A fogyasztói hitelezés szabályozása: paternalizmus a szerződési jogban?
CsernePéter Tilburg Law and Economics Center (TILEC) Tilburg University, The Netherlands
1
A fogyasztói hitelezés szabályozása mint paternalizmus?
http://www.pakvizyon.com/wp-content/uploads/2007/07/paternalism.jpg
2
1. 2.
A „paternalizmus-gyanús szabályozás” elemzése közgazdasági eszközökkel A szerződések szabályozásának szintjei a fogyasztói hitelezésben
3
A hagyományos közgazdaságtan és a paternalizmus • antipaternalista kiindulópont • fogyasztói szuverenitás • autonómia-alapú és utilitarista érvek egy különös keverékével alátámasztva • a magángazdasági rend paradigmája – „Az önkéntes együttműködés révén megvalósuló koordináció lehetősége azon az elemi – bár gyakran elutasított – tételen alapszik, hogy egy gazdasági tranzakcióban mindkét fél jól jár, feltéve hogy a tranzakció mindkét részről önkéntes és informált.” (Friedman 1962, 13) • egyéni preferenciák és normatív individualizmus • ad hoc kivételek
• Ha az egyének preferenciáit adottnak és normatív szempontból mérvadónak fogadjuk el, nincsenek kritériumaink az erkölcsileg megbotránkoztató, az önveszélyes vagy az irracionális preferenciák diszkvalifikálásához. • Ha viszont a közgazdasági elméleti mégis elismer bizonyos kivételeket - amint például kiskorúak vagy szellemi fogyatékosok esetén ezt rendszerint megteszi -, akkor „szüksége van a paternalizmus valamilyen elméletére, ilyet viszont a magángazdasági rend paradigmája önmagában nem kínál vagy sugall.” (Trebilcock 1993, 21)
Pragmatikus (nem autonómia-alapú) érvek a jogi paternalizmus ellen • Szabályalapú döntéshozatal túlterjeszkedés
• Újraelosztás • A szabályozó preferenciái és informáltsága • Ezek az érvek nem specifikusan a paternalizmussal kapcsolatosak
6
A paternalizmus átértelmezései a közgazdaságtanban 1.
Piackudarcok Externáliák (bukósisak? dohányzás korlátozása?) Információs aszimmetria információs túlterhelés 2. Érdemjavak 3. Nem-standard (“irracionális”) preferenciák „Internáliák”, „többszörös én”, dinamikus inkonzisztencia 4. Heterodox megközelítések A jólét-központúság (welfarism) elvetése Vágyak, érdekek és indokok (Sen)
7
Empirikus megalapozás szükségessége • „A közgazdasági elmélet nem foglalkozik a motiváció pszichológiájával. Egyszerűen leszögezi azt az a priori posztulátumot, hogy minden egyes egyén rendelkezik az önérdekű preferenciák egy jól definiált készletével, s a kérdéses egyén mindenkor ennek alapján cselekszik. Ha megszorongatják őket, a közgazdászok rendszerint azon az alapon védelmezik ezt a feltevést, hogy az megfelel a racionális viselkedés követelményeinek. Más szavakkal, a jó (prudenciális) indokok fogalmára hivatkoznak, és nem foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ezek az indokok hogyan motiválják az egyént. […] Márpedig egy empirikus társadalomtudománynak empirikus alapokon kell nyugodnia.
8
•
Tekintsük azt a tényt, hogy sokan úgy döntenek, olyan mennyiségben fogyasztanak alkoholt, heroint és hasonló anyagokat, ami veszélyezteti egészségüket, társadalmi létüket és karrierjüket. Vajon önérdeküket követik? Hagyományos közgazdasági szempontból nézve igen: a fogyasztók ezeket az anyagokat preferálják és hajlandók fizetni preferenciáik kielégítéséért. Ez minden, amit a közgazdaságtan valaha is megkövetelt az önérdekű fogyasztással kapcsolatban. Pszichológiailag szólva a fogyasztókat olyan érzetek iránti vágyak motiválják, amelyeket az általuk fogyasztott anyagok váltanak ki. Biológiailag nézve ezek az érzetek egy olyan neurális rendszer melléktermékei, amely jól illeszkedik ahhoz a világhoz, amelyben a homo sapiens kifejlődött. Az érzetek diszfunkcionálisak azonban (vagyis nem szolgálják a túlélés és a reprodukció „célját”) egy olyan világban, ahol a gyárilag előállított kábítószerek könnyen elérhetők.” (Sugden 2004: 210)
Pszichológiai érvek a beavatkozás mellett • Amennyiben empirikusan igazolható, hogy a fogyasztók szisztematikusan és ismétlődően „áldozatául esnek” bizonyos döntéselméleti anomáliáknak, s nemcsak egyszeri laboratóriumi kísérletek során, hanem valós helyzetekben és a tanulási hatások ellenére is, akkor az eredmények ezekben az esetekben érvet szolgáltatnak a paternalizmus mellett. • Az egyének választási szabadságának korlátozása ilyen esetekben növelheti az egyének átlagos jólétét még akkor is, ha a szabályozó nem ismeri az egyes egyének preferenciáit, csupán kognitív tévedéseik eloszlásfüggvényét (Saint-Paul 2004).
Pszichológiai érvek a beavatkozás ellen • A torzítások kontextus-függősége • A torzítások interdependenciája – Egymás hatását mérséklő torzítások
• Tanulási hatások – a paternalizmus dinamikus hatása: a racionális és autonóm döntés képességének kifejlődését akadályozza – “Ha felnőtteket gyerekként kezelnek, idővel olyanok lesznek, mint a gyerekek. Megfosztva attól a jogtól, hogy válasszanak maguk számára, hamarosan elveszítik racionális ítéletalkotásra és döntésre való képességüket. Még a gyerekeket is, egy bizonyos idő után jobb nem „gyerekként kezelni‟, máskülönben sohasem szerzik meg a felelős felnőttség nézőpontját és képességeit.” Feinberg 1986, 24.
11
A pszichológiai kutatások köz/jogpolitikai alkalmazásának problémai • átfogó modell hiánya • Legfeljebb középszintű elméletek
• bizonytalan normatív mérce • Mi legyen a cselekvések, szabályok, stb. értékelésének alapja: a kinyilvánított, a „megtisztított”, a hosszú távú, a hipotetikus preferenciák vagy valamilyen más mérce? Mit kell korrigálni kinek az érdekében és minek a nevében?
• bizonytalan szabályozási tanulságok • Anti-anti-paternalism; “uncertain case” (Rachlinski)
12
Új szabályozási javaslatok • elvileg a fenti, különböző jellegű jellegű érveket mind tükrözik • aszimmetrikus paternalizmus (Camerer et al. 2003) • libertárius paternalizmus (Sunstein & Thaler 2003) • a torzítások kiküszöbölése a jog útján (debiasing through law, Jolls & Sunstein 2006)
13
“Asymmetric paternalism” • “a policy is asymmetrically paternalistic if it creates large benefits for those people who are boundedly rational while imposing little or no harm on those who are fully rational.” • „asymmetric paternalism‟ is justified if (p * B) – [(1-p) * C] – I +
>0
B: net benefits to boundedly rational consumers, C: net costs to rational consumers, I: implementation costs, : change in firms‟ profits, p: the fraction of boundedly rational consumers
14
„Libertarian paternalism” • suggests policies that respect the autonomy of the boundedly rational individual to the extent possible but nevertheless help them avoiding (objectively?) wrong choices • menus and options • de facto sticky default rules • nudging 15
“Debiasing through law” • reducing the occurrence of boundedly rational behavior at the first place • curing biases by exploiting (relying on) bounded rationality • interaction between compensating biases may be harnessed and deliberately used by policymakers • example: consumer safety law – by vivid and personified examples (making use of the availability heuristic), the underestimation of risks (overoptimism bias) can be compensated – one psychological mechanism (availability heuristic) counteracts the self-detrimental effects of another (overoptimism) 16
Tanulságok • A szerződések és piacok szabályozása részben a korlátozott racionalitásra adott jogi válaszként értelmezhető (puha, … paternalizmus) • Amit a hagyományos közgazdaságtan felől nézve anomáliaként értelmezünk, az a pszichológia felől nézve inkább az emberi viselkedés és problémamegoldás heurisztikus mechanizmusainak egy eleme. • A szabályozás „emberképe” – empirikus ismeretek és viselkedési elmélet szükségessége – a korlátozott racionalitás „kodifikálásának” problémája – dinamikus perspektíva: a tanulás érdekében még a korlátozottan racionális fogyasztók esetében is indokolt lehet képességeik „felülbecslése”
• A szabályozás optimális mértéke és módja empirikus adatokon alapuló költség-haszon mérlegeléssel határozandó meg alább 17
A fogyasztói hitelek szabályozásának szintjei 1. Governance through contracts: a szerződés mint egyének tranzakcióit irányító mechanizmus 2. Governance of contracts: a szerződési jog mint az egyének autonóm céljainak elérését szolgáló külső mechanizmus; külső nyilvános kikényszerítés; a szerződési szabadság konstitutív korlátai 3. Governance by means of contract law: szabályozás a szerződési jog útján; közpolitikai célok elérésének eszköze: fogyasztóvédelem, stb. 4. Governance of contract law: a szerződésekre vonatkozó jog megalkotásának intézményi keretei; szabályozási szintek és technikák
1. A fogyasztói hitelszerződés • „private governance” • önszabályozó mechanizmusok • „felelős hitelezés”, reputáció, … köv. előadás
2. A szerződési szabadság “konstitutív” korlátai • • • •
A szerződési szabadság mint általános elv Állami kikényszerítés Diszpozitív szabályok Az egyéni akaratnyilvánítás szabadságát garantáló minimális korlátok – Ügyletképesség – Kényszer hiánya – Csalás, megtévesztés hiánya
20
3. A szerződési jog mint szabályozási technika • A szerződési szabadság korlátozása piaci kudarcokra hivatkozva – – – –
Externáliák monopóliumok Információs aszimmetria …
21
Fogyasztóvédelem mint tájékoztatás • Ha a fogyasztói hitelszerződések fő problémája információs természetű, akkor • A szabályozásnak a fogyasztókat képessé kell tennie a jól informált döntésre • Tájékoztatási kötelezettség • EU fogyasztóvédelem hagyományos fő iránya és amerikai szabályozás • A fogyasztóihitel-irányelv is ilyesmit tükröz • Hatékonysága azonban igen kétséges – Ben-Shahar, Omri and Schneider, Carl E., The Failure of Mandated Disclosure (March 1, 2010). U of Chicago Law & Economics, Olin Working Paper No. 516; U of Michigan Law & Econ, Empirical Legal Studies Center Paper No. 10-008. Available at SSRN: http://ssrn.com/abstract=1567284
22
A fogyasztói hitelek szabályozásának egyéb (nem fogyasztóvédelmi) indokai • Rendszerszintű kockázatok, makrogazdasági hatások • Versenypolitika • további érvek más szabályozási technikák mellett
4. A szabályozás technikái és intézményei • eljárási, információs és tartalmi szabályozás • “ex ante” vs. “ex post” (szabályok és elvek; diszkréció) • magánjog vs közjog • közösségi vs tagállami jog • „önszabályozás” és jog
24
Eljárási jellegű korlátozások • Szerződési formalizmus – Fuller 1941 – ex ante: védelem a megfontolatlan döntésektől – ex post: ha a formális előírást megsértő szerződés érvénytelen, s különösen ha ez a hivatásos félnek felróható, a formahibás szerződés kikényszerítése szolgálja a fogyasztó érdekeit – Tranzakciós költségek és újraelosztási hatás • Elállás jog vagy megfontolási időszak • Kötelező független tanácsadás
25
Közjogi, felügyeleti jellegű szabályozás • A hitelezők működésének sazbályozása – Engedélyezés – Prudenciális szabályok – Kockázatelemzés, stb. • Kérdések – Más szabályozási indokokra válaszol? – magánjogi hatás (perelhetőség) – Fogyasztók szerepe a kikényszerítésben
EU jogharmonizáció • Egységes szabályozás szüksége? • maximum vagy minimum harmonizáció
27
Fogyasztói hitelek – EU irányelv – 2009. évi CLXII. törvény a fogyasztói hitelezésről
A jogi szabályozás komplexitása • A különféle indokok egyeztetése • A különféle technikák többféle célra való alkalmazása – szerződésértelmezés; contra proferentem szabály
