A gyermekjogi képviselői tevékenység szakmai hatásai, 2004-2009.
Készítette: Nagy Annamária Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány
A Jogismeret Alapítvány Gyermekjogi Műhely projektjében meghirdetett szakmai belső pályázaton kutatási témám a gyermekjogi képviselők tevékenységének joggyakorlatot alakító hatásai a gyermeki jogok érvényesülése szempontjából. A gyermekjogi képviselők (26 fő) öt éve működnek az országban. Feladatuk a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek segítése a jogvédelemben, jogérvényesítésben. A jogszabály több olyan hatáskörrel is felruházta a gyermekjogi képviselőt, amely valamely konkrét gyermekvédelmi szakmai igazgatási eljáráshoz kapcsolódik, például: a nevelési felügyelet eljárásában, elhelyezési értekezletekkel kapcsolatosan, szociális bírságkezdeményezés, stb. A kutatás során azt tekinteném át, vizsgálnám meg és összesíteném, hogy a gyermekjogi képviselők mely gyermeki jog milyen vonatkozásában jeleztek rendszerszerű, gyakori, intézményes sérelmeket; valamint azt, hogy mely gyermekjogi kérdésekben járt a fellépésük és eljárásokban részvételük jogalakító vagy joggyakorlatot alakító hatással. Alapadatok a gyermekjogi képviselő működéséről I. Jogszabályi háttér a) Gyermekjogi képviselő feladatai a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében, kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. A gyermekjogi képviselő a) segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, b) segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, c) eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermek, illetve fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján, d) eljár az érdekképviseleti fórum megkeresése alapján, e) a gyámhivatal kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban. Feladatellátása során jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. 2010. január 1. napjától többletfeladatként megnövekszik a gyermekjogi képviselő eszközrendszere. Így meghatározott jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet - gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására, az arra jogosult szervnek,
- a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés tartására a gyámhivatalnak, - jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak.
b) Gyermekjogi képviselő feladatai a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján A nevelési felügyelet A gyámhivatal az eljárás megindítását követően haladéktalanul kijelöli a gyermekjogi képviselőt a gyermeknek a nevelési felügyelettel kapcsolatos ügyében való képviselet ellátására, ideértve a bírósági eljárásban való képviseletet is. A gyámhivatal a nevelési felügyeletet megszünteti, ha annak feltételei nem állnak fenn. A nevelési felügyelet megszüntetéséről a gyámhivatal a gyermek, a gyermek törvényes képviselője, a gyermekjogi képviselő, a speciális gyermekotthon vezetője kérelmére, valamint hivatalból 8 napon belül határozattal dönt. A gyámhivatal a határozathozatal előtt – a gyermek állapotát figyelembe véve – meghallgatja a gyermeket, törvényes képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a gyámi tanácsadót, a speciális gyermekotthon vezetőjét, valamint beszerzi a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A meghallgatást szükség esetén a gyámhivatal hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani. A bírósági eljárásban biztosítani kell a gyermek megfelelő képviseletét. A gyermek képviseletére a gyermekjogi képviselő is jogosult. Ha a gyermeknek az eljárás során nincs képviselője, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki. A nevelési felügyelet megszűnik a bíróság erre irányuló döntése alapján, a meghatározott idő elteltével, továbbá hivatalból vagy – a gyermek, a gyermekjogi képviselő, a gyermekotthon vezetője általi – kérelemre. A nevelési felügyelet megszüntetése iránti eljárás során minden esetben ki kell kérni a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A gyám nem képviselheti a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban, mint említettük, a gyámhivatal gyermek képviselőjeként a gyermekjogi képviselőt rendeli ki. c) Gyermekjogi képviselő
feladatai a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló 1/2004. (I. 5.) ESzCsM rendelet alapján
A gyermekjogi képviselő működési területén kapcsolatot tart a) a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személyekkel, illetve szervezetek vezetőivel, b) a közoktatási intézmény vezetőivel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel, a diákönkormányzat működését segítő tanárral, valamint a tanuló tájékoztató, tanácsadó munkatársával, c) a megyei (fővárosi) gyámhivatal alapellátási és szakellátási referensével, d) a városi gyámhivatal vezetőjével. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek jogérvényesítésének elősegítése érdekében a gyermekjogi képviselő a) évente legalább egy alkalommal részt vesz a gyermekotthonban működő gyermekönkormányzat ülésén, vagy ennek hiányában az intézményben elhelyezett valamennyi gyermek részvételével megtartott fórumon, ahol tájékoztatja a gyermekeket a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, a gyermekjogi képviselő elérhetőségéről és a segítő szervezetekről, továbbá válaszol a gyermekek kérdéseire, b) a gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számára fogadóórát tart a gyermekotthonban, illetve a nevelőszülői hálózat működtetőjével egyeztetett helyszínen.
II. A működés keretei A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány 2004 júniusától bíz meg szakembereket gyermekjogi képviselői feladatok ellátásával. A gyermekjogi képviselők a gyermekvédelmi szakellátásban, azaz a személyes gondoskodást nyújtó intézményekben (tartósan vagy átmenetileg) élő gyermekek jogainak érvényesülését segítik elő. Az Alapító Okiratban meghatározott 26 fős alaplétszámot 2005 májusában értük el, a foglalkoztatás 18,5 egész álláshelynek felelt meg. Az egyes területeken működő gyermekvédelmi intézmények száma, férőhelyszáma és a kezelt panaszok mennyisége igényelne további képviselői óraszámszámfejlesztést, bár az alapszintű feladatellátás még elégségesnek mondható. A gyermekvédelmi intézmények megyei megoszlása, sűrűsége határozta meg, hogy melyik megyében hány főállásnak megfelelő álláshely került kiírásra a pályázatokban. 2008-ban a korábbi – az Alapító Okiratban meghatározott - 26 fős alaplétszám sajnos nem teljesült, a képviselők létszáma az év végétől 24 fő. Összesen 3000 óra a havi feladatellátásra fordított idő. A fogadóóra A teljesítendő fogadóórák számát a képviselők Közalapítvánnyal kötött szerződése határozza meg, az ellátási területen működő intézmények száma alapján: az ország 166 gyermekotthonát, 396 lakásotthonát (átlagos adat, 2004-2009.) keresik fel rendszeresen a gyermekjogi képviselők. Havonta összesen 641 fogadóórát tartanak, ez szakellátó intézményenként kéthavonta 1 látogatásra elegendő. Az intézményi látogatások alkalmával a képviselők csoportgyűléseken, fórumokon vesznek részt, az egyéni esetkezelés külső helyszínen (többnyire a területi irodában) történik. Az elhelyezési értekezleteken való részvétel Képviselőink az illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, központok elhelyezési csoportjainak munkatársaitól kapnak értesítést az értekezletek időpontjáról, 1-2 héttel előre tudják így tervezni munkarendjüket. Az időpontok nagyon változóak, előfordul, hogy összetorlódnak, vagy párhuzamosan folyó két értekezletre is meghívást kap a képviselő. A módosított gyermekvédelmi adatlapok kitöltése, a gyermek tervezett gondozási helyének kijelölése, minden érintett tájékoztatása a feladata az elhelyezési értekezletnek, amelynek eredménye egy (lehetőleg konszenzusos) javaslat a gondozási hely kiválasztására, amelyet gyámhivatali határozat erősít meg. Képviselőink minden eljárási tapasztalatukat, véleményüket jelezhetik a dokumentumon, amelyet a gyámhivatal kap meg, és amely alapján a határozatot hozza, így eszköz kínálkozik arra a képviselő számára, hogy az esetleges problémákat jelezze a hatóság számára. Az elmúlt év során ezek a jelzések, észrevételezések, kiegészítések az alábbi témákban születtek: - tervezett gondozási hely nem megfelelő, mert a kiválasztásban nem a gyermek (szakértői véleményben meghatározott) szükséglete volt a meghatározó, hanem az üres férőhely, - nem volt jelen az elhelyezési értekezleten valamelyik meghívott (szülő, gyám, stb.), így nélkülük született a javaslat,
- konfliktus az elhelyezési értekezleten, vagy rendkívüli esemény, - gyermek meghallgatásának hiánya, - hiányos dokumentáció, - eljárási hiba.
A nevelési felügyelet 2006. július 1-étől a speciális gyermekotthonokban a gyermekjogi képviselők tevékenységébe bekerült a nevelési felügyelet. A személyes szabadságában korlátozott gyermek körülményeinek, illetve az eljárás menetének a jogszerűségét ellenőrzi a nevelési felügyelet elrendelése kapcsán a gyermekjogi képviselő.
A gyermekjogi képviselői tevékenység eredményei III.
Leggyakoribb esetek
Az adatok forrásai a gyermekjogi képviselők által a jelzett 3 évben készített statisztikai munkanaplók, a jogi problémajelző lapok és a jelzett panaszok. A statisztikai adatösszesítés során egyértelműen kimutatható, hogy legnagyobb arányban a tájékoztatáshoz, meghallgatáshoz és véleménynyilvánításhoz való joga sérült a szakellátásban élő gyermekeknek. Tipikus panaszok a tárgykörben: - gyermek az elhelyezési értekezleten sokkos állapotban van, nem tudja, miről van szó, rettegve keres „támogatást”, egyedül a gyermekjogi képviselő veszi fel vele a szemkontaktust, és magyarázza el számára, ki kicsoda és miért van ott, hogy ő is megértse, ami történik – szünetet kér, amikor olyan téma merül fel, amelynek megbeszéléshez a gyermek jelenléte nem szükséges, sőt, esetleg ártalmas;
- utógondozói ellátás feltételeiről, körülményeiről a nagykorúsághoz közeledő fiatalok nem kaptak felvilágosítást – ez visszatérő probléma, az érintett területen a gyermekjogi képviselő adta meg a szükséges tájékoztatást; - Fogyatékos gyermekek zsebpénzének felhasználása (a nevelők felülbírálják a gyermek döntését). - gyermekek tájékoztatása a személyüket érintő kérdésekben gyakran nem megfelelő, elmarad, gyámhivatali határozatokat nem kapják meg. A második leggyakrabban megsértett gyermeki jog a kapcsolattartáshoz való jog a gondozási helytől távol élő szülővel, testvérrel, rokonnal. A hatóság által engedélyezett kapcsolattartásra nem szabható ki szankció – gyakori, hogy a gyermekvédelemben dolgozó nevelők „felülbírálják”, szüksége van-e a gyermeknek a szülővel, testvérével való találkozásra, mivel a látogatás után várható magatartási problémával nem kívánnak foglalkozni. Ugyanígy sérti a gyermek jogát, amikor a rossz magaviseletét jelölik meg okként az elmaradt kapcsolattartásra. Panaszjog megsértése áll a harmadik helyen, tipikusan a véleménynyilvánításhoz való jog megsértéséhez kapcsolódóan. A családban való nevelkedéshez való jog (és hazagondozás) negyedik leggyakrabban megsértett jogként való megjelölése az alapellátás és a szakellátás közötti egymásra mutogatásra, az együttműködés hiányosságaira vezethető vissza. A teljes körű gyermekvédelmi gondoskodáshoz való jog magában foglalja azt, a gyermekjogi képviselők által ötödik legtipikusabbnak jelzett panaszt, amikor a gyermek gondozási helyének meghatározásakor az üres férőhelyek adta lehetőség a meghatározó, nem a gyermek szükséglete. Ezáltal az állapotának megfelelő ellátáshoz nem jut hozzá. Gyakori továbbá, hogy a gyermek családjából történő kiemelésekor – traumatizálódott, vagy krízishelyzetben van –, hogy az átmeneti, vagy befogadó otthonban nem kezdődik meg a szükséges terápia, a veszteségek feldolgozásának elősegítése, nem jut a szükségletének megfelelő ellátáshoz. Tipikus, hogy az ellátórendszer differenciálatlansága miatt a speciális szükségletű gyermekek ellátása nem minden esetben biztosított. A speciális szükségletű gyermekek mellett a pszichiátriai beteg gyermekek azok, akiknek szükségletére a „normál” ellátási igényekhez szokott gyermekvédelem nem képes megfelelő választ adni. A súlyos pszichés tüneteket mutató gyermekek ellátása országos szintű problémát jelent, a kórházi és az ambuláns gyógykezelés egyaránt nehezen elérhető. Elhelyezésük intézményi háttér hiányában kényszer-jellegű (felnőttek pszichiátriai osztályára kerülnek, pl.) Az emberi méltósághoz való jog megsértése a szakellátásban leginkább a nevelés során alkalmazott eszközökhöz, a bánásmódhoz kapcsolódik. A gyermek állapota, ápoltsága nem képezheti vita tárgyát a gondozási hely kijelölésekor - sajnos, mégis visszautasította a gyermek felvételét a lehetséges gondozási hely képviselője, kíméletlen szavait egyenesen a gyermekhez intézve. Nem jelentkezik önállóan, csak valamely, már megjelölt jog megsértése mellett az eljárás lefolytatására jogosult (és kötelezett) hatóságok, hivatalok, intézmények eljárási határidőkkel szembeni kritikus hozzáállása. Az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartama esetenként több hónap, emiatt a gyermek nevelésének állandósága, érzelmi biztonsága sérül.
IV.
A gyermekjogi képviselő gyermekvédelemben
tevékenységének
hatása
a
Általánosságban megállapítható, hogy a gyermekvédelmi szolgáltatókkal aktív munkakapcsolatot sikerült kialakítani, ezzel is erősítve a jogtudatos magatartás elterjedését. Képviselőink törekszenek arra, hogy partneri viszonyban, nyílt kommunikációban tárják fel a konfliktusok okait és megoldási alternatíváit. Bízunk abban, hogy tevékenységük pozitív módon befolyásolja a gyermekvédelmi rendszerben megindult szemléletváltást, és az egyre súlyosbodó finanszírozási gondok mellett sem engedi a gyermekek jogait háttérbe szorítani. Hosszabb távon nagy segítséget jelentene a szakmai vezetők, a gyámok és a nevelőszülői tanácsadók ez irányú – pontszerző – kötelező továbbképzéseibe is beépíteni a gyermekjogi ismereteket. Az iskolai oktatásban a gyermekek számára tananyag elkészítésében is szerepet vállalnának képviselőink. Gyermekvédelemben dolgozók körében a jogszabályismeret részleges vagy teljes hiánya, illetve az aktuális ügyek hagyományokon, rutinon, rituálékon vagy hallomásokon alapuló elintézésének kísérlete jelentkezik sokszor, mely önmagában is sérti a gyermekek jogait. A gyermekjogi képviselő szembesül azzal a helyzettel, hogy az intézményvezető magatartására a gyermekek érdekének mindenek felett álló deklarálása jellemző, de azonnal felülbírálja azokat, valamilyen más, igen nyomós ok miatt – ez többnyire a finanszírozással, költségvetéssel, személyi-tárgyi állománnyal függ össze. A képzettségi mutatói az intézményeknek megfelelőek, egyes intézményekben sajnálatos módon továbbra is magas a fluktuáció – mely nagymértékben akadályozza a szakmai munka folyamatosságát. Továbbra is tapasztalható a jogszabályok ismeretének hiánya, törekvés a „rugalmas megoldások” alkalmazására. A pedagógiai szakmai munka színvonalának szempontjából gondot jelent (legszignifikánsabban ez a speciális ellátás területén mutatkozik meg), hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek sem felkészültek a különféle devianciák, pszichés problémák kezelésére. Hiányzik a szupervízió, tényleges team-munka a mindennapok gyakorlatából. Nagy problémát jelent továbbra is a nevelési felügyelet eljárása körüli bizonytalanság az intézményvezetők, szakemberek, a gyámhivatalok számára. Jónéhány évre van még szükség ahhoz, hogy a gyermeki jogokat következetesen figyelembe vevő ellátáshoz jussanak a gondozottak. Ennek elősegítésében a gyermekjogi képviselő kulcsszerepet játszik. Munkamódszere azonban nem a „fontoskodó hivatalnok” szemlélet kell, hogy legyen, hanem az együttműködésre, a tanácsadásra és a mediációra kell inkább törekedni, mert így lehet partnernek megnyerni a gyermekvédelemben dolgozó szakembereket és velük együtt javítani a gondozottak helyzetét.
