A
G L O B AL I ZÁ C I Ó É S A LO GI S Z T I K A K AP C S O L AT A
Trembeczky László A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A LOGISZTIKA KAPCSOLATA
Hazánk 2004. 05. 01-től az Európai Unió tagja. Ettől az időponttól számíthatjuk a tőlünk fejlettebb „nyugati világot” már régóta átfogó és mozgató globalizációval történő teljes körű találkozásunkat. Hogy mit jelent ez számunkra, az „egyes ember számára”? Részünkről még sok a kérdőjel. Sokan mondhatnák, hiszen ez a világjelenség már eddig is jelen volt Magyarországon. Mégis 2004. 05. 01-je után már nem csak a hazánkba települt multinacionális cégek lesznek jelen az Európai Uniós, és így a világpiacon, hanem minden egyes magyar gazdasági szereplő. Ebben a helyzetben meglátásom szerint alapvető szemléletváltásra van szükség, hiszen be kell kerülnünk és részét kell képeznünk az új makro-és mikro szintű kihívásoknak, fel kell vennünk a versenyt a hazánkba érkező Európai Uniós kis-és középvállalkozásokkal (KKV).
A globalizáció alapvetően piaci összefonódást, tőkekoncentrációt eredményez, mely a befektetések révén segítheti a gazdasági társadalmi fejlődést (munkahelyteremtés, e-kereskedelem, stb.), ugyanakkor káros hatásai is lehetnek (létszámleépítés, kulturális uniformizálás, nemzeti érdekek háttérbe szorulása, a gazdaságban az erősek további erősödése, a gyengék megszűnése), így arra kell törekednie az államnak és vállalkozóknak egyaránt, hogy ezt a folyamatot a saját javukra fordítsák. Mindehhez ún. Globális Gazdasági Gondolkodásmód kialakulására van szükség, melynek legfontosabb területei:
44
K Ö Z GA ZD A SÁ G TA N
A
G L O B AL I ZÁ C I Ó É S A LO GI S Z T I K A K AP C S O L AT A
Vállalat/tőkekoncentráció Globalizált beszerzés Globalizálódó piac Globalizálódó ellátási lánc Globalizálódó informatikai hálózatok Globalizálódó üzleti folyamat A hosszú távú gazdasági versenyképesség megalapozásához ezekben a címszavakban kell gondolkodnunk, továbbá figyelembe kell venni a gazdasági-társadalmi kölcsönhatásokat is, mint például a gazdasági folyamatok életminőségre, életszínvonalra, környezetvédelemre, stb. gyakorolt hatásait. A kulcsszó, mely a fenti felsorolás elemeit összeköti: kölcsönös érdekeltség. A globális gazdaság szereplői ugyanis kénytelenek egymással együttműködni ahhoz, hogy a gazdasági liberalizáció által kiélezett versenyben talpon maradjanak. Az egyre erősödő globalizációban a piacokért már nem egy-egy vállalat, hanem vállalatcsoportok, hálózatok versenyeznek. A köztük lévő viszonyt a bizalom, a kapcsolatok tartóssága s az érdekek kölcsönös figyelembevétele jellemzi. A logisztika szerepe pedig az ilyen típusú együttműködésekben felértékelődik. Példaként említhetem akár az Európai Uniót mint országok közötti integrációs együttműködést, akár a hazai KKV-nak a multinacionális cégekkel való hosszú távú beszállítói szerződés megkötését. Egyre gyakoribb a vállalkozások körében a stratégiai szövetségekbe tömörülés. Ez egyfajta több lábon állást biztosít, mely segít a piacok megtartásában, csökkenti a kockázatot. o o o o o o
Említettem a társadalmi kölcsönhatásokat is, melynek lényege, hogy a társadalmi jólétnek, életminőségnek „együtt kell lélegeznie” a gazdasági növekedéssel. A globalizáció nagy nyomást fejt ki a vállalkozásokra, kényszeríti őket az „új” befogadására, az alkalmazkodásra. Ebbe az „újba” beletartozik a vállalati kooperáción kívül a társadalmi felelősségtudat is. A hazai vállalkozásoknak - nemcsak a multiknak, bár főleg nekik van erre megfelelő anyagi hátterük - tudomásul kell venniük, hogy céljaikat csak úgy tudják elérni, versenyképességüket csak úgy tudják fenntartani/fokozni, ha elnyerik a közvélemény bizalmát, szociális felelősséget vállalnak.
K Ö Z GA ZD A SÁ G TA N
45
A
G L O B AL I ZÁ C I Ó É S A LO GI S Z T I K A K AP C S O L AT A
Vagyis bekapcsolódnak a regionális különbségek mérséklésébe, területfejlesztésbe, kulturális, infrastrukturális - nemcsak fizikai, hanem mindenekelőtt humán, pénzügyi, kereskedelmi -, környezetvédelmi stb. beruházásokat valósítanak meg. Ebben segíthet a globalizáció által indukált nemzetközi munkamegosztás, mely nagyfokú specializációhoz vezet. A szakosodás pedig regionális/térségi/helyi beruházásokat, azaz tőkét igényel. Ennek a folyamatnak pedig a gazdaság alrendszereire is jótékony hatása van. Említhetjük például a hazai kutatás-fejlesztés fokozódását, a magyar szakember gárda iránt megnőtt igényeket, fontos keresleti tényezővé válhatnak a megbízható, minőségi beszállítói kapcsolatok a hazai kis- és középvállalkozásokkal. Továbbá megszűnhetne a duális gazdasági szerkezet, felzárkózhatnának az elmaradott régiók, stb. Mindez társadalmi megelégedettséget eredményez, valamint jólétet nemcsak a vállalkozóknak, nagyvállalatoknak, hanem az állampolgároknak is. A társadalmi kényszer azonban még önmagában nem elegendő. Szükséges hozzá egy, a fenti prioritásokat felismerő gazdaságpolitika is, mely rábírja - nem feltétlenül olcsó munkaerővel és adókedvezményekkel - a multinacionális vállalatokat a társadalmi-gazdasági együttműködés növelésére, továbbá a költségvetést is nagyobb mértékben használja fel társadalmi/szociális célokra való újraelosztásra. A globalizáció - mint láthattuk - sokféle megközelítésből elemezhető. Hatásai aszerint különböznek, hogy milyen közegben vannak jelen. Előnyeinek kihasználásához azonban minden esetben szükséges a mikro-, illetve makroszintű, sőt globális kooperáció. Ennek az együttműködésnek alapja a fokozódó logisztikai aktivitás, a kibővülő ellátási lánc, melynek jelentős versenyképesség növelő hatása van. A globalizáció következtében az egész világot behálózó fuzionálódás egyre nagyobb, tőkeerősebb vállalatokat, új értékláncokat alakít ki, melyek között egy átfogó, koordináló, felelősségteljes logisztikai folyamat az összekötő kapocs. Vagyis kialakul egy új vonásokat hordozó gazdaság. A logisztika szerepe az értékteremtő folyamatokban eddig is nyilvánvaló volt, ám a globalizációs folyamatok következtében a hagyományos ellátási lánc (beszerzéstől az értékesítésig) kilépett kereteiből, jelentősége tovább nőtt.
46
K Ö Z GA ZD A SÁ G TA N
A
G L O B AL I ZÁ C I Ó É S A LO GI S Z T I K A K AP C S O L AT A
Előtérbe kerülnek a hatékonyságot, a versenyképességet, az üzleti eredményességet egyre erőteljesebben befolyásoló tényezők, így a gazdasági szereplők kénytelenek olyan stratégiai megfontolásokat tenni, melyek jelentősen átalakítják, kibővítik az ellátási láncot. A logisztika globalizációba illeszkedő fejlődésének egyik legfőbb jele a logisztikai szolgáltatások bővülése, illetve azok egy kézben tartása. Ez egyfelől minőségi növekedéshez vezet, másrészt azzal az előnnyel jár, hogy az irányítást, koordinálást, ellenőrzést egy cég, a szolgáltatás szellemi bázisa végzi. Ez pedig hosszú távú szerződések létrejöttéhez vezet, mely egyenrangú partnerséget teremt a termelők, kereskedők, fogyasztók között. Ezt nevezzük kontrakt logisztikának, melynek segítségével egy új, makroszintű kapcsolatrendszer alakul ki a gazdasági szereplők között. A kontrakt logisztikának számos megnyilvánulási formája van (pl.: logisztikai központ, ipari park, inkubátorház, hosszú távú beszállítói kapcsolatok, stb.), mellyel később részletesebben foglalkozom. Fő előnye, hogy segíti a vállalkozásokat a globalizációs kihívásoknak való megfelelésben, a határon átnyúló működés megalapozásában. Például lehetővé teszi a cégek számára, hogy részt vehessenek az elektronikus üzletvitelben, továbbá, hogy ne csak a közúti, vasúti szállításra legyenek képesek, hanem szükség esetén megoldható legyen a légi, folyami fuvarozás is, ne okozzon gondot a veszélyes áruk szállítása. Segíti az áru nyomon követését, az értékáramlás ellenőrzését, a készletszint változásának észlelését, stb. mindez alapján állíthatjuk, hogy a logisztikával már nem mikroszinten kell foglalkozni, hanem a makroszintű döntések meghozatalában is figyelembe veendő tényezőként kell kezelni. Ki kell, hogy alakuljon egy globális méretű kooperáció, egy ún. kollektív egoista szemlélet, mely szerint a gazdasági szereplők kapcsolatok kialakítására, együttműködésre, alkalmazkodásra törekednek, ami a fogyasztó megelégedettségét is szolgálja, létrehozva a társadalmi eredményt. Ebben a gazdaság-társadalom gondolkodásban pedig nélkülözhetetlen szerepe van a kialakuló globális logisztikának, illetve a logisztikai szakembereknek, akik átfogó gondolkodásukkal segítik a partnereket (termelő, szolgáltató, kereskedő) gazdasági eredményeik elérésében. A globalizáció és a logisztika közötti kölcsönhatás a globális ellátási lánc szerkezetét, alrendszereit jelentősen módosítja. A változásokat rengeteg tényező indukálja. K Ö Z GA ZD A SÁ G TA N
47
A
G L O B AL I ZÁ C I Ó É S A LO GI S Z T I K A K AP C S O L AT A
Fentebb szóltam már a Globális Gazdasági Gondolkodásmódról, mely összefogja a globalizáció alrendszereit, területeit. A bővített ellátási lánc lényege, hogy ezeken a területeken van szükség kooperációra, beleértve a belső vállalati integrációt (mikroszint), a külső partnerekkel való együttműködést (makroszint), továbbá a gazdasági régiók közötti kölcsönhatásokat (globális szint). A hagyományos ellátási lánc összetételét jelentősen megváltoztatja a tudásmenedzsment, a kutatás-fejlesztés. E mögött természetesen az ember, a humán erőforrás áll szellemi képességeivel, mely az értékteremtési folyamat szerves részét képezi. Az ellátási láncban első helyen álló alrendszer, a tervezés, döntés-előkészítés ugyanis jelentős szellemi munkát igényel, ami viszont nem nélkülözheti az emberekbe való befektetéseket. Az előző részben ennek jelentőségére már kitértem, így most csak annyit teszek hozzá, hogy a koordináló szerepet betöltő logisztikai feladatok végrehajtását csak megfelelő tudással rendelkező logisztikai szakemberek képesek elvégezni. Így rajtuk is múlik, hogy az új gazdaság lehetőségeit hogyan sikerül kihasználni pozitív gazdaságitársadalmi eredmények megteremtésére. A bővített ellátási lánc természetes velejárója a versenyképesség növekedése. Ehhez igazodik a bővített ellátási lánc többi alrendszere is, nevezetesen a marketing, a kontrolling és a benchmarking, valamint a fogyasztói szemlélet, más szóval a vevőorientáltság. Ez utóbbi a marketinggel együtt biztosítja a „customer pull” elv alkalmazását, mely szerint a vevői igények mozgatják a piacot, azok változását pedig a piaci információ áramoltatásával nyomon lehet kísérni, sőt a vevői visszajelzéseket a termékstratégia legapróbb mozzanatáig vissza lehet és kell is vezetni. Tulajdonképpen az igény- és az ellátási oldal integrálódásáról van szó. A benchmarking a versenytárs-figyelés hatékony eszköze, az adott területen a legkiemelkedőbb szereplők és eredményeik elemzése, majd a módszereknek a körülmények által lehetővé tett formában történő átvétele. Korábban írtam már a vállalkozók csatlakozással megnyíló kapcsolatbővítő lehetőségeikről, melyek komoly benchmarking-tevékenységgel hatékonyan kihasználhatók tudás- és tapasztalatszerzésre, a piaci pozíció javítására. A kontrolling egyrészt széleskörű költségelemzést, másrészt visszacsatoló jellegű gazdasági-társadalmi hatáselemzést végez.
48
K Ö Z GA ZD A SÁ G TA N
A
G L O B AL I ZÁ C I Ó É S A LO GI S Z T I K A K AP C S O L AT A
A versenyképességhez tartozik, és a sokszor hangoztatott együttműködés előnyeit támasztja alá a már széles körben elterjedt vállalati tevékenység-kihelyezés (outsourcing), mely az ellátási láncot, annak szerkezetét alapvetően befolyásolja. Az outsourcing egyfajta vállalatkarcsúsítás, melynek célja az, hogy cég fő profiljába nem tartozó, ún. másodlagos tevékenységet az adott feladatra szakosodó alvállalkozók végzik, feltehetőleg jobb minőségben. Ez a kihelyező cég számára csökkenti a költségeket (élőmunka, berendezések, stb.), és lehetővé teszi, hogy a fő tevékenységre fordítsa minden energiáját, ami megint csak minőségi javuláshoz, nagyobb hatékonysághoz vezet, sőt vele a szervezet is egyszerűsödik. Ám mindez csak akkor hoz jobb gazdasági-társadalmi eredményeket, ha - és ez a lényeg - a beszállítók tevékenységét is sikerül koordinálni egymással és a kihelyező céggel (beszállítói fegyelem). Az egyre több outsourcing vállalkozóval való zavartalan együttműködés alapja az átgondolt, részletes és hosszú távú szerződés. A bővített ellátási láncban fontos szerep jut az időtényezőnek. Például a vállalati versenyelőny megtartásában, növelésében alapvető szerepet játszik a piaci változásokra megfelelő időben való reagálás. Az időtényezőt értelmezhetjük egy új termék kifejlesztésének és piacra kerülésének átfutási idejeként is. Az ellátási láncra vetítve ezt a gondolatot: annál sikeresebb egy cég a versenyben, minél rövidebb a beszerzési és értékesítési ciklusa. Nem beszéltem még a továbbfejlesztett ellátási lánc természetes velejárójáról, az informatikai rendszerről, mely egyrészt a résztvevők online kapcsolatát jelenti, másrészt nélkülözhetetlen szerepet játszik a vállalati integrációban és a mikro-, illetve a makrokörnyezeti adatszerzésben, elemzésben, visszacsatolásokban. Az informatikával, annak átfogó alkalmazásával létrejött a szállítói és vevői oldal közötti együttműködésnek egy hatékony formája, a virtuális vállalat, mely működésének alapja a bizalom. A résztvevők egyenrangúak, mindenki a saját tudásával járul hozzá a közös célok eléréséhez, így minden egyes tag nélkülözhetetlen. Nincsen alá-fölérendeltségi viszony, egymással szoros, bizalmi kapcsolatban levő teamekben folyik az érdemi munka. A virtuális vállalat nem hagyományos gazdasági társaság, hiszen nem bejegyzett cég, de üzleti tevékenységet folytat, egy bizonyos üzleti folyamatra szerveződött.
K Ö Z GA ZD A SÁ G TA N
49
A
G L O B AL I ZÁ C I Ó É S A LO GI S Z T I K A K AP C S O L AT A
Működését nagyban segíti az Internet, valamint az egyedi és sorozatgyártás előnyeinek kombinálása. A kulcsszó a tömeges testreszabás az egyedi vevői igényeknek megfelelően. Ez nagyon magas fokú rendelkezésre állást jelent, mely komoly befektetéseket, magasan képzett, megbízható alkalmazottakat igényel. Ugyanakkor a virtuális rendszer jellemzője a rugalmasság, ezáltal a kockázati tényező is kisebb. Véleményem szerint a globális szintű gazdasági kooperáció egyik legkiforrottabb formája a virtuális vállalat, mivel az nem országhoz, régióhoz kötött, hanem ahhoz a vállalatcsoporthoz, mely felismeri jelentőségét. Ennélfogva a virtuális vállalat Magyarországon is a gazdasági felzárkózás eszköze lehet, továbbá hatékonysága ugyancsak pozitív társadalmi hatásokat von maga után. Összefoglalva az eddig elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy az előzőkben bemutatott bővített ellátási lánc akkor lehet igazán sikeres, ha általa nő a versenyképesség, a fogyasztói elégedettség, általában véve a társadalmi jólét. Ennek alapja az ellátási lánchoz kapcsolódó szakemberek együttműködése, kommunikációja, egyes esetekben vitája. Az együttműködő partnereknek így sikerül tevékenységüket optimalizálni, amely végül elvezet az egész ellátási lánc optimalizálásához, egy, a globalizációs kihívásoknak eleget tevő integrált globális logisztikai lánc kialakulásához. Következtetésül elmondhatjuk, hogy a XXI. század logisztikája egy állandóan változó és alkalmazkodó gazdasági és társadalmi rendszer szerves része, melyben közreműködése által pozitív változásokat igyekszik előidézni. Ugyanakkor a világgazdasági változások következtében ő maga is folyamatos megújulásra, alkalmazkodásra kényszerül. Mindennek fontos szereplője az állam is a maga szabályozásával, gazdaságpolitikájával. Tehát a már említett gazdasági-társadalmi felelősség az államra is ki kell, hogy terjedjen, csak így biztosítható ugyanis a talpon maradáshoz szükséges stabil, kooperációra kész gazdasági környezet. Beszéltem már az együttműködés egyik formájáról, a kontakt logisztikáról. Ennek hatására jöttek létre Magyarországon is az újszerű logisztikai képződmények, a logisztikai központok (LSZK). A vállalatok – főként szállítmányozók - felismerték, hogy ilyen központokba tömörülve könnyebben, alacsonyabb ráfordítással tudják céljaikat optimálisan megvalósítani, valamint a csatlakozás küszöbén jelentősen csökkenthetik a nyugat-európai hasonló cégekkel szembeni versenyhátrányukat (komplex logisztikai szolgáltatás). 50
K Ö Z GA ZD A SÁ G TA N
A
G L O B AL I ZÁ C I Ó É S A LO GI S Z T I K A K AP C S O L AT A
Továbbá az új gazdaság követelményei is jelentős szerepet játszanak az LSZK-k kialakításában. Néhány példa ezen követelményekre: az ellátás-elosztás minimális készletekkel – Just in Time elv szerint – való megszervezése, a készletre szóló („push típusú”) termelésről áttérés a megrendeléses („pull típusú”) termelésre, a termelési szférában bevezetett korszerű technikai, technológiai módszerek ellátás-elosztás folyamatára való kiterjesztése. A LSZK tulajdonképpen zárt, közlekedési szempontból kedvező helyen elhelyezkedő, a termelő szférához szorosan kapcsolódó vállalakozások, szervezetek összessége, melyek egy közös infrastrukturális, illetve informatikai bázisra épülnek. A LSZK-val azonban most nem helyi, hanem makroszinten foglalkozok, és ezzel kapcsolatban két dolgot tartok fontosnak. Az egyik Magyarország tranzitszerepe. Hazánk közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési hálózatával az európai vérkeringés szerves részét képezi, óriási szerepet lát el az európai szállítási térben. Az ország területét több Helsinki folyosó, és így az országok közötti áruforgalom jelentős része érinti. A magyar logisztikai hálózat lényeges feladata tehát, hogy a tranzit szerepből eredő kötelezettségeknek megfeleljen, az előnyöket maximalizálja, a hátrányokat azonban minimalizálja. Ez azt jelenti, hogy a hazai logisztikai központoknak egymáshoz kell kapcsolódniuk, majd az így létrejött logisztikai hálózatot egy nemzetközi hálózathoz kell csatlakoztatni. A magyar központok ezen túlmenően Kelet-Európa irányában is ellátnak elosztó-gyűjtő központi funkciókat. Különösen a záhonyi, a szegedi és a bajai központok vannak kivételesen jó helyzetben, mivel ezek az áruforgalmi csomópontok az EU keleti, illetve dél-keleti kapui lesznek a csatlakozást követően. Ez lehetőséget kínál az igen jelentős tranzit áruforgalom potenciális gazdasági értékeinek kihasználására. Az EU-ba érkező áruk megállításával ugyanis egyéb értéknövelő folyamatokat is el lehet végezni, mely az adott térségek gazdasági fejlődését is elősegíti. A logisztikai hálózat kialakítása tehát egy olyan új alapinfrastruktúrát jelent, amely a globalizációs trendeknek való megfelelést is szolgálja. Magyarország korlátok nélkül kapcsolódhat Európához, ha logisztikai szolgáltató központjait is úgy alakítja ki, hogy azok szinergikus hálót alkotva tudjanak integrálódni Európa logisztikai hálózatába. Ehhez viszont szükség van a fejlett közlekedési infrastruktúrára, mely nélkülözhetetlen alapja a nemzetközi ipari-kereskedelmi kapcsolatok dinamikus fejlődésének. K Ö Z GA ZD A SÁ G TA N
51
A
G L O B AL I ZÁ C I Ó É S A LO GI S Z T I K A K AP C S O L AT A
A magyar infrastruktúra-hálózat jelentős lemaradásban van az Unióéhoz képest. A teljes úthálózat sűrűsége ugyan nem marad el az uniós átlagtól, de annak minősége nem felel meg a nemzetközi forgalmi igényeknek. Így az EU-integráció, a mai követelményeknek való megfelelés megköveteli a közlekedéspolitika megújítását. A mostani évtizedre szóló új közlekedéspolitika stratégiai irányvonalát ezért a közlekedés hatékony és piaci körülmények közötti üzemeltetése, a közlekedési munkamegosztás arányának javítása az energia- és környezetkímélő szállítási módok (vasút, belvízi hajózás) javára, kiegyensúlyozott regionális fejlesztések előmozdítása, és nem utolsó sorban az emberi élet és környezet védelme képezi. Mindez már összhangban van a közösségi közlekedéspolitika olyan távlati céljaival, mint a fenntartható mobilitás, a közlekedési rendszerek (közúti, vasúti, folyami, tengeri és légi szállítás) hálózatainak öszszekapcsolása, a nemzeti hálózatok közötti átjárhatóság. A tervezett magyarországi logisztikai szolgáltató központok
52
K Ö Z GA ZD A SÁ G TA N
A
G L O B AL I ZÁ C I Ó É S A LO GI S Z T I K A K AP C S O L AT A
Forrás: http://www.logsped.hu/lszk.html
A másik fontos dolog, amit e témával kapcsolatban leírok, ezeknek a logisztikai képződményeknek a pozitív mellékhatásait érinti. Ugyanis a logisztikai szolgáltatók a fenti előnyök mellett informatikai központokká válnak, növelik és koordinálják a tőkemozgásokat, létrejöttüknek köszönhetően fokozódnak az infrastrukturális, köztük a szociális beruházások. Továbbá betöltik a technológiai közvetítő szerepét a kutatási eredmények hasznosítása által. K Ö Z GA ZD A SÁ G TA N
53
A
G L O B AL I ZÁ C I Ó É S A LO GI S Z T I K A K AP C S O L AT A
És ugye a legalapvetőbb előnyök, melyeket az állampolgárok is saját „bőrükön” észlelhetnek, a társadalmi hatások, mint például munkahelyteremtés, továbbképzés, régiók fejlődése, terület- és településfejlesztés. Az eddig leírtak - azt hiszem - jól szemléltetik azt a rendkívül szoros kapcsolatot a gazdaság, a társadalom és a logisztika között, melyet véleményem szerint minden egyes gazdaságpolitikának magában kellene foglalnia. Csak így biztosítható Magyarország versenyképes, kiegyensúlyozott, fenntartható növekedésű gazdaságként való integrálódása. Felhasznált irodalom o Csáth Magdolna: Lenni vagy nem lenni. A nemzetépítő stratégia lehetőségei. Budapest, 2002. Kairosz o Deme Tímea: Kutatás-fejlesztés Magyarországon. http://www.bbc.co.uk/ hungarian/030709114852.shtml o Knoll Imre: Logisztika-gazdaság-társadalom. Budapest, 2002. Kovásznai o Felmérés a logisztikáról. „Just in time” - jövő időben. Néhány éve még labdába sem rúghattunk. Mára a javulás jelei mutatkoznak a logisztikában - összegzi véleményét a kutató. o A közlekedés fejlődésben. o http://www.gkm.hu/site/fomenu/kozlekedes/honlap_magyarl.html o A logisztikai szolgáltató központok Magyarországon. Az országos logisztikai központok mint a gazdasági tevékenység fontos helyszínei. http://www.gkm.hu o 9. fejezet: Közlekedéspolitika http://www.origo.hu/eu/ 200302059fejezet.html o Növekedési kilátások és kérdőjelek: Euró-övezet, Közép-Európa és Magyarország http://www.icegec.org/magyar/konferenciak /novekedes/novekedes_main.html
54
K Ö Z GA ZD A SÁ G TA N
