A foglalkozás-egészségügy helyzete, helye a munkavédelem új szerkezetében
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum 2015. november 11.
70
%
60 50 1991
40
1995 2000
30
2005 2010
20 10 0
Csehország
Németország Spanyolország
Írország
Magyarország Macedónia
EU 27
Forrás: 5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey;
A munkahely bizonytalansága A munkaerő‐piaci részvétel emelkedésével párhuzamosan az elmúlt években a munkahely biztonságával kapcsolatos munkavállalói szorongások is fokozódtak.
25
20
15 2005 2010
10
5
0 magas képzettséget igénylő irodai munka
alacsony képzettséget igénylő irodai munka
magas képzettséget igénylő kétkezi munka
alacsony képzettséget igénylő kétkezi munka
(Azon munkavállalók százalékos aránya, akik vélelmezik, hogy a következő hat hónapban elveszíthetik az állásukat.)
40 35 30 25 20 15 10 5 0 20 óra vagy kevesebb
21-34 óra 1991
35-38 óra 1995
39-41 óra
2000
2005
42-48 óra
több mint 48 óra
2010
35 30 25 20
30,2
29
28,5 24,7
23
21
15
14,8
10
22
22
23,5 15,1
14,5
5 0 2000 erős zaj
magas hőmérséklet
2005 alacsony hőmérséklet
2010 veszélyes anyagok kezelése
Egészséget és biztonságot érintő kockázatok %
90 80 70 60
80
79
78 60
50 40 30 20 10 0
Forrás: European Survey of Enterprises on New and Emerging Risk -2009
58 38
38
100% neuro‐pszichiátriai állapotok
90% 80% 70%
16,00% 17,00%
60% 50% 40%
26,00%
10% 0% Am. J. Ind. Med. 2007
légzőrendszeri betegségek fertőző betegségek balesetek,erőszakos cselekmények
30% 20%
emésztőrendszeri megbetegedések
szív‐érrendszeri megbetegedések 32,00% rosszindulatú daganatok
Miniszterelnökség
EMMI
SZAKIRÁNYÍTÁS
Kormányhivatalok Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztály
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY szakfelügyelet
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály
?
?
Feladat: Munkáltatók ellenőrzése alapszolgálatok
szakellátó helyek
SZAKIRÁNYÍTÁS
OTH
NGM Munkafelügyleti Főosztály
1933
Országos Társadalombiztosítási Intézet Ólomvizsgáló Állomás
Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2014
2014. december 15. OTH Munkahigiénés és Foglalkozás‐ egészségügyi Főosztálya
Ország
Balesetbiztosítási rendszer
Munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzése
Egyéb (pl.: biztosítás)
Magyarország
Kötelező társadalombiztosítási rendszer Munkabaleset, foglakozási megbetegedés költségeit a munkáltatónak kell állnia
Munkavédelmi felügyelőség feladata: ellenőrzés, jogérvényesítés, szankcionálás, tanácsadás
Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal
Németország (16 szövetségi tartomány)
Önálló rendszer működik, ágazatonként >50 biztosító tagja a szervezetnek
Bajor Iparfelügyelet feladatai (4,8 millió munkavállaló): Munkavédelmi stratégia (Gemeinsame Deutsche Arbeitsschutzstrategie) Tanácsadás, jogérvényesítés, Szankcionálás
Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal
Ausztria
Nincs önálló biztosítási ágazat A kötelező biztosítás része a balesetbiztosítás (1,4%) Szervezet kezeli a balesetbiztosítást
4,3 millió munkavállaló 20 felügyelőség, 320 felügyelő A felügyelőségek szakhatóságok az engedélyezési területen A felügyelők feladata a tanácsadás és ellenőrzés. A munkáltatókat kockázat alapján sorolják
Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése tehetséges a biztosító társaságokkal
Svédország
Állami biztosító végzi Biztosítási összeg nem függ az ágazattól és a cég nagyságától
Nincs szükség kiegészítő biztosításra
Hollandia
Versenyszférába tartozik a balesetbiztosító Biztosítással kapcsolatos ösztönzők: bonus-malus rendszer, megelőző tevékenység előnye
7,7 millió munkavállaló, 260 munkavédelmi felügyelő Tájékoztatást előnyben részesítik az ellenőrzéssel szemben Tanácsadás, tájékoztatás Ellenőrzési tevékenység 7,76 millió munkavállaló Szándéknyilatkozat a munkavédelmi intézkedésekre vonatkozóan a munkáltató és a munkavállaló között Felügyelet végzi a jogszabályok betartatását
Dánia
Magánbiztosítók (az államot képviselik) Az egészségügyi és baleseti ellátás ingyenes. A biztosítási díjat a kockázatok és a piaci viszonyok határozzák meg. Ágazatonkénti ún. biztosítási ráták vannak és ennek megfelelően eltérő %ot kell befizetni a biztosító felé. Ahol foglalkozási megbetegedés fordult elő, ott a cégeknek a Foglalkozási Megbetegedés Alapba kell befizetést eszközölni
2,3 millió munkavállaló, 450 felügyelő Stratégia: hiteles hatóság - fókusz a legfontosabb munkakörnyezeti tényezőkre - fókusz a mikrovállalkozásokra és az új vállalkozásokra Kockázatalapú ellenőrzés
Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal
A munkavédelmi szolgáltató cégeknek tanúsítottnak kell lenniük. Jelenleg 50-60 ilyen cég van Dániában. - 11 ágazati munkavédelmi tanács működik - Munkavédelmi hatóság
„10. § A következő iparágak megkezdése és gyakorlása engedélyhez kötött:
a) b) c) d) e) f) g) h) i)
fogadó, vendéglő, korcsma, sörház, pálinkamérés, kávéház és kávémérés tartása; a zsibáruskodás; a foglalkozást közvetitő és a cselédszerző üzlete; a kéményseprés; a rendes járati időhöz kötött személyszállitás; azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállitó eszközöket tartanak készen, vagy szolgálataikat ajánlják; az épitő mester ipara; mérges anyagok és gyógyszerek készitése és a velük, valamint a gyógyszerfélékkel való kereskedés; robbanó szerek készitése és a velük való kereskedés.”
„114. § Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesiteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztositására szolgál.”
1985. ÉVI 161 EGYEZMÉNY, a foglalkozás‐egészségügyi szolgálatokról (Magyarország 1988‐ban ratifikálta)
„Minden tagállam vállalja, hogy … a gazdasági tevékenység minden ágazatában, … minden munkavállalóra kiterjedően … foglalkozásegészségügyi szolgálati rendszert fejleszt ki.” Feladatai: - egészségi kockázatok azonosítása, becslése - munkahely környezet és termelési gyakorlat elemeinek ellenőrzése - tervezési és munkaszervezési tanácsadás (munkahelyek kialakítása, gépek, berendezések megválasztása, alkalmazott anyagok stb.) - új berendezések egészségre gyakorolt hatásának elemzése, értékelése - tanácsadás - alkalmassági vizsgálatok - munkafeladatok munkavállalóhoz való adaptálása - szakmai rehabilitációban való közreműködés - üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések elemzése
„Mvt.58. § (1) A munkáltató …. valamennyi munkavállalójára kiterjedően … előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. ” 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
Foglalkozás‐egészségügyi szakmai tevékenység, gyakorlat ennél szélesebb körű!
Multidiszciplináris és multiszektorális tevékenysége mellett közreműködik a munkahelyi egészségvédelemmel-, biztonsággal foglalkozó, illetve a szakterület vonatkozásában releváns más szakemberekkel (vállalati és vállalaton kívüli), az illetékes hatóságokkal, a munkaadókkal, a munkavállalókkal és képviselőikkel. Szakmai alapjait tekintve ez egy jól kidolgozott és jól összehangolt rendszer, amely meghatározott, nem nélkülözhető, alapvető szereplője az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési feltételek biztosíthatóságának, a munkavállalók egészségkárosodása megelőzésének.
munkabiztonság
Foglalkozásegészségügy
munkahigiéne
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok által végzett tevékenység, nem helyettesíti, nem helyettesítheti a munkáltató egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés biztosítására irányuló kötelezettségét!
XVII. cikk „(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.” Magyarország Alaptörvénye
Foglalkozás‐egészségügyi orvosok számának alakulása (1996‐2014) 4000 3500 3000
2 596 orvos
2500 2000
886; 34%
1500
1710; 66%
1000 500
Kizárólag foglalkozás‐egészségügyi tevékenységet folytatók
0
Egyéb tevékenységet is ellátók
Ápolók száma: 2018 fő Egyéb diplomások száma: 217 fő
Nemzetgazdasági ág
Ellátott munkavállalók száma (fő)
Alkalmazásban állók száma
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
37.279
69 134
75.300
78 300
Bányászat, Feldolgozóipar;
445.984 80.493
501 400 96 206
681.300 108.300
486.696
451 971
405.437
Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás; Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; Információ, kommunikáció; Pénzügyi, biztosítási tevékenység; Ingatlanügyletek; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Humán-egészségügyi, szociális ellátás; Oktatás; Művészet, szórakoztatás, szabad idő; Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet 2013 2014
Ellátottság (%)
!
699 000 110 000
49,5 65,5 74,3
88,3 71,7 87,5
588.400
606 300
82,4
74,5
467 301
657.600
606 300
61,7
68,0
!
216.448
196 601
294.300
341 500
73,7
57,6
!
201.381
213 005
293.500
301 000
68,6
70,8
2.716
3 710
nincs adat
4.148
4 390
nincs adat
Foglalkozás‐egészségügyi alapszolgálatok összes forgalmának alakulása ellátási formák szerint (2014)
Ellátási formák Munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálatok
száma 2 124 945 (65,2%)
Népegészségügyi szűrővizsgálatok
412 871 (12,7%)
Sürgős ellátás
52 900 (1,6%)
Gondozási esetszám
386 572 (11,9%)
Egyéb gyógyító ellátás
279 700 (8,6%)
Vizsgálatok típusa Előzetes alkalmas
Vizsgálatok száma
590 501 580 890
nem alkalmas
5 261
ideiglenesen nem alkalmas
4 350
Időszakos alkalmas
1 297 127 1 285 396
nem alkalmas
6 010
ideiglenesen nem alkalmas
4 350
Soron kívüli
55 316
alkalmas
50 224
nem alkalmas
3 212
ideiglenesen nem alkalmas
1 880
Záró vizsgálat
35 895
orvos – „beteg” találkozás + megelőző gondozói tevékenység, sürgősségi és egyéb ellátás:
2,3 millió esetben
14000 12511 11697
12000 10416
12966
12900
11898
10730
10590
10000 8687
8000 6867
7145
6000 4000 2000 0 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Fiatalkorúak, terhesek, stb; 15399; 5,1%
Rehabilitált, gondozott betegek; 31620; 10,4%
Egyéb; 12354; 4,1%
Foglalkozási (elfogadott) megbetegedés miatt gondozottak; 822; 0,3% Szív‐érrendszer; 108116; 35,5%
Emésztőszervrendszer; 18069; 5,9%
Légzőrendszer; 23314; 7,7%
Idegrendszer; 11647; 3,8% Anyagcsere; 37492; 12,3%
OEP – E-alap?
Mozgásszerv; 45473; 14,9%
Népegészségügyi szűrővizsgálatok
■ munkabalesetek ■ foglalkozási betegségek ■ munkával kapcsolatos egészségi kockázatok ■ betegség miatti távollét ■ munkaképtelenség ■ betegség előfordulása ■ munka minősége ■ munkahelyi egészségfejlesztő tevékenységek ■ reintegráció/rehabilitáció ■ munkavédelmi intézkedések teljesítése ■ munkavédelmi intézkedésekre fordított kiadások Forrás: EU WorkHealth Project
Összes munkabaleset 20500
Súlyos munkabalesetek alakulása
19.948
20000
19.661
19500 19000 18500
18.454
18000 17.295
17500 17000
17.025 17.122
16500 16000
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
173 173 158
140 112
99 95 80 62
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Munkabaleseti ráta, megyénként
”E” ‐ Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék‐gazdálkodás, szennyeződés‐mentesítés ágazat (8,6) ”H” ‐ Szállítás, raktározás (8,4) "C" ‐ Feldolgozóipar (7,6)
75
2009 2010 2011
74 78 78 78
2012 2013
Halálos
15500
187
Egyéb súlyos és súlyos csonkulásos
Összes súlyos
Halálos munkabaleseti ráta, megyénként
"F" – Építőipar ágazatban (10,04) "A" ‐ Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (7,26) ”R” ‐ Művészet, szórakoztatás, szabadidő (5,47)
Forrás: Jelentés a Kormány részére a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről
WHO, Foglalkozási megbetegedések megelőzése, 2013
Bejelentett foglalkozási megbetegedések 2500
2371 2053
2000 1347
1280 958
901
1161
1156 854
1000
567 481 488
500
541
675 473 339
187 280
254
274
245
2011
1500
2010
1485
120
168
191
2013
2014 5
2014
2012
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
4,4
2013
25
1991
1990
0
22,8
22,1 20,5
19,9 19,6 19
20 15,9
16,6
17,5 15,1
14,4
15
100 000 aktív keresőre jutó eset
18,2
12,6 12,7
14 12,3
10
8,8 7,2 6,6 7,2 6,6 4,8
5
3,2
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0
A munkavégzésből eredő munkahelyi megterhelés Fizikai munkát végző munkavállalók • • •
könnyű fizikai munkát közepesen nehéz fizikai munkát nehéz fizikai munkát
• •
hőexpozícióban hideg expozícióban
638.487 fő 491.268 fő 85.685 fő 31.010 fő 26.074 fő
Szellemi tevékenységet végzők • •
fokozott pszichés terhelésnek (közülük képernyő előtti munkát végez 451.754 fő) Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának
739.823 fő 192.182 fő
Fizikai kóroki tényezők Exponáltak (kitettek) száma ebből zaj helyileg (kéz-kar) ható vibráció egésztest vibráció túlnyomás alatt végzett munka ionizáló sugárzás nem ionizáló sugárzás
Vegyi anyag megnevezése
256.724 180.388 20.086 23.829 151 13.163 19.107
Biológiai kóroki tényezők 670.727 exponált (51,5 % vírusok, 41,2 % baktériumok, 4,5 % gombák és 2,7 % paraziták)
Pszichés terhelésnek kitett munkavállalók száma: 739.823 fő Pszichoszociális kóroki tényezők által érintettek száma: 192.182 fő Járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben dolgozók száma: 340.802 fő Baleseti veszéllyel járó kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók: 356.032 fő
Anilin Arzén és vegyületei Benzol Benzol egyéb aminovegyületei (pl. dimetil-anilin) Benzol egyéb nitrovegyületei (pl. nitro-klór-benzol, acetanilid) Dimetil-formamid Dioxan (dietilén-dioxid) Etil-benzol Etilén-oxid Fenol Halothán Higany (szervetlen higany és vegyületei) Kadmium és vegyületei Kobalt Krómvegyületek lzocianát Mangán Metil-bromid Metil-klorid Nátrium-alumínium-fluorid (kriolit) N-hexán Nikkel Nitro-benzol Nitrogén-oxidul (dinitrogén oxid) növényvédő szerek (valamennyi I. és II. forgalmi kategóriába sorolt szer) Ólom és vegyületei Rákkeltő vegyi anyagok (külön jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek e listán nem szerepelnek) Szelén Szén-diszulfid (szénkéneg) Szén-monoxid Szén-tetraklorid (tetraklór-metán) Sztirol Tetraklór-etán Toluol Triklór-etilén Trinitro-toluol (trotyl) Tüdőfibrózist okozó porok Vanádium Vinil-klorid Xilol
Exp. száma 213 103 4899 369 509 464 29 1351 377 951 636 361 516 1197 2572 925 415 17 49 89 1135 1922 754 1943 3704 4556 5273 105 90 1126 63 2280 32 5485 323 157 3220 11 179 5591
Foglalkozási betegség gyanúja 120 %
100 24,5 80
60
44,1 17,6
53,2
22
40
30,4
20,8 21,2
20
26,5
14,3 0
10,2
1,3 alultájékozottt
közepesen tájékozott gyakran
közepesen
ritkán
jól tájékozott nem
Bejelentett esetek megoszlása a foglalkozási betegség gyanúját bejelentők szerint 100% 124
90% 158
104
29
33
30
16
74
60%
18
12
20
66
110
79
20
38
64
50% 40%
19
17
82 33
18
104
80% 70%
12
285 189
257
51
74 84
45
30%
37
52 43
85
28
20% 10%
184 93
106
87
47
2005
2006
2007
71 18
20
2010
2011
52
28 17
17
2013
2014
0% 2003
2004
"OMFI"
alapszolgálat
2008
2009
szakellátó hely
egyéb orvos
2012
FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK ARÁNYA ÖSSZEVONT KÓRFORMÁK SZERINT
Egyéb megbetegedések Csontok, ízületek, inak megbet. Ionizáló sugárzás ált.ok.betegség Ipari mérgezés Egyéb fertőző megbetegedés Tuberkulózis Hepatitisz Zoonózisok Egyéb légúti megbetegedés Szilikózis Vibráció okozta betegség Zaj okozta halláskárosodás Bőrbetegségek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA
Kiemelt egészségpolitikai célok:
Valamennyi munkát vállaló és végző ember egészségének és biztonságának hatékony védelme.
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások prevenció-központú fejlesztése a szolgálat rendszerének átalakításával
A foglalkozás-egészségügyi rendszer hatékony irányítási rendszerének megteremtése;
A foglalkozás‐egészségügyi szolgálatot javasolt úgy átalakítani, hogy képes legyen a munkavállalók egészségének nyomon követésére és az egészséget nem veszélyeztető munkahely megteremtésében való közreműködésre, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzésére. Az üzemegészségügy és a foglalkozás‐egészségügy több évtizedes tevékenységének számos sikere mellett, a tapasztalok alapján, a szakmai értékekre építve kell meghatározni a jövő foglalkozás‐egészségügye továbbfejlesztésének irányát, világos, áttekinthető rendszerét, feladatait.
17. § (1) A foglalkozás‐egészségügy feladata, hogy a)
az egészségügyről szóló törvény szerinti munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket;
b)
kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;
c)
meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos össz‐megterhelését;
d)
a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit;
e)
a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát;
f)
a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre;
g)
fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a várandós nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során;
h)
a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen,
i)
a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a munkaképes korosztály számára a szervezett munkavégzés keretében, az egészséges életmód tekintetében, valamint a fertőző és krónikus nem fertőző megbetegedések megelőzésében a háziorvossal együttműködve gyógyító‐megelőző feladatokat láthasson el.
(2) A foglalkozás‐egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat a miniszter rendeletben határozza meg.
Megoldásra váró legfontosabb szakmai kérdések: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐
szakmai feladatok maradéktalan ellátása (ILO 161, 89/391 EGK) átlátható működés + szakmai felügyelet (akkreditáció?) személyes közreműködés (alvállalkozói rendszer!) finanszírozás beutalási jogosultság népegészségügyi programokban való közreműködés
Új szakmai feladatoknak való megfelelés
•
az új és az újonnan felmerülő kockázatok okozta foglalkozási megbetegedések megelőzése (kockázatkezelés)
•
a demográfiai változások hatásainak kezelése (munkaegészségügyi feladatok)
Szakmai feladatok Demográfiai változások Globalizáció és a munka változó világa
Demográfiai változások idősödő populáció – a 60 év felettiek száma ~2 millióval nő évente nő az idősödő munkavállalók aránya a foglalkoztatottak között növekszik az elmúlt 10 évben a nők foglalkoztatási aránya (2020‐ra 75%) korai nyugdíjba vonulás – váz‐ és izomrendszeri betegségek, mentális betegségek, kevés megváltozott munkaképességű ember a munkahelyeken
Európai népesség
Nő
Év
Férfi
% Férfi (2060)
Forrás: EU OSHA
Nő (2060)
Férfi (2010)
Nő (2010)
GLOBALIZÁCIÓ ÉS A MUNKA VÁLTOZÓ VILÁGA
Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás
Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás
Globalizáció, vállalatok szerkezeti átalakulása (outsourcing), információs és kommunikációs technológiák elterjedése
Mozgásszegény életmód a munkahelyen – fizikai inaktivitás
Szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések gyakorisága
atipikus foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, munkaerő kölcsönzés)
munkahely bizonytalansága, intenzívebb munka (rugalmas munkaszervezés – „folyamatos” rendelkezésre állás), KKV-k
fokozott egészségi és biztonsági kockázatok
Munka‐magánéleti problémák Depresszió Szorongás Szolgáltatás és tudás alapú gazdaság – egészségügy, szociális ágazat – nyomasztó munkakörülmények, rosszul fizetett munka, magas érzelmi terhelés, erőszak, zaklatás
Foglalkozási megbetegedések felismerése ‐ multidiszciplinaritás Foglalkozás‐egészségügy expozíciós nyilvántartások kockázatelemzés (közreműködés!) – valamennyi egészségkárosító kockázat ismerete + rendszeres kontrollja (munkahelyi bejárás/szemle) mennyiségi kockázat‐értékelés eredményei (mérési eredmények) + időbeni változás is munkaanamnézis + expozíciós anamnézis (expozíció időtartama is) munkahelyen alkalmazott megelőző intézkedések (beleértve az egyéni védőeszközök használatát) adekvát előzetes és időszakos orvosi vizsgálati eredmények + egyéb releváns egészségi anamnézis kiegészítő szakorvosi vizsgálatok (előzetes, időszakos, foglalkozási megbetegedés gyanúja) munkaidő/munkarend rehabilitációs intézkedések + munkavállaló reintegrációja (munka adaptálása a munkavállalóhoz)
Más szakértők ‐ munkahigiénikus ‐ (munka)pszichológus ‐ ergonómus ‐ egyéb (pl. gyártástechnológus)
Népegészségügyi célú és egyéb (célzott, érdemi, a tevékenység jellegének és expozíciós viszonyainak megfelelő és nem öncélú) munkahelyi szűrővizsgálatok eredményei Vulnerábilis csoportba tartozók Munkaadó + érdekképviseletek (munkavédelmi képviselő, szakszervezet stb.) Munkavédelmi hatóság (megfelelő képzettség + megfelelő létszám)
Foglalkozási megbetegedések hatékony felismerése és megelőzése néhány fontosabb aspektusa
világos, egyértelmű, a foglalkozási eredetű egészségkárosodások profilaxisát és korai felismerését preferáló jogszabályi háttér azonosítható, átlátható, megfelelő szakmai kontrollal rendelkező, egységes szakmai elvek és azonos szakmai színvonalon működő foglalkozás‐egészségügyi szolgálat + tisztességes finanszírozás! munkáltatók jogkövető magatartásának ösztönzése + elégséges, szakmailag felkészült hatósági kontroll munkáltató és az érdekképviselet(ek) együttműködése a munkavédelem területén hatékony munkavédelmi és munkaügyi felügyelet, amely támogatja is a FESZ munkáját adatgyűjtés tájékoztatás tárcaközi együttműködés ! (munkabiztonság + munkaegészségügy + munkaügy + szociális ellátás)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
