Fodor Árpád1: A funkcióelemzést l a felfedezésig - sikeres példák a beruházási tervek fejlesztésénél Vajon mi okozza a világon az értékelemzés több mint fél évszázados múltját, az alkalmazások folyamatos b vülését, ezek szerint stabil jöv jét? Mi adja a megoldások eredetiségét, szellemességét? Mik lehetnek a funkcióelemzés titkai? Vajon miként hozza ez felszínre az eddig szunnyadó, tán nem is észlelt problémákat, és ezzel az új, sokszor hihetetlenül eredményes megoldást? E kérdésekre keresem a választ, amióta csak a szakmában dolgozok. E cikkben az ötlet-születések körülményeit mutatom be, ill. rendszerezem. A bemutatott példáknál azt vélelmezem, hogy ha nem végzik el e munkák igény- és funkcióelemzését, nagy valószín séggel az eredeti megoldásokkal valósul meg a projekt, és ez nem csak rosszabb min séget, hanem többségüknél jelent s többletkiadást is jelentett volna a megrendel k számára. From the function analysis to the invention – success stories at capital projects Mr. Fodor’s report studies the reasons behind the unequalled and constant success of VA and the secret of function analysis. 11 ways have been distinguished to classify the different circumstances of generating ideas and proposals. 1. Igényelemzés optimalizálása Pár évvel ezel tt az egyik budapesti kerületnél elhatározták, hogy egy nyári napköziotthonos tábort hoznak létre az egyik elhagyott sportpályájukon azzal a céllal, hogy ne kelljen a gyerekeket minden nap reggel busszal felvinni H vösvölgybe, majd este hazahozni, hanem itt a kerületben oldják meg elhelyezésüket. A projekt kiindulási paraméterei közül az egyik leglényegesebb az volt, hogy 300 általános iskolás, és 60 óvodás korú gyermek elhelyezésér l kell nyaranta két és fél hónapig gondoskodni.
1. ábra: Napköziotthonos tábor – értékelemzés el tti állapot 1
CVS, a MicroVA Fejleszt Bt. ügyvezet je, okl. gépészmérnök, okl. gazdasági mérnök, a Magyar Értékelemz k Társasága Elnökségi tagja, korábbi elnöke;
[email protected]; www.microva.hu tel.: +36-20-968-2938 Árpád Fodor, CVS, Managing Director of MicroVA Limited Partnership, Past President of SHVA
Az értékelemz team az igényelemzés során azt a Miles-i tanácsot (is) alkalmazta, miszerint az „információt a legjobb forrásból” szerezd be! És mi is volt ez? Felkerestük az Oktatási Iroda vezet jét, és megkérdeztük, hogy heti bontásban hányan vették igénybe az elmúlt esztend kben a nyári napköziotthonos tábort. A válasz mindenkit meglepett: a korábbi esztend kben közvetlenül az iskola bezárását követ els héten át átlag 110-120 gyermek, majd a nyár további id szakában átlag 80 f ! Szabad-e akkor egy 300 f re méretezett objektumot létrehozni? Hasonló arányban, jóval az elvárt létszám alatti óvodás korú gyermek elhelyezését igényelték a szül k. Itt a célként megfogalmazott 60 f vel szemben mindössze 12-15 f t helyeztek el hetente. A team javaslata végül az volt, hogy az általános iskolásoknál moduláris felépítéssel, de most max. 200 f re méretezzük a tábort, az óvodáskorúaknál meg egyáltalán ne létesítsünk ilyen részleget, hanem minden évben úgy ütemezzük az óvodák nyári felújítását, hogy folyamatosan el lehessen helyezni ezeket a gyermekeket a meglév intézményekben. Ezekkel a javaslatokkal – más javaslatok hatásával együtt - a projekt becsült költsége a felére csökkent! Mi hozta az eredményt? Az igény-paraméterek ellen rzése, a valós igények pontos behatárolása. 2. A funkciók meghatározása/feltárása, a funkcionális gondolkodás Nézzünk egy példát a nukleáris iparból. A Sugárvédelmi Ellen rzési Rendszer Munkahelyi és Technológiai alrendszer (SER-MT) kiviteli terveinek elkészítésére ill. annak kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázatra beérkezett ajánlatok árai jelent sen meghaladták az el zetesen becsült bekerülési költséget. A szervezet vezetése a pályázatot eredménytelennek min sítette. Mivel a beruházásra okvetlenül szükség volt (id szakos biztonsági felülvizsgálatból adódó hatósági határozat és m szaki szükségszer ség), több irányú vizsgálatot indítottak el annak érdekében, hogy a beruházás mégiscsak megvalósulhasson. Ennek egyikeként került sor az értékelemzési munkára, melynek f célja: a teljes rendszer funkcionális felülvizsgálata révén meggy z dni arról, hogy vajon tényleg csak azok a m szaki megoldások szerepelnek-e a tervekben, melyekre feltétlenül szükség van. A mintegy két hónapig tartó munka a teljes értékelemzési lépéssorozat végigvitelével, a majdnem száz ötlet feltárásával ill. átgondolásával, ill. 13 javaslat részletes kidolgozásával zárult. Ezek közül egyet ismertetünk: Az ún. gyantatranszport (gyantaszállító) rendszer feladata, hogy a primerköri víztisztítókból az ioncserél m gyanta tölteteket az aktív gyantatárolókba ürítse, és eljuttassa. A mérések feladata ezen gyantaszállítási útvonalak sugárvédelmi ellen rzése. Az értékelemzési team megítélése szerint nem volt értékarányos a beruházás e része. Indoklás: nem szabad olyan helyszínre állandóan m köd m szer-sorozatot telepíteni, mely nem igényel folyamatos mérést. A betervezett m szer-családot csak évi néhány alkalommal vennék igénybe, ugyanakkor ezt az ellen rzési funkciót jóval alacsonyabb költség m szerrel is el lehetett látni. A team az elemzés alapján azt javasolta, hogy a M szaki Tervben szerepl sugárzást érzékel m szerek telepítését hagyjuk el. Indok: a gyantaszállítások a Sugárvédelmi Osztállyal
¶ .
¶ ¶
egyeztetett üzemviteli program alapján kerülnek elvégzésre. A gyantaszállításokat követ en tehát lehet ség van (és ezt le kell szabályozni) a szállítási útvonalakat, helyiségeket, cs vezetékeket egy kb. 200.000 Ft-os kézi m szerrel ellen rizni. A javaslat bevezetésének el nye: a detektorok ára és a kivitelezési munka költségei megtakaríthatók, összesen x millió Ft (itt egy pontos, több tízmilliós szám következett) értékben. Mi hozta az eredményt? A funkcionális gondolkodással történ közelítés, a funkcionális modellbe szervezés, a funkcióra történ ötletelés (absztrakció) egyszercsak valami új elgondolást hozott a felszínre. 3. Az igények és funkciók teljeskör sége Egyik vidéki gyárunknál elhatározták, hogy b vítik termékpalettájukat. Az eddigi terméküknél maradnak, de két és félszer nagyobb tömeg szerkezeteket fognak el állítani. Az értékelemzési munka célja az volt, hogy meg lehet-e valósítani a beruházást a meglév telephely rendelkezésre álló szabad területén, az el re becsült költségkereten belül. Az értékelemz team feltárta a teljes gyártási folyamatot, az ezekkel kapcsolatos igényeket, minden egyes technológiai m velet funkcióját, ezekhez pontosan megbecsülte az új szerkezetek gyártásához szükséges m2-igényeket, meghatározta ezen területek alakzatát, logikai kapcsolatát, és ez alapján felvázolta elrendezési vázlatukat. Ezt követ en összeállította azon eszközök, technológiai és anyagmozgatási berendezések listáját, melyek a gyártáshoz szükségesek, majd a legfrissebb piaci információk alapján tételesen elvégezte a költségbecslést. Az eredmény mindenkit meglepett. A gyártáshoz szükséges terület nagysága a rendelkezésre szánt terület majdnem ötszörösét (!!) igényelte, a valós beruházási költség pedig az eredeti költségkeret duplája lett. A megtérülési hányad oly mértékben módosult, hogy a szervezet vezetése lemondott a beruházás megvalósításáról. Mi hozta az eredményt? Az igények és funkciók teljeskör sége adta a hozzáadott értéket. 4. A funkcióelemzés kikényszeríti a „rendet” Nagyon nagy rendszereknél el fordul, hogy a megrendel él az értékelemzés adta el nyökkel, és elindítja a munkát. A team feltárja a projekttel szemben támasztott igényeket, majd amikor a funkciók meghatározásához, és/vagy ezek rendezéséhez ér, szembesül azzal a problémával, hogy nincsenek tisztázva a projekt bemenetét képez folyamataik. A teamtagok nem értenek egyet a folyamatok lépéseivel, azok sorrendjével, az elágazások számával, helyével, a döntési pontokkal, a lépéseket végrehajtó szervezetekkel, a szervezetek hatásköreivel, stb.. Széls séges esetben az is el fordul, hogy nincs leírt folyamat, hanem „csak a fejekben” van meg egy elképzelés, hogyan is m ködik a szervezet. Ha nem létezik a szervezet által elfogadott folyamat-rendszer, már maga a funkciók feltárása is nehézkesen megy ... Mit lehet tenni ilyen helyzetben? Kétféle megoldás kínálkozik.
¶
.
4/1. Meg kell állni (ez akár több hetet is igénybe vehet), és akár az értékelemz nélkül a team átgondolja, és letisztázza a – pl. technológiai - folyamatokat. Sokszor nem is az a gond, hogy a fejekben lév többféle folyamatlefutás bármelyike is ne lenne helyes, hanem az okozza a problémát, hogy a szervezet résztvev i nem állapodtak meg abban, hogy melyiküké szerint fognak mindannyian m ködni. És ez bármelyik is lehetett volna … 4/2 A team minden egyes részfolyamatnál külön-külön megáll, és az értékelemz vel együtt az igények feltárása el tt felvázolja a folyamatot. Ha egy-egy folyamatot letisztázott, kezdik a „szokásos” értékelemzési lépéssorozatot. Jegybankunknak az EU-ba történ belépés egyik feltételeként új fizetési mérleg statisztikai rendszerre kellett áttérnie. A változás lényege: míg a korábbi években több 10 kereskedelmi bank szolgáltatta a statisztikai adatokat a jegybank felé, az új rendszerben a kijelölt szervezetek (közel ezer) közvetlenül szolgáltatják ezeket. A feladat az volt, hogy a statisztikai elemzést támogató számítástechnikai szoftver funkcionális követelményjegyzékét határozzuk meg. Az értékelemzés igényelemzése hozta felszínre azt a problémát, hogy a megrendel – id és más jelleg er források hiányában – a teamülés sorozatot megel z id szakban még nem tudta részletesen átgondolni a most létrehozandó folyamat-rendszerét, így a team-üléseken kellett ezt is elvégeznünk. E munkára alapozva most már meg tudtuk határozni, milyen elvárásaink vannak a támogató szoftverrel kapcsolatban, majd ez alapján a szoftver funkcióit, és a hozzá hozzátartozó paramétereit. Mi hozta az eredményt? Az eddig fel nem tárt folyamatok meghatározása. Az értékelemzés egyszer en kikényszerítette a rendet, a résztvev k közötti együttm ködést, a megegyezést. 5. Funkció-váltás / funkció-fejlesztés Talán nem is hinnék, de az 1996. szeptember 6-i pápalátogatást is értékelemzéssel szervezték. Igazából nem így indult, de az élet kikényszerítette… Tavasszal, teljesen váratlanul érte a várost, hogy augusztusban ellátogat Magyarországra a pápa, és a leend helyszín Gy r városa. A polgármester kérésére elkészült egy projektterv. Ennek sarokszámai: a látogatók várható száma mintegy 180200 ezer f , ezen kívül kb. 15.000 személygépkocsit és kb. 3.000 autóbuszt kell parkoltatni egy-másfél napig. A projekt tervezett költségvetése 420 mFt volt. (Az egyes tételek: parkoló 120 mFt, a közvilágítás 100 mFt, … emelvény 30 mFt.) Ezt a rendezvényt az akkori Belügyminisztérium kb. 30 mFt-tal tudta támogatni. Gy r elég nagy éves költségvetéssel bírt, de 400 mFt szabad pénzeszköz nyilvánvalóan nem állt rendelkezésre e célra. Mivel az önkormányzatnál már 4-5 éve rendszeresen folytattak értékelemzéses felülvizsgálatokat, most is ezt a módszertant alkalmazták a probléma megoldására. El vették az egyes költségvetési tételeket, és funkcióelemzésnek vetették alá2.
2
Teamvezet : Jezsó György, Gy r Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Építészeti Irodavezet je
Mi is a parkoló funkciója? Felületet biztosít, terhelést elvisel. El ször a reptérre gondoltak, de ez - alakzata miatt – nem felelt meg. Végülis e célra a legolcsóbb megoldásnak egy 10 hektárnyi lucernás terület éves bérlése volt. Köztudott ugyanis, hogy a lucernának kb. egymásfél m mélyre lenyúlik a gyökere, így ezeken a földeken soha nincs sár. A terület gazdája is nagyon örült, mert már nem kellett attól félni, hogy pl. egy jégverés tönkreteszi a termést. Megrakott teherautókkal is végeztek kísérletet szakadó es ben, és tényleg nem akadtak el a gépjárm vek. A 120 mFt-os tételt 300.000 Ft-ért tudták teljesíteni! Második tétel a közvilágítás volt. Mi is volt ennek a funkciója? Területet megvilágít. Ezt el ször tartóoszlopokra helyezett világítótestekkel tervezték kivitelezni, de mivel ez nagyon drágának bizonyult, valaki felvetette, hogy kérjék kölcsön egy éjszakára a megyei t zoltókocsikat, és ezek létrájára helyezzék el a lámpatesteket. A megyei t zoltóparancsnok nagyon figyelemreméltónak tartotta az ötletet, de persze nem adta oda a kocsikat, mondván, hogy ha valahol pont azon az éjszakán t z üt ki, és nem tudnak odamenni, abból komoly tragédia következhet be. A team újra felülvizsgálta a funkciót, és arra jöttek rá, hogy az igazi funkció nem a „Területet megvilágít”, hiszen minden gépkocsinak van saját reflektora, hanem a „Forgalmat irányít”! És erre már találtak sokkal olcsóbb megoldást. A kb. 15 cm-es kis m anyag pálcika kétféle folyadékot tartalmaz, és ha a bels ampullát összeroppantjuk, a benne lév vegyület kb. 10 órán át világít. A botocska darabja 80 cent volt, és arra szolgált, hogy a let zött karókon ill. a forgalom terelését végz diákok kezében segítse az autók parkolóba terelését. Az eredeti elképzelés 100 mFt-jával szemben ez a megoldás is 300.000 Ft-ba került! Nem soroljuk tovább a funkcióelemzéssel felszínre került javaslatokat. A lényeg: a Belügyminisztérium által biztosított kereten belül meg lehetett rendezni a pápalátogatást. Ugye nem emlékszik semelyikük arra, hogy valami gond lett volna! ( ) Mi hozta az eredményt? Az er feszítés, a funkciók többszöri újragondolása, újraértelmezése, ami el segítette az alapvet funkció, és ezzel a kedvez bb érték megoldás megtalálását. 6. Magasabbrend funkció feltárása A példa megint a nukleáris iparból származik. A példát nagyon leegyszer sítve tárgyaljuk. A Súlyos Balesetkezelés (SBK) projekt egyik alprojektje az ún. pihentet medence váratlan leürülésével foglalkozik. A problémát az jelentette, hogy ha a pihentet medencéb l hirtelen nagy mennyiség víz áramlik az alsóbb szintekre, egy olyan helyiségbe kerül a víz, ahol a h t kör-keringtet szivattyúk találhatók. Ha ezt a helyiséget elárasztja a víz, a szivattyúmotorok leállnak, megsz nik a h tés, ami további problémákat okoz. A helyiség elárasztását el lehet kerülni a h t kör meghibásodott vezetékeinek gyors elzárásával. Erre az eredeti elképzelés szerint ún. gyorszáró armatúrákat építettek volna a szivatytyúhelyiségbe belép cs vezetékekre. Az értékelemz team a funkciók rendezésénél rákérdezett, hogy mi a gyorszáró armatúrák funkciója? Az els válasz az volt, hogy „Helyiséget elárasztástól megóv”. De amikor rárákérdeztünk arra, hogy ezt miért tesszük, azaz mi is az alapfunkció, a válasz az volt, hogy mert a „Szivattyúmotort
kell az elárasztástól/vízt l megóvni”. De ha csak ennyi, mondta egyik team-tagunk, akkor ne az egész szivattyúhelyiséget védjük meg, hanem csak a szivattyúmotorokat, ami viszont egy passzív elemmel, akár egy – áramszünet esetén a mennyezetr l önmagától leereszked - búvárharanggal is megel zhet . Végülis nem ez lett a megoldás. Az ötlet továbbfejlesztéseként, a paraméterek részletes meghatározásával, elemzésével (a szivattyúmotor elhelyezési magassága, a leáramló víz áramlási sebessége, stb.) kiszámoltuk, hogy hány másodpercünk is van arra, hogy a szivatytyúk m ködése folyamatosan biztosítható legyen. Rájöttünk, hogy nincs szükség ún. gyorszáró armatúrára, hanem elegend egy normál villamos motorral meghajtott armatúrát telepíteni. A történetnek ezzel még nincs vége: az értékelemzési munka lezárásaként, az átadó el adásra készülve az eszközspecialistákkal is beszéltünk, pontosítottuk a lehetséges típusokat. Nekik jutott eszükbe, hogy még csak a kézi m ködtetés armatúrákat sem kell lecserélni, hanem elegend a meglév armatúrákra villamos meghajtást telepíteni… Az új m szaki megoldás a funkciók maradéktalan teljesítése mellett több száz millió Ft megtakarítást eredményez. Mi hozta az eredményt? A magasabbrend funkció feltárása. 7. Funkcióteljesítés optimalizálása Egy kb. 60 km hosszú gyorsforgalmi szakaszunknál a tervek szerint 12 m tárgy vezetett át földúti és d l úti keresztezéseknél. Ezek becsült nettó összköltsége elérte a 2,5 Mrd Ft-ot. A m tárgyak hossza általában kb. 46 m, szélességi mérete 8,63 m volt. A szélességi méretet az indokolta, hogy bár a földutakon az átlagos szélesség kb. 3-4 m, de ha a m tárgyon egy kombájn úgy akar áthaladni, hogy fel van rá szerelve a vágóasztal, akkor arra is legyen lehet sége. A 6 m szélesség vágóasztal mellett még kb. 1-1 m-t hagynak el – biztonsági okok miatt – az út mellett, hogy a kormányzási hibákat is korrigálni lehessen. A híd szélességéhez még hozzáadódnak különböz szerkezeti részek (kett s vezet korlát, védelmek, burkolatszivárgók), így adódik ki a 8,63 m-es hídszélesség. A team aránytalanul nagynak érezte az évi néhány, esetleg vágóasztallal felszerelt kombájn áthaladása miatt a m tárgyak egyenkénti kb. 2-300 millió Ft nettó költségét. A funkcióparaméterek elemzése azt mutatta, hogy a pár évtizeddel ezel tt gyártott kombájnok fix vágóasztala ugyan csak 3-4 m szélesség , de az utóbbi évtizedekben gyártott kombájnok vágóasztala már tényleg 5-6 m szélesség (s t, elérheti akár a 9 m-t is), de ezen kombájnok ún. vágóasztal kocsival vannak felszerelve, amivel (mint egy utánfutóval) a munkavégzés helyszínére lehet szállítani a vágóasztalt. A vágóasztal fel- és leszerelése kb. 8-10 percet vesz igénybe. A kombájnosoktól kapott tájékoztatás szerint általában a vágóasztal-kocsin szállítják ki a vágóasztalt a földekre, mivel így egyrészt nem akadályozzák a közúti forgalmat, másrészt jelent sen nagyobb sebességgel tudnak közlekedni. Nagyon ritkán fordul el , és csak nagyon kis távolságokra (1-2 km), hogy a kombájnos a két tábla között fent hagyja a gépen a vágóasztalt, és úgy közlekedik.
Szerintük nem okoz gondot, ha a pályaszélesség 44,5 m lenne, hiszen a hátsó kerekeik által elfoglalt szélesség általában 3-3,5 m. Kérdésünkre, hogy szerintük a m tárgyak pályaszélessége mennyivel haladja meg a kerekeik szélességét, volt, aki 10-10 cm-t említett, de a fél-fél m-t mindegyikük elegend nek tartott. Kérdésünkre, hogy mit csinálnak akkor, ha éppen fel van szerelve a vágóasztal, és szembetalálkoznak egy másik ugyanígy felszerelt kombájnnal, tehát hogy miként kerülik ki egymást az volt a válasz, hogy „soha nem találkozunk másik kombájnnal”. Az értékelemzési vizsgálattal egyid ben Németországban is felkerestünk több földúti átvezetés céljára épített m tárgyat. A helyszín a müncheni körgy r észak-nyugati szakasza volt (2x3 sáv + leállósáv). A m tárgyhoz vezet , mechanikai stabilizációval burkolt földutak szélessége kb. 3,5 m, az aszfalt burkolatú fel- és levezet út 4 m, a m tárgyon a pályaszélesség 4,5 m volt. Mivel az értékelemzési munka átfutási ideje nem engedte meg, hogy olyan számosságban kérdezzünk meg kombájnosokat, ill. keressünk meg kombájn gyártókat/keresked ket, akik konkrét geometriai méretekre vonatkozó pontos információkkal rendelkeznének, azt javasoltuk, hogy kutattassák meg, hogy indokolt-e a 7,5 m-es pályaszélesség ezeken az igen kis forgalmú m tárgyakon. A kutatási munka javasolt célja: a valós igényelt paraméterek alapján kerüljön meghatározásra a szükséges és elegend pályaszélességi méret. A javaslat gazdasági hatásának érzékeltetésére egy próbaszámítást végeztünk a vizsgált szakaszra. Az eredmény lényege: csak ezen a 60 km –es szakaszon a földúti m tárgyak egy-egy méterrel történ szélességi méretének csökkentése mintegy 300 mFt megtakarítást eredményezne! Ha a német gyakorlatot vesszük, mely két méterrel keskenyebb átvezetést alkalmaz, ez mintegy 600 mFt beruházási költség csökentést tesz lehet vé. Mi hozta az eredményt? Egy funkcióparaméter pontosítása eredményezte a jelent s megtakarítást. 8. Aránytalanul magas funkcióköltség funkciók Egyik bankunknál egy fiókb vítési projektet indítottak el. A több milliárd Ft-os projekt méretéhez képest talán picinek is t nhet ez a példa … Minden alfiókban sztenderd berendezés az elektronikus árfolyamkijelz . Mindannyian ismerjük ezt a berendezést. Funkciója: Információt közöl. A bankokat törvény kötelezi arra, hogy ha valutaváltással foglalkoznak, akkor a váltási árfolyamot napi frissítéssel az ügyfelek tudomására kell hozni. Amikor a team a munka indításakor több bankfiókot is felkeresett, rákérdeztünk e berendezési tárgy funkciójára, használati gyakoriságára, az ügyfelek igényére.
Kiderült, hogy a fiókonként és naponta átlagosan 1 valutaváltás történik! További információ, hogy az aktuális árfolyamokra vonatkozó információk sok forrásból beszerezhet k, és a valutanemek köre napjainkban is folyamatosan változik. A team úgy itélte meg, hogy az árfolyamkijelz beszerzési költsége jelent s (240.000 Ft/db), és nem áll arányban a hasznossággal. A team ezek alapján azt javasolta, hogy az alfiókokban ne szereltessünk fel elektronikus árfolyamkijelz t, hanem naponta egy A4-es lapra nyomtassuk ki az aktuális árfolyamot, és ezt tegyük ki a pultra, vagy helyezzük el egy faliújságon. (Természetesen kiemelt turisztikai régióban opcionálisan, egyedi döntés alapján továbbra is felszerelhet az árfolyamkijelz .) A javaslat bevezetésével a megrendel több tízmillió Ft beruházási csökkenést ért el. Mi hozta az eredményt? Az aránytalanul magas funkcióköltség funkciók, vagy a nagyon alacsony érték megoldások hívják el a magasabb érték megoldás iránti igényt. 9. Abszolút értékben jelent s funkcióköltség funkciók A már idézett gyorsforgalmi útszakaszon az egyik felüljáró a Dögös-Kákafoki csatorna felett található. A terv szerint a híd egy 223 m hosszú szerkezet. A hosszúságát az szabta meg, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F felügyel ség egyik határozatának II.22 pontjában el írta, hogy „a Dögös-Káka elnevezés területrésznél – Kákahalom (73+600-73+800 km.sz.) a gyorsforgalmi utat pillérekre helyezve kell a területen átvezetni, ugyanis a vizes területen a kétélt ek és hüll k természetes mozgása nem biztosítható.”
Az értékelemz team értékítélete szerint a híd indokolatlanul hosszú, ami jelent s és felesleges többletköltséget okoz. A Dögös-Kákafoki csatorna medre mindössze 6-10 m széles, a csatorna fels szakaszán 28 m hosszú háromnyílású hidak, alsó szakaszán a 4401 jel úton 11 m szerkezeti hosszúságú híd található. (Megjegyzés: a m tárgyak között a csatorna eléri a kb. 20 m-es szélességet is, de ez nem áramló vízként funkcionál, hiszen a m tárgyaknál jelentkez sz k keresztmetszetnél az áramlási szélesség max. 10 m. Lásd a képet.)
Személyes bejáráson állapítottuk meg, és a következ fényképeken jól látható, hogy a terve-
zett híd környezetében mez gazdasági m velés alatt álló terület van, az egyik oldalon kukorica-, a másik oldalon búzatábla található, és hogy a területen nádas, vizes él hely – a csatornát leszámítva – nem található. A környez tanya tulajdonosokkal beszélgetve az derült ki , hogy - ezen a területen is – az apró és nagy vadak számára a csatorna elérhet ségét kell lehet vé tenni az ivóvíz biztosítása céljából. A team javaslata az volt, hogy a Dögös-Kákafoki csatorna medrét max. 40 m szabadnyílású m tárggyal hidaljuk át. Ez a meder két oldalán a kétélt ek és a hüll k, valamint a vadak mozgását is biztosítaná. A javaslattal kapcsolatos történet itt még egy furcsa kanyart vett az elfogadással kapcsolatban, de a lényeg: a megrendel és a Környezetvédelmi F felügyel ség közös tárgyalásának és megegyezésének köszönhet en a m tárgy 25-28 m hosszú lesz. A javaslat elfogadásából adódó költségmegtakarítás becslésünk szerint meghaladja a 2 Mrd Ft-ot. Mi hozta az eredményt? Az abszolút értékben jelent s funkcióköltség funkció (vízfolyást keresztez) hívta fel a figyelmet e terület felülvizsgálatára. 10. A teljes rendszer egyszerre történ áttekintése, összehasonlító elemzése A 4-es metró állomásbeépítése az egyik legfrissebb munkánk. Az értékelemzéses felülvizsgálat célja az volt, hogy a metróállomások kialakítására a felhasználói, üzemeltet i szükségletek és követelmények elemzése alapján fejlesztési javaslatok szülessenek a jobb érték (teljesítmény/felhasznált er források) elérésére a beruházási költségek csökkentése a várható üzemeltetési, karbantartási költségek csökkentése az állomások használati értékének növelése révén.
Konkrét megoldásokról itt nem számolhatunk be, de arra a módszertani megoldásra felhívjuk a figyelmet, hogy vannak olyan projektek, melyeknél lehet ség adódik a teljes projekt egyid ben történ áttekintésére. A lépés egy bels best practice, vagy benchmarking3 elemzésnek is felfogható. Ha lehet, éljünk e lehet séggel, mert rengeteg értékjavítási lehet séget tárhatunk fel ily módon. Mivel minden egyes állomást más tervezett, ugyanazon funkciók ellátására a megoldások sokféleségével találkoztunk. Az értékelemzési munka során az egyik legérdekesebb (egyben a legnagyobb fegyelmezettséget is igényl ) része a funkcióteljesítést bírálat volt. Képzeljük el, amikor egy kb. 200 funkciót tartalmazó funkciócsaládfa minden egyes elemét kellett a 10 állomáson 10 alkalommal min síteni! Nagyon fárasztó, de roppant tanulságos volt. Csak ízelít ül: ha az azonos funkciójú helyiségekre különböz állomásokon eltér alapterületet találunk (pl. az egyik állomásnál 25 m2, egy másikon 46 m2), azonnal felmerül a kérdés, hogy vajon a 25 m2-es helyiség lesz-e sz k, vagy a 46 m2-est tervezték túlméretesre? De nem csak az egyes állomásokon az azonos funkciójú helyiségek összehasonlításából adódhatnak eltér , és igen sok esetben túlzott mérték terület-felhasználások, hanem az össz-felhasználásból is. Az el bb említett példánál maradva (és ez egy igen kis tétel), a dohányzók összességében kb. 140 m2-nyi helyigénye is elgondolkodtató. Ha ezt csak a közelít fajlagos m2 födémárral, ill. a burkolatok, válaszfalak, nyílászárók, bútorzat, stb. költségével közelítjük, akkor feltehet a kérdés: szabad-e több 10 mFt-ot e funkcióra szánni? (És akkor még nem beszéltünk a fenntartási és üzemeltetési (szell zés, világítás) költségekr l…) Ha ezeket is összesítenénk, és pontosan kiszámolnánk e helyiségek életciklus költségét, kiderülhetne, hogy a dohányzás a 4-es metró 100 évre tervezett életciklusa alatt akár 100 millió Ft-ba is kerülhet!! Vajon kiadnánk-e ezen a módon a saját pénzünket? A team részletesen elemezte a helyiségtípusokat, a terület-felhasználásokat. Kigy jtötte az adott helyiségtípushoz tartozó minimális és maximális területigényeket, majd ahol értelmesnek tartotta, meghatározta az adott helyiség ideális m2–szükségletét. Egyik javaslatunk az volt, hogy a II. szakasz terveinek kidolgozása el tt a szükséges funkciók alapján össze kell állítani egy helyiséglistát, meg kell határozni ezek elvárt paramétereit (normáit), majd ezek kapcsolatai révén egy vagy több - típus-állomást kell kidolgozni, és ezt alapul véve indítani a II. szakasz 4 állomásának részletes tervezését. Az összehasonlító elemzések révén a több száz ötlet kb. harmada kerülhetett felszínre. Mi hozta az eredményt? Az azonos tartalmú funkciók megoldásainak részletes összehasonlító elemzése, egy tudásbázis felállítása, felhasználása. 11. A funkcióelemzés egy közös nyelvet, értelmezési felületet képez a megrendel és a szállító számára
3
Természetesen küls benchmarking elemzést is végeztünk. Ennek keretében több 10.000 képet kerestünk ki az Interneten, és a számunkra tanulságos mintegy 140-et bemutattuk a teamnek.
Egyik számítástechnikai szoftverfejleszt cég pár évvel ezel tt azzal keresett meg bennünket, hogy leszállított a megrendel nek egy 80 oldalas rendszertervet, de azt mondta, hogy ezt egyszer en nem érti, és vagy fogalmazzák át, vagy csináljanak vele bármit, de ezek alapján nem tud megrendelést adni a szoftver fejlesztésére. Most mit tegyenek? A válasz talán most itt túl egyszer . Azt tanácsoltuk nekik, hogy szervezzenek meg egy a megrendel és a szállító (szoftverfejleszt ) szakembereib l álló teamet, és közös munkával állítsák össze a szoftver funkcionális követelményrendszerét. A tanácsot megfogadták, és egy 3 napos workshopon kb. 15 f vel megszületett az eredmény, egy kb. 5 oldalas funkciócsaládfa. A megrendel a 3. nap elteltével úgy nyilatkozott, hogy most már bátran megrendeli a szoftver fejlesztését, mert amikor majd leszállítják neki a szoftvert, nem lesz más dolga, mint hogy egyenként megnézi, teljesülnek-e a most meghatározott funkciók. Ha majd mindegyiket „kipipálta”, kifizeti a vételárat. A projekt túllendült a holtponton … Mi hozta az eredményt? A megrendel és a szállító megtalálta azt a közös felületet, amelyet mindketten jól és azonosan értenek. És ez a funkcióban történ megfogalmazás volt. És most még hosszasan sorolhatnánk a példákat, de egyrészt az id beli korlát, másrészt az illend ség úgy hozza, hogy most már abba kell hagyni. Összegzés Le lehet-e vonni a megoldás-rátalálások útjából, hogyanjából valamilyen közös tapasztalatot, tanulságot? Úgy véljük, igen. A kreativitás-elméletb l ismert, hogy új dolgok kétféleképpen keletkeznek. Vagy tényleg eredeti dolog jön a felszínre (lásd. pl. a Rubik-kocka), vagy a már ismert dolgok újszer kapcsolatából jön létre valami új. A kutatások azt bizonyítják, hogy az esetek 90-95%-ában ez utóbbi a feltalálás alapja. Az értékelemzés eredményessége éppen ez utóbbi megoldáskeresés-típuson alapszik. Olyan új összefüggésrendszereket képez, vagy olyan új kapcsolatokra mutat rá, melyek eddig nem álltak rendelkezésre, és ezáltal születnek meg az új, „eredeti” és szellemes megoldások. Azt gondolom, hogy igazából ez okozza az értékelemzés szellemességét, eredményességét, és tartós sikerét. Budapest, 2008. január
Irodalomjegyzék: 1. Budapest IX. ker. Ferencváros Polgármesteri Hivatala: László Kórház sporttelepén létesítend napközis tábor tanulmánytervének felülvizsgálata és fejlesztése értékelemzéssel; Budapest, 2001. augusztus, döntés-el készítési tanulmány 2. Sugárvédelmi Ellen rzési Rendszer Munkahelyi és Technológiai alrendszer (SERMT) kiviteli terveinek értékelemzése; Paks, döntés-el készítési tanulmány 3. Magyar Nemzeti Bank: Az új fizetési mérleg statisztikai rendszer funkcionális követelményrendszerének értékelemzés módszertanával történ meghatározása; Budapest, döntés-el készítési tanulmány 4. UTIBER Kft. / Nemzeti Autópálya ZRt.: M44 Tiszakürt-Kondoros közti szakasz bírálati terv értékelemzése; Budapest, döntés-el készítési tanulmány 5. DBR Metró Projekt Igazgatóság – Eurómetró Kft.: 4-es metró I. szakaszában megépül 10 fogadóállomás bels kialakítására vonatkozó tenderdokumentáció értékelemzéssel történ felülvizsgálata, optimalizálása; Budapest, döntés-el készítési tanulmány 6. A 4-es metró hivatalos honlapja: http://www.metro4.hu/ 7. Fodor Árpád: A munkás, de csodálatos értékelemzés; MicroVA Fejleszt Bt., Budapest, 2007. -- http://www.microva.hu/konyv.htm
