ZRÍNYI MIKLOS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI ISKOLA
Ughy Antal ezredes
A GY A KO R L AT T ER V E ZÉ S KORSZERŰ ELVEI ÉS ELJÁRÁSAI A MA G YA R HO N VÉ D S ÉG B EN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
SZERZŐI I SMERTET Ő
–
2003 –
2
A Magyar Honvédség 1995. óta vesz részt NATO PfP1 és PfP szellemű, illetve NATO gyakorlatokon. A NATO csatlakozás óta eltelt időszakban a különböző nemzetközi gyakorlatokon való részvételünk még inkább aktívvá vált. Mindez szükségessé és egyúttal elengedhetetlenné teszi, hogy a Magyar Honvédség által, illetve részvételével tervezett különböző gyakorlatokra való felkészülés, tervezés, szervezés, valamint azok végrehajtása és értékelése tudományos megalapozottsággal és a NATO által elfogadott egységes elvek, eljárások és módszerek szerint történjen. A doktori (PhD) értekezésemben a témával kapcsolatos időszerű ismeretek tudományos feldolgozását, rendszerezését végeztem el annak érdekében, hogy a doktori (PhD) értekezésem tájékoztatást, hasznosítható ismereteket nyújtson, és felhasználható legyen mindazok számára, akik valamilyen módon érdekeltek, érintettek – immár szövetségi környezetben – úgy a nemzetközi, mind pedig a hazai gyakorlatok előkészítésében, tervezésében, végrehajtásában és értékelésében. A Magyar Honvédségben a parancsnokok és törzsek hadászati, hadműveleti, harcászati felkészítésében, a csapatok kiképzésében elfoglalt helyük, szerepük miatt a különböző gyakorlatoknak rendkívül fontos szerepük lesz a magyar haderő küldetésére, alaprendeltetés szerinti feladataira való felkészítésében. Az alkalmazhatóság érdekében alapvető követelmény, hogy a Magyar Honvédség szervezeteibe megfelelő felkészültséggel rendelkező a hivatásos állományon túlmenően jól kiképzett szerződéses katonák kerüljenek beosztásra. A téma időszerűségét a változásokhoz történő alkalmazkodás lényege adja, amely előírja, hogy a Magyar Honvédség kisméretű, modern struktúrájú, az anyagi lehetőségek függvényében korszerű eszközökkel felszerelt, mozgékony és gyorsan bevethető, felkészített és kiképzett haderővé váljon. A téma aktualitását az a tény adja, hogy Magyarország a térség biztonságáért más országokkal együtt felelősséget érző szövetségesként és partnerként fejleszti védelmi képességeit. Kutatásaim során megállapítottam, hogy a haderő-képesség – amely a fegyveres erők katonai műveletekre való alaprendeltetés szerinti alkalmazhatóságának és egyéb célú felhasználhatóságának általános képessége – biztosításához, megteremtéséhez elengedhetetlen a felkészítés és a kiképzés fejlesztése, a gyakorlatok hatékony végrehajtása. A kutatás elméleti és gyakorlati jellegű, amely tárgyában és célkitűzéseiben egy konkrét, markáns vonalakkal behatárolható területre irányul. Az elméleti és gyakorlati jellegű kutatás eredményei következésképpen egy jól körvonalazott problémakör megoldásához járulnak hozzá.
1
PfP – Parnership for Peace, Partnerség a Békéért.
3 A kutatás tárgya: A gyakorlattervezés korszerű elvei és eljárásai a gyakorlatok előkészítése, tervezése, végrehajtása és értékelése, a gyakorlat direktíva és program kidolgozása során, részleteiben:
A gyakorlatok egységes elvek és eljárásmódok szerinti előkészítésével, végrehajtásával és értékelésével kapcsolatos ismeretek tanulmányozása, feldolgozása és rendszerezése, különös tekintettel: A gyakorlatok fő célkitűzéseire, szintjeire, jellemzőire; A gyakorlattervezői okmányokra és azok tartalmára; A gyakorlattervezői eseményekre; A gyakorlatok értékelésére és a végrehajtásukról szóló jelentésekre; A gyakorlatok egyes költségvetési és pénzügyi, valamint a nemzetközi gyakorlatok egyes jogi kérdéseinek fontosabb aspektusaira.
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozása, a tervezéshez, nyilvántartáshoz szükséges – Microsoft Access adatbázis-kezelő programon futó – számítógépes program-alkalmazás kidolgozása, kifejlesztése.
A tudományos probléma lényegét, a kutatómunka célirányosságát, a tudományos értékű kutatási eredmények megfogalmazását, valamint a kutatás további bemutatását az alábbi munkahipotézisek motiválták:
Az elmúlt évtizedben – különösen a Magyar Köztársaságnak a NATO PfP programhoz 1994-ben és a NATO szervezetéhez 1999-ben történt csatlakozása következtében – a korábban alkalmazott gyakorlattervezési elvek, eljárások és módszerek alkalmatlanná, használhatatlanná váltak a NATO és a Partner országokkal együttesen tervezett, valamint a hazai gyakorlatok előkészítése, tervezése, szervezése, végrehajtása és értékelése területén – következésképpen szükségessé vált egy, a NATO elvekkel harmonizáló Gyakorlattervezői Útmutató kidolgozása és bevezetése a Magyar Honvédségben;
Ugyancsak az elmúlt évtizedben a korábban alkalmazott gyakorlatprogramozási, gyakorlattervezési rendszer jelentősen eltért a NATOban alkalmazottaktól, az idejét múlta és használhatatlanná vált. Különösen a NATO csatlakozást követően a Védelmi Tervezési Rendszerre való áttérés, a nemzetközi és hazai gyakorlatok számának jelentős növekedése következtében szükségessé vált egy új, egységes gyakorlatprogramozási, rövid és középtávú gyakorlattervezési rendszer létrehozása, amely a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozását és bevezetését eredményezte. A TÉMA KIDOLGOZÁSÁVAL ELÉRENDŐ CÉLOK
1.
Kialakítani a gyakorlatok tervezésének alapjait. Ezen belül feldolgozni, rendszerezni és bemutatni a gyakorlatok rendeltetését, célkitűzéseit, jellemzőit, a gyakorlattervezés munkadokumentációját, a tervezés során
4 kidolgozandó alapvető gyakorlattervezői okmányokat, azok célszerű tartalmát, felépítését, a gyakorlatok előkészítésének folyamatát. 2.
Rendszerbe foglalni a gyakorlatok tervezésének folyamatát. Ennek keretében feldolgozni, rendszerezni, összegezni a gyakorlattervezés, a gyakorlattervezői események folyamatát, az egyes gyakorlatok előkészítésével, tervezésével, levezetésével, végrehajtásával, elemzésével és értékelésével, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentésekkel kapcsolatos ismereteket. Összegezni a gyakorlatok egyes költségvetési, pénzügyi, a nemzetközi gyakorlatok egyes jogi kérdéseinek fontosabb aspektusait.
3.
Megoldási javaslatot tenni a gyakorlattervezés, programozás korszerű rendszerére, a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja tartalmára, a gyakorlatok tervezését támogató adatbázis kialakítására. Ennek keretében a tervezhetőség, a tervszerűség, a rövid és középtávú előrelátás szándékával vizsgálni és kimunkálni a gyakorlatok tervezésének, szervezésének és koordinálásának kérdéseit. Javaslatba foglalni a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja célszerűnek tartott tartalmát. Kifejleszteni egy MS Access adatbázis-kezelő program-alkalmazást, amely szükséges a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja tervezéséhez, kezeléséhez és nyilvántartásához.
A kutatómunka érdemi befejezésének és az értekezés összeállításának zárási ideje: 2002. szeptember 15. KUTATÁSI MÓDSZEREK A kutatás jellege és a téma kidolgozásával elérendő célok meghatározták az alkalmazandó kutatási módszereket:
A tárgyban szereplő téma irodalmának tudományos célú feltárása, a tartalom szempontjából fontos elemek feldolgozása;
A NATO, a szövetséges haderők témával kapcsolatos dokumentumainak, szabályzóinak tanulmányozása;
A gyakorlatok és felkészítési rendezvények rövid programozásának, tervezésének vizsgálata a NATO-ban;
A témához kapcsolódó nemzetközi, hazai és saját tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése, elemzése, értékelése és a levont következtetések, tanulságok hasznosítása.
és
középtávú
Összhangban a kutatói célkitűzésekkel és munkahipotézisekkel az értekezés három fejezetre tagozódik:
Az első fejezet: A gyakorlatok tervezési alapjait foglalja rendszerbe.
5 Meghatározza a gyakorlatokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat. Bemutatja a gyakorlatok rendeltetését, a gyakorlatok helyét, szerepét a parancsnokok és törzsek hadászati, hadműveleti, harcászati felkészítésében, a csapatok kiképzésében. Megfogalmazza a gyakorlatok célját, fő célkitűzéseit, szintjeit, azok jellemzőit. Rendszerezve bemutatja a gyakorlatok alapvető tervező okmányait.
A második fejezet: Gyakorlatok tervezési, szervezési, végrehajtási és értékelési folyamatának vizsgálata. Bemutatja a gyakorlatok és a gyakorlattervezés folyamatát, a gyakorlattervezői események, tervezői konferenciák lényegét, célkitűzéseit, a gyakorlatvezetőség szervezetét, alapvető feladatait. Megfogalmazza a gyakorlatértékelés, elemzés típusait és szintjeit, kidolgozni a gyakorlat utáni jelentések tartalmát. Összegzi sajtó és a tájékoztatási, valamint a látogatókkal és a megfigyelőkkel kapcsolatos alapvető ismereteket, feladatokat. Megfogalmazza a nemzetközi és a hazai gyakorlatok vonatkozásában az együttes költségszámvetési, költségvetési tervezési, pénzügyi szabályozás bevezetésének szükségességét. Áttekintést ad a gyakorlatok jogszabályi tervezési alapjairól, a nemzetközi gyakorlatok jogi kérdéseiről.
A harmadik fejezet: A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájára és Programjára tesz javaslatot. Bemutatja és megfogalmazza a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja szükségességét, rendeltetését, célját, kidolgozásának elveit. Ismerteti a kidolgozást elősegítő Microsoft Access adatbázis-kezelő programalkalmazást2.
Az összefoglalás, befejezés a kutatás összegzésével, az összegzett következtetésekkel, javaslatokkal, ajánlásokkal és a tudományos eredmények megfogalmazásával.
A doktori (PhD) értekezésemben feldolgozott kérdések alapján az alábbi részkövetkeztetésekre jutottam: A GYAKORLATOK TERVEZÉSI ALAPJAI A gyakorlatok fogalmának meghatározásából következtettem, hogy a NATO tag Magyar Köztársaság fegyveres erői alapvető részét képező Magyar Honvédségnek készen kell állnia a békeidőszaki, a válsághelyzeti, valamint a háborús katonai műveletek és tevékenységek teljes skálájában jelentkező feladatokra, mind a Washingtoni Szerződés 5. Cikkelye értelmében, mind pedig nem az 5. Cikkely alapján tervezett közös tevékenységek és műveletek esetében.
2
Az általam kidolgozott Microsoft Access adatbázis-kezelő program-alkalmazást – a doktori (PhD) értekezésem részeként – CD ROM optikai lemezen csatoltam.
6 Következtetésként megállapítható, hogy a felkészítés és kiképzés során a gyakorlatok keretében a haderőt – a kor követelményeinek megfelelően – a korszerű harc követelményein túl más feladatokra (válságkezelés, béketámogató műveletek, terrorizmus elleni tevékenység, stb.) is fel kell készíteni. Megállapítottam, hogy a különböző gyakorlatok alapvető rendeltetése, hogy fenntartsa a vezető szervek, a parancsnokok és törzsek, a csapatok szükséges hadászati, hadműveleti, harcászati, valamint együttműködési képességeit és azokat az elvárt készültségi szinteket, amelyek szükségesek számukra békeidőben, válsághelyzetben és háborúban egyaránt a katonai műveletek és tevékenységek teljes skálájában. Meghatároztam, hogy a gyakorlatok alapvető célja: – mint a felkészítés és a kiképzés rendszerének legfelsőbb szintje – a parancsnokok, törzsek és a csapatok hadászati, hadműveleti, harcászati felkészítése, vezetési és irányítási, együttműködési képességének fejlesztése, a kiképzés tökéletesítése, az alkalmazási követelmények megszilárdítása és az elvárt készültségi szint fenntartása. A gyakorlatok keretében nyílik lehetőség felmérni és ellenőrizni a parancsnokságok és törzsek, a katonai szervezetek alaprendeltetés szerinti és más feladataikra történő felkészültségét és a kiképzettség szintjét. Összegezve: elméleti kutatásaim és gyakorlati tapasztalataim felhasználásával feldolgoztam, rendszereztem, és újszerűen bemutattam a gyakorlatok rendeltetését, célkitűzéseit, jellemzőit, a gyakorlattervezés munkadokumentációját, a tervezés során kidolgozandó alapvető gyakorlattervezői okmányokat, azok célszerű tartalmát, felépítését, amelyek – a gyakorlat célkitűzései teljesítése érdekében – biztosíthatják, és összhangba hozzák a gyakorlattervezést a hadműveleti tervezési folyamattal. A rendszerezett és bemutatott anyaggal egy olyan segédeszközt hoztam létre, amelyet a gyakorlatok tervezésével foglalkozó állomány tevékenysége során felhasználhat. A GYAKORLATOK TERVEZÉSÉNEK, SZERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK FOLYAMATA A fejezet feldolgozása során a gyakorlatok folyamatát öt fokozatra osztottam fel, ennek megfelelően a folyamat magába foglalja a gyakorlatok (1) programozását, az egyes gyakorlatok (2) tervezését, (3) végrehajtását, (4) értékelését, valamint azok (5) végrehajtásáról szóló jelentések megtételét. A gyakorlattervezői események körébe azokat az előkészítő rendezvényeket, tervezői konferenciákat, értekezleteket, munkaműhelyeket, felkészítő rendezvényeket soroltam, amelyek egy adott gyakorlat előkészítése, tervezése, szervezése érdekében szükségesek az eredményes és hatékony gyakorlat végrehajtás feltételeinek biztosításához, megteremtéséhez. A logikailag egységes szerkezetben tárgyalt gyakorlattervezői eseménysor – megítélésem szerint – biztosítani tudja az adott gyakorlat alapos, minden oldalú előkészítését és a gyakorlat eredményes, hatékony végrehajtási feltételeinek megteremtését. Az így kialakított gyakorlat előkészítési, tervezési rend minden
7 esetben az előzőekben kidolgozott és jóváhagyott tervezési dokumentációra épül, amely a gyakorlattervezés következő lépéséhez szolgál alapul. Meghatároztam, hogy a gyakorlat effektív végrehajtása magába foglalja a gyakorlaton valóságban részt vevő vagy valamilyen módon jelzett (szimulált) parancsnokságok, törzsek, csapatok és más katonai szervezetek vezetését és irányítását a gyakorlat fő és kiegészítő célkitűzései, a felkészítési és kiképzési célok teljesítése érdekében. Ezen fejezetrészben tárgyaltam a Gyakorlatvezetőség feladatait, szervezetét és a gyakorlatvezetés módszereit. Megállapítottam, hogy a gyakorlat végrehajtásának értékelése, elemzése és a gyakorlatok végrehajtásáról szóló jelentések végrehajtása a gyakorlat folyamatának végső lépcsőfoka, amelynek rendeltetése, hogy a gyakorlat előkészítésére (tervezésére) és lebonyolítására (végrehajtására) fordított erőfeszítések teljes mértékben felhasználhatóak (hasznosíthatók) legyenek a további gyakorlatok során. Részkövetkeztetésként megállapítható, hogy a sajtó és a tájékoztatás, a látogatók és megfigyelők kérdése a Magyar Honvédség jövőbeni, nem csak nemzetközi, de a hazai gyakorlatain is egyre inkább előtérbe kerül. A fegyveres erők demokratikus civil kontrolja jelentős mértékben, mondhatni katalizátorként járult hozzá a sajtó és a tájékoztatás új filozófiai megközelítésének kialakulásához. Megállapítottam, hogy az átláthatóság, az előrelátás, a tervszerűség és tervezhetőség, a finanszírozhatóság megteremtése érdekében feltétlenül szükséges a nemzetközi és a hazai gyakorlatok vonatkozásában az együttes költségszámvetési, költségvetési tervezési, pénzügyi szabályozás bevezetése, figyelembe véve a jelentkező azonos, hasonló és az eltérő sajátosságokat. Feldolgoztam a gyakorlatok releváns jogi megfontolásait, kérdéseit, részleteiben ismertettem a határátlépéssel járó csapatmozgások körébe tartozó gyakorlatok jogszabályi tervezési alapjait annak érdekében, hogy a törvényi szabályozás a gyakorlatok tervezése során biztosítható legyen. Összegezve, elméleti és gyakorlati oldalról vizsgálva bemutattam, feldolgoztam és definiáltam a gyakorlatok, a gyakorlattervezés, a gyakorlattervezői események folyamatát, az egyes gyakorlatok előkészítésével, tervezésével, levezetésével, végrehajtásával, elemzésével és értékelésével, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentésekkel kapcsolatos ismereteket, amelyek a gyakorlatok tervszerű, hatékony végrehajtásával – megítélésem szerint – segíthetik a Magyar Honvédséget a küldetéséből, rendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásában. Összegeztem a gyakorlatok egyes költségvetési, pénzügyi, a nemzetközi gyakorlatok egyes jogi kérdéseinek fontosabb aspektusait. A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA Megítélésem szerint a Magyar Honvédségben a tervezhetőség, a tervszerűség és a szükséges mértékű rövid és középtávú előrelátás biztosítása érdekében rendelkeznünk kell egy olyan tervezési alapokmánnyal, amely biztosítja a parancsnokok és törzsek felkészítését és a csapatok kiképzését szolgáló nemzetközi
8 és hazai gyakorlatok és felkészítési rendezvények betervezését. Ezt a célt szolgálja a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájának és Programjának évenként történő kidolgozása. Ennek érdekében szükségessé vált egy Microsoft Access adatbázis-kezelő program-alkalmazás kifejlesztése, amely képes a Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlataival kapcsolatos nagymennyiségű adathalmaz kezelésére, nyilvántartására és a szükséges formátumú táblázatok előállítására. Összegezve, több éves tervezői, kidolgozói és kutatói munkám eredményeként megalapoztam egy új típusú gyakorlattervezési, programozási rendszert, amelynek eredményeként a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja bevezetésre és alkalmazásra került. Ennek érdekében kifejlesztettem egy Microsoft Access adatbázis-kezelő program-alkalmazást, amely hatékony gyakorlatprogramozási, tervezési eszközként használható. Az MH GYDP kidolgozásának szerves részeként a gyakorlat-programozási, tervezési rendszerhez igazítottam, hozzákapcsoltam a gyakorlatok költségszámvetési, pénzügyi tervezését. ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK A doktori (PhD) értekezésemben a kutatómunkám elé kitűzött célok teljesítésével olyan összegzett következtetésekre jutottam, amelyek – megítélésem szerint – hozzájárulhatnak a parancsnokok és törzsek felkészítése, a csapatok kiképzése terén a legfelsőbb szint — a gyakorlatok rövid és középtávú programozása, az egyes gyakorlatok előkészítése, tervezése, levezetése, végrehajtását, elemzése és értékelése, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentések korszerűsítéséhez, a hatékonyság fokozásához. Azzal együtt, hogy előtérbe került a kisebb, de hatékonyabb haderő kialakítására való törekvés, a teljesen professzionális, hivatásos haderő társadalom részéről egyre sürgetőbb igénye, az évtizedes tapasztalatok axiomatikusan bizonyítják, hogy a felkészítés és a kiképzés keretében a gyakorlatok elsődlegesen járulnak hozzá a parancsnokok és törzsek hadászati, hadműveleti-harcászati felkészítéséhez, a csapatok kiképzéséhez. A hatékonyság elérésének, fokozásának és biztosításának alapvető pillére a magas szinten képzett, felkészített és kiképzett személyi állomány. Különösen igaz ez a megállapítás a haditechnikai és informatikai fejlődés mai korában, amikor a fő kérdés a hívatásos, professzionális haderő létrehozása. Annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség képes legyen a Magyar Köztársaság területi és légtér szuverenitásának biztosítására, a kijelölt erőkkel az ország területén kívüli alkalmazásra szövetségi kötelékben, valamint békemissziós feladatok végrehajtására, megítélésem szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy a felkészítés és kiképzés során ennek figyelembe vételével tervezzük, hajtsuk végre és értékeljük a gyakorlatokat. A NATO elvárásoknak megfelelően a Magyar Honvédség gyakorlatainak alapvető rendeltetése, hogy fenntartsa a vezető szervek, parancsnokok és törzsek, a
9 csapatok szükséges hadászati, hadműveleti-harcászati, valamint együttműködési képességeit és azokat az elvárt készültségi szinteket, amelyek szükségesek számukra békeidőben, válsághelyzetben és háborúban egyaránt a katonai műveletek és tevékenységek teljes skálájában. A gyakorlatok végrehajtásával a meghatározott képességek megteremtése az elérendő legfőbb célkitűzés. A felkészítés és a kiképzés biztosítása, a szükséges feltételek megteremtése, a gyakorlatok végrehajtása – a Magyar Honvédség teljes vertikumában, beleértve a NATO-nak felajánlott erőket – minden esetben nemzeti felelősség és elsődleges kötelezettségünk marad. A Magyar Honvédség parancsnokai, törzsei és csapatai számára csak a különböző gyakorlatok hatékony végrehajtása biztosítja a válsághelyzeti reagálóképességet, fenyegetettségek (kihívások és kockázatok) elleni felkészültséget, kiképzettséget. A különböző gyakorlatok végrehajtása úgyszintén fontos olyan képességek megszerzése és fejlesztése terén, mint a béketámogató, humanitárius, kutató-mentő és katasztrófa elhárító műveletekben való részvétel. Kutatómunkám és gyakorlati tapasztalataim alapján célszerűnek tartom kiemelni, hogy a gyakorlatok végrehajtásával minden esetben a Magyar Honvédség (vezető szervek, parancsnokok és törzsek, csapatok) hatékonyságának fenntartására, fokozására szükséges összpontosítani, figyelembe véve a CJTF koncepció alkalmazását és a többnemzetiségű erők kötelékében való alkalmazást. A Magyar Honvédség parancsnokai, törzsei és csapatai számára a gyakorlatok vonatkozásában alapvető követelmény a Szövetség új Hadászati Koncepciójában, a Haderő-fejlesztési Célkitűzésekben rögzített, valamint a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar főnöke által meghatározott azon elvárás, amely szerint a csapatokat (erőket) úgy kell felkészíteni és kiképezni, hogy azok meggyőzően tudják bizonyítani képességeiket és hatékonyságukat, bármilyen számukra meghatározásra kerülő feladat végrehajtása esetén. Megítélésem szerint a gyakorlatok tervezésénél alapvetően figyelembe kell venni azt a követelményt, hogy a Magyar Honvédség csapatainak, erőinek képeseknek kell lenni mind védelmi, mind pedig támadó feladatok végrehajtására önállóan és szövetségi megerősítés, illetve átalárendelés körülményei között (megfelelően a Haderő-fejlesztési Célkitűzésekben meghatározott követelményeknek). A rövid és középtávú gyakorlat-programozás megvalósításához a Védelmi Tervezési Rendszerre való áttérés biztosít megnyugtató alapokat. Kutatómunkám és gyakorlati tapasztalataim alapján szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a Magyar Honvédségben a tervezhetőség, a tervszerűség és a szükséges mértékű rövid és középtávú előrelátás biztosítása érdekében rendelkeznünk kell egy olyan tervezési alapokmánnyal, amely a parancsnokok és törzsek felkészítését és a csapatok kiképzését szolgáló nemzetközi és hazai gyakorlatok és felkészítési rendezvények betervezésre kerülnek. Ennek érdekében – a gördülő tervezés elveit figyelembe véve – évente szükségessé válik a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájának és Programjának kidolgozása.
10
Az általam kidolgozott és alkalmazott gyakorlatprogramozási rendszer az elmúlt kettő évben bizonyította életképességét és alkalmazhatóságát. A Microsoft Access adatbázis-kezelő program-alkalmazás kifejlesztésével egy hatékony gyakorlat-tervezési, programozási eszköz került a felhasználókhoz. JAVASLATOK, AJÁNLÁSOK A jelen biztonság- és katonapolitikai helyzetben, figyelembe véve a nemzetgazdaság teherbíró képességét, a védelmi szektor részesedését a GDP-ből a felkészítés és kiképzés során, beleértve a gyakorlatok tervezését és végrehajtását is, a fő hangsúlyt elsődlegesen magas és alacsonyabb készenlétű, a következő lépésben a hosszabb készenléti idejű csapatokra, erőkre célszerű fordítani. Az előzőekben rögzítetteken túl a gyakorlatok tervezésénél és végrehajtásánál különleges figyelmet érdemel a csapatok, erők logisztikai támogatásának, valamint a Befogadó Nemzeti Támogatás feladatainak begyakorlása. A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja öt évre szóló tervezése biztosítja a gyakorlatok feladat orientált programozását, betervezését. Ugyanakkor feltétlenül szükséges a nemzetközi és a hazai gyakorlatok vonatkozásában az együttes költségszámvetési, költségvetési tervezési, pénzügyi szabályozás bevezetése, figyelembe véve az azonos, hasonló és az eltérő sajátosságokat. A gyakorlatok költségráfordításának tervezhetősége, a NATO elvek és eljárások szerint történő előkészítése és végrehajtása érdekében szükséges egy sokkal reálisabb és a költséghatékonyságot figyelembe vevő megközelítés a gyakorlatok pénzügyi tervezése terén, amelynek érdekében elengedhetetlen a gyakorlatokra vonatkozó költségvetési normatív alapok kiszámítása és bevezetése. A Magyar Honvédség minden állománykategóriáját és katonai szervezetét átfogóan elengedhetetlenül szükséges, hogy a nemzetközi és a hazai gyakorlatokat a Magyar Honvédség felkészítési-kiképzési rendszerében az erőforrás-allokációt megalapozva előre tervezzük. Az átláthatóság, az előrelátás, a tervezhetőség, a finanszírozhatóság biztosítása miatt feltétlenül szükséges a Magyar Honvédség hazai gyakorlatai vonatkozásában is megfelelő, egységes költségvetési és pénzügyi szabályozás bevezetése. A nemzetközi gyakorlatok költségvetési biztosításával párhuzamosan elengedhetetlenül szükséges központosított források létrehozása és azok célelőirányzatként történő biztosítása a hazai gyakorlatok vonatkozásában is, amelyeket csak az MH GYDP-ben tervezett gyakorlatok végrehajtására lehet felhasználni. A gyakorlatok költségvetése elsősorban működési kiadásokat tartalmazhat, felújítási, illetve felhalmozási kiadások fedezésére nem használható fel. A gyakorlatok költségvetése tervezésénél már a kezdetektől számítva a
11 legszigorúbban szem előtt kell tartani a gyakorlatok célkitűzéseit, elérendő felkészítési és kiképzési célokat. A költséghatékonyság eléréséhez megfelelő előrelátást biztosít a gyakorlatok egységes elvek és eljárásmódok szerinti programozására, előkészítésére, végrehajtására és értékelésére való áttérés. A gyakorlatok, ezen belül elsősorban a parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok hatékonyságának növelése és ezzel együtt a költségráfordítások csökkentése érdekében szükséges folytatni a megkezdett és a jövőben alkalmazásra kerülő korszerű szimulációs fejlesztések (HVSZ-96, SAVÁRIA, MARS, MARCUS, stb.) rendszerbe állítását, illetve a gyakorló- és lőterek felújítását, fejlesztését és mindezek finanszírozását. A NATO-hoz való csatlakozásunk, a NATO PfP programban történő további részvételünk, a Magyar Honvédség átszervezése, reformja és további fejlesztése megköveteli, hogy a gyakorlatok egységes elvek és eljárásmódok szerinti előkészítésével, végrehajtásával és értékelésével kapcsolatos ismereteket rendszerezett formában mindazokhoz eljuttassuk, akik érintettek a tervezésben, szervezésben és végrehajtásban. Következésképpen a körülmények teszik szükségessé és egyúttal elengedhetetlenné, hogy a Magyar Honvédség által, illetve részvételével tervezett különböző gyakorlatok tervezése, végrehajtása és értékelése egységes elvek, eljárások és módszerek szerint történjen. A jövőben – hazánk NATO tagságával – a Magyar Honvédség mind több parancsnoka, törzstisztje fog részt venni különböző nemzetközi, elsősorban NATO, NATO PfP gyakorlaton. Megítélésem szerint elengedhetetlen az egységes elvek és eljárásmódok mielőbbi átvétele, széles körű elsajátítása és gyakorlati alkalmazása mind a nemzetközi, mind pedig hazai a gyakorlatok előkészítése, tervezése, megszervezése, végrehajtása és értékelése terén. A gyakorlattervezési elveket és eljárásmódokat praktikusan, alkotó módon lehet alkalmazni, a hazai felkészítési- és kiképzési rendszer felhasználható elemeinek, a Magyar Honvédségre jellemző pozitív sajátosságainak megtartásával. Az erre irányuló további kidolgozói – szabályozást előkészítő – munkát célszerű mielőbb megkezdeni. A jelenlegi törvényi szabályozás következményeként Kormány (vagy egyes esetekben Országgyűlési) határozat hiányában a Magyar Honvédség nemzetközi gyakorlaton nem vehet részt, illetve a részvétel mértékét a jóváhagyotton túl nem emelheti, illetve külföldi fegyveres erőkhöz tartozó katonák Magyarország területén gyakorlaton nem vehetnek részt. Ez a terület teljes mértékben szabályozott. Tehát a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar számára továbbra is feladat marad az alaptörvényből és más törvényi szabályozásból eredő engedélyeztetési eljárás lefolytatása. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar vonatkozásában nincs ugyan párhuzamos tevékenység a Magyar Honvédség felkészítése és kiképzése, ezen belül a gyakorlatok előkészítése, koordinálása terén, azonban fontos részterületek más-más szervek felelőségi körébe tartoznak.
12 Ugyanakkor a Honvédelmi Minisztériumon belül több főosztály is foglalkozik a nemzetközi gyakorlatok miniszteriális szintű részkérdéseivel. Az ebből eredő gondok elkerülése érdekében célszerű elvégezni a szükséges profiltisztítást. A gyakorlatok koordinálásának, előkészítésesének feladatain túlmenően szükségesnek tartom, hogy a felkészítés és kiképzés, a gyakorlatok tervezése valamennyi meghatározó eleme egy szervezeten belül kerüljön kezelése. Mint létrehozandó új integrált szervezet, a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Kiképzési és Doktrinális Csoportfőnökség (J–7) vagy a Hadműveleti Csoportfőnökség (J–3) szervezetében a Kiképzési Osztály, illetve az MH Kiképzési és Doktrinális Parancsnokság – a feladatok és humánerőforrások megfelelő átcsoportosításával – kell, hogy biztosítsa a nemzeti katonai stratégia, az összhaderőnemi és haderőnemi doktrínák követelményeinek teljességgel megfelelő felkészítés és kiképzés tervezését, irányítását és koordinálását a gyakorlatok hatékony végrehajtása érdekében. A fentiek eredményeként az adott, kiemelten fontos területeken élőbbé, gördülékenyebbé, hatékonyabbá válik a kapcsolattartás a NATO szerveivel, valamint a szükséges szövetségi okmányok feldolgozása, rendszerezése, az érintett szintekre történő eljuttatása és alkalmazása terén. A Magyar Honvédség vezetési és irányítási rendszerének korszerűsítésével összhangban – megítélésem szerint – a HM HVK Kiképzési és Doktrinális Csoportfőnökség (J–7) vagy az MH Kiképzési és Doktrinális Parancsnokság létrehozása teljes mértékben képes lesz integrálni a felkészítés és kiképzés, a gyakorlatok vezetési-irányítási, tervezési és ellenőrzési feladatait, valamint a NATO műveleti szabványok elfogadásának, hatálybaléptetésének és bevezetésének, a doktrinális területek tervezési, kidolgozói és koordináló feladatait. Egy ilyen szervezet teljes mértékben illeszkedik a NATO-tagországok többségében is meglévő szervezetekhez, biztosítja összhaderőnemi vezérkari vagy parancsnoksági funkciók erősítését. A felkészítés és kiképzés MH szintű irányítására létrehozandó szervezetnek a felkészítés és kiképzés érdekében és a gyakorlatokkal kapcsolatos főbb feladatai – megítélésem szerint – a következők lehetnek:
A Magyar Honvédség felkészítése és kiképzése összhaderőnemi elveinek, céljainak és követelményeinek kidolgozása (elvi alapok biztosítása);
A Magyar Honvédség felkészítésével és kiképzésével kapcsolatos alapvető dokumentumok kidolgozása, illetve azok kidolgozásának koordinálása (szabályozó tevékenység);
A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Magyar Honvédség szintű felkészítési és kiképzési feladatainak, rendezvényterveinek összeállítása, valamint részleteiben a gyakorlatok tervezése vonatkozásában a Magyar Honvédség rövid és középtávú (2+1+2 év) Gyakorlat Direktívájának és Programjának kidolgozása (tervező tevékenység);
A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szintű összhaderőnemi, nemzetközi és hazai felkészítési és kiképzési rendezvények előkészítése,
13 részvétel azok szervezésében, végrehajtásában koordinálása (szervező tevékenység);
és
végrehajtásuk
A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar egészét érintő felkészítéssel, kiképzéssel kapcsolatos tevékenységének koordinálása és a Honvéd Vezérkar szakterületet érintő képviselete (koordinációs és képviseleti tevékenység);
A Magyar Honvédség felkészítésével és kiképzésével kapcsolatos ellenőrző tevékenység tervezése és végzése (ellenőrző tevékenység); TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
Tudományos kutatásaimon alapuló doktori értekezésemmel alátámasztva – mások által ez ideig fel nem tárt és sehol sem publikált – tudományos eredményeket rögzítettem. A kutatómunkám a felkészítés és a kiképzés rendszerében a legfelsőbb szint, a gyakorlatok előkészítésének, tervezésének, szervezésének, végrehajtásának és értékelésének, a rövid és középtávú programozásának, tervezésének elemzésére, feltárására és a témával kapcsolatos olyan fontos területek definiálására, kidolgozására irányult, mint
A gyakorlatok helye, fő célkitűzései;
Az alapvető gyakorlattervezői okmányok;
A gyakorlatok, a gyakorlattervezés folyamata, a gyakorlattervezői események;
A gyakorlatok végrehajtása, a gyakorlatvezetőség szervezete;
A gyakorlatok értékelése, a gyakorlatok végrehajtásáról szóló jelentések;
A gyakorlatok egyes költségszámvetési, pénzügyi és jogi kérdései;
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja. Kutatómunkám tudományos eredményei a következőkben összegezhetők:
1.
Elméleti kutatásaim és gyakorlati tapasztalataim felhasználásával kialakítottam a gyakorlatok tervezésének alapjait. Feldolgoztam, rendszereztem és bemutattam a gyakorlatok rendeltetését, célkitűzéseit, jellemzőit, a gyakorlattervezés munkadokumentációját, a tervezés során kidolgozandó alapvető gyakorlattervezői okmányokat, azok célszerű tartalmát, felépítését, amelyek – a gyakorlat célkitűzései teljesítése érdekében – biztosíthatják, és összhangba hozzák a gyakorlattervezést a hadműveleti tervezési folyamattal.
14 2.
Elméleti és gyakorlati oldalról vizsgálva rendszerbe foglaltam a gyakorlatok tervezésének folyamatát. Bemutattam, feldolgoztam és definiáltam a gyakorlatok, a gyakorlattervezés, a gyakorlattervezői események folyamatát, az egyes gyakorlatok előkészítésével, tervezésével, levezetésével, végrehajtásával, elemzésével és értékelésével, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentésekkel kapcsolatos ismereteket, amelyek a gyakorlatok tervszerű, hatékony végrehajtásával – megítélésem szerint – segíthetik a Magyar Honvédséget a küldetéséből, rendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásra történő felkészülésben. Összegeztem a gyakorlatok egyes költségvetési, pénzügyi, a nemzetközi gyakorlatok egyes jogi kérdéseinek fontosabb aspektusait.
3.
Megoldási javaslatot tettem a gyakorlattervezés, programozás körszerű rendszerére. Megfogalmaztam egy új típusú gyakorlattervezés, programozás tudományos alapjait, amelynek eredményeként a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja bevezetésre és alkalmazásra került. Ennek érdekében kifejlesztettem egy Microsoft Access adatbázis-kezelő program-alkalmazást, amely hatékony gyakorlat-programozási, tervezési eszközként használható. Az MH GYDP kidolgozásának szerves részeként a gyakorlattervezési, programozási rendszerhez igazítottam, hozzákapcsoltam a gyakorlatok költségszámvetési, pénzügyi tervezését.
A doktori (PhD) értekezésemben megfogalmazottak a Magyar Honvédségben a jelen helyzetben és a hivatásos, professzionális haderő létrehozása során is alkalmazható, felhasználható ismereteket nyújt az egyes gyakorlatok előkészítése, tervezése, szervezése, végrehajtása, elemzése és értékelése, a gyakorlatok rövid és középtávú tervezése során. Az értekezésem felhasználható a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja évenkénti összeállítása, a Gyakorlattervezői Útmutató következő (második) kiadásának kidolgozása, valamint a további szükséges szabályzó okmányok elkészítése, kidolgozása során. Az elmúlt évtizedben a megváltozott körülmények, a feltételrendszer változása, a NATO szervezetéhez történő csatlakozásunk következtében a Magyar Honvédség is csak úgy tudja átélni, kiállni az élet próbáját, hogy a tudományos kutatás és a gyakorlati tapasztalatok eredményeit figyelembe véve határozzuk meg a feladatainkat. A doktori (PhD) értekezésem kidolgozása során kutató munkámat minden esetben hozzákapcsoltam a gyakorlati tapasztalataimhoz, illetve a fő hangsúlyt a kutató munkám eredményeinek (adott esetben azonnali) gyakorlati alkalmazására helyeztem. Továbbra is alapvető célkitűzésnek és feladatomnak tekintem a felkészítéssel és kiképzéssel, a gyakorlatokkal kapcsolatos tudományos ismereteim fejlesztését, annak érdekében, hogy azokat a gyakorlati munkám során minél eredményesebben tudjam felhasználni. A témában folytatott ötéves kutatói tevékenységem, annak rendeltem alá, hogy tudományos munkám során elért eredményeimmel, azok további folytatásával, minél teljesebb körűen szolgálhassam a Magyar honvédség felkészítése és
15 kiképzése, a gyakorlatok végrehajtása területein újszerűen jelentkező, a szövetségi kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó szakmai feladatok megfogalmazását és azok mind eredményesebb végrehajtását. Tudományos kutató munkám során mindvégig szem előtt tartottam Szuvorov marsall híres mondását, amely szerint „Nehéz a gyakorlaton, könnyű a harcban”, valamint Theodore Roosevelt elnök 1902-ből származó intelmét, amelynek lényege „A győzelem elérésének legfőbb tényezője, hogy mit tettünk a kiképzésben, mielőtt a háború megkezdődött”. Budapest, 2003. január 15. Ughy Antal ezredes
