A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA

A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA

A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA A DKMT Eurorégió Fejlesztési Kht. megbízásából készítette:

a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Békéscsabai Osztálya

Szakértői névsor:

Dr. Nagy Imre, kandidátus, projektvezető, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály Dr. Nagy Gábor, kandidátus, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály Dr. Hardi Tamás, PhD Magyar Tudományos Akadémia RKK Nyugat-Dunántúli Intézet MSc. Valentina Ivanic, Gazdaságstratégiai Kutatóközpont „Vojvodina–CESS” Újvidék, Szerbia/Montenegró Pásztor István, privatizációs miniszter, Vajdasági Tartományi Kormány Újvidék, Szerbia/Montenegró Ratko Soro, közlekedésügyi tanácsadó, Vajdasági Tartományi Képviselőház, Újvidék, Szerbia/Montenegró Dr. Bodó Barna, egyetemi tanár, Nyugat Tudományegyetem, Temesvár, Románia Dr. Nicolae Popa, egyetemi tanár, Nyugat Tudományegyetem, Temesvár, Románia Nicolae Munteanu, tudományos főmunkatárs, Nyugat-Régió Regionális Fejlesztési Központ, Temesvár, Románia

További szakértők:

Dr. Timár Judit, kandidátus, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály, Olgica Lucar, Vajdasági Tartományi Képviselőház, Újvidék, Szerbia/Montenegró Mira Kostic, Vajdasági Tartományi Képviselőház, Újvidék, Szerbia/Montenegró Dr. Martin Olaru, egyetemi tanár, Nyugat Tudományegyetem, Temesvár, Románia Juray Tünde, tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Gazdasági Földrajzi Tanszék, Szeged Dr. Kugler József PhD, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály Duray Balázs, kutató, Magyar Tudományos Akadémia RKK Békéscsabai Osztály

•

Technikai szerkesztők: Bencsikné Szőke Margit Vámosné Zöld Márta Vetési Sándor


4

© MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

TARTALOM ELŐSZÓ .......................................................................................................................................................... 7 A DUNA-KÖRÖS-MAROS -TISZA REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK SZEREPE A HATÁR MENTI TÉRSÉGEK FÖLZÁRKÓZTATÁSÁBAN .......................................... 7 I. A DKMT EURORÉGIÓ FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI.............................................11 1.1. HELYZETI POTENCIÁL ....................................................................................................11 1.2. TERMÉSZETIERŐFORRÁS-POTENCIÁL ..............................................................................13 1.3. TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS POTENCIÁL .......................................................................16 1.3.1. Népesedés ..............................................................................................................16 1.3.2. A városhálózat és a régió térkapcsolatai ..................................................................17 1.3.3. Innováció, oktatás, kutatás ......................................................................................20 1.3.4. Kultúra, kulturális örökség......................................................................................23 1.3.5. Az NGO-k (civil szervezetek) ...................................................................................24 1.3.6. Média, kiadói tevékenység, nyomdák........................................................................25 1.4. KÖZIGAZGATÁS.............................................................................................................26 1.5. GAZDASÁGI FOLYAMATOK.............................................................................................26 1.5.1. A foglalkoztatás ......................................................................................................30 1.5.2. Idegenforgalom ......................................................................................................33 1.6. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA....................................................................................36 1.7. KÖRNYEZET - ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ............................................................................40 1.7.1. Természetvédelem...................................................................................................40 1.7.2. Környezeti problémák .............................................................................................41 1.7.3. Hulladékgazdálkodás..............................................................................................42 II. SWOT-ANALÍZIS ............................................................................................................45 III. A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA PRIORITÁSÉS INTÉZKEDÉSI RENDSZERE ...............................................................................49 3.1. AZ EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJÁNAK ALAPGONDOLATA .......................................................49 3.2. A FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ................................................57 3.2.1. Társadalmi-gazdasági-környezeti fenntarthatóság ....................................................57 3.2.2. Partnerség .............................................................................................................57 3.2.3. Hálózatépítés..........................................................................................................57 3.2.4. Marketing ..............................................................................................................58 3.3. A STRATÉGIA PRIORITÁS- ÉS INTÉZKEDÉSRENDSZERE ......................................................59 3.4. JAVASOLT FEJLESZTÉSI PROJEKTEK ................................................................................69 IV. AZ OPERATÍV PROGRAMOK ...................................................................................103 3.5. KIDOLGOZOTT OPERATÍV PROGRAMOK .........................................................................103 1. operatív program .......................................................................................................103 2. operatív program .......................................................................................................108 3. operatív program .......................................................................................................111 4. operatív program .......................................................................................................114 © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

5

5. operatív program....................................................................................................... 117 3.6. A PROJEKTEK FINANSZÍROZÁSÁNAK VÁRHATÓ FORRÁSAI .............................................. 120 3.6.1. A PHARE CBC..................................................................................................... 120 3.6.2. CARDS források................................................................................................... 121 3.6.3. Az INTERREG támogatás ..................................................................................... 122 3.6.4. INTERREG IIIA (határon átnyúló együttműködések támogatása) ............................ 123 3.6.5. A Magyar–román INTERREG IIIA/PHARE CBC Program és a Magyarország–Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program........................ 123 3.6.6. Az INTERREG jövője............................................................................................ 124 3.6.7. A nemzeti források – Magyarország....................................................................... 124 3.6.8. Romániai nemzeti források.................................................................................... 127 A SZÖVEGBEN ELŐFORDULÓ FONTOSABB EURORÉGIÓS ROMÁNIAI ÉS SZERBIA-MONTENEGRÓI TELEPÜLÉSEK MAGYAR ÉS HIVATALOS NEVEI ...................................................................... 131

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ÉS DOKUMENTUMOK........................................................... 132

6


ELŐSZÓ

A Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés fejlesztési stratégiájának szerepe a határ menti térségek fölzárkóztatásában Az 1997. november 21-én Szegeden megalakított Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés, azaz a DKMT Eurorégió történeti léptékű feladatra vállalkozott: három ország határ menti területeinek kooperációját kívánta megszervezni annak érdekében, hogy a térség a lehető legelőnyösebb pozícióhoz juthasson a kibővülő-újraegyesülő Európa színpadán. Az Európai Uniós tag Magyarország három megyéje, a Dél-alföldi Régiót alkotó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, az uniós csatlakozási okmányt már aláírt, de még nem EU-tag Románia négy megyéje, a West Régiót alkotó Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye, valamint az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat még meg sem kezdő Szerbia és Montenegróhoz tartozó Vajdaság Autonóm Tartomány politikusai mellett a gazdasági és tudományos élet, valamint a civil szféra képviselői dolgoznak együtt azért, hogy a határmentiség eddig tapasztalt hátrányait előnnyé, lehetőséggé formálják, és helyzetbe hozzák az itt élő embereket, gazdasági szervezeteket, tudományos intézményeket és mindazon szereplőket, akik megértették, hogy csakis az együttműködés, a határok átjárhatóvá tétele lehet e térség fejlődésének záloga. A DKMT Eurorégió hivatása a fentiekből következően három pontba sűríthető: az együttműködést egymás érdekeinek szem előtt tartásával, a kölcsönös bizalom légkörében, a demokrácia eszményei, továbbá az európai területfejlesztési politika elvei alapján kell megszervezni; a kooperációnak biztosítania kell a térségben rejlő adottságok és lehetőségek lehető legoptimálisabb kiaknázását; és végül el kell érni, hogy az Eurorégió az erős, sokszínű és intézményesített együttműködés révén a globalizálódó világ kihívásai nyomán egységesülő Európa integráns részeként újjászerveződő Közép-Kelet-Európa egyik gazdasági, politikai, kulturális, tudományos és innovációs centrumává váljon. E célkitűzések megvalósításának igénye maga után vonja a DKMT-t érintő legfontosabb feladatok meghatározását is. Így a DKMT-nek: •

a határon átnyúló kapcsolatok generálásával elő kell segítenie a térség versenyképességének javítását és adszorpciós kapacitásainak bővítését;

•

támogatnia kell a hatókörében élő emberek életminőségének és életszínvonalának javítását szolgáló, valamint a határmentiségből fakadó periférikus helyzetek fölszámolását is biztosító koordinált fejlesztési programok megvalósítását, mindezekkel megalapozva a térség tartós és dinamikus gazdasági növekedésének feltételeit;

•

a Balkáni Stabilizációs egyezményben és más Európai Uniós alapdokumentumokban foglaltak figyelembe vételével – a multikulturális örökség megőrzése mellett – támogatnia és segítenie kell a térség demokratizálását, az intézményes kapcsolatokon túl az emberek közötti kapcsolatok létrejöttét, a demokratikus mechanizmusok elmélyítését, valamint az előítéletek és látens ellenszenvek oldását.

A DKMT Eurorégió működésének elmúlt évei bizonyítják, hogy a térségi kapcsolat már túllépett az azt kezdeményező önkormányzati szereplők kompetenciáin, és számos új területet érintve – a közös hírszolgáltatástól az egyetemi kutatási kooperációkig, az ifjúsági szervezetek együttes programjaitól a katasztrófavédelmi szervek működésének összehangolásáig – ma már széles az együttműködés palettája, melynek elemei egyre jobban elmélyítik, egyúttal intenzívebbé is teszik a kapcsolatokat. E mind szerteágazóbb kontaktusok mederbe terelésének és programszerűvé tételének igénye tette halaszthatatlan feladattá, hogy a DKMT megalkossa a jövőképét megalapozó fejlesztési stratégiáját.


7


A DKMT Regionális Együttműködés Közgyűlése 2004. május 22-i ülésén döntött arról, hogy elkészítteti az Eurorégió fejlesztési tervét. A döntéshozók célja egyrészt az volt, hogy készüljön egy olyan alapdokumentum, amely akként szintetizálja a már elkészült megyei, tartományi és regionális fejlesztési elképzeléseket, hogy az azokban foglalt prioritásokat a határmentiség szűrőjén keresztül vizsgálja, másrészt cél volt az is, hogy olyan megközelítések, együttműködési területek nevesítődjenek, melyek az addigi lokális tervekben nem, vagy csak érintőlegesen szerepeltek, és végül, de nem utolsósorban célként fogalmazódott meg, hogy egy olyan tervezési dokumentum szülessen, amely minden szempontból megfelel az Európai Unió szakmai elvárásainak, így alkalmassá teszi az Eurórégiót az uniós támogatások megszerzésére. Az elkészülő tervnek tehát egyszerre kellett alapoznia a már meglévő tervezési dokumentumokra, s kimunkálnia azokat a stratégiai irányokat, melyek a határon átnyúló kapcsolatok optimális kiaknázásával újabb erőforrásokat indukálhatnak a térségben, olyanokat, melyek a kooperáció nélkül nem aktiválódhattak volna. E komplex elvárás teljesítése egy 9 fős – országonként 3-3 fős – szakértői munkacsoportra várt, akiknek a szintetizáláson túl feladata volt még a DKMT Eurorégiónak mint új típusú és egységes fejlesztéspolitikai célterületnek a definiálása is. Munkájukat számos szakértő és háttéranyag segítette. 1. kép

Forrás: DKMT Kht. fotóarchívuma

Az egy éves programozási folyamat részeként – a DKMT területét első ízben egységes tervezési egységként kezelve – elkészült a helyzetelemzés és SWOT-analízis, majd ezek nyomán fogalmazódtak meg a célkitűzések, a stratégiai irányok, továbbá a végrehajtást célzó operatív programok és néhány konkrét projekttervezet is. A munkaanyag több körben és több olvasatban vitatódott meg, menet közben számos vélemény, javaslat, indítvány tette teljesebbé a tervezési dokumentumot. A konzultációk megszervezésében, egyúttal a nyugat-európai regionális fejlesztési tapasztalatok megismerésében és átvételében nagy segítséget jelentett az e projekt kapcsán a Német Külügyminisztérium Stabilitási Alapjának képviseletét is ellátó Friedrich Ebert Alapítvány anyagi és szakmai támogatása, melyért e helyütt is köszönetet kell mondanunk. Az elkészült dokumentum, noha teljességre törekedett, bizonyosan nem ölelte fel a határ menti együttműködés minden lehetséges területét. Célja nem is ez volt, hiszen a konkrét megvalósulásnak ezernyi formája lehet. Fontosabb volt az együttműködés irányainak és módszereinek meghatározása, és ezzel együtt annak mérlegelése, hogy ezek az irányok és módszerek mennyiben segítik elő az eredeti célok, az Eurorégió versenyképessége erősítésének és az itt élő emberek életfeltételei javulásának megvalósulását. A fejlesztési 8


ELŐSZÓ

stratégia e tekintetben valóban olyan alapdokumentuma lesz a DKMT-nek, amely orientálja és ösztönözi az együttműködésben érdekelt szereplőket, hogy valósítsák meg elképzeléseiket, hiszen minden egyes „small” vagy „hard” projekt, mely az e stratégiában foglalt prioritásokkal szinkronban van, erősíti a térség pozícióit és közelebb visz a fenti célok megvalósulásához. E fejlesztési stratégia a DKMT Eurorégió jövőképének foglalata. Célok, módszerek, program-lehetőségek gyűjteménye, melyek külön-külön is és együttesen is egy dinamikus, fejlődőképes, szoros együttműködésre és a helyi adottságok optimális kiaknázására épülő európai nagytérséget alapoznak meg, melynek legfőbb összetartó ereje a bizalom és a kölcsönösség. Ezek az Eurorégió növekedését biztosító energiák legfontosabb szegmensei. Őszintén hisszük, hogy ez a hosszú távon életképesnek bizonyuló program az Eurorégió-építés hatékony eszköze lesz, és még inkább hiszünk abban, hogy a helyi akaraton túl azok a közös fejlesztési források és döntési kompetenciák is mielőbb rendelkezésre fognak állni, melyek a stratégiai tervben foglalt nagyobb léptékű fejlesztési elképzelések valóra váltását is biztosítani fogják majd. Szeged, 2005. május 7.

Marosvári Attila


9

I. A DKMT EURORÉGIÓ FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI

1.1. Helyzeti potenciál A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió három délkeleti állam, Magyarország, Románia, valamint Szerbia és Montenegró területének részeit tartalmazza. A három szomszédos területi-statisztikai egységnek a történelmileg fajsúlyos, központi Bánát térsége körül kialakuló együttműködése, a DKMT (NUTS 2 szint) 71879 km2 területén közel 5,4 millió lakos él, ami átlagosan 82 fő/km2 népsűrűséget jelent. Ezzel az eurorégió sok európai államot is megelőz mind területe, mind népessége tekintetében. A DKMT Eurorégió a Kárpátok és a Pannon-medence találkozásánál fekszik, aminek gazdasági jelentősége nagy, mivel útvonalak kereszteződésében található, és kapu szerepet tölt be Közép-Európa és a Balkán között. A Pannon-medencéből sugárirányban kiinduló sok természeti folyosó a térséget demográfiai, gazdasági és kulturális kölcsönhatások jellegzetes területévé teszi, és kapcsolatot teremt Közép- és Nyugat-Európa felé (a Duna vonalát követve), a Mediterrán-vidék nyugati részébe (a Száva-korridor mentén), a Balkán irányában (a Morava-Vardar és a Nisava-Szófia folyosón át), a Kárpát-medencébe és a Fekete-tenger felé (a Kárpátokon át az Al-Duna mentén). Mindemellett, a legfontosabb a Duna folyosója, amely átszeli a térséget nyugatról délre, és kapcsolatot teremt, és kedvező vízi közlekedési feltételeket biztosít az Atlanti-óceán és a Feketetenger között (további összeköttetést teremtve a Közel-Kelettel és a Kaszpi-tengerrel), habár ezek a potenciálok még jelenleg sincsenek kihasználva (ami a balkáni háború következménye). Mivel a DKMT Euroregió jelenlegi térsége igen jó földrajzi elhelyezkedésű Európában, ez az adottság jelentős kommunikációs és szállítási tengelyek kialakulását indukálta. Meg kell említeni a Bécs–Szeged–Isztambul– Thessaloniki és a Budapest–Arad–Bukarest transz-európai vasútvonalakat, az E68, az E70 és az E75 transzeurópai autóútvonalakat, a 4., a 10A. és a 7. számú fontos transz-európai folyosókat (Duna) és elágazásaikat. Ezek az európai infrastrukturális beruházások fő célterületei. Ez komoly lehetőséget biztosít az Eurorégió területének a dinamikusan fejlődő Európához való becsatlakoztatására. A DKMT euroregió, amelyben három dinamikusan fejlődő urbánus centrum, Temesvár, Újvidék és Szeged játszik domináns szerepet, olyan térség, amelynek 600 km-es rádiuszában 10 állam fővárosa elérhető. Nyitottságának, valamint történelmileg kialakult kulturális és civilizációs értékeinek köszönhetően a DKMT Eurorégió a földrész ezen részének legsikeresebb integrációs rendszerének bizonyult, ami bizonyos társadalmi és politikai egyensúlyt, valamint gazdasági és szellemi dinamizmust generált. Ezt bizonyítja a lakosság etnikai és vallási sokszínűsége – elsősorban a romániai és a szerbiai részeken. A tolerancia elvének és a közmegegyezésnek erősödésével a térség különböző nyelvű, román, szerb, magyar, stb. kulturális és médiaintézmények széles skálájával rendelkezik, ami segíti a nyitott kapcsolatok kialakulását, felkelti a külföldi befektetők érdeklődését, valamint gazdasági és kulturális megtelepedését. Ebben a vonatkozásban a legjelentősebb veszély a Nyugat-Balkán közelsége, amely időről időre feszültségekkel és konfliktusokkal terhes, ami megszakíthatja a gazdasági kapcsolatokat az Eurorégión belül, a külföldi befektetőket pedig elbizonytalaníthatja. Összességében, a belső erőforrásoknak és a kedvező földrajzi elhelyezkedésnek köszönhetően, ami a fő kommunikációs csatornákon át sok lehetőséget nyújt a külső kapcsolatokban, a DKMT Eurorégió mára © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

11


jelentős társadalmi-kulturális dinamizmussal jellemezhető területté, nagy számú gazdasági érdek találkozási pontjává vált. Régészeti leletek tanúsága szerint a térség már több ezer év óta lakott. A Kr. u. 1-3. században a terület egy része a Római Birodalom fennhatósága alá került (Dácia és Pannónia provincia), amit szintén számos régészeti lelet igazol. A népvándorlás hullámai (4-9. század) érintették a vidéket. Gótok, gepidák, hunok, avarok és szlávok váltották hosszabb-rövidebb időszakra egymást. E korszak két utolsó évszázadának emlékét őrzi a Bécsben található világhírű nagyszentmiklósi aranykincs is. A középkor századaiban Temesvár, Szeged és Csanád voltak a térség legjelentősebb települései, ez utóbbi egyházi központként, a tíz magyarországi római katolikus püspökség egyikeként. A 16. század elejétől török fennhatóság alá kerül a vidék nagyobbik (nyugati és déli) fele. A török uralom közel két évszázadára a hanyatlás, a népességszám és a mezőgazdasági termelés nagyarányú visszaesése volt a jellemző. A török sereg kiűzése után, főleg a bécsi császári udvar irányítása alatt megkezdődött a térség újbóli benépesítése. A mai vajdasági és bánsági területek népességfogyása volt jelentős, míg a mai magyarországi részeken (Dél-Alföldi Régió) nagyobb számban élte túl a lakosság a török időket. Az újonnan érkezők részben a továbbra is török elnyomás alatt sínylődő szerbek és románok közül kerültek ki, de a 18. század közepétől jelentős német telepítésre is sor került. A telepítések és a bevándorlás eredményeként főként a Bánság (ideértve a Vajdaság Tiszától keletre fekvő részét is) a kontinens etnikailag és felekezetileg legsokszínűbb területévé vált. A római katolikus német, magyar, bolgár, horvát, cseh közösségek mellett ortodox román és szerb gyülekezetek egész sorát találjuk a térség településein. Kisebb számban protestáns (református és evangélikus) magyar, szlovák és német ajkú községek is megszerveződtek. 2. kép: Pétervárad


Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Eurorégió mai területe jelentős fejlődést könyvelhetett el. Mindenekelőtt az infrastruktúra, a vasúthálózat kiépítése, az oktatás és az egészségügyi ellátás megszervezése történt meg. Az 1850-es évektől egymás után teremtettek vasúti összeköttetést a térség városai (Szeged, Újvidék, Békéscsaba, Arad, Temesvár, Szabadka), valamint Budapest és Bécs között, továbbá a balkáni országok felé. Ekkorra tehető az urbanizációs fejlődés első szakasza is; Arad, Temesvár, Újvidék, Szabadka, Szeged mai városképe a 19-20. század fordulóján épült ki. Az első világháborút lezáró

12


FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG

trianoni békeszerződés a máig érvényben levő határokat alakította ki; a korábbi gazdasági kapcsolatok hosszú ideig politikai okok miatt nem működhettek, bár a térség lakóiban mindmáig él a közös történelem, az összetartozás egyfajta tudata.

1.2. Természetierőforrás-potenciál Földrajzi értelemben a régió a Kárpátok térségéhez és a Pannon-medencéhez tartozik. A kárpáti hegységképződés szerkezetei az Eurorégió keleti részeire jellemzőek. Ezek több tektonikus-magmatikus ciklus során gyűrődéssel és vulkánossággal keletkeztek, szemben az alpesi hegységképződés eróziós fázisaival. A kiemelkedések és süllyedések váltakozása a számtalan törésvonal mentén fragmentált hegyvidéki domborzat kialakulását eredményezte, amely különböző magasságú hegytömbökből és a közöttük elhelyezkedő széles tektonikus-eróziós völgyekből áll, s amelyet nyugaton fragmentált hegylábfelszínek ölelnek körül (Bánát-Körösi-dombság). A hegyek és dombok elrendeződése a Neocénban, a post-tektonikus felszínemelkedéssel egyidejűen, valamint a negyedidőszakban az ismétlődő, erős eróziós-akkumulációs folyamatokkal járó glaciális és post-glaciális ciklusok eredményeként alakult ki. Ez a magyarázata annak, hogy a Bánáti- (1447 m) és a Bihar-hegység (1889 m) alacsonyabb, mint a DéliKárpátok Eurorégióra eső tömbjei (2519 m-es csúcs a Paring-hegységben és 2509 m-es a Retyezátban). A mély geológiai szerkezeteket átszelő számtalan törésvonal által kialakított kiemelkedések és süllyedések eredményeként a nyugati hegységtömbök elkülönültek egymástól a síkságra kifutó széles völgytalpak és a hegycsúcsok közötti völgyek mentén. Hasonló formák alakultak ki a Temes és a Cserna kárpáti depressziós átvágása és a dunai áttörés esetében a Kazán-szorosban a Vaskapunál, valamint a Maros és a Zsil völgye között, amelyek mind a Kárpátokon átívelő kapcsolatokat segítik. A DKMT Eurorégió legnagyobb (több, mint kétharmad) része a Pannon-medencében kialakult síkvidéki egységekből áll. A Kainozoikum folyamán kialakult folyóhálózattal szabdalt, vastag üledékkel borított síkságok gyűrt és megsüllyedt kristályos szerkezeteken alakultak ki, amelyeken termékeny talajok telepedtek meg. Gyűrt szerkezetek csak helyenként jelennek meg a felszínen, a szerbiai részen, lesüllyedt tömbök formájában, mint a Verseci-hegyek és a Fruska Gora (539 m), amelyek a tájnak változatosságot adnak. A síkvidéki egységek két genetikai-morfológiai típusa jellemző. Az egyik az alacsonyabb (80-90 m), enyhén lejtős, gyakorta mocsarakkal tarkított, különböző irányú folyókkal szabdalt, elöntés-veszélyes (ezért árvízvédelmet feltétlenül igénylő) süllyedékes síkság, a másik a magasabb (100–120 m), jellemzően egyenletes, lösszel fedett, rendkívül termékeny, feltöltéses, táblás síkság. Ezek közül a Pancsova–Versecisíkság felszínének legnagyobb része homokdűnékkel fedett (Delibláti-homokpuszta dűnéi). Megtalálhatók továbbá törmelék-síkságok is keskeny sávokban a Bánáti- és a Bihar-hegység lábánál. A jellemző éghajlat a térségben mérsékelt, enyhén kontinentális, gyenge mediterrán hatásokkal, amelyek főként a déli részen érzékelhetők. A keleti hegyvidékeken teraszos, areális éghajlat uralkodik, egészen az alpesi klímáig (2000 m felett). Az éghajlati elemek közül mindössze a csapadék mennyisége (síkvidékeken 600-700 mm többéves átlagban) és különösen szezonális megoszlása okoz gondot időről időre. A nyár eleji esőzések, különösen a Kárpátokban (évi átlag 1100-1400 mm) a megelőző hóolvadás után, vagy az őszi csapadék könnyen áradásokat és elöntéseket okozhatnak, míg nyáron aszály fenyeget. Ezért szükséges a biztonságos mezőgazdasági termeléshez a folyók szabályozása, a belvízveszélyes területek vízelvezetése, a melioráció kiterjesztése (Ferencz-csatorna, Duna-Tisza-csatorna, Bega-csatorna, stb). A vizeket kizárólag a Duna vezeti le, amely nyugatról és délről határolja a régiót. A területet átszelő folyók közül néhány eleve hajózható, mások hajózhatóvá alakítottak vagy alakíthatók (Duna, Tisza, Bega, Maros), megint mások kitűnnek festői hegyi szakaszaikkal és vízienergia-potenciáljukkal (Körösök, Riumare, Temes


13


és Cserna folyók). A hegyi tavak, különösen a Kárpátok glaciális eredetű tavai (Bucura, Zanoaga, Gemenele, stb) rendkívül látványosak, csakúgy, mint a tározó tavak (Gura Apelor, Surduc, Trei Ape, stb). A síkvidékre a sztyepp és az erdőssztyepp növényzet jellemző, amelyet a folyók és a nedvesebb területek növényzete tarkít. A keleti részeket lomblevelű (tölgy, bükk) és tűlevelű (luc- és erdeifenyő-) erdők övezete borítja, ami fontos fa-nyersanyagot biztosít a feldolgozóipar fejlesztése számára. Az öntéstalajok a folyók mentén és a Bánát mélyen fekvő síkvidékei elsősorban gabonafélék, ipari növények és zöldségfélék termesztésére alkalmasak, míg a bácskai, a békési és a csanádi lösz a legtermékenyebb talajokat (csernozjom) biztosítja, amelyeken a mérsékelt égöv gyakorlatilag minden kultúrája sikerrel termeszthető. A szőlő- és gyümölcskultúra a múlt században mély gyökereket vert Délkelet-Magyarország homokos területein, de helyenként a Vajdaság északi részén is előfordul, továbbá a bánáti hegylábfelszíneken (itt inkább a gyümölcsösök). 3. kép: Romániai táj


A természeti eredetű rizikó-faktorok közül kiemelkednek a természeti korlátozó tényezők valamint az ár- és belvizek által veszélyeztetett felszínek a főbb folyók mentén és a süllyedékes síkságokon. Meg kell említeni a hatalmas homokkal fedett területeket is (a szerbiai Bánátban és Magyarország délkeleti részein) és a kissé vagy közepesen földrengésveszélyes térségeket (romániai Bánát). A nyári időszakban a viharokat néha zivatarok kísérik, amelyek komoly anyagi károkat okozhatnak. A DKMT területe sokféle ásványkinccsel rendelkezik. A változatosságot a síkságokat, a hegy- és dombvidékeket alakító geológiai szerkezetek és kőzetfélék biztosítják. Így a Déli-Kárpátokban és a Bánátihegyekben fémes és nem-fémes ércek találhatók főleg gránitban és kristályos palákban. A belső feltöltéses medencék szénben gazdagok (kőszén a Zsil völgyében és a Bánáti-hegyekben), a Bihar-hegység vulkáni kőzetei pedig talán Európa legnagyobb aranytartalékát rejtik jelentős más nem-fémes és nemesfém- (ezüst-, ólom-, réz-, cink-), valamint radioaktív (uránium-) ércekkel együtt. Az egész hegyvidék végtelen tárháza az építőipari alapanyagoknak: a márványnak, a gránitnak, a bazaltnak, a homokkőnek, stb. A síkvidéki részeken a legértékesebb tartalékok a kőolaj és a földgáz, amelyeket sokfelé tárnak fel a romániai (Ópécska, Zádorlak, Tornya, Sándorháza, Varjas, Temekalácsa, Óbesenyő, Billéd), a magyarországi (Szeged) és a vajdasági (Ürményháza, Velika Greda, Turija, Szabadka) szektorokban. Meg kell említeni még az építőipari ásványokat is (agyag, homok). A termálés ásványvíz-források szintén a térség fontos természeti erőforrásai, mivel ezeket régóta ismerik és

14



hasznosítják. Szintén értékes a fürdő-potenciál: Herkulesfürdő (Krassó-Szörény), Algyógy (Hunyad), Menyháza (Arad), Gyopárosfürdő, Gyula (Békés), Magyarkanizsa, Junakovic (Vajdaság) termálvizei, és intenzíven hasznosítják Lippafüred (Arad megye), Buzias fürdő (Temes megye), valamint Herkules-fürdő (Krassó-Szörény megye) ásványvizeit is. A felszíni természeti erőforrások közül legnagyobb potenciállal a mezőgazdaság rendelkezik, ami a síkvidéki területek talajainak magas termékenységével, a keleti hegyvidékek erdőterületeinek potenciáljával (Hunyad és Krassó-Szörény megyékben az erdők aránya 44-46% ), valamint a vízienergia-tartalékokkal magyarázható. A táji adottságok szintén kiemelkedők a síkvidékek nedves területeitől a folyók mentén a változatos hegyvidéki tájakig. A Bánság hegyeiben található Románia legnagyobb karszthegysége. A jurakori és krétakori mészkő hasznosítása a Resicabányától a Dunáig tartó sávban jelentős. A térségben felfedezett karsztjelenségek száma lenyűgöző, mintegy ezerötszáz, melyek között változatos karsztformák (barlangok, karsztfigurák, barlangtavak, búvópatakok) és a kárpáti völgyek, hágók, hegyszorosok vad glaciális domborzata található, ami ideális lehetőségeket nyújt a turizmus számára.

1. táblázat:. A DKMT Eurorégió főbb adatai Mutató Terület (km2) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/km2) Vidéki népesség (fő) Aktív népesség (fő) Munkanélküliségi ráta (%) A működő vállalkozások száma Az összes vasútvonal hossza (km) Vasútvonalsűrűség (km/1000 km2) Közutak hossza (km)* Közútsűrűség (km/100 km2)* Vezetékes ivóvízzel ellátott települések száma Szennyvízcsa tornával rendelkező tele-

KrassóHunyad Szörény

Arad 7 754

8 520

7 063

Temes 8 697

BácsKiskun 8 445

Békés 5 631

461 791 333 219 485 712 677 926 544 116 396 131 68,8

77,9

64,4

4 263

21 506

DKMT 71 879

426 817 2 031 992 5 357 704

70,3

100,1

227 799 150 271 116 934 270 172 199 211 122 004

119 861

879 697 2 085 949

167 024 121 406 196 776 315 004 204 200 133 300

159 200

912 800 2 253 832

59,6

39,1

Csongrád Vajdaság

94,5

74,5

5,0

9,8

9,8

3,9

6,2

6,9

5,5

30,8

9,73

7 048

3 382

7 275

12 625

43 506

27 083

37 610

44 383

182 942

485

400

339

787

1 396

1 735

5 142

62,5

46,9

48,0

90,5

76,1

80,7

71,5

2 240

1 944

3 107

2 911

2 213

1 447

1 353

3 387

18 602

28,9

22,8

44,0

33,3

26,2

25,7

31,7

15,80

25,9

89

28

58

119

119

75

60

307

855

22

14

29

14

35

23

16

44

197


15


pülések száma Gázvezetékkel ellátott települések száma Távfűtéssel ellátott települések száma

13

16

47

22

119

75

60

188

540

6

5

11

8

5

5

2

12

54

Forrás: 2002 Census, Statistical Vademecum – West Region 2003, General Office for Regional Statistics, Timis * Megjegyzés: a román megyékre az önkormányzati úthálózattal együtt számolva!

1.3. Társadalmi és kulturális potenciál 1.3.1. Népesedés A DKMT multikulturális, vegyes etnikumú és vallású térség, amelynek népességszáma a 2002-es adatok szerint csaknem 5,4 milló fő. Az Eurorégió népességének változása a szinusz-görbe szerint alakult. A II. világháború után kezdetben csökkent a népességszám, ami egyrészt a háború közvetlen következménye, másrészt a kényszerített áttelepítések (deportálások) eredménye. Később a népességszám az 1980-as évek végéig növekedett, majd az 1990-es években ismét csökkenést mutatott. A népességszám alakulására hatást gyakorolt az ötvenes-hatvanas évektől kibontakozó ún. szocialista gazdasági és társadalmi átalakulás is. Főként a magyarországi régiórész vándorlási vesztesége volt számottevő, míg a romániai és a vajdasági oldalon inkább a régión belüli népességmozgás volt a jellemző. Valamelyest eltérően alakult Vajdaság demográfiai helyzete. Itt ugyanis a titói Jugoszlávia kedvező politikai megítélésének köszönhetően a hatvanas-hetvenes évektől egyrészt a nyugat-európai munkavállalási lehetőségek, másrészt pedig a tenger túlra történő kivándorlás apasztotta a népességet. Az ezredfordulótól a Jugoszlávia felbomlását kísérő polgárháborúk és etnikai viszályok indították el a szerbek nagyobb arányú beköltözését (Koszovóból, Horvátországból) a Vajdaságba. A természetes szaporodási ráta mindhárom országban a kilencvenes évek óta negatívra fordult, a halálozási arány mintegy másfélszerese a születésekének, ennek eredményeként a lakosság korösszetétele egyre kedvezőtlenebbé válik. Míg másfél évtizeddel ezelőtt a 14 éven aluliak aránya még 20% körüli volt, addig jelenleg ez az arány már csak 16% körüli. A 20. században az egyes országokon belül nagyarányú etnikai homogenizálódás ment végbe, vagyis az államalkotó népesség egyre nagyobb arányban van jelen az egyes régiórészekben. 4. kép: Kecskeméti szecesszió

16


FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG Forrás: DKMT Kht. fotóarchívuma

Ennek ellenére az Eurorégió még megőrzött valamit multikulturális hagyományaiból. Az egymás nyelvét beszélő polgárok (magyarországi szerbek, románok, romániai magyarok, szerbek, szerbiai magyarok és románok) hatékonyan közreműködhetnek a regionális együttműködés elmélyítésében. Az egyre csökkenő számú német közösség pedig a kontinens gazdasági hatalma, Németország, illetve annak egyes régiói felé jelenthet kapcsolatot. A népsűrűség nem egyenletes az Eurorégióban, jelentősen különböző az egyes közigazgatási területeken: Csongrádban a népsűrűség 101 fő/km2, míg Krassó-Szörényben 39 fő/km2. A régiók közötti és a régión belüli migráció elsősorban Temes és Arad megyék, közelebbről Temesvár és Arad központok vonzerejének köszönhető. Az utóbbi évtizedekben ebbe a térségbe Románia északkeleti és délnyugati részeiből költöztek emberek. Ezek aránya a két megye lakosságának mintegy 20% -át teszi ki. Ennek során sok ukrán és magyar települt át az ország ezen részébe. A korábbi Jugoszláv Köztársaságban a belső konfliktusok következtében sok szerb költözött a Vajdaságba a háború által érintett területekről. 1.3.2. A városhálózat és a régió térkapcsolatai Az Eurorégió területén a városhálózat legmagasabb szintű központjai a regionális központok. Három olyan nagyváros található itt, amely az egész térség központjaként is funkcionálhat. Közülük kettő, Temesvár (317 660 fő) és Újvidék (265 464 fő) lakosságszámánál fogva is az európai középvárosok kategóriájába tartozik, míg Szeged (168 276 fő) lakosainak száma kevesebb ugyan, de intézményi, funkcionális fejlettségénél fogva jelentős régióközpont. Ezek a városok nemzeti központok is; 2-3. helyen állnak országaikban a főváros után. Temesvár és Szeged történelmi léptékben is regionális jelentőségűek voltak, míg Újvidék a 20. század során érte el ezt a rangot. Ezeknek a városoknak a vonzáskörzete jóval túlterjed az adminisztratív térségük határain, nemzetközi jelentőséggel bírnak, különösen Szeged, amelynek felsőoktatási, kulturális és gazdasági vonzáskörzete kiterjed a Vajdaságra és Románia nyugati részére is. 2. táblázat:. A nagyobb városok népességszáma Városhálózat Szeged (HU) Kecskemét (HU) Békéscsaba (HU) Temesvár (RO) * Arad (RO) Resica (RO) Vajdahunyad (RO) Déva (RO) Újvidék (SM) Szabadka (SM) Nagybecskerek (SM) Pancsova (SM) Zombor (SM) Nagykikinda (SM)

Népesség* 168 276 107 752 67 971 317 660 172 827 84 026 71 257 69 257 265 464 150 534 136 778 125 261 96 105 69 743

*A népességszám-adatok időpontjai: HU 2001, RO 2002, SM 1991; SM esetében a községi adatok szerepelnek

Temesvár ugyanakkor a régió egyik közlekedési kapuja. Repülőtere az egész térség számára fontos lehet. Újvidék és Temesvár Délkelet-Európa kapui, az Eurorégió számára fontos logisztikai (folyami és légi közlekedés, főutak, vasutak találkozási pontjai) feladatot látnak el. © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

17


A következő szinten a nagyobb városok találhatók, amelyek azonban jóval kisebbek az előbbieknél. Lakosságszámuk 50 és 150 ezer között van. Ezek gazdasági és kulturális központok, jelenlegi vagy korábbi megyeszékhelyek, Romániában például Arad, Resica, Déva, Vajdahunyad, Petrozsény, Lugos, Magyarországon Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szerbia és Montenegróban Szabadka, Nagybecskerek, Pancsova, Zombor, Nagykikinda. Sok kisváros is található a régióban, amelyek fontos közintézményekkel rendelkeznek az oktatás és a közegészségügy területén. Közülük az államhatárokhoz közelebb eső városok nemzetközi funkciót is ellátnak; elsősorban kereskedelmi és kulturális vonzáskörzetük terjed túl a határokon.

18




19


A térkapcsolatokra alapvetően jellemző, hogy ahol az államhatárok nem esnek egybe a nemzetiségi határokkal, ott a lakossági, gazdasági mozgásokat befolyásolják a nemzetiségi viszonyok. Így Szeged vagy Békéscsaba térkapcsolatai kiterjednek a Vajdaság egészére, de hasonlóan jelentős mozgás tapasztalható román-szerb viszonylatban is. A térkapcsolatok irányait és erősségét befolyásolják a közlekedési, határátlépési lehetőségek is. Ezek elsősorban Magyarország és Románia, illetve Magyarország és Szerbia viszonylatában mondhatók jónak, míg Románia és Szerbia között ezek a lehetőségek gyengébbek. Euroregionális szinten mindhárom országban vannak városok, amelyek a régió központjai lehetnek: ezek Újvidék, Szeged, Temesvár. 3. táblázat: A népesség főbb mutatói a DKMT Euroregióban KrassóHunyad Temes Szörény Népességszám 461 730 333 396 487 115 677 744 Népsűrűség fő/km² 59,5 39,1 69,0 77,9 Vidéki népesség 227 799 150 271 116 934 270 172 Vidéki népesség 45,1 24,1 39,9 49,3 aránya (%) Aktivitási arány 33,4 37,5 63,2 56,5 (%) * Aktív keresők 124,4 195,8 301,8 193,3 száma (e fő) Mezőgazdaság és 36,2 45,3 30,3 35,2 erdőgazda-ság (%) Ipar és építőipar (% ) 26,7 26,1 38,3 30,3 A tercier szektor (% ) 37,1 28,6 31,4 34,5 Munkanélküliségi 5,0 9,8 9,8 3,9 ráta (%) Arad

BácsBékés Csongrád Vajdaság DKMT Kiskun 544 116 396 131 426 817 2 031 992 5 359 041 64,4 70,3 100,1 94,5 74,5 199 211 122 004 119 861 879 697 2 085 949 37,9

30,8

28,1

43,3

37,3

52,8

47,6

51,8

30,9

45,3

217,8

157,8

168,5

382,2

1 852,4

13,7

11,5

12,6

11,7

25,9

32,4 53,9

33,4 55,1

31,4 56,0

44,4 43,9

31,4 42,6

6,2

6,9

5,5

22,5

9,7

Forrás: 2002 Census, Statistical Vademecum – West Region 2003, General Office for Regional Statistics, Timis Területi Statisztikai Évkönyv 2002, Budapest (A KSH munkaerő felmérése alapján) * Megjegyzés: a 15-74 éves népesség arányában

1.3.3. Innováció, oktatás, kutatás A DKMT Eurorégióban olyan oktatási hálózat működik, amely általános az alsóbb szinteken, és teljesítményorientált a felsőoktatásban. A régió erős egyetemi központjainak következtében az oktatók szinte kizárólag magasan képzettek, s tevékenységüket rendszeresen ellenőrzik és értékelik. Az oktatási infrastruktúra az alábbi táblázatban található. A hallgatók száma az utóbbi 5 évben kb. 10% -kal csökkent. Az 5. táblázat az oktatás általános szintjét és a különböző oktatási intézmények tanulói létszámát mutatja. Az egy oktatóra jutó diákok száma kissé alacsonyabb (18,4%), mint a nemzeti átlag (18,6%). Az Eurorégióban az egyetemi hallgatók száma kb. 150 ezer, ez 10 ezer lakosra vetítve 28 fő. A felsőoktatásban a korábban említett központok dominálnak. A legerősebb egyetemi központ Temesvár az oktatási intézmények széles palettájával a filológiától a természettudományokig, a műszaki képzéstől a művészetekig, a teológiától a testnevelésig. Szeged szintén az oktatás széles skálájával rendelkezik, mindössze a műszaki irány hiányzik. Újvidék is erős egyetemi központ a tudományok nagy képviseletével. Az Eurorégió legjelentősebb egyetemei a temesvári állami egyetemek (a Nyugati Egyetem, a Műszaki Egyetem, a V. Babes Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Bánát Mezőgazdasági és Állatgyógyászati Egyetem), az

20


FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TARSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG

integrált Szegedi Tudományegyetem, amely négy önálló felsőoktatási intézményből áll, és az Újvidéki Egyetem. A magánegyetemek közül meg kell említeni az aradi V. Goldis Nyugati Egyetemet. Felsőbb tanulmányokat lehet folytatni továbbá Romániában Resicán, Petrozsényben, Vajdahunyadon, Lugoson, a Vajdaságban Szabadkán és Zomborban, Magyarországon Kecskeméten, Békéscsabán, Szarvason, Hódmezővásáhelyen, Orosházán, Szentesen és Gyulán. 4. táblázat. Az oktatási intézmények szerkezete régióban Arad Óvodák Általános iskolák Középiskolák* Technikumok (érettségi utáni szakképzés) Állami egyetemek és főiskolák Akkreditált magánegyetemek

291 121 36

KrassóSzörény 255 146 28

Hunyad

Temes

56 114 34

342 179 52

BácsKiskun 246 204 75

Békés

Csongrád Vajdaság

198 162 65

192 130 75

534 125

1

3

2

2

1

1

2

4

2

1

2

11+92

1

2

1

1

1

1

1

Forrás: Territorial statistics, 1998-2000. Database sent through the twinning Convention RO2000/B/SPP/05 .Bács-Kiskun, Bács-Kiskun, Csongrád megye statisztikai évkönyve 2002. * Megjegyzés: A magyar megyék a szakképző intézmények nélkül szerepelnek (Bács-Kiskun - 31; Békés – 28; Csongrád – 24 intézmény)

A hallgatók létszámát vizsgálva kitűnik, hogy míg a Nyugati Régió és a Dél-Alföld mutatói meghaladják az országos átlagot, addig Szerbián belül Vajdaság e tekintetben rossz helyzetben van. Az Eurorégió területén tehát a legjelentősebb felsőoktatási központok Szeged és Temesvár, s őket követi Újvidék. A legnagyobb hallgató létszámmal és a legszélesebb kínálattal Temesvár rendelkezik. Az egyetemi hallgatók fiatal lakossághoz viszonyított számaránya leginkább a jelentős egyetemi központokkal nem rendelkező, illetve nagy egyetemek nélküli térségek között eltérő; az egyetemi tanulmányokat folytató fiatalok részaránya Csongrád megyében a legmagasabb (32,2% ) azt követi Temes megye (30%). A Vajdaságban az egyetemi hallgatók számaaránya a megfelelő populációkból nem különbözik Magyarország és Románia megyéinek átlagától. A középiskolások (9–12. osztály) az iskolás diákok 23-28% -át teszik ki. Romániában a népesség 46,3% -a rendelkezik általános iskolai (csak 8 osztályos általános iskolák), 24,8% -a középfokú, 121%-a szakközépiskolai, 5,1%-a főiskolai és 11,7% egyetemi végzettséggel. Magyarországon 51,1% végzett 8 osztályt vagy kevesebbet, a népesség 4,2%-a be nem fejezett középiskolai végzettséggel, 36,8%-a középiskolai végzettséggel, és 7,9%-a diplomával rendelkezik. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Békésben 6,5% , Csongrádban 10,0%, Bács-Kiskunban pedig a régió átlagszintjén alakul. Vajdaságban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 6,5%, és itt a legmagasabb a középfokon végzettek aránya (54,9% ); a Dél-Alföldön ez az arány 36,8%. A kutatás szoros kapcsolatban áll az egyetemi oktatással. A DKMT Eurorégió fontos K+F kapacitásokkal rendelkezik. Mindhárom országban működnek kutatóközpontok, némelyek önállóan, mások egyetemi kooperációban. Az alkalmazottak száma és a költségvetése alapján Magyarországon a Dél-Alföld közvetlenül Budapest után következik: a magyarországi K+F szektor foglalkoztatottainak 12% -a koncentrálódik itt. Ez a jó országos helyezés Csongrád megyének köszönhető, ahol a K+F alkalmazottak fajlagos mutatója (525 1

Újvidéki Egyetem és 16 fakultás az egyetem keretében Vajdaságszerte

2

Főiskolák © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

21


kutató/100 ezer lakos) lényegesen magasabb az országos átlagnál (293 kutató/100 ezer lakos). Romániában a Nyugati Régió (104 kutató/100 ezer lakos) elmarad az országos átlagtól (214 kutató/100 ezer lakos). Itt Temes megye emelkedik ki (164 kutató/100 ezer lakos). A K+F foglalkoztatottság tekintetében a leggyengébb eredményt a Vajdaságban találhatjuk, ahol kb. 12 kutató-fejlesztő jut 100 ezer lakosra. A régióban Csongrád megye mutatja a legmagasabb, a Vajdaság pedig a legalacsonyabb értékeket. Mindenesetre, a K+F potenciál a nagyvárosokban, Temesváron, Szegeden és Újvidéken összpontosul 5. táblázat. Képzettség és a tanulók száma (2002. december) DélAlföld Alapfokú oktatás Befejezetlen középiskolai végzettség Középiskolai végzettség Egyetem Szakmai és általános végzettség nélkül Az általános iskolások száma (1-8 osztály) A középiskolások száma (9-12 osztály) A felsőfokú oktatásban részesülők száma Az 1000 lakosra jutó felsőfokú oktatásban részesülők száma

BácsKiskun

Békés

Csongrád

Nyugati Régió

Arad

Krassó- HuTemes Szörény nyad

Szerbia– VajdaMonteság negró

644 189 267 786 191 464 185 209

–

–

–

–

– 1 509 462 452 564

52 581 20 290 16 164 16 127

–

–

–

–

–

463 605 127 899 134 767 151 526

–

–

–

–

– 2 596 348 751 182

99 101 35 925 23 836 39 340

–

–

–

–

–

411 944 88596

–

–

–

–

–

357 552 75 377

126 805 52 494 36 022 38 289 195 517 45 512 33 744 50 122 66 149

701 311 208 712

56 893 20 880 16 377 19 636 95 964 20 015 15 186 26 421 34 342

315 953 82 351

–

–

44 485

8 437

32,5

15,5

–

–

7 481 28 567 68 350 12 325

18,9

66,9

27,2

14,1

4 760 8 361 42 904

10,2

10,9

76 695

–

197 322 36 724

57,5

24,5

19,1

*Magyarország 2002/2003, Szerbia és Montenegró 2002/2003, Románia 1999/2000

6. táblázat. Foglalkoztatottság a K+F szektorban A K+F

Arad

K+F foglalkoztatottak 1 351 száma A K+F szektorban foglalkozta69,9 tottak száma 10 000 foglalkoztatottra 22

KrassóSzörény

Hunyad

Temes

BácsKiskun

Békés

741

1 698

4 956

928

568

4 455

592

15 289

59,6

86,7

164,2

48,4

45,4

289,0

8,3

85,9


Csongrád Vajdaság DKMT

FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS, TARSADALMI-GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉG Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2002; Vest Régió adatközlése; Vajdaság Tartomány adatközlése

Mivel a mezőgazdaság nagy fontosságú az alföldi területeken, a DKMT-ben jelentős agrárkutatási központok vannak. Mezőgazdasági, állategészségügyi kutatóintézeteket mindegyik régióban találunk. A kutatás az egyes térségek jellemzőinek megfelelően a talaj-, a virágkertészeti vagy az erdészeti ágazatokra irányul. Megemlíthető még az iparhoz kötődő kutatási tevékenység a Vajdaságban (olajfeldolgozás, vegyipar), de a legjelentősebb ipari kutatások a romániai Nyugati Régióban folynak (forrasztástechnika, vegyipar, textilipar, bányászat, fémkohászat és más iparágak). Társadalomkutatásokkal a magyarországi Bács-Kiskun és Békés megyékben foglalkoznak. Összefoglalva: az innovációs, K+F és felsőoktatási kapacitás az Eurorégió erőssége. Jelentős az alkalmazottak létszáma, a kutatási területek alkalmazkodnak a gazdaság regionális jellemzőihez. Az ágazat domináns központjai a nagyvárosok, de a hálózatok kiterjednek a kisebb városokra is. 1.3.4. Kultúra, kulturális örökség A DKMT Eurorégió hagyományosan multikulturális térség, amelyben az egyes nemzetek sokrétű kultúrája jelenik meg és hat egymásra – több mint 10 etnikum élt és él ebben a térségben. Ezek mindig is az európai kultúrkörhöz tartoztak. A régió kulturális életét tekintve fontos jellemző, hogy az közösségi indíttatású: a 19. századtól kezdve sok városban és faluban jött létre számtalan társaság és egyesület nemzetiségi alapon. Ilyen formán a kultúra tömegjelleget ölt. A kulturális örökség széles spektrumából csak a legfontosabbakra térhetünk itt ki. Napjainkban az Eurorégió nagyobb városaiban változatos kulturális élet folyik (Temesvár, Szeged opera; Szeged, Arad és Temesvár filharmónia; Szeged és Temesvár balett). Állandó színházak látogathatók Szegeden, Temesváron, Újvidéken, Aradon, Békéscsabán, Szabadkán, Resicán, Kecskeméten és Petrozsényben. A háromnyelvű (román, magyar, német) temesvári színház Európában egyedülálló. Hivatásos és amatőr néptánc-együttesek, bábszínházak a régió legtöbb nagyvárosának kulturális életét színesítik. Számos európai-hírű képzőművész öregbíti a DKMT -Eurorégió településeinek hírnevét. 5. kép: A szegedi dóm


23

A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA Forrás: DKMT Kht. fotóarchívuma

Az első közkönyvtárak a 20. század elején nyíltak (Temesváron 1904-ben), az első múzeumok néhány évtizeddel később. Ma gazdag tevékenységű modern könyvtárak működnek, elsősorban Szegeden. A régióban a múzeumok és emlékházak száma csaknem száz. A fentebb említett tények alapján elmondható, hogy noha a régió nyitott a másságra, a nemzeti büszkeség szentimentalizmusa hozzájárult a hagyományok és a sajátos szellemi értékek megőrzéséhez. Az évek során a kultúra a térség népessége társadalmi kohéziójának fontos elemévé vált. 1.3.5. Az NGO-k (civil szervezetek) A post-totalitárius országokban a rendszerváltás után a civil szervezetek szerepe megnőtt. Ezek nem csak a helyi társadalmak önszerveződési folyamatait segítik, de sok esetben a politikáról alkotott negatív vélemények következtében az NGO-k azok a szervezetek, amelyek keretei között az egyének és a csoportok megtalálhatják szerepüket a társadalmi életben. A három országban lényeges azonosságok és különbözőségek figyelhetők meg a civil szervezetek működését és fejlődését illetően. Magyarországon az NGO-k korábban fontos szerepet játszottak a politikai életben, a társadalom demokratizálódásában, mára viszont inkább szakmai irányt vettek. Partneri kapcsolatban állnak a kormányzati és a helyi közintézményekkel. Romániában, mivel nem kapnak állami támogatást, a civil szervezeteket inkább külföldről és a magánszférából finanszírozzák. Több, a magyarsághoz és a németséghez köthető NGO kifejezetten etnikai jellegű. Sok civil szervezet szorosan kapcsolódik az egyházakhoz. A romániai NGO-k másik sajátossága, hogy az adószabályozás miatt sokuk gazdasági tevékenységet is folytat. Szerbia és Montenegróban a civil szervezetek fontos politikai jelleget öltöttek: az emberi jogokért és a demokráciáért harcoltak. A politikai pártok ellenzékeként az NGO-k együttműködnek a toleranciáért vívott harcukban. Szerbia és Montenegróban mintegy 9 ezer bejegyzett civil szervezet létezik, ezek közül kb. 2500 a Vajdaságban. A civil szervezeteket 90%-ban külföldi és helyi támogatásokból tartják fenn. Vajdaságban növekvő tendencia figyelhető meg az NGO-projektek állami és önkormányzati finanszírozásában (10% ). Romániában mintegy 30 ezer bejegyzett civil szervezet van, ebből a DKMT Eurorégióhoz tartozó négy megyében 2300. Legtöbbjük Temesben (kb. 1000), a többi Aradban (kb. 700), Vajdahunyad megyében (kb. 400) és Krassó-Szörényben (kb. 200) dolgozik. Magyarországon a Dél Alföldön összesen 5743 civil szervezetet tartanak nyilván (Békés megye: 1732, BácsKiskun megye: 2140, Csongrád megye: 1871). A civil szervezetek főleg a megyeszékhelyeken összpontosulnak legnagyobb arányban, így Szegeden a megyei szervezetek 49,7% -a, Kecskeméten 27%-a és Békéscsabán 50,8% -a van nyilvántartva. A működési formát illetően 2916 egyesület, kör vagy klub, 2055 alapítvány, 153 közalapítvány, 113 kht. és 506 egyéb besorolású szervezet található, a tevékenységi formát tekintve pedig az első helyen áll a szabadidős tevékenységekkel foglalkozó szervezetek száma, ezt követi sorrendben a sport, az oktatás, a szociális ellátás, a kultúra, a gazdasági érdekvédelem, a közbiztonság, a településfejlesztés. (Ez a rangsor országosan is!) 24



A non-profit szektor bevétele a Dél-Alföldön 25016,4 millió forint, ami a régió összes bevételeit tekintve – a budapesti és közép-magyarországi kivételével – a legtöbb. 1.3.6. Média, kiadói tevékenység, nyomdák A sajtó a 18. századtól kezdve fontos eleme a közéletnek és a kultúrának. Temesváron 1771-ben indították az első újságot “Temeswarer Nachrichten” címmel. Az azóta eltelt bő két évszázadban az itt kiadott lapok száma meghaladja az 500-at. Napjainkban Temesvárnak mintegy fél tucat román nyelvű napi- és hetilapja, egy-egy magyar és szerb nyelvű hetilapja van, továbbá heti rendszerességgel jelenik meg német melléklettel az országos temesi német ADZ című lap. Havonta jelenik meg az irodalmi-kulturális lap, az Orizont, negyedévente a szerb irodalmi folyóirat. Román nyelvű napilapokat adnak ki Aradon, Resicán, Déván, míg magyar nyelvűt Aradon. Továbbá mindegyik megyeszékhelyen művészeti és kulturális folyóirat szerkesztőségek működnek. Magyarország délkeleti régiójában megyei napilapok jelennek meg, valamint időszakosan a városok aktuális híreit tartalmazó információs lapok. A megyeszékhelyeken működő színházak programján kívül nemzetközi rendezvények (Szegedi Szabadtéri Játékok, Gyulai Várjátékok, Kecskeméti Hírös Napok, Békés-Tarhosi Zenei Napok) gazdagítják a régió kulturális életét. A helyi rádióállomások, és a TV regionális műsorai a régió számára kulcsfontosságú tömegkommunikációt jelentenek. A megyei központok múzeumain kívül számos helytörténeti múzeum, galéria, kiállító terem és könyvtár található (Szegedi Egyetemi Könyvtár, a városi könyvtárak, Békéscsabán a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának szakkönyvtára). Temesváron a Román Tudományos Akadémiának kutatóközpontja működik, ugyanakkor ágazati kutatóintézetek is léteznek, ezek közül országosan egyedülálló a hegesztéssel és anyagvizsgálatokkal foglalkozó intézet. Külön könyvtárat működtet az akadémiai központ, a megyei nagykönyvtárak mellett minden egyetem jelentős könyvtárat tart fenn. A temesvári Központi Egyetemi Könyvtár egyike Románia négy országos jelentőségű egyetemi könyvtárának. A Vajdaság, akárcsak a DKMT Eurorégió többi társa, igen változatos kulturális miliőt alkot, és kitűnik multikulturalitásával (a Vajdaságban 28 nemzeti közösség él együtt). Csakúgy, mint a szerb nemzeti közösség, az összes többi is hivatalosan elismert, ami az egyetlen módja a hagyományok megőrzésének A Vajdasági Kulturális Intézet az autonóm köztársaság kulturális intézményeinek új adatbázisa összeállításán dolgozik. A Tartományi Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Vajdasági Kulturális Intézet adatai szerint 13 tartományi finanszírozású professzionális (és 200 amatőr) színház, 18 múzeum, 17 művészeti galéria, továbbá mintegy 50 magán-galéria és 326 könyvtár van. A post-totalitárius időszakban valószínűleg a tömegtájékoztatás játszotta a legfőbb szerepet a rendszerváltásban. Csaknem minden megyeszékhelyen 2-4 nagy példányszámú napilapot adnak ki. Kulturális hetilapok is megjelennek. Az ilyen jellegű kiadványok közül a Romániában megjelenő “Orizon” című magazint adják ki a legnagyobb példányszámban. A nagyvárosokban (Újvidék, Szeged, Temesvár) közszolgálati rádiók működnek. Ezek mindegyike több nyelven sugároz. Egyezmény alapján havonta egyszer közös programot készítenek. Sok kereskedelmi rádió is sugároz programot, kéthetente egyszer a DKMT Eurorégió műsorát sugározzák „Európa hullámhosszán” címmel.


25


Jelen vannak a televíziós társaságok is; a központi közszolgálati TV-k regionális stúdiókkal rendelkeznek a három központban. Működik továbbá néhány magántársaság. Egyes csatornák kábelen sugároznak, mások antennával foghatók. A decentralizált és magánkézben lévő könyvkiadók tevékenysége sokrétű; ezek rendkívüli választékkal évente vásárokat is rendeznek. Jelenleg a könyvek viszonylag drágák, és a kínálat sincs összhangban a kereslettel.

1.4. Közigazgatás Három, különböző közigazgatási rendszer él együtt az Eurorégió területén. Két centralizált (Románia és Magyarország), valamint egy föderális állam (Szerbia és Montenegró). A két unitárius állam közigazgatási középszintjét a megyék alkotják. Romániában egymás mellett él a prefektusi és az önkormányzati rendszer, s a megye erős közigazgatási szintnek mondható. Magyarországon a megyék önkormányzati szintként működnek, jelentős történelmi legitimitással, viszont a rendszerváltás óta lényegesen megnyirbált kompetenciával. A megyék feletti, regionális szint sem nem közigazgatási, sem nem önkormányzati szint; fejlesztési régiók léteznek, melyek önkormányzati-közigazgatási szerepének kialakítására vannak törekvések, de ezek eredményre jutása a közeljövőben nem várható. A közigazgatás alsó szintje ezekben az országokban a település, a települési önkormányzat. A középszint és a település között jelenleg nincs közigazgatási egység. Magyarországon a kistérségi szint létezik, de jelenleg közigazgatási feladatok nélkül, míg Romániában települési társulások alakultak, amelyek nem fedik le az ország teljes területét, s feladatuk a fejlesztés. A vajdasági (Szerbia és Montenegró) közigazgatás különbözik a magyarországitól, hiszen a község (opstina) olyan közigazgatási forma, amelyben egy központi szerepkörű településhez, ahol a községi képviselő testület székel, mint a község központjához néhány település tartozik, s a községek területe alkotja a köztársaság (tartomány) területét. A korábbi Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban (1991-2003) a közigazgatásba bevezették még az adminisztratív körzetek (okrug) fogalmát, amely több községet egyesítő közigazgatási egység.

1.5. Gazdasági folyamatok A régió gazdaságának területi szerkezetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy eltérő fejlettségű területek találkoznak egymással. A régió három országra kiterjedő területét elemezni kell egymáshoz és a saját országuk más térségeihez viszonyítva is. A régió teljes területét figyelembe véve a magyarországi területek számítanak a legfejlettebbeknek, annak ellenére, hogy ezek saját országukban a leszakadó területek közé sorolhatók. Ezzel szemben a másik két országbeli térség a saját országukban fejlettnek, sőt, a Vajdaság Szerbia és Montenegróban a legfejlettebbnek számít. Mindezek felvetnek egy problémát: hiányzik a régióból az igazi, dinamikus gazdasági motor. Összehasonlítva Magyarország északnyugati határvidékével, ahol egy hasonló sajátos helyzet alakult ki Ausztria, Szlovákia és Magyarország határvidékén, azt láthatjuk, hogy ott a legkevésbé fejlett osztrák tartomány ugyan Burgenland, viszont jó növekedési mutatókkal rendelkezik, mivel a közelben van Bécs, amely tömegével, fejlettségével dinamizálja a gazdaságot. Itt, a térségben ez a növekedési motor hiányzik. Ennek részbeni pótlását az infrastruktúra-fejlesztések pótolhatják (közút és vasút), amelyek a régió centrumtérségektől számított relatív távolságát csökkentik.

26



Szerbia és Montenegró, valamint Románia határos régiói ugyanakkor fejlődő iparral rendelkeznek. Elsősorban Romániában, de egyre inkább Szerbiában is megjelennek a külföldi befektetők. Ez mindenképpen dinamizálja a térség gazdaságát. A térség egészének iparában rendkívül nagy jelentősséggel bír az élelmiszeripar. Világszínvonalú termékeket állít elő a térség mindhárom országban. Az élelmiszeripar a kiváló mezőgazdasági adottságok miatt hagyományos a térségben. Nem véletlen, hogy ezt az ágazatot részesítik előnyben a külföldi befektetők Magyarországon, valamint Szerbia és Montenegróban. E két terület ipara egyértelműen a színvonalas élelmiszer-feldolgozáson alapszik: konzervgyártás, húsipar, stb. A térség adottságait kihasználva az olajipar is jelentős arányt képvisel, főként a Vajdaságban. A romániai oldal lehetőségei mások. Ipara lényegesen szélesebb spektrumú, mint a másik két oldalé. Itt már megjelenik a kitermelőipar, az ehhez kapcsolódó fémkohászat. Itt is legnagyobb számban az élelmiszeripari vállalkozások vannak jelen, de a nagy foglalkoztatók, valamint a befektetések célja elsősorban a kitermelőiparban, a kohászatban, az elektronikai iparban és optikai berendezések gyártásában található. A felsoroltak mellett a textilipar is jelentős a térségben. A DKMT Eurorégió belső egységei erősen eltérő fejlettségi szintet képviselnek saját országukon belül. A Vajdaság Szerbia és Montenegró legfejlettebb része, ahol az egy főre eső GDP meghaladja az országos átlag 150%-át is (igaz, a viszonyítási szint rendkívül alacsony a kilencvenes éveket és az 1999-et követő gazdasági válságok sorozata következtében). A romániai Nyugati Régió az országos átlag körüli fejlettségi rátán mozog, azt néhány százalékkal felülmúlva. Ezzel a vidéki régiók élcsoportjában van, de teljesítménye a külön régiót jelentő Bukaresthez képest elmarad. A magyarországi oldalon a Dél-Alföld az ország egyik lemaradó régiója, mely mára a nemzeti átlag 69% -ára zuhant vissza, s kivétel nélkül minden megyéje romló, leszakadó pályán mozog. A megyék közül 2002-ben a leginkább fejlettnek Csongrád bizonyult 77% -os aránnyal, ezt Bács-Kiskun követi 67,7% -kal, s a sort Békés zárja 61,9% -kal. Békés megye országos összevetésben a harmadik legalacsonyabb egy főre eső GDP-vel rendelkezik. A Vajdaság esetében nem lehet pontos becslést adni arra, hogy az Európai Unió (EU15) átlagához képest a tartomány milyen fejlettségi szintet ért el. Románia esetében az országos szinten mért visszaesés a Nyugati Régióban is jelentkezett, majd 2000 után lassú közeledés figyelhető meg, párhuzamosan a gazdaság kulcsfontosságú szektorainak növekedésével. Ezzel együtt a régió gazdasági teljesítménye nem éri el az EU15 átlagának egynegyedét. A magyarországi oldalon országos szinten egyértelmű a felzárkózási trend, 1998-ban még csupán 48,9% -on, 2002-ben 53,4%-on, 2003-ban már 54,5%-on állt vásárlóerő-paritáson az egy főre jutó GDP, miközben a Dél-Alföldön 1998 és 2000 között komoly visszaesés, majd lassú növekedés ment végbe, mely 2002-re 37% -os átlagos fejlettségi szintet eredményezett. A GDP forrásai között Magyarországon már a szolgáltató ágazatok dominanciája figyelhető meg, hiszen az éves hozzáadott érték közel kétharmadát e tevékenységek állítják elő. Az ipar részaránya alig haladja meg a 30%-ot, az agrárium hozzájárulása pedig nem éri el a 4% -ot sem. A Dél-Alföld megyéiben a mezőgazdaság által előállított hozzáadott érték a 8% -ot közelíti, jelezve a régió erőteljes agrárjellegét, míg az ipar részaránya a GDP-ben alig haladja meg a 21% -ot. Összességében tehát a szolgáltató ágazatok az éves helyben keletkezett hozzáadott érték több, mint 70% -át adják (ebből közel 7% az építőipar részaránya). Románia ágazati GDP adatai valamelyest elmaradottabb képet tükröznek, hiszen az agrárium hozza az éves hozzáadott érték közel egyhetedét, miközben a szolgáltató szféra aránya 50% alatt marad. A Nyugati Régió adatai – a közölt grafikon alapján – az országos átlagnál kissé erősebb ipari bázisra és valamelyest hatékonyabb mezőgazdaságra engednek következtetni. Magyarországon 2001 elején 3,69 millió aktív keresőt tartottak számon, 2002-2003 folyamán számuk 3,9 millió közelébe emelkedett. A rendszeresen felmért vállalati kör alkalmazottainak száma 2002 végén 2,73 © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

27


milliót tett ki, mely egy évvel később 2,8 millióra növekedett. A gazdaságilag aktív népesség 4,04 millióról 4,15 millióra növekedett, mely egyik oldalról a munkanélküliek számának zsugorodását, másik oldalról az inaktív rétegek munkaerőpiacra való lassú áramlását feltételezi. Ezzel együtt Magyarországon 100 fő gazdaságilag aktív emberre 140 eltartott esik, ami kiugróan alacsony arány, még az új Uniós tagállamok körében is. A Dél-Alföld az alkalmazottak 11,5% -át, az aktív keresők 12,8%-át koncentrálja, mely elmarad a népességen belüli súlyától. Ennek megfelelően az aktivitási ráta 5% -kal elmarad az országos szint mögött, igaz, a munkanélküliségi arány meghaladja az országos átlagot, így a gazdaságilag aktív népesség arányában már nem mutatható ki ilyen markáns különbség. Ameddig országosan a keresők 5,5% -a dolgozik a mezőgazdaságban, addig a Dél-Alföld minden megyéjében ennek több mint dupláját találjuk. Románia esetében a statisztikai adatok 10,1 milliós gazdaságilag aktív népességről szólnak, ami 100 fő aktív népességre mindösszesen 110 fő eltartottat jelent, köszönhetően a mezőgazdasági tömeges foglalkoztatás még fennmaradt szintjének. Az aktív keresők ágazati megoszlásában a mezőgazdaságnak, az iparnak és a szolgáltató tevékenységeknek közel azonos súlya van országosan. (Ez nagyjából az 1960-as magyarországi struktúrának felel meg ) A Nyugati Régióban az aktív keresők száma 1998 és 2002 között 780-ról 815 ezerre növekedett, igaz, 2000 és 2002 között ötezres csökkenés jelentkezett. Szerbia és Montenegróban az alkalmazottak száma drasztikus visszaesést jelez, 1,476 millióról 1,354 millióra, ami az ország népességéhez viszonyítva alig 20% -os aktív foglalkoztatottat feltételez. A Vajdaság tartományban 538-ról 493 ezerre esett az alkalmazottak száma 1998 és 2002 között, ám az aktivitási arány még ilyen arányú csökkenés mellett is 5%-kal magasabb az országos átlagnál. Az agrár keresők aránya bő fele az országos átlagnak, nagyjából 9% -ra tehető, az ipari keresőké 31% , ami szintén 7% -kal marad el a nemzeti átlag mögött. Ennek eredőjeként a szolgáltató szféra foglalkoztatja a keresők 61% -át, szemben az országosan regisztrált 46% -kal. A bruttó átlagos keresetek 1998 és 2002 között 78% -kal emelkedtek átlagosan Magyarországon, s az időszak végére elérték a 122 ezer Ft-ot (490 Euro). A Dél-Alföldön a keresetek növekedésének üteme valamelyest elmaradt az országostól (74% ), ezen belül legkevésbé – mindössze 2% -kal – Bács-Kiskunban, leginkább (6%-kal) Csongrádban. Az országos átlaghoz viszonyítva a bruttó keresetekben a régió elmaradása 19%-ra tehető (390-400 Euro), ezen belül Csongrádban némileg magasabb, Békésben valamivel alacsonyabb átlagértékek jellemzőek. A nettó keresetek esetében a folyamatok hasonlóak, mindössze az elmaradás mértéke szerényebb, nagyjából 15%-ra tehető a régió átlagában, s 12-17%-ra az egyes megyékben. Az ipari átlagkeresetek országosan valamelyest elmaradnak az összes ágazat átlagától, míg a Dél-Alföldön azzal lényegében azonosak. Romániában a vizsgált időszak magas inflációja miatt – országos adatok hiányában – nem lehet megbecsülni a keresetek emelkedésének ütemét. Azt azonban követni tudjuk, hogyan változott az egyes megyék pozíciója a régió átlagához (110 Euro 2002-ben) viszonyítva. Arad és Krassó-Szörény megye relatív helyzete romlott 1998 és 2002 között, az időszak végére mindkettőben a régiós átlag 90%-a alá estek az átlagos keresetek, de a romlás mértéke eltérő volt. Arad megyében 1,7% -os, Krassó-Szörényben viszont közel 12% -os volt a pozíció romlása, utóbbi erős gazdasági válságra enged következtetni. Hunyadban az átlagkeresetek már 1998-ban is 13% -kal magasabbak voltak a régió átlagánál (bányászat!), 2002-re a különbség 18% -ra növekedett. Temes megye helyzete is valamelyest javult a négy év során, ám a régiós átlagtól így is 3% -os elmaradást lehetett regisztrálni 2002-ben. Az ipari átlagkeresetek szintje valamelyest magasabb (120 Euro 2002-ben) a teljes vizsgált időszakban, mint a gazdaság egészében látott értékek. Igazán magas ipari béreket Arad (161 Euro) és Hunyad megyékben (159 Euro) láthatunk. Temesben a régió átlagához képest az elmaradás 7,5% , Krassó-Szörényben 17%.

28



Szerbiából adat csupán a nettó átlagkeresetek alakulására van, e szerint 1998-ban 95 USD, két évvel később már csupán 44 USD volt az elérhető havi jövedelem. Ez a kilencvenes évek elejének közepének szintjét tekintve hatalmas színvonalzuhanást jelent. A Dél-Alföldön 108 ezer gazdasági szervezetet tartanak nyilván, ebből 98 ezer a vállalkozás. Mindkét mutatóban az ország összes vállalkozásából 11,4% -kal részesedik a régió, mely kevesebb, mint a népességből való aránya. Így az országos átlagot nem, a vidéki átlagot viszont eléri a vállalkozási aktivitás szintje. A Nyugati Régióban alig 30 ezer működő vállalkozást találtunk, melynek 41,6% -a Temes megyében koncentrálódik, 23-24% -a Arad és Hunyad megyékben, s mindösszesen 11% -a Krassó-Szörényben. A kis- és középvállalatok száma magasabb, mint a Dél-Alföldön (4620 db), itt Temes megye aránya 39,5% , ezt Arad követi 27,8%-os részesedéssel. Hunyadban még közel ezer kkv-t találtunk (ez nagyjából Békés megye adatának felel meg), Krassó-Szörényben azonban alig több mint ötszázat. A Vajdaságban a működő vállalkozások száma 44 ezerre tehető, míg Szerbia és Montenegró többi részében összesen 64-65 ezerre. A tartomány vállalkozási aktivitása alig éri el a Dél-Alföld 40% -át. A vállalkozások száma az utolsó két év alatt 10% körüli ütemben növekedett a tartományban, s 8% körüli ütemben az ország többi részében, így a Vajdaság súlya az országon belül a vállalkozások számában is tovább növekedett (40,7% 2002-ben). A beruházások, melyek a gazdasági dinamikát alapozzák meg, érzékeny mutatói a gazdasági fejlődésnek. A Dél-Alföldön 2002-ben 233 milliárd forint (930 millió Euro) invesztíció történt, ez az országos adat 8,66% -a, vagyis lényegesen alacsonyabb, mint a népességarány, vagy a vállalkozásokból való részesedés. A helyzet nem új keletű, a térség már a rendszerváltás előtt is kitűnt a relatíve alacsony beruházási kedvvel, s ez nem változott érdemben a kilencvenes évek során sem, sőt az új évtized sem mutat eltérő trendet. Ami mégis bizakodásra adhat okot, az arány 2000 és 2002 között bő 1,5%-kal növekedett, vagyis a fajlagos beruházásokban a régió lassú felzárkózást mutat az ország többi részéhez. A külföldi tulajdonú vállalkozások részesedése a beruházásokból 1998-ban még együtt mozgott az országos folyamatokkal (47, illetve 48%), de miközben országosan stagnált, illetve nőtt a külföldi invesztíciók aránya, addig a Dél-Alföldön 2000-ben már csupán 38,5% -ot, 2002-ben 28%-ot tett ki a külföldi tulajdonú vállalkozások részesedése az összes befektetett eszközből. Ez a lefelé mutató trend a régió jövőbeni fejlődése szempontjából nem kedvező, s nem is kívánatos. A Dél-Alföld nem tartozik az ország magasan iparosodott régiói közé. Az ipari termelés 1998-ban az országos adat 6,2% -át tette ki, négy évvel később 6,4% -át, ami kevesebb, mint fele a népességből való részesedésének, mintegy 3,15 milliárd Euro értékben. (Ebből következően a fajlagos ipari termelés is az országos átlag fele alatt marad.) A régió ipari termelésének csökkenő hányada kerül exportra, ez részben a helyi ipari struktúra következménye, részben a világpiaci versenyben való helytállásra való képtelenség jelzőszáma. Míg országosan 1998-ban 49% -ot exportáltak, 2000-ben és 2002-ben egyaránt 55% -ot, addig a régióban 1998-ban 42% , 2000-ben már csak 40%, 2002-ben már csupán 38% került külpiaci értékesítésre. A Nyugati Régióban csupán a 2002-es beruházási adatokról van képünk, ez 42400 milliárd Lei-re volt tehető, ami nagyjából 1116 millió Euro-ra tehető. Az ipari értékesítés volumene 79300 milliárd Lei felett alakult, ami a hivatalos középárfolyamon számolva 2,37 milliárd Euro-t tett ki. A Vajdaságban a beruházások volumene közel 20% -kal csökkent 1998 és 2000 között (494-ről 411 millió dinárra), ennek következtében az egy főre eső befektetések összege 250-ről 210 dinárra zsugorodott. A külföldi tőkebefektetésekről viszont csak országos szintű adatok állnak rendelkezésre, ebből az derül ki, hogy © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

29


az 1998-as 100 millió Euro-s szintről – a 2000-es mélypont után – 2002-re 340 millióra nőtt a befektetett eszközök nagyságrendje. (Ez összevetve a magyarországi 2,5-3 milliárd Euro-s, vagy a romániai 2 Milliárd Euro-s szint jelzi, hogy a külső befektetői aktivitásnak még komoly tere van a szerbiai gazdaságban.) A „hagyományosnak” tekinthető kamarai feladatok mellett a Dél-Alföld gazdasági kamarái két relációban is gesztorai az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott tagozatoknak. Békés megye szervezi a magyar-román, Csongrád megye a szerb-magyar kapcsolatokat, nem csupán a határmenti térségekben, hanem a két ország teljes területére kiterjedően. A térség magyar kamarái aktív és kezdeményező szerepet játszottak nem csupán a kétoldalú, hanem a három érintett régióra kiterjedő együttműködések fejlesztésében, még azokban az években is, amikor politikailag ez nehezen volt védhető. Kifejezetten e cél szolgálták a Hármashatár Konferenciák (1997-2005), bekapcsolódás a Szülőföld Program rendezvénysorozatába, határon túli konferenciák szervezése az EU Házhoz Jön rendezvénysorozat keretében, vagy a DKMT aktuális problémáit megvitató kamarai konferenciák szervezésében. A DKMT szervezeti keretei részeként megalakult tematikus munkacsoportok, illetve a féléves-éves rendszerességgel megrendezett Kamarai Elnöki Találkozók csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ezzel együtt lényeges előrelépés történt a gazdaságok együttműködése terén, melyek a kamarák szervező, kezdeményező szerepvállalása nélkül nem, vagy csak később, esetlegesen jöhettek volna létre. Az Eurorégió gazdaság fejlettsége elmarad az európai átlagoktól. Ennek ellenére vannak benne olyan kitörési pontok, amelyek már most is a külföldi befektetők érdeklődésének középpontjában állnak. A térség profilja elsősorban a mezőgazdasági termékek színvonalas és nagyüzemi feldolgozása. Mindemellett kiemelendő, hogy a romániai oldal hagyományosan fejlett iparral (bányászat, kohászat, gépipar stb.) rendelkezik, történelmi léptékű iparvidék. A fő problémát valamennyi ágazatban a csökkenő versenyképesség okozza. Az új befektetések ugyan valósítanak meg innovációkat, de ez csak egy-két üzemre vonatkozik. Nem alakul ki széles regionális beszállítói hálózat. A fejlett, hagyományos ágazatok tudományos-fejlesztő háttere megvan a régióban, csupán azok az eszközök, intézmények hiányoznak, amelyek az innovációkat eljuttatnák főként a kis- és közepes vállalkozásokhoz. A fejlesztés fő céljaiként az alábbiakat fogalmazhatjuk meg: •

Ki kell alakítani az innováció-áramlás határon átnyúló intézményi hátterét, amely segíti a kkv-k fejlődését.

•

Elő kell segíteni a helyi kkv-k beszállítói lehetőségeinek javítását.

•

Létre kell hozni a térség gazdasági szereplői számára egy információs bázist, amely segítségével javíthatják határon átnyúló kapcsolataikat, sikeresen pályázhatnak fejlesztésekre, stb.

1.5.1. A foglalkoztatás A foglalkoztatás egyik legfontosabb mutatószáma a foglalkoztatottsági szint. Ez azt mutatja meg, hogy az aktív korú népességből mekkora arány van foglalkoztatva. Összehasonlításként: ez a mutatószám az EU-ban 60% körül mozog, s cél a 70% -os foglalkoztatottság elérése. Térségünkben Romániában a legmagasabb ez az arány, ott a Nyugati Régióban 57,5% 2002-ben. A legmagasabb Arad és Temes megyékben, ahol megközelíti a 60% -ot. A Dél-Alföldön ezzel szemben csak 50,6% ez az érték. Itt leggyengébb a foglalkoztatás Békés megyében, ahol 47,3% az érték, míg Csongrádban és Bács-Kiskun megyében 51,8, ill. 52%. A legalacsonyabb foglalkoztatási szinttel a Vajdaságban találkozunk, ahol a hivatalos adatok szerint az aktív korúak 20,7%-a áll alkalmazásban.

30



7. táblázat. A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta (december 31.)

Románia ▪ nők Nyugati Régió ▪ nők Arad ▪ nők Krassó-Szörény ▪ nők Hunyad ▪ nők Temes ▪ nők Magyarország* ▪ nők Dél-Alföld ▪ nők Bács-Kiskun ▪ nők Békés ▪ nők Csongrád ▪ nők Szerbia

19983 Regisztrált Munkanélmunkanélkülie küliségi k száma (fő) ráta (%) 1 130 296 11,8 530 119 11,6 112 443 12,6 53 187 12,5 18 507 9,4 7 952 8,8 17 267 11,4 8 286 11,9 50 981 21,3 24 329 22,4 25 688 8,4 12 620 8,1 404 094 10,0 181 317 10,2 58 012 9,7 26 220 9,9 21 970 9,4 10 103 9,8 20 651 12,3 8 713 11,6 15 391 7,8 7 404 8,4 661 247 27,6

2000 Regisztrált Munkanélmunkanélküliek küliségi száma (fő) ráta (%) 1 007 131 10,5 471 608 10,1 95 674 10,4 45 570 10,4 17 430 8,4 7 036 7,4 14 757 9,7 7 713 10,8 39 163 16,4 19 169 17,5 24 324 7,6 11 652 7,2 372 409 9,1 170 182 9,3 55 352 9,9 25 976 10,5 21 248 9,6 10 294 10,6 18 963 12,4 8 194 12,0 15 141 8,4 7 488 9,3 731 320 27,5

2002 Regisztrált Munkanélmunkanélkülie küliségi k száma (fő) ráta (%) 760 623 8,4 339 520 7,8 57 307 6,6 27 563 6,6 10 273 5,0 4 995 5,2 13 460 9,8 6 208 9,5 21 265 9,8 10 357 10,5 12 309 3,9 6 003 3,8 344 901 8,4 158 085 8,5 51 464 9,7 24 472 10,4 19 979 9,2 9 760 10,2 17 208 12,0 7 631 11,9 14 277 8,5 7 081 9,4 843 000 30,1

* Megjegyzés: Magyarországra és megyéire a Foglalkoztatási Hivatal adatait használtuk fel. Ez az adatbázids mutatja a nők arányát a gazdaságilag aktívak és a munkanélküliek körében. (Területi Statisztikai Évkönyv, KSH, 2002)

A táblázatból látható, hogy 1998-ban a romániai Nyugati Régióban magasabb a munkanélküliség aránya, mint a magyarországi Dél-Alföldön, de mindkettőnél magasabb a Vajdaságban. A Nyugati Régió és a DélAlföld viszonya azonban 2002-re megfordul, s a Nyugati Régióban 6,6% , míg a Dél-Alföldön átlagosan 9,7% volt a munkanélküliségi ráta. Míg a romániai megyékben folyamatosan csökkent a munkanélküliségi ráta, addig a magyarországi megyékben 2000-ben egy kissé megugrott, majd pedig az 1998-as arányhoz közel állt meg. Ugyanakkor a Vajdaságban szinte stagnál, 31%-nál. A Vajdaság után Hunyad bírt a legmagasabb munkanélküliségi aránnyal (1999-ben 21,3% ), amely szintúgy lecsökkent, és a romániai átlagos rátához közelített. Ez a terület más szempontból is érdekes: a romániai megyék közül itt volt minden vizsgált évben a nők munkanélküliségi rátája magasabb, mint a nemek együttes rátája. Bács-Kiskun és Csongrád megyékben is ez a jellemző, Krassó-Szörényben csak egy évben, 2000ben. A Vajdaságban a munkanélküliségi ráta tehát stagnál, miközben a nők aránya a regisztrált munkanélküliek körében alig észrevehetően csökkent. Még abban az időszakban is, amikor Szerbiában egy kissé megemelkedett (27,5% -ról 30,1%-ra).

3Nyugati

Régió: 1999 © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

31


A 2002-es évben a romániai és a magyarországi munkanélküliségi ráta mindkét országban 8,4% , de a vizsgált területen már jelentős eltéréseket mértek: 6,6% -ot (a Nyugati Régióban) és 9,7%-ot (a Dél-Alföldön). Az egész területen a Vajdaságban a legmagasabb a munkanélküliek aránya ekkor: 31,1%; és ez ugyanaz az év, amikor Temes megyében a munkanélküliség csak 3,9% . Ha a regisztrált munkanélküliek számát is figyelembe vesszük, azt láthatjuk, hogy 1998-ban csaknem feleannyian voltak a magyarországi területen a regisztrált munkanélküliek, mint a Nyugati Régióban. 2002-re az arány 90%-ra változott, az által is, hogy a regisztrált munkanélküliek száma a vizsgált romániai területen 50,1%-ra csökkent, míg a Dél-Alföldön csupán 89% -ra csökkent az 1998-as adatokhoz viszonyítva. Szempontunkból a Nyugati Régióban a legnehezebb helyzetben Hunyad megye, a Dél-Alföldön Békés megye van, míg a legjobb helyzetben Temes és Csongrád megyék vannak. A Vajdaságban a mintegy egyharmados munkanélküliségi ráta kiemelkedően magas. Az 5. táblázat a 2002-ben tanulmányokat folytató hallgatók számát és iskolai végzettségét tartalmazza. Az egyes iskolatípusokba beiratkozott hallgatók aránya a jelenleg tanulmányokat folytató hallgatókkal összevetve a következő a 2002-es évben. A Dél-Alföldön az 1-8 osztályba járók a beiratkozottak 56,6%-át teszik ki. Ez megyénként 60% feletti, kivétel Csongrád megye, ahol az arányuk 44,8% - ami nyilvánvaló következménye annak, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytatók aránya itt magas (32,2% ), ami viszont annak a következménye, hogy itt több felsőfokú képzést folytató intézmény is van, s a statisztika az intézmény helye szerint vette figyelembe az adatokat. Ehhez hasonlóan alakul a Nyugati Régióban is, ahol a felsőfokú tanulmányokat folytatók aránya Temesben kiemelkedő: 30%. A Vajdaságban is az „átlagos megyékhez” hasonlóan alakult a beiratkozott hallgatók megoszlása az egyes iskolatípusok között. A középiskolába járó tanulók (9-12. évfolyam) az egész területen 23-28% -át teszik ki az összes tanulói létszámnak. A Dél-Alföldön belül a tanulói létszám megoszlása területenként a következőképpen oszlik meg: Bács-Kiskun megyében az összes 36,6% -a, Békés megyében 25,7%-a, Csongrád megyében 37,7%-a. A Nyugati Régióban a megoszlás így alakult: Arad megyében 21,6% , Krassó-Szörényben 14,9%, Hunyadban 23,6% és Temes megyében 39,9% . A Vajdaságban a szerbiai tanulólétszám 27%-a tanul. 8. táblázat:. A K+F és a felsőoktatás mutatóinak összehasonlító táblázata 10 000 lakosra jutó K+F alkalmazottak száma (fő) Békés Csongrád Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország Vajdaság Arad Krassó-Szörény Hunyad Temes Nyugati Régió Románia

14,3 104,4 17,1 43,5 48,0 2,9 29,3 22,2 34,9 73,1 44,6 n.a.

A beiratkozott felsőoktatási hallgatók száma (fő) 7481 28567 8437 44485 381560 38173 6737 3615 5680 39584 55616 452621

Az 1000 lakosra jutó felsőoktatási hallgatók száma (fő) 18,9 66,9 15,5 32,5 37,6 19,1 14,1 10,2 10,9 57,5 27,2 20,2

A Dél-Alföldön 51,1% rendelkezik 8 osztállyal vagy kevesebbel, a befejezetlen középiskolai végzettségűeké 4,2%, a befejezett középiskolával rendelkezőké 36,8% , míg a felsőfokú végzettségűek aránya 7,9% . Ez utóbbi Békés megyében 6,5%, Csongrádban 10,0%, míg Bács-Kiskun megyében a régió átlagának

32



megfelelő. A Vajdaságban is 6,5% az aránya azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A DélAlföld megyéit a Vajdasággal összevetve ez utóbbiban van a legmagasabb középfokú végzettségűek aránya (54,9%), míg a Dél-Alföldön az átlag 36,8% . A Vajdaságban szinte fordított a részesedésük: az alapfokú végzettségűek 33,1% -ban vannak jelen, míg a középfokú végzettségűek 54,9% -ban. 1.5.2. Idegenforgalom Az Eurorégió természeti földrajzi adottságait tekintve – mint az már említésre került – rendkívül változatos tájakat tartalmaz a hegyvidéktől a folyókkal tagolt síkvidékekig. A térség több nemzeti parknak is otthont ad (pl. Körös-Maros NP, Kiskunsági NP, Duna-Dráva NP, Retyezát, Vaskapu-szoros, Fruska Gora), ahol a védett fajok a tanösvény-fejlesztés eredményeképpen a turisták számára is testközelből megfigyelhetők. A térség másik fő vonzerőcsoportját a sokszínű nemzetiségi összetételen alapuló (románok, magyarok, szerbek, németek, bolgárok, szlovákok évszázadok óta együtt élő népességének) speciális kulturális hagyatéka jelenti, amely részben az épített környezetben és a tárgyi kultúrában, részben pedig a mindennapi élethez kapcsolódóan, néphagyományként, szokásként elevenedik meg. A kedvező adottságok ellenére az Eurorégió teljes területére jellemző, turizmust érintő fő problémák: •

relatíve alacsony turistaszám, több régióban csökkenő tendenciával, rövid átlagos tartózkodási idővel,

•

a turisták rendkívül koncentrált területi megoszlása néhány kiemelt vonzerőre összpontosulva,

•

a turisztikai infrastruktúra hiányosságai (pl. a kereslethez nem igazodó szálláshelyszerkezet, változó színvonalú vendéglátás),

•

az infrastruktúra gyengeségeként megközelíthetőségi problémák (fő autóutak minősége és egymáshoz kapcsolódása, tömegközlekedési eszközzel való elérhetőség nehézségei),

•

az egész térség jelentős tranzitforgalmat bonyolít, azonban ez csak minimális mértékben juttatja turisztikai bevételhez az érintett régiókat,

•

a turizmus összehangolt monitoringja megoldásra vár; ennek alapja a konzekvens adatgyűjtés.

•

gyenge és/vagy következetlen turizmusmarketing, holott a térség nemzetközi ismertségében komoly hiányosságok vannak,

•

a terület jórészt nem tömegturisztikai vonzerőkkel rendelkezik,

•

megvalósult eurorégiós együttműködések teljes hiánya a turizmus terén (csak szándéknyilatkozatok szintjén történtek protokolláris megállapodások),

•

határok átjárhatósága (kevés határátkelőhely, vízumkényszer az Eurorégió egyes országai között).

A turizmus szempontjából fontos vonzerőtényező-csoportokat áttekintve elmondható, hogy az Eurorégió mindhárom államának területére vonatkozóan meglehetősen nagyok a kihasználatlan vagy csak részben hasznosított turisztikai potenciálok. Ezt a megállapítást az Eurorégiót képező magyarországi Dél-Alföldi Régió, a romániai Nyugati Régió, valamint a Szerbia és Montenegrói Vajdasági Autonóm Tartomány jelenleg hozzáférhető fejlesztési dokumentumai is világosan megfogalmazzák. A Dél-Alföld évente 400 ezer turistát fogad (csak a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma), ez 6,5-7,5% a a Magyarországra érkezett vendégeknek. Ebből a román és a szerb állampolgárságú vendégek aránya nagyon csekély, csak közelíti a 4% -ot, 2002-ben pedig alig 3,2% -ot tett ki. A Magyarországra érkező romániai és szerbiai vendégek 8-10%-a választja évente a Dél-Alföldet látogatási célterületnek, ez 13-16 ezer vendéget jelent. A vendégek száma annak ellenére sem növekszik jelentősen, hogy a szálláshelyek kapacitása 22 ezerről 26,4 ezerre növekedett, s az 1998-as 7,6%-kal szemben 2002-re a hazai szálláshelyek 7,9%-a koncentrálódott a régió megyéiben. A vendégéjszakák száma 1998 és 2002 között alig 8 ezerrel növekedett (969 ezerre), így a Dél-Alföld részesedése az eltöltött éjszakákból 5,7% -ról 5,2%-ra zsugorodott. © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

33


Bács-Kiskunban a szálláshely-kapacitás növekedését mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számának emelkedése kísérte, igaz, a román és a szerb érdeklődés a megye iránt számottevő visszaesést mutat. Békésben a kapacitások növekedése 2000 óta sem a vendégszámban, sem az eltöltött éjszakák számában nem jelentkezik, s átmeneti felívelés után a határon átjáró turisták száma is töredékére zuhant. Csongrádban a szálláshely-kínálat bővülése nemhogy új vendégeket vonzott volna, de egyenesen csökkent a vendégszám és az általuk eltöltött idő 2000-re, s az újraéledés lassú, bizonytalan. Érdekes módon a szerb és a román vendégszám alig változott a vizsgált periódusban. 6. kép: Idegenforgalmi attrakció – Románia


A Nyugati Régió turisztikai kínálata tendenciájában csökkenő vendéget vonz a térségbe. 1999 és 2000 között még 30 ezerrel nőtt a vendégszám, majd 2002-re 75 ezerrel visszaesett (493 ezer), ami 15% -os veszteségnek felel meg. A megyék közül ugyanezen folyamatok zajlottak Arad, Krassó-Szörény és Temes megyékben, míg Hunyad esetében stagnálást követően 2002-ben már növekedett a vendégforgalom, mintegy 15 ezerrel. A szálláshely-kapacitás átmeneti emelkedés után 20 ezer közelébe esett vissza, ám ez egyelőre nem tükröződik a vendégéjszakák számának alakulásában, mely ütemesen emelkedik, s 2002-re meghaladta az 1,9 milliós szintet. A szálláshelyek száma és az eltöltött vendégéjszakák alapján Krassó-Szörény megye tűnik elsőrendű turisztikai célterületnek, míg a legkisebb vonzerővel Arad és Hunyad megyék bírnak (igaz, utóbbiban az átlagos eltöltött idő viszonylag magas). A Vajdaság 280 ezernél is több külföldi vendéget fogad egy évben, akik 7600 körüli szálláshelyből választhatnak. Az eltöltött vendégéjszakák száma az utolsó két év során valamelyest csökkent, 750-ről 725 ezerre, ennek következtében az átlagos tartózkodási idő is némileg rövidült. A Vajdaság súlya a vendégforgalomból megközelíti a 13% -ot, a szálláshely-kapacitásból 8,7% -kal részesedik, míg a vendégéjszakák nagyjából egytizede köthető a tartományhoz. Ennek következtében a vajdasági szálláshelyek kihasználtsága nagyobb, mint az ország többi részén levő szálláshelyeké (melyek száma egyébként érzékelhetően csökkent a gazdasági recesszió hatására), ám az ott eltöltött idő hossza valamelyest alatta marad az országos átlagnak.

34



Összességében megállapítható, hogy az eurorégiós közös turisztikai termékfejlesztés és ezzel párhuzamosan a hozzákapcsolódó marketingakciók szervezése révén a turizmus az egyik leghatékonyabb eszköze lehetne az Eurorégió egyes területei közötti kooperáció eredményekben is mérhető, tényleges megújulásának, s így a turizmus stratégiailag fontos ágazatként tartható számon a terület gazdaságfejlesztésének tekintetében is. 9. táblázat: A DKMT turizmusának főbb mutatói és a fejlesztésre javasolt termékcsoportok régiónként Vajdasági Autonóm Tartomány

Dél-Alföldi Régió Turisták száma a kereskedelmi szálláshelyeken Kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele Vendégéjszakák száma Átlagos tartózkodási idő (nap/fő) Szálláshely-kapacitás Szálláshely-kapacitás kihasználtsága (%)

404 401

282 837

493 000

11,3 M EUR

22,6 M EUR

Nincs adat

969 049

613 740

1 909 000

2,4

2,8

3,8

335 163

743 000 (*2000)

4 885 000

26,5

Nincs adat

39,1

•

• Fejlesztési dokumentumok

• •

• • • Fejlesztési prioritások termékcsoportok szerint

V. Nyugati Régió

• • • • • • •

A Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési programja (2000) A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója (1999) A Dél-Alföldi Régió Stratégiai Programja (2000) A Dél-Alföldi Régió Operatív programjai 2000-2006

Gyógyturizmus Termálturizmus Kulturális és rendezvényturizmus Vízisportok és túrák Lovasturizmus Ökoturizmus Gasztronómiai turizmus Falusi turizmus Természetjárás Vadászat

•

A Vajdaság Autonóm • Tartomány Gazdaságfejlesztési Programja (2003)

• •

Tranzit turizmus Termál- és balneológiai turizmus Üdülés- és pihenés célú turizmus Hivatásturizmus Kultúrtörténeti turizmus Hegyvidéki turizmus Barlang, sport, vadász-, horgász turizmus Egyéb: folyami hajózási, vallás-, városi, gasztronómiai, agroturizmus, interkulturális turizmus a DKMT

• • • • • •


• • • • • • • •

Az V. Nyugati Régió Társadalmi-Gazdasági Helyzetelemzése (2003)

Tranzit turizmus Vadászturizmus Vízi turizmus (sport/rekreáció) Kongresszusi, kulturális, rendezvényturizmus Falusi turizmus Gyógyturizmus Kiránduló turizmus

35


Eurorégióban Forrás: nemzeti statisztikai hivatalok adatbázisa (2002, kivéve a *-gal jelölt helyeken)

1.6. Közlekedési infrastruktúra Ahhoz, hogy a DKMT Eurorégió ki tudja használni az együttműködésben rejlő gazdasági lehetőségeket, fel tudjon zárkózni Európa fejlettebb régióihoz, tőkét tudjon a térségbe vonzani, az egyik legfontosabb feladat az elérhetőség javítása. A globálissá váló versenyben csak a kiváló minőségű kapcsolati, kommunikációs és közlekedési infrastruktúra megléte adhat olyan lökést a térség fejlődésének, mely a továbbgyűrűző hatások révén a régió egésze számára tud pozitív hatásrendszert generálni. A fejlesztések közötti prioritások megállapításakor a következő alapelveket kell szem előtt tartani: a) Meg kell teremteni a jó színvonalú, gyors kapcsolat lehetőségét a fővárosok, a potenciális távolabbi piacok és gazdasági partnerek (zömmel Nyugat-Európa) irányába; b) Javítani kell az Eurorégió belső kapcsolatait, erősíteni a belső kohéziót; c) Szolgáltató, logisztikai csomópontokat kell létrehozni az áthaladó forgalom kezelésére, a gazdasági haszon lefölözésére, s egyben biztosítani a tranzit forgalom zökkenőmentes áthaladását. Az Eurorégió területe közlekedési szempontból Közép-Európát a Balkánnal összekötő kapocsnak tekinthető. Több európai szintű közlekedési folyosó is keresztül megy rajta. Az Európai Unió kezdeményezésére megtervezett TINA hálózat (amely a 11 csatlakozni kívánó ország közlekedési hálózatának azon elemeit tartalmazza, melyek részei a Transz-Európai Közlekedési Hálózatnak, valamint kiegészül összekötő elemekkel) részeként két nagy közlekedési korridor, valamint egy bekapcsolódó elem érinti a térséget: •

IV. számú vasúti és közúti folyosó: Dresden/Nürnberg – Praha – Vienna/Bratislava – Budapest – Arad – Bukarest – Constanta/Craiova – Sofia – Thessaloniki/Plovdiv – Istanbul

•

X. számú vasúti és közúti folyosó: Salzburg – Ljubljana – Zagreb – Beograd – Nis – Skopje – Veles – Thessaloniki Kiegészítő részek: (A): Graz – Maribor – Zagreb (B): Budapest – Novi Sad – Beograd (C): Nis –Sofia (Dmitrovgrad – Istanbul Korridor IV) és (D): Veles – Bitola – Florina.

•

VII. számú folyosó: a Duna, mint nemzetközi közlekedési folyosó

A bemutatott folyosók európai jelentőséggel bírnak, ám a térséget érintő szakaszokon ezek az irányok fejlett infrastruktúrával csak kis szakaszokon rendelkeznek, többnyire elavultak. A régión belül a közlekedést nehezítik a határátkelők, különösen azok, amelyek nagy, nemzetközi forgalmat vezetnek le. Különösen nagy forgalmúak a Röszke–Horgos Magyarország és Szerbia, valamint a Nagylak– Nadlac Magyarország és Románia közötti közúti határátkelők. A régión belüli forgalom ki tudja kerülni ezeket az átkelőket, de a kisebb utak minősége sok kívánni valót hagy maga után. Román–magyar viszonylatban 2 vasúti és 5 közúti, szerb–magyar viszonylatban 1 vasúti, 5 közúti, valamint 2 vízi átkelő, Vajdaság és Románia között 4 közúti határátkelő működik. Országhatáron átívelő, autópálya vagy autóút összeköttetés nincs. A magyar oldal elsőrendű főútjai az 5 és M5, a 43., 44. 45. és 55. számú főútvonalak. Ezeket viszonylag kedvező vonalvezetéssel másodrendű főútvonali hálózat egészíti ki, mely egyrészt a régión belüli, másrészt az ország külső nagycentrumai felé biztosít kapcsolódási lehetőségeket. A teljes főúthálózat megközelíti az 1140 km-t, az országos utak hossza meghaladja az 5000 km-t, s ennek mintegy háromszorosát teszik ki az önkormányzati kezelésben levő utak, melyek jelentős hányada (elsősorban a nagyobb településeken és a belterületeken) burkolt. Az úthálózat sűrűsége és konfigurációja a régió feltártságát csaknem teljes mértékben biztosítja.

36



Nagyobb gondot jelent az úthálózat állapota, hiszen autópálya és autóút csak 56 km hosszan vezet a régióban (Kiskunfélegyházáig), igaz 2006 végére az M5-ös autópálya már eléri Szegedet, s az országos matricás rendszerbe vonással egy másik versenyhátrányt is sikerült oldani. Az M43 nyomvonalán a fejlesztések vélhetően az M5-ös beruházás lezárulta után kaphatnak lendületet. A régió keleti felében folyó munkálatokkal Békéscsaba elérhetősége is érdemben javul, hiszen a román határtól Gyulánál település elkerülő szakasz található, elkészült a Gyula-Békéscsaba 2x2 sávos út, illetve folyik a Békéscsabát elkerülő körgyűrű építése (az első ütemet már átadták, a további ütemek 2006 végéig elkészülnek). 2005 végéig várhatóan befejeződik a 44-es út Békéscsaba–Kondoros szakaszának rekonstrukciója, a gyorsforgalmi úttá fejlesztés 2015 előttre tervezhető a teljes szakaszon. A régiót érintő fejlesztési lépés volt a szekszárdi Dunahíd átadása 4, a dunaújvárosi híd építési munkálatainak elindítása, valamint az M6-os gyorsforgalmi út 2006ra előrehozott kivitelezése. Ennek kapcsán várható, hogy a Dél-Alföld északi peremét feltáró M8-as belső gyorsforgalmi gyűrű egyes szakaszainak kiépítése is elindul, délebbre, a szekszárdi hídhoz csatlakozva folytatódik az M9-es külső gyűrű fejlesztése is. A régió északkeleti részének elérhetőségét érdemben javíthatja az M4 autóút Budapest – Szolnok – Törökszentmiklós szakaszának átadása 2006 végén, hiszen a 46-os útról közvetlen rácsatlakozási lehetőség lesz az új szakaszra. A belső feltárást segíti a SzegedHódmezővásárhely (47-es főút) hiányzó szakaszainak 2x2 sávúra bővítése is. A törzshálózati fejlesztésekhez illeszkedve a nagyobb városok körül megkezdődött az elkerülő utak rendszerének kiépítése, melyekhez a közeli jövőben olyan kulcsfontosságú elemek csatlakozhatnak, mint Békéscsaba, Szarvas (az új 44-es főút megváltozott nyomvonalra való átterelése révén), Orosháza, Hódmezővásárhely, Szeged, Makó, Csongrád, Baja, Kiskunfélegyháza vagy éppen Kecskemét, hogy a kisebb településeket most ne is említsük név szerint. Kiemelt fejlesztési feladat volt - az Uniós tagságra és a schengeni határőrizeti rendszerre való felkészülés kapcsán a határátkelők fejlesztése, ezen belül fontos szerepet kapott az odavezető utak korszerűsítése is (Gyula, Tiszasziget, Kiszombor stb.). Ezzel együtt a ma üzemelő átkelők jelentős hányadánál a rávezető utak hordképessége nem bírja el a teher-tranzitból eredő terhelést, így a további megerősítés és szélesítés hosszabb időtávban is fontos feladat marad. Magyar oldalon fontos feladat volna a határátkelőket összekötő transzverzális (a határral közel párhuzamosan futó) út kialakítása és megerősítése, mert ez lehetővé tenné a személy- és teherforgalom hatékony átirányítását más állomásokra az időleges torlódások kezelése érdekében. 5 Az Eurorégió romániai és szerb-montenegrói térségeiben érezhető törekvések tapasztalhatók a határ menti és nemzetközi kapcsolódások erősítésére, a közúthálózat kiemelkedő fontosságának érvényesítésére. A nemzeti utak hossza a WEST fejlesztési régióban 1880 km, a burkolt utak hossza valamelyest meghaladja a 10 ezer km-t, ám a régió úthálózata még így sem tekinthető teljes mértékben kiépültnek. A nemzeti utak kategóriájában a Nagylak–Arad–Temesvár, az Arad–Nagyvárad és az Arad–Déva útvonalak jelentősége a legnagyobb, de itt vezet majd keresztül a Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala is. Folyamatosan zajlik a határátkelők, illetve a hozzájuk vezető utak korszerűsítése, néhány rövidebb szakaszon megkezdődtek az elkerülőút építések (pl. Arad), valamint a 2x2 sávra szélesítési munkálatok. A belső megyékben a legfontosabb feladat az E70-es főút Lugos-Karánsebes-Orsova szakaszának felújítása, valamint a DN57 jelű főútvonal több szakaszának rekonstrukciója mellett új közúti híd létesítése, mely részét képezi egy Belgrád– Báziás–Újmoldova–Orsova–Bukarest új európai útvonalnak. Megtörtént a határátkelőkhöz (Nagylak, Varsánd, Csanád) vezető utak modernizációja s a szerb-román határtérség átjárhatóságát a Temesvár–Versec és a Temesvár–Nagykikinda útvonalak korszerűsítésével, valamint két új átkötő tengely létesítésével kívánják javítani.

4 5

Ezt megelőzően befejeződött a bajai, a dunaföldvári Duna-hidak, valamint a tiszaugi Tisza-híd teljes rekonstrukciója is. Román és szerb oldalon a létező főútvonalak a határszakasz meghatározó hányadán alkalmasak e feladat ellátására. © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

37


A vajdasági 3387 km közúthálózatból az autóutak hossza 87 km, a félautóutaké 181 km. A főutak (magisztrális utak) hossza 1349 km, míg regionális utaké 1770 km. Az áramlások meghatározó iránya ma a dél-északi, nem véletlen, hogy a háború utáni fejlesztések zömmel ide koncentrálódtak (Feketics–Horgos félautópálya kiépítése 1999–2001 között). A horgosi oldalon az M5 autópálya Magyarország felől várható átmetszési pontján a határhoz vezető útvonal kiépítése folyik. A DKMT térségében a 19. század második felétől alakult ki a vasúti gerinchálózat, mely fő vonalaiban ma is meghatározza a hálózati struktúrát. A nemzetközi kapcsolattal rendelkező elemek kiemelhető a C-E85 (Budapest–Kiskunhalas–Kelebia–Belgrád–Thesszaloniki–Athén) 6, valamint a C-E56 (Budapest–Szolnok– Békéscsaba–Lökösháza–Arad–Temesvár–Bukarest, Constanta felé leágazással) 7. Kisebb jelentőségű a Békéscsaba–Nagyszalonta–Nagyvárad, valamint a Szabadka–Röszke–Szeged (tovább Kecskemét–Cegléd– Budapest felé) vonal. A régió a külső nagyközpontok (Budapest és Belgrád) elérésével más európai jelentőségű fővonali csatlakozások is megnyílnak az utasok, illetve az áruk előtt. A vasúti közlekedés fő vonalai villamosítottak. A Budapest–Kelebia–Szabadka–Újvidék, a Budapest–Szeged; a Budapest–Lökösháza–Arad–Temesvár; illetve az Arad–Gyulafehérvár vonalak. A keresztirányú, kisebb vonalak teljesítménye gyengébb. A vasúti hálózat mennyiségi paraméterei az országos átlag körül alakulnak, átlagot meghaladó magasabb a villamosított fővonalak aránya, míg a vasúti pályák minősége minden érintett térségben kívánnivalókat hagy maga után. A ma látható fejlesztési elképzelések tükrében a magyar törzshálózati elemek esetében várható gyorsabb javulás, hiszen folyik a rekonstrukció a Cegléd-Szeged, a Budapest–Lökösháza vonalakon, melyek várhatóan 2007-ig nagyrészt be is fejeződnek, így csupán a Budapest–Kelebia szakasz beruházása várat magára. Román oldalon csak hosszabb távon terveznek felújítási munkálatokat (Oravicabánya), illetve új szakasz létesítését (Racasdia–Újmoldova), ami a 2000 kmes összes vonalhosszra számítva szerény elképzelésnek tűnik. Szerbiában a Horgos–Magyarkanizsa szakasz úrjaindítása egyben a mintegy 700 km-nyi személy és teherszállításra alkalmas paraméterekkel rendelkező vonalhálózat lassú újjáéledését is jelzi. Az Eurorégió elemi érdeke a hajdan meglévő, de szétszakított vonalak újbóli megnyitása, a hiányzó szakaszok megépítésével, s a GYSEV működéséből levonható tanulságokra építkezve ún. "korridor vonalként" való üzemeltetésével. Ez kiemelten az Alföld-Fiume vasútvonal az Eurorégiót érintő szakaszainak fejlesztését kívánja meg. A meglévő hálózati hiányosságok oldása (az országhatárok térségei, a regionális meghatározó gazdasági centrumok elégtelen nemzetközi vasúti kapcsolatrendszere) csak részben tekinthető rövid és középtávon reális célkitűzésnek. Egyik oldalról a vasúti beruházások magas költségigénye fékezheti a fejlesztői lendületet, másik oldalról a személyek és áruk áramlásának mind nagyobb arányban a közutakra terelődése kérdőjelezi meg egy-egy nagyberuházás rentábilis működtetését. A valós helyzetet szem előtt tartva is javasolható több, a régió belső kohézióját és a fejlődő gazdaság érdekeit szolgáló bővítési, fejlesztési lépés: a Szeged-Temesvár vasúti kapcsolat kialakítása, a Kötegyán–Nagyszalonta határátkelő teherforgalmi kapacitásainak fejlesztése. Nagyobb időtávban érdemes elgondolkodni a Szeged-Arad, Baja-Zombor, Temesvár–Kikinda, Temesvár–Nagybecskerek szakaszok kiépítésén is. A régióban a légi közlekedés Temesvár repülőterére koncentrálódik. A nemzetközi repülőtér több járatot is indít, illetve fogad Németország, Olaszország, Spanyolország, Moldávia, Magyarország stb. repülőtereire, illetve repülőtereiről. Sajnos a régió nagy részéről a repülőtér megközelíthetősége a közlekedési infrastruktúra állapota, illetve hiánya miatt rossz. A térséghez még két nagy nemzetközi repülőtér is viszonylag közel helyezkedik el: Budapest, illetve Belgrád. Az egyes térségekben ún. "regionális repülőterek" hálózata formálódik, Magyarországon Szegeden, Békéscsabán, Romániában Aradon és Karánsebesen, a Vajdaságban Zomboron és Újvidéken. Az Eurorégió területén ezen felül további másfél tucat füvespályás, 6

A törzshálózatból Belgrád-Bar, valamint Nis-Skopje-Thesszaloniki felé is létezik kiágazás.

7

Szolnoktól lehetőség nyílik a Debrecen-Nyíregyháza-Csap-Kijev irány elérésére is, illetve Gyöngyös-Miskolc közvetlen elérésére.

38



vagy helikopterek fogadására alkalmas leszállóhely létezik, vagy fejlődik, melyek közül térségi szerepkörre elsősorban a kalocsai volt szovjet katonai repülőtér (szilárd kifutóval) pályázhat. A régión belüli tömegközlekedés Magyarország és a két szomszédos ország városai között jónak mondható. Különösen az autóbusz hálózat kiterjedt. Vajdaság nagyobb városai és Szeged, valamint Budapest között napi kapcsolat van. Hasonlóképpen találunk kapcsolatot Románia határhoz közeli városai és Szeged, valamint Budapest között. A vízi közlekedés számára lehetőséget jelent a Duna és Tisza, valamint a két folyót összekötő csatorna. Ezek közül a Duna használható ki elsősorban. Sajnos jelenleg a Duna hajózása akadályokba ütközik, mivel Újvidék 1999. évi bombázása során a lerombolt hidak elemei a folyóba kerültek, s a lerombolt hidakat ma még egy a ponton-híd is helyettesíti. Fontos kikötők a térségben Baja, Mohács, Újvidék (Gombos), valamint a Tiszán Szeged. Az áruforgalom a hajózás akadályozása miatt csekély. A rendszeres utasforgalomnak ma nincs jelentősége. A Tisza jelenleg nem tekinthető nemzetközi víziútnak, mert egy 1955-re visszamenő magyarjugoszláv megállapodás alapján csak a két ország lobogója alatt hajózható. A Tisza-völgy hajózási hasznosításának ma még akadálya a csongrádi duzzasztó hiánya a magyar oldalon, mely Szolnokig, majd onnan tovább Tokajig lehetővé tenné a folyam bejárását EGB IV., valamint EGB III. paraméterek teljesülése mellett. A Tisza mellékfolyói közül mind a Maros, mind a Körös hajózhatósága mérsékelt, áruforgalom befogadására nem, vagy kismértékben tehetők csak alkalmassá. A Bega-csatorna komoly revitalizáció után kapcsolódhatna be újra a vízi személy és teherforgalom bonyolításába (a tervezési munkálatok lezárultak). A vajdasági folyók (Duna, Tisza, Bega, Temes, DTD-csatorna) hajózhatósága közel 1400 km-en történik, a hajópark 119 egységből áll, melynek összkapacitása 26 481 BRT. A dunai kikötők Pancsovánál 3 millió t, Újvidéknél pedig 2 millió t kapacitásúak. A térség jellegéből fakadóan fontos szerepet töltenek be a kombinált szállítási formák, s az ezekhez kapcsolódó közlekedési pontok, terminálok is. Baján a Ro-Ro terminál, Kiskundorozsmán a vasúti–közúti kamion terminál (Ro-La), s Szegeden, Békéscsabán konténer terminál üzemel. Aradon Ro-La és Air-Cargo, Temesváron a légiszállításhoz kapcsolódó elemek, Moldva Veche magasságában a kikötőhöz kapcsolódó fejlesztések segíthetik logisztikai központok kiformálódását. A Vajdaságban a már működő vámszabad területekhez8 kapcsolódóan számolhatunk a logisztikai szerepkör megerősödésével. 10. táblázat: Az Eurorégió közlekedési hálózatának mutatói Közúthálózat/km* Vasúthálózat/km Hajózható távolság/km** 100 lakosra jutó telefonok száma Mobilhálózat fedettség %

Dél Alföld 5 013 1 396 310 29,7 100

Nyugati Régió 10 202 2 011 20,9 95

Vajdaság 3 387 1 735 1 396 10,8 90

DKMT 18 602 5 142 1 706 19,3 94

Forrás: Statisztikai kiadványok * Megjegyzés: A román megyékre az önkormányzati úthálózattal együtt. ** Megjegyzés: A magyar oldalon a Tiszán Szegedtől északra legfeljebb 600 t, a Maroson és a Körösön legfeljebb 300 t horképességű hajók mozgására van lehetőség.

A vezetékes távközlési hálózat a Dél-Alföldön teljes mértékben kiépültnek tekinthető, a vonalszám 2000 óta stagnál (Bács-Kiskun), vagy csökken (Békés, Csongrád). Ezzel együtt a régióban több mint 400 ezer vonalas telefon akad, s a mobilhálózatok által teljes mértékben lefedett régióban legalább 70% -os átlagos ellátottságot mértek 2003 végén.

8

Újvidék, Zombor, Zenta, Szabadka, Mitrovica mellett, kialakulóban van Palánkán, Apatinban, Nagybecskereken, Siden, Rumán. © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

39


A Nyugati Régióban a vonalas távközlés fejlődése még az expanzív szakaszban van, 1998 óta 70 ezer új előfizető jutott vonalhoz, az összes vonalszám a 410 ezret közelíti. A növekedés területileg egyenlőtlenül alakult, hiszen Arad és Krassó megyékben csupán 10-10 ezres, Hunyadban 17 ezres, míg Temes megyében 33 ezres volt a növekmény (vagyis a növekmény közel 47% -a egyedül Temes megyében jelentkezett). A Vajdaságban a távbeszélő fővonalak száma 2000-ben már közelítette a 220 ezret , valamint 750.000 telefon előfizetőt tartanak nyilván. A telefonhálózat 77% digitalizált, s a 100 lakosra jutó telefonok száma 38. A mobiltelefonhálózat lefedettsége 90% Az elektromos főelosztó hálózat a Szeged-Békéscsaba 120 KV-os szakasz átadásával, illetve annak továbbépítésével Nagyvárad irányába lényegében teljesnek tekinthető. A kisfeszültségű elosztóhálózat hossza közelíti a 17 ezer km-t, ami az országos hálózat összhosszának több mint 20% -a. 1998 óta 500 kmnél is több új hálózat létesült, ezzel a meglévő hiányok oldása, illetve az új szükségletek kielégítése érdemben előrelépett. 7. kép: A DKMT stratégia bemutatása Berlinben


1.7. Környezet- és természetvédelem 1.7.1. Természetvédelem Az Eurorégió területen jelentős kiterjedésű nemzeti parkok (Romániában négy, a Vajdaságban egy és a DélAlföldön három), tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek, kiemelten védett területek és rezervátumok találhatók. E különböző természetvédelmi kategóriarendszerekbe sorolt tájaknak a megőrzése foltszerű, illetve a folyók mentésn, vonalas kiterjedésű területeken történik. Magyarország és Románia a Pán-Európai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégia (PEEN - Pán-Európai Ökológiai Hálózat) aláíró országai. Mindkét országban folyamatban van az ehhez az egységes, természetvédelmi magterületeket összekötő, európai ökológiai hálózathoz kapcsolódó Natura 2000 területek kijelölése (Magyarország 2005 folyamán véglegesíti e területek pontos határait). Szerbia és Montenegro szintén részt vesz a PEEN Dél-Kelet Európa egységes ökológiai hálózatának kialakítását célzó projektjében. A Régió területén 8 Ramsar Terület található. Magyarországon a Kiskunság, Kolon-tó, Kardoskút, Mártély, Pusztaszer és a Biharugrai halastavak, míg a Vajdaságban a Ludasi tó, valamint Carska Bara. KNP területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja Bioszféra Rezervátummá nyilvánította 40



Valamennyi természeti érték és védett terület a biodiverzitás fenntartását segítheti elő úgy, hogy az ökoturizmus elvárásainak megfelelően legyen hasznosítható, s hogy a változatos, mozaikos tájszerkezettel, a kontinentális klímaadottságokkal, valamint a gazdag kulturális örökséggel együtt a turizmusfejlesztés potenciális természeti erőforrásait képezzék (2. ábra). 1.7.2. Környezeti problémák A régió romániai területein, illetve bizonyos vajdasági ipari körzetekben találhatók nagyobb nehéz- és könnyűipari üzemek, amelyek tevékenysége jelentős levegőszennyezéssel jár (Pancsova, Temesvár). Légszennyezési monitoring mind a romániai, mind a magyarországi oldal megyeszékhelyein, valamint Vajdaság körzeti székhelyein működik. Jelentős problémát okoz a három ország eltérő környezetvédelmi statisztikáinak, illetve szabványinak egységes adatbázisban történő kezelése, így az inkompatibilitásból adódó területi helyzetértékelés és tervezés optimális megvalósítása is. A Dunát a magyarországi és vajdasági ipari központok veszélyeztetik a leginkább. Magyarországon Baja és Mohács, a Vajdaságban pedig Újvidék, Pancsova és Belgrád. Oxigén- és tápanyag-háztartás szempontjából II. osztályú, mikrobiológiai minősége alapján szennyezett, egyéb szempontból pedig tűrhető kategóriába sorolható. A Maros vízminőségét elsődlegesen a román szakasz nagyvárosai (Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad) terhelik. Oxigénháztartása, tápanyag-háztartása és mikrobiológiai jellemzői alapján is IV. osztályú a minősítése a határszelvényen. A mikroszennyezők és toxicitás osztályát a kőolaj és származékai, valamint az alumínium (9–160 µg/l) és a réz (2,5–23 0 µg/l ) mennyiségei határozzák meg (III. osztály). A Tisza a Maros szennyező hatására és Szeged város szennyvízterhelésének következtében szennyezett, mikrobiológiai sajátosságai miatt rekreációra alkalmatlan. Az oxigénháztartás kivételével (II. osztály) az összes többi mutató alapján III. osztályú. A Fekete- és a Fehér-Körös az oxigén-, a nitrogén- és a foszforháztartás tekintetében egyaránt I. és II. osztályú minőségi jellemzőkkel bírnak, a mikrobiológiai mutatók alapján III. kategóriába sorolhatók. Románia hegyvidéki területein a felszíni vizek 90% -a (a romániai besorolás szerint) I. osztályú, míg vízbázisszennyezettség az intenzív mezőgazdasági területeken, illetve a falvakban a hulladéklerakók, valamint a háztáji komposztálók és latrinák környékén regisztrálható. A régió vízellátása kedvező képet mutat, hiszen a települések 90%-a csatlakozott a rendszerre. A Vajdaságban a Duna vízgazdálkodásban játszott szerepe kiemelkedő, hiszen az ivóvizet túlnyomórészt az alluviális árterek parti szűrésű kútjaiból merítik. Az új szubartézi talajvízbázisra épülő vízkivételi mű a lakosság 75-80%-át látná el megfelelő ivóvízzel. A Dél-alföldi Régióban a lakások közel 89%-a van rákapcsolva a vezetékes ivóvíz-rendszerre, bár az ivóvíz minősége az országos átlagnál rosszabb. A románmagyar határtérség területén a Maros-hordalékkúp kiemelten sérülékeny vízbázis, amelyről Békés megye lakóinak 75%-a részesül ellátásban. A megye jelentős része a Maros-hordalékkúp területéhez tartozik. A vízzáró rétegek geológiai szerkezetéből adódóan a Maros hordalékkúp vízkészlete csak részlegesen tekinthető védettnek. Vízbázisának jelentős része sérülékenynek tekintendő, azaz felszíni szennyeződésre érzékeny. A Maros hordalékkúpon ugyanakkor igen jók a vízbeszerzési, vízutánpótlási adottságok és nagy az egy kúttal kitermelhető vízmennyiség is. A szolgáltatott víz a korábbi magyar szabványnak az esetek döntő többségében megfelel. Néhány településen


41


problémát okoz a határértéken felüli gáztartalom, mely helyenként igen magas mennyiségben van jelen a kitermelt vízben. A 201/2001 Kormányrendelet előírásai alapján a vízművek többségénél az ivóvíz minősége nem felel meg az előírásoknak. .A vízellátással szemben a közcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya rendkívül alacsony, 25–30% körül alakul, s ezekből a lakásokból is a szennyvíz 75% -a kerül csak elvezetésre. 1.7.3. Hulladékgazdálkodás Az elavult ipari technológia, valamint a nem megfelelő hulladékgazdálkodás következménye, hogy a régióban keletkező hulladék körülbelül kétharmada, a feldolgozás és újrahasznosítás helyett többnyire környezetvédelmi szempontból nem megfelelő műszaki állapotú vagy alkalmatlan hulladéklerakókba kerül. A szervezett hulladékgyűjtés inkább a tervezés szintjén mutat előrelépést. A hulladék gyűjtésére, szállítására és lerakására szakosodott szolgáltatók megléte mellett a lakossági szilárd hulladék szelektív gyűjtése csak a nagyobb városokban indult meg. Megfelelő kormányzati döntések és nemzetközi együttműködések hiányában mindeddig elmaradtak a tisztább termelési technológián alapuló környezetvédelmi beruházások.

42




43


A Vajdaságban hozzávetőlegesen 660 ezer t települési szilárd hulladék keletkezik évente, amelynek kétharmada szelektálás és kezelés nélkül rendezetlen városi lerakókba kerül, egyharmad arányban pedig egyéb helyen halmozódik fel. Szerbia és Montenegró egyes területein a vegyipar, a bányászat, az olajipar, a gépipar, az élelmiszeripar és az állattenyésztés szennyezőanyagai rombolják erősen a környezetet. Vajdaság két „forró pontja” – környezetvédelmi szempontból – Újvidék és Pancsova, ahol 73 ezer t nyersolaj és olajszármazék szivárgott vagy égett már el. A Dél-Alföldi Régióban az összes hulladékmennyiség negyedét kitevő települési szilárd hulladék (550 ezer t) 88%-a kerül lerakásra. Sürgető feladatot jelent a települési hulladéklerakók rekultivációja. A 250 ezer t veszélyes hulladék 11 lerakóba kerül, amelyek nagy része szintén felújítást igényel. A Dél-Alföldi Régió területén nem működik veszélyeshulladék-égető. Romániában a régióba tartozó négy megye települési szilárd hulladék mennyisége hozzávetőlegesen évi 1,2– 1,5 millió tonna. A keletkezett hulladék mintegy 17%-a kerül újrahasznosításra. A 9216 t veszélyes hulladék zöme Hunyad és Temes megyéből származik. Veszélyeshulladék-égető Vajdahunyadon és Bélkirálymezőn található. A régió alapvető környezetvédelmi vonatkozású feladata a határon átnyúló környezetszennyezés csökkentése, a gazdaságfejlesztéssel párhuzamosan az ipari és mezőgazdasági környezetszennyezés (levegő, víz, talaj) mérséklése, illetve környezetkímélő infrastruktúra kiépítése. Az állami, a magán- és a civil szféra aktív részvételével a környezeti tudat, valamint a szolgáltató rendszer fejlesztése, ezáltal környezetbarát gazdasági-társadalmi tevékenység kialakítása szükséges. Jelentős probléma a régió területén az elégtelen hulladékgazdálkodásból származó környezetterhelés. Az ebből adódó nehézségek kiküszöbölése a hulladékkeletkezés mérséklésével és korszerű hulladékgazdálkodás megvalósításával érhető el, beleértve a szelektív hulladékgyűjtés kiszélesítését, az anyagok újrahasznosításának elterjesztését, magas színvonalú hulladékfeldolgozás és modern hulladék-megsemmisítő technológia bevezetését. A régió környezeti problémáinak megoldása ugyanakkor elképzelhetetlen a nemzeti törvényekhez, a nemzetközi egyezményekhez, illetve az Európai Unió irányelveihez igazodó környezetvédelmi irányítási és információs rendszer bevezetése nélkül mind lokális (helyhatósági), mind regionális szinten. A környezetvédelemmel szerves kapcsolatban rendkívül fontos a régió közös természetvédelmi területeinek együttes kezelése, a biodiverzitás és az élőhelyek magas színvonalon történő megőrzése a nemzetközi ökológiai hálózaton keresztül.

44


II. SWOT-ANALÍZIS 1. A társadalmi kohézió növekedése, humán erőforrások, oktatás-kultúra, K+F Erősségek

Gyengeségek

1.1 Etnikai-kulturális sokszínűség, különböző kultúrák 1.1 Alacsony népsűrűség, kiemelt demográfiai találkozása, különböző közösségek együttélése a öregedés, egyes népcsoportok és a fiatalok kikülönbségek iránti tolerancia, nyitott európai vándorlása szellem 1.2 Fejlett és átfogó középiskolai oktatás 1.2 Alacsony befektetés a munkaerő folytonos képzésébe 1.3 Jelentős hallgatói létszámú, híres felsőoktatási 1.3 Alacsony fizetések a felsőoktatásban, melyek intézmények a nagyvárosokban nem vonzzák a fiatal szakembereket, elavult technikai felszereltség, egyes berendezések évtizedekkel ezelőttiek, nem elégséges az együttműködés a felsőfokú oktatási intézmények között, és alacsony a részesedésük az országos K+F kapacitásokból 1.4. Erős kutatóközpontok a nagyvárosokban, melyek 1.4 A kutatási intézmények innováció centrikus tevékenysége egyes kutatási témák területén figyetámogatása elégtelen lembe veszi a helyi gazdaság igényeit Lehetőségek

Veszélyek

1.1 A társadalom-kultúra területén működő szakmai 1.1 A fennálló vízumkényszer korlátozhatja a hatáegyesületek, civil szervezetek elősegítik az ron átnyúló együttműködést és a napi együttműködést, lehetőség nyílik támogatást kulturális kapcsolatokat nyerni interkulturális projektek megszervezésére 1.2 A bolognai kritériumok alkalmazásával, a bolognai folyamat következtében a felsőoktatási intézmé- 1.2 A felsőfokú diplomák el nem ismerése a három országban és az EU-ban nyek átjárhatóbbak lesznek, megnyílnak források kiválthatja a magasan képzett munkaerő a hallgatók és oktatók cseréjére az oktatásban és elvándorlását. a gyakorlati képzésben 1.3 A gazdaság szereplőinek növekvő K+F kereslete 1.3 Az európai csatlakozás különböző fázisai megköveteli a K+F intézmények alkalmazkodását lassíthatják a régió kompatibilitását a helyi gazdaság igényeihez, ill. a K+F és az üzleti partnerek közt fennálló kapcsolatok erősítéséhez 1.4 Az EU alapok egységes menedzsment-rendszere új együttműködési területeket nyit, és a meglevőket erősítheti


45


2. Gazdaság, szolgáltatások, mezőgazdaság, ipar, idegenforgalom Erősségek

Gyengeségek

2.1 A hagyományosan változatos gazdasági szerkezet, nyitottság a külföldi befektetők felé 2.2 Képzett ipari munkaerő 2.3 A régió rendelkezik az ipar számára szükséges nyersanyagokkal (fakitermelés és feldolgozás, textil és lábbeli ipar, élelmiszeripar, gépipar, elektronika) 2.4 Létező, működő, a kis- és középvállalkozásokat segítő infrastruktúra a DKMT Eurorégió országai területén (ipari parkok, kereskedelmi és iparkamarák, vállalkozásfejlesztő központok, tanácsadó cégek, vámszabad területek) 2.5 Jelentős az átmenő, vadász, gyógywellness- és nautikai turizmus miközben új „idegenforgalmi termékek” kifejlesztésének a lehetőségei is adottak (ökoturizmus, agroturizmus, gasztronómiai turizmus, ifjúsági turizmus, rendezvényturizmus, zarándokturizmus). 2.6 Változatos természeti táji adottságok (hegyvidék, folyók és tavak, termálvíz), és sajátos folklór és kulináris (gasztronómiai) hagyományok, melyek előnyösek az idegenforgalom különböző formáinak fejlesztésére.

2.1 A közvetlen külföldi befektetések (FDI) alacsony szintje a három ország érintett határrégióiban

Lehetőségek

Veszélyek

2.2 Magas a mezőgazdaságban dolgozók száma 2.3 Az üzleti infrastruktúra fejlettsége a régióban elégtelen

2.4 A határon átívelő vállalkozói együttműködések száma alacsony, a kölcsönös piaci ismeretek hiánya és a korlátozott információ-áramlás miatt Csekély mértékű Internet-hozzáférés és -használat, különösen a falusi térségekben 2.5 Hiányzik egy egységes idegenforgalmi stratégia. Nem megfelelő turisztikai menedzsment és marketing az Eurorégió területén

2.1 Románia és Szerbia európai integrációja 2.1 A külföldi befektetések visszahúzódása a helyi munelősegítheti a határon átnyúló együttműkökaerő árának növekedése következtében désben felhasználható pénzforrások növekedését 2.2 A bio termékek iránti világpiaci kereslet 2.2 A koherens programok hiánya a munkaerő átképzévisszahozza a hagyományos mezőgazdasére ság értékeit 2.3 Az Európai Uniós források egységes me- 2.3 Összeszerelő ipar megtelepedése, amely nem integnedzsmentje hozzájárulhat a technikai és rálódik a helyi gazdaságba, nem alakít ki beszállítói know-how transzferhez a régióban működő kapcsolatokat KKV-k felé A megközelíthetőség és kedvező környezet javulásának késése esetén (intézményi, infrastruk-turális és jogi) a beruházások átlépnek az Eurorégió felett, s keletebbre telepednek 2.4 Szelektív szakmai ajánlatok az európai és 2.4 Más, hasonló adottságú régiók fejlődése, és az európán kívüli tour-operátoroknak az ajánlatok Eurorégió képtelensége a helyzet kihasználására turisztikai csomagokba való bevonására és a turisztikai ajánlat promóciója a DKMT Eurorégió piacain kívül.

46


SWOT-ANALÍZIS

3. Infrastruktúra Erősségek

Gyengeségek

3.1 Fontos közlekedési folyosók szelik át az Eurorégió területét 3.2 Új, modern elemek megjelenése a közlekedési hálózatban (terminálok, új autópálya-szakaszok) és a kombinált fuvarozás megjelenése a régióban (RO-LA, RO-RO) 3.3 Nemzetközi repülőtér jelenléte

3.1 Gyenge horizontális kapcsolatok az Eurorégión belül 3.2 A határátkelők nem rendelkeznek megfelelő kapacitással, valamint a határátkelők hiánya egyes határszakaszokon (pl. Románia és Szerbia– Montenegro között) 3.3 Elavult a vasúti infrastruktúra, és a vasúti határátkelés ideje hosszú (nincs menetközbeni ellenőrzés) 3.4 Egy euroregionális autópálya és a korszerű, gyorsforgalmú utak összeköttetése hiányzik

3.4 Fejlett telekommunikációs hálózat Lehetőségek

Veszélyek

3.1 EU programok által támogatott tevékenység és 3.1 A kereskedelmi infrastruktúra fejletlensége hátkötelezettség a kommunális infrastruktúra javíráltatja az Eurorégiós kapcsolatok fejlesztésének tására ütemét 3.2 Az IT szektorba történő beruházási lehetőségek 3.2 Az autópálya-építések és a vasúti törzshálózati keresettek a külföldi befektetők körében fejlesztések késlekedése folyamatosan rontja a régió gazdasági versenypozícióit, illetve a kedvező logisztikai helyzet kiaknázásának lehetőségeit. 3.3 A három „Helsinki folyosó” általi lehetőségek 3.3 A növekvő tranzitforgalom terheli a már jelenleg multiplikátor hatásainak kiaknázása is lepusztult és túlterhelt útszakaszokat 3.4 A kamionforgalom vasútra és vízre terelésével 3.4 A Duna rendbetételének elhúzódásával lassul a hatékonyabb konténerforgalom érhető el folyami közlekedés és a kikötőkre épülő logisztikai szerepkör, a vízi közlekedés blokkolása miatt a szállítások átterelődnek más közlekedési eszközre, sőt a régión kívüli útvonalakra


47


4. Környezet és természetvédelem Erősségek

Gyengeségek

4.1 Kiegyensúlyozott természeti környezet, amely viszonylag mentes az emberi beavatkozástól 4.2 A környezetvédelem tekintetében szakosodott intézmények és szakértők

4.1 Jelentős ipari szennyezés egyes vidékeken 4.2 Nem megfelelő a kommunális infrastruktúra kiépítettsége (szennyvíztisztítás, szemétgyűjtés és újrahasznosítás), a szennyezettség magas szintje a nagyvárosokban (por, kipufogógáz) 4.3 Nem megfelelő és nem kompatibilis környezetvédelmi intézményrendszer az Eurorégió szintjén, és közös programok hiánya a környezetvédelemben 4.4 A közvélemény nem rendelkezik megfelelő információval a környezet helyzetét illetően helyi és regionális szinten

Lehetőségek

Veszélyek

4.1 A határon átnyúló védett értékek közös gondozása, a természeti értékek és erőforrások kataszterének megszerkesztése 4.2 Az alternatív energiaforrások használatával növelhető a régió energetikai magtakarítása, különösen falusi és idegenforgalmi területeken 4.3 A természetközeli és védett területek, valamint a természeti értékek határon átnyúló együttműködés keretében történő összehangolt fejlesztésével a biodiverzitás fenntartása hatékonyabbá válhat 4.4 A régió környezetvédelmi szakembereinek, intézményeinek (hatóságok, kutatók) állandó együttműködése lehetővé teszi a problémák időben történő feltárását, orvoslását

4.1 Régión kívüli potenciális szennyezőforrások veszélye

48

4.2 A gazdasági szereplők alacsony felkészültsége katasztrófák esetében 4.3 Az európai és a nemzeti környezetvédelmi intézmény- és jogrendszer közötti eltérések rontják a régió környezetgazdálkodási rendszerének hatékonyságát 4.4 A szomszédos államokkal való környezetvédelmi együttműködések elmaradása károsan befolyásolhatja a régió keleti peremének környezeti állapotát


III. A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA PRIORITÁSÉS INTÉZKEDÉSI RENDSZERE

3.1. Az Eurorégió stratégiájának alapgondolata Négy „i” (information, innovation, infrastructure, interrelationship) a négy folyó mentének integrációjáért A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió területfejlesztési stratégiája a térség civil szervezetei, gazdasági szereplői, önkormányzatai, kistérségi társulásai, három szomszédos ország fejlesztési régiói szervezetei részvételére számítva, érdekeiket figyelembe véve vázolja fel azt a célrendszert, mely hosszú távon közös jövőt fogalmaz meg a térség számára, annak integrációja révén, végső soron lakói életminőségének javítását szolgálva. Az Eurorégió-építés – mint legfontosabb feladat – a stratégia teljes célrendszerének kettős földrajzi léptékben való megfogalmazását teszi szükségessé: a belső kohéziót építő, Európára nyitott DKMT Eurorégió területi szintjén és magának az Európai Uniónak, annak a térségnek a szintjén, melybe az Eurorégió integrálódni kíván, s melyhez való viszonyát legalább olyan fontos meghatározni, mint a célok megvalósításához vezető fejlesztési programok Eurorégión belüli területi egységekhez tartozó társadalmi-gazdasági szereplőinek feladatait. A stratégia három szférára („ágazatra”) fogalmaz meg célokat: •

a humán szférában: egy „multikulturális” minta-Eurorégióvá;

•

a gazdaság szférájában: közös érdekek fel- és elismerésére, kooperációra építő gazdasága révén az Európai Unió dél-keleti kapujává;

•

a természeti környezet szféráját tekintve: összehangolt, fenntartható környezetgazdálkodással Európa „Duna–Körös–Maros–Tisza ökofolyosójává” kell válnia a DKMT Eurorégiónak.

A SWOT-analízis által is igazoltan, a régióépítésnek ebben a fázisában a legsürgetőbb, s valamennyi szférát átható, minden ágazati és ágazatközi fejlesztésben elsődleges cél a fejlesztés szereplői, illetve az érintett földrajzi területek közti kölcsönös kapcsolatok javítása. Ez pedig csak a megfelelő információk és innovációk sokirányú áramlásának fejlesztésével képzelhető el, aminek a megvalósulásához – ugyancsak „horizontális célként” – az infrastruktúra állapotának javítása adja az elengedhetetlen „fizikai” kereteket. Mindazonáltal nemcsak a „horizontális” célok hatják át az ágazatiakat, de utóbbiak is kölcsönösen erősítik egymást: a turizmus fejlesztése például nagyszerű eszköze a „multikulturális minta-Eurorégió” kialakításának, az Eurorégió „tagjai” kulturális, etnikai, természetföldrajzi stb. hagyományai, illetve értékei kölcsönös megismerésének, megismertetésének, megőrzésének és továbbfejlesztésének.


49


11. táblázat: A stratégia célrendszere

EU

„Multikulturális” minta-Eurorégió

DKMT

Célok:

50

Egymás kulturális, földrajzi, természeti értékeit, jelenlegi társadalmi, gazdasági, környezeti problémáit, céljait ismerő, megértő, befogadó társadalmú soknemzetiségű, multi-kulturális térség kiépítése, melyben a fiatal generációkban már kialakul egy Eurorégiós identitás, ami segíti a térséghez kötődést. Olyan Európa felé nyitott régió építése, melynek lakói képesek a többség-kisebbség együttélésének egykori nehézségeit leküzdve a különböző nyelvek, nemzetek, etnikumok, kultúrák egymásmellettiségét és kooperációját a társadalmi összetartozás európai követendő gyakorlatává fejleszteni.

Információ

Innováció

Infrastruktúra

Elsősorban a fejlett közép- és felsőfokú oktatói, kutatói bázisra építve egymás kulturális, természeti és épített környezeti értékeinek feltárása, 4 nyelven közzététele. Ezeknek az értékeknek az EU felé való közvetítése, az uniós jó gyakorlatok „itteni” bemutatása.

Az együttélés és a sokszínűség, mint érték közvetítése új formáinak keresése.

A növekvő számú és intenzitású személyes és virtuális kapcsolatokhoz szükséges közlekedési infrastruktúra és térségi „információs forradalom”.

Ezen új formák és tapasztalatok közvetítése az EU felé, az uniós jó gyakorlatok „itteni” továbbfejlesztése.

Az egész DKMT Eurorégió és egyben az EU számára legfontosabb összeköttetések kiépítése.


Kölcsönkapcsolatok A testvértelepülési, ill. kulturális kapcsolatokon túl a civil szférára és más szereplőkre kiterjesztett együttműködések – a gazdasági (idegenforgalmi) kooperációk, szakmai tapasztalatcserék, rendezvénysorozatok adta lehetőségek kihasználásával.

Tapasztalatcserékkel, virtuális kapcsolatokkal a „multikulturális” imázs közvetítése az EU felé.

PRIORITÁS- ÉS INTÉZKEDÉSI RENDSZER

11. táblázat: A stratégia célrendszere (folytatás 1.) Infrastruktúr a A tagországok gazda- Országismere Közös K+F te- A gazdasági sági erőforrásait, lehe- tet is segítő, 4 vékenységek együtt-műkötőségeit, az nyelvű beindítása, a désekhez országhatáron átnyúló eurorégiós kutatási poten- elengedhekapcsolatokhoz fűződő gazdasági in- ciál hatékony tetlen kölcsönös érdekeket jól formációbázis gazdasági közlekedési ismerő gazdasági (és folyamatos hasznosítása, infrastruktúra, más) szereplők olyan fejlesztése, az innováció Internetes együttműködés-rendkülönös hang- terjedésének háttér és üzszerének kialakítása, súllyal a potámogatása leti szolmely a DKMT Eurorégió tenciálisan gáltató infragazdasági integrációját együttműködő struktúra. és versenyképességét partnerek felegyaránt erősíti. tárására. Olyan Eurorégiós gaz- A DKMT A DKMT Az egész daság kialakítása, mely Eurorégió Eurorégióban DKMT mintákat közvetít a DK-i gazdasági keletkező és Eurorégió és csatlakozó országok lehetőségei- az EU-ból egyben az számára, s melynek in- nek bebehozott új tu- EU számára tézményrendszere az mutatása az dás-, legfontosabb EU hídfőállása lehet. EU potenciális technológiai, áramlási tenbefektetői és termék- és gelyek és más régiói szervezeti in- kommunikászámára, az novációk átciós uniós lehető- adása. csatornák kiségek beépíépítése. tése az Eurorégiós adatbázisba.

DKMT

Információ

EU

Közös érdekek elismerésére, kooperációra építő gazdasággal az EU DK-i kapuja

Célok :

Innováció


Kölcsönkapcsolatok A kétoldalú együttműködéseken túl az euroregionális gazdasági hálózatok kiépítése.

A DKMT Eurorégió és az EU más régiói közti üzletember-találkozók, tapasztalatcserék rendszeressé tétele, beszállítói hálózatok kialakítása fokozatos „nyitással” a DK-i csatlakozó országok irányába.

51


11. táblázat: A stratégia célrendszere (folytatás 2.) Célok:

Információ

52

DKMT EU

Összehangolt, fenntartható környezetgazdálkodással Európa „Duna–Körös– Maros–Tisza ökofolyosója”

Olyan hierarchikus és homogén tájökológiai rendszer kialakítása, amely egyszerre vonzó, élhető és fenntartható is.

Elsősorban a közép- és felsőfokú oktatói, kutatói bázisra, valamint szakértőkre és szakpolitikusokra építve egymás környezeti és természeti értékeinek feltárása, a természeti és környezeti problémák megoldására stratégia kidolgozása és 4 nyelven közzététele. Az egységes Ezeknek az ökofolyosó-hálózat értékeknek és megteremtésével az stratégiának EU-ban is mintaérték- az EU felé való kel bíró „zöld-kapu” közvetítése, az megvalósítása. uniós jó gyakorlatok bemutatása a régióban

Innováció A közös környezetvédelmi problémák új típusú megoldásainak keresése.

Jó gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése és terjesztése közösségi szinten, illetve az uniós jó gyakorlatok helyben történő adaptálása.

Kölcsönkapcsolatok Az egységes A szakma, a civil szer„ökofolyosó” tér- vezetek és a lakosság szerkezetét részvételével meghatározó megvalósuló formális, infrastruktúrák valamint informális létrehozása. fórumok által indukált interakciók mennyiségének növelése. Infrastruktúra

Az uniós „ökofolyosó-hálózatba” integrálódással a hierarchikus rendszer teljessé tétele.


Az elért eredmények, tapasztalatok és tudás átadása (know-how), információk rendelkezésre bocsátása hálózatépítés segítségével.


Mottó

4 „I” in the region of 4 rivers: Information, innovation, infrastructure interrelationship


53



55


3.2. A fejlesztési stratégia átfogó fejlesztési irányai 3.2.1. Társadalmi-gazdasági-környezeti fenntarthatóság A Helyzetértékelés során számos olyan társadalmi, gazdasági, vagy környezeti elem került előtérbe, ahol a jelenlegi trendek folytatódása krízishelyzetet eredményezhet. A Stratégia összeállítása során törekedtünk arra, hogy a Fejlesztési Irányok kijelölése révén a kedvezőtlen folyamatokra közvetlen, vagy közvetett eszközökkel hatni tudjunk, s a megvalósítás során az Eurorégió a mainál kedvezőbb környezeti állapot, stabilabb társadalmi struktúra, dinamikusabb gazdasági bázis felé mozduljon el. A fenntarthatóság követelménye tehát szerves részét képezi mind a Prioritásoknak, mind a Fejlesztési irányoknak, mind a javasolt Operatív Programoknak. A Tervdokumentum készítésében részt vevő szakértői csapat egyetlen olyan Fejlesztési irányt, vagy operatív jellegű beavatkozást sem támogatott, mely – akár 15 éves időtávban is – rontaná az Eurorégió fejlesztési lehetőségének alapjait, ellenben igyekezett olyan, előremutató elemeket kidolgozni, melyek egyértelműen javítják e bázis minőségi paramétereit. 3.2.2. Partnerség Úgy véljük – s ezt a szellemiséget a Stratégia-alkotás folyamatában is igyekeztünk folyamatosan szem előtt tartani és érvényesíteni –, hogy széleskörű konszenzus és együttműködés nélkül a megfogalmazott Célrendszer egyetlen eleme sem érhető el. Bár a fejlesztésre rendelkezésre álló anyagi források mind a három oldalon korlátosak, a nemzeti szintű szakpolitikák sok esetben nem fordítanak kellő figyelmet a határtérségek speciális igényeire, az együttes fellépés, a partneri kapcsolatok szorosra fonása, a közös érdekek felismerésén túl ahhoz is hozzásegíthet, hogy az Eurorégió kiteljesítéséhez szükséges fejlesztéseket meg tudjuk valósítani. Ez néhány esetben közös, a nemzeti kormányokra gyakorolt nyomással, a szakpolitikák befolyásolásával érhető el, máskor a pályázati tematikák kidolgozásában való aktív és összehangolt részvétel segíthet, esetleg a közös fellépés a fejlesztéshez szükséges források elnyeréséhez, beleértve a közös anyagi felelősségvállalást is. A partnerség elvének megvalósítása nem korlátozódhat a DKMT területére. Az Eurorégiónak nyitottnak kell lennie kifelé, kapcsolatokat kell építenie az Európai Unió többi régiójával, illetve a hasonló helyzetű határmenti térségekkel. Ennek az elsődleges célja az információk áramlása, a régiófejlődés szempontjából pedig a legjobb ötletek megtalálása, átvétele, adaptálása a DKMT viszonyaira. A kapcsolatépítés másik célja a közös érdekek megkeresése, a közös lobbitevékenység Uniós és nemzetállami szinten az eurorégió fejlődését szolgáló szabályozási környezet kialakítására, a központi hatáskörbe tartozó fejlesztési lépések meggyorsítása és számuk növelése érdekében. 3.2.3. Hálózatépítés A DKMT Eurorégió sajátos térstruktúrával rendelkező európai nagyrégió. A hármas határ közeli fekvés, illetve a nemzeti nagycentrumok (fővárosok) viszonylagos távolsága miatt nem jelölhető ki egyértelmű paraméterek mentén az Eurorégió központja. Mindhárom oldalon ötven-, illetve százezernél népesebb városok sora alkalmas arra, hogy helyet adjon nemzetközi szerepköröknek, egyszerre versengve és együttműködve a többiekkel. A DKMT bő 70 ezer km2-es területe azonban még azt is illuzórikussá teszi, hogy ez a tucatnyi nagy és középváros teljes mértékben megszervezze a teret. Nem véletlen, hogy az egyes regionális keretek között is, s a határokon átnyúlva is kisvárosok egész hálózata lát el központi funkciókat a szűkebb-tágabb vonzástér gyorsabb fejlődése, a helyben lakók életminőségének javítása érdekében. Az önkormányzati/települési szféra mellett az infrastrukturális áramlási rendszerek is hálózatos, s nem centrális konfigurációt formáznak, a hiányzó elemek pótlása a DKMT egyik kardinális feladata. A gazdasági szereplők © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

57


viselkedése, a kapcsolatrendszerek folyamatos alakulása egyértelműen a hálózati modell felé mutat, s még a természet-, vagy a környezetvédelem területén is kimutathatók az Eurorégió egészére ható hálózati elemek (pl. a folyókat kísérő zöldfolyosók, ökofolyosók rendszere). A Stratégia-alkotás folyamatában a készítők minden részlet kidolgozásakor messzemenőkig szem előtt tartották a hálózati jelleg megtartását, erősítését, vagy éppen kialakítását a centralizációs törekvésekkel szemben. 3.2.4. Marketing A tervezői munkacsoport úgy vélte, hogy a DKMT Eurorégió fejlesztési stratégiáját akkor és úgy lehet széleskörű konszenzusra alapozva ütemesen végrehajtani, ha a döntéseket és azok előkészítését, valamint az eredményeket sikerül hatékonyan kommunikálni. Alapvető és minden fejlesztési részelemet átható feladatként fogalmaztuk meg a DKMT marketing tevékenységének erősítését, nem csupán befelé (társadalmasítás), hanem kifelé (tudatosítás és megismertetés általában és célzottan), illetve az elért sikerek révén mindkét irányban (elismertetés). A marketing munka sikerét egyik oldalról a térség növekvő ismertsége igazolhatja vissza, másik oldalról az elindított és sikeresen lezárt programok növekvő száma, harmadrészt a nemzetközi beágyazottság mértékének növekedése lehet fokmérője az elvégzett munkának.

58



3.3. A stratégia prioritás- és intézkedésrendszere 1. A SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ NÖVELÉSE AZ EURORÉGIÓBAN Az egyes számú prioritás esetében – A szociális kohézió növelése az Eurorégióban – a következő általános célkitűzést fogalmazhatjuk meg: Egy Euroregionális identitás alapelemeinek kidolgozása. Az identitás alapelemeinek létezése több tényező miatt is nagyon fontos: az egyének vagy csoportok szociális identitása közvetlen módon befolyásolja minden létező vagy javasolt programot vagy projektet, a vállalt identitás meghatározza az együttműködés síkjait és elősegíti új kapcsolatok megjelenését a különböző közösségek között. Az euroregionális együttműködés, mely nélkülözhetetlen a közös programok vagy projektek kidolgozásában, nagymértékben függ az euroregionális identitástól. Ha ez a komponens jelen van az Eurorégió döntéshozó szerveinek munkájában, akkor a helyi lakosság, mely megválasztja a döntéshozókat, megérti, és úgy fogja kezelni az euroregionális problémákat, mint a helyi helyzet részeit. A helyzet ilyen értékelését több hagyományos tényező is elősegíti: a Bánság helyzete, mint birodalmi régió, a világháborúk előtt létező korszerűsítési potenciál hozzájárult, hogy ez a régió Európa egyik legdinamikusabb és virágzó régiója legyen.

1.1. Helyi lakosság bevonása azokba a tevékenységekbe és folyamatokba, melyek hozzájárulnak a közös horizont szélesítéséhez és egymás jobb és alaposabb megismeréséhez Azzal együtt, hogy a lakosság legnagyobb részének mentalitása pozitívan járul hozzá a közelükben élő közösségek jobb megismeréséhez, a második világháborút követő politikai folyamatok következtében a helyi közösségek közötti kapcsolatok megritkultak, vagy éppenséggel megszűntek egy adott időpontban. Ezért azok az információk, a határ túloldalán élők kultúrájával, történelmével és hagyományaival kapcsolatban, melyek szükségesek lennének a problémák közös megoldásához, hiányoznak vagy elégtelenek. A diktatúrák nem csak hátrányosan befolyásolták az együttműködést, hanem meggátolták az információ áramlását is, a rendszerváltás után pedig egy versengés alakult ki a régióban az országok között, hogy ki jut hamarabb be a demokratikus országok „klubjába”. Egyik periódus sem segítette elő egymás jobb megismerését. Minden érdekelt döntéshozó szerv koordinált együttműködése szükséges a helyzet megváltoztatásához. Az Eurorégió egyik kiemelt feladata a mai ifjúság megismertetése az Európai Unió kulturális sokszínűségével. A fiatalok számára fontos, hogy megértsék és elfogadják más nemzetek kultúráját, megismerjenek az övéktől eltérő, alternatív életformákat. A DKMT Eurorégiónak kiemelt szerepet kell ebben a folyamatban játszani, hiszen e viszonylag kis területen egymást kevéssé ismerő kultúrák és nemzetek gazdag palettája található. Szorgalmazni kell egy olyan iroda létrehozását, amely összeköti a három nemzet ifjúságát azáltal, hogy közös programokat generálva elősegíti a közösségi tudat meghonosodását. Az interregionális kapcsolatok gyorsuló fejlődése megköveteli az interregionális gondolkodásmód kialakulását. Az az interrégió lesz sikeres, melynek lakosai tudatosulnak eurorégiójukkal és elfogadják célkitűzéseit.

1.2. Történelmi-kulturális potenciál és a kulturális örökség kihasználása, valamint a kollektív emlékezésben gyökeret vert, különböző etnikai csoportok közötti hagyományosan jó együttélés jobb felhasználása


59


Egy multi-kulturális térségben a kulturális és művészi értékek nagyon gazdagon és változatosan befolyásolják egymást. Ezek egyrészről műtárgyakban, gyűjteményekben, múzeumokban, épületekben, a falusi vagy városi élet szerkezetében, másrészről pedig az életstílusban, hagyományokban és szokásokban fejeződnek ki. Kisebbségi csoportok létezése a határ másik oldalán, mind a három ország esetében, hozzájárul ahhoz, hogy az anyaországok gondoskodjanak ezekről a kisebbségekről, igazi esélyt biztosítva arra, hogy az államok átgondolják a közös felelőségüket, és így egy kiváló példával szolgálnak Európának, a kisebbség és a többség együttéléséről.

1.3. Az érdeklődés felkeltése azon helyi döntések iránt, melyek egy euroregionális komponenssel is rendelkeznek, elősegítve ezzel a közös felelősség fejlesztését az Eurorégiót érintő döntések előkészítésében és elfogadásában Stabil, nem protokolláris határon átnyúló kapcsolatok – minden helyi problémában – hozzájárulnak sok olyan probléma közös megoldásához, melyek régebben belügynek számítottak. A határon átnyúló kapcsolatok bátorítása minden szinten, a döntések közös előkészítése és meghozatala, a kisebbségeket érintő problémákon kívül, hozzájárulnak az együttműködés iránti érdeklődés természetes növekedéséhez, mely látható lesz a lakosság döntésében is akkor, amikor arról van szó, hogy meg kell választani azokat, akik a szociális és politikai döntéseket hozzák.

1.4. A turizmus eszközeinek felhasználása a régió társadalmi kohéziójának erősítésére Jelen intézkedés egyrészt a pillanatnyilag szinte teljesen hiányzó Eurorégiós öntudat kialakítását szolgálja a DKMT területén élők körében, másrészt a turizmusmarketing eszközeivel megindulhat az Eurorégió hatékony arculatépítése, amely lehetővé teszi egy karakteres imázs megformálását a nemzetközi köztudatban, mialatt növekszik majd a térség ismertsége, ami – hosszabb távon – a turisztikai forgalom fellendülését vonhatja majd maga után. Az arculatalakításban a turizmus kulcsfontosságú szerepet tölt be, tekintve, hogy vonzerőtényezői olyan markáns elemei az Eurorégiónak, amelyek megjelenítése a különféle promóciós termékeken egyértelműen azonosíthatóvá teszik a térséget, továbbá a már itt járt turisták tapasztalatai informális keretek között szintén determinálóivá válnak a spontán arculatalakulásnak.

60



2. A FŐÚTHÁLÓZAT JAVÍTÁSA, AZ ÁLLAMKÖZI FEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK ELŐMOZDÍTÁSA ÉS HARMONIZÁLÁSA A régió közlekedési főútjainak hálózata fejlesztési szempontból nincs eléggé összehangolva, azaz az új utak építése esetenként, regionális összehangolás és stratégiai regionális tervezés nélkül történik. A (páneurópai értekezleteken elfogadott) kijelölt vasúti és közúti korridorokat státusuktól és az Európai Unióhoz való csatlakozásban elért fázistól függően eltérően finanszírozzák, s ez építésükben és technológiai felkészítésükben, különösen a vasúti infrastruktúra tekintetében, eltérő szinthez vezetett. A régió közúti infrastruktúrája is részleteiben, a törvényi rendelkezésektől függően épül (egyes országok engedélyezik a koncessziót, mások nem). Az európai fuvarozásirányítók a nemzeti fuvarozásban a kombinált – multimodális (RO-RO, RO-LA) fuvarozást részesítik előnyben, mert így csökken a közutak megterhelése, és érvényesülnek a környezetvédelmi elvek. Ez a stratégia külön támogatásban is részesül. A határ menti övezetekben levő közlekedési és infrastrukturális objektumok (terminálok, csatlakozó szolgáltatások) fejletleneknek tekinthetők mind nemzeti, mind regionális szinten. A régió teljes infrastruktúrájának (közutak, vasút, határ menti objektumok, kikötők, vegyes fuvarozási rendszerek) a minősége javításra szorul.

2.1. Határon átnyúló közlekedési infrastruktúra elemeinek fejlesztése (A határon átvezető, felhagyott utak, vasutak revitalizálása) •

A Régiók Európája koncepció valóra váltásának első lépése a három ország régióit összekötő megfelelő infrastruktúra kiépítése. A jó infrastruktúra a gazdasági folyamatok fejlődésének, a tőke beáramlásának, a privatizációnak és az egy-egy terület fejlődését serkentő összes tényezőnek az alapja.

•

A nagy, európai szintű korridorok fejlesztése kettős célt szolgál:

•

1) Az átmenő forgalom gyors és biztonságos (a vasút esetében – Ro-La – ráadásul környezetbarát) levezetését. Így a növekvő tranzit kevésbé okoz terhet a régióban élők számára, kevésbé zavaró.

•

2) Lényeges szempont, hogy e korridorok fejlesztésével a térség kontinentális szintű megközelíthetősége javul. A közlekedésfejlesztés alapvető szükséglet ahhoz, hogy a térség képes legyen külső tőkét vonzani. A nagy vállalkozások, a just-in-time rendszerben dolgozó ipari üzemek számára alapvető feltétel, telepítő tényező a nagy kapacitású, modern közlekedési infrastruktúra, a közúti, vasúti és légi megközelíthetőség megléte. Mindezek fejlesztése nélkül a régió nem tudja kihasználni kiváló földrajzi adottságait. Kapu jellegű fekvése csak akkor válik igazi gazdaságfejlesztő értékké, ha e „kapu” közlekedési helyzete is a 21. század színvonalára fejlődik.

•

Az intézkedés másik fő célja, hogy újra életre keltse azokat a térségen belüli közlekedési kapcsolatokat, amelyeket a határ elválasztó szerepe szüntetett meg az elmúlt évtizedekben. Sok ilyen kapcsolat van a közúti és vasúti forgalomban egyaránt. Amennyiben Magyarország és Románia egyaránt a schengeni határokon belülre kerül, úgy az államhatár bárhol szabadon átléphetővé válik. Akkor rendkívüli jelentősége lesz ezeknek a helyreállított közúti és vasúti szakaszoknak. Erre érdemes már most előre készülni.

•

A határon átnyúló fejlesztések uniós támogatása (lásd Interreg) fontos célként kezeli az ilyen elvágott infrastrukturális elemek újra üzembe helyezését.

•

Ezek a revitalizált elemek kettős célt szolgálhatnak:


61


1) Részei lehetnek az előbb bemutatott nagy, európai korridoroknak, azok kapacitását bővíthetik, vagy vonalvezetésüket javíthatják. 2) Fontos térségi szerepkört tölthetnek be. Néha csak rövidebb útszakaszok helyreállítása (valamint határátlépési lehetőség) hiányzik ahhoz, hogy települések közötti egykori kapcsolatok helyreállhassanak. Ennek nem csupán történelmi jelentősége van. Különösen Románia EU tagságával lesz lehetőség arra, hogy a mindennapi életben a határ elválasztó szerepe csökkenjen, a lakosok egyre szabadabban vehessenek igénybe szolgáltatásokat, vállalhassanak munkát a határ másik oldalán, a településeknek egyre több lehetősége és forrása lesz arra, hogy feladataikat racionálisabban, a földrajzi közelséget kihasználva, a határ másik oldalán élőkkel közösen szervezzék. Ez egy alapvető lehetőség a perifériákon élők életminőségének javításában, amit ki kell használni. A modern vasúti és főúthálózat az Eurorégió általános fejlődésének, ugyanakkor az európai közlekedési rendszerbe való integrálódásának is az előfeltétele. Közlekedési szempontból az Eurorégió területe a kapcsolat Közép-Európa és a Balkán között. A régiót három transz-európai korridor érinti. Ezek: •

IV. vasúti és közúti korridor: Drezda/Nürnberg – Prága – Bécs/Pozsony – Budapest – Arad – Bukarest – Constanţa/Craiova – Szófia – Thesszaloníki/Plovdiv – Isztambul.

•

A X. vasúti és közúti korridor: Salzburg – Ljubljana – Zágráb – Belgrád – Niš – Szkopje – Velesz – Thesszaloníki, illetve mellékágai: (A) Graz – Maribor – Zágráb, (B) Budapest – Újvidék – Belgrád, (C) Niš – Szófia (Dimitrovgrad – Isztambul, IV. korridor) és (D) Velesz – Bitola – Florina.

•

VII. sz: a Duna, mint nemzetközi közlekedési korridor.

A transz-európai közlekedési folyosók fejlesztése azonban önmagában nem oldja meg az Eurorégió elzárt, periférikus tereinek bekapcsolását az európai vérkeringésbe. Ezért kiemelt feladatnak kell tekinteni a régió területére tervezett egyéb gyorsforgalmi hálózati elem (a magyar oldalon pl. M8, M9, M43, M44) mielőbbi megvalósítását, valamint a gyorsforgalmi elemek közötti kapcsolatot megvalósító – elsősorban közúti – elemek fejlesztését (ráhordó hálózati elemek).

2.2. Új határátkelőhelyek létesítésének és a meglevők átminősítésének támogatása Az intézkedés előirányozza néhány új határátjáró kiépítését, valamint a meglévők korszerűsítését, amelyek során megvalósul a határátkelők nemzetközi közúti teher- és utasszállító határátkelőhellyé való átminősítése, így lehetővé válik a regionális közlekedés rugalmassága, gyorsasága és csökkenthető a be- és kiléptetés várakozási ideje. Románia schengeni csatlakozása lényegesen később várható, mint Magyarországé. Így a határforgalom ellenőrzése még középtávon fennmarad. Emiatt feltétlenül szükséges az átkelők modernizációja, s főleg a kisebb átkelőhelyek bővítése, hiszen Románia EU-csatlakozása után várható a forgalom növekedése, különösen a határ menti térségek közötti kis távolságú forgalomé. Szerbia esetében ugyanakkor hosszú távon fennmaradnak a határátkelőhelyek, ezek modernizálása szükséges, s a kapacitások növelése szintén. A javuló úthálózat miatt az átmenő forgalom növekedésére kell számítani, s az ezek miatt kialakuló várakozások a térségi szintű kapcsolatokat megnehezítik. Ennek kivédése miatt szükséges a nagy átkelők kapacitásának növelése, az átkelés kultúráltságának javítása, s a térségi forgalom fenntartása érdekében a kisebb határátkelők megnyitása, illetve javítása. A kis határátkelők ráadásul oldhatják a határ menti térségek perifériális helyzetét. Számtalan olyan földrajzi helyzetű település, illetve térség van a határok valamennyi oldalán, amely saját országában perifériának számít, azonban a határátlépés lehetővé tételével valamely szomszédos város könnyen elérhetővé válik. Különösen igaz ez a

62



magyar–román viszonylatra, ahol Románia EU tagságával a két ország között számos olyan lehetőség nyílik meg, amely eddig nem (vagy csak korlátozottan) volt megvalósítható. Pl. közintézmények, közszolgáltatások (pl. kórház) kölcsönös igénybevétele, vásárlás, munkavállalás, közös szolgáltatás fejlesztés stb. Mindezek a lehetőségek csak akkor válhatnak a napi gyakorlat részévé, ha a határátkelés nem jelent aránytalanul nagy időbeli és anyagi költséget. Felmerül tehát a lehetőség, hogy a határ mentén elhelyezkedő települések életüket, szolgáltatásaikat racionálisabban szervezzék, ehhez azonban szükséges a határátlépés infrastruktúrájának kiépítése, illetve fejlesztése. A határátkelők modernizációjának célja •

Magyarország Románia és Szerbia–Montenegró gazdasági kapcsolatainak lebonyolításához jobb termelői és üzleti – technikai együttműködési feltételek megteremtése

•

A lakossági (térségi, települési) kapcsolatok fejlesztéséhez a határátkelés infrastrukturális megkönnyítése

•

A nagyforgalmú határátkelőhelyek tehermentesítése valamennyi tagország irányába

•

Az áru és az utasok, valamint a tőke könnyebb áramlásának lehetővé tétele, és a szállítási költségek csökkentése.

2.3. A régión belüli légi és vízi közlekedés fejlesztésének támogatása. A kombinált szállítás (RO-LA, RO-RO), a terminálok és logisztikai rendszerek fejlesztésének az előmozdítása Az intézkedés támogatja a régióban létesítendő kisebb és közepes méretű repülőtereket, melyek kis, modern repülőknek adnak helyet. Ezekkel a helyi közlekedést érintő turisztikai utakat, a mezőgazdasági és egyéb termékek szállítását, utasszállítást, mezőgazdasági szolgáltató repülést stb. lehetne megoldani. Vízi közlekedés - A Rotterdamtól Sulináig vezető, 3505 km-es víziút hajózásra alkalmassá tétele kiváló feltételeket teremtett ahhoz, hogy a régióban újra teret hódítson a vízi közlekedés. Ennek a fő hajóútnak az alkalmassá tétele révén hajóink francia, holland, belga vizekre, illetve a német csatornákon keresztül más nyugat-európai vidékekre is eljuthatnak. Továbbra is kiemelt célként kell kezelni a Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánítását, a Tisza-völgy hajózhatóságának biztosítását. A Duna mellett elsődlegesen a Tisza válhat alkalmassá a folyami teherforgalom lebonyolítására. Ahhoz, hogy az Eurorégió bekapcsolódjon az európai vízi közlekedési rendszerbe, feltétlenül javítani kell a helyi vízi közlekedést, és biztosítani kell az Európai Uniós szabványoknak megfelelő feltételeket különösen, ami a Dunát illeti. Kiemelt helyet kell biztosítani a RO-RO termináloknak, a vegyes fuvarozás modern eszközeinek. A régió egyéb folyóvizei (elsősorban a Körösök és a Maros) mindenekelőtt a személyforgalom (pl. nemzetközi üdülési célú utazások) lebonyolítására tehetők alkalmassá. Ehhez, pl. a Körösökön szükséges a bökényi duzzasztó felújítása, valamint a személyhajózáshoz szükséges feltételek megteremtése. A helyi víziutak (Tisza, Körösök, Maros) fejlesztésével párhuzamosan feltétlenül dolgozni kell a dunai információs szolgáltató központ kifejlesztésén és telepítésén is, mert ez lehetővé teszi a vízi közlekedés résztvevőinek a statikai és dinamikai adatokról való tájékoztatását, és fokozza a közlekedés biztonságát. Miután az Európai Unió kiemelten támogatja a közúthálózat tehermentesítését szolgáló fejlesztési lépéseket, s az Eurorégió logisztikai potenciálja kifejezetten kedvező, ezért a közlekedési hálózatfejlesztés kidolgozásakor kiemelt figyelmet érdemel a modalitás elveinek szem előtt tartása, s az elvek alkalmazása a gyakorlati tervező és kivitelező fázisok során.


63


2.4. A modern telekommunikáció integrált régiós fejlesztésének a támogatása Ahhoz, hogy a régió bekapcsolódjon az európai telekommunikációs rendszerekbe, folytatni kell a regionális telekommunikációs infrastruktúra digitalizálását (a magisztrális infrastruktúra általában digitális). Az új technológiák (ADSL és broadband internet) bevezetése az üzleti és a rezidens igénybevevők regionális és szélesebb körű összekapcsolódásának, illetve az elektronikus adminisztráció (e-government) zökkenőmentes működésének a fontos előfeltétele. Ezek a telekommunikációs technológiák és szolgáltatások a DKMT régió átfogó fejlődésének a legfőbb infrastrukturális feltételei.

2.5. A turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása Ezen intézkedés egy – a turizmus szempontjából is – kulcsfontosságú infrastrukturális versenyképességi tényező fejlesztésének fontosságára hívja fel a figyelmet, amely alapvetően befolyásolja majd a jövőben a DKMT turisztikai látogatottságának alakulását a térségben. A régió turisztikai vonzerői csak akkor válhatnak majd népszerűvé, ha megközelíthetőségük többféle közlekedési módon is lehetővé válik. Tekintettel korunk utazási szokásaira, kiemelt figyelmet kell majd fordítani a közúti közlekedés fejlesztésére, valamint a régió repülőtereinek nemzetközi légiforgalom bonyolítására minél alkalmasabbá tételére, de fontos feladat a korszerű távolsági tömegközlekedés (busz, vasút) fejlesztése is.

64



3. A RÉGIÓN BELÜLI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÉS KAPUSZEREP ERŐSÍTÉSE A DKMT régió gazdasága megosztott. A térség három része a fejlődés különböző szintjén áll. Jelen prioritásnak a különbségek csökkentését kell szolgálnia, és a határon átnyúló térség gazdasági integrációját kell erősítenie. A prioritás célja, hogy megtalálja a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok építésének lehetőségeit, s növelje a gazdasági kooperációk számát. A kapcsolatépítésben lényeges problémát jelent az információ hiánya, s jelen prioritásnak a gazdaság területén kell erre választ adnia az új technológiák alkalmazásával. Ezekkel a célokkal a prioritásnak segítséget kell nyújtania a kis- és középvállalkozásoknak ahhoz, hogy a régión belül nagyobb piacot és jobb kapcsolati rendszert találjanak. A KKV-k felkészültsége és információi általában nem elégségesek ahhoz, hogy a határ másik oldalán található szereplőkkel és nagyobb vállalatokkal partnerséget tudjanak kialakítani. Az új technológiák használata, a K+F eredmények elérhetővé tétele a KKV-k számára feltétlenül szükséges ahhoz, hogy versenyképes regionális gazdaság fejlődjön ki a térségben. Másrészről a prioritás a kívülről jövő befektetések vonzását is célozza. A külső befektetők aktivitása a térségben alacsony szintű, s a lehetőségek nincsenek kihasználva. A befektetések szintje mindegyik térségben alacsonyabb, mint az adott ország regionális átlaga. Nagyon fontos az új befektetések integrálása helyi gazdaságba, mivel az biztosítja a hosszú távú tartózkodásukat a régióban.

3.1. A térségben előállított K+F termékek gyakorlati hasznosítása, főleg a KKV-k körében, határon átnyúló hatású innováció-transzfer intézményrendszer megteremtése A DKMT régióban több tudományos intézmény települt, melyek kutatási területe illeszkedik a regionális gazdaság fő ágazataihoz (mezőgazdaság, élelmiszeripar stb.). A KKV-k és a tudományos intézetek, egyetemek közötti kapcsolatok nem kiépítettek, hiányzik a technológia-transzfer hálózat. A KKV-k nagy része elavult technológiákat használ a határok valamennyi oldalán. Az intézkedés fő célja, hogy megteremtse a technológiai központok, inkubátor házak hálózatát a határ mindhárom oldalán. A programnak erősítenie kell az egyetemek és a vállalkozások közötti határon átnyúló kapcsolatokat, pl. a felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlatának szervezésével, s a kutatási eredmények hasznosítása a KKV-k körében hozzájárul a regionális hozzáadott érték növekedéséhez. A hallgató és oktató csere támogatása, a hallgatók szakmai gyakorlatának határon átnyúló szervezése hozzájárul a regionális gazdaság kapcsolatainak elmélyüléséhez. Azok a hallgatók, akik kutatási területüket a szomszédos határtérségben választják, jutalmazhatók, díjazhatók. A szomszédban szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatók megismerhetik a szomszédos határtérség gazdaságának, kultúrájának jellemzőit. A programnak bátorítania kell ezeknek a kapcsolatoknak a szervezését. Az intézkedés fő hatásaként az új technológiák bevetésének száma nő.

3.2. Regionális gazdasági információs bázis megteremtése, amely elősegíti a határon átnyúló gazdasági együttműködések kialakítását, a külső források megszerzését (pályázatok), s a bevont külső források eredményes felhasználását


65


A határ különböző oldalain elhelyezkedő vállalkozásoknak nincs használható információforrásuk egymásról. Ezért a különböző térségek közötti gazdasági kapcsolatok gyengék. Az intézkedés célja, hogy egy határon átnyúló üzleti információs bázis kiépítését segítse. Ez a rendszer alapulhat egy IT hálózaton, amelyik összegyűjti a fontos üzleti információkat a teljes határtérségből, s könnyen elérhető a vállalkozások számára. A KKV-k gyenge képességekkel rendelkeznek a pályázati, közbeszerzési pályázati lehetőségek kihasználásának tekintetében. Az új EU és nemzeti programok több új projektet is kifejlesztenek a térségben, de ezek megvalósítása nehézkes alkalmas alvállalkozók nélkül. Egy elérhető adatbázis segíthet megtalálni a legjobb partnert a régió teljes területéről. Az IT technológia alkalmas egy használható adatbázis felépítésére, de egyúttal egy infrastruktúra elemet is jelenthet, amelyre új vállalkozások és partneri kapcsolatok épülhetnek. Másfelől az intézkedés a KKV-k számra indított olyan tréningek szervezését is célul tűzi ki, amelyek a projektekben, programokban alvállalkozóként való részvételről szóló információk továbbadását segítik elő. Az intézkedésnek hozzá kell járulnia a KKV-k közötti határon átnyúló kapcsolatok számának, valamint azon projektek számának növekedéséhez, ahol helyi vállalkozások az alvállalkozók.

3.3. A beszállítói hálózat erősítése, a régióban működő KKV-k és a befektető nagyvállalatok keresleti–kínálati igényeinek közelítése Az intézkedés elősegíti a helyi kis- és középvállalatok és a nagy befektetők közötti kapcsolatok fejlődését. A helyi beszállítók számának növekedése elősegíti a nagy befektetők vonzását és megtartását a régióban. A legjobb helyi KKV-k alkalmasak arra, hogy a nagy ipari vállalatok számára beszállítói feladatokat lássanak el, de számuk még kevés. A program elő kívánja segíteni a nagy vállalkozások keresletét és követelményeit, valamint segíteni kívánja a KKV-kat abban, hogy megtalálják és kihasználják az új befektetők kínálta lehetőségeket. A program ezt a célt tréningekkel és információval kívánja elérni. Az intézkedés az üzleti szolgáltatások és a jobb üzleti környezet fejlesztését is célozza. Az új befektetők vonzásához, a nagyobb számú határon átnyúló együttműködés kialakításához jobb szolgáltatások szükségesek. Az intézkedés hozzájárul a helyi beszállítók számának növekedéséhez.

3.4. A turisztikai együttműködések kialakítása egyrészt a KKV-k, másrészt a non-profit szervezetek között Az Eurorégión belüli gazdasági kapcsolatok élénkítésére rövidtávon is alkalmas az idegenforgalom, tekintve hogy magas a kis- és középvállalkozások száma a szektorban, amelyek a versenyképességüket növelő együttműködési kezdeményezésekre nyitottak, gyorsan reagálnak. Valódi turisztikai együttműködés, csakis ezen vállalkozások együttműködése révén valósulhat meg például az utazásszervezői tevékenység (kiemelten a nemzetközi beutaztatás) esetében. A turisztikai non-profit szervezetek elsődlegesen azokat az intézményeket jelentik, amelyek a DKMT Eurorégió turizmuspolitikájáért (pl. régiós fejlesztési ügynökségek), valamint turizmusmarketingjéért (pl. turisztikai információs irodák) felelősek. E szervezeti egységek közötti kooperáció kiemelten fontos az idegenforgalmi fejlesztések összehangolása és a költségtakarékos, hatékony, közös turizmusmarketing érdekében. A sikeres hálózatépítés a for profit és non-profit egységek között pedig előfeltétele az EU pénzügyi forrásaihoz való sikeres, pályázati úton történő hozzáférésnek.

66



4. ÖSSZEHANGOLT, FENNTARTHATÓ TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Amint az a Wider Europe Communication-ban megfogalmazódik, a környezeti veszélyek elhárítása a határtérségekben „közös, széles körű fellépést igényel”, nevezetesen, a környezet és a természeti kincsek védelme csak közös igazgatási rendszerekben, közös fellépést lehetővé tévő infrastruktúrával lehet hatékony. Ez különösen igaz a folyókra és általában a felszíni vizekre: az egyik országban történő szennyezés negatív következményekkel jár a szomszédos országokban is. Ez a prioritás ezért a határtérség környezetének és természeti kincseinek közös védelmét célozza, aminek egyrészt a közös víztestek és felszíni vizek védelmére, másrészt a levegőtisztaság, talaj és biodiverzitás védelmi tevékenységre kell összpontosítania. A prioritás keretében megvalósítandó beavatkozásoknak elő kell segíteniük a természeti erőforrások közös védelmét és hasznosítását a fenntartható fejlesztés keretein belül (energia- és anyagtakarékos gazdálkodás). A tevékenységnek szigorúan tekintettel kell lennie a térség olyan fenntartható fejlesztésére, amely az eredeti állapotok megőrzését célozza, s így közvetlen módon hozzájárul az INTERREG IIIA Program alapvető fontosságú horizontális céljainak a megvalósulásához is.

4.1. Az Eurorégió természeti erőforrásainak és a határon átnyúló természetvédelmi területek közös védelme és együttműködéssel történő gondozása A környezet- és természetvédelem területén történő régión belüli együttműködés lehetőségei közé tartozik a különböző kategóriájú természetvédelmi területek közös kialakítása és működtetése. A régióban több olyan védett terület található, melyek határait a szomszédos államok határai zárják, illetve azok a szomszédos állam természetvédelmi területeivel kapcsolódnak össze. Ezek főleg a folyók (csatornák) völgyében (Duna, Körösök, Maros, Tisza, Bega), a Szabadkai- és Delibláti-homokpuszták és a Verseci-hegyek területén, a biharugrai tavak térségében találhatók. A határ menti védett területek nemzeti és nemzetközi jelentőségűek mivel a szomszédos államok védett területeivel együtt összefüggő ökológiai együttest (ökofolyosó) képeznek. Az összefüggő területeket a jövőben egységes kritérium szerint lenne tanácsos működtetni, ami jelentős mértékben járulna hozzá a környezet állapotának javításához, a térség fenntartható fejlődéséhez, amit részben az ökológiai folyosók teljes hosszon vagy részenként biztosítanak, és ezen belül a Kárpátok és Balkán régiók biodiverzitásának fenntartásához. Figyelembe véve, hogy a Maros hordalékkúp által szolgáltatott ivóvízbázis 2/3 része romániai területeken található, szintén határon átnyúló, nemzetközi feladatként fogalmazódik meg ennek védelme. Mivel a békés megyei térségben a vízellátó hálózatok állapota összességében megfelelőnek mondható, a térség vízminőségének alakulásában elsősorban a kitermelt víz minősége a meghatározó. A Maros-hordalékkúpon nem található olyan mennyiségű, 10 µg/l-nél kevesebb As-tartalmú hígítóvíz, mellyel a Maros-hordalékkúp eddig víztisztítást nem igénylő teljes vízkészletének As-tartalma az új határérték alá lenne csökkenthető. Ez a tény elkerülhetetlenné teszi a Maros-hordalékkúpra települt (Euro- és Dél-alföldi-) regionális és kistérségi vízműrendszerek esetében is az ivóvízkezelés kiépítését. Az intézkedés célja tehát a víztermelési, hidrogeológiai adatokhoz igazodóan – Magyarország és Románia területére kiterjedő Maros hordalékkúp kitermelhető vízkészletének pontos meghatározása. Továbbá fontos feladat a kölcsönös információkon alapuló monitoring hálózat teljes kiépítése, üzemeltetése, a Maros-hordalékkúp teljes vízkészleteinek védelme, a meglévő és távlati vízbázisok hidrogeológiai védőidomainak kijelölése és védelmük fenntartása.

4.2. A környezetvédelmi hatóságok, a környezettudományok és a civil szervezetek képviselőinek együttműködése A dinamikus környezetállapot nyomon követése (környezeti monitoring) során elkerülhetetlen a régió környezetvédelmi szakértőinek állandó (időszakos) konzultációja, amelynek során az ágazatok közöttii


67


együttműködés elvének megfelelően a hatósági szakértőkön kívül részt vesznek a tudományok képviselői, a környezetszennyezők és a civil szervezetek is. A konzultációk, konferenciák, tréningek, szakmai tapasztalatcserék és közös terepbejárások során valamennyi szakértő az EU környezetpolitikájának szellemében hangolhatja össze a vizsgálati módszereket, a környezetvédelemben használatos indikátorokat, melyek eredményeit egységes adatbázisok formájában teszik hozzáférhetővé, ami egyben a döntéshozatal folyamatát, és a régióspecifikus környezeti tudat kialakítását segíti elő. Ezen felül szükséges megszervezni a határ menti területek katasztrófavédelmi szerveinek együttműködését segítő programok kidolgozását, összehangolt – az uniós elvárásoknak teljességgel megfelelő – védekezési és prevenciós programok életbe léptetését, különös tekintettel az árvízvédelemre.

4.3. Kisléptékű környezetvédelmi infrastruktúra közös fejlesztése (hulladékhasznosítás, szennyvíztisztítás) A régió területén, de különösen a határrégiókban kiemelten fontos a szilárd és a folyékony hulladékok infrastrukturális kezelésének megszervezése és fejlesztése, amelyeknek határon átnyúló hatásuk is van (pl. a városi szemét, a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a szilárd hulladék gyűjtési és kezelési rendszere). A határ menti szennyezett térségek rehabilitációja és megtisztítása szintén kiemelt feladat. Javasolható, hogy a helyi önkormányzatok és önkormányzati szövetségek, központi és regionális vízügyi irányítási szervek növeljék a szilárdhulladék-kezelés, az ivóvíz- és szennyvíztisztítás kapacitását.

4.4. Ökoturizmus-fejlesztés A fenntarthatóság szemlélete a korszerű turizmusfejlesztés alapelve is, s mivel a régió gazdag természeti értékekben, az ökoturizmus fejlesztése szolgálhatja a komplex természet- és környezetvédelem megvalósítását az Eurorégióban. Ezen intézkedésen belül kell realizálni a DKMT területén található nemzeti parkok közötti turisztikai célú együttműködéseket, a határokon átívelő ökoturisztikai útvonalak kialakítását (pl. evezős és kerékpáros túrák), valamint az így létrejövő komplex turisztikai programcsomagok közös promócióját.

68



3.4. Javasolt fejlesztési projektek P1 – A régió társadalmi kohéziójának növelése

1.1. A helyi lakosság bevonása azokba a tevékenységekbe, amelyek bővítik a kölcsönös informáltságot, egymás jobb és mélyebb megismerése érdekében Eurórégiós hírügynökség kialakítása A projekt célja intézményfejlesztés, a DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Kht. keretén belül, a határtérségi kapcsolatok területeivel foglalkozó információs központ, hírügynökség kialakítása. Ezáltal a Fejlesztési Ügynökség munkája hatásfokának növelése. A projekt a DKMT Eurorégió, többnyelvű kommunikációját segíti, valamint az ismeretanyagát és potenciálját átfogó adatbázis kialakítását célozza, hogy elősegítse a határ menti térségek euroregionális és innovációs törekvéseit, valamint sajátos eszközökkel adjon segítséget a térség stabilizációs és EU integrációs folyamataihoz. A célkitűzés összhangban van a 2004. április 16-án, Aradon rendezett eurorégiós média-konferencia közös állásfoglalásával, amely szerint szükséges egy – a térség kommunikációját segítő és koordináló – információs központ kialakítása. A cél egy olyan információs központ és hírügynökség kialakítása, amely többnyelvű multimédiás sajtószolgálattal segíti az Eurorégiós kapcsolatok működését. Az információs Központ létrejöttével megvalósuló szolgálat elemei az alábbi szolgáltatások: a cross-border hírügynökség működtetése, az on-line hír- és webrádiós tartalomszolgáltatás, kapcsolattartás az EU tájékoztató rendszereivel, a régió sajtó-szakmai hálózatának működtetése, a cross-border rádió és televízióműsorok készítésének szakmai támogatása az Eurorégiós sajtórendezvények, konferenciák szervezése és rendezése, valamint a határtérség többnyelvű tájékoztató kiadványainak szerkesztése és kiadása. A közvetlen kommunikáció az intézményesített együttműködéssel elősegíti: •

Az euroregionális kapcsolatépítést és hálózatépítést

•

A partnerországok gazdasági életének élénkítését

•

A regionális piaci kapcsolatok kiépítését

•

A helyi közösségek bekapcsolódását a folyamatokba

•

A térség természeti, gazdasági, szellemi erőforrásaira, ágazati és területi kapcsolatrendszerére épülő gazdaságfejlesztés elősegítése, a kamarák, vállalkozásfejlesztési központok, non-profit szervezetek kooperációja

•

Az államhatáron átnyúló személyes, intézményi és szervezeti kapcsolatok hálózattá szervezését, stratégiai programozásának elősegítése

•

Települési, testvérvárosi, testvérintézményi együttműködési tengelyek és tradíciók kiépítését

Kulturális találkozók a régiónak A zene és a zenei alkotótevékenység a népek közötti kulturális különbségek és nyelvi akadályok áthidalását és túlhaladását szolgáló legfontosabb és leghatalmasabb médium. Egy legalább három rangos zenei szakemberből (minden országból egy-egy) álló csoportot lenne tanácsos javasolni, amely kiválasztaná egy egyedülálló DKMT Eurorégiós zenekar (filharmonikus, szimfonikus) tagjait. Ez a zenekar vendégszerepelhetne az egész Eurorégióban, ugyanakkor régiónkat képviselhetné Európában és a világban


69


is. A projektum célja az etnikumok közötti és az interkulturális együttműködés fejlesztése a zene terén és annak közvetítésével. Hasonló módon javasolható egy eurorégiós képzőművészeti tábor évenkénti megszervezése, melynek kiállításanyagát a régió területén mutatnák be a szerzők. A fenti rendezvények sikere esetén multimédiás bemutatkozás szervezése lenne célszerű (vándorkoncert, – kiállítás, és –színház), amelyet egy regattába csoportosuló művészcsoport, pl. a Duna- vagy Tisza-menti településeken, városokban vendégszerepelve mutatna be. P1 – A régió társadalmi kohéziójának növelése

1.2. A történelmi múlt és a kulturális örökség adottságainak, a különböző etnikai közösségek hagyományos együttélésének jobb kihasználása Eurorégiós 4 nyelvű földrajzi, helytörténeti kiadványok Az Eurorégió közel fél évszázados különutas fejlődés után jött létre, amiből az következik, hogy az állampolitika – a határok elszigetelése, a szomszéd ellenségként, de legalábbis gyanús közegként kezelése – rányomta a bélyegét arra, ahogyan egymás iránt érdeklődünk. Gyakorlatilag nincs ismeretünk egymás kulturális, földrajzi, természeti értékeiről, legfeljebb néhány név és évszám erejéig tudunk egymásról valamit. Ezen a helyzeten történelmi okok – a valamikori összetartozás – és a mai érdekek miatt is változtatni kellene. Egy helytörténeti kiadvány – évi 2–4 megjelenés – elsősorban a tanulók és diákok, illetve az oktatás, másodsorban minden érdeklődő számára bemutatná ugyanazt az értéket (épületet, hagyományt, írót-tudóst) és mindegyik a helyi értékek bemutatását szorgalmazná, olyan helyeket és teljesítményeket idézne meg, amelyek meglátogathatók, kulturális programba iktathatók. A közös szerkesztőség nagymértékben növelné az egymás iránti érdeklődést és figyelmet. A projektumon keresztül olyan olvasmány kialakítása válik lehetővé, amely a szép szövegeken túl konkrét tettnek minősül, amikor a jelenlegi, politikainak mondható körből kikerül egy stratégiailag roppant fontos körbe, az oktatás területére az eurorégiós eszme és ennek szakmai képviselete.

Eurorégió fotóalbuma A kiadvány célja, hogy bemutassa ezt a földrajzi értelemben mindig is szorosan összetartozó térséget, annak természeti értékeivel, illetve az itt élő nemzetiségek kulturális – elsősorban építészeti – emlékeivel. A kiadvány egyedülálló abban az értelemben, hogy az Eurorégióval kapcsolatosan mindezidáig semmiféle hasonló jellegű kötet nem készült. A színes fényképalbum, kb. 200 oldalas, hozzávetőleg 500 fotót tartalmazna az Eurorégióról, angol és német nyelvű szöveggel készül, a képaláírások emellett magyarul, románul és szerbül is olvashatók. Az angol és német nyelvű szöveggel megegyező tartalmú kis füzetmelléklet készül minden kötethez, az igények szerint magyarul, románul vagy szerbül.

70



P1 – A régió társadalmi kohéziójának növelése

1.3. Az érdeklődés felkeltése azon helyi döntések iránt, melyek euroregionális komponenssel is rendelkeznek, elősegítve ezzel a közös felelősség fejlesztését az Eurorégiót érintő döntések előkészítésében és elfogadásában Az e-demokrácia fejlesztése a régióban Az Eurorégió ma még „távol van” a köznapi emberektől. Sem a szervezetét, sem a döntéseit nem ismerik, nem azonosulnak céljaival, támogatottsága alacsony szinten mozog. Bár az Internetet elérők száma, aránya még nem túlzottan magas, s ezért reprezentatív mintának sem tekinthetők egyelőre, mégis fontos az e körön belüli aktív csoport megragadása, véleményének megismerése, esetleg beépítése a meghozott döntésekbe. A következő néhány év során robbanásszerű változás (növekedés) várható a szélessávú Internet elérésben, az Eurorégió mindhárom régiójában/tartományában, ezért az elérhető kör növekedése nyomán a vélemények is mind hangsúlyosabbá kell, hogy váljanak, s lehetővé teszik az elmozdulást a társadalmi tervezési és döntési folyamat felé. Az Internet, mint az egyik leghatásosabb és legrugalmasabb interaktív médium a DKMT megismertetését célozza meg. A DKMT már működő honlapjának felhasználásával a régió egészét érintő kérdésekben lehetőség nyílik a szélesebb közvélemény elvárásainak és véleményének megismerésére vitafórumok, szavazási lehetőségek feltöltésén keresztül, de lehetőség volna az elkészült szakértői háttéranyagok nyílt vitájára, az eltérő szakmai álláspontok ütköztetésére egy adott kérdésről, majd ennek értékeltetésére a honlapot felkeresők körében. Ily módon valósulhat meg a projektum célja is, ami a régió ismertségének növelését, valamint a szélesebb közvélemény bevonását eredményezheti az Eurorégiót érintő döntések előkészítésébe és meghozatalába.

Eurorégiós ifjúsági központ Az Eurorégió fiataljainak az érdeklődése a jelenlegi európai trendeknek megfelelően, de nem örvendetes módon, alig él a szomszédos közösségek vonatkozásában. Amennyiben azt szeretnénk, hogy a szomszéd és partner iránti természetes érdeklődés kialakuljon és éljen, ezt valamilyen módon gerjeszteni kell. Az Eurorégió területén nincsenek olyan központok, amelyek kimondottan az egymásra figyelés szándékával jöttek volna létre. Ilyen központ létrehozását szükségesnek tartjuk. Mindhárom ország területén ki kellene alakítani olyan központot, amely konferenciák, művelődési és szabadidős programok megszervezését teszik lehetővé a kor színvonalán. Olyan központ kialakítása a cél, amely több funkciót lát el: régiós rendezvények helyszíne lehet a kor elvárásainak megfelelően, a kulturális turizmus egyik bázisaként működhet, ugyanakkor ifjúsági (csere) programok megvalósítását teszi lehetővé. Ilyen központot mindegyik országban ki kellene alakítani, hogy lehetséges legyen a csere.

Egészségügyi együttműködés A határ mentén élő emberek kórházi ellátásának javítását célzó, valamely ország polgárainak a szomszédos ország szakellátásának igénybe vételét biztosító, a társadalombiztosítási finanszírozást rendező államközi megállapodás megkötése. © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

71


1.4. A turizmus eszközeinek felhasználása a régió társadalmi kohéziójának erősítésére Az Eurorégió idegenforgalmi bemutatkozása A turizmusmarketing kiválóan alkalmas az Eurorégió látványos, arculati szempontból meghatározó vonzerőtényezőinek bemutatására, s ennek hatékony eszköze egy road-show rendezvénysorozat lebonyolítása, amely egyrészt növeli a régión belüli identitást, másrészt hozzájárul mind a terület lakossága, mind a „külső” népesség körében a régiós arculat megteremtéséhez. Éves rendezvénysorozat lebonyolítása az Eurorégió nagyvárosaiban, illetve néhány a régió határain kívül eső, de lehetséges piacot képező nagyvárosban. A projektum célja változatos programokkal felhívni a figyelmet a közeli rekreációs és turisztikai lehetőségekre, tudatosítsa az Eurorégió turisztikai vonzerőtényezőit, valamint hozzájáruljon a belső turizmus élénkítéséhez és a nemzetközi piacon történő bemutatkozáshoz. A bemutatkozáshoz állandó kiállításanyag, a DKMT idegenforgalmi térképe (1:300 000) és prospektusok készülnek.

Az Eurorégió idegenforgalmi térképének elkészítése (1:300 000) Általános áttekintésben a DKMT Eurorégió nagyon változatos tájjal és kulturális-szociális környezettel és kiemelkedő turisztikai potenciállal rendelkezik. A régió határ menti és belső területei kiegészítik egymást és sok idegenforgalmi nevezetességgel rendelkeznek, de sajnos ezek kevésbé ismertek és nincsenek eléggé reklámozva. Pillanatnyilag nem létezik egy koherens és közös turisztikai térkép az Eurorégióról. A határon átnyúló kapcsolatok fejlődése szükségessé teszi egymás jobb megismerését és közös ismertető anyagok elkészítését. Az Eurorégió térképét 1:300000 léptékben szükséges elkészíteni ahhoz, hogy megfelelően részletes legyen és tartalmazza annak fontosabb természetes idegenforgalmi látnivalóit, védett övezeteit, a műemlékeket, a turisztikai infrastruktúrát (szálláslehetőségek, pihenési és rekreációs lehetőségek), közlekedési és kommunikációs hálózatot, egyéb elemeket, melyek kiegészítik az idegenforgalmi szolgáltatásokat és segítik az idegenforgalom fejlődését. A térkép, elkészítése után, hasznos munkaeszköz lehet az Eurorégió idegenforgalmának fejlesztésében és a turisztikai potenciál jobb megismerésében, valamint hozzájárulhat különböző határon átnyúló idegenforgalmi csomagok kidolgozásához.

Speciális célcsoportokra orientált idegenforgalmi mobilitási akciók szervezése (ifjúsági, civil, nyugdíjas stb.) Kiemelten fontos projekt az Eurorégió belső turizmusának népszerűsítése és fellendítése érdekében, mely során a haszon nem feltétlenül pénzügyi mutatók formájában mérhető, hanem a szomszédos régiók egymás közötti jobb megismerésében, amely erősíti a társadalmi együvé tartozást a térségben. Az akciók megszervezése a diákok csereüdültetését, osztálykirándulások szervezését, nyugdíjas klubok, civil szervezetek csoportos utazásainak szervezését foglalja magába a testvértelepülések közreműködésével úgy, hogy közben egyéb látnivalók is bemutatásra kerülnek csillagtúra jelleggel. Az akciók célja: az eddig jórészt protokolláris vagy kulturális testvértelepülési együttműködések kiterjesztése a turizmusra és az ifjúsági turizmus esetében a jövő turista generációinak „kinevelése”. Valamennyi cél elérését a testvértelepüléseknek a feladatokra való felkészítésével és akcióterv kidolgozásával lenne tanácsos elkezdeni.

72



P2 – A régióépítést és európai térbe integrálódást segítő közlekedéshálózati – kommunikációs összeköttetések javítása

2.1. Határon átnyúló közlekedési infrastruktúra elemeinek fejlesztése (A határon átvezető, felhagyott közutak, vasutak revitalizálása) Röszke (Oh.)–Novi Sad (Újvidék) közötti autópálya továbbépítése – X/A korridor, 2008 A X/A közlekedési folyosó Röszke-Novi Sad–(Belgrád) autópálya szakasz forgalmi sávjának fele készült el, ezen folyik a közlekedés, míg a Beska/Duna-híd/–Belgrád (40 km) szakaszon az autópálya teljességében kiépült. A Közép-Kelet-Európát és Dél-Kelet-Európát (Közel-Kelet) összekötő autópályának elsősorban interregionális szerepkörét (kapcsolat a Morava és Vardar völgyén keresztül) az Eurorégió több szempontból is hasznosíthatja (közlekedés, kereskedelem, idegenforgalom, elmaradott térségek felzárkózása), ezért a kérdéses autópályaszakasz mielőbbi befejezése indokolt. Szűkebb értelemben ez az autópálya-szakasz indukálná a vajdasági autópályára kapcsolódó, regionális úthálózat korszerűsítésének ütemét, a leszakadó és belső periférián levő rurális területek gyorsabb felzárkózását, valamint a tranzit idegenforgalom kifejlődését az autópályát közvetlenül érintő községekben, idegenforgalmi központokban.

Budapest–Kelebia–Beograd közötti vasúti szakasz fölújítása – X. vasúti korridor, 2010 A nemzetközi jelentőségű vasút műszaki állapota miatt sürgős felújításra szorul, mert annak szerbiai szakaszán teljes mértékben lelassult (visszafejlődött) a vasúti közlekedés, annak ellenére, hogy a gyorsvasút tervezés eredményeként a Belgrád–Indjija szakaszon egy kísérleti gyorsvasútszakasz (30 km) is elkészült. Az egész Eurorégó, de különösen Szerbia területén érezhető vasúti közlekedés visszafejlődésének oldása, valamint Szerbia és az EU vasúti összeköttetésének felújítása indulhatna meg e vasúti összeköttetés revitalizálásával.

A Smederevo (Szendrő)–Beograd(Belgrád)–Pančevo (Pancsova)–Kikinda–Triplex határpont– Deszk–M43, valamint a Kikinda–Jimbolia (Zsombolya)–Timisoara (Temesvár) gyorsforgalmi úttá történő revitalizálása A bánsági térség gazdasági és kulturális kapcsolatai a határ mentén nem csupán a kisebb települések, hanem olykor nagyobb városok között sem alakulhatnak a két oldalon adott lehetőségek szerint. A nemzeti szintű szabályozás értelmében, a Temesvárt, Zsombolya érintésével, Belgráddal összekötő gyorsforgalmi műútnak nincsen hasonló, Nagykikinda felé történő, leágazása. A gazdasági viszonyok alakulása mindkét oldalon egy ilyen közvetlen út létét indokolja, ugyanakkor nem túl jelentős beruházással a létező műutak tehermentesítése is megvalósítható lehetne. A Szendrő–Pancsova–Nagybecskerek–Nagykikinda–Deszk gyorsforgalmi út és a Nagykikinda–Temesvár leágazás kiépítésével egy fontos alternatív útirány válthatja fel a Szeged–Szabadka–Újvidék–Belgrád autópályát, intenzifikálhatja a nemzetközi forgalmat Kelet-Magyarország és Bánát, valamint Kelet-Szerbia között s ez által a javasolt út európai jelentőségűvé válna..


73


A javasolt két új határátkelőnek (Medja–Ionel és Nakovo–Comlosu Mare) a gyorsforgalmi úttal történő összekötése esetén egyrészt intenzívebbé válhatnak Bánát települései közötti kereskedelmi és településközi kapcsolatok, ami meggyorsíthatná ezeknek a leszakadó periférikus településeknek a felzárkózását, másrészt viszont Románia EU-s csatlakozásával a vajdasági Bánát településeinek uniós partnereikkel történő kommunikációja gyorsítaná az Uniós politikához való könnyebb felzárkózás megkezdését.

74




75


(Bécs-Budapest)-Szeged-Nagylak–Arad–Timisoara (Temesvár)-(Lugoj–Bucuresti-Constanta) megépítése, fejlesztése – IV közlekedési korridor, 2008 Az Eurorégión áthaladó közlekedési korridor ezen szakaszának fejlesztését, (a városokat elkerülő szakaszok megépítése, kísérő infrastruktúra kiépítése) Románia küszöbönálló Uniós csatlakozása, valamint Arad, Temesvár és a Nyugati Régió gazdasági és regionális szerepkörének bővülésével járó forgalomnövekedés teszi indokolttá. Beindult folyamat felerősítéséről van szó, ugyanis mind Arad, mind Temesvár –a térség két nagy, közlekedési szempontból az átmenő forgalom számára gondot jelentő város – esetében elkezdődtek a terelő utas beruházások, ezek felgyorsítása immár, Románia Uniós csatlakozásával, sokkal szélesebb körben válik gazdasági szempontból fontossá.

Timisoara (Temesvár)–Moravita (Moravica)–Vršac (Versec)–Beograd (Belgrád) vasútvonal revitalizációja, 2013 A Szerbia és Románia közötti nemzetközi vasúti forgalom szempontjából kiemelt fontosságú a TemesvárTemesmóra-Belgárd vasútvonal. Gazdaság-földrajzi súlyából adódóan annak ellenére vasúti fővonalnak kellene lennie, hogy annak idején, a Románia-Jugoszlávia közötti szoros politikai együttműködéskor, sem került sor e vonal megfelelő műszaki felújítására, beruházására. A Temesvár–Temesmóra-Belgrád vasúti szakasz revitalizálásával felgyorsulna a két ország közti kereskedelem, másrészt viszont a Dél-Bánát és Temes megye közötti személy és teherforgalom, s Románia uniós csatlakozását követően a vajdaság dél-keleti térségének fejlődését generáló tényezőjévé válna. A fejlesztés jelentőségét a Szerbia Területrendezési Tervében megtervezett duplanyomtávú villamosított vasútvonal támaszthatja alá. 9

A Szeged–Temesvár vasútvonal felújításához szükséges tanulmánytervek elkészítése majd megvalósítása, 2011 A Szeged–Temesvár közötti vasúti összeköttetés racionálisan lenne megvalósítható Nagykikindán keresztül. A második világháború előtt már létezett ez az összeköttetés, s a pálya megszűnt darabjainak rehabilitálásával visszaállítható lenne a térség mindhárom országát érintő nyomvonal. Ahhoz, hogy a magyar vasúti hálózatba ez a szakasz bekapcsolásra kerüljön, szükséges egy vasúti Tisza-híd megépítése Szegeden. Ezzel olyan közlekedési kapcsolat alakulhat ki, amely a DKMT „artériájaként” nemcsak a térség megyéit, hanem Közép-Európát Dél-Európával és a Közel-Kelettel kötné ismét össze. A Szeged–Temesvár vasútvonal fejlesztéséhez szükséges egy olyan tanulmány készítése, amely elemzi a megvalósítás technikai, finanszírozási és gazdaságossági stb. kérdéseit. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének magas költségei nem állnak a DKMT Eurorégió rendelkezésére, ezért szükséges lenne pl. a német stabilitási alap hozzájárulása. Ezen tanulmány(ok) elkészíttetése nélkül nincs remény arra, hogy a közlekedés-fejlesztés EU támogatásban részesüljön. A fejlesztési elképzelés jelentős támogatottságnak örvend az EU döntéshozó köreiben. A továbblépés akadályát jelenti a tanulmánytervek hiánya. Ezek közül, megfelelő források elérése esetén az Eurorégió magára vállalhatja egy gazdasági hatástanulmány készíttetését, míg a többi tanulmányt a megfelelő szakmai szervezetek, szintén megfelelő források rendelkezésre állása esetén készíthetik el.

9

Szerbia Területrendezési Terve 1996

76



A (Oradea–) Szeged–Szabadka–Bácsalmás /peage vasútvonal/–Baja(–Rijeka) vasútvonal revitalizációja, 2012 A Szabadka–Bácsalmási vasútvonal Szabadkán a vasútállomáson kezdődik és a Magyar Köztársaság határáig a hossza 12,665 kilométer. A pálya része volt az egykori Nagyvárad–Fiume vasútvonalnak, amely az Alföld terményeinek piacra juttatását biztosította. A vasútvonal jelenleg a Zorka–Szabadka vegyipari gyárkomplexumon halad át ("S 45"-ös szabványosított típusú sínek), a további szakaszon viszont a vasutat Szerbia és Montenegró és Magyarország határáig 1947-ben leszerelték. Ezen szakasz újjáépítéséhez szükséges a vasút törzsének, illetve a vasút plánumának rendezése, az alépítmény létesítményeinek, az áteresztő részek és az utak átkelőhelyeinek rendezése, valamint a felső berendezések (fedők, szélek és sínek) elemeinek teljesen új vagy használt elemekkel való felcserélése, továbbá a szükséges infrastruktúra biztosítása, aminek előreláthatólag 2012-ig kellene megépülnie. A teljes pálya revitalizációjának befejezése 2015-re van előirányozva. A fejlesztés elvégezhető a külföldi vasutak adományaiból származó használt anyag vagy a Szerbiában a vasutak nagyjavítása után visszamaradt anyag felhasználásával, ami lényegesen csökkentené a projektum realizálásához szükséges pénzeszközök teljes összegét. A beruházás periférikus jellegű kistérségeket kapcsolna össze, oldva az elzártságot, s nagyban megkönnyítené a bácsalmási kistérség és Szabadka közötti forgalmat.

A (Új)Szeged-Makó-Nadlac (Nagylak)–Arad vasútvonal helyreállítása, 2015 A vasútvonal meglévő részei három időszakban épültek ki 1882–1920 között. Jelenleg a két Nagylakot összekötő mintegy 5 km-es vasúti pálya hiányzik. A vasútvonal helyreállítása az Eurorégió két nagyvárosát hozná közelebb egymáshoz, és az országhatár menti települések forgalmi helyzetét előnyösen befolyásolná. Továbbá így megoldható lenne az E68-as út egyre növekvő kamionforgalmának csökkentése is a közúti áruszállítás egy részének a vasútra történő áthelyezésével (RO-LA). A vasútvonal működtetése gazdaságossá tehető azáltal, hogy elkészülne az újszegedi állomást és a szegedi Nagyállomást összekötő néhány km-es pálya, a vasúti híddal, amelynek hiányát immár hatvan éve érzik a térségben élők.

A Szolnok–Hódmezővásáhely–Sannicolau Mare (Nagyszentmiklós)–Timisoara (Temesvár) közötti közúti és vasúti kapcsolat revitalizációja, 2013 Magyarcsanád–Čenad (Csanád) (HU–RO) közötti közúti és vasúti híd helyreállítása A Szolnok–Tiszatenyő–Szentes–Hódmezővásárhely–Makó–Nagyszentmiklós vonal a XX. század elejére több részletben épült ki. A Nagyszentmiklóst Temesvárral összekötő pályát pedig már korábban 1895-ben átadták a forgalomnak. A kb. 220 km-es vonal Magyarcsanád és Cenad - Nagycsanád között szelte át a Marost, s egykor fővonalként Budapest és Bécs irányában biztosította a vasúti forgalmat. Jelenleg a magyar–román határ közelében egy 5 km-es vasúti pálya hiánya, és az 1944-ben lerombolt vasúti híd hiánya akadályozza a forgalmat. Apátfalvát pedig közúti híd kötötte össze a Maros bal partján fekvő romániai Cenaddal (Nagycsanád). Ennek újjáépítése is jótékonyan hatna a környékbeli települések elérhetőségére. A vasútvonal újbóli megnyitása Temesvár, Makó, Hódmezővásáhely, Nagyszentmiklós és az eurorégió többi határ menti vagy határhoz közeli településeinek forgalmi helyzetét befolyásolná előnyösen. Az újszeged–szegedi vasúti híd újjáépítése ez esetben is növelné a vonal kihasználtságát. © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

77


Mivel a létrehozandó IV/C korridor, illetve a Kelebia-Nis gyorsforgalmú vasút szolgálja a térség nemzetközi vasúti szállításának ügyét, s fejlesztésére nem csupán a térség európai gazdasági integrációjának, hanem a vasúti közlekedés biztonságának okán is szükség van, a Kelebia-Nis vasútvonal műszaki felújítása esetén, szükség lehet egy ezt kiváltó alternatívára, amit a Szolnok-Hódmezővásárhely-Nagyszentmiklós-Temesvár vasúti kapcsolat revitalizációja biztosíthat. Így tehát a felújítás egy korábbi fontos közlekedési főútvonal visszaállításán túl egy jelenleg is ható műszaki kényszerre nyújtana egyszerre megoldást. A létrehozandó IV/C korridor illetve a Kelebia-Nis gyorsforgalmú vasút szolgálják a térségben a nemzetközi vasúti szállítás ügyét. Fejlesztésre nem csupán a térség európai gazdasági integrációjának, hanem a vasúti közlekedés biztonságának okán is szükség van. Amikor a Kelebia-Nis vasútvonal műszaki felújítása folyik, szükség van egy ezt kiváltó alternatívára, s ilyen lehetőség a Szolnok-Hódmezővásárhely-NagyszentmiklósTemesvár vasúti kapcsolat revitalizációja. Így tehát a felújítás egy korábbi fontos közlekedési főútvonal visszaállításán túl egy jelenleg is ható műszaki kényszerre nyújtana egyszerre megoldást.

A Zombor–Regőce (Ridjica) – Baja vasútvonal revitalizációja A Zombor–Regőce (Ridjica) vasútvonal hossza 28,2 km, amelyen 1895-ben indult meg a közforgalom. A sínek nem szabványos típusúak, a megengedett teherbírásuk 12 tonna. Az utasforgalom 1978-ban, a teherforgalom pedig 1995-ben leállt. A vasutat a regőcei vasútállomástól Magyarország államhatáráig 2,5 km távon leszerelték. A projektum célja, a határrégió közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, az áru és az utasok könnyebb mozgásának elősegítése, és a szállítási költségek csökkentése, a közlekedési feltételek javítása Magyarország és Szerbia–Montenegró gazdaságának jobb termelési és üzleti-műszaki együttműködéséhez.

78



2.2. Új határátkelőhelyek létesítésének és a meglevők átminősítésének támogatása TRIPLEX Kübekháza–Rabe(Rábé)–Beba Veche (Óbeb) hármashatár átkelő A hármashatárátjáró kiépítése oldaná a három ország szomszédos falvai közt fennálló kommunikációs nehézségeket, hozzájárulna a három ország elmaradott határrégiói közti rugalmasabb közlekedés lebonyolításához, tehermentesítené a nemzetközi forgalmat (Smederevo–Pancsova–Kikinda–Szeged gyorsforgalmú út Jimbolia–Temesvár leágazással). Ahhoz, hogy jelenleg Óbébről a tőle 5 km-re fekvő Kübekházára el lehessen jutni, Csanád-Kiszombor felé 70, Zsombolya-Csernye felé 150 km-es kerülőre van szükség. A kialakítandó szakaszok mindegyik ország területén hasonló hosszúságúak, Óbéb, Kübekháza és Rábé a Triplex földrajzi ponttól 5-5 illetve 3 kilométerre fekszenek.

Ionel (Jánosfölde) – Medja (Párdány) (RO-SCG) között 2010-ig A régió román-szerb határszakaszának határátkelő sűrűsége alacsony, mivel a száz kilométeres nagyságrendű határszakaszon csupán 2 nemzetközi és 1 kishatárforgalmi határátkelő van. A történelmi Bánság idejében itt a jelenlegi határ két oldalán lévő települések között komoly gazdasági kapcsolatok léteztek, olykor egymás kiegészítő tevékenységekkel. Ezeknek az újraélesztése mindenkinek az érdeke. A határ menti útviszonyok, az utak sugaras szerkezete miatt a határon túli, légvonalban pár kilométerre lévő szomszédos településekhez félszáz kilométeres kerülőút vezet, ami a helyi kapcsolatok kialakítását lehetetlenné teszi. A határon átnyúló kapcsolatok felélénkülése a Ionel–Medja határátkelő kialakításával valósulhatna meg, amelynek kialakítására a 1990-es évek során történt kezdeményezés.

Nakovo (Nákófalva) – Comlosu Mare (Nagykomlós) (RO-SCG) A jelölt határátjáró megnyitása is oldaná szerbia-montenegrói határszakasz átkelőinek alacsony számából származó gondokat. A Nakovo (Nákófalva)–Comlosul Mare (Nagykomlós) közötti közúti határátkelőhely az észak-bánsági települések (Nagykikinda) közti kapcsolatok normalizálását és a szorosabb együttműködést, segítené elő. Az elkészítendő beruházás a bánsági román-szerb határszakaszon kialakítandó átkelők közül itt volna a legkisebb: a két település közötti távolság alig 5 km, ugyanakkor mindkét oldalon csaknem a határig létezik műút.

Varázsliget (Fehértemplom község) – Nérasolymos ( Románia ) A Duna ebben a térségben válik országhatárrá Románia és Szerbia között. Dél felé, folyamirányban csak Orsovánál lehet átkelni a Dunán, innen mintegy 150 km-re. Északi irányban a legközelebbi határátkelő 50 kmre van, de ebbe az irányba közvetlenül nem vezet műút, kerülni kell. Ugyanakkor a térség ökológiai és turisztikai szempontból rendkívüli értéket képvisel, amelyet mindkét országban csak az egyik oldalon lehet kiaknázni, nincs meg a természetes feltételek együttes, mindkét fél számára előnyös turisztikai rendszerbe való bevonásának a lehetősége. A helyi lakosság, az öko-idegenforgalom, valamint a Néra folyó menti természetvédelmi területeket látogatók számára időszakos határátkelő nyitása javasolt

Királyhalma (Szabadka község)–Ásotthalom (Csongrád megye) (H-SCG)


79


Korlátozott nyitvatartással üzemelő határátjáró megnyitása hozzájárulhat a hasonló gazdasági szerkezettel bíró (gyümölcstermesztés, konyhakertészet) helyi lakosság kapcsolatának felélénkítéséhez, másrészt az ökoidegenforgalom kedvelői, valamint a kerékpárturázók számára kedvező lehetőséget biztosítana a terület időszakos látogatására is.

80



A Béreg (Backi Breg) – Hercegszántó határátkelőhely korszerűsítése A korszerűsítés projektje előirányozza mindkét oldalon a vámmérleg és parkolótér kiépítését, hogy a határátkelőhely nemzetközi közúti teher- és utasszállító határátkelőhellyé való átminősítése megtörténhessen. Az átminősítéssel Nyugat-Bácska és Magyarország déli megyéi, valamint a Közép-Dunántúl közötti közlekedési és kereskedelmi kapcsolatok felélénkülése várható, valamint forgalomszervezés szempontjából mérsékelhető a határátjárók és forgalmas utak teherforgalmának zsúfoltsága Nyugat-Magyarország irányába.

Bácsalmás– Bajmok (HU-SCG) A határátjáró átminősítésének értelmében az állandó nyitva tartás és a 3,5 tonna fölötti tehergépjárműforgalom lebonyolításra történő bővítés lehetővé teszi Észak-Bácska Baja vonzáskörzetébe történő közvetlen bekapcsolódását, így a szekszárdi Duna-hídra történő közvetlen kapcsolattal lerövidíthető lenne Bácska és Közép-Dunántúl közötti közlekedési útvonal. A határátjáró korszerűsítésével és átminősítésével egy létesítendő ipari park kialakítása is indokoltabbá válik, illetve a két fejlesztés egymást kölcsönösen feltételezi.

Tiszasziget–Djala (Gyála) (HU-SCG) A határátjáró átminősítésének értelmében az állandó nyitva tartás és a 3,5 tonna fölötti tehergépjárműforgalom lebonyolításának megvalósításával lehetővé válik Észak-Bánát Szeged vonzáskörzetébe történő rugalmasabb és közvetlenebb csatlakozása.

Sarkad-Kötegyán-Salonta (HU-RO) közúti és vasúti határátkelőhely fejlesztése A meglévő közúti és vasúti kapcsolat minőségi paraméterei már nem megfelelőek a személy- és teherforgalom levezetésére, felújításuk mindkét közlekedési ág esetében indokolt.

Körösnagyharsány-Cheresig (HU-RO) közúti és vasúti határátkelőhely kiépítése A két település között ideiglenes határátkelő kialakítására már volt példa (évenként egy napra megnyitott átkelő), ahol a forgalom levezetésére kavicsolt útalapot építettek a határ mindkét oldalán. Ennek felhasználásával a közút hiányzó szakasza viszonylag kisebb befektetéssel volna elkészíthető. A csonka vasútvonal esetében valamivel nagyobb szakasz kiépítése válna szükségessé, ám ez lehetővé tenné a nagyváradi vasútvonalra való csatlakozást, a térség korábbi természetes központjának egyszerűbb elérhetőségét is.

Lökösháza-Curtici (HU-RO) közúti határátkelőhely kiépítése A már meglévő és üzemelő vasúti átkelő mellé kívánatos volna a közúti átkelőhely megnyitása, különös tekintettel a két határmenti település logisztikai potenciáljára, melyet a TEN hálózatba sorolt vasútvonal, illetve a román oldalon már működő különleges gazdasági övezet is alátámaszt.

Geszt-Ateas (HU-RO) közúti határátkelőhely kiépítése


81


A két (jóformán zsákhelyzetben lévő) kistelepülés közötti kapcsolat megnyitását magyar oldalról Nagyszalonta, valamint Nagyvárad kedvezőbb elérése, román oldalról pedig Sarkad és a közép-békési centrumok könnyebb megközelíthetősége indokol.

Elek-Graniceri (HU-RO) közúti határátkelőhely kiépítése A határ két oldalán fekvő kisvárosok közötti határátkelő megnyitása révén elsősorban a közvetlen településközi forgalom növekedhet. Elek román ajkú kisebbsége számára könnyebbé válik az anyanemzettel való kapcsolattartás. Távlatokban a magyar oldal települései számára egyszerűbbé válhat Arad, a román oldal számára Gyula és Békéscsaba elérése.

82



2.3. A régión belüli légi és vízi közlekedés fejlesztésének támogatása. A kombinált szállítás (RO-LA, RO-RO), a terminálok és logisztikai rendszerek fejlesztésének előmozdítása A DKMT régió logisztikai rendszerének felépítése A régiót több transzeurópai közlekedési folyosó is érinti, a délkelet–északnyugati, valamint a kelet–nyugati áramlási irányok fő csapásirányai részben a DKMT területén húzódnak keresztül. Az Eurorégió közlekedési hálózata (közutak, vasutak, nemzetközi vízi út, légi közlekedési csomóponti szerep) – különösen a jelenleg is folyó és a jövőben várható fejlesztések tükrében – kiváló alapja lehet a logisztikai szerepkörök erősítésének, bővítésének. A kezdeményezések (pl. a kombinált szállítási formák megjelenése, konténeres szállítás fejlesztése, induló logisztikai-központ építkezések) jó irányba mutatnak, de eddig még nem érték el a kritikus tömeget. Az egyes nemzeti és regionális (NUTS 2) fejlesztési dokumentumokban hangsúlyos elemként jelenik meg a logisztikai potenciál kihasználása, de elszigetelten, jóformán figyelembe sem véve a határ túloldalán zajló, induló fejlesztéseket. Ez káros a régió jövője szempontjából, hiszen így a korlátos beruházási források túlzottan sokfelé aprózódnak el, az egyes fejlesztések hatása korlátozott marad, nem éri el a nemzetközi szinten minimálisan szükséges szintet, ráadásul párhuzamos, egymást kizáró, gyengítő fejlesztések indulnak, melyek a régión belüli konkurenciát erősítik az összefogás helyett. Szükséges lenne a régió logisztikai potenciálját felmérve egy egységes logisztikai rendszer tervének kimunkálása, a fejlesztés elemeinek kidolgozása, messzemenőkig figyelembe véve az érintett települések és térségek sajátos érdekeit. Ennek folytatásaként szükséges volna a megvalósítás együttes szorgalmazása, mert ennek révén válhat a DKMT a kontinens áramlási rendszerének „kapujává”. A logisztikai fejlesztések hozadéka lehet a munkahelyek növekedése, nem kizárólag a közlekedési, raktározási ágazatban, hanem a hozzá kapcsolódó feldolgozási, csomagolási, üzleti szolgáltatói tevékenységek terén is. Miután az Európai Unió kiemelten támogatja a közúthálózat tehermentesítését szolgáló fejlesztési lépéseket, s az Eurorégió logisztikai potenciálja kifejezetten kedvező, ezért a közlekedési hálózatfejlesztés kidolgozásakor kiemelt figyelmet érdemel a modalitás elveinek szem előtt tartása, s az elvek alkalmazása a gyakorlati tervező és kivitelező fázisok során. A logisztikai rendszer kiépítése kapcsán nem szabad megfeledkezni a kereskedelmi elosztóhelyek, újraosztályozók, raktárkapacitások fejlesztéséről sem, hiszen a közlekedési hálózati elemek és a logisztikai centrumokat működtető gazdasági szervezetek létrehozása ezek nélkül érdemi fejlesztő hatást nem volna képes kifejteni.

Logisztikai központok hálózatának fejlesztése – Szeged, Baja, Békéscsaba-Gyula, Újvidék, Arad, Temesvár A nemzeti szinten megfogalmazott logisztikai fejlesztések egységes, DKMT szintre való átültetése és kiteljesítése a program célja. Fontos volna a térség logisztikai potenciáljának minél teljesebb kihasználása, melyet nem egymás rovására, hanem az optimális feladatmegosztás és szakosodás révén lehet elérni. Ennek jelei az egyes nemzeti régiók szintjén már halványan látszanak, ám a DKMT szintjén eddig nem történt rá törekvés. Különösen fontos volna, hogy a régió meghatározó centrumai, illetve a közlekedési szempontból kiemelt helyzetű kisebb települések egyaránt megtalálják a szerepköreiket e gazdasági tevékenység terén.


83


A Bega-csatorna rehabilitációja A DKMT Eurorégió gazdasági kapcsolatait meghatározzák a belső szállítás lehetőségei. A kombinált lehetőségek – amikor az olcsó vízi úti adottságokra is építő szállítási rendszerek kialakítása és kihasználása összekapcsolódik a szállítás más, közúti és vasúti formákkal – napjainkban igen sok helyen elsőséget élveznek. Egy ilyen lehetőséget jelent annak a Bega-csatornának a rehabilitációja, amely évszázadon át szolgálta a régión belüli szállítás ügyét. A Bega-csatorna a 20. század második felében, a térségben folytatott, országok közötti szomszédsági politika áldozata lett. Románia és Jugoszlávia között a kapcsolatok olyan szintre süllyedtek az ötvenes években, hogy megszűnt a Begán a hajózás, amit később – gazdaságpolitikai elgondolások okán nem állítottak vissza. Közben pedig az európai gyakorlat új kontextusba helyezte a vízi szállítás kérdését, korábbi vízi lehetőségeket állítanak munkába, újak kialakítása van folyamatban. A Bega-csatorna rehabilitációja c. program célja, a vízi út használaton kívül került, és nem működő rendszereinek az átépítése. Zsilipeket kell felújítani, kicserélni, a medret ki kell kotorni, bizonyos vízszakaszokon a medrek állapota nem felel meg a hajózás feltételeinek. Ezeket a munkálatokat kell elvégezni.

A szegedi medencéskikötő rehabilitációja A Tisza a DKMT Eurorégió egyik fontos áramlási tengelye, amelyen jelen pillanatban kizárólag a szerb– magyar hajóforgalom engedélyezett. A nemzetközi vízi úttá nyilvánítással párhuzamosan azonban szükséges a vízi közlekedés (elsősorban az áruforgalom) bázisainak fejlesztése. A régió versenyképességét növeli, ha elterjednek a kombinált szállítási módok, s ezáltal a földrajzi helyzetből adódó logisztikai potenciált jobban ki lehet használni. Rövidtávon és első lépésben a szegedi medencés kikötő rekonstrukcióját javasoljuk. Egyrészt egy kiváló logisztikai helyzetű objektumról van szó, mely közúti (2006-ra autópálya), vasúti (fővonalrekonstrukció folyamatban) és légi szállítási lehetőségekkel is rendelkezik, logisztikai központja már üzemel, a kikötőt iparvágány kapcsolja össze a vasúti rendező-pályaudvarral. A kikötői létesítmények 90% -os készültségűek, ezek befejezése mellett a kotrási munkálatok elvégzésére kell az erőfeszítéseket összpontosítani. Célszerű volna a raktározási lehetőségeknek és a hozzá kapcsolódó informatikai rendszereknek a kor színvonalára fejlesztése is.

A Körösök hajózhatóvá tétele – A bökényi-duzzasztó felújítása Bár a teherforgalom számára a Körösök vízrendszere csupán korlátozottan hasznosítható (elsősorban a Hármas-Körös, de legfeljebb 100-300 tonnás hajók számára), a megcélzott fejlesztés révén a vízállás szabályozása a jelenleginél lényegesen hatékonyabb lehetne, ami nagymértékben megnövelhetné a hajózható időszakot a folyón. A személyfogalom a Körösökön ma még elhanyagolható, ám e téren a lehetőségek jóval nagyobbak. E ponton a kiszolgáló létesítmények fejlesztése kell, hogy elsőbbséget kapjon.

A Tisza nemzetközi víziúttá nyilvánítása Ma a Tisza csupán magyar és szerb zászló alatt hajózható, pedig Szegedig kedvező vízállás esetén 6001000, Tokajig 300 tonnás hajókkal is járható volna. A folyam közvetlenül kapcsolódik a Duna vízrendszeréhez, mely Európa egyik legfontosabb nemzetközi vízi útja. Gazdasági hasznosítását alapvetően akadályozza, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére még nem sikerült a nemzetközi víziúttá nyilvánítás. Amennyiben ezen a területen sikerülne elmozdulást elérni, akkor volna értelme a vízrendszer további fejlesztésének. 84



A csongrádi vízlépcső megépítése a Tisza biztonságos hajózhatósága érdekében A tiszai hajózás biztonságának növelése érdekében, a nemzetközi víziúttá nyilvánított Tisza kihasználását javítandó alapvető fontosságú a csongrádi vízlépcső és a hozzá csatlakozó kiegészítő létesítmények megépítése, fejlesztése.

Nemzetközi üdülési célú személyhajózás induló feltételeinek megteremtése Bár a Tiszán és különösen a mellékfolyókon a személyforgalom ma még mérsékelt, a turisztikai ágazat fejlesztése, a sokoldalú vonzerők bemutatása vélhetően fel fogja értékelni az üdülési célú hajózási lehetőségeket. Erre való felkészülés céljából mindenekelőtt a kikötői létesítmények, valamint a hozzá csatlakozó kiszolgáló egységek gyors ütemű kiépítésére és korszerűsítésére volna szükség.


85


2.4. A modern telekommunikáció integrált régiós fejlesztésének támogatása Vállalkozások e-ügyintézésének fejlesztése A régió gazdasági egységei számára az adminisztratív ügyek intézése komoly energiákat von el az érdemi tevékenységektől. Ennek egyszerűsítése, átterelése az elektronikus ügyintézés irányába rugalmasabb (24 órás) ügyintézést, a versenyképesség növekedését vonja maga után. Az intézkedés az EU harmonizációt is szolgálja. A vállalkozások megalapításával, működtetésével kapcsolatos ügyek intézésének minél nagyobb hányadát az Internet alapú adminisztráció irányába kell terelni. Különösen az adózás, az időszaki bevallások teljesítése, valamint az önkormányzatok felé fennálló bevallási és adózási kötelezettségek új típusú intézése szabadíthat fel energiákat a tényleges termelőmunka, vagy a vállalkozás kulcs tevékenységét jelentő szolgáltatások számára. A projekt céljaként a régió gazdasági szereplőinek versenyképesség-növelése fogalmazódik meg.

A DKMT Eurorégió közepes és kisvállalkozásaiban való folyamatos képzést támogató internetes rendszer Ez a projektum a DKMT régióban levő, elsősorban közepes és kisvállalatoknak az új technológiákkal kapcsolatos folyamatos képzéséhez szükséges technikai, szervezési és káderfeltételeket teremti meg. Emeli az általános technológiai tudásszintet e vállalati körben. A vállalati és az oktatási szféra együttműködésének szervezésével a regionális felsőoktatási intézményeket bekapcsolja azoknak a képzési formáknak és tartalmaknak a realizálásába, amelyeket az új technológiák alakulásának az eredményes figyelemmel kísérésére szerveznek a közepes és kisvállalatokban. A projektum realizálásának alapja a modern számítástechnikai technológiák és az open source szoftverplatformok alkalmazása. Az egész rendszer alapja az internetes kommunikáció, ugyanis ez a releváns oktatási intézmények, illetve a rendszert használó közepes és kisvállalatok régión belüli teljes összekapcsolásának a leggazdaságosabb módja. Ez a megközelítés a fejlett országok megfelelő rendszereivel való összekapcsolódást is lehetővé teszi. A rendszer tervezett szoftverfelépítése az open source hozzáférésen alapul, s ez gazdaságos üzemeltetést tesz lehetővé, hiszen nem kell drága szoftverlicenceket fizetni. A tervezett rendszer két alapvető funkcionális szegmentumot ölel fel: •

Az ismeretanyag feldolgozására és publikálására szolgáló, az oktatási intézményeknek szánt szegmentumot és

•

Az ismeretanyaghoz való hozzáférést szolgáló, a közepes és kisvállalatoknak, mint a szolgáltatások igénybevevőinek szánt szegmentumot.

DKMT idegenforgalmi kártya és információs rendszer bevezetése A térségben több napig tartózkodó turisták számára a térségben elszórtan található kínálati elemek együttes, kedvezményes kínálata, komplex, térségi szolgáltatás nyújtása. Megvalósítható a térség egészében, de altérségenként, illetve kiemelve az összefüggő turisztikai területeket.

86



A térségi kártya lényege, hogy a térségben szállást igénybe vevő turista egy kártyát kap a vendéglátótól, amivel különböző szolgáltatásokat, utazást, belépőjegyet kedvezményesen vehet igénybe, igény, és megfelelő szolgáltatások esetén fizethet vele, s a kártyával együtt papír alapú és digitálisan elérhető térképet, információt kap a térségi szolgáltatásokról, látványosságokról. A kártya kedvezményét egy közös alap szolgáltatja, amely kompenzálja a szolgáltatók által nyújtott kedvezmények egy hányadát. A látványosságokhoz telepített kártyaolvasó POS terminálok révén a kártyával fizetni is lehetne a belépésért, szolgáltatásokért (a chip tárolja a virtuális pénzt, amely esetleg egyes kiemelt – kártya értékesítő-helyeken újra feltölthető lenne). Így megoldható, hogy a különböző tartózkodási időt igénybevevő vendégek különböző szintű kedvezményekben részesüljenek a térség szolgáltatásainak igénybevétele esetén, a visszatérő vendégek pedig további preferenciákat élvezhetnek. De ezen túl is számos szolgáltatás lehetséges. További előny, hogy a térségi fejlesztő szervezet kész információkat kap a turisták mozgásáról, költéséről stb., ami a további fejlesztések információhátterét biztosítja.

Az e-közigazgatás elemeinek fejlesztése Az Európai Unió lisszaboni irányelvek és az Europe+ akciótervben foglaltaknak megfelelően mind a tagállamok, mind a csatlakozni vágyó országok számára kiemelt fontosságú az információs társadalom elemeinek fejlesztése. Az e-közigazgatás általunk kiválasztott két eleme (e-adminisztráció, GIS-alapú térképezés és nyilvántartási rendszer) mind a helyi, mind a városba érkező befektető számára egyszerű, átlátható struktúrában adja meg a szükséges információkat. Ezzel növekszik a régió versenyképessége, információs elérhetősége. A program során a meglevő kezdeményezésekre alapozva, az Eurorégió számára egységes informatikai platform bevezetésével határozott előrelépést lehet elérni az e-közigazgatás fejlesztése terén. Az elektronikus adminisztráció részben az önkormányzatok által használt űrlapok és kitöltési útmutatók elektronikus hozzáférhetősége, későbbi lépésben a letölthető és kitöltött űrlapok feladása, fogadása és feldolgozása kerülne fejlesztésre. Ennek kapcsán főként az okmányirodai tevékenységet kellene áttekinteni, s a tartalmakat digitalizálni. A GIS támogatású nyilvántartási rendszerek a települési digitális térképre, mint alapra épülve tematikus rétegekben tartalmazzák a helyben lakók és a reménybeli befektetők számára fontos információkat. Első lépésben belső lekérdezéses rendszerek kialakítása és szabványosítása volna megoldható, később – a közérdekű tartalmak esetében – a külső szabad hozzáférés biztosítása is felvállalható volna.

2.5. A turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása Idegenforgalmi jelzőrendszerek kialakítása a Dunán, a Tiszán, a Körösökön és a Maroson A projektum célja olyan többnyelvű 10 idegenforgalmi (nautikai) szakosított információkat tartalmazó jelzések kialakítása (a leglátványosabb idegenforgalmi helyek, kultúrtörténeti emlékek, szálláslehetőségek, a csónakok és jachtok részére a kikötések koordinálása stb.), amelyek hozzájárulnak az érdeklődők tájékoztatására az adott folyószakaszon, vagy annak környékén. Ilyen módon növelhető lenne ezeknek az idegenfogalmi területeknek a hozzáférhetősége és látogatottsága, mind az önállóan, mind pedig a turistairodák által szervezett csoportok számára. A DKMT Eurorégió területén felállítandó információs pontok hálózatát a régió idegenforgalmi szakértői jelölik ki, amelyek a régió mindennemű idegenforgalmi tájékoztatójának (prospektus, térkép) tartalmi részét kell, hogy képezzék.

10

Angol, német, magyar, román, szerb © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

87


A határon túlnyúló menetrendek internetes összehangolása (busz, vasút) Ma már jelentős számú internetes menetrenddel találkozhatunk. A vasúti és autóbuszos társaságok fenntartanak olyan portálokat (pl. www.elvira.hu; http://www.infofer.ro), amelyek segítségével praktikusan, a csatlakozásokat is figyelembe véve lehet egy utat megtervezni. Alapvető hibájuk, hogy ezek a portálok csak egy közlekedési módot (vasút vagy autóbusz, esetleg hajó) tartalmaznak, azokat nem kombinálják. Másrészt a szomszédos országok területén csak a nemzetközi járatok adatait ismerik. Szerbiában ráadásul számos közlekedési társaság létezik az autóbusz közlekedésben. A projekt keretében megvalósítható lenne egy, a három ország regionális menetrendjeinek kombinált elérése, ahol a közlekedési módok és a nemzeti menetrendek között kereső program kombinálná ki a legmegfelelőbb útvonalat a kérdező számára. Hasonló már működik Csehország és Szlovákia viszonylatában (http://idos.datis.cdrail.cz/ConnForm.asp).

Határon átnyúló Duna, Körös, Tisza, Maros –menti kerékpárutak megépítése A DKMT térségében található turisztikai vonzerők megismertetésében nagy szerepet játszanak a nemzetközi kerékpárutak. Erre kiváló lehetőséget teremtenek a folyók mentén található árvízvédelmi töltések. E tekintetben javasolandó a nemzetközi Euro-Velo turisztikai kerékpár útvonal hiányzó szakaszának megépítése a Duna mentén Baja (H) és Zombor(SCG) között. A beruházás megvalósításával támogatható lenne a határ-mentén élő polgárok fenntartható együttműködése a természeti, az épített örökség, a népi hagyomány és kulturális értékeinek ápolásában. A projekt célja, minden generációt felölelve, az egészséges életmód ösztönzése. Mivel ezek a folyószakaszok ökológiai folyosókat, nemzeti parkokat, valamint különböző típusú természetvédelmi területeket érintenek, a kerékpárutak kiépítése, az öko-idegenforgalom szempontjából is, kiváló lehetőséget nyújtanak ezen területek megismeréséhez, valamint a lágy turizmus aktív megéléséhez.

88



P3 – A régión belüli gazdasági kapcsolatok és kapuszerep erősítése

3.1. A térségben előállított K+F termékek gyakorlati hasznosítása, főleg a KKV-k körében, határon átnyúló hatású innováció-transzfer intézményrendszer megteremtése Határon átnyúló ipari parkok létrehozása A régió a magyar–román–szerbia-montenegroi határtérség gazdasági helyzetét tekintve periférikusnak mondható. A befektetések ösztönzéséhez, az ipar fejlesztéséhez viszonylag kevés attraktív telephely áll rendelkezésre. Másrészt a határtérség olyan előnyökkel is rendelkezik, amelyek a másik ország földrajzi közelségéből származnak (megfelelő számú munkaerő, beszállítók, eltérő tényező költségek, piac stb.), valamint olyan logisztikai környezetet nyújthat, amely előnyös a határ mentén megtelepülő gazdasági szervezetek számára. Alapvetően tehát egy határ mentén létesített ipari park több kedvező földrajzi tényezőt ötvözhet. Románia EU csatlakozása rövid időn belül megszüntetné azokat a vámhatár átlépési nehézségeket, amelyek jelenleg egy ilyen ipari park működtetését nehezítik. A projekt alapja egy ipari park létrehozása a román–magyar határ mentén, a határ két oldalán. Mintául szolgálhat az osztrák–magyar határ mentén épült Szentgotthárdi Ipari Park. A létesítmény területe, hasonlóan a többi ipari parkéhoz megfelelő infrastruktúrával, szolgáltatásokkal lesz ellátva. Különlegessége, hogy szükséges a területén egy határátkelőt létesíteni, amelyen a park két része közötti forgalom megvalósulhat, ezzel kiküszöbölve az általánosan használt átkelő forgalmi nehézségeit. A cél tehát egy olyan telephely bázis létrehozása, amely vonzza a befektetőket, egyrészt jó minőségű infrastruktúrájával és szolgáltatásaival, másrészt a földrajzi pozíciójából származó előnyökkel (logisztikai helyzet, a két ország eltérő gazdasági rendszeréből származó előnyök). Feladatokként elsődlegesen a terület megszerzése, a terveztetés, a hatásvizsgálatok és engedélyeztetések beszerzése körvonalazódik, amit az építés, a határátkelő létesítése, a működtető szervezet létrehozása és a szolgáltatások kiépítése követ. Az ipari parkok megvalósítása az alábbi településkapcsolatokra javasolt: a) Gyula-Chisineu Cris (Köröskisjenő) (HU-RO) b) Nagylak (Makó)-Nadlac (Nagylak) (HU-RO) c) Makó-Sannicolau Mare (Nagyszentmiklós) (HU-RO) d) Szeged-Subotica (Szabadka) (HU-SCG) e) Mórahalom-Kaniza (Kanizsa) (HU-SCG) f)

Bácsalmás-Bajmok (HU-SCG)

g) Kikinda-Jimbolia (Zsombolya) (SCG-RO)

Inkubátorház és innovációs központ létrehozása vállalkozások számára hálózatosodás segítése A térség vállalkozásainak versenyképességét rontja a technológia- és innováció-transzfer lehetőségeinek rossz helyzete. A vállalkozások technológiai hátránya gátolja, hogy a betelepülő nagy cégek beszállítóivá váljanak, így a régióban keletkező jövedelem nagy része távozik a térségből, mivel azon kívüli beszállítókhoz jut. A régió vezető ágazatai (mezőgazdaság, élelmiszeripar) és a régió oktatási és kutatási potenciálja tematikusan találkozik, viszont az új eredmények, technológiák nem jutnak el a vállalkozásokhoz. A helyi termékek hozzáadott értékének növelése, illetve a mezőgazdasági termények esetében a feldolgozottsági szint emelése magasabb szintű jövedelmet biztosíthat a régióban tevékenykedő vállalkozások részére.


89


A projekt első lépésben egy ingatlan-együttest, s a működtető szervezetet foglalja magában. Az épület alkalmas arra, hogy innovatív kisvállalkozások számára inkubátorházként működjön. A megalakítandó szervezet is, mely az innováció terjesztést feladatának és szívügyének tekinti, s ellátja az épület üzemeltetését, folyamatosan vizsgálja a térség vállalkozásainak helyzetét, s ehhez alakítja tevékenységét egy non-profit gazdasági társaság formájában. A projektum kiterjeszthető több helyszínre is, utóbbi esetben, hálózatos formában, akár ágazati specializációval. Az inkubációs időszak letelte után az addigra megalapított technológiai tematikus parkokban kell a kimozduló innovatív kis- és középvállalkozások helyét megtalálni. Ezért célszerű szoros informális kapcsolat kiépítése az inkubátorházakat és a parkokat üzemeltető szervezetek között. A térségben keletkező, s kívülről behozott új tudás, technológiai, termék, szervezeti innovációk átadásának megkönnyítésére egy szervezetet, illetve megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani, az egyetemek erőteljesebb bevonásával a helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztésbe, az egyetemekről kikerülő vagy máshonnan érkező innovatív kisvállalkozások számára inkubátorház lehetőséget kell biztosítani. Távlati célként fogalmazható meg az innovatív cégek körének gyarapítása a térség versenyképességének javítása. A már meglévő és az újonnan létrehozandó inkubációs kezdeményezések valódi régiófejlesztő ereje akkor bontakozhat ki, ha egyik oldalról folyamatos támogatást kapnak a működésük kiterjesztéséhez, másrészt kiépítik az egymás közötti, valamint a szűkebb-tágabb térség vállalkozói felé a gazdasági kapcsolatrendszerüket. Ez utóbbi támogatását a DKMT is felvállalhatja.

Egyetemek körüli spin-off cégek alapításának támogatása A régió meghatározó felsőoktatási intézményei a tudás létrehozásának alapvető centrumai az Eurorégióban. A gazdasági célú hasznosítás azonban akadozik, hiszen az egyetemi infrastruktúra nem adekvát ilyen feladatok ellátására. A régió kutatási potenciálja gazdasági hasznosításának elősegítése, a megvalósítás reális útjának bemutatása az ún. szatelit cégekre alapozható. A projekt az egyetemeken (kutatóintézetekben) létrehozott tudás gazdasági célú hasznosítását olyan kisméretű, kutatókból és gazdasági szakemberekből álló cégeken keresztül látja megoldhatónak, melyek Európa nyugati részén már tömegesen és sikeresen léteznek. Az alapvető feladat a sikergyanús ötletek felkarolása, a megvalósításhoz szükséges források (alapvetően üzleti angyalok, seed-capital, majd kockázati tőke) biztosítása, valamint szervezeti forma megtalálása (Szegeden, Temesváron és Novi Sad-on). A cél a már létező kezdeményezések felkarolása, s sikeres működésük esetén a modell kiterjesztése.

Vetőmag-termesztési innovációs lánc kiformálása A régió mezőgazdasági potenciálja kiváló, a terület zömén ma is intenzív termelés folyik, ám ennek színvonala a K+F eredmények folyamatos alkalmazása révén még nagymértékben emelhető volna, megközelítve, vagy elérve az élenjáró nyugat-európai szintet. A projekt a vetőmag kísérleti állomásoktól, a vetőmag termesztő kis-közepes üzemeken keresztül egy komplex innovációs láncot formálna a nagy termesztő üzemekig bezárólag. Első körben felmérjük a kutatói háttér kapacitást, meghatározva azokat a növényfajtákat, ahol már jelenleg is komoly fejlesztői eredményekre lehet építkezni. Egy transzfer ügynökség segítségével a fejlesztőktől a kikísérletezett vetőmagokat KKV méretű termelőkhöz juttatjuk, akik az iparszerű termeléshez elégséges magmennyiséget tudják produkálni. Ezek tanúsítása és szigorú ellenőrzése révén magas színvonalú és elégséges mennyiségű, a helyi termőkörzetekre fejlesztett vetőmag jelenhet meg a piacon, mely a nagytermelők számára is megfelelő áron,

90



kellő hasznot garantálva jelenne meg. A transzfer ügynökség révén a már bizonyított vetőmag átkerül a tömegtermelésbe, emelve az iparszerű mezőgazdaság színvonalát.

Repce-metil-észter (biodiesel) előállítás megvalósítása az Eurorégió területén A növényi olajok (elsősorban a repce, napraforgó) üzemanyagként való felhasználását és termesztését a fosszilis fűtőanyagok jelenlegi ára és a bioolajok árának versenyképessége, valamint az Európai Unióban kialakult élelmiszer túltermelés és az ebből származó felszabadult területek jövedelmezőbb hasznosításának igénye indokolja Fontos környezetvédelmi szempont még, hogy a biodízel nem tartalmaz ként, amely a savas esők egyik okozója, és mivel kisebb a korróziós hatása, az ilyen üzemanyaggal hajtott motorok élettartama is megnő. Ezen kívül ezek az olajok a környezetbe jutva nagyon rövid időn belül bomlanak le. Egy biodízel előállító üzem kapacitása 27– 30.000 tonna biodízel/év. A kapacitás nyersanyag szükséglete mintegy 70 000 tonna repcemag, amelynek előállításához 1,8 t/ha átlagtermést számolva 38.000 hektár termőterületre van szükség. A termesztést az Eurorégióban kell megszervezni, figyelembe véve a termelési körzetek adottságait, a szakképzett munkaerő meglétét. A repce termesztés megszervezése mellett 3 termelési körzetre koncentrálva kell kialakítani a nyersolaj kinyerő kapacitást, és egy erre alkalmas térségben a biodízel előállítására szolgáló üzemet. A fő termék előállítás mellett, fontos szempont, hogy a keletkező melléktermék (olajpogácsa) felhasználása is elsősorban energia előállítást szolgáljon. A tervek szerint, a biodízel előállítása a káposzta-repce magból nyert nyersolajra alapozódik, melynek érdekében a termesztési körzetek kialakításánál a termesztés agrotechnikai követelményrendszere mellett, az alábbi gazdasági és földrajzi tényezők figyelembe vételével kell számolni: •

az integrátorok legyenek képesek, a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján létrehozott termelői csoportoknál, a Duna-Körös-Maros-Tisza menti régiónak az előbbiekben felsorolt részében legalább 70 ezer ha-on repcemag termeltetés megszervezésére,

•

az integrátor legyen alkalmas arra, hogy a körzetben termesztett repcemag közraktározását megszervezze, rendelkezzen a szükséges tárolókapacitással,

•

az integrátor rendelkezzen olyan közművekkel ellátott telephellyel, ahol a sajtolóüzem (olajütő) felállítható,

•

a szállítási költségek minimalizálása érdekében a körzet termelőitől lehetőleg egyforma távolságra helyezkedjen el, telephelyén működjön iparvágány,

•

nem utolsó sorban vállalkozzon a sajtolás melléktermékéből hőenergia előállítására.

„Vállalkozói kezdeményezés és helyi fejlesztések a határ menti térségekben” nemzetközi szeminárium A DKMT Eurorégió gazdasági fejlettség szempontjából Európa kevésbé fejlett térségei közé tartozik. Jelentős fejlettségi különbségek tapasztalhatók, az egyes országokhoz tartozó térségek között, éppen a határsávban, amelyet hosszú ideig teljesen elhanyagoltak. Ennek ellenére a multikulturális jelleg, a helyi létező hagyományok az Eurorégiót vállalkozói szempontból előnyös térséggé teszik. Ugyanakkor az utóbbi időben az Eurorégió vonzóvá vált a külföldi befektetők részére, a legkülönfélébb gazdasági ágak vonatkozásában (ipar, mezőgazdaság, banki szolgáltatások, stb.). A helyi tapasztalat birtokában és megfelelő felhasználásával, illetve a máshonnan származó ismeretek becsatornázásával olyan helyzet alakítható ki, amely előnyösen aknázható ki és külön vonzerőt jelenthet a határ menti térségek fejlesztésében.


91


A nemzetközi szemináriumok szervezésében szerzett létező tapasztalat birtokában, amely francia, német, nagy-britanniai, dán, portugál, olasz, USA-beli egyetemekkel való együttműködés során alakult ki, ez a projekt szerves részét képezheti a DKMT Eurorégió projekt-gyűjteményének, különös tekintettel a határon átnyúló együttműködésre és a határtérség fejlesztésére. A szeminárium kétévenként kb. 15 európai és amerikai egyetem képviselőit fogná össze, hogy a területfejlesztés és regionális fejlődés kérdéseit illetően értékes és átütő szakértői csoportként a helyi politikai és gazdasági elit képviselőivel történő konzultáció révén hozzájáruljon a térség fejlődéséhez. Olyan vándorszeminárium megrendezésére kerülne sor, amely egy heti tanácskozás során a helyi és még 2 régióbeli egyetem szakértői bázisára építve tematizálná a területfejlesztés legfontosabb napi kérdéseit. A szeminárium tematikája a vállalkozói tevékenység dinamikáját illető összehasonlító elemzésekre, a tapasztalat eredményeinek bemutatására, illetve a társadalmi-gazdasági fejlesztési stratégia egyes kiemelt kérdéseire összpontosít. A találkozó ugyanakkor lehetőséget teremt gazdasági egységek és politikai szereplőkkel történő közvetlen véleménycserére. A vitaanyag utólag kiadásra kerül. Cél: Európa különböző eurorégiói tapasztalatának a megismerése, összehasonlító elemzése, tapasztalatcsere a legfontosabb szereplők között, és olyan modellek kiválasztása, amelyek a leghatékonyabban szolgálják a határ menti fejlesztés ügyét, továbbá a DKMT Eurorégió ismertségének, teljesítményeinek és az itteni lehetőségeknek bemutatása.

Felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlatának határon átnyúló szervezésének programja A felsőoktatási intézmények számára, a hallgatói létszám növekedésével egyre nagyobb gondot jelent a szakmai gyakorlati helyek biztosítása. Ugyanakkor a térség nagyszámú vállalkozással rendelkezik, amelyek feltehetően szívesen fogadnának egyetemistákat, főiskolásokat. A nyelvi nehézségek leküzdését segítheti, hogy mindegyik oldalon a népesség egy része beszéli a másik oldal hivatalos nyelvét, vagy végső esetben valamely nyelv közvetítő nyelvvé léphet elő. A másik országban gyakorlatot végző hallgatók egyrészt eljuttathatnak fontos új eredményeket az őket fogadó vállalkozások számára, másrészt maguk is megismerkednek ezekkel a cégekkel, a szokásokkal stb., amely a későbbiek során kapcsolati tőkét jelent számukra, illetve az őket majdan alkalmazó cégek számára. Szakdolgozatírással, tanulmányi feladatok elvégzésével hozzájárulhatnak a DKMT térség gazdaságának pontosabb ismeretéhez, illetve bizonyos innovációk transzfer eszközévé válhatnak. A szakmai gyakorlat így végeredményben külföldön zajlik, viszonylag alacsony költséggel. Ehhez azonban hiányzik a szervező erő, valamint a gyakorlat végzéséhez kötődő egyéb költségek forrása. A projektum egy olyan szervezet létrehozását célozza, amely megteremti a hallgatók és a fogadó helyek adatbázisát, ezt folyamatosan frissíti, s létrehozza a kapcsolatot a hallgatók, intézmények és a fogadó hely között. Működtet egy alapot, amelyet pályázati forrásokból, vállalkozói, illetve felsőoktatási forrásokból tölt fel, s amelynek feladata azoknak a költségeknek a fedezése, amelyek a külföldi helyszín miatt addicionálisan keletkeznek, s amelyet a felsőoktatási intézmények, a vállalkozások, illetve a hallgatók nem tudnak fizetni. A projektum célja, hogy a létrehozandó program segítségével megteremtse a felsőoktatás és a vállalkozások határon átnyúló, „mikroszintű” kapcsolatát. Másrészt a gyakorlati részvétel segítségével a fiatal generációnál alakítson ki olyan attitűdöket, amelyek a DKMT régión belüli gazdasági, üzleti kapcsolatok kiépítését szolgálja. Ehhez létrehoz egy szervezetet, infrastruktúrát, amely ezeket a kapcsolatokat menedzseli. A projekt szolgálja egyúttal a régió társadalmi kohéziójának erősítését is.

92



Az Eurorégiót alkotó térségek történelmének, kultúrájának és főként gazdaságának kölcsönös megismertetése a felsőoktatás és a továbbképzések keretében Az Eurorégió mindhárom országában jó referenciával rendelkező gazdasági főiskolák, egyetemek (Arad, Temesvár, Szeged, Újvidék, Szabadka, Békéscsaba, Kecskemét) működnek. A tartós és megalapozott gazdasági együttműködéshez nélkülözhetetlen egymás kölcsönös megismerése, a történelmen és kultúrán keresztül a humán erőforráson át egészen a gazdasági szabályzó rendszerig. A cél megvalósításhoz egyrészt elengedhetetlen egy közös eurorégiós és országismereti tananyag kidolgozása, tankönyv (jegyzet) megírása előzetesen egyeztetett és elfogadott egységes elvek szerint, különös tekintettel a gazdasági együttműködés lehetőségeire, másrészt az Eurorégió felsőoktatási intézményeinek és kutatóintézeteinek közös gazdasági/fejlesztési kutatásai és EU-s pályázatai is jelentősen hozzájárulhatnak az egymásról szerezett tudás bővüléséhez. A tanár- és diákcserék, a részképzések, a nyelvi kurzusok, egymás nyelvének valamilyen szintű elsajátítása pedig a bizalom erősítését szolgálná.


93


3.2. Regionális gazdasági információs bázis megteremtése, amely elősegíti a határon átnyúló gazdasági együttműködések kialakítását, a külső források megszerzését (pályázatok), s a bevont külső források eredményes felhasználását. A határokon átnyúló regionális gazdasági informatikai portál létrehozása A térségen belül kialakítandó vállalkozói, üzleti stb. kapcsolatok egyik akadálya az információhiány, a határ másik oldalának alacsony szintű ismerete, az ottani szabályozások, partnerek, programok, pályázatok ismeretének hiánya. Emiatt a partnerkeresés esetleg a DKMT régión kívül valósul meg. A megfelelő információ eljuttatása a felhasználókhoz ma már viszonylag kis költséggel megvalósítható, ráadásul ebben az esetben az államhatár sem képez akadályt. Egy ilyen információs infrastruktúra nagyon sokféleképpen felhasználható a jövőben, az egyes partnerek információ-ellátásán túl vállalkozási tevékenységet, gazdasági adatok gyűjtését, turisztikai célokat is szolgálhat. A projekt keretében egy térségi szintű gazdasági oldal kerül megvalósításra. Ez az oldal információt szolgáltat a térség gazdasági jellemzőiről, a szabad kapacitásokról (infrastrukturális, humán stb.), s a térségben a vállalkozók, civil szervezetek és önkormányzatok által tervezett, befektetőkre váró projektekről. Információt szolgáltat a térség vállalkozói számára az aktuális pályázatokról, hirdetményekről is. A térség gazdaságát, erőforrásait egységében bemutató térségi gazdasági honlap készül el, amely kifelé a térség gazdasági erőforrásait reklámozza, befelé a vállalkozók számára információt nyújt, s további üzleti szolgáltatások elérésére alkalmas. Az adatbázis lehet statikus, vagyis a kezelő szervezet folyamatos adatgyűjtését feltételezi, illetve kialakítható egy interaktív portál, ahol a részt vevő vállalkozások, s más szervezetek frissíthetik a róluk szóló információkat. Ha a kialakítandó portálfelület Webes rendszerében lehetséges az adatok frissítése is, akkor minden olyan partner, aki Internetkapcsolattal, személyi számítógéppel rendelkezik további beruházás nélkül csatlakozhat a rendszerbe. Ugyanígy a felhasználók hozzáférnek az adatokhoz otthonról, teleházakból stb. is. Ha egy kiemelt partner nem rendelkezik megfelelő számítógéppel, akkor kb. 300000 Ft-ból korszerű, a bekapcsolódásra alkalmas gépet szerezhet, speciális célszoftverekre nincs szüksége. Természetesen minden adatszolgáltatónak időszakos v. folyamatos Internet hozzáféréssel kell rendelkeznie. Az adatfeltöltés a legtöbb esetben felhasználói ismeretekkel megoldható, további alkalmazott felvétele nem szükséges.

Info-pont hálózat a DKMT kis- és közepes vállalatairól Az eddig kialakított üzleti kapcsolatok alapján mindhárom ország kis- és középvállalati szektoráról feltétlenül egységes és közös adatbázist kell létrehozni (a szerződések értéke és fajtája, együttműködési terület stb., továbbá meg kell jelölni, melyek az együttműködés fokozásának akadályai, továbbá mindhárom részről össze kell állítani a partnerek fekete és fehér listáját). A három ország három Info-pontjának feltétlenül folyamatos kapcsolattartást kell kialakítani. Az Info-pontokban adatbázis lenne valamennyi kis- és közepes vállalat eddigi tevékenységéről, és sajátos módon szolgálnának adatokkal a meglevő és az új uniós, valamint a nemzeti programokról, amikor a régió projektumairól van szó. Ily módon a kis- és középvállalati szektor számára hozzáférhetővé válnának az uniós és a nemzeti programokra vonatkozó információk, melyeknek az eszközeire számíthatnak, ingyenes képzésben és tájékoztatásban részesülnének a pályázás folyamatáról, más országokbeli partnerek egyes témák és projektumok iránti érdekeltségéről.

94



Üzleti és konferencia-központok euroregionális hálózatának finanszírozása A project célja, hogy kiegyensúlyozza a három ország közötti különbségeket, bátorítsa a határ menti régiók gazdasági integrációját és javítsa, koordinálja a tudományos tevékenységet és kutatást. A fő cél, hogy összegyűjtse az euroregionális szereplőket és növelje a gazdasági és tudományos együttműködések számát. A közös marketingstratégia eredménye az lesz, hogy több európai befektető fog megjelenni a térségben, valamint a kis- és középvállalkozások előnyösebb helyzetbe kerülnek egy nagyobb piacon, és jobban kihasználják majd az euroregionális partnerkapcsolatokat. A központok, működésük során, felhasználhatják az Európai Unióban működő hasonló központok tapasztalatát. A központok saját személyzettel rendelkeznek, valamint munkájuk során különböző szakterületek szakembereit vonhatják be. A központ egy magán-nyilvános partnerség keretén belül jöhet létre a polgármesteri hivatalok, egyetemek és tudományos intézetek, kereskedelmi kamarák, civil szervezetek, kis- és középvállalkozások, valamint más szereplők bevonásával. A partnerség biztosítani fogja a szükséges finanszírozást, de egyben a különböző szereplők részvételét is a központ tevékenységében. Az Euroregionális Központ szerepet vállal különböző tanulmányok elkészítésében a gazdasági környezettel és a munkaerővel kapcsolatban, valamint adatbázisok elkészítésében, melyek hozzájárulnak az Eurorégió fenntartható gazdasági növekedéséhez, elősegítve ezzel Románia és Szerbia-Montenegró Európai Uniós csatlakozását. A központ példaként szolgálhat egyéb intézmények felállításához, melyek idővel segíteni fogják az Eurorégiót, gazdasági és tudományos potenciálja jobb felhasználásában. Egységes bemutatkozás más régiók képviselői előtt, közös megjelenés országos és nemzetközi jelentőségű vásárokon. A régió gazdasági potenciálja jóval erősebb annál, melyet jelenleg meg tud jeleníteni. A közös fellépés kifelé egyértelmű üzenetet hordoz; a régió, mint gazdasági egység egymást erősítő, együttműködő egységek és hálózatok rendszeréből épül fel.

Közös befektetés-ösztönző programok kidolgozása és végrehajtása A DKMT Eurorégió mérsékelten tekinthető sikeresnek a külső működőtőke bevonásában, különös tekintettel az új termelő kapacitások létrehozására. A magyar-horvát sikeres példa nyomán lehetőséget látunk közös (négynyelvű – egy világnyelv és az Eurorégió hivatalos nyelvei) befektetési kiadványok megjelentetésére. DKMT szinten volna érdemes a külső potenciális befektetők számára célzott kiajánlási rendezvényeket szervezni, a szóba jöhető telephelyek interaktív bemutatását lehetővé tevő promóciós anyagokat előállítani, egységes telephelyi adatbázist létrehozni és fejleszteni. A partneri kapcsolatokkal elért EU régiókban kifejezetten gazdasági témájú közös bemutatkozásokat kell szervezni, melyeket össze kell kötni a térség iránt érdeklődő befektetőkkel tartandó üzletember találkozókkal.


95


Felkészültnek kell lenni a nemzeti szintű, a térséget érintő tervezett fejlesztési lépésekből, hogy ezek potenciális hatásrendszereit is a szóba jöhető befektetők számára be lehessen naprakészen mutatni. Ehhez kifejezetten jó kapcsolatokat kell ápolni egyik oldalról a szaktárcákkal és dekoncentrált szerveik régiós munkatársaival, másrészt az egyes települések vezetőivel.

Kamarák konzultációs fóruma A kamarák kezdeményező szerepére támaszkodva tovább kell lépni a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése felé, melyhez ki kell alakítani egy operatív, a területi kamarák egy-két delegáltja részvételével működő konzultációs fórumot. A fórum célja az aktuális szakmai témák megvitatásán túl a folyamatos kapcsolattartás, az információcsere, a pályázati aktivitás erősítése és összehangolása volna. A kapcsolatok tartalmi elemei között ki kell emelni a turisztikai, rekreációs, a szabadidő kulturált és változatos eltöltését szolgáló szolgáltatások fejlesztését, a célzott üzletember találkozókra építő ágazati együttműködések fokozását, a beszállítói lehetőségek folyamatos bővítését, az Uniós elvárások és szabványok megismertetését, az ezekre alapozott képzéseket. Törekedni kell a DKMT eurorégió gazdasági lehetőségeinek egységes, külső szereplők számára készült bemutatására, színvonalas promóciós anyagok elkészítésére.

3.3. A beszállítói hálózat erősítése, a régióban működő KKV-k és a befektető nagyvállalatok keresleti–kínálati igényeinek közelítése Tematikus üzleti adatbázisok létrehozása az elektronikai és az autóipari területen A ma világgazdaságában e két húzóágazat globalizációs szintje a legnagyobb fokú. Érdemi befektetés vonzására akkor van esély, ha a régió bizonyítani tudja a befogadáshoz szükséges ágazati háttér meglétét. A projekt célja nem elsősorban arra irányul, hogy a multinacionális nagyvállalatok elsőszintű beszállítói körét felmérje, sokkal inkább az a cél, hogy láttassuk a harmadik-hatodik szintű beszállítói háttér meglétét. A magyar tapasztalatok szerint a multinacionális társaság az elsőrendű beszállítóit hozza magával a térségbe, oda bekerülni kevés esély kínálkozik egy kis-közepes vállalkozásnak, de a harmadik szinttől lefelé – megfelelő minőségi paraméterek megléte esetén – már reális esély nyílik számukra a termelési láncba való bekapcsolódásra. A projektum célja a versenyképesség erősítése, a külföldi befektetések vonzása a térségbe. A program sikere esetén célszerű volna tágítani a tematikus üzleti adatbázisok rendszerét új tevékenységek irányába. Első körben az élelmiszeripar, másrészt a gépipar egyéb ágazatai (pl. gép- és berendezésgyártás, műszeripar), vagy a gumiipar, műanyaggyártás jöhetnek szóba.

E-piactér létesítése a DKMT Eurorégió vállalkozásai számára Az Európai Unió lisszaboni irányelvek és az eEurope+ akciótervben foglaltaknak megfelelően mind a tagállamok, mind a csatlakozni vágyó országok számára kiemelt fontosságú a kontinens versenyképességének növelése, részben az info-kommunikációs technológiák alkalmazásán keresztül. Ma a régió vállalkozásai az információk hiánya következtében az optimális szintnél lényegesen alacsonyabb hatégkonysággal működnek, kezdetlegesebb a kapcsolatrendszerük, különösen a határon átnyúló partneri kört tekintve. A projekt végrehajtása révén egy egységes, jól átlátható Internet-alapú platformon lehetőségük nyílik a potenciális partneri kör gyorsabb feltérképezésére, a kooperációra, a kereskedelmi tranzakciók

96



lebonyolítására. Így növekszik a régió versenyképessége az információs társadalom elemeinek fejlesztésén keresztül. Az elektronikus piactér nem pusztán üzleti adatbázist tesz hozzáférhetővé az Eurorégió vállalkozásai számára, de már első fejlesztési lépésben is alkalmas a kereslet-kínálat bemutatására, a valós partneri és üzleti kapcsolatok kialakítására. További fejlesztések révén a rendszer alkalmassá tehető az elektronikus üzletkötésre, a szerződések létrehozására, a rendelések leadására és visszaigazolására.

3.4. Turisztikai együttműködések kialakítása egyrészt a KKV-k, másrészt a non-profit szervezetek között Tematikus turisztikai útvonalak kialakítása (ipari-turizmus, műemlékek megtekintése, borgasztronómiai idegenforgalom, folklór, szecesszió, termálfürdő, wellness- és egészségturizmus látogatás) Komplex termékfejlesztésről van szó, amely feltételezi a szoros együttműködést az Eurorégió turisztikai aktivitást folytató szervezetei (elsősorban a tour operatorok és turizmusmarketing-szervek), valamint kulturális intézményei között. Ezek a témaútvonalak prioritást élveznek az EU kulturális- és turizmuspolitikájában. A projekt célja: •

Speciális témákra építve olyan javasolt útvonalak kialakítása és térképes megjelenítése a turisztikai promóció során, amelyek különleges látnivalókra irányítják rá a potenciális turisták figyelmét.

•

A térség turisztikai versenyképességének növelése.

•

Olyan települések bekapcsolása a turisztikai áramlatokba, amelyek eddig kevéssé részesültek a vendégforgalomból.

•

A vendégforgalom és az idegenforgalmi bevételek növelése.


97


P4 – Összehangolt, fenntartható természet- és környezetvédelem

4.1. Az Eurorégió természeti erőforrásainak és a határon átnyúló természetvédelmi területek közös védelme és együttműködéssel történő gondozása A Szelevényi-erdő (SCG) és a Körös-ér (HU) védett területek közös fejlesztésének projektuma A Körös-ér térsége, amelynek tájvédelmi körzetté nyilvánítása küszöbön áll és a „Szabadkai –erdők” regionális park11 „Szelevényi-puszta” részegysége, mint különleges természeti rezervátum,12 természetföldrajzi és ökológiai szempontból homogén egységet képviselnek. Az egységes területkezelést közös természetgazdálkodással tanácsos folytatni. A terület értékelése és együttes fejlesztésekkel kapcsolatos álláspontok egyeztetése megtörtént a Kiskunsági NP Igazgatósága és a Szerbiai Természetvédelmi Intézet között. Ezek a területek, mint természeti „magterületek”, a folyamatosan bővülő Pán-Európai Ökológiai Folyosó szerves részét képezhetik. A továbbiakban a Körös-ér menti tőzegmohaláp, az észak-bácskai domborzati mikroformák és puszták védelme, hidrológiai fejlesztések, tanösvények kialakítása várhatók.

A Maros-völgy védett területeinek közös fejlesztését célzó projektum kidolgozása A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér területi egysége és a Maros folyó romániai részének alsó szakasza (a 17000 hektáros Alsó Maros-völgyi Natúrpark) a Maros folyó alsó szakaszának magyar és román része. A terület 2005. január 12-én kapta meg a jogi védettséget. Közös tájfenntartással természetes öko-korridorként kötné össze a két ország értékes területeit. Jelenleg a működéshez szükséges, a magyar – román együttműködést szolgáló infrastruktúra megteremtése és műszaki beruházás, valamint egy látogató központ kiépítése folyik, ez utóbbi a román oldalon. Bár a Phare-CBC forrásból zajló beruházás folyamatos, a romániai kormányváltás következtében lezajló apparátus-csere miatt, most az újbóli kapcsolatfelvétel és együttműködés igénye mutatkozik elsősorban. További természetvédelmi kezelési, fenntartási, fejlesztési feladatokat jelent az ártéri szántók gyepesítése, erdősítése, illetve tanösvény, nyári szállás kialakítása a Maros-ártéren.

4.2. Kisléptékű környezetvédelmi infrastruktúra közös fejlesztése (hulladékhasznosítás, szennyvíztisztítás) Tanulmány és tapasztalatcsere az ivóvízminőség-javításról13 A projekt közvetlen célja az ivóvízminőség javítás tanulmányának kidolgozása, a Vajdaság Autonóm Tartomány esetében a dél-alföldi operatív program szerb oldalra történő tapasztalatátadás módszerével. A projekt során Vajdaság Autonóm Tartomány, határ menti terület infrastruktúrájának javítása kerül előtérbe, különös tekintettel a helyi vízellátásra. A közös projekt keretében a Vajdaság területére ivóvízminőség-javító

11

A szerbiai védett területek kategorizációja szerint A szerbiai védett területek kategorizációja szerint 13 A DKMT Kht. által elnyert PHARE CBC pályázat 12

98



előtanulmány kerül kidolgozásra. A program a szoros együttműködés jegyében közös egyeztetések, tapasztalatok átadásával valósul meg, workshop-ok, tanulmányutak szervezésén keresztül. A projekt közvetett célja a régiók közötti együttműködés megalapozása természet- és környezetvédelmi témáiban, illetve a vajdasági lakosok életminőségének javítása az alapvető ivóvíz-minőségi kritériumok biztosításával. Az intézkedés közvetlen célcsoportja a programban résztvevő szakemberek, közvetett célcsoport a vajdaság azon lakosai, akiknek egészséges ivóvízellátása nem biztosított. További célok még a projekt folyamatának, tapasztalatainak, eredményeinek összegzése és értékelése, kiadvány formájában történő megjelentetése és az ivóvízminőség-javítás előtanulmányának kidolgozása a Vajdaság Tartomány vonatkozásában.

A Horgos-martonosi vízgyűjtő csatornájának rekonstrukciója Mivel Magyarország és Szerbia-Montenegró területére terjed ki, a Horgos-Martonos vízgyűjtőjének vízelvezető meliorációs rendszere nemzetközi jelentőségű. A rendszer teljes vízgyűjtő területe 16 580 ha, ebből a folyás elleni 6 610 ha Magyarországhoz, a folyás irányú 9 170 ha területrész pedig Vajdaság AT –hoz (Szerbia) tartozik. A Horgos-Martonos vízgyűjtő terület főcsatornájának vize Szerbia és Montenegró területén a Tisza folyóba ömlik. A csatorna teljes hossza 22,34 km, ebből 16,118 km Vajdaság AT, 5,916 km pedig Magyarország területén folyik. A projektummal teljesíteni lehetne a Magyarország területéről 4m3/s víz átvételére és levezetésére, valamint Vajdaság AT területéről a vízlevezetésre vonatkozó hatályos szabályzat szerinti nemzetközi kötelezettségeket, illetve az egész terület lecsapolását. A magyar fél kérelmére a Szerbia és Montenegró-i – Magyar Vízgazdálkodási Bizottságnak a vizek káros hatása elleni védelemmel foglalkozó albizottsága hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a csatornán megteremtsék a projektumban javasolt állapotokat.

4.3. A környezetvédelmi hatóságok, a környezettudományok és a civil szervezetek képviselőinek együttműködése Környezetvédelmi szakértők14, konferenciák15, szervezése

folyamatos

együttműködését

biztosító

időszakos

A régió környezeti problémáinak megoldása elképzelhetetlen a nemzeti törvényekhez, a nemzetközi egyezményekhez, illetve az Európai Uniós irányelvekhez igazodó környezetvédelmi irányítási és információs rendszer bevezetése nélkül, mind lokális (helyhatósági), mind regionális szinten. Jelentős problémát okoz a három ország eltérő környezetvédelmi statisztikáinak, illetve szabványinak, egységes adatbázisban történő kezelése, így az inkompatibilitásból adódó területi helyzetértékelés és tervezés optimális megvalósítása. A határtérségben működő szakértői hálózat kialakítása egy későbbi fejlesztési stratégia kialakításához nyújthat segítséget, továbbá a határtérséggel kapcsolatos tanulmányok, publikációk szaporodását is eredményezheti. Jelen projekt, a kapcsolatok intenzívebbé válásán keresztül, részben ennek a hálózatnak a 14 15

kutatók, környezetet terhelő intézmények képviselői, a környezetvédelmi hatóságok és a civil szervezetek tanulmányutak, tréningek, „work-shopok” © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

99


kialakítását jelenti. Ez sok esetben kölcsönösen új impulzusokat és know-how átadást is jelent a hálózaton belül. •

Az EU környezetpolitikájának adaptációja: Hogyan vezette be és alkalmazza Magyarország az EU direktíváit, milyen tanulsággal szolgálhatnak a csatlakozandó államoknak

•

Közös környezeti információs rendszer kialakítása: A három ország különböző normatíva- és indikátorrendszereinek, szakterminológiájának minden résztvevő állam számára is kompatibilissá tétele

•

Közös környezeti problémák: a határon átnyúló környezetszennyezések helyben történő minél jobb megtapasztalása (az önkormányzati tisztségviselők konkrét példákon történő megismertetése a környezet és vízgazdálkodás, vízbázis védelem határtérségére vonatkozó problémáival, a lokális megoldási lehetőségek megvitatása 16)

16

Magyar-Román Határ menti Térség Fejlesztési Koncepciója és Programja: 4.4.1.3. projekt

100



4.4. Ökoturizmus-fejlesztés Evezős túrák kialakítása az Eurorégió folyóin (Körösök, Maros, Tisza) Olyan hiánypótló termékfejlesztés, amelyre egyre növekszik a kereslet, és amely az egyik fő turisztikai termékké válhatna a szinte még érintetlen természeti környezet révén. Természetvédelmi szakemberek bevonásával a cél olyan evezőstúra útvonalak és szálláshelyek kijelölése, amelyek alkalmasak a terület természeti értékeinek egyéni felfedezésére, de egyúttal biztonságosak a turista számára, és csak minimálisan veszélyeztetik a természeti környezet állapotát. Az intézkedés kiemelkedően fontos céljai közül az eddig kihasználatlan vonzerő fejlesztése és az új potenciális turistakör megnyerése (aktív turizmusban résztvevők, ifjúsági korosztály) érdemel említést.


101

IV. AZ OPERATÍV PROGRAMOK 1–5

3.5. Kidolgozott operatív programok 1. operatív program Szegedi–Nagykikinda–(Jimbolia–Temesvár) – Zrenjanin – Pancsova – Szmederevó gyorsforgalmi út kiépítése Az operatív program sorszáma, „TRIPLEX” hámashatár átjáróval (Rábé–Óbéba–Kübekháza) Szerbia-Crna megnevezése Gora– Románia–Magyaroszág között P 2. 1. P 2. 2. • A vajdasági (szerbiai), dél-alföldi és nyugat-romániai határrégiók hatékonyabb egymás közötti kapcsolatának megteremtése • Vajdaság (Szerbia), Dél-Alföld és Nyugat-Románia régiók földrajzi, nemzetközi és közlekedési helyzetének gazdasági kihasználása Általános célok • A romániai, magyarországi és szerbiai (vajdasági) határrégiók (gazdasági területek) eredményes egymásközti kapcsolatainak elmélyítése és a környező régiókkal történő (gazdasági) kapcsolatépítés megteremtése A hármashatár határátkelőhelyének kiépítése sok gazdasági ágban serkentené a keresletet, elsősorban az építőipar, közlekedés, kereskedelem és idegenforgalom terén, ugyanakkor közös beruházási lehetőségeket támasztana a három ország minden gazdasági területén. A határátkelőhely megnyitása megkönnyítené a lakossági, családi és rokoni kapcsolattartást, ugyanakkor lehetővé tenné a munkaerő mozgását a határ mindhárom oldalán. A célok szükségességének A Szeged–Nagykikinda–Temesvár és a Nagykikinda–Nagybecskerek– Pancsova–Szendrő útirány kiépítésével egy fontos alternatív útirány indoklása válthatná fel a Szeged–Szabadka–Újvidék– Belgrád autópályát (X. korridor), s ez által a javasolt út európai jelentőségűvé válna. A Régiók Európája koncepció valóra váltásának első lépése a három ország régióit összekötő megfelelő infrastruktúra kiépítése. A jó infrastruktúra a gazdasági folyamatok fejlődésének, a tőke beáramlásának, a privatizációnak és az egy-egy terület fejlődését serkentő összes tényezőnek az alapja. E projektum realizálása feltételeket teremt az intermodális szállítás Kapcsolódás más fejlesztéséhez, ezzel együtt pedig a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés, intézkedésekhez illetve a határátkelőhelyek fejlesztésére vonatkozó stratégiai intézkedésekkel is kapcsolatban van.


103


Támogatható tevékenységek Sorszám 1. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése 2. A kiviteli munkák befejezése A bánáti M-24 magisztrális útirány modernizálása Pancsova–Becskerek– 2. 1. Nagykikinda–oh.Triplex–Deszk M-43 között Nemzetközi, újszerű, állandó nyitvatartású és a nehézgépjárművek átjutását is 2. 2. biztosító hármas határátkelőhely kiépítése («Triplex») a teher- és személyforgalom számára Kübekháza-Rabe (Rábé)-Beba Veche (Óbéba) határpontnál A Nagykikinda–oh.–Jimbolia–Temesvár közút modernizálása 2. 3. (az M-24 jelzésű vajdasági gyorsforgalmi útnak Temesvár felé történő elágazása) 2. 4. Híd építése az Aranka-folyón 20 m hosszúságban (SCG)

Ütemezés 2007 2009 2009 2007–2010 2007

A projektum kiválasztásakor kedvező körülmény, hogy mindhárom ország érdekelt benne és a hármashatárhoz kötődik. A projektum megvalósításával újabb kapcsolat létesül a Délkelet-Európa és a Dél-Adria felé, amely egyben Projekt kiválasztási kritériumok fontos alternatívája lesz a X. közúti közlekedési korridornak. Ez az útirány a legrövidebb úton kapcsolja össze a Morava és Vardar völgye menti közlekedési korridort Észak- és Közép-Európa térségével. • Outputmutatók (kvantitatív mutatók) Eredménymutatók (kvalitatív mutatók)

• • • •

Hatásmutatók

• • •

A végrehajtásért felelős szervezet17 Közreműködő szervezetek Kedvezményezettek köre Célcsoportok Működési, megvalósítási terület

17

• • • • • • • •

Monitoring mutatók A vállalatok szabad építőipari operatíváinak és felszerelésének a bevonása az útirány és a határátkelőhely rekonstrukciójába és építésébe. A határátkelőhelyi és a közúti létesítmények és szolgáltatások várhatóan a hármashatár közvetlen közelében (környező településeken) mintegy 1000–2000 új munkahelyet teremtenek a helybeli lakosság számára. Az áru, az emberek és a tőke mozgásának megkönnyítése, a szállítási költségek csökkentése Létrejön a DKMT Eurorégió belső közúti összeköttetése Létrejönnek az intermodális fuvarozás lehetőségei, mivel közvetlen közelben vannak a folyami kikötők, (fejlesztés alatt álló) vasutak és repülőtér Létrejönnek a szomszédos régiók közötti tranzitutazás feltételei, lerövidül az utazási idő, és a határátjárón történő ki- és beléptetés, csökkennek a szállítási költségek Fokozódik a közlekedés biztonsága minden közlekedő számára A Szerb Köztársaság Útügyi Igazgatóságának újvidéki „Észak” regionális központja Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. (Román fél) Graditelj, Nagykikinda Vojvodinaput, Nagybecskerek Észak-bánáti körzet – Vajdaság AT Csongrád megye – Magyarország Temes megye – Románia A három szomszédos ország új úthálózat-fejlesztési főtervének a kidolgozása – Vajdaság AT (Észak-bánáti körzet), Magyarország (Csongrád megye), Románia (Temes megye), és/vagy azok összehangolása

DKMT Eurorégió területe

Mindhárom országból megnevezni

104


OPERATÍV PROGRAMOK

Ütemezés 2005. 2006. Mindösszesen

Saját erő

Források pontos megnevezése

%

Forrásszerkezet EU támogatás % Hazai finanszírozás 75 75

% 25 25

Összesen 23 m EUR

• • • • •

Strukturális alapok A magyar-román Interreg IIIA/PHARE CBC Program: 2.1. intézkedés A Magyarország-Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program Interreg IIIA/CARDS Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Egyéb államháztartási alapok

1/1 operatív program Az operatív program sorszáma és Szeged – Kikinda – Temesvár vasútvonal (kiépítés és korszerűsítés) P 2.1. megnevezése A DKMT Regionális Együttműködés keretében, összhangban az Eurorégió jobb közlekedési vonalainak kialakítására irányuló stratégiai terveivel, Általános célok előnyben részesül Szeged és Temesvár összeköttetése Nagykikindán keresztül, amely egyben a három szomszédos ország határrégióit köti össze. A Szeged–Nagykikinda–Temesvár vasútvonal revitalizációs projektum célja a forgalom újraélesztése Délkelet-Európa egyik legrégibb vasúti főútvonalának részén, amely összeköti Európát és Ázsiát. A Szeged–Nagykikinda–Temesvár vasútvonalon 1857.11.15-én indult meg a közforgalom. Ez a kapcsolat Nagykikinda és Szeged közt 1945-ben megszakadt, amikor Szegednél lebontották a hidat a Tiszán, a síneket 12 km távon az országhatár mindkét oldalán leszerelték. Szerbia és Románia közt a Nagykikinda–Temesvár közti vasúti forgalom működik. A célok indokolása A Szeged–Nagykikinda–Temesvár vasútvonal jelentőségét a határmenti periférikus helyzet oldása, a regionális összeköttetés által generált lehetőségek (a DKMT Eurorégió szintjén), valamint a dél-keleti vasúti kapcsolatok fejlesztésének lehetősége támasztják alá. Tágabb értelemben ennek a vasútvonalnak a jelentősége a IV és X páneurópai (Helsinki) folyosó összekötésében rejlik, mivel ez a vasútvonal közvetlen kapcsolatot teremt a Nagykikinda–Pancsova–Belgrád útiránnyal, ezáltal pedig lehetővé teszi az összeköttetést a többi délkelet-európai országgal. A projekt megvalósítása lehetőséget biztosít az intermodális szállítás fejÖsszeköttetés a többi lesztésére, ezáltal pedig a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés és határintézkedéssel átkelők stratégiai fejlesztési intézkedéseinek összeköttetésére.


105


Sorszám 1. 2 3 4. 5. 6

A támogatással járó tevékenységek Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése A kiviteli munkák befejezése A meglévő felső szerkezet leszerelése és UIC 60 tipusú sínek lefektetése betonszélekre 114 km távon (Magyarország 17 km, Szerbia – Vajdaság AT 54 km, Románia 43 km). Vasúti híd kiépítése Szegednél a Tiszán 13 rövidebb vasúti híd újjáépítése (kettő Szerbiában és 11 Romániában). Közúti felüljáró kiépítése Nagykikindánál a meglévő vasúti kereszteződés denivellációja végett az M-3 főútvonallal A vasút villamosítása

A projektum kiválasztásának ismérvei

Eredménymutatók (kvalitatív mutatók)

• •

• • • •

Hatékonysági mutatók • • •

106

2011

A Szeged –Nagykikinda – Temesvár vasútvonal kiépítése hozzájárul mindhárom állam határrégiójának periférikus helyzetű települései lakosságának és a gazdaság hatékonyabb összeköttetésének megteremtéséhez, a vasút vonzáskörzetében, de szélesebb körben is. Továbbá Délkelet-Európa országai közti szabad kereskedelem - projektum megvalósítását, a környezetbarát tömegközlekedést, a térség megtakarításához, az energiatakarékossághoz és a közlekedésbiztonság növeléséhez járul hozzá.

•

Output mutatók (kvantitatív mutatók)

Dinamika 2007

Monitoring mutatószámok Szabad építkezési szakemberek foglalkoztatása a Szeged – Nagykikinda – Temesvár vasútvonal kiépítésében mindhárom ország területén. A vasútvonalnak a kiépítésével több kísérő objektum épül meg (terminálok az intermodális szállításhoz). Ennek a vasúti útiránynak a forgalomba helyezésével reálisan várható, hogy bizonyos mennyiségű áru a közutakról áttér a vasútra, s hatékonyabbá válik a szolgáltató tevékenység is. Ennek alapján feltételezhető, hogy a vasútvonal megnyitásával a hármashatár közvetlen közelében több mint 1000 új munkahely nyílik. Az áru, az emberek és a tőke könnyebb mozgása, valamint a szállítási költségek csökkentése. Áruforgalom/év A Szeged – Nagykikinda – Pancsova – (Belgrád) vasútvonal segéd-útirányként szerepelhet a Szabadka – Novi Sad – Belgrád vasútvonalhoz viszonyítva, ami lehetővé teszi a X folyosó tehermentesítését, a szállítási szolgáltatások minőségének növelését a vasút mindkét oldalán, lehetővé teszi a vonzáskörzet többi útirányának hatékonyabb újjáépítését, összeköti a négy meglévő vasútvonalat a szegedi vasúti csomópontban. Kialakulnak a feltételek az intemodális szállításra, tekintettel arra, hogy közel vannak kikötők, vasútvonalak és a repülőtér. Lehetőség nyílik tranzit vasúti forgalomra a szomszédos országok közt, ami lerövidíti az utazás idejét és csökkenti a szállítási költségeket. Növekszik az utazók közlekedésbiztonsága.


OPERATÍV PROGRAMOK

A megvalósításért felelős szervezet Szervezetek - résztvevők

Hasznát veszik

Célcsoportok A működési és megvalósítási terület

• • • • • • • • • •

’’Željeznice Srbije’’ (Szerbiai Vasutak) Beograd Közvállalat MÁV Rt. CFR ’’ZGOP’’ Novi Sad CFR MÁV Rt. PMLI Területi Központja, Szeged Észak-bánáti régió – Vajdaság AT Csongrád megye - Magyarország Temes megye – Románia A vasúthálózat fejlesztési Master tervének kidolgozása mindhárom szomszédos országban és Vajdaság AT-ban (észak-bánáti régió), Magyarország (Csongrád megye), Románia (Temes megye)

A DKMT területe

Forrásstruktúra Dinamika Saját erő % EU támogatás % 2006. 2011. Összesen (Szegeden a tiszai híddal együtt):

Fel kell tüntetni a forrás pontos nevét

• • •

Hazai támogatás

%

Összesen 217m EUR

Szerkezeti alapok Környezetvédelmi alap/ Orientációs cél A többi költségvetési alap


107


2. operatív program Az operatív program sorszáma, megnevezése (a prioritás és intézkedés sorszáma) Általános célok

A célok szükségességének indoklása

Kapcsolódás más intézkedésekhez

108

Inkubátorházak és innovációs központok hálózatának létrehozása kis- és középvállalkozások számára P 3.1. A térségben keletkező, s kívülről behozott új tudás, technológiai, termék, szervezeti innovációk átadásának megkönnyítése, az innovatív cégek körének gyarapítása a térség versenyképességének javítása. • A régió vállalkozási aktivitása jelentős, ám az induló vállalkozások nagy számban megszűnnek már az első három év során a nem kielégítő vállalkozói háttérismeretek, a túlzott adminisztráció, vagy a piac hibás felmérése miatt. Az első, de főként a második hiányosság leküzdését szolgálja a projekt. • A projekt már létező kezdeményezésekre épít, hiszen vállalkozói inkubátorok mindhárom tagrégióban léteznek. A kezdeményezés célja e csírák egységes rendszerbe foglalása, a kezdő vállalkozók számára kínált szakmai szolgáltatási szint közelítése, a működési standardok definiálása. • A régió induló vállalkozásainak segítése az alapítástól számított 3-5 éven keresztül, kiemelten a vállalkozás adminisztratív ügyeinek segítésén, a vállalatvezetési tanácsadáson keresztül. • A régió meghatározó felsőoktatási intézményei a tudás létrehozásának alapvető centrumai az Eurorégióban. A gazdasági célú hasznosítás azonban akadozik, hiszen az egyetemi infrastruktúra nem adekvát ilyen feladatok ellátására. • A projekt az egyetemeken (kutatóintézetekben) létrehozott tudás gazdasági célú hasznosítását olyan kisméretű, kutatókból és gazdasági szakemberekből álló cégeken keresztül látja megoldhatónak, melyek Európa nyugati részén már tömegesen és sikeresen léteznek. Az alapvető feladat a sikergyanús ötletek felkarolása, a megvalósításhoz szükséges források (alapvetően üzleti angyalok, seed-capital, majd kockázati tőke) biztosítása, valamint szervezeti forma megtalálása. A cél a már létező kezdeményezések felkarolása, s sikeres működésük esetén a modell kiterjesztése. • A régió kutatási potenciálja gazdasági hasznosításának elősegítése, a megvalósítás reális útjának bemutatása az ún. szatelit cégekre alapozva. 2.4. Régiós szintű informatikai hálózat fejlesztése (2.4.1. – A vállal-kozások e-ügyintézésének fejlesztése) 3.2. Regionális gazdasági információs bázis megteremtése… (3.2.1. – DKMT KKV információs pontok hálózatának kialakítása; 3.2.2. – Határokon átnyúló regionális gazdasági informatikai portál létrehozása) 3.3. A beszállítói hálózatok erősítése… (3.3.1. – Tematikus üzleti adatbázisok létrehozása; 3.3.2. e-piactér létesítése) Hálózatépítés – a DKMT horizontális céljai közül a harmadik.


OPERATÍV PROGRAMOK

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Támogatható tevékenységek Ütemezés Telekvásárlás zöldmezős területen – min. 5.000m2, 40% -os beépítéssel számolva (számolva az esetleges bővítési igényekkel) 1–2. hónap Önkormányzat által átengedett terület barnamezős ipari területen (a fentiekhez hasonló paraméterekkel) Termelési-szolgáltatási tevékenységhez szükséges csarnok felépítése, a 3–9. hónap tevékenység indításához szükséges infrastruktúra megépítése. Az adminisztrációs és tanácsadási, később üzleti szolgáltatásokat nyújtó iro3–9. hónap daház kialakítása (barnamezős területen rekonstrukciója) A kívánatos bérlőstruktúra kialakítása – min. 80% termelő és szolgáltató, max. 4–12. hónap 20% adminisztráció – a bérleti díj kialakítása A kapcsolódó szolgáltatási struktúra alapszinten való elindítása, a szolgáltatási 6–10. hónap kör lehetséges bővítése ütemezésének kialakítása A működés sikerességének tükrében a további bővítési (szolgáltatás, telek, 12. hónaptól csarnok, irodaterület) fázisok ütemezett megvalósítása Az inkubátorházat „kinőtt” vállalkozások zökkenőmentes kivezetésének támogatása (segítség az új telephely kiválasztásában, az üzleti szolgáltató 36–60. hónaptól partnerek megtalálásában)

Projekt kiválasztási kritériumok

Outputmutatók (kvantitatív mutatók)


Hatásmutatók

Előnyt élveznek azok a pályázatok, ahol… • Megtörtént a beruházás helyszínének előzetes kiválasztása • A helyi önkormányzat szándéknyilatkozatot adott a terület ingyenes biztosításáról, apportként való átengedéséről • Elkészült a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya • Az üzemeltető fel tudja mutatni a jövendő bérlők előzetes szándéknyilatkozatát a beköltözésről • Az üzemeltető bemutatja a biztosítani kívánt szolgáltatási kör szakmaihumán hátterét

• • • • • • • • • • • •

Monitoring mutatók Működő inkubátorházak száma Inkubátorházakba befogadott vállalkozások száma Az inkubátorházakban nyújtott üzleti szolgáltatások száma Innovációs központok száma A központokban tevékenykedő innovatív KKV-k száma Az inkubátorházak árbevételének gyarapodása Az inkubátorházak cégeiben foglalkoztatottak számának változása A cégek által igénybevett üzleti szolgáltatások körének alakulása Az innovációs központokban megvalósított újítások, fejlesztések száma A fejlesztések révén megvalósult árbevétel változása Az inkubátorházakból kikerülő cégek túlélési rátája Az innovációk gazdasági hasznosítására bevont külső tőkeforrások mértékének alakulása


109


A végrehajtásért felelős szervezet 18 DKMT Kht. Gazdasági Kamarák, Vállalkozásfejlesztési Alapítványok, helyi és Közreműködő szervezetek térségi önkormányzatok, létező inkubátorházak és innovációs központok üzemeltető szervezetei A térség induló kis- és középvállalkozásai, illetve az innovációs Kedvezményezettek köre tevékenységet (újítás, kutatás, műszaki fejlesztés) végző KKV-k • Meghatározóan termelő cégek (feldolgozóipar, építőipar), valamint javítási-karabantartási tevékenységet végző vállalkozások befogadását javasoljuk. • Az inkubátorház szortimentjét jól kiegészíthetik a raktározással, szállítmányozással foglalkozó cégek is. Célcsoportok • A fő célcsoportok mellett célszerű több, különböző üzleti szolgáltatást nyújtó vállalkozás befogadása, melyek az inkubátorházban tevékenykedő cégek felé (is) szolgáltatnak. • Az innovációs központba döntően feldolgozóipari innovatív cégeket várunk, melyek mellett az innovációs tevékenységet segítő szolgáltató tevékenységek jelenhetnek meg. • Inkubátorházak létesítése az alacsony vállalkozási aktivitással rendelkező térségek közép- és kisvárosi centrumaiban, nagyobb falvaiban javasolt. • Innovációs központok megnyitását az ipari tradíciókkal rendelkező, Működési, megvalósítási terület komoly gazdasági súlyú kis-, közép- és nagyvárosok területén javasoljuk. • Speciális spin-off cégeket befogadó ingatlanok kialakítására az egyetemi városok jöhetnek szóba.

Ütemezés Saját erő 2005. 50 2006. 10 Mindösszesen

% 10 5

Forrásszerkezet EU támogatás % Hazai finanszírozás 250 50 200 100 50 90

• • •


• • • • • •

18

Összesen 500 200 700 e EUR

Strukturális Alapok A magyar-román Interreg IIIA/PHARE CBC Program: 2.1. intézkedés – Az üzleti infrastruktúra és üzleti szolgáltatások fejlesztése A Magyarország-Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program Interreg IIIA/CARDS: üzleti infrastruktúra fejlesztése Az NFT forrásai: GVOP 1.2. – üzleti infrastruktúra fejlesztése Az NFT forrásai: GVOP 3.2. és 3.3. – a kutatás-fejlesztés támogatása; a kutatás-fejlesztés kapacitásnövelése Az NFT forrásai: ROP 2.2. – település-rehabilitáció és barnamezős területek hasznosítása Román nemzeti források Önkormányzati források, illetve PPP-konstrukciók a vállalkozói tőke bevonása érdekében Bérleti bevételek (1,5-2 Euro/m2) a működési költségek fedezésére

mindhárom országból megnevezni

110

% 40 45


OPERATÍV PROGRAMOK

3. operatív program Az operatív program sorszáma, megnevezése

Általános célok

A célok szükségességének indoklása

Kapcsolódás más intézkedésekhez

Sorszám

A határokon átnyúló regionális gazdasági informatikai portál létrehozása P 3. 2. A projekt keretében egy euroregionális gazdasági informatikai bázis valósul meg. A térség gazdaságát, erőforrásait egységében bemutató térségi gazdasági honlap elkészítése, amely kifelé a térség gazdasági erőforrásait reklámozza, befelé a vállalkozók számára információt nyújt, s további üzleti szolgáltatások elérésére alkalmas. Működése az alábbiakra terjed ki: • ipari ingatlanok kezelése és értékesítése • vállalkozások számára és vállalkozásokról információk nyújtása (termékek, tevékenységek, partnerkeresés stb.) • befektetési szempontból lényeges telephelyadottságok gyűjtése és kiértékelése a DKMT Régióban A régió egységes gazdasági-társadalmi fejlesztéséhez, a XXI. századi térségi versenyképességhez szükséges infrastrukturális fejlesztés. A Portál működéséhez az eszközök és a tartalom együttes rendelkezésre állása szükséges. Ahhoz azonban, hogy ne akadjon el a rendszer működése, a tartalomszolgáltatást és az üzemben tartást szét kell választani egymástól független (és eltérő szaktudást igénylő) munkakörökre. A létesítendő informatikai bázis infrastrukturális alapot biztosít egy többcélú gazdasági portál fejlesztéséhez. Mindezeken túl konkrét vállalkozási lehetőségeket is nyújt. A projekt lehetséges megvalósítási irányai: a) Egyszerű statikus weblap (időszakosan frissített információk, mint a már működő települési honlapok). Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy karbantartani, az adatokat frissíteni csak olyan szakember tudja, aki valamelyest gyakorlott a HTML és más Webes technológiák használatában. Interaktív szolgáltatások nyújtására, az időszakosnál gyakrabban frissülő tartalom megjelenítésére ez a megoldás nem alkalmas. Továbbá nem szolgálja ki a többi kapcsolódó projektet. b) A projekt céljait jobban szolgálja egy olyan felület, amelyen az egyes információk időszakosan automatikusan frissülnek, amely képes a megjelenített információk között keresés bonyolítására, az avult információk archiválására, stb. Ez a megoldás adatbázisszerveren alapul. Lehetővé teszi, hogy szintén egyszerű böngészőprogramból kezelt űrlapok segítségével informatikai szaktudással nem, csak felhasználói ismeretekkel rendelkezők is felvigyenek adatokat a rendszerbe. Ezzel a megoldással hatékony csoportmunkát lehet végezni a helyi és távoli szereplők bevonásával, személyre szabott információkat szolgáltatni, stb. továbbá biztosítható, hogy a tartalomszerkesztés elváljon a műszaki teendőktől. A fejlesztési költség jelentősen több mint az a) pontban, viszont alkalmas arra, hogy a vázolt gazdasági és más típusú felhasználáshoz alapot adjon. A pályázati támogatási feltételeknek is inkább ez utóbbi, komplex megoldás felel meg. 2.4 A modern telekommunikáció integrált régiós fejlesztésének támo-gatása 3.1 A térségben előállított K+F termékek gyakorlati hasznosítása, főleg a KKV-k körében, határon átnyúló hatású innováció-transzfer intézményrendszer megteremtése 3.3 A beszállítói hálózat erősítése, a régióban működő KKV-k és a befektető nagyvállalatok keresleti–kínálati igényeinek közelítése 3.4 A turisztikai együttműködések kialakítása egyrészt a KKV-k, másrészt a non-profit szervezetek között Támogatható tevékenységek Ütemezés © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

111


1.

2.

3.

4.

5.

6.

Portáloldal létrehozása 1.a -ban leírt statikus weboldalak létrehozása 1.b -ben leírt adatbázison alapuló portáloldal Portál szerver vásárlása és elhelyezése Az 1.a –ban jelzett megoldáshoz elegendő tárhely bérlete egy webszerveren. Ez a tárhely ne a célterületen lévő gépen, hanem belföldön, minél nagyobb sávszélességen egy webhosting szolgáltató gépén helyezkedjen el. Az 1.b –ben jelzett megoldáshoz már célszerű saját szerver üzembe helyezése. Ezt szállíthatja a portált fejlesztő cég is. Portál és adatbázis fejlesztése szükséges.

Domain fenntartása

Adminisztratív tevékenység. Szerver üzemben tartása A rendszer üzemeltetéséhez mindenképpen szükséges egy fő informatikus alkalmazása, s egy fő, aki a tartalmi szolgáltatásért, a térségi menedzsmentért felelős. Szükség van egy helyiségre, személygépkocsira. Adatszolgáltatók bekapcsolása Kiemelt partnereknél finanszírozni a bekapcsolódást a rendszerbe, támogatni a munkaállomás létrehozását, betanítani a feltöltőket. Másrészt be kell szerezni az egyéb adatokat, feltölthető információkat (joganyagok, statisztikai adatok, információk). Ezek szerzői jogi hátterét tisztázni kell, s a megfelelő díjakat megfizetni. Felhasználók bekapcsolása Reklámtevékenység, marketingtevékenység, az egyes vállalkozások megnyerése ahhoz, hogy felhasználóként, illetve adatszolgáltatóként kapcsolódjanak a rendszerhez. Szükséges a munkaállomások beindításához és üzemelte-téséhez tanácsadás biztosítása.


112

• • • • •

1–8 hónap

1–6 hónap

Folyamatos

Folyamatos

8–12 hónap

10–12 hónap

Mindhárom ország területére terjedjen ki A legtöbb Internet alapú gazdasági szolgáltatást nyújtsa A gazdasági szereplők számára biztosítsa a csatlakozás lehetőségét A működtetés fenntartható legyen a támogatás megszűnése után Biztosítva legyenek a működtetés szakemberi és szervezeti feltételei


OPERATÍV PROGRAMOK

• • • •


• • • • •


• • •

Hatásmutatók

•

A végrehajtásért felelős szervezet Közreműködő szervezetek Kedvezményezettek köre Célcsoportok Működési, megvalósítási terület


•

Monitoring mutatók Koncentrált, regionális portál létrejötte (igen/nem) Gazdasági szervezetek internetes hálózathoz való kapcsolódásnak, web-tárterületének biztosítása (db) Adatforrás: internetszolgáltató. Együttműködésbe szerveződő szereplők száma Innovációs szolgáltatásokat és tanácsadást igénybevevő vállalkozások számának növekedése A kis- és középvállalkozások határokon átnyúló kapcsolatai (felmérés alapján) A regionális adatbázisok számának növekedése Gazdasági együttműködések keretében előállított és értékesített termékek volumenének növekedése On-line szolgáltatások számának növekedése (felmérés alapján) Vertikális és horizontális partnerek közti információs együttműködési mechanizmusok kialakulása (db – kérdőíves felmérés alapján) A gazdaságszervező és az igazgatási intézmények távolról elérhető szolgáltatásai (db) A régióra vonatkozó információ, tájékoztató anyagok elérhetőségének javulása. Információ forrása: Projektgazdák jelentése a kiinduló állapot adataival összevetésben A régió versenyképességének növekedése, a régióba érkező külső befektetések növekedése. Mérése: nemzeti valutákban, illetve euróban. Adatok forrása: nemzeti statisztikai hivatalok. Korszerű információs kultúra elterjedése a régióban (% ) Felmérés, az internetes honlapok látogatottsági mutatói alapján Egy létrehozott speciális szervezet (pl. Kht.)

• Régiók, megyék, kamarák, fejlesztési ügynökségek. • Megyei és regionális ügynökségek, tartomány, kamarák • Vállalkozások, magánszemélyek, befektetők DKMT Eurorégió területe, központ pl. Szeged. Forrásszerkezet EU támogatás % Hazai finanszírozás 43200 60 21600 19200 60 9600

% 10 10

• • Források pontos megnevezése • •

% 30 30

Összesen 72000 32000 104 e EUR

Strukturális alapok (NFT operatív programok) A magyar-román Interreg IIIA/PHARE CBC Program: 2.1. intézkedés A Magyarország-Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program Interreg IIIA/CARDS Egyéb államháztartási alapok


113


4. operatív program Az operatív program sorszáma, Tematikus turisztikai útvonalak kialakítása az Eurorégióban P 3.4. megnevezése • 2-3 téma köré csoportosítva olyan útvonaljavaslatok kialakítása, amely ráirányítja a figyelmet a térség turisztikai szempontból különleges, ám ez idáig kevéssé ismert érdekességeire (műemlékek, természeti értékek stb.) Általános célok • A térséget bekapcsolni a nemzetközi idegenforgalom vérkeringésébe • A vendégforgalmat, az idegenforgalmi bevételt és a turizmus infrastruktúrájának fejlődését generálni kisebb településeken is • Az idegenforgalmi versenyképesség-növelés • Az Eurorégió turizmusának alapvető problémája és ez által gyengesége az itt található turisztikai vonzerők régión belüli és nemzetközi ismertségének hiánya, aminek egyenes következménye az alacsony vendégszám, a rövid tartózkodási idő és a bevételek kedvezőtlen alakulása. • A fent felsorolt negatív tendenciák mérséklésének, hosszabb távon a mutatók javításának egyik, az Európai Unióban már jól bevált módszere a tematikus turisztikai útvonalak kialakítása, amely a vonzerőmenedzsment modern eszközeivel képes felhívni a figyelmet bizonyos látnivalókra – egy adott témára felfűzve azokat. A célok szükségességének • Az útvonalak kijelölése nem csupán a kooperációba bevont helyek, indoklása létesítmények ismertségét, hanem azok megközelíthetőségét is javíthatja, hiszen az érdeklődés felkeltésén kívül a látogatás realizálódásának egyik alapfeltétele éppen a könnyű „hozzáférhetőség” a vonzerőhöz. Az útvonalak fejlesztésével párhuzamosan elengedhetetlen az infrastrukturális háttér (speciálisan turisztikai, úgymint pl. szálláshelyek ill. az általános infrastrukturális elemek: pl. úthálózat) javítása, a modern turizmus kívánalmainak megfelelő fogadási feltételek biztosítása. • Az útvonalak kialakítása azért is szükséges, mert az általuk a turizmusfejlődésben indukált fejlődés összességében az Eurorégió idegenforgalmának versenyképességét javítja hosszú távon. Az operatív program elősegíti – a határon átnyúló turisztikai termékfejlesztés korszerű eszközeivel – a gazdasági kapcsolatok élénKapcsolódás más kítését a turizmusban érdekelt helyi KKV-k, és a non-profit szervezetek intézkedésekhez között egyaránt, miközben témáinál fogva az Eurorégión belüli kulturális identitás erősítésének egyik eszközévé is válhat.

114


OPERATÍV PROGRAMOK

Sorszám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Támogatható tevékenységek Ütemezés A térség turisztikai tervezésben résztvevő szakembereinek, valamint a kialakítandó útvonalba bekapcsolni kívánt település önkormányzatainak képviselői számára konferencia szervezése a témák és az útvonaljavaslatok megvitatására. Ahhoz, hogy az érintettek minél szélesebb körben értesüljenek a program in2005. dulásáról, valamint, hogy ötleteikkel aktívan hozzájárulhassanak a legmegfenovember– lelőbb útvonaltervek kidolgozásához, elengedhetetlen egy fórum biztosítása. december Ehhez nyújt keretet a témában megrendezett konferencia, amely egy szűkebb kör meghívásával kerekasztal-megbeszéléssel zárulhat. A konferencia előadói olyan szakemberek lennének, akik már részt vettek turisztikai tematikus utak kialakításában. Szakértői csoport kialakítása az útvonalak megtervezésére, kialakítására. A program megvalósításának fontos momentumáról van szó, tekintve, hogy csak 2006. január– ilyen módon, az Eurorégiós szakértők helyismeretére és tapasztalataira február alapozva garantálható az útvonalak optimális kijelölése, kialakítása. A végrehajtásért felelős szervezet létrehozása (pl. önkormányzati társulással vagy idegenforgalmi szervezetek kooperációjával). 2006. március– Kulcskérdés, hogy egy már létező, vagy egy külön a tematikus útvonal április kivitelezésére majd fenntartására létrejött szervezeté lesz a program kivitelezése. Szakmai tanulmányút szervezése, a jól működő európai példák megtekintésére. Mivel a nyugat-európai országokban már nagy hagyományokkal rendelkeznek az ilyen típusú témautak kivitelezésében, és „üzemeltetésében”, ezért tapasz- 2006. május talatcsere céljából igen hasznos a látogatás egy olyan területre, ahol már több éve működik tematikus útvonal. Egységes, információs táblarendszer kialakítása és csatlakozás az Európai Kulturális Utak mozgalomhoz. A nemzetközi szervezethez csatlakozás biztosítja, hogy külföldi kiadványokban is megjelenjenek a régió tematikus útjai, ami még nagyobb publicitást biztosít 2006. május– számukra, továbbá hasznos a tagság az információcsere tekintetében is. június Az egységes információs táblarendszer kialakítása (egyedi stílusjegyekkel) egyrészt a fizikai megközelítésben játszik alapvető szerepet, másrészt megkülönböztethetővé teszi a az adott útvonalat. A már kialakított tematikus utak bemutatását célzó marketingtevékenység (turisztikai honlap, nyomtatott és elektronikus kiadványok). A turisztikai termékfejlesztés csak akkor érheti el a kívánt sikert, ha koncepcionális marketing aktivitás kapcsolódik hozzá, amely egyaránt fontos az útvonal 2006. februárpiacra történő bevezetési időszakában és a későbbiekben a kínálati palettán (folyamatos) való folyamatos jelenlét miatt. Különösen fontos egy idegenforgalmi honlapon történő információ-megjelenítés, amely nemcsak korszerű, de egyidejűleg költségtakarékos megoldás is.


Mennyire segíti a tematikus útvonal megvalósítását, a későbbiekben fenntartását, működését a projekt


115


Monitoring mutatók turistaérkezések számának alakulása látnivalók (pl. múzeumok) belépőjegy-értékesítési statisztikái kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai a turisztikai ár- és adóbevételek alakulása turizmusban foglalkoztatottak számának növekedése kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitásbővülése a nemzetközi vendégkör szélesedésével javul az átlagos szolgáltatási színvonal fejlődik a témaút által érintett térség turisztikai infrastruktúrája, információs rendszere, marketingtevékenysége ismertség növekedése turisztikai versenyképesség fokozódása vállalkozói kedv élénkülése lakosság életminőségének javulása

• • • • • • •



• • • • •

Hatásmutatók

• • • • • • • • • • • •

A végrehajtásért felelős szervezet

DKMT Vajdasági Idegenforgalmi Szövetség Turisztikai információs irodák Települési önkormányzatok Múzeumok, kulturális intézmények Közreműködő szervezetek Műemlékvédelmi Felügyelet Nemzeti parkok igazgatóságai Civil szervezetek Kereskedelmi szálláshelyek Kedvezményezettek köre Kulturális intézmények Települési önkormányzatok a témaválasztástól függően lehet korspecifikus: ifjúsági vagy senior korosztály Célcsoportok • speciális érdeklődésű turisták (építészet, történelem, ipari örökség, természeti értékek iránt érdeklődők) Az operatív program alapvető célkitűzése, hogy minél több vonzerőt és ezáltal települést, vagyis az Eurorégió minél nagyobb térségét bevonja ebbe az újszerű turisztikai együttműködési formába, így az útvonalak kijelölésekor Működési, megvalósítási terület elsődleges szempont minél több állomásból kialakítani őket. Ez a típusú, téma-centrikus termékfejlesztés valódi határon átnyúló kooperációhoz vezet a turizmus non-profit és for profit szereplői között egyaránt.


Forrásszerkezet EU támogatás % Hazai források 7500 50 6000 45000 50 45500

% 5 5


• • • •

116

% 45 45

Összesen 15.000 90.000 105 e EUR

Strukturális alapok A magyar-román Interreg IIIA/PHARE CBC Program intézkedés A Magyarország-Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program Interreg IIIA/CARDS Egyéb államháztartási alapok


OPERATÍV PROGRAMOK

5. operatív program Környezetvédelmi szakértők folyamatos Az operatív program sorszáma, időszakos konferenciák szervezése megnevezése

együttműködését

biztosító

P 4. 3.

• Általános célok

• •

•

•

Szükségességének indoklása

• •

•

•

A magyar–román–szerbia-montenegrói határtérség környezet- és természeti állapotának egységes és fenntartható kezelése A természet- és környezetvédelmi tevékenységek erősítésével a térségben élők életminőségének javítása A régióban élők véleményének figyelembevétele növeli a résztvevők problémaérzékenységét, toleranciakészségét és egymás kölcsönös megértését. Az eltérő szervezeti és szabályozási háttér pedig az innovatív és kreatív megoldásokra ösztönzi a projektbe bekapcsolódó partnereket. Nincs egységes, az egész régiót átfogó figyelő- és mérőrendszer, ill. adatbank. A meglévő adatbankok és mérőrendszerek pedig nagy területi eltéréseket mutatnak, mivel gyakran igen nagyok a skálaeltérések, ill. gyakran nagyon nehezen lehet megszerezni azokat, vagy nem lehet hozzájuk nyilvánosan hozzáférni. Gyakran határon átnyúlók egyrészt a vízvételi helyek gyűjtőterületei, másrészt az olyan veszélyek is, mint a szemétlerakók és a korábbi környezetszennyezések (talajszennyezés, robbanóanyagok). Az ilyen típusú környezetszennyezések nyilvántartása megakadályozhatná a jövőbeni környezeti veszélyeket. E tekintetben hasznos lenne a környezeti értékek egységes, határon átnyúló figyelőrendszere. Kívánatos a különböző környezeti jelenségekkel és a térség szempontjából fontos környezeti tervezésekkel foglalkozó határon átnyúló tervek elkészítése. A régió környezeti problémáinak megoldása elképzelhetetlen a nemzeti törvényekhez, a nemzetközi egyezményekhez, illetve az Európai Uniós irányelvekhez igazodó környezetvédelmi irányítási és információs rendszer bevezetése nélkül, mind lokális (helyhatósági), mind regionális szinten. Jelentős problémát okoz a három ország eltérő környezetvédelmi statisztikáinak, illetve szabványainak egységes adatbázisban történő kezelése és ebből az inkompatibilitásból adódó területi helyzetértékelés és tervezés optimális megvalósítása. A határtérséggel kapcsolatos tanulmányok, publikációk egy későbbi fejlesztési stratégia kialakításához nyújthat segítséget, továbbá egy a határtérségében működő szakértői hálózat kialakulását is eredményezheti. Jelen projekt, a kapcsolatok intenzívebbé válásán keresztül, részben ennek a hálózatnak a kialakítását jelenti. Ez sok esetben kölcsönösen új impulzusokat és know-how átadást is jelent a hálózaton belül.


117


Sorszám 1.

2.

3. 4.

Támogatható tevékenységek Tematikus szakember-találkozó és konferencia Az aktuális régióspecifikus környezeti problémák elvi és gyakorlati megoldásainak megvitatása, elemzése, valamint az alkalmazhatóság tanulmányozása. A DKMT Környezetgazdálkodása (könyv) - Az elért eredmények, tapasztalatok és tudás összefoglaló kötete. A régió szakemberei által készített szakkönyv tartalmazza az eurorégió környezeti állapotának javítására vonatkozó, az EU-s elvárásokkal kompatibilis stratégiákat. Civil fórum A környezetvédelmi civil szervezetek régióspecifikus álláspontjainak egyeztetésére nyíljon lehetőség. A civil szervezetek és a szakemberek közös fórumai • •

• Projekt kiválasztási kritériumok

•

• •

•

Outputmutatók

Eredménymutatók

Hatásmutatók

• • • • • • • • • • • • •

118

Ütemezés 2005–2006 (évente egy)

2005–2006

2007–2013 (évente egy) folyamatos

Együttműködések intenzitása, Határon átnyúló együttműködések A partnerségben részt vevő szervezetek száma Civil szervezetek bevonása A tudományos konferenciákon a DKMT Eurorégióból származó szakemberek mellett országos prominens személyek is szerepeljenek. A már meglévő kezdeményezések megerősítése A szakágazatban szerzett szakmai tapasztalat. Monitoring mutatók a fórumok száma a szakmai fórumokon résztvevők száma a fórumokon résztvevő civil szervezetek száma a eredményeket összefoglaló publikációk, tanulmányok száma Együttműködő települések, térségek száma Országok közötti (szakértői) csereprogramok száma Határon átnyúló közös programok száma Támogatott, közös környezet- és természetvédelmi programok száma Tervezési és fejlesztési tanulmányok száma Az eurorégió fenntarthatósági jellemzőinek pozitív megítélésének elősegítése A települések térségi együttműködésének javulása A környezettudatos magatartásforma elterjesztése által az életminőség javulása, tudományos fórumok gyakorisága A két ország államigazgatásban dolgozók számára továbbképzési lehetőség


OPERATÍV PROGRAMOK

• • • •

Közreműködő szervezetek

Kedvezményezettek köre

Célcsoportok

Működési, megvalósítási terület

Ütemezés 2005–2006 2007–2013 Mindösszesen

Saját erő 960 3.000

% 5 5

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és alárendelt szervei Környezetvédelmi minisztériumok Települési ill. megyei önkormányzatok Környezetvédelmi Igazgatóságok (Temes, Arad, Hunyad és Krassó Szörény megyék) (R) • Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖKÖVIZIG, ATIKÖVIZIG, ADUKÖVIZIG) (H) • Regionális környezetvédelmi irodák (Szabadka, Becskerek, Pancsova, Mitrovica) (SCG) • Települési ill. megyei önkormányzatok • Központi költségvetési szervek és intézményei • Vízközmű vállalatok • Vállalkozások • Közintézmények • Egészségügyi intézmények • Nemzeti Parkok Igazgatóságai, Tartományi Természetvédelmi intézet (SCG) • Civil szervezetek • Egyesületek • Alapítványok • Lakosság • Kutatóintézetek • Tanácsadó szervezetek • Területfejlesztési ügynökségek • Gazdasági és szakmai kamarák, non-profit szervezetek • Kormányzati és dekoncentrált kormányzati szervezetek • Települési, megyei és tartományi önkormányzatok és hivatalaik • Megyei, regionális területfejlesztési tanácsok, tartományi és eurégiós szervezetek • Kistérség fejlesztési szervezetek (önkormányzati szövetségek, kistérségi megbízottak, falugazdászok) • Egyetemek és főiskolák intézetei, oktatói, PhD, graduális és postgraduális képzésen résztvevő hallgatói DKM Forrásszerkezet EU támogatás % Hazai finanszírozás 14.400 75 3.840 45.000 75 12.000

• Források pontos megnevezése

• • • • •

% 20 20

Összesen (EUR) 19.200 60.000 79,200 EUR

Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Kohéziós Alap Strukturális alapok Life Interreg III. A, III. B Urban


119


3.6. A projektek finanszírozásának várható forrásai 3.6.1. A PHARE CBC A Phare CBC programot (CBC – cross-border co-operation, határon átnyúló együttműködés) az Európai Unió 1994. évi költségvetésén belül hozták létre az INTERREG tükörképeként. A program eredetileg az Unió külső határaihoz kapcsolódó térségek felzárkóztatására, illetve az INTERREG programok közös finanszírozása céljából indított uniós támogatási program, amely azonban mára már kiszélesedett, és lefedi a tényleges tag és a társult országok közötti határszakaszokat is. 2003-ig a PHARE CBC a közép- és kelet-európai régiók és a szomszédos európai közösségbeli régiók együttműködését, illetve a közép- és kelet-európai tagjelölt országok régiói közötti együttműködéseket támogatta. Mivel az Unió 2004-ben 8 PHARE országgal bővült, a PHARE CBC szabályozását módosították annak érdekében, hogy aktualizálják a továbbra is támogatásra jogosult országok listáját. Ugyanezen alkalommal a PHARE CBC program hatókörét kiterjesztették a bolgár–török határvidékre, valamint Bulgária és Románia TACIS és CARDS országokkal (Ukrajna, Moldávia, Szerbia–Montenegró, illetve Macedónia) szomszédos határtérségeire. A Magyar-Román CBC Program 1996-ban kezdődött, amikor az Európai Bizottság – történetében első alkalommal – a programot kiterjesztette a csatlakozás előtt álló országok határtérségeire is. A kísérleti program sikeresnek bizonyult, és az Európai Bizottság további alapokat képezett, amelyek a magyarországi nemzeti programok számára elérhetővé váltak. 1996 és 2003 között összesen 34 m Euro-t különítettek el a határ magyarországi oldalán megvalósítandó CBC-programokra, és 28 m Euro-t a román oldalon. Ezeknek az alapoknak a felhasználása a Közös Programozási Dokumentum öt fő prioritására koncentrálnak. Magyarországi oldalon az alapok túlnyomó része a technikai infrastruktúra fejlesztését célzó projekteket támogatta, beleértve a határátkelőket és a kapcsolódó utakat. A környezetvédelem szintén fontos terület volt; e területeken a vízkészlet-gazdálkodás az a fő terület, amely közös gondot okoz a térségekben. Az elmúlt években az említett két prioritás és a gazdasági fejlesztési prioritások közötti összhang az időközben megvalósult együttműködés eredménye. A határ menti térségek fejlesztésére két fejlesztési forrás került meghatározásra. A romániai oldalon 1999 és 2003 között a projektek két típusát támogatták: nagy projekteket 2 m Euro felett, és kis projekteket az emberek közötti széles körű, közvetlen együttműködések támogatására. A pályázatok a környezetvédelmet, a gazdaságfejlesztést és az infrastrukturális beruházásokat részesítették előnyben. 12. táblázat: A DKMT területének PHARE CBC általi támogatása megyei bontásban Megye Arad Bács-Kiskun Békés Csongrád Temes Összes:

120

1996

1997

1998

1999

2000 184 449,5

2001

2002 240 081,0

2003

224 239,0 999 550,0 32 777,0 2 500 000,0 219 294,0 2 100 000,0 360 572,0 247 929,0 30 580,0 2 500 000,0 72 400,0 2 400 000,0 665 840,0 317 986,0 82 898,0 328 484,9 2 603 807,0 1 247 479,0 63 357,0 5 000 000,0 559 041,5 542 225,0 1 308 597,0 1 295 210,0


OPERATÍV PROGRAMOK

13. táblázat A DKMT területének PHARE CBC általi támogatás ágazati bontásban 1996 158 000

1997 1998 109 092 32 777

1999

gazdaságfejlesztés környezet-és vízgazdál14 650 kodás; tájvédelem 2 117 124 oktatás, kutatás; tanulmányok, programok ké234 304 153 737 30 580 szítése; konferenciák civil szervezetek 94 379 20 000 infrastruktúra fejlesztés 950 000 5 000 000 egyéb Összes: 2 603 807 1 247 479 63 357 5 000 000

2000 2001 46 647 2 448 066 136 619 2 100 000 178 607 130 993 66 175 559 041

61 569 67 082 43 880 49 500

2002 2003 718 263 143 022 48 000 187 346 214 418 360 572 27 009 49 999 10 700 107 777 542 225

3.6.2. CARDS források A CARDS program (Közösségi Újjáépítési, Fejlesztési és Stabilizálási Segély) feladata a Nyugat-Balkán országok (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Szerbia és Montenegró, valamint Macedónia) részvételének támogatása a Stabilizációs és Egyesítési Folyamatban (SAP). A stabilitási és társulási folyamat az Európai Unió politikájának egyik legfőbb sarokköve a Nyugat-Balkán irányában. Célja a térség stabilitásának előmozdítása és egy szorosabb szövetség létrehozása az Európai Unióval. Azon országok részére, amelyek megfelelő és elegendő lépéseket tettek a politikai, gazdasági, illetve a közigazgatási reformok terén, a stabilitási és társulási folyamat egyik meghatározó eleme egy formális szerződéses kapcsolat létrehozása az Európai Unióval, mely Stabilitási és Társulási Megállapodás néven ismert. Ez a folyamat egy olyan konstrukcióra épül, amely feltételezi az egyes országok eltérő ütemű felzárkózási tempóját, s ebben segítséget nyújtva ösztönzi őket a minél szorosabb európai integrációra. A CARDS programokat felhasználó országok számára előfeltételként bizonyos politikai elvárások (a demokrácia elveinek és az igazságosságnak, valamint az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása) fogalmazódnak meg. Ezek be nem tartása esetén az Európai Unió Tanácsa meghatározott szankciókat hozhat, beleértve a már folyósított pénzügyi források esetleges felfüggesztését is. A programon belül 4,6 milliárd euró értékű támogatást nyújtanak a 2000 és 2006 közötti időszakban beruházásokra, intézményfejlesztésre és más területekre, négy fő cél elérése érdekében: •

Újjáépítés, politikai (demokratikus) stabilizáció, a térség országainak kibékítése és a menekültek visszatérésének előmozdítása

•

Intézmény- és jogrendszer fejlesztése, többek között az Európai Unió normáinak és szemléletének harmonizációja és átvétele, annak érdekében, hogy megerősítsék a demokráciát, a jogállamot, az emberi jogokat, a civil társadalmat és a médiát, valamint a működőképes szabad piacgazdaságot

•

Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, strukturális reformok

•

Az térség országai, az EU és a Közép-Európa tagjelölt országai közötti szorosabb viszony, regionális együttműködés támogatása.

2001-ben az Európai Bizottság elfogadta a „CARDS Regionális Stratégia Tanulmányt”, meghatározván azt a stratégiai vázat, amelynek mentén, lefedve a régiót, alkalmazható az Európai Közösség CARDS programja a Nyugat-Balkánon a 2002 és 2006 közötti időszakban. A regionális együttműködés a stabilitási és társulási folyamat egyik kritikus komponense, alapvetően kibővítve az EU azon filozófiáját a nyugat-balkáni régió felé, hogy a mélyebb együttműködés a szomszédos országok között a nemzeti és regionális stabilitást, illetve azok közös érdekeit szolgálják. A támogatás az alábbi területekre terjed ki:


121


•

üzleti infrastruktúra – a hangsúly azokon az infrastrukturális projekteken van, amelyek közvetlenül eredményezhetnek termelőtevékenységet az ágazati, valamint a lokális üzleti környezetben

•

emberierőforrás-kapacitás – a fő hangsúlyt a munkahelyteremtésre, a vállalkozásfejlesztésre, valamint a vállalkozások és környezetük minél jobb feltételeinek megteremtésére, erősítésére helyezi

•

A civil társadalom és nem a kormányzati szervezetek támogatása, különös tekintettel azokra a területekre, ahol e tevékenységekbe már bekapcsolódnak a határ menti együttműködések a konfliktusok megoldása érdekében.

A határ menti térségek teljes támogatási rendszerének, szinkronban kell lennie a regionális nemzeti politikával. Valamennyi megye tehát a szerb-montenegrói partner bevonásával lehet érdekelt az említett programban. Ezeket a programokat a határ két oldalán élő érintett szereplők közösen dolgozzák ki. A Szomszédsági Programok a fent említett célkitűzésekből kifolyólag a tevékenységek széles körét ölelik fel. Tartalmazhatnak például infrastruktúra-fejlesztéseket, valamint a szállítás, a környezetvédelem, energiagazdálkodás, határátkelés, elektronikus távközlés, gazdasági és társadalmi kohézió terén történő beruházásokat (termelő beruházások, emberi erőforrás-fejlesztés, üzleti élettel kapcsolatos infrastruktúra, a kutatás és fejlesztés terén történő együttműködés); „people to people” programokat (mint például kulturális és oktatási csereprogramok és együttműködés); az intézményfejlesztés elősegítését (benne igazságügy és belügyek, határőrizeti és vámintézmények, egyéb közös kihívások kezelése). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az együttműködési politikával (proximity policy) kapcsolatos bizonyos kérdéseknek a nemzeti programokban továbbra is szerepelniük kell. A Szomszédsági Program készítésekor azt össze kell hangolni a többi folyamatban lévő és futó együttműködési programmal, és annak teljes mértékben összhangban kell lennie az adott országos vagy regionális fejlesztési stratégiai dokumentumokkal. Az ilyen Szomszédsági Programok egyszerűsített pályázati rendszerben működnek, egyetlen pályázati felhívást tesznek közzé a határ két oldalán és a projektekről közös kiválasztási folyamatban döntenek. Ezeknek a Szomszédsági Programoknak a finanszírozása a meglévő programokban már előirányzott pénzösszegekből történik, a formális döntéshozatali eljárások pedig nem változnak a jelenlegihez képest. A CARDS esetében a Szomszédsági Programok miatti változásokat a Több Évre Szóló Indikatív Regionális Program és az annak részét képező éves akcióprogramok tartalmazzák. 3.6.3. Az INTERREG támogatás Az Interreg program az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozott Közösségi Kezdeményezéseinek egyike. Célja, hogy az államhatárok által megszakított európai tér egységes fejlődését elősegítse, ezért a regionális együttműködésekre helyezi a hangsúlyt. Az INTERREG kezdeményezés története 1989-ben kezdődött, tizennégy csoportba sorolható kísérleti, határon átnyúló együttműködést támogató programmal indult, amelyet az Európai Parlament kezdetben 21 millió ECU-vel támogatott. Jelenleg a harmadik periódusát éli a program (Interreg III.), amely hasznosítja az előző kettő tapasztalatait (Interreg I. és II.), s mára a legnagyobb költségvetésű közösségi kezdeményezéssé vált. Az új INTERREG III. költségvetése 4 875 millió euró a 2000-től 2006-ig tartó időszakra. 2004. május 1. óta Magyarország, s a szomszédos Szlovákia és Szlovénia is az EU tagja, s ilyen formában teljes joggal részt vehetnek a programban. A térségek közötti kohéziót három területi formában (a program három „pillére”) kívánja elősegíteni a program 2006-ig. Ezek az INTERREG IIIA, amely a határ menti, szomszédos térségek fejlesztését támogatja; az 122


OPERATÍV PROGRAMOK

INTERREG IIIB, amely nagy, több országra kiterjedő nagytérségek transznacionális együttműködését támogatja; valamint az INTERREG IIIC, amely az Európában egymástól távol lévő régiók együttműködését, tapasztalatcseréjét, tudás átadását támogatja. Esetünkben különösen az INTERREG IIIA program lehet az, amely a DKMT Eurorégió területén a fejlesztéseket támogathatja, a magyar oldalon, míg a másik két oldalon a PHARE CBC (Románia) és a CARDS (Szerbia) program finanszírozhat olyan projekteket, amelyek beleillenek a „Szomszédsági Program” (lásd lejjebb) céljai közé. Ezekhez a programokhoz pályázhatnak azok a szervezetek, amelyek valamilyen fejlesztést kívánnak véghezvinni, s a fejlesztésük határon átnyúló hatású. Minthogy jelen program szempontjából az Interreg IIIA program a legfontosabb, ezért azzal részletesebben foglalkozunk. 3.6.4. INTERREG IIIA (határon átnyúló együttműködések támogatása) Támogatja a szomszédos határ menti térségek együttműködését, integrált fejlesztését. A program pénzügyi forrásainak legnagyobb részét erre a pillérre koncentrálják. A program az uniós tagországok határ menti térségeit támogatja. A IIIA program támogatási területét NUTS III. szinten állapítják meg, így Magyarország esetében az államhatárral szomszédos megyék részesedhetnek abból. Így 2004. év folyamán Magyarország valamennyi határszakaszára kidolgozásra kerültek határon átnyúló fejlesztési programok. E programok meghatározzák, hogy az adott határtérség esetében milyen fő irányokat követ a fejlesztés, s milyen tevékenységeket támogatnak az INTERREG forrásai, tehát a pályázok milyen jellegű tevékenységgel pályázhatnak a fejlesztési forrásokért. Újdonságuk e programoknak, hogy a határtérséget egységként kezelik, nem külön nemzeti programok vannak, hanem közös programirányítás valósul meg, amelynek egy központja van valamelyik országban. Az EU külső határok esetében a nem tagországokkal való határon átnyúló együttműködés támogatására ún. „Szomszédsági programok”-at hirdettek meg. Itt a nem tagországok határ menti területeinek támogatását a PHARE CBC (Ukrajna és Románia) és a CARDS (Szerbia–Montenegró és Horvátország) programok valósítják meg. Így Magyarország részvételével négy, nagy határtérségre került kidolgozásra fejlesztési program. •

Osztrák–magyar INTERREG IIIA program

•

Magyar–Szlovák–Ukrán Szomszédsági Program

•

Magyar–román INTERREG IIIA/PHARE CBC Program és a Magyarország–Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program

•

Szlovénia–Magyarország–Horvátország Szomszédsági Program

3.6.5. A Magyar–román INTERREG IIIA/PHARE CBC Program és a Magyarország–Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program A program a DKMT Eurorégió területénél lényegesen nagyobb térségre terjed ki, ugyanakkor Romániában nem fedi le az Eurorégió területét. Az alábbi magyar és román megyékben, illetve a Vajdaságban támogat fejlesztési programokat: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun, illetve Satu Mare, Bihor, Arad, Timis. A program három fő prioritást tűz ki maga elé: az infrastrukturális integritás erősítését a határ menti területeken, a partneri kapcsolatok kialakításának elősegítését a piacok integrálása és a közösségek együttműködésének erősítése érdekében, valamint a szakértői segítségnyújtást. Az első két prioritáshoz az alábbi intézkedések kapcsolódnak: 1.1. Intézkedés: A határon átnyúló infrastruktúra javítása © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

123


1.2. Intézkedés: Közös feladatok megoldása a környezetvédelem és az árvízvédelem terén 2.1. Intézkedés: Az üzleti infrastruktúra és üzleti szolgáltatások fejlesztése 2.2. Intézkedés: Vállalkozások együttműködésének támogatása 2.3. Intézkedés: Együttműködés ösztönzése intézmények és közösségek között 2.4. Intézkedés: Együttműködés elősegítése a kutatás-fejlesztés és a humán erőforrás-fejlesztés terén A program Interreg költségvetése mintegy 32 millió euró, amelyből mintegy 24 millió az EU részvétele, a többit a nemzeti hozzájárulás, illetve a projektek résztvevőinek az önrésze biztosítja. A román oldalon a Phare CBC költségvetése 15 millió euró. A CARDS költségvetés sajnos még nem ismert. Az Interreg költségvetés nagyobbik része, mintegy kétharmada az 1. prioritás intézkedéseire fordítódik. Mindezekből látható, hogy az Interreg program elsősorban a határ menti tréségek integritását szeretné növelni, ehhez az infrastruktúra állapotát kívánja javítani a 2004–2006 közötti időszakban, valamint a gazdasági és társadalmi hálózatok kiépítését, intenzifikálását célozza meg. 3.6.6. Az INTERREG jövője 2006 után az Európai Unió új Kohéziós Politikájának (2007–2013) három prioritása lesz. Az első prioritás a „Konvergencia”, ami lényegében a jelenlegi első prioritásnak felel meg. A második prioritás a „Regionális versenyképesség”, míg a harmadik a „Területi együttműködés” lesz. Ez a harmadik prioritás a jelenlegi Interreg program tapasztalataiból indul ki, tehát a jelenlegi Közösségi Kezdeményezés program a prioritás szintjére emelkedik. Az időszakban ez a célkitűzés a Strukturális Alapok teljes költségvetésének 4% -át kapja majd, vagyis az Interreg jelenlegi költségvetése megháromszorozódik. Így várhatóan a határtérségek az elkövetkező programozási időszakban nagyobb forrásokhoz juthatnak majd. 3.6.7. A nemzeti források – Magyarország A Nemzeti Fejlesztési Terv A Magyarországon elérhető uniós források az Interreg programhoz hasonlóan segíthetik a DKMT területén végrehajtandó fejlesztéseket. E forrásokra pályázni csak Magyarország területéről lehet, de e fejlesztések egyaránt szolgálhatják a DKMT Eurorégió céljait is. Éppen ezért az alábbiakban a Nemzeti Fejlesztési Hivatal dokumentumára támaszkodva mutatjuk be a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT), illetve annak operatív programjait. Az NFT a 2006-ig terjedő időszakra készült, így a DKMT stratégia megvalósításában már csak korlátozott szerepet játszhat. Utóda, a második Nemzeti Fejlesztési Terv, amely jelenleg van előkészítés alatt hasonlóan igénybe vehető lesz a megfelelő eurorégiós célok megvalósítása érdekében is. Az Európai Unió tagjaként Magyarország jogosulttá vált az Unió fejlesztési támogatásainak igénybevételére, melyeket a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap nyújtanak. Azt, hogy a támogatást milyen célokra vehetjük igénybe, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és a hozzá kapcsolódó operatív programok (OP-k) határozzák meg. A támogatással kapcsolatos konkrét pályázatok tartalmát pedig, már az operatív programok program-kiegészítő dokumentumai jelzik. A magyar Nemzeti Fejlesztési Tervhez 5 operatív programja keretében 2004-től több mint 60 különböző pályázat indul. A programok és pályázatok tartalmát az alábbi lapokon mutatjuk be:

124


OPERATÍV PROGRAMOK

•

Agrár- és Vidékfejlesztés OP

•

Gazdasági Versenyképesség OP

•

Humán Erőforrások Fejlesztése OP

•

Környezetvédelem és Infrastruktúra OP

•

Regionális Fejlesztés OP

Az operatív programokat kiegészítik a Kohéziós Alapból finanszírozott Közlekedési és környezetvédelmi fejlesztések.

Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program célja, ahogy azt a neve is jelzi, a mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása részben a termelési technológiák, részben a termékfeldolgozás fejlesztése által. A program másik célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek lakossága számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme. A Gazdasági Versenyképesség fejlesztése Operatív Program (GVOP) A Gazdasági Versenyképesség fejlesztése Operatív Program a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával, és növeli a társadalmi kohéziót és foglalkoztatást a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása által. A gazdasági innovációkat támogatja a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor közötti együttműködés támogatásával. Az Operatív Program célja az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése. A pályázatok összefoglalása GVOP 1.1 – Fenntartható versenyképesség GVOP 1.2 – Közel 4 és fél milliárd forint üzleti infrastruktúra fejlesztésre GVOP 1.3 – Támogatás a tőkevonzás érdekében GVOP 2.1 – Pályázatok a hatékony vállalkozásokért GVOP 2.2 – Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése GVOP 2.3 – Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban GVOP 3.1 – Technológia-fejlesztés a vállalkozói szektorban GVOP 3.2 – A Kutatás-Fejlesztés támogatása GVOP 3.3 – A Kutatás-Fejlesztés kapacitásnövelése GVOP 4.1 – Az e-gazdaság fejlesztése GVOP 4.2 – Az internetes megjelenés támogatása GVOP 4.3 – Ügyfélbarát e-közigazgatás megteremtése GVOP 4.4 – Általánossá válhat a szélessávú távközlés


125


A Humánerőforrás Fejlesztése Operatív Program (HEFOP) A Humánerőforrás Fejlesztése Operatív Program célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése. A munkaerőpiaci reintegráción belül különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való belépésének segítésére, s ezzel társadalmi kirekesztésük mérséklésére. Az Operatív Program támogatja továbbá a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatások korszerűsítésével. A képzés, oktatás, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erősítése kiemelt beavatkozási terület. A pályázatok összefoglalása HEFOP 1.1 – A munkanélküliség megelőzése és kezelése HEFOP 1.2 – A Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja HEFOP 1.3 – A nők foglalkoztathatóságának támogatása HEFOP 2.1 – Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása HEFOP 2.2 – Társadalmi befogadás elősegítése HEFOP 2.3 – Hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztatásának elősegítése HEFOP 3.1 – Az egész életen át tartó tanulás HEFOP 3.2 – A szakképzési rendszer modernizációja HEFOP 3.3 – A felsőoktatás fejlesztése HEFOP 3.4 – Munkahelyteremtéshez és vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések HEFOP 3.5 – Felnőttképzés fejlesztése HEFOP 4.1 – Az oktatási infrastruktúra fejlesztése HEFOP 4.2 – A társadalmi befogadás elősegítése HEFOP 4.3 – Támogatás a társadalom jobb egészségügyi ellátásáért HEFOP 4.4 – Az egészségügy informatikai fejlesztése az elmaradott régiókban A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program célul tűzi ki környezetvédelmi és közlekedésinfrastrukturális beruházások megvalósítását Magyarországon a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel összhangban, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését.

A pályázatok összefoglalása KIOP 1.1 – Vízminőség javítása KIOP 1.2 – A hulladékgazdálkodás fejlesztése KIOP 1.3 – Az egészségügyi és építési-bontási hulladékok kezelése KIOP 1.4 – Környezeti kármentesítés, felszín alatti vizek és az ivóvíz-bázisok védelme érdekében KIOP 1.5 – Uniós források a természetvédelemért és a tiszai árvizek ellen KIOP 1.6 – A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése KIOP 1.7 – Energia gazdálkodás környezetbarát fejlesztése KIOP 2.1 – A főúthálózat műszaki színvonalának emelése KIOP 2.2 – Útépítés a javuló környezetért

126


OPERATÍV PROGRAMOK

A Regionális Operatív Program (ROP) A Regionális Operatív Program az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. E fejlesztés részterületei a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése. A pályázatok összefoglalása ROP 1.1 – Turisztikai vonzerők fejlesztése ROP 1.2 – Turisztikai fogadóképesség javítása ROP 2.1 – Úthálózat-fejlesztés ROP 2.2 – Település-rehabilitáció és barnamezős területek hasznosítása ROP 2.3 – Oktatási intézmények fejlesztése ROP 3.1 – Fejlesztett közigazgatással a Strukturális Alapok hatékonyabb fogadásáért ROP 3.2 – A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának elősegítése ROP 3.3 – Felsőoktatási intézmények és a civil szféra együttműködése ROP 3.4 – Szakmai képzések a regionális igényeknek megfelelően 3.6.8. Romániai nemzeti források A Romániában elérhető uniós források – PHARE, ISPA, SAPARD – segíthetik a DKMT területén végrehajtandó fejlesztéseket. E forrásokra pályázni csak Románia területéről lehet, de e fejlesztések egyaránt szolgálhatják a DKMT Eurorégió céljait is. Létezik az országos Regionális Fejlesztési Terv (Panul de Dezvoltare Regionala) 2004-2006, amely az EU-s források felhasználását segíti elő, amennyiben prioritásokat jelöl ki, térségek szerint is rangsorol. A Nyugati V. Régió Fejlesztési tervét a korábbi országos Regionális Fejlesztési Terv figyelembe vételével készítették el a regionális fejlesztési ügynükség és már érdekelt intézmények meg szervezetek együttműködésével. Ebbe a tervbe beépítették a megyei-települési fejlesztési tervek legfontosabb szempontkait. Figyelembe vették ugyanakkor a szakminisztériumok szektoriális stratégiáit is. Ezen szempontok alapján dolgozták ki azokat a stratégiai fejlesztési irányokat, amelyek végül a támogatási politika területeivé váltak. A Terv megfogalmazza azon legfontosabb szempontokat, amelyek a pénzügy támogatások odaítélésében indokokként idézhetők. A támogatási politika fontos célterületei: •

gazdasági fejlesztés,

•

humán erőforrások fejlesztése,

•

terület- és vidékfejlesztés,

•

infrastrukturális fejlesztések,

•

külföldi beruházások elősegítése,

•

a felsőoktatás fejlesztése

•

környezetvédelem.

A cél az, hogy a régió erősségeit kiaknázzák, a gyenge pontokat illetően segítség a felzárkózást. A régió szociális-gazdasági potenciáljának az elemzése egyértelműen mutatja, hogy vannak területek, amelyekben a régió országos viszonylatban rosszul áll. Léteznek hátrányos helyzetű övezetek, ahol a munkanélküliség roppant magas (Marzsina, Zsíl-völgy bányászat – 50 % körüli). Ezen térségeknek mindenképpen kiemelt támogatást kell kapniuk. © MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet

127


A továbbiakban a legfontosabb pályázatokat idézzük fel. Európai és nemzeti alapokból együttesen: •

Gazdasági-társadalmi kohézió

•

Kis- és Középvállalatok fejlesztése

•

Regionális infrastruktúra

•

Szakiskolák és technikumok fejlesztése

•

Határon átnyúló együttműködés

•

Határon átnyúló együttműködés – kis projektek

•

Környezetvédelem: hulladékkezelés

•

Humárerőforrás-fejlesztés.

Költségvetési támogatásból: •

Turizmus fejlesztése

•

Városfejlesztés

Minisztériumok által finanszírozott programok: Európai Integráció Minisztériuma •

Észak-Keleti Régió és Hunyad, Krassó-Szörény megyék fejlesztése

•

Tulcea megye fejlesztése

•

Giurgiu megye fejlesztése

•

Fehér megye fejlesztése

•

Ipari parkok fejlesztése

•

Szociális szolgáltatások fejlesztése

•

Kis- és Középvállaltok fejlesztése

•

Városfejlesztés KKV támogatása által

•

Kis és középnagyságú városok infrastrukturális fejlesztése - SAMTID

•

Helyi tanácsok (önkormányzatok) projektkezdeményező képességének a támogatása

•

Megyei tanácsok (önkormányzatok) partnerségi kapcsolatainak a támogatása regionális projektek kezdeményezését illetően

Közigazgatási és Belügyminisztérium •

Nyertes Phare programok támogatása

Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium •

Ipari termékek versenyképességének növelése

Oktatási, Tudományügyi és Ifjúsági Minisztérium – meghirdetett kutatási pályázatok •

ORIZONT 2000. Kutatás és fejlesztés támogatása

•

AGRAL – Mezőgazdasági és elelmezési kutatások támogatása

•

MENER – Környezetvédelmi, energetikai kutatások támogatása

•

AMTRANS – Területrendezés és közlekedési kutatások támogatása

•

VIASAN – Életminőség, egészségügyi kutatások támogatása

•

RELANSIN – Gazdasági kutatások és innováció támogatása

•

INVENT – Találmányok alkalmazásának a támogatása

128


OPERATÍV PROGRAMOK

•

CALIST – Minőségellenőrzés, szabványügyi kutatások támogatása

•

INFRAS - Minőségellenőrzés, szabványügyi infrastuktúra

•

INFOSOC – Információs társadalom

•

BIOTECH – Biotechnológia

•

MATNANTECH – Új anyagok, mikro- és nanotechnológia

•

AEROSPATIAL – Repülés és űrkutatási kutatások támogatása

•

CERES – Alapkutatások támogatása

Oktatási, Tudományügyi és Ifjúsági Minisztérium – meghírdetett oktatási pályázatok •

Az európai nyelvek napja – interkulturális dialógus támogatása.

•

LINGUA 1 program

•

A Tudományos Kutatások Országos Tanácsa programjai – a felsőoktatás kutatási és posztgraduális képzési programjai

Művelődési és Kultuszminisztérium •

Kulturális politikák európai csatlakoztatása

Munka- Társadalmi Szolidaritás és Családügyi Minisztérium •

Szociális politikák

Pénzügyi támogatást nyújtó kormányügynökségek Kis- és Középvállaltok Ügynöksége •

KKV exporttevékenységének a támogatása

•

KKV - képzési és tanácsadási program

•

KKV indítási/modernizációs programjainak a támogatása

•

Hagyományos mesterségek támogatása

•

Kereskedők képzésének és tájékozódásának a támogatása

Országos Sporthivatal •

Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóságok programjai

•

INFOTIN. Információ és tanácsadás pályázati/támogatási kérdésekben

Román Társadalmi Fejlesztési Alap •

Szegénységellenes programok

•

Decentralizációs és a helyi közösségi részvételt támogató programok

•

Falusi közösségek támogatási programja

•

Hátrányos helyzetű személyeket támogató programok

•

INFOTIN. Információ és tanácsadás pályázati/támogatási kérdésekben

Regionális Fejlesztés Országos Ügynöksége •

Közvetlen együttmóködés az Európai Integrációs Minisztériummal és a területi regionális fejlesztési ügynökségekkel

Tudományos Kutatások Országos Tanácsa •

Közvetlen együttmóködés az Oktatási, Tudományügyi és Ifjúsági Minisztériummal


129


Bányavidékek Fejlesztésének és Rehabilitásának Országos Ügynöksége •

Bányák bezárásával járó szociális hatások csökkentését célzó programok támogatása

Szerbiában (Vajdaság) a CARDS-támogatásokon kívül nem állnak rendelkezésre más nemzeti források a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésére.

130


OPERATÍV PROGRAMOK

A szövegben előforduló fontosabb eurorégiós romániai és szerbia-montenegrói települések magyar és hivatalos nevei Algyógy – Geoagiu Bázias – Buziaş Billéd – Biled Déva – Deva Feketics – Bácsfeketehegy – Feketič Gombos – Bogojevo Herkulesfürdő – Băile Herculane Horgos – Horgoš Karánsebes – Caransebeş Kelebia – Kelebija Lugos – Lugoj Magyarkanizsa – Kanjiža Menyháza – Moneasa Nagycsanád – Cenad Nagybecskerek – Zrenjanin Nagykikinda – Kikinda Nagylak – Nădlak Nagyszentmiklós – Sînnicolau Mare Óbesenyő – Dudeştii Vechi Ópécska – Pecica Oravicabánya – Oraviţa Orsova – Orşova Pancsova – Pančevo Petrozsény – Petroşani Resica – Reşiţa Sándorháza – Şandra Szabadka – Subotica Temeskalácsa – Călacea Temesvár – Timişoara Tornya – Turnu Turja – Turija Újmoldova – Moldova Novă Újvidék – Novi Sad Űrményháza – Jermenovci Vajdahunyad – Hunedoara Varjas – Variaş Versec – Vršac Zádorlak – Zădăreni Zombor – Sombor


131

Felhasznált szakirodalom és dokumentumok

A “Dél-Alföldi Régió Határ menti Fejlesztési Operatív Programja–Előzetes Programterv”. (The Operative Programme of Border Zone Development in the South Plain Region – Preliminary Draft Programme). 2000. Kézirat. Budapest, Hitesy & Bartucz Üzleti Tanácsadó Iroda. A Dél-Alföld Régió Területfejlesztési Koncepciója. (The Area Development Conception of the Southern Great Plain). 1998. Kézirat. Szeged, DARFT KHT. A Magyar–Román Határtérség Fejlesztési Koncepciója és Programja. (The Area Development Conception and Project of the Romanian–Hungarian Border Region). 2000 Kézirat. Budapest, “Terra STÚDIÓ” Kft. Dingsdale – I. Nagy – Gy. Perczel – D. Turnock (2002a) Hungary. Environmental Problems of East Central Europe (Second Edition) F. W. Carter and D. Turnock (Eds.). ROUTLEDGE, London, New York. 157– 182. o. ENVIRONMENTAL PERFORMANCE REVIEW OF ROMANIA, Economic Commission for Europe, Committee on Environmental Policy, UNITED NATIONS, New York and Geneva, 2001 - Environmental Performance Reviews Series No. 13 Környezetvédelmi adatok Békés, Arad és Bihar megyéről (1999), Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Gyula. Programme of protection of water resources, water quality and aquatic ecosystems, Ecological conditions of Tisa Riwer (1997) – Ministry for/of Environmental Protection, Belgrade Projekat Regionalnog Plana Razvoja AP Vojvodine, Novi Sad, 2003. (Vajdaság AT Regionális Fejlesztési Terve) Prostorni Plan Srbije 1996 – Beograd (Phisycal Plan of Serbia 1996 – Belgrade, Ministry of Urban Development and Construction) Strategia de Dezvoltare Regională Regiunii V Vest, Agentia pentru Dezvoltare Regională V West, 2003 (A Nyugati Régió Regionális Fejlesztési Stratégiája) Vizeink Minősége 1995 (The Quality of Hungarian Waters 1995.) (1996) Budapest, KTM.

132


A DKMT EURORÉGIÓ STRATÉGIÁJA

Recommend Documents