A földrajz fejlődése a kapitalizmus korában
Livingstone
Kőrösi Csoma Sándor
Stanley Magyar László
Dr. Lakotár Katalin
Társadalmi háttér Gyarmatok szerepe: nyersanyagok szállítói, gyáripari termékek piacai felfedezés, hódítás
területi kutatómunka
felfedező- és kutatóexpedíciók sokasága természettudományokra poztív hatás, kutatások specializálódást segítik eredmények a gazdasági életben hasznosulnak profitot növelnek termelést szolgáló tudományokat támogatja a tőke - felfedező expedíciók folyamatosan csökkennek, kutató tevékenység nő a század folyamán
XIX. sz. első fele: tudományágak szétválása, ismeretek gyarapodása analízis - természeti jelenségeket elkülönülten szemléli, egyre apróbb részleteket vizsgál Okok: - előző korokban a természettudományok leíró jellegűek -leírt jelenségek területi elterjedésének és területi különbsé-gének ismerete gyarapodott térben együttlevő jelensé-gek kölcsönös összefüggésére az utazók jönnek rá először -otthon dolgozó tudósok tudományágak elmélyítése jelenségek eredetét, fejlődését vizsgálják fejlődés törvényeinek vizsgálata, megismerése fejlődés egyetemes elvének felismerése
-nem a jelenségek térbeli kapcsolata, kölcsönös viszonya a kutatás tárgya, hanem külön-külön időbeli kiterjedésük jelenségcsoportok szerint differenciálódó tudományágak természeti földrajz mint egységes tudomány megszűnik -ágazatok szétválása a kutatóexpedíciókon : specialisták egyidejű tevékenysége külön írják a megfigyeléseket, egyes fejezetek izoláltak geológia, meteorológia, növénytan, állattan, kartográfia „kivételes” utazók is vannak: érdeklődés és képesség a jelenségek összefüggéseinek észrevételére, környezet mint táji együttes szemlélésére
XIX. sz. második fele: újjászületett természeti földrajz kibontakozása feladatának, tárgykörének, vizsgálati szempontjának tisztázása -elterjedéstan: csak a hol? kérdésre adjon választ térkép minden más kifejezési formát –pl. leírást- feleslegessé tesz geodézia és kartográfia megoldja helye földrajz=topográfia
földrajznak így nincs
- új vélemények az elterjedéstan mellett: földrajz okozati kapcsolatok, kölcsönös összefüggések tudománya egyes jelenségekkel ne foglalkozzon –pl. légkör jelenségei -, csak közöttük levő összefüggésekkel kapcsolattudomány
- legtúlzóbb vélemény: földrajz a földi tudományok felett áll, arra hivatott, az elavult filozófia szerepét vegye át •Földtudományoknak olyan ágai fejlődtek ki, pl. geológiából geomorfológia, meteorológiából klimatológia, amelyek egymás felé közelítettek fokozatosan új természeti földrajz - egyes folyamatok elszigetelten nem értelmezhetők, más folyamatokkal mutatkozó térbeli kapcsolataikban is meg kell vizsgálni általános természeti földrajz emberföldrajz belőle sarjad ki
Földrajz tárgya alapján történő elkülönítése más tudományoktól -regionális keret legfőbb cél valamennyi ott előforduló jelenség kölcsönös összefüggéseinek megállapítása jelenségek kölcsönhatásaik alapján regionális téregységekre bonthatók egyedi jellegük alapján súlyponti eltolódás az általános földrajzról a leíró földrajz felé -regionális téregység olyan vizsgálati tárgy lett, amivel más tudomány nem foglalkozik ilyen típusú kutatások nélkülözhetetlenek - túlzó nézet: általános földrajzot a geográfiából kirekeszteni
Karl Ritter 1779-1859 - Humboldt fiatal kortársa - Berlinben egyetemi tanár - történeti alapképzettségű, földrajzi ismereteket államismékből nyeri - modern földrajz egyik megalapítója 1817: „Földrajz, a természethez és az emberi történethez való viszonyában” •leíró földrajz csak a földfelszínre terjed ki kisebb téregységekre tagolja
világrészekre,
természet és emberi történet kölcsönhatásainak vizsgálata folytonos és mindenütt jelenlevő befolyás elemzése, amelyet a természeti környezet népek, államok, emberiség történetére gyakorol
Ritter határozott feladatkört jelölt ki a leíró földrajznak: természeti környezet programszerű figyelembe vétele saját programját a maga által kijelölt szinten nem tudja megvalósítani Johann Gottfried Herder (1780-as évek) felfogása a természet és a történelem kapcsolatáról: a történelem az emberiség fokozatos nevelődése a humanizmusra Ritter: a Föld az emberiség nagy nevelőháza természeti hatásokat térképről „olvassa le” egy terület fejlő-désének legfontosabb tényeit „kihámozta” azok környezetben rejlő okát bizonyította bármi áron minden földi egységnek más előre elrendelt szerepe van az emberiség nevelésében determinista milliőteória
teleológia: szó szerinti értelmezésben „a célok tana”, a dolgoknak a cél szempontjából való fölfogása, az a felfogás, hogy bizonyos dolgok egy bizonyos cél elérése érdekében, azokat szolgálva jöttek létre vagy léteznek. A természeti jelenségek célszerűségéről, célirányosságáról szóló idealista filozófiai felfogás; a természet és a társadalom mozgása eleve meghatározott, valamilyen külső szellemi erő által megjelölt cél irányába halad; isteni gondviselésbe vetett hiten alapul, tudományos kutatással még fel nem tárt területeket isteni teremtés és irányítás segítségével magyarázza. A teleológia (gör. telosz = cél + logosz = tan) a célról és célszerűségről szóló tanítás, mely szerint az emberi (antropocentrikus teleoló-gia), a természeti és a történelmet is célok határozzák meg, irányít-ják. A céltételező lehet maga az ember, de lehet egy világon kívüli lény (transzcendens teleológia), vagy éppenséggel a dolgokban lévő lényeg (immanens teleológia).
Ritter tanítványai elvetik a teleologikus szemléletet részproblémák megoldása fejlesztik a kölcsönös összefüggések vizsgálatát, természeti ismeretük bővebb természetföldrajz szükségességére ébrednek rá
Újjászülető természeti földrajz első ága: geomorfológia
felszíni formák kapcsolata
1. a belső erőkkel 2. kéreg kőzetanyag felépítésével 3. kéreg szerkezetével
genetikus alapokra helyezkedő geomorfológia első művelői geológusok földrajztudomány erősen geológiai beállítottságú
Eduard Suess (1831-1914) osztrák geológus azAlpokból és Afrikából származó fossziliák alapján Eduard Suess felvetette: valaha egy belső tenger volt Laurázsia és a Gondwana IIt(jura) alkotó kontinensek között Föld e két kontinense egyetlen szuperkontinensként létezett, melynek neve Pangea
Gondwana /javaslat/ Eduard Suess 1883
1885: A Föld arculata c. könyvében kifejti erre vonatkozó biológiai, paleontológiai és sztratigráfiai érveit nem jutott el a konti-nensvándorlás eszméjéhez, mivel a Föld zsugorodását tételezte fel
Föld térbelileg differenciált zsugorodási üteme miatt a kéreg egyes területei mélyre süllyedtek, míg mások szárazulatok maradtak - megalkotta a Gondwana, a Tethys-tenger nevet , a bioszféra kifejezést
Albert Heim (1849-1937)
Untersuchungen über den Mechanismus der Gebirgsbildung im Anschluss an die geologische Monographie der Tödi-Windgällengruppe (1878) Handbuch der Gletscherkunde (1885) Geologische Karte der Schweiz (1894)
John Wesley Powel (1834-1902) száraz éghajlatú vidékek felvételező geológusa 1875: The Exploration of the Colorado River and Its Canyons 1876: Report on the Lands of the Arid Regions of the United States
Ferdinand Richthofen (1833-1905) geológusból lett geomorfológus hatása a legnagyobb a földrajztudomány továbbfejlődésére 1883: „A mai földrajz feladatai és módszere”
A földrajz a földfelszínnek és vele okozati összefüggésben álló dolgoknak és jelenségeknek a tudománya történeties jellegű tudományból természettudománnyá válik a földrajz
Földrajz feladata, tanulmányozás köre: - felszín formakincse - kőzetanyag szerinti tagozódása
kettő összefüggése
hatásuk a légkör az élővilág az emberi kultúra jelenségeiben egyirányú hatások helyett kölcsönhatás Richthofen elismeri az általános és leíró földrajzot általánost tartja magasabb rendűnek: ez jut el a törvényszerűségek megállapításáig -mai geomorfológiától eltérő vonás: erősen támaszkodik a geológiára, végső célja a geológiai folyamatok magyarázatához ad segítséget
Selyemút ("Seidenstraße", "Seidenstraßen") elnevezést először Richthofen használta 1877-ben Kína c. művében -bejárta az Észak-kínai-alföldet, Kína belső tájait, a löszvidékeket, tanulmányozta a lösz morfológiáját
William Morris Davis (1850-1934) 1912: „A földfelszíni formák magyarázó leírása” -formakincs első rendezője elsődleges kategóriákat exogén erők szerint állapítja meg -külön kategória pl. folyók, gleccserek, szél felszínalakítása során kialakult formák -csoporton belül további formákat a működés által elért stádiumhoz igazítja -belső erőktől függő szerkezet Exogén folyamatok a légköri jelenségektől függnek ugyanolyan fontos, mint a geológia
klimatológia
Megfogalmazza a ciklustant: minden lepusztulási folyamat eljut valamilyen végső stádiumig, majd az egész folyamat megismétlődik, ha a belső erők új térszíni egyenetlenséget teremtenek erózióciklus – ma tudjuk, csak a folyóvíz eróziójával kapcsolatos folyamatoknál igaz - sokféle erőhatásra jönnek létre a formák erőhatás szerinti csoportosítás túlhaladott ma: formákból indul a rendszerezés
Klimatológia - művelői elsősorban meteorológusok fejlődése a meteorológiával párhuzamos eredményeit geográfia igénybe veszi hatása a földrajz minden ágában növekvő Humboldt: izoterma fogalmát vezeti be megkülönbözteti a szárazföldi-tengeri, hegyi síksági klímát Vladimir Köppen (1846-1940) klímahatárokat hőmérsékleti és csapadékértékek kombinációja adja 5 főöv: A = trópusi öv
B = száraz öv
C = meleg mérsékelt öv D = boreális öv E = poláris és magashegységi éghajlat
Köppen éghajlati modellje
Köppen éghajlati térképe
Növényföldrajz
- művelői ma is botanikusok
Humboldt jelzi kezdetét: vegetáció tájképi jellegre hasonló - pl. esőerdő, szavanna – egységeinek megkülönböztetése Növényökológia: éghajlathoz, talajhoz való alkalmazkodás alapján növénytársulások ökológiai növényföldrajz Talajföldrajz Vaszilij Vasziljevics Dokucsajev (1846-1903) -talajok vizsgálatát egyoldalú kőzettani alapról klimatológiai-biológiai alapokra helyezi először a feketeföldről fedezi fel, hogy elterjedése nagy éghajlati, egyben vegetációs övekkel esik egybe 1883: talaj és növényzet közötti kölcsönhatás 1879: talajrendszertan talajok természetes rendszertanán alapul szilárd kéreg, légkör, élővilág kölcsönhatása - talajok övezetes elhelyezkedése
Az emberföldrajz kialakulása
A fejlődési vonal
-XIX. sz. első fele: közgazdaságtanban megjelenik a természeti környezet egyes hatásainak hangsúlyozása földrajzi fekvés – kereskedelem talaj minősége – mezőgazdaság domborzat, vízhálózat, éghajlat, talaj gazdasági jelentősége -kapitalizmus árutermelő jellege lentőségű
kereskedelem kiemelkedő je-
-gyarmatszerzés, tőkekivitel szükséges mezőgazdasági, ipari ágazatok területi eloszlásának, országok termelési sajátosságainak ismerete kereskedelmi földrajz gazdasági földrajz 1867: Karl Andrée: „ A világkereskedelem földrajza”
1882: Wilhelm Götz értekezése a gazdasági földrajz feladatairól tények regisztrálása hol?
fogalom először jelenik meg
lokalizált gazdasági statisztika
termelés térbeli különbségeit csupán leírja természeti környezet egyirányú hatása közgazdaságtannal szoros kapcsolat nem alakul ki
B fejlődési vonal Richthofen-féle természeti földrajzból indul elméleti
gyakorlatias gazdaságföldrajzzal szemben fejlődés is jelen van
földfelszínnel, vele okozati kapcsolatban álló jelenségek beri tevékenységek vizsgálata emberföldrajz
em-
Friedrich Ratzel (1844-1904) Anthropogeographie (1882) Politische Geographie (1897) -emberföldrajz természeti földrajz egy ága -feladata: földfelszínből kiinduló hatások vizsgálata, amelyek emberi-társadalmi jelenségek felé irányulnak miliőteória, alaposabb természeti ismeretekkel földrajzi determinizmus természeti környezet túlértékelése, társadalmi-gazdasági hatótényezők mellőzése politikai földrajzi művében is megjelenik
Paul Vidal de la Blanche (1845-1918) -túlzott determinizmust elveti -fő feladatnak tekinti: környezet és társadalmi jelenségek konkrét összefüggéseinek megismerése megoldási mód: regionális kutatás tájmonográfia földrajzról leíró földrajzra helyeződik át
súlypont általános
Ezen irányzatok mellett új felfogás jelenik meg: az emberföldrajz is foglalkozzék tárgyi valóságokkal képviselői: Vojejkov, Schlüter, Brunbes
Új felfogás gondolatmenete: Földrajz = természeti + társadalmi földrajz tárgyi valósággal
egyoldalú hatásokkal foglalkozik
természeti folyamatok emberre gyakorolt hatásai emberföldrajz is tárgyi valósággal foglalkozzon: magával az emberrel, mint felszínt benépesítővel, emberi alkotásokkal, amelyek a táj részei műtáj keletkezése, fejlődése szántóföldek, utak, települések Fő kérdés: hogyan hat az ember a környezetre? megfordul
ratzeli gondolat
Különböző irányzatok az emberföldrajzon belül sok, kölcsönhatás kutatók
túlzó morfológu-
Új irány: a környezet kényszer helyett lehetőségként jelenik meg
posszibilizmus:a tényezők közül csak egy a természet lehetőségeket kínál a társadalom, az egyén számára -milyen módon tud élni egy adott társadalom a természeti környezet nyújtotta adottságokkal - a kulturális szint, a szellemi örökség határozza meg -az ember, a természeti lehetőség adta korlátok között alkalmazkokodik környezetéhez a természetet saját szükségletei szerint átalakítja minél magasabb szinten áll egy társadalom, annál szélesebb a lehetőségek köre, kisebb a természeti tényezők szerepe
Leíró földrajz -korszakokon áthaladva mindig volt, tartalma, fölrajztudomány egészéhez való viszonya változott kozmográfiák, államismék, történeti színezetű leíró földrajz, tájmonográfiák -térbeli kereteken belül vizsgálódik
döntő az elhatárolás kérdése
tájelhatárolás elveinek kidolgozása, Föld tájrajzi tagolása tájrendszertan tájövek - éghajlati-növényföldrajzi alap Két nagy jelentőségű, többkötetes munka: 1920-as évek -Vidal és Gallois szerk. :„Géographie universelle” - Klute szerk.: „Handbuch der Geographischen Wissenschaft”
Felfedező és kutató utazások -felfedezések főleg a szárazföldek belsejében -tudományos megismerést szolgáló utazások -kutatóexpedíciók
Ázsia -szibériai expedíciók, Kaukázus, Belső-Ázsia, Kína, elő-India, Hátsó-India Humboldt, Fedcsenko, Przsevalszkij, Sven Hedin, Ricthofen Reguly Antal, Vámbéry Ármin, Széchenyi Béla, Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő, Kőrösi Csoma Sándor
Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij (1839-1888) Ázsia-kutató, orosz földrajzi utazó és felfedező 1870-1880-as évek –5 expedíció Belső-Ázsiai területekre – első európaiként látta meg a Lopnor tavat – TaklaMakán k-i pereme Utazásai során eljutott: Usszuri folyó, Amur forrása, Góbi sivatag, Peking, Jangce, ÉTibet, K-Turkesztán, Lop-nor tó, Tiensan, Tarim folyó
Sven Anders Hedin (1865 - 1952) földrajztudós, felfedező, utazó, térképrajzoló, fényképész, utazási író, könyvillusztráló -Perzsia, Mezopotámia, Orosz-Turkesztánt, Pamír, Takla Makán, Küenlan hegyvidék, India Ény.-i része, Dél-Tibet, felfedezte a Sutlej forrását és a Transzhimalája hegységet -1927-ben kínai, svéd és német tudósok társaságában 7 évig tartó expedíciót vezetett Belsõ-Ázsiába, a Góbi sivatagba és K- Turkesztánba meteorológiai, archeológiai és földrajzi kutatások céljából.
gróf Széchenyi Béla (1837-1908) 1877. december 4: közép-ázsiai utazás kísérői: Lóczy Lajos geológus, Kreitner hadnagy topográfus, Bálint Gábor nyelvész Bejárták Indiát, Japánt, Jáva szigetét, Borneót, Ny-Kínát, Thaiföldet
Lóczy Lajos (1849-1920) geológus, geográfus, egyetemi tanár, földrajztudós, az MTA tagja 1877-1880-as kínai expedícióról készített monográfiában írta le először a Himalája áttolódásos tektonikáját, valamint a Transzhimalája vonulatot (Sven Hedin előtt), megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiáját, a terület fosszilis emlősei és puhatestűi leírásában úttörő munkát végzett Royal Geographical Society tiszteletbeli tagság Francia Tudományos Akadémia Tsihatseff-díj
Afrika -Nílus, Szahara, Szudán, Kongó - Kongó-medence, K-afrikai tavak Richardson, Vogel, Nachtigal, Livingstone, Stanley Magyar László, Teleki Sámuel, Tordai Emil
David Livingstone (1813-1873) skót misszionárius orvos, Közép-Afrika kutató, első európai, aki elérte a Viktória-vízesést keresztülvágott Afrikán, Luandától a Zambezi torkolatáig „Kereszténység, kereskedelem és civilizáció” célok eléréséhez a kulcs a Zambezi hajózhatóvá tétele volt, mivel ez jelenthetett volna országutat a kontinens belsejébe
Zambézi-expedíció: 1858-1864 DK-Afrika természeti erőforrásainak feltárása, a Zambézin át vezető út megnyitása
Nílus forrása expedíció: 1866 Zanzibárból indul a Nílus forrásának felkutatására indult megtalálta a Lualaba-folyót Nílusnak vélte Kongó felső folyása Földrajzi felfedezések: Ngami-tó, Malawi-tó, Bangweulu-tó, Viktória-vízesés - részletesen leírta a Tanganyika-tavat, a Mweru-tavat, a Zambezi felső folyását és számos más folyót
Malawi-tó (Nyasza-tó)
Magyar László (1818-1864) földrajzi felfedező - első afrikai utazás 1849: Benguela(Angola) - ország belsejében síkságok, egészséges éghajlat karavánnal a Bié-fennsíkra felfedezte a Kongó és a Zambezi vízgyűjtő területét, több tartományt bejárt -második afrikai utazás 1852-54: Cubango folyó és az Okawangomocsár vidékét kutatta addig ismeretlen népet, általa mukankála néven nevezett az angolai busmano-kat fedezte fel - harmadik afrikai utazás Zambezi folyamrendszerét,
- kutatási anyagát, útleírásait, az általa készített térképeket hazaküldte a Magyar Tudományos Akadémiának 1859: „Magyar László délafrikai utazásai 1849–1857. években” címmel könyv jelent meg - 1858: Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta
Amerika -belső területek: Nagy-tavak, Mississippi, sziklás-hegység, Nagymedence, kaliforniai aranymezők - térképezés, geológiai felvételezés -szőrme, kereskedelmi terjeszkedés, arany - 1793 Alexander Mackenzie szeli át Észak-Amerikát
eléri a pacifikus partokat, elsőként
David Thompson 1880: kanadai Sziklás-hegység, Columbia forrásvidéke
Ausztrália és Óceánia -belső területek: átkelés a Kék-hegységen, Murray-Darling alföld, Eyre-tó, atollok keletkezésének tanulmányozása Edward John Eyre, Leichhardt, Fitzroy, Mcdonall Stuart oroszok: Kruzenstern, Bellinghausen Bíró Lajos (1856-1931)
-kutató, néprajzi gyűjtő 1895. november 7-én indult el dél-ázsiai expedíciójára: új-guineai, jávai, szingapúri, kelet-ausztráliai útjai során mintegy 200 000 állatot, elsősorban rovarokat és 6 000 darabos néprajzi tárgyat gyűjtött -hat évet töltött az akkor még kőkorszakbeli állapotban élő pápuák között, miközben Új-Guineát bejárva dolgozott, gyűjtött -sokat fényképezett, ami akkor még nem volt jellemző
