1 „A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről” című politikai vita a Parlamentben 2017. V. 22-én
összeállította: dr. Rigó Mihály, ny. mérnök
A forrás: az Országgyűlési Napló 227. száma.
http://www.parlament.hu/documents/10181/56618/ny170522/b36b893b-2971-4d32a1fd-451035334b8a Oldalszám: 36.676-36.825. Az alábbiakban a hozzászóló képviselők neveit a felszólalási sorrendjük szerint írtam le. A többször hozzászóló képviselők egyes hozzászólásait egy helyre, a nevük alá, gyűjtöttem össze. Azon szövegrészekre koncentráltam, melyek tényeket és esetleg megoldási lehetőséget tartalmaznak. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter „Mindenekelőtt azért szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a kezdeményezést, hogy e Ház falai között beszélhetünk a vidékfejlesztés aktuális kérdéseiről, mert nyilvánvaló, hogy ma az Európai Közösségben, de a civilizált világ minden országában zajlik egy nagyon komoly vita, egy nagyon komoly diszkusszió arról, hogy a kisebb településeknek milyen lehetősége van arra, hogy megtartóés megélhetési képességet tudjanak fölépíteni és biztosítani, megtartani a lakosságot és megélhetést biztosítani az ott élő polgároknak.” „Hosszú ideológiai és elvi viták után vagyunk, népiek, urbánusok, és sorolhatnám, hivatkozhatnám a falukutatók és mások mozgalmát, akik a falu nehézségeire fölhívják a figyelmet.” „… ma Magyarországon 3155 település van. A főváros, 23 megyei jogú város, 118 tízezer fő fölötti város, 204 tízezer fő alatti város és 2809 község besorolású település, tehát község vagy nagyközség; 2809 település, amely falunak számít, és ezeken a településeken él a magyar lakosságnak mintegy 40 százaléka.” „… ismertek azok az egészen kétségbeejtő liberális megközelítések, amelyek Mihályi Péter szavaiban fogalmazódtak meg 2006-ban, aki azt merte mondani - mint az akkori kormány egy meghatározó ideológusa az SZDSZ képviseletében -, hogy Magyarországon sincs már szükség falura, hiszen évezredek alatt a falu mint létforma, mint létezési forma meghaladott dolog. Ezért a falvak fölszámolásával és egy új életforma létrehozásával kell számolnunk; nincs értelme falvakat működtetni, üzemeltetni, fönntartani és faluba szervezni a magyar társadalmat.” Egy mai, főváros-belvárosi véleményformáló – Mécs János, Momentum – véleménye a vidékről, a vidékiekről: „Istenkém, hogy rühellem a vidékieket, pedig nem kellene szegényeket, mert liberális vagyok meg minden, szóval melegek, cigányok, hajléktalanok, meg egyébként mindenki okés, na de a vidékieket nem tudom megszokni.” Sajnos, ez van. https://mno.hu/belfold/mecs-janos-uzemszeruen-kifacsartak-a-cikkemet-1387954 „Az az érdekes, hogy száz év távlatában ezek a kérdések nem megoldódni látszanak, hiszen a mai kor gondolkodói közül többen hívják föl arra a figyelmet, hogy az előbb említett 2809 község méretű település közül körülbelül ezer olyan község méretű település van ma Magyarországon, amelyet a megszűnés és a kilátástalanság veszélye fenyeget.” „Másik riasztó adat, hogy 350 ezer üres ingatlan van ma Magyarországon, amit nem laknak. Becslések szerint ebből 150-200 ezer olyan ingatlan van, amely egyébként lakható.” „… 2012-ben fogadta el az Országgyűlés a nemzeti vidékstratégiát, amely messze nemcsak a mezőgazdaságról szólt, a természeti erőforrások, ökológiai értékek megőrzéséről, az életképes agrártermelésről, a biztonságos élelmiszer előállításáról, a vidéki létezés gazdasági alapjainak megteremtéséről, vidéki foglalkoztatottságról.” A stratégia szokta rögzíteni azokat a szép elveket, melyeket általában senki sem tart be.
2 „… a kistelepülésektől ezermilliárd forintnyi adósságot vállalt át az élet szervezése kapcsán a magyar állam 2010 után. 73 500 forint volt a minimálbér 2010-ben, most pedig 138 500 lesz 2018-ban. Ez csak azért fontos, mert 800-900 ezer olyan ember van, aki minimálbérből él, és döntő többségük nem Budapesten, nem a nagyvárosokban, hanem vidéken és kistelepüléseken éli a hétköznapjait. A vidéki településeken messze 10 százalék fölött volt a munkanélküliség. Ma az országos átlag 4,5 százalék, de ha valaki leválogatja ebből a 2800 község besorolású települést vagy a kisebb városokat, akkor láthatja, hogy ott is érdemi és jelentős javulás van. A nagyvárosokban a munkanélküliség 3 százalék alatt van, de ez azt is jelenti, hogy a kistelepülések esetében vagy a rendkívül kicsi települések esetében is 4-5 százalék körüli munkanélküliséggel tudunk számolni.” „… a vidéken való élethez, a tanyán való léthez, a kisfaluban való megélhetéshez az is hozzátartozik, hogy az ember ott biztonságban érezze magát, és biztonságban tudja a szeretteit.” „… ma községben és nagyközségben 2,9 millió ember él, a városban lakók száma 5,2 millió, tehát 3, illetve 6 milliós arány van.” „… Más dolog Győr megyében falun élni, és más dolog Szabolcsban vagy Kelet-Békésben falun lakni. Példának mondanám, hogy Győr-Moson megyében 2015-ben a GDP, amit ott előállítottak, 2072 milliárd forintot tett ki. Ugyanebben az esztendőben Tolna megyében 577 milliárd volt az előállított GDP.” „A vidéki beruházások tekintetében 2015-ben Budapesten 1265 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, Győr-Moson-Sopron megyében 404 milliárd, Nógrád megyében pedig 57 milliárd forintnyi beruházás valósult meg. Ez rávilágít arra, hogy még országon belül is mekkora különbségek vannak, nyilván befolyásolva az ott élő emberek életkilátásait.” Nagy a pénzosztók felelőssége! „… ajánlom képviselőtársaim figyelmébe Czettler Jenő gondolatait, aki kisgazdapárti képviselő volt és falukutatónak számít, Weis István történész gondolatait, de Győrffy István gondolatai a legbeszédesebbek. Mindhárman tulajdonképpen azt vallják, hogy a nemzettudat, a nemzeti megmaradás, a kulturális identitás szempontjából a népi gondolkodásnak, a népi kultúrának, a földműves kultúrának Magyarországon olyan hagyományai vannak, amelynek a megőrzéséhez nemzetgazdasági és nemzetstratégiai érdek fűződik. Budapest a nemzet fővárosa, mint ahogy mondják, a vidék pedig a nemzet élettere, és ehhez szerintük is ragaszkodni kell, még akkor is, ha már a húszas-harmincas években, majd később is az urbanizáció óriási kihívásokat jelentett.”
Ez az érv nem fogja meghatni azokat, akik a nemzet felszámolásán dolgoznak! „… nemcsak a „Modern városok” program keretében, hanem 19 megyének is biztosít 1200 milliárd forintot, valamint tervezi a kormány, hogy a 10 ezer fő alatti települések számára speciális programot indít, …” „A kormány 2015 márciusában az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdaságfejlesztési programját indította, amikor célul tűzte ki, hogy a 23 megyei jogú várossal megállapodást köt. A Modern Városok Program során 3400 milliárd forintot osztanak szét a megyei jogú városok között, …” http://szegedma.hu/hir/szeged/2017/05/hodmezovasarhelyre-latogat-ma-orban-viktor.html Az ilyen típusú döntések adnak reményt arra, hogy a káros folyamat, mely a pénzeket a fővárosba irányítja, megállítható, vagy legalább lelassítható. „Tehát igenis olyan kormányzati politikát kell folytatni, amely minden kistelepülésen megpróbálja a boldogulás lehetősége mellett a jó minőségű élet lehetőségét garantálni.” Ez a tiszta beszéd! „Ezért nagyon fontosnak gondolom az egyenlő lehetőségek és az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítését a közösségi szolgáltatásokban, amely meggyőződésem szerint az egyoldalú, korábbi évtizedekre jellemző főváros-központúságot jelentős mértékben csökkenti.” Rendkívül fontos a miniszter megállapítása. „De nem eldöntött kérdés, ebben a Házban sem kibeszélt kérdés még az, hogy a területi különbségekkel együtt vajon a magyar államnak hol és milyen egészségügyi szolgáltatást, oktatási szolgáltatást kell biztosítania.”
3 Elemi dolog lenne minél előbb tisztázni! Különben még becsülni sem lehet a váltáshoz szükséges pénz. „Mihályi Péter szavai érvényesültek 2002 és 2010 között: ő azt mondta, hogy nem kell a faluban iskola, nem kell háziorvos, mindenki menjen a közeli centrumba, be kell az embereket oda telepíteni, be kell terelni a városokba, és akkor minden probléma ezzel megoldódik. Történelmi tudásunk van arról, hogy ez teljesen ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, nemcsak kulturális, nemcsak kultúrantropológiai vagy történeti értelemben, hanem a nemzeti létezésünkhöz hozzátartoznak bizonyos életformák; a falu felszámolása is egy nagyon súlyos liberális tévedés, amivel, úgy gondolom, a XXI. században le kell számolni, és nem erősíteni kell ezeket a folyamatokat.” Bizonyos fővárosiak vidékellenessége nem mai jelenség. „… vajon Ausztriában hogyan lehet megszervezni úgy az országot, ami egy 8 milliós ország, sokkal rosszabb területi adottságokkal, mármint többe kerülő közlekedést igénylő területi adottságokkal a hegyvidék miatt, hogy a kistelepülések képesek lehetőséget és megélhetést biztosítani az ottani lakosság számára.” „… hiába költött a magyar állam 2007 és 2013 között 3500 milliárd forintot a magyarországi közúti infrastruktúra fejlesztésére 3500 milliárd forintot, ez nem jelenti azt, hogy a másod- vagy harmadrendű utak, amelyeket a falvas települések közlekedésre használnak, érdemben javultak volna.” Mivel nem a meglévő hálózatra ment, csoda lett volna, ha az javult volna. „Most 2400 milliárdos közútfejlesztési programot hirdetett a magyar állam, amiben még mindig autópálya-építések, egyes számú főút-korszerűsítések és kettes számú főút-korszerűsítések vannak. Ez a 2400 milliárd forint, amely már hazai költségvetésből megy és nem EU-s pénz, még mindig nem volt elég arra, hogy az alacsonyabb rendű utak vagy a kisebb települések föltárását és megközelítését lehetővé tette volna.” „1300 milliárdot fogunk a következő években hazai és EU-s pénzből költeni a vasútfejlesztésre, de ezek is fővonalak, amelyek nyilvánvalóan a lakosságnak a Budapest felé irányítását fogják segíteni, de az a kérdés, hogy hogyan fogják segíteni a helyben maradást.” Megint egy jó példa a szép elvek figyelmen kívül hagyására. „Én azt gondolom, hogy mindig azt a kottát veszi elő az összes nagy egészségügy-szervező, ami azt mondja, hogy Magyarországon sok kórház van. Ez egy hülyeség.” „… vajon a magyar mezőgazdaság létszámeltartó képességét, hogy minél több ember ebből éljen meg, hogyan lehet megszervezni, vagy milyen eszközökkel lehet pozitívan befolyásolni. Annyit biztos levonhatunk történelmi tanulságképpen, hogy a nagybirtok ennek semmiféleképpen nem segített a XX. századi történet alapján.” Hiába a mai, a nagybirtok elleni propaganda, a nagybirtok rendszert megint sikerült előállítani. Majdnem igaz az, hogy szinte mindig a meghirdetett szép ellenében történnek a dolgok. „… az a törekvés, hogy nagybirtokalapú legyen a magyar mezőgazdaság, az biztos, hogy nem segítette a magyar vidék fejlesztését vagy megmaradását, mert az koncentrációhoz, magas gépesítéshez, alacsony foglalkoztatáshoz vezetett.” „2007-2013 között 9200 milliárd forintot osztott el a magyar kormány és a parlament közösen, ebből 1518 milliárd forint jutott a vidék fejlesztésére.” Nagy a különbség a 9200 és az 1500 között? Hová ment a többi pénz? „Ugye, a kormány - szimbolikus céllal is jól mutatja a magyar belviszonyokat - kitűzte, hogy kormányzati szervek települjenek vidékre. Ezt az elképzelést atombomba-támadások érték már a bejelentés pillanatában, ezért jól mutatja, hogy a hétéves erőfeszítéseink eredményeképpen csak a vidékfejlesztési államtitkárság emigrált Kecskemétre, a kormány többi része Budapesten állomásozik. A miniszterelnök által bevetett legteljesebb rábeszélőképesség ellenére sem lehetett mobilizálni a kormányzati struktúrát, mert ennyire centralizált még egy tízmilliós ország is, a decentralizációnak adott esetben kormányzati végrehajtó hatalmi szinten nem voltak meg a föltételei.” Magyarul ez mondat csak annyit tesz: a Kormány döntése lényegesen sértette a fővárosi döntéshozók érdekeit. Így ők szabotálták a döntést és úgy tűnik: ismét győztek! A folyamatot
4 folytatni kell, mert a digitális világban, az internet és az autópályák világában semmi indoka sincs annak, hogy minden a fővárosban legyen. Ez a fiákeres világ maradéka! „Egy olyan programot fogunk az Országgyűlés elé tárni a következő időszakban, amely a 10 ezer fő alatti települések megszólítását szolgálja.” Nagyon helyes! BÁNKI ERIK, Fidesz „Magyarország felemelkedéséhez csak a vidék felemelkedésén keresztül vezethet az út.” „A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok útját az iskolabezárások, a vasúti szárnyvonalak felszámolása, a postai szolgáltatás megszüntetése és a reménytelenség szegélyezte. Ilyen helyzetben vettük át az ország irányítását és a települések nagy részének vezetését 2010-ben.” „A rendszerváltoztatás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatás, és ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta.” FONT SÁNDOR, Fidesz „… a miniszterelnök úr jelentett be, hogy a mezőgazdaság márpedig stratégiai területe lesz a kormánynak …” „Hogy a 2016-os évre visszatekintsek: itt 29 százalékát adták az agrártermékek az exportunk összességének.” „… 2007 és ’13 között 10,4 milliárd euró volt a Magyarország számára felhasználható forrás, 2014 és ’20 között 12,3 milliárd euró …” DR. VARGA LÁSZLÓ, MSZP „… Magyarország távolodik Nyugat-Európától, így a magyar vidék leszakadása folytatódik.” „Észak-Borsod egyes részei, Abaúj egyes részei, ahol bizony óriási a munkanélküliség, csak a közfoglalkoztatás jelent valamilyenfajta perspektívát, de az semmiképpen nem hosszú távú megoldás, a nyomor egyre mélyebb. Ezért szoktuk azt mondani, hogy nyilván a szegény szegényebb lett az elmúlt években, ezt hozta az önök hétéves kormányzása, csak egy nagyon szűk kör gazdagodott.” „… a minimálbéresek mintegy 70 százaléka kistelepüléseken, kisvárosokban, falvakban lakik, tehát a vidéki lakosság életszínvonalát alapvetően meghatározza ez a kérdés.” „… a kisebb súlyú bűncselekmények kapcsán az emberek már nem tesznek bejelentéseket, egyszerűen nem remélik, hogy megoldódik az adott kérdés, nem remélnek megoldást az államtól. A közbiztonság alapvető problémája ez, óriási probléma szerintem, nem csoda, hogy valójában a relatív közbiztonságérzet jelentősen romlott.” „Az egészségügy helyzetét érintően az észak-magyarországi régió utolsó előtti egész Európában, már a román és a bolgár régiók is elhagyják ebben a paraméterben Észak-Magyarország régióját.” SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, KDNP „2010-re Magyarország, a magyar vidék eladósodott, 2002 és 2010 között eladósodott az állam, GDP-arányosan 53 százalékról 83 százalékra nőtt az államadósság, az önkormányzatok adóssága radikálisan 1400 milliárd forintra nőtt, a családok adóssága 2002 és 2010 között megötszöröződött, a munkanélküliség pedig két és félszeresére nőtt.” Ehhez azért tehetség kell! „Az egész ország, a magyar vidék legnagyobb kihívása, a magyar politikum legnagyobb, ciklusokon átívelő feladata, hogy a negatív demográfiai folyamatot megállítsa és megfordítsa.” „Megítélésünk és álláspontunk szerint vidéki településeink felzárkóztatása és fejlesztése nem csak infrastrukturális kérdés. Nem pusztán anyagi, pénzügyi és infrastrukturális felzárkóztatásra van szükség, legalább olyan fontos, hogy lelki, szellemi, kulturális és közösségfejlesztés terén is megvalósulhasson ez a fejlődés.” Ez pontos!
5 VONA GÁBOR, Jobbik „… a mi történelmünknek van egy hagyománya, egy sajnálatos hagyománya, amely a főváros és a vidék közötti ellentét.” Már hagyomány? „… amikor a magyarság bajban volt, mindig a vidék jelentette megmaradásunk forrását. Ha pusztul a vidék, akkor pusztul a magyarság, ha kiürül vagy eltűnik a vidék, akkor kiürül és eltűnik a magyarság.” „… a rendszerváltozásnak a vidék talán a legnagyobb vesztese volt.” „Időről időre elvégzik az Európai Unióban a régiók közötti versenyképességi rangsor felállítását, a 263 uniós régió között. Ha megnézzük a hét magyar régiót, akkor azt látjuk, hogy a közép-magyarországi, budapesti régiót leszámítva a másik hat régió a 200-as szám után szerepel ebben a 263-as rangsorban. A Közép-Dunántúl a 205., Nyugat-Dunántúl a 207., pedig ezek a magyar viszonylatban még erősebb régióknak számítanak. Utána jön a nagyon-nagyon komoly leszakadás, a Dél-Alföld a 224., a Dél-Dunántúl a 227., Észak-Magyarország a 231. és az Észak-Alföld a 232. ebből a 263 uniós régióból.” Tragédia! „De ha megnézzük például a közmunkások elhelyezkedését, számarányát országos viszonylatban, akkor azt látjuk, hogy pontosan ezekben a régiókban a közmunka számaránya magasabb, mint az ország szerencsésebb pontjain, ami azt mutatja, hogy a versenyszférától való állandó, tartós leszakadás ezeken a területeken sajnos életpályamodellé vált.” „A beruházások egy lakosra jutó értékét Budapesten a legutóbbi felmérés szerint 406 ezer forintra lehet mérni. Ha megnézzük Baranya megyét, ott mindez csupán 80 ezer forint, egyötöde a budapesti értéknek. Szabolcsban már csak 70 ezer, és Nógrádban már csak 57 ezer, vagyis egynyolcada a budapesti értéknek.” Ez szégyen! Nagy a pénzosztók felelőssége, mert a számok mögött emberi sorsok vannak! „Az egy lakosra jutó építőipari termelés Budapesten 149 ezer forint, Nógrádban mindössze 15 ezer forint, tehát a tizede mindössze a főváros adatainak.” „… nyugodtan állíthatjuk azt sajnos, hogy hiányoznak a biztonságos, élhető élethez szükséges alapfeltételek vidéken.” „Az iskolai, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőség, a tisztességes, versenyképes béreket fizetni képes munkahelyek, sok esetben még a közművek is a XXI. században, a közlekedés, az infrastruktúra, a postai szolgáltatás nem felfelé, hanem lefelé épül sajnos. Nagyon komoly az intézményhiány, a kulturális élet lehetősége vidéken egyre inkább a nullával kezd összeérni.” „Amit önök folytatnak, az egy szpáhigazdálkodás: minél gyorsabban, minél többet kirabolni a vidékből.” MAGYAR ZOLTÁN, Jobbik „Sajnos a vidéki élet a magyar közgondolkodásban egyenlő lett a hátrányos helyzettel.” „Néhány száz szerencsés vidéki kiskirály, budapesti életet megunt kormányközeli ügyvéd, vállalhatatlan múlttal rendelkező, vidékre menekült vállalkozó - rajtuk kívül ma bizony nem sok babér terem a vidéken élni, a vidéken maradni akaróknak.” „… mégiscsak a föld az, ami megtermeli a lehetőségét annak, hogy minél többen képesek legyenek minőségi életet élni ma vidéken.” „… önök szerint a néhány településenként uralkodó, 1-2 ezer hektár fölött diszponáló emberek számítanak kis- és közepes családi gazdálkodóknak, hiszen a kommunikációban őket emelik ki, és a források is hozzájuk kerülnek.” „… a természetvédelmi területeken kívül gyakorlatilag nem hagytak termőföldet a magyar nemzet számára; gyakorlatilag nem lesz olyan biztosítéka a magyar embereknek, az unokáinknak, ami lehetőséget teremtene az élelmiszerbiztonságra, lehetőséget teremtene arra, hogy a demográfiai és a szociális helyzeten érdemben tudjunk vidéken változtatni.”
6 „A vidékfejlesztési támogatások döntő részét, mintegy kétharmadát a legszűkebb, leggazdagabb, legtehetősebb 10-15 százalék nyerte el. Példátlan, brutális aránytalanság! Ebből így nem vidékfejlesztés lesz, hanem tovább folyik a földesúri rendszer kiépítése.” SALLAI R. BENEDEK, LMP „… ha Magyarországon valaki egy vidéki térségbe születik, mondjuk, Szabolcsba, akkor feleannyit fog keresni, mint ha a központi régióban keres munkát.” „… a Népességtudományi Intézet szakértői azt prognosztizálták, hogy 2060-ban átlagban optimális körülmények között 7,9 millióra csökken a magyar, a legjobb esetben 8,69 és a legrosszabb esetben 6,7 millióra csökkenhet a magyarság.” „2050-re megfeleződhet a magyarság, akik a Kárpát-medencében éltek e vonatkozásban.” „64,44 százalék a 100 hektár fölötti birtok, és ez mindössze a birtokosok 1,69 százaléka. Lázár miniszter úr említette példaként Ausztriát, hogy vajon hogy csinálják másképp. Ott ugyanez a szám, ahol engedték, hogy 100 hektár fölé nőjenek, 16,4 százalék, tehát kábé egynegyede a magyarországi birtokstruktúrában megengedettnek.” Magyarul: Magyarországon a birtokok számának 64%-a nagyobb 100 ha-nál. Tehát nagyon magas a nagybirtokok aránya. Még rontja a helyzetet, hogy ezek a birtokok a lakosság 2%-a kezében vannak! Torz az új világ is! „A központosítás és a centralizáció növekedett Magyarországon, a járási rendszerekkel gyakorlatilag a legkisebb településekről 20-30-40 kilométereket kell utazniuk, hogy az alapvető ellátásokat elérjék.” „Az iskolai oktatásban nem ritka egyáltalán - most januárban is, amikor a legnagyobb mínuszok voltak -, hogy hajnalban kisgyermekek 6 évesen, 7 évesen, 8 évesen buszt várnak egy-egy buszmegállóban, hogy bejussanak a 10-20 kilométerre lévő iskolába.” „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van olyan 36 település, aminek összesen egy háziorvosa van, és van, ahol havonta egyszer van nőgyógyászati ellátásra lehetőség.” „… egy elöregedő, elnéptelenedő, elszegényedő magyar vidékről kell hogy beszéljünk, amelyekben a feudális viszonyok egyre inkább jellemzők lesznek …” „… nem a származás, nem a személyek, egyének neme, hanem a születés helye a legnagyobb esélyegyenlőtlenség, ami megteremtődik.” „Jelen pillanatban a kormányzat láthatóan lemondott a falvakról.” „Magyarországon több mint ezer törpefalu van, ahol a népesség létszáma nem éri el az ötszáz főt, és további 309 községben még a 200 főt sem …” „… az Országos Közúti Adatbank adatai szerint a hazai utak több mint felén, 51,2 százalékán rossz az útminőség …” „Érdekes volt, egyik képviselőtársam a tanyaprogramot is említette, mint hazai unikumot vagy mint magyarországi különlegességet. Valóban különleges, hogy a tanyaprogramban V. kerületi piacon cápauszonyt áruló éttermeket tartunk fenn, hiszen ez tipikusan olyan példája ezeknek a kormányzati intézkedéseknek, amely szimbóluma lehetne ennek az egész támogatásnak.” Van humorérzékük a fővárosi pénzosztóknak! „Miért kell feltétlenül a mobilitást erősíteni, miért nem lehet helybe vinni a munkahelyeket? Miért kell olyan támogatáspolitika, ami ezt nem erősíti?” A helybe vinni a munkát főváros ellenes lenne, mert eddig majdnem minden jól profitáló munkahely csak a fővárosba kerülhetett. xxx „Ausztriában a 100 hektár fölötti birtokok száma 16 százalék. Hollandiában, mondjuk, 19, Lengyelországban 21, Írországban 24, Finnországban 30. Mi az egyik legrosszabb eredménnyel 64 százalék fölött vagyunk a nagybirtokok számában.” Nagyszerű birtokarányok elképzelhetők, ahol nem torzítja a politikum a birtokszerkezetet! „Bányai képviselőtársam beszélt, a Dutra traktorok életre hívásával. De miért most? 2004 óta a strukturális alapokból egy halom géptámogatást fizettünk ki, amit John Deere-ekre meg New Hollandokra Európa összes gyártójának kifizettünk, miközben itt van több mint 5 millió hektár termőföld úgy, hogy nincs rendes ipari fejlesztésünk. Tehát mindaddig, amíg nem tudjuk a természeti
7 erőforrások megműveléséhez szükséges ipari hátteret megteremteni, a feldolgozáshoz szükséges hátteret megteremteni, addig nyilvánvalóan nem várhatjuk azt, hogy érdemben munkahelyteremtő hatásokat érvényesítsünk.” Elképesztő a pazarlás, a gondatlanség, a magyar szellemiség lekezelése! „Milyen szabályozás alapján jelenti fel a szomszédját az, akit mondjuk, zavar a disznóvisítás?” „A paraszti életforma megszűnt - nem megszűnt, megszüntették.” „… az idősek ott legyenek, ahol a helyük van, a családjuk körében, az unokák és a dédunokák körében, és nem pedig idősotthonok programjában. Amikor az idősek otthonának az igénye megkeletkezett, az már egy hibás közösségi rendszer, az már egy széthullott vidék, széthullott családok jele, amikor ennek az igénye növekszik. Azt kell megteremteni, hogy tartsuk össze a közösségeket és a családokat, …” „… na, akkor vajon kinek esik le a tantusz, hogy mi a baj a magyar vidékfejlesztéssel. Hát, ez a garas is odagurul, ahol a forintot találja! Amikor valakinek már a közpénzből elengedtük az adót, hogy odamenjen egy nagy gyár, adtunk hozzá közpénzt, hogy megteremtse ezeket a munkahelyeket, csináltunk egy rossz helyiadó-szabályozást, amivel az összes pénzt megtarthatja, és még „Modern városok” programból és strukturális alapokból odatoljuk a milliárdokat, hogy ott fejlődjön, miközben falvak sokaságát és megyék sokaságát magára hagyjuk!” „Odaadják a támogatást azoknak, akik ezer hektáron nem foglalkoztatnak két embert sem. Hát hol van itt a következetesség? Miért nem kötik foglalkoztatáshoz akkor, hogy legyen kötelező 50 hektáronként fölvenni egy embert, és azé legyen a föld, aki több munkát ad az embereknek?” „… 600 falu hamarosan elnéptelenedik Magyarországon …” CSIZI PÉTER (Fidesz) „2013 decemberéig 2082 önkormányzat 1369 milliárd forintos adósságát fizette ki a kormány.” „2010 és 17 között több mint 10,5 ezer milliárd forint értékben történtek fejlesztések. Ebből 1800 milliárd forint jutott a megyéknek és a megyei jogú városoknak, és 1230 milliárd forint jutott vidékfejlesztésre.” A 10,5-ből 1,8+1,2=3,0 ment fővároson kívülre! És többi, megint? HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP) „A vidéket működtető mezőgazdaság a világ élvonalába tartozott, az első három között jegyezték világszinten, és gyakorlatilag, miután a mezőgazdaság nem tőkejövedelmet termelt, hanem közösségi jövedelem származott belőle, ebből a jövedelemből és egy jól szervezett rendszerből tudták működtetni az oktatást, az egészségügyet, a közvilágítást, az utakat, mindent.” Ez a kiváló tény nagyon nem illik a mai propagandához, ezért elhallgatják. „… egy nagyon komoly gettósodás, elszegényedés sújtja ma a magyar vidéket. Ha képzeletünkben föltesszük egy térképre, hogy hol vannak Magyarországon a külső-belső perifériák, tehát területfejlesztési szempontból a leginkább elmaradott térségek, ahol a városok távolsága, az utak állapota, a közszolgáltatások elérhetősége szempontjából periferikus térségnek számítanak, hol vannak a legszegényebb települések, és egy harmadik térképre pedig föltesszük, hogy hol koncentrálódik ma a cigány lakosság, ha ezt a három térképet összerakjuk, ezek fedésben lesznek egymással.” „… az európai uniós csatlakozás ugyan a mezőgazdaság modernizációjához jelentősen hozzájárult, de a vidék leszakadását nemhogy csökkentette volna, hanem erősítette …” Erről sem szívesen beszélnek manapság! Pedig ez nagy kár! A tények elhallgatása nem viszi előre az ügyet! „Ma már úgy kettészakadt Magyarország, hogy gyakorlatilag meggyőződésem, hogy ha ezt a folyamatot nem tudjuk megállítani, akkor demokratikus úton az ország nem lesz tovább működtethető egy idő után.” „Európában több helyen áttértek arra a módszerre, például a lengyelek ebben nagyon ügyesek, hogy programfinanszírozás van: hét évre előre eldöntik, hogy az adott térségnek mik a problémái, ezeket a problémákat hogyan kéne kezelni, milyen helyi gazdaságfejlődést képzelnek el az adott
8 térségnek, és egy erre jól felépített programot készítenek, és utána már csak azt kell megpályáztatni, hogy helyben ki fogja ezeket a lépéseket megcsinálni. Tehát először is a programfinanszírozásnak sokkal nagyobb értelme lenne, mint ezeknek a versengő pályázatoknak, ami ma Magyarországon van.” Vannak jól bevált megoldások! Nem kell a meleg vizet újra kitalálni! „… mindenekelőtt a foglalkoztatást kell a mezőgazdaságon keresztül is növelni úgy, hogy a területfejlesztési támogatásokat foglalkoztatáshoz kell kötni.” „Igen, Ausztria megcsinálta a maga szövetkezeti rendszerét. Ausztria jól szervezett, és Ausztriában az egész úgy működik, hogy minden a helyi gazdaságra van alapozva. Olyan szinten, hogy ha bemegy, mondjuk, … a fodrász a boltba, akkor ő biztos, hogy burgenlandi pecséttel ellátott tojást fog levenni, mert tudja, hogy ha azt veszi le, akkor a helyi gazdálkodót támogatja vele, és ha a helyi gazdálkodónak van bevétele, akkor majd el fog tudni menni fodrászhoz is.” Magyarországon sikerült millió akadály állítani a normális szövetkezetesedés elé! xxx „… a keletkezett jövedelmet ott kell tartani a településeken.” „Ma olyan támogatási rendszer van, amivel a Rózsadombot meg a XII. kerületet tesszük tele napelemekkel, merthogy családoknak akkor adunk támogatást, ha ők jelentős önerőt mellé tudnak tenni. Mondjuk, egy családi háznál vagy egy társasháznál minimum 5 millió forint egy ilyen beruházás, tehát akinek van 2,5 millió forintja, annak adunk még 2,5 milliót hozzá, hogy ingyen energiához jusson. Na, tisztelt kollégák, egyetlen fillért sem szabadna ilyen módon elkölteni. rendszer van, amivel a Rózsadombot meg a XII. kerületet tesszük tele napelemekkel, merthogy családoknak akkor adunk támogatást, ha ők jelentős önerőt mellé tudnak tenni. Mondjuk, egy családi háznál vagy egy társasháznál minimum 5 millió forint egy ilyen beruházás, tehát akinek van 2,5 millió forintja, annak adunk még 2,5 milliót hozzá, hogy ingyen energiához jusson. Na, tisztelt kollégák, egyetlen fillért sem szabadna ilyen módon elkölteni.” DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár „Bizony, nagyon sok térségben olyan helyzet volt, hogy a harmadik, negyedik generáció már nem látta az elődjét munkába menni.” „Mi a különbség Ausztria és Magyarország között? Az a különbség, kérem szépen, hogy ott apáról fiúra öröklődik a gazdaság. A mezőgazdaság és a gazdálkodási forma, mint életforma van meg. A magyar vidékről ez az életforma tűnt el, nem mindenünnen, de nagyrészt.” „… vállalják ma a gazdálkodást, annak a jövedelmezősége növekedjen …” Ma bármibe kezd a magyar paraszt, termékére még az önköltséget sem kapja meg! A jövedelem nam azé, aki ezért megdolgozik, hanem mindféle léhűtőé! xxx „… megteremtsük azt az optimális birtokméretet, amit szeretnénk, hogy 80 százalék családi gazdaság és 20 százalék nagyüzem legyen.” Ez az a szép ideológia, mait soha, senki sem fog megvalósítani! xxx „Mindenképpen beszélni kell arról a jelenségről, amit megemlített, a felvásárló maffiáról. Igen, ez nagyon sok helyen nagyon sok embernek óriási keserűséget, nagyon sok emberi tragédiát okoz. De hadd kérdezzem, kedves képviselőtársam: mi kell még, hogy az embereket rábírjuk arra, hogy együttműködjenek, hogy termelési csoportokat, hogy termelő- értékesítési szövetkezeteket alkossanak, hogy közösen lépjenek fel, hogy ne ilyen gazemberek kezébe adjuk a sorsunkat, hanem saját magunk irányítsuk? Ott vagyunk, ott van a lehetőség. 150 millió forintot adunk öt évre; évente 30 millió forintot azért, hogy ilyen termelői csoportokat hozzunk létre, és ezek tudják segíteni a piacra jutást, az értékesítést nagyobb területen is.” A magyar paraszt 15 Ft-ot kap azért az almáért, melyet a városi zöldséges 200 Ft-ért árul! Hogyan engedhető ez meg? Ugyanez a helyezet pl. a tejnél is, ahol a termelő 50-60 Ft-ot kap literenként, majd miután levették a tejről a tejfölt, 200 Ft-ért megvehetjük azt a kékes színű valamit, mire tejet írnak, persze telenyomva minden nem bele illővel.
9
SNEIDER TAMÁS (Jobbik) „… fontos lenne Magyarországon, ha újból elindulna egy idősotthon-építési program, ha a férőhelybővítés növekedne Magyarországon. Talán mindenki tudja, legalábbis remélem, hogy jelenleg is legalább 25 ezren várnak arra, hogy idősotthonban el legyenek helyezve. Ennél nagyobb lenne erre egyébként az igény.” „Nyugat-Európában számos kisebb településen gimnáziumokat működtetnek. Bentlakásos gimnáziumok jönnek létre, mert azok jó iskolák, szívesen adják a szülők ilyen környezetbe a gyermekeiket, ráadásul védett, viszonylag zártabb közösségben élhetik az életüket, nyugodtabbak lehetnek a szülők is azzal kapcsolatban, hogy hét közben hol vannak elhelyezve a gyermekek.” „Magyarországon már nemcsak az a probléma, hogy a határszélen perifériás körzetek jöttek létre, hanem már arról szól a szakirodalom és minden egyéb tanulmány is, hogy a központi területeken, az ország belső részén is vannak perifériás területek. Én csak egy hatalmasat kiemelnék a sok közül, amely nincs is messze Budapesttől: Dél-Heves, Észak-Szolnok térsége semmivel sincs jobb helyzetben, mint a legfelső határszélen Északkelet-Magyarország térsége. Egy megyényi terület szó szerint teljes mértékben hivatalosan is perifériás területnek számít. Az én választókörzetem is félig erre a területre esik. S bizony el kell mondani, hogy az elmúlt harminc évben, tehát már a szocializmus utolsó éveiben is a dél-hevesi térségben munkahely nem jött létre. Harminc éve! Gyakorlatilag ez az egyenleg.” „Azt a példát nyilvánvalóan nem lehet átadni a gyermekeknek, hogy van ugyan munkám 80 vagy 100 ezer forintért száz kilométerrel arrébb, viszont soha nem látjuk egymást, sőt, ha a feleség is dolgozik, akkor még őt se nagyon látja a család. Így egy gyermek nem fog ott maradni ezekben a térségekben, ha azt látja, hogy ilyen életet kell leélnie, mert igazából mindenki tudja, hogy ez nem megfelelő élet.” „… ma Ausztriának jelenleg az egyharmada a turizmusból él meg. Ez valami elképesztő szám!” „De ha ők ráálltak szinte egyetlenegy területre, akkor nekünk fel kell mérni, hogy mi a mi adottságunk. És megvan az adottságunk, olyan adottságunk, ami a világon egyetlen lehetőség, ami nem más, mint a gyógyturizmus, a hévizeink, ami példaértékű, ami sehol másutt nincs meg Európában, de nemhogy Európában, az egész földkerekségen sem.” Ez hatalmas versenyelőny lenne! Sok jó munkahely keletkezne. „Nem tíz felé kell szétszórni azokat a pénzeket, amelyeket a turisták idecsalogatására fordítunk, hanem meg kell adni egy nagyon határozott fő irányt, és ez nekünk nem lehet más.” „Teljesen egyértelmű számunkra, hogy egy fejlett, sőt kimondottan nagyon fejlett kisüzemi növényés állattenyésztésre volna szükség Magyarországon.” „Magyarországon pár tízezer olyan, mezőgazdasággal foglalkozó fiatalember, család, vagy olyan, aki szeretne mezőgazdasággal foglalkozni, aki képes lenne és meg tudná valósítani ezeket a lehetőségeket. Őket egy szövetkezeti formába bele kell nem kényszeríteni, még véletlenül sem, mint a kommunizmusban, hanem arra ösztönözni, hogy önkéntesen hozzanak létre szövetkezeteket. Ők alkalmasak rá. Nincsenek rengetegen, de annyian vannak, hogy példát tudjanak adni másoknak.” „… nem maga a mezőgazdasági termelés adja a nagy nyereséget, hanem az értékesítés s a többi, ami ezeknek a szövetkezeteknek a kulcsa és működésének az alapja.” HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz) „Nekünk minden egyes állami vagy uniós forrásért nagyon meg kell küzdenünk, köszönhetően annak, hogy valamikor bizonyos politikai erők kitalálták azt, hogy a központi régióba tartozzon Pest megye is, a főváros is. Ennek eredményeként a főváros a központi régiónak juttatott forrásokat szinte egy az egyben elvitte, ilyen nagyon fontos beruházások vitték el a forrásokat, mint például a 4-es metró és hasonló kérdések. Nekünk, Pest megyei településeknek, Pest megyei vállalkozóknak, a Pest megyei erőknek tulajdonképpen csak a morzsák jutottak.” Még az sem elég a fővárosnak, amit kap! Úgy tűnik, hogy lerabolja a szűk környezetét is!
10 SCHMUCK ERZSÉBET (LMP) „Ma egy ember életkilátásaiban a legmeghatározóbb tényező az, hogy hová születik, az ország melyik részébe. A fővárostól, nagyvárosoktól való távolság döntő mértékben befolyásolja az életesélyeket.” „A régi- ók fejlettségbeli különbségei óriásiak: a fővárost is magában foglaló leggazdagabb központi régióval csak Nyugat- és Közép-Dunántúl tudja felvenni a versenyt, a másik négy régió rendszeresen a húsz legszegényebb EU-régió között végez.” „Az elnéptelenedő vidéki térségek egyre jobban leépülnek: kevés a munkalehetőség, alacsonyak a bérek és a jövedelmek. A KSH háztartási adatai szerint egyre jobban szakad szét az ország, a fejlettebb régiók keresetei jóval nagyobb ütemben nőnek, mint a keleti országrészekben. Budapesten a 2015-ös jövedelmi adatok szerint 1 millió 539 ezer forint volt az egy főre eső nettó jövedelem, ami egyharmaddal haladta meg az országos átlagot. A községekben élők jövedelme ezzel szemben 16,5 százalékkal maradt el az országos átlagtól.” „A magyar háziorvosok egyharmada túl van a nyugdíjkorhatáron, másik egyharmada a közelében jár. Húsz év múlva már a körzetek felében nem lesz háziorvos.” „Az egészségügyi hozzáférést az orvoshiányon túl a rossz közlekedési infrastruktúra tovább nehezíti. A megszűnt szárnyvonalak, rossz utak, hiányos közlekedési összeköttetések, buszmenetrendek miatt egy csomó településről nem lehet eljutni még 10 kilométerre sem, ha nincs autója az embernek.” „… az alacsony képzettségűek számára is elérhető munkahelyteremtésre van szükség …” Ez rendkívül fontos, mert nem mindenki lézerfizikus vagy idegsebész. A rettenetes állapotban lévő vidéki lakásállomány felújításához sok építőanyag kellene. Újra kellene nyitni a téglagyárakat, válykot kellene veretni és ezekkel jó víz- és hőszigetelő házakat kellene építeni a málladozó viskók helyett. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára „Valóban volt olyan időszak, amikor 16 ezer ágyat felszámoltak, amikor 6 ezer egészségügyi dolgozót elbocsátottak, és több száz milliárd forinttal csökkentették az egészségügy gazdálkodási keretét, mindeközben pedig megpróbáltak vizitdíjat bevezetni és kórházi napidíjat, hogy a háziorvost és a kórházat kerüljék el a betegek, de ez a 2010 előtti időszak volt.” „A vidéki kórházak fejlesztésére 322 milliárd forintot költöttünk, vidéki kórházak műszerfejlesztésére pedig 104 milliárd forintot. Ha vidéken körbemegy, alig lát olyan kórházat, ami kívülről ne újult volna meg, …” „Most éppen pont ellenkezőleg panaszkodnak az emberek, mint ön mondta, hogy vidéken jobb az egészségügyi ellátás infrastrukturális körülménye, a kórházak épülete, a kórházak műszerezettsége, mint Budapesten, ezért fogadta el a Fidesz-KDNP, hogy költségvetési pénzből az idei évben 40 milliárd forintot, a jövő évben pedig további több tíz milliárd forintot fordítunk budapesti kórházfejlesztésre, hogy Budapest lemaradását hozzuk be az elmúlt 5-6-7 esztendő vidéki kórházfejlesztéséhez képest.” „… az alapellátás, tehát a háziorvosok, fogorvosok infrastruktúrájának fejlesztésére, tehát felújítani szakrendelőket, egészségházakat, hasonló programokra. Ennek a teljes összegnek a 30 százalékát a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben költöttük el, pontosan azért, hogy az egészségügyi területi különbségeket az alapellátásban is tudjuk csökkenteni. 40 új járóbeteg-szakrendelőt fejlesztettünk, 23 új kistérségi járóbeteg-szakrendelő kialakítására került sor, 90 aktív ellátást konvertáló kórház fejlesztésére került sor összesen 50 milliárd forintból. Ezek pontosan mind-mind a vidéken élő, kistelepülésen élő emberek jobb egészségügyi ellátáshoz, közszolgáltatáshoz való hozzáférését segítették. A sürgősségi ellátásban 13,3 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre, a konvergenciarégiókban 16 intézmény számára tudtunk ezzel érezhető fejlesztést hozni, tehát a hátrányosabb helyzetű régiókban csapódott le ez is.” „A mentőszolgálatoknál 496 új jármű állt szolgálatba, és most már minden magyarországi megyében van rohamkocsi vagy mentőorvosi kocsi, amely a betegek segítségére tud sietni. Szintén a kistelepülésen élőknek, a kórházaktól távolabb lévőknek szolgálta az érdekét, hogy 30 teljesen új
11 mentőállomás jött létre, hogy ne csak a nagyvárosokban menjen ki gyorsan a mentő, hanem a kistelepülésekre, a vidéken nehezebben megközelíthető településekre is kimenjen mentő; ezért építettünk 30 teljesen új mentőállomást, ahol nem volt semmilyen mentőkapacitás korábban, és emellett újítottuk fel azt a 97-et, amelyek állapota nem volt kielégítő …” Nagyon helyes, csak így tovább! KORÓZS LAJOS (MSZP) „Magyarországon a népesség négyötöde, hangsúlyozom: a népesség négyötöde képtelen bármit is megtakarítani. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy egyik napról a másikra él.” „Tizenöt évvel ezelőtt a száz leggazdagabb magyar vagyona 632 milliárd forint volt, 2017-ben ez a vagyon 3380 milliárd forintra nőtt.” Szinte hihetetlen! „… a magyar népesség 29 százaléka, durván egyharmada a létminimum alatt él.” „Ha a jövedelmi tizedeket vizsgáljuk, a jövedelmi tizedek mellett a háztartásokat is decilisekre lehet osztani, ugyanis ez a létminimummérés azért érdekes a számomra, mert háztartástípusokat mérnek benne. Ebből kiderül, hogy az alsó decilisben lévő háztartások 100 százaléka a létminimum alatt él, a második tizedben lévő háztartások 99 százaléka, a harmadik tizedben lévők 64 százaléka, de még a negyedik tizedben élő háztartások 17 százaléka is a létminimum alatt él. Hol koncentrálódnak ezek a háztartások? Többek között Észak-Magyarországon, többek között Északkelet-Magyarországon. Az észak-magyarországi régió mélyrepülésben van, itt többen hivatkoztak már rá.” „Lázár miniszter úr éppen azzal dicsekedett, hogy 319 ezer forint a budapesti átlagbér. Igen. De Győrben, amiről azt gondolnánk, hogy az élen jár, az átlagbér 151 ezer forint, Szabolcs megyében meg 88 ezer forint. Megnéztem tételesen, az egészségügyre voltam fölöttébb kíváncsi. Az én megyémben, Heves megyében 126 ezer forint az átlagbér, de a fizikai munkát végzők átlagbére 59 793 forint. Zala megyében ugyanez az átlagbér, ami Heves megyében 126 ezer volt, csak 108 ezer forint, és a fizikaiak 68 500 forintot keresnek. Óhatatlanul jön a kérdés, hogy mit lehet venni egy 59 ezer forintos nettó bérből.” „Az elöregedés egyértelmű. A településeken, főleg a kistelepüléseken kicserélődik a népesség, ugyanis az a tendencia, hogy a városi szegények az olcsó ingatlanokat felvásárolva költöznek falura, és azok a mobilitással rendelkező, valamilyen szakképzettséggel vagy konvertálható tudással rendelkező emberek pedig mennek a városok felé, vagy mennek éppen az országhatáron kívülre, és ennek következtében kicserélődik a népesség. Ennek következtében szegregálódnak ezek a kistérségek vagy mikrotérségek.” „… egyértelmű a munkahelyek hiánya a kistérségekben és a mikrotérségekben. Ha kevesebb a munkahely, akkor egyértelmű, hogy elveszik a térségben az értelmiség, ha elveszik az értelmiség, akkor nyilvánvalóan a mobilak távoznak abból a térségből, és maradnak az idősek. Ha csak az idősek maradnak ezekben a falvakban vagy mikrotérségekben, akkor le fog épülni az infrastruktúra. Ha leépült az infrastruktúra és elment az értelmiség, akkor le fog épülni az oktatás. Ha mindezek leépültek, akkor pedig ott a demokratikus deficit, majd a helyi kiskirályok uralkodnak egy-egy faluban vagy egy-egy kistérségben, vagy egy-egy mikrotérségben. Következésképpen le fog épülni az érdekérvényesítő képesség. Ezután - mivel nem lesz érdekérvényesítő képesség - le fog még jobban épülni az infrastruktúra, még nagyobb lesz az elvándorlás, és a szolgáltatások színvonala a béka feneke alatt fog lenni. Ennek természetesen az lesz a következménye, hogy ezekben a kistérségekben, ezekben a mikrotérségekben, ezekben a falvakban még kevesebb ember fog maradni, és még kevesebb munka fog oda menni, és még alacsonyabb színvonalú lesz a szolgáltatás, következésképpen még alacsonyabb lesz a jövedelem.” Ez a lefelé haladó spirál! „… nincs már háziorvos az abaúji kistérségben, nincs háziorvos a Felső-Jászságban, az abaúji kistérségben minden háziorvos az alapellátásban nyugdíjas, és a nyugdíjas háziorvosok több mint 70 százaléka elmúlt 70 éves. Öt év múlva ott nem lesz ellátás, miközben elöregedik az egész térség.” KIS MIKLÓS ZSOLT, a Miniszterelnökség államtitkára
12 „A kilencvenes évek egyik legnagyobb tanulsága, hogy a magyar élelmiszeripart először privatizáltuk, utána pedig ezeket a cégeket a külföldiek a legtöbb esetben bezárták vagy a semmivel tették egyenlővé. Újra kell tehát a magyar élelmiszeripart építenünk.” DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) „A „Modern városok” program az, aminek az első számú fő feladata mégiscsak az, hogy az országnak azt az egyközpontúságát, (mégiscsak tény, hogy kialakult egy nagyon erős Budapest-központúság), … a „Modern városok” program igyekszik ezt oldani …” ANDER BALÁZS (Jobbik): „Én is hivatkoznék nagy elődökre, például Csoóri Sándorra, aki azt mondta, hogy ezt az országot, ezt a nemzetet ezer éven keresztül a magyar falu, a magyar vidék tartotta meg.” „Font képviselőtársunk azt mondta például, hogy komoly lépéseket tettek a nagybirtokrendszer lebontásának terén. Hadd hozzak föl akkor dél-somogyi példákat. Ha Somogy megyét nézzük, itt az állami földárveréseken 10 ezer hektár földtől szabadultak meg, mintegy 12 milliárd forint folyt ebből be a büdzsébe. Ennek egyharmadát tíz nagy érdekeltség adta össze, köztük egyébként a Dél-Somogy egy jelentős térségét uraló Claessens família is, amelynek tagjai ezen a földárverésen majdnem ezer hektár földet vásároltak, összességében tulajdonképpen 1 milliárd forint értékben. Akkor hogy is van ez?” „Ott van például a másik nagy érdekeltség, a Benetton família Görgeteg és Rinyaszentkirály környékére kiterjedő uradalma, a maga 6-7-8 vagy 10 ezer hektárnyi földjével, földbirtokával. Még a környékbeli polgármesterek sem tudják pontosan igazándiból, hogy mekkora az a hatalmas uradalom, amit ott maguknak ezek megkaparintottak. Meg kell nézni, hogy ezen a 8 vagy 10 ezer hektáron mennyi embert foglalkoztatnak. Húszegynéhány főről beszélnének a polgármesterek, ha kifaggatnánk őket. De bizony húsz-egynéhány főről beszélnek!” „… a vidék szellemi fejlődéséről és a közösségek megerősödéséről beszél, akkor hogy a fenébe fordulhatott elő, már elnézést, hogy az 1742-ben alapított vízvári iskola felső tagozatát nemes egyszerűséggel kivégezték az idén; illetve tavaly, mert már nem indulhatott új felső tagozat. Tudom, törvény szerint 56 gyermek szükségeltetett volna a felső tagozathoz, volt helyette 42. Egyetlenegy miniszteri tollvonás elegendő lett volna ahhoz, hogy ez az iskola, amelyikért egyébként a közösség kiállt, és jól is működött …” „De ha itt egy keresztény-konzervatív kormányzatról van szó, akkor ilyen formában a falu eutanáziáját nem kellett volna megvalósítani, mert bizony egy iskolabezárás, egy ilyen kistelepülés jól működő iskolájának bezárása nem jelent mást, mint a falu kicsinálását, a falu kivégzését.” „… mi van például azoknak az elégedetlenkedő szülőknek a petíciójával, amit elküldtek a minisztériumba, és még mind a mai napig nem kaptak erre választ.” „… ezer fő alatti kistelepüléseken összességében a lakosság 7,5 százaléka él, tehát nem foglalkoznak az ő problémáikkal. Úgy gondolják, hogy nem éri meg, nem jön onnét sok voks.” „Bizony rezervátummá válunk, és az a lepusztulási lejtő jelen állás szerint megállíthatatlannak tűnik.”” „77 település tartozik a somogyi 2. választókerülethez. A 77 településben az utóbbi évek viszonylatát számítva 1200 ember hal meg évente, és mintegy 300-an vándorolnak el innét, ez 1500 fő. Ezzel szemben a születések száma alig haladja meg a 700 főt. Kétszer annyian, több mint kétszer annyian halnak meg, mint ahányan születnek. Mi lesz ezekkel a településekkel?” „Előfordulhatott olyan őrültség például a 90 százalékban cigányok által lakott, több mint 600 lelkes Istvándiban, hogy az előző polgármester úgy gondolta, hogy azt a több mint 100 millió forintos iparűzési adó-bevételt, amit a környéken ténykedő olaj-, illetve földgázkutatóktól kapott a falu, azt díszburkolatra kell elkölteni.” „… választó- kerületemben 18 ezer olyan lakos van, akinek a saját településén nincsen háziorvos. 51 ezren élnek olyan településen, ahol nincsen jelen lévő állandó gyermekorvos, 29 ezren élnek olyan településen a választókerületen belül, ahol nincsen gyógyszertár, 28 ezren, ahol nincsen állandó rendőr, még egy körzeti megbízott formájában sem.”
13 „… az erdős bozót ugyanúgy fogja benőni ezeket a falvakat, ezeket az elnéptelenedő falvakat, amelyeknek az aránya egyébként Somogy megyében 40 százalékos, mint amilyen kép az utazó elé, mondjuk, a XVIII. század elején, a törökdúlás után tárulhatott, ha Somogy megyébe jött, erre vitt az útja.” BENCSIK JÁNOS (Fidesz) „Számunkra a vidékfejlesztés ezt jelenti, hogy a várost és a vidékét együtt kezeljük, és próbáljuk összebarátkoztatni azokat az elemeket, azokat az embereket, közösségeket, amelyeket módszeresen szétválasztottak 40-50 esztendővel ezelőtt.” Ugyanezt a Tatabányán sikeres elvet, a város és vidék együtt kezelést, kellene megvalósítani országos szinten is, a főváros és a vidék esetében is! TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár „… rendkívül fontos lenne átgondolni és megvizsgálni, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya milyen módon növelhető …” „Mindenképpen szeretnénk elérni azt, hogy valóban, a lakhatási körülményeket, amelyek most pillanatnyilag a legnagyobb problémát jelentik a vidéki Magyarországon, javítsuk, és olyan rendszer kerüljön kialakításra, amely egyértelművé teszi, hogy az előnyös is lehet, ha valaki vidéken választ lakhelyet magának vagy nem akar elköltözni.” „Tehát amikor a felzárkóztatás elemeit és eszközeit vesszük sorba, egyértelműen kiemelkedik ezek közül a közlekedési feltételrendszer további javítása, kiemelkedik a munkahelyhez való eljutás segítése és egyértelműen a lakhatási körülmények javítása is.” IKOTITY ISTVÁN (LMP) „… a vidéki intézmények rosszabb helyzetben vannak, mint a fővárosiak. Egy kistelepülésen élő diáknak sokkal nehezebb a helyzete, mint egy fővárosi fiatalnak, rengeteg hátrány miatt, de ezek közül az oktatás minősége az egyik.” „… az iskolabuszokkal kapcsolatban felmerült, hogy több milliárd forint jut iskolabuszokra, ez nyilván szorosan összefügg azzal, hogy a felső tagozatokat sorra építik le, sorra fogynak el a felső tagozatok diákjai, és ennek az eredménye az lesz, hogy kisbuszokkal kell aztán máshová szállítani őket. De vajon azok a gyerekek visszatérnek-e majd arra a településre? Vagy pedig a vidék elsorvasztása felé haladunk? Azok a fiatalok visszatérnek-e oda, akik egész máshol tanulnak, egész máshol nőnek fel? Ez nem oktatáspolitikai kérdés, ez sokkal-sokkal több annál.” „… az egész vidéki társadalom nagyon komoly bajban van, hiszen a lehetőségeket veszik el azáltal, hogy például a vidéki felsőoktatás sorvad.” „Több millió ember nem jut hozzá az alapvető kulturális javakhoz, és ebből a szempontból bizony a vidéki Magyarország van a leghátrányosabb helyzetben. A kultúra a közösségeket erősíti, a nemzeti öszszetartozásunknak is az alapja …” „… a negatív folyamatot meg lehet állítani minőségi oktatással, a vidéki főiskolák megerősítésével, munkahelyek teremtésével, vállalkozóvá válás segítésével, célzott bérlakás-politikával, mindenki számára elérhető családtámogatási programokkal.” GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) „A Benetton valóban nem most kezdte a ténykedését, csak a mi időnkben maximum céget tudott venni, meg is tette Gógánfán, aztán tönkre is tette, elvitte a teheneket, megszüntetett minden tevékenységet, csak a bérleti díjakat szedi föl valamilyen szinten. De földet venni csak azután tudtak, miután önök bemondták, államtitkár úr, hogy azért kell eladni az állami földeket, hogy ne kerüljön külföldi kézbe. Na, ez a legnagyobb problémája ennek az időszaknak, hogy az egyetlen aktív vidékfejlesztési eszköztől is megpróbáltak megválni, szerencsére az egésztől nem sikerült.” xxx „A másik, amikor viszonylag dinamikus fejlődés volt, függetlenül a társadalmi berendezkedéstől, és szerintem sokan visszasírják ám - bármit is mondunk, a ’70-es évek közepétől a ’80-as évek végéig - a
14 magyar falusi létet, annak egy titka volt. Sok titka volt, de egy biztosan, hogy nem lett elvéve onnan a megtermelt jövedelem. Most meg beékelődött egy olyan réteg ebbe a mechanizmusba, itt különösen a mezőgazdaságról beszélek, ami nem abban érdekelt, hogy a helyi közösség fejlődjön, hanem abban érdekelt, hogy minél nagyobb profitot tudjon onnan kihozni.” „… a gabonatermelés nem őstermelés, az egy adóelkerülési trükk, semmi egyéb.” TELEKI LÁSZLÓ (MSZP) „Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a jelenlegi helyzetben a vidék elveszett …” „Nem visszasírva a rendszerváltást, de akkor a mező- gazdaságban, a téeszekben aktívan ott tudtak dolgozni roma emberek, és meg tudtak élni bérből és fizetésből.” „A rendszerváltást követően ezek az emberek földönfutóvá váltak, mert sem a privatizációból nem kaptak semmit, sem a földosztásból nem kaptak semmit. Egyetlenegy dolgot kaptak: ’89 és ’94 között, tehát közel négy és fél év alatt a magyarországi romák 60 százaléka elvesztette munkahelyét, és főleg vidéken, szeretném kihangsúlyozni.” „… nyugodtan el lehet mondani, hogy volt egy olyan program, amit egyébként önök is finanszíroztak: ez a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál volt, háztáji gazdálkodásokat tudtak megfinanszírozni. Ezeket a háztáji gazdálkodási lehetőségeket 2015-ben egy tollvonással önök áthúzták. Az a baj ezzel, hogy még a lehetőségét se adják meg annak, hogy ha nem tudnak elhelyezkedni, nem tudnak esetleg közfoglalkoztatásban lenni, akkor legalább annyit tudjanak termelni azzal a tudással, amit megszereztek különböző téeszekben és különböző mezőgazdasági munkákban, hogy saját magukat fenntartsák. Még ezt a lehetőséget se adták meg, mert azt a pénzt is elvonták, és egyetlenegy lábát nem látom annak a forrásnak, hogy esetleg visszaadták volna akár a 2018-as költségvetésben, és a 2017-esben sem tapasztalható ezt. Kérdezem azt, hogy miért szüntették meg. Miért nem adnak lehetőséget arra, hogy azok a vidéki emberek, akik háztáji gazdálkodásban tudnának lenni, ott legyenek?” „… az állattartás mindig közel állt a magyarországi romákhoz. Nem tudnak ma állattartással foglalkozni, és ez is nagy probléma. Két dolgot is lehet mondani ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy lehetőségük sincs, mert a földeket teljes mértékben privatizálták, tehát nem jutnak olyan földekhez, ahol az állatokat el tudnák tartani. A másik: szintén nagy problémát jelent, hogy a privatizációból, amint említettem, teljes mértékben kiszorultak.” „… nem látják a valóságot, hogy mi zajlik vidéken, mert a szegénységet nem akarják felszámolni.” BÁNYAI GÁBOR (Fidesz) „A legnehezebb kérdés sok minden más mellett persze az, hogy Magyarország vidéki térségeit milyen úthálózattal lehet elérni, illetve a közlekedés szempontjából milyen lehetőségek voltak, mentek el vagy talán lesznek a következő időszakban.” „Állami kezelésben 31 805 kilométernyi út van. Az hagyján, hogy ez a szám szép nagy, de mellette van 167 500 kilométernyi önkormányzati út. E kettőnek az átlagéletkora 35-40 esztendő. Ez a kettő együtt majdnem ötször körbeéri az Egyenlítőt. Nem beszélve arról, hogy ebben a bődületes útrendszerben, ahogy Sallai R. Benedek képviselőtársam is elmondta, 15 ezer kilométer azonnali felújításra szorul. De még egyszer mondom, hogy azok az utak körülbelül 40 éve nem kaptak semmilyen komolyabb felújítást, állapotjavítást.” „… lehet, hogy lesz olyan útszakasz, ami már nem tekinthető közútnak …” „… az élelmiszeripar fejlesztése a vidék egyik megmaradási záloga.” „… ne felejtsük el, hogy a 2004-es csatlakozás után Magyarország gyakorlatilag föladta szinte teljesen az élelmiszeriparát … Óriási hibát vétettünk, amikor hagytuk, hogy a magyar élelmiszeripart fölszámolják, mindenfajta támogatásért.” „Amikor volt a diverzifikációs program 2004 után, a cukoripar megszüntetése érdekében kaptunk 21 milliárd forint támogatást az Európai Közösségtől, hogy kifizessük a gazdákat meg az angol, amerikai cégeket. Na most, a kabai cukorgyár újraindítása 100 milliárd forintba fog kerülni, ha valaki ezt egyszer megcsinálná. Tehát 21 milliárdért odaadtuk a magyar agrárium aranytojást tojó tyúkját, és
15 ezt sikerként könyvelték el a gazdák, hiszen kaptak támogatást egyszeri alkalommal, és utána szinte vége lett.” Vajon milyen büntetést kapott az a döntéshozó, aki ilyen kiváló üzletet kötött? „Én tagja voltam már három szövetkezésnek, nem voltam egyikben sem vezető, amelyiket tönkretették az orrom előtt, és kilopták a pénzeinket. Nagyon nehéz a magyar embereket rávenni ma már arra, hogy szövetkezzenek, hiszen minden eresztékében ropog ez a rendszer. Most éppen olvastam egy nagyon régi írást, hogy még a ’30-as években, a múlt század elején is, meg még egy századdal korábban, annak a vége felé mindenki Dániába járt tanulni, hogy is kéne a dán módszereket alkalmazni. A mai napig járunk Dániába, és semmit nem tudtunk megvalósítani belőle. Egyszerűen nem vagyunk rá alkalmasak. Vagy nem tudom, mi van velünk, magyarokkal, de mi a szövetkezésbe csak belebukunk, és vagy erőszakkal, vagy másképpen tartanak bennünket ott. Hogy ezt hogyan lehetne fentről vagy alulról megszervezni, nagyon nehéz. Példákat tudok felhozni, hogy mennyire nehéz egy klasszikus európai minőségű tészt, termelő-értékesítő szövetkezetet létrehozni.” „Egy érdekes dolgot elmondanék, hogy azért lássuk, hová jutottunk mi például Bács-Kiskunban. 2003-ban még 289 ezer termelő élt, persze voltak az őstermelők is sokan, akiket megemlített itt Teleki képviselő úr. Voltak a nagyobb meg a kisebb gazdaságok. De ez 2010 elejére 29 800-ra csökkent le. El kellett volna némulni a teremnek, csöndnek kéne lennie. Tizedére zuhant BácsKiskunban az agrártermelők száma, kevesebb mint hét esztendő alatt. Az európai uniós csatlakozástól nem ezt vártam én magam sem, hogy ez így fog történni. Ez történt, eltűnt a termelők 85-90 százaléka, és ez brutális.” „Egy hibát követtünk el mi, magyarok összesen, amikor 2003 tájékán úgy hívták az oktatási minisztert, hogy Magyar Bálint, aki szétverte a magyar szakképzési rendszert annak idején. Ez ősbűne a magyar politikának.” VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik) „Kórházi vezetők mondták el a tavalyi évben a valódi nemzeti konzultáció során, hogy értelmetlen beruházások voltak. Nagyon sokszor korszerűtlen eszközökkel, korszerűtlen osztályokkal, korszerűtlen szobákkal működik a tatabányai kórház, és akkor mellette egy jól felszerelt laborral is rendelkezik, de mellette az egészségügy fejlesztésénél európai uniós pénzből egy új, teljesen felesleges labort hoztak létre a megyében ahelyett, hogy mondjuk, valamelyik osztályát felújították vagy rendbe hozták volna a tatabányai kórháznak.” „Úgy gondolom, mindenkinek helyben, a saját szülőhelyén kell megoldani azt akár államilag, akár EUs forrásokból támogatott gazdasági fejlesztésekkel, illetve a szolgáltatások megfelelő mértékű fejlesztésével, hogy mindenki ott boldogulhasson, ahol megszületett, mindenki ott boldogulhasson, ahol az ősei éltek, ha ezt szeretné, és ha ebben látja az élete célját.” MESTERHÁZY ATTILA (MSZP) „… sok esetben sokkal nagyobb problémákkal szembesülnek az idősek és a nyugdíjasok, mintsem adott esetben az aktív társak, már csak azért is, mert egy nyugdíjas adott esetben nem tud összepakolni, aztán elköltözni a nagyobb városba vagy akár külföldön munkát keresni, hanem ő arra van kényszerítve, kárhoztatva … hogy ahol addig élt, ott éljen, és ott próbáljon egy élhető teret a maga számára kialakítani.” „… az időseknek nagyjából olyan 97-98 százaléka magánháztartásban él. Közülük is nagyon sokan egyedül élnek, hiszen, ha jól emlékszem egy másik számra, akkor a 70 év felettiek közül 66 százalék az özvegy, és jellemző módon hölgyek, akik egyedül élnek, elvesztették a férjüket.” „… az időskori éhezés is jellemző …” „… elszigeteltségben és magányban is élnek ezek az emberek …” „… fontos megemlíteni a biztonsági helyzetet, hiszen nagyon kiszolgáltatott helyzetben, különböző bűncselekményeknek is jelentősebb mértékben kiszolgáltatva élnek ezek az emberek.” DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik)
16 „… nem kell azon csodálkozni, hogy nem termelnek az emberek. Nemcsak a termeléstől való kedvüket vették el, hanem lassan az életkedvüket is elvették. Meggyötörték őket testileg, meggyötörték őket lelkileg, lehúzták, megkárosították, ellehetetlenítették, ott tettek nekik keresztbe az elmúlt közel három évtizedben az egymást követő kormányok, ahol csak tudtak.” „… a NAV bűnözőként vadászik rá, mindenfajta teljesen felesleges és értelmetlen hatósági ellenőrzésekbe és hatóságok által kiszabott bírságokba ütközik, akkor persze, hogy hagyni fogja az egészet. Hát akkor persze, hogy nem fog termelni zöldséget vagy gyümölcsöt, nem fog jószágot tartani, mert egész egyszerűen nem éri meg.” „… a magyar parasztember verejtékes munkájának a gyümölcsét a felvásárló maffia fölözi le …” „2017-ben Magyarországon senki nem azért szeret dolgozni vagy akar dolgozni, hogy a nap végére jól elfáradjon, és a munka eredményét, ha úgy tetszik, a tejszínt bűnözői vagy félbűnözői körök nyalják le, szedjék le akár a szürke-, akár a feketegazdaság keretein belül.” „Isten adta tehetsége van a magyar parasztembereknek a gazdasághoz, akár legyen szó állattenyésztésről vagy növénytermesztésről, nem kérnek semmi mást, csak hagyják őket létesülni, hagyják őket működni.” „Nem tudok egyetlen olyan uniós országról sem, amely ennyire önsorsrontó lenne, és ennyire keresztbe tenne értelmetlen, idióta módon a saját gazdáinak.” „Felszámolni kellene az adminisztratív akadályokat, tisztelt államtitkár úr, mindenhonnan minden ilyen akadályt el kellene hárítani, de amikor azt hirdetik meg, hogy ezek az akadályok csökkennek, akkor mindig nőnek ezek az akadályok. Mindig pont az ellenkezője történik annak, mint aminek történnie kellene józan paraszti észjárás szerint.” „Persze, beszéltünk itt a kórházi ellátásról meg arról, hogy a háziorvosok döntő többsége már 70-80 év fölötti, és ha ez a generáció, bocsánat a kifejezésért, kihal, meghal, eltávozik az élők sorából, vagy éppen már ténylegesen nyugdíjba megy, akkor ki fog minket gyógyítani, ez is egy óriási probléma. Az iskolák állapota, a demográfiai mutatók, a demográfiai arányok is katasztrofálisak, de mégiscsak a vidék egyik legnagyobb ereje még a mezőgazdasági termelésben rejlik. És akkor ott van a munkaerőhiány. Egyszerre van jelen az egészségügyben is a pazarlás meg az alulfinanszírozás …” xxx „A tűzelhalás ellen egy olyan szerrel lehet védekezni, amely Magyarországon betiltott. Több más országban nem, nálunk veszélyesnek minősítik, Nyugaton viszont nem. Magyarul: a gazda vagy vár a jó szerencsére, hogy hátha nem pusztul el a több tíz hektáros ültetvénye, vagy egy gigabírságot kockáztatva egy tiltott szert alkalmaz. Na, az ilyen butaságot kellene megszüntetni, államtitkár úr.” HORVÁTH IMRE (MSZP) „Az egyéni gazdálkodás folyamatosan szorul vissza a nagygazdaságok rovására.” DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik) „… a vidéki háziorvosok 43 százaléka, tehát majdnem a fele 60 év feletti.” „De valamiért ez a pálya nem volt vonzó, és ha onnan elindultunk a 200-250 betöltetlen praxisból, a beletolt pénz ellenére 350 betöltetlen praxis van ma Magyarországon, és 250 betöltetlen fogorvosi praxis. És ezek jellemzően mind vidéki és kistelepülési körzetek, ahol, ha úgy nézzük, belátható időn belül esély sincs arra, hogy orvost kerítsenek, vagy orvost szerezzenek egy ellátási körzetre. És ez nagyobbrészt azért is van, mert a jelenlegi finanszírozási modellben ott, ahol egynél több rendelőt kell fenntartani, és ehhez biztosítani kell az asszisztenciát, biztosítani kell az ottani rendelési időben való megjelenést, ezek olyan mínuszokat termelnek, hogy nem éri meg ezeket a vállalkozásokat, ezeket a háziorvosi vállalkozásokat üzemeltetni, mert mindaz a finanszírozási díj, ami bejön, az nem elég arra, amit oda el kell költeni.” „… 700 ezer ember nem fér hozzá tisztességes egészségügyi ellátáshoz vidéken.” „Természetesen meg kell húzni bizonyos ellátásoknál azt a vonalat, ami alá már kistelepülésre nem tudjuk telepíteni. Egyrészt nincs hozzá technológia, nincs hozzá megfelelő kubatúra, és nincs hozzá megfelelő ember. Senki nem várja el, és szerintem egyetlenegy falusi lakos, egyetlenegy tiszaderzsi vagy egyetlenegy böhönyei, semmilyen lakos nem várja el, hogy a hozzá legközelebb lévő
17 nagyatádi vagy karcagi kórházban éppen agysebészek dolgozzanak, vagy nyitott szívműtéteket végezzenek el.” „… élnek emberek eldugott falvakban, hogy esélyük nincs, hogy 15 percen belül hozzájuk mentők kiérjenek.” CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára „A magyar vidék ebből fakadóan több mint Budapest gazdasági és demográfiai hátországa, és a magyar vidék ebből fakadóan saját jogon is erőt és kívánságot formálhat arra, hogy a mindenkori kormányzat fektessen bele, és remélje tőle Magyarország gazdasági és demográfiai megújulását.” Az előbbiekből nyilvánvaló: 1. Ez előbbiekből nyilvánvaló az, hogy egyetlen képviselő sem vonta kétségbe a tényt, Magyarország szétszakadását. Ez az egyetértés rendkívül ritka a mai magyar parlamentben! A baj tehát nagy! A nézeteltérés csak az egyes, egymást követő kormányok emiatti felelősségének megítélésében volt. 2. Nincs olyan jellemző, mutatószám, változó, statisztikai adat, amely ne igazolná e tényt! Szinte mindegy, hogy melyik adaton át láttatjuk a tényt, mivel ezek mind ugyanezt igazolják. 3. Láthatóan még annak is nehéz érvényt szerezni, hogy bármilyen elmozdulás, változás elkezdődjön, mert a fővárosnak, azaz a döntéshozóknak, az a jó, ami ma van! 4. A vidék lemaradásának ezer oka van, de a legnagyobb mind közül a pénztelenség, a pénzhiány. Maga a folyamat nagyon régóta tart. Létezésének felismerése nem mai teljesítmény! Annak ellenére, hogy a folyamat értelmetlen és káros volta, régóta téma, semmilyen érdemi változást nem sikerült elérni. Sajnos a parlamenti vitanap megállapításának sem lesz foganatja, sorsa ugyanúgy az elhallgatás, a figyelmen kívül hagyás lesz, mint az eddigi hasonlóknak. A helyzet olyan, mint egy régen felismert rákos folyamat, melyről beszélnek ugyan az orvosok, de érdemben semmit sem tesznek ellene! 5. Érezhető a felszólalásokból, hogy majdnem mindannyian igyekeztek kínosan kerülni a főváros-vidék viszonyt, pedig ez megkerülhetetlen! 5.1 Trianon előtt volt Nagy-Magyarország a neki megfelelő fővárossal, melyet Bécs ellenpólusaként hatalmas erőkkel pumpáltak föl. Ez akkor még magyar érdek volt. 5.2 Trianon után az ország területe a korábbi töredéke lett, míg a főváros mérete maradt a régi. A főváros fejlesztési lendület nem állt le. A hatalmas aránytalanság tehát már jó korán előállt. 5.3 A területcsonkolást nem követte a főváros visszafogása, sőt a főváros egyre nőtt! 5.4 Jellemző a szép elvek és a tettek diszharmóniájára a magyar autópálya hálózat kiépítése, melynek közepén a főváros csücsül, mindent magához ragadva, mindent magához húzva. 5.5 Minden, ami számít ebben az országban, az a fővárosba került. Itt épültek ki azok az üzemek és intézmények is, amelyek a GDP nagy részét állítják elő, ahelyett, hogy ezeket az országban egyenletesen telepítették volna szét. A főváros GDP-előállító képessége már e torzítás következménye. 5.6 Mára a vidéknek már szinte elképzelhetetlen méreteket öltött a főváros fejlesztési és fenntartási pénzigénye. 5.7 Nagyon nagy gond a közigazgatás erős koncentrációja miatt az, hogy a pénzosztó döntéshozók mind a fővárosban vannak, a vidék számukra ellenérdekelt. 5.8 Teljesen nyilvánvaló ma már az, hogy a kis országon belül is óriási és semmivel sem indokolható az az értelmetlen különbség a főváros és a vidék fejlettségi szintje között. Vízfejű ország, városállam, egyközpontú ország, túlcentralizál ország fogalmak mutatják, hogy számtalan kísérlet történt már a változás kikényszerűsítésére. Ezek azonban mind elhaltak és minden maradt a régi szerint. Mit lehetne tenni, hogyan lehetne elmozdulni?
18 6. Mindent meg kell előzni a szándékok, a változtatási alapelvek átbeszélésének. Utána pedig mindent ennek kell alárendelni. A változtatási alapelveket külön törvényben kellene definiálni, mely a Vidék felzárkóztatásának törvénye lenne! A helyzet súlyossága miatt ide külön törvény kellene! 7. A lemaradás csökkentésének legfontosabb eszköze a józan ész és a pénz. 8. A vidék és a főváros csak együtt kezelve fejleszthető, főleg finanszírozható. Meg kell állítani a főváros túlfinanszírozását! 9. Köztudott, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Mivel a pénzosztók fővárosiak, azaz a vidékiek szempontjából ellenérdekeltek, pénzosztási mechanizmust kell kialakítani, mely az ország pénzét egy algoritmus szerint osztja szét a főváros és a vidék között. Minél előbb létre kell hozni a Vidék Alapot, melynek ez a nélkülözhetetlen eszköze. Lásd részletesebben: http://www.mernokkapu.hu/fileok/2/Videk_Alap-2.pdf Szeged, 2017. V. 27.
