A DÖRI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A DÖRI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Nevelőtestület elfogadta: 5/2015/NT/Határozatával

Készítette: Németh Attiláné

Időpont:2015.júl.01.

óvodavezető

1

1.Általános rendelkezések 1.1.A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 25§-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC.tv. a Nemzeti köznevelésről Magyarország Alaptörvénye( 2011.04.25.) 2011.évi CXCV.tv. az Államháztartásról 20/2012.(VIII.31. )EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2012.(X.8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról 229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.tv. végrehajtásáról 1999.évi XLII. tv. a nemdohányzók védelméről

2

2.A szervezeti és működési szabályzat megtekintése Jelen SZMSZ az óvodás gyerekek szülei, az intézmény közalkalmazottjai és az óvodában munkát vállalók, valamint más érdeklődők megtekinthetik az intézmény folyosóján, a faliújságra kifüggesztve. 2.1 .Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya elfogadása, jóváhagyása Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzat, vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára: az óvodapedagógusokra, nevelőmunkát segítő dajkára, a szülőkre, az óvodába járó gyerekekre kötelező érvényű. Az SZMSZ az intézményvezető aláírásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

3. Az intézmény meghatározása Az intézmény Dör község Önkormányzata alapításában működő helyi, a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXXLX tv. 20§ a. pontja szerinti közoktatási intézmény, óvoda. Az intézmény alapítója, alapító okiratának száma Az intézmény alapítója: Dör Község Önkormányzata Az alapító okirat száma:288-1/2015 Az intézmény neve, székhelye, működési területe, férőhelyei és óvodai csoportjainak száma Az intézmény neve: Napköziotthonos Óvoda 3

Az intézmény székhelye:9147, Dör, Petőfi u.1 Az intézmény működési területe: Dör közigazgatási területe A férőhelyek száma: 30 fő Az óvodai csoportok száma: 1 Az intézmény törzskönyvi nyilvántartási száma:579702 Adószáma:15579704-1-08 KSH statisztikai számjel:15579704-8510-322-08 Az intézmény OM Azonosítója:200705 Az intézmény felügyeleti szerve: Dör Község Önkormányzata Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján Dör Község Önkormányzatának Képviselőtestülete nevezi ki, bízza meg az óvodavezetői feladatok ellátásával.

4. Az intézmény jogállása, képviselete Az intézmény jogi személy. Képviseletét az óvodavezető látja el, mely jogkörét akadályoztatása esetén, vagy az ügyek meghatározott körében a beosztott óvónő gyakorolja, átruházott hatáskörben.

4

5. Az intézmény alapfeladatai Alaptevékenység szakágazat: 851020 Óvodai nevelés Alaptevékenységhez tartozó szakfeladatok: -8 510 111 Óvodai nevelés, ellátás -8 510 121 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása -5 629 121 Óvodai intézményi étkeztetés Az alapfeladat szakmai leírása A gyermek három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hétéves korig részesít nevelésben, oktatásban az országosan elfogadott nevelési program alapján. A nevelés a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelő óvodai csoportban történik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

6. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény önálló, gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 6.1. Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézmény tálaló konyhát működtet. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-normát alapul véve - a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek közül az alábbiak számára 2015. szeptember 1-jétől az étkezés ingyenesen (100 % normatív kedvezmény) kerül biztosításra: 5



rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek,



tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek,



gyermek olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,



gyermek olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,



gyermek nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság,



gyermek olyan családban él, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130 %-át

7. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény nevelőtestületből, gondozást segítő alkalmazottból és a gyermekek közösségéből áll.

Óvodavezető

Óvodapedagógus

Dajka

6

7.1. Az intézmény vezetője A Köznevelési tv. előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Felel a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyerekek rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért. Rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében a beosztott óvónőre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára az óvodavezető jogosult. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak, és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 7

7.2. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az óvodavezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az óvodavezető kötelessége és felelőssége .A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. Minden nevelési évben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: 

a csoportban folyó nevelőmunka ellenőrzése



a csoportnapló folyamatos ellenőrzése



igazolt és igazolatlan hiányzások ellenőrzése



munkaidő kezdésének és befejezésének ellenőrzése

Kiemelt ellenőrzési szempontok a belső ellenőrzés során  a pedagógusok munkafegyelme  a csoportfoglalkozások pontos megtartása  a pedagógiai munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága  a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  az óvodapedagógus-gyermek kapcsolat,  a gyermek személyiségének tiszteletben tartása  a pedagógiai munka színvonala ezen belül különösen: - előzetes felkészülés, tervezés

8

- a gyermekek foglalkoztatásának felépítése és szervezése - a nevelési foglalkozásokon alkalmazott módszerek - a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a foglalkozásokon, - a

foglalkozások

eredményessége,

a

nevelési

program

követelményeinek teljesítése

Az óvodavezető minden pedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli az év során. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógussal ismertetni kell, aki írásban észrevételt tehet. 7.3. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje:Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 9

229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása



az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések



tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések



október1-jei pedagógus és gyereklista

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges.

8. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012.(VIII.31.) MMI rendelet4§(’)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 

Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló

jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet tesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az óvodavezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 

a bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan történik



Az óvoda épületében tartózkodó gyerekek és munkavállalók az épületet a

tűzriadó tervnek megfelelően azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre 10

kijelölt terület-ezzel ellentétes utasítás hiányában- a közeli park. Az óvodapedagógusok kötelesek a csoportot sorakoztatni, a jelen lévő gyerekeket megszámolni, a gyerekek kíséretét és felügyeletét ellátni, a gyermek csoporttal a gyülekező helyen tartózkodni. 

A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően

haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 

Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet észlelő

munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 

A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik.

9. Az intézmény munkarendje 9.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetőjének az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor a gyerekek számára szervezett foglalkozások vannak. Hétfőtől péntekig 7.00 és 13.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkáját az óvoda szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látja el. 9.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus heti munkaideje 30 óra. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait a napi munkaidő-beosztás alapján határozza meg. 11

9.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 

a kötelező óraszámban ellátott feladatokra



a munkaidő többi részében ellátott feladatokra

A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: 

a teljes óvodai felügyeletet magába foglaló foglalkozások megtartása

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó adminisztrációs feladatok is. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: 

a tevékenységekre való felkészülés



a gyermekek munkájának rendszeres értékelése



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása



részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken



kirándulások, óvodai ünnepségek, és rendezvények megszervezése



óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés



csoportszobák, folyosók rendben tartása és dekorációjának kialakítása

9.3. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét az óvodavezető állapítja meg. A pedagógus köteles 10 perccel a foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén megjelenni .A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak 12

okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelezni az intézmény vezetőjének. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a vezetőnek. 9.2. A munkaidő nyilvántartás szabályai a következők: Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal vezetni saját munkaidőnyilvántartó lapját, amit a hónap utolsó napján az óvodavezetőnél kell leadni. 9.3. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállaló munkarendjét a jogszabályok zavartalan működése érdekében az intézmény vezetője állapítja meg. Heti munkaideje 40 óra. Köteles a munkaidő megkezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. Névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírását az óvodavezető készíti el, amelynek átvételét aláírásával igazolja. 9.4. Az intézmény nyitva tartása, az óvodában tartózkodás rendje Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Nyitvatartása: 7.00-16.00 óráig tart. A gyerekek e nyitvatartási időben az óvoda házirendjében meghatározottak szerint tartózkodhatnak az óvodában. Óvodánk nyári zárva tartásának idejéről évente egyeztetésre kerül sor a fenntartóval. A nyári leállás idejét legkésőbb február 15-ig a szülők tudomására hozzuk. A nemzeti ünnepekkel kapcsolatos változásokról, munkanap áthelyezésekről a mindenkori helyi és országos rendelkezéseket figyelembe véve legalább 1 13

hónappal előbb értesítjük a szülőket. 9.5.Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az óvodaépületet címtáblával kell ellátni. Az épületre ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az óvoda minden munkavállalója és kisgyermeke, valamint szüleik felelősek: 

a tűz-és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért



a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért



az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért



az energiafelhasználással való takarékoskodásért

A gyerekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhatják. A csoportszoba, az óvoda egyéb helyiségeinek rendjét a házirend tartalmazza, amelynek betartása a gyermekek, a szülők, és az óvoda dolgozói számára kötelező. 9.7. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben- ideértve az óvoda udvarát, a bejárat előtti 30 méter sugarú területrészt- a szülők, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az óvodán kívül tartott rendezvényeken a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4§(8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője. 9.8. A gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A gyerekek számára minden nevelési év elején az óvodapedagógusok tűzbaleset-munkavédelmi tájékoztatót tartanak, amelynek során- koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívják a figyelmüket a veszélyforrások 14

kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az óvoda közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A gyermek balesetek bejelentése a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus , aki nem jelenti a megtörtént balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a Kormányhivatalnak történő megküldését az óvodavezető végzi digitális rendszer alkalmazásával. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűzbaleset-munkavédelmi tájékoztatót kell tartani. A tájékoztatón való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják.

10.A kiemelt munkavégzésért járó kerest-kiegészítés szempontjai: 

sokrétű pedagógiai munkáját igényesen végzi



eredményesen, az egyéni képességeket figyelembe véve készíti fel

gyermekeit az iskolai tanuláshoz szükséges fejlettségi szintre 

kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket



részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében



adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben végzi



részt vállal az óvodai rendezvények előkészítésében és szervezésében

10.1.A munkaruha kihordásának szabályai Az intézmény a közalkalmazott részére költségvetési előirányzata terhére munkaruhát és munkavédelmi cipőt biztosít. A munkaruha és munkavédelmi cipő kihordási ideje két év. A munkaruha és munkavédelmi cipő a kihordási idő alatt az intézmény tulajdonát képezi, azt követően a közalkalmazott tulajdona lesz. A közalkalmazott a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak 15

lejárta utáni napon szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő ezen időponttól kezdődik.  A juttatási időbe nem számít be a GYES, GYED.  A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor a juttatási idő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani.  A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni: 

Öregségi nyugállományba helyezéskor



Rokkantsági nyugállományba helyezéskor



Elhalálozás esetén



Az intézmény jogutód nélküli megszűnésekor.

 A munkaruha karbantartásáról (mosás, tisztítás, javítás) a közalkalmazott köteles gondoskodni, ezért semmiféle költségtérítés nem illeti meg

11. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 11.1. A szülői munkaközösség Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: 

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának

meghatározása 

a képviseletében eljáró személyek megválasztása



a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése

Ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. 16

11.2. A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái 11.2.1.Szülői értekezletek A csoport szülői értekezletét az óvodapedagógusok tartják. Az óvoda nevelési évenként két szülői értekezletet tart. 11.2.2. Fogadóórák Az óvoda pedagógusai félévenként fogadóórát tartanak, melynek időpontjáról a szülők írásban értesítést kapnak. Ezeken az időpontokon kívül szükség esetén a szülővel egyeztetett időpontban van lehetőség konzultációra. 11.2.3. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény a faliújságra kihelyezett írásos közleményekben tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről, lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt. 11.3. Az óvodai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai a következők: 

Alapító okirat



Pedagógiai Program



Szervezeti és működési szabályzat



Házirend

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok a folyosón kifüggesztve szabadon megtekinthetők. A házirendet beiratkozáskor minden szülő kezébe adjuk, illetve módosítás esetén minden szülő megkapja írásban.

17

12. A külső kapcsolatok rendszere és formája 12.1. Az óvodaorvossal való kapcsolat rendszere Az óvodaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998.(IX.3.) NM - rendelet szerint végzi. Az óvodaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az óvodába járó gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a Köznevelési törvény 25.§(5) alapján.

12.2. A védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az óvodaorvossal. Elősegíti az óvodaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a gyerekek egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző méréseket ( vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.) 12.3. A gyerekek veszélyeztetettségének megelőzésével és megszűntetésével kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel 18

és hatóságokkal. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvoda vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

13. A gyermekek ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 13.1. Az óvodai hiányzás igazolása A hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. A szülő köteles a gyermeke távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az óvodapedagógus a nevelési év végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő estekben: 

a szülő előzetes írásbeli, vagy szóbeli kérelmére



orvosi igazolással igazolja távolmaradását

13.2.Tájékoztatás az igazolatlan hiányzásról, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012.(VII.31.) EMMI rendelet 51§(3) előírásai szerint történik. 

első igazolatlan nap után: a szülő értesítése



ötödik igazolatlan nap után: a szülő iktatott postai levélben történő

értesítése 19



tizedik igazolatlan nap után : a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése ( a

másodpéldányt az irattárban kell őrizni )

Az értesítést legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

14. Az intézményi hagyományok ápolása 14.1. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepek megrendezésének alapelvei: -

feleljen meg az életkori sajátosságaiknak

-

ne legyen a gyerekek számára megterhelő

-

magas érzelmi tartalma legyen

A karácsony, az anyák napja, a farsang, és az iskolába menők búcsúztatása óvodánkban nyilvános. Ezekre a szülők, illetve a gyerekek hozzátartozói meghívást kapnak. A gyermeki élet hagyományos ünnepei: -

Mikulás

-

Karácsony

-

Farsang

-

Húsvét

-

Gyereknap

20

A népi hagyományok ápolása körében történik: -

A jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése

-

Népi kézműves technikákkal való ismerkedés

-

Különböző világnapokról szóló megemlékezések

-

Bekapcsolódás a községi rendezvényekbe

15. Az ügyintézés és a tanügyi nyilvántartások rendje Az intézmény működésével kapcsolatos ügyintézés, valamint a tanügyi nyilvántartások alkalmazására és rendjére a következő eljárási szabályokat kell alkalmazni: 

a beérkező iratokon az érkezés dátumát fel kell tüntetni



valamennyi iratot, küldeményt iktatni kell

Kivételek: -

meghívók

-

hivatalos közlönyök, szaklapok

-

iratok, amelyek a címzettől intézkedést nem kívánnak

-

reklám és propaganda célokat szolgáló kiadványok, felhívások

15.1. Tanügyi nyilvántartások

Az intézmény a következő tanügyi nyilvántartásokat köteles vezetni:

21



Felvételi és előjegyzési napló



Felvételi és mulasztási napló



Óvodai csoportnapló



Óvodai törzskönyv



Óvodai szakvélemény

16. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja, a fenntartó és a szülői munkaközösség véleményének kikérésével. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti a 2008.09.05 napján elfogadott szervezeti és működési szabályzat. A hatályba léptetett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az SZMSZ mellékletei a következők: 

1.sz.melléklet: Munkaköri leírások



2.sz. melléklet: Házirend



3.sz melléklet: Belső ellenőrzési szabályzat



4.sz. melléklet: Munkavédelmi szabályzat

22

A döri Napköziotthonos Óvoda szervezeti felépítésére vonatkozó jelen Szervezeti és Működési Szabályzatát az óvodavezető előterjesztése alapján a nevelőtestület 2015.06.30.-án tartott ülésén 100%-os szavazati aránnyal elfogadta.

………………………………………. óvodavezető 19.1. Nyilatkozatok A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és a módosításokhoz egyetértésünket adtuk.

Dör, 2015.június.30.

…………………………………………….. szülői szervezet képviselője

23

Dör község Önkormányzatának képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és a módosításokhoz egyetértésünket adtuk. Dör, 2015. június.30.

…………………………………………… polgármester

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2015.07.01-vel lép életbe a Nevelőtestület jóváhagyásával. Dör, 2015.07.01.

24