A gráci Magyar Ovi daloskönyve
Megy a gőzös kereke, fölfele és lefele. Vizet iszik, meg is áll, míg__________ be nem száll.
Ősz Versek, megzenésített versek Weöres Sándor
Galagonya
Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája.
Kányádi Sándor
Alma
Megzenésített versek, játékok Csukás István
De jó a dió!
2. Gyere, te rigó, itt van a dió: Héja ropogó, bele csudajó.
Csőszjáték
Egy gyermek a csősz, aki leguggol és úgy tesz, mintha aludna. A többiek körülötte helyezkednek el és éneklik a dalt. A pásztor erre a lármára fölébred, és kergetni kezdi a szőlőtolvajokat, akik riadtan elmenekülnek. Akit elfog, az lesz az új csősz.
Játékok Badacsonyi szőlőhegyen Egyik kezünkkel ütögetjük a hátunkat.
Két karunkkal lengetünk jobbra-balra.
Kérdőjel mutatása. Alkar csipkedése.
Jobbra, majd balra mutatás. Csípőkörzés.
Kört alakítanak a gyerekek, egyikük középre áll. Az ének ütemére, mintha kiolvasna, ujjával sorban mindenkire rámutat. Akire a “csűr” szó jut, azzal két kézzel kezet fogva a kör közepén körbe lépeget, míg az ének tart. A játék újrakezdésénél beáll a gyermekek közé, választott társa pedig kiszámol.
Dombon törik a diót
ritmusra mondva:
Körben állunk, egymás kezét megfogva, elindulunk, majd irányt váltunk, megállva tapsolni kezdünk, lecsücsülünk.
Mondókák, találós kérdések Mondókák Gomba, gomba, gomba, a fej veregetése ujjbegyünkkel Nincsen semmi gondja. legyintés Ha az eső esik rája, az esőt utánozva kocogtatjuk a fejünket Nagyra nő a karimája. karkörzés a fej fölött Az esőt csak neveti, szájra mutogatás nevetve Van kalapja, teheti. a fej ütögetése Jön az ősz, jön az ősz, nyomunkban már a csősz. Nem loptunk mi egyebet, csak egy kosár felleget. Itt az ősz, jön az ősz, didereg már a csősz.
Lábam egy van, bordám több van, helyem itt van, helyem ott van. Napos időn otthon hálok, borús időn utcán járok. (ESERNYŐ)
Találós kérdések Kis ember áll az erdőben, nagy kalap van a fejében. Ha kalapját megetted, őt magát is ismered. (GOMBA) Sünilabda, zöld a színe. Ősszel pottyan le a fűbe. Benne barna golyó lapul, nagyot pattan, hogyha gurul. Mi az? (GESZTENYE) Zöld burokba születtem, mikor aztán nagy lettem, a zöld burok kifeslett, és az úrfi kiesett. (DIÓ) Gyümölcs vagyok, édes vagyok, ha megértem, piros vagyok. Télen elrejt jól a kamra, Mi is volnék, ha nem…? (ALMA)
Tél, Mikulás, karácsony, farsang Versek, mondókák, találós kérdések Weöres Sándor
Kányádi Sándor
Éj-mélyből fölzengő - csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő – csing-ling-ling tél öblén halkan ring.
Aki fázik, vacogjon, fújja körmét, topogjon, földig érő kucsmába, nyakig érő csizmába, burkolózzék bundába, bújjon be a dunyhába, üljön rá a kályhára mindjárt megmelegszik.
Száncsengő
Földobban két nagy ló - kop-kop-kop – nyolc patkó. Nyolc patkó – kop-kop-kop csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő - csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő – csing-ling-ling tél öblén távol ring.
Aki fázik
Weöres Sándor
Olvadás
Csipp, Csepp, Egy csepp, Öt csepp Meg tíz; Olvad a jégcsap Csepereg a víz.
karunkat átfonjuk a testünk előtt, mintha fáznánk fújjuk a körmünket és topogunk lehajolunk a bokánkhoz a nyakunkhoz tartjuk az öklünket fölvesszük a bundát bebújunk a dunyhába leülünk a földre
Találós kérdés Egy kis házban öt kis szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen. (KESZTYŰ) Mondóka Liccs-loccs, locsogó, esik eső, hull a hó. Hull a hó, hull a hó, Hógolyózni, jaj, de jó!
Versek, megzenésített versek Tóthárpád Ferenc
A hóember
Kányádi Sándor
Betemetett a nagy hó
Bár neve: ember, hóból a lába, hóból a törzse, hó a ruhája.
Betemetett a nagy hó erdőt, mezőt, rétet, minden, mint a nagyanyó haja, hófehér lett.
Tán nem is ember! Vagy talán mégis? Meg sose moccan, tudja a szél is.
Minden, mint a nagyapó bajsza, hófehér lett, csak a feketerigó maradt feketének.
Két szeme: két gomb, Répa az orra. Szén-mosolyáért Pisti csúfolja. Karjai ágak, „ég fele néznek”! Hessegetik a széncinegéket.
Énekek Mikulás
Kis karácsony, nagy karácsony
2. Jaj, de szép a karácsonyfa, Ragyog rajta a sok gyertya. Itt egy szép könyv, ott egy labda. Jaj, de szép a karácsonyfa!
Versek, megzenésített versek Gazdag Erzsi
Itt a farsang Itt a farsang, áll a bál, keringőzik a kanál, Csárdást jár a habverő, bokázik a máktörő. Dirreg, durrog a mozsár, táncosra vár a kosár, A kávészem int neki, míg az őrlő pergeti.
Gryllus Vilmos
Maszkabál
Heje-huja vigalom! habos fánk a jutalom. Mákos patkó, babkávé, értük van a parádé.
2. Bál, bál, maszkabál! Tarka-barka sapka, sál, málnaszörp és szalmaszál: Áll a bál, áll a bál, áll a fényes maszkabál!
3. Bál, bál, maszkabál! Julcsi, Panka, Pista, Pál karja, lába táncra áll: Áll a bál, áll a bál, áll a fényes maszkabál!
Tavasz, húsvét, anyák napja, pünkösd Versek, megzenésített versek Weöres Sándor
Tavaszköszöntő 2. Már közhírré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik, szőkék leglébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék.
Weöres Sándor
Eresz alól
Ide-oda nézegetünk kezünket a homlokunkhoz tartva, mutatóujjunkkal hernyómozgást utánzunk, csőrt utánozva mozgatjuk kezünket, a hasunkat simogatjuk.
Mondókák, locsolóversek, találós kérdések, énekek Mondóka
Tavaszi szél vizet áraszt
Nem fúj már és nem havaz, itt van itt van a tavasz! Csip-csirip, csip-csirip, Kikelet kivirít! Locsolóversek Rózsa, rózsa szép virágszál, Szálló szélben hajladozzál. Napsütésben nyiladozzál, Meglocsollak, illatozzál. Ákom-bákom, berkenye, Szagos húsvét reggele. Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot. Zöld erdőben jártam, Kék ibolyát láttam. El akart hervadni Meg szabad-e locsolni?
2. Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom? Te engemet s én tégedet, virágom, virágom. Találós kérdés Barlang mélye az én hazám, itt élem világom, télen alszom, nyáron meg a kerekerdőt járom. Azt se bánnám, ha az erdő csupa mézzé válna! Bár nem tudom, hogy akkor majd hol terem a málna? (MEDVE)
Zelk Zoltán
Hóvirág
Jó hogy látlak hóvirág, megkérdezem tőled, mi hírt hoztál, mit üzensz erdőnek, mezőnek? Szedd a szárnyad szaporán vidd a hírt madárka, útrakelt már a tavasz, itt lesz nemsokára.
Hej, tulipán
Énekek Nyisd ki rózsám kapudat, Hadd kerüljem váradat! Rózsafának illatja, Az én szívem biztatja!
Ma van húsvét napja Hímes tojás lészen tizenkét pár készen mi számunkra, ha pedig nem lészen, vízipuskám készen számotokra.
Orgona ága Zúgja az erdő, susogja a szellő, üzenik az ágak, lombok: Légy te mindig nagyon boldog, Édesanyám!
Nyár Gryllus Vilmos
Megzenésített versek, énekek
Zápor
Száz liba egy sorba'
Énekek, találós kérdések Hol jártál báránykám?
2. Mit ettél, báránykám? Édes füvet, asszonykám. 3. Mit ittál, báránykám? Forrásvizet, asszonykám. 4. Ki vert meg, báránykám? Szomszéd legény, asszonykám. 5. Sírtál-e, báránykám? Sírtam biz' én, asszonykám. 6. Hogy sírtál, báránykám? Ehem-behem, asszonykám.
Találós kérdések Van egy virág, jól ismerem, szúrós tövis között terem, hajnalpiros a levele, mondjam-e, hogy mi a neve? (RÓZSA) Kertben élek, illatozom, én vagyok a szépek szépe, Aki letép, jól vigyázzon, tövis karcol tenyerébe! (RÓZSA) Oda megyek gyűjtögetni, ahol vannak morzsák, Így marad a porszívóban üresen a porzsák. (HANGYA)
Énekek, találós kérdések Hová mégy, te kis nyulacska? Találós kérdések
2. Minek mégy te az erdőbe? Ingyom-bingyom táliber, tutáliber, máliber: vesszőcskéért. 3. Minek néked az a vessző? Ingyom-bingyom táliber, tutáliber, máliber: kertecskének. 4. Minek néked az a kiskert? Ingyom-bingyom táliber, tutáliber, máliber: virágoknak. 5. Minek néked az a virág? Ingyom-bingyom táliber, tutáliber, máliber: Anyácskámnak.
Vízben élek, brekegek, ismertek-e, gyerekek? Szúnyoglábon élek, a gólyától félek. (BÉKA) Nagyot ugrik mint a bolha, úszik, mintha ember volna, csücsül, szemét nagyra nyitja, nem más biz ez, mint a … (BÉKA) Se oldala, se feneke, mégis megáll a víz benne. (FELHŐ) Ágról ágra, fáról fára fürgén, vígan szökkenek, ám legvígabb akkor vagyok, hogyha diót törhetek. Szeretem a mogyorót is, a rügyet is megeszem! Találjátok ki gyerekek, hogy mi lehet a nevem! (MÓKUS)
Körjátékok Lánc, lánc A gyermekek kézfogással körbe járnak. Amelyik gyermek nevét éneklik, az arccal kifelé fordul és ezután úgy jár. Ha már mindenki kifordult, akkor “Forduljon be mindenki!” szöveggel az eredeti helyzetben állank fel.
Sétálunk
Körjátékok Bújj, bújj, zöldág
A gyermekek két sorba állank. Egymással szemben felemelt karral kaput nyitnak. Énekszóra elindul a sor a kapuk alatt. Az ének végén a kaput leengedik. Addig játsszák, míg mindenki sorra nem kerül.
Tekeredik
Megfogjuk egymás kezét, úgy csavarodunk be és ki.
Körjátékok Elvesztettem zsebkendőmet A gyermekek körbeállva énekelnek. Egy közülük a körön belül jár, a dal közepén a kendőjét valaki előtt leejti, az felveszi és utánaviszi. Az ének végén a zsebkendőt középen fogva, ketten forognak a kör közepén, a kívülállók tapsolnak. Az marad benn a körben, aki a kendőt kapta.
Megy a gőzős
2. A nagyapám Nagykanizsán lakik nékem. Masiniszta bácsi nagyon szépen kérem, vigyen engem el hozzája, én vagyok a legkedvesebb unokája.
Körjátékok Aki nem lép egyszerre
2. Nem megyünk mi messzire, csak a világ végire. Ott sem leszünk sokáig, csak tizenkét óráig.
Körben áll egy kislányka
2. Ezt szereti legjobban, ezzel forduljon gyorsan! Vége, vége, vége mindennek, vége a jókedvünknek!
Játékok Tűz-víz-szél A gyermekek szaladgálnak. Ha a játékvezető elkiáltja magát, hogy tűz: a gyerekek a bordásfalra menekülnek. Víz esetén: a padra ugranak; szélnél a gyerekek átölelik az anyukájukat.
Időjárás jelentés Esik az eső, dörög az ég, kopog a jég, villámlik, lecsap, kisütött a nap.
föntről indítva karjainkat lassan lefelé mozgatjuk lábunkkal dübörgünk ökölbe szorított kézzel kopogunk fej fölé emeljük nyújtott karunkat hirtelen leeresztjük karunkat karkörzés magunk előtt
Hétfő, kedd
Nyelvtörő Ekete, pekete, cukota pé, Ábel, bábel dominé. Csiszi á, csiszi bé, Csiszicsuszi kompodé.
Találós kérdések Kék lámpája villogó, szirénája vijjogó. Nem ok nélkül szirénáz, siet, hogyha ég a ház. Mi az? (TŰZOLTÓAUTÓ)
Csúszik, mint a csiga bőre, tiszta lesz a kezed tőle. Hogyha vizes, nagyon habos, minden holmit tisztára mos. Mi az? (SZAPPAN)
Szádba teszed, mégsem eszed, mi az? (KANÁL)
Foga van és mégsem eszik. (FÉSŰ) Éjjel-nappal mindig jár, mégis egy helyben áll. (ÓRA)
Ha rám nézel, visszanézlek, ha rám nevetsz, kinevetlek. Tiszta, igaz és hű vagyok, zsákbamacskát nem árulok. (TÜKÖR)
Akárhová vitték, mindig fejbeverték. (SZÖG) Kis dobozban száz veszély, piros nyelve sokat ér. Mi az? (GYUFA)
Versek, énekek Weöres Sándor
Megy a kocsi
2. Vajon hova fut a kocsi három falun át? Vajon hova fut a vonat völgyön, hegyen át? Weöres Sándor
Kocsi és vonat Jön a kocsi, fut a kocsi: patkó-dobogás. Jön a vonat, fut a vonat: zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön-hegyen át!
Zim, zim, megy a gép, megy a gép, fut a sinen a kerék, Forog a kerék. Zum, zum, nagy az út, nagy az út, fekete az alagút, A masina fut.
Versek, énekek Weöres Sándor
Haragosi
Ti csak esztek, isztok
Fut, robog a kicsi kocsi, rajta ül a Haragosi, din don diridongó. Ha kiborul az a kocsi, leröpül a Haragosi, din don diridongó.
Hogy a csibe, hogy?
Fut a havon a fakutya, vele fut a retyerutya, din don diridongó. Ha kiborul a fakutya, lepotyog a retyerutya, din don diridongó. Egymással szemben állunk, egymásba fektetjük a tenyerünket. “Hogya csibe, hogy?”-ra egyikünk ritmusra hármat üt a másik tenyerébe. “Három forint húsz”-ra vissza, majd fej fölött összeütjük a tenyerünket, utána egymásba karolva táncolunk jobbra és balra.
