A digitális képfeldolgozás alapjai
Digitális képfeldolgozás A digit szó jelentése szám. A digitális jelentése, számszerű. A digitális információ számokká alakított információt jelent.
A számítógép a képi információkat is digitális adatokként kezeli, kettes számrendszerben tárolja.
Vektor és pixelgrafika Vektorgrafikus kép
Pixelgrafikus kép
Vektorgrafika alkalmazási területei • Mérnöki tervezés (CAD) • Térképészet (GIS) • Kiadványszerkesztés (DTP Desk Top Publishing) • Animáció és filmgyártás
Vektorgrafika Jellemzői: • a megjelenített kép elemeit a szg. matematikailag leírható vonalakra görbékre bontja, majd ezek egyenleteit tárolja • a programok így felületeket színeznek • az árnyalatokat nehézkesen kezeli • nagyításkor a felbontás nem romlik mivel csak a csomópontok koordinátái változnak, maga a képet leíró függvény nem • betűtípusok is ilyenek (TrueType)
A pixelgrafika alkalmazási területei •DTP (Desk Top Publishing) •Retusálás •Képmanipulálás •Nyomdai előkészítés •Reklám •Plakát •Címlapok
Pixelgrafika Jellemzői: • Alapegysége és a felbontás egysége a képpont vagy PIXEL; • A képek külön tárolt képpontokból épülnek fel; • Minden képpont tulajdonságait numerikus értékek határozzák meg (színmélység); • Korlátlan színhasználat; • A pixelméret csak bizonyos határok között módosítható; • képméret változáskor minőségromlás; • A képeknek nagy a helyigénye; • A képminőséget befolyásoló tényezők: színmélység felbontás
Színmélység A számítógép a képi információkat is digitális adatokként kezeli, így a kép minden jellemzőjéhez valamilyen számot rendel
Felbontás
Ha egy kép 300 DPI-s, akkor 1 inch hosszon 300 képpontból áll!
1 inch=2,54 cm ? pont
DPI (pont per Inch)
Digitalizálás
A fotó vagy grafika digitalizálásakor az eredeti egy adott pontjáról mintát veszünk, majd a választott színrendszernek megfelelően a pont színével és árnyalatával arányosan létrehozunk egy számértéket. Ezek a pontok az eredeti pont síkbeli helyzetének megfelelően, egy kétdimenziós táblázatba helyezve kapjuk meg a digitális képet. Minden képpont (pixel) elérhető a koordinátája alapján.
Digitalizálás Digitális kép keletkezhet: Szkenneléssel Digitális fényképezéssel
Digitális videóval Rajzolással Digitalizáló táblával
Digitális rajztábla
Digitális fényképezőgép
A szem Szem
csapok pálcikák
színérzékelés fényérzékelés
Mi a fény? A Napból érkező elektromágneses sugárzás adott hullámhossz tartománya. A látható elektromágneses sugárzás spektruma 380-780 nanométer.
Színelmélet
Newton, prizmakísérlete: •a fehér fény színek keverékéből jön össze
Színelmélet
Isaac Newton, 1676: a fehér napfényt 3 élű prizmával színképpé bontotta.
vörös narancs sárga zöld kék ibolya
Minden szín gyűjtőlencsével összegyűjtve: tiszta fehér Minden szűrőt a fénynyaláb elé téve: tiszta fekete Színek létrejöttének fizikai módjaira példák: fénytörés, tükrözés, interferencia, elhajlás, diffrakció, polarizáció
spektrum színeit tartalmazó színszalag
Színelmélet Thomas Young (1802): •három szín alapelve (vörös, zöld, ibolya) •szem színérzékelése a színek különböző hullámhosszúságú fénysugarak az emberi szem egyszerre több hullámhosszon is érzékel, így az összhatás adja meg az adott színt
A színtanban lévő két leggyakoribb modell: ADDITÍV (RGB) az eredő fehér SZUBTRAKTÍV (CMYK) az eredő fekete
Színelmélet Fény színek (prizmatikus színek)
Festék színek (pigment színek)
ADDITÍV SZÍNKEVERÉS (összeadó)
SZUBTRAKTÍV SZÍNKEVERÉS (kivonó)
Alapszínek: zöld, piros, ibolya Minden szín együtt: fehér színt alkot
Főszínek: sárga, kék, piros Minden szín együtt: piszkos fekete
RGB színkódolás
CMYK színkódolás
Alapszínek: Red, Green, Blue Megadása: 3x1byte-on vagy: 16-os számrendszerben
Alapszínek: Cián, Magenta, Yellow, blacK Megadása: %-osan mennyi van az adott alapszínből a feketét kivéve
Alkalmazása: Elektronikus megjelenítésnél (pl.: monitor, projektor, fényképezőgép)
Alkalmazása: nyomdászatban
A színek jellemzői Fényerő (brightness): • A fényerő mértéke megmutatja, hogy az adott szín mennyi fényt tükröz vissza illetve ereszt át
Árnyalat (hue): • Az árnyalat határozza meg a szín pontos helyét a színskálán, azaz magát a színt
Telítettség (saturation): • Az adott színben levő szürke mennyiségét jelenti. Minél kevesebb a szürke mennyisége annál tisztább, telítettebb a szín. A telített színek nem tartalmaznak szürkét vagy feketét.
Áttetszőség (opacitás): • Festékek jellemzője, azt mutatja meg az alatta levő festékréteg mennyire üt át
