A DEBRECENI TEXTILMŰVEK ELŐDVÁLLALATAINAK TÖRTÉNETE (1907-1948) Soós László
A magyar zsinór- és szalaggyártás helyzete a századforduló idején A hazai zsinór- és szalaggyártás a 19. sz. végéig lényegében megőrizte a kisipari kereteket. Annak ellenére, hogy a 19. sz. elején a nemesség gazdagon díszített ruhái mellett a népi viseletben is egyre szélesebb körben terjedt el a különböz ő szalagok és zsinórok használata, a magyar iparosok az osztrák gyáripar mellett nem tudtak megfelelő piacot teremteni termékeik számára. Magyarország 1918-ig a monarchia ún. közös vámterületéhez tartozott. Ez akadályozta a magyar ipar fejlődését, mert nem nyújtott védelmet az erős osztrák versenytársakkal szemben. A bécsi zsinórgyárak ügynökei a legkisebb vidéki fogyasztókat is felkeresték, és olcsó áruikkal megakadályozták a hazai hasonló termékek térhódítását . A 19. sz. végén - a millenniumi ünnepségek hatására - a divatban előtérbe került a zsinóripari termékek felhasználása. A paraszti viseletben is elterjedő nadrág egyre több olcsó zsinór és paszomány eladását tette lehetővé . A meg növekedett keresletnek volt köszönhető, hogy 1895-ben a paszományiparban már 640 munkással 8 nagyobb üzem dolgozott.l Ez egyben azt is jelentette, hogy ebben az évben a textilipari munkások közel 5~-a a zsinór- és paszományiparban talált munkát. 2 Az 1900-as évek első évtizedében a zsinórgyárak megpróbálkoztak olyan közös vállalkozások létrehozásával, amelyek a külföldi áruk visszaszorítását tűzték ki célul. Ennek keretében 1903-ban három budapesti gyár közös el árusítóközpontot létesített, hogy termékeiket előnyösebben tudják értékesíteni . Sokkal jelent ősebb vállalkozás volt az 1908-ban üzembe állított nagyatádi gyár, amelyet a budapesti zsinór- és paszománygyárak közösen alapítottak. A legmodernebb gépekkel felszerelt üzem 150 gyári munkást és 1200 bedolgozót foglalkoztatott . A közös erőfeszítések sikerét mutatja, hogy 1909-ben az előző évhez képest 20~-kal emelkedett a hazai gyárak forgalma . A századunk első éveiben bekövetkezett gazdasági visszaesést 1906 második felétő l a megélénkülés időszaka követte. A gazdasági és politikai konszolidáció rövid idő alatt több új gyár létesítését és a meglev ő üzemek termelésének gyors növekedését vonta maga után . Ez a folyamat figyelhető meg a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara területén is, ahol az 1907 . évben több új ipari létesítmény kezdte meg a termelést. Csak Debrecenben ebben az évben 5 új 1 Kereskedelmünk és Iparunk (évkönyv) 1896 . 2 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1895-1896. Bp . 1897 . 236-238. old.
39
üzemet hoztak létre .3 Ezek között találjuk a Debreceni Első Szalagszövőgyár Részvénytársaságot is, amely a két világháború és gazdasági válságok viharát kiállva, ma a budapesti székhellyel dolgozó Szalag- és Zsinórgyár nagyvállalat debreceni gyáregységét alkotja. A gyár alapítása és tevékenysége az I. világháború végéig Az 1906-ban bekövetkezett gazdasági fellendülést akarták kihasználni a Debreceni Els ő Szalagszövőgyár Rt. alapítói is, akik a Debrecen, Bethlen u. 32 . sz. alatt létrehozott új részvénytársaság alakuló közgyűlését 1907. március 9-én tartották. Acégbíróságon 1907. márc . 16-án bejegyzett társaság 150 000 korona alaptőkével alakult, mely 1500 db 100 korona névérték ű részvényre oszlott. A szerény tőkével induló társaság részvényeinek többsége a vállalat irányítását végző Bozzay Pál, Ungvári József, Auszterlitz Ármin, Feldmann József, Aszódi Mór és dr . Lukács Emil igazgatósági tagok kezében volt.' Az új vállalat alapszabályokban rögzített célja : szövő-, de különösen a szalagszövőipar körébe vágó bárminemű iparcikk előállítása . A részvénytársaság vagyonának legjelentősebb részét az 58 271 K értékű gépi felszerelések és az 52 345 K értékű gyári telek és épületek alkották. A gyár eleinte csak köperszalag és lámpabél gyártásávál foglalkozott évi 100-150 ezer korona termelési értékben . A nagyon szolid üzletvitelre jellemző, hogy az alaptőkének alig több mint 70~-át fordították állóeszközökre, azért, hogy minél kevesebb hitelt kelljen igénybe venni. Az alapítók azt remélték, hogy az óvatos gyárvezetés az üzleti életben a társaság gazdasági megerősödéséhez vezet. Számításon kívül hagyták, hogy az iparágban levő er ős konkurrenciallarc nem kedvez elképzeléseiknek . Ezt mutatja, hogy az 1908-as üzletévet 21 ezer, az 1909-es évet 49 ezer korona veszteséggel zárták . A veszteségek hatására a gyár vezetői elhatározták, hogy a termékek olcsóbb előállítása érdekében bővítik a gépparkot. 1910-ben állami segéllyel a gépi felszerelésük értékét 74 ezer koronára emelték . A 45 munkással dolgózó üzem évi termelési értéke 1911-ben már meghaladta a 150 ezer koronát, és 1913-ra elérte a 220 ezret.5 Az új üzleti szemlélet külső kifejezéseként a társaság nevét is megváltoztatták . A gyár új neve 1911-ben Debreceni Első Lámpabél- és Szalagszövőgyár Rt. lett.s A 15 szövőgéppel, a 20 zsinórverőgéppel dolgozó üzem az új beruházás hatására sem tudott hatékonyan termelni. Az évenként jelentkező veszteség nem csökkent, inkább emelkedett, és 1912-ben már elérte a 62 ezer koronát.' 1913-ban a társaság részvényesei már azon fáradoztak, hogy hogyan lehetne minél kisebb veszteséggel megszabadulni értékpapírjaiktól . A veszteség felszámolása érdekében az alaptőkét 90 ezer_ pengőre szállították le, és a fennmaradó 60 ezer peng őt jóváírták. A részvénytársaság az első világháború végéig egyetlen évben sem ért el nyereséget, ezért osztalékot sem tudott fizetni a részvényeseknek. 3 . Magyarország tiszti cím- és névtára . XXVII. évfolyam . Bp . 1908 . 609 . old . 4 Központi Értesítő. Budapest, 1907 . 5 Mihók-féle Magyar Compass 1911 . Bp . 1912 . 6 Központi Értesítő. Budapest, 1911 . 7 Mihók-féle Magyar Compass 1916 . Bp. 1917 .
40
Az első világháború alatt a hadimegrendelésekkel jól ellátott osztrák gyárak az olcsóbb munkaerő miatt szívesen vontak érdekkörükbe magyar vállalatokat . A debreceni gyár alapítása óta üzleti kapcsolatban áll az osztrák Zerkowitz céggel, amely most hajlandónak mutatkozott a vállalat megvételére. A 117 ezer korona saját és 120 ezer korona idegen tőkével dolgozó vállalat 1916-ban került át a bécsi cég tulajdonába, amelynek már korábban is négy gyára dolgozott ebben a szakmában a monarchia területén. Az igazgatóság elnöke, Zerkowitz Saló bécsi gyáros mellett e testület tagjai lettek dr. Geiger Miklós ügyvéd, Schwarz Alfréd és Schulcz Gyula budapesti lakosok. A vezetésben bekövetkezett változást a termékválaszték bővítése követte. A továbbra is 40-50 munkást foglalkoztató vállalat csipkét, paszományt, zsinórt, szegélyt és szalagot állított elő évi 250 ezer korona értékben . A termelés emeléséhez szükséges pénzt az alaptőke 300 ezer koronára történ ő felemelésével biztosították . s Az új vezetéssel a gyár csak rövid ideig dolgozott, mert a bizonytalan gazdasági és politikai helyzet miatt 1918-ban a termelést leállították . Az üzem gépei állagukban erősen megromolva vészelték át a világháború utolsó éveit és a béketermelésre való áttérés időszakát . Az iparág gazdasági helyzete a két világháború közötti időszakban
Az els ő világháború különösen nagy kárt ókozott a zsinór- és szalaggyártás területén: Ebben az iparágban a gépeket nem tudták más cikkek gyártására felhasználni, ezért a hadigazdálkodásra áttért órszág vezetői az egyre kisebb mértékben pótolható nyersanyagok kiutalását főleg ezektől a vállalatoktól tagadták meg. A nyersanyaghiány következtében az üzemeket vagy felszámolták, vagy ideiglenesen beszüntették termelésüket . A textilipar, és ezen belül a rövidáruipar fejl ődésének~új korszaka kezdődött el a 20-as évek elején . A monarchia felbontása után a magyar textilipar megszabadult az osztrák és cseh konkurrenciától. A megmaradt terület most már valóban a hazai ipar védett piacává vált. Igaz, 1925-ig nem védte megfelelő védővám a magyar gyárak érdekelt, de a kormány behozatali tilalmakkal csökkentette a külföldi áruk beáramlását. A behozatali tilalmak mellett felújították az 1907 . évi törvénnyel kezdeményezett iparfejlesztési politikát. Ennek keretében a textilgyárak nagy része jelentő s állami segélyben részesült. A zsinór- és szalaggyártás területén 1925-ig lényegében a kísérletezés időszaka zajlott le. A többségében új gyár egyrészt termelési gondokkal, másrészt a gyártmányok elhelyezésének problémájával küzdött. A rövidáruipari termékek értékesítése sokkal nehezebb volt, mint a textilipar más ágazatában . Ezen a területen még az 1925 . évi kereskedelmi szerződés sem zárta ki az osztrák ipar versenyét a belföldi piacon . Ennek ellenére a gyárak elszaporodását elősegítette, hogy egy paszományt és szalagokat termel ő üzem létesítése sokkal kevesebb tőkét igényelt, mint egy pamutszövő vagy gyapjúszövőgyár alapítása. Ezért a rövidáruipar területén a kevesebb pénzzel rendelkező vállalkozók is beléphettek az alapítók sorába . Ennek volt köszönhető, hogy 1926-ra már 23 szalag-, csipke- és paszománygyár üzemelt az országban. 9
s uo.
9 Textil 1927 . november 1 .
41
A gazdasági válság nagyobb mértékben sújtotta a rövidáruipari gyárakat, mint a textilipar más ágazatait. A nehézségeket még fokozta, hogy a válság után jelentkező gazdasági fellendülés is lényegesen kisebb volt, mint a rokonszakmákban . Az üzemek termelése csak 1936-ban növekedett mintegy 15~-kal. Ebben az évben a szalag- és zsinórgyárak a textilipar termelésének 2,1 %-át adták .lo A 30-as évek végén tovább növekedett a belföldi piac felvev őképessége . A magyaros ruhák térhódítása - különösen az iskolai egyenruháknál - kedvező feltételt teremtett a termelés fokozására. A termelés növekedésének időszaka - amely csak a gyárak viszonylagos anyagi megerő södését tudta biztosítani, de a kapacitás teljes kihasználását nem - 1940-ben véget ért . A második világháború kitörése után jelentkező nyersanyagellátási nehézségek a termelés visszaeséséhez vezettek . A termelés újrafelvétele
A hosszú, közel 5 évig tartó üzemszünet után 1922-ben határozta el a Zerkowitz cég, hogy újra megkezdi a termelést a debreceni gyárában, mert az egyre fokozódó infláció, az alacsony munkabér kedvez ő helyzetet teremtett a profitszerzéshez . Az üzemszünet alatt a gyár elvesztette régi munkásait, ezért a tulajdonosnak új szakemberekrő l kellett gondoskodnia . A termelés előkészítésére a brünni textilszalaggyár műszaki vezet őjét, Heincz Ferencet küldte Debrecenbe egy bordaláda-készítő asztalos kíséretében . Rövidesen követte őket Selényi Antal szélesszövő szakember is, aki a gyár vezetője lett . A három szakember irányításával 1922 decemberében ismét megindulhatott a termelés a gyárban. Kezdetben csak pár gép, majd 1923-ban már ismét 15 szövő- és 20 zsinórverő gép zajától volt hangos az üzem . A termelés megindításának költségeit és az infláció okozta többletkiadásokat kívánták fedezni, amikor az alaptőkét 1923 márciusában 10 millió koronára felemelték . A Zerkowitz cég, hogy a család érdekei fokozottabban érvényesüljenek, 1923 . február 1-én Zerkowitz Tódort is beválasztotta az igazgatósági tagok közé Schreiber Ignác helyére . A gyár életében bekövetkezett új korszakot azzal is hangsúlyozni akarták, hogy a vállalat nevét Zerkowitz Textilművek Rt.-ra változtatták . 1923-ban az üzem termékskáláját tovább bővítették . Megsz űnt a köperszalag egyeduralma, és a debreceni gyárnál is érvényesült az a gyakorlat, hogy sem szalagszövő, sem zsinórverő vagy csipkeverő üzemet önmagában nem tartottak fenn, hanem a hármat egy termelőegységen belül működtették . Ez lehetővé tette az önálló termékprofil kialakítását, és biztosította a más gyáraktól való függetlenséget . A szalag, csipke és zsinór gyártására berendezett gyár hamarosan jó hírnevet szerzett magának a piacokon, ami az értékesítést is nagymértékben elősegítette . A jó min őségű áruk, a változatos minták 1923 után Angliában, Kanadában és a környező államokban is vevőkre találtak. Különösen a jacquard áru iránt nyilvánult meg nagy érdekl ődés. Az értékesítés kedvező alakulása előtérbe helyezte a gyár kapacitásának bővítését, amely csak új épületek felépítésével volt lehetséges. 10 Kereskedelmünk és Iparunk 1937-ben. Bp . 1938 . 135. old.
42
A 960 D -öl nagyságú, a város belső övezetében fekvő gyártelek területe nem volt növelhető, mert a szomszédos házak szorosan körülvették. Új épületet építeni csak a belső udvar és a szomszédos házak tűzfala által határolt területen lehetett. A Zerkowitz cég el ő ször a 45 X 15 m-es zsinór- és csipkeverő műhelyt építette fel, ahova később a jacquard üzemrész került, és csak később az emeletes szövödét . A 19 X 18 m-es emeletes épület földszintjén kapott helyet a fonalraktár, műszaki iroda, a perzsel ő- és vasalómű hely, valamint a későbbi időkben a festöde. Az emeleten rendezték be az áruraktárt, a csomagolót és a szövödét.ll A műhelyépület magába foglalta a lakatos-, eszterga- és asztalosműhelyt. Mellette kapott helyet a raktár, amelyet az utcai fronton a 174 m2 alapterületű lakóház zárt le. A gyár kapujának másik oldalán kaptak helyet az irodák és mögöttük a különböző kiszolgáló részek . A beruházások hatására 1926-ban a gyár ingatlan értéke meghaladta a 138 ezer, a gépi berendezések értéke a 164 ezer pengőt.lz A részvénytársaság vagyona az 1913. évhez viszonyítva közel 50~-kal n ő tt. A gyár fejlesztésének kedvező hatása az éves üzleteredményeknél is pozitívan éreztette hatását. A részvénytársaság 1925-ben már nyereséggel zárta az évet, és 4~-os osztalékot fizetett. A nyereség 1926-ban meghaladta a 12 000 pengőt, amely 4,5~-os osztalék kifizetését tette lehetőv~ .13 Az 1927-es esztendőben ismét új szelek kezdtek fújni a debreceni gyár háza táján. A Zerkowitz cég üzemei egyre kedvezőtlenebb eredményeket értek el, ami arra kényszerítette a céget, hogy az európai piacon kivívott pozícióit sorra feladja. Kezdetben úgy akartak magukon segíteni, hogy a débreceni gyárból fokozatosan kivonták a tőkéiket, és ezzel próbálták a többi külföldi gyáruk anyagi helyzetét megszilárdítani . A debreceni gyár részvényeit kezdetben Berger Artúr, az üzem kereskedelmi vezet ője vásárolta meg. Szerepének növekedését jól mutatja, hogy1927-ben Zerkowitz Tódor helyét is elfoglalta az igazgatóságban. A gyár alkalmazottai közül Berger Artúron kívül még Friedmann Artúr kereskedelmi utazó vásárolt nagyobb mennyiségű részvényt, és vált nagyrészvényessé . Kezdetben arra gondoltak, hogy ketten fogják a gyárat üzemeltetni . Ezt a törekvésüket a Zerkowitz cég is támogatta, illetve hozzájárult, hogy a gyár vételárát csak részben fizessék ki, és a fennmaradó részt évenként törlesszék. A két merész vállalkozónak így sem sikerült tervét megvalósítani, és a gyár üzemeltetéséhez szükséges tőke hiánya miatt elkerülhetetlen volt további megfelelő mennyiségű pénzzel rendelkező társtulajdonosok bevonása . A számukra legmegfelelőbb cégtársakat Lindenfeld Lajos és Schwarz Samu debreceni nagykeresked ők személyében találták meg. ák négyen tartották kezükben a 4000 db részvény 80~-át egyenlő arányban . A fennmaradó 20~-on Gál Samu, dr . Fenyvesi Ignác és Fogel Imre debreceni lakos, valamint dr . Widder Miklós budapesti lakos osztozkodott .l4 A részvénytársaság átvétele már 1929-ben megtörtént, és 1930-ban már a 4 társtulajdonos mint igazgatósági tagok irányítják a gyár életét .l s A gyár átadásakor az üzem gépparkja lényegében kialakult, és további 11 12 13 14 15
HBmL. XI . Uo . Mérleg Uo . Mérleg HBmL . XI . Uo . Mérleg
5. Épület-előbecslés revíziója 1940 . jún. 15 . 1926 . 1926 . 5. Épület-előbecslés revíziója . 1940. jún . 15 ., Közgyűlési jegyzőkönyv. 1936. ápr. 28 . 1940 . dec. 31 .
43
nagyobb arányú bővítést nem igényelt . A harmincas években csak egy orsózógépet és egy szalagszöv ő gépet vásároltak a Jacob Jaeggli, ill. Barmen cégektő l.l s Ebben az időben a szalagszöv ő műhelyben a 23 db jacquard és 12 db sima szalagszövő gép mellett egy db nyüstgéppel ellátott és egy db nyolckötés ű excentrikus szalagszövő gép is üzemelt. A csipkeműhely felszerelését 26 db kétszálas és 6 db négyszálas csipkever ő gép alkotta. A zsinórverő műhelyben összesen 127 db gépen dolgoztak a munkások . A szövödében 16 különböző szövő- és orsózógépen folyt a munka, és az előkészítő gépek száma elérte a 20 darabot.l' A gyár termelése a két világháború között
A gyár egyenletes fejl ődését csak a gazdasági válság szakította meg ; 1929 és 1932 között stagnált a gyár termelése és csak 1933-ban figyelhetjük meg a termelés növekedését. A vállalat fejl ődését jól mutatja az üzemi bruttó jövedelem növekedése, amely a tárgyalt időszakban az alábbiak szerint alakulta$ üzemi bruttó jövedelem, P
1927 1928 , 1929 1930 1931 1932 1933 1934
199 231 208 000 303 216 303 553 303 454 322 049 359 I98 374 407
üzemi bruttó jövedelem, P
1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942
419 755 417 302 471 284 474 238 662 741 766 008 862 913 1 012 361
A tárgyalt időszakban a gyártási költségek fokozatos emelkedése figyelhető meg, ami főként a kifizetett munkabér növekedésével magyarázható . A munkásoknak kifizetett munkabér 1931-ben a gyártási költségek 58~-át alkotta, 1941-ben pedig 63% -át .l s A gyártási költségekre az üzemi bruttó jövedelemb ől 1930-ban 42,4-ot, 1938-ban 43,7 -ot és 1941-ben 44,0 -ot használtak fel.2o Hasonló mértékű növekedés figyelhet ő meg az eladási költségek esetében is, amelyeknek a részesedése az üzemi bruttó bevételekb ől 1931-ben 11,1 ~, 1941-ben 13,2 . Ezzel szemben az általános költségek csökkentek . Az üzemi bruttó jövedelemből erre a célra 1931-ben annak 30,1 ~-át és 1941-ben 25,9-át kellett fordítani.21 Az ingatlanokra minden évben az értéküknek megfelel ő 2~-ot, a gépi berendezéseknél pedig az érték 7~-át írták le. A termelés fokozásával a gyár évi nyeresége is kedvez őbb lett. A nyereség16 17 18 19 20 21
Uo . Uo . Uo . Uo . Uo . Uo .
44
Kimutatás 1937 . A gépészeti és üzemi berendezések el őbecslésének revíziója 1943 . évben. Eredményszámla 1927-1942 . Eredményszámla 1927-1942. Eredményszámla 1930 ., 1938 ., 1941 . Eredményszámla 1931 ., 1941 .
nek az üzemi bruttó jövedelemhez viszonyított aránya 1931-ben még alig haladta meg az 1~-ot, de 1936-ban már elérte a 4,6~-ot, 1938-ban a 8,8~-ot és 1941-ben a 14,8-ot. 2z Az üzem kapacitását a gazdasági válság alatt az értékesítési nehézségek következtében csak részben tudták kihasználni. 1934-ben a mezőgazdasági termékek ára jelentősen emelkedett, ami a fizetőképes kereslet növekedését vonta maga után, és így a debreceni gyár ebben az évben már teljes kapacitással dolgozhatott . A harmincas évek elejére a vállalat áruválasztéka jelentős mértékben gazdagodott. Az 1932 . december 13-án kelt alábbi kimutatás szerint az üzem 1931 . évi termelése a következőképpen alakult :zs Debrecen, 1932. december 13. Kimutatás az 1931. január 1-től december 31-ig termelt áruk mennyiségéről és értékér ől cikk
hálóingdísz margitcakk párnafűző falvéd ődísz pamut pólyaköt ő műselyem pólyakötő műselyem margitdísz műselyem cakk műselyem vállpántok műselyem karpaszomány műselyem átlószalag műselyem köténydísz simliszalag nemzeti szalag mátrózsapkaszalag tiroli nadrágtartószalag voile szalag szőnyegszeg ő vasfonal nadrágvédő vasfonal övszalag pamut övszalag velvetszalag cérnagyöngy fogasdísz műselyem fogasdísz műselyem fűződísz műselyem csipke cérnacsipke vasfonal gyapjúcsipke újüzemág összesen
súly, kg
~ mennyiség, m
76 472 56 746 476 503 57 43 261 16 49 66 441 151 64 297 63 880 201 268 108 210 73 109 34 83 417 402 27 6649
38 400 148 400 13 500 154 000 28 000 38 700 29 000 11 300 89 300 2 700 51 300 13 000 190 000 87 000 1 363 25 100 15 700 54 400 43 400 44 300 13 800 95 700 6 700 72 500 31 400 49 400 178 000 119 400 13 100
egységár, P
érték, P
7,80 9,60 8,00 14,60 32,00 32,00 8,00 14,00 16,00 20,00 5,00 19,00 8,80 9,00 2,80 23,00 10,00 15,00 8;50 11,20 14,00 8,00 22,00 3,80 4,20 9,00 14,00 8,40 9,00
2 764,80 14 246,40 1 080,22 484,8 960,00 12 384,00 2 320,00 1 582,00 14 288,00 540,00 2 565,00 2 470,00 16 720,00 7 830,00 3 816,49 5 773,00 1 570,00 8 160,00 3 689,00 4 961,60 1 932,00 7 656,00 1 474,00 2 755,00 1 318,80 4 446,00 14 920,00 10 029,60 1 179,00 193 914,60
22 Uo. Mérleg 1931-1941 . 23 Uo . Kimutatás az 1931 . évi termelésről 1932. dec. 13.
45
Régi üzemág Régi üzemág
lepkepör perkail danúbia papucsszalag szegő szalag vasfonal köper lámpabél szeg őszalag vasfonal köper lámpabél exotikus lámpabelek öngyújtóbél pamutfű ző és lacet pamut sujtás redőnyzsinór különböző pamutzsinórok különböző gyapjúzsinórok m ű s . sujtás és borítás mű s . cső zsinór m ű selyem tress mű selyem velvettress mű selyem patte mű selyem ingujjtartó gumi mako cs őzsinór vasfonal csőzsinór vasfonal sportfűző fémsujtás és borítás fémtress és cakk vasfonal cip ő fűző
149 994 664 12 283 1170 3053 283 1170 3053 302 181 880 19 88 567 66 403 23 276 188 474 493 95 288 548 44 13 3656
régi üzemág összesen
14908
900 000 000 500 600 000
56 598 507 8 121 483
" 121 600 483 000
742 500 23 000 16 500 60 000 22 000 600 000 16 900 172 500 60 800 35 100 45 700 53 500 122 400 214 000 21 700 3 700 13 700
8,00 3,00 3,00 5,00 3,50 7,60 8,40 3,50 7,60 8,40 9,00 12,00 1,20 1,40 5,80 8,00 6,70 1,30 3, 30 4,00 6,00 24,00 16,00 5,40 3,80 4,80 6,00 10,00 3,20
4 552,00 17 940,00 15 210,00 425,00 4 256,00 36 708,25 645,20 4 256,00 36 708,00 25 645,20 718,00 2 172,00 8 910,00 322,00 957,00 4 808,00 1 474,00 7 800,00 557,00 6 900,00 3 648,00 8 424,00 7 312,00 2 889,00 4 651,20 10 272,00 1 302,00 370,00 38 512,00 218 727,10
Debrecen, 1932 . december 13. Összesítés
Az 1931 . évi effektív termelés összértéke
6 650 kg
14 908 kg
A gyár 1931 . évi termelésének effektív értéke : 21 558 kg
új üzemág P 1. 93 914 60
régi üzemág P 218 727 10
47
53
P 412 641 70 100
A gyár termelésének gyors növekedését mutatja, hogy amíg az előállított áruk súlya 1931-ben nem érte el a 22 ezer kilogrammot, addig 1938-ban már meghaladta a 34 ezret, ami 58~-os mennyiségi növekedésnek felel meg. A gyár termékeinek értékesítése a gazdasági válság után egyre kevesebb akadályba ütközött . Ebben nagy szerepet játszott, hogy az áruinak minősége és széles skálájú választéka nemcsak a belföldi, hanem a külföldi piacokon is ki46
vívta a vásárlók elismerését. A külföldi - főleg osztrák, svéd, holland, dán piacokon a mintás jacquard szalagok voltak a legkeresettebbek . A termékek belföldi értékesítését elősegítette, hogy a vállalat Budapesten is tartott fenn irodát, sőt a harmincas években áruraktárat is létesítettek a fővárosban . A harmincas években a részvénytársaság vezetői a legfontosabb feladatuknak a vállalat anyagi helyzetének megszilárdítását tekintették. Ezért 1937-ig az évi nyereségből osztalékot sem fizettek, hanem a tartalékalap növelésére fordították . A vállalat évi nyeresége az alábbiak szerint alakult : 24 A gyár term . nyereség, P
1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935
2 429 3 126 3 518 5 473 9 029 12 653 18 820
évi tiszta nyereség, P
1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942
16 916 22 132 7 2 822 58 479 54 303 128 273 96 067
1939 után a szokatlanul nagy évi nyereség már nem a termelésből származott, hanem az infláció következtében a készletek értéknövekedéséb ől. Például a raktáron levő ugyanazon mennyiségű fonal 1939. dec. 31-én 132 780 pengőt ért, 1940 . december 31-én pedig már 151 463 pengővel számolhattak el . 2 s Tehát ebben az időben a kimutatott évi tiszta nyereség már nem tükrözi hűen a gyár üzemi tevékenységének eredményességét. Az évi nyereség felosztása általában az alábbiak szerint történt :2 s
Az 1941 . évi tiszta nyereség 128 273 80 P Ebből : Tisztviselői nyúgdíjalapra fordítottak Tisztviselők jutalmazására Igazgatóság tiszteletdíja Felügyel ő bizottság tiszteletdíja Részvényesek osztaléka Tartalékalapra Adómentes tartalékszámlára
40 000 15 000 2 500 450 24 000 3 496 30 000
P P P P P P P
Ebben az évben részvényenként 8 pengő osztalékot fizettek részvények 24~-os kamatozását jelentette . A vállalat pénzügyi stabilizációját sikerült megvalósítani. Ezt mutatja, hogy a gyár tartalékalapját 1942-re az 1929. évi 2696 pengőről 141 611 pengőre növelték . Hasonlóképpen az értékcsökkenési alapot is 14 ezer peng őr ő1205 ezer pengőre tudták emelni . Az elért üzleti eredmények jelent őségét még növeli, hogy ebben az időszakban a vállalat kifizette a Zerkowitz cégnél fennálló tartozásait is, ami 1929-ben még meghaladta a 177 ezer pengőt.2' 24 25 26 27
Uo . Uo . Uo . Uo .
Mérleg 1929-1942 . Közgyű lési jegyző könyv. Leltári összesítés 1940 . dec . 31 . Közgyű lési jegyző könyv í942 . márt . 27 . Mérleg 1929 ., 1942 .
A részvénytársaság vagyona főleg a Zerkowitz céggel szemben fennálló tartozás miatt csak 1939 után növekedett nagyobb mértékben. A vállalat vagyona 1929-ben 610 ezer P volt és 1939-ben is csak alig haladta meg a 654 ezer peng őt. A későbbi gyors növekedés, amelynek eredményeként 1942-re a vállalat vagyona elérte a 2 .200 000 pengőt, részben már az inflációnak volt köszönhető.28 A vállalat által nyilvánosságra hozott mérleg adatai csak megközelít ően tükrözték a valódi helyzetet . Általában a nyilvánosságra hozott mérlegben kedvez őtlenebb üzleteredményt tüntettek fel a ténylegesnél, azért, hogy így adózatlan belső tartalékot tudjanak képezni. A debreceni gyár még mérlegeinek elkészítésénél is ezt a gyakorlatot követte. Ezt bizonyítja az 1935. dec. 31-én a Magyar Általános Hitelbank Részvénytársaságnak készített kimutatás,, amelyben a nyilvános mérleg és a tényleges vagyoni-helyzet közötti eltérés az alábbiak szerint alakult :2 s Az 1935 . évi Hitelbanknak mérleg adatai adott adatok P P Ingatlan 136 119 99 60 000 151 623 12 263 700 Gépek és berendezések Állótőke 287 743 11 323 700 Forgót őke 252 869 89 391 620 69 A részvénytársaság szilárd pénzügyi helyzetét tükrözi, hogy 1940-ben az alaptőkét 25 ~-kal csökkentették (200 ezerről 150 ezer pengőre) mert a vállalat tartaléktőkéje olyan nagymértékben megnőtt, hogy alacsonyabb alaptőkével is zavartalanul tudott dolgozni .3o A vállalat vagyoni helyzetének javulását nem követte a munkások szociális helyzetének megfelelő mértékű javítása . Az üzem két műszakban dolgozott, a munkások munkaideje napi 12 óra volt . A hosszú munkaidő csak 1938-ban csökkent 8 órára, de a háború alatt ismét meghosszabbították . A gyár szociális ellátottsága minimális volt. Az üzemhez nem építettek öltözőt, a munkások a gépek háta mögött öltöztek át, és csak hideg vízben tudtak megmosakodni. Sajnos a munkáslétszám alakulásáról nincsen adatunk, de az eredményszámlák munkabéradatai szerint 1924 és 1935 között említésre méltó létszámnövelés nem következett be . A munkások részére kifizetett munkabérek csák 1936 után emelkedtek . A munkásoknak kifizetett bérösszeg az 1935. évi 98 ezer pengőről 1941-re 241 ezer pengőre emelkedett .31 Természetesen ez a nagyarányú növekedés részben az inflációnak volt köszönhető, de valószínű, hogy a hadimegrendelések hatására a munkások számát is növelték . A dolgozók bérének növekedését az egyre szélesebb alapokon kifejlő d ő munkásmozgalmi szervezkedés is elősegítette. Az 1937-ben kirobbanó sztrájkmozgalom, amely Debrecen összes ipari létesítményeiben visszhangra talált, a Debreceni Textilművek Rt. üzemét is elérte . A több mint száz munkás által folytatott bérmozgalom sikerrel járt . 28 29 30 31
48
Uo . Uo . Uo . Uo .
Mérleg 1929-1942 . Mérlegszámla 1935 . dec. 31 . Igazgatóság jelentése a közgyűlésnek 1940. július 27. Eredményszámla 1929-1942.
Az 1939 . év őszét ől kezdve a kommunista fiatalok szervezkedése ért el jelent ős sikereket a debreceni gyárakban . A városban kialakult 5 ifjúsági csoport munkájába a Textilművek fiataljai is bekapcsolódtak . Szervezkedésük főleg a marxista eszmék megismerésére és terjesztésére irányult . A munkások munkabéréhez viszonyítva meglep ően magas volt a tisztviselők részére kifizetett bér. Például 1933-ban a 84 ezer pengő munkabér mellett 52 ezer pengőt fizettek ki a tisztviselők részére. A tisztviselők részére ki fizetett bér köze140~-át Berger Artúr és Friedmann Artúr ügyvezet ő igazgatók kapták .32 A gyár kommunális létesítményekre csak a minimális összeget áldozta. Lényeges változás ebbeli a tekintetben csak 1945 után következett be . A Debreceni Textilművek Termelő- és Munkaszövetkezetének létrehozása A 2. ukrán hadsereg csapatai 1944 októberében Szoboszló felől előretörve körülzárták Debrecent. A német katonai parancsnokság megkezdte a hadiüzemek, malmok, gyárak, vasút- és postaberendezések felrobbantását. A szovjet csapatok tűzévségi előkészítés után október 19-én éjjel kezdték meg az égő város elleni támadást . A következ ő nap déli óráira az utolsó német csapatok is elhagyták a váróst . Ezekben a napokban érte bombatámadás a debreceni gyárat is. Az épület erősen megrongálódott, ablakai nem voltak, a zsinórverő gépek bábjai úgyszólván teljesen elpusztultak . Az áramszolgáltatás is szünetelt, ezért a termelés át menetileg teljesen lehetetlenné vált. A munkások 1944 végéig a romeltakarítással és a gépek helyreállításával voltak elfoglalva . A vállalat főrészvényesei még 1945 elején sem tértek vissza a gyárba, ezért a termelés irányításának feladatát a munkások által választott üzemi bizottság látta el . A főrészvényesek távolmaradása - akik korábban a vállalat szakmai és üzleti irányítását is ellátták -, valamint a termelés növelésének érdeke arra sarkallta az üzem dolgozóit, hogy kezükbe vegyék üzemük irányítását. Tervük megvalósításához a munkaszövetkezeti forma biztosította a megfelelő keretet. Az 1945 . március 21-én összeülő, alakuló közgyűlés kimondta a Debreceni Textilm űvek Termel ő- és Munkaszövetkezete létrehozását .3 s A munkaszövetkezet alapszabályokban rögzített célja : . . .korlátolt felelősség mellett textilipari cikkeket gyárt, és azt a fogyasztók részére előnyös feltételek mellett eladja, és folyamatos termelésével állandó kedvez ő munkaalkalmat biztosít munkásai részére, s ezáltal munkásai jólétét biztosítja." a a Az új munkaszövetkezet és a Debreceni Textilművek Rt. közötti lényeges különbség már az alapszabályok első pontjánál jól megmutatkozott. Az új alapszabályban fogalmazódott meg a vállalat történetében először az a gondolat, hogy az üzem termelése mellett nem hanyagolhatóak el azok a 32 Uo . Kimutatás az 1933 . évi fizetésekről 33 HBmL XXIX . 26. A Debreceni Textilművek Termel ő- és Munkaszövetkezete alapszabályai 1947. ápr. 25 . A debreceni munkaszövetkezetekre részletesebben lásd : Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig (Szerk . : Ránki György) Db . 1976 . 34 Uo . Alapszabályok 1 . -. 4 Évkönry IV.
49
feladatok sem, amelyek a dolgozók életkörülményeinek javítását hivatottak szolgálni. A szövetkezet a kezdeti nehézségek leküzdéséhez sem kapott állami támogatást . A termeléshez szükséges anyagi feltételeket részben az átmentett nyersanyagok felhasználásával, részben a dolgozók által befizetett üzletrészekb ől fedezték . Már az alakuláskor az üzem 92 dolgozója 101 üzletrészt jegyzett . Egy üzletrész 100 pengőbe került, amelynek 10~-át kellett azonnal befizetni, a hátralevő összeget 9 hét alatt egyenlő részletekben . A tagok felelőssége a szövetkezet kötelezettségeiért az általa jegyzett üzletrészek erejéig terjedt.3 s Az alakuló közgyűlésen 3 igazgatósági tagot és 3 felügyel ő bizottsági tagot választottak, akik a vállalat termelésének irányítását, illetve ellenőrzését végezték . Igazgatósági tag lett Nyitrai Ferenc szövőmester, Varga Irma raktáros és Pető Sándorné szövőnő. Felügyelő bizottsági tagnak Sz űcs János és Simon András textilmunkást, valamint Mező Ernő tisztviselőt választották meg. 3 s A munkaszövetkezet létrehozását az iparügyi miniszter 1945. május elején jóváhagyta . A Debreceni Textilművek Rt. igazgatósága ebben az időben már a budapesti központi irodában készül ődött arra, hogy a gyár irányítását ismét átvegye. A vállalat dolgozói a munkaszövetkezet létrehozásával kész tények elé állították a régi vezetőket, akik így kénytelenek voltak megegyezni a dolgozók képviselőivel. Az 1945 . május 18-án megkötött szerződés szerint a munkaszövetkezet a gyárépület bérleti díjaként évi 6000 pengőt fizetett a részvényeseknek. A teljes gyári berendezés haszonbérleti díja címén a részvénytársaságot illette meg az előállított termékek 2,5~-a . A készített cikkek 50~-át nagykereskedői áron a részvényesek kapták meg értékesítés céljából .3 ~ A szerződés 1946 . november 1-ig terjedő időszakra szólt. A határidő lejártával a részvényesek nem egyeztek bele a szerződés meghosszabbításába, hanem számukra kedvez őbb megállapodást akartak kiharcolni . Közös megegyezés hiányában per útján kívánták követeléseiket érvényesíteni, mivel azonban az ügyükben az államosításig bírói ítélet nem született, lényegében a szövetkezet vezetői határozhatták meg a bérleti díj nagyságát. A részvénytársaság és munkaszövetkezet közös tevékenysége csak 19'46 augusztusáig, a stabilizáció megteremtéséig tartott. A kezdeti időszakban a szövetkezet rá volt utalva a részvényesek kezén levő budapesti iroda értékesítő tevékenységére . Ezt tudták a régi vezet ők is, ezért elhatározták, hogy akadályozni fogják a termékek eladását. Abban reménykedtek, hogy ezzel fizetési nehézségeket okoznak a vállalatnál, ami végül is a szövetkezet bukásához vezet. A részvényesek spekulációját a szövetkezet vezetői gyorsan leleplezték és már 1946 augusztusában Budapesten új eladási irodát állítottak fel. Vezetését Lenkei Ferencre bízták, aki szorgalmas munkával nagyon rövid idő alatt teljesen pótolni tudta a régi eladási iroda tevékenységét .38 Ezzel a munkaszövetkezet teljes mértékben függetlenítette magát a régi tulajdonosoktól, és megindulhatott az önálló fejlődés útján.
35 36 37 38
Uo. Uo. Uo. Uo.
50
Alapszabályok 5. -. Alakuló közgyű lési,jegyz őkönyv 1945 . márt .21 . A Debreceni Textilművek Rt . keresetlevele a Munkaszövetkezet ellen. 1948 . Közgyűlési jegyző könyv 1947 . ápr . 25 .
A munkaszövetkezet termelőtevékenysége az államosításig (1945-1948) A debreceni gyár munkásai már 1945 elején megkezdték a termelést a szovjet csapatok részére. A termelés fokozását segítette, hogy 1945 . április 3-án a debreceni polgármester megbízottja a szovjet katonai parancsnok jelenlétében átadott Nyitrai Ferencnek, az üzemi bizottság elnökének 49 db szövőgépet, 145 db fonógépet, 6 db orsózógépet, 2 db fúrógépet, 2 db cérnázógépet, 81 db villanymotort és több kéziszerszámot.39 A gyár épületeinek és gépeinek kijavítását a munkaszövetkezet végezte el. A termelés 1945 májusától kezdve az év végéig elérte a havi 1000 kg-ot . Az 1946 . év a termelt áruk mennyiségét tekintve rosszabb volt mint az előző év . Ebben az évben nagyon sok gondot okozott a nyersanyagok beszerzése. A vállalat legjobb esetben is csak 20-25 napra elegendő raktárkészlettel rendelkezett . A teljesítményt tovább rontotta az elég sűrű n jelentkező áramhiány. Így például 1946 júniusában csak 5 napot tudtak dolgozni, és az előállított áru mennyisége alig haladta meg a 200 kg-ot. 4o Az áramszünet okozta termeléskiesés még az 1947 . évben is gyakori volt . Mindjárt januárban több alkalommal is le kellett állnia munkával, ezért ebben a hónapban csak 505 kg készárut tudtak előállítani . Nagyobbrészt a termelés során jelentkező nehézségek rovására írható, hogy az 1946 . és az 1947 . évben az előállított készáruk mennyisége havi átlagban nem haladta meg az 1945 . évit . Lényeges változást csak az 1948 . év hozott . Ebben az évben a vállalat termelése az 1946 . évinek több mint háromszorosára növekedett és havi bontásban az alábbiak szerint alakult:41 év,1948
január február március április május június július augusztus szeptember október november december
Szövöttáru, kg
Zsinóráru, kg
1611 1257 1282 1574 1236
1811 1576 1038 785 602
1698 1450 1767 1805 1331 1592
1528 1054 872 941 876 657
Előállított áru, össz, kg
3422 2833 2320 2359 1838 2101 3226 2504 2639 2746 2207 2249
Előállított áru értéke, Ft
515 894 399 966 330 469 337 230 264 475 362 386 427 223 348 310 347 000 389 923 328 636 490 000
A felszabadulást követő hónapokban az üzem főként kötszert gyártott a szovjet hadsereg részére, de kisebb mennyiségben cipőfűzőt és gépkocsi-alkatrészekhez gumivédő szalagot is készített. A termékek nagy részét a szovjet csapatok vásárolták meg, és többnyire ők biztosították az üzem nyersanyagszükségletét is . Ahiányzó alapanyagokat cserekereskedelem útján biztosították . 39 Uo. Gépek átadási jegyzőkönyve 1945 . ápr. 3. 40 Uo . Igazgatósági ülés jegyzőkönyve 1945 . júl. 15 . 41 Uo . Mérlegadatok 1948. 4*
51
Az államosításig terjed ő időszak árutermelésének összetételére mindvégig jellemző maradt, hogy a szövött cikkekből többet készítettek, mint a zsinórárukból. Az 1946 . évtő l kezdve ismét a lakosság részére történ ő termelés került előtérbe, amely megkívánta a minél szélesebb áruskálára történ ő visszatérést . A vállalat termékeinek nagyobbik részét a budapesti irodáján keresztül a kereskedelem útján értékesítette. Kisebb mennyiségben adtak el árut Debrecenben és környékén, valamint állami megrendelésre is dolgoztak. A rendszeresen jelentkező nyersanyaghiány okozta termeléskiesést bérfeldolgozással is próbálták csökkenteni, nem sok sikerrel. Az ilyen jellegű megrendelések elég ritkák voltak és csak kis mennyiségekre korlátozódtak. A gyár kapacitásának kihasználását nemcsak a nyersanyagok hiánya és az elektromos áramszolgáltatásban jelentkező kiesések akadályozták, hanem a dolgozók távolléte is jelent ős termeléskiesést okozott . Közvetlenül a felszabadulás után a vállalat 80 főt foglalkoztatott . Még ilyen létszámmal is előfordult, hogy egy-egy nap 10 munkás is hiányzott igazolatlanul. Az inflációs időszakban a hiányzásokat azzal igyekeztek csökkenteni, hogy a vállalat az általa beszerzett élelmiszereket osztotta ki dolgozóinak. Ezzel nemcsak megkímélte őket az élelmiszer beszerzésének sok időt és fáradságot igénylő munkájától, hanem az infláció káros hatását is csökkenteni tudták . A javuló nyersanyagellátás és a gyár termékei iránt megnyilvánuló növekv ő kereslet lehetővé tette, hogy az üzem munkásainak számát növeljék . 1948-ban már közel 200 dolgozónak biztosított a szövetkezet munkát. A dolgozók besorolás szerinti megoszlása 1948 decemberében az alábbiak szerint alakult :~2 szakmunkás 53 fő betanított munkás 105 fő segédmunkás 5 fő műszaki értelmiség 10 fő adminisztrátor 9 fő 182 fő Rajtuk kívül a szövetkezet állományába tartozott még 2 pártiskolás és 10 hosszabb ideje beteg dolgozó. A kapacitás jobb kihasználása érdekében bevezették a több műszakos termelést, de a második és harmadik műszákban - a hiányos munkáslétszám miatt - a géppark kihasználási foka nagyon alacsony szinten mozgott. Még 1948-ban is az első műszakban dolgozó 119 munkás mellett a másodikban csak 36, a harmadikban pedig 8 főt foglalkoztattak . A termelés elé tornyosuló nehézségek ellenére a vállalat nyereséggel tudta zárni az üzletéveit . Az 1946 . évben 215 ezer, 1947-ben 223 ezer, és az 1948. évben 220 ezer forint nyereséget tudtak felmutatni .43 A nyereséget minden évben három részre osztották fel, csak az összeg változott a nyereségnek megfelelően . Így például az 1946. évi nyereség az alábbiak szerint került felosztásra :44 104 900 Ft 1049 üzletrész a 100 Ft üzletrész tőkére Rendes tartalékalapra 85 000 Ft Alkalmazottak jóléti alapjára 26 000 Ft 42 Uo . Kimutatás az Országos Tervhivatal részére 1949. jan. 7. 43 Uo . Mérleg 1946 . dec. 31 . 1947. dec. 31 . 1948 . dec. 31 . 44 Uo . Közgyűlési jegyzőkönyv 1947 . április 8.
52
A munkásszövetkezet a gépek mellett az épületek kisebb-nagyobb javításait is elvégezte. Ezért a tartalékok mellett a beruházásokban és a nyersanyagokban fekvő vagyona 1947 . december 31-én meghaladta a 819 ezer forintot .4 s A munkaszövetkezet és a részvénytársaság vagyonának összeolvasztása az 1948 . április 1-én végrehajtott államosítás során történt meg. Ezzel megszűnt a gyár szövetkezet jellege, és a Könnyűipari Minisztérium alá tartozva állami tulajdonba került . A gyár vállalatvezetőjének Nyitrai Ferencet nevezték ki. A munkásszövetkezet nemcsak a termelés megindítása terén szerzett elévülhetetlen érdemeket, hanem hatékonyan támogatta a dolgozók mozgalmi tevékenységét is. Ezt mutatja, hogy amíg az 1945 . május 1-i felvonuláson az SZDP-tagok mellett még csak 8 kommunista képviselte a gyárat, addig 1948ban számuk már meghaladta az 50 főt. A Bakonyi György vezette kommunista párt mellettjelentős befolyást gyakorolt a gyár életére a szakszervezet, amelynek minden dolgozó tagja volt .4 B Amunkaszövetkezet hároméves tevékenységének értékelésénél a gazdasági eredmények mellett nem hanyagolható el a közösségi munka sem. Ez alakította ki azt a munkásgárdát, amely az államosítást követő időszak feladatait is képes volt megvalósítani. The history of the ancestors of the Debrecen textile-works (1907-1948) László Soós
The economical recess in the first years of our century was followed by a boom after 1906 . It was in this period that they founded the First Debrecen Bandweavers Co. The native founders who lacked trade experience were unable to withstand the strong rivalry. The total capacity of the factory could not be used owing to problems of realization, and the company did not have the necessary funds to survive the losses of the first years. The management became more and more cautious later irresolute, which led to theselling of the company. The native share-holders sold the factory to the Austrian Zerkowitz company in 1916, which had already possessed several similar works in the territory of the Monarhy. Between 1918 and 1922 the Zerkowitz family terminated work in the factory owing to the world war. Production was renewed in 1922, when as a result of considerable investments there were 35 bandweaving and 127 stringmaking machines in the factory by 1929. Both abroad and at home there was great demand for the jacquard products of the factory. The Zerkowitz family, however, decided in 1929 to withdraw their funds from Hungary and concentrate it in Austria and Bavaria. The shares of the Debrecen factory were purchased by Hungarian businessmen . The investment by the Zerkovitz firm yielded profit for the new owners. They were able to double the output of the factory between 1933 and 1939 . Further development was hindered by the second world war. The damages of the war were considerably quckly restored and by January 1945 the factory in the shape of a co-operative of workers sent bandage for the Soviet troops. When nationalized in 1948 the factory worked in three shifts with 166 workers.
45 Uo . Mérleg 1947 . dec. 31 . 46 A debreceni munkásmozgalomra lásd : Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története (Szerk . : Tokody Gyula) Db . 1970 .
53
