A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései
Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.)
A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE a vizsga tartalma a vizsga céljai
követelményrendszer kompetenciák
a vizsgateljesítmény értékelése
ált. köv.rendszer (ÉVSZ melléklete) ÉVSZ jogszabályi része
vizsgaleírás
a vizsga lefolyása tantárgyi szint
általános szint
Tartalomjegyzék KOMPETENCIÁK RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Mechanika 2. Termikus kölcsönhatások 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 5. Gravitáció, csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA Írásbeli vizsga A feladatok tartalmi szerkezete, típusai Értékelés
Szóbeli vizsga Tartalmi szerkezet A tételek jellemzői, összeállításuk Értékelés
EMELT SZINTŰ VIZSGA Írásbeli vizsga A feladatok tartalmi szerkezete, típusai Értékelés Szóbeli vizsga Tartalmi szerkezet A tételek jellemzői, összeállításuk Értékelés
- RÉSZLET A FIZIKA KÖVETELMÉNYRENDSZERBŐL TÉMÁK 2.7 Halmazállapotváltozások 2.7.1 Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont 2.7.2 Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő. Szublimáció
Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz
-
VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint
Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energia-változással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket.
Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait. Ismerje a nyomás halmazállapotváltozásokat befolyásoló szerepét.
KOMPETENCIÁK - KÖZÉPSZINT A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével; a természettudományos gondolkodás, megismerési módszerek alapvető sajátosságainak felismerése; alapmennyiségek mérése; egyszerű számítások elvégzése; egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése; grafikonok, ábrák értékelése, elemzése; mértékekegységek, mértékrendszerek használata; a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban; a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése; időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben.
A KÖZÉPSZINTŰ VIZSGARÉSZEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KOMPETENCIÁK SZEMPONTJÁBÓL
ÍRÁSBELI VIZSGA egyszerű számítások elvégzése; grafikonok, ábrák értékelése, elemzése; mértékegységek, mértékrendszerek használata; a tanult szakkifejezések szabatos használata írásban;
SZÓBELI VIZSGA egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése; alapmennyiségek mérése; a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban; időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben;
ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével; a természettudományos gondolkodás, megismerési módszerek alapvető sajátosságainak felismerése; a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése.
FELADATSOR (KÖZÉPSZINT) I. rész 20 feleletválasztós kérdés feladatonként 2-2 pont, összesen 40 pont II. rész 2 feladat: számításos feladatok 1 feladat: kísérlet- vagy jelenségértelmezés 2 feladatból választható feladatonként 10-20 pont, összesen 50 pont
Az írásbeli vizsgán elérhető pontszám: 90 pont -
EGY KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI TÉTEL FELÉPÍTÉSE 1. Jelenség bemutatása, szemléltetése vagy egyszerű kísérlet elvégzése vagy egyszerű mérés elvégzése
2. Ehhez kapcsolódó egyszerű számítás elvégzése Grafikon, táblázat, vázlatos rajz készítése Igazolás, értelmezés
3. A jelenség előfordulásának, gyakorlati, technikai, környezetvédelmi stb. jelentőségének bemutatása
4. Kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése
KOMPETENCIÁK – EMELT SZINT Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek: az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése; problémák megoldásában – a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva – az ismeretek alkalmazása; a fizika tanult vizsgálati és következtetési mód-szereinek alkalmazása; a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezése; az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban; a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése; több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása; időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.
AZ EMELT SZINTŰ VIZSGARÉSZEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KOMPETENCIÁK SZEMPONTJÁBÓL ÍRÁSBELI VIZSGA az ismeretanyag belső összefüggései-nek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése; problémák megoldásában – a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva – az ismeretek alkalmazása; több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása;
SZÓBELI VIZSGA a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezése;
a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása; időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése; a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése; az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban.
(A felsorolás a középszinthez képesti többletet tartalmazza.)
FELADATSOR (EMELT SZINT) I. rész 15 feleletválasztós kérdés feladatonként 2 pont, összesen 30 pont II. rész 4 számításos feladat feladatonként 10-20 pont, összesen 47 pont III. rész 1 irányított esszé 3 választható témából 23 pont (tartalom: 18 pont, kifejtés: 5 pont) Az írásbeli vizsgán elérhető pontszám: 100 pont
EGY EMELT SZINTŰ SZÓBELI TÉTEL FELÉPÍTÉSE 1. Kísérlet vagy mérés elvégzése 2. Szükséges számítások elvégzése Grafikon, táblázat, vázlatos rajz készítése Hibabecslés 3. Elméleti háttér ismertetése 4. A jelenség előfordulásának, gyakorlati, technikai, környezetvédelmi stb. jelentőségének bemutatása 5. Kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése
A KIFEJTÉS MÓDJÁNAK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI A felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható az alábbi szempontok szerint: a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet; nem tartalmaz-e a témától idegen részeket; mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő, illetve kiegészítő kérdésekre) (vizsgaleírás) Megjegyzések az egyes pontokhoz: A tétel szövegének vázlatként történő felhasználása vagy formális követése
Pl. részek összefűzése; jelenségbemutatás és értelmezés összekapcsolása; arányok betartása. Félreértések; „mellébeszélés”; többlettudás. Tévedések kiigazít(tat)ása; fölösleges részek leállítása; információnyújtás a tovább-haladáshoz; hiányok pótoltatása. Felhasználás: - felkészítésben, - vizsgáztatói magatartásban.
TÉTEL ÖSSZEÁLLÍTÁSA A FELADATGYŰJTEMÉNY SEGÍTSÉGÉVEL A Naprendszer
A tétel alapjául szolgáló feladatok:
Jelenségbemutatás helyett modellalkotás: 2622. Jelenség ismertetése: 2627. Jelenségértelmezés: 2632. Vizsgálati módszerek, fizikatörténet: 2625.
A tétel szövege:
A Naprendszerről nehéz olyan méretarányos modellt készíteni, amely jól szemlélteti mind az égitestek méreteit, mind a közöttük lévő távolságokat. Ha egy modellben a Napot 14 cm átmérőjű gömb jelenti, tőle milyen messze
lévő és mekkora átmérőjű „Földet” kellene elhelyezni? A szükséges adatokat a függvénytáblázatból állapítsa meg! Milyen bolygótípusokat különböztetünk meg a Naprendszerben? Miben különböznek ezek egymástól? Készítsen vázlatos rajzot a gyűrűs napfogyatkozásról és ennek alapján magyarázza meg létrejöttét! A csillagászati megfigyelések módszerei, eszközei nagyon sokat fejlődtek az évezredek során. Soroljon fel 3-4 vizsgálati módszert a hozzá szükséges eszközzel együtt, helyezze őket időrendi sorrendbe!
