EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK PROGRAM
PALLÁNÉ SZÉNÁSI MAGDOLNA
A GRIMM-MESÉK FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NÉMET NYELV OKTATÁSÁBAN ALSÓ TAGOZATON
BÖLCSÉSZDOKTORI
(PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
TÉMAVEZETŐ: DR. BAKONYI ISTVÁN
BUDAPEST 2010 1
A doktori értekezés tézisei
Az értekezés keletkezésének körülményei Az utóbbi évtizedek globalizációs tendenciái között jelentkezik a használható nyelvtudás, a kultúraközi kommunikáció, a multikulturalizmuson alapuló közös cselekvésképesség kimunkálásának az igénye, mely problématerületre a kommunikatív nyelvelméleten alapuló multi-és interdiszciplináris keretek között felgyorsult ütemben megvalósuló nyelvpedagógiai kutatások is keresik a releváns választ. Az elméleti kutatások a gyakorlat egyre újabb igényeire reagálnak, a két terület összefügg és kölcsönhatásban fejlődik (Bárdos, 2005). Ma a kezdő, kisgyermekkori nyelvtanítás-nyelvtanulás kérdése is a figyelem középpontjában áll, melynek legfontosabb célkitűzései a nyelvtanulás iránti motiváció kialakítása, valamint a nyelvek és a kultúrák iránti pozitív attitűd megalapozása (Nikolov, 2004). Az 1980-as évek kommunikatív nyelvtanítása során felismerték, hogy a nyelvtanulás iránti pozitív motiváció kialakításához kitűnő alkalom kínálkozik a Grimm-mesék tanórai alkalmazásával. Az Európai Unió határozataival összhangban megfogalmazott NAT célkitűzései szerint a szűken értelmezett nyelvtudáson túl a teljes személyiség fejlődésére, a kulcskompetenciák fejlesztésére, a humán értékek megőrzésére is tekintettel kell lennünk (NAT, 2003). Jelen értekezésünk a fenti alapelvek elismeréséből indul ki. A munka egy idegennyelvpedagógiai vizsgálódás, kutatás eredményeként jött létre, melynek szándéka az alsó tagozatban, a kisgyermekkorban megvalósuló nyelvtanítási gyakorlat erősítése. Olyan megoldásokat keresünk, amelyek alkalmazásával hozzá lehet járulni a nyelvtanulás iránti pozitív attitűd, motiváció kialakításához, amely egyfelől az egész további nyelvtanulás meghatározó faktora, másfelől hatással van az egész személyiség további fejlődésére (Nagy, 2000).
Az értekezés célkitűzése Az értekezés célkitűzése annak a feltételezésnek a bizonyítása, hogy a Grimm-mesék a Magyarországon megvalósuló német nyelv oktatásában, az alsó tagozatban eredményesen használhatók. El kívánjuk érni, hogy a Grimm-mesék alkalmazásával kulturális értéket képviselő nyelvi anyagon nyugvó taneszköz választék (Kurtán, 2001) váljon hozzáférhetővé az alsó tagozatos gyermekek nyelvi nevelése számára, melynek használata során az értékek iránti igény beépülhet a gyermekek személyiségvonásai közé (Zsolnai, 1996).
2
Az értekezés tárgya Az értekezés tárgya a Grimm-mesék nyelvoktatásban való eredményes alkalmazhatóságának a bizonyítása a nemzetközi szakirodalom, hazai és európai oktatáspolitikai dokumentumok, hazai alsó tagozatban használatos tankönyvek áttekintése, a didaktikai tapasztalatok összegzése, egy attitűdvizsgálat adatai, valamint egy feladatgyűjtemény elkészítése és kipróbálása alapján. Az elméleti áttekintést történeti megvilágításba helyezve, valamint interdiszciplináris keretek között végezzük el abból a célból, hogy közelebb kerüljünk annak a hipotézisünknek az igazolásához, hogy a Grimm-mesék olyan egyetemes emberi értéktartalmai miatt kerülnek be nyelvtanításába, amelyek ma is relevánsak. A Grimm-mesék vizsgálatának eddig még feltáratlan aspektusát helyezzük az értekezésünk középpontjába, amennyiben elvégezzük a szóban forgó mesék értékviszonyainak filozófiai jellegű áttekintését. Vizsgálódásunk folyamán fokozatosan tárjuk fel a Grimm-mesék és napjaink preferált pedagógiai értéktörekvéseiben jelentkező párhuzamos vonásokat, továbbá a feldolgozás során kínálkozó kommunikatív szellemben megvalósítható módszertani megoldásokat, valamint a kérdésben érintett populáció Grimm-mesék iránti attitűdjét.
A kutatás aktualitása A Grimm-mesék idegennyelv-oktatásban való alkalmazása számos országban működő gyakorlat. Nálunk a Grimm-mesék a nemzetközi szakirodalom egyértelmű ajánlása ellenére megfelelően kimunkált hazai elméleti háttér és taneszközök hiányában csupán esetleges módon és bizonytalan kimenetellel kerülnek be az iskolai gyakorlatba. A szétszórt és spontán Grimm-mese- alkalmazásokat időszerű elméleti alapokra helyezni, a meglévő tudást rendszerbe foglalni és a gyakorlat rendelkezésére bocsátani. A Grimm-meséken keresztül a gyermekeknek értékes kulturális anyagon keresztül kínálható az idegen nyelv és csökkenthető lehet a riasztó mérteket öltő értéktelen, lélekromboló tömegkultúra befolyása (Nguyen-Fülöp, 2003). A Grimm-mesékben tárgyalt általános emberi kérdések, kultúránk erős gyökereiből táplálkozó identifikációs lehetőséget, praktikus, önerősítő életmintákat kínálnak a bizonytalanságokkal terhelt korunk felnövekvő generációinak (Pethő, 1997, Kürschner-Papp,1989). Bemutatjuk, hogy korunk általános pedagógiai követelményeinek megfelelően, a Grimmmesék alkalmazásával kitűnő alkalom kínálkozik a kogníció, valamint további kulcskompetenciák fejlesztésére (Nagy, 2009; Bárdos, 2005). A Grimm-mesék a tanulásszervezés szempontjából is megfelelnek az aktuális nyelvoktatási trendeknek. Feldolgozásuk során kínálkozik a változatos módon megvalósítható egyéni-, csoport- és projektmunka, a dramatizálás, a mozgás, a cselekvés, és számos egyéb feladatközpontú megoldás (Nagy, 2000). Bizonyítjuk, hogy a Grimm-mesék alkalmazásával a kisgyermekek nyelvi fejlesztésének legfontosabb célkitűzéseihez, a pozitív attitűd, a motiváció kialakításához és a nyelvtanulás megalapozásához jutunk közelebb (Nikolov, 2004).
3
A téma eddigi kutatottsága, gyakorlati használata Jelenleg a Grimm-mesékre vonatkozó kommunikatív nyelvpedagógiai kutatómunka élén a német és az amerikai kutatók járnak, akik a bevándorlók nyelvi problémáira megoldást keresendő vizsgálódásaik közben észlelték, hogy a népi gyökerű mesék értelmezése a szűken értelmezett nyelvtudáson túl segít a kultúraközi kommunikáció, a kölcsönös tolerancia és megértés, a humán érzelmi intelligencia fejlesztésében valamint az identitás megőrzésében. A gyakorlat igényei miatt az osztálytermi vonatkozásokra különös figyelmet fordítanak (Bárdos, 2005). Magyarországon ezzel szemben kevés nyelvpedagógiai kutatás vonatkozik a Grimmmesékre. Hazai viszonylatban Bálint Péter (Debrecen) és Lipócziné Csabai Sarolta (Kecskemét) tanszékén folynak pedagógiai vonatkozású Grimm-mesekutatások. A közelmúlt legjelentősebb nyelvpedagógiai kutatásait Kósáné Oláh Júlia (Nyíregyháza) végezte.
Az eddigi kutatások tudományterületi háttere A nyelvpedagógiai kutatók különböző tudományterületeken folyó széleskörű kutatási eredményekből meríthetnek. A Grimm-mesék nyelvoktatásban való alkalmazására vonatkozólag elsősorban az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a pedagógiatudomány és a pszichológiatudomány területén végzett kutatási eredményekre támaszkodunk. Meghatározó jelentőségűek és máig érvényesek Kast (1984), Schröder-Löschmann (1984), Di Pietro (1994), Haas (1984) nyelvpedagógiai munkái és módszertani ajánlásai. Átfogó, mélypszichológiai kutatómunkájával pedig Bettelheim (2002) végezte el a népi gyökerű mesék oktatás szempontjaira is vonatkozó rehabilitációját. A fentieken túl építünk néhány alap-és határtudomány értéktani szempontból elvégzett kutatásainak eredményeire. A mesékből kiolvasható értékek mai érvényességére vonatkozó vizsgálatot filozófiai, strukturális irodalmi, pedagógiai, kulturális, társadalompszichológiai, tradicionális értéktani és biopszichoszociális szempontok bevonásával is elvégezzük. Valamennyi kutatási terület eredményeire e dolgozat keretei között nem hivatkozhatunk. A Grimm-mesekutatók munkáját számos kiadvány, folyóirat és program segíti. Munkánkat a Grimm-mesékre vonatkozó sokféle elméleti és gyakorlati szempont egybevetése, az eddigi tudás összegzése, az áttekintés filozófiai alapozása és a Grimmmesékre vonatkoztatott attitűdvizsgálat és feladatgyűjtemény elkészítése miatt tekintjük újszerűnek.
Az értekezés felépítése A tartalomjegyzék, az ábra-és táblázatjegyzék a dolgozatban való eligazodást kívánja segíteni. Az előszó bevezető gondolatokat tartalmaz. Az értekezés hat fejezetre osztott. A fejezetek elején megjelöljük a tárgyalásra kerülő kérdéskört, a fejezet végén pedig összegezzük a hipotézisekre vonatkozó megállapításainkat. 4
Az értekezés gondolatainak kifejtése után a hipotézisek alapján felállított tézisek állnak. A dolgozat zárógondolatai, a kutatás továbbfolytatásának terve és lehetőségei az összefoglalásban kapnak helyet. A dolgozat végén a felhasznált szakirodalom felsorolása áll. A mellékletben található az attitűdvizsgálat teljes anyaga. A függelékben a feladatgyűjtemény kap helyet.
A kutatás módszere Az értekezés hipotéziseinek bizonyításához a következő multi- és interdiszciplináris módszereket alkalmazzuk: Az 1. hipotézisre vonatkozólag, amely szerint a Grimm-mesék alapján megfogalmazható értéktételezések ma is relevánsak: A hazai és a nemzetközi nyelvpedagógiai szakirodalom áttekintése után elemző, analitikus módszerrel feltárjuk azokat az értékvonatkozásokat, amelyek alapján a Grimm-mesék bekerültek a különböző korok nyelvtanításának a gyakorlatába (Appelbaum, 2003; Kósáné, 1993; Somló, 2004). Az összehasonlítás, a következtetés és a szintetizálás módszerével megállapítjuk, hogy a pedagógia és néhány kapcsolódó résztudományterület jelenlegi kutatási eredményei alapján melyek azok az értékek, amelyek a Grimm-mesékből és napjaink pedagógiai értéktörekvéseiből is kiolvashatók (Bárdos, 2005; Nagy, 2000; Váriné, Lappints, 1998; Zsolnai, 1996). Hazai és európai oktatáspolitikai dokumentumok és azok megvalósulását taglaló írások tanulmányozásával feltárjuk napjaink kívánatos pedagógiai értéktörekvéseit (Kovács, 1999, NAT, 2003; Európai oktatáspolitikai dokumentumok, 2001-2010). Konkrét filozófiai jellegű meseelemzés módszerével feltárjuk a Grimm-mesék alapján megfogalmazható értéktörekvéseket (Zsolnai, 1996). Elemző módszerrel megvizsgáljuk, hogy mely kulcskompetenciák fejleszthetők a Grimmmesék segítségével (Nagy, 2007). A 2. hipotézis bizonyítására vonatkozólag, amely szerint a Grimm-mesék az idegennyelvtanítási-tanulási folyamataiban alkalmazhatók, a következő módon teszünk kísérletet:
5
Áttekintjük és összegezzük a mai nyelvpedagógiai szakirodalomban fellelhető releváns elméleti és gyakorlati módszertani ajánlásokat (Kast, Haas, Löschmann-Schröder, Di Pietro, Bárdos, Nagy, Poór, Bakonyi, Zsolnai). Összegyűjtjük, elemezzük és összegezzük a mai magyar gyakorlóiskolákban tevékenykedő nyelvtanítók Grimm-mesék tanítására vonatkozó tapasztalatait (2007-2008). Figyelembe vesszük a kérdésben érintett gyermekek szüleinek Grimm-mesék oktatásba való bevonására irányuló véleményét is, amelyet egy attitűdvizsgálat elvégzése után nyerünk. Bemutatunk egy Grimm-meséhez írott feladatgyűjteményt (Kirsch, 1991). A 3. hipotézis igazolására vonatkozólag, mely szerint a kérdésben érintett populáció Grimmmesék iránti attitűdje pozitív, bemutatunk egy kérdőíves, quantitatív attitűdvizsgálatot, mely a magyarországi gyakorló iskolás alsó tagozatos korosztály 3-4. osztályban német nyelvet tanuló diákság, az érintett gyermekek szülei és nyelvtanítói körében került lebonyolításra (2007-2008). Attitűdvizsgálat lebonyolításával feltárjuk a kérdésben érintett populáció Grimm-mesék iránti attitűdjét (Babbie, 2000). A három hipotézis bizonyítása nem kerül merev elkülönítésre. A kérdések komplex jellegéből fakadóan számos helyen átfedés tárul fel, így az igazolás nemcsak egyenes vonalban halad előre, hanem visszautalások formájában is.
Az egyes fejezetek tartalma 1. fejezet: A vizsgálat hipotézisei A kutatás megkezdésekor a következő feltételezéseket fogalmaztuk meg: 1. A Grimm-mesék alapján megfogalmazható értéktételezések ma is relevánsak. 2. A Grimm-mesék az idegennyelv-tanítás és-tanulás folyamatában alkalmazhatók. 3. A kérdésben érintett populáció Grimm-mesék iránti attitűdje pozitív.
2. fejezet: A szépirodalmi mű az idegen nyelv tanításában A fejezetben azt tárgyaljuk, hogy különböző korokban mely értéktételezések alapján kerültek be az idegennyelv-tanítás tárházába (Kósáné, 1993). Megállapítjuk, hogy a történelem során a nyelvtudás mindig értéknek számított, továbbá, hogy a Grimm-mesék megjelenésüktől kezdve változó céllal és különböző módon minden nyelvtanítási módszerben helyet kaptak (Bárdos, 2005).
6
Az első fejezet eredményeinek összegzésképpen megállapítjuk, hogy a régebbi és a mai kor pedagógiai céltételezései szerint is vannak a Grimm-meséknek olyan értékes vonásai, amelyek miatt a pedagógiai folyamatba való bevonásuk kívánatos, továbbá rendelkeznek olyan jellegzetességekkel, amelyek lehetővé teszik tanításukat és tanulásukat. A fentiekből levonjuk a következtetést, hogy közelebb kerültünk az 1. és a 2. számú hipotézisünk bizonyításához.
3. fejezet: A nyelvpedagógia szempontjai és körülményei a hazai idegennyelvoktatás folyamatában A fejezetben néhány jelentős nyelvtanításra vonatkozó európai és hazai oktatáspolitikai dokumentum áttekintésére kerül sor. A vizsgálatba bevont dokumentumok értéktételezéseit összehasonlítjuk a hazai gyakorlati megvalósulással és a Grimm-mesékből kiolvasható értéktörekvésekkel. Megállapítjuk, hogy a Grimm-mesék alkalmazásával valamennyi ajánlott és céltételezett kulcskompetencia eredményesen fejleszthető (Nagy, 2007). Megfogalmazzuk kritikai észrevételünket, miszerint a sok helyes törekvés és lassú javulás ellenére, Magyarországon a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott értéktörekvések a mai nyelvoktatás minden szintjén igen hézagosan valósulnak meg (Kovács, 1999; NAT, 2003; Európai Unió oktatáspolitikai dokumentumai, 2001-2010). A következőkben felsorakoztatjuk a Grimm-mesék azon vonásait, amelyek módszertani szempontból korszerűek és megkönnyítik a Grimm-mesék segítségével végzett nyelvtanítás és nyelvtanulás folyamatát (Propp, 1995; Di Pietro, 1994; Kast, 1984; Löschmann-Schröder, 1984; Petneki, 2004; Nikolov, 2004; Poór, 2001). A fejezet eredményeinek összegzése során megállapítjuk, hogy az európai változásokkal összhangban a Grimm-mesék alkalmazásával maradéktalanul megvalósítható a nemzetközi és hazai előírásoknak megfelelő értékközvetítés, valamint a korszerű módszereken nyugvó tanítás és tanulás. Megállapításainkkal közelebb kerültünk az 1. és a 2. hipotézisünk igazolásához, melyek szerint a Grimm-mesékből kiolvasható értéktételezések ma is relevánsak, valamint az oktatási folyamatban alkalmazhatók.
4. fejezet: A Grimm-mesék filozófiai üzenete: értéktartalma A fejezetben azt a feltételezésünket kívánjuk bizonyítani, hogy a Grimm-mesék léte és tartalma olyan általános értéket képvisel, amelyek megőrzése és továbbhagyományozása emberi mivoltunkhoz tartozik (Neuhaus, 2005). A Grimm-mesék filozófiai szempontból történő áttekintésére e dolgozat keretei között kerül első ízben sor. A filozófiai alapozásra egyfelől a kutatás módszerének tudományossá tételéhez, másfelől a hipotézis bizonyításához van szükség (Barkó, 1998). A szellemi sík, a gondolkodás az összekötő kapocs a filozófia és a Grimm-mesék között (Biczó, 2006; Hermann, 2006; Lovász, 2006).
7
Bizonyítási eljárásunk során a filozófia pedagógiai vonatkozású (Zsolnai, 1996) részterületeinek eredményeit vesszük figyelembe. Az elméleten túl, tizennyolc Grimm-mese konkrét, filozófiai jellegű elemzése történik meg, melynek elvégeztével megállapítjuk, hogy a Grimm-mesékből kiolvasható és napjaink értéktörekvései között alapvető azonosság áll fenn. A Grimm-mesék értéktani, a filozófia gyakorlati szempontjából segítenek a gyermekeknek a világban való eligazodáshoz szükséges jó és rossz elkülönítésének felismerésében, az erkölcsi alapok szilárddá tételében. A Grimm-mesék pozitív, katarzist okozó hatásai a nyelvtanulás alapjait képező motiváció szolgálatába állíthatók (Bettelheim, 2002). Az 1. hipotézis, hogy a Grimm-mesék alapján megfogalmazható értéktételezések ma is relevánsak, a filozófiai jellegű áttekintés során igazolást nyert.
5. fejezet: A Grimm-mesék értékviszonyainak további szempontjai A Grimm-mesék értékviszonyainak feltárását különböző résztudományterületek szempontjából is elvégezzük és preferált törekvéseit összevetjük a Grimm-mesékből kiolvasható értéktételezésekkel. Strukturalista irodalmi, pedagógiai, kulturális pszichológiai, kulturális relativista, társadalomontológiai és biopszichoszociális szempontból vizsgáljuk, hogy a Grimm-mesék, az áttekintett tudományterületek értékfelfogása szempontjából tartalmaznak-e napjaink elvárásaival hasonló értéktételezéseket (Propp, 1995; Zsolnai, 1996; Váriné, Lappints, 1998; Nagy, 2007; Bettelheim, 2002; Lüthi, 1978; Maslow, 1995; Timárné, 2006). A kultúraelsajátításra a 11 éves alatti életkor optimális és kritikus. A 12 év alatti kor egyben a játékos tanulás, a „csinálni tudás” kora is, mely szempontok a mesékkel való foglalatosságoknak megfelelnek. A hétköznapokban szükséges helytálláshoz ezt a fejlettségi szintet mindenkinek el kellene érnie, ezért a tudnivalók megerősítésére nagy gondot kell fordítanunk (Nagy, 2007, Tomoriné, 1985). A fejezet megállapításaiból levonjuk a következtetést, hogy a Grimm-mesék használata az alsó tagozatban mind az értékközvetítés mind az alkalmazás szempontjából nemcsak megfelelő, hanem szükséges is.
6. fejezet: A Grimm-mesékre vonatkozó kérdőíves attitűdvizsgálat és főbb eredményei Az attitűdvizsgálattal (Babbie, 2000) azt a feltételezésünket kívánjuk igazolni, hogy az érintett populáció Grimm-mesék iránti attitűdje pozitív. A vizsgálat lefolytatásának ideje a 2007-2008-as tanév. A mintavételi keretet a magyarországi gyakorlóiskolák 3-4. osztályban német nyelvet tanuló diákjai, nyelvtanítóik és szüleik alkották. A lehetséges intézmények 64%-a, 11 iskola, ezekben a gyerekek 72%-a, 286 fő, a szülők 44%-a, 173 fő és a vizsgálatban résztvevő gyakorlóiskolák 3-4. osztályában német nyelvet tanítók 73%-a, vagyis 17 fő vállalkozott a válaszadásra.
8
A kapott eredmények alapján megállapítjuk, hogy az attitűdre vonatkozó hipotézis beigazolódott. A mintavételben megkérdezett szülők és nyelvtanítók Grimm-mesék iránti attitűdje 90 %-ot meghaladó értékben pozitív. A szülői adatszolgáltatás szerint a gyermekek összes olvasnivalójának 44%-át Grimm-mesék teszik ki. A gyermekek tetszés alapján történő választása a német nyelvi feladatlap esetében mintegy 40 %-ban esett a Grimm-mesékből származó szövegre. Ezzel beigazolódott, hogy a gyermekek esetében is számolnunk kell a Grimm-mesék iránti pozitív attitűddel. Részlet a szülők részére készített kérdőívből: 6. AZ ÖNÖK CSALÁDJÁBAN TALÁLKOZNAK-E A GYERMEKEK GRIMM-MESÉKKEL? 1, IGEN 2, NEM MEGJEGYZÉS
9. ÁBRA A SZÜLŐK 6. KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZAINAK ÁBRÁZOLÁSA GRAFIKON SEGÍTSÉGÉVEL
A szülők 94%-a nyilatkozta azt, hogy a családban a gyermekek találkoznak a Grimmmesékkel. A szülők 60%-a az oktatásban is jónak tartaná a Grimm-mesék alkalmazást, további 20 % pedig részben jónak. Elutasító vélemény nem volt. Részlet az attitűdvizsgálat szülői válaszaiból:
9
AZ ÖSSZES MEGADOTT KEDVENC”MESE”SZÁMA
45 6 20 1 25 5
EBBŐL GRIMM-MESE ÖSSZES EGYÉB KEDVENC OLVASNIVALÓ
100 % 44% 56%
Részlet a nyelvtanítóknak készült kérdőívből: 5, ÖN
SZERINT
ELŐSEGÍTIK-E
A
GRIMM-MESÉKKEL
VALÓ
FOGLALATOSSÁGOK
A
GYERMEKEK
SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLŐDÉSÉT?
1, IGEN, NAGYON 2, IGEN, KÖZEPESEN 3, JÓ ÉS ROSSZ OLDALA IS VAN 4, NEM 5, NEM, KIFEJEZETTEN KÁROSNAK TARTOM A GRIMM-MESÉKET MEGJEGYZÉS
25.ÁBRA A NYELVTANÍTÓI VÁLASZOK GRAFIKONOS ÁBRÁZOLÁSA AZ 5. KÉRDÉSHEZ
A személyiségfejlődés szempontjából a válaszadó nyelvtanítók 94 %-a tartja bizonyos mértékben hasznosnak a Grimm-mesék nyelvoktatásban való alkalmazását. Grimm-meséket a válaszadó nyelvtanítók 88%-a alkalmaz a nyelvórákon. Részlet a gyermekekre vonatkozó megállapítások közül: 10
A német nyelvi feladatlap megoldása során a gyermekek attitűd alapján tett választása mintegy 40%körüli értékben esett a Grimm-mesékből származó szövegekre. A vizsgálat alapján a gyermekek véleménye korrelál a felnőttekével, tehát a felnőtteken, pregnánsan a pedagógusokon múlik, hogy a gyermekek Grimm-mesék iránti attitűdje hogyan alakul. Az adott adatokból megállapítjuk, hogy az értekezés 3. hipotézise, miszerint a megkérdezett populáció Grimm-mesék iránti attitűdje pozitív, beigazolódott.
Összefoglalás, tézispontok Az értekezés összefoglalása során megállapítjuk az értekezés tézispontjait: 1. A Grimm-mesék alapján megfogalmazható értéktételezések ma is relevánsak. 2. A Grimm-mesék az idegennyelv-tanítási/tanulási folyamatban alkalmazhatók. 3. Az érintett populáció mintavételben szerepelt tagjainak Grimm-mesék iránti attitűdje pozitív. Az értekezés megállapításainak összegzése során arra a következtetésre jutunk, hogy a munka kezdetén felállított három hipotézisünk igaznak bizonyult.
Konklúzió, kitekintés, befejezés Kutatásaink, vizsgálódásaink eddigi eredményeként, a nemzetközi szakirodalommal egybehangzóan megállapítjuk, hogy a Grimm-mesék az alsó tagozatos német nyelvoktatásban eredményesen alkalmazhatók. A reményeink szerinti mielőbbi gyakorlati bevezetés előtt néhány kérdés még tisztázandó, illetve a megkezdett kutatás elméleti és gyakorlati síkon is folytatandó, bővítendő. 1.A gyakorlat alaposabb megismerése céljából, a kérdőíves vizsgálat szélesebb körben is elvégzendő. 2. A mellékletben elhelyezett feladatgyűjtemény szélesebb körben kipróbálandó és a nyert adatok alapján korrigálandó.
Melléklet A mellékletben az attitűdvizsgálat teljes anyaga található.
Függelék A függelékbe „ A farkas és a hét kecskegida” című meséhez készült feladatgyűjtemény került.
11
THESEN ZU DER DISSERTATION „ DIE MÄRCHEN DER BRÜDER GRIMM IM UNTERRICHT DEUTSCH ALS FREMDSPRACHE IN UNGARN“ Hintergrund In den letzten Jahrzehnten der Globalisierung sind zahlreiche Wandlungen in dem Bereich des Fremdsprachenunterrichts vorgegangen. Es ist zur Notwendigkeit geworden, zu interkulturellem Kommunizieren fähig zu werden, sich in der multikulturell gewordenen Welt gegenseitig zu verstehen, um gemeinnützige Ziele zu erreichen. Im Interesse der Verwirklichung der Zielsetzungen werden zahlreiche sowohl theoretische als auch empirische fremdsprachenpädagogische Forschungen im beschleunigten Tempo durchgeführt und praktische Verfahren erarbeitet. Die kommunikative, auf multi- und interdisziplinärem Rahmen basierende Sprachlehretheorie ist auf der Suche nach relevanten Antworten. Die beiden Bereiche, Theorie und Praxis, sind in ihrer Entwicklung miteinander eng verbunden und voneinander abhängig. Im Anfangsunterricht der frühen Kindheit ist das wichtigste Ziel im Lehr-Lern-Prozess, die Motivation für das Sprachlernen zu erwecken und eine positive Einstellung für Fremdsprachen und fremde Kulturen zu schaffen. Im Einklang mit den Beschlüssen der Europäischen Union und den heimisch festgelegten Zielsetzungen, sind wir der Ansicht, dass die Fähigkeit, in einer Fremdsprache kommunizieren zu können, trägt der vollen Entfaltung der Persönlichkeit, der menschlichen Entwicklung sowie der Erhaltung der allgemeinen humanen Werte bei. In den 1980er Jahren wurde erkannt, dass die Auswirkung durch die Anwendung der Grimm-Märchen im Fremdsprachenunterricht für den Lernprozess sehr positiv ausfällt. Die oben genannten Prinzipien werden in der vorliegenden Arbeit völlig anerkannt und mit einbezogen. Unsere Arbeit ist als Ergebnis von theoretischen und praktischen sprachpädagogischen Untersuchungsarbeiten zustande gekommen, deren Absicht darin besteht, die Lehrpraxis DaF in der Unterstufe zu stärken. Es wird nach tragfähigen methodischen Lösungen und Verarbeitung gesucht, die dazu beitragen, die positive Motivation und die richtige Einstellung zum Lernen der Fremdsprachen in der Anfangsstufe hervorzurufen, die den entscheidenden Faktor für das weitere Lernen verkörpern und eine positive Wirkung auf die Entwicklung der gesamten Persönlichkeit ausüben.
Zielsetzung Die Zielsetzung vorliegender Dissertation besteht in der Darstellung der Annahme, dass die Märchen von Gebrüdern Grimm im Fremdsprachenunterricht in dem heutigen Ungarn effizient angewendet werden können, sich als richtig erweist.
12
Unserer Absicht nach soll erreicht werden, dass sich die Materialauswahl für die Unterstufe DaF erweitert, indem eine auf den Grimm-Märchen beruhende Materialsammlung für den Anfangsunterricht zusammengestellt und den Sprachlehrern zur Verfügung gestellt wird, in der kulturelle Werte aufzufinden sind, damit die Kinder in der Deutschstunde mit aufzubewahrenden Werten bekannt werden und sie sich verinnerlichen (Kurtán, 2001).
Thema Vorliegende Arbeit bezieht sich auf das Nachweisen der wirksamen Anwendbarkeit der Märchen der Gebrüder Grimm in dem Fremdsprachenunterricht in der Unterstufe in dem heutigen Ungarn. Zuerst wird die positive Auswirkung der Vermittlung von literarischen Texten auf Grund internationaler und nationaler bildungspolitischer Dokumente nachgewiesen, danach werden Schulbücher überprüft und didaktische Erfahrungen von Lehrkräften und anderen Fachleuten gesammelt, analysiert, verglichen und ausgewertet. Die Einstellung und Haltung von Kindern, ihren Eltern und Lehrern zu den Märchen der Brüder Grimm wird aufgrund einer an allen Basisschulen von Ungarn durchgeführten Untersuchung herausbekommen. Eine Aufgabensammlung wurde erstellt, erprobt und dem Anhang beigelegt, die die Anwendbarkeit der Märchen-Grimm illustrieren soll. In der Darstellung wird ein Überblick aus historischer Perspektive dargeboten, die Untersuchung wird in interdisziplinärem Rahmen durchgeführt, damit die Hypothese vielseitig nachgewiesen wird, nämlich, dass die Gültigkeit der humanen Werte in den Märchen aus verschiedenen Aspekten betrachtet über einen ewigen und universellen Charakter verfügt. In den Mittelpunkt der Arbeit wird der bis jetzt noch unerforschte philosophische Aspekt gestellt, mithilfe dessen nachgewiesen werden soll, dass die Märchen der Gebrüder Grimm allgemeine menschliche Werte verkörpern, die aufzubewahren, zu den elementaren menschlichen Verpflichtungen gehört. Den zweiten Schwerpunkt der Dissertation bildet die Darstellung der Parallelität in den Werten der Märchen und in den pädagogisch bevorzugten Funktionen der Gegenwart.
Aktualität Die Anwendung der Grimm-Märchen in dem Fremdsprachenunterricht gehört in vielen Ländern zur alltäglichen Schulpraxis. Bei uns hingegen fehlt es sowohl an klarer fachspezifischer Empfehlung und relevantem Lehrmittel, als auch an theoretischem Hintergrund für die Anwendung der Grimm-Märchen. Daher ist es unsicher und situationsabhängig, ob Grimm-Märchen in der Schulpraxis vorkommen. Die in dem Fremdsprachenunterricht angebotenen Grimm-Märchen könnten zum Verringern des Einflusses der wertlosen und den Geist ruinierenden Wirkungen der in alarmierender Anzahl vorhandenen Massenkultur beitragen. In den Grimm-Märchen, in denen man mit allgemein menschlichen Fragen beschäftigt, liegen die starken Wurzeln unserer europäischen Kultur, die Fütterung der Seele bieten können. In den heutigen postmodernen Zeiten, beladen mit Unsicherheiten, wachsen Generationen auf, die in der Welt keine Orientierung finden können. Daher ist es besonders wichtig, mit allen möglichen Mitteln, auch mithilfe Märchen, die kindliche, innerliche, grundlegende Welt zu stabilisieren ( Butler, 1997; KürschnerPapp,1989). Ohne stabile Innenwelt kann kein Mensch gesund heranwachsen. 13
Es wird ferner gezeigt, dass es sich durch die Anwendung der Grimm-Märchen im Fremdsprachenunterricht im Einklang mit den heutigen pädagogischen Anforderungen eine ausgezeichnete Gelegenheit bietet, die kognitive Denkweise zu fördern und gleichzeitig auch zu der weitesten Entwicklung von weiteren Schlüsselkompetenzen beizutragen (Nagy, 2009; Bárdos, 2005). Auch die Bearbeitung der Grimm-Märchen kann gemäß den Erwartungen der aktuellen methodischen Lehr-Trends vorgehen. Es bietet sich eine Vielzahl von Einzel-, Gruppen- und Projektarbeiten, Dramatisierung, Bewegung und anderen pädagogisch wünschenswerten Aktionen (Nagy, 2000). Es wird auf viele Weise gezeigt, dass man durch die Anwendung der Grimm-Märchen in der Deutschstunde einem der wichtigsten Ziele näher gebracht wird, nämlich der Herausbildung und Entwicklung der positiven Einstellung zum Fremdsprachenlernen und der Entwicklung des Basiswissens der Kinder.
Bisherige Forschungsergebnisse Vorreiter der bisher durchgeführten Grimm-Märchenforschungen sind deutsche und amerikanische Forscher, die erkannt haben, dass die Interpretation der Grimm-Märchen nicht nur auf die Sprachkenntnisse der meisten Einwanderer eine positive Auswirkung ausüben kann, sondern auch auf die Verbesserung des gegenseitiges Verständnisses, weiterhin auf die Entwicklung der emotionellen Intelligenz, sowie der Bewahrung der Identität. In den Klassenzimmern, wo die Kinder der Einwandererfamilien mit spärlichen Sprachkenntnissen sitzen, ist es besonders ratsam, allgemein bekannte und beliebte Märchen zu verwenden (Bárdos, 2005). An ungarischen Universitäten dagegen werden nur wenige fremdsprachenpädagogische Forschungen auf die Grimm-Märchen ausgerichtet.Es gibt ein paar Lehrstühle, wo sich die Dozenten mit Märchenforschung befassen. Die bekanntesten einheimischen Grimm-Forscher sind Timárné Hunya Tünde, Szöts Éva, Peér Hajna, Petrolay Margit, Komáromi Gabriella, Újlakyné Szűts Éva, Horn Katalin, Láng János, Weiss János, Biczó Gábor, Csűry Andrea, Lovász Andrea, Hermann Zoltán. Die umfassendsten fremdsprachenpädagogischen Untersuchungen wurden in Ungarn vor kurzem von Julia Kosa (Nyíregyháza) durchgeführt.
Forschungsdisziplinen im Hintergrund Die fremdsprachenpädagogischen Forscher haben die Möglichkeit, aus umfangreichen Ergebnissen unterschiedlicher Disziplinen zu schöpfen. Literaturwissenschaft, Linguistik, Pädagogik, Psychologie, Volkskunde, Theologie sind die wichtigsten Wissenschaftsgebiete, wo man sich mit der Deutung der Grimm-Märchen befasst. Die methodischen Empfehlungen und die theoretischen Arbeiten im Bereich Pädagogik von Kast (1984), SchröderLöschmann(1984), Di Pietro (1994) und Haas( 1984) sind immer noch aktuell und von hoher Bedeutung. Die wichtigste psychologische Arbeit wurde von Bettelheim (2002) durchgeführt, nach deren Veröffentlichung es immer mehr verbreitet wurde, die Grimm-Märchen an Schulen wieder zu verwenden. In diese Arbeit werden auch weitere Forschungsergebnisse einbezogen. Es werden philosophische, gesellschaftspsychologische, kulturelle, biopsychosozialische und traditionelle Aspekte der Wertlehre ebenfalls betrachtet. Im Rahmen dieser Arbeit könen jedoch keine allen relevanten Bereiche behandelt werden. Den Grimm-Forschern steht außerdem eine Reihe von Veröffentlichungen, Zeitschriften und Veranstaltungen zur Verfügung, um ihre Kenntnisse zu erweitern und auszutauschen. 14
Die Neuigkeit unserer Arbeit besteht darin, dass die bisher zustandegekommenen theoretischen Forschungsergebnisse, weiterhin die praktischen Erfahrungen auf einer philosophischen Basis überblickt und zusammengefasst werden. Die Aufgabensammlung und die Untersuchung der Haltung von Kindern, ihren Eltern und Sprachlehrern zu den GrimmMärchen sind auch Neuerstellungen.
Aufbau der Dissertation Das Inhaltverzeichnis ist bei der Orientierung behilflich. Das Vorwort enthält einleitende Gedanken. Der Textkorpus der Dissertation ist in sechs Teile geteilt. In dem ersten Kapitel werden die drei Hypothesen aufgestellt. Am Anfang jedes Kapitels wird das zu diskutierende Thema bezüglich der aufgestellten Hypothesen genannt und am Ende die gewonnenen Ergebnisse zusammengefasst sowie Schlussfolgerungen gezogen. Nach der Ausführung der Gedanken zu allen Hypothesen werden Thesen aufgestellt. In der Zusammenfassung stehen die Schlussgedanken und die weiteren Pläne zum Fortfahren der angefangenen Forschungsarbeit. Am Ende der Dissertation stehen das Literaturverzeichnis und die Liste der Publikationen der Verfasserin. Im Anhang wird die Auswertung des vollständigen Materials der Fragebogenuntersuchung zu der Haltung zu den Grimm-Märchen der Kinder, ihrer Eltern und Lehrer der Dissertation beigelegt. Die Aufgabensammlung zu den Grimm-Märchen wird in der Anlage dargestellt.
Forschungsmethoden Um die Hypothesen zu beweisen, werden folgende multi-und interdisziplinäre Methoden verwendet: In bezug auf die Hypothese 1, nach der die Wertvorstellungen, die aufgrund der GrimmMärchen formuliert werden können, auch heute noch relevant sind, wird nationale und internationale Fachliteratur der Fremdsprachenpädagogik studiert, analysiert und identifiziert (Appelbaum,2003; Kósáné, 1993; Somló, 2004).Mithilfe der Vergleich- , Schlussfolgerung und Synthese-Methode wird festgestellt, welche Wertvorstellungen sowohl den GrimmMärchen, als auch den heutigen pädagogischen Zielsetzungen zu entnehmen sind (Bárdos, 2005; Nagy, 2000;Váriné, 1998,; Lappints, 1998; Zsolnai, 1996).
15
Aufgrund heimischer und internationaler bildungspolitischer Dokumente werden die heute wünschenswerten Werte erläutert (Bildungspolitische Dokumente 2001-2010). Mithilfe konkreter spezifischer Märchenanalyse werden Märchenwerte erforscht, formuliert und mit den realen Werten aus dem Blickwinkel des Alltags und verschiedener Wissenschaftsbereiche verglichen (Zsolnai, 1996). Mithilfe analytischer Methode wird festgestellt, welche Schlüsselkompetenzen bei der Anwendung der Grimm-Märchen zu entwickeln sind (Nagy, 2007). In bezug auf die Hypothese 2, nach der die Grimm-Märchen im Lernprozess erfolgreich genutzt werden können, wird auf folgende Weise nach Beweisen gesucht: Es wird die verfügbare relevante pädagogische Literatur zu den heutigen theoretischen und praktischen methodischen Empfehlungen bewertet und zusammengefasst (Kast, Haas, Löschmann-Schröder, Di Pietro, Bárdos, Nagy, Poór, Bakonyi, Zsolnai). Es werden die Unterrichtserfahrungen zu den Grimm-Märchen an den ungarischen Basisschulen gesammelt, analysiert und zusammengefasst. Aus einer durchgeführten Haltungsuntersuchung zu den Grimm-Märchen wird die gewonnene Stellungnahme der betroffenen Schüler-, Eltern-und Lehrer analysiert und in der Schlussfolgerung berücksichtigt. Es wird eine neu zusammengestellte und erprobte Aufgabensammlung zu den GrimmMärchen gezeigt (Kirsch, 1991). In bezug auf die Hypothese 3, nach der die in der Untersuchung betroffene Population eine positive Einstellung zu den Grimm-Märchen hat, werden die Ergebnisse einer durchgeführten Fragebogenuntersuchung unter den deutschlernenden Kindern in den 3-4. Klassen an allen ungarischen Basisschulen und deren Eltern bzw. Sprachlehrern gezeigt (Babbie, 2000). In dem oben erläuterten Beweisverfahren werden die drei Hypothesen voneinander nicht starr unterschieden. Die Fragen sind komplexer Natur, es gibt zahlreiche Überlappungen, so dass die Fortschritte des Nachweisverfahrens nicht in einer geraden Linie erfolgen können, sondern auch in Form von Back-Referenzen.
Inhalt der einzelnen Kapitel 1. In dem Kapitel 1. werden die drei Hypothesen der Untersuchung aufgestellt. Sie lauten, wie folgt: Die aufgrund der Grimm-Märchen formulierbaren Wertvollstellungen sind auch noch heute relevant. Die Grimm-Märchen können in dem Lehr-und Lernprozess erfolgreich eingesetzt werden. Die Einstellung zu den Grimm-Märchen der befragten Population erweist sich als positiv.
16
2. In dem Kapitel 2. werden die Fragen der schulischen Arbeit mit den literarischen Texten einschließlich der Grimm-Geschichten im Fremdsprachenunterricht in verschiedenen Zeitaltern diskutiert. Es steht fest, dass Fremdsperachenkenntnisse auch in der Vergangenheit als wertvoll beurteilt wurden. Tatsache ist weiterhin, dass die Grimm-Märchen seit ihrer Erscheinung ständig einen Bestandteil des Fremdsprachenunterrichts bildeten, die auf verschiedene Weise unter den unterschiedlichen Bedingungen und pädagogischen Erwartungen aufgearbeitet wurden. Abschliessend wird festgestellt, dass sowohl in der Vergangenheit als auch in der Gegenwart solche Werte den Grimm-Märchen zu entnehmen sind, die einen wertvollen Bestandteil auch im heutigen Unterricht bilden. Weiterhin enthalten die Geschichten spezifische Merkmale, durch die der Lehr-und Lernprozess bedeutend erleichtert werden kann. Man kann daraus den Schluss ziehen, dass die Anwendung der Grimm-Märchen auch heute noch wünschenswert ist. 3.
In dem Kapitel 3. werden die Fragen der sprachpädagogischen Aspekte und Umstände des Fremdsprachenunterrichts in dem heutigen Ungarn untersucht. In dem Kapitel wird ein Überblick über den Sprachunterricht gegeben, sowie werden die wichtigsten europäischen und nationalen bildungspolitischen Dokumente analysiert. Es wird festgestellt, dass durch Verwendung der Grimm-Märchen Werte gestärkt werden, die auch laut bildungspolitischen Dokumenten empfehlenswert sind. Es muss jedoch artikuliert werden, dass trotz langsamer Verbesserung der heutigen Lage des Sprachlernens die Empfehlungen auf allen Ebenen der Praxis des Fremdsprachenunterrichts lückenhaft umgesetzt werden (Europäische bildungspolitische Dokumente 2001-2010; Kovács, 1999; NAT, 2003). Nachstehend werden Charakterzüge der Grimm-Märchen aufgelistet, durch die der Lehr- und Lernprozess aus methodischer Sicht erleichtert werden kann. Schliesslich wird festgestellt, dass die Wertevermittlung durch die Anwendung der Grimm-Märchen in vollem Umfang mit den einschlägigen internationalen und nationalen Standards von Werten und modernen Methoden übereinstimmt, die auf das Lehren und Lernen basiert erreicht werden können. In diesem Kapitel erwiesen sich die ersten zwei Hypothesen als richtig.
4. In dem Kapitel 4. werden die Wertinhalte philosophischen Charakters der GrimmMärchen untersucht. Es wird die Hypothese bewiesen, dass die Existenz der Geschichten selbst sowie deren Inhalt über einen philosophischen Charakter verfügen, der wertvoll ist. Die Grimm-Märchen verkörpern Werte, deren Aufbewahrung, Erhaltung und Weitergabe an die nächste Generation zu unseren humanen Verpflichtungen gehören (Neuhaus, 2005). Die Grimm-Märchen werden im Rahmen dieser Studie zum ersten Mal aus philosophischer Sicht überblickt. Die philosophische Basis ist einerseits aus forschungsmethodologischem Aspekt notwendig, die Forschung kann nur auf diese Weise wissenschaftlich akzeptabel gemacht zu werden ( Barko, 1998). Auf der anderen Seite ist die philosophische Basis notwendig, um die Hypothese, dass die den Grimm-Märchen entnommenen Werte auch heute noch relevant sind, zu beweisen. Die geistige Ebene stellt die Verbindung zwischen dem Denken und den philosophischen Merkmalen der Grimm-Märchen her (Biczó, Hermann, Lovász, 2006), die zu den reinsten humanen Werten gehören.
17
Es werden die relevanten Sektoren der pädagogischen Philosophie berücksichtigt, zum Beispiel die Ergebnisse der Handlungstheorie, der Ontologie und der Erkenntnistheorie (Zsolnai, 1996).Über den theorethischen Überblick hinaus wird eine philosophische Analyse von 18 konkreten Grimm-Märchen durchgeführt. Es wird festgestellt, dass die Märchen der philosophischen, ethischen und praktischen Entwicklung des Denkvermögens der Kinder beitragen können, indem sie ihnen zum Beispiel helfen klarzustellen, zu verstehen und zu befestigen, was der Unterschied zwischen dem Bösen und dem Guten ist (Bettelheim, 2002). Da das Gute und das Böse die Grundbegriffe aller Philosophien und Weltanschauungen sind, ist es unentbehrlich, diese zwei Bereiche voneinander eindeutig trennen zu können.Andere Haltung zu dem Bösen und dem Guten darf auf keinen Fall akzeptiert werden. Die Identität der Kinder wird gestärkt, da sie sich mit dem um den Sieg des Guten kämpfenden Helden identifizieren. Die Grimm-Märchen bieten eine praktische Hilfe den Kindern, sich in der Welt moralisch und praktisch orientieren zu können. Die positive Auswirkung der Märchen verursacht in den Zuhörern Katharsis, die der Motivation, der Grundlage des erfolgreichen Sprachlernens dienen soll (Nikolov, 2004). Keine anderen literarischen Werke können eine so starke Auswirkung auf die Kinder ausüben, wie die alten Märchen. Am Ende des Kapitels wird schlussfolgert, dass die Wertvorstellungen, die auf der Grundlage der Grimm-Märchen formuliert werden können, auch aus philosophischem Gesichtspunkt relevant zu beurteilen sind. Die Hypothese 1 wurde demnächst wieder einmal bewiesen. 5. In dem Kapitel 5 werden weitere Wertaspekte der Grimm-Märchen mit wünschenswerten Wertvorstellungen, gewonnen aus der Sicht weiterer Wissenzweigen verglichen. Es wird festgestellt, dass die Erwartungen hinsichtlich bestrebter Werte, in den wissenschaftlichen Studien und in den Grimm-Märchen großenteils übereinstimmen. Die ideale Altersstufe für Erlernung der Kulturgüter liegt unter 11 Jahren. In diesem Alter lernen die Kinder spielerisch, sie erlernen grundlegende Wissenswerte, zum Beispiel wie man sich im Alltag zurechtfindet, weiterhin wie man praktische, einfache Tätigkeiten ausüben kann, für die ausgezeichnete Beispiele aus den Märchen gewonnen werden können ( Nagy, 2007; Tomoriné, 1985). Daraus wird schlussfolgert, dass die Beschäftigung mit den Märchen in der Unterstufe nicht nur empfehlenswert, sondern auch notwendig ist. 6.
In dem Kapitel 6. wird eine im Laufe des Schuljahrs 2007-2008 an allen Basisschulen von Ungarn durchgeführte empirische Fragebogebuntersuchung, dargestellt ( Babbie, 2000). Die befragte Population bildeten die deutschlernenden Schüler in den 3-4.Klassen der Unterstufe, sowie ihre Eltern und Sprachlehrer. An der Untersuchung nahmen insgesamt 11 Schulen, 286 Schüler, 173 Elternteile und 17 Deutschlehrer teil.Das Ziel der Befragung war die Haltung der befragten Population gegenüber den GrimmMärchen herauszubekommen. Wir wollten die Hypothese nachweisen, dass die Einstellung der befragten Population für die Grimm-Märchen positiv ist.
18
Aus den gewonnenen Ergebnissen wurde festgestellt, dass die Einstellung der Erwachsenen zu den Grimm-Märchen eindeutig positiv ist. Etwa 90% der Eltern und der Deutschlehrer haben gesagt, dass die Kinder Grimm-Märchen brauchen. Ihrer Meinung nach wirken die Märchen auf die Kinder positiv aus, vorwiegend im Bereich Lesen, Erziehung, Persönlichkeitentwicklung und soziales Verhalten. Laut der Berichte der Eltern machen Grimm-Märchen 44% aller Lieblingslesestoffe ihrer Kinder aus. Grimm-Märchen werden den Kindern fast überall sowohl zu Hause als auch in der Deutschstunde zur Verfügung gestellt. Die Kinder arbeiteten mit Arbeitsblättern. Sie sollten etweder den unbekannten Märchentext oder einen Text des Lehrwerks auswählen und eine dazuhörende, einfache Aufgabe lösen. Die Kinder wählten Grimm-Märchentexte in grosser Anzahl aus. Etwa 40% der befragten Kinder arbeiteten lieber mit den Grimm-Texten, als mit den herkömmlichen Schulbüchertexten, obwohl sie sich mit den Grimm-Geschichten auf deutsch noch nie beschäftigten, sie waren für die Kinder völlig fremd. Die Wahl der Kinder fiel im Wert von 40 % auf die Texte aus den Grimm-Märchen. Grimm-Märchen wurden von niemand negativ beurteilt. Es ist natürlich ganz anders, Märchen aus Spass zu lesen, als in der Deutschstunde zu lernen, trotzdem ist es zu behaupten, dass man mit der positiven Wirkung der Märchen rechnen soll. Auf Grund der Ergebnisse der durchgeführten Untersuchung ist weiterhin festzustellen, dass die Haltung der Kinder mit der der Lehrer prägnant korreliert. An den Schulen, wo die Lehrer Grimm-Märchen präferieren, sie für nützlich halten und in den Stunden regelmässig verwenden, fiel die Wahl der Kinder öfter auf die den Grimm-Märchen entnommenen Texte, als dort, wo der Lehrer für nicht so wichtig hält, Märchen in die Klassenzimmer mitzubringen. Durch die Ergebnisse der durchgeführten Fragebogenuntersuchung erwies sich die Hypothese 3, nämlich, dass die Befragten gegenüber den Grimm-Märchen positiv eingestellt sind, als wahr. Anschließend wird festgestellt, das die am Anfang der Dissertation aufgestellten drei Hypothesen erwiesen sich als wahr. Zum Schluss werden die Thesen der Dissertation aufgestellt.
Thesen Die aufgrund der Grimm-Märchen formulierbaren Wertvollstellungen sind auch noch heute relevant. Die Grimm-Märchen können in dem Lehr-und Lernprozess erfolgreich eingesetzt werden. Die Einstellung zu den Grimm-Märchen der befragten Population erweist sich als positiv.
19
Ausblick, Abschlussworte Nach den gewonnen Ergebnissen wird festgestellt, dass die Grimm-Märchen im Einklang mit den internationalen Empfehlungen der Fachliteratur in der schulischen Arbeit im Lehr-und Lernprozess im Anfangsunterricht Deutsch als Fremdsprache in dem heutigen Ungarn effektiv genutzt werden können. Es ist zu hoffen, dass ein paar Grimm-Märchen bald in den Schulbüchern Platz finden. Vor der Einführung müssen aber noch ein paar Fragen geklärt und die angefangene Untersuchung sowohl auf praktischer als auch theoretischer Ebene erweitert werden.Es ist zu erwarten, dass die Ergebnisse mancher Korrektion unterliegen werden. Um die Verhältnisse in der Praxis besser zu verstehen, soll die Fragenbogenuntersuchung auch an weiteren Schulen verbreitet durchgeführt werden. Die Aufgaben in dem Anhang sollen in einem breiteren Kreis getestet werden und auf Grund der gewonnenen Daten korrigiert, ergänzt und den Erfordernissen angepasst werden.
Anhang Im Anhang ist das vollständige Material der Fragebogenuntesuchung eingefügt.
Anlage In der Anlage befindet sich das Aufgabenmaterial zu dem Märchen „ Der Wolf und die sieben Geisslein“.
20
A tézisek elkészítéséhez használt irodalom Appelbaum, Stanley: Selected folktales-Ausgewählte Märchen: collected by Jacob and Wilhelm Grimm. Mineola-New York, Dover Publications, INC. 2003. Babbie, Earl: A társadalomkutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, 2000. Bárdos Jenő: Élő nyelvtanítás-történet. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. Barkó Endre: Kommunikatív didaktika. Budapest. Dinasztia Kiadó, 1998. Bettelheim, Bruno: Kinder brauchen Märchen. München.Ford. Mikkel, Liselotte-Weitbrech, Brigitte. Deutscher Taschenbuch Verlag GmbH, 24. Auflage. 2002. Biczó Gábor: Népmese és modernizáció kapcsolata. In: Közelítések a meséhez. Szerk. Bálint Péter, Debrecen, Didakt Kiadó, 2006. 95-112.p. Di Pietro, R. J. : Szerepjátékok a nyelvórán. Stratégiai interakció. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. Európai referenciakeret: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: HTTP://WWW.CULTURE2.OOE.INT/PORTPOLIO ( 2009.12.) Földes Csaba: Zur gegenwärtigen Situation des Deutschen als Fremdsprache in Ungarn: dargestellt im osteuropäischen Kontext. In: Zielsprache Deutsch, 1992. 1. 30-40. p. Haas, Gerhard (Hrsg.): Kinder-und Jugendliteratur. Ein Handbuch. Stuttgart, Reclam Verlag. 1984. Hermann Zoltán: A mese archeológiája. In: Közelítések a meséhez. Szerk. Bálint Péter, Debrecen, Didakt Kiadó, 2006. 35-42. p. Kast, Bernd: Literatur im Unterricht. Deutsch als Fremdsprache. Methodische-didaktische Vorschläge für den Lehrer. München, Goethe-Institut, 1984. Kirsch, Dieter: Materialien zu „Der Wolf und die sieben Geißlein”. Primarschulmaterialien. München. Goethe-Institut, 1991. Kósáné Oláh Julianna: Die Literatur im kommunikativen Deutschunterricht. Nyíregyháza, 1993, Kandidátusi értekezés. Kézirat. Kovács Katalin: A NAT eurokompatibilitása. In: Vágó Irén (szerk.)Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években. Budapest, Okker Kiadó, 1999, 203-221. p. Kultúra és pszichológia. Szerk. Nguyen, Luu, Lan, Anh-Fülöp Márta. Ford. Berkics MihályBujdosó Bori- László Péter-Thuna Orsolya. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. Kurtán Zsuzsa: Idegen nyelvi tantervek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. Kürschner, Wilfried- Papp, Edgar (Hrsg.): Jacob und Wilhelm Grimm. Fachwissenschaftliche und fachdidaktische Beiträge zur Werk- und Wirkungsgeschichte. Cloppenburg, Verlag Günter Runge, 1989.
21
Lovász Andrea: A mesélő ember. In: Közelítések a meséhez. Szerk. Bálint Péter, Debrecen, Didakt Kiadó, 2006. 43-62p. Löschmann, Martin-Schröder, Gisela: Literatur im Fremdsprachenunterricht. Leipzig, VEB Verlag, 1984. Lüthi, Max: Das europäische Volksmärchen. Form und Wesen. München, Francke Verlag, 1978. Nagy József: XXI. század és nevelés. Budapest, Osiris Kiadó, 2000. Nagy József: Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Szeged, Mozaik Kiadó, 2007. Nagy József: Fejlesztés mesékkel. Szeged, Mozaik Kiadó, 2009. Neuhaus, Stefan: Märchen. Tübingen-Basel, A. Francke Verlag, 2005. Nikolov Marianne: Az életkor szerepe a nyelvtanulásban. In: Modern Nyelvoktatás, 2004. 1. sz. 3-26.p. Pethő Bertalan (szerk.): poszt-posztmodern. A kilencvenes évek. Vélemények és filozófiai vizsgálódások korszakváltozásunk ügyében. Budapest, Platon Kiadó, 1997. XXIV. Petneki Katalin: Kereszttantervi kompetenciák fejlesztési lehetőségei az idegennyelvoktatásban. In: Modern Nyelvoktatás, 2004. április, X. évfolyam, 1. 27-32. p. Poór Zoltán: Nyelvpedagógiai technológia. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. Propp, Wladimir J.: A mese morfológiája (Voigt Vilmos- szerk.)Budapest, Osiris-Századvég Kiadó, 1995. Timárné Hunya Tünde: A népmese és a műmese sajátosságairól. In: Közelítések a meséhez. Szerk. Bálint Péter, Debrecen, Didakt Kiadó, 2006. 254-259. p. Tomoriné Radnai Zsófia: Bevezetés a kisgyermekek idegennyelvi nevelésébe. Budapest, TIT, 1985. Vágó Irén-Balázs Éva-Kocsis Mihály: A képességfejlesztő program hatása és eredményei. Oktatáskutató Intézet, Budapest, 1990. Váriné Szilágyi Ibolya: Az értékvilág a mindennapokban és az elméleti tudatban. In: Lappints Árpád (szerk.) Érték és nevelés. Pécs, Comenius Bt. Kiadó, 1998. Zsolnai József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Vázlatok a pedagógia filozófiai és társadalomtani vonatkozásainak megragadásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.
22
A doktori értekezéshez kapcsolódó publikációs jegyzék Régi mese mai tanulságokkal. In: Nyelvinfó, 1997. december, 5. évf. 5. szám, 14-16. p. Az ilyen mesék közreadása kötelességünk. In: Módszertani Közlemények, 1998. 38. évf. 2. szám, 72-74. p. Kísérleti tapasztalataink a mese világáról. In: Módszertani Közlemények, 1998. 38. évf. 3. szám, 107-115. p. Környezetbarát mesevilág. In: Módszertani Közlemények. 2001. 41. évf. 2. szám, 78-81. p. Szerelmes levél a német órán. In: Módszertani Közlemények, 2002. 42. évf. 4. sz. 174-179. p. Klasszikus mesék az idegennyelv - oktatásban. In: Katedra, 2004. XII. évfolyam, 2. szám, október, 28-31. p. Pozsony, Szlovákia Gyermekkorból a felnőttkorba. (Grimm: Vasjankó.) In: Módszertani Közlemények, 2002. 42. évf. 2. szám, 55-65. p. Klasszikus mesék az idegennyelv-oktatásban. In: Módszertani Közlemények, 2004. 44. évf. 4. szám, 162-167. p. Kulturális értékek közvetítésének lehetőségei a kisgyermekkori német nyelvoktatásban. In: Apácai-napok Tanulmánykötet, 2004, 156-164. p. Kulturális értékek közvetítésének lehetőségei a kisgyermekkori német nyelvoktatásban. In: Tantárgypedagógiai kutatások Tanulmánykötet, Baja, 2005. 406-414. p. Gyermekirodalom a Tanítóképzésben In: Kulcs Európához, 2006. Trezor Kiadó, Budapest, 149-165. p. Zur Subjektivität der Rezeption. Die Prinzessin auf der Erbse. Kinderliteratur im Fremdsprachenunterricht. Trezor Kiadó, Budapest, 2004. 75-94. p. Klasszikus német mesék az idegennyelv-oktatásban és az európai dimenzió. In: PAIDEIA, 2007/2. 82-93. p. Klassische deutsche Märchen und die europäische Dimension. In: Spring University, 2007, Changing education in a changing society, Klaipedos universitetas, ATEE, Lithuania, 95-106. Grimm-mesék a német nyelv oktatásában Magyarországon. In: Acta Hungarica, XVIII. évf. Ungvár, Ukrajna, 263-272. p. Grimmove rozprávky vo vỳučbe nemeckého jazyka v Mad’arsku. In: Tradícia a perspetívy mad’arskej kultúry v strednej Európe. Nitra, Slovakia. 2009. Grimm-mesék a pedagógiai folyamatban. In: iskolakultúra 2010. január. 131-145. p.
23
Grimm-mesék alkalmazása a pedagógiai folyamatban (monográfia). In: Újítás és hagyomány a neveléstudományokban II. Nitra, Slovakia. 2010. 5-41. p. ISBN 978-80-8094-668-5 A mesék szerepéről a gyermeki világlátás alakításában („ Az üveghegyen innen, az Óperenciás-tengeren túl…”) In: Jubileumi kötet Lizanec Péter professzor 80. születésnapjára Ungvár, 2010.
24
25
