A Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja

A Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja

Gyula 2013

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja

Tartalomjegyzék Az intézmény önmeghatározása, küldetésnyilatkozata ........................................................ 6 A pedagógiai program törvényi háttere ................................................................................. 8 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .......................................................................... 9 I.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................................... 9 Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei ............................... 9 Az intézményi nevelő-oktató munka célja ....................................................................... 10 Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai ................................................................. 10 Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ................................................. 11 I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 11 Célkitűzése ....................................................................................................................... 11 Feladatai ........................................................................................................................... 12 I.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok.............................................. 13 Célja ................................................................................................................................. 13 Feladatai ........................................................................................................................... 13 I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 16 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 16 I. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................................................................................................... 17 Pedagógusok helyi intézményi feladatai .......................................................................... 17 Osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és hatásköre ........................... 18 I. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .................................................................................................................................... 19 A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................................................... 19 A tehetségnevelés folyamata ............................................................................................ 19 A tehetséggondozás személyi feltételei ............................................................................ 19 A fejlesztés lehetőségei tanórán, a tanórán kívüli és az önálló munkában: ..................... 20 Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program ............................................... 20 Konkrét tevékenységi formák: ......................................................................................... 21 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítésével összefüggő pedagógiai tevékenység.................................................................................................... 21 A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló segítése .............................................. 22 I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................................................... 23 2

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái . 23 Kapcsolattartás a szülőkkel .............................................................................................. 23 Kapcsolattartás formái a tanulókkal ................................................................................. 25 Kapcsolattartás az iskola partnereivel .............................................................................. 25 I. 9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei ..................................................... 26 Az értékelés rendje ........................................................................................................... 27 Osztályozó vizsga ............................................................................................................. 27 Különbözeti vizsga ........................................................................................................... 27 Pótló vizsga ...................................................................................................................... 27 Javítóvizsga ...................................................................................................................... 27 Szintmérővizsga ............................................................................................................... 27 A vizsgatárgyak részei és követelményei ......................................................................... 28 I.10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai .................................. 28 Az első osztályosok beiskolázása ..................................................................................... 28 A középiskolások beiskolázása ........................................................................................ 28 I.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............ 29 II. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................. 30 Bevezetés ................................................................................................................................. 30 II.1. Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései ............................................... 30 1.1 Nevelésünk alapelvei: .................................................................................................... 30 1.2. Nevelési értékeink: ........................................................................................................ 31 1.3. Nevelési céljaink: .......................................................................................................... 31 II.2. Katolikus gyermekkép, katolikus óvodakép ................................................................ 32 2.1. Katolikus gyermekkép................................................................................................... 32 2.2. Katolikus óvodakép ....................................................................................................... 32 II.3. A katolikus óvodai nevelés feladatai ............................................................................. 32 3.1. A hitre nevelés erősítése:............................................................................................... 33 3.2. Az egészségnevelési elvek ............................................................................................ 33 3.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása ........................................... 34 3.4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ..................................... 35 3.5. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ............................................................. 36 II.4. A katolikus óvodai élet megszervezésének elvei .......................................................... 37 4.1. Személyi feltételek ........................................................................................................ 37 4.2. Tárgyi feltételek ............................................................................................................ 38 4.3. Az óvodai élet megszervezése ....................................................................................... 38 4.4.A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái ...................................... 40 3

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja 4.5. Az óvoda kapcsolatai .................................................................................................... 40 II.5. A katolikus óvoda tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai .................. 41 5.1. Hitre nevelés .................................................................................................................. 41 5.2. Játék ............................................................................................................................... 43 5.3. Vers, mese ..................................................................................................................... 44 5.4. Ének, zene, énekes játék, tánc ....................................................................................... 46 5.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ......................................................................... 47 Mozgás ............................................................................................................................. 48 Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése-prevenciója .................................... 50 5.7. A külső világ tevékeny megismerése, környezeti nevelési elvek ................................. 51 Munka jellegű tevékenységek .......................................................................................... 52 A tevékenységekben megvalósuló tanulás ....................................................................... 53 II.6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ..................................................................... 54 II.7. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ..................................... 55 II.8. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése esetén fejlesztendő tevékenységek ......................................................................................................................... 58 8.1.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ................................................. 59 8.2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................... 59 III. Szent Anna – Szent Gellért Kollégium nevelési programja ......................................... 61 III.1.A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései ................................................... 61 1.1 Nevelési céljaink: ........................................................................................................... 61 1.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ............... 61 1.3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei ............................................................................... 62 1.4. A nemzetiséghez tartozók kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai (Németvárossal kapcsolatot tartani) ..................................................................................... 63 1.5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ............................................................................ 63 1.6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység elvei ................................................................................................. 64 III.2.A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek ................................... 65 III.3. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve ......................................... 65 III.4. Az iskolával és a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái .............. 66 III.5.Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................. 66 IV. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................................ 67 IV.1. A választott kerettanterv megnevezése ....................................................................... 67 IV.2. Óratervek a katolikus helyi tantervekhez – 9-12. évfolyam ....................................... 68 Választható emelt szintű oktatás: ......................................................................................... 68 4

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Reál program ........................................................................................................................ 68 Humán program .................................................................................................................... 69 Természettudományi program.............................................................................................. 69 Testnevelés program ............................................................................................................ 70 IV.3. A választott kerettanterv feletti óraszámok ................................................................. 71 IV.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 71 IV.5. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása . 72 IV.6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................. 72 IV.7. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje ........................................................... 73 IV.8. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai ..................................................... 73 IV.9. Választható érettségi tárgyak ...................................................................................... 74 IV.10. Középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................... 74 IV.11. Tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése ........................................... 74 IV.12. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elve .................................. 74 IV.13. Településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése ........................................ 75 IV.14. Tanulók fizikai állapotának mérése .......................................................................... 75 Bevezetés .......................................................................................................................... 75 Általános ajánlások .......................................................................................................... 75 A vizsgálatok megszervezése ........................................................................................... 75 A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek ...................................................................... 76 IV.15. Egészségnevelési és környezeti nevelés elvei ........................................................... 77 1. Egészségnevelés ........................................................................................................... 77 2. Környezeti nevelés ....................................................................................................... 77 IV.16. Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................ 78 IV.17. Tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó alapelvek ............................................................ 78 IV.18. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ......................................... 79 IV.19. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. (A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.) ......... 79 IV.20. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ....................................................................................................... 79 IV.21. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...................................................................................... 80 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ............................................................................................. 81

5

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja "A nevelő munkája olyan, mint a kertészé. A palántát a szülők hozzák. Az iskola másra nem vállalkozhat, csak arra, hogy felnöveszti a palántát. Megmunkálja a földet körülötte. Öntözi, hogy gyökerei táplálékot kapjanak. Félretolja, lenyesi a környezetéből mindazt, ami meggátolná, hogy a növekedéshez elengedhetetlenül szükséges fény elérjen hozzá. Olykor meg, ha erős a szél, a felnövekvő hajtást karóhoz köti, hogy derékba ne roppanjon. S egy idő után elveszi mellőle a karót - s ettől kezdve aggódva figyeli, most már távolabbról: vajon olyanná nőtt-e fel, amilyennek szerették volna. A hajtásból más felnőni nem fog, csak az, amit a szülők ültettek. De hogy majd önállóan is megkapaszkodjék, hogy egyenes törzzsel álljon, hogy megnyugtató, életet sugárzó legyen: felelős érte, aki öntöz, aki kertészkedik, aki a csenevésznek látszó hajtásra esetleg tápsót is tesz. Igen nagy a felelőssége az iskolának." /Korzenszky Richárd/

Az intézmény önmeghatározása, küldetésnyilatkozata Gyula története írott forrásokból csak a 14. századtól követhető nyomon. S bár a városban iskolát először csak 1508-ban keltezett oklevél említ, minden bizonnyal ezt megelőzően is működött iskola az Árpád-kori Benedek rendi monostorban. A feljegyzések szerint tanították ebben az iskolában a "hét szabad művészetet". Leghíresebb növendéke Szerémi György, a Magyarország romlásáról írt emlékirat szerzője. A 16. század közepe táján a Ferenc rendiek főiskola idetelepítését határozzák el, amely a protestánsok iskolájával egyetemben áldozatul esik a török terjeszkedésnek. A török időkben katolikus iskola nem volt Gyulán. A 129 évig tartó török uralom után Gyula Békés vármegye székhelye lett, s a jómódú iparos, kereskedő lakosság mellett a megyei tisztviselők szaporodó sokasága arra törekedett, hogy helyben biztosíthatók legyenek a magasabb iskoláztatás feltételei. Az iskola egy időben jött létre a lelkészség megalakulásával. Mind a Magyar-, mind a Németvárosnak megvolt a maga tanodája, amelyet a kántorok láttak el, akik egyszersmind templomszolgák, mi több, a Németvárosban jegyzők is voltak. 1735-ben épült a török utáni első iskolaépület, amely ma is iskolai célokat szolgál (Erkel tér 2.). Az újkori Gyula első tudós pedagógusa Petik Ambrus 1745-től négy évtizeden át felsőbb iskolákra is felkészítette növendékeit iskolájában. 1750 táján a kántor vezetésével egy második osztályt is nyitottak, melyet Petik „deákoskolának” nevez Békés vármegye leírása című művében. „Azoknak kiből feljebbvaló tudományokból való tanulására nagyobb iskolára kelvén sokak mind papi méltóságra, mind pedig világi tisztségekre jutottak”. 1795-ben mindkét város elhatározta, hogy a Németvárosban egy, a Magyarvárosban pedig két iskolát rendeznek be, mely utóbbinak „második klasszisában az ifjúság a deák nyelvnek eleiben annyira, amennyire a literátum szisztéma kíván elkészíttetvén onnan a deákiskolákban mindenütt bevezetődhessen”. Az első németgyulai iskola 1795-ben épült, a mai Erkel Múzeum helyén. A 19. század elején jeles kísérlet játszódik le egy gimnázium felállítására, melynek pénzügyi alapját az un. Vida alapítvány teremtette meg. A napóleoni háborúk kedvezőtlen gazdasági következményei vetnek véget e tiszteletre méltó szándéknak. 1832-ben készült el mai formájában a mostani katolikus kollégium épülete abban a városrészben. 1875-ben a katolikus leányok tanítását a Paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek vették át. 1877-ben egy női kézimunka szakiskola felállításáról határoztak. 1908-ban a józsefvárosi (németvárosi) iskola új épülettel bővült - a Jókai utca - Apor tér sarkán - Gróh Ferenc prelatus-kanonok jóvoltából (Gróh-iskola). 1928-29-ben történt meg a józsefvárosi iskola (ma katolikus kollégium) átépítése mai formájába. Az 1930-as években Apor Vilmos apátplébános kezdeményezésére épült két katolikus óvoda. Egy a Temesvári úton, egy pedig Máriafalván, a város akkor két legszegényebb negyedében. 6

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja A Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium jogelődjében a Gyulai Római Katolikus Főgimnáziumban 1903-ban kezdődött meg a tanítás. A gimnázium alapításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Wenckheim Krisztina grófnő: 1892-ben a koronázás 25. éves évfordulóján 50 ezer Ft-os alapítványt tett a Gyulán létesítendő Római Katolikus Főgimnázium javára. Alapítványát Schlauch Lőrinc, Nagyvárad bíboros püspökének kezébe tette le. A gimnázium építéséhez alkalmas telket szintén a Wenckheim grófok ajánlották föl. (A békési református gimnázium létesítése is a katolikus Wenckheim grófoktól indul el) Az első tanév megkezdéséig alapos előkészítő munkák folytak, melynek nagyon fontos állomása volt az 1899-es esztendő. A közoktatásügyi kormányzat ebben az évben módosította addigi álláspontját, hogy a megye már meglévő három gimnáziuma mellett fontos, hogy a vármegye székhelyén is létesüljön főgimnázium. Krisztina grófnő, miután a felkért szerzetesrendek elhárították az iskola vezetésére szóló meghívást, hozzájárulását adta, hogy a gimnázium a katolikus jelleg fenntartása mellett szerzetesek nélkül működjék. A gimnázium épülete Alpár Ignác főépítész tervei alapján valósult meg 1905-re, addig a Göndöcs Benedek építette katolikus bérházban (a mai posta épületben) folyt a tanítás. Az 1903-1904-es első tanévre 54 tanuló iratkozott be, s folyamatosan felmenő rendszerben bővült 8 évfolyamos gimnáziummá. 1942-ben vette föl a város szülöttének, a kiváló történettudós dr. Karácsonyi János választott püspöknek a nevét, s viselte az államosításig, 1948-49-ig. Az utolsó tanévben már Állami Karácsonyi János Gimnázium, majd 1950-től Erkel Ferenc Gimnázium néven működött. 1992-ben Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök támogatásával, Réthy István akkori gyulai plébános, illetve az intézmény később kinevezett igazgatójának, Petróczki Zoltánnak vezetésével történt meg a katolikus oktatás újjászervezése. Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium néven egy intézményi keretben szerveződött az iskola. Az általános iskolai tagozat az első tanévet a helyi református egyházközség által szervezett református osztályokkal kezdte, mivel a reformátusoknak nem állt rendelkezésére megfelelő iskolaépület, majd 1993-ban a református rész önálló intézménnyé szerveződött. Az első tanévben négy elemi iskolai évfolyammal, valamint az első két gimnáziumi évfolyammal indult meg a tanítás. Két év alatt vált teljessé a 12 évfolyamos szerkezet. A gimnázium a történelmi hagyományoknak megfelelően felekezeti szempontból vegyes összetételű, a diákok kétharmada katolikus, egyharmada protestáns. 1995-ben érettségizhetett - fél század elteltével - ismét diák katolikus gimnáziumban Gyulán. Az itt érettségizett diákok jelentős része tett ezt követően sikeres felvételi vizsgát egyetemre, főiskolára. Ez idáig négyen választották a papi hivatást. Az óvodától a gimnáziumig, a kisgyermekkortól a felnőttkorig tartó nevelési-oktatási rendszer 1996-ban vált teljessé azáltal, hogy a Boldog Apor Vilmos Óvoda, valamint a Szent Anna és a Szent Gellért Kollégium is megkezdhette működését. 2012-től két újabb elemmel bővült intézményünk, Nagykamarás község kérésére Dr. KissRigó László szeged-csanádi megyéspüspök a település óvodáját és általános iskoláját is fenntartása alá fogadta, s intézményünk telephelyeként hozzánk csatolta. Az iskola pedagógiai értékrendjének és célkitűzésének tudatosítása feltétele egy koherens és megvalósítható tantervi program kialakításának. Az iskola önmeghatározása arra keres választ, hogy a helyi lehetőségek és igények, valamint az iskola katolikus keresztény szellemiségének megfelelően hová kívánjuk diákjainkat eljuttatni. Az ebből adódó következő kérdés, hogy ehhez milyen ismeretekre, készségekre, képességekre és magatartásformákra van szükség. Az intézmény a katolikus nevelésben felhalmozódott tapasztalatok alapján alakítja ki az óvodai nevelésre, valamint a tizenkét osztályos iskolára vonatkoztatott konkrét nevelési tervet, figyelembe véve az intézmény célkitűzéseit, az adott régió sajátosságait és a

7

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja korszerűség kritériumait. Ez a pedagógiai munkaterv tehát katolikus jellegénél fogva figyel a katolikus nevelés irányelveire, illetve a "Katolikus iskola" útmutatásaira. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi.1 Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják katolikus szellemiségét, s a más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. Karácsonyi János kedvelt mondása: "Ha Isten úgy akarja, feltámad minden, ami elbukni látszik." Ezt választottuk jelmondatunknak, mely a mindennapi problémák megoldása közepette megerősít feladatvállalásunkban, amelynek alapvető célja a régió keresztény értelmiségének képzése és a keresztény értékekre nyitott oktatási és nevelési intézmények pedagógiai támogatása.

A pedagógiai program törvényi háttere 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012. évi kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A 100/1997. kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/2012. (VIII. 31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet 51/2012. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici)

1

Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14. oldal

8

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA I.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei A katolikus nevelés alapja és középpontja maga Krisztus. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC 794-795. kánon). A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: „Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.”2 A katolikus óvoda, iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az Egyház a katolikus óvoda, iskola által, mely fölkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. „A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803. kánon) Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében:  A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”3  A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.  Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.

2 3

II. Vatikáni Zsinat „Gravissimum Educationis Momentum”(G.E.3.) A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal

9

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja    

Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. A katolikus kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz és a keresztény szellemben történő neveléshez való hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében.

Az intézményi nevelő-oktató munka célja Pedagógiai munkánk célja, hogy:  A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában érvényes ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és készségeket fejlesszen, megalapozott értékrendet alakítson ki.  Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat), hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.), s a kulturált szórakozás igényét kialakítsa. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” 4 Ezért intézményünk feladata: Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. 4

A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal

10

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:  A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).  A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).  A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.).  A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.).  A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.  A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célkitűzése A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. 11

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Feladatai Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:  A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.  Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:  A gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok:  A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét, legyen személyre szabott, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok:  Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.  Pozitív szociális szokások kialakítása.  A tanulókban a magyarságtudat kialakítása, erősítése „Elsősorban magyar vagyok, és csak azután európai.” - A hazaszeretet, a nép szeretete, a magyar nyelv ápolása, művelése, a kulturált beszéd, a hagyományok ápolása, a magyar termékek becsülése. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:  A színes, sokoldalú iskolai élet, amely lehetőségek teremt, hogy a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.  Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek:     

Hűség Istenhez és embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt A helyes önértékelés Az értékek felismerése, megbecsülése Józan, megfontolt ítélőképesség 12

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja      

A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény

Elvárásaink tanítványainktól a következők:      

Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házi rend felelős betartása.

I.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket és készségeket bővíti az egészségmegőrzés érdekében. Az iskola és az óvoda az a színtér, melyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Célja         

Segítse a gyermekeket a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a gyermekek, tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. Neveljen az egészséges és biztonságos környezet kialakítására Valósítsa meg a mentálhigiénés nevelést Valósítsa meg a mindennapi testedzést. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.

Feladatai Minden tanulót egyformán érintő elemek Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:  Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség,  Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében,  Öltözködés,  Higiénia, tisztálkodás  Krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete  Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás) elkerülése 13

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja 

A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás, a harmonikus családi élet szerepe az egészségmegőrzésben  Az egészséges környezet jelentősége  Ésszerű napirend kialakítása és az idő beosztása  A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat  Önismeret és az egészségi állapot ismerete Szűrővizsgálatokon való részvétel: Általános szűrővizsgálatok az Ifjúsági Egészségügyi Szolgálat szervezésében minden tanév elején és végén: pl: gerincvizsgálat, szemészet, fogászat, stb. Az iskolai környezet nevelő hatása:  A tantermekben és a folyosókon növények elhelyezése, tiszta környezet, megfelelő világítás, friss levegő biztosítása, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése (papírgyűjtő kihelyezése)  A tantermek padjai megfelelő magasságúak legyenek az egészséges testtartás kialakításához  Az udvar balesetmentességének és tisztaságának biztosítása  Megfelelő környezet a szünetekben történő levegőzéshez, pihenéshez, tanórák udvari megtartásához  A pedagógusok és dolgozók példamutató magatartása öltözködésben, káros szenvedélyek kerülésében  Ösztönzés szóval és példával az egészséges életmód napi kialakítására (otthoni torna, évszaknak megfelelő, kényelmes öltözködés, otthoni reggelizés)  Az iskolai büfében egészséges élelmiszerek árusítása (bővebben ld. Környezeti nevelési program ide vonatkozó része)  Az iskolarádió aktuális híradása a különböző sportversenyekről, sportfoglalkozásokról, egészségmegőrzéssel kapcsolatos programokról, hírekről Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés tantárgyakba építve: Osztályfőnöki Ajánlott témák: egészséges táplálkozás, egészséges környezet, megfelelő öltözködés, önismereti foglalkozások, barátság, szerelem, családi életre nevelés, káros szenvedélyek elkerülése Biológia, környezetismeret, egészségtan A tananyaghoz kapcsoltan. Testnevelés (A testnevelés szerepe az egészségnevelésben) Testi nevelés nélkül egészségnevelés nem létezik:  A tanulók a testnevelés órákon olyan mozgásformákat ismernek meg, amelyek által egészségesebbé, edzettebbé válhatnak. Amennyiben megtetszik neki egy mozgásanyag, a későbbiekben akár versenyszinten is űzheti és beépül az életébe.  Az a tanuló, aki eljut arra a szintre, hogy érdemes a sporttal foglalkozni, könnyebben fog nemet mondani a káros szenvedélyekre és a szabadidejét is hasznosabban tudja eltölteni.  Megismerkednek az órákon a sportági szabályokkal, ezáltal alkalmassá válnak arra, hogy szabadidejükben is hatékonyan tudják űzni az adott sportágat.  A foglalkozásokon megtanulják a helyes testtartást, helyes végrehajtást, megtanulják összerendezni, koordinálni mozgásukat.  A testnevelés órákon állandóan szükség van hibajavításra, mert így elkerülhető a rossz mozgásformák beidegződése.

14

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja     

A bemelegítés fontos része az óráknak, hisz ráhangolja a szervezetet az óra fő részére és megakadályozza sérülések kialakulását. Ha a tanuló ezt megszokja, bármikor alkalmazni fogja, mielőtt mozogni kezd. A testnevelés órák anyagába beépül a gyógytestnevelés gyakorlatanyaga (gerinctorna, lábboltozat-javító gyakorlatok, stb…). Megismerkedik azokkal a gyakorlatokkal is, amelyek ellenjavalltak, végzésük sérüléshez, balesethez, mozgáskárosodáshoz vezethet. A várossal közös szervezésben az szakorvosi javaslattal rendelkező tanulók gyógytestnevelésen vehetnek részt az iskolai testnevelésórák helyett. A testnevelés órán, amikor levetkőzve látjuk a gyermekeket, lehet észrevenni esetleges mozgásszervi zavarokat, deformitásokat is. Ebben az esetben a megfelelő szakemberhez irányítjuk a tanulókat, aki kiválasztja számára a legmegfelelőbb mozgásformát (gyógy úszás, gyógytestnevelés, stb.).

A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek  Versenyek A munkaközösségek javaslatára az éves munkatervben meghatározott versenyeken vesznek részt a diákjaink. Az iskolánk által szervezett versenyek az éves munkarendben rögzített időben és módon kerülnek megrendezésre.  Egészségnevelési akciók Az iskolai szűrővizsgálatok napján az Ifjúsági Egészségügyi Szolgálat évfolyamonként ismerteti az egészségnevelés különböző témaköreit.  Előadások Szakértő előadók, szaktanárok bevonásával például az egészség- és családi napokon  Egészséges környezetben végzett túrák, kirándulások Osztálykirándulásokon az adott tájegység természeti értékeinek megtekintése túra formájában. Az egészségnevelést segítő módszerek  Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az ismeret átadása iskolai felvilágosító előadások, videofilmek, tájékoztató füzetek segítségével  Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat fokozó foglalkozások Csoportos közösségépítés, játékok, viták  Kortárshatásra építő módszerek Kiképzett kortárssegítők közvetítésével juttatni el az egészségfejlesztés üzenetét a középiskolás tanulókhoz Az egészségnevelés megvalósításában részt vevő személyek Belső résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, biológia tanárok, iskolaorvos Külső partnerek: Ifjúsági Egészségügyi Szolgálat, szakrendelők, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt helyi szervezete, Országos Mentőszolgálat.

15

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” (Kat.Isk. 34.) A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei:  Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák  Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások, erdei iskolák  Diák önkormányzati munka Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:  Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.  A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),  Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.  Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.  Hon- és népismereti tudás közvetítése: o A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúrán nagy múltú értékeit. (kiemelkedő magyar és „szülőföldi” államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők tevékenységét – Karácsonyi János, Apor Vilmos, Erkel Ferenc, Munkácsy Mihály, Simonyi Imre). o Legyenek jól tájékozottak a haza (és szűkebb hazájuk) földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. o Ismerjék a legfontosabb városi, falusi hagyományokat (kántálás, passió, böjt, locsolkodás). o A tanulók legyenek nyitottak a más népek, népcsoportok értékeinek, eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. o A hon-és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet; - késztessen a fentiekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

16

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:       

A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit közösségi megélését. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. Hagyományőrző tevékenységek az éves munkatervben rögzítettek alapján valósulnak meg. A tanórán kívüli közösségfejlesztő feladatokat, kiemelkedő tanulmányi és sport teljesítményt elérő diákok a házi rendben rögzített jutalmazásban részesülhetnek.

Diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítése – az iskolában diákönkormányzat működik. A DÖK munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja; a DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által – a DÖK javaslatának figyelembevételével – megbízott nevelő segíti.  Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.  Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.  Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során:   

Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

I. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok egyéni feladatait részletes munkaköri leírásuk tartalmazza. Legfontosabb helyi feladataik:  a tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés  a tanulók munkájának rendszeres értékelése érdemjeggyel vagy szövegesen 17

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja                    

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításában való részvétel tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákközösségeket segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, pontos és aktív részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák adminisztrálása, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása hivatali titok megőrzése az etikai kódex megtartása

Osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnöki munka helyi sajátosságait a személyre szabott munkaköri leírás tartalmazza. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Segíti az osztályközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet, fogadóórát tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai programokról, azokon való részvételre mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, alapítványi segélyezésére. 18

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja   

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályában. Szükség szerint családot látogat.

I. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése minden oktatási intézményben. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed az óvodai, iskolai és kollégiumi nevelésre, a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetség-fejlesztéssel foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Intézményegységünk pedagógusai működjenek együtt azokkal az iskolán kívüli szervezetekkel, amelyek a tehetségek kibontakozását és gondozását segíthetik. A tehetségnevelés folyamata A tehetséges tanulók  felismerése  kiválasztása  fejlesztése  versenyeken megmérettetése Ennek érdekében szabályozzuk  a tehetséggondozás módját,  az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás lehetőségeit  kialakítjuk a tehetséggondozás tartalmát, feltételeit  az iskola megteremti a szervezeti formákat (szakkörök, fakultációk, blokkok),  tehetséges gyermekeink közül a legjobbaknak bizonyítási lehetőséget adunk az egyházi, helyi, területi és országos tanulmányi- és sport versenyeken történő indulással  az iskola együttműködési megállapodást köt iskolán kívüli szervezetekkel (sportcsarnok, labdarúgó akadémia, színház stb.)  a fenntartó biztosítja a feltételeket (óraszám, pénzügyi háttér) A tehetséggondozás személyi feltételei A tehetségnevelési programok megvalósíthatóságához elengedhetetlenül szükséges az elkötelezett és a témában jól képzett megfelelő számú pedagógusok megléte, akik személyiségükben alkalmasak és képesek a tehetséges tanítványaikkal való foglalkozások vezetésére, önálló programok megvalósítására.

19

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja A fejlesztés lehetőségei tanórán, a tanórán kívüli és az önálló munkában:  kiscsoportos és egyéni foglalkozások,  differenciálás, csoportbontás,  emelt szintű tantárgyak tanítása  kooperatív és projektmódszer,  versenyek, pályázatokon való részvétel  iskolai könyvtár és az iskola egyéb lehetőségeinek, eszközeinek önálló, csoportos használata  IKT eszközök használatának támogatása  motiválás, személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása  kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás, illetve a kezdő gimnáziumi osztályoknál a szintre hozás. A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásának feltétele, hogy erre módszertanilag felkészített pedagógusok végezzék a felzárkóztatást mind a tanórákon, mind a napköziben, sőt a korrepetálások is megfelelő módszerekkel történjenek. A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése. Első feladat: feltárni, hogy kik azok a tanulók, akik felzárkózásra szorulnak.

20

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja - Osztályfőnökök: ismerjék meg mielőbb tanulóikat (beszélgetések, családi háttér ismerete, felmérő tesztek íratása stb.) - Szaktanárok: saját tantárgyukból írassanak felmérő dolgozatokat év elején a hiányosságok feltárása érdekében. Javaslatot tesznek azon a tanulóknak a személyére, akik felzárkóztatásra és fejlesztésre szorulnak. - Gyógypedagógus és az iskolapszichológus egyeztetését követően egyéni fejlesztési tervet dolgoz ki a tanuló számára. Konkrét tevékenységi formák: Az osztályfőnöki órák témakörébe be kell iktatni az eredményes tanulás feltételeit, módszereit (önismeret, önnevelés képessége, önellenőrzés képessége, önkritika, a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése). Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek (akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, a tanulásra való igény, a tanulásnak önépítésként történő elfogadása) fejlesztése. Tanulási szokások, módok, technikák, az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása. Tanulótársak bevonása, a gyengébb tanulók segítése. A szülőket is el kell látni tanácsokkal! Szaktanári órák: a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása: tankönyvek, munkafüzetek használata. Hagyományos és új információhordozók alkalmazása (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek, számítógép, Internet, stb.). Felzárkóztató foglalkoztató foglalkozások megszervezése. Korrepetálások megszervezése – szükség esetén – a gyengébb képességű tanulók részére. Csoportbontások lehetőség szerint. - Fejlesztést végző pedagógus segítségével végzett egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésben részesíteni a tanulókat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítésével összefüggő pedagógiai tevékenység Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Feladatunk:  A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása.  A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.  A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.  A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az óvodai, iskolai, osztályközösségi, a kollégiumi és a hitéleti programok. Az elérendő cél a gyerekek, tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Intézményünk együttműködik azon szervezetekkel, melyek a beilleszkedési és magatartási problémával küzdő diákjaink fejlődésében segíthetnek. 21

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló segítése Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalni kell a fokozott törődést a tanulóval. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet az igazgatóhelyettesek és az óvodavezető koordinálják. Folyamatos kapcsolatot tartanak az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Szükség szerint családlátogatáson vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tartanak a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:      

A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.). Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, az iskolai alapítvánnyal együttműködve. A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Meg kell vizsgálnunk,  hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését.  hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása.

22

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja     

hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot. hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét. hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése. hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához. hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő központ és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, a gyermekorvossal és a védőnővel. I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulónak joga, hogy részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört az alábbi területen gyakorolhatják:  saját közösségi életük tervezésében, szervezésében  tisztviselőik megválasztásában  jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók kifejthessék véleményüket pl. az alapdokumentumok elkészítésekor. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. Az intézményünkben egy diákönkormányzat működik (DÖK). A DÖK munkáját segítő pedagógust az igazgató nevezi ki. I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A kapcsolattartás célja a folyamatos, kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése. Kapcsolattartás a szülőkkel A nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az intézményi nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. A szülőket az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, programokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülők közösségével. 23

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:  Családlátogatás  Szülői értekezlet  Fogadó óra  Nyílt tanítási nap  Írásbeli tájékoztató  Előadások szervezése  Közös kirándulások  Pályaválasztási tanácsadás  Közös lelki nap  Közös zarándoklatok  Plébániával közös programok A tevékenységek részletezése:  Családlátogatás lehetősége Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése  Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása - a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - az iskolai - és osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtse és továbbítása az iskola igazgatóságának - az egyház és a szülők közti kapcsolat fenntartása (speciális szülői értekezlet évente legalább kétszer)  Fogadó óra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.).  Nyílt tanítási nap Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő-és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.  Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.  Iskolai rendezvények Feladata: az ünnepekhez, a helyi hagyományokhoz, a tanórán kívüli időtöltéshez kapcsolódóan színvonalas programok szervezése, amely lehetőséget teremt a szülők számára, hogy bekapcsolódjanak az iskola életébe. 24

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja  Nevelési tanácsadó szülőknek Feladata: speciális nevelési problémákkal jelentkező szülők segítése A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők részéről elvárhatjuk:  Aktív részvételt az óvodai, iskolai, kollégiumi rendezvényeken  Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz  Őszinte véleménynyilvánítást  Együttműködő magatartást  Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést  Érdeklődő, segítő hozzáállást  Szponzori segítségnyújtást Kapcsolattartás formái a tanulókkal A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, programokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen,  az osztályfőnök az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten/ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, valamint választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, vagy a szülők közösségével. További lehetőségek:  személyes beszélgetés,  fogadó órák  nyílt napok  konzultációs időpontok  honlap,  hírlevél,  faliújság,  iskolarádió,  iskolai rendezvények, programok,  kiállítások,  kirándulások,  ellenőrző, tájékoztató füzet. Kapcsolattartás az iskola partnereivel A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik. Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a helyi média képviselőivel (televízió, 25

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja az elektronikus és nyomtatott sajtó), a fenntartóval. A sajtóval történő kapcsolattartás az igazgatóhelyettesek feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. A kapcsolattartás egyedi eseteit az igazgató által kiadott megbízás tartalmazza. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető és az igazgatóhelyettesek a felelősek. Formái:  személyes találkozó,  elektronikus kapcsolattartás,  levél,  megkeresés. I. 9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra  pótló vizsgákra  szintmérő vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít  akit a nevelőtestület határozatával szintmérésre utasít. Kiterjed továbbá  más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.  az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az intézmény vezetőjének feladata a vizsga törvényes előkészítése, a zavartalan lebonyolítás feltételeinek biztosítása. A vizsgák szervezése során figyelembe veszi az intézmény:  az érettségi vizsgák számára előírt szabályokat  tanév rendjében és az éves munkatervben meghatározott szabályokat. Az intézmény vezetőjének feladata a szabályok figyelembe vételével:  a vizsga időpontjának kijelölése, közzététele  a vizsgabizottság tagjainak megbízása  vizsgatárgyak meghatározása  a vizsga formájának meghatározása  a tanulmányok alatti vizsgák nyilvánosságának meghatározása  szabálytalanságok kezelése  eredmények közzététele  egyedi kérelmek elbírálása

26

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Az értékelés rendje A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán, szintmérő vizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatjuk. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyt kapott, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  a tanuló kérésére (szülő egyetértésével) a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt is tehet vizsgát Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Az osztályozó, különbözeti, pótló vizsgára az intézmény vezetőjénél a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – jelentkezhet a fenti feltételek megléte esetén. A vizsga időpontját az intézmény vezetője határozza meg. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról, javító vizsgáról számára fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedéllyel eltávozik. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az intézmény vezetője által meghatározott időpontban, a törvény által meghatározott időszakban tehet. Szintmérővizsga A vizsgázó szintmérő vizsgát az intézmény vezetője által meghatározott időpontban, a 27

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja nevelőtestület által meghatározott körben tehet. A vizsgatárgyak részei és követelményei A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait tantárgyanként és évfolyamonként az intézmény helyi tantervében meghatározott követelményrendszer szabályozza. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. I.10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai Az első osztályosok beiskolázása Az első osztályosok beiskolázását az intézményvezető a fenntartóval egyeztetve végzi. A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és a gyermek elfogadja a keresztény értékrendet, az intézmény pedagógiai programját és együttműködjön annak megvalósításában. Rendelkezik az iskolaérettség írásos igazolásával. Felvételnél előnyt jelentő szempontok:  a család az egyházközséghez tartozik  a család rendszeresen gyakorolja a vallását  testvér már az intézményünkbe jár  az óvodánkból érkezés A gyerekek felvételéről az intézményvezető dönt a kollegák javaslata alapján. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét, a gyermek személyi azonosságát igazoló dokumentumot, lakcímkártyát, a szülő személyi igazolványát. Az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. A középiskolások beiskolázása A középiskolások beiskolázását az intézményvezető a fenntartóval egyeztetve végzi. A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és a gyermek elfogadja a keresztény értékrendet, az intézmény pedagógiai programját és együttműködjön annak megvalósításában. A tanuló teljesíti a középiskola felvételi követelményeit. Felvételnél előnyt jelentő szempontok:  a család az egyházközséghez tartozik  a család rendszeresen gyakorolja vallását 28

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja  

testvér már az intézményünkbe jár az általános iskolánkból érkezés

A gyerekek felvételéről az intézményvezető dönt a kollegák javaslata alapján. Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre. Döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást biztosítunk az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyam ismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. Az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. I.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A diákok a 8. és 10. évfolyam során a biológia óra keretében találkoznak az elsősegélynyújtás alapismereteivel. A foglalkozásokat védőnői szolgálat és a mentőállomás tisztjei segítik. A gyakorlati jellegű foglalkozások során a tanulók elsajátítják:  az alapvető vérzéscsillapítási módszereket,  törött felső végtag rögzítését  a stabil oldalfekvést  az újraélesztési szabályokat  baleset esetén a szakhatóságok értesítése. Lehetőség szerint a foglalkozásokat a városi mentőállomáson tartják meg. Intézményünk a Magyar Vöröskereszt bázisiskolájaként évente többször is szervez „Egészség napot”, illetve „Egészség hetet”, melyen a tanulók játékos vetélkedők keretében ismerkedhetnek meg az elsősegély-nyújtás alapjaival.

29

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja II. ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiegészítése „Engedjétek hozzám jönni a kisgyerekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké a mennyek országa.” (Mt 19,14)

Bevezetés A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők) életpéldájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Az óvodai nevelés az Óvodai nevelés országos alapprogramjával harmonizálva a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az óvodás gyermeket, mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Programunk szervesen illeszkedik a mai pedagógiai törekvésekhez, de megőrzi a hazai óvodapedagógiai hagyományok tartalmi értékeit. Az intézményes nevelés – így az óvoda – (másodlagos szocializációs színtér) alapvető feladata a kultúra átadása az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját kultúránk színeivel gazdagodjanak.

II.1. Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései 1.1 Nevelésünk alapelvei: - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A családokkal való együttnevelő tevékenység tartalmas alakítása. - Szülőföldhöz való kötődés a magyar, keresztény népi kultúra kincseiből válogatott tevékenységeken keresztül valósul meg. - A gyermek megismerése mindenekfelett, tudatos jelenlétünk óvodai életében. A testi közelség, az elérhetőség állandó jelenléte és biztosítása. - A gyermek testi-, lelki szükségleteinek kielégítése, életritmusának szem előtt tartásával. Az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtése a gyermeki fejlődés fejleszthetőségébe vetett hittel. - Prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve. - Az óvoda alkalmazottjai és a gyermek közötti pozitív érzelmi kötődések erősítése, beszélő környezet megteremtése.

30

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja -

-

A folyamatosság, a komplexitás, az integráció és differenciálódás szervezeti formáinak, kereteinek és tartalmának érvényesítése és továbbfejlesztése befogadó szemlélettel. Párhuzamos tevékenységek, folyamatos napirend kialakításával a szabad játék biztosítása. Az óvoda kialakult katolikus pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés.

1.2. Nevelési értékeink: o a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet biztosítása, o a gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, a szeretet, a megbecsülés és a bizalom légköre, o a nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések, o a keresztény pedagógia megjelenítése a gyermek személyiségének alakításában, o a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása, o a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységek biztosítása, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra, o a játékon és tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítése, o a nemzetiséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése. o a Hit felé növelés o egyéni bánásmód o a különbözőségek elfogadására nevelés 1.3. Nevelési céljaink:  A 3 – 7 éves gyermek személyiségének kibontakoztatása, életkori sajátosságainak tiszteletben tartása mellett keresztény világszemlélet szerint.  Krisztusi tanítás, evangelizálás  Isten – kép kibontakoztatása a gyermek lelkében a keresztény pedagógus példája nyomán  A gyermekek egyénre szabott fejlesztése: élményen és mozgáson alapuló tapasztalatszerzéssel, a felfedezés örömét biztosítva, mely derűs, otthonos érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkörben történik, a másság tiszteletben tartása mellett.  Az élet ajándék: megtanulni, megtanítani igent mondani az életre, az élethez, a teremtett és épített világhoz való viszony, annak védelme.  Szülőföld, hagyományaink, családi és tárgyi kultúra értékeinek megismerése, megszerettetése, védelme.  Egészséges életet élő, mozgást szerető emberré nevelés.  A keresztény hitélet gyakorlásának megalapozása:  keresztény erkölcsi értékek elsajátítása  viselkedési formák és a felelősségtudat  liturgikus év ünnepei  Keresztény állampolgár nevelés  Sajátos nevelést igénylő gyermekek nevelése

31

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja

II.2. Katolikus gyermekkép, katolikus óvodakép 2.1. Katolikus gyermekkép Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A gyermek már születése pillanatától magában hordozza Isten, teremtő gondviselő képét, amely a veleszületett adottságokkal, és a környezeti hatásokkal együttesen formálják, alakítják őt. Döntő szerepe, és óriási felelőssége van ezért a szülőnek és nevelőnek, mert tőlük is függ a gyermekben lévő képességek, „talentumok” kibontakozása. Programunk a 3-7 éves korú gyermekek fejlődésének támogatását és személyiségük fejlesztését vállalja fel. A feltételrendszer a tevékenységek tudatos befolyásolásával segíti, a személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére. A mai rohanó társadalmunkban kevés hely maradt a gyermeknek. Időt, teret kell biztosítanunk a gyermekkornak! 2.2. Katolikus óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A katolikus óvoda a katolikus köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, amely kiegészítője a családi nevelésnek a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció, melynek megvalósulása során a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak, módszereknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével hozzájárul az emberi értékek közvetítéséhez. Óvodaarculat Az óvónőket, dajkákat jellemzi az Isten és emberszeretet. Folyamatosan bekapcsolódunk az egyházközség életébe, evangéliumi szemlélettel rendelkezünk. Ismerjük a pedagógiai dokumentumokat, folyamatosan tájékozódunk szakterületünkön, igényünk van az önképzésre és a rendszeres szakmai és lelki képzésre is. Névadónk Boldog Apor Vilmos Püspök, akinek példája nyomán igyekszünk a magunk, a szülők és a gyermekek személyiségébe is beépíteni a következő tulajdonságokat: - a hit védelme, ereje - a közösség erejébe vetett hit - nevelői optimizmus - megbocsájtó, feltétel nélküli befogadó szeretet

II.3. A katolikus óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai A katolikus óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: o a hitre nevelés erősítése, o az egészséges életmód alakítása, o az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása, 32

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja o

az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

3.1. A hitre nevelés erősítése:  A katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása;  Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben;  a keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba;  a katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során;  a Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése;  a katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentek tisztelete;  a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség, stb.).  Példaadás az óvoda dolgozói részéről, életével, tetteivel, szavaival. Hitelesség a gyermekek szemében.

Hit-felé vezetés a gyakorlatban: Mindennapi elcsendesedés Mindennapi közös gyertyagyújtás Közös ima Bibliai történetek elmondása, meghallgatása Imák étezéseknél, reggel, pihenésnél, betegekért, önmagunkért, szeretteinkért, családtagjainkért, - Közös templomlátogatás - A liturgikus év eseményeiről való megemlékezés - Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó közös ünnepléseink megélése (Szent Miklós, Advent, Apor Vilmos születésnapja, Szűz Mária köszöntés, Apor- búcsú.) - Hetente hittan foglalkozás a középső- és nagycsoportos korúaknak. -

3.2. Az egészségnevelési elvek Az óvodáskorban kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Valljuk, hogy az egészséges környezet és az egészséges életmód kölcsönhatásban van, egymásra épül, és egymást kiegészíti. Ezért létfontosságúnak tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását, melynek során kiemelten kezeljük a szülők szemléletformálását. Céljaink, elveink: - A gyermekek testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényeinek kielégítése. - Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. - A gyermekek testi és lelki egészségének védelme, megőrzése, szervezetük edzése. - A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, stressz-mentes és biztonságos környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások alakítása, melyek a gyermekek testi, lelki és szociális egészségét szolgálják. Feladatok: - Gondozás - Testápolás, tisztálkodás - Öltözködés 33

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja -

Mozgás Pihenés Egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása Egészségmegőrzés, egészségvédelem

Sikerkritérium - A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei, jártasságai. - Szükségleteit képes késleltetni, önállóan kielégíteni. - Szem-kéz koordinációja megfelelő, képes ujjai tudatos irányítására, az eszközök önálló használatra. A tisztálkodási eszközre vigyáz, tisztán tartja, használat után a helyére teszi. - Megtanul, önállóan tisztálkodni, öltözködni, ismeri, alkalmazza a higiénés és esztétikus étkezési szokásokat. Képes önállóan eldönteni, miből, mennyit tud elfogyasztani. Szívesen fogyaszt zöldféléket, gyümölcsöket, magvakat. - Igényli, és tudatosan részt vesz saját testi-lelki komfortérzetének kialakításában. Vigyáz ruhája, környezete rendjére, tisztaságára. Alakul igénye a rend megteremtésére. Ismeri a szelektív hulladékgyűjtés okát, mikéntjét. - Képessé válik önmaga és társai segítésére. - Életkorának megfelelően edzett, teherbíró, mozgása összerendezett, jó állóképességgel rendelkezik. Elkezdődik az első alakváltozás. - Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat. 3.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Céljaink, elveink: - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Feladatok:  a teremtő Isten gondoskodásának megélése;  gyermeki jellem alakítása  gyermek – gyermek, gyermek – felnőtt (alkalmazotti közösség), felnőtt – felnőtt kapcsolatának pozitív attitűdje;  kortárs gyermekcsoportok értékeinek észrevétele  az erkölcsi tulajdonságok megalapozása, a gyermeki jellem alakítása;  a türelem, szociális érzékenység formálása;  az érzelmek megjelenítésének formái, önkifejező és önérvényesítő törekvések segítése;  a bizalom, szeretet, féltés, félelem kifejezése;  az önfegyelem, fegyelem udvariasság elsajátíttatása;  a szokás- és normarendszer megalapozása;  a szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőség elfogadása és tisztelete; 34

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja  a kiemelt figyelmet igénylő (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, valamint kiemelkedő képességű) gyermekek elfogadó szeretete, szükség esetén segítése megfelelő szakemberek közreműködésével;  a természetes társas kapcsolatok alakítása, segítése;  a természetben és az emberi környezetben jelenlévő jóra és szépre való rácsodálkoztatás, mindezek megbecsülésére nevelés;  a hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása közös élményeken alapuló tevékenység gyakorlásával;  a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapozása, hagyományok ápolása  az egyházi, világi ünnepek megélése.  érzelmek megjelenítésének formái  szeretet, féltés, félelem kifejezése  önfegyelem, fegyelem udvariasság elsajátíttatása  szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása  szerepazonosulások megélése  türelem, szolidaritás, igazságosság formálása  A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.  Sikerkritériumok:  - saját jellem és értékrend kialakulása  -önkifejezés, érzelmek kifejezése  - illemszabályok, viselkedési normák elsajátítása  - kötödés a hagyományokhoz és egyházi ünnepekhez  - közösséggel, társakkal való együttműködés elsajátítása 3.4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés és fejlesztés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat. Az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van a beszélő környezet, a nevelőközösség mintaadó, példaadó beszédkultúrája, szabályközvetítése. Céljaink, elveink:  az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés;  beszélő és meghallgatni tudó környezet alakítása;  a gyermekek kommunikációra ösztönzése, metakommunikáció fejlesztése;  a tapasztalatok, élmények verbális kifejezésére nevelés;  a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére ösztönzés. Feladatok: - játékos beszédindítás, - elemi kommunikáció megindítása, - hangdifferenciálások, - szókincs fejlesztése, - helyes ejtésre szoktatás, - a családon belüli kommunikáció irányítása és pedagógiai támogatása, - a beszéd és mozgás koordinálása, 35

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja - az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása, könyvek szeretetére, olvasásra nevelés. Sikerkritériumok:  A gyerekek játék közben is odaillő mesei szófordulatokat,  rigmusokat mondogatnak.  Az elhangzott vers, mondóka ismétlését kérik.  Társak, az óvónő énekes, halandzsás, mozgásos improvizáló  játékkezdeményezéseiben.  Hangzás, hangulat, érzelem s alkalom egységében kezdik felfogni a  mondott, hallott vers témáját, költői képeit.  Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás,  hallgatás feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a  mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a figyelem fenntartásának  és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelei.  Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét, s viselkedésükön,  tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek kialakulásának jelei.  A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze  tudják kötni.  Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása  kedvelt szórakozásaik közé tartozik.  A meséskönyvek képeit önállóan is hosszan nézegetik, egymásnak  mutogatják. Kérik a felnőttet, hogy meséljen róluk.  Ismerik az óvoda gyerekkönyvespolcát, a könyvek között  eligazodnak.  Vigyáznak a könyvekre.  A gyermekek beszédritmusa, hangsúlya megfelel a magyar nyelv  sajátosságainak.  Tudnak önállóan mesélni hallott, vagy maguk által kitalált mesét.  El tudják különíteni a mese és a valóság elemeit.  Megjegyeznek az év folyamán 10-14 mondókát, 6-8 verset, 10-11mesét. 3.5. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermek önként, szabadon, belső késztetésből, kíváncsiságból tevékenykedik: JÁTSZIK. Közben ismeretekre, tapasztalatokra tesz szert, új információkhoz jut: TANUL. Tevékenységeinek „eredménye” lesz: DOLGOZIK. Céljaink, elveink:  spontán és tervezetten szerzett tapasztalatok, ismeretek tapasztalati úton történő bővítése, rendszerezése;  gyakorlás különböző tevékenységekben és élethelyzetekben az életkori sajátosságokra, élményekre és tapasztalatokra építve;  az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, képzelet, kreativitás, alkotóképesség) fejlesztése;  az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően az ismeretek, jártasságok, készségek alapozása. Fejlesztendő kognitív képességek:  Vizuális észlelés, alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín, rész-egész viszony)  Téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok) 36

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja     

Keresztcsatornák fejlődése, dolgok eredete Észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása Feladatmegoldó képesség Gondolkodási műveletek (következtetés, konkretizálás, általánosítás, összehasonlítás (különbségazonosság) Verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelmi

Kommunikációs képesség:  Beszédhallás, beszédértés, szóbeli reprodukció, beszédfelfogás, tiszta beszéd  Hangok ejtése, szókincs  Mondatszerkesztés  Értelmes, folyamatos, összefüggő beszéd A gyermekek észlelési képessége fejlettségének figyelembe vételével. Sikerkritériumok:  A nyitott, érdeklődő gyermek önkéntelen emlékezeti bevésés és  felidézésre képes, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a  szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a  felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.  Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem,  fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé  válik a megosztása és átvitele.  A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi  gondolkodás is kialakulóban van.  Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladatmegértésben,  feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében  nyilvánul meg.  Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének  alakulása megvalósul

II.4. A katolikus óvodai élet megszervezésének elvei 4.1. Személyi feltételek Óvodánkban a törvény által előírt személyi feltételek biztosítottak. A katolikus óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak viszonya az egyházhoz, nemzethez, hazához, embertársakhoz, szakmához, óvodához, munkatársakhoz, családokhoz, a gyermekek szüleihez, a gyermekekhez meghatározó. Ezeket a keresztény értékeket képviselve életük a gyermek számára követendő mintává, modellé válik. Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos. A katolikus óvodákban dolgozók közössége nem tesz különbséget gyermek és gyermek között. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködését igényli. Nemzetiséghez tartozó és migráns gyermekeket nevelő óvodákban dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a kapcsolódó nevelési célkitűzéseket. Az óvodai nevelés gyermekközpontú. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik 37

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvónők és dajkák) élete példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Pedagógusképünk: Olyan ember, aki a keresztény hitét hitelesen éli, jellemző rá a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra, és hitében erősödésre törekvő. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, ismerik a pedagógiai dokumentumokat, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítik. A munkatárs alkalmazása előtt személyesen beszélget a vezető a jelentkezővel. Ez a beszélgetés kitér a pályázó hitéletére, mert ez elengedhetetlen a gyermekek keresztény neveléséhez. Az egyházi intézmények színvonala alapvetően a nevelőtestületen múlik. Jó pedagógusi gárdával, példaadó, felelősségtudó, felkészült munkatársakkal az óvoda szárnyalni képes. 4.2. Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. A szépen kialakított nevelői szoba biztosítja az óvónők felkészülését és a közös megbeszéléseket. Óvodánk épülete megfelelően szolgálja a gyermekek biztonságos óvodai életét. Rendelkezik a törvény által meghatározott eszközökkel. 4.3. Az óvodai élet megszervezése Az óvodai nevelés a katolikus óvodáinkban csak a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. A csoportok kialakítását, szervezését a mindenkori óvodavezető végzi. Az óvodai beíratást követően történik az aktuális előírások figyelembe vételével.  Éves szinten: A mindenkori éves munkaterv szabályozza az óvodai élet megszervezését.  Havi szinten: Az éves terv aktualitásnak megfelelő 2 havi bontása. Az óvodapedagógusok együtt készítik, a korosztálynak megfelelően egész évre. Anyaggyűjtés és a segédanyagok (KPSZTI által kiadott) kiválasztása előzi meg. Tartalma az alapprogramhoz igazodva a következő területekre terjed ki: hitre nevelés, egészséges életmódra nevelés, erkölcsi nevelés és szocializáció, értelmi nevelés.  Heti szinten: Hetirend szabályozza Tervezetten tevékenységek  Hitre nevelés

szervezett Párhuzamosan is végezhető differenciált és csoportos tevékenységek szervezése  Játék

38

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja  Mozgás  Mozgásos

játék (mindennapos mozgás)

     

Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmú tapasztalatok

 Napi szinten: Napirend szabályozza Időtartam * 7.00-12.00

12.00-15.00 15.00-17.00

Tevékenység  Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)  Szabad játék, párhuzamosan is tervezett differenciált tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban  Hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése  Mindennapos frissítő mozgás vagy tervszerűen szervezett mozgás (teremben, tornateremben, vagy a szabadban)  Ismerkedés a teremtett világgal, megfigyelések végzése spontán és tervezetten szervezett formában  Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenység a szabad levegőn  Játékba és tevékenységbe ágyazott, a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése  Tevékenységekben megvalósuló tanulás o Verselés, mesélés o Ének, zene, énekes játék, gyermektánc o Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka o Mozgás o A külső világ tevékeny megismerése  Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése  Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)  Pihenés  Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)  Szabad játék, párhuzamosan is végezhető tevékenység a szülők érkezéséig

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napiés heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. - A gyermeki fejlődés nyomon követése: A kisgyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép abba az állapotba, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. 39

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. A gyermek és körülményeinek megismerése már a beiratkozást követő családlátogatással elkezdődik, majd folytatódik az óvodába kerülés előtti időszak feltárásával, anamnézis felvételével. A gyermek fejlődését fejlettségmérő lapon rögzítjük, és követjük az óvodába lépéstől az iskolakezdésig (általános nevelési területek). Megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük, az elért fejlettségi szintet dátummal regisztráljuk. Az ezeket az információkat tartalmazó dokumentumokat a gyermek személyiségdossziéjában tároljuk mely a csoportnapló részét képezi. A gyermek rajzfejlődésének főbb állomásait mutató produktumait egybegyűjtjük (pl. emberábrázolás). Amennyiben a gyermek valamely szakszolgálat által készített szakvéleménnyel is rendelkezik, úgy ez a dokumentum is bekerül a dossziéba. A rögzített adatokról mindenkor – egyéni fogadóóra keretében – a szülőket tájékoztatjuk, akik aláírásukkal igazolják, hogy részt vettek a tájékoztatáson, illetve nyilatkoznak egyetértésükről a rögzítettekkel kapcsolatosan. 4.4.A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítse az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A katolikus óvodákban az óvodapedagógusok, szülők, gyermekek együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: o kiemelt fontosságú a szülőkkel való szoros kapcsolattartás, evangelizálás, o a családlátogatás, a gyermek otthoni környezetének megismerése, o a fogadóóra, a megbeszélések a gyermek fejlődésének a szülővel való együttes nyomon követését szolgálja, o internetes kapcsolattartás, elektronikus levelezés lehetőségei, o szülői értekezletek szervezése, o szülői közösség, óvodaszék működésének segítése, o játszónapok, foglalkoztató tevékenységek, nyílt napok lehetőségének megteremtése, o közös kulturális programok szervezése, o kirándulás katolikus hitünkhöz kapcsolódó helyekre, o közös szentmisén való részvétel, o az óvodát népszerűsítő egyedi programok megvalósítása. 4.5. Az óvoda kapcsolatai  Kapcsolat az óvodába lépés előtti intézményekkel: o a bölcsődével, o a családi napközivel, o a szociális intézményekkel.  Kapcsolat az óvodai élet során: o az intézmény fenntartójával, o a gyulai Római Katolikus plébániával o a társintézményekkel, a városi óvodákkal 40

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Központtal, a gyermekvédelmi ügyintézővel, a Pedagógiai Szakszolgálat intézményeivel, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a Kormányhivatalokkal és a Tankerületekkel, a Karitász-csoportokkal, a Máltai Szeretetszolgálattal, az egészségügyi szervezetekkel ,(védőnő, gyermekorvos), a gyermekotthonokkal, a közművelődési intézményekkel a nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel alapítványok).  Kapcsolat az óvodai élet után: o az iskolákkal, o a nevelőotthonokkal. o o o o o o o o o o o o

(civil

szervezetek,

A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező.

II.5. A katolikus óvoda tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 5.1. Hitre nevelés A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik –, s katolikus óvodánk evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvónők és dajkák) élete példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. A hit Isten ajándéka  A hit hallásból ered, azonban szükséges a példa is: o megtapasztalás, o érzelmi biztonság, o szerető, elfogadó légkör, bizalom, o az összetartozás élménye, o iskolába lépés idején a hit tovább élése.  Az óvoda missziós feladatai: o a családok bekapcsolása az egyházközség életébe, o a közös imádság, a közös munka és a közös szórakozás megtartó erő.  A hitre nevelés átszövi az óvodai élet egészét: o a köszönési módban, o a mindennapos lelki beszélgetés során, o az étkezés előtti és utáni imádságban, o a templomlátogatások során, o a játékban, o a tevékenységekben megvalósuló tanulásban, o a délutáni pihenés előtti imában, fohászban, o a hazamenetel előtti imában, fohászban. 41

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja 

A liturgikus év eseményei: o karácsonyi ünnepkör, o húsvéti ünnepkör (az ünnepekre készülve jócselekedetek gyűjtése), o templomlátogatás, ismerkedés a liturgia eszközeivel, o templomlátogatás során a helyes viselkedési szokások megismertetése, o közös szentmise-látogatás a családokkal, o imádságok tanulása.



Az erkölcsi nevelés (közösségi és egyéni nevelés, családi nevelés, keresztény erények) átszövi az óvodai élet egészét: o a közös élményeket nyújtó tevékenységek során, o az erkölcsi tulajdonságok megalapozása, kialakítása közben (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, akarat), o a biztonságérzet erősítése során (feltétel nélküli szeretet, elfogadottság, bizalom élménye). A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodában dolgozók kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. 

Ünnepek és megemlékezések

Cél - Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása. - A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba. - Katolikus lelkiség megtapasztaltatása munkánk, óvodai tevékenységeink, közös imádságaink során. Feladatok: - A katolikus lelkiség feltételeinek megteremtése - Rácsodálkozni tudás képességének segítése - Nevelésünk útja a szeretet útja - Türelmes szeretetre nevelés - Önzetlen szeretetre nevelés - Gyengéd szeretetre nevelés - Igazságos szeretetre nevelés Sikerkritérium  Krisztus, mint nevelő álljon előttünk, és legyen példaképünk. Törekedjünk a tökéletességre!  Ha mindnyájunkban megvan ez a törekvés, egy olyan nevelői közösség alakul, mely bármilyen problémával meg tud küzdeni, mert egy olyan Szeretet birtokában van, Aki mindig megsegíti.  Krisztustól tanult erények megalapozódnak: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség stb.  Tud rácsodálkozni a teremtett világra, ki tudja fejezni örömét, háláját Isten felé.  A gyermek nyitott a világ felé, és bizakodó.  Egyházi ünnepek megélésében örömmel, cselekvően részt vesz.

42

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja 5.2. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Az óvodás gyermek társas kapcsolatának és játéktartalmának alakulása az óvodába lépéstől az iskolába lépésig tart. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesítését. A játék kiemelt jelentőségének meg kell mutatkoznia a napirendben, időbeosztásban, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is. A játék során:  a pedagógus utánozható mintát ad, majd bevonható társ marad,  indirekt játékirányítás módszerével alakítsa a szabad játékot, amely hosszan tartó és zavartalan kell, hogy legyen,  jelenlétével tegye lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok alakulását,  váljék a játék a pszichikumot, kreativitást fejlesztővé, erősítővé és élményt adóvá,  az óvodapedagógusok feladata az élményszerzés lehetőségének megteremtése, amely alap a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz,  a játékhoz a helyi adottságoknak megfelelően kialakított helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség,  a játék által keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és megtartó gyermek nevelése a katolikus óvodapedagógus feladata,  jelenjen meg az anyanyelvi nevelés,  alakuljon a társas kapcsolatok szintje, minősége,  erősödjenek a katolikus magatartásformák és szokások. Az óvodás korban megjelenő játékfajták: - A gyakorló játék - Az építő-, konstruáló játék - A barkácsolás - A szimbolikus szerepjátékban - A bábozás, dramatizálás során a gyermek élményeit eleveníti meg. - A szabályjátéknál A játéktevékenységben megvalósuló tanulás elősegítése A tudatosan tervezett, gazdag tárgyi környezet és az aktivitást ösztönző légkör, a gyerekek tanulásának kimeríthetetlen lehetőséget ad. Az óvodapedagógus figyelembe veszi és felhasználja a szakemberek (pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok, fejlesztő pedagógusok) által - gyermekenként differenciáltan – javasolt fejlesztő játékokat. A játéklehetőségeket így a képességfejlesztő játékok területén, saját készítésű eszközökkel. Ezek a játékeszközök a tanulási képességet meghatározó funkciók fejlődésében speciális hatásúak. A saját tervezésű, készítésű játékok a gyerekek fejlettségéhez, érdeklődéséhez jobban igazodnak, így jól kiegészítik a kész fejlesztő játékokat. Az óvónő a játék tervezésénél vegye figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait /társsal való játékot főként az 5-6-7 évesek számára tervezzen/, egyéni jellemzőiket és tevékenységük jellegzetességét. Az óvónő elsősorban olyan eszközöket készítsen, amelyek a játékosoktól együttműködést kívánnak.

43

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja A játékok segítik az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, a matematikai, a kommunikációs képességek, a mozgás és a finommozgás fejlődését. Az együttjátszás során az óvónő sok ismeretet szerezhet a gyerekek aktuális fejlettségéről, fejlődéséről. Sikerkritériumok - Örömmel, önfeledten játszik, képes élményeinek eljátszására. - Képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni, építmény lemásolására képes. - Szívesen vállal szerepet. - A gyermek játéka témájában, tartalmában gazdag, színes, elmélyült, játékában kitartó. - Kitartóan képes játszani, társaival együttműködve, betartja a társas viselkedés elemi szabályait. - Szabályjáték során betartja a szabályokat, másokat is figyelmeztet a szabály betartására. - Egészséges versenyszellemben tevékenykedik. - Problémahelyzetekben kreatív megoldásokra törekszik. - A szerep- és a szabályjátékokon kívül szívesen és önállóan barkácsolnak, báboznak 5.3. Vers, mese Mese A mesék mozgásba hozzák a gyermek képzeletét, megbékítik félelmeikkel, erősítik önbizalmukat, pihentet, szórakoztat, segít az élmények feldolgozásában, igazságot, bölcsességet, erkölcsi hitvallást fejez ki. Éppen ezért bátran kérdezzenek, meséljenek, hogy képesek legyenek szorongásaikat leküzdeni és megszabaduljanak gátlásaiktól. Feladatunk, hogy ebben bátorítsuk, segítsük őket. A jó mese és gyermekvers, hangzásban, ritmusban, hangulatban, képi erőben messze felülmúlja a hétköznapi beszédünket. Az óvónő a nap folyamán bármikor mesélhet a gyerekek kérésére, illetve egy kedvező szituációhoz kapcsolódva. Ösztönözze a gyereket önálló mesemondásra. Az óvónő, meséléskor szemben helyezkedjen el úgy, hogy minden gyereket lásson és őt is lássák. Az óvónők javarészt emlékezetből mondjanak mesét, hiszen arcuk és hangjuk játékával is segítik életre kelteni a történetet. Új mese bemutatása esetében képi megjelenítés nélküli mesélés segíti a gyermekben a belső kép kialakulását. A két óvónő meséljen együtt, bábozzon, dramatizáljon a gyermekeknek. A tevékenység időtartamát az óvónő a gyerekek igényeinek, érdeklődésének megfelelően alakítsa, a gyermekek folyamatosan átmehetnek más tevékenységekbe. A gyerekek ugyanazt a mesét szeretik sokszor hallani, van néhány kedvenc meséjük is. A nagyobb gyermekek számára lehetőséget biztosítson az óvónő a meserészek képi ábrázolására, melyek, mint belső képek jelennek meg. Maguk is kitalálnak meséket, ezek szólhatnak bármiről vagy bárkiről. Lefekvés előtt minden nap mondjon mesét az óvónő, nagyobbaknak olvasson folytatásos történeteket. A rendszeres mesélés segíti a gyermek szókincsének bővülését, kifejezőkészségének fejlődését. Vers A vers a beszéd zenei elemeire épül. Benne a játék, szöveg, dallam, mozgás, ritmus és hangulat megbonthatatlan egységet alkot. Vershallgatásra a gyerekeket legtöbbször az őket körülvevő környezet jelenségei, a természet változásai, az évszakok körforgása, a mindennapi élményeik motiválják. Éppen ezért szólnak a verseink a családról, évszakokról, állatokról, növényekről, járművekről, egészségről, mesterségekről.

44

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Népünk hagyományait, a jeles napok szokásait őrző versekből válogatunk különböző nyelvtörőket, találós kérdéseket, népi mondókákat, rigmusokat, népi játékokat és a katolikus egyházi ünnepekhez kapcsolódó verseket. A gyerekek beszédtisztaságának fejlődését elősegítik a különböző népi mondókák, nyelvtörők. Az óvónő a spontán alakuló és az általa teremtett helyzeteket használja ki a mondókák, versek, ringatók, lovagoltatók eljátszására, megismertetésükre, gyakorlásukra. Ismerjen az óvónő sok mondókát, verset. Sokat beszélgessen a gyerekekkel, hallgassa meg őket. Irodalmi élmény befogadásához szükséges szokások kialakítása: meseládikó, meseszőnyeg, varázsfurulya, mesepárnák, mesekuckó, stb… A mesélés mindig nyugodt, derűs légkörben folyik, biztosítanunk kell a megfelelő hangulatot. Az óvodapedagógus meséit színesítse a bábozás, dramatizálás, szituációs játékok, színházlátogatások szervezése. A játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához és anyanyelvi neveléséhez. Céljaink, elveink: - Elsősorban a magyar népi, illetve műalkotásokból választás, gyermekek számára feldolgozható bibliai történetekből, és ezen túl mai kortárs irodalmi művekből. - Életkornak és egyéni érdeklődésnek legyen megfelelő az óvodás korban felhasználható irodalmi anyag összeállítása. Feladatok:  mindennapos mondókázás, verselés, mesélés,  mesetudat erősítése, a belső képalkotás folyamatának elősegítése,  irodalmi élmény nyújtása, népi, klasszikus és kortárs irodalmi műveken keresztül,  érzelmi, esztétikai nevelés,  közösségi élmény erősítése, személyiségfejlesztés a néphagyomány őrzésével a nemzetiségi és migráns gyermekek esetében is,  bábozás, dramatizálás  önálló versmondásra, mesélésre ösztönzés,  nemzeti, keresztényi tudat erősítése,  bibliai történetek hallgatása,  ünnepek értékének növelése,  a könyv szeretetére, olvasóvá nevelés,  saját vers- és mesealkotásra, annak mozgással, ábrázolással történő kifejezésére ösztönzés. A könyvek használatának, megbecsülésének alakítása. Szervezzen az óvónő a nagyobb gyermekek részére könyvtárlátogatásokat. Óvónői feladat közé tartozik a mesélés szerepének megismertetése, irodalmi művek ajánlása családok számára. Sikerkritériumok:  Örömmel várja a mesét, mesekezdeményezésen szívesen részt vesz.  Emlékezetében megtartja az egyszerűbb mesefordulatokat,  Képes meséket alkotni, történeteket elmondani, és az elkezdett történetet fantáziája segítségével folytatni tudja.  Képes a folytatásos mese szálait felidézni, epizódjait összekötni. 45

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja  Szívesen nézeget képeskönyvet, és ezt megbecsüli, vigyáz épségére.  Szívesen mond verseket, mondókát, sokat ismer, szívesen bábozik, dramatizál ismert meséket. Kitalál történetet, kreatívan improvizál. 5.4. Ének, zene, énekes játék, tánc Az óvodai zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A katolikus óvodában az éneknek, zenei nevelésnek mindenütt helye van: a hétköznapokban és az ünnepeken is. Hétköznapokon a játékban mondókákkal, népi gyermekjátékokkal (dalos játék), étkezéseknél és közös imaalkalmakkor énekelt imákkal. Az ünnepek kapcsán a vallásos témájú énekekkel az ünnepekhez, azok liturgiájához kapcsolódóan. Az óvodai zenei nevelés egyrészt a gyermekek spontán kezdeményezéseire, másrészt az óvónő ötleteire épül. Az egymásra épülő, komplex formában megjelenő zenei tevékenységek mellett sok lehetőség van az alkalomszerű helyzetek kihasználására. Céljaink, elveink: - A környezet hangjainak megfigyelése, ölbeli játékok, énekes játékok, népi gyermekdalok, mondókák – a zenélés nyújtson örömet a gyermeknek. - A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadásra való képesség megalapozása. - A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése. - A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népi gyermekdalok, a népi játékok, táncok, és hangszerek megismertetése által. Feladatok:  az él hangsúlyos magyar beszéd erősítése  érzelmi nevelés az ölbeli játékoktól az énekes népi játékokig,  zenehallgatás,  egyházi zene, vallásos tartalmú dalok,  esztétikai nevelés a zenei élményen és a mozgásokon keresztül,  a gyermek-, táncok és népi játékok, hagyományok megismertetése,  fejlettségnek megfelelő hangterjedelem megválasztása,  a hallás fejlesztése,  ismerkedés a hangszerekkel,  ritmusérzék fejlesztése,  éneklési készség fejlesztése,  zenei anyanyelv elsajátítása,  zenei kreativitás, improvizáció fejlesztése,  ismerkedés a nemzeti és nemzetiségi értékeket hordozó hagyományos és kortárs művészeti alkotásokkal. Sikerkritériumok:  Óvodáskor végére a gyerekek tudnak tisztán, szép  szövegkiejtéssel énekelni. A tempó a természetes járásnak  megfelelő.  Felismerik a magas-mély, gyors-lassú, halk-hangos közti  árnyaltabb különbségeket is, maguk is be tudják azt mutatni.  Bátran, szívesen énekelnek mások előtt is.  Nevelési program - Szent Erzsébet Katolikus Óvoda  Kitalálnak a dalokhoz játékot, mozdulatokat. 46

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja    

Felismerik a korábban megismert hangszereket és hangokat. A dalokat, mondókákat beépítik játékukba. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögzíteni, visszaadni

5.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A vizuális nevelés komplex, összetett nevelési terület, az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, beépül a mindennapos tevékenységek folyamatába, s nem pusztán egy tevékenységi területre szűkül le. A vizuális nevelésen belül résztevékenységnek tekinthetjük az alkotó-alakító tevékenységet, amely ugyanúgy alaptevékenysége a gyermeknek, mint a játék. Céljaink, elveink: - Érdeklődés felkeltése a vizuális tevékenység iránt, érzelmek, gondolatok vizuális megjelenítése. - Az esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása az Isten teremtette világra, emberek készítette alkotásokra való örömteli rácsodálkozással. - Keresztény szimbólumok megismertetése, ezek kifejezése változatos technikák alkalmazásával. - Alkotás örömének megtapasztalása. - Finommotorika fejlesztése, a helyes ceruzafogás elsajátítása, térbeli tájékozódás, szín és formavilág gazdagítása. - Különböző anyagok, változatos technikák megismertetése Feladatok:  érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenysége iránt,  szokásrendszer alakítása,  különböző anyagok, változatos technikák, eljárások, eszközök kipróbálása, megismertetése,  az alkotás örömének megtapasztalása, önkifejezésre ösztönzés,  esztétikai élmények befogadása, a környezet esztétikai alakítása,  vallásos témák megjelenítése,  térbeli tájékozódás, szín és formavilág gazdagítása,  a finommotorika fejlesztése,  érzelmek, gondolatok megjelenítése a gyermeki alkotásokban,  műalkotás-elemzés, ismerkedés népművészeti elemekkel. Sikerkritériumok:  Képes rácsodálkozni Isten teremtő szépségére, esztétikus látványára, képes esztétikai véleményt mondani.  Szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti a környezetét. Alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára.  Sokféle ábrázolási technikát ismer, különböző anyagok tulajdonságairól, alakíthatóságáról széleskörű tapasztalatai, ismeretei vannak, bátran és szívesen használja azokat.  Ismer több szimbólumot, mely katolikus hitünkhöz kapcsolódik (ünnepek, szentek, szertartások, stb. jelképeit).  Ábrázolása során kitartó, akár több napon keresztül is képes munkálkodni.

47

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja  Képi és plasztikus alkotása részletező, térelrendezése komponált, színvilága gazdag, egyedi.  Megfelelő a finommotorikus képessége, nem görcsös, biztos a vonalvezetése. Szemkéz mozgása összerendezett, helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót.  Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete, térlátása korának megfelelő.

5.6. Mozgás A rendszeres napi egészségfejlesztő testmozgás a pszichomotoros készségek és képességek fejlesztését szolgálja. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. Feladatok:  mozgásigény kielégítése, mozgásöröm átélése az óvodai nevelés minden napján,  baleset-megelőzés a megfelelő környezet biztosításával,  erkölcsi nevelés,  egészséges életmód kialakítása,  tudatos mozgásfejlesztés szabad levegőn is,  mozgásos játékok beépítése,  testi képességek fejlesztése, önbizalom erősítése,  változatos eszközök alkalmazása,  nagymozgás és finommotorika fejlesztése, fegyelmezett mozgás elősegítése,  harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,  tartásjavítás, lábtorna beépítése a mindennapos mozgásba. A mozgás megvalósításának legfőbb irányai és elvei a katolikus óvodánkban:  A mozgás állandó kapcsolatban van az észleléssel.  A gyermek mozgásigénye életkori sajátosságából fakad  A fejlesztés a nagymozgásokból indul ki és halad a pontosabb, szem-kéz, szem-láb, szem-kéz-láb koordinációt igénylő mozgás felé.  Az önfejlesztő folyamatok segítése, a gyermek fejlődésének fejlesztő tevékenységgel való biztosítása elengedhetetlen.  A magasabb rendű változás a gyakorláson keresztül jön létre  A hibajavítás mindig a helyesen végzett gyakorlat kiemelésével valósuljon meg  Segítő, továbblendítő magatartás a gyermekek mozgásos tevékenysége során  Sokféle, változatos eszköz biztosításával a tevékenység iránti vágy felkeltése  Mindennapos tevékenységként legyen jelen a gyermekek életében  Az eszközök helyes alkalmazásának megtanítása  Fokozottan kell figyelni a balesetveszély elhárítására  Minden gyermek egyéni fejlesztése  A mozgástevékenység a személyiségfejlődéshez is hozzájárul.  Úszásoktatási lehetőség szervezett keretek között tanköteles korúaknak

48

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja A fejlesztés alapja A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra alapozunk.  A 3-7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a korosztály az óvodáskor kezdetén.  A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek, egyben az önmagukról kialakított testséma is, amely a pszichés-én élettani leképeződése.  A mozgás finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepciók alakulását is.  A mozgás szocializációs hatása az alábbi területeken igazolható:  A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság (kompetencia) érzését, a mozgás feletti kontroll, az én-kontroll funkciókat erősíti a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza.  A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható értékelés én-képének alakulásához. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én határainak – a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához.  Az enyhébb idegélettani ártalmak diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulás és adekvát eszköz.  A gazdag mozgásos tapasztalat a nyelvi szimbolikus leképzéssel, segíti a konkrét cselekvéses tapasztalatok beépülését, az absztrakt struktúrák gazdagodását. 

A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei: - Szervesen illeszkedjen a nevelési programba - Messzemenően építsen a gyermek érzelmi –belső motivációjára - Lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez - Az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos – következetes alkalmazást igényel - Az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen - Alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve - módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű

A fejlesztőprogram: Mozgásfejlesztés - Nagymozgások fejlesztése - Testséma-fejlesztés: a testrészek ismerete a test személyi zónájának alakítása: Az „oldaliság” elsajátítása - Testfogalom: a testrészek tudatos ismerete,

49

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja

Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése-prevenciója A Komplex Prevenciós Program tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. E pszichikus funkciók az észleléses és finommotoros struktúrákat érintik, melyek intenzív fejlődése 3-7 éves korra jellemző, így kibontakoztatásukhoz és begyakoroltatásukhoz is e szakasz a szenzitív periódus, itt nyílik mód optimális támogatásukra. A Komplex Prevenciós Óvodai Program a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését a gyermeki spontán aktivitásra épít. A fejlesztés alapja A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra alapozunk.  A 3-7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a korosztály az óvodáskor kezdetén.  A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek, egyben az önmagukról kialakított testséma is, amely a pszichés-én élettani leképeződése.  A mozgás finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepciók alakulását is.  A mozgás szocializációs hatása az alábbi területeken igazolható:  A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság (kompetencia) érzését, a mozgás feletti kontroll, az én-kontroll funkciókat erősíti a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza.  A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható értékelés én-képének alakulásához. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én határainak – a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához.  Az enyhébb idegélettani ártalmak diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulás és adekvát eszköz.  A gazdag mozgásos tapasztalat a nyelvi szimbolikus leképzéssel, segíti a konkrét cselekvéses tapasztalatok beépülését, az absztrakt struktúrák gazdagodását. A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei: - Szervesen illeszkedjen a nevelési programba - Messzemenően építsen a gyermek érzelmi –belső motivációjára - Lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez - Az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos – következetes alkalmazást igényel - Az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen - Alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve - módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű 50

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja

5.7. A külső világ tevékeny megismerése, környezeti nevelési elvek A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A teremtett világ tevékeny megismerése alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában. Cél Rácsodálkozni tudás a teremtett világ szépségeire (öröm, hála) Természeti és társadalmi környezet megismertetésével sokszínű tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása. A természet értékeit szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása. Feladataink: - A teremtett világ tevékeny megismeréséhez szükséges feltételek biztosítása - A teremtett világ megismerésére nevelés életkornak megfelelő tartalmának közvetítése A környezet megismerés tartalma néhány téma köré csoportosítható:  társadalmi környezet: család, tagjai, együtt élésük, óvoda, felnőttek munkája, környezet tárgyai, eszközei, anyagai, színei, lakóhely, közlekedési eszközök, közlekedés szabályai…  természeti környezet: évszakok, növények, állatok, élőhelyek, élettelen természeti környezet, kőzetek, levegő, víz…  környezetvédelem, természetvédelem, a környezetvédelem jeles napjai, környezettudatos vásárlás, szelektív hulladékgyűjtés… Családok bevonása, családi élet fontossága a környezettudatos magatartás alakításában  rácsodálkozás a teremtett világ szépségeire, annak megismerése, megszeretése és védelme (öröm, hála);  életkornak megfelelő szintű tájékozódás, eligazodás segítése;  ismerkedés a természeti és társadalmi környezettel, a változások folyamatos megfigyelése;  ismerkedés a szülőföld és a közvetlen környezet hagyományaival, szokásaival és a családi, tárgyi kultúrával;  megfigyelő séták, kirándulások szervezése;  ismeretek gyűjtése tapasztalati úton (évszakok, jelenségek, növények, állatok);  a természetsarokban történő változások folyamatos megfigyelése;  a környezet megismerésére, védelmére, óvására nevelés;  környezettudatos magatartás alapozása, alakítása;  a közlekedés biztonságára, önfegyelemre, egymás óvására nevelés;  a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása;

51

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja  az önálló véleményalakítás, döntésképesség fejlesztése kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában;  ismerkedés épített környezettel, kiemelten egyházi épületekkel, műalkotásokkal;  ismerkedés egyházi helyiségekkel, eszközökkel, viselkedési szabályokkal;  részvétel egyházi ünnepeken;  matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése és alkalmazása a tevékenységekben; Sikerkritériumok  Meg tudja fogalmazni a teremtett világ szépségeit, örömöt, hálát érez az ajándékba kapott világért.  Különbséget tud tenni az évszakok között.  Ismeri a növényápolás és állatgondozás egyszerűbb feladatait. Szívesen ápolja a növényeket, gondozza az állatokat.  Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.  Tudja, hol lakik, mi a pontos címe, tudja, szülei és saját nevét, ismeri szülei foglalkozását, tudja óvodájának nevét.  A teremtett világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a cselekvő tapasztalatszerzés. Az óvodai élet, az életre való felkészítés szerves része, az önállóság, az öntevékenység lehetőségeit rejti magában, mely során készségek, tulajdonságok kialakulnak, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességérzetüket. A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre. Céljaink, elveink: - A munka iránti tisztelet megalapozása, az eredmény megbecsülése, a dolgozó ember szeretete. - Isten országának építői vagyunk, az Ő „munkatársa”. A szolgáló szeretettel végzett munka megtapasztalása már kisgyermekkorban. - Megfelelő munkaeszközök (célszerűség, méret, anyag, stb.), azok rendben tartása. - Elegendő munkalehetőség (amit csak tud – a gyermek végezzen). - Elegendő idő a munka elvégzésére (ne kelljen a gyerekeknek egymást várniuk). - Megfelelő hely, hogy az adott feladatokat kényelmesen, egymást nem akadályozva végezhessék el. - Nyugodt légkör, hogy békés hangulatban tevékenykedjenek, legyen lehetőségük társaiktól, vagy felnőttől segítséget kérni. - A folyamatos, párhuzamos napirend, a játék kötetlensége és nyitottsága kedvez az önállóság fejlődésének. Megnövekszik az önkiszolgálás és az egyéni megbízások szerepe. - A felnőttek mintaadó szerepe fontos az eszközök használatának elsajátításában, a munkafázisok sorrendiségének megismertetésében. - Az óvónő a gyermekekkel együttműködve folyamatosan értékelje a gyermeki munkákat, és törekedjen arra, hogy mindig a pozitív értékelés kerüljön előtérbe. A gyermekgyermek közötti értékelésre is teremtsen lehetőséget az óvónő. 52

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja -

-

Óvodáskorban a legjelentősebb munkajellegű tevékenység az önkiszolgáló munka, a saját magukkal kapcsolatos tevékenységek; - testápolás, étkezés, öltözködés, környezetük rendben tartása. Óvodánkban a mindennapi (játékok elrakása, teremrendezés, növények gondozása) és alkalomszerű (évszakokkal, ünnepekkel kapcsolatos megbízatások) munkajellegű tevékenységekben a gyermekek önként, egyéni fejlettségeik, képességeik szerint kapcsolódnak be. A naposi munka bevezetésére akkor kerülhet sor, ha a gyermekek az önkiszolgálást készségszinten végzik.

Feladatunk: - A munka és munkajellegű tevékenységek során fejlődjön kitartásuk, felelősségtudatuk, türelmük, céltudatosságuk; - Szerezzenek tapasztalatokat, ismereteket; - Az egyes munkafajták fokozatosan kerüljenek bevezetésre, majd váljanak rendszeres, folyamatos tevékenységgé; - Becsüljék meg mások munkáját; - Fejlődjön egymáshoz való alkalmazkodó képességük; - Alakuljon a gyermekekben az esztétikus, környezet iránti igény; - A legfontosabb azoknak a gyermekméretű eszközöknek és állandó helyüknek a biztosítása, amelyekkel a gyermekek testi épségét nem veszélyeztető munkák önállóan végezhetők. Sikerkritérium  Szívesen vállal egyéni megbízatásokat;  A barkácsoláshoz használt eszközöket, anyagokat gondosan rakja el;  Részt vesz a kerti munkában;  Az étkező asztalt esztétikusan teríti meg;  Étkezés után az edényeket elrakja;  Aktívan vesz részt a teremrendezésben, ágyazásban;  Szívesen végez munkajellegű tevékenységet;  Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát, kisebb megbízatásokat;  Szívesen segítenek egymásnak, felnőtteknek és kisebb társaiknak;  Ügyel saját személye és környezete rendjére

A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, részben utánzásos, spontán és szervezett, természetes és szimulált környezetben szervezeti és időkeretben megvalósuló tevékenység. A tanulás nemcsak társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem a teljes személyiség fejlődését és fejlesztését támogató kölcsönösség, elfogadás és elfogadottság élményének sokféle módon történő megélése. Értelmezésünk szerint a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, mely a pszichikus képességstruktúrákon keresztül, sok-sok mozgással és játékkal alakítható. Fontosnak tartjuk az ismeretek átadását, bővítését, de nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését. Célunk: Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.

53

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Feladatok:  elsődleges a tevékenységhez kötött tanulás, az egyéni adottságok figyelembevétele, az optimális terhelhetőség és a motiválás;  a vizuális, akusztikus, kinesztetikus észlelés és érzékelés képességének, a verbális emlékezet fejlesztésének játékos megvalósítása, melyet az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtésével ér el;  építsen a gyermek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire;  jelenjen meg a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, gyakorlati problémamegoldás;  fontos a felfedezés lehetőségeinek biztosítása, a kreativitás erősítése, a spontán szerzett játékos tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, egymásra épülése;  megjelenik a kognitív képességek tevékenységbe ágyazott alakítása;  a gyermekek kompetenciájának fejlesztése;  a tanulás akadályba ütközése esetén a gyermek fejlődési üteméhez igazodóan egyéni felzárkóztatás, fejlesztés szükséges;  tehetségígéretre utaló tulajdonságok megléte esetén nagyobb figyelem, egyéni fejlesztés szükséges;  az óvodapedagógus személyre szabott pozitív értékeléssel kell, hogy segítse a gyermek személyiségének kibontakozását, tanulását.  A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése. Sikerkritériumok  A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek.  Szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékokban, tevékenységekben.  A tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak megfelelően fejlettek.  A részképesség- és tanulási zavaros gyermekek időben megfelelő szakemberhez kerülnek.  A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységet.

II.6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A kisgyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép abba az állapotba, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése, mely az egyéni fejlődési naplóban történik. Feladatok: - a rugalmas iskolakezdéshez figyelembe kell venni az életkoron túl az egyéni fejlettségi szintet; - az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális értettség szükséges, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges az eredményes iskolai munkához; - a testi fejlettség szintje (alakváltozás, teherbírás, összerendezett, harmonikus mozgás, testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítására való képesség), - a lelki képességek szintje (lelkileg kiegyensúlyozott, ismeri a viselkedés általános szabályait, a tanuláshoz szükséges képességek fejlettsége, szándékos bevésés és figyelem megfelelő kommunikáció, elemi ismeretek önmagáról, a környezetéről), 54

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja -

-

-

a szociális képességek szintje (szociális érettség, elfogadás, együttműködés, kapcsolatteremtés, alkalmazkodóképesség, feladattudat kialakulóban, az ismeretszerzési tevékenységhez szükséges tulajdonságok megléte), (2014. szeptember 1-től) 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata, a gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése; a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka szükséges; a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

Óvoda – iskola átmenet támogatása Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka biztosítása az intézményben: - tanulási képességek megalapozása - tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése szűrő vizsgálatokkal és egyéni fejlesztéssel - megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy, kreativitás szükséges szintjének kialakítása - Iskolaválasztás támogatása Katolikus iskoláink bemutatása A szabad iskolaválasztás lehetőségét nem sértve a HHH gyermekek előnybe részesítésének szorgalmazása Az SNI minősítésű gyermekekkel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás A katolikus iskolákkal közös óvoda – iskola átmenetet elősegítő program kidolgozása, kölcsönös hospitálások, esetmegbeszélések, nagycsoportosainkkal iskolalátogatások. Gyermekek mérési eredményeinek megismertetése.

II.7. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelem célja: A prevenció során feltárni a tényeket, okokat, amelyek a gyermekek fejlődését akadályozhatják, veszélyeztethetik. A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése. Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára. Hátrányos helyzetű gyermek: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű: akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - a gyermek hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek:  A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj vagy ezekkel egy kategória alá eső bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem. 55

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja  szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy főre jutó alapterület.  Egészségtelen lakhatási feltételek. Vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén.  A szülők alacsony iskolai végzettsége - csak általános iskolai vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerő-piaci értéke.  Deviáns környezet szocializációs ártalmai- alkoholizmus, drogfüggőség, játékszenvedély.  Család hiánya – állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült gyermekek, egyszülős család, elvált szülők.  A beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük megfelelő ellátására, gondozására. Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az óvoda vezetője köteles - jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál. - hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:  családi környezet,  családon kívüli környezet. Feladatok:  az ismeretek birtokában a szükséges lépések megtétele, balesetvédelem,  gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok körültekintő gyermekvédelmi munkáját, baleset-megelőzését,  a gyermekvédelmi felelős munkáját megbízás alapján végzi,  évente kötelező a gyermekvédelmi program elkészítése, gyermekvédelmi ismeretek bővítése,  rendszeres konzultáció, kapcsolattartás a óvodapedagógusokkal, az intézményvezetővel, a gyermekjóléti szolgálattal, esetmegbeszélések, szupervízió szervezése,  családlátogatások, fogadóórák szervezése,  támogatások megszervezése, lebonyolítása. A gyermek veszélyeztetettségre utaló jelek:  Fizikai bántalmazás  A gyermek szexuális zaklatása  Szülői felügyelet hiánya  Elhanyagoló szülői magatartás  Hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények  Pszichés bántalmazás  Éhezés, nem megfelelő táplálkozás  Indokolatlan hiányzás az óvodából  Minimális jövedelmi viszonyok

56

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Feladatok: Az óvónők feladatai Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése, szükség szerint környezettanulmány végzése Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzeten lévő gyermekek differenciált nevelése, fejlesztése A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. Az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezi az óvodai környezetet a személyi és tárgyi feltételrendszert, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. Az általános elvárások közül – tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő, támogató attitűd, szeretetteljesség, következetesség – kiemelten fontos, hogy az óvodapedagógus nevelő-fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. A gyermekvédelmi felelős feladatai Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele. Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az óvodavezető tájékoztatása a térítési díj csökkentése érdekében, illetve az alapítvány kuratóriumi elnökének tájékoztatása alapítványi támogatás érdekében. Felterjesztés segélyre Nyilvántartás vezetése: Az óvodás gyermek családi helyzetének évenkénti felméréséhez szükséges szempontok alapján: Az óvodások száma összesen Ebből a veszélyeztetettek száma Hátrányos helyzetű gyermekek száma Három vagy többgyermekes családban élők száma Beszámoló készítése félévente Az óvodavezető feladatai A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten. Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti szolgálat tájékoztatása Étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása. Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei: Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről. Kedvezményes étkezési térítési díj biztosítása. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás. Az önkormányzat tandíj és térítési díj rendeletének megfelelően az igazolt jövedelem alapján. 57

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében az óvodánk együttműködik:  Az óvoda védőnőjével  A kerület gyámügyi hivatalával  Gyermekjóléti Szolgálattal  Családsegítő Központtal  Gyermekvédelmi ügyintézőkkel  Nevelési Tanácsadóval Sikerkritérium  Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma.  Minden rászoruló időben megkapja a segítséget.  A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz és a vezetéshez gondjaikkal.  Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem mard ki az óvodából.  A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.

II.8. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése esetén fejlesztendő tevékenységek Célunk: A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése, integrált óvodai csoportok keretén belül. A gyermekben rejlő tanulási potenciálok kihasználásával a problémamegoldó képességre nevelés. A lassabban fejlődő részképesség funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb fejlesztése, a gyermekek életminőségének javítása. Feladatok:  A napi életritmusba a segítő, speciális tevékenységek beépítése, melyek a gyermek felzárkóztatását segítik elő.  A sajátos nevelési igényű gyermekek képességeket- és készségeket befolyásoló pszichikus funkcióinak fejlesztése, szakemberek segítségével.  Speciális módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása és azok alkalmazásával a kognitív képességek fejlesztése.  Differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással képességfejlesztés, a hiányosan működő képességek kialakítása, fejlesztése, esetleg korrekciója valamennyi területen.  Egyénre szabott fejlesztőprogramok készítése a sérült gyermekek részére, a szakvélemény alapján.  Interperszonális kapcsolatok alakítása.  Olyan modell nyújtása, amely pozitív irányba befolyásolja a gyermekek fejlődését.  Mindezekkel a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése. Intézményünkben a fejlesztés területei:  beilleszkedési zavarral,  magatartási rendellenességgel,  tanulási nehézséggel küzdő gyermekeket tudunk fogadni. Intézményünk a szakvéleményben megfogalmazott feladatok alapján végzi a problémás gyermekek fejlesztését, integrált óvodai csoportokban.

58

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja A fejlesztés célja Az egyénre jellemző pozitív tulajdonságokra építve a személyiség komplex fejlesztése. Feladatok  A problémás gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése.  Egyénre szabott fejlesztő programok készítése.  A gyermekek egyenetlen fejlődéséből adódó teljesítménykülönbségek felismerése, differenciált tevékenykedés, esetenként felzárkóztatás és tehetséggondozás együttes alkalmazása.  A szülő-pedagógus partneri viszony kiépítése érdekében a szülők felkészítése, segítése 8.1.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek  Megfelelő minőségű és időtartamú óvodai nevelés biztosítása a HHH gyermekek részére.  Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése  A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével  Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása.  A HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítani intézményi- és csoport szinten a szegregációmentességet.  Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követve  Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli szervezetekkel 8.2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az óvoda pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során  fel kell ismerni, és fel kell tárni a gyermekek és családok problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. Feladat A HHH gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása Integrációt elősegítő csoportalakítás (csoportonként a HHH gyermekek arányos elosztása) Az igazolatlan hiányzások minimalizálása A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása

Óvodánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását: • felzárkóztató tevékenységek • tehetséggondozó tevékenységek • az indulási hátrányok csökkentése, 59

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja • • • • • • •

differenciált foglalkoztatás és képességfejlesztés, a személyes, egyéni bánásmód (gyerekekkel, szülőkkel), egészségmegőrző és mentálhigiénés programok szervezése, az óvodai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

60

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja

III. Szent Anna – Szent Gellért Kollégium nevelési programja A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiegészítése Helyzetelemzés A kollégiumi nevelés a köznevelési intézményrendszer szerves része. A Szent Anna – Szent Gellért Kollégiumot 1996-ban alapították, azzal a céllal, hogy a Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumban tanuló diákoknak, a tanítási év alatt lakóhelyül szolgáljon. A két intézmény együttes nevelő-oktató munkája, szoros együttműködése biztosítja az intézményalapító és fenntartó Római Katolikus Egyház szándékát: hitéhez, vallásához, egyházához hű, keresztény értelmiség nevelését. A kollégium Gyula németvárosi részében található, a templommal szemben, így a hitélet megszervezése és gyakorlása egyszerűbb. A kollégium koedukált, de a fiúk és a lányok elhelyezése külön épületszárnyakban problémamentesen megoldott. A korosztályok tekintetében 6. évfolyamtól a 12. évfolyamig fogadja a jelentkezőket. A kollégium működési feltételei biztosítottak, ugyanakkor az épület régi, így folyamatos felújítása és átalakítása évről évre szükséges. A fejlesztések az anyagi lehetőségek függvényében folyamatosnak mondhatók. A nevelőtestület összetétele szakképesítés szempontjából is jónak mondható, hiszen megjelennek a reál és a humán területek képviselői egyaránt. Az egyház fenntartó támogatása és az intézményben dolgozók áldozatkészsége jelenthet csak biztos alapot a krisztusi ember formálásában. Az emberi tényezőkön kívül szükség van a Gondviselésbe vetett bizalomra: hitre, reményre, szeretetre és a szüntelen imádságra.

III.1.A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései A Szent Anna – Szent Gellért Kollégium nevelési alapelve, hogy Istenhez, egyházához, hazájához hű és tevékeny magyar embereket neveljen, a Katolikus Egyház fenntartói és lelki támogatása mellett. 1.1 Nevelési céljaink:  a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása  önismeret fejlesztése, az akarat edzése  a tanulók értelmi és érzelmi intelligenciájának,  önálló ismeretszerzési és cselekvési képességeinek fejlesztése  az emberre, a társadalomra, a természetre, a tudományokra, a technikára, a művészetekre, a népművészetre vonatkozó ismeretek gyarapítása 1.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók helyes életrendjének kialakítása a kollégium talán legfontosabb feladata, ezért megszervezése kiemelkedő figyelmet igényel. Ez adja meg a tanuló életének, ebből következően a kollégiumi életnek a keretét, ami elengedhetetlenül szükséges a pontos és jó munkavégzéshez. Mivel tanulóink társadalmi rétegződés tekintetében nem alkotnak homogén közösséget, ezért erre minden esetben tekintettel vagyunk. Minden tanulóban szeretettel, türelemmel és következetességgel tudatosítjuk, hogy a napirend betartása

61

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja elengedhetetlen számukra. A reggeli ébresztő, az étkezések pontos ideje, a meghatározott napirendi pontok és az éjszakai pihenés mind fontos az egyén és közösség működéséhez. A tanulás minden tanuló életében kiemelkedő feladat, ezért a tanulónak képesnek kell lenni az iskolában tanultak önálló feldolgozására és elsajátítására. Amennyiben ez nehézségbe ütközik, akarjon, és képes legyen segítséget kérni nevelőtanárától, vagy társaitól. A szabadidő helyes kitöltése elengedhetetlen az aktív pihenéshez. A tanulóban tudatosítani igyekszünk ennek fontosságát, ugyanakkor iránymutatást adunk abban, hogy saját maga szervezhesse meg szabadidejét. 1.3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei Tanulmányi munkáját tekintve iskolánk tanulásra, folyamatos felkészülésre és ellenőrzésre, versenyekre való felkészítésre ugyanakkor a felsőoktatásban továbbtanulásra koncentrál. A kollégiumnak nem kisebb a feladata, mint ezt elősegíteni speciális lehetőségeinkkel és tudásunkkal. A kollégium egy szocializációs „tér”, így minden kollégiumi tevékenység „tanulás” a kollégista diák számára. Ennek a tevékenységnek célzott és kiemelt elemei az iskolai tanulás egészének segítése, megszervezése, ösztönzése. Az önálló tanulás, az önművelés, a rendszeres és folyamatos készülés begyakoroltatása kiemelkedő feladatunk. Tanulmányi munkánkban fontosnak tartjuk:  kollégiumi tanulmányi tevékenység megszervezését  a tanulás módszereinek megismertetését és begyakoroltatását  kiemelt foglalkozást az újonnan belépő kollégistákkal  kapcsolattartást a szülőkkel és a szaktanárokkal  hátrányos helyzetű, gyengén tanulók felzárkóztatását A tanulás egyénenként és közösségi szinten való ellenőrzése, az eredmények figyelemmel kísérése kiemelkedően fontos, rendszeres feladatunk. Minden csoportvezető tekintse legfőbb feladatának a csoportja tanulmányi előmenetelének figyelését, és legyen kész azonnali beavatkozásra, ha szükséges. A tehetséges tanulók folyamatos tehetséggondozása fontos feladatunk. Mielőbb tudatosítani igyekszünk jövőképüket a felsőoktatásba való belépést illetően. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy fő tárgyaik mellett foglalkozzanak általános műveltséget adó tárgyakkal és nyelvek tanulásával is. Különböző alternatívák felkínálásával, folyamatos figyelemmel kíséréssel igyekszünk elérni, hogy műveltségüket önállóan bővítsék, önmagukat neveljék. Tehetséggondozásunk néhány alapelve:  az iskolai tanulmányi munka, a szakkörök elvi támogatása, kollégista diákjaink szakköri munkájának segítése, szervezése  általános műveltség fejlesztése érdekében önképző köröket indítunk  folyamatosan érvényesítjük a tehetséggondozás négy alapelvét: 1. az általános intellektuális képességek és műveltség fokozott fejlesztése 2. a felismert speciális képességek fokozott fejlesztése, egyéni és csoportos foglalkozások szervezésével 3. tehetséges diákjaink kreativitásának fejlesztése 62

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja 4.

folyamatos motiváció; elkötelezettség a feladataik, munkájuk, szerepeik iránt

Hiába van általános vagy speciális képesség, kreativitás, ha nincs elkötelezettség, érdeklődés, tettrekészség, kitartás, a tehetséges diák nem teljesít kellően. 

A felzárkóztatás és tehetséggondozás a tanulmányi munka egymástól távol eső, de azonos súllyal szereplő két alappólusa. Mindkét esetben összetett feladatok várnak a kollégiumra. Főként az új belépőknél jelentkezik határozottan a feladat.  a kollégium felméri, hogy ki, milyen módszerekkel szokott készülni, hogyan lehet ezt a kollégiumi rendszerhez igazítani  a hatékony tanulási módszerekről csoportos és igény szerint egyéni előadást tartunk  egyes tantárgyakból segítőket jelölünk ki, mind a tanulók, mind a tanárok közül  folyamatosan ellenőrzést végzünk a hatékony tanulási szokások kialakítása érdekében (pl. sok tanuló csak az írásbeli feladatot tekinti leckének, többen csak a kedvenc tárgyakat tanulják és általában nincs kialakult módszerük az idegen nyelvek elsajátítására) Mindezekkel tervszerűen és rendszeresen kell foglalkozni a csoportvezető tanároknak. 1.1. A pályaválasztásra vonatkozó irányelveket már a fentiekben tárgyaltuk. 1.2. Az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek közé soroljuk a következőket:  önálló zsebpénzbeosztás elsajátítása 1.4. A nemzetiséghez tartozók kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai (Németvárossal kapcsolatot tartani) 1.3. Magyarországon élő nemzetiségek tagjai a magyar nemzethez is tartoznak. Ennek okán és kereszténységünkből kifolyólag tisztelnünk kell a nemzetiségek kulturális szokásait és nyelvhasználatát. Amennyiben nemzetiségi diákunk van, annak lehetővé tesszük saját kulturális szokásainak megtartását, feladatunknak tekintjük, hogy a többi diák számra is ismertek legyenek ezek a szokások a kölcsönösség és az egymás jobb megértésének elősegítése érdekében. Erre külön csoportfoglalkozást szervezünk. 1.4. A nemzetiségek anyanyelvi nevelésének érdekében támogatjuk az iskolán kívüli programjaikat, illetve lehetővé tesszük az intézményen belüli szabad nyelvhasználatot az egymás közti kommunikációban. A nem nemzetiségi kollégistáink számára felvilágosítást tartunk, hogy a nemzetiségek léte az országban nem annak gyengülésére, hanem annak erősítésére szolgál. 1.5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amely lehetővé teszi az egyes tanulók műveltségbeli, képességbeli, neveltségi különbözőségeinek kezelését. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése és kibontakozásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy az iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges és hátrányos helyzetű tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tanulókat tudásuk megszerzésében és továbbfejlesztésében.

63

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Segítő foglalkozások terve:  tudásszint felmérés  helyes tanulási szokások, stratégiák, időbeosztások kialakítása  tanulmányi munka folyamatos ellenőrzése  gyengébb képességű tanulók rendszeres segítésének megszervezése  felkészülési tervek készítése  a helyes önismeret, az önbecsülés és az önbizalom erősítése  a jobb képességű tanulók bevonása a korrepetálási folyamatba  a jól tanulók számára rugalmasabb napirend, szabadabb időbeosztás biztosítása 1.6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység elvei A kollégium, mint közösségi helyszín a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, együttműködés, konfliktuskezelés, kommunikáció és vitakultúra, szervezőkészség) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. Feladatunk továbbá a családi életre (férfi és női szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra) nevelés. A kollégiumba került fiatalok megélik a csoportképződés, alakulásának lépcsőfokait. A fejlődés állomásai: a) az alakulás szakaszában az egymás megismerése és elfogadása, a hagyományok, a szokások továbbörökítése történik. A pedagógus feladata a tervezés. b) a küzdelmi időszakban státuszok megszerzéséért folyik a verseny, ebben az időben gyakori az átrendeződés – a pedagógusnak pontosan kell értékelni az egyént (közös elbeszélgetések, terelés, meggyőzés). c) az azonosulás az a szint, ahol a normaképző értékrend funkcionál. Tág mozgásteret biztosíthatunk az egyéni ambícióknak, és differenciál-pedagógiai módszerekkel mutathatjuk be újabb és újabb csoporttagok értékeit. A közösségi létforma nem képzelhető el belső és külső hagyományok nélkül. Ezek tanulói öntevékenységen alapul események, amelyeket egy-egy új elemmel, ötlettel érdemes továbbfejleszteni. d) az önképzés megalapozása és elmélyítése a kollégium életmód közvetítő funkciója. A tanulói kreativitás széles skálája a sikerélmény sokszínűségét biztosítja, és stabilizálja a harmonikus személyiségfejlődést. A kollégiumi csoport és funkciója  a csoport ki tudja alakítani hagyományait, arculatát, szokásait  megjelenhet a domináns tanári vonás a csoportban, amely megkülönbözteti másoktól a közösséget  felgyorsul az írott és íratlan szabályok, normák közvetítése  eredményesebb az egyéni bánásmód és a differenciált pedagógiai eszköztár alkalmazása  a tanulás és egyéb segítség azonnal és rövidebb úton szervezhető, hiszen „családon” belül van 64

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja  felsősök már előjogot követelnek maguknak, és egyre több feladatot hárítanak át kisebbekre A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek elősegítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében (a szenvedélybetegségektől való elhatárolódás, a testedzésre, a sportolásra irányuló szokások kialakítása). A fiatalok közösségében szükséges a testi fejlődés harmóniájának biztosítása. A kollégiumban a házi tehetségkutató bajnokságtól a versenysportig sok minden megvalósítható. A helyi adottságok lehetőséget nyújtanak a sportolási szokások, igények kialakítására (séták, túrák, kirándulások, torna, aerobic, foci, kézilabda, kosárlabda, röplabda). Feladat: a fiatalokat a tanulópadoktól, az ágytól, a TV-től, videótól, számítógépektől elszakítani, és a sportpályára vinni. Az életmódba beépülő napi mozgás, sport leköti a „fölös” energiát, egészséges, egyéni és közösségi élményt ad.

III.2.A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett tanulók száma évről-évre nő kollégiumunkban. A családi helyzet romlásából (sérült családi szerkezetek, munkanélküliség, alacsony szocializáltság, alkoholizmus a családban, financiális problémák) kialakul a neveltségi hátrány, amely a kollégiumban hatványozottan csapódik le. A kollégistáink többsége felzárkóztatásra, kompenzációra, védelemre szorul. Pedagógiai tapintatra, empátiára van szükség a tanulók családi helyzetének feltárásához, megismeréséhez, a lelki sérülések, problémák kezeléséhez. Együttműködünk az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősével, iskolaorvossal, pszichológussal, gyermekjóléti szolgálattal. Két alapvető feladatot kell ellátnunk, egyrészt megelőzni tanulóink testi, lelki károsodását, másrészt a már bekövetkezett sérüléseket orvosolni, megszüntetni. A két legkényesebb elem munkánk során a prevenció és a korrekció.

III.3. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 1. A kollégiumi nevelőtanárok éves munkatervet készítenek. E tervek a kollégium pedagógiai programjára épülnek. A közösségi tevékenységeinknek mindenkire nézve kötelező érvényű állandó pontjai: a kollégisták fogadása, érdeklődési körök felmérése, szakkörök szervezése, ismerkedési est, Szent Gellért – nap (Patrocínium ünnepe), városnézés, múzeumlátogatás, színházlátogatás, Mikulás-műsor, kollégiumi karácsony (diákműsor és vacsora), félévértékelés, kollégiumi előadások, farsangi műsor, végzősök ballagása, éves munka értékelése. 2. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok megismerkedjenek saját népük hagyományaival, kultúrájával. Ennek érdekében a kollégium szervez olyan állandó és időszakos programokat, ahol a magyar kultúra, zene, tánc és néphagyományok hangsúlyosan megjelennek. A magyar népi élet különböző eseményeit meg kell eleveníteni, időnként megidézni a népi mulatságok hangulatát, máskor pedig a népmesék csodálatos világa kell a hangsúlyt kapja.

65

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja

III.4. Az iskolával és a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái 1. A kollégium tanárai egyben a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium oktatói is, így az iskolával való folyamatos kapcsolattartás megoldott. A kollégium vezetője és tanárai rendszeresen részt vesznek a gimnáziumi értekezleteken, ahol folyamatosan tájékoztatást kapnak a kollégista diákokról. Rendszeresen konzultálnak az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal. Így a felmerülő problémákat azonnal észleljük és kezeljük. 2. A szülőkkel való kapcsolattartás elsősorban a szülői értekezleteken valósul meg. Amennyiben a szülő nem tud megjelenni a szülői értekezleteken levélben, telefonon kap tájékoztatást a gyermekét érintő kérdésekben. A kollégium ilyen szempontból szerencsés helyzetben van, mivel sok szülő behozza és hazaviszi a gyermekét, így a felmerülő problémák ekkor orvosolhatók.

III.5.Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 1. A kollégiumi egészségnevelésben nagy hangsúlyt kap a rendszeres mozgás, a sport, a helyes táplálkozás és a jó időbeosztás. Törekednünk kell arra, hogy a diákjaink a tanulás mellett sokat mozogjanak, minél többet tartózkodjanak a szabad levegőn. Igyekszünk kimozdítani őket a számítógép virtuális világából, hogy figyeljenek Istenre, magukra, társaikra és a környezetükre egyaránt. Fontos megtanítani a jó időbeosztást, ösztönözni a rendszeres táplálkozásra és időbeosztásra. 2. Fontos és nagy hangsúlyt kell kapjon a nevelésben a közvetlen környezetünk rendje és tisztasága. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a különböző csomagolóanyagok helyes elhelyezésére az újrahasznosítás véget. Fel kell hívnunk figyelmüket, hogy a műanyag csomagolóanyagok csak hosszú idő alatt bomlanak le, és szennyezik a környezetünket. Minden olyan hasznosítási eljárás, ami közösségünkben is megvalósítható, beépítjük programunkba. Természetes környezetünkhöz való optimális viszony tudatos kialakítását, a természetjárást, a természetvédelem, környezetvédelem, növény és állatvédelem, a kertészet elemeit meg kell ismerni minden környezettudatosan élő diáknak. Az épített környezetünkhöz való viszony területén is tudatosítani kell annak értékeit. Vásárláskor legyen a kollégista környezetbarát, józan és mértékletes, a hulladékot szelektíven gyűjtse és lehetőleg ne használjon olyan anyagokat tartalmazó termékeket, amelyek a környezetet súlyosan károsítják. A mindennapi környezetkultúra elemeit a kollégisták megtanulják és gyakorolják. A részletek együtteséből kibontakozik a lényeg: a környezetkultúra erkölcsi kérdés, a polgár jellemének része, hiszen valamennyien a jövőről, a Föld fenntarthatóságáról döntünk ezekben a kicsi, részleteket jelentő cselekedeteinkben.

66

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja IV. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE IV.1. A választott kerettanterv megnevezése Helyi tantervünket a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben meghatározott kerettanterv alapján készítettük, figyelembe véve az iskola hagyományait, adottságait is. Az iskola helyi tantervében a tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a minisztérium által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A tantárgyakat a fenntartó által engedélyezett heti óraszámban tanítjuk. Iskolánkban a tanulók első idegen nyelvként az angol és a német nyelv, második idegen nyelvként angol, a német, a latin és az olasz nyelv tanulását választhatják. Helyi tantervünket az iskola 1., 5. és 9. évfolyamán a törvényi előírásoknak megfelelően a 2013/14. tanévben vezetjük be, felmenő rendszerben. A 2016/17. tanévtől kerül bevezetésre minden évfolyamon az új helyi tanterv. Óraterv a katolikus helyi tantervekhez – 1-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (A) Idegen nyelvek Matematika Hittan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Fizika (B) Kémia (B) Biológia-egészségtan (A) Földrajz Ének-zene (A) Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint) Összesen

1. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. évf. 7+1 7+1 6+2 6+1 4+1 4+1 3+1 4

4+1 1

4+1 1

4+1 1

2 4+1 1

1

1

1

1+1

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

3 4 1 2

3 3+1 1 2+1

2

2

3 3+1 1 2

1+1 2 1+1 2 1 1 1

1 1 1 0+1

1

2 1+1 2 1 1

1 1

1 1

1

1

1

5 1 28 1

5 1 31 1

5 1 31 1

29

32

32

5

5

5

5

25 1

25 1

25 1

27 1

5 1 28 1

26

26

26

28

29

67

3 3+1 1 2

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja IV.2. Óratervek a katolikus helyi tantervekhez – 9-12. évfolyam Az intézmény gimnáziumi képzésében a 4 évfolyamos képzést (9-12. évfolyam) valósítjuk meg. A képzési struktúrát a minisztérium által összeállított kerettantervek (A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet) és a helyi lehetőségek ismeretében állítottuk össze. Választható emelt szintű oktatás:  reál program  humán program  biológia program  testnevelés program Reál program

Magyar nyelv és irodalom

4

10. évf. 4

I. Idegen nyelv

3

3

3

3

II. Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika (A)

3+2

3+2

3+3

3+3

Tantárgyak

9. évf.

Hittan

11. évf. 4

12. évf. 4+1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

3

Fizika (B)

2+2

2+2

2+3

0+4

Kémia (A)

2

2 2

2

2

2

Biológia – egészségtan (A)

2

Földrajz

2

2

Ének-zene (A)

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

Művészetek Informatika

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

35

36

35

35

2

2

1

2

37

38

36

37

Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint) Összesen

68

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja

Humán program

Magyar nyelv és irodalom

9. évf. 4+1

10. évf. 4+1

11. évf. 4+2

12. évf. 4+2

I. Idegen nyelv

3+1

3+1

3+1

3+1

II. Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

Tantárgyak

Hittan

1

Filozófia

0+2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2+2

2+2

3+3

Fizika (B)

2

2

2

Kémia (A)

2

2

Biológia – egészségtan (A)

2

Földrajz

2

2

Ének-zene (A)

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

Művészetek Informatika

1

3+3

2

2

2

2

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

35

36

35

35

2

2

1

2

37

38

36

37

Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint) Összesen Természettudományi program

Magyar nyelv és irodalom

4

10. évf. 4

I. Idegen nyelv

3

3

3

3

II. Idegen nyelv

3

3

3

3

3+1

3+1

3+1

3+1

Tantárgyak

9. évf.

Matematika 69

11. évf. 4

12. évf. 4+1

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Hittan

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

Fizika (B)

2

2

2

Kémia

2

2+1

0+3

0+4

0+3

2+2

2+2

2+2

Földrajz

2

2

Ének-zene (A)

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1 2

2

Biológia – egészségtan

Művészetek Informatika

1

3

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

35

36

35

35

2

2

1

2

37

38

36

37

9. évf.

11. évf. 4

Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint) Összesen Testnevelés program

Magyar nyelv és irodalom

4

10. évf. 4

I. Idegen nyelv

3

3

3

12. évf. 4+1 3

II. Idegen nyelv

3

3

3

3

3+1

3+1

3+1 1

3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

3

Fizika (B)

2

2

2

Kémia (A)

2

2

Tantárgyak

Matematika Hittan

Biológia – egészségtan (A)

2

Földrajz

2

2

Ének-zene (A)

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1 70

2

2

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Művészetek*

2

Informatika

1

2

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport**

5+1

5+2

5+2

Sportegészségtan

1

1

Edzéselmélet

1

1

Sport és szervezetei

1

Tanulásmódszertan

1

Sporttörténet

1

5+1

Sportági ismeretek

1

Testnevelés-elmélet

1

Sportpszichológia

1

Sportetika Osztályfőnöki Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint) Összesen

1

1

1

1 1

35

36

35

35

2

2

1

2

37

38

36

37

IV.3. A választott kerettanterv feletti óraszámok A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órákból csoportosítottuk át, az évfolyamok megtartásával és a törvényi előírások figyelembe vételével. A különböző programok meghatározó tantárgyainak az óraszámnövelése az emeltszintű érettségire, valamint a sikeres továbbtanulásra történő felkészítés feltétele. Az alap kerettantervben meghatározottakon felül megtanítandó és elsajátítandó tananyagot a helyi tantervben, a tantárgyaknál tüntetjük fel. IV.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvkiválasztásban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segítenek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. A tankönyv és taneszköz kiválasztásánál a felsorolt tartalmi és formai jellemzők alapján történik a válogatás:  a könyv szerkezeti felépítése, tematikus bontása  szókincs, nyelvi megformálás helyessége  szöveg- és ábraanyaga  feladatmegfogalmazása, feladatok száma  alkalmazhatósága az önálló tanulásban  alkalmazhatósága differenciált fejlesztésre  a tankönyv kivitele, fűzése, használhatósága, tartóssága 71

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során használatos tankönyveket, taneszközöket a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény vezetője hagyja jóvá. A törvény által meghatározott jogosultsággal rendelkező tanulók térítésmentesen vehetik igénybe a tankönyveket. A nyomtatott taneszközön túl egyéb eszközökre is szükség van, a kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a megelőző tanév májusában tájékoztatjuk, véleménynyilvánításra lehetőséget biztosítunk számukra. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak  a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak indokolt esetben vezetünk be  a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetét, lehetőségeit szem előtt tartjuk IV.5. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben meghatározott kerettantervek választásával, az abban megfogalmazottak teljesítésével biztosítjuk a nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítását. Kiemelt szerepet szánunk a hittan és az osztályfőnöki órákon való megvalósításnak, de minden tantárgy tanórai tervezése sorosan összefügg a nevelési feladatok megvalósításának lehetőségével.  Az erkölcsi nevelés/Keresztény értékrend kialakítása  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A családi életre nevelés  A testi és lelki egészségre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság  Pályaorientáció  Gazdasági és pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés  A tanulás tanítása IV.6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelés óra megtartásával biztosítjuk.  Heti 5 testnevelés óra felmenő rendszerben a törvényi előírásoknak megfelelően. A kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés lehetőségének biztosításáról.

72

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja   

Edzések, tömegsport, versenyek, házibajnokságok szervezését az iskola lehetőségeinek és a tanulók igényének megfelelően támogatja. Szervezett úszásoktatásban való részvétel Gyula városával történő egyeztetések alapján. A diákok bekapcsolódnak a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe.

IV.7. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés órára osztjuk be. A könnyített testnevelés órát a többi tanulóval együtt, azonos csoportban szervezzük meg, tanórai differenciálással biztosítjuk. A gyógytestnevelés órákat a város többi iskolájával közösen szervezzük meg. Amennyiben a tanuló szakorvos javaslata alapján, a testnevelés órán is részt vehet, akkor számára is biztosítjuk a mindennapos testnevelésen való részvétel lehetőségét. Ebben az esetben a gyógytestnevelés és a testnevelés órákon való részvétel együttesen éri el a heti öt órát, ezek arányát a szakorvos javaslata alapján állapítjuk meg. Fel kell menteni a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés órán való részvételét sem. IV.8. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a törvényi előírásoknak megfelelően a szakos ellátást. A tantárgyfelosztás során törekszünk a pedagógusok arányos terhelésére a törvényben meghatározott heti tanítási óra és egyéb foglalkozások biztosításával. A választás során figyelemmel kell lenni az intézmény erőforrásaira, ezért a tantárgyfelosztás, munkaidő beosztás folyamatát a pedagógusoknak kötelességük figyelemmel kísérni és segíteni. A választható tárgyak indulását megelőző évben a törvényileg meghatározott módon fel kell mérni az igényeket. A választások ismeretében, az intézmény vezetője dönt az indítható tantárgyakról és az indítható csoportok számáról. A 9. évfolyamba lépő saját nyolcadikos tanulóink szintmérő dolgozatot írnak a meghirdetett emelt óraszámú programoknak megfelelően, amely után van lehetőségük a választott programra jelentkezniük. Választható tantárgyak: 4. évfolyamon választható idegen nyelvek: angol, német 9. évfolyamon választható első idegen nyelvek: angol, német második idegen nyelvek: angol, német, latin, olasz 9. évfolyamon választható emelt szintű oktatás: reál program humán program biológia program testnevelés program 11. évfolyamon választható művészeti tárgyak: ének-zene vizuális kultúra dráma és tánc 73

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja mozgóképkultúra és médiaismeret 11. évfolyamon közép és emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások: kötelező érettségi tárgyak biológia testnevelés A választható foglalkozások közé tartoznak a sportfoglalkozások, szaktárgyi szakkörök, amelyeket az intézményi erőforrások nyújtotta lehetőség szerint hirdetünk meg. A választható foglalkozások meghirdetése a foglalkozást tartó pedagógus megnevezésével történik, az intézmény vezetője lehetővé teszi a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleménynyilvánítását. A tanulók és a szülők választásukat aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14-15. §-ának megfelelően, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint kötelező tanórai foglalkozást, a változtatás lehetőségét is a rendelet szabályozza. IV.9. Választható érettségi tárgyak Intézményünkben valamennyi, a helyi tantervben szereplő, tanított tantárgyból lehet közép szinten érettségizni, amennyiben a tanuló teljesítette a törvényi előírásoknak megfelelően a tantárgyi követelményeket. A kötelező tárgyak mellett biológia és testnevelés tárgyból biztosítjuk a közép és emelt szintű érettségire való felkészítést, de igény szerint, megfelelő számú jelentkező esetén (min. 8 fő) más tantárgyból is biztosítjuk a felkészítést. IV.10. Középszintű érettségi vizsga témakörei Középszintű érettségi vizsga témaköreit az iskola a törvényben meghatározott módon és időre állítja össze (Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet.). Az összeállítás során figyelemmel van az iskola helyi tantervében megfogalmazott elvekre és a tanítási évet meghatározó társadalmi, környezeti történésekre. IV.11. Tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Ellenőrizzük, értékeljük az adott korosztály életkori sajátosságait figyelembe véve, a tanórai munkát, a tantárgyak tematikai egységének teljesítését. Az ellenőrzés állhat írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatokból a tantárgy jellegének, valamint a kimeneti vizsga (érettségi) szerkezetének, követelményeinek megfelelően. Az értékelés történhet érdemjeggyel, százalékosan, szövegesen. A 12 évfolyamos nevelési-oktatási egységekhez igazodóan, nevelési-oktatási célkitűzéseink megvalósítása érdekében, szintmérő felmérést végzünk, amelyet az éves munkatervben meghatározunk. A tanuló értékelése során figyelembe vesszük a tanórán kívül végzett feladatokat, így a házi feladatok, gyakorló feladatok, tanulói előadások, projekt feladatok teljesítését. Figyelembe vesszük a tanórán kívüli feladatok meghatározásánál az életkori sajátosságokat. Lehetőséget biztosítunk a hagyományos munkaformák mellett a korszerű IKT eszközök alkalmazására is. IV.12. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elve A nevelő-oktató munka óvodai csoportokban, illetve iskolai osztálykeretben történik. Az intézményi erőforrások nyújtotta lehetőség szerint csoportbontásokra törekszünk, melyeket

74

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja meghatároznak a szülői, tanulói igények, a szintmérések eredményei, a nemek közötti különbségek. IV.13. Településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése Békés megye vallási és nemzetiségi térképe igen színes, ennek egyik szemléletes példája városunk. Gyula városrészei a mai napig utalnak az egykori lakosok nemzetiségi hovatartozására (pl. Magyar-város, Német-város, Román-város). A közösségek keveredésével a határok már elmosódtak, de hagyományaik megőrződtek. Alapvető kötelességünknek érezzük a hagyományok ápolását, továbbadását a fiataloknak. Intézményünk rendszeresen részt vesz a különböző nemzetiségek programjain, gyakran aktív résztvevőként is. A tantárgyak tartalmi feldolgozása során beépítjük a helyi kulturális elemeket is (pl. irodalom, ének-zene, vizuális kultúra, néptánc). IV.14. Tanulók fizikai állapotának mérése Az 5-18 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer Bevezetés Az oktatási miniszter által létrehozott “Testnevelési Bizottság” feladata az volt, hogy a magyar tanuló ifjúság fizikai állapotának felméréséhez olyan motoros teszt-együttest állítson össze, amely megfelel az alábbi kritériumoknak: - a tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki, - feleljenek meg a tudományos kritériumoknak; - nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek; - elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje - kardio-respiratorikus állóképességet - erőt - az izomerő állóképességet - testösszetételt - legyenek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek. Általános ajánlások A teszteket nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A teszteket a tudományos kutatás eszközeinek is tekintjük a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához. A teszteket két csoportra bontottuk elsősorban az eszközellátottságot figyelembe véve: kötelező és ajánlott tesztek. A vizsgálatok megszervezése 

A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. 75

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja   

  

  

A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben kell elvégeztetni. Más gyakorlati szempontból, vagy ha a tesztelés például körforgásos rendszerben zajlik. Az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen; a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.) A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot 3 példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a gyermeké, hogy lássa, hol áll korábbi teljesítményéhez, az osztályátlaghoz és (amennyiben lehetséges) az országos átlaghoz képest. A másik példány a szülőké, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére, a harmadik példány a központi adatfeldolgozónak kell megküldeni. A referenciatáblázatokat egy speciális testület határozza meg. Amennyiben az iskolának van számítógépe, Interneten hozzáférhetővé tesszük a feldolgozott eredményeket. A tanárok számára ajánlatos a teszt-videokazetta tanulmányozása a vizsgálatok elvégeztetése előtt.

A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek A mérések általános szempontjai  

      

A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre. Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben pl. az iskola tornatermében vagy sportcsarnokban kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez. Szabadtéri vizsgálatok esetén a vizsgálati körülmények túlságosan is különbözőek lehetnek, hogy standard teszteredményeket kaphassunk. A tesztek egymásután következése a körkörös rendszerben is szigorú sorrendiségű. Minden állomásnál fel kell írni a megfelelő sorszámot. Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni, minden tanulónak el kell olvasnia, hogy a vizsgálat pontos legyen. Az ülésben előrenyúlás tesztnél nem lehet bemelegíteni vagy nyújtási gyakorlatokat végezni! A tesztek között a tanulók pihenjenek A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás. A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el.

76

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. Egyensúlyi teszt (ha használják ezt a tesztet, ennek kell lennie az elsőnek) 2. Végtagmozgás gyorsasága: lapérintés 3. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás (kötelező) 4. Dinamikus láberő teszt: helyből távolugrás (kötelező) 5. Statikus erő teszt: kézi szorítóerő 6. Törzserő teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező) 7. Funkcionális karerő teszt: függés hajlított karral (kötelező) 8. Futási sebesség, fürgeségi teszt: 10 x 5 m ingafutás 9. Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: 20 m-es ingafutás (mindig utolsónak kell elvégezni, kötelező) IV.15. Egészségnevelési és környezeti nevelés elvei 1. Egészségnevelés Az intézményünkben nagy hangsúlyt kap az egészségtudatos magatartásforma kialakítása, amely az életkori sajátosság figyelembe vételével, a nevelési lehetőségek felhasználásával, valamint a személyes példamutatással áthatja az intézmény pedagógiai folyamatait. Az egészségneveléssel összefüggő, tanórán kívüli szakmai programok Intézményünk 2009 óta tagja a Magyar Vöröskereszt Bázisiskola és Bázisóvoda programjának, ezért különösen fontosnak tartjuk az egészségneveléshez kapcsolódó tevékenységeket. Ezek egy része túlhaladja az iskola szervezeti kereteit, de a pedagógusok aktív részvételével a tanulók valamennyibe bekapcsolhatók: − egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, éves szűrővizsgálat, vérnyomás, vércukorszint, stb.); − egészségügyi felvilágosító előadások; − drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények; − kreatív, cselekedtető akciók; − karitatív tevékenység − a külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési előadások, baleseti szimulációk a diákok részvételével; − véradás szervezése és helyszín biztosítása − Magyar Vöröskereszt városi programjainak támogatása − Városi iskolák és óvodák egészséghetein diákjaink elsősegély-nyújtási bemutatót tartanak 2. Környezeti nevelés A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése, a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak megteremtése meghatározza az intézmény mindennapi életét. Területei: 

Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (óvoda, iskola, tanterem, iskolaudvar, kollégium) kialakítása, városi környezetünk megismerése. 77

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja



Természet- és környezetvédelem: növények, állatok védelme, tájvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.

A környezetei nevelés megvalósulása:  Kötelező foglalkozási és tanórai keretben végzett környezeti nevelés: o Óvodai foglalkozásokba, tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés  Tanórán kívüli elemek: o Előadások, kiállítások, o Szakkörök, táborok, o A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése o Környezetvédelmi hét - projekt o Környezetvédelmi akciók (papír- és szárazelem-gyűjtés; iskola környékének rendbetétele) o Rendszeres természetjáró túrák o Lehetőség szerint látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba Alkalmazott módszerek: o játékok o projektek o riportok o terepgyakorlati módszerek o aktív, kreatív munka o művészetek IV.16. Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal igyekszünk csökkenteni:       

tehetséggondozó programok szervezése, napközis, tanuló szobai ellátás biztosítása, szülők, családok életvezetési gondjainak segítése igény esetén, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz a lehetőségekhez mérten az alapítvánnyal közösen drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása együttműködve a helyi szervekkel felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

IV.17. Tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó alapelvek A minősítéseket a tanulók önértékelése alapján, az osztályban tanítókkal egyeztetve az osztályfőnök végzi, a nevelőtestület hagyja jóvá.

78

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja Szempontjai:  tanulmányi munka  tanórán kívüli tevékenység  hitélet  házirend betartása Az átlagost meghaladó tanulmányi teljesítmény, közösségi, alkotói munka elismerése mindig nyilvánosság előtt történik. A dicséret formái: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret az ellenőrzőbe, ill. a törzskönyvbe, bizonyítványba vagy a tantestületi értekezlet jegyzőkönyvébe. A jutalmazás formái: oklevél, jutalomkönyv. Tanulóközösségek jutalma lehet színházlátogatási, ill. kirándulási költségek (részbeni) fedezése, részvétel az iskola külföldi kapcsolataiban. Az intézményegységek sajátosságai a házirendben fogalmazódnak meg. IV.18. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Nevelőmunkánkat alapvetően meghatározza a történelmi egyházak által kidolgozott etikai kódex. IV.19. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. (A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.) Iskolánkban a NAT-ra épülő, a törvényben meghatározott kerettanterv szerint készítettük el a helyi tantervet. A tanterv részeként az éves munkatervben meghatározunk több tematikus napot, hetet tartunk, melynek keretében a diákok a hagyományos oktatási kereteket kibővítve tevékenykedhetnek. A tematikus napok és hetek nem helyettesítik az osztálykeretben történő oktatást, hanem kiegészítik. Lehetőséget teremtünk ezzel, újszerű pedagógiai módszerek kipróbálására. IV.20. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A helyi tantervben meghatározott tantárgy/témakör szerkezethez igazodva, a tantárgy jellegéhez igazodva határozzuk meg a számonkérések rendjét. Az írásbeli/szóbeli/gyakorlati számonkérés arányainak kialakításánál a kimeneti vizsgák (érettségi vizsga) vizsgarészeinek arányait, jellemzőit vesszük figyelembe. Számonkérések fajtái:

Írásbeli Szóbeli Gyakorlati

Egy tanórai egység ismeretanyaga

Egy témakör ismeretanyaga

X X X

X X X

Összegző, nagyobb tematikai egység ismeretanyaga X X X

A szakmai munkaközösségek együttműködnek a tantárgyi számonkérések összehangolásában, mind időbeosztását, mind értékelését tekintve. Figyelembe veszik a tanulók életkorából adódó 79

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja terhelhetőségét, a fokozatosság elvét. A nagyobb tematikai egység értékelésénél az érettségi vizsga értékelési szempontjait, ponthatárait veszik alapul. IV.21. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elsősorban a tanórai munka során szerzett ismeretek előkészítését, vagy elmélyítését szolgálják. Az egyéni fejlesztés/felzárkóztatás/tehetséggondozás szintén kiegészíthető az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatokkal. Minden esetben tanári ellenőrzésnek, értékelésnek kell követnie, a feladat jellegéből adódóan szóban vagy írásban, a teljes osztályt/csoportot érintve, vagy egyénileg. A pedagógus ellenőrzések során a tanulói produktumok is vizsgálandók, így a pedagógusok javító/ellenőrző tevékenységének meg kell jelennie a tanulói taneszközökben (füzet, munkafüzet) is.

80

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Gyulai Római Katolikus Gimnázium Általános Iskola, Óvoda, és Kollégium Pedagógiai Programját a szülők képviselői a 2013. március 25-én tartott intézményi szülői munkaközösségi ülésen véleményezték. A véleményezést igazoló aláírásokat a Jegyzőkönyv mellékleteként a jelenléti ív tartalmazza. A Gyulai Római Katolikus Gimnázium Általános Iskola, Óvoda, és Kollégium Pedagógiai Programját a tanulók képviselői a 2013. március 25-én tartott diákönkormányzati ülésen véleményezték. A véleményezést igazoló aláírásokat a Jegyzőkönyv mellékleteként a jelenléti ív tartalmazza. A Gyulai Római Katolikus Gimnázium Általános Iskola, Óvoda, és Kollégium Pedagógiai Programjának módosítását a nevelőtestület a 2013. március 26-án megtartott értekezletén egyhangúan elfogadta. Az elfogadást igazoló aláírásokat a Jegyzőkönyv mellékleteként a jelenléti ív tartalmazza. Gyula, 2013. március 27.

_________________________ Petróczki Zoltánné igazgató

_________________________

_________________________

Ludvigné Herjeczki Katalin

Jakab Johanna

SZMK elnök

DÖK elnök

81