A GYŐRI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELEINEK GAZDASÁGI VONATKOZÁSÚ SZABÁLYAI Lezárva: 2015. május 28-án ADÓBEVALLÁS ...................................................................................................................... 1 Azokon a plébániákon, ahol nincs semmi adóköteles tevékenység és nincs alkalmazott ...... 1 Azokon a plébániákon, ahol van alkalmazott......................................................................... 2 Kifizetőhelyi igazolás visszaküldése ...................................................................................... 2 ÁFA KÖR ÉS A FORDÍTOTT ÁFA KAPCSOLATA ............................................................. 3 STATISZTIKAI SZÁMJEL ...................................................................................................... 3 PLÉBÁNIÁK LAJSTROMSZÁMA.......................................................................................... 3 KÖZPONTI BEFIZETÉSEK ..................................................................................................... 3 ZÁRSZÁMADÁS-KÖLTSÉGVETÉS ...................................................................................... 3 TÖBB KÖZÖSSÉGET ELLÁTÓ UN. „MATER” PLÉBÁNIÁK ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYAI ............................................................................................................................. 4 A közösen visel, felosztandó költségek köre ......................................................................... 4 A közös költségek felosztása.................................................................................................. 5 Máterhez tartozó oldallagos plébániákon keletkezett közös költségek kezelése ................... 6 PÁLYÁZATOK ADMINISZTRÁCIÓJA ................................................................................. 6 KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ PLÉBÁNIÁK BESZÁMOLÓJA ................................. 6 PLÉBÁNIÁK EGYMÁS KÖZÖTTI KÖLCSÖNEI ................................................................. 7 SZERZŐDÉSEK ÉS MEGÁLLAPODÁSOK ........................................................................... 7 PLÉBÁNIAI BERUHÁZÁSOK ................................................................................................ 8 KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY PLÉBÁNIÁKON ............................................................................ 9
ADÓBEVALLÁS Azokon a plébániákon, ahol nincs semmi adóköteles tevékenység és nincs alkalmazott Az adószámmal rendelkező plébániák részére a korábbi évekhez hasonlóan a 2014. évre el kell készíteni az adóbevallást. Minden adószámra külön adóbevallást kell készíteni és beküldeni. A bevallásban a plébániák azt a nevet szerepeltessék, amely jelenleg az adóhivatalnál a nyilvántartásban szerepel. (Tehát legtöbbször „egyházközség”!) Mivel a plébániák egy része elektronikusan teljesíti bevallási kötelezettséget, amiről az Egyházmegyei Hivatalnak nincs tudomása, ezért a bevallást nem készíti el az Gazdasági Hivatal. Oldal 1 / 9
Felhívjuk a figyelmet, hogy a plébániák bevallási kötelezettségüket NEM a megszokott, un. 01-es bevallás, hanem a NAV honlapjáról letölthető „TAONY” Nyilatkozat beküldésével teljesíthetik. (körlevélhez mellékelve, az egyházmegye honlapjára felhelyezve) Azok a plébániák, amelyek elektronikusan teljesítik bevallási kötelezettségüket, ezt a bevallást elektronikusan is beküldhetik. Azok a plébániák, amelyek nem elektronikusan teljesítik bevallási kötelezettségüket, a kitöltött és aláírt nyomtatványt postán is megküldhetik az Adóhivatal részére. A nyomtatvány „D” mezőjében megfogalmazott kérdésre – amennyiben a plébániának nincs adókötelezettsége – IGEN, tehát „I” válasszal kell válaszolni. A körlevélben melléklelt minta felhasználása esetén csak a „B” (Alapadatok) és „F” rovatokat (aláírás) kell kitölteni, és a nyomtatvány fénymásolatának plébániai irattárazása mellett postán feladható a NAV (APEH) Megyei Igazgatósága címére (Győr-Moson-Sopron megyében: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 9002 Győr, Pf. 118.). A beadási határidő: május 31.
Azokon a plébániákon, ahol van alkalmazott -
Havi bevallás (1508) Minden hónap 12-ig be kell nyújtani az előző hónapról a bevallást elektronikus úton. A 2014-es személyi jövedelemadó bevalláshoz kiadandó igazolások
1. 2015. január 31-ig ki kell adni a dolgozóknak a 14M30 nyomtatványon, vagy annak tartalmilag teljesen megfelelő igazoláson, hogy mennyi volt az éves jövedelmük, mennyi személyi jövedelemadó előleget vontunk le és fizettünk be. Ha adóköteles megbízásos jogviszonyból származó kifizetés is volt a plébánián, arról is kell ilyen igazolást adnunk. (A 14M30 nyomtatvány a NAV honlapjáról letölthető és két példányban kell kinyomtatni, az egyik példány a dolgozóé, a másik a munkáltatóé) 2. 2015. január 31-ig ki kell adni egy igazolást a biztosított dolgozóinknak arról, hogy mennyi volt az éves jövedelmük, milyen járulékokat vontunk le és fizettünk be utánuk. 3. A 2014. évi SZJA bevallást végezheti a munkáltató (plébánia), vagy a magánszemély az adóhatóságtól kérheti az egyszerűsített bevallást (abban az esetben, ha csak egy munkáltatónál szerez jövedelmet) az erre a célra szolgáló nyilatkozaton (1453Ny). A kitöltött, aláírt nyilatkozatot 2015. február 15-ig kell postára adni vagy az ügyfélkapun keresztül az adóhatóság részére megküldeni. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén már csak a 1453-as nyomtatvány kitöltésével lehet a bevallást teljesíteni, 2015. május 20-ig. (A nyomtatványok a NAV honlapjáról letölthetők)
Kifizetőhelyi igazolás visszaküldése Kérjük, hogy a mellékelten küldött „Kifizetőhelyi igazolás a 2014. évi személyi jövedelemadó bevallásához” c. nyomtatvány másolati példányát aláírva szíveskedjék visszaküldeni az Egyházmegyei Hivatalhoz.
Oldal 2 / 9
ÁFA KÖR ÉS A FORDÍTOTT ÁFA KAPCSOLATA Az az egyébként ÁFA mentes adózó, aki APEH nyilvántartása szerint ÁFA tekintetében Alanyi adómentes körbe esik. Nem esik a fordított ÁFA hatálya alá. Az az egyébként ÁFA mentes adózó, aki APEH nyilvántartása szerint ÁFA tekintetében Tárgyi adómentes körbe esik. A fordított ÁFA hatálya alá esik. Az ÁFA törvény szerinti alanyi vagy tárgyi adómentességnek a plébánia un. Törzsadataiban lehet utánanézni. Ez adószám alapján elektromos ügyfélkapuval rendelkező plébániáknál letölthető az ügyfélkapu segítségével.
STATISZTIKAI SZÁMJEL A Győri Egyházmegyéhez tartozó egyházi jogi személyek – plébániák - statisztikai számjelét a következőképpen képezzük: első nyolc számjegy tevékenységi kör szervezeti formakód megyekód
: az adószám első nyolc számjegye : 9491 : 555 : az adószám utolsó két számjegye
PLÉBÁNIÁK LAJSTROMSZÁMA A Győri Egyházmegyéhez tartozó egyházi jogi személyek – plébániák - lajstromszámát szükség setén az Egyházmegyei Hivatal, vagy a Gazdasági Hivatal munkatársai tudják megadni az illetékeseknek.
KÖZPONTI BEFIZETÉSEK A tárgyévi központi járulékot és biztosítási díjakat a gazdasági irodába kell befizetni június 30-ig. Kérem a befizetési utalásokon, illetve csekken mindig tüntessék fel: a befizetés jogcímét, a beküldő plébánia nevét, valamint azt, hogy melyik időszakra vonatkozik a befizetés (negyedéves, féléves, éves díj)
ZÁRSZÁMADÁS-KÖLTSÉGVETÉS A 2014. évről a zárszámadást és a költségvetést az előző évi gyakorlatnak megfelelően két példányban kell elkészíteni. Az űrlap kapható az Egyházmegyei Hivatal portáján és elérhető a honlapon. A zárszámadás-költségvetés mellékleteként kérjem, küldjék be a pénztárkönyv, az egyházközségi adó összesítését tartalmazó adófőkönyv és a perselykönyv fénymásolatát. Az egyházi adót összesítő elszámolásnak ill. a perselykönyvnek nincsenek formai követelményei, azokkal szemben csak az áttekinthetőség és a pontos vezetés az elvárás. A zárszámadásköltségvetés beküldési határideje március 15. Kérem, hogy ezt az időpontot tartsák be. Aki ezt elmulasztja, annak számára nem kérünk kistérségi támogatást. Oldal 3 / 9
TÖBB KÖZÖSSÉGET ELLÁTÓ UN. „MATER” PLÉBÁNIÁK ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYAI A közösen visel, felosztandó költségek köre Azon plébániáknak fenntartási költségeit melyek több közösséget látnak el – un. „Mater plébániák”-, a közösségek közösen viselik. A plébánia fenntartásának felosztandó közös költségébe tartoznak az alábbi költségek: a) a plébános (káplán) illetménye b) a plébános (káplán) hivatali utjaira kiszámított útiköltsége, illetve c) a plébániák közös alkalmazásában álló plébániai alkalmazott (anyakönyvvezető, házvezetőnő) illetménye d) a plébánia fenntartásának rezsi költségei (áramdíj, gázdíj, tűzifa, távhődíj, telefondíj, internet költség, szemétszállítás és más a plébánia feladatának ellátásához kapcsolódó fenntartási költség. A TV előfizetési díja csak akkor számolható el rezsiköltségként, ha telefonna, internettel egy csomagban van, egyébként nem.) e) a plébánia fenntartásának karbantartási költsége. f) egyéb, a kiadás természetéből fakadó nem a fentiekbe sorolt költség, mely a plébánia működtetése során közösen kerül használatra (pl.: fénymásoló) A plébános (káplán) illetménye, útiköltsége tehát közös költség, tehát annak a plébániának a pénztárából veszi fel egy tételben, illetve ott fizetik ki egy összegben, ahol a plébános (káplán) lakik, illetve ahol azok felmerülnek. A plébánia fenntartásának karbantartási költsége közös költség, azonban a beruházási költségek nem osztódnak. Karbantartási költség – Ezek számolhatók el felosztandó közös költségként: A plébánia rendeltetésszerű működésének fenntartásához, állagmegóvásához, általános értelemben az eredeti állapot fenntartásához szükséges javítási karbantartási munkákat és az azokhoz felhasznált anyagokat soroljuk ide. (pl.: részleges javítások, zárcsere, csaptelep csere, általános javítási költségek, részleges festés szobában, egy ajtó vagy ablak mázolása stb.) Beruházási, felújítási költség - Ezek nem számolhatók el felosztandó közös költségként, ezeket teljes egészében a plébánia tulajdonosa köteles viselni, mivel a plébánia tulajdonát képezik, és egy esetleges plébániai átszervezés kapcsán is a plébánián maradnak: a) Beruházás: Minden olyan kiadás, mely során az az adott eszköz funkciója nagyobbá, jobbá, korszerűbbé válik, (Pl.: hőszigetelés, ablakcsere, tetőcsere, új fürdőszoba, vizesblokk, WC, konyha, előtér, előtető, terasz, kialakítása, új bútor, szőnyeg, új eszköz beszerzés stb.) b) Felújítás: olyan beruházás, amikor az egész eszköz egészében, jelentős mértékben megújul, ezáltal lényegesen javul a használati értéke. (Pl. teljes plébániafestés, teljes plébániai elektromos rendszer, vízvezeték rendszer, csatornarendszer felújítás, teljes fürdőszoba, WC, konyha felújítás stb.)
Oldal 4 / 9
A plébánia ellátása érdekében használt hivatali mobil telefon (hivatali: melynek telefonszámát az egyházi személy az egyházmegye és a plébánia hívei részére nyilvánossá tette) költsége is része a plébánia fenntartási költségeinek Ennek elismert költsége azonban nem haladhatja meg a havi 5.000 Ft-ot. A saját, vagy egyházmegyei tulajdonú gépkocsi kötelező biztosítása, illetve CASCO biztosítása nem számolható el a plébánia költségei közt, következésképp az fel sem osztható.
A közös költségek felosztása A közös költségek összegét a Mater plébániához tartozó plébániák közösen viselik. Az egyes plébániákra jutó összeg felosztásának alapja az érvényes sematizmusban, az egyes közösségeknél szereplő katolikus lelkek aránya. A teljes közös költségből tehát ennek az arányában részesedik a Máter és az egyes oldallagosan ellátott plébániák. Az oldallagosan ellátott egyházközségek az ezekből rájuk eső részt – a többi közös költséggel együtt, egy összegben - az „Oldallagos plébánia hozzájárulása a főplébánia költségeihez” jogcím alatt fizetik meg, tehát náluk nem jelennek meg önállóan a közös költségek egyes elemei. Az év végén a felosztott költségekkel kapcsolatban pénzügyileg elszámolnak egymással a Mater és az oldallagosan ellátott plébániák. A közös költségek összetevőiről, összegeiről, felosztásáról év végén külön kimutatást kell készíteni, és azt be kell mutatni az év végi zárszámadás elfogadásakor. A kimutatás az érintett plébániák zárszámadásainak részét képezi, külön-külön, mindegyik ellátott közösség esetében. A közösségek egymással szembeni tartozásait vagy túlfizetéseit nyilván kell tartani egy külön listán, és a zárszámadás maradvány lapján ki kell mutatni. Amennyiben nincs fedezet a kötelezettségek kifizetésére, azt a Mater plébánia követelésként, az oldallagos plébánia kötelezettségként viszi át a következő pénzügyi évre, és amint lehetősége van rá, elszámolnak egymással, lehetőleg a tárgyévet követő március 31-ig. A közös költségek tekintetében év közben célszerű előleget fizetni havi, negyedéves vagy más rendszerességgel, év végi elszámolással. Ha változás történik a plébánia ellátásában – pl. egy újabb plébánia oda-, vagy elcsatolása -, akkor kívánatos, hogy a változás időpontjában készüljön évközi elszámolás a közös költségek elszámolásáról. Ebben az esetben – a közös költségek tekintetében – az évi elszámolás két részösszegből áll össze. A fenti módszerrel biztosítva van lelkipásztoraink tisztességes ellátása, a túlzott adminisztráció kerülése, az átláthatóságon keresztül pedig az anyagiasság szellemének kizárása.
Oldal 5 / 9
Máterhez tartozó oldallagos plébániákon keletkezett közös költségek kezelése Amennyiben egy adott Mater plébániához több olyan plébánia is tartozik, amely esetében felmerül a költségek közös viselése (pl.: közösen használt hittanterem, közösségi ház, egyéb közös használatú ingatlan, mátertől eltérő helyen lakó káplán, lelkipásztor illetményének, háztartásának költségei, egyebek), mód van ezek közös viselésére is. Ebben az esetben az oldallagos plébániák is „Materként” viselkednek, vagyis felosztandó közös költségeiket gyűjtik, és év végén a plébániák elszámolnak egymással a Maternél leírt módon.
PÁLYÁZATOK ADMINISZTRÁCIÓJA Felhívjuk a figyelmet arra, hogy olyan templomfelújítások esetén melyek átnyúlnak pénzügyi éveken, szükség lehet a támogatást nyújtó szervezet részére egy önálló, az egész felújítás pénzügyi folyamatait bemutató kimutatásra. Javasoljuk az atyáknak, hogy ezt ilyen esetekben készítsék el. Ebben az esetben az ügymenet sajátosságai miatt megengedett az, hogy az eredeti bizonylatokat az elkülönített nyilvántartásban helyezzük el, és a plébánia könyvelésében csak a másolatok szerepelnek. Természetesen az említett elkülönített nyilvántartás adatainak megőrzési szabályai megegyeznek a plébánia egyéb gazdasági adatainak megőrzési szabályaival.
KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ PLÉBÁNIÁK BESZÁMOLÓJA A kettős könyvvitelt vezető plébániák 2014. évről éves beszámolójukat (a zárszámadást) „A Kormány 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelete az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” figyelembevételével tehetik meg. A rendelet ugyanis – az eddigiekkel ellentétben - meghatározta a kettős könyvvitelt vezető egyházi jogi személyek beszámolójának formai követelményeit is a rendelet mellékletében. A mellékletben rögzített mérleg egy tulajdonképpeni egyszerűsített mérleg, míg az eredménykimutatás – a normál eredménykimutatás egyszerűsítésén túl – sajátságos rendszerben veszi számba a bevételeket és a kiadásokat, és külön levezetésben mutatja ki az egyházi jogi személy alap – vagyis egyházi - tevékenységből, valamint vállalkozási tevékenységből származó bevételeit. Mivel az új forma jóval egyszerűbb az éves beszámoló megszokott mérleg és eredménykimutatás bontásánál, ezért ennek elkészítése minimális többletmunkát jelent. Azonban az adatok könnyebb áttekinthetősége, valamint a beszámoló értékelhető információinak érdekében a továbbiakban is kérjük elkészíteni a hagyományos táblákat, csak ezután ezek mint munkatáblák kerülnek bele a beszámoló anyagába. A kettős könyvvitelt vezető plébániák 2014. évről beszámolási kötelezettségüket tehát a következő dokumentumokkal tehetik meg: Az egyházmegye honlapján megtalálható kettős könyvvitelű beszámoló anyaga: 1. Előlap 2. Mérleg a Kormány 296/2013. rendelete alapján összeállított szerkezetben 3. Eredménykimutatás a Kormány 296/2013. rendelete alapján összeállított szerkezetben Oldal 6 / 9
4. Mérleg munkatábla 5. Eredménykimutatás munkatábla 6. Részletes kimutatás (Itt készül el a költségvetés is) 7. Jegyzőkönyv kivonat 8. Jelenléti ív Egyéb beküldendő dokumentumok: 1. Főkönyvi kivonat – mely alátámasztja a mérleg és eredménykimutatás számait. 2. az egyházközségi adó összesítését tartalmazó adófőkönyv fénymásolata 3. a perselykönyv fénymásolata. Az egyházi adót összesítő elszámolásnak ill. a perselykönyvnek nincsenek formai követelményei, azokkal szemben csak az áttekinthetőség és a pontos vezetés az elvárás. A zárszámadás-költségvetés beküldési határideje március 15. Kérem, hogy ezt az időpontot tartsák be. Aki ezt elmulasztja, annak számára nem kérünk kistérségi támogatást. Felhívom a figyelmet arra, hogy a kettős könyvvitelt vezető plébániák könyvelésének sajátosságait az egyházmegye honlapján megtalálható „Kettős könyvvitel szerinti plébániai beszámoló – Segédlet” dokumentumban találják meg. Eszerint felhívom a figyelmet arra, hogy a kettős könyvvitelt vezető plébániák számlatükrüket kizárólag a segédletben megtalálható számlatükör szerint állíthatják össze. Szükség esetén alábontás, vagy adott főkönyvi számlák elhagyása lehetséges, de az egyes tételeknek a főkönyvben a kiadott számlatükörben szereplő helyen kell lenniük. Az amortizációt 100%-os maradványérték figyelembevételével számoljuk el, tehát gyakorlatilag ennek elszámolására nincs szükség, a selejtezéskor jelentkezik majd a ráfordítás. A központi gyűjtések nem bevételek, hanem kötelezettségek a 47-es számlaosztályban. Kérjük a könyvelés során a fentiek betartását.
PLÉBÁNIÁK EGYMÁS KÖZÖTTI KÖLCSÖNEI A plébániák – az egy Materhez tartozók is - 500 eFt feletti kölcsön esetén, egymás között csak egyházmegyei engedéllyel adhatnak kölcsönt.
SZERZŐDÉSEK ÉS MEGÁLLAPODÁSOK l. A hitéleti tevékenység kapcsán megkötött megbízási szerződések esetében a szerződések összeghatára megszűnt. Az összegek kifizetésében korlátot ebben a tekintetben csak az jelent, hogy az ezeknek a szerződéseknek a kapcsán kifizetett összegek az egyházi személyek járandóságával együtt nem haladhatják meg az egyházi adóból és a perselybevételből származó bevételek összegét. Természetesen nem változott az a szabály, hogy ezeknek az összegeknek a terhére adómentesen kizárólag egyházi, hitéleti tevékenységgel kapcsolatos tevékenységek számolhatók el, vagyis jellegzetesen a kántor, sekrestyés, templomoltárdíszítő, anyakönyv másoló, lelkigyakorlat, helyettesítés. Akinek ezzel kapcsolatban kérdése van, kérem, a továbbiakban is érdeklődjön hivatalomban.
Oldal 7 / 9
2. A plébániák költségvetésében szereplő, és az általuk megkötött 200 eFt feletti megbízási és vállalkozási szerződések esetében szükséges az egyházmegye jóváhagyása. (Tehát pl.: a lelkigyakorlatos atyának adott egyszeri tiszteletdíjról szóló megállapodást nem kell felterjeszteni az egyházmegyei hivatalhoz.) A rendszeres jövedelmekre megkötött megállapodásokat továbbra is értékhatár nélkül engedélyeztetni kell az egyházmegyei hivatallal. 3. A plébániák költségvetésében nem szereplő 200 eFt feletti szerződések esetében szükséges az egyházmegye jóváhagyása. A költségvetés 200 eFt-os túllépése költségvetési soronként értendő, nem tételenként, tehát például két egymást követő 110 eFt-os tétel már kimeríti a 200 eFt-os korlát túllépését. 4. Szerződésforma letölthető az egyházmegye weblapjáról. Kérjük, hogy a továbbiakban a plébániákon ezt a formát használják, ne a régi, elavult anyagokat írják át. A szerződések minden példányán eredeti aláírásnak és pecsétnek kell lennie. A fénymásolt aláírás és pecsét érvénytelen. A megbízásos megállapodásokat 3 példányban kell felterjeszteni jóváhagyásra. A jóváhagyó záradékot fel kell vezetni a szerződés végére, melynek pontos szövege a következő: „ A Győri Egyházmegye, mint a plébánia felettes hatósága részéről jóváhagyom. Győr, ………………………………….. Dr. Pápai Lajos megyéspüspök „
PLÉBÁNIAI BERUHÁZÁSOK A plébániai beruházásnak kell tekinteni minden értéknövelő kiadást, ami egyházi területen vagy a plébánia által történik. (Ilyen értelemben egyházjogilag plébániai beruházás, ha a plébánia ingatlanán egy alapítvány, vagy önkormányzat beruházást végez. Ugyancsak plébániai beruházás, ha a plébánia nem saját ingatlanán végez felújítást.) Az összeghatár függvényében három kategóriát különböztetünk meg függetlenül attól, hogy a beruházás önerőből, pályázatból, önkormányzati-, alapítványi- vagy egyházmegyei támogatással valósul-e meg: „A”, „B” és „C” típusú beruházást Az összeghatár a beruházás egészére vonatkozik, nem pedig az egyes kifizetésekre. „A” típusú beruházások a kis értékű, 200.000 Ft bruttó bekerülési összeg alatti beruházások. „B” típusú beruházások közé az 200.000 Ft és 2.000.000 Ft bruttó bekerülési összeg közötti beruházások tartoznak. A 2.000.000 Ft bruttó bekerülési összeg feletti beruházások a „C” típusú beruházások. A „B” és „C” típusú beruházásoknál csak olyan szerződés köthető, amely tartalmazza az alábbi sort: „ A Győri Egyházmegye, a megrendelő felettes hatósága részéről jóváhagyom. Dr. Pápai Lajos megyéspüspök „
Oldal 8 / 9
Az építési kivitelezési szerződések megkötéséhez az egyházmegye honlapjáról letölthető szerződésmintát kell használni. Egy beruházás ügymenete a szerint változik, hogy milyen értékű a beruházás. Az alábbi táblázat segítséget nyújt a helyes ügymenethez: Teendő A B C 1. A Plébániai Tanácsadó Testület határozata a beruházással kapcsolatban.* ● ● 2. Elvi hozzájárulás kérése az egyházmegyétől.** ● ● 3. Árajánlat kérése vállalkozóktól 1 db 3 db 3 db 4. Szerződéstervezet beküldése az egyházmegyéhez előzetes jóváhagyásra ● ● 5. Szerződéskötés vállalkozókkal*** ● ● ● 6. A szerződések egyházmegyei jóváhagyása ● ● 7. Jelentés az egyházmegyének a beruházás befejezéséről ● ● * A Tanácsadó Testületet tájékoztatni kell a beruházásról, előzetes árajánlatok alapján a Testület hozzon döntést arról, hogy támogatja a beruházás elvégzését ** Az értékhatár miatt a beruházás elvi szakaszában szükséges az egyházmegye jóváhagyása. Az 1. pontban levő testületi ülés jegyzőkönyvét a plébánia terjessze fel az egyházmegyéhez és kérje a beruházás előkészítéséhez az egyházmegye engedélyét. *** 200.000 Ft-ot meghaladó beruházásnál kötelező a szerződéskötés. legalább három független ajánlatot kell beszerezni, és az ajánlatok kiértékeléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a szerződéstervezet beküldésekor mellékelni kell. Nem csak az építési, hanem az értékhatár feletti tervezési munkákat is pályáztatni kell.
KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY PLÉBÁNIÁKON Felhívjuk a figyelmet a plébániák 200 eFt-os pénztári készpénzkészletének betartására. Ezzel kapcsolatban szorgalmazzuk a folyószámla használatát a közmű számlák kiegyenlítésére.
Oldal 9 / 9
