A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3.
Magyarország energetikai helyzetképe
• Energiafüggőségünk meghaladja a 62%-ot
• Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott • Földgázfelhasználásunk túlsúlyos,
82%-át importból szerezzük be • Erőműparkunk elöregedő stádiumban van • Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% • Épületeink energiafelhasználása pazarló
Hazai energetikai helyzetkép 100%
- hőenergia felhasználás -
90% 80%
Hő ellátás százaléka
70%
Villamos energia Tűzifa Távhő Szén Olaj Földgáz
60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1990
2007
Magyarország hőenergia mixe 100% 10% 90%
20% 9% 37%
80% 11% 70%
5% 9% 2%
60% 50% 40% 70% 30%
65%
61%
20% 10% 0% 2009
2020
2030
Megújuló energia Szén Olaj Földgáz
Az Energiastratégia célrendszere Fő cél: fenntartható és biztonságos energiaellátás megteremtése, amely a gazdaság versenyképességét maximálisan kiszolgáló szektorként működik.
Gazdaságélénkítés
Fenntarthatóság
Oktatás és foglalkoztatás
Versenyképesség
Vidékfejlesztés
Ellátásbiztonság
Eszközök
Környezet- és természetvédelem
Társadalmi és szociális szempontok
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve
NCST célja és célrendszere A megújuló energiák hasznosítására való áttérés nem cél, hanem eszköz!
Primer célok: 1) Munkahelyteremtés 2) Külső energiafüggőség csökkentése 3) Versenyképesség fokozása 4) Vidékfejlesztés 5) Életkörülmények javítása Szekunder célok: 1) Ellátásbiztonság 2) Fenntarthatóság 3) Gazdaságélénkítés 4) Az energiaszegénység csökkentése
Megújuló energia A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010
2020
2020
Geotermikus energia + hőszivattyú 8% - 4,48 PJ
Geotermikus energia + hőszivattyú 19% - 22,42 PJ
A következő időszak kiemelt céljai: •
közintézmények, lakóépületek és kertészetek hőellátásának biztosítása
•
meglévő termálenergia kapacitások gazdaságos felhasználása
•
ahol a hőigény fennáll és kedvezőek a geológiai adottságok: új kutak létesítése
•
fürdőrekonstrukciós és -fejlesztési program
Magyarország Geotermikus potenciálja, 2000 méter mélységben - a geotermikus gradiens kiemelkedően magas - korlátozó tényező a finanszírozás
- a beruházások során törekedni kell a komplex hőhasznosításra
Hőszivattyú és geotermikus energia célkitűzések 2020-ig 160
100 90
140
80
Fűtés-hűtés (ktoe)
70
100
60
80
50 40
60
30 40 20 20
10
0
0 2010
2011
2012
2013
2014
Hőszivattyú
2015
2016
2017
Geotermikus energia
2018
2019
2020
Villamso energia (MW)
120
Szabályozási környezet
A kötelező átvételi rendszer átalakítása • A megújuló energiatermelésben technológia típusonként, méretkategóriánként differenciált átvételi ár kerül bevezetésre • A technológia fejlődésével a támogatás mértéke időnként felülvizsgálatra, és az új belépők esetén megváltoztatásra kerül • A támogatás futamideje technológiától függetlenül 15 év • A társadalmi hasznosság kifejezése érdekében bónuszfelárak megállapítására kerülhet sor • A kötelező átvétel lejártát követően, ahol a további üzemeltetés támogatás nélkül nem lehetséges, de jelentős társadalmi hasznot hajt, „barnatarifa” alkalmazására kerülhet sor • A túlzott támogatás elkerülésére, valamint a fogyasztói érdekekre való tekintettel éves támogatási korlát meghatározására kerül sor, mely az új belépőkre vonatkozik • A részletes szabályok kidolgozása és jóváhagyása május végéig megtörténik, jóváhagyás céljából megküldésre kerül Brüsszelnek
Szabályozási környezet
A Bányatörvény 49. § 24. pontja értelmében a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. A zárt területen a kidolgozás alatt álló kormányrendelet által szabályozott komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatása, valamint a szükséges hatósági engedélyek kiadása, és a koncessziós szerződés megkötése után kezdhető el az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia kiaknázása.
Koncessziós pályázat előfeltétele A miniszter a vizsgálatok lefolytatását követően csak azokat a zárt területeket hirdeti meg, amelyekre vonatkozóan elvégzett érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik.
Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat A geotermikus energia hasznosítására vonatkozó engedélyek kiadását vizsgálat előzi meg, amely kiterjed:
• • • • • • • • •
környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési, közlekedési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokra.
Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat
Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat
A vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet és a Magyar Állami Földtani Intézet bevonásával végzi, amelynek eredményéről összefoglaló földtani jelentést készít. A jelentés meghatározza
•
azokat a területeket, ahol bányászati tevékenység nem folytatható, illetve meghatározza a bányászati tevékenység folytatásának követelményeit
•
azokat a technológiákat, amelyek a bányászati tevékenység folytatása során nem alkalmazhatóak
•
a koncesszióra kijelölhető terület megjelölését és a területre vonatkozó korlátozásokat és követelményeket
•
a koncesszióra kijelölhető területre vonatkozó, a bányászati tevékenységet elősegítő földtani, geofizikai adatokat, térképeket, valamint ezek értékelését, és a vizsgálati eredmények bemutatásához szükséges egyéb térképet és adatot
Szakkérdések – eljáró hatóságok Vizsgálandó szakkérdés
Közigazgatási szerv
A tervezett koncessziós tevékenység érint-e oltalom alatt álló területet (természetvédelmi terület, NATURA 2000 terület), és a környezetre, természetre (felszíni és felszín alatti vizekre, hasznosítási lehetőségeire, a földtani közegre, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre, a levegőtisztaságra) gyakorolt hatása.
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
A koncessziós tevékenység természetes gyógytényezőre, gyógyhelyre gyakorolt hatása.
Megyei, fővárosi kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve
A koncessziós tevékenységgel összefüggésben Megyei földhivatal, Budapesten a a termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó Fővárosi Földhivatal követelmények. A koncessziós tevékenységgel összefüggésben Megyei, fővárosi kormányhivatal a termőföld minőségi védelmére vonatkozó növény-és talajvédelmi igazgatósága követelmények. A koncessziós tevékenység erdőre gyakorolt hatása. A tervezett koncessziós tevékenységnek az országos és helyi közutak közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása.
Megyei, fővárosi kormányhivatal erdészeti igazgatósága
Fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége
Szakkérdések – eljáró hatóságok Vizsgálandó szakkérdés
Közigazgatási szerv
A tervezett koncessziós tevékenységnek a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása.
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
A tervezett koncessziós tevékenységnek a biztonságos hajóforgalom lebonyolítására, a vízi közlekedési létesítmények működésére gyakorlat hatása.
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
A tervezett koncessziós tevékenységnek a Légügyi Hivatal légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára gyakorolt hatása. A tervezett koncessziós tevékenységnek a Honvéd Vezérkar Főnöke Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatainak ellátására gyakorolt hatása. A tervezett koncessziós tevékenység érint-e Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a helyi oltalom alatt álló (önkormányzati főjegyző rendeletben meghatározott) területet, és a helyi építési szabályzatnak való megfelelése. A tervezett koncessziós tevékenység érinti-e kulturális örökség elemeit.
Megyei, fővárosi kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája
Visszasajtolási dilemmák • Fenntarthatóság biztosítása – kockázati tényező, ha a visszapótlódás lassabb, mint a kitermelés + koncentrált sótartalom • Elsődleges korlátok – mennyiségi/minőségi • Kezelendő problémák – a visszasajtolási réteg földtani összetétele eltérő (homokkő + mészkő) az ország területén – a vízrétegek összekeveredhetnek – költséges technológia – a kertészetek ellehetetlenülnek
Elsődlegesen vízgazdálkodási kérdésről van szó • Ugyanakkor jelentős energetikai vonatkozása is van • Foglalkoztatás növelésére az agrárium területén csak a munka intenzív kertészetek esetében van reális lehetőség • A három ágazat egyeztetésére van szükség
A kezdeményezés megtörtént!
Új Széchenyi Terv
Rendelkezésre álló közvetlen források • KEOP pályázatok Karácsonytól-Húsvétig – 40 milliárd (35 milliárdról döntés született) • Épületenergetikai konstrukciók (+ZBR) – 30 milliárd (15.3 milliárdról döntés született) • Megújuló energia konstrukciók – 29.3 milliárd • Szemléletformálás – 4.8 milliárd • Zöldgazdaság fejlesztési adatbázisok + környezetvédelmi informatikai fejlesztések – 5.4 milliárd
• Összesen: ~110 milliárd
Megújuló energia konstrukciók: 29.3 Mrd forint Helyi hő- és hűtési igény kielégítése: megújuló energiatermelő berendezések telepítése. Pályázni lehet: napenergia, szélenergia, biogáz, depóniagáz, geotermikus energiahasznosításra, hőszivattyús rendszerek telepítésére, közösségi távfűtő rendszerek kialakítására, illetve átalakítására. 7 milliárd forint – 1-1000 millió Ft között. Villamos energia, kapcsolt energia, biometán termelésre: napenergia, szélenergia, biogáz, depóniagáz, geotermikus energiahasznosításra. 11.6 milliárd forint – 1-1000 millió között. Geotermikus alapú hő-, illetve villamos energiatermelő projektek előkészítése: kutak fúrási helyének meghatározása, kutatófúrás elvégzése, tervek, engedélyeztetési dokumentációk elkészítése. 1.62 milliárd forint – 10-1000 millió Ft között.
Távhőszolgáltatás energetikai korszerűsítése: energiahatékonyság, korszerűsítése, hőközpontok korszerűsítése, távhőrendszer bővítése. 2.1 milliárd forint – 10-500 Ft millió között.
távvezetékek
Megújuló energia alapú térségfejlesztés: térségi és helyi gazdaságfejlesztő hatású mintaprogramok előkészítése kétfordulós eljárásban. Teljes értéklánc felállítása: alapanyag előállítása, technológiai beruházás, felhasználói oldal megteremtése. 6 milliárd forint – 70-1500 Ft millió között. Megújuló energia felhasználás növelése a Közép-Magyarországi Régióban: helyi hűtési-fűtési igények kielégítése, villamos energiatermelés, biometán előállítás. 1 milliárd forint – 10-500 Ft millió között.
Legjobb gyakorlatok
Geotermikus közműrendszer - Hódmezővásárhely Cél: a földgáz kiváltása a használati meleg víz (HMV) és hőenergia előállításban. HMV rendszer: •
2 db 1000-1300 m mély kút, 4345 C-os ivóvíz minőségű hévíz,
•
4200 m vezeték,
•
2800 távfűtött lakás,
•
10 közintézmény,
•
városi sportuszoda
Geotermikus közműrendszer - Hódmezővásárhely Célok: Három 2000 m-nél mélyebb termelőkút és két visszasajtoló termálkút (80-88 C-os termálvíz) 500 m távvezeték-hálózattal „sorba kapcsolt” távfűtőművekbe kerül; ennek célja a HMV rendszer cirkulációs hőveszteségeinek teljes pótlása és a fűtési hőenergia szükségletek egy részének kielégítése. Jelentős költségmegtakarítás: • •
HMV előállítás költsége 15-20 %; A fűtési hőenergia előállítás költsége visszasajtolással együtt 30-35%-a a földgáz alapúnak.
4-4,5 millió m3 földgázt vált ki és 7600 t/év CO2 kibocsátást takarít meg
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
További információ: www.nfm.gov.hu
