Pandula Attila A genealógia ma
A genealógia magyarországi múltjából A m á s o d i k világháborút k ö v e t ő e n m é g r ö v i d ideig szélesebb k ö r b e n foglalkoztak h a z á n k b a n genealógiával, felmerült egyes, korszerű irányzatok felé fordulás is. T ö b b e n , így p l . Szentpétery Imre, a p a r a s z t c s a l á d o k k u t a t á s á n a k előtérbe állításával p r ó b á l k o z t a k a t á r g y k ö r elfo gadtatásával. A z 1940-es é v e k végétől k e z d ő d ő e n azonban a genealógia erőteljes visszaszorítására, lé n y e g é b e n m e g s z ü n t e t é s é r e került sor M a g y a r o r s z á g o n . Retrográd, feudális (fasiszta) stb. tu d o m á n y n a k kiáltották k i e szakterületet. E radikális intézkedésnek n y i l v á n v a l ó alapjául szol gáltak a k ö z e l m ú l t rossz e m l é k ű s z á r m a z á s i g a z o l á s a i , illetve az a tény is, hogy a magyaror szági g e n e a l ó g i á b a n addig szinte kizárólag a f ő n e m e s s é g , a n e m e s s é g családtörténetének vizs gálata dominált. Különféle p r ó b á l k o z á s o k ellenére sem sikerült - m é g megváltoztatott formá ban sem - fenntartani e szakterület m ű v e l é s é n e k addigi h a g y o m á n y o s kereteit. í g y 1950-ben m e g s z ű n t a Magyar Heraldikai és Genealógiai T á r s a s á g , illetve tradicionális szakfolyóirata, a Turul is. Ez u t ó b b i n a k az adott viszonyok között k ü l ö n ö s e n rossz h a n g z á s a volt. E m l í t é s e k o r sokan a két v i l á g h á b o r ú közötti, azonos n e v ű szélsőjobboldali mozgalmakra asszociáltak, amelyek t e r m é s z e t e s e n semmilyen formában sem k a p c s o l ó d t a k a történelmi s e g é d t u d o m á nyok, í g y a g e n e a l ó g i a m a g y a r o r s z á g i m ű v e l é s é h e z . A korabeli t u d o m á n y o s élet, illetve az egyetemi oktatás tárgyköreiből is évtizedekre s z á m ű z t é k a genealógiát, illetve a k a p c s o l ó d ó t u d o m á n y t e r ü l e t e k nagy részét. E radikális változások ellenére sem szűnt meg azonban teljesen a genealógia t u d o m á n y o s m ű v e l é s e M a g y a r o r s z á g o n . É p p e n a korabeli v á l t o z á s o k egyik hatásaként, ez i d ő tájt nagy s z á m b a n kerültek elsősorban a Magyar O r s z á g o s Levéltárba, illetve a megyei levéltárakba kü lönféle főúri, illetve nemesi levéltárak, levéltártöredékek, iratok. Ezek r e n d e z é s e k o r é r t e l e m szerűen s e g é d l e t e k készültek, melyek nagy s z á m b a n tartalmaztak genealógiai t á r g y k ö r ö k e t . Sajátosan é p p e n ezek a p u b l i k á c i ó k jelentik a „jogfolytonosságot" a magyarországi genealó giai szakirodalom t ö r t é n e t é b e n . 1
É r d e k e s , hogy éppen az 1950-es, 1960-as é v e k fordulóján került sor az ú n . m o r m o n fény képezési akció k e r e t é b e n a legkülönfélébb m a g y a r o r s z á g i a n y a k ö n y v e k döntő r é s z é n e k m i k rofilmre vitelére. A Magyar O r s z á g o s L e v é l t á r b a került m á s o d p é l d á n y a k é s ő b b i e k b e n meg induló családtörténeti kutatások fontos a d a t b á z i s á v á vált. Csak n é h á n y esetben került sor ebben az i d ő s z a k b a n genealógiai j e l l e g ű / v o n a t k o z á s ú tudo m á n y o s e r e d m é n y e k publikálásra, ezek l e g i n k á b b a k ö z é p k o r k u t a t á s keretei között jelentek meg. M e g j e g y z e n d ő , hogy egyesek (így p l . C s a p ó G y ö r g y , Filkorn P á l , G y e n g ő L á s z l ó , N y á r y Zsigmond) ebben az időszakban is „genealogizáltak" anélkül, hogy b á r m i n e m ű r e m é n y ü k lett volna e r e d m é n y e i k közzétételére. 2
1
2
BAKÁCS, 1955.; FEKETE NAGY, 1959.; IVÁNYI, 1963. FÜGEDI, 1970.
1970-ben jelentette meg K u b i n y i A n d r á s a hazai g e n e a l ó g i a helyzetét összegező, j ö v ő b e n i feladatait, lehetőségeit áttekintő, összefoglaló t a n u l m á n y á t . A z adott i d ő s z a k b a n egyes szocialista o r s z á g o k b a n , s így a t u d o m á n y o k m ű v e l é s e területén is p é l d a k é p n e k tekintett Szovjetunióban sem volt a g e n e a l ó g i a olyan kitaszított, mostoha hely zetben, mint h a z á n k b a n . 3
A genealógia iránti újbóli é r d e k l ő d é s legelőször az 1960-as évekre is v i s s z a m e n ő e n a M a gyarországról, illetve az egykori M a g y a r o r s z á g r ó l kitelepített, elkerült n é m e t s é g k ö r é b e n me rült fel. Széles k ö r b e n végzett forrásfeltárás, forrásgyűjtés után a feldolgozás e r e d m é n y e i d ö n t ő e n a korabeli N y u g a t - N é m e t o r s z á g b a n láttak napvilágot. A m a g y a r o r s z á g i n é m e t p a r a s z t s á g genealógiájával foglalkozó írások leginkább a h e l y t ö r t é n e t és a genealógia k a p c s o l ó d á s á t j ó l d o k u m e n t á l ó m ü v e k e t jelentenek. 4
M a g y a r o r s z á g o n az 1970-es é v e k b e n indult meg valamiféle genealógiai - illetve a kapcso l ó d ó történelmi s e g é d t u d o m á n y o k a t - érintő kutatás. A z első é r d e k l ő d ő k döntően külföldön élő rokonaik v o n a t k o z ó kérdéseire hivatkoztak a levéltárakban. A z 1970-es é v e k t ő l a hivatalos politika részéről e n y h ü l é s mutatkozott a genealógia iránt. Is m é t megjelentek genealógiai tematikájú eladások, illetve k é s ő b b kisebb publikációk is a ma gyar t u d o m á n y o s életben, m e g e m l í t e n d ő a Dunántúli Településtörténeti Konferenciák sora. A k o r á b b a n k i z á r ó l a g o s középkori t é m a k ö r ö k ö n túl felmerültek kora újkori, sőt 19-20. századi kutatások is. A k o r á b b a n is vizsgált főnemesi, nemesi g e n e a l ó g i á n túl értelmiségi, polgári és paraszti családok kutatására is sor került. A genealógia t u d o m á n y o s m ű v e l é s é b e n , n é p s z e r ű s í t é s é b e n m e g h a t á r o z ó szerepe v o l t K á l lay Istvánnak. Ő pályája során különféle levéltáros p o z í c i ó k a t töltött be. í g y egy időben a M a gyar Országos L e v é l t á r Családi levéltárak és g y ű j t e m é n y e k osztályának, 1981-től az E L T E В Т К T ö r t é n e l e m S e g é d t u d o m á n y a i T a n s z é k é n e k volt a v e z e t ő j e . 5
A z 1980-as é v e k t ő l k e z d ő d ő e n egyre szélesebb k ö r b e n merült fel a családtörténet, család történeti kutatás iránti igény a saját érdeklődést n y í l t a n vállalók részéről. Ez idő tájt érlelődött egy szakmai szervezet létrehozásának s z ü k s é g e s s é g e is. 1982-ben Budapesten, Dr. C s a p ó G y ö r g y Várfok utcai lakásán gyűltek össze szakemberek és érdeklődők, s határozták el a tör t é n e l m i s e g é d t u d o m á n y o k m ű v e l ő i t összefogó t u d o m á n y o s egyesület megalapítását. N y i l v á n v a l ó a n célkitűzésként a h a g y o m á n y o s Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság visszaállí t á s a került napirendre. Azonban a korabeli viszonyok között e célkitűzések m e g v a l ó s í t á s á r a az addig is fennálló - nagy tradíciókkal r e n d e l k e z ő , 1867-ben alapított Magyar T ö r t é n e l m i T á r s u l a t kínált ígéretes kereteket. Ennek k e r e t é b e n került sor az Archeográfíai, Heraldikai és Genealógiai S z e k c i ó megalapítására. 1983. május 3 - á n az ELTE В Т К t a n á c s t e r m é b e n P ö l ö s k e i Ferenc professzor, a kar d é k á n j a nyitotta meg ü n n e p é l y e s keretek között az alakuló ülést. Ugyanekkor hangsúlyozta, hogy re m é n y e i szerint é p p e n az E LTE n színvonalas bázis alakulhat k i a szekció t u d o m á n y o s t á m o gatására. E s z e k c i ó elnökévé K á l l a y István professzort, alelnökévé Bertényi Iván egyetemi docenst, titkárává e sorok íróját választották meg. 1983. november 10-től k e z d ő d ő e n folyamatosan, nagy s z á m b a n voltak t u d o m á n y o s e l ő a d á sok, vitafórumok. Ezeken a legfontosabb t é m á n a k a g e n e a l ó g i a számított, de szó volt m á s tör t é n e l m i s e g é d t u d o m á n y o k r ó l i s . A t ö b b évtizedes szünet után r e n d k í v ü l nagy é r d e k l ő d é s 6
3
4
5
6
K U B I N Y I , 1970. HACKER, 1976. KÁLLAY, 1972.; KÁLLAY, 1979.; KÁLLAY, 1980. PANDULA, 1983.
kísérte e r e n d e z v é n y e k e t . H o s s z ú időn keresztül nagy s z á m ú é r d e k l ő d ő vett részt az előadá sokon. Ezeket élénk hozzászólások, viták követték. A z adott időszakban t ö b b fontos családtörténeti k ö n y v jelent meg. Pl. k i e m e l e n d ő H á z i Je n ő h é z a g p ó t l ó , s az igen szerény, magyar, nem nemesi genealógiai irodalmat g y a r a p í t ó m ü v e a soproni p o l g á r c s a l á d o k r ó l . Sajátos m ű v e k k e l gyarapodott ugyanekkor (az ugyancsak nem túl széles) magyar síremlék- és t e m e t ő i r o d a l o m is. Pl. G e r v e r s - M o l n á r Vera és Herepei János (posztumusz) m ű v é v e l . 7
8
9
L é n y e g é b e n az első - a k o r á b b i h a g y o m á n y o k h o z k ö t ő d ő - kiadott genealógiai k ö n y v , Csa p ó Z o l t á n és C s a p ó György saját családjáról írt m ű v e 1985-ben látott n a p v i l á g o t . Sajátos m e g v i l á g í t á s b a helyezte, illetve kiemelten ráirányította a figyelmet a genealógiára, illetve a h o z z á szorosan k a p c s o l ó d ó / v o n a t k o z ó történelmi ikonográfiái e m l é k e k r e egy nagy sikerű kiállítás a Magyar Nemzeti G a l é r i á b a n 1988. m á r c i u s - augusztus között. („Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból") Ezt a kiállítást - az ak kori tavaszi fesztivál reprezentatív n y i t ó r e n d e z v é n y e k é n t - G r ó s z Károly nyitotta meg. 10
u
A z 1980-as é v e k m á s o d i k felétől k e z d ő d ő e n ismételten megindult a különféle s z í n v o n a l ú genealógiai m ü v e k nagyobb s z á m b a n történő k i a d á s a M a g y a r o r s z á g o n . A történelem segédtu dományai c í m ű k é z i k ö n y v b e n ( t a n k ö n y v b e n ) K á l l a y István foglalta össze a genealógiát. Ez a kötet 1986-ban jelent m e g . Vajay Szabolcs 1987-ben kiadott, a Johannita Rend magyar tag jairól írt kötete egyben a magyar n e m e s s é g g e l kapcsolatos k é r d é s e k modern k é z i k ö n y v e . A g e n e a l ó g i á r a olyan összeállítások is ráirányították a figyelmet, mint p l . Gudenus J á n o s és Szentirmay L á s z l ó Összetört címerek c í m ű , a m a g y a r o r s z á g i f ő n e m e s s é g 20. századi történe tét összefoglaló k ö t e t e . 12
13
14
A m a g y a r o r s z á g i genealógia áttekintése a r e n d s z e r v á l t á s óta eltelt i d ő s z a k b a n A g e n e a l ó g i a és a k a p c s o l ó d ó történelmi s e g é d t u d o m á n y o k - p l . archontológia, történelmi de mográfia - egyre nagyobb szerepet kaptak szakmai konferenciák, t a n á c s k o z á s o k tematikájá ban. Időről időre különféle o r s z á g o s , regionális és helyi p á l y á z a t o k o n is szerepelnek g e n e a l ó giára v o n a t k o z ó kutatási t é m á k , e r e d m é n y e k . Ezek gyakran k a p c s o l ó d n a k m á s diszciplínák hoz, p l . a helytörténethez. A z egyetemi oktatásban a történész-, illetve levéltárosképzés során a budapesti E ö t v ö s L o ránd T u d o m á n y e g y e t e m B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i K a r á n a T ö r t é n e l e m S e g é d t u d o m á n y a i Tanszé ken ö r v e n d e t e s e n nőtt a tárggyal kapcsolatos órák s z á m a . A genealógia erőteljesen b e é p ü l t a különféle graduális és posztgraduális k é p z é s e k a n y a g á b a , illetve legújabban a t ö r t é n e l m i se g é d t u d o m á n y i , történeti P h D - k é p z é s keretei k ö z é is. A hallgatóság egyre szélesebb k ö r e m u tat kiemelt érdeklődést a g e n e a l ó g i a és a r o k o n t e r ü l e t e k iránt. M á s egyetemeken (pl. a Károli G á s p á r R e f o r m á t u s Egyetem B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i K a r á n ) is szerepet kap a genealógia. L e g ú j a b b a n az E ö t v ö s L ó r á n d T u d o m á n y e g y e t e m Á l l a m - és 7
8
9
1 0
1 1
1 2
HÁZI, 1982. GERVERS-MOLNÁR, 1983. HEREPEI, 1988. CSAPÓ Z. - CSAPÓ GY., 1985. BUZÁSI, 1988. KÁLLAY, 1986.
1 3
VAJAY, 1987.
1 4
GUDENUS - SZENTIRMAY, 1989.
J o g t u d o m á n y i K a r á n - a magyar jogtörténeti képzés k e r e t é b e n - is bekerültek a genealógia és a rokonterületek tananyagba. Ö r v e n d e t e s e n n ö v e k s z i k a genealógiai tárgykörben írt egyetemi, főiskolai stb. disszertációk s z á m a (pl. Kamarás István: Az irsai Irsay család története. ELTE ВТК, 20042005.) A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság folyamatosan tart felolvasóüléseket, illetve esetenként t u d o m á n y o s konferenciákat. E zeken nagy s z á m b a n szerepeltek/szerepelnek gene alógiai témák. A d o t t esetben ez a súlyponti tárgykör. A z előadók között a szakterület ismert képviselői, de fiatal szakemberek is tartanak előadásokat, t ö b b n y i r e saját sikeres disszertáci ójukból. E genealógiai előadások d ö n t ő e n egy-egy c s a l á d múltjáról szólnak, de előfordulnak e l m é l e t i - m ó d s z e r t a n i j e l l e g ű e k is. M e g j e g y z e n d ő , hogy a Magyar Heraldikai és G e n e a l ó g i a i T á r s a s á g tagsága jelenleg 260 körüli. A tagok t ú l n y o m ó része a genealógia és a r o k o n t e r ü l e tek iránt érdeklődik. A z 1945 előtti i d ő s z a k h o z h a s o n l ó a n ma M a g y a r o r s z á g o n t ö b b c é g , vállalkozás, kutató fog lalkozik hivatásszerűen családtörténeti kutatással, hazai s m é g inkább külföldi m e g b í z a t á s o k alapján. E v o n a t k o z á s b a n k i e m e l h e t ő p l . a „Hungarogens" n e v ű c é g . Ezt 1988-ban g m k - k é n t hozta létre Dr. Harmath Arisztid Sándor, Dr. Haraszti G y ö r g y és Dr. Kollega-Tarsoly István. 1990-től bt.-ként m ű k ö d i k . Jelenlegi tulajdonosa Dr. Harmath Arisztid Sándor. A z önálló, h i v a t á s o s családtörténeti kutatók közül m e g e m l í t h e t ő Simon István. Időről időre viszonylag sok a magyar sajtóban publikált, g e n e a l ó g i a v o n a t k o z á s ú írás. Ezek ben s z ó van egyes s z e m é l y e k r ő l , családokról, de m a g á r ó l a genealógia t u d o m á n y á r ó l , s „a ge nealógiai üzletről" is. M e g e m l í t h e t ő k p l . a Magyar Nemzetben, illetve a N é p s z a b a d s á g b a n megjelent írások. N é p s z e r ű b b formában - időnként - a k ü l ö n b ö z ő televíziók, illetve r á d i ó k is foglalkoznak g e n e a l ó g i á v a l , a genealógiával kapcsolatos j e l e n s é g e k k e l , p r o b l é m á k k a l . A legjellegzetesebb m é g i s az, hogy a rendszerváltás időszakától k e z d ő d ő e n egyre nagyobb s z á m ú , legkülönfélébb életkorú, kvalitású, végzettségű, felkészültségű m a g á n s z e m é l y kutatja - sokszor igen nagy lelkesedéssel, t ö b b - k e v e s e b b sikerrel - t ö b b n y i r e saját családja és a kap c s o l ó d ó r o k o n s á g múltját országszerte, s egyre i n k á b b külföldi h e l y s z í n e k e n is. A fenti tendenciát igen j ó l mutatja a Magyar O r s z á g o s Levéltár óbudai részlegében a m i k rofílmanyag kutatói forgalma. I t t napjainkban kb. 90%-ban m a g á n c é l ú genealógiai kutatásról van szó. M á s m a g y a r o r s z á g i levéltárakban is h a s o n l ó é r d e k l ő d é s figyelhető meg. De ugyan ezzel találkozunk külföldön is. í g y k ü l ö n ö s e n é r v é n y e s ez olyan magyar v o n a t k o z á s ú - ma külföldi - h e l y s z í n e k e n , ahol lehetőség van genealógiai kutatásra. Hogy ma, illetve az elmúlt másfél évtizedben k i , miért, milyen formában és szinten kutat M a g y a r o r s z á g o n genealógiát, ez nagyon sajátos k é r d é s - akár hálás szociológiai vizsgálati t é ma is lehetne. Sokféle szempont, m e g k ö z e l í t é s létezhet e v o n a t k o z á s b a n . Ha az érintetetteknél esetleg é r d e k l ő d ü n k , d ö n t ő e n azt a sematikus választ kapjuk, miszerint mindenki k í v á n c s i a gyökereire. Á l t a l á b a n a m e g k é r d e z e t t e k nagy része „nem nyílik meg" kérdéseinkre. Sokakban m u n k á l az a vágy, hogy vizsgálódásaik során találjanak valamilyen neves őst, akire azután - a k á r é v s z á z a d o k m ú l t á n is - büszke lehet a leszármazott. C é l k é n t f o g a l m a z ó d hat meg, hogy a m a élőket valamilyen ismert, ismertebb családra vezesse vissza, s ebből azu tán - esetleg - profitáljon. Gyakran d ö n t ő a nemesi ő s , a nemesi s z á r m a z á s feltárására törekvés. A megtalált adatokat a k e z d ő kutatók t ö b b n y i r e nagy e r e d m é n y n e k tartják. N y i l v á n senki sem gondol arra, hogy a magyar t ö r t é n e l e m b e n h á n y nemesi család létezett. Ezek s z á m á t mintegy 100 000-re s z o k t á k tenni. A v a l ó s á g b a n b á r m i l y e n genealógiai vizsgálatnál e l ő b b - u t ó b b feltehetően nagyon sokan fognak nemesi ő s ö k e t találni.
A mai kutatók között alig-alig van olyan, aki - a l e h e t ő s é g e k szerint - saját családja m i n é l távolibb időkre v i s s z a n y ú l ó múltját kutatná. A z é r d e k l ő d ő gyakran megáll a n e m e s s é g - vagy a címerszerző, illetve a 18-19. századi ős felkutatásánál. Gyakran m é g arra sincs t ö r e k v é s , hogy akár ehhez a s z e m é l y h e z képest pontosan feltárják a családot. H a n g s ú l y o z a n d ó , hogy a minőségi családtörténeti kutatás rendkívül időigényes. S o k r é t ű felkészültséget, kutatási gyakorlatot k í v á n . E kutatásoknál p l . alapvető lenne a kellő nyelvis meret, illetve a sokrétű paleográfiai ismeret. ( K é r d é s , hogy napjainkban h á n y genealógiai k u tató rendelkezik ezzel a tudással?) T o v á b b á alapvető lenne/lehetne a g e n e a l ó g i a forrásainak, forráscsoportjainak ismerete. Ez zel szemben a kutatók szinte kizárólag - az egyébként t e r m é s z e t e s e n fontos - a n y a k ö n y v i for r á s a n y a g o t kutatják. A kutatás k e z d e t é n j ó lenne, ha i s m e r n é k az e g y é b k é n t terjedelmes ma gyar v o n a t k o z á s ú szakirodalmat. Sajnos ez ma nagyon kevesek erénye. Esetleges tapasztalat szerzés, netán k é p z é s , t o v á b b k é p z é s (az e területen m ű k ö d ő kutatók esetében) teljesen k i v é teles. C s u p á n egy-két ember - akár i d ő s e b b életkorban - törekszik erre ( p l . Hunyady L á s z l ó ) . Gondoljuk el, hogy ezek vetületében m i várható a ma folyó genealógiai kutatások e s e t é b e n eredményként! A m a g y a r o r s z á g i g e n e a l ó g i a i szakirodalom áttekintése a r e n d s z e r v á l t á s óta eltelt i d ő s z a k b a n A korábbiakkal ellentétben egyre nagyobb s z á m b a n jelennek meg M a g y a r o r s z á g o n a l e g k ü lönfélébb genealógiai publikációk. A z utóbbi időszak egyes évfordulóihoz (pl. 1996, 1998, 2000) erőteljesen k ö t ő d v e jelentek meg v o n a t k o z ó anyagok. Jelentősebb az önálló k ö n y v e k , k i a d v á n y o k s z á m a . Nagy s z á m b a n publikáltak genealógiai t a n u l m á n y o k a t é v k ö n y v e k b e n , t a n u l m á n y k ö t e t e k b e n , e m l é k k ö n y v e k b e n . Gyakori a szakfolyóiratokban megjelent tanul m á n y , ezek között t ö r t é n e l m i és helytörténeti j e l l e g ű p e r i o d i k á k is e m l í t h e t ő k . 1992-ben különféle p r ó b á l k o z á s o k u t á n - főként Vajay Szabolcsnak k ö s z ö n h e t ő e n - sike rült újraindítani a n a g y m ú l t ú Turul szakfolyóiratot. Ez a Magyar Történelmi Társulat, a M a gyar O r s z á g o s Levéltár és a Magyar Heraldikai és G e n e a l ó g i a i Társaság k ö z ö s k i a d v á n y a k é n t jelenik meg évente általában két dupla s z á m terjedelemben. E szakfolyóirat folyamatosan nagy s z á m b a n közöl genealógiai t a n u l m á n y o k a t , h í r a n y a g o t stb. E periodikának talán legfőbb témáját é p p e n a családtörténeti anyag jelenti. 15
16
17
Ö r v e n d e t e s , hogy a tárgyalt időszakban megjelent néhány, a családi levéltárak döntően ge nealógiai j e l l e g ű a n y a g á t feldolgozó k ö t e t . Sajnos e g y é b k é n t a genealógiai jellegű forráski a d á s nagyon ritka, talán Muhoray G y ö r g y 2001-ben megjelent munkája említhető kivétel ként. 1 8
1 9
K ö z é p k o r i magyar c s a l á d o k kutatása esetében fontos Engel Pál C D - R O M formájában k ö z zétett a d a t t á r a . Zala megye v o n a t k o z á s á b a n ugyancsak C D - R O M formájában tett k ö z z é gazdag középkori családtörténeti anyagot Szatlóczki G á b o r . 20
2 1
1 5
1 6
1 7
1 8
1 9
2 0
2 1
H U D I , 1993. FARKAS, 2001.; PÉTER, 1997.
Ezek sorában említhető pl. a Redemptio. A jász és kun települések honismereti lapja. Ez Jászberényben jelenik meg, s most tart a 12. évfolyamánál. BORSA, 1991.; FEKETE NAGY, 1990.; MÁLYUSZ, 1988. MUHORAY, 2001. ENGEL, CD-ROM SZATLÓCZKI, CD-ROM
K o r u n k m a g y a r o r s z á g i genealógiai s z a k i r o d a l m á b a n olyan m ű is előfordul, amelyet az adott területen m é g évtizedekig fogunk a l a p v e t ő k é z i k ö n y v k é n t használni. Gudenus J á n o s J ó zsef levelezéssel, nagy utánajárással ö s s z e á l l í t o t t a magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája c í m ű sorozata fontos e r e d m é n y e a m a g y a r o r s z á g i szakirodalomnak. 22
Vajay Szabolcs fontos m u n k á t adott k i a M á l t a i Lovagrend magyar tagjairól, e m ű egyben a n e m e s s é g r e , a genealógiára v o n a t k o z ó a n is fontos k é z i k ö n y v . Napjaink egyik legaktívabb genealógiai szerzője Szluha M á r t o n , aki több k ö n y v e t , illetve t a n u l m á n y o k a t is publikált t ú l n y o m ó r é s z t felvidéki c s a l á d o k történetéről. Á t t e k i n t v e a megjelent publikációkat m e g á l l a p í t h a t ó , hogy az irodalom nagyon egyenetlen, eltérő színvonalú m ü v e k b ő l áll. A korábbi i d ő s z a k o k - leginkább talán a 19-20. s z á z a d fordu lójának - ma m á r elavult, s k o r s z e r ű t l e n n e k is tekinthető főbb tendenciái születtek újjá az el m ú l t é v e k b e n . Gyakorlatilag teljesen h i á n y z i k a m a g y a r o r s z á g i genealógiai i r o d a l o m b ó l a korszerű felfogás, m e g k ö z e l í t é s , a modern m ó d s z e r t a n . Ez jellemzi az elmúlt i d ő s z a k angol, francia, illetve részben n é m e t s z a k i r o d a l m á t is. K i v é t e l k é n t említhető ezzel kapcsolatosan egy kötet, amely Péter Katalin szerkesztésében jelent m e g . 23
2 4
2 5
M a g y a r o r s z á g o n - ugyancsak ellentétben a külföldi szakirodalom egy r é s z é v e l - nem talál kozunk az orvosi, orvosgenetikai jellegű g e n e a l ó g i a i kutatás e r e d m é n y e i v e l . Ez alól kivételt Czeizel Endre egyes m ű v e i jelentenek. Somogyi G á b o r sajátos, a m ű v é s z e t t ö r t é n e t és a ge n e a l ó g i a határterületeit érintő m ű v e k e t p u b l i k á l t . Gyakori, hogy e publikációk szerzőinek nagy része a vizsgált család egyik - t e r m é s z e t e s e n nem teljesen elfogulatlan - leszármazottja. E s z e r z ő k nagy része szinte k i z á r ó l a g csak anya k ö n y v i k u t a t á s o k r a t á m a s z k o d i k , nem vesz figyelembe m á s , elérhető forrásokat. A mostani m a g y a r o r s z á g i genealógiai irodalomban egyáltalán nincs t ö r e k v é s a komplex j e l l e g ű forrás feltárásra. A szerzők t ú l n y o m ó része nehezen áttekinthető, értékelhető adathalmazokat produ kál csupán. í g y többnyire fel sem merül p l . a vizsgált család történetének, a kor, a t á r s a d a l o m történeti keret, mobilitás stb. viszonyai k ö z é h e l y e z é s e , vizsgálata. Gyakori, hogy c s u p á n a 19. századi klasszikus, Nagy I v á n sorozatának sokszor hiányos, pontatlan adatait egészítik k i j ó l rosszul, k r i t i k a i m e g j e g y z é s e k , javítások, k i e g é s z í t é s e k nélkül, s mindezt igyekeznek új ered m é n y k é n t feltüntetni. H a n g s ú l y o z n á m , mindezt a Turul felelős szerkesztőjeként szerzett ta pasztalataim alapján mondom. A l á h ú z n á m viszont azt is, hogy mint a tradicionális genealógi ai m ű v e k egy részét, e köteteket sem feltétlenül szánták a n a g y k ö z ö n s é g n e k . Gyakran m a g á n k i a d á s b a n , c s u p á n kis p é l d á n y s z á m b a n , a s z ű k e b b család s z á m á r a foglalták ö s s z e egy-egy fa m í l i a múltját. Ebben a m e g k ö z e l í t é s b e n t e r m é s z e t e s e n m e g e n g e d h e t ő b b a kifogásolt jelleg. Viszont tény, hogy a vitatható karakterű m ű v e k k ö n y v t á r a k b a kerülve e l é r h e t ő v é válnak, s adataikat általánosan felhasználják. 26
27
É r d e k e s , hogy dacára a fennmaradt sokrétű forrásanyagnak nem igazán j e l l e m z ő korunkban a legjelentősebb magyar főnemesi c s a l á d o k m ú l t j á n a k vizsgálata. J e l l e m z ő b b az o r s z á g o s j e lentőséggel nem bíró, k ö z é p - és kisnemesi famíliák kutatása. M a sincs igazán előtérben a pol gári-értelmiségi családok genealógiájának kutatása. Megjelent a k o r á b b a n szinte egyáltalán nem vizsgált tárgykör: a parasztság k u t a t á s a i s . 2 8
2 2
2 3
2 4
2 5
2 6
2 7
2 8
GUDENUS, 1990-2000. VAJAY, 2002. SZLUHA, 1996.; SZLUHA, 2000.; SZLUHA, 2003-2005. PÉTER, 1995. CZEIZEL, 1992.; C Z E I Z E L - E R Ő S , 1995. SOMOGYI, 2003.; SOMOGYI, 2005. MESZLÉNYI, 2003.
A g e n e a l ó g i a és m á s t ö r t é n e l m i s e g é d t u d o m á n y o k Napjainkban M a g y a r o r s z á g o n k a p c s o l ó d ó diszciplínaként terjedőben van a prozopográfia, az az a „genealógiák előtti genealógia". Ez a leszármazási adatok és források h i á n y á b a n nem pontosítható elődök feltételezéseken alapuló kutatása. E n n é l felhasználhatók p l . a birtokfoly t o n o s s á g , az egyes, ö r ö k l e t e s n e k tűnő tisztségek betöltése, esetleg a hadrendi összetartozás. A g e n e a l ó g i á b a n napjainkban a prozopográfiai feltételezéseket m e g k ü l ö n b ö z t e t é s k é n t v o n a l k ö tés helyett p o n t o z á s s a l j e l ö l i k a táblákon. A g e n e a l ó g i a a k ö v e t k e z ő történelmi s e g é d t u d o m á n y o k k a l , illetve rokon t u d o m á n y o k k a l van szoros kapcsolatban: archontológia, diplomatika, epigráfia, etnográfia, falerisztika, heral dika, k o r m á n y z a t t ö r t é n e t , j o g t ö r t é n e t , m e t r o l ó g i a , numizmatika, onomasztika, paleográfia, pszichografológia, történeti demográfia, történeti földrajz, történeti ikonográfia, történeti sta tisztika, történeti szociológia stb. A g e n e a l ó g i a k u t a t á s á n a k forrásai A g e n e a l ó g i a forrása lehet - egyre b ő v ü l ő é r t e l m e z é s b e n - minden olyan anyag, amely leszár m a z á s bizonyítására alkalmas. Ez sokrétű, kiterjedt forrásbázist jelent. Ezen belül a k ö v e t k e ző főbb csoportok említhetők: 1) szájhagyomány 2) írott források 3) nyomtatott források (nem a szakirodalom) 4) epigráfiai emlékek 5) funerális emlékek 6) tárgyi emlékek 7) történeti ikonográfiái emlékek (személyábrázolások) 8) emberi maradványok 9) hangfelvételek 1) A szájhagyomány Nagy szerepe van a legrégibb magyar főnemesi, nemesi c s a l á d o k kutatásánál, akik gyakran a honfoglalásig vezették vissza n e m z e t s é g ü k e t , azonban ezt a 14. századot m e g e l ő z ő időszak okban dokumentumokkal nem tudták bizonyítani. H a s z n á l h a t ó esetleg a polgári, paraszti, m u n k á s genealógiai kutatások kezdetekor. 2) Az írott forrásanyag R e n d k í v ü l sokrétű, a legkülönfélébb társadalmi rétegek, csoportok vizsgálatánál h a s z n á l h a t ó . a) Elbeszélő történelmi források. D ö n t ő e n u r a l k o d ó h á z a k , illetve a legjelentősebb történel m i c s a l á d o k esetében tartalmazhatnak sokszor elfogult genealógiai adatokat. b) Önéletrajz, emlékirat. Általában igen szubjektív műfajok. Gyakori a saját szerep kedve zőbb színben való feltüntetése. E forrásoknál sokszor találkozunk politikai-, ideológiai stb. tor zításokkal. Azonban sokszor találhatók itt m á s h o l fel nem lelhető családtörténeti részletek is. c) Halotti beszédek, emlékbeszédek. Sajátos műfajok. D ö n t ő e n a megboldogult erényeit emelik k i , a v a l ó s á g h o z képest eltúlozzák a s z e m é l y j e l e n t ő s é g é t . Sok adatot tartalmaznak a halott életéről, halálának, t e m e t é s é n e k körülményeiről. d) Egyházi anyakönyvek. M i n d m á i g a legáltalánosabban használt genealógiai források. Ve zetésük a 15-16. századokra megy vissza. A r ó m a i katolikus e g y h á z b a n kötelező vezetésüket
a tridenti egyetemes zsinat (1545-1566) rendelte el. Á l t a l á b a n születési, h á z a s s á g i , halotti a n y a k ö n y v e k , illetve ezek ö s s z e v o n t változatai maradtak fenn. M a g y a r o r s z á g o n - döntően a 17-18. század fordulójától k e z d ő d n e k a folyamatos a n y a k ö n y v i sorozatok, amelyeket elté r ő időpontoktól vezettek az e g y h á z a k . N á l u n k 1895-től van állami a n y a k ö n y v e z é s . Sajátos, ugyancsak fontos, sokszor kiegészítő források p l . az egyetemi, iskolai, katonai a n y a k ö n y v e k . Ez a forráscsoport, illetve az ebből k é s z ü l t kivonatok a teljes társadalom genealógiai vizsgá latánál használhatók. Ehhez h a s o n l ó m á s nyilvántartások nem készültek. e) Családi feljegyzések, p l . családi k r ó n i k á k , különféle genealógiai t a r t a l m ú bejegyzések, feljegyzések. A legelőkelőbb főnemesi családoktól k e z d ő d ő e n az alsóbb t á r s a d a l m i rétegekig t a l á l k o z h a t u n k ilyen, a családi e s e m é n y e k r ő l - sokszor é v s z á z a d o k o n keresztül vezetett adatsorokkal. K ü l ö n kötetek, de k ö n y v e k ü r e s részleteire írt anyagok e g y a r á n t m e g t a l á l h a t ó ak ebben a forráscsoportban. f) Genealógiai táblázatok, táblák, ősfák, rokonemlékek. Elsősorban a n e m e s s é g v o n a t k o z á s á b a n n á l u n k a 15. századtól, a p o l g á r s á g , sőt a parasztság esetében pedig a 17. századtól lé t e z ő forráscsoport. Jó példákat t a l á l h a t u n k a családi h a g y o m á n y o k őrzésére, egyes rangok, m é l t ó s á g o k elnyerésére készített családfák esetében. De u g y a n í g y fellelhetők ugyanezek az e m l é k e k az öröklési perek bizonyítékai között is. Szerkezetileg, illetve a grafikai m e g o l d á s o k t e k i n t e t é b e n különféle változatok v á l t a k ismertté az é v s z á z a d o k során. M e g j e g y z e n d ő , hogy az ismert táblázatok nagy része - k ü l ö n ö s e n a családok korai története v o n a t k o z á s á b a n - el nagyolt, hibás, torz. Sokszor találhatók a t á b l á z a t o k o n pontatlanságok. g) Nemesi iratok, p l . c í m e r k é r ő f o l y a m o d v á n y , címereslevél, n e m e s s é g i g a z o l á s i iratok. A n e m e s s é g kutatásának fontos forrásai. h) Házasságkötéssel kapcsolatban keletkezett iratok, p l . eljegyzési, h á z a s s á g i szerződések. E forrástípus különféle társadalmi r é t e g e k n é l fordul elő. i) Örökléssel kapcsolatos iratok, így végrendeletek, h a g y a t é k i j e g y z ő k ö n y v e k . E forrástípus különféle társadalmi rétegek k a p c s á n ismeretes. j ) Bírósági peres iratok, elsősorban p l . birtok-, h a g y a t é k i és g y á m s á g i perek, házassági bon t ó p e r e k anyaga. De genealógiai s z e m p o n t b ó l értékelhetőek a n e m e s s é g g e l kapcsolatos perek anyagai is. Ez a 17. századtól létező forráscsoport a különféle társadalmi rétegek v o n a t k o z á s á b a n tartalmazhat genealógiai információkat. k ) Kitüntetésekkel kapcsolatos iratok, p l . felterjesztések, a d o m á n y o z á s i o k m á n y o k , viselési e n g e d é l y e k . A 16. századtól létező forráscsoport. Kezdetben csak a f ő n e m e s s é g , n e m e s s é g e s e t é b e n létező forráscsoport. A 18-19. s z á z a d fordulójától a t á r s a d a l o m szélesebb köreire is j e l l e m z ő anyag. 1) Temetői nyilvántartások. Nagyon fontos genealógiai forráscsoport. L é n y e g é b e n a teljes t á r s a d a l o m vizsgálata szempontjából h a s z n á l h a t ó . A 18. századtól maradtak fenn ilyen anya gok. Kezdetben a v á r o s o k v o n a t k o z á s á b a n , k é s ő b b általánosan keletkeztek ilyen iratok. m ) Névváltoztatási iratok. L e g i n k á b b a 19-20. századtól létező, az e g é s z t á r s a d a l o m r a k i terjedő forráscsoport. N á l u n k l e g i n k á b b n é v m a g y a r o s í t á s i iratok. I s m e r e t é n e k h i á n y á b a n - adott esetben - nem is kutatható t o v á b b egy-egy család. n) Összeírások. Sokrétű, a n e m e s s é g r e , de m á s társadalmi osztályokra, csoportokra vonat k o z ó a n is fontos forráscsoport. A 16-17. századtól k e z d ő d ő e n létezik. D ö n t ő a n é v a n y a g s a l a k ó h e l y vizsgálata szempontjából. L é t e z n e k országos, regionális és helyi összeírások is. o) Polgárnyilvántartások, így p o l g á r k ö n y v e k , polgárjegyzékek. A 15-16. századtól m e g l é v ő forrás. A magasabb j o g á l l á s ú v á r o s o k lakossága k u t a t á s á n a k alapvető matériája. p) Céhes nyilvántartások, p l . a c é h t a g o k felvételéről j e g y z é k e k , összeírások. A 15. század tól a 19. század m á s o d i k feléig terjedően a városi i p a r ű z ő családok k u t a t á s á n a k fő forrása.
q) Gazdasági szervek, intézmények, vállalatok iratai. Pl. törzslapok, n é v s o r o k , fizetési jegy z é k e k , szolgálati- é s minősítési táblázatok. A 17. századtól m e g l é v ő forráscsoport. E l s ő s o r b a n a m u n k á s , de az a d m i n i s z t r á c i ó b a n m ű k ö d ő családok kutatásának forrása is. r) Katonai iratok, minősítések, s z e m é l y i törzslapok, t ö r z s k ö n y v e k , n é v s o r o k stb. A 17. szá z a d t ó l létező anyagcsoport. s) Személyi jellegű iratok - bizonyos értelemben ez lehet p l . a k e z d ő , kiinduló anyag egy genealógiai kutatásnál. Pl. i g a z o l v á n y o k , tagsági k ö n y v e k , b i z o n y í t v á n y o k , d i p l o m á k , útlevél, cselédkönyv, m u n k a k ö n y v . A t á r s a d a l o m egésze szempontjából h a s z n o s í t h a t ó genealógiai for rások, döntően a 19-20. századból. t) Orvosi jellegű iratok, p l . bábafeljegyzések, b e t e g s é g e k k e l kapcsolatban keletkezett iratok, k ó r h á z i zárójelentések, orvosi leletek, h a l á l o k o k k a l kapcsolatosan keletkezett iratok. A felső társadalmi osztályok v o n a t k o z á s á b a n a 17-18. századtól létező anyag. A t á r s a d a l o m e g é s z e szempontjából i n k á b b a 20. századtól k e z d ő d ő e n léteznek ilyen iratok. A n á l u n k m é g csak na gyon periférikusán m ű v e l t o r v o s g e n e a l ó g i a i irányzat fő forrásanyaga. A genealógia e g é s z e szempontjából s z á m o s , eddig kellően nem méltatott vizsgálati lehetőséget kínál, p l . b e t e g s é gek gyakorisága, halálokok, életkori j e l l e g z e t e s s é g e k . 3) Nyomtatott források E l s ő s o r b a n ú g y n e v e z e t t korabeli a p r ó n y o m t a t v á n y o k . Ezek b á r nyomtatottak, gyakran csak e g y - k é t p é l d á n y b a n , levéltárak g y ű j t e m é n y e i b e n maradtak fenn. K ö z ü l ü k m e g e m l í t h e t ő e k a születési, keresztelési, eljegyzési, h á z a s s á g i m e g h í v ó k . De lehet genealógiai forrás p l . a n é v j e g y is. M a g y a r o r s z á g o n e csoporton belül talán legfontosabb a 18. század elejétől k e z d ő d ő en használt, sokszor rendkívül részletes gyászjelentés. 4) Epigráfiai emlékek A r é g e b b i korokban, de az újabb i d ő k b e n is szokásos épületeken feliratok, e m l é k t á b l á k stb. el h e l y e z é s e . Ezek között gyakoriak a s z e m é l y r e szóló, é v s z á m o s feliratok. E feliratok sokszor vonatkoznak az építtetőre, átalakítóra, tulajdonosra. N e m ritka, hogy h á z a s p á r adatai t a n u l m á n y o z h a t ó k ilyen formában. Ezek g e n e a l ó g i a i s z e m p o n t b ó l fontos adatokat tartalmazhatnak, e l s ő s o r b a n az u r a l k o d ó h á z a k , a fő- és k ö z n e m e s s é g , a polgárság, de a k á r a parasztság vonat kozásában. Epigráfiai e m l é k e k gyakoriak p l . templomokban (emléktáblák, d o m b o r m ű v e k , feliratok, p a s z t o f ó r i u m o k részletei stb.), v á r a k o n , városi e r ő d í t m é n y e k e n , k a s t é l y o k o n , u d v a r h á z a k o n , p a l o t á k o n , p o l g á r h á z a k o n , p a r a s z t h á z a k o n stb. 5) Funerális emlékek A ravatallal, a temetéssel, a sírhellyel stb. kapcsolatos források. í g y síremlékek, sírkövek, sír jelek, temetkezési helyek, t e m e t ő k stb. R e n d k í v ü l gazdag - nálunk eddig k e v é s s é méltatott forráscsoport. A n e m e s s é g v o n a t k o z á s á b a n m á r a 14. századtól, a városi l a k o s s á g , értelmiség e s e t é b e n a 15. századtól, az a l s ó b b t á r s a d a l m i osztályok v o n a t k o z á s á b a n a 19-20. században keletkezett források. Fontos e m l é k e k k é n t ide sorolandók p l . a halotti c í m e r e k , halotti zászlók is. 6) Tárgyi emlékek A legkülönfélébb - személyi - tárgyak hordozhatnak genealógi v o n a t k o z á s ú adatokat. Ezek d ö n t ő e n különféle feliratokkal, é v s z á m o k k a l ellátott e m l é k e k . A készíttetőre, a tulajdonosra, a m e g a j á n d é k o z o t t r a stb. is vonatkozhat mindez, gyakran - ugyancsak felhasználható -
heraldikai v o n a t k o z á s o k k a l is k i e g é s z ü l v e . Megjelenhet ez p l . m é l t ó s á g j e l v é n y e k e n , emlék t á r g y a k o n , fegyvereken, e g y h á z i k e g y t á r g y a k o n , használati e s z k ö z ö k ö n , b ú t o r o k o n . Döntően a felső társadalmi osztályok v o n a t k o z á s á b a n ismeretesek ilyen források, de előfordulnak m á s k ö r n y e z e t b e n is. 7) Történeti ikonográfiái emlékek (személyábrázolások) Itt a legkülönfélébb technikával készült m ű v é s z e t i alkotások említhetők, p l . olajfestmények, falfestmények, grafikai, sokszorosított grafikai, szobrászati, numizmatikai, iparművészeti al kotások. Genealógiai s z e m p o n t b ó l l e g i n k á b b a portrék, c s o p o r t k é p e k fontosak. Ilyenek az ókortól is meretesek. N á l u n k a k ö z é p k o r b ó l is van h a s z n á l h a t ó s z e m é l y ábrázolás. A 16. századtól kez d ő d ő e n egyre inkább m e g n ő a forrásanyag. Ide sorolandó, sőt m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t forrásértéket jelent - az 1840-es évektől M a g y a r o r s z á gon is elterjedt - fényképfelvétel, amely az 1870-es évektől k e z d ő d ő e n a teljes t á r s a d a l o m esetében lehet genealógiai forrás is. Természetesen - bizonyos v o n a t k o z á s b a n - az 1890-es évektől k e z d ő d ő e n elterjedt filmfel vételek is felhasználhatók genealógiai kutatásra. 8) Emberi maradványok A c s o n t m a r a d v á n y o k , haj m a r a d v á n y o k , ú g y n e v e z e t t t e r m é s z e t e s m ú m i á k - adott esetben lehetnek sajátos genealógiai források. Ez lehetne p l . az o r v o s g e n e a l ó g i a i irányzat egyik alap v e t ő forráscsoportja. Ezek az e m l é k e k azonosítható formában e l s ő d l e g e s e n a felső társadalmi osztályokkal kapcsolatban maradtak fenn, de létezik p l . e g y h á z i s z e m é l y e k k e l , p o l g á r o k k a l stb. kapcsolatosan is ilyen anyag. E v o n a t k o z á s b a n m e g e m l í t h e t ő p l . az 1994-1995-ben V á cott előkerült (1731-1808 k ö z ö t t eltemetett) 302 személy: polgár, kisnemes, egyházi személy stb. ú g y n e v e z e t t természetes m ú m i á j a . 9) Hangfelvételek A különféle technikai e s z k ö z ö k k e l történő h a n g r ö g z í t é s ( M a g y a r o r s z á g o n is) az 1880-as évek elejétől létezett (pl. fonográfhenger, gramofonlemez, lemez). A magnetofonok és különféle technikai változataik az 1930-as évektől léteztek. Jelentős fejlődés, az adott eljárások széles elterjedése az 1950-es, 1960-as évektől következett be. A korai hangfelvételek nagyon rövidek, hosszabb anyag nem volt rögzíthető. Ezek elvétve tartalmaznak genealógiai v o n a t k o z á s o k a t . A z újabb h a n g r ö g z í t é s i eljárások terjedésétől kez d ő d ő e n azonban m e g n ö v e k e d e t t a genealógiai adatokat t a r t a l m a z ó , rögzített hangdokumentu mok köre. Ezek jelentős r é s z e v i s s z a e m l é k e z é s (családi j e l l e g ű is). Léteznek kifejezetten csa ládtörténeti s z e m p o n t b ó l készített hanganyagok is. Ez a sajátos forrástípus k ö z - és m a g á n g y ű j t e m é n y e k b e n is m e g t a l á l h a t ó . Kutatásánál k i e m e l e n d ő a h a n g z ó anyag m á s s a l nem pótol ható, egyedi karaktere. M i n d e n k é p p e n h a n g s ú l y o z a n d ó , hogy korunkban teljesen általános a genealógia esetében is az interneten elérhető források vizsgálata. A legkülönfélébb - a fentiekben áttekintett - hazai és külföldi források érhetők így el. E kutatásoknál azonban j a v a s o l h a t ó a fokozott forráskritika.
Felhasznált irodalom Bakács István: A Festetics család levéltára. Bp., 1955. Borsa Iván: A Justh család levéltára. Bp., 1991. Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. Szerk. Buzási Enikő. Bp., 1988. CZEIZEL - ERŐS, 1995. Czeizel Endre - Erős Erika: Számadás a talentumról. A Karinthy család ge netikai elemzése. Bp., 1995. CZEIZEL, 1992. Czeizel Endre: Családfa, honnan jövünk, mik vagyunk, hová megyünk. Bp., 1992. CSAPÓ Z. Csapó Zoltán - Csapó György: A tagyosi Csapó család története. Bp., 1985. CSAPÓ GY., 1985. ENGEL, CD-ROM Engel Pál: Magyar középkori adattár. CD-ROM. Bp., 2001. FARKAS, 2001. Farkas Gábor: Patríciusfamíliák Székesfehérvár vezetésében а X V I I . század végén, а X V I I I . század első felében. In: A történelem és a jog határán. Tanul mányok Kállay István születésének 70. évfordulójára. Szerk. Seifert Tibor. Bp., 2001. 35^14. BAKÁCS, 1955. BORSA, 1991. BUZÁSI, 1988.
FEKETE NAGY, 1959. FEKETE NAGY, 1990. FÜGEDI, 1970. GERVERS-MOLNÁR, 1983. GUDENUSSZENTIRMAY, 1989. GUDENUS, 1990-2000. HACKER, 1976. HÁZI, 1982. HEREPEI, 1988. HUDI, 1993.
I V A N Y I , 1963. KÁLLAY, 1972. KÁLLAY, 1979. KÁLLAY, 1980. KÁLLAY, 1986. KUBINYI, 1970. MÁLYUSZ - BORSA, 1988. MESZLÉNYI, 2003.
Fekete Nagy Antal: Az Orczy család levéltára. Bp., 1959. Fekete Nagy Antal: A Balassa család levéltára. Bp., 1990. Fügedi Erik: A középkori magyar arisztokrácia mobilitása. Bp., 1970. Gervers-Molnár Vera: Sárospataki síremlékek. Bp., 1983. Gudenus János - Szentirmay László: Összetört címerek. Bp., 1989. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség X X . századi genealógi ája. 1-5. köt. Bp., 1990-2000. Hacker, Werner: Auswanderungen aus Baden und Breisgau. Stuttgart, 1976. Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok, 1535-1848. 1-2. köt. Bp., 1982. Herepei János: A házsongárdi temető régi sírkövei. Bp., 1988. Hudi József: Szentkirályszabadja nemesi társadalma a X V I I I - X I X . század ban. In: Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, 10. Szerk. Hadnagy László. Veszprém, 1993. 107-111. Iványi Emma: Az Esterházy család zólyomi ágának levéltára. Bp., 1963. Kállay István: A családülés. Levéltári Közlemények, 1972. 1. sz. 3-32. Kállay István: A családi hitbizományok Magyarországon. Levéltári Közle mények, 1979. 1. sz. 67-71. Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata, 1711-1848. Bp., 1980. Kállay István: Genealógia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Bp., 1986. 102-123. Kubinyi András: A magyar genealógiai kutatás. Levéltári Közlemények, 1970. 1. sz. 213-221. Mályusz Elemér - Borsa Iván: A Szent-Iványi család levéltára. Bp., 1988. Meszlényi Zsolt: Amit a gannai anyakönyvek elárulnak. Családi viszonyok egy bakonyi sváb községben а X V I I I . század végén. Pápa - Ganna, 2003.
MUHORAY, 2001.
A makfalvi Dósa nemzetség jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai, 1-2. köt. Összeáll., vál., közread.: Muhoray György. Szolnok, 2001. PANDULA, 1983. Pandula Attila: A Magyar Történelmi Társulat Archeográfiai, Heraldikai és Genealógiai Szekciójának megalakulása. Levéltári Szemle, 1983. 1. sz. 129-131. Gyermek a kora újkori Magyarországon. Szerk. Péter Katalin. Bp., 1995. PÉTER, 1995. Péter Katalin: Báthori Anna és alsólendvai Bánffy István eljegyzése 1535PÉTER, 1997. ben. In: Miscellanea fontium históriáé Europae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor születésnapjára. Szerk. Kalmár János. Bp., 1997. 67-69. Somogyi Gábor: Boruth Andor, az ember és a művész. Sátoraljaújhely, 2003. SOMOGYI, 2003. Somogyi Gábor: Éder Gyula, az ember és a művész. Sátoraljaújhely, 2005. SOMOGYI, 2005. SZATLÓCZKI, CD-ROM Zala megye archontológiai és genealógiai adattára, 13-16. század. Szerk. Szatlóczki Gábor. CD-ROM. Bp., 2004. Szluha Márton: A Szluha család története. Bp., 1996. SZLUHA, 1996. Szluha Márton: Liptó vármegye nemes családjai. Bp., 2000. SZLUHA, 2000. Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családjai. 1-2. köt. Bp., 2003-2005. SZLUHA, 2003-2005. Vajay Szabolcs: Ordinis Sancti Iohannis in Hungáriáé. Thesaurus ec corpus. VAJAY, 1987. H. п., 1987.
VAJAY, 2002.
Vajay Szabo lcs: A Máltai Rend magyar lo vagjai, 1530-2000. 1-2. köt. Bp., 2002.
Esterházy (2) Pál Antal herceg családfája (részlet, olaj, vászon, 1734 kö rül - Esterházy Privatstiftung)
