ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
1.5
A drót nélküli technológiák környezeti hatásai a hírközlésben és az üzleti kapcsolatok fenntartása során Tárgyszavak: környezeti hatás; környezetterhelés; információtechnika; telekommunikáció;telekonferencia; videokonferencia; életciklus-elemzés; drót nélküli technika.
Az ipari forradalmat követően a gazdasági növekedés fokozódó mennyiségű természeti erőforrást igényel, miközben az ennek során keletkező káros – köztük mérgező hatású – kibocsátások és hulladék, a sztratoszféra ózonrétegének ritkulása és a globális éghajlatváltozás egyre markánsabb jelekkel ad hírt magáról. A számítástechnika korának beköszöntével azonban sokan úgy vélik, hogy az új ismeretekre támaszkodva oldani lehet a javak mennyiségének növelése és a környezet egyre nagyobb mértékű igénybevétele közötti összefüggést. E nézet szerint a fizikai erőforrások helyett az információt mozgatva mérsékelhető a gazdasági növekedés erőforrás-igényessége és környezetszennyező hatása is. Az alábbiak az információs és kommunikációs technológia (angol rövidítésben ICT) alkalmazásának környezeti hatásait vetik egybe az általuk helyettesített hagyományos termékekéivel – adott esetben az újságolvasással és az üzleti utazásokkal. Az újságolvasás alternatíváját itt a sajtótermékek tartalmának egy digitális személyi titkár (asszisztens) (personal digital assistant – PDA vagy pager), a gyakori üzleti utazásokat (autón, vonaton és/vagy repülőgépen) és a cégeken belül kiszállással egybekötve folytatott megbeszéléseket pedig a video- és telekonferenciák képezik.
Tájékozódás a friss hírekről Az Egyesült Államokban a legnagyobb napilap a hétköznap mintegy 1,2 milliós, vasárnapokon pedig 1,7 millió példányszámban megjelenő New York Times (NYT), amelyet az AvantGo szoftver segítségével, az interneten vagy rácsatlakoztatott kábeles összeköttetésen keresztül eljut-
tathatnak a PDA-kra is. Az AvantGo becslése szerint a Times Channelnek mintegy 1,5 millió előfizetője van, közülük 30% a tartalom aktív olvasója, 9% pedig drót nélküli kapcsolat révén jut hozzá a lap anyagához. Az újságolvasást a PDA-s eléréssel környezeti szempontból egybevetve mértékegységül évi 1 újságolvasó szolgál. Miután a NYT egy-egy számát naponta egynél többen olvassák, olvasótábora 2,5–4,0 millió főre (átlagosan 3,35 millióra) tehető. E számot a hétköznapi és a hétvégi példányszám súlyozott átlagával elosztva egy számra átlagosan 2,6 olvasó jut.
Újságolvasás Az újságolvasás okozta környezetterhelést a szerzők a nyomtatás és a nyomdafesték életciklus-elemzésével, valamint a lapok kiszállítása során használt járművek légszennyezését és az újságok hulladékként való kezelését figyelembe véve, a kaliforniai Berkeley viszonylatában becsülték. Tekintettel a nyomdaipari gépek és a gépjárművek hosszú élettartamára és hatékony üzemeltetésére, a gyártásukkal kapcsolatos környezeti hatásokat itt nem vették figyelembe. Mivel mindkét esetben azonos tartalom szolgáltatásából indultak ki, így jártak el a tartalom előállításának környezeti hatásait illetően is. Az újságpapír előállításával összefüggő környezetterhelést a cellulóz előállítása, a papírgyártás és a hulladékba került lapok kezelése kapcsán felmerülő környezeti hatások figyelembevételével határozták meg. A NYT éves számainak tömege közel 236 kg. Bár jelenleg a lap által használt papír gyártásánál csak körülbelül 28% papírhulladékot használnak fel – a papíripari fejlesztésben rejlő lehetőségek érzékeltetésére – egy, a jövőben realizálható 50%-os hulladékpapír-felhasználási változatot is bevontak a vizsgálatba. Feltételezték továbbá, hogy az elolvasott újságok felét újrahasznosítják, másik fele pedig hulladéklerakóba kerül, ami összhangban van az USA környezetvédelmi főhatóságának (EPA) felmérésével, amely szerint országos szinten az újságpapír 58%-át újrahasznosítják. Emellett számításba vettek egy ideális esetet is, amikor a papír teljes egészében hulladékból készül, és az újságpapírt is maradéktalanul újrahasznosítják, ami nyilvánvalóan túl optimista feltételezés, mivel az öregedő rostok egy részét a gyártás során mindenképpen szűz alapanyaggal pótolni kell. Az évente felhasznált újságpapír gyártása (a termomechanikus cellulózmalmok működése, a facsiszolat pépesítése, a termomechanikus pépesítés, az újrahasznosított rostok mentesítése a nyomdafestéktől és a bevonat nélküli papír előállítása) során felmerülő környezetterhelést
(levegőszennyezés veszélyes és illékony anyagokkal) megfelelő referenciaadatokból, a gyártás vízfelhasználását pedig életciklus-elemzésnél használt input–output kalkulációkkal becsülték. A nyomtatás során felhasznált nyomdafesték okozta környezetszennyezést az 1. táblázat C-oszlopának adatai szemléltetik. 1. táblázat Az év 365 napján megjelenő NYT okozta környezetterhelés A újságpapír alapváltozat
Üvegházhatású gázok kibocsátása (CO2 egyenértékben) NOx (NO2 a nyomtatásnál) Részecskék (PM10 a nyomtatásnál) SOx (SO2 a nyomtatásnál és a teherautók esetében)
660 2,1 1,1 3,6
Metil-alkohol Formaldehid Benzol
0,01 0,01 0,001
Aceton Terpének Egyéb VOC-ok
0,003 0,02 0,3
Biológiai oxigénigény Kémiai oxigénigény Összes lebegő szilárd anyag
0,5 3,7 0,7
Teljes kibocsátott anyagáram
11 900
Teljes keletkező szilárd anyag
210
Teljes fafelhasználás
240
Teljes vízfelhasználás
22 700
C D B nyomtatás helyi szállítás újságpapír teherautókkal optimális változat Kibocsátás a levegőbe (kg) 369 37 5 1,5 0,8 2,7
0,04 0,1
Veszélyes légyszennyezők (kg) 0,01 0,01 0,00 VOC-ok (kg) 0,002 0,02 0,2 Szennyvíz (kg) 0,6 2,9 0,7 A szennyvíz térfogata (l) 11 500 Szilárd hulladék (kg) 120 Fafelhasználás (kg) 0 Vízfelhasználás (l) 22 700
0,07 0,07 0,01
1. táblázat folytatása E 1 lapra összesen, alapváltozat (A+C+D)
Üvegházhatású gázok kibocsátása (CO2 egyenértékben) NOx (NO2 a nyomtatásnál) Részecskék (PM10 a nyomtatásnál) SOx (SO2 a nyomtatásnál és a teherautók esetében) Metil-alkohol Formaldehid Benzol Aceton Terpének Egyéb VOC-ok Biológiai oxigénigény Kémiai oxigénigény Összes lebegő szilárd anyag Teljes kibocsátott anyagáram Teljes keletkező szilárd anyag Teljes fafelhasználás Teljes vízfelhasználás
702 2,2 1,2 3,7
F 1 lapra összesen, optimális változat (B+C+D)
G 1 lapra összesen, optimális változat (E ÷2,6)
Kibocsátás a levegőbe (kg) 411 270 1,6 0,9 2,8
0,9 0,5 1,4
H 1 újságolvasóra összesen, optiális eset (F ÷2,6) 158 0,5 0,3 1,0
0,01 0,01 0,001
Veszélyes légyszennyezők (kg) 0,01 0,004 0,01 0,004 0,00 0,0004
0,004 0,004 0,00
0,003 0,02 0,3
VOC-ok (kg) 0,002 0,001 0,02 0,008 0,2 0,1
0,001 0,008 0,1
0,5 3,7 0,7
Szennyvíz (kg) 0,6 0,2 2,9 1,4 0,7 0,3
0,2 1,1 0,3
11 900
A szennyvíz térfogata (l) 11 500 45770
4423
210
Szilárd hulladék (kg) 120 81
46
240
Fafelhasználás (kg) 0 92
0
22 700
Vízfelhasználás (l) 22 700 8731
8731
A lapok kiszállítása Berkeleyben a nyomdától 64 km-es utat jelent a teherkocsik számára. Átlagos kibocsátási tényezők alapján 236 kg NYT
szállítása kapcsán az 1. táblázat D-oszlopa szerinti káros kibocsátásra kerül sor. Az újságpapír gyártása, a nyomtatás és a kiszállítás környezeti hatásait 1 lappéldány esetében az E és F oszlop, egy olvasóra pedig a G és a H-oszlop tartalmazza (ez utóbbi adatra a másik változattal való egybevetéshez van szükség).
Újságolvasás PDA-n A PDA segítségével folytatott újságolvasás környezetterhelő hatásait a PDA gyártása és hulladékként való kezelése, a tartalomszolgáltatáshoz drót nélküli vagy kábeles rendszerben felhasznált energia menynyisége, illetve a személyi számítógépek optimális használata alapján becsülték. Egy PDA élettartamát 3 évben állapítva meg, a feltételezés szerint az olvasók a készüléken naponta 1 órán át olvasnak sajtótermékeket, további 1 óráig pedig más célra használják a számítógépet. Az előbbiekből kiindulva a PDA-k gyártása során bekövetkező környezetterhelésből 1 év folyamán a sajtó olvasására egyhatod rész jut. Ami pedig a készülék üzemeltetését illeti, ugyanerre a célra a felhasznált energia fele jut. PDA-gyártás A PDA-gyártás környezeti hatásait megfelelő tanulmányok hiányában a benne található memóriacsip, processzor, kijelző és akkumulátorok előállítása alapján becsülték. Egy nemrég végzett vizsgálat szerint egy 2-g 32 MB DRAM csip gyártása során – beleértve a szilíciumlapkák előállítását, a kémiai folyamatokat, az integrált áramkör gyártását és az összeszerelést is – 41 MJ vagy 11 kWh energiát és 32 liter vizet használnak fel. A Palm m500-as PDA-ban 12 MB kapacitású memória van (8 MB RAM és 4 MB ROM), így energiából arányosan a PDA memóriájának előállításához 12/32 azaz 38%-ot (4,3 kWh) és 12 liter vizet használnak fel. A Palm m500-as egy Motorola DragonBall VZ processzort tartalmaz. Miután az integrált áramkörök gyártása során felhasznált energia túlnyomó része a szilíciumlapkák előállítását szolgálja, a DragonBall processzor gyártásához felhasznált energia a benne található szilíciumlapkák alapján becsülhető. Két, összesen 0,236 cm2 területű lapkáról lévén szó, megfelelő tapasztalati adatok segítségével a processzor áramkörei-
nek gyártásánál felhasznált energiamennyiség 0,3 kWh-ra, a vízé pedig 1,4 literre becsülhető. A PDA képernyőjének előállítása során felhasznált energia és víz a 38 cm átmérőjű folyadékkristályos kijelző méreteiből kiindulva, a megfelelő életciklus-elemzés során határozható meg (39 kWh energia és 168 liter víz). A készülékben felhasznált lítiumakkumulátorok átlagos tömege 36 g, lítiumtartalma pedig 3,5%. Miután egy nemrég végzett életciklus-elemzés szerint 1 kg lítium előállításához 700 MJ energia szükséges, a PDA akkumulátorának gyártásához 0,3 kWh energiamennyiséget kalkuláltak. Összességében tehát egy PDA memóriacsipje, processzora, képernyője és akkumulátorai gyártásához 44 kWh energia és 181 liter víz szükséges. Ezekben az értékekben nem szerepel a készülék kiszállításának, illetve hulladékként való kezelésének energia- és vízigénye. Hároméves üzemelése során egy PDA-n újságot olvasva (letöltés és olvasás) évi 7,3 kWh energia és 30 liter víz felhasználása számítható. PDA-használat A PDA használata során háromféleképpen fogyaszt energiát: először is bölcsőjében, amikor újratöltik; másodsorban ezt követően és a bölcsőből eltávolítva is igényel bizonyos mennyiségű energiát (becslés szerint újságolvasásra évente összesen 3,1 kWh). Ennek kapcsán a töltő gyártásának energia- és vízigényétől eltekintettek. Tartalombetöltés drót nélküli készülékkel E művelet áramigényét a Palm fogyasztása határozza meg. A Palm m500-as telefonvonalon vagy mobiltelefonon keresztül, egy PalmModem Connectivity készlet segítségével tarthat fenn kapcsolatot. A csatlakoztató készletben található 56K-s modem két 1,5 voltos AAA elemet igényel, amelyek a feltételezés szerint 150 percig használhatók. Miután egy csatlakozás és letöltés időigénye körülbelül 1 perc, az elemekkel 150 ilyen művelet végezhető. Életciklus-elemzés adatai alapján kiszámították, hogy a PalmModem 1 évre elegendő számú elemeinek gyártása körülbelül 6,3 kWh energiát és 310 liter vizet igényel. Adatok hiányában a modem gyártását nem vizsgálták.
Tartalombetöltés PC-n keresztül A tartalom személyi számítógép segítségével végzett letöltésével kapcsolatos környezetterhelés a PC-k és a megfelelő távközlési eszközök gyártása során keletkezik. Miután a Palm m500-as egy USB porton keresztül csatlakozik a PC-hez, a letöltés gyors. A felhasználó a PC-t bekapcsolva összeköttetést létesít az interneten keresztül a PDA-val, majd kikapcsolja a számítógépet. Mindez, a PC operációs rendszerének felfutásával együtt sem vesz igénybe többet öt percnél. A PC-k gyártásával összefüggő környezetterhelést egy tipikusnak mondható, 1998-ban gyártott számítógép életciklus-elemzése alapján becsülték. Az elsődleges energiafelhasználás, beleértve a billentyűzet és a monitor gyártásához szükséges anyagok előállítását, a gyártást, a termékelosztást és a hulladékba kerülő készülékek kezelését is, 951 kWhra (3422 MJ) adódott, a vízfelhasználás pedig 13 400 liter. A Pentium csipekkel működő asztali PC-k 3 éves aktív időszakukban átlagosan 60 W teljesítményt igényelnek, egy 2001-ben értékesített monitor pedig 65 wattot, ami – a modem 10 wattos fogyasztásával együtt – éves szinten 4,1 kWh energiát jelent. A távközlési infrastruktúra A tartalom betöltése PC vagy huzalos kapcsolat esetén egyaránt 1 percet igényel, és mobil kapcsolatnál évi 8,0 kWh, kábeles összeköttetés esetén pedig 2,9 kWh energia felhasználásával működtethető. Az internethez csatlakozást szolgáló ISP modem becslés szerint 1 előfizetőre kalkulálva évi 0,001 kWh energiát fogyaszt. A teljes környezeti hatást a 2. táblázat foglalja össze. Adatai szerint drót nélküli kapcsolaton keresztül olvasva az újságot évente 24,7 kWh energia és 340 liter víz szükséges, kábeles kapcsolaton keresztül pedig megfelelően 24,0 kWh, illetve 123 liter. A kibocsátási értékeket a Kaliforniában átlagosnak számító fűtőanyag-összetételre számolták: drót nélküli kapcsolat esetén évente 5 kg CO2, 0,01 g CH4, 4 g SO2 és 4 g NOx kerül a levegőbe, és közel ugyanennyi kábeles csatlakozásnál is. A NYT újságként papíron való olvasása kapcsán 32–140-szer több CO2, néhány nagyságrenddel több NOx és SOx jut a levegőbe, illetve 26–185-ször több vizet használnak fel, attól függően, hogy a lapot 1 vagy 2,6 fő olvassa, ill. az újságpapír újrahasznosításának szintjétől függően. A letöltés során alkalmazott csatlakozási mód a káros kibocsátásokra nem
gyakorol számottevő hatást, vízből viszont drót nélküli kapcsolat esetén közel háromszor több fogy. 2. táblázat A NYT napilap tartalma PDA-ra való letöltésének éves energiaigénye Letöltés drót nélküli kapcsolaton keresztül (kWh/év)
Letöltés huzalos kapcsolaton keresztül (kWh/év)
PDA gyártása memóriacsip processzor folyadékkristályos kijelző akkumulátor
7,3 0,7 0,05 6,5 0,05
7,3 0,7 0,05 6,5 0,05
A PDA üzemeltetése letöltés drót nélküli kapcsolaton keresztül letöltés PC-vel távközlési infrastruktúra internetüzemeltetés
3,1 6,3
3,1
Összesen
8,0 0,001 24,7
10,7 2,9 0,01 24,0
Utazás, kontra drót nélküli kapcsolat A tárgyban áttekintett másik forgatókönyv az üzleti utazások kapcsán okozott környezetterhelés drót nélküli kapcsolattal való helyettesítésével foglalkozik. Egy-egy ilyen út ugyanis üvegházhatású gázok és toxikus vegyületek stb. kibocsátását vonja maga után, noha a mobiltelefon és a telekonferencia-szolgáltatások gyors fejlődése lanyhuló gazdasági növekedés miatti kényszertakarékosság és a terrorista fenyegetések mellett már ma is mind vonzóbb alternatíva lehet. Üzleti utazások A keletkező környezetterhelés érzékeltetésére a Berkeley–Chicago útvonalon lebonyolított üzleti út környezeti következményeit vizsgálták. Az utazáshoz mintegy 40 km-t kocsin tesznek meg a repülőtérre, Chicagóban pedig vasúttal tehetik meg a városba vezető 31 km-t, majd ugyanígy visszafelé is. Az átlagos értékeket használó elemzés kizárólag az
utazáshoz kapcsolódó üzemanyag-fogyasztásra terjed ki, nem számol a járművek gyártásához, az útépítéshez stb. kapcsolódó környezetterheléssel, de kiegyenlítettnek tekinti a szállodában és otthon felhasznált energia mennyiségét is. A gépkocsiút során keletkező kibocsátást a Kaliforniában érvényes követelmények betartása mellett kalkulálták. A CO2-kibocsátás becslésénél 100 km-en 9,4 literes benzinfogyasztással számoltak, így a fogyasztás oda-vissza 80 liter. Az ennek kapcsán keletkező kibocsátást a 3. táblázat mutatja be. 3. táblázat Üzleti konferencián való részvétel környezetterhelése 1 főre számítva CO2 (kg) Üzleti út Út Berkeleyben a reptérre és vissza Repülés a két város között, oda-vissza. két le- és felszállás Repülés utazósebességen Teljes repülőút Személyvonat Chicagóban, oda-vissza
47 535 581 8
Összesen
608
CH4 (g)
SO2 (g)
18
kWh Távkonferencia A mobiltelefon gyártása A mobiltelefon használata (töltő) A mobiltelefon infrastruktúrája A vezetékes telefon infrastruktúrája
0,43 0,0056 1,7 0,95
Összesen
3,1
CO2 (kg)
1,3
NOx (g) 15
0,7 0,7 0,05
15 170 185 69
200 2220 2420 25
0,75
254
2460
CH4 (g)
0,01
SO2 (g)
NOx (g)
9
3
A repülés egy irányban 2980 km a tipikusnak mondható Airbus 320szal, óránként 730 km-es utazósebességgel történik. A rendszerint 146 személyes gépet 75%-ban használják ki. Az 1 főre jutó kibocsátást a 3. táblázat tartalmazza.
A helyi érdekű vasút becsült energiaigénye 2000. évi feltételek szerint 0,208 kWh/utaskilométer. A villamos energia termelése által okozott környezetterhelést az Illinois államban átlagosan felhasznált fűtőanyagkeverékből kalkulálták. Távkonferencia rádiótelefonon Megfelelő életciklusadatok hiányában a mobiltelefonok gyártásához kapcsolódó környezetterhelést 100 USD értékű távközlési berendezésre jutó közelítő adatként 39 kWh-ra becsülték. Hároméves telefon-élettartamot és átlagosan évi 3636 perces beszélgetési időt alapul véve, a feltételezett két egyórás hívás teljes energiaigényét 2 óráig használható akkumulátorokat felételezve 0,0056 kWh-ra értékelték. Ami a mobiltelefon-rendszer (földi rádióállomások, kapcsolóberendezések, mobiltelefonok, fűtés, hűtés, kommunális szolgáltatások, az adminisztráció fogyasztása) infrastruktúrájának energiafogyasztását illeti, a két egyórás beszélgetés biztosítására az infrastruktúra a becslés szerint 1,7 kWh-t használt fel (mivel a készenléti állapotban és a mobil szolgáltatásnál is szükséges vezetékes telefonhálózatban igénybe vett energiafogyasztást nem vették figyelembe, ez eleve alulbecsült érték). A vezetékes telefonhálózat öszszesített működési adataiból és országos átlagos értékek alapján a két egyórás hívás során felhasznált energia mennyiségét 0,95 kWh-ra becsülték. Az együttes környezeti hatás a fentiek alapján 3 kWh villamos energia felhasználására adódott (3. táblázat). Miután a videokonferencia üzleti utazást volt hivatott helyettesíteni, az egyik irányban Kalifornia, a másikban pedig Illinois tipikus fűtőanyag-keveréke alapján becsülték a hívások kapcsán felmerült káros kibocsátást, ami együtt 1,3 kg CO2, 0,01 g CH4, 9 g SO2 és 3 g NOx értékekre adódott.
Következtetések, értékelés Az 1. ábrán a két forgatókönyvre vonatkozóan elérhető adatok egybevetése azt mutatja, hogy az újságok olvasása hagyományos formában nagyobb környezeti terheléssel jár, mintha ezt az információt PDA-ra való letöltéssel kapná meg az olvasó. A nyomtatott sajtó olvasása ugyanis 32–140-szer több CO2, több nagyságrenddel több NOx és SOx kibocsátásával, valamint 26–67-szer több víz felhasználásával jár. Miután a letöltés vezetékes és drót nélküli kapcsolaton keresztül közel azonos mennyiségű energiát igényel, nincs jelentős eltérés a káros kibocsátások
mértékét illetően sem, a drót nélküli kapcsolat azonban mintegy háromszor több vizet igényel. 1,E+06
éves kibocsátás, g
1,E+05
1,E+04
1,E+03
1,E+02
1,E+01
1,E+00
CO2 CO2
egy PDA - drót nélküli letöltés egy újság - optimális eset
N2O N2O egy PDA - vezetékes letöltés egy újságolvasó - alapeset
SO2 SO2 egy újság - alapeset egy újságolvasó - optimális eset
1. ábra Az újságolvasás három forgatókönyvének környezeti hatásai Az USA-ban 2001-ben naponta közel 56 millió példányban értékesített napilap a legjobb esetben 23 Tg, a legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 39 Tg CO2 kibocsátását okozta. Egy példányra országos szinten 2,2 olvasót számítva, e lapokat naponta 123 millióan olvasták. Amennyiben az olvasók egynegyede PDA-n keresztüli letöltésre térne át, a 30,8 millió PDA-üzemeltető évente 0,17 Tg CO2-kibocsátást generálna, ami csupán 2,3%-a a fölöslegessé váló mintegy 14 M példány nyomtatásának megszüntetéséből származó 6-10 Tg-os kibocsátáscsökkenésnek. A 2. ábra szerint a rádiótelefonos kapcsolattartás 1-3 nagyságrenddel kevesebb CO2, CH4, SO2 és NOx kibocsátásával járna, mintha a kapcsolatot üzleti utazásokkal tartanák fenn. Amennyiben az új, „smart” akkumulátortöltők széles körben elterjednek, ez mintegy felével csökkenti majd a rádiótelefonok energiaigényét, de emellett az új rádiótelefonok teljes életciklusuk folyamán is jóval kevesebb energiát használnak fel.
Ha tehát egy cég havonta 100 megbeszélésénél térne át a drót nélküli kommunikációra, ezzel éves CO2-kibocsátása 720 Mg-mal csökkenne, ami jól érzékelteti a kapott eredmények nagyságrendjét.
kibocsátás/konferencia, g
1,00E+07 1,00E+05 1,00E+03 1,00E+01 1,00E-01 1,00E-03
CO2 CO2
CH4 CH4 celluláris telefon
NOx Nox
SO SO22
utazás
2. ábra Utazás kontra drót nélküli kommunikáció környezeti hatása Az eredmények összhangban állnak a más területeken korábban folytatott vizsgálatokkal, amelyek kapcsán megállapították, hogy az elektronikus kereskedés kevesebb káros kibocsátással jár a hagyományosnál, ugyanez áll a központi üzenetrögzítésre a lakásonként használt készülékekhez viszonyítva, a drót nélküli autópályadíj-beszedő rendszerekre a hagyományos fizető kapuk alkalmazásához képest stb. Összeállította: Dr. Balog Károly Toffel, M. W.; Horvath, A.: Environmental implications of wireless technologies: news delivery and business meetings. = Environmental Science and Technology, 38. k. 11. sz. 2004. jún. 1. p. 2961–2971. Rydh, C. J.; Swärd, B.:: Impact of global metal flows arising from the use of portable rechargeable batteries. = Science of the Total Environment, 302. k. 1–3. sz. 2003. jan. 20. p. 167–184.
