A GYEP NIHANY GYOGYNOVgNIENEM
TAKARMANYgRTgKE gS MIKROBIOLOGIAI MINOSIT8SE
Kota M. - Zsuposnd 016h A.
- Vinczeffy I.
A gyepekben talalhat6 gyOgyhatdeu ndvenyek a leeld Elat erergiJt ir-z ado takaz'manykomponensek, a szervezet
egyebfej163.esi Allapotban begyujt6tt
ban nagyreszt virigzAs
13 gyagyndvenyfaj beitartalmi Ort6k6t 6s mikrobiologiai Le]. - . lemz6it koEbljuk.
1- rodalmi Attekintes Gy6gynbvenyeink a temeszetes bkesziszt6mAkban a lz:iocbnozis re'szet kepezve az ott jellemz5 foiyamatok hatdsa alatt linak. A nbvenytgrsulasok egesz4nek vizsgAlata saran Altaldnos Okologiai szemszogbn e fajok szerepe masodlago2 (Sod.
1954), A ne'cli gy6gydszatban 6vszAzadok Eta ismeretes
gyepek
alkotdresseikent is el5ford1216 egyes novenyek gyagyitd tulajdonsd. ga. Az .at6bbi dvekben szamos k'alfbiaL 4s hazai
zerz.5t51
jelentek meg kdnyvek, amelyek a feIlelhet5 gyagyndv4nyekr(51. az azokb61 kioldhato hat6anyagokr61,
gyogy- 4s egyeb
hatdsai-
1.61 szAmo1nak be (Seitz 1992, T7eben 1950, Fornok 1990, L6sz16Bencsik =992, R45ti-Fornvry
1977, OlAh stb).
es nifbldi foIyairatokban kimerit6rO.9.2.1eterg gel targyaIj6k a szE.rzok a., egyes 0,5gynbvL4nyetJOI alkaloiackat, glukozidokat, 1116olajat 4s egy4b hatoanyagokat
CBasene et al. 1986, T6tdriyi et al. 1986,
nik 1987, Marczal et al. 1987. stb.). • termeszthet6segdvel, tapanyagigenyevel
Bernfth 19E6, Kart-
MAsok a
gyogynbv6r.yek
es a kiadnb6s5
agro-
technikai t6nyezok hatasaival fcglalkosnak (Umbori-Nmet et al. 1986, Fbldesi et al. 1987, Hornok 1990, De2abays-Mang
1991).
TakarmAnyozAstani szempontbdi a gydgyndvdnye'xre vonatkozó'beltartalmi mv,tat6kat igen kev6s szerzo vizsgalta (Dmitriev::.etisov 1990, Prasad-Das
1953), pedig ezen nblidnyek eiedor-
159
for. -
duldsa 41talknoS: Kotaliinczeffy (1992) szerint a hazai tosabb gyeptipusok 44 %-a gyagyhatasu.
• a ionloan ,eves az irindalom a feldolgozatlan gyagynL: ,.. 4_ ny ek mikrobiol6giai vizsgalatair61. Hedzia (1939) tesz. jav18latot arTa, hogy Az orvosi gyagyntivenyekr5I
kitenyesztett
mikroorganizmusok szama alapjan 3 min6s6g1 kategoriát kelle e bevztni. CikkUnkben nftany, a termeszetes bkoszisztem6ban is e15forduld, potencidlisan takarmanynak is elfogadhatá gydgyhatAsil noveny beltartalmi
es
mikrobiolagiai vizsgAlatairol szam.--
lunk be.
es m6dszr 1993 maj .us 2. 4s Anyag
28, kbzdtt 13 gyagyntivenyt
tbttUnk be Debrecen kdlnyeki gyepekr51, nagyr4szt 15desi 611apotban. Az EquiEstum arVense ra vegetativ fazisban voltak. A nbvenyek
es
viragz6
fe-
a Tussilago fanfa-
9 csalgdot repreztn-
talnak (Boraginaoeae, Compositae, Equisetaceae, Labietae, Flantaginaceae, R -abiacea, Sorophulariaceae,Umbell:iferae, Urticacea ).
A vizsgA2atok ell5tt 60 C ° --ors szdritottuk a term4szetes allapotu mintakat, mad daralAs utarl az MSz 6830-as 6s•a 6977-
es szabvAnyok alapjAn hatirortuk meg azok belltartalmat r0bAol6giai 6rtek6t. Az energdaszAmitaist
a
es
rii-
kialbriboz5 gyeptipu-
sck Atlagos em6sztesi egylitthat6ival vegezttik. A vizsgdlatok L-t6kelese
• Az 1. es tUntettilk fel.
2. t4b1Azatban a nbv421yek belTartalmi
adatait
Az eredmenyek azt mutatjak, hogy az. . , abszol ,Jt nye7s-
szArazanyagban megadott ert4kek kOzul 200 :g/kg kdrini fehdrjet
tarta1maz az Urtca dioioa (215,5), az Achillea
lefolium
(194,6) es
a Salvia nemorosa (173,7). A Symphytum of-
fioinale nyersfeher,jeje 145,1 g/kgsza,,a tobbi vizsgalt dig 84,5-113,3 ldnbs6g,
mil-
fa:e re-
kdzbtti. NyerszeirtartaIomban is van
kli -
16,1 - 56,3 g taldlhato szarazanyagra vonatkortatv
a
vizsgalt n5venyekben.
.
Kiemelked6en magas (300 gikg sza. feletti) nyersrosttar talma van az Eryngium oampestre-reek,
160
a Oichorillm inthyb .us-
nak
Umbe lli f8.rae
%`•1
ra
+D
•
F.,
CC
C cr-) ON 0 -1" 0 n
.• 4.
8
Lr-L
;7e)
Cs.)
>
.
.D ko
CO cv
5 cci
'
'L3 >1. 'el
r•H ,C u NQ in, ...-I
-
'C'D
a.)
Ca
CO
0)
.r1
V
. co
CB
.-.1
0
cr 1 •.2
"'
sal
k
4)
-H tsC.
OWI ...
LrI.
;-,
-,1.
0..1 - "47
ba .1 51
•
-'
•k"-'
4,
L-... r
co -..7
T.:1 ›.
0
. •12i 2,/
CL • 1 •
'a .1.5 c.o
0 4) F-i ..-I 4)
-ri 1-1
>
U7
'L-•
-Z16
-
• 5-1
k—
f'-') J1-4
..,c1
c.
r") --•. 0
N
, ..
.--
.-1-
ekl
0- 0 -,. n.
Cn
c,..;
0
.7
.
0.1
e4 OTh 1....0 — -.1' 0,1 ED .-.1' C..- N- Cm .4—
''%
-
•% 0
--1
('U -.,1
0.1
• %•C
C", J
5E C -
PO
OD in 0 --t
C1J
c..1
7-
E
Li's "4D
r C'S
1,1
Cs.J r•-• r""1 CO
0
&L 2 .k....„
S
1. IN, s.. ;14 t.. .Os cu., ,-• ...1-
0.J -d-
n
=
VD
Cr.%
S.-1 4-I
•
.-o
...
C.4.1 , - IPF
toE r'S
F Th 2
L2 CV
..k—
Efs
CM. >
UM .
011.
U.LN N
140
cll I rrli 07.) c 2C\:
g. 1.-.
Cu.,.-
sO
g 2
I)
r ,- -1-
c% L(N.
CJ N >
QJ
i
CT") Cr)
["- Li-1--1-
-
CPI >
I 1 Z +3 ;4 ›...c4-4
'r
Lr-L r-,
- NI
N Fg 0 hQ
C-- 0 -.- Os.
,-
=I• -P•r-L> a) .5 n. _4i
-P 1)
0
0CsJ
0.-.. .r] c=5-,
`r•1 C1
V ,,-).73Y-I ,q8
Via
1-3. 40
1F
N
'5'-' . CO N c.0 0
0.5 C.) Cil
Urtic ac eae
m
‘7 LI =
N— •k— •. ('U
.--1 •r-E
,x 4ag o. 1Q-. CE3
ar
1:1-4 r--!
9 'r
0-1
k
Cr44
LMI
CPI
r'''s r -1 - um .Z ,sc,
C.-... ...JD
`+
= Cr" CO 0.4 in
120
161
•-,-
n co 4,..
-
- L.."‘L Le-, C^.
.1:) 0
.c.
Ln
41.
E
CSI
1:g3
tra
erede ti sza.
-
N mentes kivonat
-
nye m feherj e
8 tJ 4V571 or, i t
fej l ddes i allapot
e6]
gy ilj t ez i id 5pont
eiue k be Itar taamzt
•
a Vt":-:
ri
.H
'-0 4,1 b40
1—.4
.c. .SiI
•
-
▪
-
-
▪
•
kr6
L.7
0.1 (NJ
L.n
tr's
ck.r {' - 5)
g -H
CL
0•••
Lo
cO
79-
'H 5-+ • 0 `G,E _Y
C.7.' 4-, •
0
C-,r.
V 1.
1-.-1 .,-' ,--/ r-1
r-,
.- r
C.
ol•
-
i
'-'
> -H 13
.' L0 N-
-€'
r--
_,J ✓
• > W .■-i Cd. EL) .N: '—' E, '-.-I
ff.% 'CrA
-.1"
CI!
if \ I. Li% C C'Th c-• CD -7 — 01 CV -Zr
r."
'.,D
VD
in
C) (NJ
kr)
•`• --
In
C"
..Z..
•-•
- C 9--d-
aj
1-
tO a) >
Cic ka farok
virg z. ke zd,
0
C...! Cr")
E-99•s-
Q- 1 1.
L".
..-:.. C.-...
Lim
- - ...D Lim al um ...n
(9
U'1-.91 i'999k- -d-
r...
idi CL'
V:
I
Ew -o O
9-1
.,e--).
.,.' -1 L
4 :9 0 ..-. E F. sO ... 0 ;0 r-, k .--1 -•C GS
-) >k 7
0 24 ;-1 0 U)
a) co
75 ,a)
E c (.? -H gl. MI L1 9.-; -.1 ..H .0 MI :11 = lab- E11
CV
4.0 L ary FR L.-D ".
r
-t.-=. C-91
, LO =
F- 1
r4 4:3.
1.9.1.7.,.
L'1 7") -- CVc
. 1--;
r-
vi
l'k C.
'1-) t‘71
CO
•-•"-.
E
'L—
9-1.
tn
....0
...0
9,4-
in r-i um C9C",1
%.0.
re's 0-1
1-ri c.,1
tr)
cn N
tn
LiTh
r...
C5
, C
trs
L.-,
n
DJ
--
tIC
Lit
.0 •
i'M ..C, r•--
tn.
-..
7-
..
C
0.2
0.1
rel, .s.-
Cf1
04
-.1.
..7.7
c ...• ., - N
Lf\ Cn. LiTh
-,,C..
CU
C
Lr-.•
-4nyers fe h6rje
.0,
fej l6d es i a lapot
e
ites i id 5pont
w [r]
17`'LL if.'s
trs
0-...
EZ LP
..-4 9 ii) ,-i > 0 40 •P 1-1 E ,.0 ..-i CB L3:1 9.)
-. r•-•
'.7- . 03
It Ca
-LT 7-,rr)
•-0
- r4 ri- La A-1 k - ■••• 7.--I
_
152
J, ,,
-)
> CO
Fmr
•P
% I-1
00
It EL; ECI
o-1
i ...g 0
W
co
ili
•••
W CP -i
°-a I-D
E
E
, e'
p
Fa
N
kr.:.9 4-5
...
:6 L'.) 0
E
Exj
Eli)
4-4
0)
a) CV
it
Z
2
68 a Verbascum phlomoides'-nek.
A feherje-rost ardny 1:3 feletti.
A kerOdzok szamAra tptim6lisnak tartott nyersfeherje-nyersrost aranyt a Flantago major, Equisetum
arvense, Galiu m a p arine ,
T u ssilago farfara kbzelitAk meg ' legjobban a vizsgalt - fejlodesi Allapotban, A Plantago lan ceo/ata (1:1,63) es a. Echium vulgare (1:1,51) valamivel.kevesebb e t, viszont az Urtica dioina, Syrn phytum officinale, Salvia nemorosa, Aohillea millefolium fele mennyisdgben tartalmaznak ro5fot, mint ami a )6 em4sztes
fete-
te1e. sszessegeben, viszont logy kiegeszitik egymAst, bogy a 13
faj Atlagaban a feherje - rOst arany 1:2,01. A Cobb fai egyffg.smeilettisege ebb61 a szempontbol is lenyeges. Jallehet a nyershamutartalom fUggvenye a talai felvehet8 asvAnyian'yag tartalmanak mdgis feltUn6en alacsony a Verhascum phlomoides-é (57,4 . g/kg•) es az Eryngium campestre-e (80,4g/kg). Termeszetesen az emesztest csak kbzvetve befolyasold,
energia tartalmat nern ndve15 maga nyersham . ,1 drtgkeknel Risebh energia mennyiseget'kaptunk. A Tu sila g o farfara (4,37 NE w 1J/kg sza) az Equisetlimense (4,54 NrrNJ'/kg sza) drtdkkel a legalacso nyabbak. Emellett figYeleMbe kell azt is
venni, hogy
7quise-
tum arvense a nagy 510 2 tartalma miatt kereidzi5kn61 rontja az em6szt1-..ete.seget. A Verbasilm phlo.moides (5,55), .Salvi a nemorosa Eryngium campestr e (5,42) pedig a legmagasabb NE m dr.-= (5,55),
teket tartalmazzdk sza.kg-ra vonatkortatva. A mAsik ert6knel is hasonl6 a sorr en d.
ket energia
A milirobio16giai vizsgdlat soran meghat4rortuk a gyagyno.
vtf.ny 1iszt dsszes csirasz4mAt hlisleves agaron, valamitt a pen4sz szdmot Czapek-Dox agaron. A mikroszkapikus gombdkat g.enus szin-
tig azonositottuk. Eredme nyeinket bsszehasonlitottuk e takarma nyokat min5sit5, jelenleg ervdnyben 1dv6 mikrobiologiai erteke lessel (3. tabldzat). . VzsgAlati eredmen .yeinkb61 kitUnik, bogy az d 8 szes bakt6riumszdm alapjdn a vizsgalt 13 gy6gyndvdnyt 3 csoportb a soroi hatjuk. Az els6 csoportba a Salvia nemorosa es az Urti ca di ica tartozk, rely novenyekndl az
6sszes .csiraszArn hArom hagysagrend-
del kisebb, mint a takarmA nyo k eset4ben megengedhet45. Az antnakteridlis hat6s ezen nbvdn'eknel szembetun6. A mAsedik csoportba azok- a ndvenyek kerntek,
amelYek Ossz-cstraszama alatta marad,
vagy megkbzeliti a megengdett
drtdket (Plantago - lanceolata-,
163
L-.9.
•-•
Csd
c ..s— ..k—
c
-
C)
09
164
I
rr'S
71
(I..: (NJ
I
.799-
09
N c
Tuss i lag o Cic ho r iu m in thy bus
as c ce-1
Ac hi llea m i lle fo lium
Lr)
CI C)
Ve r bas cum p hlomo i des
I
Salvia nemorosa
'
gium canpestre
m 0..i
►
(NJ
Sy mp h tum o ffic ina le
C3 C. o .c— s--c—
Ec hium vu lg ar
cr%.
Ur -bica dio ica
L'-`1
Eq u ise tum arvense
4:9%..i
Plan tag o ma jo r
la noeo la ta
d kr o bio lo
Alternar ia
Ulocladium. Asp,
ASperg.
Asp ergi lius, Tr ichode rma
Tr ic h. Fusar ium
Tric hoderma
E l6for du l6
tdblAza t
▪
•
DJ DJ CD C. c--.-
Di 0
I
LEI C's
if"1.
C
C.
Ln Le-1 .9
Equisetum arvense, Achlliea mlletalitrn
,
ussilago farfara).
A harmadik csoportot azokb61 a nbv6nyekb61 alakitottuk ki, aipelyeknel a2 ossz-csiraszdm megha/adta a megengedett hatarer-
teket. Ezek a nbvenyek szinte kivetel n61kUl nagy felinettel rendelkeznek (a ttiskek, sz.5rbk stb. miatt), ahol a talajszemosek, szennyezddesek megtapadasa sokkal er5zebh, mint ids ndvenyeknel. Mivel gyujtes ut6n a ntivenyeket nem mostuk meg, hogy a fentebb emlitett okok miatt volt az bsszes ,ssiraszAm ilyen mesas. Ewen nbv.enyek: az. Echium vulgare,Sym phytun officinale,
EryriitiM oampestre, Verbascum phlomoi.des
aparine, Cichorium inthybus voltak. Pendszsztthra vonatkozoan a nbvenyeket'ket csoportba inszt.ottO. Els6 czoportba zoroltuk azokat, amelyeknel
meg a 10-
szeres higit6sb61 sem tudtunk kitenydszteni mikroszkapikus guar bat. Ezek az Equisetum arvenze, Urtica dioica, Salvia nemorosa, AhiAlea nillefolium. A mAsik nyolc gy6gynbv6ny eset6ben rr-Zrt peneezgom'Ca szAm mindenesetben alatta,paradt a mesen
-
gedett 1-..et4rerteknek. Az el5fordul6 genusok a kLivetkez6k vol-
Aspergillus, Rhysopus es Ulocladiun. Ezek egy resze nbvenYi patogen gacmba, m s resze a talajban termdszetezen ell5forduld. peneszgomba. noHa figyelmesen megnezzUk a fentelob leirtakat i ket
tak: Fusarium, Trichoderma, A2ternaria,
veny az, amelynel nagyon alacsony osiraszamot mertUnk, a peneszgomba pedig ruila volt. Ez a ket ndveny kitUnik egyfittes baktericid
es fung3.cid hatdsgval; nevezetesei) az Urtica dio-
lea es Salvia nerncrosa.
OsSzefoglal6s A gyepekben jelent6s mennyisegben el6forduld
gyogyndve-
nyeknek eddig azokat az bsszetev6it vizsggltdk, amelyek a gy6-
gyitast el6segitik. Ernellett azonban nem hagyhato figyelmen takarmAnyozasi drtekuk, valamint mikrobiologiai jellez6jUk sem. Dolgozatunkban ezeket a tlaajdonsAgokat hatArortiA meg. VizsgAlatainkhoz 9 n6vAnyozaladba tartozd, venyt. gyUjtbttunk be 1993 rogjus 2.
13 gydgyn-
es Julius 28. kbzdtt Deb-
recen !iOrnyeki gyepekr61.A gyiljtes id6pontjAban a nbVenyek az EquAsetum arvense 6s a Tussilago farfara kivetel6vel virigz6 fcji5desi Allapotban voltak.
165
• A term4tzetes AIlapotban (mos4s hAlkUl) 60 0 o --on szaritott ilov4nyeket az MSZ 6830 es 6977 . szAmv szabvAnyck szerint vizs-
gAituk. Az e1s5 es m6sodik tAbldzatokban feltUntetett absz.• zza.ban kdzbIt adatok szerint az Urtica az Achillea millefolium 4s a Salvia nogmoroaa emelkedik kt nyersfehdrje tartala& Legtbbb nyerzrcstct az Eryngium campastre,
bus 6s Verbascurn phlomoides tartalmaz. A 13 fa:; dtlagAban
4 fe-
herje-rost army 1:2,01, will a ker6dz6.611at szamgra optiTf!Ls . Legnagycbb nettG energjAval a Salvia nemorosa es a Verba,r]c • im
rendelkezik.
phlornides
A mikrcbiologiai vizsg6latok ert6kelese alapjEn a Salva nemorosa Os az Urtica
ipica tUnik ki antihakterdits hatAsd -
val. Fung.tcid tulajdonsagokkal kUI6ndskgppen az Equisetum campestre,
Urtica dioica es. Salvia nemorosa rendelkezik.
Vizsg61ataink ,g2gy6rtelmUn al4tamasztjAk, }logy a gy ApEr_ hatgu nbvenyei 1akarmainy6rtekuk
es baktericid, fungild hatazIA
miatt is fcnto.5- komT.onenseknek szamitanak. I7odal•i jeuz6k Bassene,E.-01schwanE7,D.-Niralles,J.-Fousset,J.L.: 1986. 1 1,ed icinal plants of Afrika. XX. Fatty oils of the leave of Combretum microchanthum. G. Don. Herba Hungarioa, 37)dapest, 25. 2. p:7 15. -
Bern6th,J.: 1963. Az bkolcigdai tenyez6k ha-E6sa a iy6gynov6nyek mennyisesi es mir.5segi prr,dukciojara. Herba Hungartca, aJdapest,
22. 3. p:49-63,
Delabays,N.-Mange,N. 1991. Cultivation of Arnica montana, ronomc and plant health aspects.
cuture. Forticu:',tural Abstract,
Revue
ag-
Suisse de Viti-
23. 5, p:313-319.
Dmitriev,S .v.-Fetisov.A.A.: 1990. Wild medicinal plant .resc=ec in the Ikestern parts of the Moscow region. Rast. Resursv, 26. 1. p:47-51. Foldesi,D.-Bernath,J.-Kedar,J.: 1987. A mak tapanyag ellatcttsaga ez hozama kozbtti tisszefUgges vizsgdlata, Herba garica, Buapest, 26. 2-3. p:113-121, Hornck,L.: 1992. Cultivation
and processing of medicinal plants.
Chichester, UK. John Wiley and Sons Ltd.
166
:Kartnig,Th.: 1987. Procyanidine and flavonoid-content of Cra taegus-drugs depending on origin, time of gathering and form of drying. Herba Hungarica, Budapest, 26, 2-3. p:15-35. Kedzia,B.; 1989. Microbiological- requirements for her raw materials. Herba Polor.ioa, 35. 2-3. p:157-160. Xota,M.-Vinczeffy,I.: 1992. A hegyviddki legelft t4pert6ke.
Le-
geltetdses 611attartas, DATE Kiadvdny, p:123 .-135.
Ldszld -Bencsik,A.: 1992. Magyarorszdgi gyogyniftvdnyek kepes enciklopediaja. Osz. Helikon Kiad6, Budapest p:1-150. Narczal,G.-Cser -)esi,Z.-H6thelyi, 7A.-Petri,G.: 1987. Data on the essential oil content ar, composition of Calendula officinalis L. H e rba Hungar'_ca, Budapest, 26.2-3. p:179-191. 0 -igh,4.: 1969. Hdit„, atika gyagyndvdnyekb61. Plant as libnyvek, p:1-130. Prasad,M.M.-Das,N.: 1983. Changes in protein contents o Piper nigrum Linn. fruits due to fungal infestation. National Academy of Science, 6-7. 7.:295-296. Rap6ti,J.-Romvg.ry,V.: 1977. Gydgyit6 nt..vdnyek, kiado, Budapest, Utbdik Stdolgozott
Medicina Ydnyv-
es b6vitett
p:1-152. Seitz,P.: 1992. Xis kerti patika.,Gy6gynDv4nyek termesstese Sod,
es
felhasznA/Asa. Pest Szalon/Fa/ukbnyv-Cicerd, p:1-68. 1964. A rnagyar flora es vegetAoio remiszertani-ndvenyf81drajzi k6zikdnyye I, Akademiai Kiada, Budapest, p:4-319.
' Tetenyi,P.-Ntezerubanza-Ayobangira,P.-Hethelyi,E, 7 Puyvelde,L.V.: 1986. Essential oil variations of Ocimum suave in Rwanda. Herba Hungarca, Budapest, 25. 2, p:27-43. Treben,M.: 1990. Egeszs4g :sten patikdjgban. Hunga Print és Kiad
Nyomda
i p1-120.
Zambori-Nemeth,g.-T6t6nyi,P.: 1986. A talajtipus 4s a vizella-
tas hatAsa a borsosmenta fejlddesere 6s. szt6lok4pz6sere. Herba Hungarica, Budapest, 25. 3. p:55 - 62.
S4erzok: Dr. Kota Marianna tudomanyos munkatArs Zsuposn6 Dr. 01Ah Agnes tudomanyos munkatars Prof. Vinczeffy Imre AgrdrtudomAnyi Egyetern Debrecen 4015. PI. 36. Hungary 167
TH1 FORAGING VALUE AND MICROBIOLOGICAL CHARACTERISTICS OF SOME MEDICINAL PLANTS OF GRASSLANDS M. Kota -
A.
Zsupos Ql h
-
I. Vinczeffy
• Grassland contain medicinal plants in significant
quantities. Until now, however 'only those componens of these plants which contribute to curing have been examined, oraEt.ng -%zalue ana tYle mIcriblological c'haracteristics of these plants should be considered as well, In this study we focus on the two latter.
/3 medicinal plants belonging to 9 (plant) families were collected from grasslands near Debrecen between May 2, and June 28,
1993, At this time the plants,
the
with
exception of EquisetumHarvense and Tussilago farfara, were in the blooming state. The plants, dried at 60 ° C in their
natural s ta±e
(i.e, without washing),.were examined according to Hungarian standards (Nos. 6830 and 6977). ane. 2, un nutritive t*Dlez (expressed in units of dry matter) indicate that
value
Thia
Urtica
dioioa, Achillea millefolium and Salvia nemorosa have the highest raw protein content. Eryngium campestre, Oichorium inthybus and Verbascum phlomoides contain the largest amount of raw fibre. AVeranging over the 13 species there is a.proteinifibre ratio of 1 : 2.01, which is optimal for ruminants. Salvia nemorosa and Verbascum phlamoides have the highest N content. Evaluating the miOrobiological examinations reveal that Salvia nemorosa and Urtica dioica have a substantial Fungicide qualities have been found especially in Equisetum arvense, Urtica dioica and Salvia nemorosa.
