A fenntartható vidékfejlesztés alapjai

Ángyán József: „A fenntartható vidékfejlesztés alapjai” kurzus ELTE TáTK Humánökológia mesterszak, Budapest, 2014/2015. tanév I. félév

„Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság.” (Vidéki Térségek Európai Kartája, 1996)

A fenntartható vidékfejlesztés alapjai  A háttér – értékek és érdekek ütközése  A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei  Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdaság  Hazai helyzetkép  Az európai agrár- és vidékpolitika változása  A vidék „nép-párti”jövőképe  Célok és teendők  A keret: a Nemzeti Vidékstratégia (2012-2020)

Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]




A háttér – értékek és érdekek ütközése 

Nemzetek, helyi közösségek modern kori biztonsága  város-vidék kapcsolatok • élelmezési és élelmiszerbiztonság; • víz, energiaellátás biztonsága; • környezetbiztonság;



Természeti erőforrások, rendszerek állapota, használata és birtoklása • vízbázisok, ökológiai rendszerek Kinek a kezében? Milyen állapotban? • energiahordozók, ásványkincsek • a termőföld  használat  80% mező- és erdőgazdaság  meghatározó



Érdekütközések  D. Korten  modern két-pártiság • Globális tőke + helyi rezidensek érdekei • Helyi közösségek + környezet érdekei és értékei • Állam  a harmadik szereplő  szuverenitás fogság vagy dezertálás • A korrupció új szintje  az állam „belakása”



A földspekuláció alapja • Élelmiszerpiaci kilátások  erőforrás-birtoklás  monopolhelyzet  profit • Földpiac  liberalizáció  földár  5-50-szeres különbség  profit • A földhöz kötődő agrár- és vidékfejlesztési támogatások  példák



A legnagyobb 6 érdekeltség agrár- és vidékfejlesztési támogatásainak növekedése a 2011-2013-as időszakban

Agrárérdekeltség (cégháló) /személy (tulajdonos) (1)

Agrártámogatások (millió Ft) (2) 2011 (3)

2013 (4)

összesen (3+4)

Növekedés (%) 2013/2011 (6)

1. Nyerges Zsolt – Simicska Lajos (Mezort-csoport)

3.739

5.186

8.925

38,7

2. Csányi Sándor (Bonafarm-csoport)

3.969

4.997

8.966

25,9

3. Leisztinger Tamás (Forrás-csoport)

2.676

3.139

5.815

17,3

4. Mádl István (Agroprodukt-csoport)

1.479

2.475

3.954

67,3

5. Dorogi Árpád-Helmut Gsuk-Zászlós Tibor (GSD-csoport) 6. Kárpáti László-Harsányi Zsolt-Délity József (KHD-csoport, Hód-Mezőgazda Zrt.)

1.150

1.813

2.963

57,7

927

1.613

2.540

74,0

13.940

19.223

33.163

37,9

Összesen



A legnagyobb 6 érdekeltség támogatott területének növekedése a 2011-2013-as időszakban

Agrárérdekeltség (cégháló) /személy (tulajdonos) (1)

1. Nyerges Zsolt – Simicska Lajos (Mezort-csoport) 2. Csányi Sándor (Bonafarm-csoport) 3. Leisztinger Tamás (Forrás-csoport) 4. Mádl István (Agroprodukt-csoport) 5. Dorogi Árpád – Helmut Gsuk – Zászlós Tibor (GSD-csoport) 6. Kárpáti László – Harsányi Zsolt – Délity József (KHD-csoport, Hód-Mezőgazda Zrt.) Összesen

Támogatott terület Növekedés (ezer ha) (%) (2) 2013/2011 2011 2013 (5) (3) (4) 14,70 23,17 57,6 16,84 20,73 23,1 11,97 23,75 98,4 5,10 11.30 115,7 7,66 13,96 82,2 2,10 10,13 382,3 58,37

103,04


76,5

4





Nemzetek, helyi közösségek modern kori biztonsága  város-vidék kapcsolatok



Természeti erőforrások, rendszerek állapota és birtoklása



Érdekütközések  D. Korten  modern kétpártiság



A földspekuláció alapja



A legnagyobb agrár-tőkeérdekeltségek keletkezése és viselkedése példák • Az állami gazdaságok privatizációja  a nemzeti vagyon széthordása


5


„Kétoldali” privatizációs példák az állami gazdaságok széthordásának hullámai közül 2001: 1. Orbán kormány – 12 gazdaság (a népnyelvben - „piszkos 12”) Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt., Pápa, Dalmandi Mezőgazdasági Zrt., Dalmand Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt., Cegléd, Gödöllői Tangazdaság Zrt., Kartal, Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Zrt., Herceghalom, Hidasháti Mezőgazdasági Zrt., Murony, Lajta-Hansági M.g. Term., Ker. és Szolg. Zrt., Mosonmagyaróvár, Mezőfalvi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt., Mezőfalva, Sárvári Mezőgazdasági Zrt., Sárvár, Szarvasi Agrár Zrt., Szarvas, Szombathelyi Tangazdaság Zrt., Szombathely, Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt., Törökszentmiklós.

Mádl István Csányi Sándor Nyerges Zsolt, Simicska Lajos

– Agroprodukt csoport – Bonafarm csoport – Mezort csoport

Nyerges Zsolt, Simicska Lajos – Mezort csoport Dorogi Á., H. Gsuk, Zászlós T. – GSD csoport Nyerges Zsolt, Simicska Lajos – Mezort csoport Nyerges Zsolt, Simicska Lajos

– Mezort csoport

Lisztinger Tamás

– Forrás csoport

Csányi Sándor

– Bonafarm csoport

2003: Medgyessy kormány – 9 gazdaság Abaúji Charolais Mezőgazdasági Zrt., Léh Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt., Szolnok-Alcsisziget Bácsalmási Agráripari Zrt., Bácsalmás Bólyi Mezőgazdasági Zrt., Bóly Enyingi Agrár Zrt., Enying Hód-Mezőgazda Zrt., Hódmezővásárhely, Komáromi Mezőgazdasági Zrt., Komárom Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Zrt., Mezőhegyes Szerencsi Mezőgazdasági Zrt., Szerencs

Kárpáti L., Harsányi Zs., Délity J. – KHD-Invest csoport Lisztinger Tamás – Forrás csoport


















A legnagyobb agrár-tőkeérdekeltségek keletkezése és viselkedése példák • Az állami gazdaságok privatizációja  a nemzeti vagyon széthordása • Földigény + támogatásigény • Alapanyagot nem itthon vásárol  pl. „dioxin-botrány” • Nem foglalkoztat  pl. „Csípőtelek csodafarm” • Igyekszik a közteherviselést elkerülni  pl. „CSIM Pte. Ltd.” Szingapúr




















A legnagyobb agrár-tőkeérdekeltségek keletkezése és viselkedése példák



Állam  hova áll? • Stratégiai partnerség kivel?  kkv-k, családok, helyi közösségek  tőke • Törvényhozási példák o Alaptörvény földügyi módosítása o Földforgalmi törvény o Agrárkamarai törvény • Állami földbérleti rendszer  „feudum”  „hűbéri birtokadományozás”



Az állami földbérleti pályázatok állása (2014.01.01.)

Pályázat állapota

Eredményes

Pályázatszám (db)

Földterület összes (ha)

Földérték

átlag (ha/pályázat)

összes (AK)

átlag (AK/ha)

3.308

94.883

28,7

1.306.867

13,8

595

37.384

62,8

303.778

8,1

2.713

57.499

21,2

1.003.089

17,4

Eredménytelen

697

9.153

13,1

115.405

12,6

Visszavont

229

8.875

38,8

154.793

17,4

3.307

131.731

39,8

1.694.794

12,9

-

NPI

-

NFA

Folyamatban -

NPI

1.027

61.118

59,5

377.546

6,2

-

NFA

2.280

70.613

31,0

1.317.248

18,7

7.541

244.642

32,4

3.271.614

13,4

Összesen



A nyertes érdekeltségek és jellemzőik méretkategóriák szerinti megoszlása (osztálygyakoriság, %) (2014.01.01.)



A 100 ha fölötti állami földterület bérleti jogához jutott 235 nyertes érdekeltség aránya (%)



A 20 ha alatti állami földterület bérleti jogához jutott 940 nyertes érdekeltség aránya (%)



A pályázati úton több mint 1.200 ha állami földbérlethez jutott érdekeltségek (részlet a nyertesek listájának elejéről – 2014. január 1-i időkeresztmetszet) Érdekeltségek/ székhely/lakhely

1. Csákvári Mg. Zrt. vezérkara és családtagjaik - Antalffyék (4): Csákvár, Budapest - Zimmermannék (4): Székesfehérvár - Makra: Csákvár - Tarjányi dr.: Székesfehérvár 2. Gorzsai cégcsoport: Hódmezővásárhely - Gorzsai Mezőgazdasági Zrt - Gorzsai Takarmánytermelő Kft. - Gorzsai Paprika Szövetkezet 3. Mészáros Lőrinc és családja: Felcsút - Búzakalász 66 Kft. - Mészáros János - Mészáros Beatrix 4. Héjja Testvérek Kft.: Csongrád

Megye

Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Fejér Fejér Fejér Fejér Csongrád

birtoktest db 31 10 11 4 6 27 10 10 7 25 21 3 1 17

Elnyert földérték terület AK ha 40.050 1.840 18.095 716 14.086 658 3.286 263 4.583 203 36.428 1.361 10.009 295 20.475 804 5.944 262 31.941 1.327 24.959 1.010 4.025 223 2.957 94 30.139 1.284



A pályáztatás nélküli megbízási szerződéssel 30 db-nál több állami birtoktestet bérlő kedvezményezettek gazdasági forma szerinti megoszlása

A megbízottak gazdálkodási formája

- Részvénytársaság (Rt.) - Korlátolt felelősségű társaságok (Kft.) - Betéti társaságok (Bt.)  Gazdasági társaságok összesen  Szövetkezetek összesen Társas vállalkozások mindösszesen Magánszemélyek, egyéni gazdaságok összesen A 30 biroktest fölötti megbízottak mindösszesen

Megbízottak száma aránya (db) (%) 23 21,1 48 44,0 1 0,9 72 66,0 15 13,8 87 79,8 22 20,2 109 100,0

Birtoktestek száma aránya (db) (%) 1.216 21,2 2.371 41,3 42 0,7 3.629 63,2 656 11,4 4.285 74,6 1.457 25,4 5.742 100,0





















Állam  hova áll? • Stratégiai partnerség kivel?  kkv-k, családok, helyi közösségek  tőke • Törvényhozási példák • Állami földbérleti rendszer  „feudum”  „hűbéri birtokadományozás” • Agrár- és vidéktámogatási rendszer  EU „redisztribúció” – 30 ha alattiaknak  magyar „agrártámogatási reform „  1.200 ha – kommunikációs trükk o állattartóknak nagybirtok szakosított telepein 65-85% ugyanazoknak vissza+fejlesztési források  az elvonás 2,5x-ese vissza kommunikáció o nincs összeszámítás (Fftv.) szétírás o tulajdonosoktól, rokonoktól, dolgozóktól bérelt föld nincs bejelentési kötelezettség sem (Fftv.) bérbeadó veheti fel a támogatást  tényleges birtokméret nem tudható Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]




















Állam  hova áll? • Stratégiai partnerség kivel?  kkv-k, családok, helyi közösségek  tőke • Törvényhozási példák • Állami földbérleti rendszer  „feudum”  „hűbéri birtokadományozás” • Agrár- és vidéktámogatási rendszer EU „redisztribúció” – 30 ha alattiaknak  magyar „agrártámogatási reform „  1.200 ha – kommunikációs trükk • Települések, önkormányzatok támogatás zöme a legnagyobbakhoz példa: önkormányzati hitelkonszolidáció



Az önkormányzati hitelkonszolidációra fordított 1.200 Mrd Ft település-típusonkénti megoszlása (%)

7,3% 26,9%

Bp mjv

33,9%

város falu

31,9%

(Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, 2014. szeptember 7. nyomán) Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]


Lakosonkénti átvállalt adósság a különböző településtípusokon (eFt/fő)

Településtípus

Átvállalt adósság ezer Ft/lakos

Budapest

185,7

Megyei jogú városok (23)

185,0

Városok (322)

130,0*

Községek (2.831) Átlag

38,8** 130,6

Megjegyzés -*: Nem érintett 28 város, - **: Nem érintett 1.114 falu (Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, 2014. szeptember 7. nyomán) Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]




















Állam  hova áll?



A kibontakozó jövőkép – Dél-Amerika • A társadalom kettészakadása elviselhetetlen különbségek, „gettósodás” • Bezárkózó, védekező multi-milliárdos elit kívül rekedt, nyomorgó milliók • Romló köz-, környezet-, élelmezési és élelmiszerbiztonság  feszültségek, lázadások – vagy elvándorlás „karhatalmi” kérdésként nem oldható meg • Elkerülése a „mohó zsákmányszerzők” megfékezése ”gazdaállat” ”parazita” (Bogár)





















Állam  hova áll?



A kibontakozó jövőkép – Dél-Amerika



A vidék, a falu, a helyi közösségek fejlődéséhez változtatás kell A közösségek államának visszavétele  ökoszociális piacgazdaság  korlátok  beavatkozó állam





A háttér – értékek és érdekek ütközése



A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei 

A vidék gerince a mezőgazdaság  agrár-stratégiaváltás



Nem akármilyen mg.  „agrobiznisz”  „agrikultúra”: harmóniában a természettel



A környezet, az agrárium és a vidék kölcsönös egymásrautaltsága




környezeti adottság

gazdálkodási mód, intenzitás környezetbiztonság

környezetminőség

termékminőség

élelmiszerbiztonság

életminőség












Nem akármilyen mg.  „agrobiznisz”  „agrikultúra”






A mezőgazdaságtól elvárt teljesítmények • egészséges és biztonságos élelmiszerek és egyéb termékek előállítása; • a meg nem újítható nyersanyagok és energia takarékos felhasználása; • a talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése; • a kulturtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása; • a vidék kulturális és agrikulturális értékeinek megőrzése; • munkalehetőség és elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára.












Nem akármilyen mg.  „agrobiznisz”  „agrikultúra”






A mezőgazdaságtól elvárt teljesítmények



A többfunkciós agrármodell  környezet- és tájgazdálkodás  kettős szerep: • döntően a piac által szabályozott termelési feladatok ellátása, amelyek o minőségi élelmiszerek előállításán túl o nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások, stb.) előállítását is egyre inkább magukba foglalják, • a körzettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos, „nem importálható közjavakat” előállító társadalmi szolgáltatások, azaz o környezeti, ökológiai valamint o foglalkoztatási, szociális és (agri)kulturális feladatok ellátása.



Az iparszerű mezőgazdaság erre nem képes  „együgyű”  többfunkciós Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]







A mezőgazdaság és a vidék teljesítményei



Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás? 

Jellemzői •

A tér egyéb (biológiai és társadalmi élettér) szerepeinek rovására figyelmét kizárólag a termelési feladatokra irányítja. • Koncentrációra és centralizációra törekszik (pl. Alföldet egy táblába), méretökonómia hatékonyság . • A teret alakítja a feladathoz, és nem a tér adottságaihoz keres illeszkedő tevékenységeket (pl.: nem mg. síkvidéki vízi erőmű, a folyók megfordítása, mg. gumipitypang Zalában).



Táj és tér (alkalmasság, funkciók, használat)  Tájhasználati alapstratégiák • Függetlenedő  technokrata (ipari) logika  átalakítás (pl. síkvidéki vízi erőmű, a folyók megfordítása, gumipitypang Zalában), kikapcsolás

Beavatkozás

Igény

Adottság Gazdálkodási rendszere – iparszerű, energia-intenzív, monokultúrás mezőgazdaság o

„egy-ügyű”, gazdasági növekedés-orientált;

o

egydimenziós hatékonyság (pl. Alföld egy táblába), versenyképesség;

o

tőkebefektetők érdekei szerinti  kirabló, profitmaximalizáló  Dél-Amerika



Táj és tér (alkalmasság, funkciók, használat)  Tájhasználati alapstratégiák • Függetlenedő  technokrata (ipari) logika  átalakítás, kikapcsolás • Alkalmazkodó  környezet- és tájgazdálkodási logika illeszkedés + gyüttműködés Igény Beavatkozás

Adottság Gazdálkodási rendszere – természetszerű, minőségi, foglalkoztató mezőgazdaság o

többdimenziós, fenntartható, fejlődésorientált;

o

összhatékonyság  ökoszociális hasznok, károk  közjó;

o

helyi környezet, gazdaság, társadalom érdekei, értékei szerinti



Térhasználati stratégiák térfunkció-eloszlása











Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás?  Jellemzői •

A tér egyéb (biológiai és társadalmi élettér) szerepeinek rovására figyelmét kizárólag a termelési feladatokra irányítja.

• Koncentrációra és centralizációra törekszik (pl. Alföldet egy táblába), méretökonómia hatékonyság . • A teret alakítja a feladathoz, és nem a tér adottságaihoz keres illeszkedő tevékenységeket (pl.: nem csak mg. síkvidéki vízi erőmű, a folyók megfordítása, mg. gumipitypang Zalában). • Alaptörekvése a függetlenedés, mesterséges szabályozás, a természeti erőforrások fokozatos kicserélése (helyettesítése) mesterséges erőforrásokkal (pl.:”irányított növénytáplálás” a növénytápláló talaj, mint élő rendszer). • Mindezekkel összefüggésben rohamos mesterséges – ipari eredetű – erőforrás ráfordítás-növelés kíséri  beszállító iparok érdekei által vezérelt mg.



A mű- és szerves trágya felhasználás Magyarországon Időszak

Szántó + kert + gyümölcsös + szőlő millió ha

Műtrágyahatóanyag-felhasználás 1000 t/év N

P

Szervestrágya felhasználás

kg/ha/év

K

NPK

NPK

millió t/év

t/ha/év

Szervestrágyázott terület aránya %

1931-40.

5,95

2

10

1

13

2,2

30,0

5,04

25,0

1941-50.

5,90

11

19

5

35

5,9

26,5

4,49

21,0

1951-55.

5,85

15

12

8

35

6,0

25,7

4,39

20,1

1956-60.

5,75

60

55

25

140

24,3

21,5

3,74

18,1

1961-65.

5,63

143

100

56

299

53,1

20.5

3,64

13,7

1966-70.

5,62

293

172

150

615

109,4

22,0

3,91

13,7

1971-75.

5,54

479

326

400

1205

217,5

14,6

2,62

7,6

1976-80.

5,39

556

401

510

1467

272,2

14,3

2,65

7,4

1981-85.

5,30

604

394

495

1493

281,7

15,3

2,92

7,6

1986-90.

5,25

487

278

324

1081

207,1

13,0

2,48

6,2

1991-95.

5,02

172

25

27

224

44,6

6,3

1,25

3,1

1996-2000

4,99

235

40

42

317

63,5

2,1

0,43

1,0

2001-2005

4,80

275

58

62

395

82,3

2,1

0,44

1,0

2006-2010

4,80

293

60

70

423

88,1

3,0

0,63

1,5












Jellemzői



Eredményei • A terméktömeg valamint a termésátlag az iparosítás fő időszakában, 1960 és 1985 között megtöbbszöröződött.



A gabonafélék termésátlagának változása Magyarországon












Jellemzői



Eredményei • A terméktömeg valamint a termésátlag az iparosítás fő időszakában, 1960 és 1985 között megtöbbszöröződött. • A relatív termésingadozás - éppen a termésátlagok rohamos növekedése következtében - jelentősen csökkent.



A búza és a kukorica országos termésátlagának szélső értékei (Bocz et al. és Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek adatai alapján)

Évek 1921-30 1931-40 1961-70 1971-80 1981-90 1991-2000

t/ha 0,90 - 1,59 1,10 - 1,66 1,57 - 2,71 3,07 - 4,76 4,00 - 5,44 3,05 – 5,19

Búza termésingadozás 51 % 41 % 53 % 43 % 31 % 53 %

Kukorica t/ha termésingadozás 0,92 - 2,07 77 % 1,20 - 2,29 63 % 2,03 - 3,79 60 % 3,54 - 5,40 42 % 5,47 - 6,86 23 % 3,50 – 6,71 65 %












Jellemzői



Eredményei • A terméktömeg valamint a termésátlag az iparosítás fő időszakában, 1960 és 1985 között megtöbbszöröződött. • A relatív termésingadozás - éppen a termésátlagok rohamos növekedése következtében - jelentősen csökkent. • Bérmunka  Rendszeres jövedelem  Kezdeti anyagi gyarapodás, jólét ( „jól-lét”!) kíséri. • A különböző üzemi formák (nagyüzem, kisüzem, háztáji) sajátos együttműködése valósult meg.












Jellemzői



Eredményei



Problémái, kockázatai: • a diverzitás csökkenése,



A közép-európai flóra diverzitásának változása (Hüppe 1990 és Harrach 1994 nyomán)



Az agrártáj biotóp-hálózatának változása (Schleswig - Holstein) (Knauer, 1980)

Megjegyzés: Átlagos hálózatsűrűség (m2/ha) 1877: 133,4 1954: 93,8 1971: 51,2 1979: 29,1 Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]


Az élő sövény hatása környezetének mikroklímájára (Broggi, 1986)



Az élő sövény hatása a mezőgazdasági termelésre (Broggi, 1986)



Az I., II. és III. országos gyomfelvételezés húsz legjelentősebb szántóföldi gyomfajának rangsora és borítási %-a. (Újvárosi, 1973 és Kovács et al., 1987 adatai alapján Ángyán - Menyhért, 1988) Gyomfaj

Életforma

1947-53. (I.) 1969-71. (II.) borítás rangsor borítás rangsor (%) (%) 4 Echinocloa crus-galli T 0,86 9. 3,44 1. Amaranthus retroflexus T4 0,51 17. 1,39 5. Chenopodium album T4 1,53 3. 2,04 3. 4 Ambrosia elatior T 0,39 21. 0,79 8. Convolvulus arvensis G3 7,93 1. 2,50 2. 4 Matricaria inodora T 0,07 65. 0,19 27. Setaria glauca T4 1,11 7. 1,89 4. 3 Cirsium arvense G 2,00 2. 1,09 6. Sinapis arvensis T3 0,37 22. 0,34 18. Bilderdykia convolvulus T4 0,71 14. 1,04 7. 4 Polygonum lapathifolium T 0,25 29. 0,37 17. Amaranthus chlorostachys T4 0,02 103. 0,38 16. Helianthus annuus T Galium aparine T2 0,01 132. 0,07 55. Apera spica-venti T2 0,08 56. 0,13 36. Agropyron repens G1 0,28 27. 0,51 11. Hibiscus trionum T4 0,30 25. 0,49 12. 4 Digitaria sanguinalis T 0,64 16. 0,22 26. Sorgum halepense G1 0,03 85. 2 Papaver rhoeas T A 20 faj összes borítása 17,06 16,91 Az összes gyomborítás 34,70 26,92 A 20 faj borítása az összborítás %-ában 49,20 62,80

1986-87. (III.) borítás rangsor (%) 5,07 1. 3,25 2. 3,07 3. 2,76 4. 1,92 5. 1,45 6. 0,82 7. 0,76 8. 0,73 9. 0,73 10. 0,70 11. 0,60 12. 0,59 13. 0,56 14. 0,54 15. 0,46 16. 0,45 17. 0,43 18. 0,40 19. 0,39 20. 25,68 33,70 76,20



A legdinamikusabban előre törő gyomfajok országos területborítási %-a (Ángyán - Menyhért, 1988)



Hat kiemelt növényfaj (őszi búza, kukorica (szemes), árpa, napraforgó, cukorrépa, lucerna) termőterületének és szántón belüli arányának változása 1921-2000 között

Időszak 1921- 30 1931- 40 1941- 50 1951- 60 1961- 65 1966- 70 1971- 75 1976- 80 1981- 85 1986- 90 1991- 95 1996- 2000

Szántó (1000 ha) összesen 5 589 5 554 5 571 5 425 5 124 5 060 5 007 4 852 4 687 4 697 4 712 4 668

6 növényfaj összesen terület (1000 ha) arány (%) a szántóból 3 248 58,1 3 471 62,5 3 296 59,2 3 432 63,3 3 435 67,0 3 404 67,3 3 607 72,0 3 502 72,2 3 451 73,6 3 424 72,9 3 381 71,8 3 216 68,9












Jellemzői



Eredményei



Problémái, kockázatai: • a diverzitás csökkenése, • a termőtalaj pusztulása, degradálódása,



Talajpusztulás Magyarországon (Stefanovits és Várallyay nyomán)

Talajpusztulás Erős Erózió Közepes Gyenge Összesen Defláció által erősen veszélyeztetett Összesen:

1000 ha 554 885 858 2297 1450 3747

Az összterület %-a 6,0 9,5 9,2 24,7 15,6 40,3

Megjegyzés: Az eredeti talajszelvény szintjeinek: – több mint 70 %-a lepusztult: erős erózió; – 30-70 %-a lepusztult: közepes erózió; – kevesebb, mint 30 %-a lepusztult: gyenge erózió.



A humuszvizsgálatok eredményei szántóföldi termőhelyek szerint (0-25 cm talajréteg) (Ángyán - Menyhért, 1988)

Termőhely

Csernozjom Barna erdőtalaj Réti talaj

Humusztartalom % Átlagértékek Minimum-maximum értékek Ballenegger Baranyai et al. Ballenegger Baranyai et al. 1917 1987 1917 1987 5,22 2,65 4,7-5,9 1,0-5,0 1,97 1,70 1,5-2,6 0,5-4,0 6,28 2,82 3,0-7,9 1,0-5,5



A megyék talajainak kémhatás szerinti megoszlása (gyakorisági %, Baranyai et al., 1987) Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Megye Borsod Szabolcs Vas Nógrád Heves Hajdú-Bihar Zala Somogy Szolnok Baranya Veszprém Békés Győr-Sopron Csongrád Pest Komárom Tolna Fejér Bács-Kiskun

= < 4,50 15,8 22,8 11,4 16,0 6,5 4,3 13,9 17,0 0,8 3,9 4,2 0,2 2,2 1,3 0,2 0,1 0,4 -

pH-érték 4,51-5,50 5,51-6,50 42,5 29,3 35,7 22,2 30,9 35,4 29,9 28,0 31,5 34,9 23,4 39,4 19,9 31,7 20,3 20,1 12,7 38,1 15,2 26,0 16,2 22,7 7,0 30,2 12,0 19,4 4,5 14,5 5,0 8,5 3,4 11,0 1,8 11,0 0,9 5,0 0,1 1,1

= < 6,50 87,6 80,7 77,7 73,9 72,9 67,1 65,6 57,4 51,6 45,1 43,1 37,4 33,6 19,0 14,8 14,6 12,9 6,3 1,2

Megjegyzés: talajsavanyúság mértéke: pH < 4,50 : erős; 4,51-5,50 : közepes; 5,51-6,50 gyenge Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]











Jellemzői



Eredményei



Problémái, kockázatai: • a diverzitás csökkenése, • a termőtalaj pusztulása, degradálódása, • a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása,



Ivóvízvizsgálatok értékelése (Horváth - KSH, 1986)

Vizsgálati szempontok Bakteriológiai Kémiai összesen vas nitrát ammónium Biológiai

Kifogásolt minták aránya az összes minta %-ában Ásott kutak Fúrt kutak Vízművek (talajvíz) (rétegvíz) 42,4 18,8 25,4 58,9 36,9 26,4 20,0 15,9 11,3 25,3 12,5 9,0 17,0 10,6 7,6 26,8 10,3 17,4



Magyarország nitrogénmérlege – 1989 (Oláh et al., 1991 nyomán)

Megjegyzés Bevétel – műtrágya – légköri ülepedés – ipari termelés – folyóvizekkel érkezik – szerves – ammónia – nitrát

1000 t 1.268

% 100,0

617 146 10 495 200 77 218

48,7 11,5 0,8 39,0 15,8 6,0 17,2

Kiadás – élelmiszerexport – folyóvizekkel távozik

660 60 600 608

52,1 4,7 47,4 47,9

Egyenleg












Jellemzői



Eredményei



Problémái, kockázatai: • a diverzitás csökkenése, • a termőtalaj pusztulása, degradálódása, • a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása, • a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása,



A műtrágya-ráfordítás, a termésátlag és a termesztett búzafajták nedves sikértartalmának változása Magyarországon (%) (Szabó, 1990)

Megnevezés

1961-65

1966-70

1971-75

Műtrágya hatóanyag-felhasználás (kg/ha)

100

206,2

409,6

512,6

Termésátlag (t/ha)

100

130,6

178,5

218,3

Nedves sikértartalom (%)

100

83,7

71,9

66,9


1976-80


A különböző időszakban minősített fajták minőségi jellemzőinek alakulása az 1970-1989-es időszak adatai alapján (Szabó, 1990)

Megnevezés Sikér Farinográfos minőségi értékszám A próbacipó térfogata

mennyiség % mennyiség % cm3 %

A fajta minősítésének időszaka < 1970 1971-79 > 1979 32,9 30,1 28,9 100,0 91,5 87,8 64,8 62,8 60,9 100,0 96,9 94,0 1227,0 1108,5 980,0 100,0 90,3 79,9



Tárolási veszteségek (%) különböző termesztésből származó zöldségnövényeknél

Megnevezés Sárgarépa Karalábé Cékla Egyéb zöldségek (átlag)

Műtrágyázott 45,5 50,5 59,8 46,2

Komposzttrágyázott 34,5 34,8 30,4 30,0












Jellemzői



Eredményei



Problémái, kockázatai: • a diverzitás csökkenése, • a termőtalaj pusztulása, degradálódása, • a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása, • a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása, • vegyszer- és metabolit-probléma, humán-egészségügyi kockázatok



Növényi eredetű élelmiszerek peszticid-maradványokkal való szennyezettségének mértéke Németországban az 1984-86-os időszak adatai alapján (Guhl - Sante, 1990)

Termékcsoport Gyümölcs Zöldség Gabona, gabonatermékek Kenyér- és pékárú Tésztafélék Teák, teaszerű termékek Fűszerek Hüvelyesek, olajosok, héjasok Növényi zsírok és olajok Bor, sör Összesen

Mintaszám db 6 154 6 304 1 479 72 111 568 155 768 319 381 16 311

Maradványok db % 2 573 41,8 1 686 26,7 813 55,0 54 75,0 68 61,3 504 88,7 112 72,3 574 73,0 131 41,1 264 69,3 6 779 41,6

Határérték felett db % 93 1,5 188 3,0 15 1,0 0 0,0 1 0,9 33 5,8 6 3,9 91 11,6 4 1,3 0 0,0 431 2,6



Peszticid-maradványok különböző gazdálkodási rendszerből származó zöldség- és gyümölcsmintákban (Schüpach, 1986)

Megnevezés Mintaszám (db) Maradványmentes, % Maradványt tartalmazó < e.ü. határérték (%) > e.ü. határérték (%)

Gazdálkodási rendszer Biológiai Iparszerű 173 856 97,1 60,9 2,9 39,1 2,9 32,9 6,2



Magyarország legnagyobb peszticid-szállítóinak hatóanyagai és azok toxikológiai megítélése (1998) (Darvas, 2000)



Magyarország legnagyobb peszticid-szállítóinak hatóanyagai és azok toxikológiai megítélése (1998) (Darvas, 2000)

Toxikológiai minősítés Elfogadható Problémás Kivonásra javasolt

db 175 37 105

% 55,2 11,7 33,1

Összesen

317

100,0



A Magyarországon engedélyezett 403 peszticid krónikus (lassú) mérgező hatása (1998) (Darvas, 2000) 140

Kérdéses Lehetséges Valószínű Bizonyított egy tesztben Bizonyított több tesztben

120

100

80

60

40

Engedélyezett peszticidek (db) 20 0 Mutagének

Ösztrogénantagonisták

Teratogének

Karcinogének

Immunmodulánsok

Toxicitási kategóriák Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]


A Magyarországon engedélyezett 403 peszticid krónikus (lassú) mérgező hatása (1998) (Darvas, 2000)

A toxicitás igazoltsága Kérdéses Lehetséges Valószínű Bizonyított egy tesztben Bizonyított több tesztben Összesen

db 12 59 117 174 41 403

% 3,2 14,6 29,0 43,0 10,2 100,0



A különböző fokú methaemoglobinaemia kialakulásához szükséges nitrát-mennyiségek Methaemoglobinaemia mértéke enyhe közepes súlyos

NO3 mennyiség (mg) 1 éves gyermek felnőtt 16 104 94 575 216 1456

Élelmiszerek nitrát tartalma Magyarországon (reprezentatív felmérés; KÖJÁL, 1988) Átlagos NO3 tartalom

Megnevezés Nyers:

Bébiétel:

saláta retek paraj spenót marhahússal spenót májjal tejes spenótpüré vegyes zöldségpüré

(mg/kg) 2025 1785 838 990 959 573 350



A 100 ezer lakosra jutó halálozások számának változása (%) halálokok szerint (1965 = 100 %) (KSH)

Halálokok Rosszindulatú daganatok Emésztőrendszeri betegségek Egyebek Összesen

1965 100 100 100 100

1975 110,8 107,7 113,2 112,3

1985 126,1 118,7 124,8 124,7

1995 154,4 154,6 145,1 147,9












Jellemzői



Eredményei



Problémái, kockázatai: • a diverzitás csökkenése, • a termőtalaj pusztulása, degradálódása, • a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása, • a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása, • vegyszer- és metabolit-probléma, humán-egészségügyi kockázatok • transzgenikus haszonélőlények (GMO-k) termesztése/tenyésztése, mint komplex kockázati tényező-együttes



Az első generációs GM-növények fő csoportjai (Darvas - Székács, 2006) •

herbiciddel szemben ellenállóvá tett növények (70 %),

•

rovarkártevőkkel szemben ellenállóvá tett növények (22 %),

•

mindkét fenti tulajdonsággal rendelkező növények (7 %),

•

az egyéb tulajdonságokra módosított növények (1 %).  inkább a jövő ígéretei o

hímsterilitás (lucerna, karfiol, cikória, repce, dohány, stb.);

o

késleltetett érés (paradicsom, alma, stb.);

o

jobb beltartalmi érték (sárgarépa, kukorica, repce, rizs, szója, napraforgó, dohány, stb.). A fő fajtatulajdonos cégek

•

Monsanto (MON),

•

Syngenta (SYN),

•

Pioneer/DOW vagy Mycogen (DAS)

•

Bayer (ACS). Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]


A hazai tilalom feloldását váró GM fajtacsoportok (Darvas - Székács, 2006)

•

kukoricamoly-rezisztens kukorica (MON810, SYN-Bt11, SYN-EV176*, DAS-1507);

•

kukoricabogár-rezisztens kukorica (MON 88017, MON 863*, DAS-59122, SYN-IR604);

•

glyphosate-tűrő kukorica (MON 603, MON 21*);

•

glyphosate-tűrő szója (MON 4032);

•

gluphosinate-tűrő kukorica (ACS-ZM3*);

*: A jelölt fajtacsoportok antibiotikum-markergént tartalmaznak, ami miatt az európai kibocsátásuk engedélyezése aligha várható.



Kétséges célok és helyettesítő eszközök

•

Nem a megtermelt élelmiszerek elégtelen mennyiségével, hanem egyenlőtlen birtoklásával és területi eloszlásával van baj.

•

Magyarországon nem népességnövekedés, hanem erőteljes fogyás zajlik. (1990-es évek: élve születések száma 100-105 ezer fő/év; halálozások száma 125-145 ezer fő/év)

•

A hagyományos nemesítés tartalékai messze nem merültek ki. Jelenlegi fajtáink terméspotenciáljának alig több, mint 30 %-át használjuk ki. (pl. kukorica, USA: 23,9 t/ha -> 8,2 t/ha)

•

Az egyéb, hagyományos agrotechnikai eszközök tartalékai mezőgazdálkodási, termelési oldalról egyáltalán nem indokolják ezen kockázatos eszköz bevetését, a környezetterhelés, a vegyszerfelhasználás hagyományos eszközökkel is jelentősen csökkenthető.



Ökológiai és humán-egészségügyi kockázatok •

A transzgenikus növények átadhatják az idegen gént más fajoknak, és elterjedhetnek az erre felkészületlen ökológiai rendszerekben (génsodródás).

•

Ha ez valóban bekövetkezik, a folyamat visszafordíthatatlan, hiszen a természetbe kikerülő, elterjedő élőlényeket teljes mértékben kivonni, eltüntetni már soha nem lehet.

•

Nemcsak a kártevők pusztulnak el, hanem a hasznos szervezetek is sérülhetnek, sőt a toxintermelő növények a humán élelmiszerláncot is veszélyeztetik.

•

Egyes esetekben növekedhet a vegyszerhasználat, hiszen a túladagolásnak kisebb a termelési kockázata.

•

Tovább csökken a haszonélőlény-spektrum genetikai diverzitása, nő sebezhetősége.

•

Az embert, mint az ökológiai rendszer részét érintő humán-egészségügyi kockázatok növekedéséhez, kiszámíthatatlan hosszú távú hatásokhoz vezethet.



Gazdasági, piaci szempontok •

A Magyarország számára fontos exportpiacokon nincsen kereslet a GM növények iránt, sőt.

•

A GMO-k felhasználásával előállított élelmiszerek gyengébb értékű tömegáruvá minősülnek, így leértékelik az ország élelmiszergazdaságát.

•

Összeférhetetlenség feszül a környezetgazdálkodás, az ellenőrzött és minősített ökológiai gazdálkodás, ill. a GMO-k alkalmazása között.

•

A gazdasági árukapcsolás (fajta+vegyszer) jelentősen növeli az agrárgazdaság szereplőinek kiszolgáltatottságát.

•

A keresztbeporzás vagy szállítás közbeni magszóródás révén előálló keveredés nem zárható ki. Az ellenőrző, elhárító intézkedések akár 10-40 %-os költségnövekedést okozhatnak.

•

A génszennyezés kártérítési perekhez vezethet („bio” minősítésű státusz elvesztése, ill. szabadalmi jogok érvényesítése).



Néhány következtetés •

A magyar gazdasági, népegészségügyi és környezeti érdekek egyaránt a GM-mentes státusunk fenntartását indokolják.

•

A GM-mentes státusunk megőrzésének alapeszköze a 2005. januárja óta érvényben lévő termesztési és forgalmazási tilalom, az ideiglenes moratórium.

•

Ha mégis olyan helyzet alakulna ki, hogy az EU Bizottság – más EU országok (pl. Ausztria háromszori, Franciaország, Görögország kétszeri, Németország, az Egyesült Királyság, Luxemburg valamint Lengyelország egyszeri) hasonló sikeres kezdeményezései ellenére mégis – kötelezne bennünket a moratórium feloldására, akkor még mindig fennáll a lehetősége, hogy az üggyel az Európai Bírósághoz forduljunk.

•

Ezzel egy időben – görög mintára – akár azonnal új moratóriumot is hirdethetnénk.

•

E folyamattal időt nyerhetünk, amely alatt folytathatók a moratórium fenntartását alátámasztó hazai tudományos vizsgálatok, továbbá finomítható az egymás mellett élés szabályait rögzítő törvény is. A géntechnológiai törvényben szereplő koegzisztencia szabályok nem képesek a különböző gazdálkodási rendszerek egymás mellett élését megfelelően biztosítani!












Jellemzői



Eredményei



Problémái, kockázatai: • a diverzitás csökkenése, • a termőtalaj pusztulása, degradálódása, • a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása, • a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása, • vegyszer- és metabolit-probléma, humán-egészségügyi kockázatok, • transzgenikus haszonélőlények (GMO-k) termesztése/tenyésztése, mint komplex kockázati tényező-együttes, • az energetikai és társadalmi hatékonyság romlása,



Fontosabb mezőgazdasági ráfordítások energetikai sarokszámai

Ráfordítás Emberi munka Hajtóanyag, üzemanyag, fűtőanyag Gépek - előállítása - javítása Szállítás Trágyázás -N -P -K - Ca Növényvédőszer (hajtóanyag) Vetőmag (nemesítés + szaporítás) Szárítás (1 % nedvességtartalom-csökkentés) Elektromos áram

Energiatartalom (J/egység) 2 MJ/óra 50 MJ/kg 80 MJ/t 30 MJ/t 5 MJ/t km 80 MJ/kg 31 MJ/kg 10 MJ/kg 2 MJ/kg 115 MJ/kg energiatartalom x 2 130 MJ/t energiatartalom x 3



Különböző termelésirendszerek rendszerek energiamérlege Különböző termelési energiamérlege A vizsgált egység és jellemzője/forrás

Energia MJ/ha/év

Arány

bevitel fosszilis kihozatal 1

%

2

Marginális hatékonyság MJ/MJ **

1. Új-Guinea (erdős hegyoldal, naturális gazdálkodás)1

103

0

1460

2/1 14.2

2. Dél-Anglia (Wiltshire, farm az 1800-as évek elején)1

586

2

7390

12.6

12.28

3. Jáva (Polinézia, 1970-es évek, kezdeti technikai fejlődés)1

1079

54

14760

13.6

11.07

4. Dél-India (1955, farm, „zöld forradalom”, kezdete)1

3255

58

42280

13.0

7.01

5. Dél-India (azonos terület, 1975)1

6878

77

66460

9.7

3.47

6. Franciaország (biogazdálkodás)2

8160

*

51500

6.3

2.95

7. Németország (biogazdálkodás)2

10741

*

66986

6.2

2.24

8. Németország (integrált gazdálkodás)2

11882

*

63360

5.3

1.92

9. Franciaország (integrált gazdálkodás)2

16658

*

59000

3.6

1.25

10. Franciaország (iparszerű gazdálkodás)2

21388

*

62000

2.9

0.88

11. Németország (iparszerű gazdálkodás)2

21498

*

83710

3.9

0.87

12. Dél-Anglia (Wiltshire, farm az 1970-es években)1

21870

99

44890

2.1

0.85


14.05


Kukoricatermesztés az USA-ban

Dekádok

Átlagtermés t/ha

Emberi munkaerő-felhasználás óra/t termés

óra/ha

1900-1909

1,66

58,8

97,6

1910-1919

1,66

53,6

89,0

1920-1929

1,70

47,6

80,9

1930-1939

1,57

46,4

72,8

1940-1949

2,19

26,4

57,8

1950-1959

2,82

10,8

30,5

1960-1969

4,47

3,6

16,1

1970-1979

5,62

2,0

11,2

1980-1989

6,99

1,2

8,4












Jellemzői



Eredményei



Problémái, kockázatai: • a diverzitás csökkenése, • a termőtalaj pusztulása, degradálódása, • a vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása, • a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása, • vegyszer- és metabolit-probléma, humán-egészségügyi kockázatok, • transzgenikus haszonélőlények (GMO-k) termesztése/tenyésztése, mint komplex kockázati tényező-együttes, • az energetikai és társadalmi hatékonyság romlása, • a bruttó és a nettó gazdasági növekedés elváló trendje. Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]


A mezőgazdaság bruttó és nettó termelésének alakulása











Mit tud és mit nem tud az iparszerű mezőgazdálkodás?



Hazai helyzetkép 

Természeti értékek és erőforrások, vidéki környezet











Magyarország művelési ág térképe



A fő művelési ágak területe Magyarországon (2009)

Művelési ág • szántó • kert+gyümölcsös+szőlő • gyep mezőgazdasági terület • erdő • nádas + halastó termőterület • művelés alól kivett terület összes terület

terület 4 500 280 1 000 5.780 1 900 90 7 770 1 533 9 303




















Agrár- és élelmiszergazdaság • Bizonytalan célcsoport o

A vidék társadalma?

o

A mezőgazdaság összes szereplője?



A mezőgazdasági ágazat szereplői 2010-ben (Forrás: KSH alapján Agrárgazdasági Kutatóintézet számításai) (AKI, 2010)

Mezőgazdasági szereplők (1 680 044)

Egyéni gazdaságok

Társas vállalkozások (13 444) Korlátolt felelősségű társaságok (7 684) Betéti társaság (3 201)

(566 600)

Nem üzemszerű, házkörüli termelést folytatók ( kb. 1,1 millió)

Mezőgazdasági szövetkezetek (960)

Egyéb társas vállalkozás (pl. erdőbirtokossági társulat, egyesület, közkereseti társaság) (1 280) Részvénytársaságok (319)

Egyéni vállalkozás Mellékfoglalkozású (őstermelőkkel együtt) és kisegítő gazdaságok (406 735) (159 865)


















Agrár- és élelmiszergazdaság • bizonytalan célcsoport o o o

a vidék társadalma? a mezőgazdaság összes szereplője? a mezőgazdaság adott célcsoportjai? - statisztika (2010): 570 ezer egyéni, 13 ezer társas; - regisztrált (2010): 200 ezer; - „életképes”!! (AKI, 4 EUME): 49 ezer!!; - „500 ha felett van csak élet”: 2 ezer!!!; - „5 ezer ha felett a versenyképes méret”: 100!! - pedig az EU-ban  19 ha átlagméret  50 ha felett: < 10 %



Európai birtokméret-példák – 1. Átlagos birtokméret (EUROSTAT, 2011): • Lengyelország 6 ha • Magyarország 7ha • Olaszország 8 ha • Svájc 17 ha • Ausztria 19 ha • Hollandia 25 ha • Belgium 29 ha • Németország 46 ha • Franciaország 52 ha • Dánia 60 ha



Európai birtokméret-példák – 2. A „nagybirtok” átlagos mérete (EUROSTAT, 2011): • Svájc 54 ha • Hollandia 135 ha • Belgium 150 ha • Lengyelország 250 ha • Franciaország 274 ha • Ausztria 295 ha • Olaszország 337 ha • Dánia 426 ha • Németország („NDK-effektus”) 1.391 ha • Magyarország 3.164 ha • Csehország 3.531 ha • Szlovákia 3.934 ha


















Agrár- és élelmiszergazdaság • bizonytalan célcsoport • bizonytalan célmeghatározás o o o

tömegtermelés? hatékonyság? versenyképesség? – kié?  köz?  tőkebefektető? többfunkciós mezőgazdaság?  minőségi termelési, környezeti, társadalmi, foglalkoztatási szempontok?  példa



A mezőgazdasági foglalkoztatás – 2010 (fő, forrás: NVS – 2012-2020)

Üzemforma Kis, közepes egyéni gazdaság (önfoglalkozt. + bérmunka) önfoglalkoztatás (éves munkaerő-egyenértéken) bérmunka Társas vállalkozás, tőkés nagybirtok (bérmunka) Összesen

2007

2008

2009

2010

370 295

346 308

357 641

352 882

348 046

325 358

336 482

331 938

22 249

20 950

21 159

20 944

88 996

83 800

84 634

83 774

459 291

430 108

442 275

436 656

Megjegyzés: éves munkaerő-egyenérték - 1 fő éves teljes foglalkoztatása - 1800 óra/év



A z üzemformától és földhasználattól függő foglalkoztatási területigény – 2010 (ha/fő, forrás: NVS – 2012-2020) Üzemforma/földhasználat

Terület (ezer ha)

Munkaerő Területigény (ezer fő) (ha/fő)

Kis, közepes egyéni gazdaság (önfoglalk.+ bérmunka)

3 397

357,6

9,5

Társas vállalkozás, tőkés nagybirtok (bérmunka)

3 415

84,6

40,3

1,4

173,9

Szélsőséges földhasználat (pl. bioetanol)

237*

*: a 10%-os bekeverési arány saját termelésből történő biztosításához 475 ezer tonna bioetanol szükséges, az ehhez szükséges alapanyagot 7 tonna/ha-os termésátlag esetén 237 ezer ha-on lehet előállítani.


















Agrár- és élelmiszergazdaság • bizonytalan célcsoport • bizonytalan célmeghatározás • bizonytalan jövőkép o o o o

Dél-Amerika: tőkés nagybirtokrendszer? Nyugat-Európa: minőségi, szövetkező, családi gazdálkodás? Nyugat-Európa hátsó udvara, gyarmata? „Kert-Magyarország? Sajátos magyar út?


















Agrár- és élelmiszergazdaság • bizonytalan célcsoport • bizonytalan célmeghatározás • bizonytalan jövőkép • polarizált (két részre szakadt) birtokszerkezet



A gazdaságok birtokméret-kategóriák szerinti megoszlása (%) Magyarországon (2005)

Birtokméret- Számarány kategóriák (ha) Törpe ( -10) 92,8 Kis (11-50) 5,4 Közép (51-500) 1,6 Nagy (501- ) 0,2

Területi arány 11,6 13,9 23,1 51,4

Forrás: Lengyel Gy. (szerk.) (2006): Magyarország mezőgazdasága (Gazdaságtipológia, 2005), KSH, Budapest, 39 p.


















Agrár- és élelmiszergazdaság • bizonytalan célcsoport • bizonytalan célmeghatározás • bizonytalan jövőkép • polarizált (két részre szakadt) birtokszerkezet • egyoldalú, tömegtermelő gazdaságszerkezet, földhasználat • forráshiány, adósságteher, hitelképtelenség • földkészlet+erőforrások+támogatások állami egyenirányítása „hűbéri” rendszer • a föld a tőke szabad áramlása kategóriájában  spekuláció • élelmiszeripar és –kereskedelem nagy tőkeérdekeltségeknél haszon kiszívása • kilátástalanság, elkeseredettség, munkanélküliség  el- és kivándorlás, • végveszélybe sodródó agrárium és vidék Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]

















Agrár- és élelmiszergazdaság



Vidéki térségek, települések és közösségek













Öregedési index : 65 év feletti/14 év alatti 1 alatt: fiatalodó 1 fölött: öregedő




















Hazai helyzetkép



Az európai agrár- és vidékpolitika változása 

Az agráriumot és vidéket fenyegető terhek és feszültségek • WTO  piacliberalizáció  a föld  GMO  GATS : szolgáltatások liberalizációja • bürokratikus, centralizált intézményrendszer, döntési mechanizmus ”belakható” • az agrárpolitika és támogatási rendszer válsága o közvetlen támogatásokkal termékfelesleget;



Közvetlen termelési támogatás Magyarország esetében (2004-2014) • • • • • •

Fajlagos árkiegészítő támogatás:  63 €/t; Gabona – Olaj – Fehérje – Rost (GOFR) növények; Referencia hozam: 4,73 t/ha; Referencia terület: 3,7 millió ha; Támogatott mennyiség (kvóta) 4,73 t/ha x 3,7 millió ha ≈ 17,5 millió t; Terület alapú támogatás (SAPS):  4,73 t/ha x 63 €/t ≈ 300 €/ha  100 %














Hazai helyzetkép




Az agráriumot és vidéket fenyegető terhek és feszültségek • WTO  piacliberalizáció  a föld  GMO  GATS : szolgáltatások liberalizációja • bürokratikus, centralizált intézményrendszer, döntési mechanizmus • az agrárpolitika és támogatási rendszer válsága o közvetlen támogatásokkal termékfelesleget; o a termékfeleslegek intervenciós felvásárlása; o a felvásárolt termékek „kituszkolása” exporttámogatásokkal; o a természeti környezet pusztulása; o társadalmi, szociális, foglalkoztatási problémák.














Hazai helyzetkép




Az agráriumot és vidéket fenyegető terhek és feszültségek



A CAP reform (1992-?) és a többfunkciós európai agrármodell ígéretei • új mezőgazdaság-felfogása, célrendszere;



A mezőgazdasággal kapcsolatos elvárások



értékes beltartalmú, szermaradvány mentes, egészséges és biztonságos élelmiszerek előállítása - élelmezési és élelmiszerbiztonság nemzetbiztonság;



élhető vidék fenntartása  hátország a város számára is;



a meg nem újítható nyersanyagok és energia takarékos felhasználása;



a talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése, vízbázisaink és a termőföld megőrzése;



a kulturtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása;



a vidék kulturális és agri-kulturális értékeinek megőrzése;



munkalehetőség és elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára.














Hazai helyzetkép







A CAP reform (1992-?) és a többfunkciós európai agrármodell ígéretei • új mezőgazdaság-felfogása, célrendszere; • alappillérei és finanszírozása



A „többfunkciós” európai mezőgazdálkodás két pillére és alapvető feladatkörei 1. pillér: döntően a piac által szabályozott termelési feladatok, amelyek minőségi élelmiszerek, továbbá nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások, stb.) előállítása, valamint 2. pillér: a körzettel, a tájjal a földdel kapcsolatos „nem importálható közjavakat” előállító társadalmi szolgáltatások, azaz környezeti, valamint regionális foglalkoztatási, szociális és kulturális feladatok ellátása.
















Hazai helyzetkép







A CAP reform (1992-?) és a többfunkciós európai agrármodell ígéretei • új mezőgazdaság-felfogása, célrendszere; • alappillérei és finanszírozása; • hatása a gazdálkodó családok jövedelemszerkezetére;



A gazdálkodó családok (háztartások) termőhelyi adottságoktól függő elvi jövedelemszerkezete 100% 2. pilléres, vidékfejlesztési (agrárkörnyezetgazdálkodási és egyéb közösségi teljesítményekért kapott) állami kifizetések

90% 80%

Jövedelem (%)

70% 60%

1. pilléres, közvetlen termelési támogatások/farmtámogatások

50% 40% 30% 20%

1. pilléres, piaci áruértékesítésből származó jövedelmek

10% 0%

Kiváló

Közepes

Gyenge

Termőhelyi adottság Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]


Európai birtokméret-példák – 1. Átlagos birtokméret (EUROSTAT, 2011): • Lengyelország 6 ha • Magyarország 7 ha • Olaszország 8 ha • Svájc 17 ha • Ausztria 19 ha • Hollandia 25 ha • Belgium 29 ha • Németország 46 ha • Franciaország 52 ha • Dánia 60 ha



Európai birtokméret-példák – 2. A „nagybirtok” átlagos mérete (EUROSTAT, 2011): • Svájc 54 ha • Hollandia 135 ha • Belgium 150 ha • Lengyelország 250 ha • Franciaország 274 ha • Ausztria 295 ha • Olaszország 337 ha • Dánia 426 ha • Németország („NDK-effektus”) 1.391 ha • Magyarország 3.164 ha • Csehország 3.531 ha • Szlovákia 3.934 Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora ha Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]


A gazdaságok birtokméret-kategóriák szerinti megoszlása (%) Magyarországon

Birtokméret- Számarány kategóriák (ha) Törpe ( -10) 92,8 Kis (11-50) 5,4 Közép (51-500) 1,6 Nagy (501- ) 0,2

Területi arány 11,6 13,9 23,1 51,4














Hazai helyzetkép







A CAP reform (1992-?) és a többfunkciós európai agrármodell ígéretei



A magyarországi célterületek lehatárolása – földhasználati zónarendszer



A földhasználati piramis

ninc s eg y éb c élú fö ld hasz nálat

k o r l á to z o tt fö ld h asz n álat

e x te n z í v fö ld h asz n álat

as át iz ne t ni ta lá nz sa h dl öf A

I.

I.

II.

II.

III.

III.

IV.

s z i g o r ú a n v é d e tt te r ü l e te k ( to tá l i s r e z e r v á tu m o k )

as v é d e l m i p r i o r i tá s t át é l v e z ő te r ü l e te k iz ne t in m el v é d e l m i c é l ú e f ö l d h a s z n á l a ti dé v k o r l á to z á s o k A

IV.

i n te n z í v fö ld h asz n álat

k isérő v éd elm i i n té z k e d é s e k

A te r ü le t n a g y s á g a Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]


Az egyesített zónarendszer



A földhasználati zónaelemzés adatbázisának felépítése és a vizsgálat menete Agáralkalmassági -környezetérzékenységi skála Agráralkalmasság

Környezeti érzékenység

Talajalk.

Klímaalk.

Élővilág érz.

Talajérz.

Vizek érz.

Lejtő

Energ. ap.

Védett ter.

Erózió

Felsz. alatti

Klimat. ap.

NECONET

Fizikai f.

AK érték

Aszály

ÉTT

Agyagásv.

Talajtípus

Kukorica

Ramsari

Kémhatás

Fizikai fél.

Búza min.

Vízpart

Szervesa.

Búza menny.

IBA

100 pontos

Vízgazd. Kémhatás

Sörárpa

Felszíni

Mezei madár

Szervesa. Termőréteg Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]














Magyarország természetföldrajzi nagytájainak földhasználati meghatározottsága

Magyarország természetföldrajzi nagytájainak földhasználati meghatározottsága

Magyarország

intenzív agrár extenzív agrár

Kisalföld

védelmi (természeti) Tiszai Alföld

Dunántúli dombság

Tájak Dunai Alföld

Dunántúli-középhegység Nyugat-magyarországi peremvidék Észak-magyarországiközéphegység

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Területi arány (%) Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]






A szántó művelési ág területének változtatási igénye a közepes zonációs forgatókönyv szerint:

 500 ezer ha intenzív szántó → extenzív szántó,  800 ezer ha szántó művelésből kivonva, ebből: •

600 ezer ha szántó → erdő,

•

180 ezer ha szántó → gyep,

•

20 ezer ha szántó → kert+ szőlő+gyümölcs konverzió.



Művelési ágak területének változása és változtatási igénye Művelési ág

Terület ( 1 000 ha) 1994

szántó

2009

Adottságok

Változtatás

(1 000 ha)

(1 000 ha)

4 714

4 500

3 700

- 800

260

280

300

+ 20

gyep

1 148

1 000

1 350

+ 350

mezőgazdasági terület

6 122

5.780

5 350

- 430

erdő

1 828

1 900

2 500

+ 600

68

90

90

-

termőterület

8 018

7 770

8 030

+ 260

művelés alól kivett terület

1 285

1 533

1 273

- 260

összes terület

9 303

9 303

9 303

-

kert+gyümölcsös+szőlő

nádas, halastó














Hazai helyzetkép













Az átalakuló támogatási és kifizetési rendszer • Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások és kifizetések EU rendszere (2000-2006)



Átmeneti (kiegészítő) Kifizetés.

Garancia részleg

HOPE (75%)

Csak nemzeti forrásból!

Orientációs részleg

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA)


?


Közvetlen kifizetések és piaci támogatások • Közvetlen termelési támogatás – magyar példa o Gabona – Olaj – Fehérje – Rost (GOFR) növények; o Fajlagos árkiegészítő támogatás:  63 €/t; o Referenciahozam: 4,73 t/ha; o

Referencia terület: 3,7 millió ha;

o

Támogatott mennyiség (kvóta) 4,73 t/ha x 3,7 millió ha ≈ 17,5 millió t;

o Terület alapú támogatás (SAPS):  4,73 t/ha x 63 €/t ≈ 300 €/ha  100 % • Intervenciós felvásárlás • Exporttámogatás



A 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereiről • agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások; • kedvezőtlen adottságú területek (LFA) normatív támogatása, melynek célja: o

kompenzáció a kedvezőtlen természeti adottságú térségek számára,

o

kompenzáció a környezet- és/vagy természetvédelmi korlátozások alá tartozó térségek számára;



A 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereiről • • • • • •

agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások; kedvezőtlen adottságú területek (LFA) normatív támogatása, melynek célja: mezőgazdasági beruházások támogatása; mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása; erdőtelepítési támogatások; a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése; o

alapvető szolgáltatások fejlesztése, vidéki életkörülmények javítása,

o

falumegújítás, vidéki (agrár)infrastruktúra fejlesztése,

o

jövedelem diverzifikáció elősegítése,

o

mezőgazdasági vízgazdálkodás támogatása,

o

falusi turizmus és kézműves tevékenységek támogatása,

o

birtokrendezés támogatása,

o

minőségi termékek marketingje, stb.;



A 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereiről • • • • • • • • •

agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások; kedvezőtlen adottságú területek (LFA) normatív támogatása, melynek célja: mezőgazdasági beruházások támogatása; mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása; erdőtelepítési támogatások; a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése; idős gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása; fiatal gazdálkodók támogatása; gazdálkodók oktatása, képzése.














Hazai helyzetkép













Az átalakuló támogatási és kifizetési rendszer • Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások és kifizetések EU rendszere (2000-2006) • Az agrár- és vidékfejlesztés magyarországi keretei (2000-2006)



Az AVOP intézkedései, támogatási forrásai az összes vidékfejlesztési forrás arányában (2004-2006) Összes közpénz Intézkedés neve milliárd Ft

%

AVOP intézkedések

106,

35,6

1. Mezőgazdasági beruházások támogatása

55,3

18,6

2. Fiatal gazdálkodók támogatása

3,1

1,0

3. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása

1,6

0,5

4. Halászat támogatása

1,5

0,5

15,1

5,1

6,5

2,2

12,0

4,0

8. Falufejlesztés és falufelújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése

3,7

1,3

(9. LEADER+)

4,9

1,6

(10. Technikai segítségnyújtás)

2,7

0,9

5. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 6. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 7. A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése



Az NVT intézkedései, támogatási forrásai az összes vidékfejlesztési forrás arányában (2004-2006) Intézkedés neve NVT intézkedések

Összes közpénz milliárd Ft

%

192,0

64,4

1. Agrár-környezetgazdálkodási támogatások

78,4

26,3

2. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása

20,8

7,0

3. Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése

43,2

14,5

4. Mezőgazdasági területek erdősítése

20,3

6,8

5. Korai nyugdíjazás

4,9

1,7

6. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása

6,1

2,1

7. Termelői csoportok létrehozása és működtetése

8,7

2,9

8. (Technikai segítségnyújtás)

9,6

3,2



Az NVT támogatott agrár-környezetgazdálkodási rendszerei



Az NVT fő agrár-környezetgazdálkodási programcsoportjainak évenkénti kifizetései – 1.



Az NVT fő agrár-környezetgazdálkodási programcsoportjainak évenkénti kifizetései – 2.



A magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások vázlatos áttekintése a 2005. év példáján – 1. A támogatás típusa 1. pilléres támogatások 1.1. EU területalapú (SAPS) 1.2. Nemzeti kiegészítő (top-up)

1.3. Notifikált nemzeti

Támogatási terület GOFR (ha) GOFR (ha) dohány (ha) héjas gyümölcs (ha) energianövények (ha) hízott bika (db) anyatehén (db) extenzív (1,4 sza/ha) szarvasmarha (db) tej (t) anyajuh (db) anyajuh (KAT +) (db) engedélyeztetett 180 jogcímből pl.: erdő, hal, vad, termőföldvédelem, ültetvénytelepítés, piacfejlesztés, állattartás (vágóbaromfi, vágósertés, méhészet, lótartás, szarvasmarha, juh, kecske, nyúl) állatjóléti vágóbaromfi (t) állatjóléti vágósertés (db)

A támogatás mértéke €/egység HUF/egység 86,21

20 700

80,92 19 2 775 / 3 508 666 000 / 842 120,75 29 27 / 206 6 500 / 49 145,26 34 130,21 31 48,76 11 19,43 6,05 4,20


400 000 000 400 900 200 700

4 700 1 500 1 000

9 500 1 800


A magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások vázlatos áttekintése a 2005. év példáján – 2.

A támogatás típusa

Támogatási terület

A támogatás mértéke €/egység HUF/egység

2. pilléres támogatások agrár-környezetgazdálkodás (ha) 58,82-396,02 15 000 – 101 000 2.1. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kedvezőtlen adottságú és 10,94 / 85,90 2 600 / 20 600 (NVT) környezetvédelmi korlátozások alá eső területek (KAT) (ha) az EU környezetvédelmi, állatjóléti és 10 000 / 2 400 000 / higiéniai követelményeinek való 25 000 6 000 000 megfelelés (üzemenként) mezőgazdasági területek erdősítése telepítés (ha) 842 / 2 780 202 000 / 667 000 ápolás (ha) 168 / 463 40 300 / 111 100 jövedelempótló (ha) 13,9 / 281,9 3 300 / 67 700 korai nyugdíjazás (2006-tól) szerkezetátalakítás alatt álló félig 1 000 240 000 önellátó gazdaságok (üzemenként) termelői csoportok létrehozása és 50 000 12 – 24 mFt működtetése (csoportonként) 100 000 technikai segítségnyújtás Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]


A magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások vázlatos áttekintése a 2005. év példáján – 3. A támogatás típusa 2. pilléres támogatások 2.2. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)

Támogatási terület

A támogatás mértéke €/egység HUF/egység

1. prioritás: a versenyképes alapanyag-termelés mezőgazdasági beruházások fiatal gazdálkodók pályakezdése erdőgazdálkodás korszerűsítése szakmai továbbképzés halászati ágazat 2. prioritás: az élelmiszer-feldolgozás modernizálása mezőgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés 3. prioritás: vidéki térségek fejlesztése a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése mezőgazdasági infrastruktúra alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára falufejlesztés és -felújítás közösségi kezdeményezésű programok (LEADER+) 4. prioritás: technikai segítségnyújtás technikai segítségnyújtás

1-90 mFt 6,4 / 7,6 mFt 100 eFt/fő, 90 mFt/projekt 20 – 150 mFt 30-500 mFt


8-30 mFt 0,5-80 mFt













Hazai helyzetkép













Az átalakuló támogatási és kifizetési rendszer • Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások és kifizetések EU rendszere (2000-2006) • Az agrár- és vidékfejlesztés magyarországi keretei (2000-2006) • Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások és kifizetések EU rendszere (2007-2013)



Vidékfejlesztési Terv(ek)

Átmeneti (kiegészítő) kifizetések.

Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA)

Csak nemzeti forrásból!

? Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)














Hazai helyzetkép










Az átalakuló támogatási és kifizetési rendszer • Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások és kifizetések EU rendszere (2000-2006) • Az agrár- és vidékfejlesztés magyarországi keretei (2000-2006) • Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások és kifizetések EU rendszere (2000-2013) • Az agrár- és vidékfejlesztés magyarországi keretei (2007-2013-(2014))



Magyarország rendelkezésére álló közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatási keretek (pénzügyi perspektíva 2007-2013) (millió euró)

Támogatási jogcím

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

Közvetlen támogatás

502,0

606,4

706,6

802,3

894,1

962,1

1 087,4

5 560,9

Piaci intézkedések

184,0

152,5

115,5

80,0

64,0

62,5

51,5

710,0

Vidékfejlesztés

570,8

537,5

498,6

509,3

547,6

563,3

578,7

3 805,8

1 256,8

1 296,4

1 320,7

1 391,6

1 505,7

1 587,9

Összesen

1 717,6 10 076,7



Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP-2007-2013) forráselosztási arányai (%) az EU 1698/2005/EK rendelete által felsorolt fő vidékfejlesztési támogatási területek között 1.1. Humán erőforrások fejlesztése

4,75

1.2. Fizikai tőke fejlesztése 1.3. Mezőgazdasági minőségjavítás

39,35 0,00 1,77

1.4. A kis- és közepes gazdaságok támogatása 2.1. Környezetbarát mezőgazdálkodás

23,68

2.2. Környezetbarát erdőgazdálkodás

7,85

3.1. Gazdasági diverzifikáció ösztönzése

7,80

3.2. Vidéki életminőség javítása

4,24

3.3. Helyi humán kapacitás fejlesztése

1,34

4.1. Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

3,96

4.2. Térségek együttműködése

0,53

4.3. Fenntartási költségek

0,79

5.1. Nemzeti Vidéki Hálózat létrehozása 5.2. Programlebonyolítás költségei 0,00

1,30 2,64 5,00

10,00 15,00 20,00 25,00 30,00 35,00 40,00 45,00



Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013/14) támogatási területei és forráselosztási arányai – 1. Célmeghatározás

Támogatott vidékfejlesztési területek és intézkedések (2007-2013)

1. tengely: versenyképesség

1.1. Humán erőforrások fejlesztése: 1.1.1. Szakoktatás és tájékoztatás ~ részaránya: minimum 10% 1.1.2. Fiatal gazdák indulása ~ EU társfinanszírozási aránya: 1.1.3. Gazdaságátadás (korai nyugdíjazás) max. 50/75% 1.1.4. Szaktanácsadási szolgáltatás igénybevétele ~ területi alkalmazás: minden vi1.1.5. Mező- és erdőgazdálkodási szaktanácsadó szolgálat létrehozása déki terület 1.2. Fizikai tőke fejlesztése: 1.2.1. Mezőgazdasági/erdészeti üzemkorszerűsítés (beruházások) 1.2.2. Az erdők gazdasági értéknövelése 1.2.3. Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése (feldolgozás/értékesítés segítése) 1.2.4. Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban 1.2.5. Mezőgazdasági/erdészeti infrastruktúra fejlesztése 1.3. A mezőgazdasági termelés és termékeinek minőségjavítása: 1.3.1. Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai követelményeinek való megfelelés 1.3.2. Élelmiszer minőségi rendszerekben résztvevő termelők támogatása 1.3.3. Termelői csoportok élelmiszer-minőségi termékmarketingjének segítése 1.4. Átmeneti intézkedések a kis- és közepes gazdaságok támogatására 1.4.1. Félig önellátó gazdaságok támogatása 1.4.2. Termelői csoportok létrehozásának támogatása Összesen/részarány

Közkiadás* mFt % 66 651 4,75 34 548 2,46 8 947 0,64 6 952 0,50 16 204 1,15 0 0,00 552 223 39,35 424 169 30,23 3 347 0,24 66 199

4,72

0

0,00

58 508 0

4,17 0,00

0

0,00

0 0 24 781 4 956 19 825 643 655

0,00 0,00 1,77 0,35 1,41 45,87

A 1698/2005/EK rendelet „Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról (Brüsszel, 2005. 09. 20.) támogatási jogcímei szerint *: Közkiadás: EU (EMVA)+hazai forrás összesen





2. tengely : mező- és erdőgazdasági földhasználat

2.1. Mezőgazdasági területek fenntartható használatának ösztönzése: 2.1.1. Hegyvidéki kedvezőtlen adottságú térségek 2.1.2. Más szempontból hátrányos helyzetű területek részaránya: minimum 25% 2.1.3. Natura 2000 és a 2000/60/EK (Víz keretirányelv) rendelet által érintett területek kiindulási alap: kölcsönös megfelelés (cross compliance) 2.1.4. Agrár-környezetgazdálkodás (kötelező) + genetikai erőforrások EU társfinanszírozási arány: 2.1.5. Állatjóléti intézkedések max. 55/80% 2.1.6. Nem termelő beruházások területi alkalmazás: minden vi- 2.2. Erdőgazdasági területek fenntartható használatának ösztönzése: déki terület 2.2.1. Mezőgazdasági területek első erdősítése 2.2.2. Agrár-erdészeti (Agroforestry) rendszerek első létrehozása 2.2.3. Nem mezőgazdasági területek első erdősítése 2.2.4. Natura 2000 erdőterületek 2.2.5. Erdészeti környezetgazdálkodás 2.2.6. Erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző kárelhárítás 2.2.7. Nem termelő beruházások Összesen / részarány

Közkiadás* mFt % 332 335 23,68 0 0,00 6 416 0,46 13 584

0,97

309 282 0 3 053 110 128 69 909 221 531 0 24 291 2 920 12 256 442 464

22,04 0,00 0,22 7,85 4,98 0,02 0,04 0,00 1,73 0,21 0,87 31,53






3. tengely: vidéki életminőség 3.1. Gazdasági diverzifikáció ösztönzése: javítása, gazdasági diverzifikáció 3.1.1. Nem mezőgazdasági tevékenységek 3.1.2. Mikrovállalkozások részaránya: minimum 10% 3.1.3. Turizmussal kapcsolatos tevékenységek végrehajtás: lehetőleg helyi vi- 3.2. Vidéki életminőség javítása: dékfejlesztési stratégiákon ke3.2.1. Alapvető szolgáltatások fejlesztése a vidéki gazdaság és társadalom száresztül mára EU társfinanszírozási aránya: 3.2.2. Falumegújítás és -fejlesztés max. 50/75% 3.2.3. A vidék kulturális és természeti örökségének megőrzése területi alkalmazás: minden vi- 3.3. Helyi humán kapacitás fejlesztése: déki terület 3.3.1. Képzés, tájékoztatás 3.3.2. Készségek elsajátítása, helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása Összesen/részarány

Közkiadás* mFt % 109 508 7,80 7 646 0,54 85 217 6,07 16 645 1,19 59 554 4,24 29 965

2,14

19 989 9 600 18 806 7 008

1,42 0,68 1,34 0,50

11 798

0,84

187 868

13,39




Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013/14) támogatási területei és forráselosztási arányai – 4.

Célmeghatározás


4. tengely: LEADER részaránya: minimum 5% területi alkalmazás: a 3. tengely céljainak megfelelően kiválasztott vidéki területeken EU társfinanszírozási aránya: max. 55/80% Összesen/részarány Kiegészítő intézkedések részaránya: maximum 4 % területi alkalmazás: minden vidéki terület Összesen/részarány Mindösszesen

4.1. Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása 4.1.1. Versenyképesség 4.1.2. Környezet-/földhasználat 4.1.3. Életminőség/diverzifikáció 4.2. Hazai és nemzetközi térségek együttműködése

Közkiadás* mFt % 55 561 3,96 13 890 0,99 5 556 0,40 36 115 2,57 7 408 0,53

4.3. Fenntartási költségek, készségek elsajátítása és animáció

11 112

0,79

74 081 18 219 4 555 13 664 36 991 55 210 1 403 278

5,28 1,29 0,32 0,97 2,64 3,93 100,00

5.1. Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat létrehozása 5.1.1. Működési költségek 5.1.2. Cselekvési terv és végrehajtásának 5.2. Programlebonyolítás költségei




Különböző ágazatok diktált SFH értéke és az életképességi határt meghaladó méretek Megnevezés (FSS) Gabonafélék (rozs, …, rizs) Hüvelyesek (borsó, …, lencse) Olajnövények (olajlen, …, napraforgó) Ipari növények (rostlen, ..., dohány) Szántóföldi zöldség Üvegházi/fóliás zöldség/virág Takarmánynövények Gyümölcsültetvények Szőlőültetvények Gyep (rét, legelő) Lófélék Szarvasmarha Juh Kecske Sertés (malac, …, tenyészkoca) Baromfi (pecsenyecsirke, …, pulyka) Nyúl Méhcsaládok száma

Mértékegység

SFH

Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/ha Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/állat Ft/100db állat Ft/állat Ft/kaptár

(eFt) 65 128 78 107 73 102 74 524 405 559 3 683 - 18 895 38 142 166 420 244 357 35 39 38 8 21 3 4 17 23 3 48 37 198 11 12

Életképességi határ (ha vagy db) 4 EUME 18 9 15 11 16 12 16 2 3 2 0,3 0,1 32 8 7 3 5 3 34 31 32 150 57 400 300 71 52 400 25 3 243 606 109 100

Forrás: Az Európai Mezőgazdasági Vidé kfejleszté si Alap tá rsfinansz íroz á sá ban megval ó sul ó tá mogatá sok ig é nybev é tel ének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 1. melléklete SFH (standard fedezeti hozzájárulás):ágazatonként diktált, az árbevétel és a változó költségek különbségeként számított érték EUME (európai méretegység): a gazdaságok ökonómiai méret (üzemméret) szerinti osztályozásának egysége. 1 EUME megfelel 1200 euró SFH-értéknek (megközelítőleg 300 ezer Ft SFH, ami átlagosan kb. 750 ezer Ft bruttó termelési értékkel állítható elő).



A gazdaságok számának gazdaságtípusok szerinti megoszlása (ezer db) Magyarországon (2000-2005) Gazdaságtípusok 1. Szántóföldi növénytermesztés

2000

2005 174,9

109,7

2. Kertészet (zöldség + virág)

10,1

10,9

3. Kertészet (szőlő + gyümölcs)

88,6

105,4

4. Legeltetéses állattartás

26,4

18,2

5. Abrakfogyasztó állattartás

163,3

138,4

6. Vegyes növénytermesztés

155,8

91,0

7. Vegyes állattartás

157,1

108,8

8. Vegyes növénytermesztés és állattartás

181,0

122,7

9,8

9,6

966,9

714,7

9. Egyéb Összesen




A gazdaságok méretkategóriák szerinti megoszlása (ezer db) Magyarországon Gazdaságtípusok

Méretkategória (EUME) <1

1. Szántóföldi növénytermesztés

1-2

2-5

Összesen

5-10

>10

58,5

16,2

16,0

8,6

10,4

109,7

2,0

2,4

3,1

1,7

1,7

10,9

3. Kertészet (szőlő + gyümölcs)

83,7

9,1

7,1

2,8

2,7

105,4

4. Legeltetéses állattartás

12,7

1,6

1,8

1,0

1,1

18,2


130,3

4,8

1,6

0,5

1,2

138,4


70,0

9,5

7,3

2,5

1,7

91,0


101,5

4,5

2,1

0,5

0,2

108,8


103,8

10,3

5,8

1,4

1,4

122,7

9,6

-

-

-

-

9,6

572,1

58,4

44,8

19,0

20,4

714,7

2. Kertészet (zöldség + virág)

9. Egyéb Összesen

Forrás: Lengyel Gy. (szerk.) (2006): Magyarország mezőgazdasága (Gazdaságtipológia, 2005), KSH, Budapest, 39 p. Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]


Az életképességi határ feletti (pályázóképes) gazdaságok száma és aránya Magyarországon Gazdaságtípusok

Összes gazdaság ezer db

1. Szántóföldi növénytermesztés

Kedvezményezett (> 4 EUME) ezer db

%

109,7

23,5

21,4

10,9

4,2

38,5

105,4

6,8

6,5

18,2

2,6

14,3


138,4

2,1

1,5


91,0

5,2

5,7


108,8

0,9

0,8


122,7

3,5

2,9

9,6

0,0

0,0

714,7

48,8

6,8

2. Kertészet (zöldség + virág) 3. Kertészet (szőlő + gyümölcs) 4. Legeltetéses állattartás

9. Egyéb Összesen















Hazai helyzetkép










Az átalakuló támogatási és kifizetési rendszer • Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások és kifizetések EU rendszere (2000-2006) • Az agrár- és vidékfejlesztés magyarországi keretei (2000-2006) • Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások és kifizetések EU rendszere (2007-2013) • Az agrár- és vidékfejlesztés magyarországi keretei (2007-2013-(2014)) • Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások és kifizetések EU rendszere (2014-2020)



A KAP célkitűzései 2014-2020

1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének növelése 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönzése 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és munkahelyek megőrzése



Forráselosztás

EUR/ha 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Málta

Dánia EU-27 Ciprus Litvánia Irország Ausztria Bulgária Románia Szlovákia Szlovénia Portugália Lettország Luxemburg Finnország Észtország Svédország Csehország Olaszország Görögország Németország Magyarország Egy. Királyság Franciaország Lengyelország Spanyolország KK új elosztása (EUR/ha)** KK status-quo (EUR/ha)* EU-27 átlag (EUR/ha) 90%-a az EU-27 átlagnak (EUR/ha)

Belgium Hollandia

4



A közvetlen támogatások új rendszere Minden tagállam számára kötelező elemek • • •

Alaptámogatás „Zöld” komponens Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás

+

Tagállamok által választható önkéntes elemek • •

Termeléshez kötött támogatás Természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása

A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása

VAGY Tagállam számára kötelező, a gazdák számára választható elem A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer 5



AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1305/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatások formáiról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről Célkitűzések: 1) 2) 3)

a mezőgazdaság versenyképességének előmozdítása; a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fellépés biztosítása; a vidéki gazdaságok és közösségek kiegyensúlyozott fejlesztésének megvalósítása, munkahelyek létrehozása és fenntartása

Prioritások: 1)

a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mező- /erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben; o az innováció, az együttműködés és a tudásbázis-gyarapítás ösztönzése a vidéki térségekben; o a mezőgazdaság, az élelmiszer- termelés és az erdőgazdálkodás, valamint a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok erősítése, különösen a környezetgazdálkodás és a környezeti teljesítmény javítása céljából; o az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban;

http://old.eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:347:0487:0548:HU:PDF Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]




Prioritások: 1) 2)

a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mező- /erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben; a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség növelése; o mezőgazdasági üzemek gazdasági teljesítményének javítása, szerkezetátalakításának és korszerűsítésének a megkönnyítése, mindenekelőtt a piaci jelenlét, a piacorientáltság, és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásának növelése céljából; o a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépésének megkönnyítése, különösen a generációs megújulás elősegítése.





Prioritások: 1) 2) 3)

a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mező- /erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben; a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség növelése; az élelmiszerlánc szervezésének előmozdítása; o az agrár-élelmiszeripari lánc minőségi rendszereiben való részvétel segítése, a mezőgazdasági termékek értékének növelése, a helyi piacokon, a rövid ellátási láncokban, továbbá a termelői csoportokban és szakmaközi szervezetekben folytatott promóció; o a mezőgazdasági üzemek kockázat-megelőzésének és -kezelésének támogatása;





Prioritások: 1) 2) 3) 4)

a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mező- /erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben; a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség növelése; az élelmiszerlánc szervezésének előmozdítása; a mező-/erdőgazdálkodási ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése, javítása; o a biológiai sokféleség helyreállítása, megőrzése és javítása, a Natura 2000 és a hátrányos adottságokkal rendelkező területek, jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek támogatása, a tájak állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; o a vízgazdálkodás, a műtrágya- és peszticidhasználat szabályozásának javítása; o a talajerózió megelőzése és a talajerő-gazdálkodás javítása;





Prioritások: 1) 2) 3) 4) 5)

a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mező- /erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben; a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség növelése; az élelmiszerlánc szervezésének előmozdítása; a mező-/erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása; o a mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonyságának javítása; o a mezőgazdaság és az élelmiszeripar energiafelhasználási hatékonyságának javítása; o a megújuló energiaforrások, melléktermékek, hulladékok,felhasználásának megkönnyítése; o a mezőgazdaságból származó, üvegházhatást okozó gázok és ammónia kibocsátásának csökkentése; o a szénmegkötés és -raktározás előmozdítása a mező- erdőgazdálkodásban; Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]




Prioritások: 1) 2) 3) 4) 5) 6)

a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mező- /erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben; a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség növelése; az élelmiszerlánc szervezésének előmozdítása; a mező-/erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása; a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben. o gazdasági diverzifikáció, kisvállalkozás-alapítás és -fejlesztés, munkahelyteremtés segítése; o a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben; o az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatuk előmozdítása és minőségük javítása a vidéki térségekben. Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1305/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) a vidékfejlesztési támogatások formáiról (folytatás) Támogatott intézkedések: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) 14) 15) 16) 17) 18) 19) 20) 21) 22)

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek (14. cikk) Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások (15. cikk) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei (16. cikk) Beruházások tárgyi eszközökbe (17. cikk) Természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (18. cikk) A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése (19. cikk) Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk) Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások (21. cikk) Erdősítés és fásítás (22. cikk) Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása (23. cikk) Katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása (24. cikk) Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (25. cikk) Erdőgazdálkodási technológiai, termék-feldolgozási, szállítási és értékesítési beruházások (26. cikk) Termelői csoportok és szervezetek létrehozása (27. cikk) Agrár-környezetgazdálkodási rendszerek és éghajlattal kapcsolatos műveletek (28. cikk) Ökológiai gazdálkodás (29. cikk) Natura 2000 és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések (30. cikk) Kedvezőtlen adottságokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések (31-32. cikk) Állatjóléti intézkedések (33. cikk) Erdő-környezetgazdálkodási rendszerek, éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és természetmegőrzés (34. cikk) Együttműködés (35. cikk) Kockázatkezelés, termény-, állat- és növénybiztosítás, közös kockázati alapok létrehozása (36-37-38-39. cikk) Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]













Hazai helyzetkép



Az európai agrár- és vidékpolitika változása



A vidék „nép-párti” jövőképe 

Hagyományokra épülő polgári életvitel vidéken



Azonos életesélyek, de! más jellegek városban és vidéken



Kedvezményezettek: a gazdálkodó családok és a vidék társadalma • mezőgazdaság (2010): 570 ezer egyéni, 13 ezer társas, 200 ezer regisztrált gazdaság • a vidék társadalma, közösségei, kistelepülések (kisvárosok, falvak, tanyák) (2010): 1719 falu (1000 fő alatti lélekszám)














Hazai helyzetkép













Kedvezményezettek: a gazdálkodó családok és a vidék társadalma



Gazdaság- és társadalompolitikai fordulat  a közjó érdekében beavatkozó állam •

Öko-szociális piacgazdaság: a gazdaság orientálása o

indirekt (adó + támogatás),

o

direkt (jogi) eszközökkel,














Hazai helyzetkép
















Gazdaság- és társadalompolitikai fordulat  a közjó érdekében beavatkozó állam • •

Öko-szociális piacgazdaság: a gazdaság orientálása A közjót védő és előmozdító állam  visszatérés az eredeti funkciókhoz o o o o

a nemzet stratégiai vagyonának megőrzése és okos működtetése, a köz számára fontos szolgáltatások fenntartása, javítása, a társadalmi szolidaritás, nemzeti összetartozás erősítése, a gyengék felkarolása, az egyenlőtlenségek mérséklése, profitmegosztás újratárgyalása a hazai és multinacionális nagytőkével  évi 4 Mrd Euro kivitt profit  4 Mrd Euro/év Mo. teljes EU támogatása (O.V. 2014.09.12.MR)














Hazai helyzetkép
















Gazdaság- és társadalompolitikai fordulat  a közjó érdekében beavatkozó állam • • •

Öko-szociális piacgazdaság: a gazdaság orientálása A közjót védő és előmozdító állam  visszatérés az eredeti funkciókhoz Az európai agrár- és vidékmodell megvalósítása o o o o o

a város és vidéke kapcsolatainak helyreállítása (élelmiszer, víz, energia, szolgáltatások, helyi pénz) a családok, helyi közösségek és helyi magángazdaság , a kkv-k erősítése, „területfedő”, többfunkciós mezőgazdaság, környezet- és tájgazdálkodás, kis/közepes családi/egyéni gazdaságok dominanciája, önálló gazdálkodás, közös beszerzés, tárolás, feldolgozás, értékesítés  összefogás, önkéntes társulás  piaci versenyképesség.














Hazai helyzetkép
















Gazdaság- és társadalompolitikai fordulat  a közjó érdekében beavatkozó állam • • • •

Öko-szociális piacgazdaság: a gazdaság orientálása A közjót védő és előmozdító állam  visszatérés az eredeti funkciókhoz Az európai agrár- és vidékmodell megvalósítása Közpénzeket (hazai + EU) csak a köz számára hasznos teljesítményekért














Hazai helyzetkép
















Gazdaság- és társadalompolitikai fordulat  a közjó érdekében beavatkozó állam



Önálló gazdasági egzisztenciák, erős civil szféra és helyi közösségek



Sokszínű, több lábon álló vidéki gazdaság



Élelmezési, élelmiszer- és környezetbiztonság  nemzetbiztonság  életminőség



Vidéki életminőség, ellátás, az alapvető szolgáltatások (iskola, posta, egészségügyi ellátás, helyi közlekedés, stb.) biztosítása Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]













Hazai helyzetkép






A vidék „nép-párti” jövőképe



Célok és teendők





Célok és teendők 

A termőföld: a magyar gazdák, a gazdálkodó családok kezében legyen! • • • • • • •

az EU szerződés újratárgyalása: a föld kivétele a tőke-javak köréből, az alaptörvény földügyi elemei és a földforgalmi törvény családi gazdasági és szövetkezeti irányú módosítása, az üzemszabályozási, a családi gazdaságokról szóló és a szövetkezeti törvény megalkotása az állami földbérleti rendszer fölülvizsgálata, a helyben élő, gazdálkodó családok számára kedvező átalakítása, a fiatal párokat célzó demográfiai földprogram részletes kidolgozása és indítása, hitelkönnyítés, gazda-hitelprogram  a gazdálkodó családok és fiatal gazdák földvásárlásának elősegítése, az osztatlan közös földtulajdon kiadása.






A termőföld: a magyar gazdák, a gazdálkodó családok kezében legyen!



A birtokpolitika: középpontjában a családi gazdaságok és azok társulásai álljanak! • • • • • •

a kis- és közepes méretű egyéni/családi gazdaságok meghatározó szerephez juttatása, a gazdaságátadási támogatás („korai nyugdíjazás”) + a fiatal gazdák induló támogatásának összekapcsolásával a családon belüli birtokátadás és a generációváltás segítése, a helyi közösségen belüli ésszerű földcsere és tagosítás segítése, a tartós mezőgazdasági részfoglalkozás, kiegészítő jövedelemszerzés feltételeinek megteremtése, a tároló, feldolgozó és értékesítő kapacitásoknak a gazdaközösségek kezébe adása, a beszerzési, tárolási, feldolgozási, értékesítési termelői társulások, a termelői – fogyasztói közösségek és helyi élelmiszer-ellátó rendszerek létrejöttének ösztönzése, támogatása..









A birtokpolitika: középpontjában a családi gazdaságok és azok társulásai álljanak!



Az agrárszerkezet- és termeléspolitika: a többfunkciós mezőgazdaság céljait szolgálja! •

• • • •

a természetszerű, extenzív gazdálkodási formák továbbá az ökológiai gazdálkodás valamint a környezet- és tájgazdálkodás egyéb rendszereinek támogatásával  a minőségi termelés, a vidéki munkahelyteremtés, a környezet- és élelmiszerbiztonság növelésének ösztönzése, klímaváltozás és energiaprobléma  földhasználat-váltás ösztönzése és támogatása, a növénytermesztés/állattartás egyensúlyának helyreállítása, a monokultúrás gazdálkodás és a gabonafélék termesztési túlsúlyának csökkentése, az ország GMO – mentességének fenntartása.












Az agrárszerkezet- és termeléspolitika: a többfunkciós mezőgazdaság céljait szolgálja!



A piacszabályozás és -védelem: a helyi gazdaság erősítésére, a helyi piacok fejlesztésére és a fogyasztóvédelmére irányuljon! • • • • • • •

hazai termelés: élelmezési és élelmiszerbiztonság  nemzetbiztonság, minőségellenőrzés: élelmiszerbiztonság + piacvédelem, élelmiszer- és energiaellátás: belülről kifelé (hálózati gazdaság), élelmiszer önrendelkezés: EU szintű kezdeményezése, alapvető élelmiszerek EU szintű kivétele az áruk szabad áramlása kategóriájából, helyi feldolgozás és értékesítés: ösztönzése, támogatása(törvényhozás + források), élelmiszerlánc lerövidítése: helyi piacok, termelői-fogyasztói közösségek és helyi élelmiszerellátó rendszerek létrejöttének ösztönzése, támogatása..















A piacszabályozás és -védelem: a helyi gazdaság erősítésére, a helyi piacok fejlesztésére és a fogyasztóvédelmére irányuljon!



A közgazdasági szabályozás, támogatási és adórendszer valamint a hitelpolitika: a hazai egyéni (családi) gazdaságok, vállalkozások, a családok és helyi közösségeik megerősödését szolgáló gazdálkodási formákat támogassa! • • • • • • • •

belső erőforrásokra támaszkodás, beszállítás/szállítás minimalizálása, áru és pénz belső forgatása, helyi hálózati gazdaság erősítése, közterhek  élőmunkáról környezethasználatra, energiára és szállításra, CAP és hazai támogatások és kifizetések: forrásátrendezés, hozzáférés, alsó és felső határok leszállítása, hazai kkv-k és a kedvezőtlen adottságú térségek támogatása, profitmegosztás újratárgyalása a hazai és multinacionális nagytőkével  évi 4 Mrd Euro kivitt profit  4 Mrd Euro/év Mo. teljes EU támogatása (O.V. 2014.09.12.MR) vidéki életminőség javítása, gazdasági diverzifikáció ösztönzése, támogatása, sávos degresszió+moduláció+redisztribúció  nagyoktól  kicsikhez + vidékfejlesztésre, hitelkönnyítés + gazda-hitelprogram, Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]














A piacszabályozás és -védelem: a helyi gazdaság erősítésére, a helyi piacok fejlesztésére és a fogyasztóvédelmére irányuljon!



A közgazdasági szabályozás, támogatási és adórendszer valamint a hitelpolitika: az egyéni (családi) gazdaságok, vállalkozások, a családok és helyi közösségeik megerősödését szolgáló gazdálkodási formákat támogassa!



Az intézményrendszer: a helyi közösségek és a gazdák kiszolgálását, helyzetbehozását, az információhoz és a forrásokhoz való hozzájutást szolgálja!



A vidék és a termelés biztonsága érdekében vagyonbiztonsági intézkedéseket kell hozni és kárenyhítési, kockázatcsökkentési rendszert kell működtetni!



A kutatás, oktatás, képzés , tájékoztatás: intézményrendszere a vidék és a helyi közösségek megerősítését szolgálja!



A tervezés és megvalósítás: tényleges társadalmi partnerségen alapuljon!



Új társadalmi szerződés: „város és vidék közös sorson osztozik”! Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]













Hazai helyzetkép









Célok és teendők



A keret: a Nemzeti Vidékstratégia (NVS - 2012-2020) 

Fórumok  nemzeti konszenzus



A Kormány 1074/2012. (III.28.) sz. határozata a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásával összefüggő feladatokról (Magyar Közlöny, Budapest, 2012. évi 35. szám, 6731-6732. p.)



Helye a hazai fejlesztési stratégiák, szakpolitikai tervek és programok között
















Hazai helyzetkép









Célok és teendők













Szerkezete
















Hazai helyzetkép









Célok és teendők













Szerkezete



Stratégiai területek és nemzeti programok
















Hazai helyzetkép









Célok és teendők










Szerkezete



Stratégiai területek és nemzeti programok



A megvalósítás feltételei





A megvalósítás feltételei • Számonkérés (kikövetelés?!) • Figyelni  segíteni, ha arra  figyelmeztetni, ha nem arra  szembefordulni, ha ellenkezőleg



Van erre esélyünk?  Hit és bátorság! • Ha  Ady (1912) szavaival: „Seregesen senkik jönnek, megrabolnak, elköszönnek, gúnnyal, szabadon.” • Igen, ha bízunk magunkban és egymásban. • De másban is bízhatunk  Wass Albert: „A világ fölött őrködik a Rend, s nem vész magja a nemes gabonának, de híre sem lesz egykor a csalánnak; az idő lemarja a gyomokat. A víz szalad, a kő marad, a kő marad.” • És bátorság is kell  Máté Evangéliuma (10,26-33): „Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek az emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely ki ne tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön!”



☺ Prof. Dr. Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel.: 28/522-009, Fax: 28/415-383, e-mail: [email protected]

A fenntartható vidékfejlesztés alapjai

Recommend Documents