A GÖNYŰI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A GÖNYŰI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Jóváhagyta: KISS BÉLA igazgató 2013

A GÖNYŰI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Intézmény neve:

Gönyűi Széchenyi István Általános Iskola

Szabályzat típusa:

Szervezeti és működési szabályzat

Intézmény székhelye, címe:

9071 Gönyű, Kossuth Lajos utca 65.

Intézmény OM azonosítója:

030588

Intézmény fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

2



TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK................................................................................................................. 3 I. Bevezetés ................................................................................................................................ 5

1. A SZMSZ célja, tartalma ......................................................................................................... 5 2. Jogszabályi háttér ..................................................................................................................... 5 3. A SZMSZ hatálya..................................................................................................................... 6 II. Intézményi alapadatok............................................................................................................. 6

1. Intézményi azonosítók.............................................................................................................. 6 2. Az intézmény tevékenységei .................................................................................................... 7 2.1. Az intézmény alaptevékenységei ...................................................................................... 7 III. Szervezeti felépítés ................................................................................................................ 9

1. A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE .................................................................................. 9 1.1. Az iskola igazgatósága ...................................................................................................... 9 1.2. Vezetők közötti feladatmegosztás és kapcsolattartás ...................................................... 11 1.3. Az iskola vezetősége ....................................................................................................... 11 1.4. A helyettesítés rendje ...................................................................................................... 12 1.5. Pedagógusok közösségei ................................................................................................. 12 1.6. Tanulók közösségei ......................................................................................................... 15 1.7. Szülői szervezetek ........................................................................................................... 16 2. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ......... 18 2.1. Az igazgatóság és az alkalmazotti közösség közötti kapcsolattartás formái és rendje ... 18 2.2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje ...................................................................................................................................... 18 2.3. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK), valamint az igazgatóság közötti kapcsolattartás formái és rendje ...................................................................................................................... 19 2.4. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje.................................................................................................................................. 19 2.5. A vezetők és az iskola Szülői Munkaközössége közötti kapcsolattartás formája ........... 20 3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................. 21 3.1. Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei .............................................................. 21 3.2. Pedagógusok közösségei – szülői munkaközösség ......................................................... 21 3.3. A külső kapcsolatok rendszere ........................................................................................ 22 IV. A működés rendje ................................................................................................................ 25 1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................................ 25 2. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE ........................................................................................ 25 3. A PEDAGÓGIAI MUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ........................................... 34 4. A NEVELÉST-OKTATÁST KÖZVETETT MÓDON SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK .................................. 35

5. A TANULÓKKAL KAPCSOLATOS FEGYELMI ELJÁRÁS ..................................................................... 38

6. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI......................................................... 41 7. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................................................................................................................................... 45 8. A TANULÓK ÁLTAL KÉSZÍTETT DOLGOKÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS……………………......................45 9. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .................................................... 47 10. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ........................ 48 10.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................. 50 3



10.2 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők .................................. 50 10.3 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje .... 50 11. KÖZÉRDEKŰ ADATOK KEZELÉSÉNEK RENDJE ....................................................... 55 12. A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ....................................... 56 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Gyűjtőköri szabályzat.......................... 60 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat ............................................................................................................................... 64 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Katalógusszerkesztési szabályzat ........ 67 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Tankönyvtári szabályzat...................... 69 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára .................................................................................................................................. 73 V. Záró rendelkezések............................................................................................................... 75

1. A SZMSZ HATÁLYBALÉPÉSE .................................................................................................. 75 2. A SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATA ................................................................................................. 75 3. LEGITIMÁCIÓ ........................................................................................................................... 75 1. számú melléklet: ................................................................................................................. 77 A GÖNYŰI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA .............. 77

4



I. Bevezetés A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 25.§ kapott felhatalmazás alapján a GÖNYŰI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 9071 Gönyű, Kossuth Lajos utca 65. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 16/2003. (II.28.) EMMI r. a tankönyvpiac rendjéről és az iskolai tankönyvrendelés rendjéről - 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:       

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 110/2012. (X. 26.) Korm. rendelet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a kerettantervek kiadásának rendjéről szóló 51/2012-es EMMI r. az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet

5



3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók Név:

Gönyűi Széchenyi István Általános Iskola

Székhely:

9071 Gönyű, Kossuth Lajos utca 65.

Telephely:

nincs

Alapító szerv:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

OM - azonosító:

030588

Fenntartó:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor utca 32.

KLIK azonosító:

074037

Működtető:

Gönyű Község Önkormányzata 9071 Gönyű, Kossuth L. u. 67.

6



2. Az intézmény tevékenységei Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az iskola felelős a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját, felkészíti a tanulót a családi életre. [Ámr. 13/A § (3) bekezdés c) pont] 2.1. Az intézmény alaptevékenységei Köznevelési és egyéb alapfeladata általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatéko értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejl

2.2. Az iskola bélyegzői Az iskolában mindegyik bélyegzőtípusból 2 - 2 db található, 1 - 1 db az igazgatói irodában és 1 - 1 db az iskolatitkári irodában. A bélyegzőket az elhelyezés helyéről az igazgató engedélyével lehet elvinni. A felsorolt bélyegzők lenyomata:

1.

2.

Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Gazdálkodás Az intézmény vezetője önálló költségvetéssel nem rendelkezik. Gazdálkodási, pénzügyi, munkaügyi feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) az illetékes helyi Tankerületén keresztül látja el. Az intézményvezető az iskolában felmerülő, a működést biztosító valamennyi dologi igényt a tankerület vezetőjéhez 7



továbbít. A fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközöket a tőle elvárható gondossággal kezeli a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatai: - a zavartalan működéshez szükséges dologi feltételek időbeni megrendelése a fenntartótól - a kapott dologi javak szükség esetén leltárba vétele, a felhasználó részére történő átadása - szakmai teljesítés igazolására

8



III. Szervezeti felépítés 1. A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE 1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola élén igazgatóság áll, tagjai az igazgató, valamint az igazgatóhelyettes alkotja. Az igazgató: Az iskola felelős vezetője. Az igazgató a munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Feladata: 

szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését;



döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe;



előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;



jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet;



kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét;



gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett;



tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről;



teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást;



szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. A vezető kiadmányozási joga: 

az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkaáltatói intézkedések iratait, kivétel a jogviszonnyal és a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok



a tankerület vezetőjével való egyeztetést követően az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést



a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat



az intézmény napi működéséhez kapcsolatos döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket 9





közbenső intézkedéseket



rendszeres statisztikai jelentéseket, a központi szerv szerint kért adatokat, érdemi döntést nem igénylő, továbbítandó iratokat

Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza. Pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése esetében kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében van jogosultsága. Az intézményvezető a szakmai feladatai ellátása és az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében kapcsolatot tart a tankerület munkatársaival. A médiában, illetve a nyilvánosság előtt a központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően  az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető; 

a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult a médiában nyilatkozni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Intézményvezető hatásköréből átruházza: az igazgatóhelyettesre:  a munkaközösségek tagjainak nevelő - és oktató munkájának irányítását és ellenőrzését  a nevelő-oktató munka ellenőrzésének iskolai szintű megszervezését,  a tantárgyfelosztás javaslatának előkészítését  a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói kérelmek intézését  a tantárgyfelosztás alapján az intézmény órarendjének elkészítését  a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítását  a pedagógusok helyettesítésének megszervezését  az intézményi vizsgák előkészítését és azok lebonyolítását  a tanulmányi versenyek és a tehetséggondozás szervezése  a tanári továbbképzéseket koordinálása  a diákönkormányzattal, szülői szervezettel, fegyelmi bizottsággal való együttműködés  az iskolapszichológus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájának támogatása Az igazgatóhelyettes: Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettes a munkaköri leírás, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi a munkáját. 10



Az igazgatóhelyettes a Kjt. alapján magasabb vezetőnek minősül. Az igazgató helyettesek feladat és hatásköre: Jogai és kötelezettségei különösen: - részt vesz a tantárgyfelosztás megtervezésében és elkészíti az órarendet, - figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre az adatszolgáltatásokat teljesíti, - szervezi és lebonyolítja a javító, osztályozó vizsgákat, - koordinálja a középiskolai intézményekbe való jelentkezéseket, - a tanárok akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről, - szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek ügyeleti rendjét, - az igazgatóval együtt ellenőrzi az iskolai dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését, - ellenőrzi a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett versenyeken, rendezvényeken való ügyelet teljesítését, - ellenőrzési jogköre kiterjed a nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanórák látogatásra, a tanóravédelem elvének érvényesülésére, a szakmai munkaközösségek munkájának ellenőrzésére, a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatásra, ennek bizonylatolására, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka folyamatának ellenőrzése - figyelemmel kíséri az intézményt érintő pályázati kiírásokat, - ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza, - fokozott figyelmet fordít az egészségnevelési program, a környezeti nevelés programjának végrehajtására, 1.2. Vezetők közötti feladatmegosztás és kapcsolattartás Az igazgató és az igazgatóhelyettes, a vonatkozó munkaköri leírás alapján végzi a munkáját, mely egyúttal a vezetők közötti munkamegosztást is rögzíti. Az iskola nyitva tartási idejében az intézményben felelős vezető tartózkodik. Szorgalmi időben az igazgató és igazgató helyettes egymás között megosztják a benttartózkodás rendjét az alábbiak szerint: Nyári szünetben az igazgató és helyettese meghatározott napokon tart ügyeletet. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje: Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskola vezetősége megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 1.3. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai:  igazgató,  igazgatóhelyettes, 11



 

a munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzatot segítő pedagógus.

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. 1.4. A helyettesítés rendje Az igazgató és helyettesének távollétében az alábbi helyettesítési rendet kell alkalmazni! 1. Előre látható esetben Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az igazgató és helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, a szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást írásban kell a dolgozók tudomására hozni (Intézkedő ügyeletes). 2. Előre nem látható esetben Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az igazgató és helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, a szükséges intézkedések megtételére intézkedő ügyeletesi megbízás lép életbe, az alábbi sorrend alkalmazásával. 1. A munkaközösségek vezetői abc sorrendben. 2. A DÖK pedagógus segítője. 3. A nevelőtestület tagjai (a gyakornoki időt töltő pedagógus kivételével) abc sorrendben A szükséges intézkedések megtétele: A helyettesítő közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 1.5. Pedagógusok közösségei 1.5.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület létszámát a fenntartó évente, a költségvetési rendeletében határozza meg. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 12



Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  alakuló értekezlet – a tanév indítása előtt  tanévnyitó értekezlet  félévi értekezlet  tanévzáró értekezlet  félévi és év végi osztályozó értekezlet  munkatervben meghatározott tantestületi értekezlet  alkalomszerűen nevelési értekezlet  rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 75 % - a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:  egy osztályban tanító nevelők értekezlete  alsó tagozat nevelőinek értekezlete  felső tagozat nevelőinek értekezlete  napközis nevelők értekezlete  egyéb, az iskolai munkára és a tanulók tevékenységére vonatkozó kérdésben összehívott értekezlet A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az elfogadásánál. 1.5.2. A nevelők szakmai munkaközösségei A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. Az iskolában az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. 13



Az iskolában a szakmai munkaközösség önszerveződéssel jön létre a tanév kezdetén, egy, vagy több tanévnyi időtartamra. Egymással párhuzamosan, több munkaközösség szervezhető, működtethető, melyek maximális száma nem haladhatja meg a négyet. Létrehozását kezdeményezheti a nevelőtestület bármely tagja. Létrejöttéhez szükséges:  a nevelőtestület megismerje és több mint ötven százaléka támogassa céljait, feladatait, működési és beszámolási rendjét  minimum 5 nevelőtestületi tag, aki részt kíván venni a munkaközösség munkájában és nem tagja másik munkaközösségnek. A szakmai munkaközösségek jogkörökkel rendelkeznek.

a

magasabb

jogszabályokban

megfogalmazott

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:  szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,  belső továbbképzést szerveznek, egymás óráinak látogatásával segítik a pedagógusok nevelő-oktató munkáját.  részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés),  egységes követelményrendszer folyamatos mérése, értékelése,

kialakítása:

a

tanulók

ismeretszintjének

 pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez,  összeállítják a tantárgyakhoz kapcsolódó év végi felméréseket (elméleti, gyakorlati tantárgyak),  javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználását,  segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját,  javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség vezető személyére,  segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató meg. 14

bízza



A munkaközösség vezetők a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik a munkájukat. 1.5.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy azigazgató bízza meg. 1.6. Tanulók közösségei 1.6.1. Osztály - osztályközösség Az iskolába felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy tanévre alkotott oktatásszervezési egység az iskolai osztály. Az iskolai osztályokat a Kt. által meghatározott módon kell megszervezni. Az osztály élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az iskola közalkalmazott pedagógusát az osztályfőnöki feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi a munkáját. Az osztályközösség az alábbi tisztségviselőket választja meg: - képviselő, az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe - egyéb tisztségviselők, az osztályközösség feladatai szerint. 1.6.2. Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a diákönkormányzat felkérése alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat a döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosultságát Nkt. 48.§ (3) és a saját szervezeti és működési szabályzata által meghatározottak szerint gyakorolja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

15



Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. - a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, eszközöket. A berendezések használatával kapcsolatos elvárás, hogy a rendelkezésre bocsátott eszközök állagát megőrizzék. 1.7. Szülői szervezetek Az iskolában a szülők, jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Iskolánkban a szülői közösség Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM) néven működik. Az SzM dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az SzM döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosultságát a Nkt. 73.§(1) és a saját szervezeti és működési szabályzata által meghatározottak szerint gyakorolja. Az SzM kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. Az SzM munkáját az iskola tevékenységével igazgató koordinálja. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012-es EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési, illetve egyetértési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - munkaterv véleményezése – 20/2012-es EMMI rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, - a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával, - a tankönyvrendelésnél a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel (16/2013-as EMMI r. 27.§ (3). b) egyetértési jog: - az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában – a 20/2012-es EMMI rendelet 16. § (1) bekezdése alapján. A szülő szervezetet – ezen SZMSZ alapján – további jogok nem illetik meg. 16



1.8. Az intézmény szervezeti felépítése

Igazgató Igazgató-helyettes Iskolatitkár

Munkaközösség-vezető

Pedagógusok

17



2. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE

2.1. Az igazgatóság és az alkalmazotti közösség közötti kapcsolattartás formái és rendje Alkalmazotti közösség: A közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége. A kapcsolattartás formája:  alkalmazotti értekezlet  tárgyalás a közalkalmazotti tanáccsal A kapcsolattartás rendje:  alkalmazotti értekezlet Alkalmazotti értekezletet kell összehívni, ha azt jogszabály előírja, továbbá, ha az alkalmazotti közösség tagjainak egyharmada kéri, illetve ha a közalkalmazotti tanács elnöke, vagy az iskola igazgatója ezt indokoltnak tartja. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 75 % -a jelen van. Az alkalmazotti értekezlet döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, személyi kérdésekben – az alkalmazotti értekezlet többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.  tárgyalás a közalkalmazotti tanáccsal Tárgyalást kell tartani, ha azt jogszabály előírja, továbbá, ha a közalkalmazotti tanács elnöke, vagy az iskola igazgatója ezt indokoltnak tartja. A tárgyalásról feljegyzést kell készíteni, vagy jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az érintett felek aláírásukkal látnak el. 2.2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje Az együttműködés formái:   

a szakmai munkaközösségek vezetőinek értekezlete egyes szakmai munkaközösségek vezetőinek megbeszélése egyes szakmai munkaközösségek együttes értekezlete

Az együttműködés rendje: Értekezletet, vagy megbeszélést kell tartani, ha azt jogszabály előírja, továbbá, ha bármelyik szakmai munkaközösség vezetője, vagy az iskola igazgatója ezt kezdeményezi. Az értekezletekről, vagy megbeszélésekről feljegyzést kell készíteni, melyet az érintett felek aláírásukkal látnak el. 18



2.3. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK), valamint az igazgatóság közötti kapcsolattartás formái és rendje    

részvétel a diákközgyűlésen szükség szerint részvétel a DÖK gyűlésein megbeszélés a DÖK választott tanuló vezetőjével és a DÖK munkáját segítő pedagógussal megbeszélés a DÖK munkáját segítő pedagógussal

A kapcsolattartás bármelyik formája szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére létrejöhet. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 2.4. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje   

részvétel a sportköri gyűlésen szükség szerint részvétel az iskolai sportkör vezetőségi ülésén megbeszélés az iskolai sportkör megbízott vezetőjével

A kapcsolattartás bármelyik formája, szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére létrejöhet. Az iskolai sportkör feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Mindennapos testnevelés és testmozgás Annak érdekében, hogy az egészséges testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az iskola pedagógiai programjának részeként elkészült az „Iskolai egészségnevelési program”, amely részletesen szabályozza a mindennapi testnevelésre és testedzésre vonatkozó feladatokat. A „mindennapos iskolai testedzés” program iskolánkban alkalmazandó oktatás – szervezési modellje (Hatályát veszti 2013. szeptember 01-től felmenő rendszervben 1. 5. évf. kezdve.)  Alsó tagozat (1.-2. évfolyam) Az osztálytanító a törvényi előírásokat betartva, éves terve és tapasztalatai alapján valósítja meg a testmozgás programot a testnevelés órát nem tartalmazó tanítási napokon.  Alsó tagozat (3.-4. évfolyam) Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, a testmozgás program megvalósítását az alábbiakban szabályozzuk: 19



 A második óra utolsó 5 percében és az azt követő óraközi szünet első tíz percében (20 perces szünet), egybefüggő 15 perces frissítő testmozgást vezet az adott osztályban a második órát tartó tanító.  A negyedik óra utolsó 10 percében és az azt követő óraközi szünet első 5 percében (10perces szünet), egybefüggő 15 perces frissítő testmozgást vezet az adott osztályban a negyedik órát tartó tanító.  A testmozgás programot - amennyiben az időjárási körülmények engedik – a szabad levegőn kell elvégezni.  A 3.4. évfolyam osztályfőnökei az általuk közösen elkészített éves terv alapján tevékenykednek.  Felső tagozat (5.-8. évfolyam) Az ISK sportcsoportjaiban és tömegsport foglalkozásain adjuk meg tanulóink számára annak a lehetőségét, hogy azokon a napokon is mozoghassanak, sportolhassanak, amikor nincs órarend szerinti testnevelés órájuk. Mindennapos testnevelés megvalósítása: 2013. szeptember 01-től felmenő rendszerben történik az 1. és 5. évfolyamon. 2012. szeptember 01-én a tanórák számának emelése megtörtént az 1. és 5. évfolyamon. Tanév 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016

Testnevelés órák évfolyamokon 1.5. 1.2.5.6. 1.2.3.5.6.7 1-8 évf.

száma

5

az

alábbi

5

az

alábbi

A mindennapos testnevelés kerettanterv szerinti alkalmazása Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

Testnevelés órák évfolyamokon 1.5. 1.2.5.6. 1.2.3.5.6.7 1-8 évf.

száma

Iskolánk az 5 testnevelés órából 5 órát az óraterv szerint valósít meg. 2.5. A vezetők és az iskola Szülői Munkaközössége közötti kapcsolattartás formája  

szükség szerint részvétel a SzM gyűlésein megbeszélés az SzM választott vezetőjével, vezetőségével 20



A kapcsolattartás bármelyik formája, szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére létrejöhet. Az SzM feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról igazgató: o a szülői munkaközösség választmányi ülésén o az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül tájékoztatja a szülőket.

az

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást.

3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározni a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét!

kell

3.1. Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A pedagógusok és a tanulók közösségei a másik közösséget is érintő kérdésben hozott döntéseikről kölcsönösen tájékoztatják egymást. A tájékoztatást a DÖK pedagógus segítője, valamint az igazgató, illetve az általa megbízott személy adhatja. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az  igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 3.2. Pedagógusok közösségei – szülői munkaközösség A pedagógusok közösségei és az SzM a másik közösséget is érintő kérdésben hozott döntéséről kölcsönösen tájékoztatja a másikat. A tájékoztatást az SzM elnöke, valamint az igazgató, illetve az általa megbízott személy adhatja. 21



Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató o a szülői munkaközösség választmányi ülésén o az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül  az osztályfőnökök o az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. Az iskola pedagógusai, a tanulók egyéni haladásával kapcsolatosan, az alábbi módon adnak tájékoztatást a szülőknek: o családlátogatások o szülői értekezletek o fogadóórák o nyílt napok o írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben o a szülői kérés esetén, egyeztetett időpontban történő találkozás. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást. A házirendről az iskola nevelőtestületének tagjai is adhatnak felvilágosítást. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata és házirendje nyilvános. Minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: o az iskola fenntartójánál, o az iskola irattárában, o az iskola tanári szobájában, o az iskola weblapján (www.szechenyigonyu.hu) o az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyettesnél. 3.3. A külső kapcsolatok rendszere  Az iskola igazgatóságának rendszeres kapcsolatban kell állnia: - a fenntartóval  Az iskola igazgatóságának állandó kapcsolatban kell állnia: - a települési önkormányzattal  Klébelsberg Intézményfenntartó Központ Győr, Megyei Tankerület 9024. Győr, Nádor tér 4.  Gönyű Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (9071 Gönyű, Kossuth L. u. 67.) 22



 Az iskola igazgatóságának rendszeres kapcsolatban kell állnia: - a Kék Duna Óvoda vezetőségével ( 9071 Gönyű, Bem J. u. 6-8.) - Győri Többcélú Kistérségi Társulás gyermekjóléti szolgáltatását ellátó személlyel (9071 Gönyű, Kossuth L. u. 75. ) - a településen működő egészségügyi szolgáltatások vezetőivel, akiknek a segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ 9.1. pontja szabályozza.  Az iskola igazgatósága szükség szerint kapcsolatot tart fenn: - az iskolát támogató alapítványok kuratóriumaival - a helyi társadalmi egyesületekkel - a helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel  A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a településen gyermekjóléti szolgáltatását ellátó szervezettel, személlyel.  Az egyes intézményekkel, nevelőtestület tagjai is.

szervezetekkel

kapcsolatot

tarthatnak

a

 A pedagógiai szakszolgálatok: A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelésétoktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. – Kapcsolattartás formái: esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával.  Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények: A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. - Az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; 23



 Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. A külső kapcsolatok megszervezéséért, fenntartásáért és felügyeletéért az igazgatóság a felelős. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítés mentesen használhatják a törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai.

24



IV. A működés rendje

1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizennyolc óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig, a nyitva tartás idején belül reggel nyolc óra és délután az utolsó iskolai foglalkozás befejezéséig, az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az órarendben kell meghatározni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 800 és 1330 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, illetve 20 perc. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra 0800 - 0845 2. óra 0855 - 0940 3. óra 1000 - 1045 4. óra 1055 - 1140 5. óra 1150 - 1235 6. óra 1245 - 1330 Az iskolába a tanulóknak reggel 745 – 755 között kell megérkezniük! Jó idő esetén, az udvaron, rossz idő esetén az iskola épületének zsibongójában és földszinti folyosóján kell gyülekezniük! A tanítás és az órák kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelők utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. Az iskolában reggel 7 30 órától és az óraközi szünetek idején, továbbá 16 óra és 17 óra között tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelők kötelesek a rájuk bízott épületben, épületrészben, udvaron a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 4 fő (7 30 -tól 7 45 -ig 1 fő) ügyeletes nevelő - rossz idő esetén, illetve a második (tízórai) szünetben öt fő - kerül beosztásra. Az ügyeletes nevelők felelősségi területét az órarend tartalmazza. A tanulóknak reggel, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – lehetőség szerint az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelők egyöntetű utasítása alapján járnak el. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók – a teremcsere lebonyolítása után – a tantermekben étkeznek.

25



A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el, rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanítási órát csak nagyon indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehet zavarni. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 900 - 1400 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak tanári felügyelet mellett használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. Az iskola helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: o az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért o az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért o a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért o az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkezők belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE A pedagógusok napi munkaidejét az órarend, a munkaterv határozza meg. A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelőoktató munkával, és a tanulókkal való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógusok teljes munkaidejének 80%-a a kötött munkaidő, ami a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Ezt a munkaidőt az igazgató határozza meg. A pedagógus-munkakörben dolgozók kötött munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra (22-26 óra) b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. (10-6 óra) A kötött munkaidőn felül fennmaradó részében (20% - 8 óra) a munkaidő beosztását a pedagógus maga határozza meg.

26



A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

a tanítási órák megtartása iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), 1-3 fős csoportokban egyéni foglalkozás magántanuló felkészítésének segítése, könyvtárosi feladatok. napközi tanulószoba felvételi előkészítés

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok kötelező óraszámának megállapításánál figyelembe vesszük a következő szempontokat:  A teljes körű szakos ellátás biztosítása érdekében a pedagógus kötelező óraszáma a jogszabályban meghatározott maximum,  A pótlékkal el nem ismert megbízások esetében a kötelező óraszámok kedvező megállapítására törekszünk: pl. DÖK, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, munkavédelmi felelős A munkaidő többi részében ellátott feladatokra  a tanítási órákra való felkészülés,  munkaközösség-vezetői feladatok  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, munkaközösségi értekezleteken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 27



     

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, iskolai rendezvényeken tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Pedagógusok munkarendje: A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni. Az ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap munkaidőben – de legkésőbb - az adott munkanapon 7.30-ig köteles jelenteni az igazgatónak, és az igazgatóhelyettesnek, hogy helyettesítéséről gondoskodni tudjon. Az igazgatóhelyettes a nevelői szoba hirdetőtábláján (lehetőleg szóbeli megbeszélés után) jelzi a helyettesítő pedagógusok órabeosztását. A hiányzó pedagógus köteles a hiányzás kezdetekor a helyi tanterv alapján tanóráinak az anyagát osztályokra és tanítási napokra bontva az iskolavezetéshez eljuttatni, illetve feljegyzéseivel a helyettesítő kolléga munkáját elősegíteni. A pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt – írásban - legalább két nappal előbb:  tanóra (foglalkozás) elhagyására  óracserékre Egynapos távollét engedélyezése pedagógus munkakörben alkalmazottak esetében A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók egy napos távollétének engedélyezését indokolt esetben – írásban – az igazgatótól kérhetik. A távollét alatti munkavégzés alól a következő formák valamelyikének igénybevételével mentesíthető a pedagógus:  Gyermek után járó pótszabadság felhasználása  Óracsere Az igazgatóhelyettesek távollétét az igazgató engedélyezi. Az igazgató távollétét a fenntartó engedélyezi. Az intézmény dolgozóinak munkaidő nyilvántartása Pedagógusok esetén az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározásáról a pedagógus maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

28



Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében a fenntartó állapítja meg. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Pedagógusok megbízásai A pedagógusok számára a nevelő – oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra megbízást vagy kijelölést az igazgató ad a helyettes és/vagy a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Pótlékkal ellátandó feladatok:  munkaközösség vezetése,  osztályfőnöki munka  igazgató helyettes Óraszámmal kifejezhető feladatok:  korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozási munka,  szakkörök, diákkörök, művészeti körök vezetése,  tömegsport foglalkozások vezetése. Iskolánk valamennyi pedagógusa részére elkészítette egyéni munkaköri leírását az alábbi minta alapján: A munkakör megnevezése: Tanító/tanár Közvetlen felettese: az igazgató Nevelői tevékenysége          

munkáját, az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott erkölcsi-etikai normáknak megfelelően végzi feladata: a tanuló személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, értékelése kollégáiról, munkatársairól a tanulók előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban együtt halad az úton a nevelőközösséggel, osztályával, tanítványaival felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi szükség esetén támogatással, korrepetálással segíti a lemaradó diákokat részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias légkör megteremtésében közreműködik az iskola céljainak megvalósításában, legjobb tudása szerint megtervezi és megtartja a tanítási órákat,  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,  megírja a tanmeneteket, 29



               

      

a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente 3 alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és javító vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,

30



  

ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

Különleges felelőssége   

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

Kiegészítés DÖK segítő tanár A DÖK segítő tanárt az igazgatója bízza meg 5 évre a feladatkör ellátására. Munkáját a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény szellemében, az iskola pedagógiai programja, SZMSZ-e és a DÖK éves munkaterve alapján végzi. Feladatköre - Alapvető feladata a DÖK működésének segítése. - Előkészíti és segít lebonyolítani a diákönkormányzati választásokat. Segít megoldani és folyamatosan tökéletesíteni a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, ezzel együtt az éves munkaterv elkészítését. - Segíti azoknak a programoknak a szervezését, lebonyolítását, amelyek az éves munkatervben szerepelnek. Segítséget nyújt az egész diákközösséget érintő és érdeklő kérdések megfogalmazásában, és meghozatalában. Részt vesz, és segítséget nyújt a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésében. - Gondoskodik arról, hogy érvényesüljenek a diákönkormányzat jogkörei azokban az ügyekben, melyeket a működési szabályzat előír. - A nevelőtestülettel egyetértésben, figyelembe véve a diákönkormányzat véleményét, segít a házirend évenkénti módosításának megtervezésében, valamint elfogadása után ellenőrzi annak betartását és betartatását. - Törekszik a diákságon és a nevelőtestületen belüli, tiszteleten, bizalmon, szereteten alapuló emberi kapcsolatok kialakításában. - A tanulók véleményét meghallgatva ajánlásokat tesz a pedagógia munka hatékonyságának fokozására. - Részt vesz a DÖK vezetői megbeszélésein. - Tevékenységéről folyamatos tájékoztatást ad a felettesének, illetve a nevelőtestületnek, minden félév végén írásban összefoglalót készít. Segíti az iskola munkatervében nem rögzített, év közben adódó feladatok megoldását. - Segíti a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elkészítését, gondoskodik annak legitimitásáról, betartásáról. Feladatait a DÖK SZMSZ-ben foglaltak alapján végzi. - Segíti és összehangolja az intézmény diákságnak tevékenységét.

31



Segíti a diákságot a különböző rendezvények, ünnepségek szervezésében. Szervezi, előkészíti, rendezi az iskolán kívüli szabadidős programokat a tanulók körében. - Folyamatosan tartja a kapcsolatot az igazgatóval, igazgatóhelyettesekkel. Feladatait az igazgató vagy az igazgatóhelyettes irányításával látja el, az iskola pedagógiai programjának figyelembevételével, az éves munkaterv alapján. Gyógypedagógus munkakör feladatai - Ellátja a Pedagógiai Szakszolgálattól érkező gyermekek gyógypedagógiai és fejlesztő foglalkoztatását. - Gyógypedagógusként érzékeny a speciálpedagógiai, fejlesztőpedagógiai munka iránt, teljeskörűen ismeri a terület összes szakmai vonatkozását. - Ellátja, koordinálja az „SNI”-s tanulókat. - Koordinálja a jelentkezett SNI-s gyermekek speciális, sérülésspecifikus egyéni fejlesztését. - Módszertani segítséget nyújt, az egyéni fejlesztési tervek elkészítésében. - Konzultációkat, esetmegbeszéléseket tart. - A szakértői vélemények alapján kijelöli a fejlesztési irányokat, közreműködik a szakvéleményekben előírt rehabilitációs foglalkozások megtartásában. - Félévente beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézményegység vezetője felé. - Értékeli a gyermekek és a tanulók fejlődését. - A munkaköréhez szükséges önképzésben, szakmai továbbképzéseken aktív szerepet vállal. - Igény szerint szakterületén előadásokat tart az oktatási intézmények pedagógusai - Segíti az SNI-s gyermekek specifikus fejlesztését, együttműködik a pedagógusokkal: pedagógiai diagnózis értelmezése – tanácsadás, - Figyelemmel kíséri a gyermekek haladását, elkészíti a fejlesztési tervet, dokumentációkat. Egyéb kötelezettségek: - Adminisztratív munka: Forgalmi naplót vezet, Egyéni lapon rögzíti a gyermekek megjelenését, Feljegyzéseket vezet (fejlesztési terv) a foglalkozások tartalmáról. - Részt vesz a team megbeszéléseken - Kötelező óraszámon kívüli munkaidejét kapcsolattartásra, szakmai dokumentációra, felkészülésre, továbbképzésre használja, - Részt vesz a munkáját segítő továbbképzésen, önképzéséről gondoskodik - Titoktartási kötelezettséggel bír - Szakmai protokoll és szakmai etikai kódex alapelvei szerint jár el. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatban: - az osztályfőnökök közreműködésével a hátrányos és veszélyeztetett tanulók felmérése - nyilvántartásba vétel a veszélyeztetettség és hátrányos helyzet típusának mérlegelésével, javaslattétel a további teendőkre - veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének, tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, javaslattétel esetleges változtatásokra -

32



veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság ajánlása - drog- és bűnmegelőző programok figyelemmel kísérése - tanácsadás tanulónak, szülőnek - fegyelmi eljárásokon való részvétel - szociális ellátások számbavétele /ingyenes étkezés, tankönyvtámogatás, reggeli ügyelet - általános prevenciós tevékenységek az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében - mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása - tanulók számára a hasznos szünidei elfoglaltság biztosítás (tábor, műv. ház) - minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete - továbbképzéseken való részvétel - szülői értekezleteken részvétel Kapcsolattartás: - Igazgatónak beszámolás a munkáról - Tanári közösséggel, osztályfőnökökkel információ áramoltatása, együttműködés, - Esetenkénti családlátogatás - Előadások szervezése - Külső intézményekkel /nevelési tanácsadó, Gyj.szociális gondozó, művelődési házak/ -

Ügyeletes pedagógus Ügyeletet látunk el a tanórák közötti szünetekben. Az ügyeletes tanár a munkáját – más pedagógiai feladatai mellett, külön díjazás nélkül a meghatározott időben és helyen (illetve iskolai rendezvények teljes időtartama alatt) látja el. Az ügyeleti beosztásban meghatározott időszakban az ügyeleti területén tartózkodik. Ellenőrzi a tanulók iskolába érkezését, a folyosók, a tantermek rendjét, ügyel a tanulók kulturált magatartására, betartatja az SZMSZ-ből, Házirendből egyéb jogszabályokból adódó elvárásokat. A napi ügyelet során az óraközi szünetekben a tanulók között, számukra elérhető helyen tartózkodik. Megakadályozza a rongálásokat, az esetlegesen mégis megtörtént károkozás esetén igyekszik kideríteni a károkozókat, a történtekről tájékoztatja az iskolavezetést. A házirend megsértése, baleset, egyéb rendkívüli esemény során intézkedik, illetve értesíti az iskola vezetőit.

33



A PEDAGÓGIAI MUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE (hatályos 2013. szeptember 01-től) Iskolatitkár Könyvtáro 100 fő felett 1 s/vagy fő könyvtáro s tanító 101-500 fő

Laboráns 5. évf. 250 tanulónké nt 1 fő

Ped. assziszten s 100 tanulónké nt 1 fő

1

1

3

1

Iskolapsz ichológu s: 1-500 fő 0,5 fő 501 főtől 1 fő 0,5

Rendsze rgazda intézmén yenként 1 fő

1

Iskolatitkár Főbb felelősségek és tevékenységének összefoglalása - Az iskolaigazgató utasításait betartja. - Fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket. - Bonyolítja a kimenő postai küldeményeket. - Hivatalos levelezést folytat, vezeti az iktatást. - Az ügyviteli előírásoknak megfelelően kezeli az irattári anyagokat. - Belső használatú hirdetéseket, plakátokat, meghívókat, üdvözlőlapokat készít. Rendben tartja a faliújságot. - Telefonbeszélgetéseket folytat (hivatalokkal, fenntartóval, pedagógiai szolgáltatóval, szervezőirodákkal). Információkat szerez be és továbbít. - Pedagógiai és adminisztrációs írásos anyagot sokszorosít. - Közreműködik az iskolabútor, a tanszerek és irodaszerek megrendelésében. Fogadja a vendégeket. - Intézi a diákigazolványok megrendelését, nyilvántartását, érvényesítését. - Elkészíti a leadott adatok alapján a félévi és az év végi statisztikákat. Együttműködik az iskolaorvossal és a védőnővel a tanulók egészségügyi ellátásának megszervezésében. - Közreműködik a tankönyvek rendelésében, átvételében és kiosztásában. - Jól látható helyen kifüggeszti munkaidejének, fogadóóráinak rendjét. Különleges felelőssége - Az írásos anyagok (elemzések, tervek, szerződések, utasítások) témakörök szerinti, betűrendes feldolgozása és tárolása. - Iratrendezési terv készítése. A dokumentumok - szabályszerű vezetése a törvényben előírt megőrzési idő betartásával. - Az iskola dolgozóinak továbbképzési terve szerint részt vesz ügyviteli és számítástechnikai továbbképzésen. - Megtervezi a tárolt anyagok könnyebb kezelhetőségét. Bizalmas információk kezelése - Munkája során, telefonbeszélgetéskor, levelezés kezelésekor rendkívül körültekintően jár el. Személyi, pénzügyi adatokat csak igazgatói engedéllyel adhat ki. - Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az intézmény vezetőjével folytatott beszélgetések témáit. - Nem szolgáltat indokolatlanul adatot a tanulóról. 34



Kezeli a diákokról, pedagógusokról, technikai és adminisztratív dolgozókról szóló nyilvántartást. Kapcsolatok - Közvetlenül napi kapcsolatban áll az igazgatóval, az igazgatóhelyettesekkel, - munkaszerződésben álló, vagy az iskolát támogató szponzorokkal, vállalkozókkal. Munkaideje: 40 óra -

A pedagógiai asszisztens Intézményi szintű feladatokat lát el, részt vesz az általános jellegű közvetlen pedagógiai munkában, illetve az előkészítésben. - Kíséri az egyes tanulókat, vagy csoportokat. - Szükség szerint részt vesz a szülői értekezleteken, a team/munkaközösségi megbeszéléseken, intézményi értekezleteken. - Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, felügyeli a rábízott tanulókat, vigyáz a tanulók testi épségére. - A pedagógus kérésére intézményen kívül foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra, tanulmányi sétákra, erdei iskolába, versenyre stb. kíséri a tanuló(ka)t. - Felügyeli, segíti a tanulót a szabadidős tevékenységben, egyezteti a pedagógussal a tanórai foglalkozásokhoz szükséges teendőket, előkészíti a tanórai foglalkozások során szükséges eszközöket, fénymásolatokat. - Berendezi a termet a tanórai foglalkozások igényeinek megfelelően, együttműködik a pedagógussal a tanórákon az általános jellegű oktató, nevelő munkában. - Közreműködik a tanórai foglalkozásokon az általános jellegű oktatási és technikai eszközök kezelésében. - Esetenként (pl. ügyeleti időben, szünidőben) foglalkozást szervez, tart (sport, játék, kézműves foglalkozás). - Közreműködik adminisztrációs teendők ellátásában, az iskolai dokumentumok elkészítésében. - Oktatási tevékenysége keretében: egyeztet a tanárral a tanórán elvégzendő feladatokról és átveszi a szükséges eszközöket, segédanyagokat. - Megszervezi és előkészíti a pedagógus által kijelölt tanórai feladatok elvégzését. - Közreműködik a versenyek szervezésében, előkészítésében, lebonyolításában. - A gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, illetve az osztályfőnökökkel együttműködve - koordinálja az ösztöndíj programokat. - Az iskolai rendezvényekről, programokról képes beszámolókat készít a honlapra és - archivál. - Figyelemmel kíséri az elektronikus hálózaton érkező versenyfelhívásokat és továbbítja azokat a megfelelő személyeknek. Munkaideje: 40 óra. Rendszergazda

35



A rendszergazda feladata az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása. A számítógépeken csak a rendszergazda által telepített szoftverek használhatók. Ezen kívül a gépeken csak adatok helyezhetők el a rendszergazda által erre a célra kijelölt területeken. Általános feladatok: - Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszer ellenőrzésére. Vírusfertőzések esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállításában. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza a vírusvédelmi rendszer kiépítését. - Leltárt készít a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük. - Figyelemmel kíséri a hardver-és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. - A számítógéptermekben hetente egyszer a gépek bekapcsolásával ellenőrzi a programok, gépek működését. - Az irodákban elhelyezkedő gépeket havonta ellenőrzi az eszközök bekapcsolásával. Az ellenőrzés az operációs rendszerre és a használt szoftverekre terjed ki. Hardver - Elvégzi az új gépek, hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. - Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát. - Jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. - Havonta köteles beszámolni az igazgatónak a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról. - Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglevő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. - Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi. - Az irodákban szükséges új szoftvereket installálja, elindításukat bemutatja. Hálózat - Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére. - Felhasználói dokumentációt készít, mely ismerteti az informatikai hálózat által nyújtott főbb lehetőségeket. - Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről. - A hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja. - Az Internet elérését biztosítja. - Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira. - A hálózati rendszerek belépési jelszavát lezárt borítékban átadja az igazgatónak. A borítékot csak különösen indokolt esetben az igazgató engedélyével az iskola számítástechnika szakos tanárai bonthatják fel. - Biztosítja a levelezőrendszer folyamatos üzemeltetését. WEB 36



Feladata az internetes megjelenés formai kialakítása. Karbantartja és fejleszti az iskola hivatalos weboldalát, a megjelenő információkat aktualizálja az iskolavezetés, titkárság által nyújtott anyagok alapján. - Rendszeres időközönként köteles beszámolni az igazgatónak az iskolai weboldal állapotáról. Munkaideje: 40 óra TIOP pályázat alapján 2016. június 30-ig a Gönyű Község Önkormányzata biztosítja. -

Laboráns Intézményi szintű feladatokat lát el, részt vesz az általános jellegű közvetlen pedagógiai munkában, illetve az előkészítésben. - Egyezteti a pedagógussal a tanórai foglalkozásokhoz szükséges teendőkről, előkészíti a tanórához szükséges kísérletekhez az eszközöket. - Közreműködik a tanórai foglalkozásokon a kísérletek lebonyolításában. - Közreműködik a szertár karbantartásában, a veszélyes anyagokat megfelelő módon kezeli és azokról nyilvántartást vezet. A keletkező veszélyes hulladék elszállításáról gondoskodik. - Oktatási tevékenysége keretében: egyeztet a tanárral a tanórán elvégzendő feladatokról és előkészíti a szükséges eszközöket. Munkaideje: 40 óra. Iskolapszichológus Munkaidejének szervezése a pedagógus munkaidő beosztással megegyező. A kötelező óra feletti fennmaradó munkaidejét felkészüléssel, kiértékeléssel, szakmai kapcsolattartással kell töltenie. A nyári időszakban ún. pedagógus szabadságban részesül. A feladata: Az iskolapszichológus munkájának alapvető célja, hogy szaktudásával az iskola nevelőoktató munkáját segítse, hatékonyságát növelje. Az iskolapszichológus feladatainak főbb típusai: 

a nevelés-oktatás folyamatának regisztrálása pszichológiai szempontból, a módszeresen gyűjtött tapasztalatokról konzultáció a pedagógusokkal



a nevelés-oktatás hatásainak vizsgálata, közösségek viszonyrendszerében és az egyének szintjén pszichometriai eszközökkel



tanulási nehézségek, beilleszkedési zavarok feltárása és elemzése. Mentálhigiénés vizsgálatok (szorongás, figyelem, fáradás stb.), problematikus esetek kiszűrése. Mentálhigiénés célzatú egyéni foglalkozások, problematikus esetekben továbbirányítás, kapcsolattartás a társintézményekkel. Az iskolapszichológus munkamegosztásban működik a nevelési tanácsadó, illetve az ideggondozó gyermekklinikus irányultságú és felkészültségű szakembereivel

37





tehetséggondozás a pedagógusokkal való együttműködésben. – A pályaválasztási orientáció felmérése és közreműködés a pályaválasztási tanácsadásban



pszichológiai alapon nyugvó gyermekcsoportokban.



esetmegbeszélés, konzultáció a pedagógusokkal és az iskolavezetéssel konkrét nevelési problémák megoldására. Szakmai közreműködés a tantestület belső továbbképzésében.



Az iskolában az egészségfejlesztési terv megvalósításában részt vállal, a testilelki egészség fejlesztésében, az iskolai agresszió csökkentését segítő tevékenységben,



az iskolapszichológus munkájáról szakmai dokumentációt készít.

személyiség

és

készségfejlesztő

tréningek

Kötelező órák száma: heti 26 óra. Munkaideje: 40 óra. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETETT MÓDON SEGÍTŐ MUNKAVÁLLALÓK Útmutatást a Nkt 61.§ (5) mutat, miszerint a kisegítő munkakörökben a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok számának legfeljebb 20%-ban foglalkoztathatók munkavállalók. Intézményünkben az engedélyezett létszám eszerint: 5 fő. 3 fő takarító, 1 fő karbantartó, 1 fő portás Foglalkoztatásukról az intézmény működtetője rendelkezik. 2. A TANULÓKKAL KAPCSOLATOS FEGYELMI ELJÁRÁS Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján

38



haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni.

39



A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, 40



c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel - legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett, vagy a kötelességszegő tanuló - közeli hozzátartozója - osztályfőnöke illetve osztálytanítója - napközis nevelője -

felsős tanuló esetén volt osztálytanítója a fegyelmi vétség sértettje

- akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók.

3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ezen foglalkozások látogatása 16 óráig valamennyi tanuló számára kötelező. Amennyiben a szülő szeretné a tanuló felmentését kérni a foglalkozások látogatása alól, azt írásban kezdeményezheti. 41



A foglalkozások rendjét és megnevezését az igazgató minden évben május 10-ig hirdeti ki, a diákok jelentkezésének határideje: május 20. Az iskola az alábbi - általa szervezett- tanórán kívüli foglalkozásokat működteti:  napközis foglalkozás  tanulószobai foglalkozás  egyéb tanórán kívüli foglalkozások o szakkörök o énekkar o iskolai sportkör o felzárkóztató foglalkozások o tehetségfejlesztő foglalkozások o továbbtanulást előkészítő foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, óraszámát, a vezetője nevét, működésének időpontját és helyszínét) minden tanévben az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Az igazgató engedélyével tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői a tanítási órákat követően 1630-ig szervezik meg. A foglalkozások időpontjáról a szülőket félévenként, előre értesíteni kell! A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak jelentkezése egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell a Házirendben meghatározottak szerint. a) A tanulók/szülők az intézmény által meghirdetett nem kötelező tantárgyak közül választhatnak. Az iskola igazgatója minden évben közzéteszi a következő tanévben választható nem kötelező tantárgyak évfolyamonkénti listáját, majd összegyűjti az azokra történő jelentkezéseket, legkésőbb május 31-ig. A szorgalmi időszak végéig értesíti a tanulókat/szülőket az adott tantárgy következő tanévi tanulásának lehetőségéről. b) A felzárkóztató foglalkozásra a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. c) Az iskolai könyvtár a tanulók számára - tanítási napokon - a meghirdetett nyitvatartási időben tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele a könyvtár működési szabályzata alapján történik.

42



d) Az iskola az alábbi - alkalmanként szervezett- tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet:  a tanulmányi, kulturális verseny,  házi bajnokságok,  iskolák közötti versenyek, bajnokságok,  az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Ezek rendjét az éves munkaterv tartalmazza e) A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik. A napközi otthonba az első évfolyamra történő beiratkozáskor, illetve évente május 31-ig kell jelentkezni. A szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév kezdetekor, szeptember 10-ig, lehet írásban jelentkezni. A szülő tanév közben is kérheti gyermeke tanulószobai felvételét. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, o akiknek mindkét szülője dolgozik, o akik állami gondozottak és o akiknek szociális helyzete azt indokolttá teszi. A napközis foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és a tantárgyfelosztásban szereplő időpontig tart. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és a tantárgyfelosztásban rögzített időpontig tart. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A napközis csoportokban a napközis csoportvezető és a tanulók által közösen meghatározott tanulói felelősök tevékenykednek. f) Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulmányi kirándulások engedélyezett időtartama: 1-7. évfolyam 1 tanítási nap 43



8. évfolyam 2 tanítási nap A tanulmányi kiránduláson legalább kettő fő pedagógusnak kell kísérni a kirándulókat! A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. g) A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelően. h) Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. Az étkezést az iskolatitkárnál, az előre meghirdetett befizetési és pótbefizetési időpontokban, a tárgyhónapot követő munkanapokra történő befizetéssel lehet igényelni. Az általános iskolai napközisek és menzások az ebédlőben étkeznek. A napközisek részére a tízórait és az uzsonnát az iskola ebédlőjében becsomagolva, csoportonként tálcára vagy kosárba helyezve tálalják fel, ahonnan a gyermekek elveszik, és az asztaloknál helyet foglalva saját textil szalvétájukon fogyasztják el. A tízóraihoz járó italt szintén az ebédlőben, poharakba kiadagolva osztják ki. A tányérokba kiadagolt ebédet az ebédlőben fogyasztják el a menzások és napközisek. Az étkezések időpontja:

940 - 1000 1230 - 1400 1445- kor

Tízórai Ebéd Uzsonna

Az intézmény dolgozói az iskola felnőtt étkezőjében fogyaszthatják el az ott felszolgált ebédet. Az étkezés igénybevételének megrendelése, vagy lemondása a tárgynapot megelőző napon 1100- ig lehetséges, személyesen, illetve telefonon az iskolatitkárnál. Az iskola dolgozói a tanulók helyett (kivéve a szülő ez irányú, írásbeli kérése esetén) nem igényelhetnek, és nem mondhatnak le étkezést! Az étkezést igénybe vevő tanulók a napközis illetve tanulószobai csoport vezetőjének irányításával étkeznek.

44



4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai megemlékezések szervezésének rendje: (időpontjukat az éves munkatervben kell rögzíteni!)  Tanévnyitó Időpont: Felelős: Közreműködő:

EMMI rendelet szerint 1.és 7. évfolyam osztályfőnökei 1. és 7. évfolyam tanulói

 Megemlékezés a pákozdi csatáról (túranap) Időpont: szeptember 29-hez közeli péntek (időjárásfüggő) Felelős: DÖK segítő pedagógus, osztályfőnökök Közreműködő: többi pedagógus, 1-8. évfolyam tanulói  Megemlékezés 1849. október 6-ról Időpont: október 6. (hétvége esetén előtte) Felelős: 6. és 4. évfolyam osztályfőnökei Közreműködő: 6. és 4. évfolyam tanulói  Megemlékezés 1956. október 23-ról Időpont: október 22. (hétvége esetén előtte) Felelős: 8. évfolyam osztályfőnöke(i) Közreműködő: 8. évfolyam tanulói  Karácsony Időpont: Felelős: Közreműködő:

a téli szünet előtt, decemberben 5. évfolyam osztályfőnöke(i) 5. évfolyam tanulói

 Karácsonyi koncert Időpont: decemberben, a téli szünet előtti héten Felelős: énekkar vezetője Közreműködő: iskolai kórus  Megemlékezés 1848. március 15-ről Időpont: március 15-ét megelőző munkanap Felelős: 7. és 3. évfolyam osztályfőnökei Közreműködő: 7. és 3. évfolyam tanulói  Széchenyi István emléknap Időpont: tavasszal, munkaterv szerint Felelős: évenként külön kijelölt szervezők Közreműködő: 3-8. évfolyamos tanulók

45



 Holocaust megemlékezés Időpont: 04. 16. Felelős: évenként külön kijelölt Közreműködő: 8. évfolyam tanulói  Nemzeti Emlékezet Napja Időpont: 06. 04. Felelős: osztályfőnökök Közreműködő: 1-8. évfolyamos tanulók  Gyermeknap, vidámballagás Időpont: utolsó tanítási nap Felelős: DÖK segítő pedagógus, osztályfőnökök Közreműködő: többi pedagógus, 1-8. évfolyam tanulói  8. osztályosok ballagása, ünnepélyes tanévzáró Időpont: EMMI rendelet alapján, munkaterv szerint Felelős: 7.és 8. évfolyam osztályfőnökei Közreműködő: 7. és 8. évfolyam tanulói Esetenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra (anyagi kondíciók függvényében). Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti (hajós) és néprajzi emlékeket továbbra is gyűjtjük.

5. A tanulók által készített dolgokért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást 46



illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 6. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai munka ellenőrzése hozzásegíti az intézményt a pedagógiai programban megjelölt célok eléréséhez. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének módjai: - óralátogatások - tanórán kívüli foglalkozások látogatása - rendezvények látogatása - tanügyi dokumentumok vezetésének ellenőrzése - jelentések, írásbeli beszámolók kérése - szóbeli megbeszélések Az ellenőrzést végző személyek: - igazgató - igazgatóhelyettes - az igazgató megbízása alapján a szakmai munkaközösségek vezetői Az ellenőrzések időpontja: - Tanévenként, az iskolai munkaterv szerint. - Alkalmanként, az igazgató egyéni megítélése szerint, melyet előre bejelenteni nem szükséges. Az ellenőrzések végrehajtásáról jegyzőkönyv készülhet! Súlyos szabálytalanság, személyi felelősség megállapítása esetén jegyzőkönyvet kell készíteni! Ebben az esetben a jegyzőkönyv mellé a bizonyító okmányokat (eredeti okmány másolata, kivonat, tanúsítvány, szakértői vélemény) is csatolni kell! Feljegyzést kell készíteni abban az esetben, ha az ellenőrzés olyan tényeket rögzít, amelyekről eredeti okmány nem készült! A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az ellenőrzés helyszínét - az ellenőrzést végző és az ellenőrzött személyek nevét, - az ellenőrzött időszak, vagy az ellenőrzés időpontjának megjelölését, - a vizsgálat célkitűzéseit, - az ellenőrzés tapasztalatait, - a tapasztaltak lehetséges okait, következményeit, - indokolt esetben személyi felelősség megállapítását, - javaslatot az ellenőrzött tevékenység, mint jó gyakorlat terjesztésére illetve hibák esetén, azok javítására, - az ellenőrzést végző személy(ek) aláírását, - mellékleteket (hibajegyzék, bizonyító okmányok, táblázat, stb.)

47



Az ellenőrzések során feltárt jó gyakorlatok és hibák tapasztalatait be kell építeni az intézmény működési rendjébe, illetve a belső ellenőrzés további feladataiba. 7. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő óvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit valamint a rendkívüli eseményre vonatkozó szabályzatot. b) A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint a ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,  Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,  Rendkívüli események után,  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat o minden gyakorlati, technikai jellegű feladat,

48



o illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, o a kötelező viselkedés szabályaira, o egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozók nevét a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Ifjúságvédelmi feladatok: A gyermek- és ifjúságvédelem a nevelés-oktatási munka szerves része. A legtágabb értelemben véve az iskola személyiségformáló hatásával, a tudásszint növelésével, az erkölcsi ismeretek megismertetésével közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló helyes irányban fejlődjön, képes legyen annak felismerésére, hogy az adott esetben mi a megfelelő döntés. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok azon túl, hogy a nevelő és oktató munka, a nevelés és a tanítás szerves részét kell, hogy képezze, számos esetben elkülönül a tanítási órák feladataitól. E feladatok megvalósításában részt kell, hogy vegyen az intézmény vezetése és minden pedagógusa. Feladataink:  A már nyilvántartott gyermekek felülvizsgálata (javult vagy rosszabbodott a helyzetük)  Tankönyvtámogatás, kirándulásokhoz, hangversenyekhez, látogatásokhoz, segélykérelmek támogatása a rászorulók részére.

színház-

 Kapcsolattartás (havonkénti találkozás) a Családsegítő- és Gyermekvédelmi Szolgálat vezetőjével.  Tanulókkal személyes kapcsolat kialakítása, tájékoztatásuk arról, hogy milyen problémával, mikor kereshetik fel a gyermekvédelmi felelőst, és az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.  A szülői házzal való kapcsolattartás, a szülők segítése gyermekük nevelésében, a családi környezet, a család szociális, kulturális, anyagi helyzetének felmérése.  Pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényezők megléte esetén értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot.

49



7.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója és fenntartója megállapodást köt a községben egészségügyi ellátást biztosító szervezetek vezetőivel. A megállapodásnak biztosítania kell:  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat,  általános orvosi vizsgálat,  a tanulók fizikai állapotának mérése, a szerződésben megállapítottak szerint, továbbá,  a tanulók védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát, a szerződésben megállapítottak illetve szükség szerint. A szűrővizsgálatok idejére az iskola felügyeletet biztosít. Az orvosi és védőnői ellátással kapcsolatos teendőket az intézmény orvosi szobájában, a fogorvosi szűrést pedig a fogorvosi rendelőben végzik el az érdekeltek. Az intézményben dolgozók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az általa választott munkaegészségügyi ellátást biztosító szervezet vezetőjével. A munkaegészségügyi vizsgálatra évenként egy alkalommal, valamint új dolgozó alkalmazása előtt kerül sor. A munkaegészségügyi vizsgálat megszervezéséért az igazgató a felelős.

7.2 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv és a rendkívüli eseményekre vonatkozó szabályzat előírásai szerint kell elvégezni. 7.3 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése a pedagógus-továbbképzés keretében is történhet, a továbbképzési programunknak és az alapján az intézmény beiskolázási tervének megfelelően. A pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységre történő felkészítéséhez igénybe vesszük a katasztrófavédelmi, a polgári védelmi szervek és a tűzoltóságok segítségét, tájékoztatását és segédleteit.

50



7.4. A gyermekek tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek: - a táplálkozásból eredő veszélyek - a személyiségfejlődés nem megfelelő iránya (szenvedélybetegségek, viselkedészavar, agresszió kialakulása felé mutató személyiségjegyek) - környezeti hatások - a család kedvezőtlen szociális helyzete 1. Egészséges táplálkozás biztosítása érdekében tett eljárások: - A fenntartónak/működtetőnek megfelelő tájékoztatást nyújt az intézmény a közétkeztetés helyi biztosításához, nyilván tartjuk a speciális étkezési igényű gyermekeket, jelezzük a fenntartónak - A menza étlapjának összetétele a korszerű táplálkozás alapjait veszi figyelembe, segítségül hívva a „minta menza” programot. - Biológia órákon, osztályfőnöki órákon a tanmenetbe épített tartalmak megjelenítése az adott életkori sajátosságok figyelembe vételével - A szünetek beosztása során megfelelő időt biztosítunk a tízórai, ebéd, uzsonna elfogyasztására - Családi egészségnap szervezése iskolai szinten. Eljárásrend iskolai tanmenetek elkészítése iskolai programok iskolai büfé menzakínálat

felelős pedagógusok (osztályfőnök)

ellenőrző igazgató

határidő szeptember 31.

dokumentum elfogadott tanmenet

osztályfőnökök, védőnő igazgató

igazgató

félévente egy alkalom szeptember 10. folyamatos

jelenléti ív, programterv hatályos szerződés étlap

fenntartó

élelmezésvezető igazgató

2. Testi-lelki egészség fejlesztése, bántalmazás megelőzése, iskolai erőszak megelőzése -

A fenntartó egyetértésével gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg az igazgató, aki a kötelező óra megtartása mellett látja el a feladatot. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatait az alábbiak szerint határozza meg: iskolai szinten összegyűjteni a gyermekvédelemre szoruló tanulók adatait, feltárni az okokat, az osztályfőnökkel együtt végezni a családlátogatásokat folyamatos kapcsolatot kell tartani a problémás tanulók szüleivel, a gyermekvédő intézményekkel kiemelten a Gyermekjóléti Szolgálattal az osztályfőnököktől begyűjtött adatok alapján a különféle vélemények, javaslatok elkészítése, adatszolgáltatás a gyermekvédelemmel foglalkozó intézményeknek, az arra rászoruló tanulók esetén a segélyek felhasználása (taneszköz vásárlás, étkezés befizetés, stb.)

51



felkeresni az osztályokat és tájékoztatja a tanulókat, milyen problémával kereshetik fel, és az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. a szenvedélybetegségek megelőzése kiemelt feladat, ezért az ifjúságvédelmi munkában is kiemelt szerepet kell kapnia A gyermek és ifjúságvédelmi felelős köteles részt venni az iskola egészségnevelési, ennek részeként a szenvedélybetegségek megelőzését segítő program kidolgozásában, ennek végrehajtását kiemelt figyelemmel kell kísérnie. Feladata a gyermek bántalmazás vélelme vagy egyéb - pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezni, hogy az iskola igazgatója értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. Kötelessége a tanuló anyagi veszélyeztetése esetén kezdeményezni, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a területileg illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalában rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Eljárásrend -

gyermek-és ifjúságvédelmi felelős megbízása kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal és a szociális ágazat egyéb intézményeivel a személyiségfejlesztést segítő, támogató pedagógiai tevékenységek (egyéni fejlesztés, tanulói tréningek)

felelős fenntartó egyetértésével, igazgató igazgató


munkaközösség- igazgató vezetők, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

határidő folyamatos

dokumentum munkaterv, munkaköri leírás

folyamatos

együttműködési megállapodás, szakvélemények

folyamatos

tanmenet, tréningterv, jelenléti ívek, egyéni fejlesztések dokumentumai

3. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás, - Az intézményvezető minden tanévben ellenőrzi a tanmeneteket, hogy a pedagógiai program alapján az egyes évfolyamok tantárgyi rendszerébe beépült az elsősegélynyújtás - Az intézmény rendszeres balesetvédelmi bejárása és a hozott határozatok megvalósításának nyomon követése - Iskolán kívüli programok esetében a lehetséges balesetveszélyekre a figyelem felhívása.

52



Eljárásrend felelős szaktanár

elsősegély-nyújtási ismeretek beépítése az egyes évfolyamok biológia, környezetismeret, osztályfőnöki, iskola épületének munkavédelemi bejárása felelős iskolán kívüli osztályfőnökök programok esetén a balesetveszélyre a figyelem felhívása


határidő szeptember 31.

dokumentum tanmenetek

igazgató

félévente két alkalommal alkalomszerűen

jegyzőkönyv

igazgató

jelenléti ív

8. Közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának rendje Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított, vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül, vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy, vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális, vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Iskolánk a jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani az intézménnyel és a tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos pontos és gyors tájékoztatását. Ezek alapján nyilvánosak az alábbi adatok és az iskola honlapján megtekinthetők:  Az iskola Nevelési Programja  Az iskola Helyi Tanterve  Az iskola működési rendje és annak szabályzata

53



A Házirend Panaszkezelés Pedagógusok száma és végzettsége A nevelőmunkát segítők száma és feladatköre Az országos mérési eredmények Továbbtanulási mutatók Lemorzsolódási mutatók A mindennapos testedzés és testnevelés lehetőségei, szakkörök A házi feladatok adásának elvei, a dolgozatok szabályai A tanév helyi rendje Az iskolai osztályok és a tanulók száma Az intézmény lehetővé teszi, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve:  ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította,  ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával törvény - főként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel - korlátozza,  ha az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.           

A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény és teljesítése Közérdekű adatot bárki illetékmentesen igényelhet személyesen az iskolában. Az előterjesztett igényt akkor lehet szóban teljesíteni, ha:  az igényelt adat a honlapon vagy más módon jogszerűen már nyilvánosságra került, és az így, az igénylőnek írásos formában is elérhető,  az igénylő szóban kéri a választ,  szóban azonnal teljesíthető és az igénylő számára kielégítő. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. A közérdekű adatigénylés teljesítésekor költségtérítés állapítható meg. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. Az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben az aránytalan költséggel nem jár - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. Adatvédelmi előírások A közzétett adatok megismerése személyazonosító adatok közléséhez nem köthető. Az elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz történő hozzáférés biztosításához személyes adat csak annyiban kezelhető, amennyiben az technikailag elengedhetetlenül szükséges, a személyes adatokat ezt követően haladéktalanul törölni kell. 54



Igénylés alapján történő adatszolgáltatás esetén az adatigénylő személyazonosító adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges. Az igény teljesítését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell. Szervezeti egységek adatfelelősei, elérhetőségük A belső adatvédelmi felelőse: Barabás Lászlóné iskolatitkár Elérhetősége: +3696353112

12. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 9. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, minőségirányítási programjáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől kérhető tájékoztatás. A házirendről az iskola nevelőtestületének tagjai is adhatnak felvilágosítást. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, minőségirányítási programja és házirendje nyilvános. Minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő helyeken található meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola weblapján (www.szechenyigonyu.hu)  az iskola igazgatójánál vagy igazgatóhelyettesnél. 55



10. A könyvtár SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Oktatási intézmény neve: Gönyűi Széchenyi István Általános Iskola Oktatási Intézmény címe: 9071 Gönyű, Kossuth Lajos utca 65. A Gönyűi Széchenyi István Általános Iskola könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következők szerint szabályozom. 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: A könyvtár neve Gönyűi Széchenyi István Általános Iskola Könyvtára. A könyvtár címe, telefonszáma: 9071 Gönyű, Kossuth Lajos utca 65. Telefon: +36-96/ A könyvtár fenntartójának neve: Gönyűi Széchenyi István Általános Iskola A könyvtár fenntartójának címe: 9071 Gönyű, Kossuth Lajos utca 65. A könyvtár mint az iskolai könyvtárhálózat tagja az alábbi szakmai szervezetekkel tart szakmai kapcsolatot: Megyei Pedagógiai Intézet, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár A könyvtár jellege: zárt könyvtár (csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe) A könyvtár elhelyezése: az iskola I. emeletén működik. Elhelyezése ideális, mind a tanulók, mind a tanárok számára; 20 fő egyidejű leültetésére elegendő a hely. A könyvtár használata: ingyenes 2. Az iskolai könyvtár működésének célja Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSze szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal.

56



Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 1. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el: - előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt - közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, - megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására, - folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, - követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, - követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, - az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,

57



a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. -

3. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása  az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni  a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni  az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A 58



kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A könyvtár napi 4,5 órában tart nyitva. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

59



1.

sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Gyűjtőköri szabályzat

1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:  A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteinek bővítése. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen.  Egyre több szakkönyv beszerzését teszi szükségessé a diákok körében folyamatosan felmerülő igények kielégítése.  A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények). A felkészüléshez szükséges segédletek viszont sok tanuló által nem vagy csak nagyon nehezen fizethetők meg. Ezért a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ő felkészülésüket segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.). 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánkban általános iskolai osztályok képzése történik 1-8 évfolyamon

60



3.2. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:  lírai, prózai, drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  a középiskolában, általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások  napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok,  kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek,

61



   

az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei

Mellék gyűjtőkör:  a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre  audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  periodikumok: folyóiratok  térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)  hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok:  pedagógiai program  pályázatok  oktatócsomagok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:  lírai, prózai és drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  a középiskolában, általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  az újonnan belépő tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok 62



 

az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  Győr-Moson-Sopron megyére és Gönyű Községre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok  kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek)  audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

63



2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:  név (asszonyoknál születési név),  születési hely és idő,  anyja neve,  állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,  személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai  helyben használat,  kölcsönzés,  könyvtárközi kölcsönzés,  csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:  az információk közötti eligazodásban,  az információk kezelésében, 64



 a szellemi munka technikájának alkalmazásában,  a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje napi 4,5 óra 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai

65



     

információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

66



3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Katalógusszerkesztési szabályzat 1.

A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:     

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám  megjegyzések  kötés: ár  ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: 67



- betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

68



4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény  16/2013 (II. 28) EMMI r.  2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben az 1. évfolyamos tanulók ingyen kapják a tankönyvet. Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a munkaközösségek, az SzM és a DÖK véleményének beszerzését követően.

szakmai

Az iskolai tankönyvrendelés véglegesítése előtt lehetővé kell tenni a szülőknek, hogy megismerjék a használni kívánt könyvek listáját. Az SzM a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy a meghatározott esetekben a tankönyvek ingyenesen álljanak az intézmény arra jogosult tanulóinak rendelkezésére. A tankönyvrendelés elkészítését megelőzően a szülőnek nyilatkoznia kell arról, hogy gyermeke részére mely tankönyveket kívánja megvásárolni, vagy egyes tankönyvek beszerzését más módon - használt tankönyvvel - kívánja megoldani. Ehhez az intézmény elkészíti osztályokra lebontva a következő tanévben használatos tankönyveinek jegyzékét. A felmérés során nyilatkozik a szülő, hogy mely tankönyveket kívánja az iskolai tankönyvellátás rendszerén keresztül megvásárolni, illetve melyek beszerzéséről kíván önállóan gondoskodni. A szülő nyilatkozatok összegyűjtésének időpontját az iskolai éves munkaterv rögzíti. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola – jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában készíti el és küldi meg a kiadónak és a közoktatás információs rendszerének. Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására – a tankönyvek beszerzésére – egy vagy több tankönyvforgalmazóval megállapodást köt (tankönyvellátási szerződés).

69



A megrendelni kívánt tankönyvet, az iskola helyi tanterve alapján kell a tankönyveket használó pedagógusnak, a hivatalos tankönyvjegyzékből kiválasztania. A hivatalos tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján kell a tankönyveket megrendelni. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje Az iskola igazgatója - jogszabályban meghatározott időben - felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást  az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés,  a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján,  továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért. A normatív kedvezményt a szülőnek kell igényelnie, az iskola által meghatározott időpontig. Az időpontot az iskola éves munkaterve rögzíti. A normatív kedvezményre vonatkozó kérelmet a jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani, a tanuló osztályfőnökének. Az igénylőlapot az intézmény a tanulókkal juttatja el a szülőhöz. A normatív kedvezményre vonatkozó igényt az igénylőlap kitöltésével, a jogszabály által előírt igazolás bemutatásával kell kérelmezni. A normatív kedvezményre való jogosultág megállapításáról az iskola írásbeli értesítést küld a szülőnek. Az iskolával jogviszonyt létesítő tanulók esetében a felmérést a beiratkozás alkalmával az előzőekben rögzítettek szerint - kell elvégezni. Az iskola a fentiekben meghatározott felmérések alapján megállapítja, a normatív kedvezményre jogosult tanulók számát. Normatív támogatásban részesített tanuló esetén, a szülő Átvételi elismervény aláírásával igazolja, a gyermeke részére juttatott ingyenes tankönyvek átvételét. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a

70



könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a …….-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  201... június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább

71



négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

72



5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása  felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint:  a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval,  az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb mint 2.000 kötet  azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,  felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)  munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat.  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,  minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,  gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,  a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,  minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,  kezeli a tanári kézikönyvtárat,

73



 elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,  kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,  lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,  minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,  minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,  biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,  felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. Munkaideje: 40 óra Kötött munkaidő, könyvtári nyitva tartás, könyvtári órák: 22 óra, napi 4,5 óra. A kötött munkaidő további részében intézményben végzett állománygyarapítás: 10 óra Egyéb, szabadon felhasználható időkeret: 8 óra

74



V. Záró rendelkezések

1. A SZMSZ HATÁLYBALÉPÉSE A SZMSZ 2013. szeptember 01 - jén, az igazgató jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Jelen SZMSZ a jogszabályokban megfogalmazott kötelező feladatokon túl, a fenntartóra és működtetőre vonatkozóan semmilyen többletköltséggel nem jár.

2. A SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATA A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, vagy az intézmény dolgozóinak, illetve tanulóinak nagyobb csoportja, vagy a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell előterjeszteni. A SZMSZ módosításának eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Gönyű, 2013. március 19.

............................................. Kiss Béla igazgató

3. LEGITIMÁCIÓ A SZERVEZETI

ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT AZ INTÉZMÉNY DIÁKÖNKORMÁNYZATA ÜLÉSÉN MEGTÁRGYALTA. ALÁÍRÁSOMMAL TANÚSÍTOM, HOGY A DIÁKÖNKORMÁNYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI JOGÁT JELEN SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN, A JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT ÜGYEKBEN GYAKOROLTA, A NEVELŐTESTÜLETNEK ELFOGADÁSRA JAVASOLTA.

..................................................

..........................................

a DÖK tanulói vezetője

a DÖK munkáját segítő pedagógus

75


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG TARTOTT ÜLÉSÉN MEGTÁRGYALTA. ALÁÍRÁSOMMAL TANÚSÍTOM, HOGY A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG VÉLEMÉNYEZÉSI JOGÁT A JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT ÜGYEKBEN GYAKOROLTA, AZ ABBAN FOGLALTAKKAL EGYETÉRTVE A NEVELŐTESTÜLETNEK ELFOGADÁSRA JAVASOLTA.

A

............................................. szülői munkaközösség elnöke

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT AZ INTÉZMÉNY ÉN TÁRGYALTA ÉS ELFOGADTA. (JEGYZŐKÖNYV ALAPJÁN)

A

NEVELŐTESTÜLETE

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE JÓVÁHAGYTA.

GÖNYŰ, 2013. MÁJUS 07.

............................................. Kiss Béla igazgató

76



1. számú melléklet: A Gönyűi Széchenyi István Általános Iskola adatkezelési szabályzata Bevezető rész A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, valamint a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről, amely szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését, és a 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelet alapján iskolánk elkészítette adatkezelési szabályzatát. A szabályzat az Intézmény működésére vonatkozó legfontosabb adatvédelmi, informatikaibiztonsági szabályokat tartalmazza (különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre); A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottakra. 1. rész A közalkalmazotti nyilvántartásra vonatkozó szabályok I. A személyi iratok kezelése és ezek adatvédelmi szabályai Általános szabályok 1. Személyi iratként kell kezelni bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett minden olyan adathordozót, amely a közalkalmazotti jogviszony: - létesítésekor, - fennállása alatt, - megszűnésekor, - illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 2. Az 1. pont alapján személyi irat: a) a személyi anyag iratai (a továbbiakban személyzeti irat), b) a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, c) a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok, d) a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 77



3. A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos iratok közül az alábbi iratok tartoznak személyzeti iratok közé: - adatnyilvántartó lap, - önéletrajz, - erkölcsi bizonyítvány, - kinevezés, - besorolásról rendelkező irat, - áthelyezésről rendelkező irat, - minősítés, - a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, - a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, - a közalkalmazotti igazolás másolata. 4. A személyzeti iratokat adott személyre vonatkozóan együttesen kell tárolni. 5. A személyi iratokat iktatni kell. Az iktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben kell őrizni. Az így elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 6. A személyzeti iratra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: - közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - bíróság vagy más hatóság döntése, - jogszabályi rendelkezés. 7. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait – kivéve a közalkalmazotthoz tartozó, a vagyonnyilatkozat-tételével összefüggő személyi iratokat – a központi irattárban kell elhelyezni. Az így irattárazott anyagokat a “megszűnt” csoportban kell tárolni, hogy az elkülönítés biztosított legyen. A személyi anyagot a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. 8. A személyi iratok tárolási módja megegyezik a közalkalmazotti nyilvántartás tárolási módjával. 9. A közérdekű adatokon túl a közalkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható; személyi anyagát csak a Kjt. 83/D. §-ában foglalt kivételes esetben lehet kiadni. 10. A személyi anyagokba való betekintésre jogosultak köre megegyezik a közalkalmazotti nyilvántartásba betekintésre jogosultak körével. A személyi anyagok közül a pályázatokra vonatkozó speciális szabályok

78



11. A pályázatok kezelési módja (Ha jogszabály, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató döntése alapján meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik.): - A pályázatokat iktatni kell. - A benyújtott pályázatokról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Kinevezni csak azt a közalkalmazott lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. - A benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a közalkalmazotti alapnyilvántartásba betekinteni jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. - A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel együtt meg kell küldeni a teljes pályázati anyagukat is. - Az előadói ívre fel kell vezetni a visszaküldés tényét.

II. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai vezetésének adatvédelmi szabályai A közalkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozó általános szabályok 1. A közalkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozóan az alábbi szabályokat kell érvényesíteni: a.) Az iskola a közalkalmazottairól a Kjt. 4. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedően nyilvántartást vezet. A mellékletben nem szereplő adatokról adatgyűjtés nem végezhető, ilyen adat nyilvántartása és kezelése tilos. b.) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. c.) A munkáltató közalkalmazotti alap-nyilvántartási rendszere törvényi felhatalmazás hiányában más alrendszerrel nem kapcsolható össze. d.) Az alapnyilvántartásról és a központi nyilvántartásról statisztikai célra csak a személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. 2. Az alapnyilvántartás adatlapja vezetésének adatvédelmi szabályai különbözőek lehetnek attól függően, hogy a nyilvántartás vezetése milyen módon történik: - hagyományosan (kézzel, papír alapon) vagy - számítógépes program segítségével. A nyilvántartási módokra vonatkozó konkrét szabályokat a szabályzat külön része tartalmazza. A betekintési jog gyakorlásárnak szabályai

79



3. A betekintési jog gyakorlásának szabályai: a.) Az intézmény köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen, azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. b.) A közalkalmazott jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adata közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni. c.) A közalkalmazotti nyilvántartás első alkalommal történő kitöltésekor az érintett közalkalmazottnak aláírásával kell igazolnia, hogy a felvett adatok helyesek és a valóságnak megfelelnek. d.) A közalkalmazott jogosult megismerni, hogy a közalkalmazotti nyilvántartásban szereplő adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Ennek biztosítása érdekében az intézmény adatszolgáltatási nyilvántartást vezet, melyet az adatok kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni. Az adatszolgáltatási nyilvántartás formáját az intézményvezető határozza meg és bocsátja rendelkezésre. e.) A munkáltatónál vezetett alapnyilvántartásba – az eljárásban indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából: - saját adataira vonatkozóan a közalkalmazott, - a közalkalmazott felettese, - a minősítést végző vezető, - feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, - a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, - munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, - a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, - a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, - az adóhatóság, a társadalombiztosítás szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. III. A közalkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyi felelőssége A közalkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelőssége: a) a közalkalmazotti nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az intézményvezető a felelős. b) A közalkalmazotti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat az intézményvezető által e feladattal jelen szabályzat mellékletében megbízott közalkalmazott (a továbbiakban iskolatitkár) látja el.

80



c) Az iskolatitkár a közalkalmazotti nyilvántartásban szereplő, nem közérdekű személyes adatokat csak a törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, illetve adhatja át harmadik személynek. d) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért: - a munkáltató, - az érintett közalkalmazott felettese, - a minősítést végző vezető, - az iskolatitkár (személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott), - a közalkalmazott, saját adatainak közlése tekintetében felelősséggel.

tartozik

A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért való felelősség tartalma: 1.) Az intézményvezető felel: - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. Felelősségi körében köteles gondoskodni: - az adatvédelmi szabályzat folyamatos karbantartásáról; - az ellenőrzés módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről; - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével kapcsolatos követelmények szerven belüli közzétételéről. A közzététel érdekében a közalkalmazottak kötelesek az adatvédelmi szabályzat megismerésére, majd azt követően az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére. (Ez utóbbit a szabályzat mellékleteként kell kezelni.) - Felelősségi körén belül köteles a betekintési jog gyakorlásának esetében, Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának a jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét. 2.) A minősítést végző vezető felelőssége: - A minősítést végző vezető felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába bevont harmadik személy – a munkavállalói érdekképviseleti szerv tagja – csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg. 3.) Az iskolatitkár a felelősségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy: - a személyi iratra történő adat rávezetés a megfelelő személyi, illetve személyzeti iratra – az adat keletkezésétől, illetőleg változásától számított legkésőbb 3 munkanapon belül – rávezetésre kerüljön, - a közalkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítését és kijavítását a közalkalmazott kérelmére történt kezdeményezés és igazolás alapján legkésőbb 3 munkanapon belül átvezesse, - ha a közalkalmazott nem az általa szolgáltatott adatának kijavítását vagy helyesbítését kéri, akkor a személyzeti ügyintézőnek kezdeményeznie kell a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az adathelyesbítést, illetve kijavítás 81



engedélyezését. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján haladéktalanul el kell végezni a javítást. - az általa kezelt – közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő – adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen az e szabályzat I/6. pontjában meghatározott iratok, valamint a jogszabályi rendelkezések tartalmának, - a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely e szabályzat I/6. pontjában foglalt adatforrásokon alapul. - A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményeznie kell az intézmény vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg. 4.) A közalkalmazott felelőssége: - A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a szerv részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. IV. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvető adatvédelmi szabályokat kell betartani: a) Gondoskodni kell a papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. b) Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. A tárolók kulcsával csak azok a közalkalmazottak rendelkezhetnek, akik valamilyen személyzeti feladat ellátására feljogosítottak. Az intézményvezető a kiadott kulcsokról nyilvántartást vezet. Amennyiben kulcs elveszik, azt haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetőnek, aki gondoskodik a zár lecseréléséről. c) Amikor az adatkezelés folyik, az adatkezelő helyiségbe csak olyan személy léphet be, aki adatkezelésre jogosult. d) A nem rutinszerű, nem szokványos adatkezelésről, az adatkezelést megelőzően értesíteni kell az intézményvezetőt. A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok 1. A szabályozás célja: biztosítani a számítógépes információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét. 2. Az adatbiztonság szabályozása keretében gondoskodni kell: - a fizikai biztonság, - az üzemeltetési biztonság, 82



- a technikai biztonság, valamint az - információtovábbítás biztonságáról. 2/1.) A fizikai biztonság érdekében ellátandó feladatok: - Az adathordozó eszközök elhelyezésére csak olyan helyiség jelölhető ki, amely elegendő biztonságot nyújt az illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen. - A számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolása a hagyományos adathordozóknál rögzített módon történik. 2/2.) Az üzemeltetési biztonság szabályairól: - A számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek: Igazgató Igazgatóhelyettes Iskolatitkár (személyzeti ügyintéző) - Külső személy (pl.: karbantartás) számára a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférést lehetőleg úgy kell biztosítani, hogy a kezelt adatokat ne ismerhesse meg. - A számítógépes rendszer vagy annak bármely eleme csak az intézményvezető felhatalmazásával változtatható meg. - A rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó dokumentumokat biztonságosan kell kezelni, hogy azok el ne vesszenek, ne cserélődhessenek el, ne sérüljenek meg. 2/3.) A technikai biztonság szabályai: - Az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítógépes biztonsági hozzáférési rendszerek alkalmazásával kell megakadályozni. - Az adatállományok kezelése úgy kerül megszervezésre, hogy részleges vagy teljes megsemmisülés esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát az adatrögzítőnek folyamatosan ellenőriznie kell. Az adatállományok kezelése során a munkaközi mentés eszközével is élni kell. - A számítógépes üzemeltetés biztonsága számítógépes jelszóval védett programokkal történik. - Az adatállományokban történt változásokat naplózni kell. - Az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell. - On-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell. - Programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását – ha a próbát külső szerv vagy személy végzi – el kell kerülni. A köznevelés információs rendszere A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 83



A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, 84



c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

......................................... igazgató

85

A GÖNYŰI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents