2016.10.18.
A foglalkoztatást munkanélküliséget befolyásoló egyéb tényezők
Dr. Benkei-Kovács Balázs – Dr. Hegyi Halmos Nóra ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet
Az elemzett foglalkotatáspolitikai eszközök
• Az álláskeresésének ösztönzése együttműködési feltételekkel • A jóléti és munkanélküliségi ellátások történeti vetülete • A minimálbér szabályozásának alakulása hazánkban • A munkapiaci diszkrimináció itthon és külföldön • Földrajzi mobilitás támogatása a kereslet és a kínálat összesgytetáse céljából
1
2016.10.18.
A minimálbérrel kapcsolatos 3 alapvető közgazdaságtani kérdés • Hogyan szolgálja a méltányosságot? • Milyen hatást gyakorol a társadalmi egyenlőtlenségre? • Hogyan hat a foglalkoztatásra? (A minimálbér-politikának külső korlátokkal nem kell számolnia, Brüsszelnek nincs iránymutató állásfoglalása a területen)
A minimálbér alakulása Magyarországon (1992-2016) Év Havi összege, Ft A bruttó átlagkereset %-ában
Év Havi összege, Ft A bruttó átlagkereset %-ában
1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. január 1. február 1. február 1. márc. 1. febr. 1. jan. 1.
8 000
9 000
35,8
33,1
10 500 12 200 14 500 17 000 19 500 22 500 25 500 40 000 50 000 50 000 30,9
31,4
2004. 2005. 2006. 2007. január 1. január 1. január 1. jan. 1.
53 000
57 000
36,4
36,0
1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. január 1. január 1. január 1. január 1. január 1. január 1.
31,0
29,7
2008. 2009. jan. 1. jan. 1.
28,8
29,1
29,1
38,6
40,8
36,4
2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. január 1. január 1. január 1. január 1. január 1. január 1. január 1.
62 500 65 500 69 000 71 500 73 500 78 000 93 000 98 000 101 500 105 000 111 000 36,5
35,4
34,7
35,8
36,3
36,6
41,7
42,5
42,7
na
na
Forrás: www.ksh.hu
2
2016.10.18.
Forrás: Fazekas-Scharle, 2012, 146-
A minimálbér a netó/ bruttó bér arányában
A minimálbér emeléséhez fűzött elvárások • a magasabb minimálbér fokozza a munkateljesítményeket, • növeli a termelékenységet, a vállalkozók számára megkönnyíti új alkalmazottak felvételét • a segélyek és a bérek arányának növelésével intenzívebb álláskeresésre ösztönzi a munkanélkülieket • a minimálbér duplájára emelése 2001-2002 során példa nélkülinek tekinthető az OECD országok foglalkoztatáspolitikájának tekintetében
3
2016.10.18.
Forrás: Fazekas-Scharle, 2012, 147.
A minimálbér 5%-os közelében fizetettek aránya (1992-2009)
877; 0%
11 152; 1%
21 140; 1%
4 782; 0%
0 fős és ismeretlen létszámú 1–9 fő
431 239; 27%
10–19 fő 20–49 fő
1 123 401; 71%
0 fős és ismeretlen létszámú 431 239
1–9 fő
1 123 401
50–249 fő
10–19 fő
21 140
20–49 fő
11 152
50–249 fő
4 782
250 fő és több 877
Összesen
1 592 591
Forrás: KSH, 2010. januári adatok 3.2.6.1
A vállalkozások mérete Magyarországon
4
2016.10.18.
A 2001-2002. évi radikális minimálbér emelés hatása
Forrás: Fazekas-Scharle, 2012, 148-
A havi bruttó keresetek eloszlása
• A kereseti egyenlőtlenség csökkent 2001 és 2002-ben, azonban a hatás átmeneti volt, és statisztikailag 2005-ig volt kimutatható • Az 5–20 fős cégekben egy éven belül mintegy 12 000 állás szűnt meg az első emelés hatására. Az azonnali aggregált foglalkoztatási veszteséget 1,1 százalékra becsülték. • Kertesi–Köllő (2004) tanulmány egyéni és munkaügyi kirendeltségi adatokkal • is vizsgálta az emelések hatását. A becslés szerint az első emelés után 4–6 hónappal egy 25 éves, munkahelyén öt éve dolgozó férfi állásvesztési esélye minimálbér esetén (más változók átlagértéke mellett) éves szinten 0,972 százalékos, kicsivel magasabb bér esetén pedig csak 0,476 százalékos volt. • Az alacsony bérűek relatív elhelyezkedési esélye ráadásul valamivel nagyobb mértékben romlott azokban a régiókban, ahol magas volt a munkanélküliség. • A szürkebérezés csökkenése nem volt jelentős mértékű.
5
2016.10.18.
A minimálbérhez kapcsolt egyéb fiskális foglalkoztatási ösztönző eszközök • 2003 után a minimálbér SZJA mentessé vált • 2006 után megjelent a „tarifás szabályozás” • A „dupla járulékteher”: minimálbér kétszerese után kellett a vállalkozásoknak 2007 és 2011 között minimálisan járulékkötelezettségeiket teljesítenie → ez hatékony eszköznek bizonyult a szürkebérezés visszaszorítására, az álminimálbért fizető cégeknek érdemes lett a minimálbér kétszeresére emelniük a képzett dolgozóik fizetését Az eredmény: a vállalatoknál, amelyekről feltételezhető, hogy álminimálbért fizetnek, a megfigyelt bérek 2007-ben az átlagosnál gyorsabban nőttek, és gyakrabban fordult elő, hogy a bér a minimálbér szintjéről annak kétszeresére nőtt. A megnövekvő munkaköltség miatt ezekben a cégekben visszaesett az árbevétel, és csökkent a foglalkoztatás. (Fazekas-Scharle, 2012, 150.)
Bruttó- Nettó mininálbér
• Nettó bérkalkulátor: http://www.nettober.com/index.php?p=berkalk20160101
6
Foglalkoztatásra rakodó fiskális terhek – munkabér-járulékok (2016): Munkavállalói járulékok: • Személyi jövedelemadó (SZJA) 16 % • 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék • 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék • 10 % nyugdíjjárulék • 1,5 % munkaerő-piaci járulék. Összesen 34,5 % kerül levonásra a munkavállalók bruttó béréből (--- Adókedvezmények)
Munkáltatói járulékok: • 27 %-os szociális hozzájárulási adó. • Szakképzési hozzájárulás, a bruttó bér 1,5 %-a lesz (--- Adókedvezmények: - 25 év alatti pályakezdők, - az 55 év felettiek, - a gyereknevelésből visszatérő nők)
https://www.nav.gov.hu/ 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1995. évi CXVII. Törvényv a személyi jövedelemadóról
2016.10.18.
A létminimum megállapítása és összege
A létminimum összege - a módszertan szerint - azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő - szükségletek kielégítését. A létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi. • 25 éves hazai gyakorlata egy sajátos normatív számítást alkalmaz, amely az élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározására épül: az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) élelmiszer-normatívája alapján összeállított élelmiszer-kosár (egészséges táplálkozás + életkori sajátosságok figyelembe vétele). • + Tartalmazza az egyéb szükségletekre fordítandó összegek általányát
Forrás: Policy Agenda, Létminimum 2015, Budapest, 2016, 1-8.
• Definíció:
7
2016.10.18.
A létminimum élelmiszer kosarának ára és tartalma Forrás: Policy Agenda, Létminimum 2015, Budapest, 2016, 1-8.
• Aktív korú személynél a normatív élelmiszer-mennyiség többek között napi 81 g fehérjét (ezen belül 32 g állati fehérjét), 83 g zsírt, 356 g szénhidrátot, 800 mg kalciumot, 3500 mg káliumot, 13 mg vasat, 60 mg C-vitamint tartalmaz. • Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét az élelmiszerkosárban foglalt mennyiségeknek a konkrét időszakra jellemző árakon összegzett értéke adja. A kosár mennyiségeit a 2015. év átlagáraival szorozva, az élelmiszer-kosár pénzben kifejezett, egy aktív korú felnőtt élelmiszer-normatívájaként általunk számított értéke havi 24 246Ft. • A felnőttekéhez képest – a 14 éven aluliak 77%; a 60 évnél idősebbek 88 %
• • E kiadások tételes számbavételének konszenzuson alapuló • kivitelezése napjainkban – a szükségletek széles köre miatt – gyakorlatilag • megoldhatatlan. • Ezért statisztikai átlag • alapján történik a számítás. A • több fős háztartások esetében súlyozzák az egyes családtagok fogyasztását.
A létminimum számításunkba bekerült háztartások személyes kiadásaik 30,8%-át költik élelmiszerre. A kiadások 22,8%-át fordítják lakásfenntartásra, amely utóbbinak 69%-át háztartási energia vásárlására (azaz az összes személyes kiadás 15%-át). Egyéb fogyasztásukban csaknem 9% a közlekedésre fordított összegek. Egészségügyre, testápolásra 5%-ot költenek, míg telefonálásra 6,5%-ot. Ruházkodásra 3,6% jut, oktatásra, művelődésre, szabadidő eltöltésére pedig 5,3%.
Forrás: Policy Agenda, Létminimum 2015, Budapest, 2016, 1-8.
Az egyéb szükségletekre fordítandó összegek általány
8
2016.10.18.
Forrás: Policy Agenda, Létminimum 2015, Budapest, 2016, 1-8.
Létminimumérték a különböző típusú háztartásokban, 2015.
Forrás: Policy Agenda, Létminimum 2015, Budapest, 2016, 1-8.
Egy főre számítva – idősoros adatok (2005; és 2010-2015)
9
2016.10.18.
Egy főre számítva – idősoros adatok (2005; és 2010-2015)
Forrás: Policy Agenda, Létminimum 2015, Budapest, 2016, 1-8.
Nyugdíjas létminimum
A kötelező minimálbér Európában (2016. január) Nincs szabályozva 6 országban: • Ausztria, • Ciprus, • Dánia • Olaszország • Finnország • Svédország http://www.eurofound.europa.eu/observatories/eurwork/articles/working-conditions-industrialrelations/statutory-minimum-wages-in-the-eu-2016
10
2016.10.18.
Munkaerőpiaci diszkrimináció • Közgazdasági értelemben munkapiaci diszkriminációnak azt nevezzük, ha két, egyenlő termelékenységű, de valamilyen demográfiai adottság alapján megkülönböztethető csoport tagjai eltérő bánásmódban részesülnek. Ebben az esetben a piac a munkavállalók olyan személyes tulajdonságait is értékeli, amelyek nem függnek össze az egyéni termelékenységükkel.
Következmények: • komoly gazdasági és társadalmi veszteséggel jár; • a diszkriminált csoport tagjai kevésbé érdekeltek abban, hogy befektessenek az iskolázottságukba (=lemaradás újratermelődése); • csökkenti a termelés hatékonyságát, mivel az alkalmazottak kiválasztására, előléptetésére, bérezésére vonatkozó munkáltatói döntések nem optimálisak • a munkaerejük iránti kisebb kereslet miatt a diszkriminációt elszenvedő csoport foglalkoztatottsága csökken és bérük alacsonyabb lesz, mint más (egyező képességű) dolgozóké
11
2016.10.18.
A munkaerőpiaci diszkrimináció fajtái • A preferencia (előítélet) alapú diszkrimináció esetében egyes előítéletes munkáltatók (munkatársak, vevők) haszonérzetét csökkenti, ha egy bizonyos csoport tagjaival érintkeznek. • A munkáltatók a profit helyett a hasznosságukat maximalizálják, és az előítéletes munkáltatók magasabb bért hajlandók fizetni a kedveltebb csoport – azonos képességű – munkavállalóinak. • Emiatt kevesebb alkalmazottat vesznek fel magasabb költséggel, és alacsonyabb profitot érnek el, mint a nem előítéletes munkáltatók (Becker 1971).
• A statisztikai diszkrimináció során a munkáltatók nem személyes preferenciáik, hanem információhiány miatt diszkriminálnak. A munkáltatók nem ismerik a munkavállalók valós termelékenységét, csak az önéletrajzok és interjúk révén gyűjtött emberi tőkéjükre vonatkozó adatokat (például végzettség és munkatapasztalat). • A csoportbeli hovatartozásukat azonban érzékelik, ezért ha tapasztalataik (statisztikák) alapján átlagosan eltér két csoport termelékenysége, ezt döntéseikben figyelembe is veszik. • Gazdasági értelemben a statisztikai diszkrimináció hatékony, és nem előítélet következménye. • Ennek ellenére az igazságosság, illetve esélyegyenlőség elveinek ellentmond.
A megjelenés hatása a bérek alakulására (visible – non-visible minorities) Látható vagy láthatatlan kisebbség?
12
2016.10.18.
Integráló társadalom – intergráló marketing
Integráló társadalom – intergráló marketing 2.
13
2016.10.18.
A munkapiaci diszkrimináció mérésének nehézségei • közgazdasági definíciója elméletileg egyszerű, • a mértékének és hatásainak empirikus mérése – és ezért a bizonyítása is – rendkívül nehéz • Az ILO „Practice testing” módszere elterjedt nemzetközi viszinylatban • A tesztelés nem a bérkülönbségről, hanem már a munkakeresés során, a munkához jutás esélyének csoportok közötti eltéréseiről ad információt
Munkaerőpiaci diszkrimináció: svájci esetpélda / ILO Practice Testing Discrimination módszerével (Fibbi, 2006) • Két jelölt fiktív pályázatot nyújt be egy megjelent álláshirdetésre • Egyforma adottságúak (iskolai végzettség, nyelvtudás tekintetében) • Egy tényező eltérő: a vizsgálat demográfiai tényező, itt: származás (második generációs bevándorlók versus született svájciak) • Módszer: CV-k beküldése levélben 175 álláshirdetésre • Megkülönböztető bánásmód (előnyben részesítés) • Diszkriminatív bánásmód (szakmailag indokolatlan elutasítás) • Portugál, jugoszláv, török második generációs bevándorlók esetében • Pék, kőműves, eladó, órás, gépész, recepciós, felszolgáló, titkárnő pozíciók • Külön-külön alteregókkal a frankofón és a germanofón területeket illetően
14
2016.10.18.
ILO Practice Testing vizsgálat Francaiországban (Foroni, 2008) Post to be filled: Waiter/tress in a bar Form of initial contact: telephone call Aminata Bongo calls first: • Applicant: Yes, hello! Aminata Bongo speaking. I’d like to speak to Mr. XXXXX, please. • Employer: Speaking. • A.: Good morning, sir. I’m calling about the waitress job..[the line is bad and the applicant has to start again] • E.: But how did you hear about the job? • A.: At the ANPE.
Marion Roche calls • Employer: [name of the establishment], Hello? • Applicant: Yes, hello. Marion Roche speaking. Could I speak to Mr. XXXXX, please? • Employer: Err ... yeah? • A.: Thank you. • [a pause …] • E.: Yes?
• E.: The ANPE?
• A.: Yes, hello! Marion Roche speaking. I’m calling about the waitress job.
• A.: Yes.
• E.: Erm ... could you come and see me?
• E.: Oh yeah! Because I called the ANPE back to tell them the job was taken.
• A.: Yes..
• A.: Oh, all right! Too bad. Thank you. Goodbye.
• E.: I’ll give you the address. • (…) • The conversation continues for a minute while the employer
A magyar munkaerőpiacon diszkrimináció áldozatai a rendszerváltás óta: • • • •
a romák, a nők, az idősebb munkavállalók a megváltozott munkaképességű munkavállalók.
Ezekbe a csoportokba tartozik a munkaképes korú népesség közel kétharmada. (Fazekas-Scharle, 2012, 158 – 162) Emellett az ILO megkülönbözteti még nemzetközi viszonylatban a vallási / és a betegségek (Aids) alapján történő diszkriminációt is, amelyek Magyarországon jelenleg kevésbé nagy volumenűek. (Forrás: World of Work Magazine No. 47, June 2003: ILO: Workplace discrimination, a picture of hope and concern)
15
