Program
A gluténtartalom mérésének lehetőségei, mérési bizonytalanság
Szigeti Tamás János Üzletfejlesztési és értékesítési igazgató WESSLING Hungary Kft. Budapest
Lisztérzékenység
A gyermekkorban kialakuló cöliákiát az angol Samuel Gee írta le először 1888-ban, a felnőttkoriról pedig 1932-ben egy dán orvos, Hess-Thysen számolt be.
Samuel Jones Gee (1839-1911)
Lisztérzékenység
Cöliákia vagy coeliakia, (állandó gluténérzékenység, gluténszenzitív enteropátia, glutén-intolerancia), az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség, táplálkozás-élettani zavar. A betegek az étrendben a gliadin jelenlétére érzékenyek. Kiváltói a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportját képező, gliadinok, amit az ember normálisan az étkezései során fogyaszt el. A lisztérzékenység leggyakoribb formájában glutén fogyasztása hatására a vékonybél nyálkahártyája súlyosan károsodhat, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Kezelés: kizárólag gluténmentes diétával lehetséges, A diétát egész életen át kell folytatni. A népesség 1-2%-a érintett Magyarországon;
Lisztérzékenység Lisztérzékenység: a népesség 1-2%-a érintett Magyarországon; Glutén immunreakciók székletből: a népesség 30 – 40%-ánál; A diabétesz (1) és a cöliákia esetszáma azonos ütemben emelkedik; Okok: - Megnövekedett gabonafogyasztás, a régi időkhöz képest nagyobb gluténterhelés; - Kenyérgabona-ősök: A-, B- és D-genomok (D-genom: kevés α-gliadint termel), - A korszerű gabonafajták főként a D-genomok tulajdonságait hordozzák;
- Gliadinok: α -, β-, γ- és ω-gliadin; A tönkölybúza "A+B+D" genomú gabonaféle nem ajánlható gluténérzékenyeknek, mert igen nagy a glutén tartalma! (Vincentini O, Maialetti F, Gazza L, Silano M, Dessi M, De Vincenzi M, Pogna NE. Environmental factors of celiac disease: cytotoxicity of hulled wheat species Triticum monococcum, T. turgidum ssp. dicoccum and T. aestivum ssp. spelta. J Gastroenterol Hepatol. 2007 Nov;22(11):1816-22.).
Gliadinok
Gliadinok: glikoproteinek (a szénhidrát és a fehérje együtt)
• A glutének egyik, 40-70%-os alkoholban oldható alkotórészei; • Prolinban és glutaminban gazdag polipeptidek (prolaminok); • Gliadinok találhatóak búzában és más gabonafélékben, köztük zabban, rozsban, árpában, kölesben, kamutban;
Tritikále, kamut, zab, árpa, rozs
A gliadin aminósav-szekvencája
A gliadinok aminósav-szekvencájának részletei 31 LEU-GLY-GLU-GLU-GLU-PRO-PHE-PRO-PRO-GLU-GLU-TYR-PROGLU-PRO-GLU-PRO-PHE 49
31 LEU-GLY-GLU-GLU-GLU-PRO-PHE-PRO-PRO-GLU-GLU-PRO-TYR 43
44 PRO-GLU-PRO-GLU-PRO-PHE-PRO-S-GLU-GLU-PRO-TYR 55
Az α-gliadin peptidek azon szakaszai, amelyek a cöliákia kialakulásáért felelősek. A gliadinok ezen szakaszai a HLA-DQ2 antigén-felismerő rendszerhez kapcsolódva válthatják ki a lisztérzékenység (glutén-érzékenység, cöliákia) tünetegyüttesét. A lisztérzékeny egyén – főként a-gliadin – fogyasztása révén súlyos egészségkárosodást szenvedhet. A CÖLIÁKIÁS EGYÉNEK ÉLELMISZEREIT ELLENŐRIZNI KELL!
α-gliadin – DQ2 kötőhelyei
Az α-gliadin (baloldal) és a DQ2 szerotípus csoport H-hidas kötései. A HLA-DQ2 antitest felismerő rendszeren belül többek között a DQ2 szerotípus felelelős a lisztérzékenység kialakulásáért.
A számok az atomok közötti kötési távolságot jelölik Å-ben.
Gliadin + Glutenin (búzában kb. 50 – 50 %)
Gliadin
Glutenin
Gliadin + Glutenin = Glutén (vízzel: sikér)
A glutén térszerkezetes hálózatot alkot
A gabona-laboratóriumok egyik alapvető műszere
A sikér a dagasztás során vízben oldhatatlanná válik.
Köles és amarant – nem tartalmaznak gliadinokat
Codex Alimentarius Standard (1979; 1983; 2008)
Gluténmentes élelmiszerek
2.1.1 „Gluténmentes” diétás élelmiszerek a) csak egy vagy több összetevőből álló élelmiszer, amely nem tartalmaz búzát, illetve az összes Triticum fajokat (pl. durumbúzát, tönkölyt, kamutot, rozsot, árpát, zabot, vagy keresztezett fajtákat) és a glutén mennyisége nem haladja meg a 20 mg/kg szintet, vagy b) amely egy vagy több összetevőből áll búzából és egyéb Triticum fajokból származó anyagot tartalmaz, amelyből 20 mg/kg szint alá távolították el a glutént;
<20 mg/kg
Alacsony gluténtartalmú élelmiszerek
2.1.2 Nagyon alacsony gluténtartalmú élelmiszerek Olyan élelmiszerek, amelyekben egy vagy több összetevő búzából, illetve bármely Triticum fajból (pl. durumbúzából, tönkölyből, kamutból, rozsból, árpából, zabból, vagy keresztezett fajtákból) származik. A glutén-tartalmat különleges eljárással 20 és 100 mg/kg szint közé csökkenttették:
20< és <100 mg/kg
A Bizottság 41/2009 EK rendelete
A Bizottság 41/2009 EK rendelete – 3. cikk Gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetétele és címkézése (1) Gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek, amelyek egy vagy több olyan, búzából, rozsból, árpából, zabból, vagy ezeknek a keresztezett változataiból készült összetevőt tartalmaznak vagy ezekből állnak, amelyeket különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék, nem tartalmazhatnak 100 mg/kg-ot meghaladó szinten glutént a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben. (2) Az (1) bekezdésben szereplő termékek címkézése, kiszerelése és reklámozása során fel kell tüntetni a „nagyon alacsony gluténtartalmú” kifejezést. A „gluténmentes” kifejezés akkor tüntethető fel, ha gluténtartalmuk a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben nem haladja meg a 20 mg/kg-ot. (3) A gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerekben található zabot olyan speciális módon kell előállítani, elkészíteni és/vagy feldolgozni, hogy a búzával, rozzsal, árpával, vagy ezek keresztezett változataival való szennyeződést elkerüljék, és az ilyen zab gluténtartalma nem haladhatja meg a 20 mg/kg-ot. (4) A gluténérzékenyeknek szánt élelmiszerek, amelyek egy vagy több olyan összetevőt tartalmaznak vagy ezekből állnak, amelyek a búzát, rozst, árpát, zabot vagy ezek keresztezett változatait helyettesítik, nem tartalmazhatnak 20 mg/kg-ot meghaladó szinten glutént a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszerben. E termékek címkézése, kiszerelése és reklámozása során a „gluténmentes” kifejezést kell feltüntetni
Hőkezelés hatása a gliadinok kimutathatóságára
A gliadinok kimutathatósága hőterhelés hatására csökken. Ez összefügg a gliadinok hő hatásra bekövetkező denaturációjával, degradációjával, aggregációjával, ami alapvetően megváltoztatja az oldhatóságot. A, hőkezelt lisztekből 40 %-os etanollal több kivonat nyerhető, mint 70 %os etanollal. Dr. Horacsek Márta: A gliadin kimutatása élelmiszerekben. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, 1995. PhD tézisek.
Part pro million: ppm = 1 : 1 000 000 (mg/kg)
Gluténből 20 mg/kg, azaz 20 ppm mennyiséget megbízhatóan kell tudni kimutatni!
.
Part pro million = Egy a millióhoz (egy millió részből egyetlen rész)
A gluténtartalom ellenőrzésének gyakoribb módszerei
Elválasztási módszerek: - Gél-elektroforézis (Dr. Horacsek Márta PhD tézisek, 1995.); - Gélkromatográfia, gélszűrés, méretkizárásos kromatográfia; - Immun assay; - Enzim Linked Immun Sorbent Assay – ELISA (hagyományos, kompetitív); - Surface Plazmon Resonance Spectroscopy – SPRS; Detektálás:
- UV - FLD - MS (kapcsolt technikák) - Röntgen-diffrakcós eljárások
Néhány analitikai eljárás rövid vázlata
Immunkromatográfiás tisztítás 1/2
A keresett vegyület, most: gliadin
A minta valamely szennyezője
Immunkromatográfiás tisztítás 2/2
Mosás
Eluálás
Immun assay 1/5
Fehérje-molekulák
Egyéb részecskék
Immun-assay felület
Immun assay 2/5
Immun assay 3/5
Antitesteket tartalmazó reagens
Immun assay 4/5
Immun assay 5/5
A Fehérjék mennyiségi és minőségi meghatározása
Gél-elektroforézis 1/5
Mikrofecskendő
Minta oldata a fecskendőben Hordozólap
Poliamid réteg
Gél-elektroforézis 2/5 – a minta felvitele
Gél-elektroforézis 3/5 – Futtatás
Poliamid gél réteg
Felvitt minták
Gél-elektroforézis 4/5 – Futtatás
Std1
Std2
Std3
Minta1 Minta2 Minta3
Gél-elektroforézis 5/5 – Futtatás
Futtatás vége
Ismeretlen komp. Glutén (gliadin)
Rf3 Rf2
Rf1
Start Std1
Std2
Std3
Minta1 Minta2 Minta3
Poliakrilamid gél és annak elektronmikroszkópos képe
SDS-PAGE, Sodium Dodecyl Sulfate PolyAcrylamide Gel Electrophoresis.
A kromatográfia elve
Kolonna
Komponens A
Komponens B
Dt Relatív retenciós idő
Kromatográfiás elválasztás molekulaméret alapján
tR << tR
Surface Plazmon Resonance Spectroscopy – SPRS 1/3
Prizma Elektromágneses hullámok
Dielektrikum
Y Y Y Y Y Y Y
Y Fémlemez (arany)
Rögzített antitestek
Mintatér
Surface Plazmon Resonance Spectroscopy – SPRS 2/3
Visszavert fénysugár
Y Y Y Y Y Y Y
Beeső fénysugár
Y
Surface Plazmon Resonance Spectroscopy – SPRS 3/3
D
Y Y Y Y Y Y Y
Beeső fénysugár
Y
Eva Engvall: az ELISA elvének megalkotója
Ph Doctor 1975-óta a Stockholmi Egyetemen.
Később posztgaduális munka Hhelsinkiben, majd a City of Hope National Medical Center in California. Hatékony kutatógárdát szervezett;
1979: Burman Institute Research Stockholm 1994: Tiszteletbeli orvos-doktor: Koppenhágai Egyetem;
Az ELISA elvét 1971-ben publikálta Peter Perlmann-nal a Stockholmi Egyetemen.
ELISA plate vázlatos képe (48 vájulattal)
ELISA plate – egy vájulat sémája
A polisztirol lemezhez antitesteket („Y”) kötnek
Y
ELISA plate – szendvics elrendezés
Y U Y U U Y U Y 3. Enzimhez kötött antitestet adnak az oldathoz
2. Újabb antitesteket adnak az oldathoz
1. A minta kötődik az antitesthez
Y
ELISA plate – szendvics elrendezés
Y U
4. A hozzáadott szubsztrát optikailag mérhető változást szenved
Y
ELISA plate (48 vájulattal, pozitív mintákkal)
Jelnagyság
ELISA mérőgörbék (kalibrációs görbék)
Hagyományos ELISA mérőgörbe
Kompetitív ELISA mérőgörbe
mg/kg (ppm)
Gyakoriság
Mérési bizonytalanság
Ha a mérési eredmények sokasága normális eloszlású: A gyakoriság görbéje egy Gaussfüggvénnyel írható le.
-3
-2
-1
0 Szórás (σ; s)
1
2
3
Mérési eredmények valószínűsége
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (1777. április 30. – 1855. február 23.) német matematikus és természettudós.
Hibaterjedés a mintavételtől a vizsgálati eredményig 1/2
Alapsokaság (tétel)
Mintavételi hiba
Minta
Következtetés a tétel minőségére
Minta-előkészítés Minta-előkészítés hibája Laboratóriumi minta
Analitikai mérés
Mérési hiba Vizsgálati jegyzőkönyv
Hibaterjedés a mintavételtől a vizsgálati eredményig 2/2
+
Mintavételi hiba
+
Előkészítési hiba
=
Mérési hiba
A teljes folyamat hibája (bizonytalansága)
Mérési bizonytalanság – alsó méréshatár
Sávszélességek (intervallumok)
Detektált mennyiség
A mérés alsó határával együtt nő az a sávszélesség, amely a valószínűsíthető eredményt magában foglalja.
érzékenység
Mérési eredmények valószínűsége
Normális eloszlás (Gauss-eloszlás)
99%
-5σ
-4σ
-3σ
-2σ
-1σ
+1σ
Várható érték
+2σ
+3σ
+4σ
+5σ
Mérési eredmények valószínűsége
Ebből következik:
∫
f(x) = 1
Fizikai mérés eredménye sohasem lehet nulla!
A teljes haranggörbe alatti terület 100%, azaz egységnyi
-5σ
-4σ
-3σ
-2σ
-1σ
+1σ
Várható érték
+2σ
+3σ
+4σ
+5σ
Alsó méréshatár (LOQ – a nullától mérhető „távolság”)
Valódi érték
Az alsó méréshatár (LOQ) sohasem lehet nulla, így amennyiben a várható érték zérus, azt csak ésszerű technikai feltételek biztosításával lehet megközelíteni!
Döntési modellek 1/2
Döntés: szabad választás legalább 2 cselekvési lehetőség között.
Döntési helyzet: amikor a döntést hozó legalább két cselekvési változat közötti választás problémájával áll szemben. Döntési helyzet elemei:
• Döntéshozó (egyén v. csoport) • Stratégiák (cselekvési változatok) • Tényállapotok (a cselekvési változat következményeire hatással vannak) • Eredmény (stratégia és tényállapot következménye) • Döntési kritériumok (előírások, amely megmondják, hogyan használjuk fel az előbbi információkat a döntési változat kiválasztására.)
Döntési modellek 2/2
1. Biztos döntés : biztosan tudjuk, melyik következmény lesz az eredmény
2. Bizonytalan döntés: nem ismerjük a tényállapotok (következmények) valószínűségeit 3. Kockázatos döntés: a legtöbb valóságos döntési probléma ide tartozik (ismerjük a következmények valószínűségeit – ne feledjük: a lisztérzékeny egyén sorsa függ helyes döntésünktől!).
Mintavétel, tételminősítés, döntés az áru sorsa felől
Mintavételi előírások csomagolt termékekre 1/5
A tétel csomagolási egységekből áll A vizsgálathoz szükséges elemi minták száma függ: • A tétel nagyságától • A kívánt, elfogadható minőségi szinttől (AQL = Acceptable Quality Level), amelyet a mintavételt megrendelő személy választhat ki ISO 2859-1:1999 sz. szabvány alapján – következő dia…
Mintavételi előírások csomagolt termékekre 2/5
ISO 2859-1:1999 sz. szabvány: ISO 2859-1:1999 Sampling procedures for inspection by attributes -Part 1: Sampling schemes indexed by acceptance quality limit (AQL) for lot-by-lot inspection Revises ISO 2859-1:1999 Corrigendum 1 ICS 03.120.30 Ref. No. ISO 2859-1:1999/Cor.1:2001(E) Printed in Switzerland INTERNATIONAL STANDARD ISO 2859-1:1999 TECHNICAL CORRIGENDUM 1 Published 2001-03
Mintavételi előírások csomagolt termékekre 3/5 AQL = 1,0 % A mintázandó tétel mérete (csomagolási egység)
AQL = 2,5 %
AQL = 4,0 %
AQL = 10 %
Minta mennyisége (csomago-lási egység db)
Megengedett hibás csom. db
Minta mennyisége (csomago-lási egység db)
Megengedett hibás csom. db
Minta mennyisége (csomagolási egység db)
Megengedett hibás csom. db
Minta mennyisége (csomago-lási egység db)
Megen gedett hibás csom. db
2–8
Mind
0
Mind
0
Mind
0
Mind
1
9 – 15
13
0
5
0
3
0
5
1
16 – 25
13
0
5
0
8
0
5
1
26 – 50
13
0
8
0
8
1
8
2
51 – 90
13
0
13
1
13
1
13
3
91 – 150
20
0
20
1
20
2
20
5
151 – 280
32
1
32
2
32
3
32
7
281 – 500
50
1
50
3
50
5
50
10
501 – 1200
80
2
80
5
80
7
80
14
1 201 – 3 200
125
3
125
7
125
19
125
21
3 201 – 1 0000
200
5
200
10
200
14
125
21
10 001- 35 000
315
7
315
14
315
21
125
21
35 001 – 150 000
500
10
500
21
315
21
125
21
150 001 – 500 000
800
14
500
21
315
21
125
21
500 000 felett
1 250
21
500
21
315
21
125
21
Mintavételi előírások csomagolt termékekre 4/5 AQL = 1,0 % A mintázandó tétel mérete (csomagolási egység)
AQL = 2,5 %
AQL = 4,0 %
AQL = 10 %
Minta mennyisége (csomago-lási egység db)
Megengedett hibás csom. db
Minta mennyisége (csomago-lási egység db)
Megengedett hibás csom. db
Minta mennyisége (csomagolási egység db)
Megengedett hibás csom. db
Minta mennyisége (csomago-lási egység db)
Megen gedett hibás csom. db
2–8
Mind
0
Mind
0
Mind
0
Mind
1
9 – 15
13
0
5
0
3
0
5
1
16 – 25
13
0
5
0
8
0
5
1
26 – 50
13
0
8
0
8
1
8
2
51 – 90
13
0
13
1
13
1
13
3
91 – 150
20
0
20
1
20
2
20
5
151 – 280
32
1
32
2
32
3
32
7
281 – 500
50
1
50
3
50
5
50
10
501 – 1200
80
2
80
5
80
7
80
14
1 201 – 3 200
125
3
125
7
125
19
125
21
3 201 – 1 0000
200
5
200
10
200
14
125
21
10 001- 35 000
315
7
315
14
315
21
125
21
35 001 – 150 000
500
10
500
21
315
21
125
21
150 001 – 500 000
800
14
500
21
315
21
125
21
500 000 felett
1 250
21
500
21
315
21
125
21
Mintavételi előírások csomagolt termékekre 5/5 AQL = 1,0 % A mintázandó tétel mérete (csomagolási egység)
AQL = 2,5 %
AQL = 4,0 %
AQL = 10 %
Minta mennyisége (csomago-lási egység db)
Megengedett hibás csom. db
Minta mennyisége (csomago-lási egység db)
Megengedett hibás csom. db
Minta mennyisége (csomagolási egység db)
Megengedett hibás csom. db
Minta mennyisége (csomago-lási egység db)
Megen gedett hibás csom. db
2–8
Mind
0
Mind
0
Mind
0
Mind
1
9 – 15
13
0
5
0
3
0
5
1
16 – 25
13
0
5
0
8
0
5
1
26 – 50
13
0
8
0
8
1
8
2
51 – 90
13
0
13
1
13
1
13
3
91 – 150
20
0
20
1
20
2
20
5
151 – 280
32
1
32
2
32
3
32
7
281 – 500
50
1
50
3
50
5
50
10
501 – 1200
80
2
80
5
80
7
80
14
1 201 – 3 200
125
3
125
7
125
19
125
21
3 201 – 1 0000
200
5
200
10
200
14
125
21
10 001- 35 000
315
7
315
14
315
21
125
21
35 001 – 150 000
500
10
500
21
315
21
125
21
150 001 – 500 000
800
14
500
21
315
21
125
21
500 000 felett
1 250
21
500
21
315
21
125
21
Első és másodfajú hibák 1/5
A tétel „valódi” minősége
Döntés: Megfelelő a tétel
Döntés: Kifogásolható a tétel
Valóban megfelelő tétel
Nincs döntési hiba
Másodfajú döntési hiba:
Valóban kifogásolható tétel
Elsőfajú döntési hiba:
Nincs döntési hiba
Első és másodfajú hibák 2/5
A tétel „valódi” minősége
Döntés: Megfelelő a tétel
Döntés: Kifogásolható a tétel
Valóban megfelelő tétel
Nincs döntési hiba
Másodfajú döntési hiba:
Valóban kifogásolható tétel
Elsőfajú döntési hiba:
Nincs döntési hiba
Első és másodfajú hibák 3/5
A tétel „valódi” minősége
Döntés: Megfelelő a tétel
Döntés: Kifogásolható a tétel
Valóban megfelelő tétel
Nincs döntési hiba
Másodfajú döntési hiba:
Valóban kifogásolható tétel
Elsőfajú döntési hiba:
Nincs döntési hiba
Első és másodfajú hibák 4/5 Határérték
Elfogadás valószínűsége
1
0
Fals pozitív (eladói kockázat) Másodfajú hiba: β
Megfelelő tétel
Kifogásolt tétel
Fals negatív (vevői kockázat) Elsőfajú hiba: α
A tétel mintájának mérési eredményei (pl µg/kg)
Relatív szórás %
Első és másodfajú hibák 5/5
Várható érték
1
2
3
4
5
6
7
Ismételt mérések sorszáma
Megoldások a másodfajú hiba csökkentésére:
• Mintaszám növelésével (ennek hatására az α is csökken) • Tűréshatárok csökkentésével.
Konfidencia-számítás (egyik a sokféle közül)
±s * t n S = szórás, t = t-táblázat értékei (student tábla), n = szabadsági fokok száma
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!