A DEBRECZENI ELLENŐR HELYI VONATKOZÁSÚ KÖZLEM$NYEI A LAP ELSŐ KORSZAKÁBAN, 1874-1890 Korompai Gáborné
I. rész*
A Debreczeni Ellenőr (a továbbiakban DE)1874. július 1-én indult ellenzéki programmal . A balközép Tisza Kálmán körül csoportosuló kompromisszumra hajló frakciója alapította azzal a céllal, hogy a Tisza Kálmán, vezette párt-és politikai irányzat hatalomra jutásának előkészftésében, a közvélemény kedvező alakításában hathatósan közreműködjék. Debrecen cívis társadalma elhatárolta magát az új politikai orientációtól, kitartott következetesen ellenzéki politikát támogató Debreczen" című lapja mellett. Erősöd őben volt azonban az a polgári réteg, amelynek érdekei egybeestek Tisza törekvéseivel. A város lakossága 1870 és 1890 között 4b 111 főrő158 952 főre növekedett . Szaporodott a tehetős polgári elem, a letelepültek másik része munkaerőként jelentkezett. A bevándorlók ilyen nagy tömege nem tudott beilleszkedni a cívis társadalom kereteibe" - állapította meg Balogh Istvánt Az újtípusú, módosabb városi polgárság kereste a lehet őséget gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális céljainak megvalósítására . Megfelelő szövetségesre talált a fúzióval létrejött Szabadelvíf Pártban és annak kormányrajutása után ellenzékiből kormánypártivá lett helyi sajtóorgánumában. A DE a modern polgári érdekek szószólójaként lépett fel a városi ügyekben. Ez a szándék tükröződik működésének kezdeti ellenzéki" szakaszában is, amikor kezdeményező szerepet vállalt a megyerendezés előkészítésében, a gazdasági tanintézet megmentése ügyébeni . A jogos igényeket, hasznos kezdeményezéseket következetesen támogatta, akár a helyi közlekedés fejlesztése, útburkolat építése; a piac befásítása, uszoda és önkéntes tűzoltó egylet alapítása vagy az iparoktatás és főiskola ügyei kerültek napirendre. A Szabadelv{f Párt kormányrajutása ufón a DE, mint kormánypárti hírlap nehéz feladatok előtt állott a zömében függetlenségi és 48-as meggyőződésű, agrár-termelést folytató debreceniek körében. A részben érzelmi motiváltságú közhangulatot a kormány ellen hangolta annak tókés fejlődést elősegítő gazdaságpolitikája, amely a mezővárosi jellegű termelési viszonyokat nem részesítette kell ő figyelemben. A mezőgazdaság tőkeszegénysége, valamint a mezőgazdasági tőkebefektetések lassúbb megtérü' A tanulmány II . része az évkönyv következő kötetében fog megjelenni .
1 Balogé István: A cívisek világa. - Bp. 1973 . 149. old . 2 A Debrecen központtal létesítendő Hajdú megye kérdéséről : Komlóssy Dezső vezércikke = DE 1874 . júl. 22 . ; Molnár György vezércikke = DE 1874. aug . 17 . ; Csaui vezércikke = DE 1874 . aug. 24. Vxi. : Állásfoglalás a Hajdú-Kerület fenntartása mellcet . In : Hajdú-bihari iörténekmi olvasókönyv . - Db . 1973 . 186 . old . 3 A gazdasági tanintézet kérdésével foglalkozó cikkek =-DE 1874 . aug . 31 ., szept . 2-3 . Vö . : A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éve . (Szeré . : Komoróczy György) - Db . 1968 . Z0. old.
133
lése feszültséget okozott a mezővárosi cívispolgárság és a modern városi polgárság érdekszférái között: Debrecenben a Szabadelvű Párt lapjának módot kellett találnia arra, hogy a kormány politikájának támogatása mellett és ne ellenében képviselje az agrártermeléshez kötődő rétegek érdekeit. A polgári fejlődés követelménye itt az érdekegyeztetés politikáját igényelte, s ezt a kormánypárt helyi vezet ő i is belátták . Molnár György debreceni szabadelv ű képviselő 1879-ben indítványt tett a kisbirtokosok földhitelintézete tárgyában,4 azzal a céllal, hogy a kisbirtokosokat készpénz-kölcsönökhöz juttassa . A DE szeptember 2-i számának vezércikke a kisbirtokosok hitelintézetének megalakulásával foglalkozott . Röviddel ezután újabb pénzintézet - ezúttal népbank - felállítására buzdító felhívás jelent meg5 A hitelélet kiszélesítésére irányuló szándékot ez esetben is a mezőgazdasági érdekeltség ű népesség tőkeigénye mozgatta. 1883-ban a debreceni sertéshizlaló és előlegkölcsönző részvénytársulat tervéről tájékoztatott a lap.b A mezőgazdasági termékek jobb haszonnal való értékesítése érdekében 1884-ben közraktárak létrehozását sürgette a DE.' A szeptember 1-i vezércikk nyers őszinteséggel fogá]mazta meg a közraktárak létrehozásának lényegét : Van remény arra, hogy a gabona ára emelkedni fog, várjunk az eladással ; üzérkedjünk,, spekuláljupk!" - csakhogy ezt a manipulációt - figyelmeztet, akkor lehet sikeresen végrehajtani, ha idő közben van hol szakszerűen tárolni a terményt . A debreceni gazdasági és kertészeti árucsarnok eszméje 1885-ben merült fel, de csak 1887-ben alakult meg, s egyévi fennállás után megszűnt .s A termelők (értékesít ők) és fogyasztók érdekében a központi élelmezési csarnok létrehozását 1889-ben többször sürgette a lap.9 Nemcsak a hitelélet és az értékesítés, hanem a termelés vonatkozásában is felmerült a korszer ű társulás eszméje. 1882 tavaszán a Hortöbágyon a Juhtartó Gazdák Társulata és a FIK Minisztérium támogatásával megalakult a sajtkészítő szövetkezet . A DE ismertette a szövetkezet mibenlétét, készítményeit, tájékoztatott a bevételekt ől, haszonról, gyártás problémákról.to A mezőgazdaság nagyobb mérv ű állami támogatását különösen Tóvölgyi Titusz forszírozta vezércikkeiben . E témakörben odáig ment, hogy nyíltan bírálta a kormányt.;. A gazdasági életben speciális helyi problémák : is jelentkeztek, ilyen volt például 1876-ban á bellegelő felosztásával kapcsolatos vita. A várost körülölelő belsőlegel őre a korábbi évszázadokban - a közösség által meghatározott használati rend szerint - a nagymérvű állattartás miatt volt szükség . Az állátállomány csökkenése, valómint a külvárösi telkek lakóinak ház után való föld" iránti igénye már a 19. százád első felében felvetette a belsőlegelő felosztásának időszerűségét. A szabadságharc alatt történt is kísérlet ennek megvalósítására, de valójában csak 1876-ban kerülhetett sor a belsőlegel ő nagyobb részének felosztására.tt A területnek csekély részét 4 [A kisbirtokosök fSldhitel intézetével foglalkozó cikkek] = DE, 1879. máj. 31 ., jún. 1., jún. 7: 5 Tóth Károly : Állítsunk népbankot! = DE 1839 . szept: 16 .; Egy népbank alapszabályai : _ DE 1879. okt. 1-2. 6 (-): Sertéspiacunk. = DE 1883 . aug. 16. 7 L. A. : Közraktárak Debrecenben. = DE 1884. ápr. 22., 23 . 8 A debreceni gazdasági és kertészeti árucsarnok:alapszabályai = DE 1885 . júl. 28.; Új részvénytársaság. ~ .DE,1887 . júrl. 4. ; Feloszló részvénytársaság . = De 1888. júl. 30 . 9 [A központi élelmezési csarnokról] = DE 1889. ápr. 18., máj: 2., nov. 30., dec. 2. 10 [A Hortobágyi Sajtkészít ő Szövetkeretről szóló cikkek] : _ DE 1882 . júl. 7., 18 ., 1883. jún. 4., szept. 20., 1885 . jún. 22 ., 1886. ápr. 29. 11 Balogh István : A debrecenibelsőlegelő és felosztása 1876-ban . = Debreceni Képes Kalendáriom, 1937. 100-104. 1.
134
hagyták meg legeltetési célokra, s ezt az állattartással foglalkozók sérelmezték, de ellentétek jelentkeztek a belső és külsőtelkek tulajdonosai között is, mert az utóbbiak csak fele arányban részesedtek az osztásból. A vitás ügyben a DE is állást fogfalt; figyelemreméltó javaslat jelent meg alap 1876. febr. 22-i számában: A belső= legelő nek. . . felosztása célba vétetvén . . . kimondatott, miszerint a kiosztandó bellegelő i részletek elárusíthatók lesznek, azonban csak háztulajdonos városi lakóknak . . ." - ezzel szemben a lap azt hangoztatta, hogy a földdarabok képezzék szabad adásvétel tárgyát . A március 16-i számban Egy házbirtokos" aláírással megjelent cikkben az olvasható, hogy a bellegelő egy részét be kellene telepíteni olyanokkal, akik az itt szerzett kis földjeik megmunkálása mellett bérmunkát is vállálnának a mezőgázdaságban . Két jellegzetesén új igényt tükröz a két javádat ; mindkettő a még nyilvánvalóan ható feudális hagyomány ellen szól : a megkötöttségek nélküli földvásárlás és ezzel összefüggésben a munkaerő biztosítása annak a rétegnek az érdeke, amely á korábbi kiváltságokból nem részesülhetett. A régi kedvezmények és előjogok kérdése újra előjött a sokáig elhúzódó és nagy vitát kiváltó kaszáló-ügy" rendezése körül. Az ún. kaszálókat, a várostól keletre fekvő homoki erd őspusztákat -Bánk, Fancsika, Guth, Haláp,. Nagycsere, Pac Debrecen városa a 19. század elejéig többségében csak zálogjogon birtokolta. 1818ban, majd 1854-ben a kaszálókat használó polgárság fizette a zálogmegváltást,t2 s ebből következett, hogy az 1880=as évek elején a város és a kaszálóbirtokosok között tulajdonjogi vita kerekedett. A kérdés 1882-ben már á városi közgyűlés tárgya volt. A jószágtartó gazdák kérésére 1884. május 8-án a DE közölte az érdekeltek indítványát, amely szerint . . . a kaszáló birtok, mely kinek-kinek birtokában van, a nevére telekkönyveztessék; minden felmérés és ráfizetés nélkül. . . : A városra és a nagyközönségre a használati jog örökre rákebeleztessék, . : . a kaszálóbirtokosoknak Szent Mihálytól Szent Györgyig á kaszálás és legeltetés biztosíttassék . . . a nagyhírű debreceni baromtartás jöv ője érdekében" . A helyszínelésekre azonban csak 1889-ben került sor. Közben hosszantartó vitákban érvek és ellenérvek csaptak össze, röpiratgyártás, kérvényezés, égyezkedés folyt. Telegdi Kovács László tárgyilagos, felvilágosító szavairól elterélte a figyelmet áz érlekeltek vélt jogait körülbástyázó elfogultsága és az újabb sérelem, amit az időközben végrehajtott kataszteri felmérés okozott.t3 A földadó rendezésével összefüggésben a földeket osztályokba sorolták. Debrecenben a becsfőbiztosok tevékenységét nagy elégedetlenség kísérte. A kormánypárti lap a jogos észrevételéknék ebben áz esetben is helyet adott . A DE jó érzékkel találta meg azt a határt, ameddig a kaszálóügyben és a kataszteri felmérést sérelmező k ügyében elmehetett. Nem vállalta viszont a városi sérelem méltánylását a regálé-megváltás kérdésében . Tóvölgyi Titusz 1888. október 23-i vezércikkében els ősorban az új törvénycikk korszer űségét méltatta, s csak másodsorban bírálta az azzal szemben tapasztalható ellenállást . Debrecen város és környéke gazdasági viszonyaiból következett, hogy a központi f ntézkedések egy részével kapcsolatban ellentétes érdekek jelentkezésével kellett számohi, s ez a kormánypárti sajtótól óvatos man őverezést kívánt . A DE tevékenységének nem a mezőgazdasággal összefügg ő problémák jelentették a legfontosabb területét, de a legtöbb buktatót itt kellett kerülgetnie, e kérdéskörrel kapcsolatban kialakított_álláspontja volt a legexponáltabb a helyi közvélemény előtt. A lapi rányitói tud12 Módy György : A debreceni erdSspuszták története 1945-ig . - Db . 1981 . 13 (Cs.) (Telegdi Kovách Lászlót : Helyi érdek - A kaszálb és a kérvény. = DE 1884 . jún. 21 .,, 23 . [A kaszáló-ügyr ől és a kataszteri felmérésr ől] : = DE 1882 . nov. 14 ., 25 ., 1883 . febr . 10-13 ., 1884 . máj . 8., jún. 21 ., 23. ; okt . 15 ., 1885 . márt . 10 . ; jún . 6 :, dec . 19., 23 ., 24., 1886.. mátc . 13 :, szept . 4., 1889. máj . 4 ., 22 .
133
ták, hogy a gazdaközönség érdekeinek napirenden tartása Debrecenben létkérdése a helyi sajtónak, ezért következetesen figyelmet fordítottak a vetések állására, a termés mennyiségére és min őségére, a hazai és külf"óldi gabonaüzletre, a sertés- és szarvasmarhapiacra, a helyi vásárok forgalmára s általában a termeléssel és értékesftéssel kapcsolatos korszerű követelmények ismertetésére. A mez őgazdasági munkaerő-probléma is azok közé az ügyek közé tartott, ,amelyeknek rendezése körül sok ellentmondásos intézkedés történt . A hetvenes és nyolcvanas években még a híres debreceni embervásár" nyújtott alkalmat nem csak a házhoz való cselédszerzésre, hanem a gazdasági cselédség szegődtetésére is. Bár Debrecen városa már 1874ben kibocsátotta cseléd-rendszabályát", a problémát nem sikerült megoldania .t4 1878. október 8-án hosszabb cikk foglalkozott a cselédüggyel, szigorú megtorlást sürgetve a szökött cselédekkel szemben. Egy másik cikk a cseléd-vásárt" a régi rabszolgavásárokhoz hasonlította.ls Szinte nem múlt el esztendő anélkül, hogy a DE ne kárhoztatta volna a hagyományos szokásjogon alapuló pünkösdi cseléd- és lakásváltást. Ilyenkor lehetett ugyanis lebonyol;tani az éves terminusra szóló alkalmazott fogadást és lakás bérbeadást,. illetve bérbevételt . A birtokon bévül lévők" számára ez kétségtelen előnyökkel járt, míg a mozgékonyabb újkori polgárság nehézkes megkötöttségnek érezte. A városban munkaalkalmat keresó~c egy része az iparban nyert elhelyezkedést, de megle~letősen korlátozott számban, mert az 1872es ipartörvény hatására a debreceni kisiparban nagyobb arányú visszaesés következett be, mint amilyen fejlődés előállott a gyáriparban . A tönkrement kisiparosokat és segédszemélyzetüket az újonnan alapitott üzemek alkalmazták, a bevándorolt elemek csak a szakképzettséget nem igénylő gyári munkakörökben tudtak e17~1yezkedni, egy részüknek csupán időszaki munka jutott.tó Az egykorú sajtó, így a DE is a hagyományos kézműipar hanyatlását tartotta aggasztó jelenségnek, s ebben a dologban próbált megoldást keresni . Az önálló kis mffhellyel és néhány alkalmazottal dolgozó iparosság túlsúlya itt azt kívánta, hogy e réteg érdekeit és az állami iparfejlesztés elveit megfelelt taktikával egyeztesse a kormánypárt debreceni lapja . Ezzel kapcsolatban a szabadverseny lehetőségeinek sikeresebb, eredményesebb kihasználását az iparoktatás színyonaíának emelésével, a kisipari termékek jobb minőségével hozták összefüggésbe, másrészt az államilas támogatott ipartársulatok szervezésének érdekvédelmi jelent őségét úgy magyarázták, hogy abba a korábbi hagyományok átmenthetők. Az iparoktatás témája már a DE első évfolyamában helyet kapott. Vadon Sándor, Szepessy Antal, Pollacsek Gyula cikkei nem maradtak hatástalanok.t~ 1877-ben - a kötelező tanoncoktatást előíró 1884. évi XVII. tc. megjelenése előtt jóval - megnyílt Debrecenben a szakirányú iparos tanonciskola .t$ A szervezett oktatáson kívül a Debreceni Iparos Ifjúság Ünképző és Betegsegélyző Egylete ingyenes esti iskolát szervezett iparosok számára. A lapból tudjuk, hogy itt elsősorban olyan tudnivalókat : fogalmazást, levelezést, helyesírást, számvitelt tanítottak, amelyek a modem ipari termelés struktúrájában nélkülözhetetlenek voltak a magánvállalkozók számá-
14 A debreceni cseléd-rendszabály szövege megjelent a DE 1874. dec. 31-i számában. IS [A debreceni ember-vásárról] ; = DE 1879. jún. 5., 1882. febr. 28. 16 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk . : Tokody Gyula) - Db. 1970. 14-15. old. 17 [Iparoktatásról szóló cikkek] : ,_ tJE 1874: nov. 16., 1875. .márt. 2., 9., 1877. márt. ~. 18 SzöBr Jőzs~l: Debrecen város iparoktatása-~ = Debrecen sz. kir. város Ipariskoláinak övkönyve, 1940-41 . 11. 1. 136
ra.t9 1884-ben az új ipartörvénnyel kapcsolatban egy bádogosmester nyilatkozatát közölte a DE, aki azon meggyőződésének adott hangot, hogy az iparszabadság a jólképzett mesterekre nem hozhat veszélyt?° A nagy szakértelmet kívánó, alapos szakképzettséget feltételező egyedi jellegű, m űvészi kivitelű kisipari termelést nem szoríthatja ki a gyáripar tömegtermelése - ezzel indokolták a századvég közgazdászai is a min őségi kisipar szükségességét?t 'A DE is ezt xa álláspontot képviselte és a közvéleményben azt a meggyőző dést igyekezett kialakítani és meger ősíteni, hogy az egyéni rátermettség és az alapos szakmai képzettség révén a szabadverseny még jó esélyeket is biztosít a kisiparosok felemelkedésére . A közelmúltból ismert és emlékezetes példák ezt az illúziót megerősítették az iparral, kereskedéssel foglalkozó kispolgári rétegek gondolkodásában . A nyolcvanas években nagy jelent őséget tulajdonítottak a nő i tan- és iparműhelyek feláll[fásának . A kapitalizálódás előrehaladtával általános jelenség volt a női munkaerő tömeges megjelenése az iparban, különösen a könnyű ipari üzemekben, így például a debreceni dohánygyárban is, ahol 1887-ben a munkások 80~-a nő volt?' A nők munkába állásának fontosságát több cikk hangsúlyozta? 3 A téma napirenden tartását a DE hasábjain elsősorban az elszegényedő középrétegek helyzete tette aktuálissá. A nők munkakörével kapcsolatban kifejtett vélemények arra utalnak, hogy a középosztálybeli nők számára azért tartották fontosnak valamilyen szakképesítés megszerzését, hagy inkába állás esetén megkülönböztetett munkakört, beosztást kaphassanak. Zalai Márk 1888=bon megjelent cikkében annak a reményének adott kifejezést, hogy a művelt magyar nő mint elárusftó, mint önálló kereskedő, mint irodatiszt nem sokára utat tör magának"?° ;Az ipartársulatok létreaht9zásának szükségességét Szántó Sámuel általában az érdekvédelmi fi~nkció hangsúlyozásával hadokolta a DE hasábjain?S Az i 8$5-ben rendezett országos kiállításon a debreceni iparosok szép és sikeres bemutatót tartottak, több díjat nyertek - erről a DE részletesen beszámolt?6 Ezekben az írásokban a debreceni gyáripar eredményeiről is szó esett; egyébként a gyárak működéséről ritkán jelent meg közlerraétiy.2 ' 1884-tő] viszont a dohánygyárra] viszonylag többet foglalkoztak, talán éppen azért, mert a korszerű gyáripar helyi mintapéldányát látták benne a kortársak?s Új gyárak alapításáról általában hírt adott a DE?9 A gyáriparral összefüggésben közöltek először figyelemreméltó híreket és cikkeket a munkásmozgalomról . Tóvö]gyí Titusz : A munkáskérdés Magyarországon címmel, 1882. november 12-én megjelent vezércikkében még úgy ítélte meg, hogy azért nincs 19 Téh tanfolyam iparosok számára. = DE 1888 . dec. Y0 . 20 Boros K. 14~. : Egy iparos nyilatkozata az új ipartötvényjavaslatról . = DE 1884. febr. 19. 21 Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig . (Szerk. : Ránki György) Db. 1976 . 98. old. 22 Hegedűs Jenő-Szikora János: A debreceni dohánygyár története. - Db. 1971 . l l.old . 23 Bevilaqua Rezső: Nő-ipar egyesületről és egy városunkban felállítandó nőipar bazárról . = DE _1881. márc . 26 .; Zalai 1t-lórk: A nőipar egyesületek szükségességéről. = DE 1881 . ápr. 13 . 24 Zalai Márk : A nők munkakörének jogosultságáról. = DE i888 . szept. 27 . 25 [Iparos kör, ipartestület alakításával foglalkozó cikkek]: = DE 1883 . febr . 21 ., jún. 26 ., 28 ., 1884 . aug. 4., 19., 21 ., 23 ., 27 ., 1888 . nov. 11 ., 17. 26 [Grúnwald József cikksorozata a debreceni iparosok részvételéről az országos kiállításon] : = DE 1885. máj. 6-23 .; Krehnyay Ede: Debrecen az országos kiállitáson . = DE 1885 . aug. 25 . 27 Simonffy Sámuel : A debreceni cukorgyár és gőzmalom mezőgazdasági szempontból . = DE 1879 . jan . 21-23., 25 ., 27., 29 . 28 [A debreceni dohánygyárral foglalkozó cikkek] : = DE 1884 . júl. 12 ., dec. 4., 13 ., 1885. ápr . 9. 29 Kenyérsütő gyár (Kohn Már tulajdona) = DE 1886. nov. 10 . ; Új szalámigyár Debrecenben . (Vidoni Testvérek tulajdona) = DE 1887. szept. 5., 7.
137
munkáskérdés (értsd: munkásmozgalom) Magyarországon, mert még kevés a gyári munkás. A szervezetlen, kisiparban alkalmazott munkásság sztrájkmozgalma rnég valóban nem vezetett eredményre. Tanulságos a pékiparban lezajlott 1883-as sztrájkhullám, ami Bécsből Budapesten át Debrecenbe is eljutott. A debreceni sütőházakban megindult azon mozgalom, hogy a sütősegédek a sztrájkot elfogadják : . . elhatároztatott" - olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet június 2-án a Lamprecht Frigyes sütödéjében dolgozó segédek tettek közzé, de éppen azért, hogy elhatárolják magukat a mozgalomtól. Az 1886-os nyomdászsztrájk helyi eseményeir ől ' annyit közölt a lap, hogy a két nagy magánnyomda alkalmazottai a Városi Nyomdában fizetett bérekkel azonos munkadíjat kértek, s többen kiléptek a munkáb61.3 o Az 1880-as évek második felében fellendült európai munkásmozgalom többeket gondolkodóba ejtett. A polgári sajtó korábban elhallgatta, bagatellizálta vagy eltorzította a munkásmozgalom híreit . Az 1886-os belgiumi események hatására Tóvölgyi Titusz figyelemreméltó érveléssel bizonyította, hogy a szegénység nyomorának és elkeseredettségének megszüntetésére a fegyver nem kívánt eszköz" . 3 t A kormánypárt debreceni hírlapja meglep ő józansággal ítélte meg a kérdést, miközben a hivatalos álláspont a munkások szervezkedését felforgató, rendbontó tevékenységnek, közönBéges bűnténynek minősítette . 1889-ben a II. Internácionálé alkalmából a DE vezércikkben foglalkozott a mozgalom követeléseivel .3z 1890-ben Tóvölgyi örömmel üdvözölte az első május elsejei munkásünnepet, ugyaiZabban a számban a napihírek között egy rövidke cikk található Sztrájk Debrecenben" címmel. Ebben a következő k olvashatók : A munkások májusi gyűlései Debrecenben is kezdik gyümölcsüket megteremni, hol pedig - azt hittük - a jelentékeny számú, s csaknem kizárólag magyar munkás józansága, a külföldi munkásokénál . . . kedvezőbb helyzete kizárja a sztrájk lehetőségét. Ma azonban arr~l értesültönk, hogy a helybeli kefe- és meszelőgyárakban, melyek több, mint 300 n ő és férfimunkást foglalkoztatnak, a munkások egy része tanácskozást folytat a 8 órai munka behozatala. s bérfelemelés érdekében . Ha a gyártulajdonosok kívánságaikat nem teljesítik, készek a sztrájkot megkezdeni." 33 A május 6-i számban olvasható, hogy a kefegyári munkások csakugyan sztrájkolnak", a gyártulajdonos visszautasította követeiéseiket, s 17 dolgozó letette a munkát. A sztrájk harmadik napjáról a május 7-i számban közölték, hogy a Falk-féle gyár munkásai kapcsolatot teremtettek a Stern Testvérek kefegyárában foglalkoztatott munkásokkal, akik közül tizenhárman csatlakoztak a sztrájkolókhoz. A rövid hír stílusa arra enged következtetni, hogy a helyzet veszélyesnek látszott ; a lap megtagadta addigi szimpátiáját a mozgalomtól . Május 8-án már arról adott hírt, hogy tegnap a rendőrség beavatkozott és erélyes rendszabályokhoz nyúl, ha a 20-30 elégedetlen . . . bizonyos határidő alatt munkába nem áll". A munkások követeléseit . akkor már úgy állította be, mintha a gyárak működését veszélyeztette volna . A több napon át tartó első debreceni kefegyári sztrájkmozgalom eredményeiről, vagy a hatósági beavatkozás következményeiről nem található tájékoztatás a lapban . Május 19-én - valószínűleg nemcsak a helyi sztrájk hatására Tóvölgyi Titusz vezércikket írt a sztrájkok jogosultságáról . Logikus gondolatvezetését így summázta: Munkás soha nem gazdagodott meg a munkája után, de számtalan munkaadó meggazdagodott munkásai után." 30 Nyomdász sztrájk. = DE 1886 . aug. 21 ., 25 . 31 (T .) (Tóvölgyi Tituszt : Ami elől nincs kitérés. = DE 1886 . ápr. 6-7: 32 r.: Nyomasztó helyzet . = DE 1889. júl. 23 . 33 [Az 1890-es debreceni kefegyári sztrájkról] : = DE 1890. máj. 4. 138
A nyolcvanas évekt ől Debrecenben és a megyében olyan munká.erőbőség jelentkezett, amely kihatott a mezőgazdaságban és az iparban foglalkóztatottak szociális helyzetéré, annak fokozatos romlását siettette .34 A kisvállalkozókat nem védte a tönkremenéstő l semmi. Megjelentek Debrecenben is a munkanélküliek, a nincstelenek. A városi nyomor ijesztő jelenségeit a DE nem hagyta észrevétlen . 1880. december 9-én a napihírek rovatban olvasható : . . .A Hatvan utcai külső soron nyitott fészerben szalma közé bújva egy családot találtak . . . Az apa, anya és három gyermek didergett a szalma között, tengődve abból az alamizsnából, amit egyik-másik könyörületes ember dobott nekik ." 1882-ben 88 nyilvántartott koldust említett tikkében Végh Gyula, de megjegyezte, hogy ennél jóval többen járnak házanként kéregetni ss Az öngyilkossági hírek némi fényt vetnek arra, hogy kik kerültek alul a tőkés rend kérlelhetetlen élethalálharcában : öreg talyigás akasztotta fel magát, mert egyetlen lova elhullott (1881. ápr. 19.), hatgyermekes napszámos vetett véget életének (1881 . ápr . 30.), a szegényápoldában egy beteg öregember lett öngyilkos (1881 . júl . 21.), a szomorú sorban cselédlány, öreg gubásmester, munka nélkül maradt csizmadialegény, kosárfonó, ismeretlen csavargó halálhíre található . A nyomorgó családokról szóló hírekben megfogalmazódott, hogy betegség, baleset, munkahiány miatt kerültek tarthatatlan helyzetbe .3 ó Az ilyen problémákkal foglalkozó napihírekben reálisabban tükröződik az egykorú valóság árnyoldal.,' mint más sajtóműfajokban . Menhelyről, lelencházról, népkonyha felállításáról, szegények melegedőjér ől, alkalmi gy űjtésekről, ínségakciókról zóló cikkek sorajelezte, hogy a probléma társadalmi méreteket öltött 3~ A nyolcvanas évek végén megnyílt a városban a kapitalizmus egyik jellegzetes intézménye, a tönkremenő rétegek utolsó csalóka reményét megtestesít ő zálogház.38 Az uralkodó osztály sem országosan, sem helyi viszonylatban jó ideig nem foglalkozott azzal, hogy szociálpolitikai intézkedésekkel enyhítsen a helyzeten. A szegényügyet, ugyanúgy mint a munkáskérdést, a büntető törvénykezés hatáskörébe utalták . Pedig a bűnüldözésnek meg volt a maga teendője anélkül is. Az utolsó bihari betyár, Dobos Gábor elfogatásával lezárult egy korszak, s ugyanakkor elkezd ődött a modern kriminalisztika időszaka városunkban . A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején a rendzavaró kihágások között még lábasjószág, szekerek szabálytalan áthajtása a városon, suhancok féktelenkedés sei, kofahecc a piacon, utcai botrányok az önkéntes tűzoltóság működésével kapcsolatban, bérkocsisok visszaélései fordultak elő leggyakrabban . A nyolcvanas évek második felében viszont piaci lopásokról, boltfeltörésekr ől, rablásról, rablógyilkosságról, hazárdjátékosokról szóló hírek is sokszor felbukkantak. A bűnözés újfajta társadalmi indítékai is felszínre kerültek a lapban : A toloncok száma naponként emelkedik" - írták 1879. szeptember 3-án - sajnos, hogy a toloncolásra kerültek tekintélyes részét fiatal lányok képezik". Az utcai lányok, hamiskártyások és más bizonytalan egzisztenciájú elemek, akiknek egy részét a nincstelen34 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története, i. m. 24 . old. 35 Gyulafi (Végh GyulaJ : Egy pár szó a házankénti koldulásról . = DE 1882. jen. 31 . 36 [Nyomorgó családokról szóló hírek] : = DE 1883 . márt. 17 ., okt. 5., 1885 . ápr. 15 . 37 Cs . : Börtömvagy lelencház? = DE 1884 . jún. 25 . ; Árva ügyünk . = DE 1884.júl. 1 . ; Népkonyhák felállítása Debrecenben. = DE 1884. nov. 22.; Csiky Lajos: A népkonyhákról. = DE 1884: dec. 10-11.; Csiky Lajos: t~llitsunk gyermek-menhelyet! = DE 1886 . ápr. 1 . ; (Zy) (toltai Lajos] : Gyermekmenhelyet Debrecennek! = DE 1888 . jún. 25. ; Dr. Sárváry Gyula: Állítsunk városunkban gyermekvédő egyesületet! = DE 1888 . márt . 17.; Nőegyletünk és a rongyos gyerekek. = DE1889 . okt. 23. ; -i-s-(toltai Lajost : Hajléktalanok menhelye. = DE 1889. dec. 24. 38 Zálogháznyitás . = DE 1889 . okt. 30.
139
ség taszította a társadalmi lét perifériájára, a nyolcvanas években már nemcsak sokadalmak alkalmával tűntek fel, hanem permanensen itt lappangtak, előfordult, hogy két hónap alatt 72 személyt toloncoltak ki a városból, s 180 egyént tartóztatott le a rendőrség.39 1888 nyarán pedig megtörtént az évtized debreceni bűnténye" : egy cívisfiú agyonl őtte a saját apját. A gyilkosság késő bb családi tragédiába torkollt - a debreceni közönség mély megrendüléssel és döbbenten fogadta a véres valóságot, amely már közvetlen környezetükből szedte áldozatait .4° A bűnügy tárgyalásán a gyilkos Móricz-fiú ügyvédeként közreműködő fiatal Kardos Samu meglepően új szempontokat : társadalmi és pszichológiai érveket alkalmazott a vélelemben. A DE hasábjaiból az tükröződik, hogy a jómódú városi polgárság - cívisek és új típusúak egyaránt - aggodalomina] figyelték a riasztó jelenségeket. A hagyományokhoz kötődő réteg a kapitalista fejlődésben látta a bajok okát, a modern városi polgárság viszont eleintejószáradékú kezdeményezésekkel, ufóbb a törvény szigorával akarta feltartóztatni az egyre fenyegetőbbé váló folyamatot . Publications of the "Debreczeni Ellenőr" (Inspects of Debrecen) of local concern in the first period of the ~ws paper, 1874-1890 Mrs. Mária Korampai
After the Liberal Party, having been formed by fusion of other parties, took over the government, the "Ikbrocceni ElirnBr" (Inspector of Debrecen) became the local newspaper of the governing party in Debrecen . Its first period was characterized by the te nd to try tc> reaxicile the central measures taken by the liberal government with local interests . Most of the problems which emerged were economic, as the population of the town frequently came into conflict with the government's economic policy which promoted capitalist development, and did not pay enough attention to the produáion relati~s of country-town character. The "Debrecni Ellenőr" fought for the expansion of central support of agriculture in the interests of the local farmers' satiety . It raised its voice for the development of currency and credit economy that was so important from the viewpoint of both the "burghers class and the modern middle classes, for the modernization of labour economy, for the stabilization of the then struggling handicrafts and for the extension of local industry. The paper reported on tlu first organized movement of the workers of Debrecen, the strike in the brushfactoryin 1890 . Iti spite of beiag the organ of the governing party, the "Debreczeni Ellen őrs did not ignore the dark side of the era ; it revealed the growing misery of the maser, havint become penniless in the course of capitalist development . The controversy in the public thought of the era is characterized by the fact that the initial genorosity towards the labour movement and the poor relief was later replaced by the identiy sith the official line, referring the problems of this field to the range of jurisdiction .
Coo6ufeuun nsecmuozo suaveuun e zaseme «,Ije6peye~xuű Koxmponep» a nepsasü nepuod cyufecmeoeauuR zasemr~, 1874-1890 zz. Mapun Kopo unau IIocne npaxoAa x snacra IIapTaa Csoóo,t~ofi Mrucrm, oópasosaaaoi{ oóbep~eaaeM aecxonaxax napxaif, rasera «Re6peueacxafi Koarponep» crana rasero~ npasa~efi napTaa s ,Ite6peueae: IIepsarlf nepaoq cyniecTSOSaaaa raseTai xapaxTepasyerca cTpeHrneaaeM cornacosaTa geaxpam.asse tKeponpauTax .~6epamaóro npasazem cTSa c Mecraru~ aa~repa:a~. Maoro npo6neM sosaaxano a o6nacra xosaflcrsemiofi aa~aa, Tax xax aaceneaae ropoga cem cxoxo3r~cTSeaHOro xapasrepa aacTO Hcryuano s npoTasope~e e sxoao~ecxofi nonaTaico~ aapT~, saupasrtear o~ 39 Városi közgyűlés {tudósítás] = DE 1885 . jú1. 9 . 40 [A Móricz-család tragédiájával foglallcozó hosszabb cikkek] : = DE 1888 . jóra . : 2á., 30 ., jól. 2 ., 1889 . jan . 19 ., márt . 7 ., szept . 30., okt . 21 ., 29 ., dee . 2 ., 28 ., 31 . 140
