A FELSŐOKTATÁS TÉRBELI SZERKEZETE
Híves Tamás Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – PTE BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola
Előadás tartalma
Áttekintés a felsőoktatásban résztvevők és a jelentkezők és felvettek számáról, Jelentkezés és felvétel területi egyenetlenségei, Jelentkezés és a 20-29 éves korcsoport arányának kistérségi szintű bemutatása, Felsőoktatás térbeli szerkezete, Felsőfokú végzettséggel rendelkezők területi aránya és a rendelkezésre álló képzési helyek közötti összefüggés,
Módszer
Területi kutatás, Társadalmi folyamatok térbeli megjelenítése térképek segítségével, Területi egységekhez kötött statisztikai adatok, Kistérségi és intézményi statisztikai adatok feldolgozása,
Adatok
Oktatási évkönyvek Statisztikai évkönyvek KSH népszámlálás EMMI intézményi statisztikák TeIR, EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft Felvi.hu
Általános tendenciák •
Expanzió - kilencvenes évek egyik látványos oktatási folyamata, korábban merev tervutasításos rendszer irányította, a lakossági igények kevéssé vette figyelembe,
•
A felsőoktatás rendszer nyitottabbá vált,
•
Népesség iskolázottsága erőteljesen növekszik, mind többen vesznek rész az oktatásban, ugrásszerűen nőtt a diplomával rendelkezők száma, 1990=10,7%, 2001=10,6%, 2005=14,7
•
Centralizál, központokhoz kötött, székhelye valamelyik nagyváros => nem egyformán hozzáférhető,
•
Lakóhely közelében hozzáférhető képzés növeli a képzés iránti igényeket
•
Növekedésnek területileg és társadalmilag jelentős különbségei vannak
•
Megmaradtak a korábbi társadalmi és területi különbségek, amelyek a zárt felsőoktatást jellemezték,
•
Előadásomban a társadalmi esélyeket területi szempontból vizsgálom,
Felsőoktatásban tanulók létszáma 1949-2012
90-es években a felsőoktatás erőteljes expanziója, 1973-1990:100 ezer körüli, 2005: 424 ezer 2000-es évek közepére telítődött, expanzió leállt oktatáspolitikai döntések hatásai, nem demográfiai okok
Jelentkezés a felsőoktatásba (összes jelentkezés) 2001-2012
Két időpontban a jelentkezők erőteljesebben csökkentek, Nem demográfiai okok, az oktatáspolitikai döntések következménye, Tandíj lehetősége, keretszámok Középiskolai nyelvi előkészítő évfolyamok bevezetése, Finanszírozott képzések struktúrájának változása – költségtérítéses forma növekedése
Jelentkezők és felvettek aránya (összes jelentkezés) 75,0
70,0
65,0
60,0 támogatott költségtérítéses
55,0
50,0
45,0
40,0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2001-ben államilag finanszírozott képzésre a jelentkezőknek kevesebb, mint a fele jutott be, míg költségtérítésesre kétharmada, A jelentkezők számának radikális visszaesése miatt a legnagyobb arányban 2008-ban jutottak be államilag finanszírozott helyekre, ekkor a jelentkezők közel kétharmada sikeres felvételi vizsgát tett (65%) Azóta csökken ez az arány, jelenleg 55% az államilag finanszírozott és a 49% költségtérítéses helyeknél a felvételi arány
A társadalmi mutatók egy-egy térségnek az iskolázás szempontjából releváns jellemzői:
A lakosság iskolázottságának jellemző szintje,
A lakosság foglalkoztatásának szerkezete,
A munkanélküliség aránya,
A demográfiai helyzet, azaz a fiatal korcsoportok részesedése,
A ruralitás vagy urbanitás, az aprófalvas, a nagyfalvas vagy a városias településszerkezet,
A mutatók egymással is összefüggésben vannak, egymás hatását gyengítik vagy erősítik,
- Csak az első helyen jelentkezők, - Minden finanszírozási forma, - Minden munkarend,
Jelentkezők kistérségenként lakóhelye szerint Két sáv: észak-északnyugati dél-délkeleti szétválás. Dunántúl nyugati és északi kistérségeiben magas, 60% körüli az arány, ami azt mutatja, hogy a jelentkezők jól mérték fel a lehetőségeiket és legtöbben az első helyre megjelölt képzésre nyertek felvételt Dél-Alföldön kevésbé jól találkozott az igény a lehetőséggel
Fehér foltok rurális térségek, Debrecentől délre: helyben működő középiskola jobban felkészíti vagy orientálja a tanulóit, A másik lehetséges ok, hogy viszonylag kevesen jelentkeznek felsőoktatásba, de ők a legjobb tanulók, Pest megye kettős viselkedése,
A jelentkezők lakhely szerinti megoszlása/korcsoport, Igen jelentősek a területi különbségek, legmagasabb Budakeszi kistérségben (45%), legalacsonyabb Bodrogközi kistérségben (15%). Ez a különbség kiugróan magas és az alapvető oka a társadalom térbeli egyenlőtlensége, Egyértelműen kirajzolódnak a hátrányos helyzetű kistérségek, az eltéréseknek helyi okai lehetnek, - Pl. a térségben hagyománnyal rendelkező felső-, vagy középfokú oktatási intézmény működik.
Jól látszanak a regionális egyetemek fiatalságok bevonzó hatásai, Feltételezhetően a legtöbben a helyi regionális felsőoktatási központba. A pécsi egyetem elsősorban a pécsiekre van nagyobb vonzerővel, míg a környező kistérségekből sokkal kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba (Pécs 38%, Sellye 17%). Szeged környéki kistérségekből viszont sokkal többen jelentkeztek, kiegyenlítettebb az arány. Szegedhez képest Debrecen helyzete ezzel ellentétes, Pécshez hasonlítható. Miskolc kistérsége pedig Szegedhez hasonlóan nem ugrik ki jelentősen a jelentkezők arányát tekintve a környezetéből. Pest megye e mutató tekintetében is két részre szakadt. Budapesttől északra és nyugatra fekvőre és az alföldi részre.
Csak magyarországi képzési helyek
47 településen, 68 intézményben folyt felsőoktatás 2012-ben, Budapest túlsúly (44%), Dunántúl kiegyenlítettebb kínálat <-> Alföld
25 éven felüli népességből felsőfokú végzettséggel rendelkezik 2001-ben és a felsőoktatási intézménnyel rendelkező települések,2011
2001-es népszámlálás, Hálózat és az iskolázottság
Az iskolázott lakosság megoszlásában legnagyobb különbségek a felsőfokon végzettek körében mutathatók ki, Ez az iskolázottsági szint az, amely az elmúlt években a legdinamikusabban növekedett, Nagyobb városok, egyetemi központok, legmagasabb: Bp. és az agglomeráció 20-24%, Legalacsonyabb: Letenye, Sarkad, Sellye, Mórahalom 4-4,2% (6x-os különbség) Legkevesebb diplomással rendelkező kistérségek leginkább a rurális, az elmaradottabb, illetve szegényebb térségekben találhatók,
25 éven felüli népességből felsőfokú végzettséggel rendelkezik 2001-ben és a felsőoktatási intézménnyel rendelkező települések,2011
2001-es népszámlálás, Hálózat és az iskolázottság
Dunántúlon „rásimul” a hálózat, diplomások magas aránya azt jelzi, hogy a lakosság igényli a jó képzési kínálatot, Tiszától keletre elterülő régió ellátatlansága: a diplomások alacsony aránya és a ritka szövésű felsőoktatási hálózat jellemzi ezt a területet,
Összegzés
Kínálat befolyásolja a keresletet: ott várhatók a nagyobb és a jobb minőségű oktatásra irányuló igények, ahol helyben van, vagy jól megközelíthető az iskolahálózat,
Különösen a hátrányos helyzetű családok küldik el nehezen gyermekeiket a távoli intézménybe, érzékenyek a térbeli elhelyezkedésre, míg az iskolázás funkcióit jól ismerő értelmiségi családok inkább vállalják a nagyobb ráfordítást gyermekeik számukra kívánatosnak tetsző iskolázására
A felsőfokú továbbtanulási igények (jelentkezések) és realizálásuk területi szerkezetét vizsgálva olyan társadalmi eredetű egyenlőtlenségek mutatkoznak, amelyek egyaránt összefüggésbe hozhatók az adott térségek gazdasági fejlettségével és a felsőoktatás területi szerkezetével,
A tudásalapú társadalom kialakulásának és működésének olyan felsőoktatási szerkezet és hálózat felel meg, amely “laposan” simul az ország településszerkezetéhez, és nem teremt indokolatlan lakóhelyi esélyegyenlőtlenséget
Felsőoktatási intézmények településformáló funkciója
A régiókat, a nagyobb térségekben a felsőoktatás szerepe igen erős a helyi kultúrák reprodukciójában, ez pedig lényeges eleme a modern Európa egészséges fejlődésének.
A városias települések és térségek urbanizációs szintjét nagyban befolyásolja, hogy milyen az ott elérhető iskolakínálat, képzési szerkezet.
Az oktatási intézmények munkahelyet is jelentenek többé vagy kevésbé nagy számú, de a közösségek életében jelentős szerepet játszó személynek, a helyi értelmiségnek is.
Jelenlétük nélkül a helyi társadalom szerkezete torzul, csonkává válik.
Az oktatási intézmények részei a lokális kultúrájának, önképének, tehát szimbolikus jelentőségük legalább olyan erős, mint a racionális, ez a regionális oktatáskutatás egyik fő mondanivalója, amit iskolákra fordítandó források (energia, pénz) mérlegelésével kapcsolatban is érdemes figyelembe venni.
Köszönöm a figyelmet
Híves Tamás
[email protected],
[email protected] 2013. február
