A FENG SHUI LÉNYEGE ÉS NÉPSZERŰSÉGE A NYUGATI VILÁGBAN

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

A FENG SHUI LÉNYEGE ÉS NÉPSZERŰSÉGE A NYUGATI VILÁGBAN

Készítette: Horváth Brigitta

Budapest, 2004 1


Első a sors, ezután jön a szerencse. Harmadik a feng shui, Amit az emberszeretet és a műveltség követ. - ősi kínai mondás -

2


Tartalomjegyzék Előszó 5 Bevezetés 6 1. A FENG SHUI EREDETE ÉS LÉNYEGE 8 1.1 A Feng Shui eredete, keletkezési legendája 8 1.1.1 A taoizmus 8 1.1.2 A keletkezési legenda 9 1.1.3 A „Feng Shui” szó jelentése 10 1.1.4 A Feng Shui összetettsége 10 1.1.5 A Feng Shui történelme, fejlődése 11 1.1.6 A Feng Shui Kínán kívül is létezett 13 1.2 A Feng Shui létjogosultsága 14 1.3 A Feng Shui tudományának alapelemei 16 1.3.1 A „csi” fogalma 16 1.3.2 A „jin-jang” fogalma 19 1.3.3 A báguá 22 1.3.4 A trigramok 27 1.3.5 Az 5 elem tana és az átváltozási fázisok 28 1.4 Személyiségelemzés a Feng Shui-ban 31 1.4.1 Miért kell a Feng Shui-hoz személyiséget elemezni? 33 1.4.2 Személyiségek a trigram szerint 34 1.4.3 Kínai asztrológia 34 1.4.4 A tao numerológia 35 1.5 A Feng Shui szemlélethez tartozó egyéb, tao eredetű életviteli kérdések 37 1.5.1 Táplálkozás és testmozgás 37 1.5.2 „Szellemi karbantartás” 38 1.5.3 Természetgyógyászat 39 1.6 Feng Shui alkalmazása a gyakorlatban 42 1.6.1 Feng Shui aranyszabályok a lakás különböző termeiben 45 1.6.2 Példák Feng Shuival orvosolható problémákra, és eszközei működésére 48 2. FENG SHUI ÉS EGYÉB KELETI ELEMEK NYUGATON 52 2.1 A keleti kultúra nyugaton 52 2.2 A Feng Shui megjelenése Nyugaton 55 2.2.1 Az ezoterizmus 55 2.2.2 A Feng Shui kulturális vonatkozásai 57 2.2.3 A Feng Shui pszichológiai vonatkozásai 60 2.2.4 A Feng Shui társadalmi, gazdasági vonatkozásai 62 3. A FENG SHUI MAGYARORSZÁGON 63 3.1 A Feng Shui megjelenése Magyarországon 63 3.2 A Feng Shui intézményesülése hazánkban 64 Befejezés 67 Irodalomjegyzék 69 Függelék Feng Shui eszközök Báguá térkép szobákhoz, kertekhez és épületekhez (Feng Shui, a harmonikus élet művészete, 92. old)

3


Ábrák és táblázatok 1. ábra Jin-jang

19

2. ábra Báguá

23

3. ábra Báguá és színek

27

4. ábra Az 5 elem

29

5. ábra Lo-shu négyzet

36

6. ábra A négy égi állat

47

1. táblázat Jin és jang jellemzők

42

2. táblázat Az 5 elem jellemzői

44

4


Előszó Biztosan sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy a Külkereskedelmi Főiskolát végezvén, angolul és spanyolul beszélve, az olasz-francia STMicroelectronics customer service representative-jaként, miért éppen a Feng Shui-val szerettem volna foglalkozni a diplomamunkámban… De a válasz valójában nagyon egyszerű: mert teljesen nyitottnak tartom magam minden témakörre és kultúrára – és ilyen fiatalon még nem köteleztem el magam semmi mellett. Amikor aktuálissá vált a szakdolgozat írás, akkor éppen ebben a témában olvastam sokat, így az amúgy is kevés időm miatt úgy döntöttem, összekötöm a kellemeset a hasznossal. Ezért itt szeretném megköszönni belső konzulensemnek, dr. Osváth Gábornak, hogy ezt a talán kissé rendhagyó témát elvállalta, sőt igazi érdeklődéssel fogadta. Továbbá szeretnék köszönetet mondani a Feng Shui két neves magyar képviselőjének is; Horváth Máriának, aki a beszélgetések mellett tanfolyamaira is részvételt biztosított nekem; valamint dr. Szemereyné Nagy Melindának, akitől a sok információ mellett igen sok forrásanyagot is kaptam. Megírván ezt a tanulmányt, nem tartom magam semmiképp sem Feng Shuiszakértőnek, de azt bátran állíthatom, hogy megfelelő jártasságra tettem szert, eligazodom az összefüggések között és sokat tanultam elkészítése során. Valamint nem olyan elfogult stílusban ismertetem meg az olvasóval, mint a – szerintem – túlságosan lelkes és minden nyugati racionalitást nélkülöző szerzők (akik sok esetben ezt maguk is bevallják!). Azt a feladatot szerettem volna elvégezni, hogy úgy ismertessem meg a Feng Shui-t az érdeklődőkkel, hogy még a legracionálisabban gondolkozók se vessék el azonnal. Az irodalmat tanulmányozva az a vélemény alakult ki bennem, hogy szinte mindenki elköveti azt a hibát, hogy ez az egyben a kínai mentalitást akarja vonatkoztatni a nyugati világra is, holott ez lehetetlen. Emiatt sok tévhit alakul ki bennünk a Feng Shui-val szemben. Egyben azonban biztos vagyok: van helye a Feng Shui-nak Nyugaton is, sőt Magyarországon is. Mindenkinek kellemes olvasást kívánok!

Horváth Brigitta, Budapest, 2004. 5


Bevezetés A Feng Shui egy kínai eredetű művészet, hagyomány, „tudomány”, filozófia-rendszer, ami tulajdonképpen a taoizmusból alakult ki, mintegy 5000 évvel ezelőtt. A nyugati kritériumok alapján természetesen nem nevezhető egzakt tudománynak; akárcsak mondjuk az asztrológiát, ezt is fenntartásokkal érdemes kezelni. Meghatározni, hogy mit is jelent, nem túl könnyű. Számos megközelítése és körülírása van, legyen itt az, amit én a legjobbnak gondolok: a természet és az ember összhangját igyekszik megteremteni, az emberi testen kívüli tér és környezet rendezésével. Ebből a meghatározásból adódik, hogy a Feng Shui nem csak a kínaiak számára lehet ily módon hasznos. Sőt, mégcsak azt sem állíthatjuk, hogy egészen mostanáig csak Kínában létezett, mert mindenki a világon szeretett harmonikus és szép, egészséges környezetben élni. Ha otthonról van szó, akkor azért, hogy ott pihenni, megnyugodni tudjon, és „feltöltődjön” energiával; ha munkahelyről, akkor azért, hogy jól érezze magát munka közben, és alkotni, gondolkozni tudjon. Mivel a Feng Shui igen komplex feladatot céloz meg, sok más „tudomány” segíti ebben. Ilyen az asztrológia, számmisztika, színterápia, pszichológia, radieszteziológia, aromaterápia, természetgyógyászat… és így tovább. Először mindenképpen fontos tehát bemutatnom a Feng Shui eredetét kicsit részletesebben, és a taoista filozófia vonásait. Majd áttekintem a Feng Shui lényegi elemeit, hogy mégis miről szól – mind elméletben és gyakorlatban. Miben segít, miért jó ha használjuk, és hogyan kell alkalmazni. Természetesen az olvasott irodalom segít ebben, de mivel több forrásból olvastam a „tényeket”, ezért ez nem csak egy leíró rész lesz, hanem a kialakult saját nézetemet is tartalmazza. Tehát meg kell említenem a csi fogalmát, az öt elemet, a trigramokat, a lo-pan tájolót, a bagua térképet, a ho tu lapot, a jin-jangot, a bűvös négyzetet, és más szorosan a Feng Shuihoz tartozó dolgot és eszközt. A másik fontos része a tanulmánynak, arra a kérdésre a válaszkeresés, hogy hogyan illeszkedik mindez a mi nyugati kultúránkhoz, és mégis milyen a Feng Shui elterjedtsége Magyarországon. Ugyanúgy, mint a yoga, taj-csi, kung-fu, akupunktúra, reiki… amik talán 1990 óta örvendenek egyre nagyobb közönségnek, a Feng Shui is egy ilyen keleti kulturális elem. De egyáltalan hogyan illeszkedik a nyugati-típusú kultúrához, milyen módosításokkal 6


kell illetni; és végül, miért olyan népszerű? Pontosabban, milyen rétegekben nepszerű, és mennyire van kihasználva üzleti szempontból – ami viszont teljesen idegen a tao szemszögéből. Hiszen megannyi helyen kaphatunk „igazi” Feng Shui eszközöket, dísztárgyakat, bútorokat, szerencsehozó kiegészítőket. Olvashatunk rengeteg könyvet, van saját Feng Shui magazinunk, lehetünk a Feng Shui Egyesület tagjai, kérhetünk tanácsadást otthonunkba, megtanulhatjuk tanfolyamon… igazán kezd nálunk is intézményesülni. Diplomamunkám nem az amerikaiak által jól megfogalmazott „McFengShui”-ról szól, és nem hasonlítható egyik megjelent könyvhöz sem, sem tartalmában, sem szerkezetében. Befejezésül, és egyben tulajdonképpen kezdésként… még meg kell említenem a kínai hiedelemvilág, hagyományok, és a taoizmus számomra és a laikusok számára szinte felfoghatatlan bonyolultságát és áttekinthetetlenségét. Már önmagában a nyelvi és az évezredes kulturális különbségek miatt nehéz lefordítani és megérteni a nagy műveket. Tehát amit említek az írásomban, az szinte csak súrolja ennek a hatalmas tudás-anyagnak a felszínét, de viszont könnyen érthető, és szerencsére vizsgált tárgyamhoz megfelelő. De ezúton kérek elnézést azoktól, akik esetleg a tárgy szakértői lévén, belelapozván nem találnák tudományosan igényesnek. Nem is az a célom vele, csupán kiegészítem és biztosabb alapokra helyezem a Feng Shui bemutatását! Ugyanígy le kell szögeznem, hogy sajnos a kínai történelmet és kultúr-történetet sem akarom bemutatni, mert azok maguk is könyveket tesznek ki; de a Feng Shui dolgozatomban tárgyalt megértéséhez elég az a tudás Kínáról, ami mint alapműveltség megvan minden olvasóban.

7


1. A Feng Shui eredete és lényege 1.1 A Feng Shui eredete, keletkezési legendája 1.1.1

A taoizmus

A kínai vallás a taoizmus, a konfucianizmus, és később az Indiából átvett buddhizmus keveréke. A konfucianizmus a vallás társadalmi aspektusa, kulcsszerepet tulajdonít az embernek a harmónia megteremtésében; az égi, a földi és az emberi világ hármasságát tanítja. A taoizmus inkább a megfoghatatlan, filozófiai háttér; szintén erre a hármasságra épít, de az embernek nem szabad beleavatkozni a természet rendjébe. Akkor leszünk boldogok, ha együtt tudunk haladni az élet áramával, azaz a tao sodrával (zennel a buddhizmusban). A taoizmus nagy bölcse Lao-ce volt. A „tao” annyit jelent: út. Vagyis a helyes út, amin nekünk itt a Földön járnunk kéne. Megállás nélkül tanulnunk kell mindenből és mindenkitől, önmagunk művelése és tökéletesítése a cél, hogy mindig magasabb szintre jussunk. Néhány nagyon jól érthető és fontos taoista eredetű elv: •

„Az egyetlen állandó dolog a világban a változás”

•

„Semmi nem történik véletlenül”

•

„Önmagunk megismerése”

•

„Tartalom és forma összhangja”

•

„A jin-jang kettőssége mindenben megtalálható”

•

„Minden összefügg mindennel, minden kölcsönösen hat egymásra”

•

„Olyan vágy nem ébred benned, melyhez ne keletkezne azonnal erő is hogy megvalósítsd: tehát bármit kívánsz, jól vigyázz, mert megkaphatod”

•

„A Sors ismétlődő és egyre nehezebb leckék elé állít, míg a számunkra kijelölt leckét meg nem oldjuk”

•

„Valaminek a vége mindig valaminek a kezdete”

Az ember nem vonulhat ki az élet soha véget nem érő küzdelmeiből, be kell kapcsolódnia az energiák folytonos áramlásába. Meg kell tanulnunk alkalmazkodni a változásokhoz, mert a változás az egyetlen igazán állandó az életben. Aki ragaszkodik az 8


elmúlt időkhöz, elmúlt események illúzióihoz, nem engedi el a múltat, az csalódásra és boldogtalanságra ítéli önmagát is, és környezetét is. Az egyik legnagyobb emberi tudás az elengedés és a lemondás képessége. Az embernek nem szembeszállni kell a természettel, hanem a természet áramába kapcsolódnia és így sikeres változásokról gondoskodnia. 1.1.2 A keletkezési legenda A legenda szerint Kína történelmében meghatározó szerepet játszott a Hsziadinasztia, kiknek uralkodása alatt (Kr. e. III. évezred) már fejlett paraszti életforma alakult ki. Éltek tehát a földművelés adta lehetőségekkel, állatokat tenyésztettek, és földrajzi ismereteik is voltak. Életük a nagy Sárga Folyó mentén zajlott, ahol civilizációjukat kemény munkával teremtették és tartották fenn, így az uralkodók is mindig arra törekedtek, hogy a természeti hatások segítségével könnyebbé tegyék életüket1. Az uralkodóház Vu királya (Kr. e. 2953-2838) különösen sokat foglalkozott a természet és ember viszonyával, érdeklődve tanulmányozta a természeti erők emberre tett hatását. Sokat tartózkodott ezért a folyóparton is, mígnem egyik alkalommal egy hatalmas teknősbékát talált a vízparton. Ezt eleve jó jelnek tekintette, mert úgy tartották, az állat kettős páncéljának rejtekében maga az istenség él. A teknős mintázatán egy tökéletes mágikus négyzetet vélt felfedezni, amit kínaiul Lo Shu-nak hívnak - erről még lesz szó amikor a számmisztikáról írok. Vu császár összehivatta birodalmának bölcseit, és végül ez a teknőcön látott mintázat vezetett a Ji csing (az ősi kínai bölcselet), a Kilenc Csillag Ki (a kínai asztrológia és számmisztika) és a Feng Shui kialakulásához2. A kínai mondás úgy tartja, hogy egy másik uralkodó, Fu Hszi, a Ho folyóból egy napon egy olyan lovat látott kiemelkedni, amelynek a testén pedig a Ho Tu minta volt felfedezhető. A császár a természeti erőkkel összefüggő jelentést (mint hegy, villám, szél stb.) tulajdonított minden számnak és iránynak. Ez a minta később egy nyolcszögű Bágua alapja lett, amely a világegyetem ideális rendjét és a teremtést írja le3. Voltaképp tehát kijelenthetjük, hogy ami a Feng Shui tájolási és számítási részére vonatkozik, az gyakorlatilag egy teknőc és egy ló hátának mintáján alapul. Mert összefüggéseket véltek felfedezni, amiket az Égből eredőnek tartottak – tehát tökéletesen 1

Feng Shui Enciklopédia 101 Feng Shui tipp 3 Feng Shui magazin, I. évfolyam, 5. szám 2

9


jónak. Hogy ezekhez a mintákhoz aztán mégis hogyan rendelték a fogalmaikat, mi alapján, az nyilván az akkor aktuális természeti és társadalmi viszonyokkal kapcsolatos. 1.1.3

A „Feng Shui” szó jelentése

Fontos az elején megemlíteni, hogy hogyan kapta a Feng Shui a nevét. Mivel azt írja le, hogyan hat ránk környezetünk, szimbolikusan a természet két nagyon fontos megjelenési formáját választották: a szelet (feng), amit szelíden fújdogáló égi küldöncnek tekintettek, ami a termékenységgel megajándékozó felhőket hozza, amikből pedig az éltető víz keletkezik. Mind a kettő azonban magában hordozza a kettősséget is. A szél bár lehet enyhén fújdogáló és kellemes, mi több valóban hozza a vizet adó felhőket, sőt segít a virágok megtermékenyítésében is; lehet viharos és pusztító is. A víz (shui) bár lehet életet adó, lehet gyönyörű tó; de háborgó tenger is, és emellett olyan erőt képvisel, ami sziklákat képes kivájni. Ezzel azt is kifejezték, hogy minden látható és láthatatlan jelenség mögött, ami körülvesz minket, valamilyen energiaforrás van – ami lehet jótékony vagy pusztító, de éppen ezért jóban kell lenni velük. Ezt segíti (sőt különösen a kezdetekben ezt volt hivatott segíteni) a Feng Shui4. A Feng képzetéhez tartozik tehát a levegő, a gázok, a felhők, az energiamezők, a sugarak, a sugárzás, a viharok és a légmozgások, és természetesen a szél is. De ezek mellett idesorolják azokat a dolgokat, amik befolyásolhatják a szabad légáramlást, mint a domborzat, sziklák, és mesterséges építmények/épületek. A Shui-hoz tartoznak a tavak, folyók, patakok, tengerek, és a mesterségesen kialakított víztartályok, csatornák. Emellett ideveszik még az országutakat, utcákat (mert van hogy úgy tekeregnek mint egy patak), a jeget, havat; sőt a növényeket és az általuk táplált élőlényeket is. 1.1.4

A Feng Shui összetettsége

Már a Bevezetést azzal kezdtem, hogy a Feng Shui tulajdonképpen mennyi minden is egyben, mert valójában arra, hogy „Mi az?”, nemigen lehet egyértelmű választ adni.

4

Feng Shui, a harmonikus élet művészete

10


•

Nevezhetjük művészetnek, mert megörökítik részeit az emiatt készített eszközök és dísztárgyak, építészeti alkotások, tanításairól szóló versek. Megjeleníti a természet tiszteletét, félését, az emberek hitét és akaratát – ezek pedig mind a kínai kultúra részei.

•

Tudomány

is

ugyanakkor,

hiszen

rendkívül precíz és bonyolult

számításokat igényel, konkrét tudásanyagot kell elsajátítani, ismerni kell a taoizmus vonatkozó tanait; vannak fokozatai, a mesterek pedig továbbadják a tudást. •

Ősi kínai folklór, mert magában foglalja az ősi kínai társadalmat, szokásaikkal, hitükkel, babonáikkal együtt. Világuk tele van démonokkal és segítőkkel egyaránt; ezek a motívumok megjelennek eszköztárában is (ezért nem mindegy például, mikor használunk mondjuk sárkányt, hiszen nekünk aligha jelenti azt, mint a kínaiaknál). A földrajz hagyományait őrzi, hogy a térképeik dél felé tájoltak.

•

Gondolkodásmód, életstílus is, mert elvei és szabályai nem feltétlenül csak a külső térre vonatkozik, hanem magára az emberre is. Kiterjeszthető az emberi test és lélek „karbantartására” is.

•

Filozófia-rendszer része, hiszen a kínaiak évezredek óta egységben szemlélik az embert a természettel – de ebben az egységben nem csak a testnek, hanem mentális világának is helye van. Kapcsolata a Nyugattal azért is világos, mert a pantha rei („minden mozog” ókori görög filozófia) tételét viszi a gyakorlatba. 1.1.5

A Feng Shui történelme, fejlődése

Miután Vu császár tehát voltaképp letette a Feng Shui alapkövét, mintegy 5000 évvel ezelőtt (és ez lehet csak egy szép mese), a fejlődés viszonylag gyors volt, mert akkoriban a szerzetesi rendek és kolostorok alapítását az uralkodók törvényekkel és rendeletekkel szorgalmazták. A szellemi központokban alakult ki a Tao filozófiája, melynek szerves része volt a szerzetesek önmagukkal való foglalkozása, és elvonulásuk a természetbe, a magányba, hogy mindenkitől függetlenül gondolkodhassanak. Az egyensúlyt, a tökéletes harmóniát keresték.

11


Miután azonban visszatértek mesterséges, „civilizált” lakhelyükre, azt tapasztalták, hogy valami más veszi körül őket, nem úgy érzik magukat, mint kint a természetben – pedig az az ideális. Az ember által tervezett és kivitelezett eltér a természetestől, a „Nagy Mintá”tól. Tehát ezzel meg is fogalmazódott az első szabály: olyan építményeket kell létrehozni, amelyek követik a Nagy Mintát, mert különben megbomlik az egyensúly. Arra a felismerésre jutottak, hogy környezetünk – beleértve lakhelyünket, annak berendezését, színeit, anyagait – hatással van életvitelünkre és fejlődésünkre. A Feng Shui technikája a tudatos térértelmezéssel kezdődött; a korai mesterek minden tudásukat az egyéni érzékelés képességére alapozták. Ezért Feng Shui tanácsadást csak úgy tudtak végezni, hogy beköltöztek a megbízó lakhelyére, és addig éltek ott és változtattak dolgokon, amíg azt nem érezték: megvan a harmónia, az egyensúly, a Nagy Minta nyomán. Aztán a fejlődés során persze szabályok, elvek és tanítások sokasága alakult ki, így a tanácsadás is két részre oszlott: az előre kiszámíthatóra, ami objektív tényezőket néz, (mint például a lakók születési éve és a ház tájolása közötti összefüggések), és a helyszínen felismerhetőkre (mint például a valós energia-áramlások, légmozgások)5. A Feng Shui alapvető rendszere évszázadok alatt bontakozott ki a megfigyelések és az elmélkedések folyamatában. De ezzel együtt sosem fogja elnyerni „végleges formáját”, hiszen a minket körülvevő világ, természet, jelenségek mindvégig változásban vannak és lesznek. Tehát a Feng Shui újabb és újabb kihívásokkal találkozik majd, minden újra megoldást kell találnia. Ezért hangsúlyozza néhány mester, hogy nem a rengeteg szabály elsajátítása a lényeges, hanem a meghatározó elvek és a tao releváns tanításainak a tudása. Történetének első 2500 évében főleg földrajzi értékelést adott a letelepedésre kiszemelt vidékről, ami egyértelmű szükséglet volt, hiszen mind éghajlati, mind földtani szempontból meg kellett jól fontolni, melyek az alkalmas területek. Ennek a megközelítésnek köszönhetően alakult ki a Forma Iskola6 (amit bővebben kifejtek még a releváns alcímben), ami leginkább a változatos domborzati viszonyok között alkalmazható jól. Alapja a nyolc trigram által kialakított „térkép”, a báguá, valamint a környezet éber, érzékeny, nyitott szemű megfigyelése és az analógiás gondolkodás. Ez a változat terjedt el leginkább Nyugaton (Európában, Amerikában és Ausztráliában), bár a jó szakember nem támaszkodik kizárólag erre. Sajnos arról viták vannak, hogy a Forma Iskola, vagy az Iránytű Iskola volt-e előbb… Mindenesetre ha állást kellene foglalnom, akkor azt mondanám, hogy a Forma Iskola a 5 6

Öntsünk tiszta vizet a Feng Shui poharába A Feng Shui gyökerei c. cikk (Harmonet)

12


régebbi, az alapja mindennek ami Feng Shui, és az Iránytű Iskola a fejlődés későbbi szakaszán alakult ki. Ez ugyanis a minket ténylegesen körülvevő dolgok helyett az égtájakat tartja nagyon befolyásoló tényezőknek, és figyelembe veszi a lakók születési idejét, horoszkópját, és a numerológiát. Az égtájak, és egyéb bonyolult – mondjuk így, „kétes eredetű” – tézisek alapján komoly számításokat végeznek, ami a valóságtól kicsit messze rugaszkodik szerintem. Ezzel együtt el kell ismerni, hogy mivel ezek is évezredes megfigyeléseken alapszanak, sok igazság lehet bennük. Ehhez járult még az is, hogy a gyakorlati megfigyelések idővel mágikus köntösbe burkolóztak; például hogy a „sárkány farkán”, azaz hegygerincen nem jó házat építeni, mert levetheti a sárkány magáról, ha mérgesen jár a farka – azonban ennek is van alapja, nevezetesen a nagy szeles vihar7. A Feng Shuinak ez a két említett fő irányvonala létezik, és a felkészült mesternek illik mind a kettőt jól ismernie és használnia. Kínában halmozódott fel tehát a hatalmas kulturális öröksége is a Feng Shuinak, valamint felbecsülhetetlen mennyiségű tapasztalati tudás az építményeken keresztül. A 60-as 70-es évek kulturális forradalma viszont megtorpanást jelentett, mert akkor az „elavult es hiedelmekre épülő rendszer” nem volt beilleszthető a modern államszervezetbe. Mao Ce-tung bár betiltotta, mégis mint később kiderült, titokban élete végéig kutatta és alkalmazta. A tilalom miatt a külföldre menekült kínai mesterek tartották életben a hagyományt; Hongkongban és Szingapúrban ma is általánosan alkalmazzák – innen pedig meghódította az egész világot. Vagyis valőszinűleg erre az időszakra tehető, hogy a Feng Shui – ha eleinte kényszerűségből is – elhagyta országa határait, és megismertette magát a Külfölddel. 1.1.6

A Feng Shui Kínán kívül is létezett

Sok minden, amit a Feng Shui tanít, a világ más részein is ismert volt – vallástól, filozófiai irányzattól, kultúrától függetlenül. Minden népet és kultúrát érdekeltek például a megfoghatatlan energiaáramlások; az ókori görögöket, egyiptomiakat is (gondoljunk a piramisokra), de már a kőkori keltákat is (Stonehenge-et máig titok fedi). Építményeikhez és ceremóniáikhoz különleges helyeket kerestek, de sajnos mindez nincs olyan jól dokumentálva, mint a kínaiak esetében.

7

A Feng Shui és a Babona c. cikk (Harmonet)

13


Az ő korukban még szinte teljesen alá voltak rendelve a természeti elemeknek, ezért az emberek igyekeztek megfigyelni ezt a környezetet, megérteni és kiszámítani – az életük múlott rajta. Bár érdemes elgondolkozni, hogy mik voltak akkor a veszélyek, mi ellen kellett védekezni (természeti csapások, hideg, vadállatok… stb.), és mik ma az ugyanolyan súlyos veszélyek (rákkeltő élelmiszerek, sugárzások… stb.); mert ily módon meglátjuk, hogy valójában minden marad, csak változik. A középkorban még inkább ismertek olyan szerzetesrendek és építőcéhek, amelyek kastélyok, templomok, kolostorok építésénél, uradalmi és kormányzati építkezéseknél használtak fel „titkos ismereteket”. Gondolni kell itt a hely, a tájolás, maga az építmény, a színek, stb., jelentésére, hogy hogyan befolyásolják az embert (példának okáért a katedrálisok mérete és sötét színe a megfélemlítést is szolgálta). Mára ismét szinte az egész nyugati világban hódít a Feng Shui kínai változata, mert amúgy Japánban, Koreában, a Fülöp-Szigeteken, Malajziában, de még Indiában is helyi irányzatokat követnek. Megjegyzem, itt lenne az ideje kilakítani egy „nyugati” Feng Shui irányzatot is, mert ugyan az alap elképzelések nagyon jók, sokan akarják a kínai változatot átültetni ide, ami nekünk persze túl idegen.

1.2 A Feng Shui létjogosultsága Az alfejezetben arról szeretnék írni még itt viszonylag az elején, hogy miért tartom jó dolognak a Feng Shuit, és milyen tágabb kontextusban kell vizsgálni. Amellett, hogy nem vagyok elfogult követője, azért egy bizonyos szintig önmagában remeknek tartom. A Feng Shui követői olyan tudás birtokába jutnak, amely nem igazán mérhető ugyan, relatív, de személyes, egyedi és megismételhetetlen. Folytonos és állandó önművelést igényel, ami nem lehet kényszerű, csakis önkéntes. Ha azonban rendet és harmóniát szeretnénk szűkebb és tágabb környezetünkben, akkor elsősorban saját testi és lelki egészségünket kell megteremtenünk. A saját magunkkal való „jó kapcsolat”, belső rend, nem lehet véletlen, tudatosan kell felépíteni és megtartani. Ha életünk bármely területén előrelépést kívánunk elérni; ennek a fejlődésnek három motorja8 van: • 8

harmónia a minket körülvevő anyagi világban

A fejlődés háromszöge c. cikk (Harmonet)

14


•

rendezett emberi kapcsolatok, érzelmek

•

rendben tartott gondolatok (meditáció)

Ha belegondolunk, a kínaiak és japánok rengeteg önművelő és harmóniára irányuló tevékenységet használnak, mint a meditáció, tai chi, yoga, reiki; hogy csak a legismertebbeket említsem. Ezek mind egy életfelfogást tükröznek; így ezzel azt akarom mondani, hogy ahhoz, hogy valaki a Feng Shuit gyakorolja, bizonyos egyéb kapcsolódó dolgokban is hinnie kell, sőt hisz is. Ezzel együtt a Feng Shui fontos tulajdonsága, hogy azokra is hatással van bizonyos mértékig, akik nem hisznek benne. A Feng Shui nem varázslat, de mivel Kínából ered, van némi misztérium körülötte – véleményem szerint részben ezt kellene kiiktatni belőle ahhoz, hogy maradéktalanul létjogosultságot szerezzen nyugaton, de természetesen erről még lesz szó. A Feng Shui arra törekszik, hogy minden helyzetből a lehető legjobbat hozza ki. Ismeretes ugyebár, hogy mi agyunkat is igen szerény mértékben, mintegy 7-10%-ában használjuk ki. Ugyanilyen módon lakhelyünk és irodánk rendelkezésre álló erőforrásait sem hasznosítjuk. A Feng Shui célja ezeket mozgósítani. Persze, ahogyan mondjuk az agykontroll sem épül – sokak szerint – elég „tudományos” módszerekre, de mégis meglehetősen érdekes dolgokra vagyunk képesek segítségével; úgy a Feng Shui-nál is szükséges bizonyos hit. Mivel az a felismerés nem is igazán szorul magyarázatra, hogy a környezetünk befolyásol minket (hogyan lehetséges, hogy a mediterrán, déli országok lakói vidámak, mosolygósak, nagyon barátságosak, az északiak hűvösebbek, zárkózottabbak, ha nem sok köze van ennek mondjuk az éghajlathoz?), a Feng Shui célja egyértelműen hozzásegíteni minket a kiegyensúlyozottabb élethez. Olyan lakókörnyezetet segít kialakítani, amelyben fizikálisan is elégedettek vagyunk. Emellett az ember és természet összhangját is meg akarja teremteni, mivel hogy abban a kontextusban érezhetünk igazi harmóniát, ami nem meterséges. Nyelvezete ugyan a kínai filozófia alapjaira épül, de tartalmilag sokszor alig különbözik sok, általunk is használt – és „tudományosan” igazolt – pszichológiai elvtől. Sokan vagyunk, akik érzékenyek vagyunk eleve a fizikai környezetünkre; vagyis nem tudunk mondjuk idegen helyen nyugodtan aludni, bizonyos helyeken minden racionális ok miatt nem érezzük jól magunkat, van ahol pedig különösen szeretünk lenni. Lehet erre, vagy egyáltalán talált már valaki erre magyarázatot? Nos, a Feng Shui megpróbálja. Úgy otthon, mint az irodában is – ez utóbbi ergonómiai szempontjairól, ami bizonyos „alap” Feng Shui, éppen a Külkereskedelmi Főiskolán tanultam! 15


A Feng Shui segítségével olyan tekintetben hozhatjuk ki magunkból a maximumot, hogy megteremtjük magunk körül azt a környezetet, amiben jól érezzük magunkat, nyugodtak vagyunk, és a megfelelő lelkiállapotban tudunk koncentrálni arra, amire éppen ott és akkor kell. Erre a megközelítésre pedig mindig, mindenhol szükség van. Mindenhol sok, koncentrációt zavaró és egészség-károsító tényező vár kijavításra még.

1.3 A Feng Shui tudományának alapelemei Ebben a részben sem – mint ahogyan a szakdolgozat egészében sem – az a célom, hogy bemutassam Feng Shui-ban való jártasságomat, hanem hogy megismertessem az olvasót vele, mert alapismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy később a Nyugattal való kapcsolatát elemezzem, vagy egyáltalán bármi kapcsán a Feng Shui-ról beszélhessünk.

1.3.1

A „csi” fogalma

A Feng Shui abból a meggyőződésből indul ki, hogy mindenütt energia vesz körül minket; létezését tehát a csi hívta életre – hiszen ennek az irányítása és saját javunkra fordítása a cél. Életünket, minden természetest és minden mesterségest (hiszen természetesből épül fel minden) átszövik a rezgések és energiák. Az ókori, talán mai szóval „ezoterikusnak” mondható „minden rezgés” (pantha rei) tételt meglepő módon a mai kvantumfizika végül igazolta. Az anyag és az energia (hiszen a rezgés energiát termel) nem csak megmarad, hanem egymásba átalakítható. Számos ősi kultúra filozófiájának alapja a világot mozgató eredendő őserő, vagy másképpen kozmikus, egyetemes energia. Persze biológusaink, fizikusaink megmagyarázzák, hogyan lett valahogyan, valamikor élet a Földön, azonban sokan úgy hiszik, kezdetben mégis kellett lennie valaminek, ami életet lehelt a dolgokba, a szervetlenből élőt, szervest csinált. A kínaiak ezt csi-nek (de ugyanezt jelenti a chi és qi is), a japánok ki-nek (ez a szó fedezhető fel az aikido, vagy reiki szavakban), az indiaiak práná-nak nevezik. A csi körülöttünk van mindig, mindenben és mindenhol, de koránt sem azonos mértékben9. A kínaiak ezt a sárkány mennyei leheletének írták le. Hogy mi mindent is jelent, azt nyugati kultúránkban nehéz érzékeltetni, mert mi nemigen fogadjuk még el ezt a képzetet. 9

A láthatatlan energiák c. cikk (Harmonet)

16


Habár természetgyógyászatunkban már megjelenik a bioenergia kifejezés, amit már mérni is lehet, ez azonban mégsem fedi teljesen azt, amit a kínaiak értenek a csin. Meg kell próbálni elképzelni, hogy mindenütt ott van körülöttünk, de nem azonos a levegővel – bár az tény, hogy ahol sok oxigén van, ott feltehetőleg sok a csi is, és fordítva is igaz. A levegőnél sokkal összetettebb, hiszen energiáról van szó… de ha friss hegyi levegőt szívunk, úgy is érezzük, hogy tele vagyunk energiával. Jóllehet nyugaton is sokféle energiát ismerünk, és ismerünk el, a csi azonban ezeknél sokkal többet takar: •

Mindent átitató és mindenen áthatoló energia, amit a természetben főleg a szelek és a vizek hordoznak.

•

Aktív energia, ami felelős a folytonos változásokért, minden örökös körforgásáért.

•

Életerő, nélküle nem létezne élet.

•

Minden belőle ered, tehát személyiségünk, viselkedésünk, szokásaink, megjelenésünk, egészségünk, vágyaink mind a csi tükörképei.

•

Bennünk is csörgedezik; felvesszük táplálkozással, légzéssel, és a minket körülvevő eseményektől és emberektől (ugye, ha valakivel valami jó történik, úgy érzi kicsattan az energiától, aki pedig szomorú az egy lépést sem akar tenni).

•

Lelki és szellemi fejlődésünket is irányítja; a bennünk levő pozitív energia pedig végső soron közvetlenül hatással van egészségünkre és környezetünkre → és mivel minden mindennel összefügg, ugyanígy van környezetünk is hatással ránk, tehát ezért van szükség Feng Shuira.

A csi-t „finomanyagi energiaként” is szokták jellemezni, ami minden élőlényt életben tart. Az akupunktúra elmélete szerint az életenergia a születéskor lép be a testbe, és aztán áramlik az egész élet során az akupunktúrás vezetékekben, azaz a meridiánokban. Mint ismeretes, szemben a nyugati orvoslással, a kínaiak a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, így az akupunktúrás gyógyításnak is az a célja, hogy megszüntesse az energia blokkolódását, nehogy valamilyen betegség alakuljon ki emiatt10. A csinek kulcsszerepe van a kommunikációban11 is, ami pedig a harmónia eléréséhez szükséges. Mert ha nem értjük környezetünket, vagy az ért félre minket, az egyensúly megbomlik, feszültek leszünk. A közvetlen emberi kommunikáció szintjei a verbális 10 11

Feng Shui az irodában és az üzleti életben A csi és az ember c. cikk (Harmonet)

17


kommunikáció

(szavak

útján),

az

ezt

kísérő

hangjelzések

(hanglejtés,

akcentus,

beszédsebesség, hangszín, hangsúly, stb.), és a mindezt kiegészítő testbeszéd (amibe beletartoznak a gesztusok, érintés, ruházat, testtartás, arcjáték, stb.). Ezek mind fizikailag is érzékelhető, rögzíthető aspektusok. Van azonban ezen kívül a mentális kommunikáció (főleg gondolatok), és az energetikai/aurális kommunikáció (jellemzően érzelmek), amiket szoktak „telepátiának” is nevezni. Nos ezeknél mondhatjuk, hogy az információhordozó közeg az a csi. Az emberek közötti energetikai kommunikáció a csakrák segítségével történik, ezek „hidakat” létesítenek egymás között. Két személynek, akik vonzódnak egymáshoz, az aurája összeolvad, ellenkező esetben az aurák elhúzódnak egymástól. Az „energiahidak” nagy távolságon keresztül is működnek, még állatok és növények esetében is – ezt még biológia könyvek sem tagadják. Hasonlóképpen kell elképzelni a házat is: abban is áramlik az energia, de vigyázni kell, hogy sehol ne akadjon el, ne rekedjen meg, mert akkor máshová nem tud eljutni. Valamint ne is legyen „rosszindulatú”, mert akkor csak árt nekünk. A Feng Shui segítségével szüntetjük meg az energia-blokkokat, mert ugyanúgy ahogy a testünkben betegséget tud okozni az energia hiánya, a környezetben is tud kárt tenni, és ez pedig mindenképp visszahat ránk. A csit szokták még három részre bontani12 aszerint, hogy milyen eredetű. Lehet égi eredetű, ezt tapasztaljuk a kozmikus vonatkozásokban, a bolygók, égitestek körforgásában, az asztrológia kapcsán és az időjárásban. A földi csi egyrészt adott a minket körülvevő természet által, mert a földrajzi adottságok, a hegyek, völgyek és vizek erősen befolyásolják a csi áramlását. Másrészről pedig az ember által alkotott építmények, belső berendezések, színek, fények, hangok is befolyásolják – ezekről azonban már mi tehetünk, hogy hogyan. Az emberi csi belőlünk ered; emlékeinkkel, képzeletünkkel, hitvilágunkkal, velünk történt eseményekkel kapcsolatos, összefügg egészségünk, életerőnk állapotával. De ugyancsak emberi csi hatja át másokhoz való viszonyunkat, legyen az szomszéd, munkatárs, barátok vagy család; sőt politikai, kulturális, társadalmi nézeteinket is. Az energia azonban nem minden körülmények között kedvező, mint már említettem mindennek két oldala van, így az energia éppúgy pusztíthat is, mint ahogy alkothat. Lehet káros is, amit sá-nak, vagy sá-csinek neveznek. Ezt ugyanúgy megérezzük, mint a pozitív

12

A Feng Shui eredete, helye az európai kultúrában c. cikk

18


energiát. Nyilván a másik feladat a Feng Shuival ennek a csökkentése és kivédése, a jótékony energiák növelése mellett. A sák leggyakrabban „mérgező nyilak” formájában vannak jelen, de lehet azonban átható is a jelenlétük. Sőt, az „itt maradt” energiák nagyrésze is sá, ezektől ajánlatos megtisztítani a tereket. A Feng Shui is azt az elvet vallja, hogy tanulni kell a múltból, és gondolni a jövőre, de a jelenben kell élni. 1.3.2

A „jin-jang” fogalma13

„Én nem adhatom át neked a magam békéjét, a magadét neked kell megtalálnod.” - Eugene Gladstone O’Neill -

1. ábra Jin-jang Ahhoz, hogy az életünk harmonikus legyen, mind a külső környezetnek, mind személyes életünk különböző vonatkozásainak messzemenőkig egyensúlyban kell lenniük. Az aktivitás és a nyugalom helyes egyensúlya például hozzájárul egészséges fejlődésünkhöz. Az ilyen teljesen ellentétes impulzuspárokat nevezik Kínában jinnek és jangnak, és talán ez is a legismertebb kínai szimbólum. Jin és Jang14 az őserő, a csi két pólusa, és természetesen átvitt értelemben és konkrétumoktól elvonatkoztatva kell érteni őket. A jin és jang erői megmutatják, hogy a világegyetemben minden két ellentétes, de egymást kiegészítő elv szerint van elrendezve. Megszámlálhatatlanul sok példát lehet erre találni, de álljon itt két alapvető: a nappalok és éjszakák változása, vagy minden élő embernek és állatnak a ki- és belégzése. Jin és Jang együttesen lépnek fel, gondoskodnak az egyensúlyról és harmóniáról. Egyik sem létezne a másik nélkül, hiszen minden relatív; csak azért van sötétség, mert van világosság is. Mikor valaminek a jin vagy jang jellegét említjük, az mindig valamilyen 13 14

Feng Shui Enciklopédia Feng Shui, a harmonikus élet művészete

19


vonatkozásban, valami máshoz képest érvényes. Minden dolog rendelkezik jin és jang tulajdonsággal is, de viszonyuk mindig változik, ezért állandó mozgásban vannak. Az egyensúlyi állapot akkor borul fel, ha valamelyik szélsőségesen túlsúlyba kerül – erre is sok példát talál mindenki a saját életéből. Tehát ezen elv szerint életünk minden diszharmóniája – mindegy, hogy az egészség, párkapcsolat, munka vagy család terén – a jin és jang egyenlőtlen eloszlására vezethető vissza. A világegyetem végül mindig megteremti az egyensúlyt, de ez történhet katasztrofális formában is – szomorú példát hozva: ha valamely területen túlnépesedés alakul ki, ott biztosan kitör valamilyen járvány, vagy haború, amely nagyon megritkítja a népességet. De jó példa az is, hogy ha valaki zseniálisan okos, akkor már csak egy hajszál választja el a totálisan ellentétes pólustól: az őrülettől. Jin és Jang ellentétpár, de egységet alkotnak. Kínában közmondások is vannak rá: „Jin már kapott, most kapjon Jang is”. Mivel a Feng Shui alapvető törekvése, hogy körülöttünk egyensúlyt teremtsen, így nagyon fontos a jin és jang elemek helyes mennyiségeinek megléte, ezt kell „beoltani” az emberekbe. És ez a kifejezés nagyon találó az egész Feng Shui-ra vonatkoztatva: aki gyakorolni akarja, abba elveket kell „beoltani”, annak az embernek elveket és gondolatokat kell elsajátítania teljesen önkéntesen, minden kényszer nélkül; sőt ezeket meg is kell értenie. Mivel a kínaiak mindig nagyon sokat tanultak a természeti jelenségekből, így a jin és jang tulajdonságait is ebből kiindulva írták le a kezdetekben – mára azonban szinte mindennel könnyen kapcsolatba hozhatjuk. A jang energia, úgy vélik, az égből áramlik, a jin pedig a földből származik. A kínai filozófia nagyon fontos megállapítása, hogy emberi beavatkozással születik meg a harmónia a földön – emiatt tehát bizonyos mértékig az égben is. Eszerint végső soron az emberiség felelős a mindenség harmóniájáért, ez pedig nagyon nagy felelősség. Viszont ma olyan világban élünk, ahol a legtöbb ember azt hiszi, hogy uralkodhatunk, sőt uralkodni kell a természet felett; gondolkodás nélkül a legegyszerűbb módon a saját javunkra kell fordítani. Bizonyos jelenségeket ellenségként kezel, és nem is próbálja megérteni; kérkedik a természet feletti uralmával, nem hisz a természeti erők hatalmában. Pedig előfordulhat, hogy a természeti csapások nem mások, mint az őserők bosszúi – nem minden ok nélkül. Az egyensúlyra és harmóniára való törekvés a Feng Shui felfogása szerint az egész életre jellemző. A harmóniát semmiképp sem úgy kell elképzelni, hogy egész nap a hegyek között egy tó partján üldögélünk a napsütés és a madárcsiripelés közepette – hanem ez az állapot legyen körülbelül életünk felére jellemző. A másik felében kezeljük a konfliktusokat, 20


éljük meg a napi stresszhatásokat, és végezzük munkánkat; mert éppen ebben van a lényeg: a pihenés csak akkor pihenés, csak úgy tölti be rendeltetését, ha azt fáradtság előzi meg! Igy nyer értelmet, hogy mindent viszonylagosan kell nézni. A feng shui gondolkodás tehát az élet minden megnyilvánulását az ellentétes erők hatására vezeti vissza. Így jin és jang nem csak a körülöttünk lévő környezetben, természetben, dolgokban és jelenségekben található meg, hanem nyilván bennünk is, mivel a világ részei vagyunk. Egyéniségünkben, tulajdonságainkban, jellemünkben is kétféle erő lakozik, melyek születésünkkor egyensúlyban vannak, de később a minket ért hatások miatt módosulhatnak. (Erről külön szó lesz a „Feng Shui személyiségelemzés” c. alfejezetben). A jin és jang kiemelt szerepet kap a kínai filozófia változással kapcsolatos nézeteiben, hiszen a változásokat rögzítik, mivel az ellentétpárok mindig egymás kiegyenlítődésére törekszenek – így ez folyamatos mozgást jelent, ebbe vagy abba az irányba. Világképünket konfliktusok, küzdelmek, szembenállások és különbözőségek jellemzik, de némely európai filozófia is úgy tartja: a változások viszik előbbre a világot. Azonban itt is ügyelni kell az egyensúlyra: nem vetjük el azonnal a hagyományokat, de nem mondunk látatlanul ellent sem bárminek, ami új. Ami tegnap biztos volt, mára lehet hogy eltűnt, de a kettősség itt is érvényes: az örökös változás mellett vannak, kell lenniük állandóságoknak is. Minden vég valaminek a kezdete is. Az európai filozófiában a dialektika15 fogalmát kapcsolhatjuk ide, ami minden mozgás (természetben, társadalomban, szellemi szinten) legáltalánosabb törvényeinek tudománya. Magában foglalja a jelenségek kölcsönös összefüggésének elvét, a mozgás, fejlődés elvét; a mennyiségi változások átcsapását minőségi változásokba; valamint az ellentétek egységének és harcának elvét. Mint látjuk, még megfogalmazásában is kevéssé, sőt alig különbözik a jinjang rendszertől – nemhogy lényegében. Az idealista filozófusok (például Hegel) a dialektikus törvényszerűségeket a szellem mozgástörvényeiként fogták fel. Marx és követői azonban ezeket a törvényszerűségeket az objektív anyagi valóságra vonatkoztatták, így alakult ki a materialista dialektika. Az objektív dialektika a valóság tényleges közös mozgástörvényeit, a tőlünk függetlenül létezőket nézi; a szubjektív viszont azokat a fogalmakat, törvényszerűségeket, amelyekben az emberi gondolkodás a dolgok objektív dialektikáját visszatükrözi. Már az ókori görögök vezették be a fogalmat; Hérakleitosz is az állandó változás, a „panta rhei” elvét tette gondolkodása középpontjává (amit korábban is említek). Platónnál

15

Új Magyar Lexikon

21


aztán a tudományos gondolkodás eszköze: feladata felszínre hozni az igazi tudást, a lélek visszaemlékezését a földi élet előtti létében ismert ideákra. Érdekes, hogy a középkor folyamán (például Abélard, és Eckhart mester kivételével), a dialektikus törvényszerűségek kutatása szünetelt, és csak az újkor kezdetén, a polgári filozófia kibontakozásánál jelent meg újra. Spinoza, Diderot és Kant mind alkottak a dialektika területén, Schelling szerint pedig a világ a pozitív és negatív alapelvek egysége, harca de egyben összefogása is, amely elvezet egy, a világot rendszerré alkotó alapelvnek, a „világléleknek” az eszméjéhez. Hegel szerint a dialektika a világ fejlődési folyamatának törvénye: az eszme önmagában hordja a saját ellentétét is, minek következtében ugyanakkor azonos önmagával, amikor ellentéte is önmagának. A dolgokban rejlő ellentétek azonban nem állnak mereven szemben egymással, hanem át is mennek egymásba, és végül harcuk eredményeként egy fejlettebb formában oldódnak fel. De nem a reális valóság fejlődik, hanem a világszellem. Marx és Engels dialektikája nem idealista volt, hanem a hegelinek a jelentőségét felismerve materialista alapon tanulmányozta a törvényszerűségeit. Lenin pedig, figyelembe véve a társadalmi és természettudományos fejlődés tényeit és szükségleteit, főleg az ellentétek egységével és harcával, a lehetségesnek a szükségszerűségbe való átcsapásával foglalkozott. Bár ez a filozófia-rendszer kicsit bonyolultabban hangzik, elég csak annyit hangsúlyozni, hogy az európai gondolkodásban is már a kezdetben megjelent az a felismerés, hogy minden mozgásban van körülöttünk, valamint hogy mindent átszőnek az ellentétpárok. Sőt, mindenben van valami önmaga ellentétéből is, és az ellentétek közti harc – vagy inkább kiegyenlítődés – éppen az, ami fenntartja a mozgást. Talán az egyetlen szembeötlő különbség a jin-jang és a dialektika között az, hogy míg a kínaiak az egyensúly és harmónia tekintetében vizsgálják az ellentétpárokat, addig az európaiak inkább a mozgás szempontjából. 1.3.3

A báguá

A pá kua, ahogy eredetileg írták, Kr.e. 3100 körül alakulhatott ki, bizonyos jóslócsontokból és a teknősbéka páncélján található rajzolatokból végzett jóseljárások során. Tény, hogy a mágia rendkívül fontos szerepet töltött be a kínaiak életében. Eleinte a császárok és uralkodók égi eredetét igazolta. A Vu, azaz sámán vagy varázsló megidézett szellemeket, de gyógyfüvekkel, ráolvasásokkal gyógyított is – de egy idő után a varázsló-, és gyógyítótevékenység elkülönült egymástól. A mágia az ősi hiedelemvilág megjelenítésének elmélete maradt, a gyógyítást pedig inkább a természettel kapcsolatos tudás irányította. Tény, 22


hogy a Feng Shui-hoz kapcsoldik némi misztikum, és minél jobban hisz benne valaki, annál jobban működik, de alapvetően a természeti törvények útmutatásait igyekszik követni16. A báguá szó szerint azt jelenti, „a sárkány teste”. A kínai kultúra nyolcszögletű alakban ábrázolt szimbóluma, középen a jin-jangal, külső szélein pedig rajta lehetnek a trigramok, az égtájak, természeti jelenségek, színek, valamint életünk fontos területei. Nehezen megfogalmazható és jellemezhető Feng Shui jelkép, azonban a gyakorlatban talán a legnépszerűbb segédeszköz. Sokféleképpen értelmezik a báguá használatát; van aki csak a lakberendezéshez használja, míg más átfogó szimbólumrendszernek tekinti, mágikus ábrának, szerencsehozó talizmánnak, ami az élet tökéletes kalauza. Elsősorban a Forma iskola szülötte (bár eről is ellentmondásos a szakirodalom), de hasznosságáról már minden irányzat hasonlóan gondolkodik. Mágikus hatásában feltétlenül hisznek, így a nyolcszög a Feng Shui elsőszámú szerencse-szimbóluma lett. Lényegében térrendezéskor ráhelyezzük képzeletben a rendezendő területre, és így megkapjuk, hogy mely terület mely „élet-terület”-nek felel meg. A kínaiak úgy tartják, hogy csak úgy, mint ahogy az emberi testben minden résznek megvan a maga helye és funkciója, úgy a lakásnak is van „anatómiája”, ezért lehet rajta akupunktúrát is gyakorolni. Valamint úgy tartja, az ember mindig mindent a saját képmására igyekszik létrehozni*. Érdemes az élet nyolc fontos területéről szólni, mert sok a szimbolikus jelentés, és Kínában nem feltétlenül azt értik rajta, mint Nyugaton.

16

Feng Shui Enciklopédia Itt meg kell jegyeznem gimnáziumi rajztanárom, Perlay Rezső remek gondolatát: „Ugyan miért van az, figyeljük meg, hogy az ember a földönkívülieket is alapjában véve saját mására ábrázolja, miért vagyunk ennyire korlátoltak, ha azok a lények egy egész más dimenzióból is származhatnak? Miért nem tudunk elképzelni sem valami tőlünk teljesen eltérőt…?” *

23


2. ábra Báguá A karrier kapcsán Nyugaton hírességekre gondolunk, olyan pályafutásra, ami magasan kiemelkedik az átlagosból, sikeres, hirtelen előmenetelre, sőt gyakran olyan emberre, aki nem válogat az eszközökben mindennek érdekében. A Feng Shui tanítása szerint azonban minden olyan embernek, aki örömöt és önmegvalósítást lát a munkájában, karriere van, hiszen emiatt valószinűleg sikeres is. Az emberek is különböznek egymástól, mindenkinek megvan a maga szintje, környezete; mindenkit saját kontextusában kell vizsgálni, hogy „sikeres”-e. Így karrierünk előmozdításában az a lényeg, hogy olyan munkát végezzünk, ami iránt elhivatottak vagyunk, amiben megtaláljuk – ha nem is maradéktalanul – de legalább önmagunk egy részét. A megbecsülés, a hivatásbéli elismertség hozzátartozik a kiegyensúlyozott élethez. De a munkánál kicsit tágabb értelemben életünk folyamát is szimbolizálja, hogy mennyiben tesszük azt, ami valóban életfeladatunk. A pártfogók közé soroljuk mindazokat a családi, baráti, munkatársi kapcsolatokat, amelyek akarva-akaratlanul segíthetik életünk céljait. Nem véletlen a meghatározás: konkrét pozitív szándék nélkül is pozitívan befolyásolhatják sorsunkat. Mára a családi kötelékek jelentősége

erősen

megkopott,

életünk

legfontosabb

pártfogói

nem

feltétlenül

hozzátartozóink; és komoly ellenségeink pedig lehetnek családon belül is. Még a lelki tanácsadók is tartozhatnak ide – mert sokak számára azonosak a pártfogó, vagy „barát” fogalmával. A Feng Shui – és minden egyéb keleti – tanítás szerint azonban a „tanácsadókkal” óvatosan kell bánni. A keleti ember ugyanis komoly döntések előtt ideális esetben magányba vonul egy időre, meditál, és arra törekszik, hogy tisztán lásson, mentesen minden befolyástól, mert saját sorsáról neki kell döntenie, ugyanis jól tudja, a következményekkel is csak ő fog számolni. Nálunk azonban sokak véleményét kikérjük, hagyjuk befolyásolni magunkat – ám ennek véleményem szerint azért van jelentősége, mert problémánkat több szempontból láthatjuk. De mindenképp törekednünk kell rá, hogy mi magunk döntsünk végül. Mivel a kínai felfogás szerint az utazások azért nagyon fontosak, mert tágítják látókörünket, toleranciára és alkalmazkodásra tanítanak, valamint új barátokat is hozhatnak, végeredményben segítik életünket, ezért ezt is erre a területre sorolják. És sose feledjük, ha jót teszünk másokkal, az egyetemes kiegyenlítődés törvénye is működésbe lép. Nem véletlen alakultak ki olyan közmondások (és nem Keleten, hanem itt 24


Magyarországon), hogy „Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten”, vagy „Aki másnak vermet ás, maga esik bele”, és „Jó tett helyébe jót várj”. A gyermekek talán a legérdekesebb terület a tekintetben, hogy mit is jelent. Elsősorban saját gyermekeinkre vonatkozik, mert senkitől és semmiből nem meríthetünk annyi energiát és inspirációt, mint belőlük. A Feng Shui azt tanítja, hogy életünk egyetlen igazi értelme tudásunk és tapasztalataink átadása utódainknak, a világ folyamatosságának fenntartása. Csak a gyermekek képesek teljesen őszintén és ártatlanul a világba nézni, embereket megváltoztatni. A gyermek az igaz ösztön, a jóság és szeretet legfőbb forrása. Ezért az, hogy Nyugaton egyre inkább háttérbe szorul a gyermek szülő általi nevelése, idővel zordabbá, mogorvábbá fogja tenni a társadalmat. A Feng Shui azonban gyermekeinknek tekinti szellemi alkotásainkat is; bármilyen írást, tudományos munkát, de még egy festményt is. Így tehát a kreativitást is szimbolizálja, ami nem csak művészi vonatkozásban fontos, hanem például arra is vonakozik, hogy hogyan tudjuk problémáinkat, vagy eddig nem tapasztalt helyzeteket megoldani. A szerelem és házasság területe természetesen elsősorban a párkapcsolatokra vonatkozik, de meg kell említeni hogy idetartozik az önismeret is. Ezzel pedig olyan alapvető kérdések, mint hogy ha magunkat nem tudjuk szeretni, hogyan várhatjuk el, hogy mások szeressenek, ha mi nem vagyunk őszinték magunkkal, mások sem lehetnek azok velünk stb. Nem szabad tehát a területet leegyszerűsíteni pusztán a szerelemre és párkapcsolatra. Sajnos álatalános tendencia napjaink nyugati társadalmaiban az elmagányosodás és a sok válás – erről a jelenségről azonban külön könyveket lehetne írni, tehát okaival most itt nehéz foglalkozni. Tény viszont hogy más manapság a társadalmi berendezkedés, de hiányzik a tolerancia és kitartás, az emberség, türelem, odafigyelés; van viszont túlhajszoltság és gazdasági nehézségek. Valamint az ember hajlamos saját magával foglalkozni mindig, a másik helyett. Sok az olyan megkeseredett ember, aki vagy teljesen elutasít minden közeledést, vagy kényszerűen akar magának „társat fogni”, szóval komoly gondok vannak ezzel az életterülettel. Társra viszont igazán mindenkinek szüksége van, úgyhogy ez az életterület talán a legmeghatározóbb, úgy értve, hogy ez lehet az eredője és háttere mindegyik másiknak. A hírnév területe szintén nem a szó szoros értelmében értendő. Sajnos csak angolul tudok egy nagyon jó kifejezést használni, hogy a terület lényegét kifejezzem: goodwill. Nem azt jelenti, hogy minden embernek híressé kell válnia, azonban valamilyen értelemben mindenki szerezhet magának nevet szűkebb vagy tágabb környezetében. Az a fontos, hogy saját tehetségünk, adottságaink keretei között az elvárható legjobbat teljesítsük. Mindenkinek 25


szüksége van rá, hogy megbecsüljék, hogy elismerést kapjon. De a büszkeség például elítélendő, mint ahogy erőszakra sincs szüksége annak, aki igazi, természetes tekintély birtokosa. A nyugodt öntudatosság gyakorlása segít ezen a területen, minden álszerénységtől mentesen. A méltán kivívott hírnév aztán túléli az embert. Ez a terület még a célok és álmok megvalósulásának a helye is. A gazdagság területe jelenti az anyagi javakat, de ugyanakkor minden más értelemben vett gazdagságot is. Szó van itt a jólétről, bőségről, és természetesen a pénzről is - ezt azonban mindenki máshogy ítéli meg, máshogy bánik vele. Attól pedig, hogy valakinek nagyon sok pénze van, lehet más értelemben reménytelenül szegény. Ide tartoznak még az olyan élmények, amik gazdagítanak minket, ha kellően nyitottak vagyunk; lelki és szellemi értékeink, valamint a szeretet gazdagsága. A család és egészség területébe tartozik mindenki, akiért felelősséggel tartozunk és akiket szeretünk. Bár a családi kötelékek adottak, sokszor a legnagyobb gyűlölködések színterei. Ezért a Feng Shui azt javasolja, azt a rengeteg energiát, amit esetleg a látszat fenntartására költünk, inkább másra fordítsuk, ahol ráadásul pozitív lehet. Ne éljünk le egy életet hazugságban, hanem inkább nyíltan vállaljuk a nézeteltéréseket – amik így esetleg egyszer meg is oldódhatnak, mert őszinte légkör veszi körül. Csak azokkal a családtagokkal, rokonokkal tartsuk a kapcsolatot, akik jelentenek is valamit, különben minden amit teszünk csak kényszer lesz, és miért is lenne arra szükség? A feszült családi légkört persze a benne élők idézik elő, ez pedig egyértelműen káros az egészségünkre; tehát meg kell oldani a gondokat, ha azok olyanokkal függenek össze, akikkel együtt élünk. A legnagyobb hiba, amit itt elkövethetünk, hogy hagyjuk magunkban felhalmozódni a gondokat, anélkül, hogy beszélnénk róluk. Persze, természetesen az is gond, ha mi beszélnénk róla, csak nem hallgatnak meg. A tudás és önművelés az utolsó terület amit hangsúlyoz a Feng Shui. Ez a szellemiséggel, tanulással, ismeretszerzéssel kapcsolatos. A Feng Shui szerint ez az a terület, ahol állandó erősítésre van szükségünk, hiszen ideális esetben életünk végéig tanulunk. Persze ide tartozik az oktatási rendszerben megszerezhető tudás is, és a tudás hatalom, valamint az a tudás, amit inkább a gyakorlatban, másoktól szerzünk, és inkább mondhatjuk úgy, hogy bölcsesség. Ez már magában foglalja az intuíciót, az empátia képességét, a befelé figyelést, a megértést, olyan tulajdonságokat, amiket emberségnek és kulturáltságnak nevezünk. Itt nagy hangsúlyt kell fektetni a nyugalomra és a maradandóságra. Mindenekelőtt a csendben, vagy álmunkban, félálmunkban törnek a felszínre a mélyből eredő információk, amikkel többet tudhatunk meg vágyainkról és saját magunkról, mint a hétköznapok forgatagában. 26


3. ábra Báguá és színek

1.3.4

A trigramok

A Ji Csing, azaz a Változások Könyve néven ismert jóskönyv Kína legrégebbi írásos emléke. Előrejelzéseinek és tanácsainak alapja 64 hatsoros hexagram, és 8 háromsoros trigram. A Feng Shui szempontjából a trigramokat kell megismerni. Mindegyik jel három vízszintes vonalból áll, és más-más égtájhoz, elemhez, csillaghoz, színhez kötődik. Minthogy nyolc trigram van, és a báguá is nyolc oldalból áll, ezért a kettő szorosan kötődik egymáshoz. A trigramok is egy jelképrendszer, aminek értelmezéséhez egyrészt tanulás, másrészről beleérzőképesség és kombinációs készség szükséges. Valószinűleg nem kell újra említenem, hogy ez is csaknem 5000 éve használt eszköz, vagyis megannyi megfigyelésen és eredményen alapszik, még ha nehezen hihető is. A legenda szerint a teknősbéka páncélja ihlette a trigramokat is, így ezek egyfajta világképet is leírnak. Az igazság az, hogy az épületek és temetők tájolása a környezet figyelembe vételével (azaz tulajdonképpen Feng Shui elvek alapján) egyidős a tudatos emberiséggel, mint ahogy azt a régészeti ásatások igazolják, nem csak Kínában. A trigramokkal kifejezett első világképet reformálta meg Kr.e. 1143 táján Ven Herceg, a Csou dinasztia megalapítója. Az első írásos emlékek is ezidőtájban, a Sang dinasztia alatt készültek, amik főleg a temetkezőhelyek kijelölésével foglalkoznak. Csak kétezer (!) évvel később

27


rendszerezte és írta le a tudós Vang Csi az addig jórészt szájhagyomány útján fennmaradt szabályokat, megfigyeléseket.17 Minden ember, születési ideje alapján, valamely trigramhoz tartozik (a továbbiakban is kiderül majd, hogy az asztrológia és a numerológia nagyon fontos része a Feng Shuinak, különösen a személyiségelemzésnél). Ez meghatározza alapvető tulajdonságait, tehetségét, irányultságát, de negatívumait is. Azonban minthogy a kínai gondolkodás egyáltalán nem statikus, így a személyiségünk sem, ezért a trigram rámutat a változások irányára is. Megmutatja kapcsolatunkat az elemekkel, égtájakkal. Ezt az elemzési módszert hívják még Kilenc Csillag Ki-nek. Az ókori kínaiak ugyanis az északi féltekén a Sarkcsillagra mutató Göncölszekér csillagkép hét csillagához hozzáadtak még két képzeletbeli csillagot, ami a jó és a rossz megtestesítője. Minden trigramhoz tartoznak egyéb jelképek, fogalmak, állatok, természeti jelenségek; ezekkel kapcsolatban mindig a lényegüket kell megérteni, hogy megértsük maga a trigram lényegét. Ha úgy tetszik, ezek éppen olyan kategóriák, mint a nyugati pszichológiában a különböző személyiség-kategóriák, mint mondjuk intro,- és extrovertált. Csak kicsit színesebbek, több képzettársítással. Bár az is tény, hogy a nyugati pszichológia is dolgozik képzetekkel; az ember és bizonyos tárgyak, jelenségek, fogalmak viszonyáról, erre adott reakcióikról messzemenő következtetéseket vonnak le (de erről is bővebben majd a KeletNyugat viszonyánál). Amúgy is fontos tárgyalni a Feng Shui kapcsán, hogy itt Nyugaton mely szimbólumokkal lehet és érdemes dolgozni. Azonban az elemzés átvehető; nem számít a születési év szerint, hogy valaki kínai vagy európai. A trigramok ezenkívül pedig éppolyan szerencsehozó szimbólumok, mint a báguá, tehát például a nyolcszögű tükrök gyakran vannak vele körberakva – ez bárhol jószerencsét hoz. 1.3.5

Az 5 elem tana és az átváltozási fázisok18

Az öt elem körforgása alapvető tanítás a Feng Shui kultúrában, minden irányzat és iskola tanításában egyaránt szerepel. Az első, ami szembetűnik egy nyugati ember számára, az az hogy a kínai öt elem nem azonos a nyugaton emlegetett „négy elem”-mel. Az ősi görögök a vizet, a földet, a tüzet és a levegőt vették elemnek, a fát pedig nem. A világegyetem ökológiai felépítése sokkal rendszerezettebb a kínaiaknál, mint más ókori kultúrákban. A Föld 17 18

A Feng Shui gyökerei c. cikk (Harmonet) Feng Shui Enciklopédia

28


létezése, élete szempontjából egy kínai számára nyilvánvaló a csi jelenléte, ami áthat mindent (mint a levegő), ezért nem is alapelem. A fa viszont, a Föld eleven takarója, szerves anyag és alapelemként kezelendő. Ezenfelül a kínaiak felfogásában az elemek egymásra hatnak, támogatják, pusztítják egymást, állandó változásban vannak.

4. ábra Az 5 elem A látható és láthatatlan világ minden létezőjét – beleértve az embert is – az öt elem képviseli. Ezek a természetben önmagukban is megtalálhatók, mint vizek, fák, tűz, földtakaró, fém a hegyekben és a Föld belsejében, de tartozik hozzájuk szimbolikus rendszer is. De az ember alkotta világ, és annak bármely dolga is ezeknek a keveréke – hogy melyik elem dominál, megállapítható mondjuk szín, forma, minta, textúra alapján. A legfontosabb jellemzők, amiket ismerni kell, hogy értsük a Feng Shui-t: A fa eleme teremtő és újító erő, a növekedés, terjeszkedés, magasságok kifejezője. A kezdet szimbóluma, de ugyanakkor rombol is, mert kimeríti a talaj tápanyagkészletét. Energia-formája minden irányba mutat és terjed, mint az igazi fa: gyökerei lefelé, törzse, lombja oldalt és felfelé is. A tűz eleme igencsak ellentmondásos; lázba hoz, energiát ad, átmelegít… de meg is égethet, el is emészthet. Az ösztönösség eleme, ösztönző, izgató és lendületes, valamint a szenvedélyesség, lobbanékonyság megtestesítője; kifogyhatatlan energiaforrás. A föld eleme stabil, kemény, tápláló, mások megsegítésére, energiáinak növelésére hivatott. Ezen kívül biztos, szilárd, megmagyarázhatatlan, titokzatos. A felszín alatti földmozgások eredménye a mai földrajzi környezet, így jelképezheti a termékenységet, a gyarapodást és fejlődést, de visszahúzhat, leköthet és óvatos mozgásra int. Belső, örökös erő. A fém eleme az aratást, az üzletet, a sikert jelenti, rendszerint az anyagi előrejutás jelképe. Lehet pusztító és erőszakos is, de nem ez a jellemző. Az ősz, a nyugalom, a 29


felnőttkor kifejezője. A fémenergia megszilárdít, összehúz, befelé mozog; ez a legszilárdabb elem, és ezt a vonását a hozzá tartozó emberek jellemére is kivetíti. A víz eleme őserő, minden élet feltétele, közvetítő közeg. Az utazást, emberi érintkezést, tájékozódást jelképezi, de utal az irodalomra és művészetekre is. Lehet lágy és csendes, de tomboló és vad is, és a legkeményebb sziklát is idővel megrepeszti. A víz elemi energiája talán a legfontosabb a Feng Shui gyakorlatában, a gazdagsággal és bőkezűséggel azonosítják. A mozgó vízenergia rengeteg éltető erőt, csit termel. „Az élet vére” az ősi kínai mondás szerint. Mint ahogyan a trigramoknál említettem, az öt elem segítségével is elemezhetünk személyiségeket; szintén pusztán születési éve alapján mindenki valamely elem befolyása alá tartozik. Ez az egyik, amiért fontos a Feng Shuiban tehát az öt elem tulajdonságait nagyon jól ismerni, a másik pedig, hogy környezetünkben is ügyeljünk maradéktalanul egyensúlyt tartani köztük. Az elemek kapcsolatrendszerében három hatásmechanizmust különböztetünk meg: •

Az elemek tápláló körforgása szerint a víz ugye élteti, táplálja a fát, amiből pedig a tűz keletkezik. A tűz energiája alkotja a földet, a felszínt, amiben pedig a fém születik. A fém olvadása közben részben vízzé alakul, bár a víz mint őserő magától is előtör, ezért is kezdődik a ciklus vele.

•

(Az elemek korlátozó körforgásának főleg a részletes személyiségkép felállításánál van jelentősége. Itt a víz szétmarja, rozsdássá teszi a fémet, ami fellazítja a földet akár szerszámok formájában, a föld kiolthatja a tüzet, ami elégeti a fát, ami pedig magába szívja a vizet).

•

Az elemek pusztító körforgása nem feltétlenül negatív, ugyanúgy, ahogy az életnek és halálnak is megvan az értelme, tehát egyensúlyteremtő funkciója van. Ha egy elem akár a személyiségben, akár környezetünkben túlsúlyba kerül, korlátozni kell. Itt a víz kioltja a tüzet, ami megolvasztja a fémet, ez aztán elmetszi a fát. A fa felemészti a földet, mivel elszívja tápanyagait és gyökerei feltörhetik, de a föld pedig felszívja a vizet. Ami viszont megjegyzendő, hogy a vizet nem lehet megsemmisíteni!

Egy másik Feng Shui megközelítés19 nem is annyira az elemek voltát hangsúlyozza, hanem energia-természetüket, vagyis, nem is igazán elemekről, materiális dolgokról szól az öt 19

Öntsünk tiszta vizet a Feng Shui poharába!

30


elem tekintetében, hanem különböző energia-mozgásokról. Az öt elem képviseli a csi különböző megjelenési formáit. A tűz: emelkedik, a föld: stabil (mozdulatlan), a fém: sűrűsödik, koncentrálódik, a víz: süllyed, szivárog, a fa: terjeszkedik, tágul (bizonyos helyeken szélnek is szokták írni a fát a mozgása miatt). Eszerint az építő ciklus: emelkedés után jön a stabilitás, ebből alakul ki a sűrűsödés, amikor ez már túl koncentrált, elkezd süllyedni míg tud, ott pedig elterjeszkedik. Aztán ha már nem tud tovább terjeszkedni, nincs más út, akkor ismét emelkedik, innen a körforgás. Szokták még ezt a folyamat öt kiemelt állapotának is nevezni, merthogy ezekben a pontokban van tisztán jelen egy-egy mozgásfajta, a kör többi részében valamely kettőnek a kombinációja.

1.4 Személyiségelemzés a Feng Shui-ban „Az ember akkor fedezi fel magát, amikor megmérkőzik az akadállyal.” - Antoine de Saint-Exupéry – Minden ember egyedi, megismételhetetlen, ilyen vagy olyan, de joga van az élethez, amit maga teremtett magának – így tartja a Feng Shui. Összetett egyéniség, személyiség, sok veleszületett adottsággal, de még több olyannal, ami különböző módon kialakult. Az ember különleges faj kétségtelenül, de még ma is kevés az olyan tudós, aki nem elszigetelt lényként, hanem a természet részeként vizsgálja. Pedig biológiai lények vagyunk, a Földön lezajló természeti fejlődés része is. Érdekes azonban, hogy saját fejlődését tekintve rengeteg eltérő tudományos tant állított fel az ember; fejlődésének eseménysorozata még ma sem tisztázott minden részén. A „rassz” biológiai fogalmával sok helyen a világon még mindig él a faji megkülönböztetés, ellenben Kínában nem is használják ezt a szót, hanem „etnikai csoportokról” beszélnek, amivel utalnak az eltérő kulturális, biológiai adottságokra. A Feng Shui nem szeret megkülönböztetni ez alapján; tanítói és mesterei a következő megállapításokkal20 értenek egyet:

20

Feng Shui Enciklopédia

31


•

Minden ember egyetlen fajhoz, az emberi fajhoz tartozik, és közös őstől származik;

•

Az embercsoportok közötti különbségek oka az öröklött alkatban, a környezeti különbségekben, az éltérő földrajzi adottságokban keresendő;

•

A nemzetek vallási, földrajzi, nyelvi, kulturális eltérései természeti adottságokból erednek, és nem lehetnek okai pozitív vagy negatív megítélésnek;

•

Az értelmi képességek* és a lélektani adottságok minden népcsoportban hozzávetőlegesen azonosak, az eltérő fejlődés oka a társadalmi, történelmi háttérben keresendő;

•

Az egyenlőség, és az egyenlő lehetőségek biztosítása erkölcsi alapelv.

A kínai bölcsek azt is hirdetik, hogy nincs olyan ember, akivel találkozunk, és ne tudnánk tőle tanulni. Ha mást nem is, annyit mindenképpen, hogy milyenek nem akarunk lenni! A hivatalos meghatározás szerint az ember személyisége21 egyéni tulajdonságainak összessége, lelki életének összjellege, ami külső környezeti hatások (társadalom, életfeltételek, gazdasági tényezők, család és nevelés) eredményeképpen alakul ki. A környezeti hatások átszűrődhetnek, elmúlhatnak nyomtalanul, vagy hagyhatnak mély nyomot. Minden egyes ember lelki életében sajátos, jellemző, egyéni összefüggések állnak fenn, bár természetesen a pszichológia sok tekintetben felállított már általános összefüggéseket, lelki rendszereket. Mindezek testi, érzelmi megnyilvánulásokkal egészülnek ki. A nevelés22 helyét és szerepét a különböző pedagógiai és filozófiai irányzatok eltérően értékelték; van, amelyik csak a viselkedési normák és szokásrend átadását tartja fontosnak, és van amelyik szerint pedig teljesen értelmetlen a nevelés, mivel hogy az ember személyisége születésétől fogva adott, és különben is magától lesz azzá, ami törvényszerűen megadatott neki. A Feng Shui tanítása ezzel szemben azt mondja, bár vannak születésünktől fogva meghatározott adottságok (fontos születésünk földrajzi helye, ideje), de ezenkívül minden rajtunk múlik. Az is igaz, hogy minden embert uralja valamelyik elem valamely időpontban, illetve a jin vagy jang erő van túlsúlyban.

*

Megemlíthetjük, hogy például a japánoknak rendkívül jó hírük és eredményeik vannak az értelmi képességek terén, pedig – komolyabb vizsgálatok nélkül is – megállapítható, hogy ez szinte kizárólag a már kisgyerek kortól megkövetelt fegyelem és szorgalomnak köszönhető… 21 Bevezetés a pszichológiába 22 Feng Shui Enciklopédia

32


A személyiség fejlesztése születésünktől halálunkig tart; és bizonyos korunktól önmagunknak kell irányítani. Azért fontos, hogy mindenki ismerje önmagát, hogy tisztában legyen adottságaival, melyek az erős és gyenge pontjai, hogy tudjon alkalmazkodni hozzájuk, és így felhasználja saját személyiségének fejlesztésében, a legtöbb jót hozza ki belőle – saját és környezete számára. Tehát a kínai mentalitás szerint mindenkinek meg kell ismernie önmagát, saját érdekében, valamint ugyanígy a szülőknek pedig a saját gyerekeiket. Nem fordulhatunk szembe természeti adottságainkkal, hanem figyelembe kellene vennünk azt az iskoláktól a pályaválasztásig, a párválasztástól a lakóhely kiszemeléséig, hogy igazán kiegyensúlyozott életünk legyen. Különösen nagy a szülők felelőssége, mert a kínaiak szerint – de ezzel már sok nemzet pedagógusai, orvosai egyetértenek – a gyermek személyisége hatéves koráig formázható. Az őt eddig ért impulzusok olyan mélyek, hogy igazából nem kitörölhetőek, és az ekkorra kialakult személyiség már csak finomítható, de alapjaiban meg nem dönthető. Véleményem szerint ez a megállapítás – ha igaz – rengeteg érdekes kérdést vet fel, mint például az oktatási rendszer feladata, ha az tulajdonképpn nevelni már nem tud, vagy a szociális hozzáállás ahhoz, hogy mennyit kellene az Anyának otthon maradni szülés után (Nyugat-Európában ez sok helyen 3 hónap!). Nem beszélve a rengeteg pszichológiai vonatkozásról, hogy ez vagy az a személyiségjegy honnan ered? De most anélkül, hogy nagyon mélyen belemennénk a komoly személyiségelemzésbe, aminek kínai módjáról természetesen könyveket lehet írni, csak annyit mutatok be, hogy alapvetően a Feng Shuiban miért van erre szükség, és mit vesz figyelembe. 1.4.1 Miért kell a Feng Shui-hoz személyiséget elemezni? Amikor valakinek – akár saját magunknak – rendezzük környezetét, hogy abból éltető energiákat vegyen fel, akkor nagyon is figyelembe kell venni a személyt magát. Egyrészről azért, mert a Tao szerint sok velünk született adottságunk van, amit figyelembe kell venni azért, hogy a legjobbat hozhassuk ki magunkból. Másrészről azért, mert pillanatnyi életfeladataink/problémáink is változnak, így ez befolyásolja, hogy éppen mely területre kell különösen odafigyelni. Sőt, a Feng Shui szakember nem csak a jelent értékeli, hanem bizonyos mértékben igyekszik a közeljövőt is elemezni olyan szempontból, hogy megbízója mely életterületén lesznek megpróbáltatások; tehát mely területet kell erősíteni, hogy az minél több energiát adjon. 33


Hangsúlyozni kell azonban, hogy a személyiségelemzés nem a Feng Shui alá tartozik, hanem inkább a Tao rendszer része, amivel segíti a Feng Shui eredményességét. 1.4.2 Személyiségek a trigram szerint Mint már a trigramoknál korábban említettem, születési évünk alapján tartozunk valamelyikhez. Mindegyiknek van külön neve is, valamint tartozik hozzá irány, elem, és egyéb szimbólumok, amelyek mind befolyásolják az egyén személyiségjegyeit. Mindegyik trigram például egy-egy családtagot is képvisel; ennek a szerepköre valahogyan kapcsolódik az egyén életben betöltött szerepéhez. 1.4.3 Kínai asztrológia23 Természetesen a kínai asztrológia is része a személyiségelemzésnek, de a Feng Shuiban ez a legkevésbé emlegetett. Sokkal fontosabb helyet kapnak a trigramok, és a tao numerológiája. A kínai asztrológiában is 12 állatjegy van, de a nyugatival szemben nem havonta, hanem csak évente váltakoznak. A legenda szerint, amikor Buddha megvilágosodott a nagy fügefa alatt, meghívta az összes állatot, hogy osztozzanak vele örömén, azonban csak 12 állat fogadta el a meghívást. Őket érte a megtiszteltetés, hogy a kínai zódiákus állatjegyei lettek, és egy-egy évet uralnak. A kínai asztrológia története évezredekre nyúlik vissza, és bár Buddha Kr.e. 563-483 között élt, van aki azt állítja, hogy már a Sárga Császár Kr.e. 2630-as uralkodásáig nyúlik vissza. Mindenesetre erre is a taoizmus gyakorolt hatást. De a rendszert még ma is széles körben használják nem csak Kínában, hanem más keleti kultúrákban is, például Japánban. De mint ahogy volt idő amikor a Feng Shui-t is betiltották, úgy a császár egy időben az asztrológiát is, mivel félt hogy az általa adott hiteles információkkal az emberek rájönnének, mikor a legjobb ellene összeesküvést szervezni. Az állatjegyek nem csak az éveket uralják, hanem a hónapokat is, és a napok óráit. Ezek a kombinációk tesznek minket egyedivé. A születési év szerinti állatjegyünk személyiségünk azon részére utal, amelyet a világ felé mutatunk. A hónap, melyben születtünk (hold állatjegy) megmutatja, milyenek kapcsolataink, szerelmi életünk, azaz

23

Kínai asztrológia

34


érzelmi oldalunk. A születés órája pedig azt befolyásolja, hogy milyen a valós énünk; a sötét, titokzatos állat amely csak lappang bennünk, és nem mutatjuk soha a külvilágnak. A kínai asztrológiában is helye van természetesen a jin-jang koncepciónak, valamint az öt elemnek – és mivel 12 állatjegy van, ezek egy 60 éves ciklust alkotnak, mely egyik felét a jin, másik felét a jang uralja. Így születési évünk alapján sem csak egy állatjegyhez tartozunk (a 12 közül), hanem egy bizonyos állattípushoz, például Jang Víz Tigris. Ha ehhez még hozzáadjuk az év 12 hónapjának és egy nap 12 órájának a felosztását is, akkor összesen 8,640 féle horoszkópkombinációt kapunk. 1.4.4 A tao numerológia Kezdetben az ősi kínaiak mindenek előtt és felett a természeti erőket tisztelték, de idővel a Feng Shui egyéb tudományok, így a matematika vívmányait is hasznosította. A tao numerológiája helyett szokták a „Feng Shui asztrológia” elnevezést is használni, ami véleményem szerint – es egyéb szakvélemények szerint – önkényesen kisajátít valami olyat, ami a Feng Shui-tól függetlenül, de vele együtt létezik. Sőt, azért sem értek egyet ezzel a megnevezéssel, mert ami asztrológia, az a csillagokat használja, itt pedig csupán számokról van szó. Ez a „tudomány” akár lehet 6000 évnél régebbi is, és ez is a Ji Csing-ből ered, mint oly sok más hasonló információ. Ennek is köze van a teknősbékához, ami a Lo folyóból mászott elő, és páncélján többek között a Lo-Shu négyzet is látható volt. A Tao numerológia néhány jellegzetessége24: •

Kilencéves periódusokon alapul (a számok 1-9-ig), és fontos szerepet tulajdonít a havi, napi és óránkénti ciklikusságnak is.

•

Születési évünkből, hónapunkból, napunkból, óránkból és nevünkből dolgozik.

•

Elkülöníti egymástól a női és férfi periódusokat, a jin és jang szellemében.

•

Feltárja az egyes emberek életének legfontosabb mozgatóit, a számokat.

•

Bemutatja személyiségünk pozitív és negatív oldalait; ennek megismerése pedig minél előbb javasolt, hogy változtathassunk, amin kell.

•

A képességek és a jellem ismeretét, feltárását teszi lehetővé, ami pedig környezetünk kialakítása miatt is fontos

24


35


•

Megtudjuk,

hogyan

látnak

minket

mások,

hogyan

kezdjünk

neki

feladatainknak, hogyan valósítsuk meg önmagunkat. •

A Tao numerológia nem jóslás, hanem inkább útmutatás; segít megismerni önmagunk és mások jellemét, lelkivilágát.

•

Rendkívül sokoldalú, személyiségünk legkedvezőbb napszakától az évszakáig mindent bemutat, még a számunkra veszélyforrást jelentő egészségi területeket, földrajzi helyeket is.

•

Előrejelzi, hogy a 9 házon belül egy-egy év milyen lesz számunkra.

A számítások alapja a „Bűvös négyzet25”, azaz a Lo-Shu:

4 9 2 3 5 7 8 1 6 5. ábra Lo-shu négyzet Ez a négyzet azért különleges, mert bármilyen irányban is adjuk össze a számokat, mindig 15-öt adnak. Valamint, az 5-öst meghagyva középpontnak, a maradék nyolc szám felrajzolható a báguára, sugárirányban, és társíthatóak hozzájuk a trigramok. Tulajdonképpen azért hasonlítható a horoszkóphoz, mert így az egyes számok szektorai olyanok, mint ablakok az élet valamely területére. A kínaiak tulajdonképpen az első vonalkód rendszert hozták létre, amikor a trigramok három kis vonalkájához hozzárendelték a számokat. Hogy mi mindent jelentenek a számok, mit lehet a számokkal kifejezni, azt Püthagorasz is megmondta Kr.e. 600 körül. Ha valaki kételkedik abban, hogy számokkal hogyan is lehet bonyolult dolgokat – mondjuk személyiségeket – kifejezni, akkor gondoljon arra, hogy ha nem tudnánk minden apró részletes információt számokra lefordítani, akkor nem létezne például a digitális technológia, vagy az unikód, amit az Internet miatt fejlesztettek ki. A Tao alaptézise tehát, hogy életünk minden tartományát lefordíthatjuk a számok nyelvére, mert a számokat valamilyen tulajdonság szimbólumaként értelmezhetjük. Valamint a számok is rezgések, mint bármely más dolog az életben; ez a Feng Shui alaptana is. Bármi, amit látunk, hallunk, vagy érzünk, valamilyen energetikai rezgéssel rendelkezik, ezért 25

A Tao numerológiája

36


valamilyen érzést, reakciót vált ki belőlünk. Így tehát a számok is 1-től 9-ig egy-egy rezgési hullámhosszt képviselnek. Természetesen nem tudok itt ennél többet tárgyalni a Tao numerológiájáról, de akit érdekel, annak bátran ajánlom azt a forrást, amiből részben én is dolgoztam. De nem is ennek a tárgyalása itt a lényeg, hanem csak annyit kell tudni, hogy a Feng Shui eszközként ezt is használja, mikor az ember környezetét próbálja rendezni.

1.5 A Feng Shui szemlélethez tartozó egyéb, tao eredetű életviteli kérdések Azért tartom fontosnak megemlíteni az élet néhány egyéb területén szükséges szemléleteket, mert az az ember, aki a Feng Shuit alkalmazza, előbb vagy utóbb talán magától is rájön, hogy nem csak a térrendezésre érvényesek az alapelvek. Én sem vagyok a keleti kulturális elemeknek, hagyományoknak a szakértője, sőt abban sem vagyok biztos, hogy azok a dolgok, amiket az ember manapság lépten-nyomon hall vagy a médiából, vagy más emberektől, az valóban igazi – és eredeti formájában – keleti bölcselet. De kétségkívül hiszem, hogy a Kelettől rengeteg olyan szemléletet és módszert vehetnénk át, ami sokat segítene nekünk, nyugatiaknak. 1.5.1 Táplálkozás és testmozgás Szerencsére ebben a témakörben már számos nyugati megfogalmazás is létezik; a wellness, a fitness mind arra törekszenek, hogy testünk a lehető legjobb kondícióban legyen, mert csak akkor tudjuk a maximumot nyújtani. Pontosan azért van erre szükség, mert aki valamit el akar érni a mai világban – nálunk Nyugaton – az bizony meglehetősen fárasztó és stresszes életet él. Tehát, hogy mindezt bírja, szüksége van arra, hogy fizikailag rendben legyen. És ez nem csak annyit jelent, hogy nem beteg, és nem szed gyógyszereket, hanem hogy testének energiái – bioenergiája – saját maga rendelkezésére álljon. Így itt bár beszélhetünk Tao elvekről és tanácsokról, ezeket javarészt már amúgy is átvette Amerika és Európa is.

37


Táplálkozás terén természetesen nagyon fontosak a böjtkúrák, illetve léböjtök, amiknek a célja a szervezet teljes kitisztítása. Mivel manapság ételeink nagyrésze szintetikus és egyéb mesterséges vegyi anyagokat tartalmaznak, nem mondhatni, hogy túl sok közük lenne a természetes alapanyagokhoz. Ezek sem az egészségünknek nem teszik a legjobbat, sem annak a Feng Shui szemléletnek nem tesznek eleget, hogy minél közelebb legyünk a természethez. Minél több zöldséget és gyümölcsöt együnk, kávé helyett zöldteát igyunk, ne cigarettázzunk, ne együnk túl sok vöröshúst, amikor eszünk, azt nyugodt körülmények között tegyük, és így tovább… számtalan tanács áll rendelkezésünkre. A testmozgás szintén azért fontos, hogy magas szinten tartsuk energia-készleteinket, testünket pedig olyan állapotban, hogy a megpróbáltatásokat kibírjuk. Valamint, mivel test és lélek kihat egymásra, ha testünkkel nem törődünk, az rossz általános közérzethez vezet, valamint rosszabbul viseljük mondjuk a stresszt. Nagyon kedvelt gyakorlat Kínában, de egyre inkább Nyugaton is, a tai-chi és a yoga is. Mindkettő egyszerre célozza meg test és lélek aktiválását és harmonizálását. A tai-chi különösen népszerű, szintén több ezer éves mozgásrendszer/kultúra, és ez is megint csak az ember és természet energiáit harmonizálja. Lényegében légzés- és lassú mozgástechnikák sorozata, relaxációs és meditációs részekkel. Alapelve a „békés szív és összpontosított elme”. Az egyes szervek közötti összhangot, a pihenésre való képességet, az idegrendszer irányíthatóságát fejleszti. A kínai sportok terén két nagy irányvonalat26 különböztetnek meg: •

A Honan tartományban található Shaolin kolostorban élő szerzetesek olyan gyakorlatokat dolgoztak ki, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a test kiegyensúlyozására, az erőnlét fejlődésére.

•

A másik irányvonalat a belső, vagy lágy stílusok képviselik, ide tartozik a taichi is, amit a legenda szerint a Halhatatlan Taoista néven emlegetett szerzetes alkotott meg, aki valószinűleg a XII. században élt 1.5.2 Szellemi „karbantartás”

A Feng Shui szellemiségéhez tartozik a meditáció is, így tehát az a szemlélet, hogy jó kapcsolatban kell lennünk önmagunkkal, ismerni önmagunkat, hallgatni megérzéseinkre, belső hangunkra. Kell bizonyos időt egyedül töltenünk, átgondolni életünk pillanatnyi helyzetét, céljainkat, vágyainkat; elért eredményeinket és gondolatainkat, érzéseinket rendbe 26


38


kell időnként tenni. Aki saját magával nem él harmóniában, az mással sem tud. Elménkben is kell néha például „lomtalanítani”, vagy valamely életterületünkre kiemelten koncentrálni – de meditációs technikákról is sok könyvet olvashatunk. Tulajdonképpen itt említést tehetek a zeneterápia jótékony hatásáról is. Bár nyugaton még mindig haboznak sokan elismerni a hatását, pedig kísérletek bizonyítják, hogy a zene hatással van légzésünkre, a szív és a gyomor működésére, vérkeringésünkre, és különösen idegrendszerünkre. Kétségkívül oldhatja a stresszt, inspirálhat, javítja a képzelőerőt, és fejleszti az összpontosító képességet. Gyógyító hatását úgy fejti ki, hogy – mint minden egyéb amit tárgyaltam – a zene rezonancia, vagyis rezgés, amivel a testben/lélekben megbomlott egyensúly helyreállítható. 1.5.3 Természetgyógyászat A legtöbb természetgyógyászati tudás is a kínaiaktól ered, de ennek kapcsán is a legfontosabb az alapelvet megemlíteni: a kínai orvoslás sokkal inkább proaktív jellemzőket mutat, ellenben a nyugatival, amely pusztán reaktív. A kínaiak arra törekszenek, hogy a test egyáltalán ne betegedjen meg; módszereik sokkal inkább a karbantartást szolgálják, mintsem betegségek gyógyítását. Ezzel együtt komoly ismereteket halmoztak fel az emberi testről – már 5000-6000 évvel ezelőtt boncoltak. Valamint nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a húson és véren kívül finom energiavonalak is átszövik a testet, és ezek épségére kiemelten figyelni kell. Az akupunktúra arra hivatott, hogy az energiapályákon megszüntesse a kialakult gócokat. Használják a különböző ásványokat, köveket, kristályokat is gyógyításra, ugyanis a kínaiak tényként kezelik, hogy komoly energiahordozók. A drágakövek ősidőktől fogva különlegesek voltak az ember számára, és mivel titokzatosság lengte körül őket, amulettként szolgáltak. Fokozatosan aztán észrevették, hogy nem csak felruházták bizonyos képességekkel, hanem azok a képességek valóban meg is vannak bennük, például enyhítik a fájdalmat, békét és nyugalmat árasztanak, elűzik a rossz hangulatot. Ezekután alaposan megfigyelték a köveket; volt, aminek a jelenléte is elég a gyógyuláshoz, másikat a test adott pontjára kell helyezni, van amit pedig porként kell bevenni. A tudomány persze sokáig mellőzte ezeket a „primitívnek” tartott nézeteket. Ma már azonban megtalálhatók a mikrosebészetben, a számítógépek chip-jében stb.

39


Lehet ékszerként viselni a mai napig is, beteg testrészre helyezni, vagy ún. elixírt készíteni belőle (lényegében vízben áztatjuk a követ, majd megisszuk)*. Az aromaterápia az illatok hatását használja fel, amik segítenek egészségünk megőrzésében, lelkünk békéjét megtalálni. A lényeg, hogy nem csak orrunk számára észlelhetők, hanem komplexebb hatásuk is van egész testünk működésére. Az illóolajokkal dolgozik, amik növényekből nyert kivonatok. Lehet őket bizonyos területen bedörzsölni is, vagy párologtatni, de belsőleg is használhatók. Nem csak fizikai problémák esetében, hanem érzelmi és mentális gondokra is jó hatással van. A Feng Shuiban használják még az úgynevezett tértisztításra, ami arra hivatott, hogy amikor újonnan költözünk valahova, azt illatokkal is „kitisztítsuk”. Nem csak fizikailag értendő ez (de milyen jó érzés a mai nagyon is illatos tisztítószerek illata), hanem energetikailag/mentálisan is magunkévá tesszük a helyet; elűzve az esetleg ottmaradt „rossz” energiákat. Megjegyzendő, hogy ez az eljárás a kereszténységben is ismert volt „ördögűzés” címen. Ha belegondolunk, szintén ősi eljárás, kezdve az egyiptomi balzsamozástól, vagy a még régebbi kultúrák szertartásaitól, ahol a füstölőket a lélek tisztítására használták, vagy éppen abban segített, hogy fokozzák a meditációs élmény mélységét. Szépítőszerekhez is kellettek a növényi olajok (Kleopátra híres felhasználó volt), de Indiában meg az állati eredetűeket is kedvelték – testi és lelki megtisztulást remélve. De mindez a nyugati kultúrában is megvolt, mert a Biblia is említést tesz olyan aromás növényi kivonatokról, mint a tömjén, a szantálfa, menta, cédrus, mirha. Amellett, hogy javítják hangulatunkat, segítenek relaxálni, testápoló és egészségvédő hatásuk is van. A színterápia27 természetesen szintén nem ismeretlen Nyugaton. A napot, aminek sugara a színspektrumra bontható le, az ősi/ókori kultúrák istenként tisztelték. Állítólag az atlantisziak is, és az egyiptomiak is, sőt később a rómaiak használtak „gyógyító szobákat” templomaikban, aminek üvegén keresztül a színspektrum színei árasztották el a szobát. A kínai orvoslásban Yi Hsiung, a Sárga császár készítette el a nagy gyógyászati kézikönyvet, a Nei Ching-et (Az orvoslás szabályai). Eszerint öt típusú terápia létezik: a lélek gyógyítása, a test táplálása, gyógyszerek alkalmazása, az egész test kezelése, valamint akupunktúra és égetés. A színeket gyógynövények, ásványok és balzsamok formájában használták. *

Ha valaki kételkedne egy „elixír” hatásában, megemlíteném a placebo teljesen nyugati fogalmát, miszerint ha valakinek olyan gyógyszert adnak, amelynek ténylegesen nincs gyógyító hatása, ám ezt a pácienssel nem közlik, a páciens viszont javulásról számol be, akkor „placebo hatásról” beszélünk. Ami pedig nem más, mint gyógyulás pusztán a gyógyszerbe vettet hittől! 27 A színterápia teljes kézikönyve

40


Európában a kereszténység korával sok holisztikus római és görög feljegyzés megsemmisülhetett, mert például a színnel való gyógyítást is pogánynak ítélték. Csak a XIX. Században került újra elő a színnel/fénnyel való gyógyítás, amikor Jakob Lorber kiadta The healing power of sunlight c. könyvét. Napjainkban ultraviola fénnyel lehet bőrbetegségeket gyógyítani, és – a Magyarországon is gyakori – évszakfüggő kedélybetegséget is (melynek alapja a melatonin nevű hormon túltermelése a napsütés hiányában) fényterápiával enyhítik. A laser fénysugár használata pedig önmagáért beszél. Nagyon egyszerű megérteni, miért lehetnek ránk óriási hatással, nézzünk csak bármikor és bárhol szét; és mindenhol ezernyi szín és árnyalat vesz minket körül. Az ember, mint nyitott rendszer, folyamatosan reagál a környezet ingereire; a színekhez pedig sajátos jelentéstartalmat és hatásokat társítunk. A hétköznapok során is számos alkalommal használjuk őket – van aki tudatosan, van aki tudattalanul – az öltözködéskor, lakásunk berendezésénél, használati tárgyaink színeinél. Mindenkinek van kedvenc színe, és olyan amit ki nem állhat – ez sokat elárul személyiségünkről, sőt az is, hogy ízlésünk mikor és hogyan változik. Nyugaton is gyerekkorunktól megtanuljuk bizonyos színek jelentését; a fekete a gyász, a vörös a szerelem, a sárga az irígység, a fehér az ártatlanság stb., jelképe. De a közhelyek mellett minden szín rejt valamilyen energiát, képvisel valamilyen rezgést; az elektromágneses rezgések körébe tartoznak. A színek voltaképpen a fény különböző megjelenési formái, minőségei. A Feng Shuiban sokszor a színek képviselnek egyegy elemet, vagy jin és jang erőket, így fontos eszköze a térrendezésnek. A meditációk során is használjuk őket, mivel bizonyos fajta energiák társulnak hozzájuk, tehát más-más hatást érhetünk el. Amiben a színek segítenek nekünk28:

28

•

ízlésünk kialakításában, képviselésében;

•

hangulatok aláfestésében;

•

szervezet működési zavarainak lekűzdésében;

•

egyedi érzések, érzelmek tudatos kiváltásában;

•

kellemes környezet megteremtésében;

•

természethez közelebb kerülésben


41


1.6 Feng Shui alkalmazása a gyakorlatban A Feng Shui elsődleges célja olyan lakókörnyezetet kialakítani, amelyben az ott élők éltető energiát nyernek, tehát fizikailag elégedettnek érzik magukat, békében, harmóniában tudnak élni. Ha valakinek ez túl megfoghatatlan, akkor úgy kell elképzelni, hogy a cél csupán annyi, hogy amikor otthon vagyunk, legalább jól érezzük magunkat, tudjunk pihenni; és így a munkahelyünkre is az vonatkozik, hogy kellemes környezetben töltsünk napi 8-10 órát, ahol tudunk koncentrálni. Mindaz amit eddig leírtam, a legszükségesebb elméleti háttér, amit a Feng Shui gyakorlásához jó tudni. Természetesen, ha mi nem is értünk hozzá, de hívunk egy Feng Shui szakértőt, az általa javasolt változtatások hatni fognak arra is, aki még csak nem is hisz benne. De azt mindenképpen meg kell állapítanom, hogy – mint mindenben az életben – amit el szeretnénk érni, abban azért a szívünk mélyén hinnünk kell. Aki a Feng Shuit alkalmazni akarja otthonában, munkahelyén, annak tehát nagyvonalakban tisztában kell lennie kínai eredetű elveivel és eszközeivel. Azonban úgy tartják, aki igen jól ismeri a Feng Shui tanításait, annak is ajánlatos tanácsadó véleményét kikérni, mégpedig azért, mert pillanatnyi gondjai, érzelmi hangulata befolyásolhatja, mikor lakását rendezi be, vagy át. Így pedig sajnos nem biztos, hogy a számára legelőnyösebbé alakítja környezetét. Viszont azt is tanítja a Feng Shui, hogy ami úgy érezzük, ösztönösen jó nekünk, az az esetek többségében az is. Itt most csak a legnépszerűbb tanácsokat sorolom fel, igazán csak egy általános nézőpontból, hogy az olvasónak valamilyen fogalma legyen arról, hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban, és mik a hatásai. Sok könyv és cikk jelent már meg hazánkban is a Feng Shui témakörében, és a legtöbbet amúgy is a lakberendezési útmutatásokat tárgyalják. Hogy alapvetően meglegyen környezetünkben az egyensúly, figyelnünk kell a jin és jang, valamint az öt elem harmonikus meglétére. A következő táblázatok azt szemléltetik, hogy mik a jellemzőik, vagyis miket kell pontosan egyensúlyban tartanunk. Jin

Jang

Jin

Jang

NŐI

FÉRFI

FÖLD

ÉG

HIDEG

MELEG

HOLD

NAP

SÖTÉT

VILÁGOS

TIGRIS

SÁRKÁNY

LÁGY

KEMÉNY

VÖLGY

HEGY

NEHÉZ

KÖNNYŰ

NEGATÍV

POZITÍV

42

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. NEDVES

SZÁRAZ

LENT

FENT

SZŰK

TÁG

JOBB

BAL

TEST

LÉLEK

DÍSZES

EGYSZERŰ

KEREK

SZÖGLETES

BELSŐ

KÜLSŐ

ZAVAROS

TISZTA

PÁROS

PÁRATLAN

FIATAL

ÖREG

ZÁRT

NYITOTT

PASSZÍV

CSELEKVŐ

BEFOGADÓ

BEHATOLÓ

TERMÉSZETES GEOMETRIKUS FORMÁK ÁRNYÉKOS

NAPOS

1. táblázat Jin ás jang jellemzők (Feng Shui, a harmonikus élet művészete; 29. oldal) Jin és jang vonatkozhat tehát tényleg bármire; a színektől és bárminek a formájától kezdve tárgyaink korán és díszítettségén keresztül akár a dolgok textúrájára is. Aki az elvet meg tudja érteni, az utána már magától el tudja dönteni, mi hova tartozik. Ugyanez az összetettség vonatkozik az elemek jellemzésére is. Törekedjünk arra, hogy rendet és tisztaságot tartsunk a lakásban; csakúgy, mint mondjuk felhalmozódott és tisztázatlan ügyeink nyomják lelkünket, ugyanúgy a fizikai lomok is fölösleges energiákat kötnek le. Ezen kívül, ahogy testünk beteg részei kihatnak lelkünkre, házunk karbantartásra szoruló részei is rossz hatással vannak ránk, tehát minél előbb javítsuk ki, amit kell. Szellőztessünk sokat, nem csak több oxigén kerül be hozzánk, hanem a természetből is egy darabot beengedünk.

43


Fa

Föld

Tűz

Fém

Víz

Égtája

Kelet

Középpont

Dél

Nyugat

Észak

Évszaka

Tavasz

Vénasszonyok

Nyár

Ősz

Tél

Piros, lila

Fehér, fémes

Kék, kékes, ezüstös

Színek

éjfekete

nyara

Színe

Zöld, kékes

Barna, sárga, Bézs

Bolygója

Jupiter

Szaturnusz (rend,

Mars (erő,

Vénusz

Merkúr (mozgás,

(bolygók

önfegyelem,

agresszió,

(szépség,

kapcsolatok,

óriása, bőség,

törvény, kitartás

bátorság,

harmónia,

intelligencia,

naggyá válás,

megtestesítője)

harciasság

jóság,

ügyesség,

jelképe)

megtestesítője)

találékonyság,

növekedés,

Erénye

nagylelkűség

írás,-beszédkészség

szimbóluma)

kifejezője)

Jóindulat,

Feltétlen bizalom, Ősenergia,

bőkezűség

becsület

szenvedélyesség erkölcsösség

intellektualitás

Lassúság

Hirtelen,

Túlzott

Erőszakosság

lobbanékony

versenyszellem

Füstölők, vörös

Szélcsengők,

Akvárium,

Negatívuma Erős képzeletvilág,

Igazságosság,

Bölcsesség,

ellenállás

Formája Jelképei

Zöld

tárgyak, Égetett

élő

agyagcserép,

tárgyak, fény,

fémtárgyak,

csobogók,

növények,

sárga tárgyak

nap

ónix,

vízkultúrás

féldrágakövek

növények

frissen

vágott

virágok

Tárgyai a

Magas, hosszú

Tégla, vályog,

Világítótestek,

Fém,-acél,-réz,- Kút, csobogó,

lakásban

dísztárgyak,

cseréptető,

gyertyák,

és bronztárgy,

Vízesés,

gyertyatartók,

kerámia,

kandalló, állati

ékszerek,

felületek,

lambéria,

agyag, hosszú,

eredetű tárgyak, kő-szikla-

parketta,

lapos,

gerendák…

alakú dolgok, sík állatokat

tárgyak,

vidéket

ábrázoló

kristályok,

ábrázoló képek

tárgyak

szobrok,

Piros műanyag,

Fémbútorok,

Üvegasztalok,

háromszög

polcok,

vitrinek, üveges

ágyak,

ajtók, szekrények

Bútorok

Fából,

téglalap embereket és

nádból Alacsony

készült

szekrények,

bútorok

ládák,

padok, alakú

kerti

márvány

tükröződő metszett

kristályok, üvegtárgyak

szekrények

bútorok

Textíliák Mintái

Pamut

Vászon

alapanyagú

alapanyagú

Függőleges

Márványos,

vonalak,

erezett,

csíkok

Vízszintes csíkok

Műszál, latex

Hímzett,

Selyem és szatén

lurex, brokát Háromszög,

44 cikcakkos

Pöttyös,

Hullámvonalak,

félkörös

lendületes, szabad alakzatok


2. táblázat Az 5 elem jellemzői 1.6.1 Feng Shui aranyszabályok a lakás különböző termeiben A ház, illetve lakás bejárata már azért is fontos, mert a báguá szerint a karrier kerül erre a pontra; de ami még lényegesebb, hogy itt érkezünk meg minden nap, és vendégeink is ezt látják először. Kínában sokszor két oroszlán őrzi. Legyen rendben tartott, megfelelő méretű, növényekkel, esetleg díszítőelemekkel. A csi egy része is ezen keresztül áramlik be. A konyha, vagy csak a tűzhely, mindig sokat jelentett a családok életében, mert itt gyűltek össze, és itt készült a fennmaradáshoz szükséges étel. Persze mára elveszti ezt a szerepet; sok egyéb helyen eszünk, és nem is biztos, hogy a család egyáltalán együtt eszik. De ami a Feng Shui szempontjából fontos, hogy úgy tartja, az étel akkor tápláló, akkor juttat hozzánk sok csit, ha egyrészt minél természetesebb, másrészt pedig az, aki elkészíti, jó szívvel és kiegyensúlyozott lelkiállapotban teszi. A konyha is legyen világos és szellős, nagy ablakkal, mert az étel is több csit vesz fel a természetes fényből. A konyha, nagyon régi gyökereiből eredően, sugallja a család jólétét, tehát mindig legyen több, mint amennyit megeszünk. Így a család is úgy érzi, jómódúak, és nyitottak vagyunk egy esetleges „hivatlan” vendég fogadására is. A fridzsiderben is legyen inkább több, mint kevesebb. A modern konyhában számolni kell a sok háztartási géppel, amik az elektromágneses mezők okozta megterhelés növekedéséhez vezetnek – vagyis fáradtabbá, ingerlékenyebbé tesznek, gyengítik immunrendszerünket (ez minden egyéb elektromos árammal működő berendezésre vonatkozik). Vagyis törekedjünk arra, hogy csak annyit tartsunk, amennyit tényleg használunk. Az étkező azért kap szerepet, mert mint említettem, az ételeket minél nyugodtabban kellene elfogyasztani; nem csak fizikailag kell magunkhoz venni, hanem – mint mindenben, még az olyan abszolút fizikai tevékenységben is, mint a sport – lelkileg is ott kell lennünk. Nagyon egyszerű példa, hogy amit rossz szájízzel eszünk, vagy esetleg úgy érezzük, romlott étel, az nagyon hamar, bármiféle tápanyag leadása nélkül, távozik szervezetünkből. Az asztal leginkább ovális, vagy kör alakú legyen, ez elvileg nyitottabb, kötetlenebb légkört eredményez, a „kerekasztal” beszélgetés is innen ered. Nem mindegy az sem, milyen edényből eszünk, milyen terítőn. A kínaiak úgy tanítják, mindig legyen legalább eggyel több szék (ami kényelmes) az asztal körül, mert ez arra a mentalitásra utal, hogy szívesen látunk vendéget, és ilyen szemlélettel mi is szívesen látottak leszünk máshol (említhetem akár itt is, 45


hogy a Feng Shui is hisz abban a felfogásban, hogy amit mi mással teszünk, az előbb-utóbb velünk is megtörténik, és fordítva; ezt nevezzük karmá-nak). Ha tükröket helyezünk el, azok megsokszorozzák az ételeket, így már a látvánnyal is eltelünk; mindez bőséget sugároz. Mivel életünk közel egyharmadát alvással töltjük, nem mindegy milyen a hálószobánk. Mivel itt pihenünk, fontos eltalálni a színeket; sötét, illetve vörös falak nem hangolnak minket a pihenésre. Csak egyetlen bejárata legyen, és ágyunkból azt lássuk. Az ágynak legyen legalább egy oldalról szilárd támasza – ha csak egy van, akkor azon a falon ne ablak legyen. Itt említeném akkor a könnyebb érthetőség kedvéért a Feng Shui „az energia gyűjtőpontja” nevű egyik alaptételét. Eszerint már az ősember is rájött, éjszaka, amikor védtelen és pihennie kell, a legjobb hely erre egy barlang mélye, körülötte szilárd támasz, előtte pedig a bejáratra szabad kilátás. Nappal legyen napfényes, szellőztessünk, töltődjön fel energiával, amit éjszaka felvehetünk. Ha el tudjuk kerülni, ne tegyünk ide olyan eszközöket (íróasztalt, edzőeszközöket), amik bármilyen munkára emlékeztetnek. A tükröket kerüljük, mert itt a visszaverődő fény, vagy alakzatok nyugtalanítóak lehetnek. A fények legyenek finomak, úgy sokkal meghittebb este. A vízerek, és egyéb földsugárzások okozta kellemetlenségek elkerülésére a radiesztézia kínál megoldásokat (erről bővebben a következő pontban). Ezek azért ártalmasak az ágy körül, mert sok időt töltünk itt, és energiát kellene nyernünk. A nappali legyen a ház leghangulatosabb, legvidámabb része; a lényeg, hogy a család és a vendégek is nagyon jól érezzék magukat itt. Legyen tágas és kényelmes, ne legyen túlzsúfolt a bútoroktól, de mindenki tudjon leülni. Ide tehetünk minél több fényforrást, díszeket, a család számára fontos és kedves tárgyakat. A gyermekszoba berendezése nehezen meghatározható, mert nem mindig könnyű összehangolni, hogy mit szeretne a gyermek (ha már egyáltalán tudja), és mit a szülei. Kiindulópontja lehet az önmegvalósításnak, de ezen fejlődése, személyiségének kialakulása, tanulási képessége is múlhat. Ne gondolkozzunk úgy, hogy amire nekünk már nincs szükségünk, az „a gyereknek még jó lesz”; szobájuk nem lomtár. Az igazi gonddal, szeretettel kiválasztott dolgok mély nyomot hagyhatnak bennük, ez pedig nem elhanyagolható a szülőgyermek kapocs kialakulásában, különösen ma, amikor nincs sok idő rájuk. Lehetőleg sok természetes fénnyel rendelkezzen, mert sok időt töltenek ott. Figyelni kell a méretére is; ha túl kicsi, a gyermekben kialakul a korlátok közé szorítottság érzése, ez pedig messzemenően kihat későbbi személyiségére. Igyekezzünk a természetet a közelükbe hozni, főleg állatképekkel. A múltat ábrázoló, múltra emlékeztető képeket mindenképp 46


mellőzzük innen, mert a múlt visszahúz, a gyerekek pedig a jövőt jelentik. Az íróasztalt okosan kell elhelyezni, a tanulás, nem kell hangsúlyozni, mennyire jelentős a gyermek életében. Természetesen azt is hagyni kell, hogy a neki tetsző és általa alkotott dolgokat kitegyemindenki ettől érzi sajátjának a szobáját; valamint fontos önkifejező eszköz. A vendégszoba nem túl kedvelt a Feng Shui gondolkodásban, mivel azt jelenti, van a háznak egy olyan része, amit nem használnak. Márpedig a csi körforgásából, a ház „vérkeringéséből” nem lehetne kivonni semmit. Sőt sokszor lomtár szerepet is betölt, pedig a lomokkal fokozottan vigyáznunk kéne… Aki pedig túlzott fontosságot tulajdonít a „külső világnak”, nem foglalkozik eleget az otthon melegével. Így vendégszobát tényleg csak akkor érdemes tartani, ha sokszor használják. Hogy maga a házunk29, lakásunk épülete hogyan helyezkedjen el, arra is van tökéletes megoldás a Feng Shui szerint. Képletesen négy állattal fejezi ki, hogy milyen helyre kerüljön a ház. A teknősnek a ház háta mögött kellene lennie- az a fontos, hogy házunk mögött legyen valami olyan képződmény, ami a biztos támasz érzetét kelti. Ideális esetben ez egy hegy vagy domb, de lehet erdő is, vagy egy másik építmény. A zöld sárkány házunk bal oldalán áll, és csak annyi a kitétel, hogy láthatóan magasabb legyen. A „szerencse és jólét leheletét” adja a lakóknak; talán egy hatalmas fa a legjobb e célra. A fehér tigris a jobb oldalon „védelmezi” házunkat. Alacsonyabb legyen, de markánsan különüljön el a háztól. Lehet szép sziklakert akár, bokrok, vagy kisebb kerti pavilon. A főnix az előttünk lévő térben fejti ki jótékony hatását, és jövőképünkkel van összefüggésben. A ház előtt legyen szabad tér, messze ellássunk; ha itt korlátozó magas fal van, az azt az érzetet kelti, hogy akadályba ütközünk, „blokkolja” jövőbeli kilátásainkat.

29

Feng Shui magazin, 2003. november-december, I. évfolyam, 5. szám

47


6. ábra A négy égi állat 1.6.2 Példák Feng Shuival orvosolható problémákra, és eszközei működésére A Feng Shuiban tulajdonképpen mindig a csi megerősítésére, vagy a sá-csi hatástalanítására törekszünk– ha szakmailag fejezem ki magam. Ha azonban köznyelven, akkor csak annyi a lényeg, hogy környezetünk a mi hasznunkat szolgálja. A Feng Shui nem mágia, és még ha vannak is olyan részei; ne feledjük, évezredek óta kitartanak mellettük, és a megfigyeléseik mellett. Tény az is, hogy sok köze van az esztétikához; sokan csak annyit látnak a Feng Shuiból, hogy olyan szép és kellemes lesz a környezet. Azonban sokkal több a puszta lakberendezésnél, mert sokkal több szempontot vesz figyelembe. Képzettársítással működő tárgyak30 A Feng Shui szerint minden, és bármilyen tárgy, amihez valamilyen kapcsolat fűz, pozitív emlékek, gondolatok, az pozitív energiát ad nekünk, azért is, mert a közelünkben van, és mert mindahányszor ránézünk. De persze fordítva is igaz, tehát amihez rossz emlék fűz, attól meg kell szabadulni. Vannak ugyan olyan általános elvek, hogy mely tárgyak jók mely báguá területre (páros delfin a szerelemnél, könyvek a tudásnál), a legfontosabb azonban, hogy számunkra mondjanak valamit, és ne legyenek idegenek. Van olyan Feng Shui szakértő, aki azt állítja, hogy igenis oda lehet tenni bárhova a megfelelő méretű vörös sárkány szobrot, hiszen az energetikai szempontból teljesíteni fogja feladát, mert Kínában is működik. Ezzel szemben én is amellett a nézet mellett vagyok, hogy nálunk nem feltétlenül kell kínai tárgyakat használni, és hogy a pszichológiai hatás felülírja a valós/vélt energetikai hatást. 30

Feng Shui, a harmonikus élet művészete

48


Mivel a Feng Shui tényleg sok megfigyelésen alapul, mi is ugyanúgy figyelhetjük az elhelyezett tárgyak hatását… Ha működik, azt észre fogjuk venni, ha pedig nem, nyugodtan lehet tovább kísérletezni. A delfineket azért kell megemlítenünk, mert képük szinte minden Feng Shui-val kapcsolatos könyvben szerepel, mert hihetetlen kisugárzásuk van. Életvidámak, intelligensek, és a feltétel nélküli szeretet megtestesítőinek tartják őket. Ezért nagyon jó eszköz általánosan a pozitív csi teremtésére, fejlesztik empátiánkat, szeretettelibb viselkedésre késztethetnek. Párosan elhelyezve nagyon ajánlják a szerelem/párkapcsolat területre, és a gyerekszobákba isahol a vidámság mellett, ha óceánban vannak ábrázolva, a végtelen szabadságot sugallják. Természetesen a falakat, polcokat díszíthetjük képekkel, fényképekkel, festményekkel is; mindnek sajátos kisugárzása van. Az a lényeg, hogy nekünk tetszenek. Elegendő térre van viszont szükségük ahhoz, hogy hatásukat kifejtsék, nem jó a túldíszített keret sem, és a túlzsúfolt fal sem. A legjobb végiggondolni, hogy a lakás mely pontján milyen hangulatra van szükség. Szélcsengők Mint már említettem a zeneterápiánál, a hangok gyógyító, vagy legalábbis jótékony hatása nem vitatható. A kisbabák is könnyebben alszanak el, ha énekelnek nekik, valamint anyjuk hangja is megnyugtatja őket- mivel információt hordoz a beszélőről. A filmeknek is mesterien meg van szerkesztve a zenéjük, hogy a képen látható hatást fokozzák. A Feng Shui különösen kedveli a szélcsengőket, és mivel oly sok fajta lehet, minden kultúra talál megfelelőt. Úgy tartják, erősíti a csit, feltéve, ha hangja világos és tiszta. Segítenek az amúgy valahol távozásra készülő csit benntartani, illetve hatékonyak lakóterek elválasztására. Ha valaki egyedül él, azért ajánlott, mert a csilingelés azt az érzetet kelti, hogy nincsen egyedül. Fényt teremtő eszközök Az színterápiánál szóltam már a fény rendkívül jótékony hatásáról, például a téli depresszió elűzésére. Minden előttünk élt generáció többet tartózkodott a szabadban, mint mi, és tény az is, hogy a nap nélkül nem lenne élet a Földön. A Feng Shui ezért nagyon hangsúlyozza a megfelelő világítási megoldásokat. A sötét, homályos zugokban megreked a csi, és a benne élők kedve sem lesz jó. Figyelni kell a szoba színeire; a sötét színekhez kétszer olyan erős fény kell, mint a világosakhoz. 49


Nem

mindenhol

van

szükség

fényárra,

ezért

válogassunk

a

különböző

fényforrásokból: csillárok, spotlámpák, állólámpák, asztalilámpák, gyertyák; sőt ezek hatása tükrökkel is fokozható. Ha a báguát alkalmazzuk, akkor vigyázzunk, hogy állandó sötétségben egyetlen terület se legyen, mert akkor valamely életterületünk van nagyon rossz helyzetben. Növények Mivel a Feng Shui egyik alaptézise különben is a természet és ember közelebbé hozatala, ezért mindent ami a természetből jött, szívesen fogad- különösen ha még élő dologról van szó. Amellett, hogy légtisztító hatásuk a tudomány által is igazolt, természetesen a csit is növelik. Kiválóak „élettelen” sarkokba, vagy sá-csi kivédésére. Törődnünk kell azonban növényeinkkel, mert a fentiek az egészségesekre vonatkoznak. Ha viszont megbetegszik valamelyik, egyrészről törekedni kell a gyógyítására, és ha végképp nem tudjuk a betegség okát, lehet, hogy sá-csi okozta, tehát jó jelzés. Gyakori tanács, hogy szárazvirágainktól szabaduljunk meg, mivel az elhalást jelentik, ám ha valamihez különös kapcsolat fűz, nyugodtan megmaradhat, legalábbis addig, amíg nem túl fájdalmas valóban eltávolítani. Tükrök A tükröket mindig is kedvelték az emberek; ősidőktől fogva mindent, ami csillogott, azt nagy becsben tartottak. Itt említeném a Feng Shui kollektív tudattalan tézisét, miszerint bizonyos dolgok azért „működnek” minden egyes embernél, mert az emberi faj részei vagyunk, génjeinkbe beépülnek információk, reakciók, kódok az idők kezdetétől fogva. A tükrök is vonzzák, élénkítik a csit, valamint a káros sá-csit visszaverik. Ezért szokták a bejárat fölé, homlokzatra tenni báguá-tükör formájában, de ugyanezt a szolgálatot teljesíti a polírozott réz kopogtató, vagy fém névtábla. A tükör a benne látszó dolgok energiáját vonzza, közvetíti, tehát nem mindegy, mit látunk benne. Van olyan tanácsadó, aki szerint azért is jó a sok tükör a lakásban, mert akkor mindig látjuk magunkat benne, és így akkor sem hanyagoljuk el kinézetünket (ami meghatározza napi kedvünket), ha csak otthon vagyunk. Optikailag és érzésre is nagyobbítja a kis tereket. Ahol rendszeresen nézzük magunkat, mivel ott főleg azt a célt szolgálja a tükör, ott fontos, hogy nagy legyen, mert nem csak testünknek kell látszania, hanem jó ha auránk is visszatükröződik, még ha természetesen szabad szemmel nem is látjuk. A megosztott tükör 50


tudatalatt befolyásolja az öntudatot és a stabilitást. Szintén nem kedvezőek az ódon, antik, torzító tükrök. DNS-spirálok Érdekes hatásúak a genetikai kódokat hordozó spirálok másai. Talán azért, mert a DNS minden élet és növekedés alapja, a spirálvonal pedig a végtelen mozgás jelképe. Ezek rendkívül erősítik, stabilizálják egy helyiség, vagy a középpontba rakva, egy lakás csi-jét. Szokták növényekre is akasztani, hogy az onnan eredő életerőt fokozza. Függőleges tengelyük elvileg „összeköti” az eget és földet, ezért segít a földön maradni, de közben szellemileg is kinyílunk. Szivárványkristályok Egy kristály önmagában szép látvány, Feng Shuis jótékony hatása pedig abban rejlik, hogy a ráeső fényt a szivárvány színeire bontja, és szétszórja. Emiatt egyszerre erősíti mind az öt elemet, és élénkítő hatása is van a csire nézve, lágy, kellemes rezgést idéznek elő. Szintén aktiválják az élettelen sarkokat, különösen ha megvilágítással is párosulnak, valamint harmonizálják a sá-csit. A déli és nyugati fekvésű ablakokban megtörik az erős napsugarat, így védenek az energetikai túlterheltségtől is. Víz Minden, ami vízzel kapcsolatos jó, mert nagyon vonzza a csit. A Feng Shui klasszikus eszköze az akvárium. Úgy tartják, ha ebben egy hal elpusztul, az valamilyen csapástól mentette meg a családot, de egyben figyelmeztetés is. Ami pedig nem igényel gondozást, az a szobai szökőkút, vagy vízesést ábrázoló kép. A víz hangja megnyugtató, és kétség kívül frissíti a levegőt is. Mozgókák A felakasztható, sok apró motívumot tartalmazó mozgókák bárhol felhívják magukra a figyelmet, ezáltal aktiválnak. Ezzel együtt pedig fékezik és szétszórják a sá-csit. Nem mindegy persze, hogy mit ábrázolnak; a madarak például a könnyedséget és szabadságot jelenítik meg, a delfinek a szeretetet. Védelem és stabilitás nehéz tárgyakkal

51


Minden súlyos tárgy képes az erős és féktelen energiaáramok megfékezésére, mint ahogy egy kőszikla ellenáll a hullámverésnek. Ha életünk valamely területe különösen nyugtalan és bizonytalan, érdemes segítségképpen ilyen tárgyakat elhelyezni ott.

2. Feng Shui és egyéb keleti elemek Nyugaton 2.1 A keleti kultúra nyugaton Tény, hogy manapság is van bőven sok keletről eredő, „divatos” dolog nálunk itt nyugaton. Ezekből annyi volt ugyebár eddig is, a történelem folyamán, kezdve azoktól az időktől, már a középkorban, amikor a kereskedelem megindult a két kontinens között. A fűszerek, értékes kövek, finom anyagok, szobrok és egyéb kegytárgyak akkoriban méregdrágák voltak, és emiatt a nemesség, a gazdagok, az uralkodók kiváltsága lett. Vagyis minden, ami a „mesés keletről” származott - mert ugye valódi ismeret hiányában minden mese nyitott és hinni akaró fülekre talált – exkluzív volt. A kelet pedig misztikus és izgalmas homályba burkolózott. Külön említésre méltó jelenség az orientalizmus is. Aztán valóban a kezdeti globalizáció miatt, az 1900-as évek második felében hihetetlen mértékben áramlott be keletről nyugatra minden, ami kereskedelmi forgalomba hozható; legyen az sport, életfilozófia, vallás, tudomány, hagyomány, könyv, vagy csak tárgyak. Ezzel egyidőben – mérete miatt természetesen főleg Kínából – elkezdtek a kínaiak szerteszét megjelenni a világban. Elsősorban kereskedelmi tevékenységeket végeznek, illetve természetesen sok-sok étteremtulajdonos is van! A nyugati fogyasztói társadalom végülis örömmel fogadta őket. 52


Amiket pedig nekünk nyújtottak; mint karate, kung-fu, tai-chi, akupunktúra, akupresszúra, reiki, feng shui… és így tovább, azok kedvező fogadtatásra találtak. Sok közülük már nem is annyira kuriózumnak számít, mint befogadott és elismert módszernek. Mondhatni „meghonosodtak” a nyugati országokban is, megvan már saját intézményrendszerük, és „fehéremberek” közül is kikerülnek valamely tudomány mesterei. Véleményem szerint az, hogy mikor és hol terjedtek el először, függ egyrészről olyan gazdasági tényezőktől, mint többek között a kereskedelem nyitottsága, a csatornák kiépítettsége, az ország életszinvonala; valamint társadalmi tényezőktől, mint a nyitottság, az új elfogadására való hajlam, a vallás befolyása a köznapi létre stb. (merthogy érdemes lenne vizsgálni, az iszlám országokban például miért nincs annyi kínai elem…?). Tény az is, hogy sokan csak divatnak tartanak egy-egy dolgot, de olyan emberek, akik csak presztízsvégett vesznek meg ezt-azt, vagy vallanak ilyen-olyan elveket mindig is voltak, vannak, és lesznek. Ők azonban egy idő után természetesen „kiválasztódnak”, az érdeklődésük csökken, és így idővel „letisztul” mondjuk az akupunktúrát használók köre. Vagy pontosabban, onnantól kezdve a növekedés stabil lesz, és valamilyen szinten részévé válik az adott társadalomnak. Nem véletlen mondom, hogy az adott társadalomnak; ugyanis meg kell említeni, hogy mindegyik Kínából eredő tudomány vagy hagyomány bizonyos formai és esetleg tartalmi változáson megy keresztül, a helyi igényekhez igazodva. Nem lehet kulturális elemeket egy az egyben beültetni más kultúrákba. És ez nem feltétlenül rossz! Ne felejtsük, hogy az ilyen helyzetekből alakulnak ki utána a különböző változatok, vagy esetleg iskolák, irányzatok. A legegyszerűbb példa a gasztronómia: meglehetősen más ízvilággal dolgozik egy Magyarországon, Amerikában vagy Kínában működő kínai étterem. Vagy ne felejtsük, hogy kialakult az amerikai pizza is, ami nekem történetesen jobban is ízlik, mint az olasz… pedig nem az az igazi. Vagy nézzük azt, hogy az emberek például szeretik az ünnepeket. Ha nekünk nincs elég, hát ünnepeljük a más népektől eredőeket is, ha valamihez hozzá tudjuk kötni. Ilyen a Valentin Nap, a Halloween, vagy miniszterelnökünk legújabb projektje: „mentsünk meg egy disznót!” Ha már az amerikai elnök csak egy pulykát tud megmenteni… Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy nem csak keletről veszünk át egy kicsit a kultúrából, hanem bárhonnan, ahonnan úgy érezzük, érdemes és valamilyen értéket képvisel. Külön a keleti kultúránál meg kell még említeni, hogy mivel ők sokkal közelebb állnak ott a természethez, a tőlük átvett szemléletek egybevágnak a nyugat környezetvédelmi 53


erőfeszítéseivel, ami pedig elég központi kérdés manapság. De ugyanitt említhetem az „éljünk egészségesen” filozófiát – amit a kínaiak viszont évezredek óta ismernek. A keleti kultúra elemeit sokan kicsit megfoghatatlannak tartják, furcsának, és nem tudják hova tenni a nyugati racionalitás mentén. Vannak persze emberek, akik természetükből adódóan fogékonyabbak a meg nem magyarázható dolgokra; és vannak olyanok, akik akkor kezdenek el gondolkozni, amikor saját maguk tapasztalják meg valaminek a jótékony hatását. Viszont nem hiszem, hogy lehetne úgy kategorizálni, hogy a kelet misztikus, a nyugat pedig racionális. Nyugaton már a kereszténységnek is van, és főleg volt, bőven „nem pontosan” megmagyarázható része, szertartásai, hiedelmei. Nálunk is vannak ördögök, boszorkányok, látnokok, stb. Az ókori görögöknek és rómaiaknak ugyanúgy megvoltak az istenei, akiket természetfeletti képességekkel ruháztak fel. Más kérdés, hogy mára a nyugat igyekszik valóban mindenre magyarázatot adni, amire pedig nem tud, azt kérdés nélkül elveti – de ezek csak a „felülről sugallt instrukciók”. Valójában a társadalomban azért vannak, akik nem ilyen kategorikusan gondolkoznak. Ezzel együtt pedig a keletről is elmondható, hogy nagyon is racionális gazdasági eredményeket mutatnak fel már néhány évtizede. Vegyük akkor az egyik alaptézist, a jin-jangot, miszerint valamely dolog ellentettje nélkülözhetetlen kiegészítője is. Vonatkoztassuk akkor a racionalitásra, és a kelet misztériumaira. Nem létezhet sehol egyik sem tisztán és eredményesen. Racionalitás nélkül gazdaságilag nem jutunk sehova, hit nélkül (mert ugye abban kell hinni, ami nem bizonyított) pedig az emberi tényező pusztulna el. Nincs olyan ember, aki ne álmodozna, aki ne lenne egy kicsit is kíváncsi a horoszkópjára, vagy hogy a neve milyen jelentést hordoz magában. Az abszolút racionális ember akkor kezd hinni (teljesen mindegy most, hogy miben) amikor mindenét elveszti, és nem marad más – vagy ha úgy érzi, most „csoda történt” vele. Az a rengeteg nyugati ember, aki például a tai-chit gyakorolja, nem tenné, ha nem érezné úgy, hogy jót tesz neki – pedig valószinűleg nem tudja rá a magyarázatot, hogy mitől érzi jól magát. Sajnos az is igaz, hogy nyugaton túlzottan a materiális dolgokra koncentrálunk, és a pszichológián/pszichiátrián kívül nemigen foglalkozunk az immateriális lélekkel, személyiséggel,

tudatalattival,

szellemmel.

Ráadásul

e

tekintetben

ugyanolyan

a

hozzáállásunk, mint az orvostudományban: reaktív. A már kialakult problémát akarjuk orvosolni, holott a kínaiak és más keletiek a lelket is folyamatosan ápolják, hogy ki se alakuljon komolyabb gond. Érdemes azon is elgondolkozni, hogy mennyi minden alakult ki, és mennyi mindent fedeztek fel keleten; sokkal előbb, mint nálunk. Persze az is elgondolkodtató, hogy akkor 54


mégis miért tudtuk mi olyan sikeresen felhasználni ezeket, és miért jobbak a gazdasági mutatóink? A keleti kultúra, úgy hiszem, mindig is érdekelte tehát a nyugatot, de igazán jelentős elterjedése csak a globalizáció révén történhetett meg. Mindenképpen kölcsönösségről van szó, hiszen a nyugati kultúra ugyanilyen mértékben árasztja el a keletet. Hogy ezt pozitív tendenciának tartom, annyi bizonyos, mert fokozza empátiánkat, megértőbbé tesz, és gazdagítja tudásunkat, sőt mindennapjainkat.

2.2 A Feng Shui megjelenése Nyugaton 2.2.1 Az ezoterizmus Sokan hajlamosak a Feng Shuit az ezotéria kategóriába sorolni, ami, leegyszerűsítve azokat az elemeket foglalja össze, amik megmagyarázhatatlanok, vagy legalábbis nem minősülnek nyugati fogalmaink szerint tudománynak, vagy valamely tudomány által bizonyítottnak. Pedig „a csodák nem a természettudománynak mondanak ellent, hanem annak, amit ma a természettudományról mi tudunk”31. Azonban mint ahogyan mondjuk a kínai orvoslási módszerek hatásai is egyre inkább bizonyulnak bizonyíthatónak, a Feng Shui is egyre inkább elszakad e kategóriától, amit azért mégsem árt szemügyre venni háttértudásként. Az ezoterizmus32 által hirdetett tanok olyanok, melyeket a jelenkori tudomány archaikusnak tekint, és amelyek tárgya (Feng Shuinál a csi, bár ugye ennek megtapasztalása vitatott) nem tapasztalható, nem pontosan körülírható. Szerinte a ráció a jelenségek világára vetett, többé-kevésbé sűrű háló, melyen fennakadnak azok a tárgyak, melyek eléggé tömörek, de kicsusszannak azok, amelyek szubtilisebbek. Ilyen álláspont szerint azonban összekeveredik az értelem, a tudomány, és a technika. Mert ha logikus az, hogy az értelem

31 32

Feng Shui magazin, I. évfolyam, I szám (március-április), 25.old. Az ezoterizmus

55


vitathatatlan elveit tisztelni kell, akkor az sem kevésbé logikus, hogy meg kell vonni határait. Minden tagadás megfosztja a valóságot a lehetséges egy részétől, amit a tudománynak kell majd tisztáznia. Következésképp nem logikus racionális és technikai szempontokra redukálni a valóságot. De az erkölcs, intuíció, vallás nem fér bele persze az általánossá vált elgépiesedésbe. Az univerzális egyensúly törvénye (lehet az akár a jin-jang koncepció) ezzel szemben azt kívánja meg, hogy ezen általános materializmus kompenzálására valamely vele egyenértékű szabadság adasson meg lelki síkon is. Az ezoterizmus az a diszciplína, amely képes betölteni ezt az egyensúlyozó szerepet. Meg kell jegyeznem, hogy akár az agykontrollt is említhetjük itt, ami pedig teljesen nyugati eredetű kezdeményezés, de rengeteg olyan módszere és tanítása van, amit biztosan nem nyugaton fogalmaztak meg először. Az ezotéria feladata elsősorban, hogy érthetővé tegye antik civilizációk szent írásait, mind a Keletéit, mind a Nyugatéit- amelyek egészen napjainkig rejtélyesnek tűnhetnek. Pedig állandó valóságot képviselnek, csak kifejezésmódjuk tűnhet antiknak. Így viszont saját, évezredek alatt kialakult tradícióink megismeréséhez visznek közelebb. A látható és érzékelhető valóságon túl az ókor gondolkodói felismerték egy felsőbb valóság létezését, melyet láthatatlan energiák töltenek be. Az emberből kiindulva az univerzumot a megnyilvánulások hármas csoportjára osztották, amely magába foglal egy anyagi, egy lelki és egy szellemi világot. Az anyagi világnak felel meg a test, a pszichikai világnak a lélek, a szelleminek pedig a szellem. Ebből a felosztásból alakult három tan: a természet tudománya azaz a fizika, a lélek tudománya, azaz a pszichológia, és a szellem tudománya, azaz metafizika. Ez a hármas minden tradicionális tanításban közös volt; hindu és kínai hagyományban, zsidóknál is, a kereszténységben pedig János jegyezte le Evangéliuma elején. A vallás, a filozófia, a tanítások tekintetében viszont a romanticizmus második szakaszában következhetett be a keleti újjászületés33. Újjászületés, mert valójában Buddha neve nem volt ismeretlen például Alexandriai Kelemen számára sem, Római Hippolit pedig a Védák-ból idézett (csak példának okáért, nem a személyek fontosak, hanem a kor!). De tizenöt évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét ténylegesen megjelenjenek a nyugaton, amely a „hanyatló hellenizmustól örökölt klasszicista előítélet foglya volt”34. A humanisták nem tudták elképzelni, hogy létezhet más anyacivilizáció, mint az egyiptomi, vagy azt, hogy a

33 34

Az ezoterizmus Az ezoterizmus, 112. old.

56


Biblián és Püthagoraszon kívül létezhet más magyarázat a kezdetekhez való visszatéréshez. Ezért a tradíciók forrását a hellenizmusban keresték, az ősnyelvnek pedig a hébert gondolták. Világos, hogy Európát a klasszikus és modernista előítéleteitől csak az szabadíthatta meg, hogy felfedezi az emberiség vallásai közötti doktrinális egység lényegét. Az első lépést az angol indológusok tették meg; 1785-től szanszkritből fordítottak Williams Jones, a Calcuttai Ázsiai Társaság megalapítója jóvoltából. Bizonyos Colebrook – szintén angol – 1805-ben írhatta Értekezés a hindu filozófiáról című művét. A német romantikusok is kedvezően fogadták az „új témát”, így F. von Schlegel írta meg 1808-ban az Értekezés a hinduk bölcsességéről című könyvet. A kelet újjászületése tehát végülis Indiából indult ki, a XVIII. század második felétől. Franciaország is sokat tett: 1795-ben alapították a Keleti Nyelvek Intézetét, majd tanszékeket a College de France-on. A Feng Shuiról szóló első európai tanulmányt állítólag bizonyos Ernest J. Eitel tiszteletes, a Londoni Missziós Társaság tagja tette közzé 1873-ban35. Ám a nyugati világot már akkor elbűvölhette és zavarba ejthette, amikor a kínai kormányzat arra kényszerült, hogy kikötőket adjon át a gyarmati hatalmaknak; és kivétel nélkül olyanokat válaszott, melyek elhelyezkedése a Feng Shui szerint a legrosszabb volt. Ugyanígy jártak el, mikor Kantonban az idegen kereskedőknek területet kellett biztosítani raktáraiknak. Az intellektuális látókör kiszélesedése is provokálta az európai nacionalizmusok reakcióját 1848-ban. A németek az indoeurópai kifejezést indogermánra cserélték, az angolok

a

gazdasági

imperializmus

által

vezérelve

felhagytak

India

spirituális

tanulmányozásával, valamint Rómának sem tetszett a keleti szövegek és a keresztény írások összehasonlítása. Nem tudni pontosan hogyan, de végül a lealacsonyítás, az anyagiakban érdekelt „elnyugatiasodott keletiek”, a nyugati materializmus, a kereszténység uralma a hamisítvány okkultizmust eredményezte, aminek nem sok köze volt a keleti tradíciókhoz, vagy azok lényegéhez. Egy ideig a keletet nem érdekelte, hogy milyen kép alakult ki róla a nyugaton, de idővel az arra fogékonyakat segítették, hogy a mindenki számára veszélyes mentalitásokat korrigálják. A XX. század elején tradicionális értelemben még háromfajta civilizációt különböztethettünk meg: a rég letűnt ókoriakat, melyek nem hagytak maguk után „kvalifikált értelmezőket”, a nyugatiakat, melyek csak nyomaikban őrízték meg a közös nagy középkori kultúrát, és végül a keletieket, melyeknek ókori társadalmi vázát, bármennyire leromlott állapotban volt is, még élő hagyomány táplálta. Ma, amikor a nyugati materializmus uralja a

35

A Feng Shui eredete, helye az európai kultúrában c. cikk

57


földet, és a nagy gazdasági versenyben a keletre is ez van erőltetve, valamint megjelenik a globalizáció, a kontraszt enyhül. A kelet „racionalizálódik”, a nyugat pedig „megveszi” a keleti kultúrát is, ahol pedig él még annyi szellemi mester, hogy a tudás nem csak a történelemből merít, hanem az aktualitásokból is. 2.2.2 A Feng Shui kulturális vonatkozásai Mindamellett amiket leírtam a vallási/ezoterikus háttérről, úgy gondolom, hogy a Feng Shui elsősorban független bármilyen vallástól, legalábbis nem kötődik szigorúan egyikhez sem. Mai népszerűségét sokkal inkább a keleti kultúrát fogadó kedvező hozzáállásnak köszönheti, illetve persze annak, hogy sokan úgy vélik, tanításai valóban „működnek”. A legtöbb ember kedveli a kínai konyhát (vagyis azt a változatát, amit külföldön készítenek!), a füstölők illatát, a szép dísztárgyakat, gyermekeik keleti sportokat űznek, elismerik hogy segíthet bizonyos helyzetekben az akupunktúra, és így tovább. A „kínai piac” szintén fogalommá nőtte ki magát, és bárki bármit mond, nagyon is sokan megfordulnak ott. Amint a kínaiak elkezdték hazájukat otthagyni, a világ minden részébe vittek egy darabot a kultúrájukból. A Feng Shui esetében, mivel Mao-ce-Tung azt is betiltotta, sok mester vált munkanélkülivé, így nem maradt más választásuk, mint egyéb helyekre is elvinni tudásukat. Honkongban és Szingapúrban rendkívül hamar meghonosodott, onnan pedig Ausztrálián át Nagy-Britanniában is. Majd elérkezett Amerikába és Európába is, úgy 20-25 évvel ezelőtt. Bizonyosan nem volt könnyű dolguk, ezt a teljesen új megközelítést megismertetni, de velük egyidőben szerencsére sorjára jelentek meg az írott művek, cikkek, és az egyéb kulturális elemek, amik közelebb hozták a keletet nyugathoz. Japánban, Koreában, a Fülöp-szigeteken, Indiában és Malajziában helyi irányzatokat követnek, míg nyugaton a kínai Feng Shui terjedt el. Mint ahogy ugyanez a Feng Shui iskoláira és módszereire is vonatkozik: a lényeg csupán annyi, hogy energiát vegyünk fel környezetünkből, nem számít milyen módon valósítjuk ezt meg. Hasonlatképpen csak annyit, hogy egy térre is az azt körbefogó utcák bármelyikén eljuthatunk. Mivel tehát akaratlanul is egy sokkal kisebb világban élünk, közelebb is kerültünk mindenkihez. Szinte bármilyen információ azonnal rendelkezésünkre áll, mindent látunk képekben is a médiában, tehát még csak el sem kell képzelnünk. Találkozhatunk az utcán majdnem minden nemzet szülöttével; természetes, hogy a megismerési folyamat gyors és átfogó. Ami pedig tetszik, nyugodtan átvehetjük; mára ennek nincs sem vallási, sem politikai, sem társadalmi akadálya. 58


A Feng Shui a nyugat embere számára egy új felfedezés, ami kiváncsiságunkból eredően is érdekel minket, ha pedig egyre többet hallunk róla, akkor csak elkezd mindenkit ösztönözni, hogy egy hozzáértőtől megkérdezze, „Mi is az a Feng Shui?”. Van,

aki

szerint36

a

nyugati

világban

elsőként

nemzetközi

konszernek,

biztosítótársaságok és bankok alkalmazták, rendszerint nem publikusan, hogy előnyre tegyenek szert, és hogy ki ne derüljön, hogy „nem tudományos módszereket” is bevetnek. Ezen vállalkozások vezetői nem is mentek annál messzebb, mint hogy egyszerűen hittek abban, hogy jövedelmező, ha az épületen belüli munkalégkört javítják. Ha a környezet kellemes, az jó a munkaerőnek és az ügyfeleknek is. Van ma is, főleg a „racionális üzletemberek” között, aki valóban csak az esztétikát akarja észrevenni a Feng Shuiban- ez persze nem baj, idővel úgyis tapasztalja energetikai hatékonyságát is. Külföldi példák37: -

Hong Kong and Shanghai Bank központja, Hong Kong

-

British Airways központja, Anglia

-

Donald Trump Group, New York

-

Siemens

-

IBM

-

Marks and Spencers

-

Hyatt

-

Holiday Inn

A Feng Shui „egyszerűbb” módszerei lényegében minden további nélkül átvehetők, megfelelnek a mi nyugatias látásmódunknak, csak a gyakorlati megvalósítást kell a saját igényeinkhez igazítani. Még ha ma a globalizálódás idejét éljük is, nem szabad sosem elfelejteni, hogy a Földnek ezen a részén kicsit más világkép és kultúra uralkodik; mások a tárgyakhoz, színekhez, fogalmakhoz kötött jelentések. Van olyan tanácsadó, aki azt állítja, hogy ha valahova elhelyezünk mondjuk egy bizonyos méretű buddha-szobrot, akkor energetikailag – akár tetszik nekünk akár nem – ugyanazt a hatást fejti ki bárkinél. Mert hogy a kollektív emberi kultúra része, és hatása különben is évezredes megfigyeléseken alapszik. Igaz. Valóban jó, pozitív a hatása energetikailag. Azonban ha nekünk nem tetszik, a belőlünk felé áradó negatív energia hatástalanítani fogja- ha pedig negatív energiát kell kiadnunk, az bosszúságot okoz. 36 37

Feng Shui, a harmonikus élet művészete Feng Shui az irodában és az üzleti életben

59


Vagyis a Feng Shui alkalmazásakor lemondhatunk a speciálisan „csire szabott” kínai eszközökről, ha úgy érezzük, számunkra furcsák. A mi kultúránkban is elegendő olyan eszköz áll rendelkezésünkre, amellyel közérzetünket – és akár életünket – pozitívan befolyásolhatjuk. Ha nekünk tehát a Buddha szobor helyett egy angyalka tetszik, akkor bátran alkalmazhatjuk. Születtek is konkrét tanulmányok a Feng Shui kapcsán, hogy a tárgyi szimbólumokat itt nyugaton melyekkel a legszerencsésebb felcserélni. Személyes véleményem, hogy vegyíteni kell a kettőt; ez esetben kellemesen fogjuk érezni magunkat eleve megszokott tárgyaink között, de közben emlékeztetve vagyunk a Feng Shui keleti eredetű hozományára is. Vannak olyan általános tanácsok, amiket nekünk pont az eltérő kulturális háttér miatt nem kell betartanunk, mert számunkra nem mond semmit. Ilyen az a tanács, hogy a hálószobában az ágy ne úgy álljon, hogy lábunk éppen az ajtó felé mutat – ugyanis Kínában régen amíg temetésre vártak a halottak, ilyen pozícióban tárolták őket az udvaron. Így ez rossz érzéseket ébreszthet egy Kínaiban, de bennünk nemigen. Mégis, feltehetik sokan a kérdést, mit akarunk ettől az ősi, ráadásul kínai filozófiától? Egyrészt kezdjük ott, hogy rossz a kérdés, ugyanis a Feng Shui nem ősi, hanem a kor kihívásait követő rendszer, különböző korokban kialakult iskolákkal, vagyis mindig változik. Csak az alapelve marad: hogy a minket körülvevő környezet jó hatással legyen ránk. Az, hogy Kínából ered, nos, az ősi kultúrák az egyetemes kultúra alapjait teremtették meg, ezáltal részei a mai világnak. Azonban ki kell emelnem, hogy míg Kína valóban sok tekintetben hagyományőrző, addig azért nem kerülik el a globalizáció hatásait sem, és a külföldön élő kínaiak pedig igyekszenek a helyi kultúrába is beilleszkedni. 2.2.3 A Feng Shui pszichológiai vonatkozásai Egyes – nyugati - megközelítések szerint a Feng Shui energiákkal dolgozó, lényegében tárgyi szimbólumokat használó mentális eljárás38. Vagyis eszerint nem maguk az elhelyezett tárgyak eredményezik a jótékony hatást, hanem az a (jelképes) cselekedet, amivel elmozdítottuk őket. Példának okáért, ha a karrier területre kiteszem büszkén az okleveleimet, diplomáimat, akkor egyrészt magabiztos leszek és elismerem önmagamat, tisztában vagyok értékeimmel, másrészt ezt fogom sugározni is a külvilág felé. Annak nehéz munkát kapnia,

38

Az emberi tényező c. cikk (Harmonet)

60


akinek nincs túl sok önbecsülése, így pedig nem veszi észre lehetőségeit, tehát nem lesz még csak képességeinek megfelelő karriere sem. Mivel tudatos térrendezést végzünk a Feng Shui-val, maga a cselekedet az, ami szellemi és lelki síkon is elindítja az energiák koncentrálódását bizonyos feladatra. Ez a tisztán pszichológiai megközelítés azonban alapjaiban mondd ellent a Feng Shuinak, aminek az a célja, hogy felvegyünk plussz energiát a környezetből – és ne csak a már meglévőt fordítsuk erre vagy arra. Mindenesetre mivel az akarat nagy úr, és az agykontroll módszerei is igen hatásosak tudnak lenni, mielőtt bárki bármit szeretne, jól át kell gondolnia, hogy képes-e befogadni, készen áll-e (mint ahogy komoly „lelki megterhelés” lehet egy Lotto-nyeremény is). Ezeket érdemes végiggondolni: •

Valóban eljött-e az ideje életemben a változásnak, vagy tulajdonképpen jól érzem magam így?

•

Mit teszek majd, ha bekövetkezik a kívánt változás?

•

Mit is akarok elérni a változás segítségével?

•

Hogyan hat majd a változás a körülöttem élőkre?

Egyéb tekintetekben is, a Feng Shui elvek mutatnak azonosságot a nyugaton a pszichológiában

kidolgozott

tételekkel.

Bár

tanácsadók39

vitatkoznak,

hogy

nem

pszichológiáról van szó, hanem tisztán a tényleges és „tudományosan definiálható” energiamozgásokról. Lehetséges, én nem vetem el ezt sem, csak azért mert nem létezik egyelőre magyarázat arra, hogy az égtájak miért is befolyásolnak minket, és miért kell annyira precíz számításokkal meghatározni az Iránytű Iskola szerint, hogy hol legyen az ágyam; de miért ne mondhatnánk, hogy a pszichológiában is láthatatlan energiákról van szó, csak nem így nevezzük? Mert aki egy kicsit is ért, vagy tanult pszichológiát (nekem is egyik érdeklődési köröm), az bizony vonogat párhuzamokat. Ilyen párhuzam mondjuk a „szabaduljunk meg a lomoktól”, ami megfelel annak a pszichológiai tanácsnak is, hogy ne cipeljük vállunkon túl sokáig a múltat, és hogy végezzük el előttünk álló feladatainkat amint lehet, ne halogassuk. Mert emiatt „nagy kő esik le a szívünkről”, és ha környezetünkben távolítjuk el a múlt nyomasztó maradványait, akkor ez fizikai síkon és a Feng Shui értelmezésében „energiát ad” nekünk. Vagyis voltaképp nem mondd ellent a kettő egymásnak. A sok szakértő által hirdetett „belső Feng Shui” fogalmat is van, aki nem tartja helyesnek, mivel hogy a Tao rendszerét a külső és belső technikákra oszthatjuk, miszerint a 39

Önsünk tiszta vizet a Feng Shui poharába

61


Feng Shui külső. Szigorúan az emberi testen kívüli környezet energetikai rendezése a cél. Más kérdés, hogy gyakorlásához nem árt bizonyos belső „harmónia” és látásmód sem, de ezt nem kellene a Feng Shui-hoz kötni még nevében sem. Valójában a nyugati ember számára könnyebb elmagyarázni a Feng Shui lényegét általunk kicsit ismertebb fogalmakkal, itt lehet jelentősége a pszichológiai megközelítésnek. De amúgy is, az a felismerés, hogy a lélek, a szellem, a test és a környezet kölcsönösen befolyásolják egymást, talán van is olyan régi, mint a Feng Shui. A rendezett környezet, jó lelki és szellemi közérzet, egészség, boldog család, sikerek mind-mind összefüggenek. Ha biztonságban érezzük magunkat otthonunkban, pozitív, barátságos kisugárzása van, akkor a kikapcsolódás helye lehet, ahol naponta új energiával és életörömmel (ebben segítenek azért családunk, barátaink is) töltődhetünk fel – ez a jó közérzet feltétele. Sok ember van, aki luxustárgyakkal felszerelt, hatalmas házában is védtelennek és szorongónak érzi magát. Lényegében a Feng Shui annyival több az egyszerű lakberendezésnél, hogy jobban figyelembe veszi az egyént, és a – valóban – pszichológiai tényezőket, az esztétikán kívül. 2.2.4 A Feng Shui társadalmi, gazdasági vonatkozásai Hogy miért válhatott a Feng Shui nyugaton is népszerűvé, azt bizonyos társadalmi eredmények is magyarázzák. Magyarország esetében nem nehéz megérteni, hogy miért csak a rendszerváltás után juthatott el hozzánk. Akkor kezdtek ugyanis hozzánk is „beáramolni” a különböző kultúrák és hagyományaik, értékeik. Nem nehéz azt sem megérteni, hogy miért vált legelőször mondjuk a McDonald’s, vagy a Dallas ismertté; mindkét kultúra mégiscsak „nyugati típusú”, tehát eleve közelebb állt hozzánk. Nem utolsó szempont az sem, hogy az Egyesült Államok és Nyugat Európa felé sokkal kiterjedtebbek voltak a kereskedelmi kapcsolatok és csatornák, mind mondjuk Kína felé. De ez nem maradt túl sokáig így, ugyanis történetesen Kína rendkívüli kereskedőnemzet, úgyhogy hamar felfedezte magának a kínálkozó új lehetőségeket és piacot. Persze egyértelmű, hogy például a karate, vagy kung-fu vált kezdetben a legnépszerűbbé – sokkal kézzelfoghatóbb, mint mondjuk a Feng Shui. A Feng Shui befogadására kell bizonyos érettség, életszemlélet, életmód, ha úgy tetszik „hitvilág” is, ami nem alakul ki egy olyan országban, mint a miénk volt, pár év alatt. Először kellettek külön-külön azok a dolgok, amiket

már

említettem,

mint

a

Feng

Shui

(természetgyógyászat, asztrológia, radiesztézia… stb.). 62

gyakorlásához

szükséges

háttér


Miután ezek megjelentek nálunk, és méltán népszerűek és elismertek lettek, akkor jöhetett a Feng Shui, ami tulajdonképpen összefogja, és alapvető eszközeinek tekinti a többit. Persze hangsúlyozni kell, hogy attól, hogy tételezzük fel valaki nem hisz az akupunktúra hatásában, attól a Feng Shui hatását azért érezni fogja, de kevésbé érteni. Márpedig ha megértünk valamit, akkor ismerjük igazán. Tehát szépen fokozatosan könyvek jelentek meg, szakemberek érkeztek, tanfolyamok indultak, és lettek hazai szakemberek is – akik aztán annál hitelesebben tudják magyarázni, hiszen tudják, hogyan kell annak is, aki kételkedik. Az iskolákban, oktatási intézményekben, egyre több kelettel foglalkozó óra vagy tanszék található. Egyre több ember utazik keletre – akár üzleti, akár túrista célból, akik aztán megosztják tapasztalataikat, így már mindenki biztosan hallott valamit a Keletről több személyes forrásból is. Egyre több keleti származású munkaerő áramlik országainkba; természetesen akaratlanul is terjesztve a kultúrájukat. A kereskedelem is virágzik, így a kultúra tárgyi elemei is szabadon rendelkezésünkre állnak. Vizsgálni

kell

az

éppen

aktuális

társadalmi

kérdéseket

is.

Vegyük

a

környezetvédelmet; mint a globális problémák egyikét; vagy a stresszt, az egyik nemzeti problémát; a természetes dolgokhoz való visszatérés igényét; a tolerancia, az egyenlőség elvét. Azt a fokozottan érvényesülő felismerést, hogy anyagi javaink mellett testi és lelki egészségre is szükség van. Az egyre nagyobb nyitottság és átjárhatóság mellett, a túlzsúfolt városokban, egyre több ember marad igazán magányos – akkor pedig az ember figyel belső hangjára, és jobb esetben rájön arra, hogy mit is kell tennie életével. A fantasztikus tudományok mellett mégiscsak a tengerparton, vagy a hegyekben érzi a legjobban magát – ebben pedig semmi modern sincsen. Gazdasági tekintetben fontos tényező a fogyasztói társadalmi minta – miszerint nyitottak vagyunk és szeretjük az újdonságokat is. Sőt, gyakran más kultúrák elemei válnak a legerősebb divatirányzatokká. Tehát számít az ország jóléte, életszinvonala. Számítanak még a gazdasági kapcsolatok, a kereskedelmet ösztönző és nem gátló adminisztratív rendszerek.

3 A Feng Shui Magyarországon 63


Azok szerint, akik ma Magyarországon a Feng Shui neves képviselői, ez a tudomány 1996-ban jelent meg legelőször nálunk. Voltaképp annyival nem is maradtunk le a „nyugateurópai Feng Shui központhoz”, Németországhoz képest, ahol 1985-re teszik ezt a megjelenést. Oda még annak idején a Kínában a heves modernizáció miatt munka nélkül maradt mesterek vándoroltak ki, gondolván hogy ott a legjobb elhelyezkedni mind gazdasági, mind társadalmi szempontból. A külvilág szemében Németország sokáig az európai gazdaság motorja volt, és az sem vitatható, hogy az új dolgok befogadásával kapcsolatban sem éppen konzervatívak.

3.1 A Feng Shui megjelenése Magyarországon Magyarországon tehát legelőször az „ezoterikus” könyvkiadók (amik mellesleg szintén ezidőben voltak kialakulóban) kezdtek el megjelentetni könyveket a témában. Ezek természetesen fordítások voltak más külföldi művekről, de mára már hazai szerzők is írnak Feng Shui-ról, és természetesen más ezoterikus témákról. Tény, hogy a népszerűség azért lassan indult. Sok „új téma” érkezett még akkoriban hazánkba. Emlékeim szerint az agykontroll terjedt el viszonylag hamar – már 1990-ben is sokan végezték el a tanfolyamot, és hittek eredményességében. Az agykontroll koncepcióját talán azért sikerült hamarabb népszerűsíteni, mert az eleve valami Nyugatról érkező dolog volt. Azok, akik ma Feng Shui tanácsadóknak vallják magukat nálunk (nem véletlen a szarkasztikus hangsúly) nagyjából a téma megjelenésétől kezdve tanulták, de mivel Magyarországon hiányzott az oktatási háttér, és hozzánk nem jutottak el a kínai mesterek, kénytelenek voltak Németországban, Nagy-Britanniában, illetve a Távol-Keleten megszerezni a tudást. Az ilyen kezdeti hívek általában már más szakmában dolgoztak. Tehát amíg az érdeklődők könyvekből olvashattak róla, az „első magyar Feng Shui generáció” tagjai tanulták a mesterséget a világ különböző pontjain, hogy aztán hazahozzák amit elsajátítottak.

3.2 A Feng Shui intézményesülése hazánkban 2003 márciusában megjelent a Feng Shui, a harmonikus élet magazinja (Feng Shui magazin a továbbiakban, illetve hivatkozásokban), aminek dr. Szemereyné Nagy Melinda a főszerkesztője. A rengeteg megjelent könyv után – amiből csak Magyarországon körülbelül 64


45 van, mindenféle nemzetiségű szerzőktől – valamint az egyéb folyóiratokban, magazinokban megjelent cikkek után a Harmónia Lak Feng Shui Stúdió tulajdonosa úgy gondolta, eljött az idő egy csak Feng Shui-val foglalkozó folyóirat megjelentetésére. A stúdió azelőtt tanácsadással, és kellékek kereskedésével foglalkozott – amúgy is ez a két tevékenység jelent meg Magyarországon legelőször. A magazin kéthavonta jelenik meg, azzal a céllal, hogy az érdeklődők hitelesen tájékozódjanak, és ne csak a Feng Shui egy bizonyos oldalát ismerjék meg. Valamint, mint minden tudományban, itt is vannak folyamatos új jelenségek, témák, szempontok, írások. A magazin emellett hazai és külföldi rendezvényekről, előadásokról, tanfolyamokról is tájékoztat. Ez az egyetlen ilyen magazin hazánkban. Nem sokkal később a főszerkesztő megalapította a Magyar Feng Shui Egyesületet. Az egyesület lényegében programokat szervez, hogy a Feng Shuit népszerűsítse, illetve a magyar Feng Shui kultúrát elmélyítse. Az Első Magyar Feng Shui Centrum-ot 1995-ben alapította Szilvásy Judit, aki egyébként mérnöki karon végzett. Szintén külföldön tanult, Feng Shui mesterektől, illetve egyéb külföldi oktatóktól, valamint számos könyvet írt. Hasonlóan az egyesülethez, itt is tanácsadó-, oktató,- és kereskedő tevékenység folyik. Az itt működő Feng Shui Akadémia közép és felsőfokú tanácsadókat képez, mely oklevelet a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége állítja ki. A PA-BO Bt. úgyszintén hasonló jellegű; okleveleiket nemzetközileg is elismerik. Akit érdekelnek az aktualitások, vagy más országok Feng Shui élete, vagy kultúrája, annak érdemes az Interneten található magyar Feng Shui link-gyűjteményt megnéznie (www.fengshui.lap.hu). Jelenleg Magyarországon egyre többen vesznek igénybe tanácsadást, pedig igen drága szolgáltatásról beszélünk. Mind családok, mind vállalatok keresnek fel tanácsadókat, eltérő okokból. Családok esetében általában az anyákat bűvöli el a Feng Shui, és úgy gondolják, ha ennyi jót lehet róla hallani, csak ki kellene próbálni. Bizonyos körökben terjed egy-egy tanácsadó neve, és akik nem akarnak „kimaradni” valamiből, előbb-utóbb magukhoz is elhívják. Fontos említeni az esztétikai oldalát is – emiatt is sokan élnek vele. Ezen kívül 65


minden ember szeretne egy „jobb életet”, és mindent megtenne, hogy elérje- ez, mondhatjuk, alapvető emberi tulajdonság. Cégek esetében szintén meghatározó a Feng Shui jó hírneve. Multinacionális vállalatok esetében amennyiben az anyacégtől hallják, hogy náluk volt tanácsadás, a leányvállalatok is könnyebben alkalmazzák. De mint megtudtam van olyan eset is, amikor az otthonban végzett Feng Shui elemzés olyan jó eredményeket hozott, hogy egy-egy cégvezető kiterjesztette munkahelyére is. Magyarországon például a Datanet, a Vodafone, a Sláger Rádió, és a Philips* mind alkalmaztak Feng Shui szakértőt. Bár tény, hogy manapság a Feng Shui még nagyon „divatos”, a tanácsadók szerint nemsokára letisztul a koncepció, és ugyanolyan meggyőződésből fogják alkalmazni, mint mondjuk az egészséges életmód egyéb elveit és szabályait. De egyvalami azért megfigyelhető: mindenki igyekszik magát egyedülállónak és „az igazi Feng Shui-t” gyakorlónak beállítani. Azonban nem létezik – főleg Magyarországon nem – olyan intézmény, mely kijelenthetné, hogy csakis az ott megszerezhető képzés, illetve a hozzá tartozó tanácsadók az igaziak. Sajnos különböző helyeken – akár az Interneten, akár személyes találkozáskor – igen erősen bírálják egymást a nálunk működő tanácsadók. Nem is annyira az eltérő módszerekkel, vagy irányzatokkal van gondjuk, hanem azzal, hogy ki mennyire jó tanácsadó, és ki csak a személyes javát akarja.

*

Bizalmas információ.

66


Befejezés Remélem, mindenki, aki eddig keveset tudott a Feng Shuiról, ezeket a sorokat olvasva már közelebb érzi magához ezt a tudományt. Ha úgy tetszik, nem is kell tudománynak nevezni, mert mi nyugatiak bizony sok tekintetben távol állunk attól, hogy tudjunk hinni benne – mert büszkék vagyunk arra, hogy „racionális” alapokra helyezzük döntéseinket. De akár akarjuk, akár nem, akár van tudományos magyarázat, akár nincs, a Feng Shui mégiscsak többezer éve népszerű, és máig aktív eleme a kínai kultúrának. És éppen ezért, mivel a kínai kultúrában alakult ki igazán, nem kell, hogy működését mi is ugyanazokra az elvekre helyezzük, mint hazájában. Csak értsük meg hatását, és legyünk őszinték és nyitottak önmagunkkal. De vigyázzunk, és legyünk kritikus szemlélők is, mert sajnos a „New Age marketing” nem azt tűzte ki céljául, hogy megismertesse velünk a Feng Shui-t, hanem hogy kereskedelmi hasznot húzzon belőle. A legjobb, amit bárki tehet, aki igazán és nem csak divatból érdeklődik a Feng Shui iránt, az az, hogy annyi forrásból igyekszik megismerni, amennyiből csak lehet. 67


Szakdolgozatom koncepciójában, illetve bevezetésében azt ígértem, hogy a Feng Shui lényegét ismertetem meg az olvasóval; remélem ez sikerült is. Annyi forrást néztem át, amennyiből magabiztosan tudtam szelektálni, és már a leíró rész közben is igyekeztem mindenhol említeni az európai vonatkozást, vagy éppen hiányát. A kultúraközi kontextus miatt lényegében a kelet-nyugat kapcsolatot szerettem volna tárgyalni. Mert igaz ugyan, hogy a Feng Shui ma népszerű formája Kínából ered, de közelebbi vizsgálódás után sok közös vonás fedezhető fel egyes nyugati elvek és eljárások között. Mégis, azért érdemes tanulmányozni, mert ez a rendszer sok mindent áttekinthetően összefoglal és levezet. Eszközeiben azonban, illetve hatásmechanizmusában vannak jelentős különbségek. A témát áttanulmányozván a legérdekesebb kérdés amit találtam – és e körül rengeteg vita van – hogy a Feng Shui pszichológiai alapokon, vagy tisztán energetikai alapokon hat az emberre? Mert az is igaz, hogy a pszichológia is dolgozik megfoghatatlan energiákkal, mentális eljárásokkal, mégis a hangsúlyt a psziché, azaz az ember belseje kapja. Ellenben az energetikán a külső környezet energiáit kell érteni. Nem világos tehát, hogy elsősorban mi hat mire: az embert tükrözi a környezet, vagy a környezetet az ember? De akárhogy is van, hat-e a psziché ereje a Feng Shui gyakorlásában, vagy csak objektív, fizikailag érzékelhető energiákról van szó? Véleményem szerint egyiket sem kell elvetni, mert nagy valószinűséggel ugyanannak a dolognak a kétféle megközelítéséről van szó. Nincs abszolút jó válasz, mint a klasszikus „Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” kérdésben sem. Sajnos a tanácsadók között sem túl nagy az egyetértés – legalábbis a magyarok között nem. Mindez azt bizonyítja, hogy messze vagyunk még a jól képviselt és megszilárdult Feng Shui kultúrától, de remélhetőleg ez csak idő kérdése. Minél többet tudunk meg róla, annál kevésbé hiszünk majd a sok kereskedelmi trükknek, és idővel a nem elkötelezett követők úgyis kiszelektálódnak. Az mindenképp bíztató tendencia, hogy egyre több médiumban találkozhatunk vele; az Internettől kezdve a folyóiratokon és könyveken keresztül egészen a rádió-műsorokig, de a Spektrum tv-csatorna is vetít róla ismeretterjesztő műsorokat. Mivel a nyugati országok már igen sok Feng Shui-hoz kapcsolható életmód-elvet igyekszenek elsajátítani, ha lassan is, de biztosan mindenki fog tudni róla valamit. Azt pedig, hogy „működik-e”, majd mindenki megláthatja és saját tapasztalata alapján dönthet.

68


Irodalomjegyzék

(1).Benoist, Luc: Az ezoterizmus. Stella Maris Kiadó, Budapest, 1998 (2).Craze, Richard: Kínai Asztrológia. Pécsi Direkt Kft. ALEXANDRA kiadója (3).Fodor, László (szerkesztette): Bevezetés a pszichológiába. BGF Külkereskedelmi Főiskolai

Kar, Budapest, 2002

(4).Heider, John: Tao, út a vezetéshez. SHL Hungary Kft., Budapest, 1998 (5).Horváth, Mária: Feng Shui Enciklopédia. Édesvíz Kiadó, Budapest, 2003 (6). Lim, Dr. Jes T.Y.: Feng Shui az irodában. Lunarimpex Bt., 2002 (7).Lim, Dr. Jes T.Y.: Feng Shui és az egészség. Lunarimpex Bt., 2001 (8).Palmer, Martin: Jin és Jang. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1998 (9).Sandifer, Jon: Feng Shui asztrológia. Édesvíz Kiadó, 1998 (10).Sator, Günther: Feng Shui, a harmonikus élet művészete. Holló és Társa Könyvkiadó (11).Sándor, Palotás: Őntsünk tiszta vizet a Feng Shui poharába. Bioenergetic Kft., 2001 (12).Webster, Richard: 101 Feng Shui tipp a lakásban. Édesvíz Kiadó, Budapest, 2003 (13).Willis, Pauline: A színterápia teljes kézikönyve. Édesvíz Kiadó, Budapest, 2002 69


(14).Zettnersan mester, Chian: A Tao numerológiája. Bioenergetic Kft., Budapest, 2002 (15). Új Magyar Lexikon. Akadémia Kiadó, Budapest, 1960 Feng Shui, a harmonikus élet magazinja, I. évfolyam, 1-5. szám, 2003. Harmónia Lak Feng Shui Stúdió. Feng Shui, a harmonikus élet magazinja, II. évfolyam, 1-2. szám, 2004. Harmónia Lak Feng Shui Stúdió. Interneten található források www.fengshui.lap.hu Szilvásy,

Judit:

Feng

Shui

mint

életérzés,

avagy

az

otthon

harmóniája.

http://ezo.hu/index.phtml?rovat=91, 2004.01.16. Mi a Feng Shui?, A Feng Shui története, Miként működik a Feng Shui?, Feng Shui és a modern tudomány. http://www.afengshui.hu/fengshui.html, 2004.01.16. A Feng Shui gyökerei. 2001.09.30. http://www.harmonet.hu/cikk.php3?rovat=50&alrovat=55&cikkid=289&dire=kornyezetharmonia&rovatnev=Kornyezet+-+harmónia, 2004.01.16. A csí és az ember. 2001.09.30 http://www.harmonet.hu/cikk.php3?rovat=50&alrovat=55&cikkid=277&dire=kornyezetharmonia&rovatnev=Környezet%20-%20harmónia, 2004.01.16. A fejlődés háromszöge, Az emberi tényező. 2001.09.30. http://www.harmonet.hu/cikk.php3?rovat=50&alrovat=55&cikkid=286&dire=kornyezetharmonia&rovatnev=Környezet%20-%20harmónia, 2004.01.16. A Feng Shui és a babona. 2001.09.30. http://www.harmonet.hu/cikk.php3?rovat=50&alrovat=55&cikkid=290&dire=kornyezetharmonia&rovatnev=Környezet%20-%20harmónia. 2004.01.16. A láthatatlan energiák. 2003.09.16 http://www.harmonet.hu/cikk.php3?rovat=50&alrovat=55&cikkid=294&dire=kornyezetharmonia&rovatnev=Környezet%20-%20harmónia. 2004.01.16. Interjúk Horváth Máriával; a Feng Shui Enciklopédia szerzőjével, Feng Shui szakértő, tanácsadó és oktatásszervező. 70


dr. Szemereyné Nagy Melindával; a Magyar Feng Shui Egyesület Elnökével, a Feng Shui, a harmonikus élet magazinja főszerkesztőjével, Feng Shui szakértő és tanácsadó.

71

A FENG SHUI LÉNYEGE ÉS NÉPSZERŰSÉGE A NYUGATI VILÁGBAN

Recommend Documents