A FEJEZET BEMUTATÁSA
A XIX. Uniós fejlesztések fejezet az Európai Unió kohéziós politikájának megvalósítását biztosító pénzügyi források Magyarországnak allokált előirányzatait, tovább egyéb nemzetközi programok forrásait tartalmazza. A fejezet felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke látja el. A fejezet igazgatási szerve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség), amely az Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Az Ügynökséget a Kormány a 130/2006. (VI. 15.) rendelettel hozta létre a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítására. Az Ügynökség elnökének tevékenységét az Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter irányítja.
A FEJEZET 2008. ÉVI TÁMOGATÁSI ELŐIRÁNYZATAINAK LEVEZETÉSE
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat (új miniszteri struktúrának megfelelően) Szerkezeti változások jogcímenként - államháztartási tartalék elvonása, - Fejezetek közötti feladat átadás-átvételhez kapcsolódó átrendezések
Támogatás (millió Ft) 129 116,9
241
54 680,5 - 1 788,3 - 192,6
- Fejezetek közötti feladat átadás-átvételhez kapcsolódó átrendezések (KIOP-ból Azbeszt projekt KVVM-nek ) - egyszeri feladat kivétele (2007-től induló EU nagyberuházások és komplex fejlesztések előkészítése) - Uniós támogatások központi kezelése
- 3 342,1
Szintrehozás (tört évi előirányzatok éves szintre való kiegészítése)
- 12,8
Többletek (feladatonkénti, jogcímenkénti felsorolása) - KEOP derogációs projektek kamattámogatása 2008. évi javasolt előirányzat
Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
- 215,4
59 302,9
500,0 500,0 184 284,6
241
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG A Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2004. január 1-jén alakult, 2004-ben a Miniszterelnökség fejezetbe (EU Integráció alfejezet), 2005. január 1-től az EU integráció fejezetbe sorolt központi hivatal. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (továbbiakban: Ügynökség) a Nemzeti Fejlesztési Hivatal bázisán, annak általános jogutódjaként a 130/2006 (VI.24) Kormány rendelet hozta létre. 2006. július 1-jével a jogelőd Nemzeti Fejlesztési Hivatal szervezeti egységein túl az Ügynökség keretein belül folytatta tevékenységét a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól átvett KIOP Irányító Hatóság és GVOP Irányító Hatóság, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól átvett HEFOP Irányító Hatóság, valamint az Országos Területfejlesztési Hivataltól átvett ROP Irányító Hatóság, EU Pályázati Információs Központ valamint Strukturális Alap Képző Központ. Az Ügynökség a Kormány irányítása alatt álló, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot vezető miniszter felügyelete alá tartozó, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű költségvetési szerv. A Kormány az Ügynökséget a hosszú és középtávú fejlesztési tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges tevékenység végzésére és más kormányzati szervek ilyen tevékenységének koordinálására hozta létre.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség intézményi költségvetése 2004. május 1-től tartalmazza a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység (KPSZE), mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv működési forrásait is. A KPSZE feladatait a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európai Bizottság által 1998. december 17-én aláírt és 2002. április 19-én kihirdetett a “Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység létrehozásáról szóló Együttműködési Megállapodás” határozza meg részletesen. Eszerint a KPSZE a Phare intézményfejlesztési programok, valamint az Európai Unióval egyeztetett egyéb programok közbeszerzési, szerződéskötési, nyilvántartási és pénzügyi adminisztrációs feladatait látja el.
19/1 A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉSE A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. évi támogatási előirányzatának levezetése:
Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
Támogatás (millió Ft)
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Egyéb szerkezeti változások jogcímenként 2007. évi igazgatási jellegű szervekre vonatkozó intézkedések számított hatásának bázisba építése 2008. évi javasolt előirányzat
2 599,0 -12,8
241 0
-12,8
0
2 586,2
241
Az Ügynökség az intézményi támogatási keret terhére 241 fő határozatlan státuszt finanszíroz. (ebből: 203 fő köztisztviselő, 27 fő közalkalmazott, 11 fő munkavállaló). Az Ügynökség 2008. évre jóváhagyott létszáma nem tartalmazza az uniós forrásból finanszírozott köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók számát. A közalkalmazottak a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység állományában vannak. Az Intézményi költségvetés 2008. évi eredeti előirányzatai: millió Ft
Kiadás:
Bevétel 2 612,8
Támogatás 26,6
2 586,2
A 2008. évi költségvetési keretszámok a tervezési köriratban megadott irányelvek, valamint a szerkezeti változásokhoz kapcsolódó kapacitásbővítés eredőjeként kerültek kialakításra.
19/2 UNIÓS FEJLESZTÉSEK FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZAT 19/2/1 I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 19/2/1/1 Regionális Operatív Program (ROP) A Regionális Operatív Programban megfogalmazott átfogó cél a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. Ez egy olyan fejlesztés-politikai irányt határoz meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe. Ez jelenti egyrészt a meghatározó centrumok, térségközpontok gazdasági fejlesztését, másrészt a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, illetve a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztését egyaránt. A kitűzött célok négy prioritás mentén valósulnak meg, melyek a térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése, a humánerőforrásfejlesztés regionális dimenziójának erősítése, a turisztikai potenciál erősítése a régiókban, valamint a többi OP-ban is megtalálható technikai segítségnyújtás. 19/2/1/1/1 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése Az előirányzat célja •
• • • • • • • •
Négy- és ötszámjegyű, valamint az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati bekötő és összekötő utak felújítása, továbbá a települések (különösen a zsáktelepülések) megközelíthetőségét javító, hiányzó útszakaszok kiépítése; Ipari területekhez vezető utak építése és felújítása; A turisztikai vonzerők elérését segítő utak építése és minőségének javítása, a “Turisztikai vonzerők fejlesztése” intézkedéssel összhangban; A helyi tömegközlekedés szolgáltatásai minőségének és infrastrukturális feltételeinek javítása; város-rehabilitáció; az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Az oktatás minőségének és hatékonyságának növelése, valamint az informatikai technológiák elterjedésének támogatása az általános iskolákban; Az esélyegyenlőség biztosítása és az integrált nevelés-oktatás elősegítése; Az óvodai férőhelyek bővítése.
Végső kedvezményezettek • • • • •
Helyi önkormányzatok, azok intézményei és társulásaik Központi költségvetési szervek és intézményei Közhasznú társaságok, egyesületek, alapítványok, komponensnél) Óvodák Alapfokú nevelési-oktatási intézmények
közalapítványok
(csak
a
3.
Célcsoport • • •
Lakosság, vállalkozások és egyéb szervezetek az akcióterületen és a környező területeken. Hátrányos helyzetű kistérségekben élő gyerekek, főleg romák. Sajátos nevelési igényű tanulók.
A 2008. év az I. NFT megvalósításának utolsó éve. Az előirányzatból a programperiódus alatt finanszírozott 248 db projektből 45 db projekt zárása húzódik át 2008-ra. Ezen projektek pénzügyi zárásához szükséges fedezet van betervezve a költségvetésben. 19/2/1/1/2 A Humán erőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése Az előirányzat célja • • • • • • •
A helyi területi közigazgatás és a területfejlesztés intézményi rendszerének kapacitásépítése; A helyi közigazgatás és a civil szervezetek közötti együttműködés elősegítése; A foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, helyi foglalkoztatási stratégiák, paktumok kialakítása; Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése új munkahelyek teremtésével a harmadik szektorban (szociális gazdaság); A munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a magasan képzett fiatal diplomások a régiókban való megtartása érdekében Megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő biztosítása a szakemberhiánnyal küzdő kulcsfontosságú ágazatokban; A turisztikai vállalkozások sikeres működésének elősegítése humán kapacitásaik fejlesztésével.
Végső kedvezményezettek • • • • • • • • • • • • • • •
Magyar Közigazgatási Intézet Megyei Közigazgatási Hivatalok Fővárosi Közigazgatási Hivatal VÁTI Kht. Regionális Fejlesztési Ügynökségek Balaton Integrációs Kht. Alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyesületek és egyéb nonprofit szervezetek Önkormányzatok és önkormányzati társulások Megyei Munkaügyi Központok Kereskedelmi és Ipar Kamarák, Agrárkamarák Munkaadói és munkavállalói szervezetek Kistérségi Fejlesztési Tanácsok Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi és Iparkamarák
Célcsoport • • • • • • • •
• • • • • • •
Helyi területi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők Kistérségi ügynökségek alkalmazottai Kistérségi menedzserek Vidékfejlesztési menedzserek Kistérségi megbízottak Megyei Területfejlesztési Ügynökségek munkatársai Regionális Fejlesztési Ügynökségek munkatársai Civil szervezetek által delegált szakemberek, munkatársak, különös tekintettel a regionális fejlesztésben érintett, valamint a horizontális témákhoz kötődő tevékenységet ellátó civil szervezetekre (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok) Önkormányzatok választott testületeinek tagjai Önkormányzati intézmények vezető beosztású alkalmazottai, továbbá az irányításuk alá tartozó és általuk kijelölt alkalmazottak Állami (költségvetési) intézmények vezető beosztású alkalmazottai (közalkalmazottak) továbbá az irányításuk alá tartozó és általuk kijelölt alkalmazottak, amennyiben tevékenységüket igazoltan helyi szinten fejtik ki Terület- és településfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati tulajdonú közhasznú társaságok alkalmazottai Kereskedelmi és Iparkamarák alkalmazottai Vállalkozásfejlesztési alapítványok munkatársai Kis és középvállalkozások munkavállalói.
A 2008. év az I. NFT megvalósításának utolsó éve. Az előirányzatból a programperiódus alatt finanszírozott 174 db projektből 98 db projekt zárása húzódik át 2008-ra. Ezen projektek pénzügyi zárásához szükséges fedezet van betervezve a költségvetésben. 19/2/1/1/3 A turisztikai potenciál erősítése a régiókban Az előirányzat célja •
• • • • • •
A turizmus fejlesztése céljából olyan, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek; Az idegenforgalmi vonzerők regionális koncentráltságának csökkentése; Az intézkedés keretében támogatott vonzerőkhöz kapcsolódó marketing tevékenységek elősegítése; A kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, valamint új szálláshelyek létesítése a vonzerők közelében; A szálláshelyek környezetbarát üzemeltetése; Munkahelyteremtés; A turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások bővítése;
Végső kedvezményezettek • • • •
Helyi önkormányzatok és intézményeik; Központi költségvetési szervek és intézményei; Non-profit szervezetek (közhasznú társaságok, alapítványok, egyházak, egyesületek, valamint egyéb jogi személyiségű non-profit szervezetek); Gazdasági társaságok.
Célcsoport • •
Turisták és helyi lakosság, helyi közösségek Turisztikai vállalkozások.
A 2008. év az I. NFT megvalósításának utolsó éve. Az előirányzatból a programperiódus alatt finanszírozott 141 db projektből 42 db projekt zárása húzódik át 2008-ra. Ezen projektek pénzügyi zárásához szükséges fedezet van betervezve a költségvetésben. millió Ft
Kiadás: 13 193,0
Bevétel 6 089,3
Támogatás 7 103,7
a
4 620,9
3 903,8
717,1
19/2/1/1/2 A Humán erőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése
4 331,2
3 494,9
836,3
19/2/1/1/1 Térségi környezet fejlesztése 19/2/1/1/3 régiókban
A
ROP infrastruktúra
turisztikai
potenciál
és
település
erősítése
19/2/1/1/4 ROP Technikai segítségnyújtás Az előirányzatból finanszírozott feladatok: 1. ROP végrehajtásához kapcsolódó menedzsment- és monitoring tevékenységek támogatása • • • • •
A ROP megfelelő és hatékony megvalósításának elősegítése; A ROP hatékony monitoring tevékenységéhez való támogatás nyújtása; A programvégrehajtás minőségének és hatásának maximalizálása; A partnerség elvének maximális érvényesítése a ROP megvalósításának nyomon követése során; Az átláthatóság biztosítása a közösségi és a hazai költségvetési források felhasználása során.
2. ROP nyilvánosságának biztosítása, a Program eredmények hatékonyságának növelése • • • • • • • •
A ROP számára megfelelő kommunikációs csatornák biztosítása; A potenciális kedvezményezettek átlátható és széles körű tájékoztatása a fejlesztési források igénybevételének lehetőségeiről; A Strukturális Alapok és a nemzeti regionális politika közötti koherencia erősítése; A ROP megvalósításához kapcsolódó értékelési tevékenységek támogatása; A Program megvalósításához szükséges emberi erőforrás fejlesztése és támogatása; Megfelelő minőségű projektek tervezéséhez szükséges tapasztalatok összegyűjtése; A Strukturális Alapok hatékony felhasználását előmozdító kutatási munkák és tanulmányok készítésének biztosítása; A ROP intézkedések sajátosságait figyelembe vevő integrált informatikai rendszer adaptálása.
Végső kedvezményezettek a ROP Irányító Hatóság és a ROP Közreműködő Szervezetek. A 2008. év az I. NFT megvalósításának utolsó éve. A 2008. évi költségvetésben a jelenleg futó és következő évre áthúzódó TA projektek várható kifizetései vannak bekalkulálva. millió Ft
ROP 19/2/1/4 ROP
Kiadás: 1 745,7
Bevétel 1 058,5
Támogatás 687,2
19/2/1/2 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 19/2/1/2/1 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban A prioritás intézkedései a mezőgazdasági, az erdőgazdasági és a halászati termék-előállítás versenyképességét kívánják növelni. Az igénybe vehető támogatások a termelési költségeket csökkentő beruházásokra, az állattartó telepek rekonstrukciójára, az új szervezeti struktúrához igazodó telepek kialakítására, de különösen a viszonylag rövid idő alatt eredményt hozó gépvásárlásokra, a termék-minőséget javító technológiák, termelési eljárások bevezetésére, magas teljesítőképességű biológiai alapok termelésbe vonására ösztönöznek. A mezőgazdasági termelés korszerűsítésére, valamint a termelés humán feltételeinek javítására irányuló intézkedések hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés és élelmiszerfeldolgozás versenyképességének javítását szolgáló cél teljesítéséhez. A prioritás céljait megvalósító intézkedések a következők: • mezőgazdasági beruházások támogatása • a halászati ágazat strukturális támogatása • fiatal gazdálkodók induló támogatása • szakmai továbbképzés és átképzés támogatása
19/2/1/2/2 Élelmiszer-gazdaság modernizálása Az intézkedés célkitűzése a mezőgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés infrastruktúrájának fejlesztése, a termékek minőségének emelése és konkrét piaci igényeket kielégítő, illetve új piaci lehetőségeket kihasználó termékek előállítása. Az intézkedés keretein belül azok a fejlesztések részesülnek támogatásban, melyek a fenti célok közül legalább egyet teljesítenek. Az intézkedés alapvetően a feldolgozás korszerűsítésére irányul, amely magában foglalja a technikai-technológiai, a környezetvédelmi, az élelmiszerhigiéniai fejlesztéseket, valamint a termékek minőségi, innovatív fejlesztését, a változó piaci igényekhez igazodó termékválaszték szélesítését. Támogatásban részesülnek továbbá a feldolgozáshoz ill. a különböző kereskedelmi csatornákhoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó informatikai és logisztikai rendszerek fejlesztései. 19/2/1/2/3 Vidéki térségek fejlesztése A prioritás legfőbb célja a vidék felzárkózásának elősegítése. Ezen belül célunk csökkenteni a vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányokat, javítani a vidéki lakosság életminőségét, életfeltételeit, jövedelmi helyzetét, és ez által megelőzni, mérsékelni a kistelepülések elnéptelenedését, elöregedését, a humán potenciál további romlását, a gazdaság jobb infrastrukturális ellátottságú (városi) térségekbe áramlását, a vidék tájelemeinek és arculatának további erózióját. A prioritás céljait megvalósító intézkedések a következők: • A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése; • A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése; • Falufejlesztés- és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme,,megőrzése • LEADER+ intézkedés
19/2/1/2/4 AVOP Technikai segítségnyújtás A prioritáson belül egy intézkedés található, amely az AVOP mindhárom prioritásához kapcsolódó valamennyi intézkedés és tevékenység megvalósítása során felmerülő technikai segítségnyújtással összefüggő igények kielégítését szolgálja. Jelen intézkedés célja az, hogy segítse a Program irányítását, végrehajtását, folyamatos nyomonkövetését és ellenőrzését. Az intézkedés az alábbi fő célkitűzések megvalósításához járul hozzá: • •
•
a Program folyamatos nyomon-követésének és értékelésének támogatása (beleértve a tanulmányokat, workshop-okat és szemináriumokat); a segítségnyújtás és a program tevékenységei előkészítésének, kiválasztásának, értékelésének és nyomon-követésének támogatása (beleértve az auditot és a helyszíni ellenőrzéseket, a környezet védelmét és fejlesztését a környezetvédelmi kritériumok alkalmazásával, az egyenlőtlenségek kiküszöbölésének előmozdítását, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség elősegítését); információnyújtás, a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása a Programmal kapcsolatban, összhangban a 1159/2000 EK Rendelet előírásaival
millió Ft
AVOP 19/2/1/2/1 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban 19/2/1/2/2 Élelmiszergazdaság modernizálása 19/2/1/2/3 Vidéki térségek fejlesztése 19/2/1/2/4 AVOP technikai segítségnyújtás
Kiadás:
Bevétel
Támogatás
5 017,3
636,2
4 381,1
1 786,1
778,7
1 007,4
7 235,5
4 537,2
2 698,3
9,8
7,3
2,5
19/2/1/3 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A GVOP öt területen támogat gazdaságfejlesztési tevékenységet: Az első terület a beruházás-ösztönzés, amely korszerű technológiájú termelő-kapacitások kiépítését, kelet-közép-európai vagy európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati központok magyarországi kialakítását, integrátor vállalatok, ipari parkok, innovációs és technológiai transzferközpontok, logisztikai központok beruházásait, fejlesztését és a proaktív beruházás-ösztönzési szolgáltatásokat támogatja. A második prioritás a kis- és közepes méretű vállalkozások (KKV) fejlesztését célozza, melynek keretein belül a KKV-k technológiai korszerűsítése, a működésükhöz szükséges alap- és emelt színtű információkat nyújtó tanácsadás, a vállalkozások közötti együttműködés elősegítése kap támogatást. A harmadik prioritás a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet hivatott segíteni, ezen belül a korszerű, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményező alkalmazott kutatások és technológiai fejlesztések, valamint a közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának és a vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése támogatható A negyedik prioritás az információs társadalom és gazdaság fejlesztése, amely az elektronikus gazdaság és kereskedelem, az információs iparág, az elektronikus közigazgatás fejlesztését és a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítését támogatja. Az ötödik és egyben legutolsó terület a – többi OP-hoz hasonlóan – a technikai segítségnyújtást tartalmazza. millió Ft
GVOP 19/2/1/3/1 Beruházás-ösztönzés 19/2/1/3/2 Kis- és középvállalkozások fejlesztése 19/2/1/3/3 Információs társadalom és gazdaságfejlesztés 19/2/1/3/4 Kutatás-fejlesztés, innováció
Kiadás: 1 000 3 924,9 5 477,9 926,9
Bevétel 285,3 1 125,5 1 735,2 297,9
Támogatás 714,7 2 799,4 3 742,7 629,0
19/2/1/3/1 Beruházás-ösztönzés A „Beruházás-ösztönzés a működőtőke vonzása illetve a vállalkozások letelepedésének ösztönzése céljából” megnevezésű prioritás támogatja a közepes és nagyobb vállalati beruházásokat. A támogatás célja a versenyképesség növelése mellett új munkahelyek létesítése, valamint az országon belüli regionális különbségek mérséklése. Az előirányzaton belül alintézkedésenként elkülönül az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése, az ipari infrastruktúra fejlesztése, illetve a pro-aktív beruházásösztönzési tanácsadás. Az előirányzat célcsoportjai: belföldi székhelyű és bejegyzett gazdasági társaságok, szövetkezetek, közhasznú társaságok, egyéni vállalkozók valamint helyi önkormányzatok. 2008-ban sor kerül az előirányzathoz tartozó pályázatok szakmai és pénzügyi zárására, végső pénzügyi kifizetésre, ehhez kapcsolódóan a záró helyszíni ellenőrzésekre. A lezárt projektek folyamatosan projekt fenntartási jelentést szolgáltatnak a pályáztatásban résztvevő hivatalok számára. 19/2/1/3/2 Kis- és Középvállalkozások fejlesztése A prioritás a vállalkozásoknak az Unió belső piacán való érvényesülését hivatott szolgálni. Támogatja a vállalkozások modernizációját, a minőségbiztosítási, környezetirányítási, modern vállalatirányítási rendszerekhez való hozzáférését, valamint együttműködésüket annak érdekében, hogy a közös fellépésükben rejlő előnyöket kihasználhassák. Az előirányzaton belül alintézkedésenként elkülönül a Kis- és Középvállalkozások műszaki- és technológiai hátterének fejlesztése, vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése illetve az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban. Az előirányzat célcsoportjai: belföldi székhelyű és bejegyzett gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyesületek valamint vállalkozói érdekvédelmi szervezetek. 2008-ban sor kerül az előirányzathoz tartozó pályázatok szakmai és pénzügyi zárására, végső pénzügyi kifizetésre, ehhez kapcsolódóan a záró helyszíni ellenőrzésekre. A lezárt projektek folyamatosan projekt fenntartási jelentést szolgáltatnak a pályáztatásban résztvevő hivatalok számára. 19/2/1/3/3 Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés A prioritás célja, hogy a kis- és középvállalkozások számára is megnyíljon a lehetőség a korszerű üzleti informatikai megoldások használatára, a termelés, a működés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazására. Az előirányzaton belül az alábbi komponensek különülnek el: e-gazdaság fejlesztése, ekereskedelem ösztönzése, információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése, e-közigazgatás fejlesztése, a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése.
Az előirányzat célcsoportjai: a belföldi székhelyű, távközlési szolgáltatási engedéllyel rendelkező vagy bejelentett távközlési szolgáltatók, önálló jogi személyiséggel bíró önkormányzati, együttműködési társulások, önkormányzatok, termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások, kereskedelmi szervezetek és kamarák, non-profit szervezetek, közhasznú adatbázisokat kezelő állami és non-profit intézmények (kivéve önkormányzatok és szervezeteik), közgyűjtemények és közszolgáltatók valamint egyéni vállalkozók. 2008-ban sor kerül az előirányzathoz tartozó pályázatok szakmai és pénzügyi zárására, végső pénzügyi kifizetésre, ehhez kapcsolódóan a záró helyszíni ellenőrzésekre. A lezárt projektek folyamatosan projekt fenntartási jelentést szolgáltatnak a pályáztatásban résztvevő hivatalok számára.
19/2/1/3/4 Kutatás-fejlesztés, innováció A prioritás célja a gazdasági versenyképességet szolgáló alkalmazott kutatások és technológiafejlesztések támogatása, amelyek korszerűbb, magasabb értéket képviselő, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik. Elősegíti a vállalati és kutatási szféra által konzorciumban végrehajtott kutatási projekteket. Az intézkedés célkitűzései közé tartozik a hazai K+F tevékenység versenyképességének közvetett javítása egyrészt a közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek által végzett K+F tevékenység hatékonyságának növelése, műszerrel való ellátottságuk javítása, kutatási infrastruktúrájuk fejlesztése segítségével, másrészt az üzleti és a közszféra tudományos és technológiai kapcsolatainak erősítése révén. További cél a vállalati szektor versenyképességének fejlesztése a vállalati kutatásfejlesztési potenciál fejlesztésén és az innovatív, technológiaintenzív tevékenységeken keresztül. Az előirányzat célcsoportjai: belföldi székhelyű jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli vállalkozás, költségvetési szerv és intézménye, jogi személyiségű, kutatási tevékenységet folytató non-profit szervezet, vagy ezekből a K+F projekt megvalósítására létrejött társulás valamint természetes személy, aki „spin-off” vállalkozás létrehozását támogató intézményi nyilatkozattal rendelkezik 2008-ban sor kerül az előirányzathoz tartozó pályázatok szakmai és pénzügyi zárására, végső pénzügyi kifizetésre, ehhez kapcsolódóan a záró helyszíni ellenőrzésekre. A lezárt projektek folyamatosan projekt fenntartási jelentést szolgáltatnak a pályáztatásban résztvevő hivatalok számára. 19/2/1/3/5 GVOP Technikai segítségnyújtás A GVOP 5. Technikai segítségnyújtás intézkedésének célja a GVOP intézkedéseinek megvalósításához szükséges tervező, programozó, irányító, monitorozó és ellenőrző tevékenységek magas szakmai színvonalú, hatékony és átlátható végzésének elősegítése, valamint a közösségi és nemzeti politikák és a horizontális elvek érvényesülésének biztosítása.
Az előirányzat célcsoportja a GVOP lebonyolításában részt vevő intézményrendszer. millió Ft
Technikai Segítségnyújtás 19/2/1/2 GVOP
Kiadás: 1 175,0
Bevétel 381,4
Támogatás 793,6
19/2/1/4 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Az Európai Unióba való szerves integrálódásunk elősegítése érdekében olyan integrált közlekedési rendszer kiépítése a cél, amely a személy- és áruszállítási igények magas színvonalú kielégítésével és szolgáltatásaival gazdaságélénkítő hatást fejt ki. 19/2/1/4/1 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése előirányzat támogatja a főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztését, amely a 11,5 tonnás tengelyterhelés elérése mellett elkerülő és tehermentesítő utak építését, és a főúthálózat kapacitásának növelését segítik elő. A környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése keretében az elővárosi közösségi közlekedés, valamint intermodális központok közlekedési kapcsolatainak fejlesztése valósul meg. 19/2/1/4/2 Környezetvédelem - Energetika A Környezetvédelem-Energetika előirányzat keretében az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését szolgáló programok kerülnek támogatásra 19/2/1/4/3 Környezetvédelem A Környezetvédelem előirányzatból támogatott programok fejlesztési irányai az ivóvízminőség javítása, a szennyvízelvezetés- és tisztítás fejlesztése, az állati hulladék és az egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése, a környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében, a természetvédelem és a Tisza-völgyi árvízvédelem, valamint a levegőszennyezés és a zajterhelés csökkentése. 19/2/1/4/4 KIOP Technikai segítségnyújtás A KIOP Technikai segítségnyújtás keretében finanszírozható tevékenységek két fő csoportja: • menedzsment, végrehajtás, monitoring és ellenőrzés; • egyéb tevékenységek, melyek hozzájárulnak a program hatékony végrehajtásához (pl. tájékoztatás, nyilvánosság, tanulmányok, képzések, értékelések, illetve a menedzsment, monitoring és értékelési informatikai rendszer fejlesztése).
millió Ft
KIOP 19/2/1/4/1 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 19/2/1/4/2 Környezetvédelem-Energetika 19/2/1/4/3 Környezetvédelem 19/2/1/4/4 KIOP TA
Kiadás: 9 247,1 395,1 2 015,4 1279,8
Bevétel 8 942,6 276,6 1 524,5 895,9
Támogatás 304,5 118,5 490,9 383,9
19/2/1/5 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 19/2/1/5/1 segítésére
Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés
A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem prioritás keretében a munkaerőpiacra való belépés segítésével olyan kezdeményezések részesülnek támogatásban, amelyek a hátrányos helyzetű emberek munkaesélyeinek növelésére, munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésük elősegítésére törekednek. Kiemelt célja a romák foglalkoztathatóságának javítása. 19/2/1/5/5 Egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodó-képesség támogatása Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség fejlesztésének célja az oktatás és a képzés különböző szintjeinek és formáinak fejlesztése, az iskolai előkészítőtől kezdve az alap- és középfokú oktatáson, a szakképzésen és a felsőoktatáson át a felnőttképzésig. Cél, hogy az oktatás felkészítse a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, megalapozza későbbi képzéseiket, segítse a vállalkozói ismeretek elsajátítását, továbbá annak érdekében, hogy a képzés alkalmazkodjon a gazdaság igényeihez. 19/2/1/5/10 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése olyan tevékenységeket támogat, melyek hozzájárulnak az emberek élet- és munkaesélyeinek javításához az oktatási, a szociális és az egészségügyi szolgáltatások minőségének javításához, az ellátás térségek közötti különbségeinek csökkentéséhez, a mindenki számára egyenlő hozzáférés elősegítéséhez infrastrukturális fejlesztések révén. 19/2/1/5/13 Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása Az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása keretében elsődleges célként az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hatékonyabb működésének, továbbá aktív munkaerő-piaci programjainak támogatása, valamint a nők munkaesélyeinek növelése jelenik meg.
millió Ft
HEFOP Kiadás: 19/2/1/5/1 Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a 6 723,1 munkaerőpiacra való belépés segítésér 19/2/1/5/5 Egész életen át tartó tanulás támogatása és 17 000,7 az alkalmazkodó-képesség támogatása 19/2/1/5/10 Az oktatási, szociális és egészségügyi 8 492,4 infrastruktúra fejlesztése 19/2/1/5/13 Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása 1 382,6
Bevétel
Támogatás
4 798,0
1 925,1
13 701,2
3 299,5
5 997,3
2 495,1
708
674,6
19/2/1/5/15 HEFOP Technikai segítségnyújtás A Technikai Segítségnyújtás hozzájárul a végrehajtáshoz kapcsolódó menedzsment- és koordinációs tevékenységek erősítéséhez, a program abszorpciós kapacitásának növeléséhez, a példaértékű tapasztalatok hasznosításához. A Technikai Segítségnyújtás prioritás fedezetet nyújt a projekt-előkészítési, monitoring, értékelési és ellenőrzési, valamint a megfelelő nyilvánosságot biztosító és kommunikációs tevékenységek költségeire az intézkedések szabályszerű megvalósítása érdekében. A Technikai Segítségnyújtás keretében támogatható tevékenységek két csoportba sorolhatók: • menedzsment, végrehajtás, monitoring és ellenőrzés; • minden egyéb, a program hatékony végrehajtásához hozzájáruló tevékenység, különösen a tájékoztatás és a megfelelő nyilvánosság biztosítása, tanulmányok és értékelések készítése, illetve a menedzsment- és monitoring IT rendszerének fejlesztése Tevékenységek kedvezményezettjei az Irányító Hatóság, ESZA Kht., OKM TI, és Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet - Strukturális Alapok Programiroda. millió Ft
Technikai Segítségnyújtás 19/2/1/5 HEFOP
Kiadás: 2 094,6
Bevétel 1 259,5
Támogatás 835,1
19/2/1/6 KTK technikai segítségnyújtás Az Európai Uniós az uniós támogatások felhasználásához és az uniós programok, projektek eredményes tervezéséhez és lebonyolításához ún. technikai segítségnyújtás forrást biztosít. A technikai segítségnyújtás intézkedései az I. NFT operatív programjainak végrehajtásához kapcsolódó irányító, értékelő, monitoring és ellenőrző tevékenységek magas szakmai színvonalú, hatékony és átlátható végzéséhez, valamint az intézményfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek, tapasztalatcserék elősegítéséhez nyújtanak támogatást.
Ebbe a körbe tartoznak a programvégrehajtáshoz szükséges koordinációs és ellenőrzési rendszerek fejlesztési tevékenységei, a tájékoztatási és a nyilvánossággal kapcsolatos egyéb feladatok, valamint azon tevékenységek, melyek biztosítják a közösségi és nemzeti politikák és elvek érvényesülését. A KTK technikai segítségnyújtás célja a Közösségi Támogatási Keret (KTK) sikeres végrehajtását támogató kommunikációs, képzési tevékenységek finanszírozása; a széleskörű nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító tájékoztatási és képzési tevékenységek, továbbá a Strukturális Alapok nyilvánossági követelményeit tartalmazó 1159/2000-es Tanácsi Rendelet végrehajtásához kapcsolódó intézkedések finanszírozása. A partnerség elvének megfelelően a nem kormányzati szereplőknek az EU támogatások teljes folyamatába történő bevonását biztosítani kell. A KTK hatékony és eredményes működésének támogatása továbbképzéseken, hazai és tagállami szakértők megbízásán, tagállamok hasonló szervezeteivel folyatott szakmai tapasztalatcseréken keresztül valósul meg. A technikai segítségnyújtás forrásból kell biztosítani az Operatív Programonként és a KTK átfogó szintjén működő monitoring bizottságok, illetve albizottságainak működtetését is. millió Ft
Technikai Segítségnyújtás 19/2/1/6 KTK
Kiadás: 487,0
Bevétel 365,2
Támogatás 121,8
19/2/2 KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK 19/2/2/1 Az INTERREG Közösségi kezdeményezés programjai 19/2/2/1/1 INTERREG IIIA HU-SK-UA A program célja a szlovák, ukrán határ-menti térség általános gazdasági helyzetének javítása, a területi egyenlőtlenségek mérséklése szociális és gazdasági értelemben, valamint egy gazdaságilag egységes és nemzetközi viszonylatban versenyképes térség létrehozása. A program a magyar-szlovák és magyar-ukrán határszakasz mentén a korábbi PHARE CBC programok által elindított határon átnyúló gazdasági és egyéb társadalmi együttműködéseket folytatja. A pályázati kiírások eddig két körben, 2005. március 10-én és 2005. december 1-jén jelentek meg. Az első pályázati kiírás keretében benyújtott pályázatokról 2005. októberében, a második körös pályázatokról 2006 májusában döntött a program Közös Irányító Bizottsága. Az első pályázati kör lezárását követően 31 db támogatási szerződés megkötésére került sor 2,75 milliárd Ft értékben. A második körös 41 db nyertes pályázat szerződéskötése lezárult. A közel 10%-os lemorzsolódás miatt a tartaléklistás pályázatok szerződéskötése a III. negyedévre lezárult. A program átfogó célja Magyarország-Szlovákia-Ukrajna határ menti térségének fejlesztése az alábbi területeken: 1. Prioritás: Határon átnyúló társadalmi és gazdasági együttműködés • 1.1 intézkedés: A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása • 1.2 intézkedés: Intézményi együttműködés • 1.3 intézkedés: Mikro-projektek: emberek közötti kapcsolatépítés
2. Prioritás: Határon átnyúló környezetvédelem és közlekedés • 2.1 intézkedés: A környezetvédelmi politikák és kapcsolódó kis léptékű • beruházások határon átnyúló koordinációja • 2.2 intézkedés: Határon átnyúló természetvédelmi együttműködés • 2.3 intézkedés: Kisléptékű közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra kiépítése 3. Prioritás: Technikai Segítségnyújtás • 3.1 intézkedés: Programműködtetési tevékenységek • 3.2 intézkedés: Programtámogatási tevékenységek Kifizetési igények mindhárom prioritásban várhatóan folyamatosak jelentkeznek 2008 során. Kiadás:
Bevétel 2 035,1
1 438,3
millió Ft Támogatás 596,8
19/2/2/1/2 INTERREG IIIA HU-RO-SER A program célja a román, szerb határ-menti térség általános gazdasági helyzetének javítása, a területi egyenlőtlenségek mérséklése szociális és gazdasági értelemben, valamint egy gazdaságilag egységes és nemzetközi viszonylatban versenyképes térség létrehozása, illetve hozzájárulás a határ-menti térség természeti értékeinek védelméhez és a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság javításához. A program a magyar-román és magyar-szerb határszakasz gazdasági és egyéb társadalmi együttműködéseit segíti elő. Az első pályázati felhívás 2005. február 16-án jelent meg. A pályázati felhívásban 4,0 milliárd Ft került meghirdetésre. A második pályázati kiírás 2006 augusztusában jelent meg. Az első pályázati kiírás keretében benyújtott pályázatokról 2005. novemberben (HU-RO), illetve decemberben (HU-SCG) döntött a program Közös Irányító Bizottsága. Az első pályázati kör lezárását követően 61 db támogatási szerződés megkötésére került sor mintegy 5,7 milliárd Ft értékben. Az második pályázati kiírás keretében benyújtott pályázatokról 2007. márciusában döntött a program Közös Irányító Bizottsága. A második körös 67 db nyertes pályázat szerződéskötése 2007 III. negyedévében lezárult. A teljes I.-II. körös leszerződött támogatás összege 7,8 milliárd Ft. A program keretében az alábbi prioritások, intézkedések finanszírozhatók: 1. Prioritás: A határ menti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának erősítése • 1.1 intézkedés: A határ menti infrastruktúra javítása • 1.2 intézkedés: A környezetvédelem és az árvízmegelőzés területén fellelhető közös kihívások kezelése
2. Prioritás: A piacok integrációját elősegítő és a helyi közösségek közötti koherenciát erősítő együttműködési kezdeményezések támogatása • 2.1 intézkedés:Az üzleti infrastruktúra és a közös üzleti szolgáltatások fejlesztése • 2.2 intézkedés:A kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása • 2.3 intézkedés:Intézmények és közösségek közötti együttműködés támogatása • 2.4 intézkedés: Együttműködés elősegítése a Kutatás és Technológiai Fejlesztés (KTF) és a humán erőforrás fejlesztés területén 3. Prioritás: Technikai Segítségnyújtás • 3.1 intézkedés: Programirányítás és program-menedzsment • 3.2 intézkedés: Programtámogatási tevékenységek Kifizetési igények mindhárom prioritásban várhatóan folyamatosak jelentkeznek 2008 során. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 4 023,4
Támogatás 2 959,1;
1 064,3
19/2/2/1/3 INTERREG IIIA SL-HU-CR A program célja a gazdasági és szociális kondíciók javítása egy integrált regionális gazdasági térség létrehozása érdekében, valamint a határon átnyúló kapcsolatok megerősítése a lakosság, szervezetek és intézmények között minden ágazatban. A program a magyar-szlovén és magyar-horvát határszakasz mentén elindított gazdasági és egyéb társadalmi együttműködések fejlődését segíti elő. 2004. december 17-én került meghirdetésre az első szomszédsági program pályázati felhívása (Szlovénia-Magyarország-Horvátország). A második pályázati kiírás 2005. november 18-án jelent meg. Az első pályázati kiírás keretében benyújtott pályázatokról 2005. júliusában, a második körös pályázatokról 2006. júliusában döntött a program Közös Irányító Bizottsága. Az első pályázati kör lezárását követően 40 db támogatási szerződés megkötésére került sor több mint 1,8 milliárd Ft értékben. A második körös 34 db nyertes pályázat szerződéskötése lezárult. 2007 első negyedévében a lemorzsolódás miatt szükségessé vált a tartaléklistás pályázatok közül leszerződni, hogy a teljes keret felhasználhatóvá váljék, így még további 10 pályázat részesült támogatásban. A szerződéskötések folyamatban vannak, ezek nyomán a kifizetések jellemzően 2008-ban várhatók. A teljes lekötött támogatás 3,49 milliárd Ft. A program keretén belül az alábbi prioritások, intézkedések finanszírozhatók: 1. prioritás: Gazdasági és társadalmi kohézió és humán erőforrás-fejlesztés • 1.1 intézkedés: Közös gazdasági térség • 1.2 intézkedés: Közös humán erőforrás-fejlesztés • 1.3 intézkedés: Közös turisztikai és kulturális térség
2. prioritás: Fenntartható fejlődés • 2.1 intézkedés: Környezeti erőforrások fenntartható használata és környezetvédelem • 2.2 intézkedés: Természetvédelem • 2.3 intézkedés: Elérhetőség 3. prioritás: Technikai Segítségnyújtás • 3.1. intézkedés: Adminisztráció, megvalósítás, támogató és ellenőrző tevékenységek • 3.2. intézkedés: A technikai segítségnyújtásból finanszírozott egyéb tevékenységek Kifizetési igények mindhárom prioritásban várhatóan folyamatosak jelentkeznek 2008 során. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 1 523,9
Támogatás 1 131,7
392,2
19/2/2/1/4 INTERREG IIIA AU-HU Az osztrák oldalon 2000 óta, illetve a magyar oldalon 2004 óta futó program célja a gazdasági és szociális együttműködés erősítése a lakosság, szervezetek és intézmények között minden ágazatban. A 2004-2006-os magyar allokáció 2,65 milliárd Ft, a pályáztatás a források kimerüléséig folyamatos 2005. január 7-e, a magyar oldalon meghirdetett pályázati felhívás megjelenése óta. Eddig 34 db támogatási szerződés lett megkötve több, mint 1,7 milliárd Ft értékben. 2006. májusában külön került meghirdetésre a 3.2. intézkedés (Mikro-projektek, beleértve a „people-to-people” tevékenységeket és a kísérleti kis projekteket) összesen 255 millió Ft keretösszeggel, a beadási határidő 2006. szeptember 1-je volt. A nyertes pályázatok száma 54, a támogatás összege 436 millió Ft. A többletforrás felhasználására a program egyéb intézkedéseiben még rendelkezésre állt források átcsoportosítása után volt lehetőség, a szerződéskötések folyamatban vannak. A program keretén belül az alábbi prioritások, intézkedések finanszírozhatók: 1. prioritás: Határon átnyúló gazdasági együttműködés • • •
1. intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése és támogatása a határmenti területen 2. intézkedés: Kis- és középvállalkozások együttműködésének fejlesztése valamint a határon átnyúló üzleti tevékenységekhez kapcsolódó tanácsadás 3. intézkedés: Idegenforgalom és szabadidő
2. prioritás: Elérhetőség • •
1. intézkedés: Határon átnyúló közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra javítása 2. intézkedés: Közlekedésszervezés, tervezés és logisztika
3. prioritás: Határon átnyúló szervezeti struktúrák és hálózatok • •
1. intézkedés: Határon átnyúló szervezeti struktúrák és hálózatok fejlesztése 2. intézkedés: Mikro-projektek, beleértve a „people-to-people” tevékenységeket és a kísérleti kis projekteket
4. prioritás: Emberi erőforrások • •
1. intézkedés: A regionális munkaerőpiac fejlesztése az EU bővítés kontextusában 2. intézkedés: Az együttműködés és infrastruktúra fejlesztése a oktatás, képzés és a tudomány terén
5. prioritás: Fenntartható területi és környezeti fejlődés • • • •
1. intézkedés: A természeti erőforrások kezelése, műszaki infrastruktúra és megújuló energiaforrások 2. intézkedés: Természet- és környezetvédelmi intézkedések, nemzeti- és natúrparkok 3. intézkedés: Vidéki és városi területek határon átnyúló térségi fejlődését célzó intézkedések
Kifizetési igények minden prioritásban várhatóan folyamatosak jelentkeznek 2008 során, túlvállalás nem történt millió Ft
Kiadás:
Bevétel 816,4
Támogatás 816,4
0,0
19/2/2/1/5 INTERREG IIIB A program átfogó célja az országok feletti, transznacionális együttműködés, az európai térség területi integrációjának elősegítése, Európa gazdasági, területi és társadalmi integrációjának előmozdítása. Fő területei: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása hatékony és fenntartható közlekedési hálózat kialakítására, az információs társadalomhoz való kapcsolódás elősegítésére, környezetvédelmi együttműködésre, kulturális és természeti erőforrások védelmére, különös tekintettel a vízgazdálkodásra. (Tanulmányok, tervek, szoFtverek kidolgozásának támogatása.) Magyarország 1998 óta a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térségben vesz részt az INTERREG IIIB keretében az úgynevezett CADSES (Central Adriatic Danubian SouthEastern European Space) együttműködési programban. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az INTERREG IIIB források más tagállamokból projekt szinten érkeznek Magyarországra.
A CADSES program prioritásai a következők: 1. Területfejlesztési elképzelések és akciók támogatása a társadalmi-gazdasági kohézió erősítésének jegyében • • • •
1.1. intézkedés: Közösen megvalósítható stratégiák és akciók támogatása 1.2. intézkedés: A városi területek fejlődésének alakítása, a városok hálózatának és együttműködésének fejlesztése 1.3. intézkedés: A vidéki területek fejlődésének alakítása 1.4. intézkedés:A bevándorlás területi hatásai
2. Hatékony és fenntartható közlekedési hálózatok, valamint az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés támogatása • •
2.1 intézkedés: Hatékony közlekedési hálózatok fejlesztése a fenntartható fejlődés jegyében 2.2 intézkedés: A tudáshoz és az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés javítása
3. A tájvédelem, illetve a természeti és kulturális örökség védelmének és megfelelő kezelésének támogatása • • •
3.1 intézkedés: A kulturális örökség védelme és fejlesztése 3.2 intézkedés: A természeti örökség védelme és fejlesztése 3.3 intézkedés: A természeti tájak védelme és fejlesztése
4. Környezetvédelem, erőforrás-gazdálkodás és kockázatkezelés • • •
4.1 intézkedés: A környezetvédelem és az erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodás támogatása 4.2 intézkedés: A kockázatkezelés és a katasztrófavédelem támogatása 4.3 intézkedés: Az integrált vízgazdálkodás és az árvízvédelem támogatása
A IIIB CADSES program utolsó pályázati felhívása a programban 2006 végéig rendelkezésre álló összes szabad forrás, 40 millió euró felhasználására 2005. július 29-én jelent meg, amelyre 18 országból nyújthattak be pályázatokat. A római székhelyű Irányító Hatóság által jóváhagyott projektek magyar partnereinek tevékenységéhez a magyar költségvetés 12,5 százalékos társfinanszírozást nyújt, az erre vonatkozó hazai pályázat megjelenése 2005 szeptemberében történt. Az Interreg IIIB CADSES Társfinanszírozási alap keretében 37 támogatási szerződés megkötésére került sor, 182,6 millió Ft értékben. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 26,0
Támogatás 0,0
26,0
19/2/2/1/6 INTERREG IIIC A program legfontosabb célja, hogy segítse a Strukturális Alapok programjaiban részt vevő szervezetek tapasztalatcseréjét. Mindenekelőtt olyan együttműködésekhez nyújt keretet, melyek célja a Strukturális Alapok programjaiban kialakult „bevált gyakorlatok” átvétele. Az INTERREG IIIC ezzel kíván hozzá járulni az európai és nemzeti fejlesztési politikák hatékonyságának javításához. A program utolsó pályázati kiírása 2004. október 25-én jelent meg. A bécsi székhelyű Irányító Hatóság által támogatásra ítélt projektekben részt vevő magyar partnerek tevékenységeit 10 illetve 15% magyar kormányzati társfinanszírozás támogatja. Interreg IIIC Társfinanszírozási alap keretében 28 támogatási szerződés megkötésére került sor 175,2 millió Ft értékben. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 96,0
Támogatás 0,0
96,0
19/2/2/1/7 INTERACT Az INTERACT Program az INTERREG Közösségi Kezdeményezés része, melynek a fő célja az INTERREG programok megvalósítása során a területfejlesztés, valamint a határ-menti, transznacionális és inter-regionális együttműködések révén felhalmozott sokrétű tapasztalat átadása, illetve hasznosítása. Az INTERACT hivatalosan az INTERREG IIIC program keretéből finanszírozott – kisméretű, speciális szakmai jellegű - program, amely az INTERREG programok minőségének javításához kíván hozzájárulni a különböző országokban/régiókban található intézmények és szakemberek közötti tapasztalatcsere elmélyítésének, menedzsment módszerek bemutatásának ösztönzésével. A 2008. évi költségvetés INTERACT fejezeti sorát az INTERACT Megállapodásban Magyarország által vállalt nemzeti hozzájárulása alapján terveztük. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 4,0
Támogatás 0,0
4,0
19/2/2/2 EQUAL Közösségi Kezdeményezés 19/2/2/2/1 EQUAL Közösségi Kezdeményezés intézkedései Az előirányzat célja: A határokon átnyúló EQUAL közösségi kezdeményezés magyarországi megvalósítása, a munkaerőpiaccal kapcsolatos diszkrimináció és egyenlőtlenségek minden formájának felszámolására irányuló tevékenységek támogatása céljából. Célja, hogy az Európai Foglalkoztatási Stratégia mentén elősegítse a foglalkoztatáshoz, munkaerő-piachoz kötődő hátrányos megkülönböztetés és esélyegyenlőtlenség elleni küzdelmet új és nemzetek közötti együttműködési elgondolásokkal és azok megvalósításával. A magyar EQUAL program azokat a kísérleti kezdeményezéseket támogatja, amelyek − az etnikai vagy nemi hovatartozással, a fogyatékossággal, az életkorral kapcsolatos diszkrimináció,
az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, a befogadó munkahelyi gyakorlatok hiánya, stb. miatt − a munkaerőpiacról kiszorult illetve a munkához jutásban akadályozott hátrányos helyzetű emberek képzését, munkához jutását, foglalkoztatását segítik elő. A kiválasztott célcsoportok (romák, nők és fogyatékkal élők) helyzetének – az EQUAL alapelveinek megfelelő – változása érdekében a program megvalósításának fázisában a következő négy szakmai program támogatható: • • • •
A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése; az egész életen át tartó tanulás és befogadó munkahelyi gyakorlatok támogatása; a nemek közötti munkaerőpiaci különbségek és a foglalkoztatási szegregáció csökkentése; a menedékkérők munkaerőpiaci és társadalmi integrációjának elősegítése) előkészítő szakaszának finanszírozása.
A Program kedvezményezettjei a projekteket fejlesztési partneri együttműködésben végrehajtó, nemzetközi együttműködést vállaló szervezetek, akik lehetnek: non-profit szervezet, költségvetési szerv és intézménye, valamint vállalkozás. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 1 410,4
Támogatás 958,5
451,9
19/2/2/2/2 EQUAL Közösségi Kezdeményezés – Technikai Segítségnyújtás, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatása Az intézkedés célja az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi programirányításának, végrehajtásának támogatása, a monitoring, az ellenőrzés, a pénzügyi és projektadminisztráció támogatása; segítségnyújtás a Fejlesztési Partnerségeknek és megfelelő háttér biztosítása az EQUAL Irányító Hatóság munkájához. Az intézkedés keretében a következő feladatok ellátása valósul meg: • Publicitás, kommunikáció, tájékoztatás • Informatikai rendszer • Képzés, tapasztalatcsere • Tanácsadás • Hálózati munka támogatása • Kutatás, tanulmánykészítés, szükségletfelmérés • Minőségbiztosítási szolgáltatások Az előirányzat kedvezményezettje az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Közreműködő Szervezete (KSZ). millió Ft
Kiadás:
Bevétel 71,5
Támogatás 62,6
8,9
19/2/2/2/3 EQUAL Közösségi Kezdeményezés – Technikai Segítségnyújtás A Technikai Segítségnyújtás intézkedés célja az EQUAL közösségi kezdeményezés magyarországi megvalósítása, így az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi programirányításának, végrehajtásának támogatása, a monitoring, az ellenőrzés, a pénzügyi és projektadminisztráció támogatása, segítségnyújtás a Fejlesztési Partnerségeknek. Az alapvető pénzügyi és projekt adminisztráció biztosítása mellett a következő feladatok ellátása valósul meg az intézkedés keretében: • • • •
programirányítás, követés, ellenőrzés (audit és helyszíni ellenőrzések); különösen a pályáztatás, kiválasztás, és értékelés és adattovábbítás területén, valamint az EQUAL Monitoring Bizottság felállítása, a kialakítandó albizottságok működtetése, és ezek titkári feladatainak betöltése. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 107,2
Támogatás 64,7
42,5
19/2/3 KOHÉZIÓS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ PROJEKTEK 19/2/3/1 Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közlekedési projektek A vasúti projekteken belül három fő vasúti vonalszakasz kerül felújításra: •
a Budapest-Cegléd-Szolnok-(Lőkösháza) vonalszakasz első üteme a Vecsés-Szolnok vonalszakasz rehabilitációja, ahol a tervezett sebesség a vonalszakasz első felén 120 km/h, a második felén 140 km/h. A második ütem után (amely a Szajol-Mezőtúr és a Békéscsaba-Lőkösháza vonalszakasz rehabilitációját és szakértői segítségnyújtást foglal magában), jövőre elkezdődik a harmadik szakasz is, amelyben Békéscsaba állomás, Budapest-Vecsés vonaszakasz, és Mezőtúr-Gyoma szakasz felújítására kerül sor. • A Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalszakasz rehabilitációját követően a BudaörsBiatorbágy közötti vonalszakaszon 140 km/h sebesség bevezetésére fog sor kerülni, Komárom-Győrszentiván között a jelenlegi 160 km/h sebesség biztonságos alkalmazása válik lehetővé. A Budapest-Kelenföld-Kimle közti vonalon végzett munkákkal (ETCS), valamint a Komárom és Győr állomások biztosítóberendezési munkáinak elvégzésével a vonatközlekedés biztonsága a nyugat-európai követelményeknek fog megfelelni. • A Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vonalszakasz rehabilitációján belül sor kerül a távközlő és biztosítóberendezések átépítésére, a vonal villamosítására. Ezt követően a 100, ill. a 120 km/h és rövid szakaszon a 80 km/h sebesség válik lehetővé. A támogatáshoz kapcsolódó tervezett EU bevételek hazai társfinanszírozásához a MÁV Rt. saját forrása is hozzájárul.
A Kőrishegyen és Püspökladányban található nagy hatótávolságú radarállomások cseréje és korszerűsítése zajlik. A repülőtéri mozgásellenőrző radar cseréje és korszerű mozgásellenőrző rendszer (A-SMGCS-rendszer) beszerzése és telepítése valósul meg a Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtéren, csakúgy mint a meglévő magyar légiforgalmi irányítórendszer (MATIAS) továbbfejlesztése. A projekt eredményeként a légi-irányítási kapacitások és szolgáltatások bővítése esetén nő a magyar légtér áteresztő képessége, ezáltal lehetővé válik a légi-közlekedés iránti növekvő kereslet kielégítése. A támogatáshoz kapcsolódó tervezett EU bevételek hazai társfinanszírozását a HungaroControl biztosítja. Az ISPA/Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közúti projektek célja a 7 hazai főútvonal burkolat megerősítése 11,5 tonna tengelyterhelésre az uniós követelményeknek megfelelően. A projekt első üteme a 3. és a 35 sz. főutakon tervezett burkolat megerősítési és felújítási munkák. A második ütem a 2., 6., 42., 47. és 56. sz. utak burkolatának megerősítése. Kohéziós Alap támogatás járul hozzá az „M0 Keleti szektor” projekt építéséhez. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 77 180,6
35 616,2
Támogatás 41 564,4
19/2/3/2 Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló környezetvédelmi projektek 2000/HU/16/P/PE/002 Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási rendszer célja egy, az egész megyére kiterjedő komplex települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása. 2000/HU/16/P/PE/003 A szegedi szennyvízkezelés és csatornázás beruházás célja a meglévő szennyvíztisztító telep továbbfejlesztése, és a tisztítás 2. és 3. fázisának megépítése. További cél a csatornahálózat fejlesztésével, valamint Dél-Újszeged városrész teljes csatornahálózatának kiépítésével a háztartások 100 %-ának szolgáltatatással történő ellátása. 2000/HU/16/P/PE/004 Miskolc és térsége hulladékgazdálkodási rendszer című beruházás Miskolc város és térségének 37 településére terjed ki. A projekt végeredményeként egy műszaki védelemmel és biogáz kivezetővel ellátott központi regionális hulladéklerakó épül ki, bevezetésre kerül a szelektív hulladékgyűjtés. A jelenleg működő központi lerakó és a települések hulladéklerakóinak a rekultivációja is a projekt részét képezik. 2000/HU/16/P/PE/005 Szeged regionális hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, a jelenlegi regionális telep műszaki védelemmel való ellátása, korszerű biogáz hasznosító rendszer kiépítése. A régióban a szelektív gyűjtés is bevezetésre kerül, ehhez kapcsolódóan a projekt keretében komposztáló telepet és bontási hulladékot kezelő telepet létesítenek 2000/HU/16/P/PE/006 Tisza-tó hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja, hogy a térségben komplex hulladékgazdálkodási rendszer épüljön ki, a szakszerű európai normáknak megfelelő hulladékgyűjtés, -szállítás és az ártalommentes hulladék-elhelyezés mielőbbi megvalósításával.
2000/HU/16/P/PE/007 Szolnok térsége hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja a SzolnokTörökszentmiklós térségben 28 település bevonásával egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése. Ennek keretében egy modern, EU előírásoknak megfelelő hulladéklerakó létrehozása, átrakó állomás kialakítása és a meglévő hulladéklerakók rekultivációja valósul meg. 2001/HU/16/P/PE/008 Duna-Tisza közi nagytérség hulladékgazdálkodási rendszer beruházás keretében több nagy kapacitású, regionális hulladéklerakó telep illetve hulladékkezelő központ épül, bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést, hulladékudvarok kerülnek kialakításra a térségben, valamint sor kerül régi, nem megfelelő és környezeti kockázatót jelentő lerakók rekultivációjára. 2001/HU/16/P/PE/009 Pécs ivóvíz bázis védelme, csatornázás című projekt közvetlen célja Pécs és környéke értékes ivóvízbázisainak magas színvonalú, hosszú távú védelme, valamint a felszín alatti vizek minőségének javítása. 2001/HU/16/P/PE/010 Sajó-Bódva völgyi hulladékgazdálkodási rendszer projekt keretében regionális hulladékkezelő és feldolgozó telep kerül kialakításra, hulladékválogató, hulladékkomposztáló és építési hulladék feldolgozó üzemrészekkel, valamint megvalósul a projekt területén megtűrt, a környezetet veszélyeztető 5 db hulladéklerakó rekultivációja is. 2001/HU/16/P/PE/011 Sopron szennyvízkezelés és csatornázás projekt céljaként további régiók kerülnek a soproni szennyvízelvezető-hálózatba bekapcsolása, illetve az ellátatlan területek csatornázása szorosan összefügg a meglévő hálózat fejlesztésével. 2002/HU/16/P/PE/014 Észak-kelet Pest megyei térség regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer projekt célja egy olyan hosszú távú (legalább 20 évre szóló) modern, költséghatékony regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, amely megfelel az uniós és a hazai szabályozásnak, standardoknak. 2002/HU/16/P/PE/015 Homokhátsági települések regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszerének kialakítása projekt célja a régió szilárd települési hulladékkezelésének a hazai és az EU szabályainak megfelelő megoldása, az ehhez szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése, a térségben található megtelt, megtűrt és illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, rekultiválása. 2002/HU/16/P/PE/016 Regionális hulladékkezelő és hulladéklerakó rendszer megvalósítása Nyugat- Balaton és Zala-folyó medencében projekt célja 265 település bevonásával integrált hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. A programjavaslat magában foglalja a meglévő, engedély nélküli és megtűrt helyi lerakók bezárását. 2002/HU/16//P/PE/017 Észak-balatoni Regionális Települési Szilárd Hulladékkezelési Rendszer létrehozásának célja Közép-dunántúli régió, a Balaton tó északi partja és a KisAlföld közti térség integrált hulladékkezelési rendszerének megvalósítása. A projekt tartalmaz szelektív hulladékgyűjtőket, komposztáló és újra hasznosítási berendezések felszerelését, hulladék-áthelyező telephelyek építését, egy sor hulladéklerakó és hulladékgyűjtő sziget telepítését, egy hulladékkezelő üzem építését és egy korszerű, a nemzeti és EU rendelkezéseknek teljes mértékben megfelelő szemétlerakó építését. 2002/HU/16/P/PE/018 Dél-balatoni és sióvölgyi települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszer projekt célja olyan hosszú távú, 25 éves regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer kialakítása a 202 település számára, amely megfelel az EU vonatkozó direktíváinak és a magyar szabályozásnak és hozzájárul a projekt által lefedett területen található flóra és fauna, illetve a felszín alatti vizek védelméhez.
A 2003/HU/16/P/PE/019 Kecskemét agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programjának célja a csatornahálózat-bővítés az érintett településeken, a szennyvíztisztító nagyobb mértékű kihasználtságának elérése, gázmotorok beépítése a biogáz felhasználására, iszapvíztelenítő ház építése, valamint egy komposztáló építése, amely az egész régió víztelenített iszapját dolgozza fel. A beruházás 54.334 fő részére nyújt ezzel magasabb szintű szennyvízkezelési szolgáltatást. A 2003/HU/16/P/PE/020 Debrecen és régiója szennyvízhálózatának fejlesztése című projekt 8 települést (Debrecen, Józsa, Pallag, Ebes, Hajdúsámson, Mikepércs, Sámsonkert, Sáránd), összesen 222.602 főt érint. A beruházás során sor kerül új csatornahálózat kiépítésére, valamint a régi szakaszok felújítására, a szennyvíztisztító technikai fejlesztésére, a szennyvízgyűjtő hálózat 7 másik településre való kiterjesztésére, valamint új komposztáló üzem építésére. A 2003/HU/16/P/PE/021 Szombathely megyei jogú város szennyvízelvezetési és kezelési rendszerének fejlesztése projekt konkrét céljai a következők: Szombathely nyugati városrészében a szennyvíz és csapadékvíz elvezető hálózat bővítése, a meglévő városi szennyvíztisztító telep mechanikai előtisztító lépcsőjének korszerűsítése, valamint az iszapkezelés korszerűsítése. A 2003/HU/16/P/PA/011 Technikai segítségnyújtás a Zagyva-Tarna vízgyűjtőmedence kezeléséhez című projekt általános célja a 2000/60/EC Víz Keret Direktíva megvalósítása. 2002/HU/16/P/ PA012 számú szakértői segítségnyújtási projekt 15-20 projekt Kohéziós Alap pályázatának az EU követelményeknek megfelelő minőségben történő kidolgozásához járul hozzá. 2004/HU/C/PE/001 Budapesti központi szennyvíztisztító projekt fő célja, hogy Budapest központi részén felszámolja a kezeletlen szennyvíz Dunába vezetésének jelenlegi gyakorlatát. Ez egyrészt segíti a folyó vízminőségének és a folyópart ökológiai állapotának javulását, ugyanakkor Budapest lakosságának is előnyére szolgál a víz esztétikusabb optikai hatása, valamint a folyópart által biztosított jobb szabadidős lehetőségek. Összességében több mint 900 000 ember él a javaslatban szereplő Központi Szennyvíztisztító Telep által érintett területen. 2004/HU/C/PE/002 Zalaegerszeg szennyvízkezelési és csatornázási projekt elsődleges célja egyrészt, hogy Zalaegerszeg és a környező 41 településének megfelelő szennyvízelvezetést és -kezelést biztosítson, másrészt csökkentse a Zalába kerülő foszfor mennyiségét. Ugyancsak fontos szempont a meglévő szennyvíztisztító telep kapacitásbővítése, valamint új iszapkezelési vonal létesítése. 2004/HU/C/PE/003 Veszprémi szennyvíztisztító projekt a veszprémi, a zirci, és a hegyesdi agglomeráció 13 települését foglalja magába, melyeknek az együttes, projekt által érintett lakosságszáma 77 556 fő. Cél a karsztos terület szennyvízkezelési és környezetvédelmi szempontból való egységes kezelése. 2004/HU/C/PE/004 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei hulladékgazdálkodási projekt 3 regionális hulladéklerakó és kezelő központ létesítése, mely lefedi az egész megye területét. Az érintett települések száma 240, az érintett népesség száma: kb. 595 ezer fő 2004/HU/C/PE/005 Észak-alföldi regionális ivóvízminőség javító program: Összesen 25 település ivóvízének arzén- és nitrát-mentesítéséről gondoskodik a beruházás, melynek értéke 28,5 millió €. Ennek 65 %-a fedezhető a Kohéziós Alapból.
2005/HU/C/PE/001 Üröm-Csókavár kármentesítési projekt: A projekt fő célja a kb. 50-60ezer tonna gáztisztító massza eltávolítása az Üröm község déli határában található felhagyott mészkőbányából (Csókavár). A Csókavár bánya alatti karsztvíz vizsgálata azt mutatta, hogy az esővíz átszivárog a masszán, ami veszélyes hulladéknak minősül, és szennyezi az északbudai karsztrendszert. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 90 922,1
56 966,9
Támogatás 33 955,2
19/2/4 ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. 19/2/4 /1 Gazdaságfejlesztés Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért Az előirányzat célja elsősorban az üzleti célú, de nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek támogatása, továbbá a vállalkozások vezető szerepe mellett az egyetemek és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, az eredmények piacra juttatása. Az intézkedés rendeltetése, elsősorban az együttműködésben végzett kutatási projektek támogatása, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas értéket képviselő, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik. Az előirányzat célcsoportjai: a devizajogszabályok alapján a belföldinek minősülő gazdasági társaságok vagy szövetkezetek, az akkreditált pólus innovációs klaszter menedzsmentjét ellátó - gazdasági társaság formában működő - innovációs szolgáltató központot és technológiai parkot működtető szervezetek, a pólus zászlóshajó programban nevesített önkormányzat többségi tulajdonában álló, az ÚMFT-ben nevesített célterülethez kapcsolódó fejlesztést megvalósító gazdasági társaság. A 2008 folyamán sor kerül a kiírt pályázatok elbírálására, szerződéskötési folyamatok lebonyolítására illetve a kifizetések határidő szerinti biztosítására.
A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése Az előirányzat célja, hogy támogassa a növekedési potenciállal rendelkező és versenyképes, magas minőségű termékek/szolgáltatások gyártására/nyújtására alkalmas csúcstechnológiának számító termelőkapacitások létrehozását, bővítését. Az intézkedésen belül felállításra kerül egy vállalkozásfejlesztési rendszer, valamint cél a vállalati informatizáltság szintjének emelése egy komplex vállalati infokommunikációs fejlesztési program támogatásával. Ezenfelül a prioritás támogatja a minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetését megcélzó vállalkozásokat. Az előirányzat célcsoportjai: gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy egyéni vállalkozók, magyarországi székhelyű gazdasági kamarák és a vállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetek. A 2008 folyamán sor kerül a kiírt pályázatok elbírálására, szerződéskötési folyamatok lebonyolítására illetve a kifizetések határidő szerinti biztosítására. A modern üzleti környezet erősítése Az előirányzat célja a szélessávú távközlési infrastruktúra fejlesztésének elősegítése az üzleti és magán jellegű Internet-hozzáférés biztosítása érdekében a szélessávú hálózati infrastruktúra kiépítésének támogatása révén. A fejlesztés célterületei a hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradott vidéki kistelepülések. Cél azok felzárkóztatása, versenyképességük növelése, illetve a helyi lakosság információs társadalomba való bekapcsolódásának elősegítése szélessávú infrastruktúra elérhetőségének biztosításával. Az előirányzaton belül az alábbi komponensek különülnek el: hálózati infrastruktúra létrehozása, logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése, valamint befektetés-ösztönzés üzletfejlesztése. Az előirányzat célcsoportjai: gazdasági társaságok, gazdasági társaságok együttműködése, valamint intermodális és regionális logisztikai központokat előkészítő, fejlesztő és működtető belföldi székhelyű bejegyzett gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, ITDH. A 2008 folyamán sor kerül a kiírt pályázatok elbírálására, szerződéskötési folyamatok lebonyolítására illetve a kifizetések határidő szerinti biztosítására. JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök A prioritás célja a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése. Konkrét cél továbbá a mikro- és kisvállalatok fejlődését gátló piaci elégtelenségek közül az egyik legfontosabb, a piaci hitel-, tőke- és garancia forrásokhoz való korlátozott hozzáférés orvoslása, mivel a kisebb, megfelelő gazdálkodási múlttal nem rendelkező vállalkozásoknak fejlett üzleti és pénzügyi környezet mellett is finanszírozási problémái lehetnek a fajlagos tranzakciós költségek nagysága, illetve a szükségszerűen fellépő információs aszimmetria következtében. E tőkeszegény vállalkozások finanszírozáshoz jutásának segítése a létrejövő fejlesztések eredményeként hozzájárul a beruházások növekedéséhez és a fizikai tőke minőségének javulásához egyaránt.
Az előirányzaton belül az alábbi komponensek különülnek el: hitelintézetek és szakosodott mikrofinanszírozó szervezetek által nyújtott mikrohitelek, portfóliagarancia, valamint közösen létrehozott kockázati tőkealapok. Az előirányzat célcsoportjai: azok a mikrovállalkozások kerülnek támogatásra, amelyek beruházásaik megvalósításához, valamint tevékenységük bővítéséhez szükséges forgóeszközök, szolgáltatások finanszírozásához kis összegű hitelekhez kívánnak hozzájutni. Ezenfelül az előirányzat a tőkealapok számára társfinanszírozási lehetőséget biztosít. 2008 folyamán sor kerül a MV Zrt. közreműködésével mikrohitelek, hitelgaranciák, illetve kockázati tőke kihelyezésekre. Gazdaságfejlesztés Operatív Program - Technikai segítségnyújtás A Technikai segítségnyújtás elsődleges célja: a Gazdasági Operatív Program előkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozása, továbbá a program megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megerősítésének költségei. A technikai segítségnyújtás finanszírozza a közreműködő szervezet feladatait, amelyek többek között tartalmazza a pályázati kiírások és támogatási szerződések mintáinak elkészítését, a projekt javaslatok befogadását és értékelését, a támogatási szerződések megkötését és módosítását, a projektek megvalósításának nyomon követését, a támogatások kifizetését, a projektek zárásával kapcsolatos feladatok elvégzését, ellenőrzések lebonyolítását, szabálytalanságok feltárását és jelentését, az operatív programhoz, vagy az OP prioritáshoz kötődő, célzott kommunikációs tevékenység ellátását. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 57 350,0
Támogatás 48 747,5
8 602,5
19/2/4 /2 Közlekedés Operatív Program A közlekedés fejlesztésének legfontosabb célja a biztonságos elérhetőség javítása a globális és a regionális versenyképesség növelése, illetve a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése céljából. Az egyes prioritások és azok céljai: Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása Elsődleges szempont az Európai Unió országai közötti kapcsolatot szorosabbá fűző TEN folyosók közúti elemeinek fejlesztése, a gyorsforgalmi utak továbbépítése a főváros irányából az országhatárok felé. Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása A vasúti fejlesztések a TEN-T hálózathoz tartozó szakaszokra koncentrálnak, melyeket komplex módon, a kapcsolódó informatikai, telematikai, biztonsági fejlesztések egészítenek ki. A vízi úti fejlesztések célja a Duna meghatározott szakaszain hajózható szállítási pálya létrehozása.
Térségi elérhetőség javítása Cél a TEN hálózat nem gyorsforgalmi burkolatmegerősítés, elkerülő szakaszok építése).
jellegű
fejlesztései
(kapacitásbővítés,
Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A prioritás célja az intermodális kapcsolatok fejlesztése, ezen keresztül a szállítás környezetbarát közlekedési módokra történő átterelése. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése Budapesten tovább épül a 4-es metró és a villamoshálózat, vidéken a városi kötöttpályás közlekedés (villamos, troli) fejlesztése indul el. Technikai segítségnyújtás Biztosítja a KÖZOP előkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozását, beleértve a megvalósításhoz szükséges adminisztratív kapacitás megerősítését millió Ft
Kiadás:
Bevétel 114 868,6
97 638,3
Támogatás 17 230,3
19/2/4/3 Társadalmi Megújulás Operatív Program - EU forrásrész 19/2/4/8 Társadalmi Megújulás Operatív Program - Hazai társfinanszírozás Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a társadalom megújítását: A foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei: a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése. Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése; a szerkezetváltási folyamatok munkaerő-piaci hatásainak kezelése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon; a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése. A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, amelynek tervezett eszközei a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, az egyetemes tervezés, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készség-fejlesztése és a kulturális tőke fejlesztése, komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési
rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések elősegítése és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának segítése. A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése. Az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel amelynek tervezett eszközei: az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés intézményrendszerének és programjainak fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés és a káros szenvedélyekkel kapcsolatos megelőzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek kapacitásbővítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, és a kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió, valamint a kreativitás fejlesztése érdekében. A program hazai forrásrészét részben a Munkaerőpiaci Alaptól átvett pénzeszközök biztosítják. millió Ft
TAMOP 19/2/4/3 Társadalmi Megújulás Operatív Program EU forrásrész 19/2/4/8 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai társfinanszírozás
Kiadás
Bevétel
Támogatás
38 602,0
38 602,0
0,0
9 983,5
3 000,0
6 983,5
19/2/4/14 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A humáninfrastruktúra fejlesztésének tervezett eszközei: • • • • • •
az egyenlő esélyű hozzáférés növelése (fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítéssel, a rehabilitáció feltételrendszerének korszerűsítésével), a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása a kistérségekben és a településeken (a regionális operatív programok együttműködésével); a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása az intézményi integráció ösztönzése mellett, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák fejlesztése, telepítése, az ellátás infrastrukturális feltételeinek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése;
•
az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések; az Európa kulturális fővárosa projekthez kapcsolódó egyes beruházások megvalósítása. millió Ft
TIOP 19/2/4/14 Társadalmi infrastruktúra Operatív Program
Kiadás:
Bevétel
Támogatás
26 054,3
22 146,2
3 908,1
19/2/4/19 Környezet és Energia Operatív Program Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a környezeti és energetikai fejlesztéseket: Környezetjavító fejlesztések, melynek elemei egészséges és tiszta települések megteremtése, ezen belül hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelés, a vízbázis védelme és az ivóvíz minőségének javítása, a bel- és külterületi vízrendezés és környezeti kármentesítés; Vizeink jó kezelése, ezen belül az árvizek és belvizek elleni védekezés, valamint a vizeink jó ökológiai állapotának elérését szolgáló vízgyűjtő-gazdálkodási és integrált vízhasználati intézkedések; természeti értékeink jó kezelése; a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése. Környezetbarát energetikai fejlesztések, amelynek tervezett eszközei az energiahatékonyságra és –takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára irányuló fejlesztések ösztönzése. Egészséges, tiszta települések prioritás tengely Az előirányzat célja a települési környezet állapotjellemzőinek és a fenntartható településfejlesztés környezeti feltételeinek javítása. A prioritás keretében megvalósuló szennyvízelvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvíz minőség-javító projektekkel az Uniós csatlakozásból Magyarországra háruló részben derogációs feladatok határidőre teljesülnek. A prioritásba tartozó konstrukciók célja kivétel nélkül a környezetvédelmi Acquis-ból adódó feladatok teljesítése. Ehhez képest többlet feladatot a prioritás csak kis összegben vállal magára: egyedül az ivóvíz esetében jelenik meg a hazai jogszabályi feladatokból adódó ammónium mentesítés. A támogatás célcsoportját a települési önkormányzatok, jogi személyiségű társulások, az állam mint tulajdonos képviselőjeként eljáró szervezet, települési önkormányzatok képviselőjeként eljáró költségvetési szervek, valamint közszolgáltatók alkotják. A benyújtott pályázatok kétfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg.
Vizeink jó kezelése prioritás tengely A prioritás intézkedései – árvízvédelem, vízminőség/ivóvízbázis védelem, hulladéklerakók rekultivációja, szennyezett területek kármentesítése és vízgazdálkodási tervezés - révén csökkenni fog az árvízi kockázat, javulni fog a felszíni és felszín alatti vizek minősége és csökkenni fog veszélyeztetettségük. Ezek megvalósításával EU-s (pl. Víz Keretirányelv) és hazai (pl. Vásárhelyiterv továbbfejlesztése) kötelezettségeknek is eleget teszünk. A támogatás célcsoportját az egyes konstrukcióktól függően az 1995. évi LVII. Törvény 16. §. alapján azok az önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, amelyeknek árvízvédelmi kötelezettségük van, a települési önkormányzatok, Nemzeti Park Igazgatóságok, Vízgazdálkodási társulatok, mezőgazdasági termelők, vállalkozások, illetve ezek társulása Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, MÁFI, magyar állam, mint tulajdonos képviseletében eljáró szervezetek, Központi költségvetési szervek, a Honvédelmi Minisztérium szervei, ÁPV Rt. és Kincstári Vagyonigazgatóság alkotják. A benyújtott pályázatok egy-, kétfordulós, illetve ezek meghívásos kiválasztási eljárásainak keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg. Természeti értékeink jó kezelése prioritás tengely A prioritási tengely a magyarországi Natura 2000 hálózat, ill. védett területek helyreállítását, megőrzését, a vonalas létesítmények (vasút, magasfeszültségű légkábel, közút) természetbarát átalakítását, védett és Natura 2000 területeken a természetközeli erdő- és mezőgazdálkodás infrastrukturális hátterének megteremtését, valamint a természetvédelmi nevelést (erdei iskolák fejlesztése) támogatja. A támogatás célcsoportját az egyes konstrukcióktól függően nemzeti park igazgatóságok, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, települési önkormányzatok és társulásaik, állami erdőgazdasági ZRt.-k, közalapítványok, egyéb központi költségvetési szervek, természetvédő társadalmi szervezetek, GySEV Zrt., MÁV Zrt., állami közútkezelők, egyházak és intézményeik, társadalmi szervezetek alkotják. A benyújtott pályázatok egy-, kétfordulós, illetve meghívásos kétfordulós kiválasztási eljárások keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás tengely A prioritás azokat az elsősorban vállalkozások, önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (pl. távhőszolgáltatók) által megvalósítandó, hő- és/vagy villamosenergia-termelésre, valamint bioetanol előállításra fókuszáló projekteket kívánja támogatni, amelyek eredményeként a megújuló energiaforrásokból termelt hő- és villamos energia részaránya a teljes hazai energiafogyasztáson belül növekszik, hozzájárulva a fosszilis energiahordozók felhasználásával járó CO2 kibocsátás mérsékléséhez. A támogatás mértékének megállapításánál figyelembe lett véve – többek között – az adott projekt jövedelemtermelő képessége, megtérülése, költséghatékonysága, továbbá kiemelt szempont az adott energiaforrás fenntartható módon történő használatának igazolhatósága. A támogatás célcsoportját az egyes konstrukcióktól függően vállalkozások, központi költségvetési szerv és intézményei, helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek és azok intézményei, közhasznú szervezetek, többségi önkormányzati vagy állami tulajdonú gazdasági társaságok, egyházi jogi személyek és azok intézményei, társadalmi szervezetek, valamint a fentiek konzorciumai alkotják. A benyújtott pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg.
Hatékony energia-felhasználás prioritás tengely A prioritás célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, de egyben a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), valamint a távhőszolgáltatók és –termelők energia-takarékosság, -hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak elősegítése, - részben pénzügyi konstrukciókkal történő - támogatása. A támogatás célcsoportját az egyes konstrukcióktól függően, központi költségvetési szervek és intézményeik, helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai, valamint az Önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és azok intézményei, a közhasznú szervezetek, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, egyházi jogi személyek és azok intézményei, KKV-k, társadalmi szervezetek, harmadik feles finanszírozást nyújtó gazdasági társaságok alkotják. A benyújtott pályázatok egyfordulós nyílt és egyfordulós automatikus kiválasztási eljárás keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg. Fenntartható életmód és fogyasztás prioritás tengely A prioritás célja, hogy a fenntartható (gazdasági, társadalmi, valamint természetes és épített környezetére érzékeny) életmód folytatásához szükséges értékrend, igény, ismeretek megteremtődjenek elsősorban a lakossági fogyasztókban – azaz kialakuljon a piac keresleti oldalának környezettudatossága. Emellett a környezetvédelmi információk informatikailag történő kezelésének megteremtése és hozzáférhetővé tétele is a prioritás tevékenységi körébe tartozik. A támogatás célcsoportját az egyes konstrukcióktól függően, helyi önkormányzatok és helyi önkormányzati társulások, költségvetési szervek és önkormányzati intézmények, közhasznú szervezetek, egyházak, a fentiek konzorciuma, kis- és középvállalkozások csak valamely korábban felsorolt szervezet által vezetett konzorcium tagjaként, központi költségvetési szervek, helyi költségvetési szervek és önkormányzati intézmények, országos és területi civil szervezetek alkotják. A benyújtott pályázatok egyfordulós nyílt és kétfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek elbírálásra, melyek közül a nyertes projektek a megítélt támogatást vissza nem térintendő támogatás formájában kapják meg. Projekt előkészítési prioritás tengely A prioritás elősegíti, hogy a KEOP szakmai prioritástengelyei keretében megvalósítandó projektek előkészítése gyorsan, az elvárt ütemezésnek megfelelően, koordinált módon és magas színvonalon történjen, melynek eredményeként költség hatékony és fenntartható létesítmények, szolgáltatások jöhessenek létre. A 1067/2005. (VI. 30.) Korm. hat. keretében megjelölt környezetvédelmi projektek előkészítése 2006. december 31-ig a központi költségvetés terhére valósultak meg, 2007. január 1-től azonban a KEOP keretén belül elszámolható lett ezen projektek előkészítésének költsége, ezért támogatásuk a projekt előkészítési prioritási tengelyen belül fog megvalósulni. A fentieken túlmenően a 16/2006 (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet alapján lehetőség van a nagy előkészítési igényű, szak-prioritások keretében megvalósítani kívánt pályázatok kidolgozásának támogatására az OP forrásaiból, a KEOP tekintetében ezen konstrukció keretén belül lesz lehetőség a kétfordulós pályázati úton kiválasztásra kerülő projektjavaslatok kidolgozásának elősegítésére is. Ennek megfelelően a szakmai prioritási tengelyekben indítani kívánt kétfordulós pályázatok első fordulójában támogatási döntéssel rendelkező projektek előkészítésének támogatása is megvalósul jelen konstrukció keretében, amennyiben a pályázók az erre vonatkozó igényüket a pályázat beadásakor jelezték.
Technikai segítségnyújtás prioritás tengely Az Európai Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 46. cikke szerint az alapokból lehetőség nyílik az operatív programok előkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozására, beleértve az alapok megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megerősítését. A lehatárolás értelmében a központi intézmények kapacitásának biztosítása a Végrehajtás OP-ból, míg a közreműködő szervezetek kapacitásának biztosítása, a monitoring bizottságokkal kapcsolatban felmerülő költségek az érintett OP technikai (szakmai) segítségnyújtás keretéből finanszírozható. Ennek megfelelően a KEOP technikai segítségnyújtás prioritásból kerül finanszírozásra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, valamint az "Energia Központ" Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Közhasznú Társaság, mint a KEOP végrehajtásában közreműködő szervezetek feladatainak ellátása, valamint a KEOP Monitoring Bizottsága működtetésével kapcsolatos feladatok. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 48 860,0
Támogatás 41 531,0
7 329,0
19/2/4/20 Államreform Operatív Program A program célja a közigazgatás megújítása, melynek elemei: a jogalkotás megújítása; a civil társadalom megerősödésének támogatása; a közigazgatás szolgáltatóvá tétele; az integrált kistérségi és a regionális döntési szintek megerősítése. A célelőirányzat az Államreform operatív program 1. számú, a folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés elnevezésű prioritási tengelyéből a 2008. évben megvalósuló fejlesztések fedezetét képezi. Az ÁROP 1. prioritási tengelye a közigazgatás három funkciója gyakorlásánál kíván javulást elérni. Az ügyintézés tekintetében az eljárások egyszerűsítésével és az elektronikai támogathatóságra való átalakításával. Az önkormányzási képesség javítása terén a helyi jogalkotási folyamat eredményesebbé tételével, s ehhez kapcsolódóan a partnerség erősítésével; a tervezési eszköztár bővítésével; továbbá az önkormányzat által ellátott igazgatási szolgáltatások megszervezésének a szükségszerű finomhangolásával. A közigazgatás működése tekintetében pedig a költséghatékony működési és szervezési eljárások és vezetési eszközök elterjesztésével. E célok 2008. évi teljesítését biztosítják részint a 2142/2007. (VII. 27.) Korm. határozatban elfogadott projektek, részint pedig a 2008. évben a Kormány által elfogadandó akciótervben szereplő projektek. E projekteket finanszírozza a célelőirányzat. A célelőirányzat az Államreform operatív program 1. számú, az emberi erőforrás minőségének javítása elnevezésű prioritási tengelyéből a 2008. évben megvalósuló fejlesztések fedezetét képezi.
Az ÁROP 2. prioritásának célja a közigazgatás rendelkezésére álló emberi erőforrás minőségének javítása. A beavatkozások két időhorizonton – rövid és hosszú távon - egyaránt kívánnak hatni: hosszabb távon jelentkeznek a kultúraváltást segítő intézkedések hatásai. Rövidtávon pedig hármas eszköztárra kíván visszanyúlni a program: a vezetők vezetői képességeinek a korszerűsítésére; a teljesítményértékelés valódi tartalommal történő feltöltésére; továbbá a készségek fejlesztésére a közigazgatásban foglalkoztatottak körében. E célok 2008. évi teljesítését biztosítják részint a 2142/2007. (VII. 27.) Korm. határozatban elfogadott projektek, részint pedig a 2008. évben a Kormány által elfogadandó akciótervben szereplő projektek. E projekteket finanszírozza a célelőirányzat A célelőirányzat az Államreform operatív program 1. számú, a Közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések elnevezésű prioritási tengelyéből a 2008. évben megvalósuló fejlesztések fedezetét képezi. A Közép-magyarországi régióban a folyamatok megújítását, a szervezetek fejlesztését és az emberi erőforrás minőségének javítását szolgáló beavatkozások fognak megvalósulni. Ezt biztosítják részint a 2142/2007. (VII. 27.) Korm. határozatban elfogadott projektek, részint pedig a 2008. évben a Kormány által elfogadandó akciótervben szereplő projektek. E projekteket finanszírozza a célelőirányzat A célelőirányzat az Államreform operatív program 4. és 5. számú technikai segítségnyújtási prioritási tengelyeiből a 2008. évben megvalósuló projektek fedezetét képezi. A prioritási tengelyek célja az operatív program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása. A program technikai-operatív lebonyolításához és projektszintű végrehajtásához kötődő feladatok jelentős részét az Irányító Hatóság a Közreműködő Szervezetre delegálta, így ez a célelőirányzat biztosítja a közreműködő szervezet szerződésen alapuló teljesítményarányos díjazásának, a Monitoring Bizottság működtetésének és egyes, az Irányító Hatóság szakmai munkáját segítő szakértői és tanácsadási szolgáltatások igénybevételének 2008. évi finanszírozását. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 1783,3
Támogatás 1515,7
267,6
19/2/4/21 Elektronikus Közigazgatás Operatív Program A program célja a közszolgáltatások korszerűsítése, amelynek tervezett eszközei: az elektronikus közigazgatás és az elektronikus közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése; összehangolt (ágazatközi) szolgáltatásrendszerek feltételeinek kialakítása; a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala; az e-kultúra terjesztése, zöld közbeszerzés. A célelőirányzat az Elektronikus közigazgatás operatív program 1. számú, a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása elnevezésű prioritási tengelyéből a 2008. évben megvalósuló fejlesztések fedezetét képezi.
A prioritási tengely célja a közigazgatás működésében az elektronikus szolgáltatás nyújtási képességhez szükséges belső fejlesztések végrehajtása, ezen belül a szakrendszeri szolgáltatások korszerűsítése, illetve a központi rendszer egyes szakrendszerek által igénybeveendő szolgáltatásainak fejlesztése. A fenti szakmai célok végrehajtása részint a Kormány 2142/2007 (VII.27) számú határozatán − amelyben a Kormány elfogadta a 2007-ben induló, s így 2008-ban is folytatódó kiemelt projekteket −, részint pedig a 2008. évben a Kormány által elfogadandó akciótervben szereplő projektek megvalósulásán alapul. E projekteket finanszírozza a célelőirányzat. A célelőirányzat az Elektronikus közigazgatás operatív program 2. számú, a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések elnevezésű prioritási tengelyéből a 2008. évben megvalósuló fejlesztések fedezetét képezi. A prioritási tengely fő célja az ügyfelek kiszolgálásához szükséges beavatkozások megvalósítása, ezen belül a konkrét felhasználói elérési felületek megteremtése, a mindezek működéséhez szükséges hálózati és biztonsági infrastruktúra központi kulcselemeinek kiépítése, és az ügyfelek azonosításához szükséges új rendszer bevezetése. A fenti szakmai célok végrehajtása részint a Kormány 2142/2007 (VII.27) számú határozatán − amelyben a Kormány elfogadta a 2007-ben induló, s így 2008-ban is folytatódó kiemelt projekteket −, részint pedig a 2008. évben a Kormány által elfogadandó akciótervben szereplő projektek megvalósulásán alapul. E projekteket finanszírozza a célelőirányzat. A célelőirányzat az Elektronikus közigazgatás operatív program 3. számú, kiemelt fejlesztések elnevezésű prioritási tengelyéből a 2008. évben megvalósuló fejlesztések fedezetét képezi. Az EKOP esetében országos hatással bíró projektek támogatásáról van szó, azonban az uniós előírások miatt szükséges a Közép-magyarországi régió elkülönítése. A külön 3. prioritási tengely célja az EKOP 1. és 2. prioritási tengelyekben foglalt fejlesztések megvalósításának finanszírozása a Közép-magyarországi régióban. A fenti szakmai célok végrehajtása részint a Kormány 2142/2007 (VII.27) számú határozatán − amelyben a Kormány elfogadta a 2007-ben induló, s így 2008-ban is folytatódó kiemelt projekteket −, részint pedig a 2008. évben a Kormány által elfogadandó akciótervben szereplő projektek megvalósulásán alapul. E projekteket finanszírozza a célelőirányzat. A célelőirányzat az Elektronikus közigazgatás operatív program 4. és 5. számú technikai segítségnyújtási prioritási tengelyeiből a 2008. évben megvalósuló projektek fedezetét képezi. A prioritási tengelyek célja az operatív program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása. A program technikai-operatív lebonyolításához és projektszintű végrehajtásához kötődő feladatok jelentős részét az Irányító Hatóság a Közreműködő Szervezetre delegálta, így ez a célelőirányzat biztosítja a közreműködő szervezet szerződésen alapuló teljesítményarányos díjazásának, a Monitoring Bizottság működtetésének és egyes, az Irányító Hatóság szakmai munkáját segítő szakértői és tanácsadási szolgáltatások igénybevételének 2008. évi finanszírozását millió Ft
Kiadás
Bevétel 4361,1
Támogatás 3706,9
654,2
19/2/4/22 Végrehajtás Operatív Program Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok előkészítési, menedzsment-, monitoring-, értékelési, tájékoztatási és ellenőrzési tevékenységeinek finanszírozására – beleértve a programok megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megerősítését is – a rendelkezésre álló, teljes keret legfeljebb 4%-áig van lehetőség. Ezen források (technikai segítségnyújtás – TA) két helyen jelennek meg, az Operatív Programok külön prioritásaiban és egy külön erre a célra létrehozott, horizontális Végrehajtás Operatív Programban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a 2007 és 2013 közötti operatív programok összehangolása, vagyis a fejlesztési terv koordinációja és kommunikációja az alapok technikai segítségnyújtás részéből kerül finanszírozásra a Végrehajtás Operatív Program keretében. millió Ft
Kiadás:
Bevétel 4 212,8
Támogatás 3 580,9
631,9
Regionális Operatív Programok A Regionális Operatív Program átfogó céljai a következők: • Leszakadó térségek gazdasági felzárkóztatása • Regionális tudásközpontok szerepének erősödése • Foglalkoztatási helyzet területi különbségeinek csökkenése • Oktatási- és egészségügyi rendszer területi különbségeinek csökkenése • Közlekedési kapacitások igazítása a területi igényekhez • Térségek szerkezeti átalakulásának elősegítése 19/2/4/23 Nyugat-dunántúli Operatív Program A Program az alábbi prioritási tengelyek mentén a következő specifikus célokat támogatva valósul meg: I. • • •
Prioritási tengely – Regionális gazdaságfejlesztés, tartalma: A régió vállalkozásinak fejlesztése a hálózatosodás elősegítésével és korszerű tanácsadási tevékenységgel. Regionális és helyi befektetés-ösztönzési tevékenységek fejlesztése, telephelyi infrastruktúrák és az ipari parkok szolgáltatásainak további fejlesztése. A szakképzés és felsőoktatás regionális jellegének, munkaerő-piaci beágyazódottságának erősítése a regionális gazdaság speciális igényeinek megfelelően.
II.
• • • • III. • • • IV. • • •
Prioritási tengely – Turizmusfejlesztés - Pannon örökség megújítása, tartalma: A régió sajátos természeti, történelmi és kulturális örökségének értéktudatos és komplex megőrzése és védelme, valamint ezen vonzerőinek klaszter jellegű együttműködésben megvalósuló új, egyedi arculatú, magas minőségű fejlesztése, amely magában foglalja: a termálvízkincsre alapozott egészségturisztikai és rekreációs, szabadidős fejlesztéseket; a történelmi emlékek és kulturális értékek egymásra épülő, egymást kiegészítő integrált fejlesztési láncolatát; a tájegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi alapon szervezett tematikus programok, szolgáltatások támogatását; a régió turisztikai intézményrendszerének megújítását (desztinációs menedzsment szervezetek felállítását). Prioritási tengely – Városfejlesztés, tartalma: Városközpontok, leromlott városi lakóterületek integrált rehabilitációja. A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása települési infrastruktúrafejlesztések révén. Városi közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése. Prioritási tengely – Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra, tartalma: A településszerkezethez és a tájhoz illeszkedő környezetbarát rendszerek alkalmazásának elősegítése, környezeti tudatosság növelése. Biztonságos, jó állapotú felszíni vizek az EU Víz Keretirányelvnek megfelelően. Az alsóbbrendű közúthálózat és a kerékpárút-hálózat fejlesztésével a települések, térségek belső elérhetőségi viszonyainak javítása.
V. Prioritási tengely – Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése, tartalma: • •
A humán közszolgáltatásoknak a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő elérhetőségének biztosítása és szolgáltatási minőségének javítása. A tudás alapú információs társadalom megteremtése, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő szolgáltatások fejlesztése
19/2/4/24 Közép-dunántúli Operatív Program A Program az alábbi prioritási tengelyek mentén a következő specifikus célokat támogatva valósul meg:
I. Prioritási tengely – Regionális gazdaságfejlesztés A prioritási tengely átfogó célja a Közép-dunántúli régió nemzetközi versenyképességének erősítése, elsősorban az innováció-orientált és a fenntartható fejlődés elveinek is megfelelő gazdaságfejlesztési folyamatok és struktúrák előtérbe helyezésével, a hozzáadott értéket teremtő stratégiai működő tőke bevonásával, a kisés középvállalkozások dinamizálásával, valamint a gazdaság igényeihez igazodó tanácsadási rendszer támogatásával. II. Prioritási tengely – Regionális turizmusfejlesztés A prioritás egyrészt a régió turisztikai kínálati portfoliójának komplex és integrált fejlesztését, valamint a turisztikai és szabadidős szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztését célozza meg. Másrészt magába foglalja a turisztikai szereplők együttműködésén alapuló fejlesztéseket, és a közös, települési és térségi szintű desztináció-marketing és turisztikai információszolgáltatás folyamatos ellátásához szükséges háttér biztosítását. III. Prioritási tengely – Fenntartható településfejlesztés: Átfogó szemléletében a prioritási tengely fő célja a régió településeinek hálózatszerű fejlesztése, elsősorban gazdasági és közösségi célú, valamint szociális szempontokat is figyelembe vevő fizikai és funkcionális megújítása révén. A prioritás kettős feladata egyrészt az elsődleges térségi dinamizáló tényezőként felfogható város és térségére gyakorolt hatás ösztönzése, a város és térsége közötti kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolat elérése, másrészt élhetőbb és egészségesebb lakókörnyezet megteremtése, a városok általánosan és egyedileg jelentkező belső problémáinak kezelése. Ennek érdekében megfogalmazott közvetlen célok: • • •
városközpontok és városi alközpontok értékmegőrző fejlesztése; a leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városi lakóterületek integrált rehabilitációja a régió városhálózatát alkotó települések integrált, illetve komplex szemléletű fejlesztési programjai mentén; a kistelepülések tudatos fejlesztése, élhető és örökségvezérelt települési környezet kialakítása.
IV. Prioritási tengely – Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés: A prioritási tengely különböző infrastrukturális elemek fejlesztésének egy helyen kezelésével a régió társadalmi- és (kisebb mértékben) gazdasági kohézióját, környezeti fenntarthatóságát szolgálja, szem előtt tartva a falvak, a mikro- és kistérségek eltérő igényeit, ennek keretében: • •
olyan régiós kapcsolatrendszer kialakítása, amely a megközelíthetőség és a belső elérhetőség javításával szolgálja annak szorosabbá válását, a Közép-dunántúli régió területi kohéziójának növelését; élhetőbb vidéki települési környezet megteremtése a lakossági eredetű környezeti terhelés csökkentésével;
• • •
Duna és Balaton partján lévő települések értékeinek, köztulajdonban lévő létesítményeinek védelme a sürgős beavatkozást igénylő magaspartfalak stabilizációjával, az omlásveszély kockázatának csökkentésével, komplex vízgyűjtő-gazdálkodás keretein belül a víztestek jó állapotának elérése, a bel- és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztése, belterületeken a bel- és csapadékvizek által okozott károk csökkentése.
V. Prioritási tengely – Humán infrastruktúra fejlesztés A prioritási tengely átfogó célja • •
•
a közoktatás fejlesztése, az alapvető tudáselemek megszerezhetőségében meglevő minőségi és területi egyenlőtlenségek oldása, egy korszerű és hatékonyan működő egészségügyi és szociális ellátórendszer kialakulásához való hozzájárulás, mely az intézményrendszer szolgáltatáskínálatához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése mellett magában foglalja az egészséges életmód elsajátítását célzó képzések, valamint egészségügyi rehabilitációs és prevenciós technikák támogatását is, a közszolgáltatások – költség-hatékony és fenntartható módon történő hozzáférhetővé tétele a régió településein
19/2/4/25 Dél-dunántúli Operatív Program A Program az alábbi prioritási tengelyek mentén a következő specifikus célokat támogatva valósul meg: I. Prioritási tengely – Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése: • A gazdasági, társadalmi és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése, a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével; • A gazdasági infrastruktúra fejlesztése elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva, valamint az ipari termelés alól kivont és volt katonai, hasznosítatlan, illetve alulhasznosított barnaövek gazdasági hasznosítása, funkcióváltásának elősegítése. II. Prioritási tengely – A turisztikai potenciál erősítése a régióban: A prioritás keretében megvalósuló fejlesztések révén a régióba látogató turisták számának növelése és a régióba érkező vendégek tartózkodási idejének növelése a cél. III. Prioritási tengely – Humán közszolgáltatások fejlesztése: •
•
A humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával, A bevont hátrányos helyzetű személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban,
•
Közintézmények akadálymentesítésének fejlesztéseinek támogatása.
és
az
önkormányzatok
informatikai
IV. Prioritási tengely – Integrált városfejlesztési akciók támogatása A prioritás célja a régió városhálózatának erősítése a városok üzleti és szolgáltatási funkcióinak erősítésével, a leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával, valamint Pécs és a régió vonzerejének javítása a gazdaságilag hasznosítható kulturális vonzerők fejlesztésével az Európa Kulturális Főváros 2010 programhoz kapcsolódóan. V. Prioritási tengely – Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés A prioritás célja a régió belső vonzáscentrumainak (mikro- és kistérségi központok, nagyvárosok) elérhetőségének javítása, az egyéni gépjármű-közlekedés térhódításának lassítása a közforgalmú közlekedéssel szemben, a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság és a környezetbiztonság javítása a fenntartható környezethasználat érdekében 19/2/4/26 Dél-alföldi Operatív Program A Program az alábbi prioritási tengelyek mentén a következő specifikus célokat támogatva valósul meg: I. Prioritási tengely – Regionális gazdaságfejlesztés: A prioritás tengely elsődleges célja az általános üzleti környezethez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, ipari területek rehabilitációja, klaszterek ill. hálózatos együttműködések kialakításának, továbbfejlesztésének támogatásával a régió vállalkozásainak támogatása, valamint a helyi és térségi jelentőségű hídképző intézményi infrastruktúra fejlesztése. Ezen tevékenységek támogatásán keresztül az 1. prioritási tengely legfőbb célkitűzése a régió jövedelemtermelő képességének javítása, a helyi adottságokra épülő fejlesztések támogatása. II. Prioritási tengely – Turisztikai célú fejlesztések A prioritási tengely a régió természeti-, kulturális-, épített örökségén alapuló turisztikai programkínálattal, szolgáltatások minőségileg magas színvonalú fejlesztésével kívánja a hazai és a nemzetközi kereslet igényeit kielégíteni, melynek megvalósítása során kiemelt szempontként kezeljük az együttműködés keretében megvalósuló fejlesztéseket. Emellett a magas minőségű gyógyturizmus és egészség megőrző/fejlesztő turizmuságak (wellness, fitness, beauty, sport, stb.) fejlesztésével járul hozzá a térség gazdasági versenyképességének növeléséhez.
III. Prioritási tengely – Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés A Dél-Alföldön alapvető fontosságú a kistérségi központok közúti, illetve közúti tömegközlekedéssel való elérhetőségének javítása. A prioritástengely az elérhetőség javítása mellett, célul tűzi ki a fenntartható közlekedésfejlesztést, ami a kerékpáros és a közösségi közlekedés szervezési és infrastruktúra fejlesztés támogatásán keresztül jelenik meg. IV. Prioritási tengely – Humáninfrastruktúra-fejlesztések A prioritás közvetlenül hozzájárul a humán infrastruktúra, azon belül a társadalmi befogadáshoz és részvételhez elengedhetetlen és a régió lakosságának egészségi, mentális és pszichés állapotának javításához szükséges egészségügyi szolgáltatások fejlesztéséhez, az oktatási infrastruktúra, a szociális és közösségi infrastruktúra minőségi és fenntartható fejlesztéséhez, a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség területi kiegyenlítéséhez, az akadálymentesített környezet megvalósításához. V. Prioritási tengely – Térségfejlesztési akciók A prioritás egyrészt a városi jogállású településeket érinti, a városok fizikai környezete és társadalmi megújítása céljából. Emellett az integrált városrehabilitációs intézkedés körébe sorolható támogatható tevékenységek köre és komplexitása megköveteli e tevékenységek önálló, az egyéb térségfejlesztési akcióktól elkülönült kezelését. A településen és környékén nem mezőgazdasági területeken a csapadék- és belvíz elvezetése, és ehhez kapcsolódó területi vízrendezés, a csapadékvíz gyűjtő és elvezető hálózat valamennyi elemének összehangolt fejlesztésével, továbbá a kistelepülések szennyvíz kezelésének megoldásával a környezetbiztonság fokozására irányulnak a prioritás tevékenységei 19/2/4/27 Észak-alföldi Operatív Program A Program az alábbi prioritási tengelyek mentén a következő specifikus célokat támogatva valósul meg: I. Prioritási tengely – Regionális gazdaságfejleszté A prioritás támogatást nyújt az ipari területek (ipari park, vállalkozási övezet, helyi iparterület stb.) és inkubátor házak fejlesztéséhez. Támogatja a KKV-k együttműködését és klaszterek kialakítását, valamint a szakképző intézmények és gazdasági szervezetek együttműködését. A prioritás hozzájárul a K+F eredmények gyakorlatba való áthelyeződéséhez, támogat kísérleti jellegű fejlesztéseket bármely ágazati területen, és a prioritás keretében a kis- és középvállalkozások az igényeikhez és szükségleteikhez igazodó üzleti tanácsadáshoz juthatnak.
II. Prioritási tengely – Turisztikai célú fejlesztés A prioritás támogatást nyújt a gyógy- és termálvízhez kapcsolódó egészségturizmus, a természeti értékekhez kapcsolódó öko- és aktívturizmus, valamint az örökség-, konferencia és rendezvényturizmus infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztéséhez. Támogatja a turisztikai attrakciókhoz illeszkedő turisztikai szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztését, szolgáltatási körének bővítését, valamint a régió turizmusát szolgáló intézményrendszer fejlesztését, a helyi és térségi desztináció-menedzsment szervezetek létrehozását. III. Prioritási tengely – Közlekedési feltételek javítása A prioritás támogatást nyújt az elsősorban munkahelyek, térségi központok, közszolgáltatások és turisztikai attrakciók elérését elősegítő 4 és 5 számjegyű közutak, valamint önkormányzati utak, a hivatásforgalmú kerékpárutak fejlesztéséhez, a közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javításához, a regionális közlekedési szövetségek fejlesztéséhez. IV. Prioritási tengely – Humán infrastruktúra fejlesztése A prioritás támogatást nyújt az óvodai, alap- és középfokú oktatási intézmények épületeinek infrastrukturális fejlesztésére, a helyi szinten biztosítandó egészségügyi alap- és a térségi alapon szervezett járóbeteg szakellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció infrastrukturális fejlesztésére. A prioritás keretében támogatható továbbá az alap és nappali szociális ellátás és a közösségi és rekreációs intézmények infrastrukturális fejlesztése. A prioritás hozzájárul a szolgáltatások akadálytalan hozzáférésének megvalósításához is, támogatja az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények integrált, teljes körű akadálymentesítését és lehetővé teszi a helyi önkormányzatok közigazgatási feladatainak elektronizálását, modernizálását. V. Prioritási tengely – Város- és térségfejlesztés A prioritás támogatja a leromlott vagy leszakadó városrészeken olyan integrált település-rehabilitációs akciók végrehajtását, amelyek megteremtik ezen városrészek bekapcsolását a város fejlődésébe a fizikai környezet (beleértve a többlakásos társasházak fizikai megújítását) és a szociális problémák együttes kezelése révén. Támogatja továbbá a városközpontok és barnamezős területek fizikai megújítását és a városi funkciók (gazdasági, közösségi, közfunkciók) bővítését, illetve a 10.000 lakos alatti városok és 5000 főnél népesebb falvak esetében helyi településfejlesztési akciók végrehajtását. A prioritáson belül lehetőség nyílik zaj- és levegő-szennyezettség elleni védelemre, 2000 LE alatti települések szennyvízkezelésének megoldására, korszerűtlen hulladéklerakók, dögkutak, földmedrű folyékony hulladék-lerakók rekultivációjára, valamint az ÚMVP-vel összhangban meghatározott legveszélyeztetettebb belvízi öblözetekben a belvízvédelmi infrastruktúra fejlesztésére. A prioritás támogatja továbbá a régió civil szervezeteinek társadalmi szerepvállalását segítő infrastrukturális fejlesztéseket.
19/2/4/28 Észak-magyarországi Operatív Program A Program az alábbi prioritási tengelyek mentén a következő specifikus célokat támogatva valósul meg: I. Prioritási tengely – Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A régió jelentős gazdasági potenciállal rendelkező területein és az elmaradott térségekben egyaránt segítse új vállalkozások létrehozását, az új technológiák elterjesztését, az együttműködési lehetőségek kiaknázását, amely által javul a vállalkozások működési hatékonysága, jövedelemtermelő képessége, és új munkahelyek keletkeznek a régióban. II. Prioritási tengely – A turisztikai potenciál erősítése A természeti és kulturális értékeken alapuló termékek és szolgáltatások, illetve a turisztikai termékek szervezettségének minőségi javításával, a hálózati együttműködés kialakításával a program hozzájáruljon a látogatószám és a vendégéjszakák növekedéséhez, a turizmusból származó jövedelmek növeléséhez, új munkahelyek teremtéséhez, valamint az erőforrások fenntartható hasznosításához. III. Prioritási tengely – Településfejlesztés A nagyvárosok innovációs potenciáljuk javítása érdekében vonzzák, illetve megtartsák a magas képzettségű lakosaikat, az elmaradott kistérségek központi városainak fejlesztése révén javuljon tőkevonzó képességük és a vállalkozások működési környezete, továbbá a társadalmi szempontból szegregálódó és környezeti szempontból kockázatot jelentő városi területek megújításával csökkenjenek a társadalmi és környezeti feszültségek, erősödjön a társadalmi kohézió és javuljon az élet minősége. A falusi településfejlesztési akciókat össze kell hangolni az ÚMVP vidékfejlesztési beruházásaival. IV. Prioritási tengely – Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése A kistérségi keretek között megszervezendő humán közszolgáltatások: a közoktatás, az egészségügy és a szociális ellátás megújítása jelentősen hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságnak javításához, valamint az életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, így a társadalmi kohézió erősítéséhez. V. Prioritási tengely – Térségi közlekedés fejlesztése A jelentős gazdasági potenciállal rendelkező területek és turisztikai attrakciós célpontok, a kistérségek központi településeinek és a gyorsforgalmi utak elérhetőségének a javítása, ami hozzájárulhat a munkahelyek és a közszolgáltatások jobb elérhetőségéhez
19/2/4/29 Közép-magyarországi Operatív Program A Program az alábbi prioritási tengelyek mentén a következő specifikus célokat támogatva valósul meg: I. Prioritási tengely – A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése A prioritástengely a versenyképesség, elsősorban a tudásalapú társadalom innováció és vállalkozásorientált fejlesztéséhez járul hozzá. Elősegíti a régión belüli kohézió erősítését is – köszönhetően a vállalati K+F és innovációs aktivitás növelésének, a vállalkozások fejlesztésének a helyi üzleti környezet támogatásának, valamint a visszatérítendő pénzügyi eszközök alkalmazásának. II. Prioritási tengely – A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése A prioritási tengely elsősorban a régió versenyképességének fejlesztését segíti elő az elérhetőség, a közlekedési kapcsolatok mennyiségi és minőségi javításával, szem előtt tartva a környezetileg fenntartható közlekedési módok térnyerését és a közlekedésbiztonságot. A fő- és mellékúthálózat fejlesztése mellett támogatja a kerékpáros, vízi és közösségi közlekedési módok térnyerését. III. Prioritási tengely – A régió vonzerejének fejlesztése A régió vonzerejének komplex fejlesztését célzó prioritás turisztikai, természetvédelmi és környezetvédelmi fejlesztéseket fogalmaz meg. A turisztikai vonzerő fejlesztésével megjeleníthetővé válnak olyan fejlesztések, amelyek komplex módon egyesítik egy természeti, kulturális érték turisztikai célú hasznosítását. IV. Prioritási tengely – A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése A régió közszolgáltatási szektorának, intézményrendszerének fejlesztése a munkaerőpiaci szervezetek működési hatékonyságának javításával, a humán erőforrások minőségi erősödéséhez hozzájáruló közoktatási-művelődési, valamint szakképzési, felsőoktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése révén. Az intézkedések egyúttal figyelemmel vannak a környezet védelmére, az elért eredményekkel arányos környezetterhelésre, energiahatékonyságra. V. Prioritási tengely – A települési területek megújítása A prioritás a települési életminőség javítását és további társadalmi-gazdasági funkciók megjelenésének ösztönzi a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével. A beavatkozások egyrészről a régió szociális krízisterületeinek (lakótelepek, belvárosi leromlott városrészek stb.) fizikai és társadalmi megújítására, másrészről pedig támogatja a településközpontok megújítását, funkciógazdagítását
millió Ft
ÚMFT ROP
Kiadás
19/2/4/23 Program
Nyugat-dunántúli
Regionális
Operatív
19/2/4/24 Program
Közép-dunántúli
Regionális
Operatív
Bevétel
Támogatás
6 233,6
5 524,8
708,8
6 827,3
6 051,0
776,3
9 478,2
8 400,5
1 077,7
19/2/4/26 Dél-alföldi Regionális Operatív Program
10 064,0
8 919,6
1 144,4
19/2/4/27 Észak-alföldi Regionális Operatív Program
13 106,6
11 616,2
1 490,4
19/2/4/28 Észak-magyarországi Regionális Operatív Program
12 147,5
10 766,3
1 381,2
19/2/4/29 Közép-magyarországi Regionális Operatív Program
28 740,3
26 678,1
2 062,2
19/2/4/25 Dél-dunántúli Regionális Operatív Program
19/2/5 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS 19/2/5/1 Európai Területi Együttműködés 19/2/5/2 INTERACT 2007-2013 2007-től új feladatként jelentkezik a 2007-2013-as programozási periódus Európai Területi Együttműködési Programjainak lebonyolítása. Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006-os az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelet 6. cikkelye alapján az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében az ERFA a következő prioritásokra összpontosítja támogatását: 1. • • • • •
a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése a fenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén, és elsősorban a következők által: a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a KKV-k, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztése; a természeti és kulturális erőforrások közös védelmének és az ezekkel való közös gazdálkodásnak, valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének az ösztönzése és javítása; a városi és vidéki térségek közötti kapcsolatok támogatása; az elszigeteltség mérséklése a közlekedés, az információ, továbbá a hírközlő hálózatok és szolgáltatások, valamint a határokon átnyúló vízellátási, hulladékgazdálkodási és energiaellátási rendszerek és létesítmények javított elérhetősége révén; az együttműködés, a kapacitások és az együttes hasznosítás fejlesztése az infrastruktúrák területén, különösen az olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a kultúra, a idegenforgalom és az oktatás.
2. • • • • 3. • • •
a transznacionális együttműködés kialakítása és fejlesztése, elsősorban a következő kiemelt fontosságú területekre koncentrálva: innováció: tudományos és technológiai hálózatok létrehozása és fejlesztése, valamint a regionális K+F és innovációs kapacitások fokozása, amennyiben ezek közvetlenül hozzájárulnak a transznacionális területek kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéséhez.; környezet: az egyértelműen transznacionális dimenziójú vízgazdálkodási, energiahatékonysági, kockázat-megelőzési és környezetvédelmi tevékenységek.; elérhetőség: a közlekedéshez és a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a közlekedés és a távközlési szolgáltatások minőségének fejlesztése, amennyiben ezek egyértelműen transznacionális dimenzióval rendelkeznek.; fenntartható városfejlesztés: a policentrikus fejlesztés megerősítése transznacionális, nemzeti és regionális szinten, ahol egyértelmű a transznacionális hatás. A regionális politika hatékonyságának erősítése az alábbiak előmozdításával: interregionális együttműködés, amely az innovációra és a tudásalapú gazdaságra, valamint a környezetvédelemre és a kockázat-megelőzésre összpontosít; a legjobb gyakorlat meghatározására, átadására és elterjesztésére vonatkozó tapasztalatcserék; és a tanulmányokat, adatgyűjtést, valamint a közösségi fejlődési trendek megfigyelését és elemzését magukban foglaló tevékenységek.
A 2007-től Magyarország részvételével induló határ-menti programok egy része a Strukturális Alapok forrásból belső határainkon (magyar-osztrák, magyar-szlovén, magyarszlovák, illetve magyar-román határ-menti program), másik része pedig IPA (Instrument for Pre-Accession Assistance) és ENPI (European Neighbourhood and Partnership Instrument) forrásokból (a magyar-horvát, magyar-szerb határ-menti program, és magyar-szlovák-románukrán program) külső határainkon fog megvalósulni. A jelenleg futó INTERREG IIIB transznacionális program utódprogramjai a 2007-2013-as programozási periódusban a dél-kelet európai transznacionális program, illetve a közép-európai transznacionális programok lesznek. A jelenlegi Interreg IIIC program utódja az INTERREG IVC program, az INTERACT program pedig INTERACT 2007-2013 néven folytatódik tovább. Magyarország a 2007-2013-as időszakban a következő programokban vesz részt: • • • • • • • • • • •
Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program Magyarország-Románia (HU-RO) Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program Szlovénia-Magyarország (SLO-HU) Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program Ausztria-Magyarország (AU-HU) Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HU-SR) Magyarország–Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program (HU-HR) Magyarország--Szlovákia-Románia-Ukrajna (HU-RO-SK-UA) Határon Átnyúló Együttműködési Program Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program Közép-európai Transznacionális Együttműködési program Interregionális Együttműködési program INTERACT II (2007-2013)
Az egyes határmenti programok prioritásainak összefoglalása: HUHU-SER AT-HU HU-RO HU-SK CRO
1. Prioritás
2. Prioritás
A közös fejlesztés kulcsfeltét eleinek javítása az együttműk ödési térségben A határtérség társadalmi és gazdasági kohézióján ak erősítése
Technikai 3. segítségPrioritás nyújtás
SLOHU
HU-SKRO-UA
Az együttműk ödési térség vonzerején ek fejlesztése
Gazdasági és társadalmi fejlődés
Környezeti minőség javítása
Gazdaság és társadalom
Fenntarthat ó környezet és turizmus
Infrastrukt úra és környezet
Innováció, integráció és versenykép esség
Környezet, természetv édelem, elérhetőség
Gazdaság és közös humánerőf orrás fejlesztés
Gazdaság, oktatás és kultúra
Fenntarthat ó fejlődés és elérhetőség
Fenntarthat ó fejlődés
Technikai segítségnyújtás
Technikai segítségnyújtás
Technikai segítségnyújtás
Technikai segítségnyújtás
Technikai segítségnyújtás
4. Prioritás
Határok hatékonysá gának növelése Technikai segítségnyújtás
Mind a határ-menti ETE, IPA és ENPI programok, mind pedig a Magyarország részvételével megvalósuló transznacionális, illetve interregionális programok Operatív Programja benyújtásra került Brüsszelbe. Az egyes OP-k jóváhagyása az év végén várható, aminek következtében a pályázati kiírások minden új programban várhatóan legkorábban 2007 végén vagy 2008 elején jelennek meg. Figyelembe véve az egyes pályáztatási átfutási időket, az első projekt támogatási szerződések az év közepén kerülnek aláírásra. Várhatóan az egyes programok kiegyensúlyozottan tervezik felhasználni a periódusban rendelkezésre álló keretet, így a projektek átfutási idejével is kalkulálva a támogatások kifizetésének intenzitása 2008 második felétől fokozatosan fut fel, majd 2010-ben áll be egy egyenletesebb szintre. A fentiek miatt 2008-ra csekély mértékű projektszintű kifizetés szerepel a tervben. A Technikai Segítségnyújtás prioritások terhére történő kifizetések és a hazai társfinanszírozás forrásigényének tervezésére részletes kapacitás-, tevékenység- és költség terv alapján került sor. Technikai Segítségnyújtás forrásból többek közt a következők -finanszírozása indokolt: szükséges kapacitás; infónapok, partnerkereső szemináriumok; kiadványok, információs anyagok, honlapok; hirdetés és pályázati felhívások; pályázatok formai és szakmai értékelése; bizottsági ülések és technikai megbeszélések; a programok Monitoring és Információs Rendszerének fejlesztése, karbantartása, illetve fordítási és tolmácsolási költségek. Fontos kiemelni, hogy a TA források a résztvevő országok közös forrásai, így a TA projektek menedzsmentjével kapcsolatos programszintű döntésről az egyes programok Monitoring Bizottságai határoznak. millió Ft
Előirányzat 13/4 Európai Területi Együttműködés 13/5 INTERACT 2007-2013
Kiadás: 4 709,2 6,0
Bevétel 3 394,1 0,0
Támogatás 1 315,1 6,0
19/2/6 EGYÉB UNIÓS ELŐIRÁNYZATOK 19/2/6/1 EU DIRECT Információs egységek hálózata A magyarországi EUROPE DIRECT Információs Hálózat tagjait (20 szervezetet, elsősorban megyei köztestületeket – fejlesztési ügynökségeket, megyei önkormányzatokat, megyei könyvtárakat) 2005-ben nyilvános pályázat útján választotta ki a korábbi közvetítő szerv, a Miniszterelnöki Hivatal, a Bizottság jóváhagyásával a 2005-2008 közötti időszakra. A tagok száma 2007-re 17-re csökkent, melyet 3 új tag kiválasztásával pótol 2007-ben. A EUROPE DIRECT információs egységek feladata a lakosság általános európai uniós tájékoztatása állandó ügyfélszolgálat, könyvtár fenntartásával, valamint kitelepülésekkel. A felmerülő költségeket minimum 50%-os önrész biztosítása mellett támogatja az Európai Bizottság. A közvetítő szerv feladatai • Évente pályázat kiírása a hálózat tagjai számára, értékelés, az éves támogatási összeg meghatározása, az eredmények továbbítása az Európai Bizottság részére jóváhagyás céljából. • Évente elszámoltatás és ellenőrzés, az eredmények továbbítása az Európai Bizottság részére jóváhagyás céljából. • A hálózat tagjainak monitoringja év közben. • Általános adminisztratív feladatok. millió Ft
Kiadás
Bevétel 84,3
Támogatás 84,3
0,0
19/2/6/2 Igazgatási Partnerség A partnerségek megkötésének az a célja, hogy együttműködéseket hozzon létre a tagállamok és a Bizottság cselekvési eszközei között, és hogy koordinálja az Európai Unióról szóló információs és kommunikációs tevékenységeiket egy közös megegyezéssel elfogadott kommunikációs terv által, amelynek végrehajtását minden fél vonatkozó forrásai finanszírozzák. A kommunikációs tervet egy koordinációs egység hozza létre és felügyeli; az egység a nemzeti kormányt, a Bizottságot és az Európai Parlamentet képviseli; a szerepe az információs és kommunikációs tevékenységek kidolgozásának, megvalósításának, felügyeletének és értékelésének koordinálása. A közvetítő szerv e kommunikációs terv alapján hajtja végre a ráruházott feladatokat. Az igazgatási partnerség útján a Bizottság közvetett centralizált igazgatáshoz folyamodik, amelynek jogi keretét a 2004. december 15-i határozatban állapította meg. A 2007. évi Igazgatási Partnerség keretében a kommunikációs feladatokra allokált összeg 300.000 euró, melyből 120.000 euró támogatási alapként, a 180.000 euró közbeszerzési eljárás eredményeként születő szerződések keretében kerül felhasználása.
A Közvetítő Szerv feladatai: • • •
•
• • •
•
felel a kommunikációs tervvel összhangban, közösen elhatározott tájékoztatási tevékenységek általános igazgatásáért; kiírja a pályázati felhívásokat és minden ezzel kapcsolatos szükséges kezdeményezést megtesz; a költségvetési rendelet a támogatással kapcsolatos szabályokat részletező IV. címe rendelkezéseinek valamint a rendelet végrehajtási szabályainak betartásával jár el; a fellépések társfinanszírozása biztosítására szánt támogatásokat odaítéli és folyósítja, és igazgatja az esetleges megfelelő keret-megállapodásokat és egyedi megállapodásokat, végrehajtva a támogatási eljárások kiírásához és megkötéséhez szükséges összes műveletet, beleértve e megállapodások aláírását is, valamint, szükség esetén, a jogalap nélkül kifizetett pénzeszközök visszaigénylését; kiírja az ajánlattételi felhívásokat, és megtesz minden ezzel kapcsolatos szükséges kezdeményezést; a költségvetési rendelet közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos szabályokat részletező V. címe rendelkezéseinek, valamint a rendelet végrehajtási szabályainak betartásával jár el; kiválasztja a legjobb ajánlatot, aláírja a megfelelő szerződéseket, és végrehajtja az összes szerződéses kötelezettséget, beleértve indokolt esetben a jogalap nélkül kifizetett pénzeszköz visszaigénylését is; évente legalább egyszer ellenőrzi, hogy az információs tevékenységeket helyesen hajtották-e végre; évente legalább egyszer jelentést tesz a Bizottságnak az információs tevékenység végrehajtásáról, 30 naptári napon belül minden kért információt rendelkezésre bocsát, és késedelem nélkül értesíti a Bizottságot eljárásainak illetve rendszereinek minden jelentős változtatásáról, valamint azok okairól; részt vesz a koordinációs üléseken és az egyéb közösen szervezett tevékenységekben millió Ft Kiadás
Bevétel 74,4
Támogatás 74,4
0,0
19/2/ 6/3 Svájci Alap támogatásával megvalósuló projektek A svájci kormány által létrehozott Svájci Hozzájárulásról az Európai Bizottság és Svájc 2006. február 27-én kétoldalú megállapodást írt alá. A megállapodás értelmében Svájc a 10 újonnan csatlakozott ország részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése 130.738.000 svájci frank (mintegy 20 milliárd forint). A kétoldalú megállapodás rögzíti a támogatás biztosításának keretfeltételeit, valamint a lehetséges támogatási területek hosszúlistáját, amely az alábbi fejlesztési területeket jelöli meg:
1. Biztonság, stabilitás, reformok • Regionális és helyi szintű menedzsment kapacitások építése; • Intézkedések a határok biztosítása érdekében; • Bevándorlási és menekültügyek intézményi erősítése; • A biztonság jogi aspektusainak erősítése, az igazságügyi információs rendszerekhez való hozzáférés támogatása; • Az igazságszolgáltatás modernizációja; • A korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc intézményeinek erősítése; • Nukleáris biztonság; • Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése; • Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetű régiókban. 2. Környezetvédelem és infrastruktúra • Környezethigiénia, az alap-infrastruktúra modernizációja (energiahatékonyság, ivóvíz, szennyvízkezelés, hulladékkezelés, tömegközlekedés); • Környezeti feltételek javítása, károsanyag-kibocsátás csökkentése, ökológiai monitoring szabványok és normák kialakítása és alkalmazása; • Mérgező hulladék ártalmatlanítása, mérgezett ipari területek revitalizációja; • A településfelhasználás, az infrastruktúra, a környezetvédelem, stb. települési, regionális és nemzeti tervezése; • Határon átnyúló környezeti kezdeményezések, „élhető környezet Európában”; • Biodiverzitás és természetvédelem. 3. A magánszektor támogatása • A magánszektor támogatása és az export ösztönzése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra; • Tőkéhez való hozzáférés elősegítése, a kkv-k menedzsment támogatása; • Igazolt bio-termesztés és bio-termelés elősegítése a mezőgazdaságban; • A szabványoknak, normáknak való megfelelőség előmozdítása a mezőgazdaságban és az ipari termelésben, • a társadalmilag, környezetileg és öko-hatékonyság szempontjából fenntartható fejlődés alapelvének megfelelő ipari termelés támogatása; • A pénzügyi szektor szabályozásának javítása, a pénzpiacok és a pénzügyi intézmények erősítése; • A szellemi tulajdon védelme. 4. Humánerőforrás- és társadalomfejlesztés • A közigazgatás kapacitásfejlesztése központi, regionális és önkormányzati szinten; • Szakképzés; • Kutatás és fejlesztés (tudományos csereprogramok, pályázatok, partnerség kialakítása, együttműködés az alkalmazott kutatások területén); • Egészségügy (kórházak modernizációja, egészségbiztosítási rendszer reformja, megelőző intézkedések, stb.); • Testvérvárosi programok; • Nemzetközi fejlesztési kezdeményezések támogatása. A kedvezményezett tagállamoknak a tárgyalások során lehetőségük van arra, hogy hazai vonatkozásban a támogatható területek körén szűkítsen. Figyelembe véve a 2007-2013. közötti időszakban elérhető európai uniós támogatási források mértékét és azok céljait, a Svájci Hozzájárulás programban elsősorban olyan fejlesztési területekre kívánjuk helyezni a hangsúlyt, amelyek az elkövetkezendő években más forrásból nem lennének finanszírozhatók.
Svájc és a tagállamok közötti egyeztetések folyamatosan zajlanak. A donor ország jelenleg a többi országban is igyekszik felmérni és kialakítani azt a szerkezeti struktúrát, amely közel azonos módon kezeli majd a program lebonyolítását az egyes kedvezményezett tagállamokban. A tárgyalások hazai részről is folytatódnak, és azok előrehaladásának eredményeképpen előre láthatóan leghamarabb 2007 őszén kerülhet sor az Együttműködési Megállapodás aláírására Svájc és Magyarország között. Ennek értelmében a program beindítása 2008. elején megkezdődhet, emiatt egy minimális költségigénnyel 2008-ra vonatkozóan már indokolt számolni millió Ft
Kiadás
Bevétel 187,0
Támogatás 174,3
12,7
19/2/6/4 EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU - EGT szerződés értelmében az EGT nem EU tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű támogatási forma alapját, amelyet Norvégia kétoldalú szerződésekkel egészített ki, létrehozva ez által a Norvég Finanszírozási Mechanizmust. A két támogatási alapra azonos szabály- és eljárásrend vonatkozik. A rendelkezésre álló, támogatásként kiosztható összeg odaítélése főszabály szerint nyílt pályázati felhívás útján történik. A támogatást nyújtó államok egyedi döntése alapján azonban a 2004. évre az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontjától arányosan számítva jutó összeget nyílt pályáztatási eljárás nélkül, már rendelkezésre álló kész projektekre fordíthattunk. Ezen összeg terhére 5 pályázatot továbbítottunk a FMI-nak, amelyek közül 3 projekt jóváhagyása (kb. összesen 2,5 millió euró) megtörtént, egyet pedig visszautasítottak. A nyílt pályázati felhívás 2006. január 25-én jelent meg. Az első, 2006. januárjától márciusig tartó pályázati körre 292 pályázat érkezett, ezek közül az adott időszakra rendelkezésre álló összeg figyelembe vételével 17 pályázatot továbbítottunk támogatásra javasolt pályázatként (kb. összesen 26,5 millió euró támogatási igény) a Finanszírozási Mechanizmus Irodának (FMI). Jelenleg ezek FMI által történő értékelési eljárása zajlik, ugyanis a végső döntést a Finanszírozási Mechanizmus Bizottság, illetve a Norvég Külügyminisztérium hozza. A projektek jóváhagyása, illetve a támogatási megállapodások megkötése 2007-ben folyamatosan zajlik. A második, 2006. márciusától szeptemberéig tartó pályázati köre 570 pályázat érkezett, ezek közül formailag megfelelt 241 db. A formailag megfelelt pályázatok szakmai – tartalmi értékelése várhatóan 2007. szeptemberében fejeződik be, amelyet követően a támogatásra javasolt projekteket a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmusok Iroda kezdi értékelni. 2007. folyamán a pályáztatási rendszer átalakításra került. Egy utolsó, harmadik pályázati kör 2007. június 1-jén került meghirdetésre kétfordulós pályázati rendszer keretében. 2008. elejére előre láthatóan feláll egy 6,5 millió euró allokációval rendelkező NGO Alap is, amelynek keretében civil szervezetek pályázhatnak kisebb összegű támogatási összegekre, valamint hamarosan megkezdődik a Váti Kht. által kezelt, határon átnyúló együttműködéseket támogató pályázati alap 2 millió eurós keretének kipályáztatása is.
A program átfogó célja hozzájárulni a 10 egyszerre csatlakozott ország, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország gazdasági és szociális különbségeinek felszámolásához az alábbi fejlesztési területek támogatása által:. . Továbbá a Mechanizmusok keretében lehetőség van Technikai Segítségnyújtás igénybevételére, amelyet programozási, menedzsment, monitoring, minőségbiztosítás, ellenőrzés, képzési, tanácsadás, és emberi erőforrás fejlesztési feladatokra, valamint a nyilvánosság biztosítása érdekében lehet felhasználni. A Finanszírozási Mechanizmusok az utófinanszírozás elvére épülnek. A projektekkel kapcsolatos kifizetéseket a központi költségvetésnek meg kell előlegeznie. Önálló projektek 1. kiemelt terület: Környezetvédelem Célterületek: • • • • •
A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) részvételének támogatása a környezet védelmében Környezettudatos nevelés A megújuló, illetve alternatív energiaforrások használatának támogatása (pl.: geotermikus vagy vízi energia) Zajcsökkentés / zajvédelem A szennyezést nem okozó, „tiszta technológiák” bevezetésének elősegítése
2. kiemelt terület: Fenntartható fejlődés Célterületek: • • •
Az organikus mezőgazdaság fejlesztése; hazai növény- és állatfajták termesztése, ill. tenyésztése Innovációs központok létrehozása és fejlesztése A fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése
3. kiemelt terület: Az európai örökség megőrzése Célterületek: • • • •
Történelmi jelentőségű helyszínek és épületek hasznosítási tervek alapján történő felújítása A kulturális világörökség megőrzése Múzeumok felújítása, gyűjtemények létesítése az európai örökség bemutatására Tömegközlekedés fejlesztése az európai kulturális örökség megőrzésével, illetve a környezetvédelemmel összhangban
4. kiemelt terület: Humánerőforrás-fejlesztés, oktatás Célterületek: • • • • •
Felnőttképzés, szakképzés, élethosszig tartó tanulás A felsőoktatás és a magánszektor közötti együttműködés erősítése, a magánszektor igényeinek megfelelő munkaerő képzése Ösztöndíjprogramok Általános iskolák akadálymentesítése, napközi otthonos foglalkozások szervezése A helyi, regionális, valamint központi hatóságok / önkormányzatok kompetenciájának és adminisztratív kapacitásának növelése beleértve információ technológiai eszközök használatát is
5. kiemelt terület: Egészségügy Célterületek: • • • • •
Betegség megelőző és egészségfejlesztő tevékenységek ösztönzése Mentálhigiéniai gondozás javítása A szenvedélybetegségek elleni küzdelem Az AIDS elleni küzdelem, és a HIV fertőzött betegek kezelésének elősegítése Egészségüggyel foglalkozó NGO-k kapacitásának fejlesztése
6. kiemelt terület: Gyermek és ifjúság Célterületek: • • •
Halmozottan hátrányos helyzetű - beleértve a Roma kisebbséghez tartozó, valamint fogyatékos - gyermekek integrációja, Integrált helyi ifjúsági információs és tanácsadó központok hálózatának fejlesztése, bővítése Az állami gondozottak életkörülményeinek javítása és a társadalmi beilleszkedésük elősegítése
7. kiemelt terület: Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés Célterületek: • • •
Tömegközlekedés fejlesztése az európai kulturális örökség megőrzésével, illetve a környezetvédelemmel összhangban A demokrácia, partnerség és decentralizáció elvének biztosítása az EU külső határainál A regionális fejlesztés különböző szintjeinek kompetencia növelése (mikro-régiók, önkormányzatok)
8. kiemelt terület: Bel- és igazságügyi együttműködés Célterületek: • • •
A szervezett bűnözés - beleértve az embercsempészetet és emberkereskedelmet elleni harc támogatása A magyar és norvég rendőri szervek együttműködésének elősegítése A schengeni vívmányok gyakorlati alkalmazása
9. kiemelt terület: Tudományos kutatás Célterületek: • •
K+F – közös kutatási tevékenység Az előző kiemelt területekhez kapcsolódó kutatás
Pályázati alapok 1. célterület: NGO-k bevonásának elősegítése a környezetvédelem területén 2. célterület: Környezettudatos nevelés 3. célterület: Ösztöndíj- és mobilitási programok 4. célterület: Egészségügy és megelőzés 5. célterület: Diszkrimináció elleni küzdelem, jogvédelem 6. célterület: Gyermekvédelem 7. célterület: Középületek akadálymentesítésének elősegítése 8. célterület: K+F 9. célterület: Határon átnyúló együttműködések
Kifizetési igények mindegyik kiemelt területen, várhatóan folyamatosak jelentkeznek 2008 során. millió Ft
Kiadás 4.535,3 millió Ft;
Bevétel 3.485,0 millió Ft;
Támogatás 1 050,3 millió Ft
19/2/7 SZAKMAI FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK 19/2/7/1 EU Támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás Az előirányzat a közösségi támogatások koordinálásával összefüggő, az Európa Unió alapjaiból nem fedezett („non-eligible”), azonban a programok lebonyolításához elengedhetetlen tevékenységek kiadásainak fedezetére szolgál, különösen az alábbi feladatok tekintetében: • • • •
•
A Phare és Átmeneti Támogatás programok vonatkozásában a Nemzeti Segélykoordinátor funkciói ellátásából eredő feladatok; a Phare program zárásához kapcsolódóan tájékoztatási és nyilvánossági akciók szervezését, a programok értékelését és hatásvizsgálatát (szektorértékelő tanulmányok); A fenntartható fejlődés stratégiájával és a Lisszaboni akciótervvel kapcsolatos kommunikációs feladatok; Az egységes monitoring információs rendszer (EMIR) azon moduljainak folyamatos továbbfejlesztése és működtetése (Phare, Átmeneti Támogatás, EGT, Schengen Alap, NFT1), amely elengedhetetlen a források szabályszerű és hatékony felhasználásához, azonban uniós bevételből nem finanszírozható; Az Interreg programok menedzsmentjének és egyéb bevételből nem fedezhető tevékenységeknek a kiadásai millió Ft
Kiadás
Bevétel 1 015,3
0,0
Támogatás 1 015,3
19/2/7/2 Közreműködői Intézményrendszer támogatása A közreműködő szervezetek az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményrendszer meghatározó szereplői.
Tevékenységüket a közösségi jogszabályok és az irányító hatóságok által megadott szempontok figyelembevételével látják el. A közreműködő szervezetek tevékenységi köre kiterjed a pályázatkezeléssel kapcsolatos feladatokra, a támogatási szerződések megkötésére, a kifizetés-igénylési kérelmek, a teljesítést igazoló számlák és a számlákhoz kapcsolódó dokumentumok befogadására, a teljesítések igazolására, a lebonyolítási számlákról történő kifizetések utalványozására, az összesített forrásigények irányító hatóságok részére történő továbbítására és a számvitellel kapcsolatos feladatok ellátására. Az előirányzat célja az INTERREG programok lebonyolításához kapcsolódó közreműködői tevékenység támogatása, továbbá kiegészítő támogatás nyújtása külön eljárásrendben meghatározottak szerint a programvégrehajtási tevékenységek felgyorsítása érdekében. millió Ft
Kiadás
Bevétel 2 758,0
0,0
Támogatás 2 758,0
19/2/7/3 Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda támogatása A Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda (PROMEI Kht.) 2007-ben technikai közreműködés biztosításával részt vesz az NFT-I és az NFT-II végrehajtásában, kiemelt és központi programok és projektek előkészítésében, végrehajtásuk menedzselésében és ellenőrzésében. Mintaprogramjaival, mintaprojektjeivel, adatbázisaival segíti az NFT-I és az NFT-II céljainak megvalósulását, hatásvizsgálatokkal járul hozzá az NFT-k hatékony végrehajtásához. millió Ft
Kiadás
Bevétel 250,0
Támogatás 0,0
250,0
19/2/7/4 KEOP derogációs projektek kamattámogatása Az előirányzat célja a KEOP derogációs projektek önerő biztosításának elősegítése oly módon, hogy az önkormányzatok legfeljebb 5 éves türelmi időszakára kapjanak 3 havi EURLIBOR + 1%-os kamattámogatást ráfordításaik mérsékléséhez. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény ez évben történt módosítása (37.§ (4) bekezdés) lehetővé teszi, hogy a Kormány 2007. év folyamán legfeljebb 100 milliárd forintos hitelállományhoz kapcsolódóan kamattámogatást biztosítson. A 2008. év során várhatóan a pályázati sajátosságok miatt mintegy 25-30 milliárd forintos hitel- és kötvényfinanszírozási lehívás valósul meg, így legfeljebb 1,2 milliárd forintos éves kamattámogatási ráfordítás jelenik meg. Tekintettel azonban arra, hogy
a projektek 2008. év folyamán kerülnek abba a stádiumba, hogy a tényleges sajáterő pótló finanszírozás megindul, így az időarányos forráslehívásokra is figyelemmel a 2008. évi kamattámogatási ráfordítás nem haladja meg a 0,5 milliárd forintot. millió Ft
Kiadás 500,0 millió Ft;
Bevétel 0,0 millió Ft;
Támogatás 500,0 millió Ft
19/2/8 UNIÓS PROGRAMOK CÉLTARTALÉKA Az uniós programhoz kapcsolódóan az előre nem látható, a visszafizetéshez, kiadásokhoz szükséges, illetve az árfolyam-különbözet elszámolására szolgáló fedezetére szolgáló előirányzat. (UMFT, NFT1, Kohéziós Alap, INTERREG és Európai Területi Együttműködés) millió Ft
Kiadás
Bevétel 3790,4
Támogatás 0,0
3790,4
19/2/15 FEJEZETI EGYENSÚLYI TARTALÉK A fejezeti egyensúlyi tartalék a tervezési körirat rendelkezése szerint a költségvetési irányszámok és a tervezett deficit tartása érdekében képzett tartalék, amelynek felhasználásáról a fejezet negyedéves jelentése alapján a Kormány dönt. millió Ft
Kiadás
Bevétel 1 788,3
0,0
Támogatás 1 788,3
Budapest, 2007-09-27
Roskó Zoltán
Dr. Vági Márton
gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes
Elnök, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője
Dr. Veres János pénzügyminiszter