Nagytétény, Száraz-Rudnyánszky kastély- és bútormúzeum
A NAGYTÉTÉ~ .
SZÁRAZ- RUDNYÁNSZKYKASTÉLY TÖRTÉNETE .
Magyarországon a 16-17. század folyamán állandósult magyar-török csatározások következtében az otthonideál sokáig az erodített, négy saroktornyos várkastély maradt. Csak a hódoltsági teriiletek felszabadítását lezáró karlócai békét (1699) követo békésebb periódusban jött divatba a már csak kerítéssel védett, park közepén álló kastélycipus. A 18. század közepén a budai királyi palota példája nyomán terjedt el a domináns közép- és a szerényebb oldalrizaIitos fohomlokzat. A kétoldalt kiugró épületszárnyak között - francia mintára - három oldalt zárt díszudvart, 00. COli!d'honneli!-t alakítottak ki. A kupolás felépítménnyel és erkélyes középrizaIittal gazdagított foúri rezidenciák sorában legattraktívabb a gödöllo~ a hatvani és a pozsonyi G1:assalkovich-kastély, melynek további változatai az aszódi Podmaniczky-, a gemyeszegi Teleki-, a péceli Ráday-kastély. A magyar késo-barokk építészet java alkotásai közé sorolható nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély is a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A A trapézidomba komponált, A bemt formázó épülettömb északra nézo COli! d'honneur-ös, fohomlokzatát rafinált barokk programmal alakították ki. A korszak igényei szerin~ kissé színpadias, a fény-árnyék hatásokat biztosltó párkányok, pilaszterek, oszlopok, fülkék, stb. rendjében furcsa szabálytalanságok tapasztalhatók ezek azonban diagonális nézetb en feloldódnak, mert az építész a kastélyelotti v11:ágágyat megkerülo látogatók látószögéhez tervezte azokat Az igényes szobrászati dísz méltó koronája az épületnek: a kupolára emlékezteto tetoszerkezettel fedett középrizaIit ormában a Száraz és Rudnyánszky család címere büszkélkedik a záró párkány figurái a múló, illetve a megújuló idot szimbolizálják. A négy évszakot megtestesíto alakok, a Nappal és az Éj figurája a napok váltakozására utalnak, a toronyóra az órák múlását mutatja. Az oldalhomlokzatok egyszerubb kialakitásúak. A nagytétényi kastély ókorban gyökerezo története szinte analóg Magyarország történelméveI. Kr.e. 10. körül a Római Birodalom határai a Dunáig húzódtak, ahol a szemközti part barbár népeinek betörése ellen építették ki azt az erodítményláncolatot, melynek Campona néven Nagytétény is része lett. Zosimus V. századi történetíró Historia Nea cimu muvében (II. könyv, 21. fejezet) Camponát kofallal megerosített, stratégiailag fontos városnak tünteti fel. A kastély helyén az 1-11. században épült "villa rustica", vagyis egygazdálkodó háza állt. A középkorban a villa maradványai beépültek a kastélyalapfalaiba, nyugatra nézo kapujának orsóköve a kastély pincéjében 'ma is in situ 'tátható, kútját folyamatosan használták, felso pereme a mai fobejárattói balra eso árkádos rész sarkában vasrostéllyal van lefedve.
.', -
Anonymus) Béla király krónikásának feljegyzései szerint a honfoglaláskor - Tétényt (19. századtól Nagytétény) a Karta! nemzetségbol származó Kurszán kapta meg, kinek halála után javai 904-ben Árpád fejedelemre szálltak A Nagytétény történetét kutató Geszti Eszter feltételezése szerint a mai kastély magva, a római maradványokat magában foglaló gótikus várkastély a 13. század folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos T étény család számára épült. A szabályta.lannégyszöget képezo) három osztású építmény keleti (Duna feloli) oldalán kétszintes lakószárny) keskenyebb nyugati oldalán 1-1 toronnyal szegélyezett kapuzat állt, s a két szwyat északon és délen mintegy hét méter magas fal kötötte össze) melyen belül hossznégyzetes belso udvar volt. A dunai szwy földszint jének mai 3. terme e periódusból maradt fenn) fából ácsolt, sik födéme a török idokben elpusztult) azonban egykori állapotát eredeti kokonzolokon nyugvó, vasbeton rekonstrukció mutatja. 1309. körül Tétény Hédervári Lorinc nádor, a budai vár kapitánya tulajdonába került, s azt a család több mint két évszázadig birtokolta. A Héderváriak idejében a déli fal mentén a lakószwyat - a mai földszinti 1-2 számú és az emeleti 13. számú termet magában foglaló résszel- L alakban kibovítették. 1521-ben Nándorfehérvár és környéke török kézre került, amiért; Hédervári Ferenc nándorfehérvári bán kegyvesztett lett, Tétényt 1522-ben Ákosházi Sárkány Ambrus szerezte meg. Az ország központi teriiletét sújtó török hódoltság mintegy másfél közvetlenül a évszázada (1541-1686) alatt T étény a budai szandzsákhoz, szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták, kevésbé jelentos átalakításaik nyomai kimutathatók. A felszabadító harcok eseményei következtében a várkastély romos lett. A felszabadulás (1686) után Tétényt a török elleni harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Fercnc kapitány kapta meg. Mivel nem volt szándékában itt letelcpedni, tole fiának tiszttá.t:sa,Pctrovay László vctte át a birtokot. Bonyolult kölcsönügyletekbe keveredett, majd az elzálogosított javakat a közben megözvegyült Petrovayné Daróczy KIárajuliannátólleendo sógora, Száraz György váltotta meg. A késobb bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibovítéséhez. A középkori várkastély eredeti körvonalainak fenntartásával északon a várfal mentén új) egyemeletes, összeköto épületszárnyat emeltetett és a déli oldalon a toldalékszárnyat a délkeleti saroktoronyig kiépíttette. Így egy 7.ártbelsoudvaros) négys7.ögletes tömböt formázó épületegyüttes alakult ki. Homlokzatát két szintet átfogó, közel egy méter széles lizénák tagolták) két ilyen, a késobbiektol eltéro lizéna és a déli oldalra áthelyezett bejárat ruszesen faragott kapukerete eredeti helyén) a mai belso udvar északi falán maradt fenn. György báró a kastély déli falával párhuzamosan boltozott istállóépilletet emeltetett, ez most kiállításunk földszinti részének utolsó,
10. számú te:rme. Az istálló két rövid fala a kastélykeleri és nyugarihomlokzata ferde vonalának tengelyébe épült, ami an-autaL hogy már ekkor tervbe vették az istálló és a l2kóépület egybeépitését
1733-ban Száraz György hirtelen meghalt, helyébe veje, Rudnyánszky József lépett. Apósa építkezéseitúj koncepcióv21 folyt:atta,s a mffitegy1778-jg elhúzódó külso és belso építo munk~.e!edményekénta kastélykorszeru,:rep:rezentariv - az Ú11.G1:assalkovich-ripusú kastélyok sorát gazd~tó fejlodött. . ,/
"
- foÚ1:irezidenciává
A Grassalkovich-, és annak stílusát követo kastélyok tervezo építészének kilétérol hiteles feljegyzés nem maradt fenn. A tétényi és a Grassalkovichkastélyok nyilv2nvaló stilru:;-kritikaiösszefüggéseiközös építészre uti!n~ amit Tétény urai és G1:assaTh:ovich Antal közötti szorosabb kapcsolatok is valószínusítenek. A budai kttályi palota építését 1ci.nyitóG1:assallwvichAntal Száraz György bacitja és bivatiIában utóda" Rudnyánszky Józsefnek pedig mgybátyja volt A korszak építéstörténetével fogWkozó Voit Pál a tétényi kastély esetleges tervezojeként Oraschek Ignác k~m~rai építész nevét jelöli meg. Orasehek részt vett a bu
tervezo építésze az épülét zárt tömbjéneknemrégemeltészakiszárnyátlebontva a déli traktus kiszélesitésévelalaJdtotta ki a diszlépcsoházat és a két szmt ~ságú clisztermet magában fogbló eoU! d'ho:o.neur-osfóhomIokzatot. Az istálIóraépített emelette1 és a kétszintes keleti és nyugati összekötószámnyal jött létre a m2i épületegyüttes. A szobák filit ,alseeco technilcival festett faldiszek gazd~to~ melyek egy mennyezetdísz kivételével csak az emeleten maradtak feml és feltehetoleg nem egy idoben készültek. A díszíto festó mnl1ktilrbana levéltárianyag ta:núsága szerint egy közelebbrol meg nem nevezett "pesti piktor" is közremuködött. A kastélyt 1795-99. között Batthyány ]ázsefhercegprimás bérelte, aki az épületen kisebb átalakit2si munkát is végeztetett. Feltehetoleg az o megrendelésére festették a falusi szárny 24. számú termének hiányos öltözetu alakokatmutató anrik kompozkiótta a szolidabb pásztorjeleneteket A helyiségrestaurálásakor mffidkét :rétegból sikerillt egy-egy falmezot megmenteni A kastélyt kiegészíto park hármas terassza1 a Dunát Iáséro, hajóvontató útig húzódott. Eredeti terve nem maradt fenn, egykori leírások fácános kertjét, különleges növényeit emlitik. Erederi fannában maradt fenn az ész2k1 oldalon a hullámos zá.ródású kerltés egy szakasza, a Duna feloli oldalon két sarokpavilon, melyeket támfal köt össze, a kastélytóIa középso szintre vezeto lépcso, néhány szobor és egyéb szobrás Ú kerti disz.
Az 1865-68-ban kiépített "Déli Vaspályá"-t az alsókertenvezettékkeresztül,sa parl: ettol az idotol napjainJcigIekicsmyitv~az osztócimfilighúzódik. . Rudnyánszkyné Száraz Julianna 1798-banbekövetkezett halála után a kastélyt a család oldalági rokonai örökölték A központi szárnyszentgyörgyi Horváth Zsigmond testór, udvari tanácsos, k1:rályiaszrnlnokrészelett Mint szabad-
/
komuves, páholyának összejövetelei céljából a kastélyban templomot a1ik1tottki. A csaIád grófi rangra emelve a Hugo!.l1laYnevet kapta..K~1m~n grófleánya, Vilma, az elso m..agyar orvosno 1847-ben a kastély faJai között született. A kastély nyugati SZWYW211egy-egy :részt Száraz Erzsébet leszárnmottai a Nedeczky és a Mondbach család örökölte. A 19. sz:á.zadvégén a Hugonnay és a Nedeczky család btttolciban levo 1:észeketa :o.agytétényisertésh1zWdaforészvényese, Lowy Mór vásá:rolta meg, kIDek leszá:r:m2zottaia Dáci nevet vették feL A Pacassy család a kastély MOn
Stepha:nie Heuze-re h2gyom.ányoz~
aki megaJapitotta a ~ is a kastély-
Habilitációs Intézet elodének teJrinthetoVmcés-novérek Arvah.ázát
A 18. század végén három 1:észretagolt.,a 19. században nem túl szerencsés . át~l~kftásokon átesetS 1904-ben. részben kiégett kastély eredeti berendezésébol semm; sem. m..aradt fenn. A m2sodik vili.ghábOID folYam2naz épület súlyos Jcirokat szenvedett. A:z,1945.VI. t. c. tÖ1Vénye:roreemelt 600/1945 M. E. sz. :rendeletvégrehajtása SO:r2n megv21ci.s:ra került a kastély. Volt résztulajdonos~ Dáci Géza muvészettörténész eJképzelését, hogy a kastély ipannúvészeti kiállitá:sokcéljára ideálisépület., ~ Ipan:nuvészet Múzeum vezetoje, Voit Pál rruagáévátette. Eloterjesztésé:re Nagytétény község Nemzeti Bizottsága támogatásával a birtokot kezelo Földm.u,velésügyi Minisztérium. 1948. július l-én adta át a kastélyt
múzeumi
célra.
.
Az elso, az Ipannuvészet Múzeum anyagából Voit Pál álrnl1:endezettkilllitás má:r ez év nyacin megnyilt a falusi szwy földszmtjén. Ezzel egyidóben beinditották a kastély muemléki helyreállitását. A tervezési megbízást 1951. október 3-in a Középület Te!Vezo Intézet kapta meg. A :restaurálásiterveket Borsos László és Tm:szky Béla készitetté~ a régészeti kutatásokat Geszti Eszter vezette, a falfestések feltárása. nagyrészt Sárdy Lóránd munkája..
1990-ben - a romló épületállapot miatt szükségessé vált a kastélymúzeuro bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújításimunkákután külsobenés belsoben megszépülve, a millennium. tiszteletérerendezett "Bútormuvészet a gótikátóI a biedermeierig" clmu bútortörténet1kiállitásáv21 nyitottameg újra kapuita n2gyközönségsz~~ Batári Ferenc
KÉRJÜK, A LAPOT HELYEZZE VISSZ~ A TARTÓBA. KÖSZÖNJÜK.
GÓTIKA 1-2. TEREM Európáb2!l az ácsok körében már a 13. század dere1cih eIkülönülnek a ládáso~ akik már bútorokat is készítene); igaz, ekkor még ácsolt technikávaljhasított deszkából.
/ / .:/J
A középkor általános2!l eltetjed~ több funkciót is betölto bútoftÍpusa a láda. Az ácsolt morgondai (Erdély) láda (4) homloklapján hárÓm sávban indák, rozetták, zegzug vonalba zárt körök váltják egymást A Nagyszeben környékérol, Rozsond2ról származó hasonló szerkezetu bükkfa láda már figurális festésu (3). Ezekkel az ácsolt Járl~kb1feltehetoen egykorú egy farago~ geometrikus díszu itáliai 1ádal10mlOklap,(2) és egy peruggiaivésett griffmadaras kis eljegyzésiláda (8). Puszpángfából faragták a kisméretu német ládikát (14). Az 1400-as évekbol Westfáliából származó nagyméretu tölgyfaláda (1) toszlci11eloképek után, liliomos vasveretelésse1 készült. A Jciállitáskét németalföldi gótikus ládája már asztalosbútor, keretbetét szerkezettel. Ennél az eljárásnál csak a láda vázát képezo keretrészek vannak vast2gabb fából, melyeket vékonyabb, 00. pergamentekercs-motíVllt:!l!ml díszített betétlapok töltenek ki (7, 9).
4
15. század derekáról maradt fenn egyetlen gótikus wosszék.ün.k, 2ffiely Marchiai Szent Jakab guardiáné. Kapisztrán Szentjános rendtársáé volt (5). A Savonarola domonkos rendi szerzetesrol elnevezett sz~ajta (6) egy mozdulatt2.lollósan összecsukható. Benne valójában az ókori eredetu sella curu1isöltött új alakot.
A gótika korszakában. az európai bútormúvészetben északi (Franciaország,Anglia, . Németalföld) és közép-európai kultúrkörrol beszélünk (Svájc, Tiro~ közép- és délnémet területek. ide tartozik Magyarország is). Északon foleg a kemény tölgyfát. délebbre a puh2, furészmalomban eloállított fenyot vagy hársfát használták bútorkészítéshez. Lapos faragásnál a falapot a fametszet nyomódúC2ilioz hasonlóan molták ki. Ez a fajta lapos faragás díszíti a déltiroli ládát (22) és a szintén tiroli magykétajtós szekrényt (20). A gótil.--usasztalok a 15. század végétol kapnak nagyobb szerepet a lakásberendezésben. és válnak kötött helyú. állandó berendezési tárggyá (23). Az erdélyi v2gy bö1csos asztaloknál (11) két oldaldeszIcin nyugszik a bölcso form:3jú alsó tároló rész. Négyzetes lapja elhúzható. így lehet fiókjához férni. E korszak másik asztaltípusa 22 00. kamerás asztal, 2ffielynek lába kettos talpon nyugvó, ékszeru csappal rögzített (10, 18). A h2gyomány szerint a bécsi Szent István templom berendezéséhez tartozott gyujteményünk tölgyfából faragott ajtója (16), amely gótikus keresztvirágban végzodik. de egyházi berendezés része az erdélyi kü1.iillovári templom stallumrács töredéke is (17). Egykor sekrestyeajtó lehetett a ..GRUSS / IHS / GOTr' szalagfeliratos. félkötÍves zárású ajtó (21). Kezdetben liturgikus célokat szolgáltak a francia gótih.l1S puszpángfa fésúk: püspökszenteléskor használták azokat Amikor átmentek világi használatba, szerelmi jegyajándékokká váltak, legalább is felirataik alapján erre következtethetünk (13). Puszp~gfából és szintén Franciaországban faragták azt a kis szobrocská~ amely Máriát a gyermek Jézussal ábrázolja (12). Bútordíszíto oromdísz, ún. v:imperga lehetett az a mérmuves faragvány is. amelynek fo ékessége a kúszó leveles indák, három- és négykaréjos mezok. csúcsíves árkádok közé komponált gqti1..-us keresztró~sa(15). A veronaimennyezetpárkánygerendaközi far~yait feltehetoen az Alpokon túlról bé'~ándorolt mesterek még a tiszta, mérmúves gótika jegyében alkották (19).
.
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK
,
1. terem 1. Láda, Westfalia, 1400 körül 2. Cassone homloklapja, Itália, 14.század 3. Ácsolt láda, Nagyszeben környéke, Rozsonda, 1400 körül 4. Ácsolt láda, Erdély, Morgonda, 15. század 5. Marchiai SzentJakab ferences rendi guardián karosszéke, magyar, 1450 körül 6. Karosszék, ún. Savonarola szék, Itália, 15. század vége 7. Láda, Németalföld, 1400 körül 8. Eljegyzési láda, Peruggia, 14. század vége 9. Láda, Németalföld, 15. század 10. Asztal, Erdély, 16. sz. elso fele 11. Erdélyi v. bölcsos asztal, Erdély, 1500körül A vitrinben 12. Madonna szobrocska, francia, 14. század 13. Fésu, francia, 1500 körül (4 db) 14. Ládika, német, 15. század eleje 15. Oromdísz (vimperga), német, 15. század vége Csillár: 2 db, Dürer metszete után, német, 19.század
19~
j
ttltrll.1 .
G 8i::;,~:J~i~f
A falon: id. Lucas Cranach muhelye: Egy-egyangyal Krisztus kínzatásának eszközeivel (fa, tempera) Vértál, sárgaréz, Nümberg, 1500 körül. Tál, sárgaréz, Erdély, 17. század 2 db keresztelotál, sárgaréz, német, 16.század
~
Kályha rekonstrukció
2. terem 16. Rácsajtó, osztrák, 1500 körül 17. Fafaragvány (stallumrészlet), Erdély, Küküllovár, 1450-1500körül 18. Asztal, magyar, 1598 19. Famennyezet részletei: gerendaközi faragványok, Verona,.15. század 20. Kétajtós szekrény, Tirol, 15. század vége (?) 21. Sekrestyeajtó, Tirol, 1500 körül j 22. Láda, Tirol, 15. század vége / 23. Asztal, Svájc, 1500 körül
Csillár: Ha:tkarúcsillár,bronz, gotizáló A falon: MartinSchongauer (1430körül-1491)után: Máriaszületése, 16. századelso fele, (fa, tempera)
1. terem
3.
7.
8.
6.
10.
11.
2. terem
20.
23.
AZ ITÁLIAI RENESZÁNSZ
ÉS MANIERIZMUS
3. TEREM Az itáliai reneszánsz otthonokban viszonylag kevés a bútor, a legfontosabb még mindig a kelengye1áda (cassone), amelyet kezdetben festettek, majd berakással és :faragással díszítettek A Griselda jelenetes kelengyeláda (12) homloklapján a tökéletes asszonyi huség megtestesítoje, a legendás Griselda .megkérésének és visszafogadásánakjeleneteitláthatjuk. Története Boccaccio Decameronjából való (X. 10.). Alakja a kelengyeládán az asszonyoktól elvárt erényekre emlékeztet
/ /
A festett JárHkbl párhuzamosan a firenzei quattrocentóban rakott muvu, :intarziás. ládákat is készítenek. Az intarzia olykor pasztaberakással egészül ki, például gyujteményünk egyik ládája esetében (16).l\1ig a 15. századi kelengyeládákta.a festés és az intarzia, a 16. százacliakra szinte csik a faragás jellemzo, melynek anyagaa diófa. Ez a fa a l~lk~lm~sabb a :fa1:agásra.a legszebb rajzú és sttuktÚIájú. .Az egykori Procopius gyujtemény kelengyeládájánik homlokhpján finoman modellált kartusos inda jelenik meg (13). A láda ü1o- és fekvobútorként történó ~lblm~'7;ásábólaJakUlki a fil mellett álló, més hátt:án:illival ellátott cassapanca. Az itáliai reneszánsz e jellegzetes típusát, eredeti k1~hk1tásukat mutató, régi részletekból a 19. század végén összeállított példányon tudjuk bemutatni (17). A tárolóbútorok sorában a cassapancáV2legy idoben feltfurik az olasz reneszánsz edénytartó szekrény (credenza), amely új bútompus. Két- vagy többajtós, az ajtók fölött :fiókokkal, Bolognában lehúzba:tó zárólappal készül (15). A credenza, ha kisebb formájú. credenzone, az itáliai paloták új ebédlotermeinek állandó berendezési tárgya a baIluszteres 1Wúkis és nagy aszt2llal (19) együtt A hálótermekben az ágy mellett olykor imazsámoly áll. A 16. századi raguzai (Dubrovnik) ttnazsámoly (1) fölé az Andrássy-család monoki házikápolnájának egykori firenzei házioltárát állitottuk ki. Az oJasz reneszánsz hátasszék sajátos típusánál a sgabellónál két deszkalaptartja a négy. vagy nyolcszögletu ü1olapot, tám1ájaa deszkalábakéhoz hasonlatos, kezdetben sima, csjgás díszu (3), késobb díszesebb, körbe komponált rozettával, hajlított tekerccsel, hennákkal, szárnyas angyalfejekke!, maszko:kk21ékesített (2-4). Az itáfui karosszék rangot jelzo, trónusszetU, 112gY1D.éretú, állatkarmos lábú, aranyozott ikantusz-levéldíszes, bársonnJ7aJ.,vagy borrel Jcirpitozott ü1obútor (5, 11), de ismerjük páma nélküli változatát (6) is. A belso terek jellegzetes kiegészítoi a gy~ fal-ag<Jtt,rendszerint hársfa oszlopok (14).
mécs tartására ~lk~lm~saranyozott és
Kiállításunk oszlopos mellvédkorlátja (18) minden valószmuség szerint templomi berendezés részét képezte. Velence kereskedelme tévén az egész kontinensen elterjednek az itt készült, különféle méreru tükrök és képkeretek (7-10). Rajtuk az itáliai manierizmus díszitomoth71]m~111~k egész tárházát felfedezhetjük: a szárnyas ~gyalfejeket, gazdag levél- és gyümölcsfüzéreket,. erosen csavart volutákat, fogsoros párkM13'okat,ökörszemes és futókutya motívummal ékes keretelo léceket.
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK 1. Imazsámoly, Raguza (?), 1600 körül 2. Hátasszék (sgabelIó), Firenze, 1500körül 3. Hátasszék (sgabello), Firenze, 16. század. második fele 4. Hát:asszék(sgabello), Firenze, 16. század második fele 5. Karosszék (2 db), Itália, 16. század 6. Karosszék, Firenze, 1600 körül 7. Keret, Firenze, 17. század 8. Keret, Velence, 17. század eleje 9. Keret, Itália, 1600köriil 10. Keret, Velence(?), 16. század 11. Karosszék (2 db), a szék 16. századi, itáliai típus, bóIkáIpi1ja:Erdély, 17. század eleje 12. Láda (cassone), Umbria, 1480 körül 13. Kelengye1áda(cassone), Itália, 1550körül 14. Oszlop (2 db), Itália, 16. század 15. Ebéd1oszekrény(credenza), Bologna, 1600 körül 16. Láda (cassone), ItáIia, 16. század elso fele 17. Ládapad (cassapanca), Firenze, 15. századi elemekbol a 19. század végén összeállított rekonstrukció 18. Mellvédkorlát,ItáIia, 16. század 19. Asztal, Bologna, 1600 körül
'. .;; ;:" 5
0~ 9 $. lA]
&ill
19
0 m 7 ~~'W
'-falon: ~ Andrássy-család monoki házikápolnájának oltára, t <'jrenze,16. század .ombard festo: Láda (cassone) homloklapja, ~450-60 körül (fa, tempera) Unico AspeItini (?):Négy jelenet SzentJakab :letébol, predellakép, 1515 (fa, tempera) tszak-itáliaifesto: Férfiképmás, 16. század közepe (olaj, vászon) ~oszkánaifesto: Noi képmás, 16. század vége (olajjvászon) lemardino Luini (1480-1532)után: Alexandriai Szent Katalin,16.század vége (fa, tempera) Lorenzo Lotto"szonyegtöredék, Usak, 16. század
I
.:
3. terem
2.
5.
6.
13.
14. 15.
16.
11. Szt. Jakab predella
.
MAGYARORSZÁGI RENESZÁNSZ 4.TEREM 1\1agyarországot lnáI a 14. századtól dinasztikus, politikai és kultmális kapcsolatok :fiízték az itáliai városá1.lamokhoz. Több fuenze~ Budára szerzodött "legnaiuolo" 1479 körüli, jge1l korai megjelenési idopontjával magyarázható az, hogy a magyar bútormúvesség kevés t.á:rgyiemlékén a
"tömbinta1:z1át"(famozaikot)mintaszeruen~1k~1mazták. Ezt a fajta tömbinta1:z1át fjgyelhe~ük meg az erdélyiSjge!USgyujteményajtójáu is, ahol a csúcsára állitott négyszögu mezoket diszítették ezekkelaz egyszeru, mértani fo:r.tI1ákból képzett elemekkel (3). Geometrikus intarzia diszíti az 1500 köriili (4) kis ládapadot is. A tömbintarziát követo új intarziastílus, a perspektivikus inrn.rzja(wsia in prospetto) jellegzetes példája városképes Iádink (2) és egy emeletes négyajtós szekrény alsó része (8). l\1:ind a láda homloklapján, mind a szekrény ajtóin márvánnyal kikövezett utarrészletet, elképzelt, illuzioniszri1ms vID:osképet láthatunk. Ez az újabb inrnrzia súIus egyidos a modem perspektívaelmélet kidolgozásával. A városképes, bputomyos intarzia divatja
Firenzében az 1440-esévektol kezdodik"az 1470-esévekre.felvirágzik. s a 16.században15 tart;, nemcsak Itáliában, hanem ~12gyarországon15. 1\:fá.tyáshiIáIa után a toszkán stílus tovBbbra 15jellemzomaradt, sot talán erosödött is. Ez pmt:12.n Európában, ahol ekkor már a lombard cinquecento mesterek terjesztik az új stílust. A magyar Jagelló korszakban (1490-1526) továbbra is érvényesülnek a sz3g0rntoszkán formák az itt maradt itáliai omamentitor-kolónia munkái révén. akik megorizték a M"átyás-kori intarziamuvészet hagyományait. A 16. század elso negyedében magyar mesterek egyre nagyobb szerepet v~lhl11~kaz jrn11~1~k mellett, pL a gyulafehérvári Lázói kápolna építésénél 1512-ben. A gyulafehérvári Lázói kápolna ajtajának akantusz-omamentikájával tart rokonságot az az erdélyi ládapad (1) is, amelynek homloklapját díszes levelek között a Garázda-Teleki család ámerállata, a gyökeréveI kitépett fát tartó vadkecske díszíti A bútorDpus és az akantllsz-:indais toszkán eredetu. A bimbós leveles indák komponáJási módján és a ládapad szélso hermapilaszterein azonban már érzodik a délnémetek közvetítette lombard manierizmus hatása. Ez a kettosség. amely az iclliaiquamocento továbbélésébol és az új lombardi stílus jelentkezésébol adódik, megfigyelheto esztergályozott lábú diófa asztalainkon (5, 7), és borrel ká1pitozott iilobútora1nkon, karosszékünköll (6) is.
III
.
8
ITJ0ITJ .
\
~
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK 1. Ládapad (cassapanca), Erdély, 1600 körül 2. KelengyeIáda, Felso-Magyarország(?), 16. század közepe 3. Ajtó,Erdély, Nagyszeben (?), 16. század elso fele 4. Kis ládapad (cassapanca), toszkánai v. hatására készültmagyar munka, 1500körül 5. Asztal, bolognai v. hatására készült magyar munka, 1600körül 6. Karosszék, magyar, 16. század eleje 7. Asztal, bolognai v. hatásárn készült magyar munka, 1600körül 8. Négyajtósemeletes szekrény alsó része, Felso-Magyarország,1550körül Csillár: Bronzcsillár,barokk stílusban A falon: "Holbein szonyeg", Anatólia, 16.század "Crivelliszonyeg", Anatólia, 16. század "Memlingszonyeg", Anatólia, 16. század A szonyegek elnevezése am. utal, hogy hasonló mintázatúszonyeg találhatóegy-egy H. Holbein (1460nO-1523), C. Crivelli 0430-1495), és H. MemIing (1433-1494)által festett táblaképen.
/
4. terem
1.
8.
6.
2.
FRANCIA RENESZÁNSZ 5.TEREM Franciaországban a 15. század végé1l~16. század elején felerosödik az itál1aicinquecento muvészetének hatása. 11á:r vm. Károly ~. olasz muvészeket hiv az itáliai srilus terjesztésér~ 1. Ferenc francia JciráIypeilig .létrebivja a Fontainebleau-i muhelyt hires kastélyának berendezésére. A meghívottak között építészek., szobrászok., festok., asztalosok és mtarziamúvesek is vannak '/
.
A közvetlen iciliai igazodás és az augsbu.rg4 nümber~ fbm~nd mintalap-hasznáIat . ellenére azonban a búto:rmúvészet francia marad~ s míg az itáliai bútort a kortá1-s festészettel v:aló szoros kapcsoIata hwozza meg leg1nJci.bb~a francia bútorrW az építészette4 szobrászattal való kölcsönhatás szembeszökobb. A francia reneszánsz bútormúvesség fontos ü1obútor-típusa a caquetoire (2): trapéz iilolap~ hajlitott könyökloju, magas tám1á.júkamsszék;. elokelo asszonyok, áltili.ban kandalló mellett ülve csevegtek (ca.queter csevegm) beD1le.RaDgat jelzo reprezentatÍv tároló bútor a francia edénytároló szekrény, az ún. dressoir is (5). Benne és rajta ezüst, ón és bronz edényeket, mozsarn.ka1;,evoeszközöket, asztB1nemúke1;, üvegeket t2rt2nak. A :&a.ncia reneszánsz ban a bútor formáján és díszítésén kívül dönto fontosságú, n:rilyen faanyagat használtak fel készítéséhez. A 16. század elso felében, I. Ferenc Jrici1yidejében tö1gyfát, n. Henrik komtói a 16. század közepétol inkább diófát ~llnllmj:j7.tak. A diófa" különösen az öreg dió~ megfelelo a preázebb ~ a fa ereinek játéka öD1n2gá.banis díszíti a tárgyat
=
PB monogramos bölcsonket is diófából faragták (4). TeknószetÚ bölcsojének külsó oldalán a kis kerek nyiJásokb3ofuzték a szahgoka1;,amelyekkel a csecsemot lekötözték, hogy ringaci.s közben a bölcsobol ki ne essék. A hosszanti oldaJikon vég1gfutó,körökkel kapcsolt négyzetek talán n. Henrik és Dianne de Poitiers kettos, egymásba fonódó BD monogram jának stilizá1ásábólkeletkezhettek.
A H a1a.kbanK1j:j h 'kftott Iábazat nemcsak említett függooölcsonknél fordul elo, hanem a kortárs francia aszrnl1ípusnál is gyakori (3): a talpakat összeköto keresztléceken vagy rodakon nyugszanak a balluszterekkel tagolt irkádiveJr..amelyeka hlpot hordozzák. A francia késó-reneszánsz bútormúvészet tárgyi emléke gyujteményünkben egy töroör diófa gyermekszék (1) és egy ugyancsak faragott diófa ~ossz~ szabályozható kar- és háttámlávaI (6) ez utóbbi már a következo súlusko~szak,a barokk felé mutat
III
3
[I]
t
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK 1. Gyermekszék, Franciaország, 16. század 2. Karosszék (caquetoire) 2 db, Franciaország (Auvergne))53D-1540körül 3. Asztal,Franciaország, 16. század vége 4. Függobölcso, Franciaország, 1584 5. EdénytaItó szekrény (dressoir), Franciaország, 1550-1580körül 6. Karosszék, Franciaország, 17. század Csillár: Bronzcsillár,barokk stílusban A falon: Francois Clouet követoje: IX. Károly francia király képmása, 1574körül (olaj,tölgyfa) F. Quesne1:Pandora, francia, 16. század (olaj, tölgyfa) Király és királyno c. falikárpit, francia, 16. század FORCEfeliratos óntál, francia, 16. század A szekrényen: R Blondel: mozsár,.ArIas, 1582
/
/
5. terem
2. 3.
4.
5.
6.
,/
KÉSO RENESZÁNSZ
ÉS MANIERIZMUS
NÉMET ALFÖLDÖN 6.TEREM 1579-bel1hét északi protestáns tartomány létrehozta az Uttechti Uillót, aminekkövetkeztében a déli területen elterülo Flandria. és az attól északra fekvoHolla..11dia különváltegymástól, Antwerpen, a flamandok szébrámsa a nemzetközi kereskedelem egyilcközpon~a volt, a keletrol érkezett árú mind nyersanyag. rn.ind készte1IDékformájában a bútormuvesség fejlodésére is hatott A flamand díszbútorok kedvelt anyaga az ébenfa, a teknoc, az elefántcsont is keletrol érkezett A legpompásabb flamandbútor a kabinetszekrény,melynek felülete általáb211ébenfa-, piros fóliával alábélelt teknoclemez-, elefántcsont bontást és díszítést kapott A kabinetszekrények fontos iratok. pénz, ékszerek.különlegesgyujtenlények tárolására szolgáló. ritkos fiókokkal, miniatur szfu.packaemlékezteto, oszlopos, központi fü1kével k1~l::Jkftott
-
kiállitásunkon is szereplo példányhoz hasonló darabok
-
e>"'P°rtta is
készültek (1). A szintén luxus 'tárgyak közé sorolható tükör (2) te1rn.ocborltású keretét részben aranyozott ezüstveretek gazdagítják. Az északi tartományok felszabadu1ásuk után gyors fejlodésnek indultak. a 17. század közepén Amsterdam átvette Antwerpen németalföldi muvészetbenbetöltött irányítószerepét A 17. századi holl211dbútor a flamand mellett, protestáns ,szellemiségekövetkeztében is egyszerubb, puritánabb úton haladt Ezt az irányzatot képviseliCrispin de Passell. (1593/41670 után): ~,Bourique Ménuiserie" (1642) címú Amsterdan1banJriadott tervgyújteménye. amely a helyi asztalosok kézikönyve lett A hollandok általában ragaszkodtak a régi tipusokhoz. igy készültek ládák (6). alacsonyszekrények (3). tálalók. s azok változatID.. Négyajtós. emeletes szekrényiinket a neves mugyujto, Nemes Marcellajándékozta1911-ben a múzeumnak (5). A legkedveltebb faanyag a tölgy, s az ebbol a fábó] készüJtbútoroknak elsosorban a homloklapját profilált keretdísz tagolja (3, 5~6), melyetmacieristafaragásegészít ki. A tölgyfa felilleteket olykor kisebb méretú ébenfa lapocskákkalékített&. s a szek.rények esztergályozott lábait feketére fényezték. Díszes kabinetszekrényekHollandiábanis készültek. .Kiállításunk teknoccel bontott példányán a fiók-homloklapokat miniatur festményekdíszítik, melyeket egy antik jelenet kivételével Notbert Grund (1717-1767)prágai festo a 18. század közepén átfestett (7). 1684-ben Orámai ,T1lmos (1650-1702) herceg szolgálatábalépett a protestáns hite miatt Párizsból menekülni kénytelen Daniel Marat (1663 körül-1752), kinek határozott egyénisége útján mind erosebb francia hatás érvényesült Hollandiában.Elsosorban a Louis XIV. stilus szellemében fogant magas hátú, az új di\ratú öltözködésmódhozigazított ülobútoraiterjedtek el (4). Angliát és Németalföldet a történelem folyamánmár nem egyalkalommalszorosabb s~álal{ rnzték össze. ValószÍ1lúlegaz esztergályozott bútorok diva~ais Németalfölckolérkezett. Igya reneszánsz korban az asztalok lábai majdnem mindig esztergályozássalkészültek. Jellegzetes angol, de más országban is megtalálható típus (a következo, 7. szám.ú.spanyol szobában) az összecsukható lábú asztal (gate leg table), melynek lapja kétoldalt pántok segitségéyellehajtható volt. 1694-ben, amikor az orániai herceget IlI. Vilmos néven Anglia, Skócia és Írország királyáIrá választották, 1\1~?t Angliábais' köyette urát, allol munkássága nyomán divatba jöttek a Hollandiában késziiltekhezhasonló"Marot székek" (4).
6
!lJ..
,
ill
5 1 3
[TI
".
..r; :.: .~.;.,<:.~'. :,.: .:.:.
t
.::.'.
. '.':':;':: ." .:. .'H . ~:,
!lJ
1.'
. "
':: o..'::':.'::' ::;
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK 1. Kabinetszekrény, Flandria, 17. század elso fele; talpazata: 19. század másodikfele 2. Tükör, Flandria (?), 17. század vége 3. Alacsonyszekrény, Hollandia, 17. század közepe 4. TámIásszékc3 db), Anglia, v. Hollandia, 17. század vége 5. Emeletes szekrény, Hollandia, 17. század elso fele 6. Láda, Hollandia, 17. század közepe 7. Kabinetszekrény, Hollandia, 17. század elso fele; talpazata: 19. század másodikfele Kályha: Német reneszánsz munka 19. századi másolata Csillár: BronzcsilIár,17. század stílusában, 19. század vége, Németalföld A falon: Németalföldi festo: Galamb, 17. század vége (olaj, vászon) 2 db tányér, DeIft, 17. század Ladik imaszonyeg, Kisázsia, 17. század
/
6. terem
4.
7.
Német reneszánsz kályha
5.
,
SPANYOL RENESZANSZ 7.TEREM A reneszánsz Ízlés európai diadaIútjának sajátos állomása Span}Tolország.A mórok kiuzése utá:n.~a 15. században kialakult az egységes~monarchikus á112mfo:r:m.a, és rövid idon belill Spanyolország Európa vezeto országai ,közé emelkedett. Felfedez+..ék..A..meriká!, meghódították 11:exikót és Pero!, s az »Újvilág~-ból özönlo ezüst révén az ország meggazd2g0dott. /
A 700 éves mór uralom alatt érkezett arab hatás századokon keresztül továbbél!, ami a bútoroknak: is félre nem ismerheto helyi jelleget kölcsö~ött. A dió és nyárfa mellett az ew:ópai gyakorlattóI eltéroen eloszeretettel feldolgozott gesztenye- és narancsfa fokozta a . berendezési táIgYakegzorikus jellegét A gótikus h2gyOm2nyokatorzo berendezési tárgyak az európa4 elsosorban olasz~ francia és németalföldi elóképeket követik..de az olykor az egész felületet bontó" aprólékos faragá.s~eszterg21yozottbábocskák, csontberaJci.skeleti . jellegu díszíto motívum. A spanyol mesterek mellett a kereszténnyé lett mohamed2nok helyben maradhattak, és változathmul gyakorolták h3gyományosmesterségüket Arab szá1:mazásúmesterek múhelyeiben számos lehajtható írólappal ellátott sok fiókos úti írószek:rényke, ún.. escritorio (1) és egyéb rendeltetésú Jidika készült Ezeknek a d21:aboJmaka felületét áltB1ában~ közel-keleti eredetíí csontmozam:és berakás ékíti. A sajátos spanyol bútom.. fejlodött író-kabmetszekrény (3, 6)~közismert spanyol nevén ~;varguei'íd~ (v. "barguei'ío")" lényegében az ~~escritorio"asztalra., alacsony szekrényre állito~ nagyobb méretú változata. Az egyszeru h2.sábformát áltifában g2Zdag felületi díszítés egészíti ki Szem.betúnok a díszíto elemmé integcilódott fém-~ elsósorban vas funkcionális
rngo~
mIDt kétold2lt a kengyeles
~
különbözo
zártartozéko~
húzó~
gombo~ áttört, színes bársony alátéttel kiliangsú1yozott veretek. A szekrény külsejét faragott orrum1ens~ mIDt például az ezüstmúvesektól átvett w. pJataresque stilusú motívumokkal is gazd2gitották. A lehajtható lap mögött szimme1::rikus rendben különbözo nagys~ gazdagon díszített homlokIapú fiókok sorako~ s középen áltifában ajtós fillke helyezkedik el. A jellegzetes spanyol asztalláb Jira ~ s a merevíto tagot gyakran vasból eszte:rg-ályozták (4). A székek ülését és mttészét présel!, metszett cordovai bor~ vagy . broJci.t bon~a, amit D.2gYfejudíszszegekkel vertek körbe, a támla onnára esztergályozott fémdiszt is helyeztek (2). Kiállításunk németalföldi stílusjegyeket mutató tö1gyfából faragott, kétajtós mhásszek:rénye (5) rokon darabokhoz hasonlóan Flandriából áttelepitett meste:r muhelyében készült A németalföldi munkáktól eltéro, keletiesen gazd2g faragott disz a helyi igényekhez igazodott. A kereszténnyé lett mór mesterek keleti jellegu munkáit "mudejar~~>abetelepült fI~m~'I11dmesterek munkáit "flamenco - espa:fior~bútoroknak nevezik.
1; ;
'.
5
l'
KIÁLLÍTOTT
BÚTOROK
1. fróIádilra,Spanyolország, 16.század elso fele 2. Hátasszék c3 db), Spanyolországv. Portugália. 17. század vége 3. Kabinetszekrény (.,VaJ:gUeiio"'), Spanyolország, 1600 körül 4. Asztal,Spanyolország, 17.század második fele 5. "Flamenco-espaiiol" szekrény, Spanyolország, 17.század els6 fele 6. Kabinetszekrény ("Vargueiio"),Spanyolország, 16.század 'Tége 7. AsZ!21, Anglia vagy Kasztília,17. század vége B. Képkeret, tükörJapp3l, Spanyolország, 17. század vége, a tükörlap késobbi 9. Konzol3sztal,Ausztria (?), 17. század második fele Csillár: Bronzcsillár,17. század stílusában, 19. század vége AfaIon: 2 db mszteres fajansz 1:21, Tlmudejar" munka, 16. század Toledói festo: Férfiképmás, 17.század eleje (olaj, vászon)
-,
/I
7. terem
2.
4.
DÉLNÉMET KÉSO RENESZÁNSZ MANIERIZMUS
ÉS
8. TEREM A német reneszánsz bútoDDuvességben gótikus hagyományok érvényesültek. :Minta gótilcl.ban, az északi és a déli kultúrkör e1különült egym.ástól
, -' ,.'
A Németalföldde1 kapcsolatot tmó északi teriileteken a tölgyfát doJgozták fel és a bútorok felületét faragott O1112.mentumokIral díszítették. A déli területelcre. ahonnan az Ipannuvészeti Múzeum gyújteményébe került darabok nagy része származik. a fenyo-, a hárs-, a juha1:-és a korisfa haszná1a.ta,a mellso oldal építészeti jellegu tagolása és díszítése, és a gazdag fa-. csont- és koberakás jellemzo. A déli csoporthoz jgazodtak a svájci kantonok és az ausztriai tartományok is. Nümberg mellett Augsburg. továbbá a svájci és tiroli területek voltak az asztalosmúvesség közpon~ai A nétnet belso terek sorában a svájciak és a tiroliak gyakran filburkoIattal borítottak. A különbözo méretú, gyakran palotahomlokzatra emlékezteto homlokoldalú ruhás-, és egyéb emeletes szekrények (4, 7) mellett a láda, mint tároló bútor még a 17. században is fontos szerepet töltött be. A kétoldalt kengyeles vasfogantyúval ellátott Iádatestet, mint a gátikában,
magas Iábazatra helyezték. A
Mrm~!:
osztású homloklapajtó-.vagyablaknyílástutánzó kereteibe
helyezett betétlapok gyakori dísze az Itáliából érkezett perspektivikus arcbitektúrát, v:irágcsokrot ábrázoló intarzia (9, 14). A reneszánsz 1n~l~kftású(2).
3gy mindmkább
független lett a fa1tó~ általában oszlopos. mennyezetes
A 17. sza.zad folyamán az ülobútoroknak változatos fo!!Ilájú és díszítésú tipusai fejlodtek ki (3, 6, 8, 13, 15). A délnémet késo reneszánsz bútormúvesség csúcspon~át a Nürnbergben és Augsburgban a 16. szizad végén és a 17. század elején készült kabinetszekrények, az 00. Kunstscbrankok képezték. Fonná.ja az itáliai, oltárfelépÍtményre emlékezeto és a németalföldi kabinetszekrény hatása alatt fejlodött ki. a díszíto tedmiHk változatosságában és a manierista díszítoelemek gazdagságában azonban a német mesterek felülmúlták elóképe.iket.A rendkívül munkaigényes kabinetszekrények jelentos része uralkodók és fejedelmek megrendelésére, vagy a részükre ajándékként készültek. A korszak jellegzetes válla1kozó-kereskedo figurája Philip Hainhofer augsburgi patcicius. aki többek között Kunstschrank-ok készíttetésével és forga1mazásával foglalkozó cég tulajdonosa volt. Augsburg városa az 1632-ben Gustav Adolf svéd ki:rálynak ajándékba küldött "Kunstschrank" -ot Hainhofernél szerezte be.
Dr. Füzéky Bilint és Gömöri Istvánnéajándékakéntkerülta gyújteménybe(1987)a 16. század utolsó negyedében készült augsburgi kabmetszekrényiink (12). Gazdag, manierista ízlésU,zenélo. noi- és állat alakokat, szeciffejeket, indaszövevényt stb. ábrázoló mt:aIZiávaldíszített szekrényt két ajtó zárja. A fiókos belso rész palotahomlokzat módjára van kialakítva. Az egykori német szabad királyi városban) Égerben (ma Cheb) Cseh Köztársaság) asztaIosok és szobrászok közremuködésével sajátos díszíto technika fejlodött ki, a »relief-intaIZia",melynek fó j!lblm~7~~ területe a kabinetszek.rény volt A kiállitásunkon bemutatott kabinetszekrényt (5) melyet báró Lipthay BéJáné ajándékozott a múzeumnak, Ovidius Met:amorphosis-ának ji!enetei díszítik.A kompozíciók Crispin de Passe I. (1564-1634) németalföldi rajzoló. rézmetszo 160Q-benmetszett Metamorphosis illusztrációi után készültek.
IWJh_ffilj
5
4
9
t KIÁLLÍTOTT BÚTOROK 1. Kis kabinetszekrény, délnémet terület, 17. század elso fele 2. Oszlopos ágy, Ausztria, 17.század vége 3.,6.,8.,10.,13., 15. Hátasszék, délnémet terület, 17.század vége, kárpitozáskésobbi 4. Emeletes szekrény, 17. század, Elzász-Lotharingiav. Felso-Magyarország 5. Kabinetszekrény, Eger (ma Cheb, Cseh Köztársaság),17. század közepe 7. Kis emeletes szekrény, délnémet terület, 17. száza.delso fele 9. Láda, délnémet terület, esetleg Svájc, 1627 11. Asztal, délnémet terület, 1600körül 12. Kabinetszekrény, Augsbmg C?),16. század utolsó negyede 14. Láda, Svájc, 1623
Csillár: Bronzcsillár,17.század stílusábankészülta 20. századelsofelében BronzcsilIár,17.század stílusában,különbözo részletekbólállítottákösszea.19.sz. végén A falon: Johann Kupeczky (1667-1740):Férfiképmás (olaj, vászon) Fajansz tál, német, 17. század I1;
8. terem
5.
8. 9.
7.
r
MAGYARORSZAGI
r,,.
r
KESO RENESZANSZ
9-10.TEREM Buda török kézre keriilése (1541) után az észak-itá.l12.i :manierizmus st.1lushü1lámaeléri Magyaro:r:sz2gotis. A berendezés meghatározó, fó darabja még m1nd1ga láda: ripikns :reprezentációsci1:gy, ezélt megmru:ikáIá.sán megkülönböztetett figyehnet fordította.k, festéssel, intarziávaLvagy faragással Wszítették;, sot e különféle tedmikai eljárá.sokategy tárgyon belül együttesen is -;jlb
lm~7.tik.
Az 1600-as évek elején festett erdélyi kelengyeláda(3) zsámolyán a mátkapár megfestett alakjával tililkozunk, homIok.falin a ház:iass2gés a huség megtestesitojét,a tort szi~rébedöfo
Lukréciát"Tarquinius Collitinus feleségét,illetve az 21lyaierényeketmegtestesito,fiaival ábrázolt Comeliát"a Wacchusok anyjá.tismerhetjük fel. Rakott muvu oJaszko:rsó-motivumok cliszítikaz 1669-esE W monogramos kelengyeládát (14). Fischer Colbrie Ágost hssai püspök ajánd~ a SárosmegyeiLicsérckólszá.rmazó,ún. Ádám-Éva jelenetes 12.dán(23) az oIaszkorsó fiu:agottváltozatajelenikmeg. A toszJcin eredetu o1aszkorsóV21párlmzamosan a délnémet macierista.stílus jellegzetes berakásai és stilizált indamustcii figye1hetokmeg a könnöcbányai stallumon(18)és a köréhez köthetó alkotásokon 1620-1650 között az erdélyi. száihegyi Lizá.r család egykori kelengye1ádá.ján(22) és a körmöcbányai 1á.dán(19).A pub2fá.tgyakranfestettékés aranyozt2.k, például a felvidéki Csáky csa1ádtiroIóbúto:rá.n(6). . A barokkba átvezeto korszak tipikus cliszító motÍvumát, a kisebbedó borsószemekból a1a.kítottfüzért, az ún. borsó-motiwmsort és a fii1kagylótfedezhetjük fel talpas bölcsónkön (5), és az 1692-es szepességj, hunfalvi ládán (16). A hullámléc~ redós léc németalföldi eredetu, mint a lombffu:ésszel kivágott rátétes cliszítésimód. Leginkább felvidéki kétajtós szeJcrényeinkrejellemzo (2, 20). A geomet:cik:nsberalli tu.n1kfel a mosdószekrényen,amely feltehetóleg a Rédhey családé volt (8). Az 1600-as években készült még a. toszIcin stílusú asztalok egy csoportjáV2l :rokonságot tartó fiu:agotttölgyfa asztalunk (24). A hidjapuszta.i Bezerédi-Apponyi kastélyból került gy1Íjteményiinkbeaz egyiklegkorábbikonzolaszta1(11).A 16. század végétói kezdik el rögzíteni az iilólapon és a hátt~mHl1 ~lhlmj!7.ott székkárpitot,
eleinte bórt (1, 9, 12), ma.jd rendszerint az abhk vagyajtó szuperlá~ávalazonos posztót, sima vagy rumzett bársonyt (7, 15),magyar öltéssel (point de Rong:cie)(13),varrotthímzést. Az ún. lombardi szék sajátos változata fordul eló a Szepességben(4). A kárpitnélküli hátas szék mellsó lábösszekötói kartus fo:rmájúik. A késó reneszánsz ID2gya.!bútormúvészet egyedill álló emlékei Esterházy Pál ezüstözött sárgaréz boritású karosszékei (21). Herceg Esterházy Pál ezüstözött karosszékeinek ülólapján 17. századi 1112gya.! úri hímzéseink szép példáit látjuk. A 17. századi Magyarországon fóúri és nemesi otthonokban ritkaságként kezelték a tükröket Hársfából fat:agták. gazdagon ar21lyoztákóket (10). Rangos lakásban a míves bútorokhoz illo keretet kapott a gyors feljegyzések:reszolgálópalatábla (a vitrinben). Hársfából V2ló, számyas angyalkafejekkeJ,fiilkagylóvaI,gyümölcsfüzérreIdíszített a felkai epirnfin11J> Peye:r:Péter olci:rképeKrisztus színeváltozásának jelenetéveI(17). II/
.
.
.KIALLITOTT BUTOROK 1. Filles karosszék, magyar, 17. század vége 2~ Kétajtósszekrény, magyar, 1667
3. Láda, Erdély,
17. század eleje
4. Hátasszék, Szepesség, 17. század eleje 5. Talpas bölcso, magyar~1660-1670körül 6. Láda, Felso-Magyarország,Szepesség, 1670-1680körül 7. Karosszék, új vörösbársony kárpittal, aranyozott akantuszlevelekkel, magyar, 17. század elso fele 8. Mosdószekrény, magyar, 1600 körül 9. Karosszék, bor JcirpitozássaI,magyar, 1600körül 10. Képkeret, magyar, 17. század vége ll. .KonzoIasztaI,magyar, 17. század vége 12. KaIosszék, magyar, 17. század 13. Kaxosszék,point de Hongrie kárpitozássaI, magyar, 17. század vége [4. Láda, Fe1sá-M3gyarország,1669 [5. Kaxosszék,magyarvagy olasz, régi bársony káIpitozással, 1600körül L6.Láda, Szepesség,Hunfalva, 1692 l7. Peyer Péter emléktábIája(epitaphium), Felsá-M3gyarország,Felka, 1661 ~8.Stallum,Körmöcbánya, 1620 .9. Láda, Körmöcbánya,17. század elso fele :0. Kétajtós szekrény, Felsá-Magyarország, 17. század elso fele 1. Herceg EsterházyPál nádor karosszékei (2 db), magyar, 1690körül 2. Láda, Erdély, Szárhegy, 17. század elso fele 3. Láda, Sáros megye, Licsérd, 1660
- 1670
körül
í.. Asztal, magyar, 1600körül sillár: ). terem: réz csillár,flamand, 17. század ), terem: sárgaréz csillár,lengyel, 18. század falon: '. terem: "LorenzoLettol!szonyegtöredék 1.terem: 2 db erdélyiszonyeg,Anatólia,16.század
Arabeszkes szonyeg, Anatólia, 17. század bölcsoben: terem: Keresztelo ingecske, magyar, 17. század vége íTitrinekben: terem: Habán kerámia, 16-17. század PacUócsempék,16-17. század Ón, réz és ezüst ötvöstárgyak Pala~hl.:l
n">.:ImT<;iT 1i
co.,;;.,,,,.t '..~n"'"
f I
9. terem
1. 2.
5.
8.
10. terem
14.
23.
16. 17.
15.
21.
20. 21.
NÉMET,
OSZTRÁK ÉS MAGYAR BAROKK.
12.TEREM A vesztffi1ai békekötés (1648) utáni német fejedeIemségekbenészakon erosebb az angol polgári bútonnuvészet hatása. Délen inkább a spanyol, németalföldi, majd francia. igazodás figyelheto meg a már a reneszánszban is wnyira fontos régi császárvárosokban~ AugsbU!gban~ Nümbergben~ Ulmban~ majd az új barokk központokban~ :Münchenben~ Bambergben és Würzburgban. /
"
/
'/-'/
A parádés d1szbútorok készitésének közpon~a még mindig AugsbU!g~a mg)7 múltú ötvösközpont A fém~az ezüst, de foleg az ón használata bútorokon itt a legjellemzobb. Ón vönalberakásos diszitésse4 inta1:ziás~akantu.szlevelesindával készült az oromzatán 1714-es évszámot hordózó irószekrény (14)~ melynek rokon emlékeit Nümbergben~ Bambergben~ Pommersfeldenben~ WürtzbU!gban~ alsó frank kastélyokban rnl::!lh~tjuk. Dióboritáss~ jávorgyökér berakással,. vOT1~T~"lrbT keretelt szélesebb szahgberakással díszítették az ülobútorokat is (6). A brlócai békekötés (1689) után az 1mm~.,.megint egységes 1\.f.3gyarország1:aa németek közvetítik az új stílust, amelynek két eredoje az egyházi kultusz és a Bécshez húzó fourak mecénási tevékenys~ a helyi jelleg csak kis mesterek ilkotásafuan él tovább. A muvészi ízlést megkívánó asztalosmesterség is a Városok német céheinek kezébe kerül A cphHirl::!"Ir (11)~pecsémyomók eleddig]a.tin~magyar fefuatai németre vittanak. Edilig a legfontosabb wolóbútor a láda volt (8). A szepességi Szoyka-Krieger család egykori berendezési tárgya. már azt péld2zza., korszakunkban hogyan szorulnak ki a wolóbútorok sorábó4 s részben a viselet Wltozásának eredményeképpen is hogyan terjednek el a szekrények (1). Magyarországon a barokk korban terjed el a szekrény~ekkor alakul ki kétajtós változa~ pl budai szekrény (5)~ésJ. G. Bmdriehm mesterrem.eke(12). A magyarországi barokk bútorok egyik sajátossága a szélesebb forma. A kiállitott . emeletes ttószekrény (3) Fe1so-:Magyat:országona 18. század elején készülhetett. Az aranyozás fontos jellemvonás a foúri bú.torokon, ez domÍ11áltölgyfából far2gott, egykor márványlapú konzolasztalU11kon is (4). Fehéra:rany~sz1nesre festett részletekkel gazdagított másik ki2llitott konzolasztalunk is (10). Ennél a má1:hajlított ~akat a káva sarkain faragott noi fejje4 kagylóval,.indáV2ldíszítettek. Az asztalhoz hasonlóan a magyarországi illobútor is szorosan követi a nemzetközi fejlodés vonaIát. Támlá.sszékekrol, karosszékek:rol egyformán megemlékeznek fOlTásaink Leltára.1nkborre4 selyemmel (9)~bársonny~ hímzett kárpittal, rojttal díszített példányokat emlegetnek A 17-18. századra még mindig jellemzoek a kongré alapra kis és nagy öltéssel (gros et petit pomt) himzett székkárpitok E kátpitva:rrásos kora-barokk bútoro~ már kanapéból, kaIosszékbol és hátas székbol álló ülogarnitúrák kezdetben esztergá1yozo~ majd 1700
körül csigás lábúak (keresztben volutás hevederekkel- Rákóczi-szék~2, 7 -) végül a ~
csigás lábak hajlított patás lábbá válnak. lll
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK 1. Emeletes szelcrény,Felso-Magyarország, 17. század vége 2. Hátasszék (2 db) (csigás lábú szék, v. Rákóczi szék), Magyar, 18. század eleje 3. Emeletes írószekrény, Felsá-Magyarország, 18. század eleje 4. Konzolaszt:a1,magyar, 18. század elso fele 5. Kétajtós szekrény, Buda, 18. század eleje 6. Üloke (2 db), német, 18. század elso fele 7. Hátasszék (2 db csigás lábú szék, v. Rákóczi szék), Felsó-Magyarország, 18. század elej~ 8. Láda, Szepesség, 1700 körül 9. Hátasszék (2 db), Erdély, 1700körül 10. Konzolasztal, magyar, 18. század elso fele 11. Asztalos céhláda, FeIsó-Magyarország, 1700 körül 12. Kétajtós szekrény, Johann GottfriedBindriehm mesterremeke, 1781 13. Karosszék, magyar, 1700 körül 14. Emeletes írószekrény, Augsburg (?),1714 Kályha: Reneszánsz stílusban, 19. század Csillár: 3 db, magyar, 19. század közepe A falon: Pozsony környéki festo: Nagy .Andrásarcképe, 1734 (olaj, vászon) Pozsony környéki festo: A Nagy család egy tagjának arcképe, 1734 (olaj, vászon)
II I
12. terem
1.
5.
12.
14.
2. 3.
3.
7. 8.
KÉSO BAROKK TRENCSÉNI REFEKTÓRIUM 1728-1738 13.TEREM
//
/
.., '.-':/
A nagy európai stílus~r~m1~tok általánossá tételében a nemzetközi szervezetet képezo szerzetesrendek fontos szerepet töltöttek be. .Az 1540-ben Rómában iIakultJezsuita Rend célkituzései eIéréséhez a muvészetet fontos eszköznek t2rtotta. .A:zitáliai"jezsuita barokk'" muvészet Közép-Európára mgy hatást gyakorló szerzetes muvésze: Andrea Pozzo (16421731) építész, festo, oltárépíto rendtársa és taDitványa Christoph Tausch (1673-1731) Pozzo több muvének befejezoje, mun.Jci.sságána.k nagy részét Ausztriában, Németországban és 1\12gyarországon fejtette ki. 1712-15 között a trencséni jezsuita rendház építkezéseinek tervezoje és vezetoje lett. A trencséni rendházat 1645-ben alapították. A Rákóczi-szabadságharc idején (1703-1711) a szerzetesek Trencsént ~ s a kiégett rendház újjáépítését 1712 körül kezdték el. 1724-ben a rendi muhelyek számán külön szárnyat építettek és az itt muködo asztalos-fu:agó muhelyben tanulóképzés is folyt. 1728-1738 között a múpártoló VáD.ossiAnrnl lett a ház rekto~ vezetése alatt készült a refektórium új berendezése. A harci eseményeket túlélte a terem . mennyezetének 1692-ben készültgazd2g stukkódísze és BáderJózsefIaikus szerzetes festo áltil készített, a rendház ilapítóit Lippai György esztergomi érseket és PüskiJános nyitrai püspököt ábrázoló, a két keskenyebb oldaI:faIbejárata fölé stukkó keretbe illesztett képe. A teremben :lambéria-szem:ID2ga5hátfaIW 'ki~hkított, balluszteI lábakon nyugvó padozat fut körbe, az ülések elott az étkezésekhez való keskeny, hosszú "refektórium" asztalok ~ a baloldal közepén szószék helyezkedik el A diófáV2lbontott bútorzatot a korra jellemzo gazdag, különbözo fából mott szahg1ntarzia ékíti .A:z asztalok ívelten tagolt, párhuzamosan állított des7.Hlrhól ah.kitott lábai és az azoht összeköto hevederek kaptak gazdag. szimmetrikusan kompoDMt faragott díszítést. Az iiléshátfaJ2k féJkönves onnait jezsuita szenteket ábrázoló arcképek gazdagítják. Az utolsó, egy boltív szélességu szakasz még nem került beépítésre. erre a Habilitációs Intézet ált2l elfoglalt hátsó traktus átadása után kerülhet sor. Ez esetben a két rövid fal feletti nagy-méretú két festménynek is keretet biztosító, egykori gazd2g stukkódísz festett jelzését is tervezzük" ami a terem eredeti összképéhez közeJiti a látogatót. A refektórium berendezés a levéltári anyagból ismert, s a 30-as években Trencsénben noviciuskodó Sttass:ilovszkyJános asz'talos, Paumgartne:rBemát fafaragó és Vemle Ant2l festo munkájának tekintheto. A központi irányítás alatt álló laikus fráterek egyik rendMzból a másikba vándorolva olyan remek munkákat hoztak létre, mint a nagyszombati könyvtár. a koszegi és a székesfehéI:vm patika, stb. és nem utolsó sorban a trencsén! rendház refektóri111TI~112k bútorzata.. A 18. századi jezsuita templomok és rendházak be:rendezése4 melyeknél az építészet, festészet, szobrászat és a bútormúvesség szet\Tesegységejött létre, a rég1magyarországi enterior muvészet legszebb alkotásai közé sorolhatók A helyi fe~odésben fontos szerepet játszottak, ugyanis stílus irányító hatással voltak a világibútorok fejlodéséreis. A tízkarú vascsiliár 17. századi stilusban k~zült a 19. század végén.
13. terem
,
,
FRANCIA BAROKK ES ROKOKO 14.TEREM
XIV. Lajos francia kttály és udvara hatalmas összegetfordított a milipartámogatására. 1667-ben Colbert kezdeményezésére létrejött az udvatrulli:dolgozó, aszta1osokatis foglalkoztató l\.1anufacture Royale des l\1:eubles.ae la Couronne is. A. Ch. Boulle 1672-ben vette át a Louvre muhely vezetését:,bútorait jórésztJean Béra1n . h3pjaiután készítette, a róla elnevezett Boulle ted1111k~val
./ "/../
.'
"" "
./
XIV. és },,-;Y.Lajos urnJkodása és a nevükkel jelzett stílusok közötti átmenetet Orleans-i Fülöp régenssége (1715-1723) képezte, báI uralma csaknyolc évig tartott, a Régence stílus cs2knem a század közepéig nyomon követheto. Egykor Burgundia kapujwan, Sens vá.roswan egy lebontásra ítélt ház falait bontotta a k2gyló~ akantuszlevéIlel és vicigkosáttal ékes boiserie (2). A Régence iilóbútorai faragott bükkfá.ból náda.zott ülolappal és háttámJáV21készülnek. A hajlitott, patás :lábakat mID:nem kapcsolják súlyos keresZ1pánto~ a bm. hajJitott, csigás megoldású, például a h~1"1TI~s osztatú Esterházy kampé (1), VBgYa kiállitott három karosszék (4) esetében. XV. Lajos (1710-1774) komban a mgy tenneket felváÍtjáka mrsas élet új színhelyei,.a szalono~ mtim kabme~ kis budoárok. Soha ennyi gondot nem fordítotmk a bútor kivitelére, soha ennyi új bútortÍpus nem keletkezett, mmt most a francia rokokóban. A karosszék iilésének meghosszabbitásából keletkezett a heveró, szó szerint hosszú szék (chaise longue): Jábrészét alacsonyabb timJa kereteJi,olykor két karosszékbol tolják össze, ü1olapját kiemelhetó ton.p~-m~kb1teszik kényeImesebbé (8). Az asztalok egy része könnyen mozgatható kis bútottá válik. A noi íróasztal magas, patás lábon áll, ívelt vonalú 1cl.vájábanegy fiókkal (7). Más funkció~ öltözködés hez késziil a toilette asztal: ez is patás JIDon 214fedolapja felnyitható, a középso rész tiikrös megoldású, a széleken zöld selyemmel bélelt rekeszek szo1gáInakaz illatszerek,apróságok w:01ására (10). A rokokó virágkorában jelenik meg elóször a hengerrel záródó felépítményesíróasztal, a bureau a cylindre. A Múzeum "cilinderes" ÍtóasztaJát ~;Y. Lajos korának jó nevfí asztUosmestere, Francois Gaspard Teuné készítette. A JciállitottÍtóaszta!on a TEUNE mesterjegy és a párizsi asztalosok JlvfE Gurée Maitres-Ébenistes) beütött jegye is megt~l~lh~tó (5). Antoine CRIAERD jelezte az egYIk háromfiókos komódot a. 18. száza.d második negyedében (9), amely még hagyományos háromfiókos, Régence jellegu,a fiók homloklapokat egybefogó tuzara.nyozott bronz kartus és a tükörképszeruen elrendezett virágos inda azonban már rokokó. A kiállítás francia lábas órájának (6) homloldapját átlósan hálózott sakkmustra fedi szalag-keretben. Figyelemre érdemesek aranyozott bronz áttört vttágos oromdíszel 1//
«""'<"'''''<>:W'<''W>i>>>>'''''=''.''>ij.mW~..&Wl€1t{efl'@'Mfg~>>';:;,;..-.
~I
5
/0 3.
~
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK. 1. Kanapé, francia, 18. század elso fele 2. Falburkolat (boiserie) és kétszárnyú ajtó, francia, Régence,1715-1725 3. Konzolaszt.al,Franciaország, 1730körül 4. Karosszék c3 db), francia, 18. század elso fele 5. Cilinderesíróasztal (bureau a cylindre), Francois-GaspardTeuné, Párizs, 1770körül
6. Lábas óra, francia, 7. 8. 9. 10.
1750 körül
Noi Íróasztal(bureau a dos d'ane), francia, 1750körül Kétrészes hevero (chaise longue, v. duchesse brisé), francia, 1760körül Komód, Antoin Criaerd, Párizs, 1740-1750körül Öltözoasztalka (table de toilette), francia, 18. század második fele
Kályha: Barokk stílusban,19.század Csillár:
ÜVegcsillárrokokó stílusban, 19. század
l
7
14. terem
1.
4. 5.
9.
8.
7.
4. 6.
MAGYAR ROKOKÓ 15-16. terem
A magyal: rokokó kastélyokban a.díszesen berakott bútorok többnyire a fogadószobákban álltak, az egyszerubb :fa1:agottakin1cibba Mószobák berendezését képezték.
,/
,/
,/;
,-
A Iegfranc:iább bútor) a komód ahcsony Iáb~ háromfiókos változata terjedt el 1\~országon. Ez képezi alsó részét a 1D2gyatttószekrénynek, ttóJádából alakult középsó részén nyugszik a rokokó form~~bHtásnak megfeleloen a fiókoktól közrefogott középajtós szekrényrész A Jriállitott darab emeletes) 1765-ben készül~ a PaJlavicinicsalád tuJajdona volt (1). Ennek a npusnik nemesen egys~ 1akószobában álló példányán (17) az egyetlen díszítóelem a faragott töJgyfakagyló. Az emeletes szekrény másik clpusán2l a felso szekrényrész nem tabem2kulumos elrendezés~ fumem kémjtós) olYkorüvegeze~ a keretet aIanyozott kagyló díszíti (13). Az frószekrények felso része 18. századi bútora:inkon néha p1m~'/"':Id (6). Az ebédloszekrény) edényszek:rény)vagy üveges almárium is emeletes szekrényúpus (5, 1,8). 1\1iként az ebédloszekrényn~ a sarokszekrénynek is alapeleme a komód A poJgári enteriorben a tér kihasználási szempontja kerül elotérb~ ezért a sarokszekrény csaknem ugyanakkora felso részt kap. Az ebédIoszekrény funkcióját is betölto sarokszekrény esetében a felso rész kétajtós) üvegezett "(10). Nálunk a. barokkban ki~1~1mlt nagy kétajtós szekrény együtt él a rokokóban megkisebbede.t:4 omamentikájában rokokóvá lett változattal (24). Kétajtós szekrényeink egy csoportján a. Mária Terézia ko:ráta. álrnIában jellemzó lomb- és sza1agberak2.st figye1hetjükmeg (8). A szaJagmtarzia mellett az egész felületet kitöltó koCkamustra jellemziazt a pozsonyi Jáhasórát; amelynek réz számlapját Johann Georg Weindle jelezte (12). Középen ugyancsak kockamustta tölti ki az egykori SzablyaFrischauf gyujteményasztallapját is (3).
Könyv) gyertya elhelyezésére~lblm~~ egyszeru állványbútorok a patás 1áb~ fimigatt diófa.asztalok (20, 23). Feltehetoen a. szabadbattyáni - poJgá.rdi Batthyány kastély egykori berendezésének tartozéka az a konzolaszrnl (15»)amelynek lapja hullámos vonalú. A berendezés legmozgathatóbb daIabja a szék. A n2gYSzebeniS1gemsgyujteménybol . került az Iparmuvészeti 1\4:úzeumbaegy ülóbútor együttes (2). .Az angol Queen Anne kanapéfo~ a karos és háw székek. áttö~ hegedu idomú cimJája is az angol bútormuvészet hatásáról tanúsko
0_,
"",,,,,,,,,, ~n~'~":ti;
li
T'.!tt:~rd;:?lt
KIÁLLÍTOTT
BÚTOROK
1. Emeletes írószekrény, magyar, 1765. 2. Ülogarnitúra (kanapé, 2 db karosszék, 2 db hátasszék), Erdély, Nagyszeben környéke, 18. század közepe 3. Asztal, magyar, 18. század közepe 4. Tükör, magyar, 18. század közepe 5. Ebédloszekrény, Erdély, 1750
6. Írókomód, j ~~
magyar, 18. század közepe
7. Hátasszék,magyar,1772után
,
8. Kétajtós szekrény, magyar, 1760-1785közepe 9. Hátasszék, magyar, 1772 után 10. Sarokszekrény, magyar, 18. század közepe 11. Tükör, magyar, 18. század közepe 12. Lábasóra, Pozsony, 18. század második fele 13. frószekrény üveges felso résszel, magyar, 18. század közepe 14. Hátasszék (2 db), magyar, 1772 után 15. KonzoIasztal, magyar, 18. század közepe 16. 1ükör, magyar, 18. század közepe 17. Emeletes írószekrény,magyar, 18. század közepe 18. Ebédloszekrény, magyar, 18. század közepe 19. Hátasszék, magyar, 1772után 20. Karosszék, magyar, 18. század második fele 21. Kanapé, magyar, 18. század második fele 22. Asztalka, magyar, 18. század közepe 23. Asztalka, magyar, 18. század közepe 24. Kétajtós szekrény, magyar, 18. század közepe
I
Kályha: Rokokó fajansz kályhák, 18. század Csillár: 15. terem: Üveg csillár,18. századi stílusban 16. terem: Ezüstözöttsárgaréz csillár üveggel A falon: 15. terem: F. A. Bergmann:Anton Uttenhoffen báró képmása, 1772(olaj, vászon) Ismeretlen festo (1740-50körül): Spielenbezger DávidnéRadvánszkyEufrozina képmása (olaj, vászon) Ismeretlen festo: SzmrecsányiJózsefné Okolcsányi Annaképmása, 1757Colaj,vászon) 16. terem: Erdélyi festo: Haller Gábomé Károlyi Klára arcképe, 1750(olaj, vászon)
Az üveges szekrény ekben.:
/
15. terem: Egykorú ón edények 16. terem: Halicsi fajanszok és közép-európai könyvek FaIképek: Hölgy toalet:t:asztaIkával, al secco, 18. század második fele Hölgy zongorával, al secco, 18. század második fele
15. terem
1.
8.
2.
7.
12.
Rokokó fajansz kályha
16. terem
9-22.
17.
13. 14.
T
ANGOL "NEOKLASSZlKUS"
STILUS
17.TEREM Angliában a 18. század második felében 1illIlaku1t- polgári jellegu,klasszicista- muvészeti
irány fokozatosan megtörte a francia "kttálystílusok"hegemóDiájátAz angolklasszicista
// / "/.-
"
"muvészet alakulására átüto erejú muvészegyéniségek voltak dönto befolyással. A kor vezeto muvésze a skót szá:rmazású Robert Adam (1728-1792), aki Londonban szélesköru építészeti tevékenységet folytatott Épületei berendezését is tmga. tervezte.,igy többek között az Osterley Park House, vagy a Syon House bútorut is. Ailllm munkássága nyomán jöttek divatba a lefelé keskenyeso lábak:,pajzs-, szív- és vese aJakÚhát+"..ám1ával k1~1~kftott székek (2, 3). Adam a kortárs asz1:2losokegész sorát fog1aIkoztatta.Épületei számára doJgozott pl. a megelozo periódus srilusteremto és névadó mestere.,Th()mas Ch1ppendale(1718-1779) és George Hepplewhite (?-1786) londoni mester is. Hepplewhite könnyed, elegáns stílusát képviseli kiállitásunkon egy világos"fábó4 karcolt és árnyalt belso rajzú inta:r.ria-diszítéssel készült konzol-~ vagy pillérasztal (pier table) (5) és egy 22 ún. composition-ból préselt plasztikus díszítéssel gazdagitott kandallókeret (clrimney piece) (1). A composition krétapor~ enyv és gyanta keveréke~a képlékeny massza kiszmtva faragható is. Feltehetoleg Adam használta eloször. A 18. század végén a lakosság sz~m~ll~khirtelen növekedése következtében 22 egy fore jutó~ a korábbihoz viszonyítva szúkösebb Ia.kótérbea megrendelók kisebb méretú, gyakran több funkción2k is megfelelo darabokat igényeltek. Az 1790-1800 közötti, könnye~ " változatos k1~h kitású:"gazdag díszítésú" új igények szerint tervezett kIasszicistabútoroknak Thomas Shet:aton (1751-180/6?/) a névadója. Sheraton-n2k nem ismert hiteles muve., mmtakönyveiben azonban híven összegezte a kor újabb törekvéseit és ízlésviligá.t. Könyveiben muvészeteIméleti gondolatai mellett gyakorlati ismerett:á:rá.tadja 22 aszmlos, kárpitos~ aranyozó~ l~kkmuves~ stb. sz~km~T1~ k A Sheraton-stílusú székek négyzetes háttá.m1áj~ ezek ülését gyakran a korban kedvelt, igen tartós~lószórbol szövött anyaggal kárpitozták (8). P:raktikus kisbútor ki2llitásunk noi i:rószekrénykéje(9) és kézimunka- asztala (7). A "Pembroke" asztal (3) jellemzoje a kétoldalt lehajtható, ovális Iap, melynek féketoIásakor az asztal mélyébo4 rugós szerkezet segitségévelírószekrény rész emelkedik ki. Hasonló elmés szerkezetek "Sheraton" bútorok között nem ritkák. Nevét a Pembroke család után kapta, kiknek számára talán az elso ilyen lecsapható Iapokkal kialakított asztal készült. A muvelt angol gentleman otthonából a könY'TSzekrénysem hi2nyzott A bemutatott két rakott és festett díszu könyvszek:rénybol az egyik lehajtható lapja segitségével i:róasz1:2lnakis haszná1ható (10). Az angol "neoklasszikus" bútorstílus a mintakönyvek kÖ~Tetítésével egész Emópa és Észak-Amerika bútormúvészetére termékenyítóleghatott .
tí/
~0~ '/
<€>
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK 1. KandaIIókeret, Anglia, Hepplewhite modorában, 1785körül 2. Karosszék, Anglia, Hepplewhite modorában, 1780körül 3. Karosszék, Anglia, Hepplewhite modorában, 1780körül 4. "Pembroke" asztal, Anglia,Shera.tonmodorában, 18.század vége 5. KonzoIasztal,Anglia, Hepplewhite modorában, 1785körül 6. Könyvszekrény, Anglia, Sherntonmodorában, 18.századvége 7. Kézimunka-asztalka, Anglia,Sheraton modorában, 18.század vége 8. Hátasszék, Anglia, Sheraton modorában, 18. századvége 9. Noi írószekrényke, Anglia, Sheraton modorában, 18.század vége 10. frószekrény üveges feIsoréssze1,Anglia, Sheraton modorában, 18. századvége
Kályha: ~yha, 18. század közepe
Csillár: Rokokóstílusban,19. századmásodikfele AfaIon: Stanover Tóbiás (1684-?):Csendélet tájban madarakkal, Csendélet dinnyével(olaj, vászon) A két könyvszekrényben: Egykorú közép-europai könyvek
I
Az üvegtárlóban: Angol porcelántárgyak és egyéb kerámia a 18. század második felébol FaIképek:
17. terem
2-4.
6-8.
5.
9.
10.
FRANCIA KÉSO ROKOKÓ ÉS KORA KLASSZICISTA STÍLUS 18. TEREM Frandaországba:n, a 18. század má.soclikfelében a Jcir21yi és foúri Jakástípuseszményképe megv21tozik: XIV. Lajos pompás termeive41..'V.Lajos aranyozott és ezüstözött bútoraival szemben az egyszerubb form~~hk1tás és a visszafogottabb díszítés lesz a példakép a királyi udvarban. / " / /
, / "
,/
A rokokótól való távolodás és az mtikhoz közeledés a királyi Íróasztalt befejezo, Geben muhelyét továbbvivo Jean Henri Riesener mllTlHiTla legszembetúnobb. Egyéni stílusának jegyeit viseli gyújteményiink itt ki211ítottkomódja (8). A komód hátfalán t~l.;ílh~tómventárium cédula "H2milton Palace 17650>vaIószínusít:4hogy e ci1:gyegykor a Hamilton palota berendezés éhez tartozo~ és Festetics Tasz1lóné,Mary Hamilton :révén került a.keszthelyi Festerics-kastélyba" majd gyújteményünkbe. Francia. pamvánunk a huzattóI vagy a kan<Wló túlzott melegétol védo térelválasztó elem (9). A tiszta kora klasszidsta stílust XVI. Lajos (m:aIkodott 1774-1793) nevével jelölik. Ekkor a. görög vázaképfestészet mellett az etruszk-ro1m.imuvészet az inspiráló forrás. A komód mellett e korszak reprezentatív új bútortÍpusa. a.szekreter. KJállitott két tárgyunkat Denis Toupillie:r (10) és Jean-Louis-Francois Legry készítették (6). XVI. Lajos stÍlusán belül egyfajta idorendi differenciálódás érzékelheto a.Pierre Migeon TIés a.Leonard jelezte sarok-szekrénykéken. Mgeon korábbi sarokszekrénye még kétajtós (2), Boudiné mfu: egyajtós, utóbbi fó ékessége tiszta kora. kJasszicista aranyozott bronz veretdisze (3). E reprezentanv, jelzett párizsi bútorok alapfája minilig tölgyfa, borítása rózs~ beraJci.sa színezett bukszus, szaténfa vagy paliszmder, elengedhetetlen tartozéka a tuzben aranyozott bronz :rátét és zárólapján az erezett márvány. "Holtzman a Paris" jelzésu Mmnk (5) festett jávomból, faragott részletekkelkészült. Az állatkannos lábú hárfa nY"Hn~k alsó hajlatában rnHlh::!tó a jeIzés, festett vad:rózsacsokrok között. A pPr1~lMrfaa társas élet színhelyéül szoJgá1ószalonok fontos, tartozéka volt a nagy francia fonadalom elott és után is. A fogadószobák diszes, muaszta!osok (ebenistes) jelezte drága bútora1.tólkülönböznek a meghittebb lakószobák faragott bükkfa búto~ tollp~m~kk~1gazcfugitottvagy le'tUzött kárpitozású üIogamitúrii (1). A bergere-fonnájú ka1:osszékülóJapja a kar- és háttámJával egybeépítet4 csak a csigás, enyhén ívelo karfa orzi a rokokó rem.Íniszcenciákat A kanapé és a hozzá. tartozó két karosszék kárpitja és tollpámája kék csíkos, brossÍrozot4 feltehetoen lyoni selyemszövet. A Nemes AIbert hagyatékaként az Ipannúvészeti 1\.fúzeumba került áttöl1 támlájú hátasszékek (4) egyérteImúen a tiszta Locis ~rvr stílust képviselik. Az áttört támla már sejtetni engedi az angol poJgári bútormuvészet hatását a nagy francia Jrirálys1ilusbm. I
II
/
KIÁLLíTOTT BÚTOROK 1. Ülogamitúra: kanapé és két bergere, Ponce Gerard, Párizs, 1780körül 2. Sarokszekrény (encoignure), Pierre Migeon II (1701-1758),Párizs, 1758elott 3. Sarokszelcrény(encoignure), I.eonard Boudin (1735-1804) bütorkereskedo és asztalos nevével jelzet!, Párizs, 1760-1765körül 4. Hátasszék (2 db), francia, 1789-1790körül 5. PedáIhárfa, Holt:zman,Párizs, 1780körül 6. írószekrény (secrétaire), ]ean-Louis-FrancoisLegry0745-1792), Párizs, 1780körül 7. Karosszék,]ean-Baptiste BouIard(1725-1789)mester köre, Párizs, 1785-1789körül 8. Komód, Jean-Henri Riesener (1734-1806)stílusának követoje,
Párizs,1765körül
.
9. Ellenzo (paravan v. éCIaIl),francia, 18. század vége 10. frószekrény (secrétaire), Denis Toupillier, Párizs, 1765-1770körül Csillár: A 18. század második felének stílusában
A falon: Philippe de Lasallekövetoje:Selyemszövettöredék,francia,18.századmásodikfele
/;
18. terem
8.
4. 5.
1.
7.
KORA KLASSZICIZMUS
,
MAGYARORSZAGON
19-20. TEREM
A kora klasszicizmus l\1agyarors~ág1:aÉszak- és Közép-Németország, továbbá Auszttia közvetítésével érkezett A II. József rendeletére országszertebeindítot/:, jelentosrészben az Iparosok nevelését szolgáló rajziskoJik az új.ízlés terjesztésében fontos szerepet töltöttek be. / '/
/.<-'
A 18. század végéI! fokozódó urbanizáció az aszt2losmúvesség fellendülését eredményezte. A magyarországi mesterek a barokk és rokokó gyakorlat szerves folytatói voltak. 1\4"11''' Hikon új a használhatóságra WlIótudatos törek:vés~a méretek csökkenés~ az egyszerusödo konstrukció~ a kIasszicista f01"111~~bkftás és diszÍíóelemek térhódítása. Mmt a rokokóban~ a kora kIasszicizmusban is~ a reprezentatív helyiségek berendezését képezo furniros~ intarziás bútorok (13, 16-19, 21-22) e1kü1önillnekaz inJci.bba 1akószobák berendezés éhez ~1h11m~7.ott faragott berendezési ci.rgyaktól (2-3). Az ülóbútorok je1legü.knélfogva e korszakban is álta1ábantömör fából készültek (1, 4, 8, 10, 1~ 15, 20). A D.2gyD1éretútárolóbútorok mellett mind mgyobb számban készüló kisebb berendezési tárgyakon az ívelo:> hasasodó formák vízszintes síko~ geometrikus féIkörökké szelídülnek,. székek~ asztalokon az S-aWaí lábakat egyenes~lefelé keskenyedo, gyakran vá1yuzatos faragású Jábak váltják fel. Az omamentiIci.ban a kIasszicizá1óépítészeti
motivumo~ pl a többé-kevésbé oszloprendekhezkötheto omamentih: a geometrikus vol~ a fogrovat" a gyöngysor, a meanderszaJag, a különbözo fonadék-, mesa, levélso1; füzér, rozem" urna, csepp~ 'v-Il~m111t a, tájkép-, a figurális és á natucilis virágábrá.zoIás helyettesítik. A korszak legreprezentativabb díszbúton (mint a rokokóban) tov2bbra. is az emeletes frószekrény. FotII12i k1~hkftásában ugyan leegyszerusödött, de elsosorban homlokhpját gyakran gazchg, elegáns berakás díszíti (18). Komódok a magaBabb lábú kétfiókos és alacsonyabb lábú háromfiókos változatban készültek (6, 9). Nagyméretu ebédloasztalok mellett gyakoriak a különbözo rendeltetésú kisebb asztalok (16,21, 22). Egyes ülobútorok mellett egyre gyakrabban forduJnik elo ülogarnitúcik (1~ 15). A Montgolfier fivérek 1783-ban építették léghajójukat Levegobe emelkedése óriási esemény volt" ami nem egy francia muvészt alkotásn ihletett. Többszörös áttéttel a léggömbábrázolások emlékét idézi a 1ciállitásunkbanbemutatott szék támlájának kialakitásais (1). 1\4:estemévhezkötheto darab Magyarországon csak elvétve maradt fenn. ilyen munka a ritkábban eloforduló berendezési tárgyak közé sorolható, bemutatásra került nagyszebeni háromszámyú kályhaellenzo (13), melynek elegáns vonala.i,jgényes, rakott díszítése az angol klasszicis~ közelebbrol a "Shera.ton" bútorok hatását muta~a. Ez a bútor két másik asztallal együtt (21, 22) Bauemfeind János (1745?-1798) nagyszebeni mester~ báró. Brukenthal Sámuel, Erdély kormányzójaaszt2losánakalkotása. 1\4:un.ká.it, :illetve stilusát sajátos, tájképes intarzmn:ól ismerhe~ük fel. Az órák gazdag plasztikai díszítése és az enteriorben betöltött hangsúlyos szerepe a felviligosodás korának tennészettudományos érdeklodésére is utal. Közép-Európá.ban a francia gyakorlattóI eltérve nem mzaranyozott bronzból készült, hanem fából faragott tok ba építették a szerkezetet, amit az órás~sterek gyakrannévjelükkelJáttak el (7). H'::'~',.~..
~ u.,.I:.. f_L
"
.
.
-
.~
KIÁLLÍTOTT BÚ1:~OK 1. Hátasszék (2 db), Magyarország, 18. század vége 2. Sarokszekrény, Magyarország, 18. század vége 3. Ebédloszekrény, Magyarország, 1790körül 4. Hátasszék (2 db), Magyarország, 18. század vége
5. Tükör,Magyarország,18. szá~d vége
..
6. Fiókos szekrény, Magyarország, 18. század vége
'" .y
7. .Asztalióra, Szabó János Mihály,jelzet!,Pozsony, 18. század vége 8. Karosszék, Magyarország, 18. század vége 9. frókomód, MagyarOIszág, 18. század vége 10. Hátasszék, Magyarország, 18. század vége 11. ÜlogamitúIa (kanapé, 2 db hátasszék), Magyarország, 18. század'vége 12. A~k~, Magya.mrszág,-lB.sr:.ü.advége 13. Háromszárnyú eIlenzá, BauemfeindJános (1745?-1798)~Nagyszeben,1790körül 14. Fiókos szekrény, Magyarország, 18. század vége 15. Ü1ogamitúrn(kanapé és 4 db karosszék), Magyarország, 18. század vége 16. Kártyaasztal, Magyarország, 18. század vége 17. Fi6kos szekrényke (2 db), Magyarország, 18. század vége 18. Emeletes frószekrény, Magyarország~1790körül 19. EbédloszekI'ény, Magyarország, 18.57$7$dvége 20. Hátasszék (2 db), Magyarország, 18. ~~d vége 21. Asztal, BauemfeindJános (1745?-1798), Nagyszeben, 1790 körül 22. Asztal, BauemfeindJános 07451-1798), Nagyszeben, 1790 körül Kályha: 19. terem: kom klasszicista stílusban, 19. század második fele 20. terem: 18. század közepe Csillár: sárgaréz váz 61omüveggel, kora klasszicistastílusban készültek a 19. század végén
Az ebédloszekrényekben és a vitrinben: Holicsifajansz-és cserépedények a 18.század másodikfelébol. FaJkép: 19. terem: A muvészetek jelképes ábrázolása.,fl secco, 18. századmásodik fele 20. terem: Figurálisjelenet chinoiserie modorban, al secco, 18.század második fele
19. terem
11. 12.
1. 2.
8. 9.
4.
Klasszicista óra
Cserépkályha-láb
20. terem
19. 20. 21.
13. 20. 22.
15. 18.
15.
ITÁLIAI "NEOKLASSZIKUS"
STÍLUS
21. TEREM Bár ltália a 18. század m2.sodik felében elveszítette a reneszánsz- és a barokk kor muvészetében betöltött vezeto szerepé~ Róma továbbra is az európ2Í szellemi és a muvészeti élet központja maradt A reprezentatív római bútorom bizonyos konzervativizmus, nevezetesen a barokk h2gyommyok továbbélése és gaz~ szobciszati disz jellemzo. A kIasszicista intarziamuvesség közpon~a azonban Észak-Itáliában Lombardia és Piemonte lett. ./ '.
.
./
./
'.:~'
A Habsburg Birodalomhoz tartozó Lombardia székvárosában, 1v.filiIDóban muködött az ottani Aca.demia vezeto egyénisége, Giocondo Albertolli (1742-1839) építész, belsoépítész, rajzoló, az antik muvészet tudós ismeroje, kinek figyelemre méltó szerepe volt abban, hogy :M:ilánó a kIa.sszicista bútonnuvészet egyik cen1:ru.máváfejlódött. .Az 1782-ben és 1796-ban kiadott omamentika-gyújteménye tennékenyítóleg hatott a helyi díszítómuvésze~ így a jellegzetes mtaIziamúvészet kibontakozásám is. 1\.filánóban és környékén számos "intarsiatore" muködött, közülük azonban legh:iresebb a patabiagoi mester, Giuseppe Maggiolini lett, aki 1771-ben Ferdinand mgyherceg 1>.fiIánófókormányzójánik szo1gáJatábaszegodött. Legjellegzetesebbmnl1Hik komódok és aszt2lok voltak. Akomódok (1, 3, 5) korpusza sima, geometrikus idomokat muta~ 10::11::1 kftásukban legjellegzetesebb a sajátos, igen gazdag, az egész felületetátfogóan komponált rnkott díszítésük. Az mtaIzÍa rajza arcbitektonikus jelle#, a bútorok felépítését szervesen követi: a fiókokkal tagolt hom1okoldal~ olda1-és zárósíkokat négyzetes keret fogja össze, a központi motívum: egy-egy díszedény, virágcsokor, hadittófea stb., gyakran kör, v2gy ov3Iis mezobe rakott. Akomódok homlokI2pját kétoldalt pilaszter tagolj~ a koronázó párkány a1a.tti felsó fiók díszítése frlzként funkcionál A francia bútoroktól eltéroen a veretelés mértéktartó, a finom muvu aranyozott kulcslyukpajzsokra. és húzókariká1a:a korlátozódik. Az asztalok 1O::ll::1kftására (6) is a komódoImál ismertetett stílusjegyek jellemzóek: egyszeru form~::Il::lk1tásés a szerkezeti elemekhez 3gazodó, fegyelmezett, geometrikus keretekbe komporuíl~ rakott dísz. A lci21Iítottbútorok egykor magyar fonemesi kastélyok berendezését alkották. 1v.raggioliniés a többi milánói mester a barokkban kedvelt csontberakást és a fa színes páco1ását eThagYta.helyette inkább 1gennagy változatosságban és számban különbözó fafajtát dolgozott fel. M2ggiolini1814-ben halt meg empire korra. esó kései munkái nem ismertek. A kiállítás diófából faragott és aranyozott karosszékei kevésbé 10= jelleguek, azonban gazdag faszobrászi díszítésük, konzervatív, barokk fom:tá.katórzo felépítésük: a csigás kartámasztók és a hátTIÍml~kakantuszleveles faszobciszi díszítései római eredetre ut::llf1~k (2). A kanapé a karosszékek után, a 19. század másoclikfelében készült
kiegészítés (7).
I II
vlEl!:1 ..'\..; ,~,;;;;..,jUi'\.J
Po. ;,#;1(: . 1''''''~''''' I ,;;.'!''!'''A E A'W .f4 r-
U~. .w,.",,,...= . - -
.u-
_...
.
f,. ';; 1~
mlJ
(-
01~
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK 1,5. Páros komód, Giuseppe Maggiolini(?), Milánóv. Parabiago 1790körlil 2. K2r0sszék(6 db), Itália, 18. század vége 3. Komód, Észak-Itália, 1790körül 4. Tükör, magyar, 18. század vége 6.Játékasztal, Észak-Itália, 1790körül 7. Kanapé, az 5-6. sz. karosszék kiegészítéseként készült, Budapest C?),19.század
másodikfele
Kályha: Magyar, 18. század vége Csillár: Rokokó stílusban, 19. század vége AfaIan: Falkárpit: "Trebace kihallgatja Epicarist",Aubusson, 17.század utolsó negyede F. Liani(1712-1780): Bourbon Ferdinánd képmása (olaj,vászon) F. Liani(1712-1780): Mária Karolinanápolyi királyné képmása (olaj, vászon)
I I
21. terem
5.
3.
2.
6. 7.
FRANCIA EMPIRE 22-23. TEREM A nagy francia forradalom idején a k1a.sszicizmusújabb, szigorúbb iránya alakul ki, a cfu:ektórium és a konzulátus stílusa, amely rp..intstílusfogaIom az 1785-1810-ig terjedo idoszakot jelenti, az utolsó nagy francia bútorstílus, az empire elott. Az edcligikirályi,foúri stílussal ellentétes en - az angol bútormúvészet hatásának eredményeképpen -, po1gáribb irányzat kerül elotérbe. Napóleon egyiptomi hadjárata idején megjelennek az egyiptomi múvészettól kölcsönzött díszítoelemek: szfinx:ek,Iótuszok
/ '. / /
'/
A hagyományos szekreter mellett feltunik a trapéz ala.kú,oldalain lent egy-egyajtóval, fent nyitott polcokkal bovített szekreter (1). Hasonló módon lekerekített az új búto!tÍpus, az angol 19azodású tálaIókomód homIokIapja is, a szélso polcokat bronz ráccsal szegélyezett márványJapok:kal fedik, a zárólap m.á:rványboritásához hasonlóan (8). A szabadon álló, hengeres zá:rásúíróasztal is m~h~góniból készüJ"bronz szegélyek:keI,áttört rácskerettel és erezett márvány wólappal (7). Borrel bevont íróJapja a cilinder mozdításával kihúzható. Kedvelt bútorDpus a szalonasztal vagy tükrös konzo1asztaI (10) és a psyché (9) is. Utóbbi billenós állótükör, ovális V2gYpéldánk esetében négyzetes kere~ amelyet csavarral . rögzítenek a t2lapzaton nyugvó állványhoz. Az ital hutésére könnyen elmozdítható, görgos Jábú
-
újabb angol nrinta
-
kis asztal (5) szoIgál A komód sem mindig hasábos
(11), hanem olykor félhenger ala.kú,tükörrel (3) párosítva két ablak közében a fUImellett van a helye. A praktikus virágtartó asztalkák (2, 17) fo díszei a keskeny bronz áttört kereteló lécek, bronz virágfüzérek.
A faragott és fbIyezett m~h~EÓni karosszék feltehetoleg a Jacob testvérek közös muhelyében" Párizsban készült (6). Ki2llitott másik karosszék:ünk gondola formájú (4). A sárgarézzel berakott támIásszék rozettát közrefogó 'paImetta díszei már az empire stílus jegyében fogantak (20). A directoire-tóI a Bourbon restaurációig, a valójában fóúri otthonokban egészen 1830:igél elokelo paloták reprezentációs termeiben az empire stílus. E korszak két legnagyobb építésze, Charles Percier (1764-1838) és Pierre-FrancoisFontaine (1762-1853) már 1801-ben publiJcilta Recueil décorations mtérieur c. múvét Terveik után Martin-Éloy Lignereux alkotta a kismartoni Esterházy kastélyból származó konzolasztaIt (14). A bronz díszeket a császári udvarnak is dolgozó jó new francia bronzönto Pierre Philippe Thomire készítette. 1\1á.sikkiállított párizsi konzolasztaIunk (13) és egy varróasztaIka (16) ugyancsak az Esterházy gyujteménybol származik"Párizsban, 1800 körül készültek. Verseghi Nagy Elek egykori röjtökmuzsaji (Gyor-Sopron megye) kastélyában állt az az ülobútor együttes: k2napé, hat karos és négy hátas szék, amely a hagyomány szerint eredetileg Bonaparte Lajos holland király (1806-1810) amszterdami palotájának berendezéséhez tartozott (12). A gamitúrával kiállított asztal nem tartozik az egyiitteshez,lapja zöld malachit (18). Pierre-Joseph és Jean Henri Naderman/hárfaépítok közös muhelyében Párizsban 1810 körül készült egyrekeszes pedáJhárfánk (19);
KJ!!:~..H}IL If. v.f;;t.i"?'.i~"",,,,""""Á
e ,,-~_..-
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK
19. Pedálhárfa, PierreJoseph, vagy Jean Henri Naderman,Párizs 1810körül; fenyofa és feketérelakkozottjávorfa, aranyozott stukkó relieffel 20. Hátasszék,francia 19.század eleje
1. írószekrény (secrétaire), Franciaország,
<'~.'
1780-1790körül 2. Virágwtó asztalka (table jardiniere),francia, 1800 körül 3. Komód, tükön-el, francia, 18. század vége 4.Karosszék (chaise en gondole), francia, 19. század eleje 5. ltalhúto asztalka (raírnichissoire),francia, 1800 körül 6. Karosszék, Francois-Honoré Jacob, v. ifj. Georges Jacob (?), 1796-1804körül 7. íróasztal (bureau a cyIindre), francia, 1790 körül 8. TáIalókomód (commode dessert, commode a étagere), francia, 18. század vége 9. Álló tükör (Psyche), francia, 18. század vége 10. Tükrös konzolasztal (bonheur du jour), francia, 1800körül 11. Komód, francia, 18. század vége 12. Ülogamitúra (kanapé, 6 db karosszék, 4 db bátasszék), francia, 1806-1810körül 13. Konzolasztal, fényezett mahagóni, aranyozott bronz veretekkel, fehérmárvány lappal 14. Konzolasztal, Ch. Perder és P. F.Fontaine terve után Martin Éloy Lignereux (1750, v. 1752-1809)Párizs, 1798-1803k. A veretek P. Ph. Thomire (1751-1843) múhelyéböl 15. Posztamens (2 db), francia, 1800 körül 16. Varréasztalka, francia, 1800 kö 17. Vuágtartó asztalka (table jarl francia, 19. század eleje' 18. Asztal, francia, 19. század
Kályhák: Empire, 19. század eleje Csillár: FacsilIár,19. század eleje A falon: 23. terem:]. F. Bloemen (166:b-1749): Két itáliaitáj (olaj,vászon) Claude Lomin után: Ideális táj (olaj,vászon) Fa1képek: 22. terem: Díszkút, al secco, 18. század második fele 23. terem: Pászt:orjelenet,al secco, 18. század második fele
j{:
F:
'"
"'+"
::)': .l.UegesZl,.o
~'::'i
tárgyak:.
22. terem: 2 db asztali óra, francia, 19. század 23. terem:]. B. Balthazar: óra, Párizs, 1810-20 körül Gyertyatartó pár, aranyozott bronz, francia, 19. század eleje Umapár, aranyozott bronz, francia, 19. század eleje Aubusson szonyeg,1830 körül, francia
22. terem
4. 5.
6. 7.
5.
9.
8.
1.
23. terem
14.
12.
15.
OSZTRÁK ÉS MAGYAR EMPIRE
(BÉCS ÉS PEST)
24. TEREM A közép-európai empn:e bútormúvesség az angol polgári jellegu "neokIasszicista" és a francia udvari muvészet hatása alatt bontakozott ki
/
.<~->
A korszak két kiemelkedo mestere a térség bútonnúvészetében vezeto szerepet betölto Joseph D~nh~mser Bécsben, és a provinciálisabb magyar szék:virosban, Pesten Vogel Sebestyén Antal (177/9?/-1837) volt Danhauser 1804-ben 2lapította ,,1\4:indenfajta . lakberendezési tá1:gyakat készíto Vá1Wa.tá.t",ahol a bútorok mellett a berendezésekhez tartozó ká1:pitos mn,..Hk~t, óráka.t, bronz tárgyakat, sot üvegárut is forgaImaztak. Kiállításunk lebego angYaIiIakkil díszített, furago~ aranyozott, facsillfu:jának rajza Danhauser mintaIapjai között is megrnT~Th~tó. V ogeI Sebestyén Pesten t2nulta ki az asztalos szakm2.t"majd neveloapja Kemer Ant2l asZ1:2losmúhelyébe tá1:sult, és már 1802-ben kérte közös v2llaIa.tukprivilégiumokkal ~ó ellátását és gyám. nyilvánítását, amit a céh akadékoskodásai miatt csak 1805-ben kapott meg. A "gyá1:ban" aszt2losok mellett mjzoló, szobrász, esztergályos, mmyozó, kárpitos, réz- és bronzmúves, üveges, paszommyos, zongorakészíto stb. is muködött. Magyarországon - eddigi ismereteink szerint - o vezette be az új divatú, egyiptomias díszítóelemeket. 1818 után a fi:ancia jellegu mmybronz veretek helyett fából faragott, masszából préselt díszekkel gazdagította bútorait. Kevés biteles VogeI bútor maradt fenn, áIt21iban azonban a "gyár" illetve körének szoktuk tulajdonítani a gazdag empire motívumokkal díszített m~ h~ géni bontást\, gyakran feketére fényezett, tusfestéses, faragott, részben aranyozott, bronzszínure patiruizott berendezési tárgyakat. A 18. század végén Franciaországban kifejlodött kis frósze.krény,a "szekreter" az empire korban terjedt el Közép-Európában. A feltehetoleg a Vogel múhelybol származó, umaformijú változatot mutató példány a kolozsvári Zeyk-p21ota . berendezési tárgya volt (3). A megelozo században, ha ritkábban is, de eloforduló üvegezett könyvszekrények 19. század elején 1cifejlodött változata a porcelánok, ezüstök és egyéb dísztárgyak orzésére, bemutatására szoJg2ló vitrin. A bemutatott darabnak szinte egész felületét tusfestés gazdagítja (11), mely díszíto eljárás az empire korszakban terjedt el Közép-Európában. Aranyozott oroszlánfejjel és manccsal ékített központi kerekasztallal kiegészített,noi fejes hf'rm~kk~l mgolt ülogamitúránk a kor jellegzetesdíszíto elemeit sora.k.ozta~afel (9). A bécsi és pesti muhelyekben számos kisebb-nagyobb kiegészíto díszbútor, gyertyata:ró (7-8), konzoIasztal (5), virá.gtartóasztaI(6), tükör (4) is készült. A magyar és az osztrák bútorok megkülönböztetését n~ezíti, hogy Vogel eredeti bécsi díszbútorok behozataIával és helyi forgaJmazásával is foglalkozott, Da.nha.usemekpedig lerakata (Nieder1age) volt Pesten.
II I
/
;1
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK 1. Varróasztalka,Vogel Sebestyén (?), Pest, 1810köriil 2. Karosszék, Vogel Sebestyén (?), Pest, 1810 körül 3. ÍIószekrény (szekreter), VogelSebestyén (?),Pest, 1810körül 4. Fali tükör, Magyarország, 1810körül 5. KonzoIaszt:al,Magyarország,1810 körül 6. VIIágtartóasztal, Bécs, 1810körül 7-8. Gyertyatartó (girandole), Vogel Sebestyén (?),Pest, 1810 körül 9. Ülogamitúra (kanapé, 2 db karosszék), Pest, 1810körül 10. Asztal,Vogel Sebestyén (?),Pest, 1810 körül 11. ÜVegesszekrény(vitrin), Magyarország, 1810körül Kályha: 19. század elso fele
Csillár: Joseph Danhauser(1780-1830)(?),Bécs, 1810körül A falon: Három portré: Erdélyi festo:Leány,fiú és gyennek arcképe a Pákéi családból,~800körül (olaj, vászon) A vitrinben: I Bécsi porcelántárgyak a 19. század elejérol
24. terem
7-10.
5.
3.
7-10.
12.
,
,
"
"KONZERVATIV"MAGYAR KESO EMPIRE 25. TEREM Az empn:estilusnak - a pesti Voge! muhely mlll1H111~1- szerényebb,a 18. századi kora.k1asszicista hagyományokat M".agyarorsz2gün.
/ .
/,// ,/
híven órzp változata terjedt el szélesebb körben
Az angol befolyás e csoportnáI határozottabban jelentkezik, melynek hatására könnyedebbé WIt a bútorok szerkezete, a késó-górikától áItalánosan használt keretbetétIapos szerkezet helyett minclin1ci.bb a s1ma, fumírozott deszka oldal- és homloklap megoldás lett áltilános, ami viszont a kötések finomodásá't és prec:izitásának fokozását igényelte. A leegyszerusödött kora-Jdasszicista formákat mutató bútorok on tartózkodóan jelentkeznek az empire dísZÍto elemek. A D13gyar aszrnlosok a drága killföldi an~k helyett hazai fafa.jtákbI dolgoztak. a m~h~gónuát eloszeretettel az annál tetszetosebb tiszafávaIhelyettesitették (6,9-10). IG2llításunk riszafá.val bontott bútO:m1 között egy fiókosszekrény, egy asztal, egy . írópulpitus (6-7, 9) szinte idotlenül leegyszerúsitett idoma1n szabadon érvényesül a faanyag meleg, selymes fénye. Ugyancsak tiszafá'val bontott egy M'I"1TI~~> oroszJá.nfejes t2lpazaton álló, gömb fo:rmátumú varróaszrnlk~T11r(10), melynek kozmikus jellegét a gömbre festett zodiákus jegyek fokozzák. A forma.Angli2ba vezetheto vissza: 1806-ban George Rpm;ngton szabadaJmá.'vala Morgan and Sanders cég kezdi el Londonban a gömb aJakÚ íróasztalok gyártását. E 1Ípus egy idoben jutott el1v.fagyarország1:a: Komis Gibor hasonló gömb aJakÚ szekrény njzát nyújtotta be 1806-ban mesterremeke mellé a debreceni aszt:aIos céhnek. . Angol hatás mutatható ki a kolozsvári báró Zeyk család k1a.sszicistavárosi palotájának berendezéséhez t2.rtozott m~h~góni-, töJgy és jávorfa borltású, tusfestéssel, rézés pasztilierakással díszített ülogamit:ú.cinkon is. KülöDleges, szinte egyedi megoldású a báffiml~1r nyitott esemyore emlékezteto formája és búzakalászt ábrázoló mott dísze (2). A korban divatos, színes Jci:rpitozássa1, faragott, uanyozott részletekkel, csillogó fémveretekkel élénkített fekete bútorokat ébenfa helyett feketére Jakkozott fából készítették (1).
/ //
/, '/.-
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK
1. Fogas,Magyarország, 1810körül 2. Ü1ogamitúrn.(kanapé, 2 db karosszék, 4 db hátsszék), Kolozsvárv. Pest, 1815-20 körül 3. .Asztal,Kolozsvár v. Pest, 1815-20körül 4. Állvány,VogelSebestyén (?),Pest, 1810 körül 5. Keretóra,Magyarország, 1820körül 6. Fiókosszekrény, Magyarország, 19. század eleje 7. Asztal,Magyarország, 19. század eleje 8. Falitükör,Magyarország, 1810körül 9. frópulpitus, Magyarország, 19. század eleje 10. Kézimunka asztal, Magyarország, 1810 körül Kályha: 19. század elso fele, Magyarország
Csillár: Magyarország,1810körül A falon: DonátJános (1744-1830):Theresia Zenker arcképe, 1816(olaj, vászon) LumnitzerJános György (1783-1864):Noi arckép, 1814 (olaj, vászon) I I
25. terem
10.
MAGYAR KORA BIEDERMEIER 26. TEREM
Magyarországon a biedenneier bútorstílus racionális és elegáns vált
mhöri
./ ./
,
.. ./
/
. ,/
'
A biedenneier korszakban a magyarországi asztaIosmúvességközpontja Pest és Buda volt Valamelyik helyi muhelyben készülhetett a pesti Ma:rcZ1bányicsalád egykori bútorai közül bemutatott nemesen egyszeru,cseresznyefa berendezés (1-2). A ruhásszekrény, a kanapé és az asztalleegysze!Usitettkésó empire formákat mutat, a székek t~mHí1mérsékelten díszítettek. A veszprémi Török Károly 1845-ben mestettemekként készitett asztiIa (8) a pesti biedermeier stílus orsz3g0s hatásám utal és szinte iskolapéIdaként mutatja annak bécsi közventésú a.ng04 francia gyökereit Több funkciót betölto jellege (garnitúra as~ egy-egy fiókja szépítéshez, illetve ké7.1munJcihozkialakítva), továbbá a fiókokat muködteto mec:h~f11kl)sszerkezete a "Sheraton" bútorok hatására utal Az asztallapot éldto inta1:zia allegorikus noi alakja és a két fiók nyílvesszot kalapáIó és köszörülo amorettfigurái F. Dettier bécsi énnevéso és bronzönto jeIzett bútorterveinek hú másolatai, aki azokat eredeti francia eloképek nyomán készítette. A két lábat összeköto, játékos körvonalú, áttört rngolásúheveder már a "neobarokk" felé mutat
I II
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK
./, :'~/
1. Kétajtós szekrény, Pest, 1820-30körül 2. Ülogarnitúra (kanapé, 2 db karosszék, 4 db hátasszék), Pest, 1830 körül 3. Asztal, Pest, 1830 körül 4. Keret tükörlappal, Magyarország, 1845körül 5. Keret tükörlappal, Magyarország, 1830-40 körül 6. ÜVegesszekrény (vitrin), Pest, 1830köriiI 7., 9., 11. Karosszék (3 db), SteindIFerenc, Pest, 1830-40köriil, jelzett 8. Öltözo- és VaITóasztal,Török Károly mesterremeke, Veszprém, 1845,jelzett, datált 10. Asztal, Magyarország, 1840 körül 12. Négyajtós szekrény, Kelet-Magyarország, 1840 köriil 13. Hátasszék (2 db), Magyarország, 1845köriil 14. Asztalka, Magyarország v. Ausztria, 1830 köriil 15. Hátasszék, Magyarország, 1845körül 16. Hátasszék, Magyarország, 1830-40köriil 17. Hátasszék, Magyarország, 1830-40köriil Kályha: 18. század közepe Csillár: 2 db, Magyarország, 1845 körül A falon: Schön József: Férfi és noi képmás, 1821(olaj, vászon) 2 db szalmára festett tájkép (Kassa, Esztergom), Magyarország, 1845 A 'Vitrinben: Regéd és bécsi porcelán tárgyak a 19. század elso felébol Kék fúvott üvegedények, Csehország, 19. század közepe
I /
26. terem
2. 3. 6. 7.
8.
12-14.
15.
OSZTRÁK ÉS NÉMET BIEDERMEIER 27. TEREM A biedenneier bútormúvesség közpon~a, mIDt az empire-ba11,Bécs volt, Joseph Danhauser pedig ebben a korban is a térség,vezetó egyénisége.
./
,/ ./ "
.//
"'/
Rajzai alapján kötheto munkásságához~', illetve sriIus~~oz k1~mtisU!' lc ovális íróasztala (1), melynek alapváltozata Zsófia fohercegno, Ferenc József császár és király édesanyja számára készült, és egy gótizáló ívsorral díszített mahagónifával borított vitrin (2), mely bútortÍpus a kor jellegzetes, által2nosa."1elterjedt bútorfélesége. Danh30user mellett csak néhány más bécsi mester munkája ismert név sze:ont Anémet biedermeier bútor az osztrákná1 konzervatívabb és nehézkesebb, délen
a francia, északon az angol hatás erosebb.A tárolóbútorokdíszítésea hO!rlJokIapra. korlátozódo~ a díszíto elemek: közt az empire motívumok élnek tovább, a plasztikai díszek mellett az mta1:ZiamásodIagos szerepet játszik. A korszakban kedvelt és gyakori típus a kis írószek1:ény,a szekreter (3). A hangszerkészítés egyik központja NémetotSzág., Kiállításunk egy függoleges hÚ1:ozásúzongorát mutat be (4), melyet a kortársak szellemes újításnak tartottak, mert solliI kevesebb helyet igényel~ mint a korábbi" vízszmtesen állított példányok
III
KIÁLLÍTOTT BÚTOROK 1. Íróasztal, Joseph Danhauser (?), Bécs, 1830 körül 2. ÜVegesszekrény (vitrin), Joseph Danhauser (?), Bécs, 1830-35körül 3. frószekrény (secretaiIe), Észak-Németország,1825-1830körül 4. Függoleges húrozású, ún. zsiráfzongora, Conrad Heubeck, Erlangen, Németország,1820 körül Lámpák: Kovácsoltvas, magyar, 20. század eleje "
/
A VItrinb en: f Bécsi ezüst és porcelán tárgyak a 19. század elso felébol
27. terem
2.
3.
1.
4.
MAGYAR KÉSO
BIEDERMEIER
28. TEREM A korszak legismertebb mestere volt az 1824-60 között aktív pesti Steindl Ferenc. 1832-ben o is közremuködött a pesti Vigadó bútorainak készítésében. 1837-ben a terézvárosi Király utcában nyitotta' meg új muhelyét és üzletét Széchenyi István gróf ajánlatára., 1837-42 között az elso magyar gozhajók berendezésén is dolgozott Rendszeresen részt vett és díjakat nyert a pesti Iparmú kiállitásokon.
./
,
/ //
Bútorait olykor nega.tív sablonnal késZÍtett tusfestéses jeJzésse1lá.ttael.A negyven.es években az intarzia szerepe lépett elotérbe. A feltehetoleg muhelyében készült ruhaszekrényünk (i) ajtóbetétlapjának hullámosan tagolt kerete már a ))neobarokk" felé mutat Mint e szekrény esetében is) a bútorok fumí:rozásilioz mind rajzosabb e:rezetúfaanyagat vá1isztott. Egy pesti ke:reskedo család hagyatékából SZ~1'TTI~7.ó üIógamitfu:a bontása és rakott dísze is már barokkos gazdagságot mutat (4). A rocaille-os faragással díszített, Steindl szignójával ellátott vitrin (6) már a Magyarországon ),neobarokk))-naknevezett, a biedenneie:rból a historizmusba való átmeneti stílus jegyeitmutatja. A változatos
~
a. faerezet
dekoratív
ha.tásán
építo, jellegzetes rajzú
intarziával díszített, elegáns pesti biedenneie:r bútorokat általában Steindl nevével szokták kapcsolatba hozni :Mindazonáltal a. korszakban Pesten és Budán több, Steindléhez hasonló nagyságú muhely is volt A ha.rmin~ években még muködó Vogel ,)gyár))-onkívül több segédet tartott a budai Volfart Ágoston, a te:rézvá:rosiPalládi Ferenc és a.vízivárosi Ehoffer János muhelye.
A gótikábankibontakozó céhesasifalosmúvesség - mint kiállításunkis - a biedermeierkorral !ifezodik be. A mindenütt
19. sZázad második felében a bútormuvészet kézmuves korszakát, nem
és aZ°1f.7ta~ de a gépek korszaka követte.
/ //
rn ,',
1
G
'iS, o.,.'
1
5
L-
0
I
KIÁLLíTOTT BÚTOROK 1. Egyajtósszekrény, SteindlFerenc, Pest, 1840-50köriiI 2. Keret tükör lappal, magyar, 1845 körül 3. Kézimunka asztal, Magyarország,1845-50körül 4. Ül6gamitúra (2 db kanapé, 3 db karosszék, 2 db mt.asszék), Steindl Ferenc, Pest, 1845-50körül 5. Asztal, Steindl Ferenc, Pest, 1845-50körül 6.Üveges szela"ény (vitrin), Steindl Ferenc, Pest, 1850körül, jeIzett 7. Keret tükör lappal, CoffinKároly és fia, Pest, 1830-40köriil, je1zett 8. Keretóra, Bécs (?), 1850körül
Kályha: 18.századközepe Csillár: 19.századmásodik fele,neogótikusstílusban A falon: Ismeretlenfesto: Biedenneierszobabe1so,1840körül A vitrlnben: Bécsi ezüst és regéci porce1án~
I
a 19. század elso felébol
