AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
Brüsszel, 2005. december 19. (OR. en) 15915/05
CADREFIN 268
FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Európai Tanács Tárgy: A 2007–2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi terv
A delegációk mellékelten kézhez kapják az elnökség végső átfogó javaslatát a 2007–2013-as időszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozóan. A javaslat három részből áll: I. rész: kiadás II. rész: bevétel III. rész: felülvizsgálat. E három rész egymást kiegészíti és egymástól elválaszthatatlan. Ez azt jelenti, hogy továbbra is az az elv van érvényben, amely szerint mindaddig semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
1
HU
I. RÉSZ: KIADÁS
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
2
HU
AZ ÚJ PÉNZÜGYI TERV — ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS 1.
Az új pénzügyi keretnek biztosítania kell mindazon pénzügyi eszközöket, amelyek a jövőbeni belső és külső kihívások hatékony és méltányos kezeléséhez szükségesek, beleértve a kibővített Unión belüli eltérő fejlettségi szintekből adódó kihívásokat is. Ugyanakkor valamennyi politika területén bizonyítottan tükröznie kell a tagállamok általános költségvetési konszolidációjához kapcsolódó, költségvetési fegyelemre irányuló határozott erőfeszítéseket. A Szerződésnek megfelelően elfogadott politikáknak összhangban kell állniuk a szubszidiaritás, az arányosság és a szolidaritás elvével. Egyúttal többletértéket is kell képviselniük.
2.
Az új pénzügyi tervet a 2007 és 2013 közötti hét évre és a 27 tagállamból álló Európai Unióra vonatkozóan kell megállapítani, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozik az Unióhoz. A csatlakozási szerződéseikben Románia és Bulgária számára juttatott összegeket megtartják.
2a.
Az Európai Tanács a 2007–2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi tervet átfogó tárgyalási csomagként kezelte, amely a kiadásokat, a bevételeket és a felülvizsgálati záradékot tartalmazza.
3.
Az új pénzügyi terv keretében a kiadásokat öt fejezetbe kell csoportosítani, amelyeket úgy kell kialakítani, hogy tükrözzék az Unió politikai prioritásait, és biztosítsák az erőforrások hatékony elosztásához szükséges rugalmasságot. A fejezetek alfejezetekre osztása esetében az utóbbiak az önálló fejezetekkel azonos státust kapnak.
4.
A fentiek figyelembevételével a 27 EU-tagállam kiadásainak felső összeghatára a 2007–2013as időszakban kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározva 862 363 millió EUR, ami az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,045%-át képviseli. A kötelezettségvállalási előirányzatok bontása az alább leírtak szerint alakul. Ugyanezen adatok az I. melléklet táblázatában is megtalálhatók, amely a kifizetési előirányzatok ütemezését is tartalmazza. A számadatokat 2004-es változatlan árak felhasználásával fejezték ki. Sor fog kerülni az inflációnak megfelelő automatikus éves technikai kiigazításra.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
3
HU
5.
Az Európai Tanács tudomásul veszi a 2005. június 8-án és december 1-jén elfogadott, a pénzügyi tervről szóló európai parlamenti állásfoglalást.
Az intézményközi megállapodás megújítása 6.
A jelenlegi pénzügyi keret és az intézményközi megállapodás (IIA) nagyrészt sikeresnek bizonyult a pénzügyi fegyelemnek, a kiadások rendezett fejlődésének és a költségvetési eljárások zavartalan működésének biztosítására irányuló célkitűzése elérésében. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrehozandó új megállapodásnak ugyanazon célkitűzések elérésére kell törekednie, és teret kell engednie a költségvetési fegyelem és a hatékony forráselosztás közötti kielégítő egyensúly megteremtéséhez szükséges mértékű rugalmasságnak. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében az intézmények a lehető legteljesebb mértékben gondoskodnak arról, hogy — az 1b) alfejezet kivételével — a különböző fejezetek és alfejezetek felső összeghatárain belül évente rendelkezésre álljanak a megfelelő tartaléksávok. Továbbá, ezt a megújított megállapodást kell alkalmazni a költségvetési ügyekkel kapcsolatos meglévő megállapodások és együttes nyilatkozatok aktualizálása és egyszerűsítése céljára is.
7.
A mai napig folytatott intézményi párbeszédre alapozva, az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy — közös álláspont alapján, illetve amennyiben elfogadható feltételek jönnek létre — jusson megállapodásra az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal az e következtetések eredményét tükröző, új intézményközi megállapodás tekintetében. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság konkrét javaslatokat fog benyújtani a pénzügyi keret rugalmasságának javítása érdekében.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
4
HU
1A) FEJEZET — A VERSENYKÉPESSÉG A NÖVEKEDÉS ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG SZOLGÁLATÁBAN 8.
Az 1a) alfejezet szintjének megfelelő finanszírozást kell biztosítania azon európai szintű kezdeményezések számára, amelyek a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében tett tagállami intézkedések támogatására és azokkal összhangban jöttek létre. Ezek az alábbi öt általános célkitűzésben csoportosíthatók: kutatás és technológiafejlesztés, Európa összekapcsolása uniós hálózatok segítségével, oktatás és szakképzés, a versenyképesség elősegítése egy teljes mértékben integrált egységes piacon, és a szociálpolitikai menetrend. A nukleáris leszerelés finanszírozására szintén ezen alfejezet keretén belül sor, és ezen kötelezettségvállalás pénzügyi következményeit összhangba kell hozni a csatlakozási szerződésekkel. A kötelezettségvállalások szintje, mely 2006-hoz képest 7,5%-os éves reálnövekedést jelent, nem haladhatja meg a következőket:
1a) ALFEJEZET
9.
(millió EUR, 2004-es árak)
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
8 250
8 860
9 510
10 200
10 950
11 750
12 600
Ezen kötelezettségvállalási szintek alapján, az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy — szükség esetén az Európai Parlamenttel közösen — kellő időben megállapodásra jusson az ezen alfejezet alá tartozó eszközök tartalmával és megfelelő finanszírozásával kapcsolatos jogalkotási eljárás révén, a tagállamok által kifejezett különböző prioritások fényében.
10.
Az e fejezet keretében történő finanszírozás során különösen az EU kutatási erőfeszítései jelentős és fokozatos megerősítésének kell prioritást élvezniük, amelyek általában véve az innováció és a növekedés egyik legígéretesebb és leghatékonyabb hajtóerejének tekinthetők. Az Európai Tanács meggyőződése szerint a kutatás uniós finanszírozását olyan mértékben kell növelni, hogy a rendelkezésre álló források reálértéke 2013-ra hozzávetőleg 75%-kal magasabb legyen, mint 2006-ban. Az elsősorban a 7. keretprogramban megjelenő kutatási erőfeszítésnek a kiválóságon kell alapulnia, és kiegyensúlyozott hozzáférést kell biztosítani valamennyi tagállam számára. Néhány, a transzeurópai hálózatok keretein belül elsőbbséget élvező projektet is kellőképpen figyelembe kell venni.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
5
HU
11.
Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben vizsgálja meg a kutatás és fejlesztésnek nyújtandó támogatásuk legfeljebb 10 milliárd euróval — kockázat-megosztási elemekkel rendelkező finanszírozási program révén — történő megerősítésének lehetőségét, az európai kutatás és fejlesztés terén — különösen a magánszektor által — tett további beruházások előmozdítása érdekében.
11a. Az Unió nukleáris biztonságának további előmozdítása érdekében az Európai Tanács felkéri a költségvetési hatóságot, hogy biztosítsa az alábbi összegek atomerőmű-leszerelésre való elkülönítését a következő pénzügyi terv keretében:
12.
–
375 millió EUR a szlovákiai V-1 Jaslovske Bohunice esetében,
–
865 millió EUR a litvániai Ignalina esetében.
Az Európai Tanács egyetért egy Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásával, amelynek célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson azon munkavállalók átképzéséhez és álláskereséséhez, akik a világkereskedelmi rend főbb strukturális változásai következtében munkanélkülivé váltak. Az alap aktiválására olyan szigorú kritériumok alapján kerül sor, amelyek a gazdasági változás mértékével, valamint annak a helyi, regionális vagy nemzeti gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatosak, és amelyeknek a Bizottság javaslata alapján történő kialakítására az Európai Tanács felkéri a Tanácsot. Az alapból fedezett kiadások maximális összege 500 millió EUR lehet évente. A pénzügyi terv nem fog az alappal kapcsolatban külön pénzügyi rendelkezést tartalmazni. Ehelyett az ezen következtetésekben meghatározott költségvetési felső határhoz képest történő alulköltekezésen (kötelezettségvállalásként meghatározva) keresztül és/vagy olyan alapokból finanszíroznák, amelyekkel kapcsolatban kötelezettségvállalás-visszavonásra került sor.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
6
HU
1B) FEJEZET — A KOHÉZIÓ A NÖVEKEDÉS ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG SZOLGÁLATÁBAN 13.
A kohéziós politika működése a jelenlegi pénzügyi terv ideje alatt jelentősen hozzá fog járulni a Szerződésben a különböző tagállamok és régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozóan meghatározott cél teljesítéséhez. A legutóbbi és a soron következő bővítés mind regionális, mind nemzeti szinten jelentősen növelte a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket, és ezzel kiemelte annak szükségességét, hogy a következő pénzügyi terv ideje alatt fennmaradjon a gazdasági és társadalmi kohézió megvalósításának az uniós politikai célkitűzések között elfoglalt stabil központi pozíciója.
14.
Ennek megfelelően biztosítani kell a strukturális és kohéziós alapokból származó segítségnyújtás megfelelő koncentrációját a legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra, ugyanakkor különösen azok számára, akik a legnagyobb mértékben járulnak hozzá az említett koncentráció megvalósításához, megfelelő átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani. A kohéziós politika által támogatott intézkedéseknek korlátozott számú beruházási célterületre kell összpontosulnia, amelyek három célkitűzés köré csoportosulnak: konvergencia; regionális versenyképesség és foglalkoztatottság; területi együttműködés.
A növekedés és a foglalkoztatottság támogatása 15.
A versenyképesség növelésére és a munkahelyteremtésre, valamint a lisszaboni menetrendben foglalt célok elérése iránti munkálkodásra vonatkozó általános uniós célkitűzések részeként az Európai Tanács egyetért azzal, hogy kiadási célkitűzéseket állapítsanak meg mind a konvergencia, mind a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés számára azon politikák támogatása érdekében, amelyek közvetlenül hozzájárulnak ezeknek a céloknak a megvalósításához. Ez a kiadási célkitűzés a teljes időszakban átlagosan 60% a konvergencia célkitűzés esetében és 75% a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés esetében. Ezek a rendelkezések — különleges fejlesztési igényeik miatt — nem alkalmazandók azon tagállamokra, amelyek 2004-ben vagy azt követően csatlakoztak az Unióhoz.
16.
Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be olyan javaslatokat, amelyek felsorolják az e célkitűzésekhez hozzájáruló kiadások kategóriáit, valamint hogy a sajátos nemzeti viszonyok figyelembevételének biztosítása érdekében javasoljon olyan szabályokat, amelyek biztosítják a tagállamok teljes bevonását.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
7
HU
A felhasználás javítása 17.
A strukturális alapok felhasználását bizonyos reformok a fokozottan stratégiai szemléletű programozás ösztönzése, a felelősségi körök erősebb decentralizációja és az irányítási és ellenőrzési rendszerek fejlesztése révén javítani fogják. Ehhez kapcsolódóan a Kohéziós Alap munkája a különböző Alapok közötti összhang növelése érdekében a strukturális segítségnyújtás programozásának részévé fog válni. AZ ELOSZTÁS ÁLTALÁNOS SZINTJE
18.
A pénzügyi tervbe felveendő kötelezettségvállalási előirányzatok megfelelő szintje a strukturális alapok és a Kohéziós Alap esetében a következő:
1b) ALFEJEZET
(millió EUR, 2004-es árak)
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
42 840
43 288
43 820
43 801
43 995
44 634
45 241
A kibővített Unióban a gazdasági és társadalmi kohézió céljának megvalósítása a 2007–2013as időszakra a 27 tagú EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,37%-os pénzügyi kötelezettségvállalási szintjét teszi szükségessé. 19.
Ezeknek az alapoknak 81,7%-át (251 330 millió EUR) a konvergencia célkitűzésre kell fordítani, amiből 24,5% (61 518 millió EUR) jut a Kohéziós Alapra, 5,0% (12 521 millió EUR) a „fokozatosan kieső” régiókra és tagállamokra. A fenti alapok 15,8%-át (48 789 millió EUR) a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzésre kell fordítani, amelynek 21,3%-a (10 385 millió EUR) a „fokozatosan bekerülő” régióknak jut. A területi együttműködési célkitűzésre a fenti alapok 2,4%-át (7,500 milliárd EUR) kell fordítani.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
8
HU
20.
A kohéziót támogató alapokból bármely tagországba történő átcsoportosítások teljes összege nem haladhatja meg az adott tagország GDP-jének a lenti 40. pontban meghatározott százalékát, beleértve az új vidékfejlesztési és halászati eszközökhöz átcsoportosított pénzalapokat is, annak figyelembevételével, hogy a tagállamok a rendelkezésre álló forrásokat csak adott határon belül képesek hatékonyan felhasználni. A CÉLKITŰZÉSEK ÉS JOGOSULTSÁGOK MEGHATÁROZÁSA
A konvergencia célkitűzés meghatározása 21.
A konvergencia célkitűzés a legkevésbé fejlett régiók és tagállamok konvergenciájának felgyorsítására irányul.
22.
E célkitűzés keretében azok a jelenlegi NUTS1-II. szintű régiók jogosultak finanszírozásra, amelyek egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson mérve és a Közösség 2000–2002-es időszakra vonatkozó számadatai alapján számítva kevesebb, mint a 25 tagú EU átlagának 75%-a.
23.
A Kohéziós Alapból azok a tagállamok jogosultak pénzügyi támogatásra, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme vásárlóerő-paritáson mérve és a Közösség 2001–2003-as időszakra vonatkozó számadatai alapján számítva kevesebb, mint a 25 tagú EU átlagának 90%-a, és amelyek a Szerződés 104. cikkében említett gazdasági konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó programmal rendelkeznek.
A regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés meghatározása 24.
A célkitűzés a régiók versenyképességének és gazdasági vonzerejének, valamint foglalkoztatottságának az erősítésére irányul. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) hozzájárulásait a tagállamok határozzák meg, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően.
1
Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS)
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
9
HU
25.
A támogatásra a Közösség teljes területe jogosult, azon régiók kivételével, amelyek a konvergencia célkitűzés keretében jogosultak a strukturális alapokból történő finanszírozásra, illetve amelyekre a 40. pontban foglalt korlátok figyelembevételével átmeneti rendelkezések vonatkoznak.
Az európai területi együttműködési célkitűzés meghatározása 26.
Ez a célkitűzés a határon átnyúló, a transznacionális szintű illetve a régiók közötti területi együttműködés erősítésére, valamint az együttműködési hálózatok megfelelő területi szinteken történő kialakítására és az e szinteken való tapasztalatcsere elősegítésére irányul.
27.
A belső szárazföldi határok mentén valamennyi NUTS-III. szintű régió, a külső szárazföldi határok mentén bizonyos NUTS-III. szintű régiók és a tengeri határok mentén valamennyi NUTS-III. szintű régió, amelyeket általános szabályként legfeljebb 150 km választ el egymástól, jogosultak a határon átnyúló együttműködési támogatásra, figyelembe véve olyan lehetséges kiigazításokat, amelyek szükségesek az együttműködési fellépés koherenciájának és folytonosságának biztosításához.
28.
A támogatásra jogosult transznacionális régiók jegyzékét a Bizottság a tagállamokkal folytatott intenzív konzultációt követően készíti el.
29.
Az együttműködési hálózatok, a régiók közötti együttműködés és a tapasztalatcsere finanszírozására a Közösség teljes területe jogosult. AZ ELOSZTÁS MÓDJA
Az elosztás módja a konvergencia-régiók tekintetében 30.
Az egyes tagállamok számára kiosztott összegek szintjét objektív módszerrel kell megállapítani, és az alábbiak szerint kell kiszámítani: Minden tagállam támogatása a támogatásra jogosult régiói számára kiosztott források összegével egyenlő, ahol a régiók támogatását azok viszonylagos regionális és nemzeti jóléte, valamint munkanélküliségi rátája alapján kell kiszámítani, az alábbi lépéseknek megfelelően:
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
10
HU
i.
az érintett régió népességét az adott régió egy főre jutó GDP-je (PPS1) és a 25 tagú EU egy főre jutó átlag GDP-je (PPS) közötti különbséggel megszorozva meg kell határozni egy abszolút összeget (euróban);
ii.
az adott régió pénzügyi keretének meghatározása érdekében a fenti abszolút összeghez egy százalékos szorzót kell rendelni; ezt a százaléklábat úgy kell meghatározni, hogy tükrözze annak a tagállamnak a 25 tagú EU átlagához viszonyított jólétét, amelyben a jogosult régió elhelyezkedik, pl.: •
4,25%
azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 82%-a alatt helyezkedik el
•
3,36%
azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 82%-a és 99%-a között helyezkedik el
•
2,67%
azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó nemzeti jövedelmének szintje a közösségi átlag 99%-ánál magasabb
iii.
a ii. lépésben kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 700 EUR/fő értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amilyen mértékben az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergencia-régió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne.
31.
Az e paraméterek alkalmazásával kapott támogatási szint magában foglalja a 2. fejezethez átcsoportosítandó részt is (vö: 63. pont).
1
Vásárlóerő-paritási standard
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
11
HU
Az elosztás módja a Kohéziós Alap tekintetében 32.
A teljes pénzügyi keret elméleti összegét úgy kell kiszámítani, hogy a támogatás 44,7 EUR összegű egy főre jutó átlagos mértékét megszorozzuk a támogatásra jogosult népesség számával. A teljes elméleti pénzügyi keretből az egyes támogatásra jogosult tagállamok a priori részesedése a népességük, területük és nemzeti jólétük alapján, az alábbi lépések alkalmazásával meghatározott százalékos arány szerint alakul: 1)
ki kell számítani az adott tagállam népességének és területének az összes jogosult tagállam össznépességéhez és összterületéhez viszonyított aránya számtani átlagát; mindazonáltal, amennyiben egy tagállamnak a teljes népességből való részesedése ötszörösen vagy ennél nagyon mértékben meghaladja az összterületből való részesedését, rendkívül magas népsűrűséget mutatva, akkor kizárólag a teljes népességből való részesedését kell figyelembe venni ennél a lépésnél;
2)
az így kapott százalékos adatokat ki kell igazítani egy együtthatóval, amely azon százalékos arány egyharmadának felel meg, amely arányban az adott tagállam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (PPS) meghaladja az összes jogosult tagállam bruttó nemzeti jövedelmének egy főre jutó átlagát (ahol az átlag 100%-nak felel meg), vagy amennyivel az annál kevesebb.
33.
Annak érdekében, hogy tükröződjenek az új tagállamok jelentős szükségletei közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra tekintetében, esetükben a Kohéziós Alap aránya a teljes pénzügyi támogatáson belül (strukturális alapok plusz Kohéziós Alap) átlagosan egyharmad lesz az időszak során. Ami a többi tagállamot illeti, pénzügyi keretük összegét közvetlenül a 32. pontban ismertetett elosztási módszerrel kell levezetni.
34.
A tagállamok Kohéziós Alapra való jogosultságát 2010-ben a 25 tagú EU-ra vonatkozó adatok alapján felülvizsgálják.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
12
HU
Az elosztás módja a regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés tekintetében 35.
Az egyes érintett tagállamok részesedése támogatásra jogosult régióik részesedésének összegével egyenlő, amelyet az alábbi kritériumok szerint, a megadott súlyok alkalmazásával kell meghatározni: össznépesség (súly: 0,5), munkanélküliek száma a csoportátlagnál magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező NUTS-III. szintű régiókban (súly: 0,2), a 70%-os foglalkoztatottsági ráta eléréséhez szükséges állások száma (súly: 0,15), és az alacsony végzettségű foglalkoztatottak száma (súly: 0,10), alacsony népsűrűség (súly: 0,05). A részesedéseket ezután a régió viszonylagos jólétével összhangban ki kell igazítani (a teljes részesedést minden régió esetében +5%/-5%-kal kell növelni vagy csökkenteni aszerint, hogy egy főre jutó GDP-je a csoport egy főre jutó átlagos GDP-jénél alacsonyabb vagy magasabb). Az egyes tagállamok részesedése azonban nem lehet kevesebb, mint a 2. és 3. célkitűzés szerinti kombinált támogatásból való 2006-os részesedése.
Az elosztás módja a területi együttműködés célkitűzés tekintetében 36.
A források megoszlása a kedvezményezett tagállamok között (beleértve az ERFA hozzájárulását az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz, valamint az Előcsatlakozási Eszköz határokon átnyúló alkotóeleméhez) a következőképpen történik: •
a határokon átnyúló alkotóelem esetében a NUTS-III. szintű szárazföldi és tengeri határmenti területek régiói népességének az összes jogosult régió teljes népességéhez viszonyított aránya alapján. A 4. fejezetből biztosított hozzájárulásokat ezzel párhuzamosan kell elosztani;
•
a transznacionális alkotóelem esetében az adott tagállam népességének az összes érintett tagállam teljes népességéhez viszonyított aránya alapján.
A határon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködéshez kapcsolódó alkotóelemek aránya 77%, 19%, illetve 4%.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
13
HU
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 37.
A méltányosság érdekében, valamint, hogy a konvergenciafolyamat lezárulhasson, átmeneti rendelkezések megállapítására kerül sor.
38.
Az alábbi régió- és tagállam-kategóriák érintettek: a)
azok a régiók, amelyek a konvergencia célkitűzés státusára jogosultak lettek volna, ha a jogosultság küszöbértéke a 15 tagú EU átlagos GDP-jének 75%-a maradt volna, de jogosultságukat elveszítik, mivel egy főre jutó nominál-GDP-szintjük meghaladja a most már 25 tagú EU új (alacsonyabb) átlagának 75%-át (ez az ún. „statisztikai” hatás). Ezek a régiók fokozatosan kiesnek a konvergencia célkitűzés jogosultjainak köréből;
b)
azok a régiók, amelyek jelenleg az 1. célkitűzés teljes jogú régiója státusra jogosultak, de az új pénzügyi tervben megszűnik a jogosultságuk, mivel a természetes növekedés révén egy főre jutó GDP-szintjük a 15 tagú EU átlagának 75%-a fölé emelkedett, ami a 25 tagú EU új átlagának több mint 82,19%-át teszi ki („növekedési” hatás). Ezek a régiók fokozatosan bekerülnek a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés jogosultjainak körébe;
c)
azok a tagállamok, amelyek jelenleg jogosultak a Kohéziós Alapból történő pénzügyi támogatásra, és amelyek továbbra is jogosultak lettek volna, ha a jogosultság küszöbértéke a 15 tagú EU GNI-átlagának 90%-a maradt volna, viszont elveszítik jogosultságukat, mivel egy főre jutó nominális nemzeti jövedelmük meg fogja haladni a most már 25 tagú EU új (alacsonyabb) átlagának 90%-át. Ezek a tagállamok fokozatosan kiesnek a konvergencia célkitűzés Kohéziós Alap alkotóelemére jogosultak köréből.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
14
HU
39.
Az említett ki- és bekerülésekkel kapcsolatos rendelkezések szerint elosztott támogatások összegére az alábbi paramétereket kell alkalmazni: a)
a fentebb, a 38. pont a) alpontjában meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 80%-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2013-ban el nem éri a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzéshez szükséges egy főre jutó nemzeti átlagos támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/fő értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amilyen mértékben az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergencia-régió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne. Az e paraméterek alkalmazásával kapott támogatási szint magában foglalja a 2. fejezethez átcsoportosítandó részt is (vö: 63. pont);
b)
a fenti 38. pont b) alpontjában meghatározott régiók esetében: 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 75%-a, amely azt követően lineárisan csökken, amíg 2011-ben el nem éri a „regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzéshez szükséges egy főre jutó átlagos támogatási szintet. Az így kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy 600 EUR/fő értékű prémiumösszeget, olyan számú munkanélkülire alkalmazva, amilyen mértékben az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes uniós konvergencia-régió átlagának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne;
c)
a 38. pont c) alpontjában meghatározott tagállamok esetében a kiosztott összeg 7 éven keresztül fokozatosan csökken, úgy hogy 2007-ben az összeg 1,2 milliárd EUR, 2008ban 850 millió EUR, 2009-ben 500 millió EUR, 2010-ben 250 millió EUR, 2011-ben 200 millió EUR, 2012-ben 150 millió EUR és 2013-ban 100 millió EUR.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
15
HU
A KOHÉZIÓT TÁMOGATÓ ALAPOKBÓL TÖRTÉNŐ ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK LEGMAGASABB MÉRTÉKE
40.
Az azon célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében, amelyek a kohéziós támogatás legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra való összpontosításával, valamint az egy főre jutó átlagos támogatottság mértékében a felső határ megszabása miatt mutatkozó eltérések csökkentésével kapcsolatosak, az egyes tagállamok részére történő átcsoportosítás legfelső mértéke a következő: • •
•
•
•
•
•
•
azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 40%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7893%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 40%-a vagy annál magasabb, de 50%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,7135%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 50%-a vagy annál magasabb, de 55%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,6188%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 55%-a vagy annál magasabb, de 60%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,5240%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 60%-a vagy annál magasabb, de 65%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,4293%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 65%-a vagy annál magasabb, de 70%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,3346%-a azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó 2001–2003-as bruttó nemzeti jövedelme (PPS) a 25 tagú EU átlagának 70%-a vagy annál magasabb, de 75%-ánál alacsonyabb: GDP-jük 3,2398%-a ezen túlmenően az átcsoportosítás legmagasabb mértéke a GDP 0,09 százalékpontjával csökken az egy főre jutó 2001–2003-as GNI-nek (PPS) a 25 tagú EU átlagához viszonyított arányában történő minden 5 százalékpontnyi növekedésével.
Románia és Bulgária esetében ez nem érinti a fenti 2. pontot. A lengyel zloty értékének a referenciaidőszak alatti tükrözése érdekében a fenti felső értékhatár Lengyelországra való alkalmazásának eredményét egy 1,04 értékű együtthatóval kell megszorozni a felülvizsgálatig tartó, 42. pontban említett időszak (2007−2009) tekintetében.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
16
HU
41.
A GDP-nek a Bizottság által történő kiszámításának alapjául a 2005 áprilisában közzétett statisztikák fognak szolgálni. 2005 áprilisában a Bizottság által, a 2007–2013-as időszakra prognosztizált GDP-vel kapcsolatos egyedi nemzeti növekedési rátákat valamennyi tagállam esetében külön kell alkalmazni.
42.
Amennyiben 2010-ben megállapítják, hogy bármely tagállamnak a 2007–2009-es időszakra vonatkozó összesített GDP-je ±5%-nál nagyobb mértékben eltér a 41. pont szerint becsült összesített GDP-től — beleértve az árfolyamváltozás következtében történt eltéréseket is —, akkor az erre az időszakra az adott tagállamnak a 40. pont értelmében juttatott összegeket ennek megfelelően kell kiigazítani. E kiigazítások nettó hatása — akár pozitív, akár negatív — összességében nem haladhatja meg a 3 milliárd eurót. Amennyiben a nettó hatás pozitív, a kiegészítő források összessége semmiképpen sem haladhatja meg az 1B kategóriának a 2007– 2010 közötti időszak tekintetében a 18. pontban meghatározott felső határát. A végleges kiigazításokat egyenlő arányban kell elosztani a 2011–2013-as időszak folyamán.
TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK
43.
A fent ismertetett módszerek, meghatározások és szabályok képezik a tagállamok Kohéziós Alapból nyújtandó támogatásának közös alapját. Szükségszerűen általános jellegük és minden vonatkozó tényező beépítésének megvalósíthatatlansága azonban nem teszi lehetővé több olyan objektív helyzet megválaszolását, amely ennek megfelelően különleges kezelésre szorul számos ok miatt: a legfrissebb statisztikai adatok felülvizsgálata figyelembe vételének a szükségessége, bizonyos gépiesen alkalmazott kritériumok aránytalan hatása egyes régiókra vagy országokra, valamint kivételes földrajzi és demográfiai körülmények. Ezen különböző elemeknek a tisztességesség és egyensúly érdekében történő teljes figyelembevétele céljából a következő további rendelkezések alkalmazandók a kohéziós kiadások elosztásának végrehajtása során.
44.
Amennyiben egy adott tagállamban a 38. pont a) alpontjában meghatározott „fokozatosan kieső” régiók a 2006-ban az 1. célkitűzés keretében támogatásra teljes mértékben jogosult régiók teljes népességének legalább egyharmadát képviselik, a kapott segítségnyújtás aránya 2007-ben a 2006-os egy főre eső egyéni támogatásuk mértékének 80%-a, 2008-ban 75%-a, 2009-ben 70%-a, 2010-ben 65%-a, 2011-ben 60%-a, 2012-ben 55%-a és 2013-ban 50%-a.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
17
HU
45.
A 37–39. pont szerinti átmeneti rendelkezések tekintetében, azon régiók esetében, amelyek a 2000–2006 közötti időszakban nem voltak jogosultak az 1. célkitűzés státusára, vagy 2004ben váltak jogosulttá, a 2007-es kiindulópont az 1999-es berlini elosztási módszer alapján kiszámított, 2006-os egy főre eső elméleti támogatásuk 90%-a, a régió egy főre eső GDPszintjének a 15 tagú EU átlagának 75%-ának való megfeleltetésével.
46.
A 40. ponttól eltérve, a lengyel Lubelskie, Podkarpackie, Warmínsko Mazurskie, Podlaskie és Świętokrzyskie NUTS-II. szintű régiók, melyek egy főre eső GDP szintje (PPS) az öt legalacsonyabb a 25 tagú EU-ban, ERFA támogatásban jogosultsági szintjük feletti mértékben részesülnek. E kiegészítő támogatás összege a 2007–2013 közötti időszakban lakosonként 107 EUR. A Lengyelország számára juttatott összegek bármely, 42. pont szerinti felfelé való kiigazítására e kiegészítő támogatás beszámítása nélkül kerül sor.
46a. A 40. ponttól függetlenül Közép-Magyarország NUTS-II szintű régió számára a 2007–2013as időszak során 140 millió EUR értékű további keretet kell elkülöníteni. E régió tekintetében ugyanazon szabályozási rendelkezéseket kell alkalmazni, mint amelyek a 38. pont a) alpontjában említett régiókra vonatkoznának. 46b. A 40. ponttól függetlenül Prága NUTS-II. szintű régió számára a 2007–2013-as időszakra 200 millió EUR összegű további keretet kell elkülöníteni. 47.
Elismerve, hogy az 1997–1999-es időszakra vonatkozó felülvizsgált számadatok alapján Ciprusnak 2004–2006 között jogosultnak kellett volna lennie az 1. célkitűzés státusára, 2007– 2013 között Ciprus részesülni fog a 38. pont b) alpontjában meghatározott régiókra alkalmazandó átmeneti szabályokból, és 2007-es kiindulási pontja a 45. ponttal összhangban kerül meghatározásra.
48.
Itä-Suomi és Madeira NUTS-II. szintű régiói, a fokozatosan bekerülő régiók státuszának megtartása mellett, részesülni fognak a 39. pont a) alpontjában megállapított átmeneti pénzügyi szabályokból.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
18
HU
49.
A Kanári-szigetek NUTS-II szintű régiója 100 millió EUR összegű további keretet használhat fel a 2007–2013-as időszak során.
50.
A Szerződés 299. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási szerződése 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében megállapított kritériumokat teljesítő NUTS-II. szintű régiók — sajátos korlátaikra tekintettel — további ERFA támogatásban részesülnek. Ezen támogatás összege lakosonként 35 EUR/év, és hozzáadódik minden egyéb támogatáshoz, amelyre e régiók egyébként is jogosultak.
51.
A területi együttműködési célkitűzés szerinti juttatások tekintetében, az EU-15 és az EU-12 közötti, valamint az EU-25 és az EU-2 közötti, korábbi szárazföldi határok mentén levő régiók esetében a támogatás mértéke 50%-kal magasabb lesz, mint a többi érintett régió esetében.
52.
Elismerve az észak-írországi békefolyamat terén tett különleges erőfeszítéseket, a 2007–2013as időszakban a PEACE-program 200 millió EUR juttatásban részesül. E program végrehajtására a strukturális alapból történő beavatkozások addicionalitásának teljes mértékű tekintetbe vételével kerül sor.
53.
A regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés körébe tartozó svéd régiók számára az ERFA-ból további 150 millió EUR összegű keret kerül elkülönítésre.
53a. A 40. ponttól függetlenül a NUTS-II. szintű régiónak minősülő Észtország és Lettország számára a 2007–2013-as időszak során egyenként 35 EUR összegű további finanszírozást kell biztosítani lakosonként. 54.
A regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés körébe tartozó, az EU korábbi külső határain elhelyezkedő osztrák régiók számára az ERFA-ból további 150 millió EUR összegű keret kerül elkülönítésre. Bajorország számára hasonló pótlólagos keretet kell elkülöníteni 75 millió EUR értékben.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
19
HU
54a. Spanyolország számára — az Európai Regionális Fejlesztési Alap szabályzatának 4.1. és 5.1. cikkében foglaltaknak megfelelően — a vállalkozások általi, illetve az azok javát szolgáló kutatás és fejlesztés elősegítésére további 2,0 milliárd EUR-t kell elkülöníteni az ERFA keretében. Az irányadó felosztás: 75% a konvergencia célkitűzéshez tartozó régiókra (amelynek 5%-át a fokozatosan kieső régiókra kell fordítani), és 25% a versenyképességi célkitűzéshez tartozókra (amelynek 15%-át a fokozatosan bekerülő régiók kapják). Ezeket a százalékos arányokat a későbbiekben Spanyolország kezdeményezésére a strukturális alapok általános szabályzatának elfogadása előtt bármikor módosítani lehet. 54b. Ceuta és Melilla spanyol területek számára 50 millió EUR értékű további ERFA-keretet kell elkülöníteni a 2007–2013-as időszakra. 54c. Olaszország számára további 1,4 milliárd EUR-t kell elkülöníteni a strukturális alapok keretében, a következők szerint: 828 millió EUR a 22. pont alapján jogosult régiók számára, 111 millió EUR a 38. pont a) alpontja alapján jogosult régiók számára, 251 millió EUR a 38. pont b) alpontja alapján jogosult régiók számára, és 210 millió EUR a 25. pont alapján jogosult régiók számára. 54d. Korzika (30) és French Hainaut (70) egyedi körülményeinek elismeréseképpen, Franciaország a 2007–2013-as időszak során további 100 millió EUR értékű elkülönítésben részesül a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzés keretében. 54e. Németország keleti tartományai, amelyek a konvergencia célkitűzés keretében támogatásra jogosultak, további 225 millió EUR elkülönítésben részesülnek, amelyből 58 millió EUR-t a 38. pont a) alpontja alapján támogatásra jogosult régiók számára kell elkülöníteni.
TÁRSFINANSZÍROZÁSI ARÁNYOK 55.
A Strukturális és Kohéziós Alapokból történő hozzájárulások felső határai azonosak az ERFA-ra, az ESZA-ra és Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó 2004. július 16-i bizottsági javaslat 51. és 52. cikkében megállapítottakkal, azzal a kivétellel, hogy:
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
20
HU
−
azon tagállamok számára, amelyek egy főre eső átlagos GDP-je 2001 től 2003-ig nem érte el a 25 tagú EU átlagának 85%-át, az ERFA-ból vagy az ESZA-ból történő hozzájárulások arányának felső határa valamennyi operatív program tekintetében 85%;
−
a Kohéziós Alap szerint 2007. január 1-jén jogosult egyéb tagállamok esetében az ERFA vagy az ESZA hozzájárulása általános arányának felső határa az azon régiókban zajló operatív programok keretében, amelyek a konvergencia célkitűzésen belül jogosultsággal rendelkeznek, és a 38. pont b) alpontja szerinti bekerülés keretében finanszírozásra jogosult régiók esetében, 80%.
Az alapokból mindazon tagállamok operatív programjai számára nyújtott hozzájárulásokat, amelyek egy főre eső átlagos GDP-je 2001-től 2003-ig nem érte el a 25 tagú EU átlagának 85%-át — a Németországnak a konvergencia célkitűzés keretében támogatásra jogosult keleti tartományaiban kivitelezett programok hozzájárulásaival együtt —az összes támogatható költség (állami és magán) vonatkozásában kell kiszámítani. ELŐLEGFIZETÉS 56.
Az előlegfizetések egyik tagállam esetében sem haladhatják meg a 2007–2013-as időszakra előirányzott teljes pénzügyi keretük alábbi százalékértékeit:
•
•
2007
2008
2009
– a 15 tagú EU tagállamai
2%
3%
– a 10 tagú EU tagállamai, Bulgária és Románia
2%
3%
2%
– a 15 tagú EU tagállamai
2%
3%
2,5%
– a 10 tagú EU tagállamai, Bulgária és Románia
2,5%
4%
4%
A strukturális alapok esetében
A Kohéziós Alap esetében
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
21
HU
EGYÉB SZABÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSEK 57.
Azon tagállamok esetében, amelyek egy főre eső átlagos GDP-je 2001 től 2003-ig nem érte el a 25 tagú EU átlagának 85%-át, a vissza nem térítendő HÉA az alapokból történő támogatás kiszámítása szempontjából jogosult kiadásnak minősül. A vissza nem térítendő HÉA jogosultságára vonatkozó rendelkezések minden más tagállam esetében a következők: a HÉA társfinanszírozásra általában nem jogosult. Ugyanakkor, kivételt kell tenni a meg nem téríthető HÉA esetében, amennyiben azt ténylegesen és véglegesen a –– 6. HÉA tanácsi irányelv 4. cikke (5) bekezdésének első albekezdésében előírt nem adóköteles személyektől (állami, regionális és helyi közigazgatási szervek és közintézmények) eltérő –– kedvezményezettek viselik.
58.
Az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonási szabályt (N+2) az ERFA-ra, az ESZA-ra és Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó 2004. július 16-i bizottsági javaslat 92. cikkében meghatározottak szerint kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy azon tagállamok esetében, amelyek egy főre eső átlagos GDP-je 2001 től 2003-ig nem érte el a 25 tagú EU átlagának 85%-át, az N+2 szabály helyébe a 2007–2010 közötti időszakra az N+3 automatikus kötelezettségvállalásvisszavonási szabály lép.
59.
Az ERFA az EU-10-ben, Romániában és Bulgáriában lakásépítési projektek finanszírozásához is hozzájárulhat. Az ilyen támogatás részletes szabályait a Bizottság javaslata alapján elfogadandó tanácsi és európai parlamenti rendelet állapítja meg.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
22
HU
2. FEJEZET – A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE ÉS KEZELÉSE 60.
Az e fejezetbe —, amely a mezőgazdaságra, a vidékfejlesztésre, a halászatra és egy új környezetvédelmi pénzügyi eszközre terjed ki — tartozó, és az 1b) alfejezetből átcsoportosított összegeket is magukban foglaló kötelezettségvállalási előirányzatok nem haladhatják meg az alábbi szintet:
2. FEJEZET
ebből a mezőgazdasági piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések: 61.
(millió EUR, 2004-es árak)
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
54 972
54 308
53 652
53 021
52 386
51 761
51 145
43 120
42 697
42 279
41 864
41 453
41 047
40 645
A piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések összegei megfelelnek az Európai Tanács 2002. októberi ülésén elfogadottaknak, amelyeket állandó 2004-es árakon fejeztek ki. Ezek felső összeghatárt képeznek, és azokat az összegeket is tartalmazzák, amelyek a modulációs rendelkezéseknek1 megfelelően a jövőben átkerülnek az új vidékfejlesztési eszközbe, és kifizetésük annak keretében történik.
62.
A tagállamok szabad mérlegelésük szerint további összegeket csoportosíthatnak át ebből a felső határból a vidékfejlesztési programok részére azon összegek legfeljebb 20%-áig, amelyeket piachoz kapcsolódó kiadásokból és közvetlen kifizetésekből halmoznak fel. Az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy a Bizottság javaslata alapján dolgozza ki az ilyen átcsoportosításokra irányadó részletes szabályokat. Az ilyen rendelkezések értelmében a vidékfejlesztési intézkedések támogatására átcsoportosított összegek nem tartoznak a vidékfejlesztési rendeletben2 meghatározott, a nemzeti társfinanszírozásra és a tengelyenkénti minimális kiadásokra vonatkozó szabályok hatálya alá.
1 2
Beleértve a pamut- és dohányágazatot magukban foglaló egyenértékű rendelkezéseket, valamint az egyes tagállamok szabd mérlegelése szerinti kiegészítő önkéntes modulációt. Az 1698/2005/EK rendelet.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
23
HU
63.
Az új vidékfejlesztési eszköz számára jóváhagyott összeg, amely alapvetően a konvergencia célkitűzés regionális összetevőjéhez hozzájáruló alapokból átcsoportosított összegekből, valamint a jelenleg az EMOGA Garanciarészlegéből kifizetett összegekből áll, a modulációt megelőzően 69,75 milliárd EUR, amelyből 41,23 milliárd EUR a jelenleg az EMOGA Garanciarészlegéből kifizetett összeg. A Bizottság el fogja osztani a vidékfejlesztési összkiadásokat ― beleértve az EMOGA Garanciarészlegéből származó átcsoportosításokat is ―, és biztosítani fogja, hogy az EU-10, Bulgária és Románia legalább 33,01 milliárd EUR-t kapjon. A fennmaradó 36,74 milliárd EUR-ból 18,91 milliárd EUR-t a Bizottság által javasolandó és a Tanács által a 2005. szeptember 20-i vidékfejlesztési rendelettel (1689/2005) összhangban elfogadott kulcs szerint az EU15-ök, a többi 4,07 milliárd EUR-t pedig Ausztria (1,35 milliárd EUR), Finnország (0,46 milliárd EUR), Írország (0,50 milliárd EUR), Olaszország (0,5 milliárd EUR), Luxemburg (20 millió EUR), Franciaország (0,1 milliárd EUR), Svédország (0,82 milliárd EUR) és Portugália (0,32 milliárd EUR) számára kell elkülöníteni, amely utóbbi a portugál mezőgazdaságról szóló bizottsági jelentésről elfogadott európai tanácsi következtetésekben (10859/03 dokumentum) felvázolt konkrét nehézségei miatt mentes a nemzeti társfinanszírozási követelmény alól.
64.
Az új halászati eszköz számára jóváhagyott összeg, amely a konvergencia célkitűzés regionális összetevőjéhez, valamint a regionális versenyképességi és foglalkoztatottsági célkitűzéshez hozzájáruló alapokból átcsoportosított összegekből áll, 3,8 milliárd EUR.
65.
A konvergencia célkitűzés regionális összetevőjéhez hozzájáruló forrásokból a vidékfejlesztési és halászati eszközre fordított összegeket a tagállamok határozták meg a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, valamint a 2000–2006-os (az új tagállamokban a 2004–2006-os) referencia-időszakban e területeken hagyományosan alkalmazott százalékos kiadási arányok alapján. Ezeket az összegeket nem lehet átcsoportosítani.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
24
HU
3A) FEJEZET – A SZABADSÁG, A BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE 66.
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó fejezet számos olyan kérdéssel foglalkozik, amelyek kifejezetten az egyes állampolgárok védelmével és jogaival kapcsolatosak. Ezek közé tartozik a menekültüggyel, a bevándorlással és a határok ellenőrzésével kapcsolatos közös politika kialakítása, az olyan határokon átnyúló problémák, mint az illegális bevándorlás, az emberkereskedelem és embercsempészet, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés hatékonyabb közös megközelítése, az alapvető jogok támogatása és a bírósági együttműködés fejlesztése mind a polgári, mind a büntetőjogban. Ennek a szektornak a jelentősége a tagállami intézkedések támogatása révén minden bizonnyal növekedni fog. A kötelezettségvállalások szintje, mely 2006-hoz képest 15%-os éves reálnövekedést jelent, nem haladhatja meg a következőket: 3a) ALFEJEZET
(millió EUR, 2004-es árak)
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
600
690
790
910
1050
1200
1390
3B) FEJEZET – EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK 67.
Az egyéb fellépések különösen kulturális, ifjúsági és audiovizuális ügyekkel, valamint az egészségüggyel és a fogyasztóvédelemmel foglalkoznak, vagyis olyan területekkel, ahol az Unió a tagállami intézkedések katalizátoraként lép fel. A kötelezettségvállalások szintje, mely a pénzügyi terv teljes időtartama alatt 2006-hoz képest reálértéken 1%-kal magasabb szintű stabilizációt jelent, nem haladhatja meg a következőket:
3b) ALFEJEZET
(millió EUR, 2004-es árak)
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
520
520
520
520
520
520
520
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
25
HU
4. FEJEZET – AZ EU MINT GLOBÁLIS PARTNER 68.
Az Unió globális partner, amelynek számos eszköz áll rendelkezésére. Az Uniónak készen kell állnia arra, hogy részt vállaljon ― többek között a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításához való hozzájárulás révén ― a szegénység világméretű csökkentése és a biztonság világméretű javítása iránti felelősségből, és ehhez megfelelő finanszírozással rendelkezzék. Az Unió külső tevékenységei és politikái a 4. fejezetbe tartoznak, és lényegében az alábbi eszközökbe csoportosíthatók: az előcsatlakozási, a stabilitási, a fejlesztési együttműködési és gazdasági együttműködési, az európai szomszédsági és partnerségi, a humanitárius segélyezési, valamint a makropénzügyi segítségnyújtási eszközökbe. A kötelezettségvállalások szintje, mely 2006-hoz képest közel 4,5%-os éves reálnövekedést jelent, nem haladhatja meg a következőket:
4. FEJEZET
69.
(millió EUR, 2004-es árak)
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6280
6550
6830
7120
7420
7740
8070
Ezen kötelezettségvállalási szintek alapján, és tudomásul véve a Bizottság által, az ezen fejezetben szereplő célkitűzések mindegyikére javasolt tájékoztató jellegű adatokat, az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy — szükség esetén az Európai Parlamenttel közösen — kellő időben megállapodásra jusson az ezen fejezet alá tartozó négy új javasolt eszköz mindegyikének tartalmával és megfelelő finanszírozásával kapcsolatos jogalkotási eljárás révén, a tagállamok által kifejezett különböző prioritások fényében.
70.
Az AKCS országokkal történő együttműködésre a meglévő kormányközi EFAkeretrendszeren szerint aktuális árakon 22,682 milliárd EUR jut a 2008–2013 közötti időszakra. Ez az összeg a fenti táblázatban foglalt számadatoktól el van különítve. Az ezen összeg finanszírozására vonatkozó hozzájárulási kulcsot a II. melléklet határozza meg.
71.
A gyorssegélyre képzett tartalék és a hitelgarancia-alap finanszírozása a 4. fejezetből történik. A gyorssegélyre képzett tartalék összege 221 millió EUR szinten kerül meghatározásra, és azt megfelelően el kell határolni. A hitelgarancia-alap a kapcsolódó jogalkotási mechanizmus szerint megfelelő finanszírozásban fog részesülni.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
26
HU
72.
Az Uniónak törekednie kell annak biztosítására, hogy a 2007–2013-as időszak során teljes külső segítségnyújtásának legalább 90%-a a jelenlegi DAC-fogalommeghatározás szerint hivatalos fejlesztési támogatásnak minősüljön. Az Uniónak biztosítania kell továbbá, hogy a GAERC-Tanács 2005. november 21–22-i ülésén az Unió hivatalos fejlesztési támogatásáról hozott vonatkozó következtetéseket figyelembe vegyék az ilyen támogatásnak a kedvezményezett országok közötti elosztásakor.
73.
Az Európai Tanács felszólítja a költségvetési hatóságot a közös kül- és biztonságpolitika költségvetésének jelentős növelésére 2007-től, a valós, előre látható szükségleteknek való megfelelés érdekében, amelyet a Tanács által évente elkészített előrejelzések alapján állapítanak meg, az előre nem látható tevékenységekre biztosított ésszerű fedezettel együtt.
5. FEJEZET – IGAZGATÁS 74.
Figyelembe véve az igazgatási kiadások jelenlegi szintjét meghatározó objektív tényezőket, a bővítéshez, a megnövekedett operatív tevékenységekhez és az új személyzeti szabályzat hatásához kapcsolódó kiadásokat, továbbá a hatékonyság növelésének és a méretgazdaságosságnak köszönhető megtakarításokat, az Unió igazgatási kiadásaihoz kapcsolódó kötelezettségvállalások nem haladhatják meg az alábbi szintet:
5. FEJEZET
75.
(millió EUR, 2004-es árak)
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6720
6900
7050
7180
7320
7450
7680
Ez a fejezet — az éves költségvetés megállapításakor jelenleg használt tevékenységalapú költségvetés-tervezési megközelítés sérelme nélkül — valamennyi intézmény számára meghatározza az igazgatási kiadások felső határát. A költségvetési fegyelem elve ugyanúgy vonatkozik valamennyi intézményre.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
27
HU
II. RÉSZ BEVÉTEL
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
28
HU
FORRÁSOK 76.
A saját források felső összeghatára az EU GNI jelenlegi 1,31%-os szintjén kerül megtartásra a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, és az EU GNI 1,24%-os szintjén a kifizetési előirányzatok esetében.
77.
A saját forrásokra vonatkozó szabályokat a méltányossági célkitűzés figyelembevételével kell megállapítani. Ezeknek a szabályoknak ― az Európai Tanács 1984. évi fontainebleaui ülésének vonatkozó következtetéseivel összhangban ― ezért biztosítaniuk kell, hogy egyetlen tagállamra sem nehezedjen a viszonylagos jólétéhez képest túlzott költségvetési teher. Ezeknek a szabályoknak ennek megfelelően az egyes tagállamokra vonatkozó rendelkezéseket kell bevezetniük.
A saját forrásokra vonatkozó határozat változásai 78.
A saját forrásokra vonatkozó határozatot és az ahhoz társuló munkamódszerekről szóló dokumentumot úgy kell módosítani, hogy a saját forrásokra vonatkozó határozattal kapcsolatos megerősítő eljárást valamennyi tagállam befejezhesse úgy, hogy az legkésőbb 2009 elején hatályba léphessen, valamint annak érdekében, hogy az alábbi változások bevezetésére sor kerülhessen. Ezek a változások 2007. január 1-jétől lépnek hatályba, és azokat szükség esetén visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni: a)
a hozzáadottérték-adóból származó forrás lehívásának mértéke (valójában az „egységes mérték”) 0,30%-os szinten kerül rögzítésre;
b)
a 2007–13-as időszakra nézve a hozzáadottérték-adóból származó forrás lehívásának mértéke Ausztria esetében 0,225%, Németország esetében 0,15%, Hollandia és Svédország esetében pedig 0,10%-ban kerül rögzítésre;
c)
a 2007–13-as időszakra nézve Hollandia az éves GNI hozzájárulásában bruttó 605 millió EUR csökkentést vehet igénybe. Svédország ugyanabban az időszakban az éves GNI hozzájárulásában bruttó 150 millió eurós csökkentést vehet igénybe;
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
29
HU
d)
Az Egyesült Királyság költségvetési korrekciójának mechanizmusa („a brit csökkentés”) ― Németországnak, Ausztriának, Svédországnak és Hollandiának a csökkentés finanszírozásához való csökkentett hozzájárulásaival együtt ― továbbra is az Európai Tanács 1999. évi berlini ülésén elfogadott formában marad fenn. A brit csökkentés a lentebb meghatározott, az új tagállamokkal kapcsolatos kiadások kivételével valamennyi kiadás vonatkozásában teljes mértékben fennmarad. Legkésőbb 2013-tól kezdődően az Egyesült Királyság teljes mértékben részt vesz a 2004. április 30-át követően csatlakozott országokkal kapcsolatos bővítési költségek finanszírozásában, a CAP piaci kiadásai kivételével.1 Ennek érdekében az Egyesült Királyság költségvetési mechanizmusát a III. mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően az összes felosztott kiadás fokozatos csökkentése útján kell kiigazítani. A 2007–2013-as időszakban az Egyesült Királyság kiegészítő hozzájárulása a saját forrásokra vonatkozó jelenlegi határozat alkalmazásához viszonyítva 10,5 milliárd eurónál nem lehet magasabb. Jövőbeni – Románia és Bulgária csatlakozásától eltérő – bővítés esetén a fent említett kiegészítő hozzájárulás kiigazítására értelemszerűen kerül sor.
1
A közvetlen kifizetések, a piaccal kapcsolatos kifizetések, továbbá a vidékfejlesztési kiadásoknak az EMOGA Garanciarészlegéből származó része.
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
30
HU
III. RÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
31
HU
FELÜLVIZSGÁLAT
79.
Európa lakossága a gyorsuló változások korában él. A globalizáció és a technológiai változások gyorsuló üteme folyamatosan új lehetőségeket kínál és új kihívásokat teremt. Ez alapján az Európai Tanács egyetért azzal, hogy az Európai Uniónak a modernizáció fenntartása és folyamatos fokozása érdekében el kell végeznie a pénzügyi keret átfogó újraértékelését, amelynek a bevételekre és a kiadásokra egyaránt ki kell terjednie.
80.
Az Európai Tanács ezért felkéri a Bizottságot, hogy végezzen teljes és széles körű felülvizsgálatot, amely kiterjed az Unió — a KAP-ot is magában foglaló kiadásainak, valamint a brit csökkentést is magában foglaló — forrásainak valamennyi vonatkozására, és erről 2008–2009-ben tegyen jelentést. E felülvizsgálat alapján az Európai Tanács határozatokat hoz a felülvizsgálat által érintett valamennyi témáról. A felülvizsgálat eredményét a következő pénzügyi terv előkészítő munkálatainak során is figyelembe kell venni.
________________________
15915/05
ps/ZV/akn DQPG
32
HU
I. MELLÉKLET
2007–2013-AS IDŐSZAKRA SZÓLÓ ÚJ PÉNZÜGYI TERV ÁTTEKINTÉSE Minden adat 2004-es árakon — milliárd EUR Kötelezettségvállalási előirányzatok 1. Fenntartható növekedés 1a A versenyképesség a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában 1b A kohézió a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában 2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése amelyből a piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések: 3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 3a Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 3b Állampolgárság 4. Az EU, mint globális szereplő 5. Igazgatás 6. Kompenzáció Összes kötelezettségvállalási előirányzat a GNI százalékában
2007 51,090 8,250
2008 52,148 8,860
2009 53,330 9,510
2010 54,001 10,200
2011 54,945 10,950
2012 56,384 11,750
2013 57,847 12,600
Összesen 2007–2013 379,739 72,120
42,840 54,972 43,120 1,120 0,600 0,520 6,280 6,720 0,419 120,601 1,10%
43,288 54,308 42,697 1,210 0,690 0,520 6,550 6,900 0,191 121,307 1,08%
43,820 53,652 42,279 1,310 0,790 0,520 6,830 7,050 0,190 122,362 1,06%
43,801 53,021 41,864 1,430 0,910 0,520 7,120 7,180
43,995 52,386 41,453 1,570 1,050 0,520 7,420 7,320
44,634 51,761 41,047 1,720 1,200 0,520 7,740 7,450
45,241 51,145 40,645 1,910 1,390 0,520 8,070 7,680
122,752 1,04%
123,641 1,03%
125,055 1,02%
126,646 1,00%
307,619 371,244 293,105 10,270 6,630 3,640 50,010 50,300 0,800 862,363 1,045%
Összes kifizetési előirányzat a GNI százalékában Rendelkezésre álló tartalék A saját források felső határértéke a GNI százalékában
116,650 1,06% 0,18% 1,24%
119,535 1,06% 0,18% 1,24%
111,830 0,97% 0,27% 1,24%
118,080 1,00% 0,24% 1,24%
115,595 0,96% 0,28% 1,24%
119,070 0,97% 0,27% 1,24%
118,620 0,94% 0,30% 1,24%
819,380 0,99% 0,25% 1,24%
_____________________________
15915/05 I. MELLÉKLET
ps/ZV/akn DQPG
33
HU
II. MELLÉKLET Együttműködés az AKCS országokkal hozzájárulási kulcs
15915/05 II. MELLÉKLET
Belgium
3,53
Bulgária
0,14
Cseh Köztársaság
0,51
Dánia
2,00
Németország
20,50
Észtország
0,05
Görögország
1,47
Spanyolország
7,85
Franciaország
19,55
Írország
0,91
Olaszország
12,86
Ciprus
0,09
Lettország
0,07
Litvánia
0,12
Luxemburg
0,27
Magyarország
0,55
Málta
0,03
Hollandia
4,85
Ausztria
2,41
Lengyelország
1,30
Portugália
1,15
Románia
0,37
Szlovénia
0,18
Szlovákia
0,21
Finnország
1,47
Svédország
2,74
Egyesült Királyság
14,82
ps/ZV/akn DQPG
34
HU
III. MELLÉKLET A BRIT CSÖKKENTÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK KIIGAZÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A brit csökkentés kiszámítását a 2004. április 30-át követően csatlakozott tagállamok számára elkülönített, a 77. pont d) alpontjában meghatározott KAP piaci kiadásokat nem tartalmazó összkiadásoknak az alábbiakban meghatározott fokozatos százalékos csökkentés révén kell kiigazítani. Százalékos csökkentés 2007
0
2008
0
2009
20
2010
70
2011
100
2012
100
2013
100
A saját forrásokra vonatkozó határozat 4. cikk f) pontját 2013 végétől kezdődően nem kell alkalmazni.
15915/05 III. MELLÉKLET
ps/ZV/akn DQPG
35
HU
