Iktatószám: SZO/001/01139-0006/2015 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Papp Attila egyéni vállalkozót (4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 4-6. fsz. 31.; adószám: 51783459-2-35; a továbbiakban: vállalkozás) kötelezi arra, hogy a vállalkozás által a http://www.goldcity.shoprenter.hu internet címen üzemeltetett webáruházban végzett termékértékesítés során a weboldalán tegye közzé hogy a vállalkozás iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e. Kötelezi a vállalkozást továbbá arra, hogy a szerződés megkötését megelőzően adjon tájékoztatást a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerinti illetékes békéltető testület nevéről, székhelyéről. Kötelezi továbbá a vállalkozást, hogy a hatályos jogszabályok szerinti kellékszavatossággal, termékszavatossággal kapcsolatos tájékoztatót tegyen közzé. Kötelezi a vállalkozást arra, hogy a jótállással kapcsolatos tájékoztatója megfelelő legyen, a fogalmakat megfelelően és pontosan használja, a jótállással kapcsolatos rendelkezések szabályait foglalja össze. Megtiltja továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatását abban a
2 tekintetben, hogy a jótállással kapcsolatos rendelkezések tartalmától a fogyasztó hátrányára térjen el. Kötelezi a vállalkozót arra, hogy weboldaldalán tegyen közzé elállási/felmondási nyilatkozatmintát. Kötelezi továbbá a vállalkozót, hogy az elállási jogról szóló tájékoztatásában a tájékoztatást az alábbi tartalommal kiegészítve tegye közzé: a fogyasztó elállási/felmondási jogát a nyilatkozat-minta útján vagy az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozatával gyakorolhatja; a fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvétele közötti időszakban is gyakorolhatja; írásban történő elállás esetén elegendő az elállási nyilatkozatot elküldeni 14 napon belül; a fogyasztónak a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül vissza kell juttatnia a terméket; elállás esetén a vállalkozás legkésőbb 14 napon belül fizeti vissza a fogyasztó által kifizetett teljes összeget; ha a fogyasztó nem a legkevésbé költséges, szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozást választja, elállás esetén az ebből adódó többletköltséget a vállalkozás nem köteles megtéríteni. Megtiltja továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatását abban a tekintetben, hogy az elállási joggal kapcsolatosan - beleértve az eredeti csomagolás feltételéhez kötést is - megtévesztő tájékoztatást tüntessen fel a honlapján. Kötelezi továbbá a vállalkozót arra, hogy a szerződés megkötését követően, a termék átadásáig tartós adathordozón a következőkről tájékoztassa a megrendelőket: a vállalkozás panaszkezelési módjáról; az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint a nyilatkozat-mintáról; arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és a távollévők között kötött szerződés esetében - a termék postai küldeményként nem küldhető vissza; a vállalkozás követelheti a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkentés, illetve ésszerű költségeinek - ha a szolgáltatásra nyújtására irányuló szerződés teljesítését a fogyasztó kifejezett kérésére határidő előtt megkezdte és gyakorolja felmondási jogát - megtérítését; a kellékszavatosságra, termékszavatosságra, jótállásra vonatkozó jogszabályi
3 kötelezettségről; az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról; a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. Kötelezi a vállalkozót továbbá arra, hogy az általa értékesített, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú jótállási jegyet adja át a fogyasztók részére. INDOKOLÁS A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal „Az elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése" elnevezésű központi témavizsgálat keretében 2015. október 05. napján ellenőrzés alá vonta Papp Attila egyéni vállalkozó által a http://www.goldcity.shoprenter.hu/ internetes cím alatt üzemeltetett webáruház tevékenységét. Hatóságom az eljárása során az alábbi tényállást állapította meg. A webáruházat üzemeltető nem tett teljes körűen eleget a jogszabályokban meghatározott információ közzétételére vonatkozó előírásoknak, így nem tájékoztatta az igénybe vevőt: arról, hogy a megkötött szerződést iktatják-e, és ha igen, utólag hozzáférhető lesz-e; Kifogásoltuk, hogy a vállalkozás a távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően nem adott tájékoztatást: arról, hogy a fogyasztó békéltető testülethez fordulhat, valamint az illetékes békéltető testület nevét, székhelyét nem tüntette fel, Kifogásoltuk, hogy a vállalkozás hatályos jogszabályok szerinti kellékszavatossággal, termékszavatossággal kapcsolatos tájékoztatót nem tett közzé. Kifogásoltuk, hogy a vállalkozás hatályos jogszabályok szerinti jótállással kapcsolatos
4 tájékoztatója nem volt megfelelő, mert: a fogalmakat nem pontosan és nem megfelelően használja; a rendelet szabályait hiányosan foglalja össze; a rendelet tartalmától a fogyasztó hátrányára tér el, a feltüntetett tájékoztatás megtévesztő az alábbiak szerint: 1. „Jótállási igény az alább felsorolt iratok együttes bemutatásával érvényesíthető: - A termék teljes csomagolása minden kiegészítővel - A nyugta vagy számla egy példánya - A termékhez mellékelt GARNCIA JEGY Ezek részleges vagy teljes hiánya esetén nem tudjuk a jótállási igényt elfogadni!" 2. „A fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelően a termékek 72 órán belül észlelt meghibásodása esetén a meghibásodott termék cseréjére kötelezett a gyártó. Amennyiben egyértelmű, hogy rendeltetésszerű használat következtében történt a 72 órán belüli meghibásodás akkor természetesen azonnali cserét biztosítunk." 3. „A garanciális visszajuttatás költségeit minden esetben a vásárló állja. Természetesen, ha a visszajuttatást követően kiderül, hogy anyaghibáról, vagy a garanciális feltételek alá eső problémáról van szó, akkor a webáruház utólag megtéríti a szállítás költségét." Kifogásoltuk, hogy a weboldalon elállási/felmondási nyilatkozatminta nem állt rendelkezésre, továbbá a vállalkozás által feltüntetett elállási jogról szóló tájékoztatásában nem tette közzé az alábbiakat: a fogyasztó elállási/felmondási jogát gyakorolhatja a nyilatkozat-minta útján vagy az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozatával; a fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja, és a termék átvétele közötti időszakban is gyakorolhatja; írásban történő elállás esetén elegendő az elállási nyilatkozatot elküldeni 14 napon belül; a fogyasztónak a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül vissza kell juttatnia a terméket elállás esetén a szolgáltató legkésőbb 14 napon belül fizeti vissza a fogyasztó által kifizetett teljes összeget; ha a fogyasztó nem a legkevésbé költséges, szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozást választja, elállás esetén az ebből adódó többletköltséget a vállalkozás
5 nem köteles megtéríteni; A vállalkozás elállási jogról szóló tájékoztatója megtévesztő a honlapon feltüntetett tájékoztatás szerint, - mivel a már nem hatályos 17/1999. Korm. rendeletre hivatkozik: „Az elállási jog gyakorlására vonatkozó 17/1999. Kormányrendelet szövegét letöltheti a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapjáról. - elállás esetén 30 napon belül fizeti vissza a termék vételárát: „Az értékesítő köteles a megrendelő által kifizetett termék vételárat haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni" Kifogásoltuk, hogy az elállás jogunk gyakorlása során a vállalkozás a 2015. 10. 07-én küldött levelében megtévesztő tájékoztatást adott az elállási jog gyakorlására vonatkozóan (az elállási jog gyakorlását eredeti csomagolás feltételéhez köti) az alábbiak szerint: „Hozza vissza a nyakláncot, eredeti csomagolásban, számlával együtt és visszafizetjük a termék árát" Kifogásoltuk, hogy a vállalkozás a szerződés megkötését követően, a termék átadásáig tartós adathordozón nem adott tájékoztatást: a vállalkozás panaszkezelési módjáról; az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint a nyilatkozat-mintáról; arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és a távollévők között kötött szerződés esetében - a termék postai küldeményként nem küldhető vissza; a vállalkozás követelheti a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkentés, illetve ésszerű költségeinek - ha a szolgáltatásra nyújtására irányuló szerződés teljesítését a fogyasztó kifejezett kérésére határidő előtt megkezdte és gyakorolja felmondási jogát - megtérítését; a kellékszavatosságra, termékszavatosságra, jótállásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről; az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.
6
Az ellenőrzés során kifogásoltuk, hogy a vállalkozás a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szabályainak megfelelő kötelező jótállás szerinti jótállási jegyet nem mellékelt a termékhez. A vállalkozás terhére a feltárt tényállás alapján az alábbi jogsértéseket állapítottam meg: A webáruházat üzemeltető nem tett teljes körűen eleget a jogszabályokban meghatározott információ közzétételére vonatkozó előírásoknak, mivel nem tájékoztatta az igénybevevőt, hogy: a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e. A vállalkozás nem adott tájékoztatást arról, hogy a fogyasztó békéltető testülethez fordulhat, illetve nem volt tájékoztatás a területileg illetékes békéltető testület nevéről, székhelyéről. A vállalkozás a honlapon nem tette közzé a hatályos jogszabályok szerinti kellékszavatossággal, termékszavatossággal kapcsolatos tájékoztatót. A vállalkozó a honlapon található jótállással kapcsolatos tájékoztatója nem megfelelő, mivel a fogalmakat nem pontosan és nem megfelelően használja, valamint a rendelet szabályait hiányosan foglalja össze. A jótállással kapcsolatos rendelkezések tartalmától a vállalkozás a fogyasztó hátrányára tért el. A vállalkozás weboldalán elállási/felmondási nyilatkozatminta nem állt rendelkezésre. Az elállási jogról szóló tájékoztatásban a vállalkozás nem megfelelő módon adott tájékoztatást, mert nem került feltüntetésre, hogy a fogyasztó elállási/felmondási jogát a nyilatkozat-minta útján vagy az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozatával gyakorolhatja; a fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvétele közötti időszakban is gyakorolhatja; írásban történő elállás esetén elegendő az elállási nyilatkozatot elküldeni 14 napon belül;
7 a fogyasztónak a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül vissza kell juttatnia a terméket; elállás esetén a szolgáltató legkésőbb 14 napon belül fizeti vissza a fogyasztó által kifizetett teljes összeget; ha a fogyasztó nem a legkevésbé költséges, szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozást választja, elállás esetén az ebből adódó többletköltséget a vállalkozás nem köteles megtéríteni. A vállalkozásnak az elállási jogról szóló tájékoztatója megtévesztő volt, mivel már hatályát vesztett jogszabályra hivatkozott, illetve hibásan jelölte meg a termék vételárának visszatérítésével kapcsolatos határidőt. A vállalkozás az elállási jog gyakorlására vonatkozó, 2015. 10. 7. napján kelt levelében megtévesztő tájékoztatást adott, mivel az elállási jog gyakorlását az eredeti csomagolás meglétének a feltételéhez kötötte. Az elállási jogról szóló tájékoztatásra vonatkozóan a vállalkozás jelentős információkat hallgatott el, illetve valótlan információkat közölt, ezáltal a vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert a fogyasztó a rendelkezésére álló információk alapján olyan ügyleti döntés meghozatalára kényszerülhet, melyet egyébként nem hozott volna meg. A vállalkozás a szerződés megkötését követően, a termék átadásáig tartós adathordozón a következőkről nem adott tájékoztatást: a vállalkozás panaszkezelési módjáról; az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint a nyilatkozat-mintáról; arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és a távollévők között kötött szerződés esetében - a termék postai küldeményként nem küldhető vissza; a vállalkozás követelheti a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkentés, illetve ésszerű költségeinek - ha a szolgáltatásra nyújtására irányuló szerződés teljesítését a fogyasztó kifejezett kérésére határidő előtt megkezdte és gyakorolja felmondási jogát - megtérítését; a kellékszavatosságra, termékszavatosságra, jótállásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről; az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról; a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.
8 A vállalkozás a próbavásárolt 16 000 Ft értékű „L-F-151 arany nyaklánc 14 karátos fehér aranyból készült nyaklánc" termék esetében a vállalkozó nem adott át jótállási jegyet. A vállalkozás a fenti magatartásával az alábbi jogszabályi rendelkezéseket sértette meg: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 5. § (2) bekezdése alapján a szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt: b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. § (1) bekezdése szerint üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót i) a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról; m) a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről; n) az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről; w) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. A Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése értelmében a vállalkozás az (1) bekezdés m) pontja szerinti és az n) pontban a jótállásra vonatkozó tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. E tájékoztatás a 3. mellékletben foglalt mintatájékoztató útján is megadható. A Korm. rendelet 18. § (a) bekezdése értelmében a távollévők között kötött szerződés megkötését követően - ésszerű időn belül, de a termék adásvételére irányuló szerződés
9 esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor - a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről. A visszaigazolás tartalmazza a 11. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást, kivéve, ha azt a vállalkozás már a szerződés megkötése előtt tartós adathordozón a fogyasztónak megadta. A Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése alapján a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e §-ban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja. A Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése alapján a fogyasztó a 20. §-ban biztosított jogát a) a 2. mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával; vagy b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja. A Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján a 20. §-ban meghatározott jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 20. § (2) bekezdésében, illetve a 21. §-ban meghatározott határidő lejárta előtt elküldi. A Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése alapján, ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. A Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése alapján, ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. A Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés alapján Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi.
10
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jótállási rendelet) 1. § (2) bekezdése szerint a jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból eredő jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül. A Jótállási rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A Jótállási rendelet mellékletének 226. pontja szerint a 10 000 Ft eladási ár feletti órákra és ékszerekre vonatkozik a kötelező jótállás. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdése szerint tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. § (2) bekezdése szerint tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, •a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és •b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. § (3) bekezdés: A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §). Az Fttv. 6. § (1) bekezdése alapján megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas
11 arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg vagy erre alkalmas. Az Fttv. 9. § (1) bekezdése értelmében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Kelt: Nyíregyháza, 2015.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
