A géntechnológia mezőgazdasági alkalmazása, kockázatai és szabályozása Móra Veronika Ökotárs Alapítvány
A GM növények mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazása A világon ma termelt GM növények kb. 80%-a bizonyos gyomirtó szerekkel szembeni toleranciára módosították, a maradék 20% kártevőkkel szemben ellenálló (Bt) vagy mindkét tulajdonságot hordozza. A feldolgozott élelmiszerek kb. 60% tartalmaz szójából vagy kukoricából származó összetevőket (liszt, fehérje, olaj, lecitin stb.), amelyek akár genetikailag módosítottak is lehetnek. Ezen kívül termesztenek még GM repcét, gyapotot is (USA, Kanada, Argentína, Kína).
GM növények termesztése a világban 2005
A géntechnológia alkalmazásának kockázatai A kockázatok forrása: Véletlenszerű génbeépülés Természetes fajhatárok átlépése Evolúciós idő lerövidítése Környezeti hatások o Átkereszteződés, “genetikai szennyezés” o Horizontális génátadás o Ellenálló kártevők, “szupergyomok” kialakulása o A biológiai sokféleség csökkenése, fajok és fajták kiszorulása
Egészségügyi hatások o Új allergiák (toxikus, pathogen fehérjék) – etetési kísérletek o Antinutriens anyagok termelésének növekedése
Tudáshiány, kevés tudományos tapasztalat
Társadalmi-gazdasági hatások o Élelmiszer-termelés nagyvállalati ellenőrzése o Gazdálkodók függő helyzetbe kerülése
elővigyázatosság
Mielőtt belevágna… Amit a GM növények termesztéséről tudni érdemes: Költségek: • GM fajták vetőmagja 25-40%-kal drágább lehet • Vegyszerhasználat, ellenálló gyomok megjelenése (RR növények) menedékzóna (Bt növények) • Együtt-termesztési intézkedések költségei Hozam: • Nem magasabb jelentősen, de akár alacsonyabb is lehet (5-10%) – helytől, éghajlattól függően Kereslet: • Európában csak az igazoltan GM-mentes termékre van kereslet (GM terményt bioetanol gyártásra lehet eladni); magyar közvélemény erősen elutasító (63%) Genetikai szennyezés • 0,9% (Bt-10 kukorica, LL-601 rizs) biominősítés problémája • kártérítési igények veszélye (szabadalom)
Genetikailag módosított növények termésváltozása (USDA) Bt-kukorica/Heartland Bt-kukorica/Northern Crescent Bt-kukorica/Prairie Gateway Herbicidtoleráns kukorica/Heartland 1997 1998
Herbicidtoleráns kukorica/N. Crescent Herbicidtoleráns kukorica/Prairie Gateway Herbicidtoleráns szója/Heartland Herbicidtoleráns szója/N. Crescent Herbicidtoleráns szója/Prairie Gateway 100 0 * 14 közül 5 szignifikáns (P 95%), azonos helyen egyik sem
100
Peszticid kezelések száma GM növényeknél (USDA, 1997) Bt-kukorica/kukoricamoly/Heartland Bt-kukorica/más rovarok/Northern Crescent Herbicidtoleráns kukorica/Heartland
GMO nem-GMO
Herbicidtoleráns szója/Heartland Herbicidtoleráns szója/N. Crescent Herbicidtoleráns szója/Prairie Gateway 3 6 közül 2 szignifikáns (P 95%)
2
1
0
1
2
3
A géntechnológia alkalmazásának szabályozása 1. Nemzetközi szabályozás o 1992 Biológiai Sokféleség Egyezmény (Rio, 175 aláíró ország) – 19. fejezet o 2000 Cartagenai Jegyzőkönyv a Biológiai Biztonságról – az élő módosított szervezetek határon átnyúló forgalmát szabályozza – Magyarország 2003ban ratifikálta USA megközelítés – nincs speciális szabályozás, több engedélyező hatóság: • United States Department of Agriculture (USDA) • Food and Drug Agency (FDA) • Environment Protection Agency (EPA) Európai megközelítés – korai specifikus szabályozás: • 90/219 – zárt rendszerű felhasználás • 90/220 – kibocsátás Első engedélykérelmek körül viták rámutattak a szabályozás hiányosságaira 1998 de facto moratórium (az engedélyezés felfüggesztése), közben jogalkotási folyamatok.
A géntechnológia alkalmazásának szabályozása 2. Az Európai Unió jogszabályai o 98/81 Direktíva A GMO-k zártrendszerű felhasználásáról o 2001/18 Direktíva A GMO-k környezetbe való kibocsátásáról o 1829/2003 Rendelet a genetikailag módosított élelmiszerekről és takarmányokról: 0,9% felett minden GMO összetevőt tartalmazó terméket jelölni kell o 1830/2003 Rendelet a GMO-k nyomon követéséről és jelöléséről 2004: az engedélyezési folyamat újraindítása: o Bt-11 kukorica – élelmiszerként (a vállalat) később visszavonta o NK603 kukorica – élelmiszerként és takarmányként o MON863, 1507 kukorica – takarmányként és ipari feldolgozásra o GT 73 repce – takarmányként és feldolgozásra Nyitott kérdések: o GMO, a hagyományos és ökológikus mezőgazdaság együttélése (ko-exisztencia), a Bizottság nemzeti hatáskörbe helyezte o felelősségbiztosítás és kártérítés kérdése (szabályozás várható)
Engedélyezési folyamat az EU-ban 1. 1.
Kísérleti kibocsátás (B rész) – nemzeti hatáskör, a hatóság összefoglaló jelentést készít az EU Bizottságnak
2.
Termesztés és forgalomba hozatal (C rész) – uniós hatáskör. A kérelmező a dossziét valamely tagállam illetékes hatóságánál nyújtja be (Competent Authority) CA értékelő jelentést készít (Assessment Report) Elküldi a Bizottságnak és az valamennyi tagállamnak (Notification) A tagállamok CA-i 60 napon belül kérdéseket és kifogásokat tehetnek fel A kérelmező hiánypótlást nyújt be A CA-k erre 45 napon belül reagálnak
Engedélyezési folyamat az EU-ban 2. Nézetkülönbségek esetén: közös (brüsszeli) döntéshozatal European Food Safety Authority (EFSA) GMO panel vélemény Standing Committe on the Food Chain and Animal Health (minősített többség) Miniszterek Tanácsa (minősített többség) EU Bizottság saját hatáskörben dönt A moratórium feloldása óta soha nem volt minősített többsége egyik álláspontnak sem, kivétel nélkül a Bizottságra szállt vissza a döntés, amely mindig pozitív lett. Tucatnyi folyamatban lévő kérelem az EFSA-nál és véleményezésen. HU álláspont: nem vagy tartózkodás!
A hazai szabályozás 1. 1996/LIII
a természet védelméről szóló törvény – előírja a kérdéskör szabályozását
1998/XXVII törvény a géntechnológiai tevékenységről (módosítva: 2002/LXVII a 2001/18/EC direktíva átvétele érdekében) 82, 111, 128, 148/2003 132/2004
végrehajtási rendeletek
Info: www.zpok.hu/genmanipulacio
A géntechnológia hazai szabályozásának főbb elemei Minden géntechnológiai tevékenység engedélyköteles (GMO létrehozása, laboratórium felállítása, kibocsátás, forgalmazás, szállítás), kivéve a zárt rendszerű tudományos célú kísérleteket (de ezek is bejelentési kötelezettsége alá esnek). Engedélykérelem (dosszié) Formai vizsgálat Minisztériumokban működő géntechnológiai hatóságok (alkalmazási területtől függően)
Tartalmi vélemény és javaslat Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (GEVB)
Összetétel:
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – szakhatósági engedély A Bizottság egyszerű többséggel dönt, kivéve a forgalmazási engedélyek esetén, amelyekhez minősített többség szükséges. A Bizottság esetleges elutasító véleményét a hatóság nem fordíthatja meg.
5 fő MTA 5 fő minisztériumok(földművelésügyi, környezetvédelmi, egészségügyi, oktatási, gazdasági) – NEM alkalmazottak! 1 fő egészségügyi civil szervezetek 1 fő fogyasztóvédelmi szervezetek 1 fő biotechnológiai célú szervezetek 4 fő környezetvédő szervezetek
Tapasztalatok: 1+3 év kísérleti kibocsátás az előírt minimum a forgalmazás előtt. Kb. 50 szántóföldi kibocsátás o Fajok: kukorica, cukorrépa, repce (két utóbbi csak 2001-ig), dohány, burgonya, búza (utóbbiak kutatóintézeti kísérletek, nem céljuk a közvetlen forgalomba hozatal) o Módosított tulajdonságok: glyphosate tolerancia (RR), gluphosinate tolerancia, kártevő rezisztencia (Bt), vírus rezisztencia (Y vírus ellen); A kísérleti terület összességében soha nem haladta meg az évi 12 ha-t Végrehajtás és hatósági ellenőrzés: o Kibocsátások: az OMMI rendszeresen ellenőrzi a korlátozó feltételek betartását a vegetációs időszak során (védősávok, őrzés, termés megsemmisítése stb.) o Vetőmagok: az importált vetőmagok esetleges GM-szennyezettségének szúrópróbaszerű ellenőrzése. Az export-termények esetében többnyire maguk a felvásárlók is megkövetelik a vizsgálatot. o Élelmiszerek: az OÉTI ellenőrzi – laboratóriumi kapacitás kevés. Az eddig szórványos tapasztalatok szerint a hazai élelmiszerek GM összetevőt csak töredék-százalékban tartalmaznak. Legkitettebbek a felvágott-félék (szójafehérje).
A jelenlegi hazai helyzet 2005 január: a Kormány átmeneti tilalmat hirdet az EU-ban engedélyezett MON810 kukoricafajtákra • nem általános tiltás (nem teszi lehetővé az EU szabályozás), csak a konkrét fajtákra vonatkozik!! • 2007 február 20.: a Miniszterek Tanácsa kétharmados többséggel támogatja a moratórium fenntartását. 2006 november: az Országgyűlés elfogadja az együtt-termesztési szabályokat is magában foglaló törvénymódosítást: • főbb intézkedések: oktatás (bizonyítvány), védőtávolság meghatározása (kukorica: 400 m?), valamennyi szomszéd egyetértése, óvintézkedések, ellenőrzés (bírság), eladott vetőmagok nyomon követése
Az együtt-termesztési törvény lényeges szabályozási elemei Termelő
Bizonyítvány Nyilvántartás
Előzetes engedély Végső engedély
Termesztési hatóság Szomszédok beleegyezés e
Nyomonkövetés
Vetőmagvásárlás Vetés
Forgalmazó nyilvántartása Ellenőrzés
Az alternatívák 1.: agrárkörnyezetgazdálkodás alapelvei A környezet- és tájhasználat kritériumai és elemei: o
o o
o
földhasználat: a térség, a táj adottságainak megfelelő intenzitású és típusú gazdálkodás: – üzemi méretek megválasztása – vetésszerkezet, faj- és fajtaszerkezet – vetésváltás, vetésforgó – kímélő talajművelés, – talajvédelem, talajerő gazdálkodás – preventív, integrált növényvédelem körfolyamatokra épülő agrárökoszisztémák alkalmazása o (talaj – növény – állat – ember – talaj) a sokszínűséget védő, speciális minőséget előállító és foglalkoztatást biztosító gazdálkodási rendszerek, pl.: – gyepek és gyepgazdálkodási rendszerek – szántóföldi rendszerek – hagyományos ültetvények – halastavak, nádgazdálkodás – vegyes mozaikos gazdálkodás („szer”-es, ártéri stb.) – ökológiai gazdálkodás növénytermesztés ás állattartás összhangjának megteremtése
Az alternatívák 2. – egy példa A kenyai „toló-húzó” vetésváltásos kukoricatermesztési rendszer
Pennisetum purpureum, Sorghum vulgare Sudanese Kukorica (Zea mays) Melinis minutiflora, Desmodium uncinatum
Forrás: International Centre of Insect Physiology and Ecology
