A fejezet elolvasása után a következı kérdésekre fog választ kapni:

15. FEJEZET Pályázati dokumentáció, külsı pályázatírók igénybevétele

A megnyíló pályázati lehetıségek új dimenziókat jelentenek mind technikai értelemben, mind elveiket tekintve. A hangsúly a mőködtetést biztosító fejlesztések irányából eltolódik az innovatív, gazdaságélénkítést eredményezı beruházások irányába. Ahhoz azonban, hogy ezeket a pénzforrásokat a pályázók elnyerjék, nagyon szigorú feltételrendszernek kell megfelelniük. Az EU elvárásainak megfelelı pályázatok elkészítése nem egyszerő feladat, a pályázatok kidolgozottságával és megalapozottságával szembeni elvárások magasak, a támogatási források elköltésének ellenırzése is szigorú. A pályázónak rendkívüli alapossággal kell ismernie a pályázati kiírásokat, de ezen felül tisztában kell lennie az EU által megkívánt eljárásrenddel, és idejében fel kell ismernie azokat a kockázati faktorokat, amelyek ezen összetett pályázati feltételrendszer legnehezebb pontjait jelentik. A projektkiválasztást követıen kezdıdik a pályázatírás szakasza, amelyben a pályázónak részletesen meg kell ismernie a pályázati kiírást és döntést kell hoznia arról is, hogy saját maga vagy külsı szakértı segítségével készíti el a pályázatát. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a jelen fejezet, mely bevezetıül szolgál a következı, „Pályázatok elkészítése” c. fejezethez. A fejezet elolvasása után a következı kérdésekre fog választ kapni: •

Hogy kapcsolódik egymáshoz az ország fejlesztési terve, az operatív programok, az akcióterv és a pályázati kiírás?

•

Honnan lehet információt szerezni a pályázati lehetıségekrıl?

• Milyen egy jó pályázati kiírás? • Ki készíti el a pályázati kiírást? • Milyen eljárással történik a projektek kiválasztása? • Mi minısül nagyprojektnek? • Mi minısül kiemelt projektnek? • Hogy történik a kiemelt és nagy projektek kiválasztása? • Mit jelent a kétfordulós pályázat?

367

• Mit jelent az egyfordulós pályázat? • Mit jelent a pályázati kiírás felfüggesztése? • Mit tartalmaz a pályázati kiírás? • Mit tartalmaz a pályázati felhívás? • Mit tartalmaz a pályázati útmutató? • Mit tartalmaz a projekt adatlap? • Milyen egyéb információk állnak még rendelkezésre a pályázat elkészítéséhez? • Általában milyen dokumentumokat kell a pályázatokhoz csatolni? • Magunk írjunk pályázatot, vagy forduljunk szakértıhöz? • Mit vegyünk figyelembe külsı pályázatíró alkalmazásánál?

368

Hogy kapcsolódik egymáshoz az ország fejlesztési terve, az operatív programok, az akcióterv és a pályázati kiírás? Az EU tagállamok nemzetállami vagy regionális szintő fejlesztési terveket készítenek, amelyek a támogatások felhasználásnak céljait határozzák meg alapos helyzetelemzés alapján.

Ez Magyarországon az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely stratégiai

iránymutatást határoz meg. Ezt az iránymutatást ágazati vagy területi szintre az egyes operatív programok bontják le, és – az adott ágazatra vagy területre vonatkozó részletes helyzetelemzés alapján – határozzák meg az adott operatív program fıbb céljait és várt eredményeit. Az akciótervek mindezen programokat pontosítják és kisebb idıegységre (hazánkban most két évre) bontják le, így határozza meg a közvetlen elıttünk álló feladatokat, egyben lehetıséget adva arra, hogy rugalmasan módosítani, pontosítani lehessen a programok megvalósításának eszközeit. A pályázati kiírások fıbb vonalai már megjelennek mind az operatív programban, mind a részletesebb akciótervben. A pályázati kiírásokban megjelennek az ÚMFT és az adott OP fıbb célkitőzései, és részletesen azok a feltételek, amilyen projektek megvalósulását várják el e célkitőzések megvalósítása érdekében. Az 1. és 2. számú függelékben ezt a célrendszert mutatjuk be a TÁMOP és a KEOP esetében. Honnan lehet információt szerezni a pályázati lehetıségekrıl? Az ország fejlesztési terve, ezen belül az egyes operatív program és az akciótervek is közzétételre kerülnek már a tervezési fázisban, és a partnerség elve alapján ezeket a dokumentumokat bárki véleményezheti. Ez a társadalmi egyeztetési folyamat lehetıséget ad arra, hogy a potenciális pályázók még a pályázati kiírások megjelenése elıtt információt szerezzenek a várható pályázati lehetıségekrıl, sıt meg is kezdhetik az elıkészületeket a célokhoz illeszkedı projektjeik megvalósításához.

Ugyanezen a honlapon mőködik az a

pályázatkeresı rendszer (információ a pályázóknak – pályázati keresı) , amely segítséget ad a pályázónak, hogy - jogi formája szerint - a tervezett projekt típusa (fejlesztési cél) - a támogatási forma - a beadási határidı szerint lekérdezze, hogy milyen pályázati lehetıségei vannak.

369

A nemzeti fejlesztési terv dokumentumai, az operatív programok, akciótervek és a pályázati kiírások mindegyike megtalálható a www.nfu.gov.hu honlapon. Ugyancsak itt követhetık nyomon a pályázati rendszer mőködésével kapcsolatos statisztikai adatok, mint az egyes programokban a beérkezett, elbírált és jóváhagyott projektek száma, fıbb pénzügyi mutatói. Az általános tudnivalók, mint a közbeszerzésre, a projekt adatlap kitöltésére vonatkozó útmutatók, a projekt adatlap elektronikus kitöltésére vonatkozó útmutatók és a támogatási szerzıdés mintája is megtekinthetı.

Milyen egy jó pályázati kiírás? Az Uniós csatlakozás kezdete óta nem csak a pályázatok, hanem a pályázati kiírások is jelentıs fejlıdésen mentek keresztül, amelyben hasznosításra kerültek a 2004-2006 évi pályázati rendszer tapasztalatai. A pályázati kiírás akkor megfelelı, ha az - értelemszerően jól leképezve az operatív programban és az akciótervben meghatározott célkitőzéseket • minden lehetséges pályázó, minden érdeklıdı számára elérhetı, • pontosan meghatározza a lehetséges pályázók körét, • nem túlzottan terjengıs és kerüli az általánosságokat, • egyértelmően és világosan tartalmazza az elvárásokat és a lehetıségeket, • nem igényel speciális ismereteket (pl. jogi végzettség stb.) a pályázati adatlap tartalmának megértése, • van kitöltési útmutató, • megadja az értékelési szempontokat és az elvárt eredményeket, • van megjelölve kapcsolattartó személy a kiíró részérıl, • hivatkozik a kapcsolódó hazai és EU jogszabályra, azokat feltünteti, szükség szerint kivonatolva a fontosabb elıírásokat, • egyértelmően meghatározott benne a pályázat beadás ideje és módja, • megadja a pályázatok értékelésére vonatkozó tervezett ütemtervet (beérkezés, bírálat, kiértesítés, szerzıdéskötés tervezett idıtartama), • bemutatja a támogatási szerzıdés tervezetét.

370

Ki készíti el a pályázati kiírást? Az operatív programok, az akcióterv és a pályázati kiírás elkészítése több szereplı együttes munkáját jelenti. A Kormány • dönt a Nemzeti Fejlesztési Terv és az operatív programok tartalmára és azok módosítására vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról; • jóváhagyja az akcióterveket és azok módosításait, A Fejlesztéspolitikai Irányító Testület • állást foglal a Kormány számára az operatív programokról, • összehangolja az NFT, a Nemzeti Akció Program, a Fenntartható Fejlıdés és a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Terv stratégiai tervezésével kapcsolatos feladatokat; • véleményezi az operatív programokat; • véleményezi az akciótervek, pályázatok elkészítésének, kiemelt projektek azonosításának és elıkészítésének módszertanát és a fejlesztéspolitikai célokkal való összhangját; • véleményezi az akcióterveket; • véleményezi a pályázatok tartalmát és a pályázatok mechanizmusát. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata az Nemzeti Fejlesztési Terv tervezésének, programozásának, értékelésének és megvalósításának összehangolása, az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációja. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egységes, minden operatív programot lefedı Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati ügyfélszolgálatot alakít ki és mőködtet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek az operatív programok megvalósításával kapcsolatos irányító hatósági feladatai különösen: • az operatív programok, akciótervek és kapcsolódó dokumentumok kidolgozásának koordinálása, az akciótervekre vonatkozó - a miniszter(ek)

371

véleményét is bemutató - elıterjesztés elkészítése a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület, illetve a Kormány részére; • a pályázati kiírások és támogatási szerzıdés minták, valamint az ezen mintáktól eltérı egyedi támogatási szerzıdések jóváhagyása. A miniszter feladata a szakmai felelısségébe tartozó operatív program vagy prioritástengely és akcióterv szakmai kidolgozásában való részvétel, ennek során a Kormány szakpolitikájának érvényesítése. A miniszter javaslatot tesz az akcióterv tartalmára, valamint módosítását kezdeményezi a közremőködı szervezetek bevonásával és részt vesz a pályázati kiírások kidolgozásában. A

közremőködı

szervezet

egy-egy

operatív

program

megvalósítása

érdekében, szakmai szempontok szerint kiválasztott szervezet, melynek feladata a pályázati rendszer operatív lebonyolítása. Egy operatív programhoz több közremőködı szerezet is tartozhat. Az Irányító hatóság irányítja tevékenységüket és határozza meg a döntési jogkörüket. A feladatok ellátására szerzıdés jön létre, és díjazásukat az elért teljesítmény alapján kapják. A közremőködı szervezet • részt vesz az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része kidolgozásában, illetve módosításában; • részt vesz az akcióterv kidolgozásában, illetve módosításában; • az akcióterv alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinációja és felügyelete mellett és a minisztérium bevonásával elkészíti a pályázati kiírás és támogatási szerzıdés minta tervezetét, és a közzététel tervezett idıpontja elıtt legalább 30 nappal jóváhagyás céljából megküldi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a projekt adatlapot, az útmutatót és a támogatási szerzıdés tervezetét. Milyen eljárással történik a projektek kiválasztása? A projektek kiválasztása minden támogatási konstrukció esetében a következı eljárások egyike szerint történhet:

372

•

nagyprojekt;

•

kiemelt projekt;

•

kétfordulós pályázat;

•

egyfordulós pályázat.

Mi minısül nagyprojektnek? Nagyprojektnek minısül az EU szabályozása szerint •

amelynek összköltsége meghaladja az 50 millió - a környezetvédelem területén a 25 millió - eurót,

•

amely mőszaki-gazdasági szempontból nem bontható önálló részekre,

•

amelyet az operatív program vagy - amennyiben a projekt megvalósítására az operatív program tervezését követıen születik javaslat - az akcióterv tartalmaz.

Mi minısül kiemelt projektnek? Kiemelt projekt •

a Kormány által egyedileg, pályáztatás nélkül jóváhagyott projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz;

•

a projektgazda költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban lévı szervezet, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház.

Hogy történik a kiemelt és nagy projektek kiválasztása? Kiemelt projektnek, illetve nagyprojektnek az akciótervben történı elızetes nevesítésére javaslatot tehet az érintett miniszter, az érintett regionális fejlesztési tanács, vagy az NFÜ. A nevesítésre javaslatot tevı szervezet, illetve testület elızetesen meg kell hogy gyızıdjön arról, hogy a javasolt kiemelt projekt, illetve nagyprojekt •

megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz;

•

egyértelmő, mérhetı és elérhetı célokkal rendelkezik;

•

költséghatékony;

•

megfelelıen elıkészített, így gyors megvalósításának feltételei biztosítottak.

Az NFÜ felkéri az érintett minisztereket és regionális fejlesztési tanácsokat, hogy – a felkérés kézhezvételétıl számított 30 napon belül - véleményezzék azokat a kiemelt projekteket, illetve nagyprojekteket, amelyek elızetes nevesítésére nem maguk tettek javaslatot. Az NFÜ a kapott véleményeket, valamint a javasolt kiemelt projektek, illetve nagyprojektek tartalmi módosítására tett javaslatokat bemutatja az akciótervre vonatkozó elıterjesztésben.

373

A kiemelt projekt, illetve nagyprojekt elızetes nevesítése nem jelent garanciát a projekt támogatására. Mit jelent a kétfordulós pályázat? A kétfordulós pályázatos projektkiválasztási eljárás során elıször elızetes projekt javaslat, majd - amennyiben az alapján indokolt a projekt javaslat részletes kidolgozása - részletes projekt javaslat kerül benyújtásra. Kétfordulós pályázat feltételei: •

a projektgazda költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban lévı szervezet, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház,

•

a támogatási konstrukció keretében adott évben támogatandó projektek várható száma nem több mint 25,

•

az egyes projektek támogatási igénye meghaladja a 250 millió forintot,

•

a projektek fejlesztéséhez a közremőködı szervezet - a projekt javaslat kidolgozására nem kiterjedı - ingyenes szakmai iránymutatást ad,

•

a projekt kiválasztás idıigénye nem veszélyezteti a program határidık szerinti megvalósítását.

Mit jelent az egyfordulós pályázat? Az egyfordulós pályázatos projekt kiválasztási eljárás során kizárólag részletes projekt javaslat kerül benyújtásra; Egyfordulós a pályázati eljárás, ha nem állnak fenn a nagyprojekt, a kiemelt projekt vagy a kétfordulós pályázat feltételei. Mit jelent a pályázati kiírás felfüggesztése? Folyamatos

elbírálás

esetén

amennyiben

a

támogatásra

rendelkezésre

álló

kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése elıre jelezhetı, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a benyújtási határidı elıtt a benyújtás lehetıségét felfüggeszti. A felfüggesztés – a jogszabályok betartását illetve a támogatási konstrukció céljait veszélyeztetı esetektıl eltekintve – legkorábban a közzétételt követı 3. napon léphet hatályba. A közremőködı szervezet beérkezési sorrendben értékeli a felfüggesztés hatályba lépésének idıpontja elıtt beérkezett projekt javaslatokat. A benyújtási lehetıség a felhívás a

374

kormányzati internetes portálon való közzétételétıl számított 30. nap elıtt nem függeszthetı fel.

Mit tartalmaz a pályázati kiírás? A kiírás tartalmazza -

a támogatási konstrukció akcióterv szerinti, de annál részletesebb bemutatását, a pályázati felhívást;

-

a projekt javaslat elkészítéséhez összeállított útmutatót;

-

a projekt adatlapot;

-

a támogatási szerzıdés tervezetét.

A pályázati kiírások felépítése közel azonos az egyes kiírások esetében. Mit tartalmaz a pályázati felhívás? A pályázati felhívás megfogalmazza - a pályázattal elérni tervezett fı célkitőzéseket, - azt, hogy ki és mire pályázhat, - mi a pályázás módja. A felhívás általános tartalma:

A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS Alapvetı cél Rendelkezésre álló forrás

B. PÁLYÁZÓK KÖRE Jogi forma Méret

C. PÁLYÁZAT TARTALMA Támogatható tevékenységek köre Projekt területi korlátozása

375

D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK Támogatás formája Támogatás mértéke Támogatás összege

E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje

Mit tartalmaz a pályázati útmutató? A pályázati útmutató tartalmazza különösen a következıket: -

a projekt adatlaphoz csatolandó mellékletek listáját;

-

az elszámolható költségek ismertetését;

-

a projekt javaslat benyújtásának módját, helyét és határidejét;

-

a projekt kiválasztás és megvalósítás eljárásrendjét, különösen a közremőködı szervezet a projekt javaslat benyújtását követı tevékenységeit és ezek határidıit, a hiánypótlás szabályait, a részletes pontozásos szempontrendszert, a panasztétel lehetıségét, valamint a biztosítékokra vonatkozó szabályokat;

-

további részletes információk elérhetıségét.

-

amely magában foglalja a felhívást és a projekt adatlapot, de részletesen tartalmazza pályázati feltételeket és elıírásokat. A pályázati útmutató általános felépítése: A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. Alapvetı cél és háttér információ A2. Részcélok A3. Rendelkezésre álló forrás A4. Támogatható pályázatok várható száma

376

B. PÁLYÁZÓK KÖRE B1. Jogi forma B2. Méret. B3. Székhely B4. Iparág B5. Típus/karakter B6. Egyéb kizáró okok

C. A PÁLYÁZAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre C2. Nem támogatható tevékenységek köre C3. Elszámolható költségek köre C4. Nem elszámolható költségek köre C5. Illeszkedési elıírás (regionális, helyi tervekhez C6. Projekt iparági korlátozása C7. Projekt területi korlátozása C8. A projekt megkezdése C9. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végsı határideje C10. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban

D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK D1. Támogatás formája D2. Támogatás mértéke D3. Támogatás összege D4. Az önrész összetétele D5. Egyéb pénzügyi eszközök D6. Biztosítékok köre D7. Egyéb feltételek

377

E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK E1. Elızetes monitoring mutatók

F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK F1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje F3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend F5. Panaszkezelés F6. Vonatkozó jogszabályok listája F7. Fogalomjegyzék

Mit tartalmaz a projekt adatlap? A projekt adatlap kötött formátumú nyomtatvány, amelyet a pályázónak ki kell töltenie. Általánosan a projekt adatlap szolgál a pályázó és tervezett projektjének bemutatására. A pályázati adatlapok egységes szerkezetben készülnek, de az egyes pályázati kiírások sajátosságait tükrözik. Ennek szemléltetésére a mellékletben bemutatjuk két pályázati adatlap szerkezetét, egy GOP és egy TÁMOP kiíráshoz kapcsolódóan. Az összehasonlításból kitőnik, hogy a példában a TÁMOP normatív támogatás, tehát ha a teljességi és jogosultsági kritériumoknak megfelel a projekt, úgy az támogatásban részesül, míg a GOP esetében azért tartalmaz több információt, mert ott nem normatív a támogatás, a rendelkezésre álló információk mérlegelése alapján születik meg majd a döntés. A projekt adatlapot a projektgazda elektronikus formában nyújtja be. Amennyiben a projekt adatlap elektronikus aláírással nem hitelesíthetı, a projekt adatlapot a projekt gazda papír alapon is benyújtja. A kétféle módon benyújtott projekt adatlapban mutatkozó eltérés esetén a papír alapú és aláírt projekt adatlap tekintendı hitelesnek,

378

azzal, hogy a papír alapú és az elektronikus formájú projekt adatlap egyezıségérıl a projekt gazda köteles gondoskodni. Milyen egyéb információk állnak még rendelkezésre a pályázat elkészítéséhez? a)

kitöltési útmutató a projekt adatlaphoz: a projekt adatlap szerkezetét követve hívja fel a figyelmet arra, hogy az adatlap egyes pontjaiban milyen jellegő információt vár el a kiíró.

b)

mivel a projekt adatlapot elektronikus kell kitölteni, a pályázati kiírások interneten való közzététel tartalmazza egyben az elektronikus kitöltési útmutatót és a letölthetı kitöltı programot is.

c)

segítség a pályázóknak, hogy szintén interneten elérhetıek további információk is, amelyek segítik a pályázatok elkészítést, így -

magyarázat a KKV értelmezéséhez (a törvényben foglaltak alapján annak magyarázata, hogy ki tartozik a kis- és középvállalkozói, mint több pályázat esetében elfogadható vagy preferált pályázói körbe)

-

esélyegyenlıségi és környezeti fenntarthatósági útmutató;

-

közbeszerzési útmutató;

-

kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségének ismertetése;

-

valamint a pályázat elkészítéséhez általános segédanyagok.

Általában milyen dokumentumokat kell a pályázatokhoz csatolni? A pályázati útmutató tartalmazza a csatolni szükséges mellékletek felsorolását. A projekt adatlap „Nyilatkozatok” része tételesen tartalmazza a nyilatkozatokat, amelyek egy részére magában az adatalapon történı megjelöléssel, aláírással, más részére a mellékletek csatolásával tud nyilatkozatot tenni a pályázó. A szükséges mellékletek a pályázatban leírtak alátámasztására szolgáló dokumentumok, igazolások,. Fontos megjegyezni, hogy kizárólag olyan mellékleteket csatoljunk a pályázathoz, amelyekre a támogató kifejezetten igényt tart. 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósítandó beruházás esetén a projekt adatlaphoz csatolni kell -

a megalapozó tanulmányokat és terveket (megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés, környezeti hatástanulmány, mőszaki tervek); 379

-

egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot;

-

a projekt megvalósításának elindításához szükséges összes hatósági engedély (környezetvédelmi engedély, létesítési engedély) hivatkozási számát, vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentumokat;

-

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti elızetes nyilatkozatát;

-

amennyiben a projekt kedvezményezettje egynél több önkormányzat, a projekt megvalósítására

létrehozott,

a

helyi

önkormányzatok

társulásairól

és

együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkezı társulás, vagy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerint megalakult többcélú kistérségi társulás megállapodását. Kétfordulós pályázat esetében az elsı fordulóban benyújtott dokumentumokat a második

fordulóban nem kell benyújtani, kivéve, ha azok

alapját képezı

jogviszonyokban változás állt be, vagy jogszabályban meghatározott érvényességi ideje lejárt. Magunk írjunk pályázatot, vagy forduljunk szakértıhöz? A szigorú szabályok, a terjedelmes pályázati kiírások és az útmutatók alapján több pályázó érzi úgy, hogy nincs kellıen felkészülve magára a pályázatírásra – ezért hamar felmerül a kérdés, nem lenne-e érdemes hivatásos pályázatíróhoz fordulni. A pályázatírók, pályázati tanácsadók alkalmazása egyáltalán nem szükségszerő; a pályázónak kell mérlegelnie, van-e megfelelı tapasztalata és kapacitása a pályázati dokumentumok elkészítésére, és – amit sokszor figyelmen kívül hagynak – a nyertes projekt esetén szükséges további kötelezettségek elvégzésére. Általánosan a jelenlegi pályázati rendszer lényegesen egyszerőbb, mint a 2004-2006. években volt, így a pályázati dokumentáció elkészítése nem okozhat gondot az önkormányzatnak, ha a projektjét már elıkészítette, megtervezte. Pályázatot a megfelelıen dokumentált projektterv alapján célszerő elkészíteni, gondosan megtervezve a pályázat elkészítését, mint egy önálló projektet, amelynek eredménye a sikeres pályázat.

380

Mit vegyünk figyelembe külsı pályázatíró alkalmazásánál? A projektgazda a saját erıforrásainak, szakmai felkészültségének ismeretében dönthet úgy, hogy a pályázat megírásához külsı segítséget vesz igénybe. A döntést segítendı, az alábbiakban kiemeljük azokat a legfontosabb szempontokat, melyek alapján a külsı pályázatíró kiválasztható. Ne feledje azonban, hogy az itt leírtak önmagukban nem garantálnak semmit, csupán egy szempontrendszert adnak, mely iránymutatásként használható. A) Mindenekelıtt célszerő információt szerezni az adott pályázatíró cégrıl és/vagy személyrıl, tehát kérjük el a vonatkozó referenciákat, és azokat ellenırizzük is le. Érdemes azt is jobban megvizsgálni, hogy kitıl vannak a referenciák, esetleg felvenni a kapcsolatot a referenciát nyújtó szervezettel. Elkérhetjük a cég elmúlt évi pénzügyi beszámolóját is, amelybıl tájékozódni lehet, hogy gazdaságilag mennyire életképes a vállalkozás. Célszerő meggyızıdni a ténylegesen pályázatírást, tanácsadást folytató kollegák végzettségérıl, személyes felkészültségérıl, gyakorlatáról, személyes referenciákról (szakmai önéletrajzok bekérésével). Magyarországon több szervezet is végez pályázatírói, pályázati tanácsadói képzést. Ezek a szervezetek általában akkreditáltatták a képzéseiket, és a sikeres elvégzésérıl bizonyítványt, oklevelet állítanak ki. A személyes felkészültség bizonyítására, ezeket a tanúsítványokat is elkérhetjük. Az akkreditált képzésekrıl a www.nfi.hu honlapon található infromáció, vagy a www.nfh.gov.hu lapon, a SAKK képzések között. B) A döntést nyilván az is befolyásolja, hogy mennyi a pályázatíró díja, és az mikor válik esedékessé. A piacon jelenleg kialakult gyakorlat szerint a pályázatírók fix díjat számolnak fel pályázatonként, és sikeres pályázat esetén az elnyert támogatás százalékában meghatározott sikerdíj is megilleti ıket. Néhány tanács a pályázatíró díjazásával kapcsolatban: -

Gyızıdjünk meg róla, hogy a pályázat elismerhetı, elszámolható költségei között szerepel-e ilyen jogcím, azaz el tudjuk-e számolni a pályázatírás költségét. A fix összegben megállapított pályázatírási díjat esetenként igen, sikerdíjat

381

azonban nem lehet elszámolni az uniós pályázatokból nyert támogatási összegbıl, s így ez nem is lehet része a projekt költségvetésének. -

A pályázatíró cégek jelentısen eltérı árszabása miatt az önkormányzat számára kedvezı ár elérése érdekében javasoljuk több pályázatíró cég megkeresését és versenyeztetését.

-

A megállapodás során feltétlenül vegyük figyelembe, hogy a pályázatíró o vállal-e garanciát a munkájáért, o fix vagy sikerdíjért dolgozik, hajlandó-e kockáztatni, bízik-e a saját munkájának eredményességében, az esetleges sikertelenség esetén hajlandóe kivenni a részét a felmerült költségek megtérítésében, megosztásában (ez utóbbi különösen akkor fontos, ha formai vagy módszertani okból utasítják el a pályázatot) o vállal-e kötbér-fizetési kötelezettséget, ha nem határidıre készíti el, vagy formai illetve módszertani okból utasítják el a pályázatot

C) Amit érdemes még mérlegelni a külsı szakértı bevonása elıtt: • Akár kötünk pályázatíró céggel szerzıdést, akár nem, a munka dandárja a pályázóra marad, mert az adatszolgáltatási kötelezettség címszó alatt neki kell beszállítani azokat az adatokat, amelyekbıl a pályázatíró összerakja a pályázatot. A pályázatíró kérheti például piacelemzés készítését, az önkormányzat erıs és gyenge pontjainak meghatározását. Ennek következtében sok pályázatnál nem is éri meg pályázatírót foglalkoztatni, és nincs is rá szükség. A támogatás logikája nem az, hogy egy pályázatíró réteget finanszírozzon, hanem hogy a projekteket támogassa. Az önkormányzatoknak meg kell tanulniuk a pályázást. A meghirdetett pályázatokat a pályázó saját maga, pályázatírói segítség nélkül, a Pályázati Útmutató alapján is általában ki tudja tölteni és be tudja adni. • Sok szervezet és szakértı foglakozik pályázatírással és pályázati tanácsadással, nehéz kiválasztania közülük a megfelelıt, akik éppen az adott projektre vonatkozó pályázatírásban tapasztalattal rendelkezik.

382

• A pályázatok bírálatánál semmilyen elınyt nem élvez a többi pályázóval szemben az a pályázó, aki a pályázatát külsı szakemberek segítségével készítette el, és az nem is garanciája a sikeres pályázatnak. • A pályázati tanácsadó/pályázatíró feladata, szerepe nem feltétlenül csak a pályázat benyújtásáig tart: célszerő megállapodni vele további szakértıi tevékenységben is, amelynek keretében a projekt megvalósításának idıtartama alatt is rendelkezésre áll, segítséget nyújt • a támogatási szerzıdés feltételeinek tisztázásában, értelmezésében, • a pályázatban írtak és a projekt megvalósítás összhangjának, egyezıségének ellenırzésében, • a projekt elıkészítésében, a projektindítással kapcsolatos tervezési folyamatokban, • a pénzügyi elszámolásban, a helyszíni ellenırzésben, valamint a monitoring adatszolgáltatásban, • a projektmenedzsment feladatok kontrolljában. Ez a „segítség” egyfajta minıségbiztosítást jelent az önkormányzat számára, ha nem rendelkezik kellıen felkészült projektmenedzsmenttel. Az is egy lehetséges megoldás, hogy a pályázati tanácsadó/pályázatíró személlyel vagy szervezettel az önkormányzat megállapodik a projektmenedzsment feladatok teljes körő ellátásában is. 1. számú Függelék: A CSG – ÚMFT – TÁMOP célrendszerének egymásra épülése és megjelenése a pályázati kiírásokban Az alábbiakban a

CSG (Közösségi Stratégiai Iránymutatások a Növekedésért és

Foglalkoztatásért), az

Új Magyarország Fejlesztési Terv, a Társadalmi Megújulás Operatív

Program és a TÁMOP pályázati kiírások célrendszerének egymásra épülését mutatjuk be az alábbiakban a www.nfu.gov.hu honlapon megjelenített ÚMFT és TÁMOP alapján.

383

ÚMFT átfogó cél: a növekedés és a foglalkoztatás bıvítése Az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljainak eléréséhez két, egymást erısítı folyamat együttesen vezet el: 1.) a gazdasági növekedés eredményeként növekszik a munkaerı iránti kereslet is, így új munkahelyek létrejöttével bıvülhet a foglalkoztatás; 2.) ez azonban csak akkor vezet a foglalkoztatás tényleges bıvüléséhez, ha a létrejövı új munkahelyek betöltéséhez megfelelı mennyiségő és minıségő, jól képzett emberi erıforrás áll rendelkezésre. TÁMOP: elsısorban a munkaerıpiac kínálati oldalára irányuló intézkedések, az emberi erıforrások fejlesztése A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) a gazdaság tartós növekedése által generált munkahelyek betöltéséhez szükséges munkaerı-kínálatot kívánja növelni és javítani. Célja, hogy idıben és elegendı mennyiségben rendelkezésre álljon a gazdasági fejlıdéssel párhuzamosan létrejövı új munkahelyek betöltésére alkalmas, megfelelı képzettségő munkaerı. A TÁMOP a hazai munkavállalási korúak munkaerı-piaci részvételének növelését tőzte ki céljául, a foglalkoztathatóság javításán és a munkaerı-piaci környezet alakításán keresztül.

CSG: Közösségi Stratégiai Iránymutatások (a Növekedésért és Foglalkoztatásért) TÁMOP stratégiai cél: munkaerı-piaci részvétel növelésére irányuló stratégia Átfogó cél: A munkaerı-piaci részvétel növelése a humán erıforrás minıségének javításával, vagyis a munkavállalási korúak munkaerı-piaci aktivitásának növelése a humán erıforrás minıségének, foglalkoztathatóságának javításán keresztül.

384

Specifikus cél: • A munkaerı-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása • Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése • A változásokhoz való alkalmazkodás segítése • Az egész életen át tartó tanulás elısegítése • Az egészségi állapot és a munkavégzı-képességjavítása • A társadalmi összetartozás erısítése, az esélyegyenlıség támogatása Prioritások 1.) Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése • A munkába állást segítı szolgáltatások kiterjesztése, minıségének és hatékonyságának javítása • Munkaerı-piaci aktivizálás, megelızés és képzés • Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások 2.) Alkalmazkodóképesség javítása • A képzéshez való hozzáférés segítése • A munkaerı-piaci alkalmazkodást segítı intézményrendszer fejlesztése • A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése 3.) Minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek • A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása • A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és együttmőködések kialakítása • A halmozottan hátrányos helyzető és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlıségük megteremtése a közoktatásban • Az eltérı oktatási igényő csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás 4.) Az emberi erıforrások fejlesztése a minıségi képzés, a kutatás és innováció területén • A felsıoktatás minıségi fejlesztése • Nemzeti Kiválóság Program indítása • A képzés és a kutatás-fejlesztése együttmőködésének erısítése a felsıoktatásban 5.) Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése • Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés • Egészségügyi szolgáltatások szerkezeti átalakításának támogatása • A kiemelt leghátrányosabb helyzető térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása • Beruházás a jövınkbe: gyermek és ifjúsági programok • A halmozottan hátrányos helyzető csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerı-piaci integrációjuk elımozdítása érdekében • A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása

385

• • •

Helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése: aktív állampolgári magatartás ösztönzése, társadalmi szolidaritás erısítése A kulturális tıke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erısítése érdekében A társadalom védekezı képességének javítása közösségi bőnmegelızési programokkal

A program prioritási tengelyei a következık: 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése 2. Alkalmazkodóképesség javítása (munkavállalók és szervezetek gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodásának segítése) 3. Minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 4. Az emberi erıforrások fejlesztése a minıségi képzés, kutatás és innováció területén 5. Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése

386

387

Például:

A 2. prioritás kibontása, és annak megjelenése az egyes pályázati kiírásokban 2. prioritás Az alkalmazkodóképesség javítása • A képzéshez való hozzáférés segítése • A munkaerı-piaci alkalmazkodást segítı intézményrendszer fejlesztése • A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól egyaránt. A változásokhoz való alkalmazkodás elısegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze a képzés. Az alkalmazkodóképességet tágan értelmezve emellett azokat a programokat is támogatja az OP, amelyek a különbözı szervezeteknek (köztük a civil szervezeteknek) és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak megfelelését szolgálják. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5.

Lépj egyet elıre Munkaerı-piaci kulcskompetenciák fejlesztése Munkahelyi képzések támogatása - mikro- és kisvállalkozások Munkahelyi képzések támogatása – ernyıszervezeteken keresztül Munkahelyi képzések támogatása – középvállalatok

2.2.1. A képzés minıségének és tartalmának fejlesztése 2.2.2 Pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése 2.2.3 A szak- és felnıttképzés struktúrájának átalakítása 2.3.1

„Új pálya” program

2.5.1 Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2.5.2 A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása 2.6.1

Az akkreditáció rendszerének kialakítása

3. számú Függelék:

A CSG – ÚMFT – KEOP célrendszerének egymásra épülése és megjelenése a pályázati kiírásokban Az

alábbiakban

a

CSG

(Közösségi

Stratégiai

Iránymutatások

a

Növekedésért

és

Foglalkoztatásért), az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a Környezeti és Energetika Operatív

Program és a KEOP pályázati kiírások célrendszerének egymásra épülését mutatjuk be az alábbiakban a www.nfu.gov.hu honlapon megjelenített ÚMFT és KEOP alapján.

388

ÚMFT átfogó cél: a növekedés és a foglalkoztatás bıvítése Az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljainak eléréséhez két, egymást erısítı folyamat együttesen vezet el: 1.) a gazdasági növekedés eredményeként növekszik a munkaerı iránti kereslet is, így új munkahelyek létrejöttével bıvülhet a foglalkoztatás; 2.) ez azonban csak akkor vezet a foglalkoztatás tényleges bıvüléséhez, ha a létrejövı új munkahelyek betöltéséhez megfelelı mennyiségő és minıségő, jól képzett emberi erıforrás áll rendelkezésre.

A KEOP alapvetı célja A Környezet és Energia Operatív Program alapvetı célja Magyarország fenntartható fejlıdésének elısegítése. A Környezeti és Energetika Operatív Program fejlesztései megalapozzák és elısegítik Magyarország gazdasági versenyképességének erısödését és társadalmi jólétének növekedését. Ezekhez, a fejlesztésekhez kapcsolódva tovább javítható számos termelı és szolgáltató szektor teljesítménye és bıvíthetı a foglalkoztatás. A bennünket körülvevı környezeti és természeti rendszerek megóvása és körültekintı fejlesztése az emberi életminıség javításának egyik alapfeltétele, és egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlıdés meghatározó tényezıje. A Környezet és Energia Operatív Programban megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminıségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történı alkalmazkodását.

A KEOP-ban megfogalmazott specifikus cél • Élhetı környezet megteremtése és fenntartása • Értékvédelem és megırzés • Megelızés, takarékosság, hatékonyság

A KEOP prioritásai 1. Egészséges tiszta települések 1.1 Hulladékgazdálkodás 1.2 Szennyvízkezelés 1.3 Vízbázis-védelem és ivóvízminıség-javítás 2. Vizeink jó kezelése 2.1 Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása

389

2.2 Vizeink mennyiségi és minıségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása 2.3 A VKI végrehajtásának állami intézkedései 3. Természeti értékeink jó kezelése 3.1 Közösségi jelentıségő és védett természeti értékek és területek megırzése, helyreállítása, fejlesztése 3.2 Élıhely-megırzı mezı- és erdıgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) 3.3 Vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklése 3.4 Az erdei iskola hálózat fejlesztése 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése 5. Hatékony energia-felhasználás 5.1 Önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának a korszerősítése 5.2 A távhıellátó-rendszerek korszerősítése 5.3 Vállalkozói területeken megvalósítandó energetikai korszerősítések (ipar, energiaipar, szolgáltatások) 6. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése 6.1 Fenntartható termelés 6.2 Fenntartható fogyasztás elısegítése 6.3 Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések

Közösségi Stratégiai Iránymutatások a Növekedésért és Foglalkoztatásért (CSG) 2007–2013 A Közösségi Stratégiai Iránymutatások környezetügyre vonatkozó iránymutatása (4.1.iránymutatás) szerint a környezetvédelem és a növekedés közötti együttmőködés erısítésével és a hagyományos energiaforrások kevésbé intenzív felhasználásával kell Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából vonzóbbá tenni. 4.1.2. A környezetvédelem és a növekedés közötti együttmőködés erısítése 4.1.3. Válasz a hagyományos energiaforrások intenzív európai felhasználásának kérdésére Például: KEOP 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése kibontása Célok: • Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése • Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése • Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése

390

4.1. Hı- és/vagy villamosenergia-elıállítás támogatása Támogatható tevékenységek köre: a) b) c) d) e) f) g) h)

Biomassza-felhasználás b) Biológiai hulladék alapú biogáz termelés és felhasználás Bio-üzemanyagok (bioetanol) elıállítása Geotermikus energia hasznosítása Hıszivattyús rendszerek telepítése Napenergia hasznosítása Vízenergia-hasznosítása Szélenergia-hasznosítás i) Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfőtı rendszerek kialakítása, korszerősítése j) Megújuló bázisú szilárd tüzelıanyag elıkészítése (pl. pellet, brikett, elıállítás)

4.2. Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Támogatható tevékenységek köre a) Nagykapacitású bioetanol gyártómővek létesítése (80 kt/év feletti kapacitás) b) Közepes kapacitású bioetanol gyártómővek létesítése (30 kt/év - 50 kt/ év kapacitás) c) 3. számú Függelék:

GOP és TÁMOP projekt adatlap tartalmának összehasonlítása GOP projekt adatlap

ESZA projekt adatlap

1. TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓ

1. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A

MEGJELÖLÉSE

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ

2. A PROJEKT ÖSSZEGZİ ADATAI

2. A PROJEKT ÖSSZEGZİ ADATAI

2.1. A projekt címe

2.1. A projekt címe

2.2. A projekt megvalósulásának helyszíne

2.2. A projekt megvalósulásának helyszíne

2.3. A projekt megvalósításának kezdete:

2.3. A projekt megvalósításának kezdete:

2.4. A projekt megvalósításának befejezése:

2.4. A projekt megvalósításának befejezése:

2.5. A projekt elszámolható költségei

2.5. A projekt elszámolható költségei

összesen

összesen

2.6. Az igényelt támogatás összege

2.6. Az igényelt támogatás összege

2.7.. A támogatás mértéke

2.7. A támogatás mértéke

391

2.8. Kérjük adjon rövid összefoglalást a projektrıl 3. A PÁLYÁZÓ ADATAI

3. A PÁLYÁZÓ ADATAI

3.1. A pályázó teljes neve:

3.1. A pályázó teljes neve:

3.2. KSH Gazdálkodási formakód:

3.2. Gazdálkodási formakód

3.3. Adószám

3.3. Adószám:

3.4. Statisztikai szám:

3.4. Statisztikai szám:

3.5. Cégbírósági bejegyzés/ bírósági

3.5. Cégbírósági bejegyzés száma/bírósági

nyilvántartásba vétel/vállalkozói igazolvány

nyilvántartásba vétel/vállalkozói igazolvány

száma:

száma:

3.6. Alapítás idıpontja

3.6. Alapítás idıpontja (alapító okirat kelte, önkormányzat esetén alakuló ülés idıpontja):

3.7. Minısítési kód:

3.7. Minısítési kód:

3.8. Fıtevékenység TEÁOR száma és

3.8. Fıtevékenység TEÁOR száma és

megnevezése

3 Megnevezése

3.9. Fejlesztendı tevékenység TEÁOR

3.9. Fejlesztendı tevékenység TEÁOR

száma és megnevezése

száma és megnevezése

3.10. A pályázó székhelye:

3.10. A pályázó székhelye:

3.11. A pályázó fióktelepe: 3.12. A pályázó postacíme

3.11. A pályázó postacíme

3.13. A pályázó hivatalos

3.12. A pályázó hivatalos

képviselıjének/képviselıinek (vezetıje,

képviselıjének/képviselıinek (vezetıje,

aláírója) adatai

aláírója) adatai

3.14. Kapcsolattartó személy (projekt

3.13. Kapcsolattartó személy (projekt

menedzser) adatai

menedzser) adatai

3.15. Ipari park megnevezése: 3.16. Gazdálkodási adatok 3.17. A pályázatkészítı adatai (amennyiben a pályázatot nem a pályázó készítette, hanem külsı céget bízott meg ezzel) 392

3.18./A A pályázó vagy tulajdonos magánszemély más vállalkozásban fennálló tulajdonlása 3.18./B A pályázó tulajdonosai 4. A PÁLYÁZÓ BEMUTATÁSA 4.1.A jelenlegi helyzet bemutatása 5. A PÁLYÁZÓ EGYÉB PROJEKTJEI 5.1. Sorolja fel az elmúlt öt évben állami

4. Sorolja fel az elmúlt öt évben állami

támogatásból megvalósított projekteket

támogatásból megvalósított projekteket.

6. A PROJEKT RÉSZLETES

5. A projekt tervezett tevékenységei

BEMUTATÁSA 6.1. Kérjük, fejtse ki a fejlesztés/projekt indokoltságát 6.2. Jelölje meg, hogy a pályázat melyik célterületre irányul! ( 6.3. Mutassa be a fejlesztés részletes szakmai tartalmát. 6.4. Mutassa be a projekt tevékenységek szerinti ütemezését 6.5. A projekt költségvetése

6. A projekt költségvetése

6.5.1 Elszámolható költségek

6.1. Elszámolható költségek

6.5.2. Elszámolható költségek és

6.1.1 Elszámolható költségek és

tevékenységek

tevékenységek

6.5.3. A támogatható tevékenységek

6.1.2 A támogatható tevékenységek

ütemezése

ütemezése

6.6. – Források

6.1.3. – Források

6.7. Amennyiben a pályázó a saját forráson felül egyéb támogatást vesz igénybe, az egyéb támogatások támogatástartalma, és azokhoz kapcsolódóan a projekt támogatásintenzitása

393

6.8. Számszerősíthetı eredmények

7. A projekt számszerősíthetı eredményei

7. Tájékoztatási követelmények

8. Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen tevékenységeket terveznek a nyilvánosság és a tájékoztatás biztosítása érdekében, hogyan fogják biztosítani, hogy a projekt eredményei szélesebb körben is ismertté váljanak (jelölje be a tervezett tevékenységet)

8. Fenntarthatóság 9. Esélyegyenlıség érvényesülése 10. Környezeti fenntarthatóság Nyilatkozatok

394

Nyilatkozatok

15.1. Kapcsolódó jogszabályok

217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás mőködési rendjérıl (Ámr.) 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenırzési rendszerek kialakításáról szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013 idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól 255/2006. (XII. 8.) Korm. Rendelet a 2007-2013 programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetı szabályairól és felelıs intézményeirıl 104/2007. (V. 9.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról szóló 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról

395

A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, a Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl

A Tanács 1999. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl

A Bizottság 2006. december 8-i 1828/2006/EK rendelete a 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1080/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl.

396

15.2. Internetes elérhetıségek Pályázati útmutatók a www.nfu.gov.hu honlapon

•

Segítség a beruházási projektek költség-haszon elemzéséhez (Strukturális Alap ERFA, Kohéziós Alap és ISPA),

•

Útmutató a beruházási projektek költség-haszon elemzéséhez,

•

Útmutató az EU alapokból támogatásban részesülık áfa-megítéléséhez,

•

•

Útmutató az EU alapokból támogatásban részesülık (melléklet), 65 kbyte, pdf formátum

áfa-megítéléséhez

Esélyegyenlıségi útmutató pályázók és értékelık részére,

Közbeszerzésre vonatkozó útmutatók: •

Útmutató a kedvezményezettek részére a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokból megvalósított közbeszerzésekre vonatkozó szabályokról,

•

Útmutató a kedvezményezettek részére a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokból megvalósított közbeszerzésekre vonatkozó szabályokról (függelék),

•

Útmutató a kedvezményezettek részére a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokból megvalósított közbeszerzésekre vonatkozó szabályokról (Meghívásos eljárás formanyomtatványai ),

•

Útmutató a kedvezményezettek részére a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokból megvalósított közbeszerzésekre vonatkozó szabályokról (Nyílt eljárás formanyomtatványai),

•

Útmutató a kedvezményezettek részére a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokból megvalósított közbeszerzésekre vonatkozó szabályokról (Tárgyalásos eljárás formanyomtatványai),

Környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos útmutatók: •

A turizmussal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan,

• •

Részletes melléklet - turizmussal kapcsolatos intézkedések, Az agrár- és vidékfejlesztést ösztönzı intézkedésekre vonatkozóan, o

Részletes melléklet - agrár- és vidékfejlesztést ösztönzı intézkedések,

•

Az infrastrukturális és közlekedésfejlesztési típusú intézkedésekre vonatkozóan,

•

Részletes melléklet - infrastrukturális és közlekedésfejlesztési típusú intézkedések 397

•

Az ipari, vállalkozásfejlesztési típusú intézkedésekre vonatkozóan,

• •

Részletes melléklet - ipari, vállalkozásfejlesztési típusú intézkedések, A humán fejlesztés típusú intézkedésekre vonatkozóan,

• •

Részletes melléklet - Humán jellegő fejlesztések, A környezetvédelmi, környezet-orientált intézkedésekre vonatkozóan, o

•

Részletes melléklet - környezetvédelmi, környezet-orientált intézkedések,

A Nemzeti Fejlesztési Terv arculati útmutatója

398

15.3. Felhasznált irodalom, módszertani útmutatók:

DAMJANOVICH K. – VÖRÖS A. (2003): Pályázati kisokos, Projekttervezés és pályázatkészítés dióhéjban, Nemzeti Fejlesztési Hivatal - Tempus Közalapítvány, Budapest, 2003. GKM

Multiplikátor

Program:

http://www.gkm.hu/dokk/main/gkm/kiseskozepv/

kkv_multipl/multipl_tudnivalok.html MATRA Projekt fejlesztı tréning tananyaga, Tempus Közalapítvány, Budapest, 2003. Vállalkozásfejlesztési

Tanácsadó

Intézet:

http://www.european.hu/subpages/

magyar/palyazati_folyamat.htm Városkutatás, Metropolitan Research Institute: www.mri.hu/ajanlat_eu_palyazat.htm

399

15.3. Intézmények, internetes elérhetıségek

Európai Uniós Pályázati Szakértık Szövetsége: www.uniospalyazat.com Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: www.gkm.hu Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: www.mkik.hu Nemzeti Fejlesztési Hivatal: www.nfh.hu

400