárdnyi védőbaktériumot. Ezek tönkretételével természetesen egész szervezetünk működése károsodik. Védekezésképpen fontos a megfelelő összetételű táplálkozás, minőségi étrend kiegészítők rendszeres fogyasztása.
31
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
Hajváltási ciklus
Hj
32
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 1.
A hajszálak nem élnek örökké. Élettartamuk 5 – 6 év /anagen fázis (1)/. Ez után a hajgyökér alsó részéről lefűződik az érgomolyag és az ezen lévő hajgyökér őssejtek /catagen fázis (2)/. Ez 1 hónapig tart. A hajgyökeret kicsiny zsírsapka fedi be miközben felfelé húzódik a hajtüszőben /telogen fázis (3)/. 4 hónapig tart. Közben az érgomolyagot fedő őssejtek részben differenciálódnak, hajgyökeret alakítanak ki. Ez a növekedésével szinte kilöki a hajtüszőből a korábbi telogen hajszálat. Ez a hajhullás.
33
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 2.
Naponta 50 – 100 közötti csere a normális mennyiség. Ez a hajszál cserélődés tehát 5 hónapig tart. Amennyiben nagyobb napi hajhullást tapasztalunk, ezen időtartamnak megfelelő időintervallummal korábbi időszakot kell áttekinteni a hajnövekedést megzavarható tényezők szempontjából. A hajhullás esetén fontos ugye, hogy a kihullott hajszál pótlódjon. Ha ez nem tud bekövetkezni, mert valami zavarja az őssejtek aktivizálódását, hajgyökérsejtekké való differenciálódását akkor alakul ki a hajritkulás.
34
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
3.
A hajszálak számának szemmel látható megfogyatkozása. Ha a haj állományának a fele kihullás után nem pótlódott, már a tükörben is könnyen észrevehető.
35
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana 4.
Tehát nem csak az a kórjelző, ha az átlagosnál több hajszál hull ki naponta, hanem az is ha átlagos mennyiségű a napi kihullás csak éppen nem pótlódik. Az előbbinél elsősorban valami gyorsan lezajló káros hatás érte a hajgyökereket és ezért az átlagosnál több került egyszerre catagen majd telogen fázisba. Az utóbbi esetben pedig lassabban lezajló, de az őssejtek differenciálódását folyamatosan akadályozó folyamatról van általában szó.
36
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
Hormonális gátlás
Hj
37
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
•
Az őssejtek differenciálódását akadályozó folyamat általában hormonális eredetű. Ekkor a kihulló hajszál mögött nem nő új. Az érgomolyag és őssejtek nyugalomban maradnak.
38
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana •
A DHT hatás jellegzetes tünetei.
39
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana •
A telogén hajszál kiesésével a hajtüsző felhúzódik a hámrétegig. Megfelelő eljárásokkal a hajtüsző vissza lenöveszthető az őssejtekig, majd benne új hajszál fog kialakulni .
40
A hajas fejbőr vázlatos anatómiája és élettana
Vége
Hj
41
