A DROGOKRÓL PEDAGÓGUSOKNAK ISMERETTERJESZTÕ FÜZET

A DROGOKRÓL PEDAGÓGUSOKNAK

ISMERETTERJESZTÕ FÜZET ÚTRAVALÓ EGÉSZSÉGFEJLESZTÕ ÉS DROGPREVENCIÓS PROGRAM 2004/2005

A programot támogatja:

Tartalomjegyzék I. Mit nevezünk kábítószernek? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 4 II. A kábítószer-probléma - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 4 Kábítószerhelyzet alakulása Magyarországon - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 5 Kábítószerfogyasztók számának alakulása - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 6 III. Drogok ismertetése: - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 7 1. Stimulánsok - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 7 2. Depresszánsok - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 10 3. Cannabis származékok - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 12 4. Hallucinogének - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 13 IV. Milyen veszélyei vannak a drogoknak? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 16 1. Bulizás és drogok - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 16 2. Milyen jelek utalnak a drogfogyasztásra? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 17 V. Miért drogozik a gyerek? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 18 1. A szenvedélybetegségrõl - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 18 2. A drogozás motivációi - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 19 VI. Drogjog - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 21 1. A Büntetõ Törvénykönyv által tiltott magatartások - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 21 2. Rendõri intézkedés esetén... - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 24 VII. A drogprevenció lehetõségei - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 25 1. A drogprevenció szintjei - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 26 2. Mit tehetünk szülõként? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 27 3. MIt tehet a pedagógus? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 29 4. Lehetséges módok a függõség kezelésére - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 30 VIII. Hová fordulhat segítségért? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 32 IX. Szakirodalom jegyzék - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 33


I. Mit nevezünk kábítószernek? Kábítószernek vagy drognak azokat az anyagokat nevezzük, melyek használata során tudatállapot változás jön létre. A kábítószereket többféleképpen lehet csoportosítani. Büntetõjogi szempontból a legfontosabb felosztás a legális és az illegális drogok közti különbségtétel. A legális drogok (alkohol, kávé, cigaretta, stb.) mindenki számára engedélyezett fogyasztásával szemben az illegális drogok tiltottak. Ilyen tiltott drogok például a marihuána és a hasis, az LSD, a speed, az extasy, a kokain, a heroin és a máktea. Számos gyógyszer, ha nem az orvos írja fel, szintén kábítószernek minõsül.

1. ábra: Legális és illegális drogok

II. A kábítószer-probléma A kábítószer probléma körébe tartozó jelenségek kifejezés, mint gyûjtõfogalom magában foglalja a drogok nem orvosi célú, jogtalan fogyasztásából eredõ jelenségeket. A kábítószer-probléma körébe tartozó jelenségek alapvetõen két részre oszthatók: A keresleti oldal jelenségei: a drogok orvosilag indokolatlan, illetve helytelen használata, fogyasztása és az ezzel összefüggõ kérdések. A keresleti oldal problémáiba való beavatkozás fõleg gyógyító, terápiás jellegû, de kontrollrendszerében vannak szociálpolitikai és büntetõjogi elemek is. A fogyasztók típusai: A tipizálás alapja elsõsorban a droghoz való hozzászokás intenzitása, a használat rendszeressége és a szerhasználat funkciója. A WHO szerint a droghasználók egy lehetséges csoportosítása a keresleti oldalról a következõ: • Kísérletezõk: csupán néhány alkalommal próbálnak ki valamilyen drogot, a kipróbálás motívuma a kíváncsiság illetve a kortárs csoport ezzel összefüggõ normája. • Alkalmi fogyasztók: viszonylag hosszabb perióduson keresztül a drogok nem rendszeres, bizonyos eseményekhez kötõdõ fo2. ábra: Drog által keltett illuzónikus hallucináció gyasztása, legfeljebb pszichés (lelki) függés kialakulása. • Rendszeres fogyasztók: hosszú idõn keresztül a drogok hetente több alkalommal vagy naponta történõ fogyasztása, amelynek jellemzõen pszichés és szomatikus (testi) függés a következménye. • A rendszeres használókon belül külön csoportot alkotnak a függésben lévõ személyek (dependensek). • A felsoroltak közül a visszaesõ (abuzõr) fogalma alá vonhatók az alkalmi és a rendszeres fogyasztók. A kínálati oldalhoz tartozó jelenségek: az orvosilag indokolatlan és jogellenes fogyasztást szolgáló drogtermelés, -termesztés; az illegális drogkereskedelembõl származó hasznok tisztára mosását szolgáló pénzügyi, vállalkozói tevékenység; a kábítószerek, gyógyszerek szállítása, forgalmazása, értékesítése, valamint a kontroll intézményei (hatóságok, jogszabályok). A kínálati oldal szereplõi ugyancsak kategorizálhatók. Az illegális kábítószer kereskedelemben eladóként résztvevõket az amerikai Shur nyomán az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

4


• Importõrök: õk maguk ritkán visszaélõk. • Hivatásos nagykereskedõk: szintén nem jellemzõ, hogy visszaélõk. • „Kiskereskedõk: az ún. dealerek. • Utcai árusok: akik maguk is kábítószerezhetnek és • Pusherek: azaz olyan visszaélõk, akik azért árulnak kábítószert, hogy saját adagjuk beszerzéséhez pénzhez jussanak. n

A KÁBÍTÓSZER-HELYZET ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON

Az újkori drogfogyasztás hazai megjelenése elõtt Magyarországon a jelenség gyakorlatilag nem okozott társadalmi problémát. Hazánkat a hatvanas évek közepén érte el a kábítószer-probléma. A narkománia jelenségkörében eleinte a legálisan beszerezhetõ szerekkel történõ visszaélést sorolták, úgymint a szerves oldószergõz inhalációját, nyugtatók, altatók, kodeinszármazékok nem orvosi javaslatra történõ fogyasztását, illetve ezek alkohollal történõ együttes használatát. A narkománia elsõsorban a halmozottan hátrányos helyzetû ifjúsági korcsoportokat érintette a már akkoriban is észlelt, kóros magatartási mintákat nyújtó felnõtt társadalmon belül. A hetvenes évek végén a legális szerekkel való visszaélés mellett megjelent a zöld mákból nyert ópiumoldat és a száraz mákból fõzött máktea fogyasztása, a nyolcvanas évektõl az intravénás droghasználati mód vált divatossá. Az ópiáttartalmú kábítószerek fogyasztása patikai, fekvõbeteg-intézeti betörésekhez, a szórványosan jelentkezõ LSD-, heroin-, marihuána-fogyasztás, a feketepiac kifejlõdéséhez kapcsolódott. A hagyományos értelemben vett kábítószerek szempontjából Magyarország inkább tranzitország, mint célállomás. Ezt elsõsorban azzal magyarázták, hogy a magyar jövedelmi viszonyok nem teszik lehetõvé a drogok világpiaci árának megfizetését. A rendszerváltozást követõ években a hazai kábítószer-helyzet jelentõsen megváltozott. Átalakult az elsõdlegesen fogyasztott drogok gyakorisági sorrendje, a beszerzés forrása, a fogyasztás módja és a jelenség társadalmi, illetve büntetõjogi megítélése. A kábítószer-fogyasztás jelenségének megítélésével kapcsolatos helyzet akkor kezdett változni, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország nemcsak tranzitország, hanem célállomás is. Tovább nõtt a beszerezhetõ drogok választéka, kialakult a belsõ piac, melynek mûködését a növekvõ és differenciálódó kereslet egyre nagyobb mértékben befolyásolta. A jelenlegi kábítószer-fogyasztást a kannabiszszármazékok (marihuána, hasis), illetve az amfetaminszármazékok, többek között az úgynevezett Ecstasy használata jellemzi. Az intravénás droghasználat terjedése egyre aggasztóbb méreteket öltött, és megalapozta az ártalomcsökkentõ programok (pl. tûcsereprogram, helyettesítõ droggal történõ kezelés, utcai szociális munka) létjogosultságát. A heroinfogyasztásnak a közép- és kelet-európai régióban történõ robbanásszerû elterjedését számos okkal magyarázzák, ezek többek között: a határok megnyitását követõen felfokozódó nemzetközi kereskedelem, a helyi gazdasági krízisek, a helyi háborúk, a migráció, a prostitúció terjedése, illetve új fogyasztói csoportok megjelenése, elsõsorban a kora tizenévesek formájában. A klasszikus kábítószerek beáramlása Magyarországra, illetve a különbözõ fogyasztói rétegek kialakulása a 80-a évektõl tapasztalható. Azt megelõzõen a visszaélés kábítószerrel bûncselekményt gyakorlatilag a kábítószer-tartalmú gyógyszerek jogellenes megszerzésével vagy a máknövények illegális felhasználásával követték el a bódulatot keresõk. A megnyíló határokon keresztül a 90-es évek elejétõl egyre több marihuána, hasis és LSD jutott hazánkba, mely szereket nyugat-európai országokból – elsõsorban Hollandiából – szerezték be a magyar „drogturisták”. A heroint, amely 1992-ben jelent meg a magyar illegális kábítószerpiacon, Budapesten tartózkodó vagy itt letelepedett koszovói albán származású jugoszláv állampolgárok kezdték el árusítani magyar fogyasztóknak, a terjesztésbe rövidesen bekapcsolódtak különbözõ budapesti arab csoportok is. A kokain már ezen kezdeti idõszakban is felbukkant egy szûkebb fogyasztói rétegnél, de magas ára

5


eddig megakadályozta jelentõsebb elterjedését. 1994-ben széles körben elkezdõdött az addig csak „importárunak” számító marihuána hazai termesztése. Ettõl kezdve csak a hasiskender-növények nemesített, magas THC-tartalmú magvait csempészték Hollandiából Magyarországra, majd ültetés, palántázás után a nyári idõszakokban szabadtéren vagy fóliasátrak alatt gondozták a növényeket. A belsõ kábítószer-kereskedelem kialakulásával egy idõben a magyar hatóságoknak az egyre növekvõ tranzitcsempészet jelenségét is kezelniük kellett. A délszláv polgárháború 1990-es kitörését követõen a Nyugat-Európát közel-keleti heroinnal ellátó török és koszovói albán bûnszervezetek arra kényszerültek, hogy a heroin szállításra használt „Balkánútvonal” középsõ ágát északabbra helyezzék, ennek eredményeképpen Európa egyik legjelentõsebb tranzitországáva váltunk. A 90-es évek elejétõl a légi turistaforgalom is erõteljesebb növekedésnek indult, ennek egyik következményeként a Ferihegyi Nemzetközi Repülõtér is felkerült a Dél-Amerikából Nyugat-Európába irányuló kokaincsempészet tranzitállomásainak listájára. 1990 és 1994 között több alkalommal az is elõfordult, hogy külföldi bûnözõcsoportok Magyarország területén az általuk létrehozott laboratóriumokban illegális amfetamingyártásba kezdtek, s az itt elõállított termékeket külföldön értékesítették.

(Forrás: Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetrõl – ORFK) * 1000 darabot meghaladó tételnél egy Ecstasy tabletta ára 300 forint. ** Az LSD bélyegeket a nagykereskedelemben 40-100 darabot tartalmazó ívekben árusítják, és a vásárolt mennyiség árát 1 bélyeg nagykereskedelmi árának szorzásával állapítják meg.

n

A KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

A kábítószer-fogyasztók számát igen nehéz meghatározni. Egyrészt ezek a statisztikai adatok csak a kezelt fogyasztókat tartalmazzák, másrészt a kezelések anonimitása miatt. A névtelenség a betegek szempontjából megnyugtató, azonban nem lehet kiszûrni a statisztikai rendszerbõl a több intézményben is megjelent és nyilvántartott betegeket. Ezért a többszörös adatközlés felfelé torzíthatja a statisztikát, de ezt a hatást ellensúlyozza, hogy a drogfogyasztók kis része kerül csak az egészségügyi ellátó rendszerbe. Nemek szerinti megoszlás: A nyugtató típusú szerek és a politoxikománia (több szerfajta együttes, tartós fogyasztását jelenti, a gyakorlatban többnyire nyugtatót, altatót alkohollal együtt fogyasztókat sorolja ide) kivételével az egyes szerkategóriákban külön-külön is magasabb a férfiak száma, mint a nõké. A nyugtatót, altatókat orvosi értelemben visszaélésszerûen fogyasztók között a nõk aránya a nagyobb.

6


III. A drogok ismertetése A drogfajták: a drogfajták csoportosítása a drogok központi idegrendszerre gyakorolt hatása alapján történik. E szempont szerint három nagy csoport különíthetõ el:

1. STIMULÁNSOK

3. ábra: Mérlegen az egészség

Azok a szerek, amelyek elsõdlegesen stimulálják, gyorsítják, izgatják a központi idegrendszer mûködését.

1. AMFETAMIN-SZÁRMAZÉKOK, SPEED (gyors, gonzálesz, spuri, fehér): • (szintetikus szerek) fehér vagy bézs színû por, tabletta és folyadék formájában jelenik meg. • Az amfetamint a harmincas években hozták forgalomba Európában, és széles körben kezdték használni élénkítõ szerként és depressziós állapotok kezelésére. Magyarországon Aktedron néven került forgalomba, késõbb a szintén amfetamin-származékú Gracidin néven. Hamar nagy népszerûségre tett szert, mivel a hatása hasonló a kokainéhoz, de nem volt szigorú kábítószer-ellenõrzésnek alávetve, és tartós használatát nem kísérte erõs függõségi viszony. Az ötvenes években fogyasztószerként és antidepresszánsként írták fel orvosok. Felhasználói: vizsgára készülõ 4. ábra: Amfetamin származékok diákok, fogyni vágyók és kamionsofõrök voltak. • A II. világháború idején 1938-ban, a német hadseregben is elkezdték használni, késõbb már az összes hadsereg használta az „energiatablettát”. A brit haderõ a II. világháború alatt 72 millió tablettát fogyasztott, a Japán hadiparban dolgozók, és pilóták körében kötelezõvé tették a fogyasztását. Az amerikai haderõnél fegyelmi okokból õrizetbe vett katonák 25 %-a volt amfetaminfüggõ. A világháború katonái után, a sportolók körében terjedt el, és terjed a mai napig is. 1971-ben vonták nemzetközi ellenõrzés alá. Napjainkban ismét robbanásszerûen emelkedik a speedet használók száma. A diszkók és partyk drogjának tekintik. Hatását a pörgés, álmatlanság, kitartó fizikai erõ jellemzi. Felhasználási módozatai: a szippantás (orron keresztül), a tabletta és az intravénás használat. Enyhe fizikai függés kialakulhat, de számottevõ a pszichés függõség. Gyakran kombinálják heroinnal, így a hatása hasonlít a „speedball”-ra (kokain+heroin). • Használata: szájon át, italba keverve, injekciózva, orron belélegezve • Hatása: Fokozott testi és szellemi képességet okoz, az idegenekkel való ismerkedési szándék megnõ, a gátlások lehullnak, agresszivitás alakul ki. Kábult állapotot, fantasztikus képek látványát okozhatja. • Veszélyei: Az amfetamin lelki függõség kialakulását okozza. Használatát izgatottság, szédülés, hányás, rángógörcs, gyengeség, búskomorság, esetleg hallucinációk követik. Rendszeres használata során nõ a szívinfarktus és az agyvérzés lehetõsége, máj és vesekárosodást is okozhat. Az ecstasy kikapcsolja az éhség, szomjúság, fáradtság érzékelést. Az ecstasy is ölt már.

2. EXTASY (ex, bogyó): • MDMA (metiléndioxid-metamfetamin). 1913-ban állították elõ Németországban. A 70-es években pszichés betegek kezelésére alkalmazták, robbanásszerû elterjedése a 90-es évekre tehetõ. Napjainkban a legelterjedtebb drogok közé tartozik. Ötvözi az amfetaminszármazékok gyorsító hatását és az euforizáló szerek boldogságérzetét, nem véletlenül a táncos, zenés helyek drogja. Illegális laboratóriumokban állítják elõ, ezért a forgalomba kerülõ tabletták erõsen szennyezettek lehetnek, vagy más ható-

7


anyagot is tartalmazhatnak. Az illegális kereskedelemben dombornyomással készített „ábrás” tablettaként, kapszulában vagy poralakban lehet hozzájutni. Többnyire szájon keresztül, de elõfordul, hogy intravénásan juttatják a szervezetbe. • Az ecstasy tabletták teljesen összefonódtak a mai kor divatos zenéivel (acid, house, rave, techno) és a társasági partydrogok közé sorolják. Fizikai függõség nem alakul ki tõle, a pszichés függés pedig hasonló, mint a speed esetében. Pszichés és idegrendszeri betegségek kialakulásánál döntõ szerepe lehet. • Veszélyei: túladagoláskor: keringési zavarok, kiszáradás, kezelhetetlenül magas vérnyomás, légzési nehézség, kóma, halál, 5. ábra: Extasy tabletták vesekiválasztás csökkenése és lassulása; vesekárosodás, májfunkciók csökkenése, májkárosodás; pánikroham, szorongás, téveszmés tünetek kialakulása; motivációk, érdeklõdés elvesztése; ingerlékenység; lelki függõség kialakulása; fogyasztása, tartása törvénybe ütközik.

3. KOKAIN (kokó, koksz, hó): • A kokain a kokacserje (idegen nevén: Erythroxylon coca) szárított levelébõl készült kristályos, fehér por. Érdekesség, hogy a Coca-Cola 1903-ig valódi kokaint tartalmazott, azóta vegyi úton kivonják belõle azt. Természetes lelõhelye: Peru, Bolívia, Brazília, Kolumbia. Már az inka birodalomban ismerték a kokalevél rágásának stimuláló hatását. Mivel kultúrnövény, ezért már az inkáknál is léteztek kokaül6. ábra: Kokacserje levele tetvények. A mai napig is használják az õshonos, magaslaton élõ indiánok a munkaerõ és munkakedv növelésére. Az Andok több ezer méter magasságában fekvõ fennsíkjain dolgozó indiánoknak szükségük is van rá, hogy az oxigénhiány okozta fáradtságot legyõzzék vele. A közel két méteres cserje elsõsorban Bolíviában és Peruban õshonos. • Használata: szippantással, injekciózva, gõzeit belélegezve; bedörzsölése (foghúsba, hímvesszõbe, hüvelynyálkahártyába); vagy dohánnyal elkeverve szívják • Hatása: hatalmas önbizalmat ad, fogyasztóját beszédessé teszi, feldobja, gondolatcsapongása lesz, a mindennapok gondjaitól eltávolodik. Aki kipróbálja, természetfeletti erõvel, szexuális adottságokkal megáldottnak képzelheti magát. • Veszélyei: A kokain székrekedést, felváltva kínzó éhségérzetet és étvágytalanságot, állandósult fejfájást, az arcbõr sárgás elszínezõdését okozza. Rendszeres fogyasztásakor kilukad az orrsövény, tüdõkárosodás, mellfájdalom, szívproblémák alakulnak ki. Lelki függõséget okoz (testi függõséget nem). Használatát beteges képzelõdés, üldöztetéses téveszmék, általános testi leromlás követheti. Csupán 10-30 perces a hatása, adagolását emiatt gyakran ismétlik (nagyon drága). Túladagolása halálos lehet (szív- és légzésbénulást okoz). A heroin és kokain keverése gyakori, (speedball) és rendkívül veszélyes. A nem steril tû használata halálos betegségekhez vezet8. ábra: Kokain fogyasztása orron át 7. ábra: Öngyilkossági kísérlet a drog hatására het (pl.: AIDS, hepatitis-B, stb.). inhallálva

8


4. CRACK: • a kokain egy fajtája, fehér vagy barna színû kis kövekhez hasonló darabokból áll. az egészségre rendkívül ártalmas, szennyezõanyagokkal teli (pl.: sütõpor). Gyorsan öl. • Vízipipában vagy cigarettában szívják el, az égésbõl származó gõzt lélegzik be.

9. ábra: Crack

A STIMULÁNSOK HATÁSAI: • Rövid távon: tér- és idõbeli keveredést, erõs hangulatváltozásokat, hallucinációt, látási zavarokat okozhat. Hatása a részegséghez hasonlít, izgatottság, eufória, nagy barátkozási hajlam jelentkezik. • Hosszú távon: tartós depressziós állapotot, fiataloknál növekedési zavarokat okoz, elõsegíti a keményebb drogokra való áttérést. Hallucinációk, visszhang-effektus, koncentrációs zavarok jelentkeznek. Nagyon erõs a pszichikai függõség. Testi függõség nem ismert. Túlzott fogyasztás esetén hallucináció és pánikhangulat jelentkezik. Rendszeres fogyasztásnál az idõ és a távolságérzet, valamint az emlékezet zavarossá válik.

EGYÉB STIMULÁNSOK: Cigaretta, dohányzás: A dohányzás bár az egészségre ártalmas, a társadalom által mégis elfogadott törvényes, káros szenvedély, a nikotin a szó eredeti értelmében drognak számít, függõségre erõsen hajlamosít. Öt dohányzó ember közül elsõ próbálkozásra csak egy képes abbahagyni a dohányzást. Felelõs lehet a tüdõ-, gége, hasnyálmirigy- és veserákok kialakulásában, szívbetegségeket és elhúzódó légcsõhurutot (más szóval krónikus bronchitist) is okozhat. Ha valaki terhes, születendõ gyermeke egészségére a dohányzás nagyon veszélyes.

10. ábra: Dohányzó ember tüdeje a nemdohányzóval szemben

PCP: A PCP érzéstelenítõ, érzékcsalódásokat okozó anyag, amit oldat, cigaretta, vagy tabletta formában alkalmaznak. (Hívják PeaCePill-nek is, jelentése: békepirula.) Kis adagban megszûnteti a fájdalomérzést és enyhe részegségi élményt nyújt. Felhasználója használat után általában nem emlékszik vissza állapotára, és mivel a fájdalmat nem érzi, gyakran önkárosító balesetet szenvedhet. Túladagolása izomgörcsöket, kómát, szív- és légzésbénulást okozhat. Kávé: A kávé hatóanyaga a koffein (a teában és a kakaóban is található – amik persze nem drogok,) az idegrendszert izgató szer. A kávé Abesszínia Kaffa tartományából származik. Fiatalkorban használata egyáltalán nem, felnõttkorban pedig mértéktelen használata nem javasolt.

9


II. DEPRESSZÁNSOK Elsõdlegesen nyugtató hatásúak. A depresszánsok közé tartoznak:

1. EGYES GYÓGYSZEREK (nyugtatók, altatók, szorongásoldók): A magyar gyógyszeripar is elõállít opiát tartalmú készítményeket. Ezek közül a legközkedveltebb a Hydrocodin-cseppek volt, melyet ma már nem gyártanak, ezt intravénásan használták az opiátfüggõk. Létezik még az ampullás morfin („M”), a Hydrocodin tabletta („hidró”), Codenium-hydrocloricum tabletta, Coderit-tabletta („ritt”), melyeknek a fõ hatóanyaga a kodein. Természetesen tartalmaznak más hatóanyagokat is (pl.: ephedrin). Ezekbõl a tablettákból egy erõs opiátfüggõ az elvonási tünetek megszüntetéséhez, akár 70 db tablettát is bevehet. Hatásuk: csökkentik a szorongást és agresszivitás, nyugtatnak, álmosítanak, izomlazító hatásuk van.Bizonyos szerek inkább szorongáscsökkentõ, mások inkább álmosító hatásúak.

11. ábra: Droghatású gyógyszerek

2. ALKOHOL: Az úgynevezett szeszes italok különféle mennyiségben és kísérõanyagokkal tartalmaznak etil-alkoholt, ami rendkívül erõs méreg. Az alkohol testi, lelki függõséget idéz elõ, minden szempontból kimeríti a kemény drog fogalmát, a májon és az agyon visszafordíthatatlan változást hozhat létre. Hazánkban tizenöt emberbõl egy nagy valószínûséggel alkoholfüggõ. Ha valaki terhes, születendõ gyermeke egészségére az alkoholfogyasztás nagyon veszélyes.

3. SZERVES OLDÓSZEREK: A szipuzás, vagy szipózás olyan könnyen párolgó anyagok gõzeinek belélegzése, melyeket az iparban alkalmaznak. A háztartásokban jól ismert oldószerek, ragasztók, hígítók gõzének belélegzését jelenti. Mivel e szerekhez könnyen hozzá lehet jutni és az olcsóbb drogokhoz tartoznak. Magyarországon a szegényebb réteg fiataljai körében elterjedt a használata. Általában mûanyag zacskóból lélegzik be ezeket a ragasztó- és oldószereket, amelyeknek hatása a részegséghez hasonló érzéstõl az agresszív viselkedésen át az erõs fejfájásig, eszméletvesztésig és halálig vezethet. Ez a gyors hatás nagy meglepetést okozhat a kezdõ használó számára, hamarabb elbódul tõle, mintsem, hogy észrevenné. Épp ilyen gyorsan el is múlik a hatás: ha elvszik az anyagot, a használó hamar kijózanodik. Rendkívül veszélyes, mert a bódulatban a zacskóból elfogy az oxigén, felhalmozódik a kilélegzett szén-dioxid és fulladásos halál következhet be.

4. ÓPIÁTOK: a) Ópium (OP, tej, mákony, opi) „Csak kipróbálni akartam, de rögtön a rabjává váltam” „Szeretném abbahagyni, de nem tudom.” „Ez egy halálos szerelem, egy lassú halál.”

„Ha nincs anyag, nincs semmi, minden fáj, nélküle az élet fáj maga” „Sohasem nyúlnék hozzá, ha megszabadulhatnék tõle” (Ópiátfüggõk)

10


• Az ópium a máknövény (papaver somniferum) tejnedve, amelyet az éretlen mákfejek bemetszésével nyernek. A fehér színû, folyékony tejnedv a levegõ hatására megbarnul, ezt ún. kenyérré formázzák, aromatizálják, erjesztik. A végtermék a dohányzásra való ún. sandó (chandoo). Sok nyugat-európai országban csak engedéllyel és limitálva lehet termeszteni, nem így Magyarországon. Két típusa van, az ópummák és 12. ábra: Mákgubók az étkezési mák. Az ópiummákot Magyarországon csak a gyógyszergyári mákföldeken lehet megtalálni, de az étkezési máknak is magas az ópiumtartalma. Fõként fájdalomcsillapításra, köhögéscsillapításra, nyugtatóként és bélrendszeri zavarokra használták. • Használata: ópiumpipából beszívják; italként; evéssel; injekciózva; kúpként • Hatása: Az ópiumot sok esetben szerelmi serkentõszerként használják, bár kiválthat éppen ellenkezõ hatást is. Másodpercek alatt gondtalan, fokozottan jó közérzetet, elragadott képzelõdést okoz, a hatás eltarthat 10 óráig is. • Veszélyei: Az ópium szédülést, hányingert, fejfájást, légzési zavarokat okozhat. Használata során a teljesítõ, ítélõ és koncentrációs képességek romlanak. Fogyasztói a hozzászokás miatt általában növelik az adagot. Ingerlékenységet, lehangoltságot, depressziót, teljes testi-lelki függõséget, leromlást okoz, végül már elmaradnak a színes álmok is, csak a hiány okozta kínok csökkentését várják tõle. Az ópiumfogyasztás ered13. ábra: Intravénás droghasználat ményezhet izomgörcsöket, kómát és halált is b) Heroin (hernyó, herka, barna cukor, Harry, hercsi, HRN) • Laboratóriumban elõállított morfin készítmény. A fehértõl a barnáig létezõ összes színárnyalatban megtalálható kristályos por. • Használata: szippantással; injekciózva (bõr alá, vagy vénába); gõzeit belélegezve • Hatása: A heroin mély, erõs színek látványát okozza, a mindennapos tárgyak bizarr, gyönyörû alakot vesznek fel. Használója kellemes álomszerû gyönyört, nyugalmat érez, de okozhat hányingert, hányást is. Hatása 3 órán keresztül tart. • Veszélyei: A heroinhoz nagyon hamar alakulhat ki hozzászokás, illetve beteges lelki és testi függõség. Ilyenkor egyre 14. ábra: Heroin használathoz szükséges kellékek több kell a gyönyörhöz, mert a szokásos adag teljesen hatástalanná válik. A heroin nagyon drága a kialakult vágy bûnözésbe, prostitúcióba kergeti használóját. Használata étvágytalanságot, székrekedést okoz, a szervezet leromlik. Használatakor a nem steril tû alkalmazása halálos betegségekhez vezethet (pl.: AIDS, hepatitis B, stb.). A heroin túladagolás halált okozhat (a légzést megállíthatja – így használója megfulladhat – sosem lehet tudni, hogy egy adagnak pontosan mennyi a tartalma).

11


c) Morfium • Fehér kristályos por, melyet ópiumból nyernek kombinált desztillációs eljárással. Ezen kívül tablettaként, injekciós ampullában folyadékként is lehet vele találkozni. • Rövid távú hatása: Eufória elragadott képzelõdéssel. Passzivitás, kábultság, légzészavarok, pupillák beszûkülése. • Hosszú távú hatása: A fellépõ megszokás gyakran jár dózisnöveléssel. Rövid ideig tartó fogyasztásnál szédülés, hányinger, fejfájás, légzési zavarok. Hosszú idõn át tartó fogyasztásnál a megszokás egy erõs testi-lelki függõséghez vezet, apátia, fogyás, impotencia zavarok, alváscsökkenés a velejárója. A teljesítõ-, ítélõ- és koncentrációs képességek alábbhagynak. Erõs pszichikai és fizikai függõséget okoz, szervi és kedélyzavarok, apátia. Túladagolásnál a légzõszervek le-állása halált okoz. d) Metadon: • Vegyi úton készült ópiumszármazék, amit legálisan gyógykezelésre használnak. Bézs vagy fehér színû por, ill. tabletta formájában fordul elõ. A heroin helyettesítésére, szájon át bevéve csökkenti a fájdalommal járó elvonási tüneteket. • Rövid távú hatása: Gyönyör érzet, pupilla beszûkül, eufória. Hányinger, légzési zavarok, testhõmérséklet emelkedik. Lassú a szívmûködés. Érzéketlenség, izmok elernyedése. Ellenõrizhetetlenné válik az agykéreg mûködése. • Hosszú távú hatása: Tartós fogyasztásnál testi zavarok (vírusos májgyulladás, fertõzõ tüdõbaj, vérfertõzés) alakulnak ki, valamint az immunhiány. Hosszú ideig tartó fogyasztásnál remegést, emlékezetkihagyást, kedély, jellem- és magatartásbeli zavarokat, erõteljes szellemi leépülést idéz elõ.

III. CANNABIS-SZÁRMAZÉKOK: 1. HASIS (has, haska, csoki): • az indiai kender ág-végeibõl vagy gyökereibõl kinyert gyanta. Fekete vagy barna színû, a csokoládéra hasonlít. • THC tartalma 20-30 %. • Használják: cigarettában, keverés nélkül speciális pipából szívva, ételekbe keverve a növény levelét eszik (hasis torta, vagy space-cake (ûr-süti)), vagy gyantáját italba keverik • A hasis hatásai hasonlóak a marihuánáéhoz, de általában erõsebbek annál. • Hasis használat veszélyei: – A hasis is okoz lelki függõséget. – Pánik rohamok, félelem és düh, agresszivitás alakulhat ki. – Tudathasadásos állapotot hozhat létre. – Fogyasztóját könnyen érheti baleset, kiszámíthatatlan cselekedetekre (pl.: minden ok nélkül 15. ábra: Az indiai kender levele hanyattzuhanás a kõpadlón) képes.

12


2. HASIS OLAJ: • cannabis kivonat, sûrû zöldes-fekete nyúlós anyag, hatása 20-50-szerese is lehet az alap hasisnak. Cigarettára kenve szívják. • THC tartalma 70%

3. MARIHUÁNA (FÛ, CIGI, ZÖLDSÉG, SPANGLI, JOINT): • A marihuana az indiai kender (idegen nevén: cannabis sativa) – amely 26 méteresre is megnõ – összemorzsolt és szárított szára, levele, virága, magva. Nevét a kender mexikói nevébõl kapta: „Maria Juana” (ejtsd: Maria Huana). A marihuana alapanyagát hazánkban is sok drogos maga termeszti a kert végében, vagy akár a gardrobban is. • Hatóanyagának a neve: tetrahidrokannabiol (THC), 1%-17%-ban tartalmaz THC-t. • Veszélyei: DNS-chip technológiával kimutatták, hogy a kannabisz kb. 100 gén átíródását változtatja meg, melyek mûködése kapcsolatba hozható az idegsejtek sarjadzásával, szinapszisok keletkezésével, a memória molekuláris folyamataival, tehát mindezekbe a mûködésekbe már a génátíródás szintjén beleavatkozik a füvezõ. Számos társadalmi következményt még nem lehet felmérni, azokban az országokban sem, ahol már régen legalizálták (Hollandia). Ilyen például a rendszeresen füvezõkre jellemzõ céltalanság, kiüresedettség, alulmotiváltság.

IV. HALLUCINOGÉN

VAGY

16. ábra: Füves cigaretta

17. ábra: Kendertermesztés mesterséges körülmények között

PSZICHEDELIKUS SZEREK

Azok a drogok, amelyek elsõdleges hatása a tudati mûködés, az észlelés, a gondolkodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása. A hallucinogén, vagy pszichedelikus szerek közé tartozik:

1. AZ LSD (trip, trinyó, acid): • Mesterséges úton, szintetizálással elõállított lizergsav dietil-amid 25, színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Ritkán kristályos fehér por formájában is megjelenik. a rozs kalászain élõsködõ gombában, az anyarozsban található. • Használata: hordozók segítségével (itatóspapír, cukorka, zselatin, vászon, tabletta, kapszula, kis méretû bélyeg) megeszik, illetve lenyalják, folyadék formában a szembe cseppentik; néha injekcióban más drogokkal keverve használják • Hatása: – Rövid távú hatása: 3 szakaszból áll: a) Indulás: ebben a fázisban kitágulnak a pupillák, hányinger lép fel, a fogyasztó szédül és rázza a hideg. b) Utazás: 5-8 órán keresztül tart, melynek során pszichikai és érzékszervi zavarok keletkeznek, torzulnak a távolságok és kont-

13

18. ábra: LSD bélyegek


rasztok, hangok látvánnyá és színek hangokká alakulnak, felcserélõdik a tér és idõ fogalma a fogyasztó tudatában. c) Visszatérés: a fogyasztó a bevétel után 8-12 órával visszatér a normális állapotba, amit fáradtság és idegi kimerültség kísér. – Hosszú távú hatása: Fokozott hallucinációk, rémlátomások „bad-trip” = rossz utazás. Tér- és idõzavarok, öngyilkosság, öncsonkítás, mások elleni agresszió. Kényszerképzetek alakulnak ki, mint pl.: a repülni tudás, amit a fogyasztó ki is próbál és esetleg kiugrik egy toronyházból. Hányás, hidegrázás, izzadás, fejfájás, esetleg rémképek. Nem alakul ki sem függõség, sem tolerancia. Pupillatágulatot, látomásokat okoz, amikor a tárgyak új alakot vehetnek fel, félelmetessé, elfolyóvá válnak. Használó18. ábra: LSD tabletta formájában jának személyisége elveszhet, széthasadhat, kialakulhat a mindenhatóság érzése, amit viccesen „Szuperman komplexus”-nak is neveznek. Önmagát kívülrõl szemléli. • Veszélyei: Az LSD-rõl azt tartják, hogy mindenre képes. Elõfordul, hogy aki kipróbálja, soha többé nem kerül ki az LSD álomból, „rajta marad a trip-en”.Az LSD lelki függõséget okoz. A „Bad trip” (roszz utazás) fokozott hallucinációkkal, rémlátomásokkal, kényszerképzetekkel jár (pl.: repülni tudás gondolata, amit sokszor ki is próbálnak). A „Flashback” (visszavillanás) során akár hetekkel az „utazás” után is visszatérhet a hatás, ekkor furcsa balesetek, öngyilkosságok következhetnek be. Fáradtság, idegi kimerülés lesz úrrá az LSD fogyasztóján.

2. GOMBÁK, KAKTUSZOK, EGYÉB NÖVÉNYEK (peyote, psilocybe, meszkalin, légyölõ galóca, csattanó maszlag): A gombák és kaktuszok a természetes képviselõi a hallucinogén anyagoknak. Közép- és Dél-Amerika a fõ természetes lelõhelyük ezeknek a növényeknek. Fogyasztásuk az indiánoknál és más primitív társadalmakban a vallási ceremónia részét képezték, a növény fogyasztása náluk nem jellemezte a visszaélést, vagy az élvezet keresését. Segítségével a gyógyító ember, sámán, varázsló, válaszokat talált mindenféle gondra, betegségre vagy jóslásokba bocsátkozott. Az istenekkel való kommunikáció részeként tekintettek rá. A peyote (Lopphophora williamsii) egy kaktusz, Mexikóban honos, de az északi indián törzsek is megismerkedtek vele a vándorlásaik folyamán. Gyógyításra, jóslásra, és ünnepeken a transz állapot elérésére használták és használják ma is (rezervátumokban). A növény testét karikákra vágják és kiszárítják, így konzerválják. Hatóanyaga a meszkalin (trimetoxi-fenetilamin) melyet olcsóbb mesterséges úton elõállítani, ezért a kaktuszt ritkán termesztik, és a vele való visszaélés is ritka. A psilocybe gombát szintén törzsi rítusoknál és jóslatoknál használ-

19. ábra: Peyote kaktusz

20. ábra: Psilocybe gomba

14


ták a mexikói indiánok. A hatóanyag okozta vízióból történt a jóslás, és ünnepekkor transzállapotot érték el vele. A mai napig is 9 indián törzs használja. Az õ estükben nem beszélhetünk drogvisszaélésrõl, hiszen 3500 éves kultusznak a része. Természetesen több hallucinogén gomba létezik, többek között a Magyarországon is honos légyölõ galóca (Amanita muscaira), melyet a szibériai sámánok évszázadokon keresztül használtak. A népvándorlás során feltehetõen a finnugor népek sámánjai is éltek vele. (A dózist elég pontosan ismerhet21. ábra: Légyölõ galóca ték, mivel egy darabka gomba képes egy családot kiirtani). Hazánkban õshonos még, (népies nevén) a csattanó maszlag, melynek magjaiból készítenek fõzetet. Magyarországra elég ritkán jutnak el dél-amerikai gombafajok, de több helyen lakásban termesztik. Fizikai függõség nem alakulhat ki, de rendszeres használata lelki függõséget eredményez. Ezek veszélyei: túladagolás esetén mérgezés, halál májkárosodás vesekárosodás szorongás, pánik, kellemetlen fenyegetõ tartalmú hallucinációk lelki függõség kialakulása fogyasztása, tartása törvénybe ütközik.

3. POPPERS (ALKYL-NITRITEK, RUSH): A drogok történetében fiatalnak számító kábítószer. Nálunk a drogtörvény nem, de a gyógyszertörvény kitér a használatukra. Vény nélkül illegálisnak minõsül. Nagy-Brittaniában legálisan használható és kapható. Sõt az Interneten is foglalkoznak a kereskedelmével. Fõleg sex-shopokban, homoszexuális mulatókban és videókölcsönzõkben árulják általában 3 ml-es ampullákban. Egy-két éve még a homoszexuálisok privilegizált drogjának tekintették, ma már jelen van diszkókban, partikon, mulatókban. Magyarországon nem tartozik az elterjedt drogok közé. Kis üvegekben, fiolákban árulják, különbözõ fantázianévvel ellátva. (Bad Red, Bronx, G.I., One, Rush, Hard Ware, Quick Silver, Rock Hard, Rave, Kix, TNT, XXX-rated). Különbség nem csak a csomagolásukban van. Hatóanyaguk is különbözõ, de mindegyik az alkyl-nitritek csoportjába tartozik. A cimke nélküli poppers, rossz minõségû, kétes eredetû nitritre utalhat. A hatásuk azonban azonos, gyorsítja a szívverést, de a vérnyomást csökkenti. Többnyire a nemi vágy serkentésére, fokozására használják, ellazítja és ingerli a végbélzáró simaizmokat. A folyadék gõzének belégzése után a hatása azonnal érezhetõ. Közvetlenül az üvegbõl, vagy átitatott zsebkendõbõl történik a belégzés. Használatának gyakori kísérõje a fejfájás, szédülés, eszméletvesztés, mivel a vérnyomást csökkenti. Az orr kisebesedését Ebrimycin gélel szokták enyhíteni.

22. ábra: Poppers

15


IV. Milyen veszélyei vannak a drogoknak? A drog minden emberre más és más hatással lehet. Hogy milyen ez a hatás, az nagyban függ attól is, hogy hol és milyen lelki állapotban használja az ember, ugyanis a drog a meglevõ lelkiállapotot felerõsítheti. Aki jókedvû, az a drog használatától kitörõen vidám lesz, de aki kissé szorong, az a kipróbálás során a poklok poklát járja végig. Ha valaki drog hatása alatt áll, gyakran nem ura cselekedeteinek, ilyenkor az ösztönöké, illetve furcsa belsõ késztetéseké a szó. Könynyen történhet halálos kimenetelû baleset, szexuális úton terjedõ betegséggel való megfertõzõdés. A drognak számos hosszú távú hatása is van; a szervezetet és az elmét is alattomos módon leépíti: az érdeklõdés szûkül, elbutulás, lustaság, egykedvûség és az ítélõképesség elvesztése alakul ki. Lelki függõséget okoz. Ez azt jelenti, hogy használójában kialakul egy mértéktelen vágy, hogy a szerhez hozzájusson. Ez majdnem minden szer esetében kialakul. Testi függõséget okoz. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó testének sejtjei egy idõ után már csak akkor tudják ellátni feladatukat, ha rendszeresen hozzájutnak az adott droghoz. Ez például az ópium, heroin és az alkohol esetében jellemzõ. Sokakat kerget öngyilkosságba a drog. Az öngyilkosok utolsó, halálos adag injekciója az „aranylövet” nevet kapta. Az a hír is járja, hogy a szexre fokozólag hatnak ezek a szerek. Fontos tudni, hogy bár általában ébresztenek szexuális gondolatokat, álmokat, hosszú távon a valóság helyét az álmok foglalják el és a drogok nem felerõsítik, hanem helyettesítik a nemi életet.

1. BULIZÁS ÉS DROGOK Manapság külön szórakozási formák és zenei irányzatok épülnek a drogos életvitelre, drogozásra. Hatalmas raktárépületeket alakítanak diszkókká, a bennük dübörgõ zenét belõve élvezik, sok ilyen helynek a neve is sugallja, hogy mire alapozza sikerét. Együttesek, DJ-k számaikkal és nem evilági videoklippeikkel utalnak a szerre, sokszor kimondva vagy kimondatlanul, de szinte ajánlják, reklámozzák a drogot. Sokuk használja is.

16


2. MILYEN JELEK UTALNAK

DROGFOGYASZTÁSRA?

GYANÚT KELTÕ HASZNÁLATI TÁRGYAK, MELYEK DROGFOGYASZTÁSRA IS UTALHATNAK • Alufólia-darabkák, furcsán hajtogatott pakettek • Ismeretlen tabletták, kapszulák, bélyegek, por, fû • Injekciós tû, fecskendõ, érszorító, ampullák • Megfeketedett kanál, vatta, cigaretta-füstszûrõ • Kicsavart citromhéj, citromos flakon, kockacukor • Üres, vagy kitöltött orvosi vények • Napszemüveg feleslegesnek tûnõ használata

TESTI VÁLTOZÁSOK, MELYEK DROGFOGYASZTÁSRA IS UTALHATNAK • Beesett, hamuszürke arc, a bõr elszínezõdése • Ismeretlen eredetû tûszúrások, véraláfutások • A szokottnál szûkebb, vagy tágabb pupillák • Szájszárazság, orrfolyás • Étvágytalanság, erõs fogyás • Édességek iránti igény megnövekedése • Túlzott érzékenység a külsõ ingerekre

PSZICHÉS VÁLTOZÁSOK, MELYEK DROGFOGYASZTÁSRA IS UTALHATNAK • Feldobottság, színes álmok, látomások • Idegesség, érzékenység, szorongás • Depresszió, levertség, kedvetlenség, közönyösség • Ok nélküli örömkitörések • Túlérzékenység, személyiség- vagy tudatzavar • Koncentráció-képesség zavara, feledékenység • Indokolatlan fáradtság, gyors kimerülés • Alvászavarok, rémálmok, álmatlanság • Koordinációs zavarok, tér- idõ érzékelés zavara • Túl sok, gyakran összefüggéstelen beszéd • Indokolatlan félelem- és pánikérzés

MAGATARTÁSBELI VÁLTOZÁSOK, MELYEK DROGFOGYASZTÁSRA IS UTALHATNAK • Túlzott költekezés, kölcsönkérés • Pénz és egyéb értékek eltûnése • A tanulmányi eredmény hirtelen romlása • A családon belüli kapcsolatok megromlása • Kritikátlan tervek, „szabadságra törekvés” • Kiégettség, üresség érzése, zárkózottság • A korábbi, megszokott életmód megváltozása • Illatszerek túlzott használata • Beilleszkedési nehézségek • Kimaradozás, iskolakerülés, munkakerülés • Új barátok eltitkolása, elmagányosodás • Beszéde, mondatlkotása, szókincse megváltozik

17


V. Miért drogozik a gyerek? 1. A

SZENVEDÉLYBETEGSÉGRÕL

Szenvedélybetegségnek azokat a visszatérõen ismétlõdõ viselkedésformákat, szokásokat nevezzük, amelyeket valaki kényszeresen újra és újra végrehajt, s amelyek a személyre – és többnyire környezetére is – káros következményekkel járnak. Ezek a szenvedélyek, vagy függõségek kétfélék lehetnek. Függõséget kialakíthatnak kémiai szerek, ezt a fajta szenvedélybetegséget nevezzük drogfüggõségnek vagy kémiai addikciónak. De függeni lehet valamilyen viselkedési együttestõl is, ezeket a függõségi formákat viselkedéses függõségeknek nevezzük. A viselkedéses addikciók közé soroljuk a játékszenvedélyt (gambling), a számítógépes (vagy egyéb) játékoktól való függõséget, az internet-függõséget, a video-függõséget, a szex-addikciót, a kleptomániát, a kényszeres pénzköltést (vásárlási kényszer), a pornográfiához való hozzászokást, a kényszeres evést és még sok hasonló, az egészséget és a környezetet károsító viselkedésformát. Az alábbiakban a függõség kialakulásának jellemzõit soroljuk fel. Tudni kell azonban, hogy általában nem jelenik meg együttesen az összes tünet a szenvedélybetegség kialakulásakor, sõt az alábbiak közül akár már egy-két jellemzõ megléte is utalhat a függõség kialakulására. A szenvedélybetegség, a függõség jellemzõje, hogy a személy azt éli meg, hogy szüksége van egy bizonyos viselkedés végrehajtására, folyamatos vágyat érez erre, s nem tud ennek a vágynak ellenállni. A drogfüggõség esetében ez a viselkedés a drog bevétele, míg a viselkedéses addikciók esetében valamilyen viselkedés kényszeres végrehajtása. A játékszenvedélyes személy nem tud ellenállni a játékgépeknek, a kleptomániás kényszerû, legyõzhetetlen vágyat érez a lopásra, a kényszeres evõ nem tudja abbahagyni az evést és így tovább. A függõség jellemzõje a legtöbb esetben a tolerancia, azaz hozzászokás kialakulása. A tolerancia kialakulása azt jelenti, hogy egy adott szer ismételt használata során a használónak egyre nagyobb mennyiségre lesz szüksége ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérje. Ez egyben azt is jelenti, hogy ugyanannak a mennyiségnek a fogyasztása esetén az kiváltott hatás egyre gyengébb lesz, illetve egyáltalán nem is jelenik meg. A tolerancia megjelenése vezet ahhoz, hogy a droghasználók egyre nagyobb mennyiségû drogot használnak. A függõség jellemzõje lehet a megvonási tünetek megjelenése. Ez azt jelenti, hogy a drog használatának abbahagyásakor, vagy a kényszeres viselkedéssel történõ felhagyáskor a használó kellemetlen lelki és/vagy testi tüneteket észlel. Nem minden drog használatakor alakulnak ki testi megvonási tünetek. Így a marihuána vagy az LSD használatát követõen egyáltalán nem, de az amfetaminszármazékok vagy a kokain használatát követõen sem alakulnak ki komolyabb testi megvonási tünetek. Minden drog és minden addiktív viselkedés esetében kialakulhatnak azonban lelki megvonási tünetek. Ilyenkor a személy nyugtalan, feszült, ideges, sehol nem találja a helyét, nem tudja lekötni magát. Súlyosabb esetekben depresszióssá válhat és öngyilkosságot is megkísérelhet. A lelki megvonási tünetek sokkal komolyabb problémát jelentenek, és sokkal tovább vannak jelen, mint a testi tünetek. A függõséget jellemezheti az, hogy a személy ugyan megpróbál leszokni a drogról, illetve megpróbál felhagyni a kényszeres viselkedéssel, de ezek a kísérletek sorozatosan kudarcba fulladnak. A függõségek általános jellemzõje a legkülönbözõbb testi, vagy lelki problémák megjelenése. Gyakran megfigyelhetõ, hogy a függõ személy maga is észleli ezeket a problémákat, de ennek ellenére sem képes a felhagyni szenvedélyével. A droghasználó többnyire nagyon sok idõt és energiát fordít a drog megszerzésére és használatára, illetve adott esetben a szer használatától történõ megszabadulásra. Ennek is következménye, hogy más, korábbi tevékenységekre nem marad ideje. Gyakori, hogy a szenvedélybeteg nem tudja megfelelõen elvégezni a munkáját, vagy romlik az iskolai teljesítménye.

18


A szenvedélybetegség kialakulása többnyire együtt jár a belsõ értékrend megváltozásával. A korábban fontos elvek, illetve tevékenységek elvesztik fontosságukat, nem tudnak már örömet szerezni, nem kötik le az érdeklõdést. Ezzel szemben a szenvedély tárgya felértékelõdik, minden másnál fontosabbá válik és kiszorítja a használó életébõl az egyéb örömforrásokat. Ily módon a munka és a tanulás mellett elvesztheti az értékét a család, a barátságok, a szerelem, a szex, a hobbik és bármi más korábban fontos dolog.

2. A

DROGOZÁS MOTIVÁCIÓI

Rendszeres és alkalmi kábítószer-fogyasztók körében végzett felmérések kimutatták, hogy a fiatalok az elsõ adag kábítószert nem idegenektõl, hanem barátaiktól, osztálytársaiktól, valamint a náluk csak néhány évvel idõsebb ismerõseiktõl vásárolják. A szerfogyasztó fiatalok az alábbi okokat jelölték meg: • kíváncsiság, kalandvágy, • lázadás, a felnõttektõl, a valóságtól történõ eltávolodás, • menekülés a családi, iskolai problémák, megoldatlan konfliktusok elöl, • kortársak rábeszélése (szociális befolyásolás), • unalom, önbizalom hiányának pótlása önigazolás, • új közösségbe történõ bekerülés érdekében. Természetesen nincs egyetlen vagy néhány kizárólagos oka a fogyasztásnak. Az okok között szerepel. 1. családi szocializáció során beépült minták 2. autoritter szülõi magatartás 3. hiteltelen szülõi magatartás 4. kortárs csoport befolyásoló ereje 5. iskola szerepe

1. A CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ SORÁN BEÉPÜLT MINTÁK: A szocializáció során már kora gyermekkorban találkozhatnak a fiatalok a szerfogyasztás „kultúrájával”. Ezek közé tartozik a szülõk legális fogyasztásának gyakorlata és problémamegoldó jellege. Gondoljunk csak arra, hogy a gyerek miképpen építi be azt a gyakorlatot, amikor a szülõ munkahelyérõl feszülten, idegesen hazatérve, szakmai egzisztenciális esetleg munkahely elvesztési problémák miatt, agresszíven viselkedik családjával. Néhány sör, vagy rövidital elfogyasztása után, nem lerészegedésig, mert az más probléma, és más hatást vált ki, a szülõ magatartása a gyerek és a család irányában toleránsabb, érzelmileg elfogadóbb. Mindehhez kapcsolódhat a másik szülõ reagálása, amikor hazajön és megérzi az alkohol szagát. Rendszerint idegesebb lesz mindaddig, amíg be nem vesz egy nyugtatót, mindezt nem rejtve, hanem inkább teátrálisan a házastársnak szimbolikusan üzenve. A szülõk magatartása kisidõ múlva megfelel a gyermek által elvártnak. Miképpen épül be ez a szokványos, gyakori és egyáltalán nem elítélt szülõi magtartás. A probléma megoldásának egyik és eredményes lehetõségeként, a gyermek viselkedés repertoárját alakítva. Az így kialakult modell alapján nem a probléma okát kell megoldani, nem a konfliktust kell tisztázni és a feszültséget csökkenteni (pld. sporttal kirándulással netán autogén tréninggel) hanem kívülrõl bevitt anyaggal, a szerrel, amely mindezeket „megoldja”, ahogyan ezt tapasztalta otthon. A helyzet csapdája az, hogy valóban másképpen perceptuálja a fiatal a világot a drog-fogyasztás ideje alatt, erõsítve a hibásan beépült probléma megoldási módot.

19


2. SZÉLSÕSÉGES NEVELÉSI FORMÁK Az okok között szerepel még a szélsõséges nevelési forma, a rideg korlátozó illetve az autoriter szülõi magatartás. Az ellenõrzés hiánya, a túlzott szabadság, a csavargások, késõi kimaradások következmény nélkülisége és a szórakozóhelyek válogatás nélküli látogatása jelenthet még kiváltó okot.

3. HITELTELEN SZÜLÕI MAGATARTÁS: Bármilyen hiteltelen és elvtelen tiltás, amely a tapasztalatokkal ellentétes követelményt támaszt a gyermekkel szemben fordított hatást vált ki. A dohányzó vagy alkoholizáló felnõttek (természetesen a tanár is) moralizálásai nem csak, hogy eredménytelenek, hanem inkább buzdítóak. Az otthoni körülmények (tárgyi ellátottság, higiénés feltételek) elégtelen voltához párosuló és gyakori csalódást okozó következetlenség zavart okoz a gyermekben, és így máshol keresi a stabilitást, a mintát (gyakran deviáns csoportban).

4. KORTÁRSCSOPORT: A kortárscsoport a baráti környezet jelenti a másik jelentõs befolyásoló erõt a drogfogyasztás kialakulásában. Az osztálytársak, a lakókörnyezeti barátok szociális befolyásoló ereje az életkor elõre haladtával egyre növekszik. A felnõttektõl elhatárolódó fiatalok csoportjához (deviáló, szerfogyasztó) való tartozás nagyon erõs motiváció, a dohányzás, az alkoholizálás, majd késõbb az illegitim drogok kipróbálásában, rendszeres fogyasztásában. A fiatalok különleges várakozást fogalmaznak meg csoportjaikkal szemben, egyfajta beteljesülési színtérként aposztrofálják. A drogos csoportokat pedig egyfajta misztikum, különleges romantika veszi körül, ami vonzóvá teszi az odatartozás lehetõségét. Azt a hamis illúziót keltve, hogy ott vele pozitív történhet, és a társak neki csak jót akarnak a mostoha felnõtt világgal ellentétben. Vannak tipikus helyek és szituációk, amelyek nagyon erõs befolyásoló erõvel bírnak. Ilyenek az aluljárókban, tereken elhagyatott helyeken összeverõdõ kortárscsoportok meghatározott idõpontokhoz kötõdõ italozásai, illegális drogozásai. A fiatalok szórakozóhelyeinek egy része, koncertek, különbözõ rendezvények (a nem kellõen elõkészített és ellenõrzött iskolai bulik is ide tartozhatnak) sportesemények. Ezekben az esetekben nagyon erõs a kortárs csoport befolyásoló ereje, és a nemet mondás algoritmusának hiánya miatt a diák könnyen válik elfogadóvá az egyébként számára is kellemetlen helyzettel szemben, de a kirekesztettséget vagy jelentõs presztízsveszteséget nem vállalja. Ezért van kiemelt jelentõsége, hogy a serdülõket megtanítsuk korosztály-specifikusan nemet mondani a kihívásokra elviselve a rendkívül erõs csoportnyomást is.

5. AZ ISKOLAI ÁRTÓ TÉNYEZÕK: formális mutató, intézményi szervezeti sajátosságok, tanulási folyamat, mikroszociális környezet. A társtalanság a magány nem csak szocializációs zavart okoz, hanem személyiségfejlõdési problémákat, amelyek ágensei lehetnek a drog felé fordulásnak. Hasonló lehet a helyzet a testi fogyatékosság bizonyos fokával és a mentális zavarral, amely az iskolai teljesítményt hátrányosan befolyásolhatja. A kompenzációt jelentheti a „majd én megmutatom helyzet”, a kínálások esetén.

6. EGYÉNI TRAUMÁKNAK, CSALÁDI TRAGÉDIÁKNAK ÉS KOMOLYABB ÉRZELMI VESZTESÉGEKNEK lehetnek még „gyógyírjai” a drogok, amelyek a nem megfelelõ élmény-feldolgozás pótszereként veszik át a szerepet.

20


VI. Drogjog 1. A BÜNTETÕ TÖRVÉNYKÖNYV

ÁLTAL TILTOTT MAGATARTÁSOK

A kábítószer-fogyasztás Magyarországon bûncselekmény. Bár a „fogyasztás” kifejezés 2003. március 1jétõl nem szerepel a törvényben, a droghasználat továbbra is büntetendõ, mert a megszerzés és a tartás változatlanul bûncselekmény maradt, és gyakorlatilag lehetetlen anélkül drogot fogyasztani, hogy azt elõtte ne szerezze meg, vagy ne tartsa magánál a használó. Az illegális drogokkal kapcsolatos minden magatartás büntetendõ. A megszerzésen és a tartáson kívül tilos a drogok elõállítása, termesztése, kínálása, átadása, és az azokkal való kereskedés. A kínálást akár egy egyszerû kérdéssel, az átadást pedig már egy adag drog ingyenes továbbadásával is meg lehet valósítani. Ha valaki több embernek is ad drogot, akkor az forgalomba hozatalnak számít, ha pedig rendszeresen árusítja, akkor kereskedésért vonhatják felelõsségre. Fontos tudni, hogy bizonyos eseteket szigorúbban büntetnek. Ha a drog átadása, kínálása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés valamilyen „védett helyszínen”, vagy annak közvetlen közelében történik, a büntetési tétel jóval magasabb, mint ha máshol követik el a bûncselekményt. Védett helyszínnek számítanak az óvodák, általános- és középiskolák, a felsõoktatási intézmények, a kollégiumok, a mûvelõdési házak, stb. Az is szigorúbban büntetendõ, amikor egy nagykorú személy ad drogot 18. évét még be nem töltött fiatalnak. A törvény különbséget tesz alkalmi fogyasztók és kábítószer-függõk között, az utóbbiak általában enyhébb büntetésekre számíthatnak. A büntetõeljárásban igazságügyi orvos szakértõi vizsgálat alapján dõl el, hogy a fogyasztó függõ-e. A büntetési tétel változása, a talált kábítószer mennyiségétõl függõen A kábítószeres ügyekben a büntetés nagysága többek közt attól is függ, hogy milyen mennyiségû anyagot találtak a gyanúsítottnál, vagy milyen mennyiségû droggal való visszaélést látott bizonyítottnak a bíróság. Három mennyiségi kategória lehetséges: csekély mennyiség, jelentõs mennyiség, és a kettõ közötti ún. alapeseti mennyiség.

21


Marihuána termesztés esetében, ha kender növényt találnak, akkor hatóanyag-tartalomtól, ivartól és mérettõl függetlenül max. 5 db növény számít csekély mennyiségnek. A jelentõs mennyiség ebben az esetben a csekély mennyiség húszszorosát meghaladó mennyiség.

MIRE SZÁMÍTHATNAK AZ ALKALMI FOGYASZTÓK, KIPRÓBÁLÓK? Ha valaki nem kábítószerfüggõ, akkor nem választhat gyógykezelést a büntetõeljárás helyett. A fogyasztásért kiszabható legsúlyosabb büntetés két év börtön, azonban ha ez az illetõ elsõ ügye, akkor jó esélye van arra, hogy csak megrovást alkalmaznak, vagy az ügyész elhalasztja a vádemelést. Errõl azonban az ügyész dönt. Ha bíróság elé kerül az ügy, még mindig lehet, hogy próbára bocsátással végzõdik. Ezek az intézkedések nem jelentenek priuszt, erkölcsi bizonyítványt kaphat a személy. Megrovás: nem kerül sor vádemelésre, megszüntetik az eljárást, de az ügyész rosszallását fejezi ki és figyelmezteti a személyt arra, hogy a jöv?ben ne kövessen el bûncselekményt. Ha vádat emelnek ellened, a bíróság is alkalmazhat megrovást. Vádemelés elhalasztása: az ügyész a vádemelést egytõl két évig terjedõ idõszakra elhalaszthatja. Erre az idõszakra elrendelik pártfogó felügyeletedet, és magatartási szabályokat írhatnak elõ. Ha ez alatt az idõ alatt nem követ el újabb bûncselekményt, az eljárást megszüntetik, ha elkövet, vagy megszegi a magatartási szabályokat, vádat emelnek ellene. Próbára bocsátás: a bíróság megállapítja, hogy elkövette a bûncselekményt, de nem szabnak ki büntetést. A próbaidõre pártfogó felügyelet rendelhetõ el (ez fiatalkorúak esetében kötelezõ), és magatartási szabályokat állapítanak meg. Ha a próba alatt újabb bûncselekményt követ el, kiszabják a büntetést. Ha nem ez az elsõ ügye, nem kizárt, hogy megint megússza egy intézkedéssel, de nagyobb az esélye arra, hogy pénzbüntetést fognak rá kiszabni.

AZ ELTERELÉS, MINT A KEZELÉS EGYIK FORMÁJA A törvény szerint, ha valaki csak kisebb súlyú drogos bûncselekményt követ el, és részt vesz egy legalább hat hónapos folyamatos „drog-kezelésben”, akkor nem fogják megbüntetni (ezt nevezik elterelésnek). A büntetõeljárást minden esetben megindítják, de amikor a gyanúsított okirattal igazolja a hat hónapos kezelés befejezését, akkor az ügyét megszüntetik. Az elterelést kábítószer-függõk esetében drogfüggõséget gyógyító kezelésben, alkalmi droghasználók esetében kábítószer-használatot kezelõ egyéb ellátáson, vagy felvilágosító-megelõzõ szolgáltatáson való részvétellel kell teljesíteni. Az eltereléssel általában akkor élhet valaki, ha ellene személyes használatra szolgáló csekély mennyiségû drog megszerzése vagy tartása miatt indul eljárás. Néhány egyéb esetben is van lehetõség az elterelésre, például, amikor valaki csekély mennyiségû drogot együttes fogyasztás alkalmával ad át másnak. Az a 21. évét meg nem haladott személy, aki közös drogfogyasztás alkalmával kínál vagy ad 18 éven alulinak kábítószert, szintén választhatja az elterelést, még akkor is, ha ún. védett helyszínen kerül erre sor. Ha azonban valaki dealerkedik az iskolában nem élhet ezzel a lehetõséggel. 2003. július 1-jétõl, az új Büntetõeljárási törvény hatályba lépésétõl az elterelésre a „vádemelés elhalasztása” nevû jogintézmény keretei között kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a rendõrség lefolytatja a nyomozást, majd átadja az ügyet az ügyészségnek, ahol ha az elterelés feltételei adottak (tehát a bûncselekmény olyan, hogy lehet elterelést alkalmazni, és az elkövetõ is vállalja a kezelést vagy a felvilágosító-megelõzõ tanfolyam elvégzését), egy évre elhalasztják a vádemelést. Ez alatt az idõ alatt kell a gyanúsítottnak igazolnia a hat hónapos folyamatos kezelésen való részvételt. Ha az igazolást az egy év eltelte elõtt benyújtják, az ügyészségnek azonnal meg kell szüntetnie az eljárást. Arról, hogy az elterelést hol kell elvégezni, illetve milyen intézményben lehet részt venni az elterelést megelõzõ állapotfelmérésen (azon a vizsgálaton, amely eldönti, hogy milyen típusú kezelésre kell mennie a gya-

22


núsítottnak), az a hatóság köteles tájékoztatást adni, amely döntött az elterelés lehetõségérõl (ügyészség vagy bíróság). Az állapotfelmérést végzõ, és az elterelõ kezelést nyújtó intézmények listáját negyedévente az illetékes minisztériumok (Igazságügyi, GYISM, ESZCSM) is közzéteszik hivatalos lapjaikban. Abban az esetben, ha a gyanúsított nem vállalja az elterelõ kezelést, vagy vállalta, de nem tudja okirattal igazolni a hat hónap folyamatos teljesítését, akkor vádat emelnek ellene, és a bíróság valamilyen intézkedést fog alkalmazni (megrovás vagy próbára bocsátás) vagy büntetést szabnak ki (pénzbüntetés, felfüggesztett vagy letöltendõ szabadságvesztés).

A KÖVETKEZÕ BÜNTETÉSI TÉTELEKRE LEHET SZÁMÍTANI: Csekély mennyiséget megszerez, tart elõállít, termeszt behoz, kivisz, átvisz

2 évig terjedõ szabadságvesztés (elterelhetõ)

Csekély mennyiséget kínál, átad

2 évig terjedõ szabadságvesztés (elterelhetõ, ha erre közös fogyasztás alkalmával kerül sor)

Védett intézményben és annak közvetlen környezetében kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik

5-10 évig terjedõ szabadságvesztés (csekély mennyiség esetén: 5 évig terjedõ, elterelhetõ, ha az átadásra közös fogyasztás alkalmával kerül sor)

Jelentõs mennyiséget elõállít, termeszt, megszerez, tart, országba behoz, innen kivisz vagy országon átvisz

5-10 évig terjedõ szabadságvesztés

Jelentõs mennyiséget kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik

5-15 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés

18. évét betöltött 18. év alattinak átad, kínál, forgalomba hoz, kereskedik

5-10 évig terjedõ szabadságvesztés (csekély menynyiség esetén: 5 évig terjedõ szabadságvesztés)

NINCS FELJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG KÁBÍTÓSZERREL VALÓ VISSZAÉLÉS ESETÉN A Büntetõ Törvénykönyv csak a súlyos államellenes bûncselekmények esetében ír elõ feljelentési kötelezettséget, mint pl. a hazaárulás, hûtlenség, ellenség támogatása, kémkedés. Más bûncselekmények, pl. a kábítószerrel visszaélés esetében nincs ilyen kötelezettség, a hatóság értesítését az emberek belátására bízzák - kivéve természetesen azokat, akiknek titoktartási kötelezettségük van. Az iskolának, a pedagógusoknak, az igazgatóknak, a szülõknek, az osztálytársnak tehát nincs feljelentési kötelezettsége, és természetesen nem minõsül bûnpártolásnak, ha valaki nem tesz feljelentést. Az iskolában dolgozó iskolaorvosra, védõnõre még szigorúbb szabály vonatkozik: õket más egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan (mentõs, orvos stb.) köti az orvosi titoktartás, így feljelentést/bejelentést nem tehetnek. A közoktatási törvény 2003-as módosítása értelmében a pedagógusoknak is titoktartási kötelezettségük van a tudomásukra jutott diákdrogozással kapcsolatosan. Fontos tudni, hogy a rendõrség nem tehet különbséget „feljelentés” és „bejelentés” vagy „segítségkérés” között. Ha valaki droggal kapcsolatos ügyben a rendõri segítséget kér, nincs szándékában feljelentést tenni, számíthat rá, hogy a büntetõeljárás indul. A rendõrség ugyanis minden, a hivatali határkörében tudomására jutott bûncselekményt köteles kivizsgálni.

23


2. RENDÕRI INTÉZKEDÉS

ESETÉN... A rendõrnek joga van bárkit igazoltatni, gyanús viselkedés esetén ruházatát, csomagját, autóját átvizsgálni. Ha drogot, vagy akár csak egy tarthatnak, és büntetõeljárást indítanak ellene. A gyanúsított köteles szakértõi vizsgálatnak alávetni magát, ez vizelet- és/vagy vérvizsgálatot jelent. (Katéteres vizsgálatot azonban beleegyezése nélkül nem végezhetnek, a vizeletmintát így a gyanúsított ellenállása esetén nem lehet kikényszeríteni.) Az amfetamin származékok 2-5 napig kimutathatóak, az ópiátok 2-3 napig. A THC egy 20- 30 napig is árulkodhat, sõt hirtelen fogyás esetén a zsírsejtekben megbúvó THC molekulák ismét megjelenhetnek a vizeletben. A nagy mennyiségû folyadékfogyasztás gyorsítja a drogok kiürülését. Ha valaki nem gyanúsított, csak tanú, akkor nem köteles vizeletmintát adni, és 8 napon belül panaszt tehet az ügyészségen, ha sérelem éri. Tanúként mindenkinek igazat kell mondania, de nem köteles felelni az olyan kérdésekre, melyekre válaszolván magát vagy hozzátartozóját keverné bajba. Ez az oka annak, hogy tanúként senki sem kötelezhetõ vizeletvizsgálatra, hiszen a minta adásával kizárólag önmaga ellen szolgáltatna bizonyítékot. Gyakori eset, hogy a rendõrség tanúkként állít elõ embereket, és a vizeletminta adására „kötelezõ” jelleggel kerül sor. Ha valaki nem tiltakozik a vizeletvizsgálat ellen, akkor az ilyen mintaadást is „önkéntesnek” tekintik. Lehetõségük van a tanúknak is ügyvédet felkérni, aki a kihallgatáson jelen lehet. Ha valaki jármûvet vezet, akkor – az alkoholszondához hasonlóan – a rendõrségnek joga van vele szemben drogtesztet alkalmazni.

MIHEZ VAN JOGA A GYANÚSÍTOTTNAK? A rendõrség köteles mindenkivel közölni, hogy milyen bûncselekmény elkövetésével gyanúsítja. A gyanúsítás ellen panasszal lehet élni, amit a kihallgatáson kell jegyzõkönyvbe mondani. Minden gyanúsítottnak joga van hallgatni. Meg lehet tagadni a vallomástételt teljes egészében vagy az egyes kérdésekre való válaszadást. Ha valaki gyanúsított, nincs igazmondási kötelezettsége, de mást bûncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Minden, amit mond, felhasználható ellene, még ha vissza is vonja. Ha õrizetbe veszik, megjelölheti, kit szeretne értesíteni. A rendõrségi kihallgatáson kötelezõ a megjelenés, és ez vonatkozik az igazságügyi orvos szakértõi vizsgálatra is. Ha valaki több alkalommal nem jelenik meg a kihallgatáson, vagy a bírósági tárgyaláson, és távolmaradását nem tudja pl. betegséggel igazolni, akkor többnyire elfogatóparancsot bocsátanak ki ellene, és körözni kezdik. Minden büntetõügyben, az eljárás bármely szakaszában minden gyanúsítottnak joga van az ügyvédi védelemhez. Ez jelenthet saját meghatalmazott ügyvédet, vagy szükség esetén az állam által biztosított kirendelt védõt.

FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A jog a 14 és 18 év közöttieket fiatalkorúaknak nevezi. A magyar büntetõjog szerint 14 éves kor alatt senki sem büntethetõ. A fiatalkorúakra fõszabály szerint ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a felnõtt korúakra. Van azonban néhány többletgarancia, mely az eljárás során védelmüket szolgálja. A fiatalkorúak rendõrségi kihallgatásáról törvényes képviselõjüket (ez legtöbbször szüleiket jelenti) is értesíteni kell, neki is joga van a kihallgatáson részt venni. Ezen kívül a fiatalkorúak elleni eljárásban kötelezõ az ügyvédi védelem, meghatalmazott védõ hiányában a hatóság kirendelt védõt biztosít. Bírósági tárgyalás fiatalkorú esetében nem lehetséges ügyvéd nélkül, a rendõri szakaszban a gyanúsított ügyvédjét csak értesíteni kötelezõ, de ha az nem jelenik meg a kihallgatáson, és a gyanúsított nem ragaszkodik a jelenlétéhez, akkor védõ nélkül is kihallgatható. Ellenben, ha a gyanúsított ragaszkodik ügyvédje jelenlétéhez, akkor ezt a rendõrség köteles figyelembe venni. A fiatalkorúak elleni eljárásban a rendõrségnek ki kell hallgatnia a gyanúsított gondozóját tanúként, de csak a gyermek neveltetésére vonatkozó kérdésekre kötelezõ válaszolni, az üggyel kapcsolatban nem kell vallomást tennie. A törvény elõírja környezettanulmány beszerzését is, ami a gyanúsított fiatalkorú

24


otthoni életkörülményeit vizsgálja. Ha a gyanúsított valamilyen oktatási intézményben tanul, és még nem múlt el 18 éves, iskolai jellemzést is be kell szerezni az iskolában tanúsított magatartásáról, tanulmányi eredményérõl, társaihoz és a közösséghez való hozzáállásáról. Ha az ügy tárgya ezt indokolja, és a nyomozóhatóság (rendõrség) vezetõje hozzájárul, akkor a fiatalkorú kihallgatásán pedagógus nevelõje is jelen lehet. Ez a lehetõség elsõsorban akkor jöhet számításba, ha a törvényes képviselõ nem él jelenléti jogával a kihallgatáson.

VII. Drogprevenció lehetõségei, szintjei A drogfogyasztásnak mára már vannak olyan formái, amelyek nem szubkulturális típusúak, hanem szétterülõek egy egész generációra, hiszen a fiatalok szórakozási lehetõségei között vannak olyanok, amelyek szoros összefüggésben vannak a drogfogyasztással és ennek következtében a drogkereskedelemmel. Vannak olyan szórakozási formák, ahol sok minden üzen arról, hogy a drog alternatívát jelenthet. A drognak ezt az önmaga megmutatását gyakorlatilag nagyon sok fiatal fogja megtapasztalni az életében, s ezzel szembe kell a prevenciós mezõnek valamit nyújtania. A társadalom egészének kell megelõznie a problémát. Annak minden szintjével és minden színterével. A társadalomban megjelenõ problémákat ott tudjuk kezelni, ahol a jelenség létre jön, vagy ahol a problémát leginkább észlelni lehet. Minél koraibb az intervenció, annál hatékonyabb éppen ezért fontos a társadalom minden színterének tudatosítása ezzel a problémával kapcsolatosan. Drogmentes társadalom nem lehet reális jövõkép, ugyanakkor értéktételezésként a drogmentes élet igenis elérendõ cél. Az Ottawai Charta is úgy fogalmazza meg a WHO elvárását, hogy komlexitásában határozza meg az ajánlásait. A dokumentum az egészség megtartás elõfeltételit az alábbiakban határozza meg: • egészségfejlesztõ politika építése • támogató emberi környezet létrehozása • személyes képességek, készségek kialakítása Ennek alapján az eredményes drog-prevenciónak is három fõ területet kell megcéloznia: 1. Politikai szinten meghatározni a fõ célt, a stratégiai alapelveket, a végrehajtás színtereit, és forrásait. Ezt a szándékot és elvárást teljesíti a Nemzeti stratégia. 2. A végrehajtás színterei közül az iskola és kapcsolódási területeinek protektívvé, korrektívvé tétele jelenti az ajánlások szerinti megfelelést. 3. A tanulóknak az egészséges életmód kialakításához, fenntartásához szükséges képességfejlesztés és készségszintû viselkedéses jellemzõk kialakítása jelenti magát a prevenciós folyamatot, az antihumánus szenvedélyektõl mentes életet. A prevenciós tevékenység az egészségfejlesztés része és így áthatja az életmód formálásának egészét. A drog-prevenciós munka háromszintû. A szintek egymástól térben, idõben és feladatában is elkülönülnek. A megelõzés folyamatossága viszont szoros kapcsolatot feltételez a szintek „végrehajtóitól”. A megelõzési folyamatban az elsõdleges prevenciónak van a legkiemelkedõbb szerepe.

25


1. A DROGPREVENCIÓ

SZINTJEI

1. ELSÕDLEGES PREVENCIÓ A drogmentesek megóvását jelenti. Fõ cél: • Olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer interiorizálása, amelyek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott módon értékelik és viszonyulnak a szerfogyasztáshoz. Eredményes védelemi stratégiát alakítanak ki (elutasításra képessé tétel) a kábítószerek fogyasztására történõ csábítási helyzetekre. • Kínálat visszaszorítása – felderítés, üldözés, elkobzás, büntetés – rendészeti tevékenységet jelent, a keresletcsökkentés, mint a leginkább megvalósítható lehetõség a szociális szféra feladata. Fontos szerepe van a korrekt tájékoztatásnak, a kellemes érzések és egészségügyi károk együttes ismertetése. Ebben a felnõttek mellett a kortárssegítõk tudnak a leghatékonyabbak lenni. A legfertõzöttebb színtereken is el tudják érni a fiatalokat és az Õ tájékoztatásuk hiteles, a többiek számára. A megelõzés legfontosabb intézményi színterei az óvodák, az iskolák, nevelõotthonok, a legfontosabb személyei az óvónõk, a tanítók, tanárok valamint a gyermek és ifjúságvédelmi szakemberek. A pedagógusok az érdeklõdése, figyelme különösen a gyermek életmód-, magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény-csökkenésére terjedjen ki. Számottevõ változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Nagy hangsúlyt kell fektetni az empátia mellett a megértés és az elfogadás kinyilvánítására, az elõítélet- és stigmatizáció mentes véleménynyilvánításra. Törekedni kell arra, hogy minél pontosabb és valós információn alapuljon az ok-keresés. A „találkozás” és az együttmûködés eredményeképpen kiderülhet mi áll a látható probléma mögött, milyen belsõ egyensúly borult fel (családi, partner vagy társkapcsolatai, stb.). A valós gond (pszichés, szociális) megismerését követõen tudja dönteni a pedagógus, hogy a problémával történõ segítõ foglalkozáshoz rendelkezik e elégséges pedagógiai eszközzel. Amennyiben a korrekció meghaladja szakmai kompetenciáját, akkor segítséget kell kérni más szakembertõl (orvos, pszichológus, stb.). A súlyos esetekben az egészségügyi-, lélektani, és szociális segítség jelenti a fiatal számára azt a lehetõséget, hogy belsõ harmóniáját helyreállítsa, és ne súlyosbodjon az állapota. Ennek hiányában a korábbi, a kiváltó okoknál tárgyalt körülmények erõs nyomást gyakorolnak a fiatalra és megnõ a drogfogyasztás kockázata.

MÁSODLAGOS PREVENCIÓ: A szerfogyasztók ártalomcsökkentõ hatású megóvása, a legkisebb biológiai, pszichológiai és társadalmi károk elszenvedése érdekében. A felvilágosító munka kiemelt fontosságú, különösen a hatások valamint a különbözõ fogyasztási módok tekintetében. Az elítélõ társadalmi hozzáállás miatt nagyon nehéz a kábítószer fogyasztókat támogatni, részükre forrásokat korrekciós lehetõségeket teremteni. A pedagógusnak segítenie kell a társadalmi tolerancia kialakulását. A szerfogyasztók a kezdeti stádiumban, különösen az alkalmi fogyasztók, még a függõség ballasztja nélkül vehetnek részt a kezelésen. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelmûvé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetõségeket, a pedagógus szakmai repertoárját, ezért ezt az egészségügyi szakemberekre kell bízni.

HARMADLAGOS PREVENCIÓ A fogyasztók gyógyítását, valamint a „leszokott” ill. szermentes drogosok visszaesésének megakadályozása. Fõ cél a sóvárgások terápiás kezelése és a reszocializáció. A kezelés része a múlt feltérképezése, kikkel drogozott és hol, kiktõl kell óvni, fogyasztási szokások megismerése, stb. A segítõ személyek szülõk, barátok megnyerése és az erre épülõ terápia egyéni, család, csoport illetve konfliktuskezelés.

26


A „megcsúszások” kezelése, visszaemelés. A motiválatlan, erõltetett leszoktatási procedúra kudarcot jelent és a megváltoztathatatlanság élményét jelenti, ami így a fogyasztás folytatására szocializál. Jó hatású a gyógyult drogosok irányított bevonása a rehabilitációs kezelésbe. A rehabilitáció idõszakában a szermentes szocializáltabb életforma segíti helyreállítani a családi kapcsolatokat, munkavállalást tesz lehetõvé. Javul a fizikai, pszichikai jólét és csökken a közvetlen kriminalizálódás veszélye.

2. MIT TEHETÜNK

SZÜLÕKÉNT?

A legfontosabb a családi prevenció, mivel normális esetben a család intézményének biztosítania kellene a kiegyensúlyozott anya-gyermek viszonyt, ami megóv az érzelmi elsivárosodástól. Meg kell adnia a lehetõséget, hogy a gyermek fel tudja fogni és dolgozni a környezete felõl érkezõ információkat. Szülõi feladat a családon belüli szocializáció, az alapvetõ szokások és normák megtanítása. A szülõi szeretet megadja a gyereknek a kellõ biztonságérzetet. Azonban fontos, hogy a büntetések és jutalmazások különbözõ formáival segítsék a gyermek felelõsségérzetének kialakítását. Konkrétan a kábítószerezés megelõzése érdekében a szülõknek egybehangzóan és a gyermek számára jól érthetõen kell állást foglalniuk a fogyasztás veszélyeit illetõen. Ha pedig már megtörtént a „baj” és a szülõk rájönnek, hogy gyermekük drogozik, akkor meg kell beszélni a gyermekkel a kábítószer-fogyasztás és a rászokás veszélyeit, a következményeket. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a gyermek fejlõdik. Értelmi és testi fejlettségének megfelelõ információkat kell kapnia. Elõfordult már, hogy egy-egy felvilágosító, megelõzõ óra keltette fel a gyermekek figyelmét a kábítószerek iránt. Nem mindegy, hogy mirõl és hogyan beszélünk a gyereknek otthon sem. A gyermek hasonlóvá válhat azokhoz, akikre felnéz. A szülõknek meg kell elõzniük a kettõs kötõdés kialakulását, tehát nem szabad mást tenniük és mondaniuk a drogokról, az alkoholról, a cigarettáról.

TANÁCSOK SZÜLÕKNEK: BESZÉLGESSEN GYERMEKÉVEL! Szülõ-gyermek beszélgetései: • minden embernek szüksége van arra, hogy beszélgessen másokkal, s õt is meghallgassák • a szülõ és gyermek közötti beszélgetés igénye alapvetõ emberi szükséglet • a beszélgetések elmaradása sietteti a gyermeknél a problémák bekövetkezését. • ha a beszélgetésekre nincs belsõ igény, vagy lehetõség, akkor a szülõ elszigetelõdik a gyermektõl • ha a szülõ nem elégíti ki a gyermeke beszédörömét, kíváncsiságát, akkor a gyermek más, idegen emberek felé fordul, s tõlük kapja meg problémáira a választ • jó ha a szülõk mindig nyitottak a szülõ-gyermek beszédkapcsolatra • hallgassa meg a szülõ gyermekét • a gyermek mondanivalójának meghallgatása alapvetõ a jó beszédkapcsolat szempontjából!

27


• a gyermek meghallgatása nem mindig könnyû, és egyszerû dolog. A jó hallgatás jellemzõi: • a szülõnek oda kell figyelnie gyermeke mondandójára, • próbálja megérteni gyermeke gondolatait, mondanivalójának mélységét, • idõt kell fordítani a gyermek érzéseinek, cselekedeteinek, terveinek megértésére, • lehetõleg ne azonnal kezdjen vitatkozni a szülõ gyermekével, • ne mindig a szülõ véleménye legyen az elsõ, hagyjon lehetõséget a gyermek véleménye kifejtésére. Beszéljen a szülõ gyermekének önmagáról: • Helyes szülõi magatartás az, ha õszintén beszél gyermekének fiatal koráról, cselekedeteirõl! • Helyes szülõi magatartás az, ha õszintén beszél gyermekének fiatal korában õ is szembekerült dilemmákkal, döntésekkel. • Helyes, ha a szülõ feltárja gyermeke elõtt, hogy fiatal korában õ is követett el hibákat, nem döntött mindig jól. • Helyes, ha a szülõ érezteti, hogy segítõ szándékkal kíván beszélni gyermekével, s ne felelõsségre vonás, vagy elmarasztalás a célja. • Helyes, ha a szülõ kifejezésre juttatja emberséges szándékát, a partnerszintû támogatási magatartását. Képzelje a szülõ önmagát gyermeke helyébe: • Helyes, ha a szülõ kimutatja, hogy érzékeny gyermeke problémáira • Helyes, ha a szülõ próbálja a világot gyermeke szemével nézni • Helyes, ha a szülõ átérzi azt a problémát, amibe a gyermeke belekerült • Helyes, ha észreveszi és elismeri, hogy gyermekének most ez a legnagyobb problémája, mellyel szembe kell néznie • Éreztesse a szülõ, hogy állandóan jelen van gyermeke életében • Tapasztalat, hogy a mindennapi életben a szülõ nem tud mindig gyermekei rendelkezésére állni, mert dolgoznia, pihennie kell! Ezt a helyzetet a gyermekkel el kell fogadtatni, meg kell értetni • Fontos szülõi magatartás viszont, hogy a gyermekek tudják, az ajtó mindig nyitva áll elõttük, meghallgatásukra, beszélgetésre készen állnak • Rendszeresen idõt kell fordítani szülõnek-gyermeknek egymásra, beszélgetni kell a problémákról, gondokról • Helyes gyakorlat, ha a szülõ biztosítja arról gyermekét, ha valóban problémája van, szüksége van rá, bármikor rendelkezésre áll • Ki kell alakítani a gyermekben azt az érzést, ha nincs is mellette a szülõ, azért mindig õ a legfontosabb A szülõ legyen határozott, következetes: • A szülõi határozottság nem agresszivitás, hanem a szülõi elképzelések egyértelmû közlését jelenti • Helyes a szülõnek arra törekednie, hogy nézeteit, elképzeléseit gyermeke tisztelje, elfogadja • Helyes, ha a szülõ nem változtatja nézeteit, véleményét • Ha a szülõ következetes tud maradni, elkerülheti, hogy gyermeke azt mondja róla, igazságtalan • Ha következetes a szülõ, a gyermek tudja, hogy mit kaphat, mi várható Szülõ-gyermek közös cselekedetei: • Fontos: a szülõ a gyermekével együtt tervezze programjaikat, töltsenek együtt sok szabadidõt, legyenek sokat együtt (kirándulás, mozi, sport, színház).

28


• Fontos, hogy a szülõ olyan tevékenységet ajánljon gyermekének, úgy mûködjön vele együtt, hogy ez a drogfogyasztást felülmúló kínálat legyen. A szülõ kapcsolata gyermeke barátaival: • Fontos tudni azt a szülõknek, hogy gyermeke általában barátai hatására, barátaival próbálja ki elõször a drogokat • Ezért is fontos, hogy a szülõ ismerje gyermeke barátait, és lehetõleg többször találkozzon velük • Fontos ez az ismeretség még akkor is, ha gyermekei számára a szülõ nem választaná barátjának ezeket a fiatalokat • Fontos a személyes kapcsolat, a családi otthonban való találkozás! Helyes, ha a szülõ is meghívja gyermekei barátait A gyermek önálló és egyedi személyiség: • Fontos, hogy tudja a szülõ, minden gyermeknek van kitartása, ereje • Fontos, hogy a gyermek érezze a megbecsülést, környezete kiegyensúlyozottságát • A szülõnek nem könnyû megtalálni gyermekében a fenti tulajdonságokat, de tudnia kell, hogy azok valamilyen formában minden gyermekben jelen vannak • A szülõ, ha megtalálja ezeket a tulajdonságokat gyermekében, fejlessze, erõsítse õket • A szülõ ismerje el gyermeke teljesítményét, ezzel erõsítse önbecsülését! Ez teszi õt kreatívvá, mely megvédheti a drogfogyasztástól Szülõi példamutatásnak fontos szerepe van: • Alkohol, dohányzás, mértéktelen gyógyszerfogyasztás rossz példa, mert ezek függõséget okozhatnak • Tudni kell, hogy ezeknek az anyagoknak a használata legális mégis veszélyes példát nyújthatnak a drogfogyasztás elkezdéséhez

3. MIT TEHET A PEDAGÓGUS? Az iskolai prevenció bonyolult, sokoldalú feladat. Azokkal a tanulókkal kell foglalkoznia, akik még nem drogosok, legfeljebb próbálkozásaik fordultak már elõ. A megelõzés az iskolában külön szakembereket igényel, különleges rátermettséget és felkészültséget feltételez. Nem elég csupán ismerni a drogok fajtáit és hatásmechanizmusaikat, hiszen ezen kívül még nagyon fontos a gyermekek lelkivilágának, érzelmeinek ismerete, az a bizonyos beleélõ képesség, amivel a tanár diákja helyzetébe tudja képzelni magát. A pedagógusok számára a tanulók testi-lelki egészségének megõrzése elsõdleges, a NAT-ban is megfogalmazott alapkövetelmény. Támogatni kell a gyerekeket – különösen a serdülõket – a kóros függõségekhez vezetõ szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás stb.) kialakulásának megelõzésében. Az elõzõ kormány még 2000-ben kialakította a „Nemzeti stratégia a kábítószer visszaszorítására” elnevezésû programot, amely a fent említett célokra keres megoldásokat, illetve elemzi a drogfogyasztást, mint jelenséget. A program a prevenció tekintetében nagy szerepet szán az iskoláknak, de azoknak tényleges cselekvési programot nem ad. Mindez a problémák sokaságát veti fel, miközben a középiskolások fogyasztói köre egyre bõvül (1999-es felmérés alapján az elsõ és másodikos középiskolások 28, 8%-a fogyasztott már legalább egyszer valamilyen tiltott szert). A drogprevenció a mai napig intézményrendszerbe, tanrendbe épí-

29


tés nélkül, pusztán a tanárok és az iskolaigazgatók kezdeményezõkészségére bízva mûködik. A pedagógusoknak ezen felül azzal a problémával is meg kell küzdeniük, hogy amennyiben foglalkoznak a megelõzés kérdésével, megbízható, tényleges prevenciót végzõ szervezetet találjanak az egyre több, a kábítószer-problémával küzdõ szervezet, egyesület közül. A pedagógusok e téren igen magukra hagyatottak, így nem csoda, hogy egyre nagyobb azon oktatók száma, akik szerint az iskolai prevenció egyáltalán nem hatékony vagy csak igen csekély mértékben hatásos. Mindezek ellenére a megelõzés terén vívott harcot a továbbiakban is folytatni kell, ehhez azonban meg kell adni a szükséges hátteret. Célszerû lenne felmérni a megelõzéssel foglalkozó szervezeteket, így megteremteni az iskolák számára a megbízható választási lehetõséget, koordinálni a megelõzést, és tájékoztatni az egyes prevenciós lehetõségekrõl a pedagógusokat. Sok esetben gondot okoz az iskola hozzáállása is a kábítószer-problémához. Az iskolák jelentõs része, jóhírének megõrzése érdekében, takargatja ezt a gondot, illetve igyekszik kimaradni annak kezelésébõl, ezzel jelentõsen lassítva a hatóságok és szervezetek munkáját. Valójában érthetõ: az iskolák félnek attól, hogy elveszíthetik elit hallgatóikat a kábítószer miatti presztízsvesztésbõl adódóan, azonban ez tévhit. Egy oktatási intézmény csak nyerhet azzal, ha nyíltan vállalja a drogellenes harcot. Határozottan pozitív hatással lehet a szülõ számára az, hogy az intézményben konkrét cselekvési programot lát a kábítószerrel való visszaélés visszaszorítására. A pedagógusok nagy része azért is nézi el, vagy tesz úgy, mintha nem ismerné a diákja drogfogyasztását, mert fél a diákjai közötti bizalomvesztéstõl, illetve félti tanítványát a várható nagy büntetéstõl. Egy jól mûködõ prevenció esetén a tanár a drogellenes fellépésével pontosan népszerûvé, a többi diákot védõvé válhat. A pedagógusnak meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy mindenki - a pedagógus, a tanítványai és a pedagógus saját gyermeke is - olyan kultúrában él, amelyben sokan legális, kevesebben illegális drogokat használnak. Tisztában kell lennie azzal, hogy a kábítószer-fogyasztás mögött jellemzõen a serdülõkor számtalan pszichés krízishelyzete húzódik meg, ezért mindig a diák egész személyiségére kell figyelnie, és igyekeznie kell megtalálnia azt az okot, amely elindíthatott egy diákot a kábítószerezés útján. A pedagógusnak az lehet a dolga, hogyha szembesül a kábítószerezés problémájával, akkor megtalálja a segítségnyújtáshoz szükséges szakmai közeget, és segítséget nyújtson az érintett diáknak ennek igénybe vételéhez.

4. LEHETSÉGES MÓDOK A FÜGGÕSÉG

KEZELÉSÉRE

KEZELÉSI MODELLEK: 1. Pszichiátriai modell: Az anyagokkal történõ visszaélésre úgy tekintenek, mint valamely, az anyaggal visszaélõ személyt felkavaró érzelmi probléma tünetére. A kezelés célja az érzelmi konfliktusok megoldása nagy belátással, pszichoterápiás eszközökkel. 2. Szociális modell: Úgy tekint az anyaghasználóra, mint a körülmények áldozatára, a társadalmat hibáztatja azért, amilyenné az adott személy vált. A kezelés a kiváltó környezeti tényezõk eltávolítását, illetve érzelmi és társadalmi támogatást jelent. 3. Morális modell: Ez a modell a morálisan megtorpant személyt okolja, aki erkölcstelen magatartási formák szerint él. A kezelés 3 lépésbõl áll: konfrontáció, beismerni magatartása erkölcstelenségét, felelõsségteljes formákkal helyettesíteni az erkölcstelent.

30


4. Betegségmodell: Ez a modell úgy tekint a függõségre, mint betegségre. A személyt idült progresszív betegségben szenvedõként kezeli. A kezelés: Felvilágosítás a betegségrõl, a betegség tüneteinek tanulmányozása, diagnózis, a visszaesés megakadályozásának megtervezése. (Névtelen alkoholisták, 12 lépéses csoportok.) 5. Ártalomcsökkentõ modell: Elõítélet-mentes modell, mely úgy tekint a droghasználatra, mint olyan szociális magatartásra, amely a kísérleti jellegû anyaghasználattól az alkalmi és rendszeres használaton keresztül a kényszeres használatig terjedõ folyamatos skála valamely pontján helyezkedik el. E modell nem úgy tekint a drogokra, mint amelyek önmagukban és önmaguk miatt rosszak, hanem hiszi azt, hogy az emberek képesek oly módon használni, hogy bio -pszicho-szociális ártalmakat okoznak önmaguknak. Az ÁCSM arra törekszik, hogy csökkentse a káros következményeket, olyan részcélkitûzéseket adjon, amely az absztinenciához vezet.

KEZELÉSI MÓDOK: 1. Detoxikáció: Olyan eljárás, amely során a hangulatmódosító szerek eltávolításra kerülnek a szervezetbõl. (Méregtelenítés, elvonás.) Kórházban, orvosi felügyelet alatt végzik. 2. Terápiás közösség: Hosszútávú (olykor 2 éves) tartózkodás terápiás intézményben, távol a családtól, az utcától, a szerektõl. Alapja a személyiségzavar. A kezelés szakaszosan történik. Egyes intézményekben az absztinencia vonatkozik a koffeinre, nikotinra is. 3. Rehabilitáció: Rövid ideig tartó (28-60 nap) kezelés bentlakásos formában. Fõleg gyógyszerfüggõség, alkohol és marihuána függõség esetén használható a terápiás közösség eredményesen. 4. Tanácsadások: Csoportos és egyéni tanácsadási modelleket használnak. Ambuláns ellátási forma. 5. Metadon-fenntartó kezelés: Az illegális ópiátok kiváltására szintetikus narkotikumot használnak, kontrollok mellett. 6. Alternatív terápiák: • akupunktúra: csökkenti az elvonási tüneteket, jóllét ? érzést idéz elõ, • diéták és vitaminok: különleges dietetikus és vitaminterápia csökkenti a toxicitás hatását. • Stressz-csökkentés: relaxációval, meditációval, mentálhigiénés tréninggel igyekszünk az általános egészségi állapot javítását elérni. • Kemoterápia: gyógyulóban levõ alkoholisták számára használják. Ha valaki alkoholt iszik, a beépített szer hatására rosszul lesz. Averzív (elrettentõ) magatartásmódosító technika. • Antidepresszánsok: gyógyszeres kezelés. A drogok pszichés utóhatását csökkentik

31


VIII. Hová fordulhat segítségért? HELYI SZERVEZETEK SZEGEDEN: n Az iskola Ifjúságvédelmi szakembere n Humanistic Oktató és Szolgáltató Központ

Szeged, Moszkvai Krt. 8/A Tel.: 62- 452-569 e-mail: [email protected] www.humanistic.hu n Helyi Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Szeged, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 62/422-826 n Ifjúsági Pszichiátria

Szeged, Stefánia. u. 2 Tel.: 62/425-654 n Dr. Farkasinszky Terézia Drogambulancia

Szeged, Fésû u. 4. Tel.: 62/436-353 n Nevelési tanácsadó

Szeged, Középfasor 1-3. Tel.:62/431-599 n Dél-Alföldi Régió Kallódó Fiataljaiért Alapítvány

Szeged, Rigó u. 22. n Csongrád megyei Rendõr-fõkapitányság Bûnmegelõzési Osztály

Kossuth Lajos sugárút 22-26.

32


IX. Szakirodalom jegyzék • „T+T” Bt.: Az iskolai drogstratégia kialakítása és módszertana, OM 2000. • PAIDEIA ‘99 Bt.: „Mielõtt...” c. oktatófilm és módszertani füzet, OM 2000. • Bagdy Emõke (szerk.): A pedagógus hivatás-személyisége. KLTE Debrecen, 1997. • Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Animula, Budapest, 1994. • Buda Béla: A személyiségfejlõdés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. • Felvinczi Katalin: A mentálhigiéné és az egészségmegõrzés lehetõségei a közoktatásban. Iskolakultúra, 1998/5. • Grezsa F. és mtsai (szerk.): Iskolai mentálhigiéné. Pannónia, Pécs, 1998. • Rácz J. (1999): Addiktológia. Tünettan és intervenciók. HIETE Egészségügyi Fõiskolai Kar, Bp., 191.o. • Rácz J. (2201): A prevenciós programok értékelése. Az Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai kiadványa. Budapest, 87 p. • Rácz J. és Szabó G. (1996.): Pedagógusok szerepzavarai a drogproblémák iskolai kezelésében - Pedagógus-drogtréninggel szerzett tapasztalatok. Új Pedagógiai Szemle, 46,2:51-56. • Tomcsányi Teodóra – Grezsa Ferenc – Jelenits István (szerk.): Tanakodó. A mentálhigiéné elmélete, a mentálhigiénés képzés, mentálhigiéné az emberek szolgálatában. (Különös tekintettel Nagyné Kovács Ildikó: „A tanár lehetõségei az iskolai mentálhigiénés munkában. A mentálhigiénés szemléletû tanár” c. írása, 258-268.old. MTE és HÍD Alapítvány és a Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány kiadványa, Budapest, 1999. • Tringer László: A gyógyító beszélgetés. HIETE, 1998, Budapest • Bácskai Erika: Kábítószer-fogyasztó Pygmallion a tanteremben; Egészséges Ifjúságért Alapítvány 2001. • Sziget Droginformációs Alapítvány: Droginfo Pedagógusoknak 1999. • Székely – Szeles: A drogmegelõzés pedagógiája, Pápai Páriz Egészségnevelési Egyesület • Dr. Sípos Kornél: Drogmegelõzés az iskolában, Magyar Testnevelési Egyetem Továbbképzõ Központ, 1995. • Rácz Zsuzsa: Kábítószeretet, Csokonai 1998. • Kurdics Mihály: A kábítószer itt van testközelben, Zsiráf Kft. 1996. • Kindermann, Walter: Drogveszély és drogfüggõség, Magyar Karitász 1998. • Kábítószer megelõzés (Tanári kézikönyv), Drogalapítvány 1991.

33

Szerkesztette: Szeged, Moszkvai Krt. 8/A Tel.: 62- 452-569 e-mail: [email protected] www.humanistic.hu

A DROGOKRÓL PEDAGÓGUSOKNAK ISMERETTERJESZTÕ FÜZET

Recommend Documents