A ½ és 1 krajcáros címlet papír-, fog- és alnyomat-változatai (összesített felár az alapértékre)

67. oldal

Pénzügyi bélyegek a Habsburg birodalomban és Magyarországon, 4. kiadás 67

A négyszögletes középrészű (½ és 1 krajcárosok) zöld színnel előforduló alnyomat-típusai

hirdetvénybélyeg alnyomat

A ½ és 1 krajcáros címlet papír-, fog- és alnyomat-változatai (összesített felár az alapértékre) Papír Fog

1z 1y 1x 1w 1n 2z 2y 2x 2w 2x' 2s 2s 2r 2n

alnyomat-típus:

G 0,5 kr vastag kénsárga papír vastag kékes papír G vékony fehér papír G vajsárga papír G C vj. H G 1 kr vastag kénsárga papír vastag kékes papír G vékony fehér papír G vajsárga papír G góliátfogazás kincstári papíron A-F hártyapapír A-F hártyap.13.fog H A vj. H C vj. H

I.

II.

IV.

V.

8,10,6,x RRR -,60 -,60 x -,30 1,1,50 ? 15,-

-,30 -,30 -,30 -,55

1,50

1,-

A kör-középrészű többi krajcáros címlet (zöld alnyomattal előforduló) típusai

67 A hagyományos jelölés szerinti III. típus csak a barna alnyomatú bélyegeknél jelent meg. A táblázatban az 1876-os félkrajcáros a korábbi kiadásokhoz képest I. helyett a helyes II. alnyomat-típussal és R jelzés helyett RRR-re szerepel (mivel mindössze 5 regisztrált példányról van tudomásunk. Ld. Kaptay 1966. 38.o.)

68. oldal

Pénzügyi bélyegek a Habsburg birodalomban és Magyarországon, 4. kiadás

68

A további krajcárosok papír-, fogPapír Fog Címlet Jellemzők

3z 3y 3x 3w 3x' 3s 3s 3r 3n 4z 4y 4x 4w 4x' 4s 4s 4r 4p 5z 5y 5x 5w 5x' 5s 5s 5r 6z 6y 6x 6w 6x' 6s 6s 6r 6p 6n 7z 7y 7x 7w 7s 7s 7r 7n 8z 8y 8x 8w 8x' 8s 8s 8r 8n 9z 9x 9w 9s 9 9r 9p 9n

68

G G G G A-F A-F H H H G G G G A-F A-F H H H G G G G A-F A-F H H G G G G A-F A-F H H H H G G G G A-F H H H G G G G A-F A-F H H H G G G A-F H H H H

2 kr vtg. sárga papír

kékes papír vékony fehér p. sárga papír

és alnyomatváltozatra azonosítva (összesített felár az alapértékre)

Ia

Ib

-,60 -,60 -,30 -,30

kincstári papír, góliátf og

x 3,50 -,55

hártyapapír, ritkafog hártyapapír, sűrűfog

A vj. C vj. 3 kr vtg. sárga papír kékes papír vékony fehér p. sárga papír

-,75 1,-,45 2,50 -,70

-,75 1,50 -,75 -,30


x 4,-,30 5,50


A vj. B vj. 4 kr vtg. sárga papír kékes papír vékony fehér p. sárga papír

II.

2,1,-,40


x 6,50 -,45


A vj.

-,30 -,30 1,-,70 -,75 R 2,-,40 -,40 1,-,70 -,60


kékes papír fehér papír sárga papír kincstári papír, góliátf og

1,-,30 -,15 6,50 -,35 3,x 2,50 1,-


A vj. B vj. C vj. 7 kr vtg. sárga papír kékes papír vékony fehér p. sárga papír

2,1,50 -,35 -,25 8,x 3,-


A vj. B vj. 10 kr vtg. sárga papír kékes papír vékony fehér p. sárga papír

-,50 -,20


x 1,50 x


A vj. B vj. 12 kr vtg. sárga papír vékony fehér p. sárga papír hártyapapír, ritkafog hártyapapír, sűrűfog

A vj. B vj. C vj.

-,90 1,-,15 1,-,70 3,R -,30

-,35 -,35 -,50 4,-,60 1,x -,20 1,-,50

-,85 -,75 x -,45 4,1,RR 15,-

A fogazatfajták részletes ismertetését lásd később a 70. oldaltól.

-,30 x -,90

2,50

Papír Fog Címlet

10z 10y 10x 10w 10s 10s 10r 10n 11s 11r 12z 12y 12x 12w 12x' 12s 12s 12r 12n 13z 13y 13x 13w 13s 13r 13n 14z 14y 14x 14w 14x' 14s 14s 14r 14p 14n 15z 15y 15w 15x 15s 15r 15n 16z 16y 16x 16w 16s 16r 16n 17z 17y 17x 17w 17s 17r 17n

G G G G A-F H H H A-F H G G G G A-F A-F H H H G G G G A-F H H H G G G G A-F A-F H H H H G G G G a H H G G G G a H H G G G G a H

Jellemzők

Ia

Ib

II.


kékes papír vékony fehér p. sárga papír hártyapapír, ritkafog hártyapapír, sűrűfog A vj. B vj. 20 kr hártyapapír, ritkafog A vj. 25 kr vtg. sárga papír kékes papír vékony fehér p. sárga papír kincstári papír, góliátfog

hártyapapír, ritkafog hártyapapír, sűrűfog A vj. B vj. 36 kr vtg. sárga papír kékes papír vékony fehér p. sárga papír hártyapapír, ritkafog A vj. B vj. 50 kr vtg. sárga papír kékes papír vékony fehér p. sárga papír kincstári papír, góliátfog

hártyapapír, ritkafog hártyapapír, sűrűfog A vj. B vj. C vj. 60 kr vtg. sárga papír kékes papír sárga papír vékony fehér p. hártyapapír A vj. C vj. 75 kr vtg. sárga papír kékes papír vékony fehér p. sárga papír hártyapapír A vj. C vj. 90 kr vtg. sárga papír kékes papír vékony fehér p. sárga papír hártyapapír A vj. C vj.

-,65 -,25 -,25 -,20 7,x 4,50 -,60 x -,50 -,40 -,20 6,50 -,20 2,-,25

-,65 -,25 -,40 -,60 -,35

-,20 1,-,40

-,65 -,55 x x -,50

-,45 -,45 x x 1,50 -,20 -,60 x 300,2,2,1,4,50

3,50 x 2,-

x x -,95 20,-

2,x x 1,4,4,50 -,15 -,75 x -,30 -,40 3,-,20 -,75 3,-

1,2,2,5,-

x 4,9,8,x

3,3,2,-

x 3,50 10,15,-

69. oldal


Pozíció

A változat jellemzője a széltől távolabb indul ki Baloldali mellékér 1 k issé belülről indul k i a főérből a bélyegszélen indul ki széles, bal alsó sarkában törés Baloldalon a széles, sarok törés nélkül 2 lemezrész k eskeny igen keskeny a bélyegszélől indul ki Jobboldalt a a bélyegszélen belülről indul ki 3 mellékér jóval a szélen belülről indul k i a bélyegszélen fekszik Jobboldalt a két 4 k özül az alsó nem fekszik rá a szélre négyszög nem fekszik rá a bélyegszélre szétnyílva ér a bélyegszélhez 5 Alul a mellék ér jóval a bélyegszél felett ágazik ketté érinti a bélyegszélt 6 Alul a rombusz alsó sarka a bélyegszél fölött A bal felső érinti a bélyegszélt felső sarkát a bélyegszél levágja 7 sarok ban a lejjebb van a bélyegszélnél sokszög a bélyegszélen belül találkozik Fenn k özéptől a bélyegszélhez igen közel találkozik 8 jobbra a két ér a bélyegszélehez képest a lejjebb van Jobboldalt fenn a bélyegszélen találkozik bélyegszélen belül találkozik két ér 9 bélyegszélen találkozik egy másikkal a felfelé ágazó mélyen a szélen belül találk ozik mellékér 28,5 cm A bélyegképet 10 körülvevő k ör 29,5 cm

A forintos címletek zöld alnyomattal előforduló típusai

Ia Ib Ic Id Ie II IIIa X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

IIIb IIIc

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X

X

X

X

X

70. oldal


A forintos címletek papír-, fog- és alnyomatváltozatra azonosítva (összesített felár az alapértékre) P apí r

F og

1 8y 1 8x 1 8w 1 8s 1 8s 1 8r 1 8p 1 8m 1 9y 1 9x 1 9w 1 9x ' 1 9s 1 9p 1 9m 2 0y 2 0x 2 0w 2 0x ' 2 0s 2 0p 2 0m 2 1y 2 1x 2 1w 2 1x ' 2 1s 2 1p 2 1m 2 2y 2 2x 2 2w 2 2s 2 2p 2 2m 2 3y 2 3x 2 3w 2 3x ' 2 3s 2 3p 2 3m 2 4y 2 4x 2 4w 2 4s 2 5y 2 5x 2 5w 2 5s 2 6y 2 6x 2 6w 2 6s 2 6p 2 7y 2 7x 2 7w 2 8y 2 8x 2 8w 2 8s 2 8p 2 9y 2 9x 2 9w 2 9s 2 9p 2 9m

G G G A -F H H H H G G G A -F A -F H H G G G A -F A -F H H G G G A -F A -F H H G G G A -F H H G G G A -F A -F H H G G G A -F G G G A -F G G G A -F H G G G G G G A -F H G G G A -F H H

Cí m let J el lem z ők

Ia

1 Ft v tg. k ék e s pa pír

-, 30 -, 45 v ék on y feh ér p. -, 30 v aj s ár ga p ap ír x há rty ap ap ír, r itk afo g 6, 50 há rty ap ap ír , sű rűfo g 1 00, A v j. -, 70 B v j. -, 70 D v j.

2 Ft v tg. k ék e s pa pír

v ék on y feh ér p. v aj s ár ga p ap ír

2, 2, 1, x

k inc stá r i pa p ír , g ó liát fo g

há rty ap ap ír, r itk afo g B v j. D v j. 2 ,5 Ft v tg. k ék e s pa pír v ék on y feh ér p. v aj s ár ga p ap ír k inc stá r i pa p ír , g ó liát fo g

há rty ap ap ír, r itk afo g B v j. D v j. 3 Ft v tg. k ék e s pa pír v ék on y feh ér p. v aj s ár ga p ap ír há rty ap ap ír, r itk afo g B v j. D v j. 4 Ft v tg. k ék e s pa pír v ék on y feh ér p. v aj s ár ga p ap ír há rty ap ap ír, r itk afo g B v j. D v j. 5 Ft v tg. k ék e s pa pír v ék on y feh ér p. v aj s ár ga p ap ír k inc stá r i pa p ír , g ó liát fo g

7 Ft

1 0 Ft

1 2 Ft

1 5 Ft

2 0 Ft

Ic

-, 60 -, 30 -, 30

Ie

II

II Ia

3 ,- ,7 5

I II b 4 ,5 0

- ,70 -, 85 -, 85 -, 85

8 ,5 0 8 ,5 0 4 ,5 0

-, 90 10, 9, 50 2, 50 2, 50 2, x

k inc stá r i pa p ír , g ó liát fo g

6 Ft

Ib

2, 50 -, 95 -, 95

15 ,5 ,9 ,5 0

-, 75

15 ,10 ,-

15 ,-

-, 75 3, 3, 4, 50 2, 50 x x

2, x x

6 ,6 ,-

5, 50

10 ,6 ,-

7 ,50 6,-

4, 4, -

x x

1 0,6 ,10 ,-

10 ,10 ,-

5, 5, -

1, 50 4, 50 x

há rty ap ap ír, r itk afo g B v j. x D v j. v tg. k ék e s pa pír 20, v ék on y feh ér p. x v aj s ár ga p ap ír há rty ap ap ír, r itk afo g 1 00, v tg. k ék e s pa pír v ék on y feh ér p. x v aj s ár ga p ap ír R há rty ap ap ír, r itk afo g v tg. k ék e s pa pír v ék on y feh ér p. v aj s ár ga p ap ír 2, 50 há rty ap ap ír, r itk afo g B v j. v tg. k ék e s pa pír v ék on y feh ér p. v aj s ár ga p ap ír 1 00, v tg. k ék e s pa pír v ék on y feh ér p. v aj s ár ga p ap ír há rty ap ap ír, r itk afo g 1 50, B v j. v tg. k ék e s pa pír v ék on y feh ér p. v aj s ár ga p ap ír 6, há rty ap ap ír, r itk afo g B v j. 15, D v j.

6, 6, -

2,5 0 4,5 0

4,5 0 3,6,-

x 3 5, 1 5, x

2 0,-

3 5,-

5 5, 2 5, 2 0, -

5 5,-

9 5,-

9 5,-

2 0, -

8,1 5,2 0,-

75 ,-

9 5,8,6,x

3, -

4 ,25 0,10 0,-

4 0, 5 0, -

50 ,x 150 ,-

10 0,R 2 5, 1 0, -

R R R

40 ,x

55 ,9 ,x

5 5,-

1 5, -

Megjegyzés: forintos címletek előfordulása vastag sárga papíron nem ismeretes. Fogazás Összefüggő vegyes típusok 12-es fogazással 25 kr 1 ft 5 ft

Ia+II (sárga papír) Ib+Ic vagy Ib+IIIb (fehér papír) Ie+IIIa (fehér papír)

20 € 10 € 20 €

A zöld alnyomatú bélyegek még kizárólag kézi meghajtású sorfogazó gépekkel készültek, melyek fogsűrűsége a gyártási körülmények gyakori változása miatt sokféle. Vegyesfogazatok előfordulása általános, melyek az értékesebb oldali fogazat szerint értékelendők. Az esetleg felbukkanó újabb változatok legalább az adott címlet eddig ismert legmagasabb értékének feleltethetők meg. Három oldalon eltérő fogazat (kimaradt fogazat pótlása másik fogazógéppel) esetén a táblázatokból a fogazatokhoz tartozó három ár összeadható.


a) Osztrák gyártású bélyegek, Au-III vízjellel, kezdetben 12-es (G) sorfogazással. 1869-ben erről a sokkal ritkább ún. góliátfogazásra tértek át, mely többféle fogsűrűségű volt 8½–11-ig (A–F). Az elsőként rendelt mennyiséget 1868 folyamán 1969 elejéig a bécsi állami nyomdában 12-es fogazással, hónapról-hónapra folyamatosan gyártották. Ez a fogazás a leggyakoribb, amelyre az alapárak alkalmazandóak. A magyarországi gyártás megindulásáig történt kisebb utánrendelések miatt, 1869-től jelennek meg a 10½– 11 közti fogazatfajták, majd a következő évben még ritkább fogsűrűségek is.69 Valamennyi címlet utángyártására Bécsben már nem került sor, és egyelőre a címletösszetétel is csak részben ismeretes. Az eddig ismert változatok értékelése (teljes érték): Bécsi góliátfogazatok 2. 3. 4. 5. 6. 8. 12. 14. 19. 20. 21. 23.

1 kr 2 kr 3 kr 4 kr 5 kr 10 kr 25 kr 50 kr 2 ft 2,5 ft 3 ft 5 ft

A 8½

B 9 2,-

C 9½

D 10

2,50

15,5,-

10,50

5,-

2,50

3,50

3,-

3,50

2,50 3,50 3,-

E 10½-¾ 1,2,50 1,1,1,1,1,1,1,2,4,50 4,50

71. oldal ezeknél a legkorábbi fogazatoknál különös módon még egyáltalán nem tapasztalható, tehát a szakirodalomból leírt ingadozás oka csak olyasmi lehet, amely a hártyapapíron ekkor még nem jelentkezett. A nagyon ritka 8 ½-es, valamint a ritkábban előforduló 9-es, 10-es és 11-es fogazatokra felárak számíthatók (a 9½ és 10½-re nem.) Magyarországi

fogazatok 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 28. 29.

F 11 1,-

1,1,1,1,2,50

b) Magyarországon gyártott bélyegek, osztrák hártyapapíron,70 sorfogazással: 8½ (A), 9 (B), 9½–¾ (C), 10 (D), 10½–¾ (E), 11 (F), ~13 ingadozó (H). A Magyar Államnyomda elődei természetesen nem rendelkeztek a bélyeggyártáshoz szükséges fogazógépekkel. Ezért a nyomda létrehozása során (a az eredetileg előirányzott 1.000 ft helyett) a bécsi nyomdától átvettek a „góliátfogazó” gépek közül egy 16” (kb. 42 cm) széleset százötven forintért, és egy rövidebb 11”-os (kb. 29 cm) gépet száz forintért, melyek Gotthard egyedi készítményei voltak.71 A gépekhez több különböző sűrűségű fogazóléc tartozott, melyeknek az igénybevétel miatti cseréit jelzi az általánosan előforduló, sokféle vegyesfogazás. Ismert, hogy az első hazai gyártásból származó okmánybélyegek alnyomata sárgászöld színű volt, míg a későbbiek kékeszöldek. A korai gyártású sárgászöld bélyegek oldalain eddig csak 9 és 9 ½-es fogazást találtunk, ami arra utal, hogy a két fogazóléc A és B fogazatú volt.72 A gyártás során később felbukkanó többi fogazatsűrűség valószínűleg teljesítménynövelő javítások következménye. Míg abban az időben a bécsi nyomda 15 fogazógéppel dolgozott, a magyar fogazóműhely két géppel. Az ívméretekből következően a kisebb fogazógépet csak az ívek egyik irányú fogazásához lehetett használni. Ennek javítása alatt a másik gép egyedül dolgozott, fordított esetben viszont ki kellett várni a javítást. A fogazatokon ma is láthatóan jól látszik, hogy a kívánatosnál több ívet kényszerültek velük egyidejűleg átlyukasztani. A gépek erőltetésének következménye a rossz minőségű fogazás és a gyakori javítás. Emiatt olyan nehéz szépen fogazott hártyapapírosú példányokat találni. 1873. első felében jelent meg a 13-as sűrűség körüli, ún. „ingadozó” fogazás (H). Ezt, a korábbinál nyilvánvalóan nagyobb teljesítményű gépet a lipcsei Friedrich Hogenfrost cég szállította. A fogazólécen 10 cm-en 64 tű helyezkedett el − állítólag egyenetlenül, − ami átlag 12,8-es fogsűrűségnek felel meg. A gépet a beérkezését követően a hártyapapír fogazásához azonnal használatba vették és párhuzamosan a 9-es fogazás használatát az okmánybélyegeknél73 teljesen be is szüntették. Az egyenetlen fogsűrűség 69

[15.] 7. old. 70 Mayr–Hanus szerint (1923 58. old.) az első magyar gyártás a bécsi állami nyomdától kapott, 1870-es vastag és kékes osztrák papíron kezdődött. Koczyński szerint (346 .old.) viszont hártyapapírra készültek. A Hanus által – valószínűleg tévesen – feltételezett papirosú „első” magyar gyártmányok a gyártóeszközök azonossága miatt az osztrák gyártású bélyegektől elvileg sem lennének megkülönböztethetők. 71 MBK III. 124–125, és 613. Gotthard a bécsi nyomdai mechanikusa volt, aki a fogazógépeket Auer megbízására készítette. 72 E feltételezéseket megerősíti Koczyński, 346. old.: „die Statsdruckerei nach Ungarn die Perforierungsapparate mit der gröbsten Zähnung abgab.” 73 MBK III. 614 A „góliátfogazó"-gépet a távirdabélyegek 1874-es és 1874-es gyártására – és talán az ugyancsak 1874-es réznyomású krajcárosok első példányaihoz- használták utoljára.

1 kr 2 kr 3 kr 4 kr 5 kr 7 kr 10 kr 12 kr 15 kr 20 kr 25 kr 36 kr 50 kr 60 kr 75 kr 90 kr 1 ft 2 ft 2,5 ft 3 ft 4 ft 5 ft 6 ft 7 ft 10 ft 15 ft 20 ft

A

B

D

F

H

8½

9

10

11

~13

-,90 1,1,1,-,60 -,75 -,75 1,50 -,60 2,-,60 1,50 -,60 3,10,10,-,60 1,50 1,50 2,50 10,1,50 150,R 7,50 250,20,-

10,5,50 7,4,-

7,5,50

-,60 -,70 -,70 -,70 -,40 -,50 -,50 -,90 -,40 1,-,40 1,-,40 2,8,7,-,40 1,1,1,50 8,1,100,900,5,150,10,-

1,1,50 1,50 1,50 -,80 1,1,2,-,80 2,50 -,80 2,-,80 4,15,15,-,80 2,2,3,15,2,200,RR 10,300,25,-

4,50 3,50 4,6,50 3,8,1,50 4,7,2,2,-

6,50

Vegyesfogazatok előfordulása gyakori, mert a bélyegek vízszintes és függőleges oldalát általában két különböző gépen fogazták. A változatokhoz – az alnyomat színváltozatát is figyelembe véve, és a hártyapapírosú bélyegek alapértékére számított – alábbi szorzószámok alkalmazhatóak: sá rgá szö ld

9 9½ 10 10 ½ 11

9 3 4 7 4 4

kékes szöld

9 9½ 10 10 ½ 11

9 3 2 4 3 7

vízszintes oldali fogazat 10 9½ 10 ½ 6 x 2 2

7 4 2 4

3 2 7 x

11 7 4 7 7

2

4

3

4

vízszintes oldali fogazat 9½ 10 10 ½ 2 x 4 2

7 2 7 7

7 2 7 7

11 7 2 7 7

2

7

7

7

Az esetlegesen felbukkanó három oldalon eltérő fogazatú példányok esetén a fenti táblázat szerint értékesebb két oldal szerinti vegyesfogazás árának duplája irányadó. c) Vízjeles magyar papírra készült bélyegek fogazatváltozatai A levélboríték-rajzú krajcáros postabélyegek előkészületei során rendeltek meg a párizsi Pierron et Dehaitre cégtől egy további Payer szerint három fogazóléccel is rendelkező – gépet.74 A fogazólécen állítólag75 10 cm-en 68 tű helyezkedett el, ami 13,6-es fogazásnak felel meg. Az e gépről származó fogazás jelenlegi ismereteink szerint a 12,8 átlagos fogsűrűségű Hogenfrost gépétől nem elkülöníthető, ezért a két fogazógéptől származó fogazást a magyar szakirodalom 12½–13½ között „ingadozó” fogazásként együtt kezeli. Látszik azonban némi remény a kétféle fogazás megkülönböztetésére. Egy ív fogazásához ugyanis rendszerint mindkét gépet is használták, amit a vízszintes és függőleges fogazatok eltérése igazol. Feltűnően ugyanis, hogy túlnyomórészt csak az egyik oldal tér el a 13-as sűrűségtől. Mintha az egyidőben használt két gép közül csak az egyikre lenne jellemző az ingadozás! E probléma esetleges megoldása a jövő kutató kedvű filatelistáira vár. 74

MBK III. 613. A szakirodalom mindenütt ugyanarra az egyetlen forrásra hivatkozik, míg a bélyegek fogazatstatisztikája ezt a fogsűrűséget nem támasztja alá. Ha e gép mindhárom fogazóléce ilyen sűrűségű lett volna, és a fentiek szerint egyidőben mindkét gépet használták, a 13,6 körüli fogazásoknak 50% körüli gyakorisággal kellett volna fennmaradniuk. Tapasztalatunk szerint azonban a 13¼ -es és ennél sűrűbb fogazások együttesen ennél sokkal ritkábbak ás 13½ feletti sűrűséget csak elvétve lehet találni.

75

A ½ és 1 krajcáros címlet papír-, fog- és alnyomat-változatai (összesített felár az alapértékre)

Recommend Documents