NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
KOVÁCS PÉTER
A FIZIKAI ALKALMASSÁG IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI AZ ÖNKÉNTES HADERŐRE TÖRTÉNŐ ÁTTÉRÉS KÜSZÖBÉN
1
A civilizáció térhódításával nincs összhangban életmódkultúránk fejlődése, amelyet szomorú egészségügyi statisztikák igazolnak.2 A hivatásos és szerződéses katonák körében a haderő minőségi átalakítása kapcsán fokozott hangsúlyt érdemel az életmódkultúra javítása, ugyanis a szolgálati feladatok ellátása fokozott fizikai és szellemi megterheléssel járó rizikófaktorként jelentkezik.3 Az állomány fizikai kondíciója fontos hadrafoghatósági és harci érték jellemzési mutató. Jelen írásos műben megkísérlem összefoglalni a fizikai alkalmasság időszerű problémáit, amelyek az önkéntes haderőre történő áttérés küszöbén álló Magyar Honvédséget jellemzik. A problémakör nem csak a védelmi szférát de az egész társadalmat érinti.
VISSZATEKINTÉS A JOGI SZABÁLYZÓKON KERESZTÜL AZ 1997-TŐL NAPJAINKIG TERJEDŐ IDŐSZAKRA A fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. évi törvény alapján megjelent a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló 12/1997. (V. 16.) HM rendelet, amely intézkedik az egész állomány fizikai állapotának és alkalmasságának időszakos és szükségszerinti ellenőrzéséről, valamint vizsgálatáról. A MHPK VKF 95/1997. (HK 24.) intézkedése értelmében a hivatásos és szerződéses állományú katonák fizikai felkészülésének 1
Kovács Péter: A fizikai alkalmasság időszerű kérdései. Előadás. Honvédelmi miniszteri információs értekezlet, Budapest, 2003. február 24. 2 Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának felkérésére összeállította az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium munkacsoportja: Egészség az Ezredfordulón összefoglaló a magyar lakosság egészségéről. Budapest, 2003. január, 2–8. o. 3 Kovács Péter: Életmód programok alkalmazása a honvédelemben az EU csatlakozás küszöbén. Előadás. Tavaszi Szél 2003 Konferencia, 2003. május 19–23., Sopron. Tavaszi Szél 2003 Konferencia kiadvány, Doktoranduszok országos szövetsége, 2003, 129–132. o.
204
ÁLTALÁNOS
feltételeit az állományilletékes parancsnokok kötelesek megteremteni, ez azonban nem mehet a szolgálati feladatok ellátásának rovására. A fizikai állapot felmérésének és alkalmasság vizsgálatának folyamatát máig megalapozó 12/1997. (V. 16.) HM rendelet követelményrendszere a szomorú népegészségügyi adatokkal párhuzamosan4 és a nemzet olimpiai szerepléseinek eredményességével5 ellentétben megalapozatlannak bizonyult (1. sz. táblázat), így a 4/1998. (II. 27.) HM rendelet, majd a 24/2001. (X. 20.) HM rendelet módosította annak követelmény, illetve értékelési rendszerét. A szakemberek által átdolgozott fizikai követelményrendszer szakmai tartalma a máig is időszerű létszámproblémák okán nem teljesülhetett maradéktalanul, ami a kezdeti irreálisan magas követelményeket irreálisan alacsonyra csökkentette (1. sz. táblázat). Ezt követően jelent meg a Magyar Honvédség munkaköri beosztásaihoz kapcsolódó, annak követelményeit tartalmazó 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet, amely a fizikai alkalmasságot vizsgáló és állapotot felmérő metódus szakmai tartalmát még tovább fejlesztette. A rendelet differenciált követelményeinek alkalmazására a hiányos megjelenés okán nem nyílt lehetőség. 1. sz. táblázat Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézet, Fizikai Alkalmasság Vizsgáló Osztály (MH EVI FAVO) statisztika, 1998. 03. 01–2003. 09. 30. Vizsgálati időszak 1998 1999 2000 2001 2002 2003. 1.1–9.30.
Berendelt Megjelent Alkalmas Alkalmatlan Nem fő fő (%) (%) (%) terhelhető (%) 1 930 7 480 6 250 8 267 7 673 6 668
1 087 (55%) 3 566 (47%) 4 363 (69%) 6 385 (77%) 6 983 (91%) 6 276 (94%)
25% 46% 51% 65,5% 97% 96,2%
62% 46% 42% 33,5% 0,5% 0,9%
13% 8% 7% 1% 2,5% 2,9%
Megjegyzés: a táblázat „megjelent” oszlopának százalékos mutatói a berendelt létszámból számított, míg az „alkalmas”, „alkalmatlan” és „nem terhelhető” százalékos értékek a megjelenési létszámból számított értékek.
A 4/2003. (I. 31.) HM rendelet csak részben oldotta meg a követelményrendszer kényszerű szakmai ellentmondásait,6 így jelenleg is az irreálisan alacsony 4
Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának felkérésére… id. m. Magyarország a lakosság létszámához viszonyított olimpiai érmek tekintetében igen előkelő helyet foglal el a nemzetek rangsorában. 6 Kovács Péter: A fizikai alkalmasság vizsgálatának időszerű kérdései. Kézirat. 5
205
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
követelményszint van érvényben. Sajnos ez nem valószínű, hogy elég a hadsereg népegészségügyi programmal7 összehangolt8 kondicionális reformjához, amit az MH Egészségvédelmi Intézet Alkalmasság Vizsgáló Osztályain végzett egészségügyi és terhelés-élettani vizsgálatok is alátámasztanak.9 Folyik a követelményrendszer szakmai felülvizsgálata, amelynek eredményeképpen a szakmai és egyéb érdekeket összehangoltan figyelembe véve módosításra kerülhet a jelenlegi követelményrendszer. Az elmúlt hat évben nem realizálódott a gyakorlatban a szükséges szemléletváltás. A meglévő jogi szabályozás ellenére a rendszeres testmozgás gyakorlati megvalósításában csak minimális előrelépés történt. A szükséges tárgyi feltételrendszer alapvető hiányosságokkal bír, a kondicionáló eszközpark nagy része elavult, elhasználódott és korszerűtlen.10 Az elmúlt években nagymértékben csökkent a sportért felelős beosztások száma, ami az állományban lévő szakembergárda létszámának jelentős csökkenését vonta maga után. A minimális és nem összehangoltan működő szakmai közegek álláspontja nem kapott megfelelő hangsúlyt a döntéshozatalban. A felsorolt számos negatívum ellenére a szakterület tovább tudott lépni, hiszen 1998-ban egy alapjaiban jól kidolgozott fizikai alkalmasság vizsgálati-és állapot felmérési rendszer kezdhette meg működését. A munkaviszonyban lévő testnevelők, sportmenedzserek és rekreációs szakemberek töretlenül végzik munkájukat, sőt a megmaradt szakembergárda tudományos aktivitása fokozódott az érintett területeken.11
AZ ÖNKÉNTES HADSEREG KIALAKÍTÁSA KAPCSÁN FELMERÜLŐ FELADATOK Az 1997 óta eltelt időszak tapasztalatai alapján12 a fizikai alkalmasságot érintő területeken a következő feladatok körvonalazódtak az önkéntes haderő kialakításának kezdetén: 7
Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja. MH EVI FAVO „Aktív testmozgás terjesztése a Magyar Honvédségben” témakörben kidolgozott programterve, belső nyilvántartott (3 oldal), 2002. 9 Kovács Péter: A fizikai alkalmasság vizsgálatának tapasztalatai a Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézetében 1998. március 1. és 2002. december 31. között. Előadás, Katonai Testnevelők Továbbképzése, Budapest, 2003. február 27. 10 Kovács Péter: Milyen kondicionáló eszközök alkalmasak a megújuló hadsereg fizikai állapotának javítására. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Katonai Logisztika, 11. évf., 2003/1. sz., Budapest, 265–270. o. 11 A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Képzésében jelenleg 5 fő foglakozik a hadtudomány sport vonatkozású kérdéseinek kutatásával. 12 Kovács Péter: A fizikai alkalmasság vizsgálatának tapasztalatai… id. m. 8
206
ÁLTALÁNOS
A védelmi szféra értékrendjében az egészségnek és a testkultúrának megfelelő helyre kell kerülnie. A honvédelmi tárca különböző területein tevékenykedő sportszakemberek együttműködése és összehangolt munkája szükséges a sport, különös tekintettel az egészségsport, valamint a katonai testnevelés témakörben. Célszerű több lehetőséget biztosítani a döntéshozói szint részére a tudományosan megalapozott szakmai vélemények és javaslatok megismerésére. Alapfeladatként jelentkezik a védelmi szféra egészségsporthoz és katonai testneveléshez szükséges (tárgyi és személyi) feltételrendszerének továbbfejlesztése és optimalizálása. A megfelelő gazdasági hátteret kívánó eszközpark létrehozásáig fokozott hangsúlyt kapnak azok az egyszerű körülmények között végezhető, ugyanakkor igen hatékony edzés eljárások és gyakorlatok, amelyeket csak a megfelelő létszámú és jól felkészült szakembergárda sajátítatthat el az állománnyal. A védelmi szféra speciális követelményeinek megfelelő szakemberek képzése, valamint rendszerbe állítása szintén időszerű feladat. Nagyon fontos, hogy a sport különböző szakterületein megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek (pl. sportmenedzser, rekreációs szakember, testnevelő tanár, különböző sportági edzők) a végzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak. Igen kényes kérdés a munkakörnek és beosztásnak megfelelő személyes példamutatás, amelynek megvalósítása az érintett területeken meghatározó lehet. Szoros összefüggés van a szemléletmód változás és a jogi szabályzók által lehetővé tett, rendszeres testedzés,13 valamint egészségfejlesztő testmozgás14 gyakorlati megvalósítása között. Ehhez a feladatkörhöz kapcsolódik a munkahelyi testnevelési programok megvalósítása az MH különböző munkaterületein. A fizikai alkalmasság vizsgálati rendszerének továbbfejlesztése szükséges az elmúlt évek tapasztalatai alapján mozgásanyag, értékelési rendszer és metodika vonatkozásában.15 Természetesen a felsorolt feladatok nagy része csak a szükséges és adekvát jogi szabályzás révén teljesülhet, így meghatározó szerepe van a szakma jogi formulákba történő átültetésének. Az így létrejött intézkedések, végrehajtási és szakutasítások jelentős szerepet játszanak abban, hogy a szakmai szempontok gyakorlati alkalmazásával a védelmi szféra szervezett keretek között mintaként szolgáljon a civil szférának. A szabadidősport és rekreációs lehetőségek további bővítése szükséges az állomány igényeinek megfelelően. 13
95/1997.(HK. 24) MHPK VKF intézkedés. Kovács Péter: Az egészség megőrzésére és fejlesztésére irányuló testmozgás programok alkalmazása a védelmi szférában. Előadás, Segítő kapcsolatok szerepe a fegyveres erők testületeiben konferencia, Budapest, 2003. május 6–7. Megjelenés alatt (Honvédorvos). 15 Kovács Péter: A fizikai alkalmasság vizsgálatának időszerű kérdései. Kézirat. 14
207
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
Kulcsszerepet kap az egészségügyi ellátórendszer optimális működése a megelőzés terén. A fizikai alkalmasság vonatkozásában alapvető szempont, hogy a testedzést nem izoláltan, hanem az egészséges életmód nélkülözhetetlen alkotórészeként kell kezelnünk.16 Az Egészség Évtizedének Johan Béla népegészségügyi programja alapján az orvos–honvédorvos társadalomnak is részt kell vállalnia az egészségügyben megjelenő katonák elméleti felkészítésében, illetve tájékoztatásában. Igen fontos az MH állományának minél szélesebb körű folyamatos informálása a rendszeres testedzés, valamint a sportolás fontosságáról, előnyeiről, szükségességéről.17 Hasznos lenne egy komplex médiaprogram részeként elvégzett HM és MH szintű előadássorozat, ahol először a szakközegek, majd rajtuk keresztül az egész állomány tájékoztatása és képzése valósulhatna meg. Az eredményes prevenciós tevékenység részeként fokozott hangsúlyt kell kapnia az oktatási intézményekben folyó szakmai munkának. Az állomány kiképzésének részeként továbbra is megkülönböztetett figyelmet érdemel a kondicionális és koordinációs képességek18 fejlesztése és szinten tartása. A szomorú egészségügyi statisztikák19 alapján fokozott figyelmet érdemel a külföldi katonai szolgálatot teljesítő állomány kondicionálása, ugyanis a hadműveleti területeken történő munkavégzés fokozott szellemi és fizikai igénybevételt jelent. A minőségi reformok eredményessége egyénre szabott, tudományos alapokon nyugvó életmódprogramok alkalmazását teszi szükségessé az egész állomány körében.20 Igen hatékony lehet a sikeres MH szintű akcióprogramok (pl. „Az Egészség a legerősebb fegyvered!” program) további bővítése. A folyamat nélkülözhetetlen eleme a változás monitorozása és értékelése, amelynek alapvető része a megfelelő metodika és az azt végrehajtó szakképzett személyi állomány alkalmazása, valamint a kor informatikai színvonalának megfelelő és a gyakorlatban is jól működő adatszolgáltatási rendszer és központi adatbázis létrehozása.
JÖVŐKÉP Az előzőekben leírt problémák megoldásával sor kerülhet a Magyar Honvédség „kondicionális reformjára”, amely az átfogó haderőreform igen fontos és 16
Kovács Péter: Az egészség megőrzésére és fejlesztésére irányuló… id. m. Harsányi László: Edzéstudomány II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2001, 147–154. o. 18 Harsányi László: id. m.. th 19 Dr. Szenkovits Adeodát: Lessons Learned Screening AFOR/SFOR/KFOR Troops, 10 Annual American–Hungarian Military Medical Conferencie HDF, 2002. 20 Kovács Péter: Életmód programok alkalmazása a honvédelemben az EU csatlakozás küszöbén… id. m., 129–132. o. 17
208
ÁLTALÁNOS
nélkülözhetetlen része. Ennek eredményeként javulás következhet be az állomány életmódkultúrájában, ezen keresztül életminőségében és munkavégző képességében, amely magasabb harci értéket eredményez. FELHASZNÁLT IRODALOM 95/1997.(HK. 24) MHPK VKF intézkedés. 24/2001. (X. 20.) HM rendelet. 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet. 12/1997. (V. 16.) HM rendelet. 4/1998. (II. 27.) HM rendelet. 4/2003. (I. 31.) HM rendelet. th ADEODÁT, SZENKOVITS: Lessons Learned Screening AFOR/SFOR/KFOR Troops, 10 Annual American–Hungarian Military Medical Conferencie HDF, 2002. Egészség az Ezredfordulón összefoglaló a magyar lakosság egészségéről. Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának felkérésére összeállította az ESZCSM munkacsoportja, Budapest, 2003. január. HARSÁNYI LÁSZLÓ: Edzéstudomány II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2001. KOVÁCS PÉTER: Az egészség megőrzésére és fejlesztésére irányuló testmozgás programok alkalmazása a védelmi szférában. Előadás. Segítő kapcsolatok szerepe a fegyveres erők testületeiben konferencia, Budapest, 2003. május 6–7. Megjelenés alatt: Honvédorvos. KOVÁCS PÉTER: A fizikai alkalmasság időszerű kérdései. Előadás. Honvédelmi miniszteri információs értekezlet, Budapest, 2003. február 24. Kovács Péter: A fizikai alkalmasság vizsgálatának időszerű kérdései. Kézirat. Kovács Péter: A Fizikai Alkalmasság Vizsgálatának Tapasztalatai a Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézetében 1998. március 1. és 2002. december 31. között. Előadás. Katonai Testnevelők Továbbképzése, Budapest, 2003. február 27. KOVÁCS PÉTER: Életmód programok alkalmazása a honvédelemben az EU csatlakozás küszöbén. Előadás. Tavaszi Szél 2003 Konferencia, 2003. május 19–23., Sopron. Tavaszi Szél 2003 Konferencia kiadvány, Doktoranduszok országos szövetsége, 2003. KOVÁCS PÉTER: Milyen kondicionáló eszközök alkalmasak a megújuló hadsereg fizikai állapotának javítására. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Katonai Logisztika 11. évf. 2003/1. sz., Budapest. Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézet Fizikai Alkalmasság Vizsgáló Osztály „Aktív testmozgás terjesztése a Magyar Honvédségben” témakörben kidolgozott programterve, belső nyilvántartott (3 oldal) 2002.
209
