A FAANYAGU RETEGELT-RAGASZTOTT TARTOSZERKEZETEK HAZAI ALKALMAZASANAK (JJ EREDMENYEI WITTMANN GYULA okl. erdomarnok, tudomanyos munkatars PLUZSIK ANDRAS okl. faipari memoir, tudomanyos munkatars
BEVEZETO Magyarorszagon nagy hagyomanyai vannak a faval val6 epitkezesnek, az elso vilaghabora utan azonban — az orszag fahianya es gazdasagi viszonyai miatt — a faszerkezetek alkalmazasi es fejlesztesi lehetosegei leszfikiiltek. Ezen belfil tovabbi hatranyt jelentett a fafajosszetetel megvaltozasa (a lombosok nagy reszaranya). Valtozas kovetkezett be a hazai lombos fafajok epilletszerkezeti celokra valo hasznositasara kb. 10 esztendovel ezelott megkezdett kutatasokat kovetoen. Jelentos segitseg volt az OMFB anyagi tamogatasa a kiilonbozo szerkezettipusok kialakitasahoz s az elso hazai haromcsuklos csarnokeptilet felallitasahoz.
1. A FELHASZNALHATO HAZAI FAFAJOK KfiIfoldon a ragasztott faszerkezetek alkalmazasa rendkivill elterjedt az ut6bbi idoben, els6sorban luc- es erdeifeny6 felhasznalasaval. Elvileg minden fafaj hasznalhato ragasztas atjan eloallitott szerkezeti elemekhez. A hazai fafajok alkalmazasa eseteben azonban a fenyofelekre vonatkoz6 kiilfoldi tapasztalatok kozvetlen atvetele nem lehetseges. A tervezesi, technologiai, szerkezetkialakitasi problemakat fafajonkent kell tisztazni. A Faipari Kutato Intezet kozel egy evtizede foglalkozik az emlitett problomaval, a ket leginkabb szamitasba veheto fafaj, a nyar es az akac vonatkozasaban. A vizsgalatokat a faanyagok fizikai es mechanikai tulajdonsagainak megallapitasaval kezdtiik, s csak ezt kovetoen foglalkortunk a ragaszthatosagi, szerkezetkialakitasi problemakkal. A nemes nyarak vizsgalata soran arra a megallapitasra jutottunk, hogy szerkezeti elemek celjara a nagyobb szilardsaga es terfogatsulya — min. 0,4 p/cm 3 — fajok (oris, korai, kesei) vehetok szamitasba. Az olasznyar kis szilardsaga rendkiviil kedvezotlen a tartoszerkezetek szempontjabOl. Szilardsagi szempontb61 az akac nagymertekben feliilmalja valamennyi szamitasba veheto faanyagot. Alaki es dimenzionalis tulajdonsagok tekinteteben viszont a nyarfeleknek kedvezobbek az adottsagaik. Fentiekre valo tekintettel a tartoszerkezetek celjaira szant kotott szelessegii ffireszarut celszerfi elozetes prizmazassal termelni. KOtOtt szelessegu szelezett akac ffireszaru termelese akkor indokolt,- ha nem all rendelkezesre olyan mennyisegil filreszaru, amelybol valogatas fitjan gondoskodni lehet a kivant
Wittmann Gyula—Pluzsik Andrcis
62 1. ttibltizat
M. e.: Fafaj
Nyar Akic
Szelezett
Szelezetlen fureszaru
62-63 53-54
75-76 62-63
meretii anyagrol. Tabldzatban adjuk meg fiireszarutipusonkent az elerhet6 kihozatalt. A fenyofelekhez viszonyitva mindket fafaj szoveti szerkezete lonyegesen kedvezeitlenebb, s ez tovabb csokkenti a filreszdru dimenziondlis tulajdonsaga kovetkezteben amagy is rovidebb, hossztolddsra alkalmas meretet.
2. A MODERN FASZERKEZETEK
Kiilfoldi peldak hosszu sora bizonyitja, hogy a retegelt-ragasztott tartoszerkezetek gyartasdnak bevezetese ilj korszakot nyitott a fa epilletszerkezeti celokra val6 alkalmazasaban. Nagy fesztavok (100 m felett) athidalasa minden ktilonosebb neherseg nelkiil megoldhato. A fa korrozioval szembeni ellenallokepessege, esztetikai megjelenese egyedilla116. A kiilonbozo alak6 — egyenes, ives, ketszeresen ives stb. — tart6k viszonylag konnyen eloallithatok. igy az esztetikai szempontbol is kifogastalan formai megoldasok nagy szama tag teret ad az epitesztervez6 szamdra. A fanak mint epitiianyagnak sajatos tulajdonsagai vannak, sohasem valik teljesen holt epitoanyagga, mert magdval hoz valamit az erdo termeszetes szepsegeb61 es jellegzetes hangulatdbol.
3. TERVEZESI ES KIVITELEZESI KERDESEK
Faszerkezetek tervezese soran az ervenyben levo MSZ 15 025 szatnii szabvany eloirasai iranyadOak, de megjegyezziik, hogy a szabvany eloirasai nem felelnek meg a retegelt-ragasztott faszerkezetekkel kapcsolatos kovetelmonyeknek es szerkesztesi szabalyoknak. Megitelestink szerint a hazai lombos faanyagbol keszii16 modern faszerkezetek valamennyi jelentosebb tervezesi, szerkesztesi es technologiai kovetelmenyenek kutatasi szinten valo tisztazasa, majd iizemi korillmenyek kozotti ellenorzese utan a szabvanyeloirasok megfele16 modositasa sziikseges. A modern faszerkezetek hazai alkalmazasdnak feltetelei: — szakszerii, a faanyag tulajdonsdgainak ismeretere alapozott tervezes, — a technologiai eloirdsok pontos betartasa, — a gyartmanyok folyamatos ellenorzese. Mar a tervezes stddiumdban sem engedhet6 meg a megfele16 anyagismerettel es technologiai kepzettseggel rendelkez6 faipari szakemberek mellozese. Csak olyan vallalatok vallalkozhatnak az emlitett szerkezetek gyartasdra, amelyeknek megvannak a gydrtashoz szukseges alapveto felteteleik (berendezes, alapanyag, szakember), es maradektalanul teljesiteni tudjak a gyartastecluiolOgiai kovetelmenyeket. E tekintetben a legkisebb engedmeny vagy kompromisszum katasztrofdlis kovetkezmenyekkel jarhat, ugyanakkor vegleg megakaszthatja a ma mar remenytkelt6nek minositheto hazai torekveseket a gyartokapacitas kialakitasaban es a gyartmanyfejlesztesben.
A faanyagd retegelt-ragasztott.
69
Harkanyban folyamatban van egy tovabbi favazas kiserleti uszodaepillet opitese a IV. szama termalmedence reszbeni lefeclesere. Jellemzo adatok : fesztav 37,24 m, legnagyobb magassag 8,34 m, foallaskiosztas 4,00 m, lefedett terillet cca. 800 m2. A fotartok iker megoldassal, 2-2 db 10 cm szeles fotartO 10 cm vastag tavtartObetet kozbeiktatasaval, osszecsavarozva keszillnek. Az epillet hatarolo falai egyretegfi aluminium keretes iivegfalak, hejalasa es a homlokzatok burkoloanyaga egyretegil 40/300-as kiserleti polieszter trapezlemez. A Faipari Kutato Intezet kozremtikodese es ellenorzese mellett az AGROKOMPLEX velencei telephelyen megkezdtek a retegelt-ragasztott tartoszerkezetek iizemszerii gyartasat. Az azem termekeinek talnyomo tobbsege killenbozo megzogazdasagi epaletek — allattarto epalet, mutragyaraktar stb. — celjait szolgalja, egyre fokozodo erdeklodes tapasztalhato azonban mss jellegil epilletek (uszoda, iizemcsarnok stb.) irant is. Milan)/ tovabbi — a megfelelo feltetelekkel rendelkezo — gyarto vallalat fedezni tudna az orszag varhato szilksegleteit.
osszefoglalis Az eddigi kiserleti eredmenyek es tapasztalatok alapjan megallapitjuk, hogy a viszony!ag nagy tomegben rendelkezesre alle fafajok (nyar, aide) alkalmasak a kalonfele modern faszerkezetek celjara. A Faipari Kutato Intezetben kialakitott es elkeszitett kiserleti epaletek azt is bizonyitottak, hogy nincs akadalya a nagy fesztava ives szerkezetek hazai lombos faanyagbol vale) gyartisanak sem. Ugyanakkor hangsalyozni kell, hogy az emlitett szerkezetek csak megfelelo szakmai hozzaertessel es iranyitassal tervezhetok es kivitelezhetok.
HOBME PE3YJIbTATIA OTEMECTBEHH01-0 HPHMEHEHH$1 0110PHOCI KOHCTPYKL11114 143 CJI014CTO1 KJIEEHOR APEBECHHbI HMOJIA 1314TTMAHH AMR.
mracerrep-aecomm, Earmark corpyamm
AHAPAH111.11YNCHK
Axon.
mmerrep rrepeBoo6pa6amn3aromeri npomammetnrocm, Earmark corpramm
Ha OCHOBe HOCTHTHyTbIX pe3y.ribTaToB BccaegoBakutit H OTILITOB onpegeruum, ,131151 pa3JIIPIRIAX coBpemambix xoBcTpylocuill 143 ApeBeCHHIA npHrommi, HMeIOIIIHecH B 60JIBUTOM xomplecTse SHAM ApeBecinim aicaglisi). (DopmapoBaBabie H mraroBneffabie B Hapnio-HccnegoBaTenbcicom HBericryTe RepeBoo6pa6ammalowerl npombunnemloc-rn onumbie 3,naBBB, cripicaT goica3aTenbCTBOM TOTO, HeT nperuncTBBR Arm npoB3Bogcma 113 oTelfecrBenimix JIHCTBeHHb1/4 ,apeBecilbuc maTepwa.flos Pyroo6pa3Hmx icoacipyicuRli c 60111ALLIIM nponeTom. B TO we spew' HaAO OTMeTHTb, ‘ITO niiamspoaanae 14 cowtalime Bbuneynommlynaz KOHCTOyKI1Fik moxceT Hp0HCX0HHTI. npH coonsercisponiem 3HHHH14 H BaupaBnemul cneuBanacra.
70
Wittmann Gyula—Pluzsik Andrds RECENT RESULTS OF THE APPLICATION OF THE HOME FABRICATED GLUED-LAMINATED TIMBER SUPPORTING STRUCTURES GYULA WITTMANN Graduate of the University of Forestry, scientific research worker ANDRAS PLUZSIK Graduate of the University of Woodworking Industry, scientific research worker
On the basis of the experimental results obtained so far, it can be laid down as a fact that the species available in a relatively large scale (i.e. poplar, acacia) are suitable for manufacturing various up-to-date timber supporting structures. The experimental buildings made at the Research Institute of Woodworking Industry proved that there is no objection to fabricate the arched structures of large span from the home grown broadleaved wood. At the same time it should be emphasized that the planning and construction of the mentioned structures cannot be carried out without an adequate expertise and management. NEUE ERGEBNISSE AUF DEM GEBIET DER HEIMISCHEN VERWENDUNG DER LAMELLIERT—VERLEIMTEN TRAGKONSTRUKTIONEN AUS HOLZ GYULA WITTMANN Dipl. Forstingenieur, wissenschaftlicher Mitarbeiter ANDRAS PLUZSIK Dipl.-Ing. der holzverarbeitenden Industrie, wissenschaftlicher Mitarbeiter
Auf Grund der bisherigen Untersuchungsergnebisse und Erfahrungen ist es feststellbar, dass die verhaltnismassig in einem grossen Ausmass zur Verfiigung stehenden Holzarten (Pappel, Akazie) fiir die Herstellung der verschiedenen zeitgemassen Holzkonstruktionen geeignet sind. Auch die in dem Forschungsinstitut fiir Holzindustrie hergestellten Untersuchungsgebaude bestatigten, dass kein Hindernis der Herstellung von Bogentragern mit grosser Spannweite aus einheimischen Laubholzern im Wege steht. Es muss aber betont werden, dass die Planung und Ausfiihrung der erwahnten Konstruktionen nur nach entsprechender Fachkenntnis und Leitung geschehen darf.
