A DEBRECENI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (egységes szerkezetben az 1-9. számú módosításokkal; a módosítások lábjegyzetben jelölve)

Debrecen 2008. május 15.

2

A DEBRECENI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA PREAMBULUM A Debreceni Egyetem (a továbbiakban: egyetem) a magyar felsőoktatás évszázados hagyományait és az Európai Egyetemek Magna Chartájában lefektetett alapelveket követi. Hazai és külföldi társintézményekkel, szervezetekkel együttműködve tevékenykedik az universitas eszméjének megvalósítása érdekében. Célja, hogy - az Európai Gazdasági Térség felsőoktatási rendszerének részeként - magas színvonalú képzéssel és szolgáltatással, az alap- és alkalmazott tudományok művelésével elősegítse a társadalom fejlődését, javítsa versenyképességét, erősítse az oktatással, a kutatással és a gazdasággal való együttműködésének hatékonyságát. Az egyetem autonóm intézmény, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény (a továbbiakban: Ftv.) és az egyéb vonatkozó jogszabályok keretein belül maga határozza meg saját szervezetét, működését, választja meg vezetőit és valósítja meg képzési céljait, kutatási, gyógyító és művészeti tevékenységét. Az egyetem valamennyi oktatója és kutatója számára biztosítja az oktatási, kutatási és művészi szabadságot. A hallgatók számára a törvények és saját belső szabályzatainak keretén belül tanulási szabadságot biztosít. Az egyetem autonómiáját az általa kialakított és a legfelsőbb vezető testülete által - a Ftv. 21. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - megalkotott és elfogadott jelen Szervezeti és működési szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) rögzített módon gyakorolja. Az SZMSZ az egyetem alapszabálya, amely valamennyi felsőbb szintű jogszabály által nem szabályozott területen elsődleges jogforrás. Az SZMSZ részét képezik a Ftv.-ben előírt, de a Ftv. 21. § (5) bek.-ben kapott felhatalmazás alapján külön-külön megalkotott egyetemi szabályzatok. (felsorolásuk az SZMSZ mellékletei után). Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1)

Az egyetem neve: Angolul: Latinul: Székhelye: Logója:

Debreceni Egyetem University of Debrecen Universitas Debreceniensis 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Gerundium, zöld és óarany színnel, 1538 és UD felirattal. Körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körülötte Debreceni Egyetem körirattal. Intézményi azonosítója: FI 17198

3

Az egyetem valamennyi hivatalos iratán fel kell tüntetni az intézményi azonosítót. Ennek hiányában az irat érvénytelen. (2)

Az egyetem a Magyar Köztársaság Országgyűlése által elismert állami felsőoktatási intézmény, önálló jogi személy, amely az Alapító Okirata alapján működik.

(3)

Az egyetem költségvetési szerv, amely részjogkörű költségvetési egységekkel is rendelkezik és kincstári vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott előirányzataival, valamint más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik.

1

(4) Az egyetem felett a Ftv. 115. –ában meghatározott fenntartói jogosítványokat az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: fenntartó) gyakorolja.

(5)

Az egyetem autonóm intézmény, amelyet különösen a következő alapvető – oktatási, kutatási, szervezeti és működési, gazdálkodási - jogok illetnek meg: • képzési rendszerének kialakítása, • a vezetők, oktatók, hallgatók és alkalmazottak: az egyetemi polgárok kiválasztása, • a tudományos kutatás és művészeti tevékenység szabadsága, • doktori képzés és a doktori (Ph.D) fokozat odaítélése, • habilitációs eljárás lefolytatása és “dr. habil.” cím adományozása, • a belső szervezet és működés kialakítása, • a hazai és a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, • önálló gazdálkodás a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal, • a hallgatói és közösségi jogok érvényesülésének garantálása. Második rész AZ EGYETEM FELADATAI 2. §

(1) Az egyetem elsődleges feladata, hogy oktatási rendszerén keresztül a tudomány és a művészet több területén a társadalom számára művelt, magas fokon képzett, nemzetközi elméleti és gyakorlati tudással rendelkező felsőfokú végzettségű elméleti és gyakorlati szakembereket képezzen és továbbképezzen. Feladata a nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével a hallgatók felkészítése az értelmiségi létre, a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására, művészeti és más alkotások, eredmények létrehozására, az autonóm gondolkodásra; az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek 1

Módosította a 2/2007. (X.4.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. október 5.-től.

4

Kartájában foglaltak figyelembevételével az anyanyelvi, idegen nyelvi és szaknyelvi ismeretek fejlesztése; az egész életen át tartó tanulás keretében a felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti felnőttképzési tevékenység folytatása; közreműködés a tudásalapú társadalom számítástechnikai és informatikai kultúrájának fejlesztésében. Feladata továbbá, hogy hozzájáruljon az ország, a kelet-magyarországi régió és Debrecen város társadalmi, gazdasági és tudományos életének fejlesztéséhez, a pedagógusképzéshez, a gyógyításhoz és egészségmegőrzéshez, az agrárágazat és a vidék fejlesztéséhez, kulturális és művészeti értékeinek megőrzéséhez és gyarapításához. (2) Az egyetem a képzés irányainak megfelelő tudományágakban tervszerű tudományos munkát végez, megteremti az oktatás-kutatás egységét. Részt vesz a tehetséggondozásban, a kutatói utánpótlás nevelésében, a kiemelkedő képességekkel rendelkezők tudományos felkészítésében. Figyelemmel kíséri és közreadja a tudomány és saját kutatómunkájának új eredményeit, s azt a társadalom szolgálatába állítja. (3) Az egyetem költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg vállalkozási tevékenységként – alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül – külső megbízók, megrendelők számára oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat lát el. 2

(4) A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (a továbbiakban: DEOEC) az egészségügy és az igazságügyi szakértői tevékenység körébe tartozó feladatok ellátásában, Agrár-és Műszaki Tudományok Centruma (a továbbiakban: DE-AMTC) az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában a vonatkozó jogszabályok rendelkezése és finanszírozási feltételei szerint vesz részt.

(5)

Az egyetem szervezett formában a) közvetíti a gyakorlatban dolgozó szakemberek számára a tudomány új eredményeit és módszereit, b) speciális szakirányokban tovább fejleszti szakmai ismereteiket, c) ellátja a szakemberek gyakorlati munkáját segítő tudományok oktatását, d) különböző szervezetek és intézmények vezetői részére segítséget nyújt a korszerű vezetési ismeretek és módszerek elsajátításában, e) szakmai átképzést és továbbképzést szervez.

(6)

Az egyetem a fenti célokat és feladatokat oktatói, kutatói, tanárai és egyéb dolgozói, valamint hallgatói közreműködésével, választott testületei, tisztségviselői vezetésével, a működést biztosító szervezetek együttműködésével valósítja meg, illetve gyakorolja.

2

Módosította a 42/2007. (V.24.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. május 25.-től.

5

Harmadik rész SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND I. AZ EGYETEM SZERVEZETE 3. § (1)

Az egyetem feladatait oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei útján látja el, melyek munkáját, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek segítik.

3

(2) A képzési, kutatási és betegellátási feladatok koordinálására az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségügyi Kar, a Fogorvostudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar és a Népegészségügyi Kar Orvos- és Egészségtudományi Centrumként (DE OEC), a képzési, kutatási, agrártudományi feladatok koordinálására az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, a Mezőgazdaságtudományi Kar, a Műszaki Kar, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, a Karcagi Kutatóintézet és a Nyíregyházi Kutatóközpont Agrár-és Műszaki Tudományok Centrumaként (DE AMTC) működik.

4

(3) A képzési, kutatási, tanárképzési feladatok koordinálására az Állam-és Jogtudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar, a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar, az Informatikai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, a Természettudományi és Technológiai Kar, a Zeneművészeti Kar, a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium, az Arany János Gyakorló Általános Iskola és a Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola Tudományegyetemi Karok (DE TEK) elnevezéssel tervezési gazdálkodási egységként működik.

5

(4) Az egyetem decentralizált gazdálkodást folytat, melynek alapegységei a tervezési gazdálkodási egységek. Az egyetemen működő tervezési gazdálkodási egységek a Központ (DE KP), az Agrár-és Műszaki Tudományok Centruma (DE AMTC), az Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DE OEC) és a Tudományegyetemi Karok (DE TEK). Az egyetem egyes campusait, karait és egyéb szervezeti egységeit átfogó működtetési feladatokat a tervezési gazdálkodási egységek látják el. A tervezési gazdálkodási egység a rektornak alárendelt egység. Működését jelen szabályzat, a Gazdálkodási Szabályzat és saját működési rendje szabályozza. Gazdálkodási szempontból az egyes tervezési gazdálkodási egységekhez tartozó szervezeti egységeket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

3

Módosította a 42 és 43/2007. (V.24.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. május 25.-től, illetve a Műszaki Főiskolai Kar első mesterképzési szaka akkreditációját követő szeptember 1.-től. 4 Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 5 Módosította a 42/2007. (V.27.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. május 25.-től.

6

1. OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK 4. § 6

(1) Oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek az egyetemi és főiskolai karok, a kutató intézetek, az ezeken belül létrehozott tanszékek, nem önálló tanszékek, tanszékcsoportok, intézetek, klinikák, kihelyezett tanszékek.

78

, (2) A karokat a dékánok, a kutató intézeteket, az intézeteket és a klinikákat az igazgatók, a tanszékeket és a kihelyezett tanszékeket a tanszékvezetők vezetik.

9

(3) Az egyetem karai: Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar (AVK) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK), Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Egészségügyi Kar (EK) Fogorvostudományi Kar (FOK) Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar (HPFK) Informatikai Kar (IK) Közgazdaságtudományi Kar (KTK) Mezőgazdaságtudományi Kar (MTK) 10 Műszaki Kar (MK) Népegészségügyi Kar (NK) Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Zeneművészeti Kar

11

(4)

(4) Kutatóintézetek: Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI) Karcagi Kutató Intézet (KKI) Nyíregyházi Kutató Központ (NYKK) (5) 6

A tanszék/intézet tanszékvezető vagy igazgató irányításával működő, meg-

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 8 Módosította a 6/2007. (04.19.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. április 20.-tól. 9 Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 10 Módosította a 43/20007. (V.24.) sz. szenátusi határozat; hatályos a kar első mesterszaka akkreditációját követő szeptember 1.-től. 11 Hatályon kívül helyezte a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat. Hatályos 2006. december 1.-től. 7

7

határozott tudományterületet, szakterületet művelő oktatási egység, amely rendelkezhet önálló gazdálkodási jogosítványokkal, s amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait. 12

(6) A nem önálló tanszék a karon, az intézeten vagy klinikán belül szervezett, önálló gazdálkodással nem rendelkező szervezeti egység.

13

(7) A klinikák az ÁOK szervezetében a kötelező klinikai tanszakok egységei, tanszéki jogosítványokkal rendelkező önálló oktatási szervezeti egységek. Klinikai központként egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, ellátják a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból rájuk háruló feladatokat, egészségmegőrző és regionális ellátási tevékenységet végezne. Közreműködnek az orvosképzéssel összefüggő képzési és kutatási feladatok ellátásában, Tancélú gyógyító, megelőző tevékenységet, ágazati kutató, fejlesztő tevékenységet végeznek. A klinikaigazgatók irányításával működnek.

(8)

A kihelyezett tanszék az egyetem és elsősorban más szervezetek, társaságok, kutatóintézetek közötti külön szerződés alapján működő oktatási szervezeti egység.

(9)

Támogatott kutatócsoport és akadémiai intézet felsőoktatási intézménybe kihelyezett szervezeti egysége tanszékként működhet, továbbá részt vehet a doktori képzésben. 5. §

(1)

Az egyetem hatékonyabb működése érdekében segíteni kell a hasonló területeken oktató oktatási szervezeti egységek vagy diszciplínák ésszerű együttműködését.

14

2) A szervezeti integráció nélküli együttműködést Program Tanács (PT) irányítja. A PT létrehozására a szenátus Stratégiai Fejlesztési Bizottsága tesz javaslatot a szenátusnak az illetékes kari tanács, valamint a centrum/TEK elnök egyetértésével, a gazdasági tanács és a szenátus illetékes bizottságai véleményének kikérése után. A javaslatról a szenátus dönt. A PT maga választja meg elnökét, aki a megfelelő rotációs elv szerint évente változik. A PT feladata:

12

Módosította az 1/2007. (II.15.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. február 15.-től. Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. 14 Módosította a 11/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 13

8

a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) r)

meghatározza saját működési rendjét, kidolgozza a közösen vállalt oktatási programot, amennyiben új szak indítása vagy alapítása a cél, elkészíti az akkreditációhoz szükséges dokumentumokat, ellenőrzi az akkreditáció folyamatát, meghatározza a tárgyak felelősét, biztosítja az oktatás személyi és tárgyi feltételét, összeállítja a tanterveket, vállalja a program minőségbiztosítását, pályázatokat nyújt be a program pénzügyi alapjainak a megteremtésére, az érintett karok vezetőivel egyeztet a normatív finanszírozás programra eső támogatását illetően, képviseli a program érdekeit a kari fórumokon, folyamatosan gondozza a programot, közös kutatási programot dolgoz ki, meghatározza a program, személyi és tárgyi feltételeit, közös pályázattal megteremti a program működőképességét, meghatározza a kutatási eredmények publikációs rendjét, fogadja a PhD hallgatókat, javaslatot tesz megfelelő feltételek megléte esetén doktori programok indítására.

15

(3) Az oktatási szervezeti egységek koordinációs központba integrálására a szenátus Stratégiai Fejlesztési Bizottsága tesz javaslatot a szenátusnak, az illetékes kari tanács, valamint a centrum/TEK elnök egyetértésével, a gazdasági tanács és a szenátus bizottságai véleményének kikérése után. A javaslatról a szenátus dönt. A koordinációs központ maga választja meg tanácsát, és javaslatot tesz a vezető személyére, akit a megfelelő rotációs elv szerint az új szervezeti egységet alkotó intézetek, tanszékek vezetői közül a rektor bíz meg. A vezető megbízatása egy évre szól, és nem minősül vezetői megbízásnak. A tanács feladatai megegyeznek a Program Tanács feladataival

(4)

15

Oktatási szervezeti egységek összevonásáról, szétválásáról a gazdasági tanács és az érintett tervezési gazdálkodási egység (vagy kar), valamint a centrum/TEK elnök véleményének meghallgatásával a szenátus dönt, és egyben meghatározza az új szervezeti egység kapcsolódását és pénzügyi finanszírozását.

Módosította a 11/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től.

9

6. § 16

Az egyetemen és az egyetem oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységei keretén belül akadémiai kutatócsoportok, nem tanszéki jogállású központok, egységek, részlegek, csoportok, osztályok működhetnek. Az akadémiai kutatócsoporttal történő együttműködés feltételeit együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. 2. SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK 7. §

17

(1) Az egyetemen az alábbi szolgáltató egységek működnek: - Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, - Idegennyelvi Központ, 18 19 - Sportigazgatóság, - Kollégiumok, - Gyakorló iskolák, gyakorló óvoda, 20 - Tudás-és Technológiai Transzfer Iroda A szolgáltató egységek működési rendjüket - a szenátus által elfogadott szervezeti felépítés alapján - maguk határozzák meg, melyet a szenátus hagy jóvá.

(2)

16

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (továbbiakban DEENK) egységes irányítású és szerkezetű, az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt központi egység, amely közös és egységes feladatokat szolgál, különös tekintettel az információhoz való korszerű hozzáférést az egyetem minden polgára számára. Az 1997. évi CXL. törvényben foglaltak szerint nemzeti gyűjtőkörű nyilvános könyvtár, ennek következtében jogosult számos, az egyetemi könyvtári lét fenntartásához is szükséges központi állami szolgáltatás igénybevételére, illetve egyetemi könyvtári rangjában pályázatokat nyújthat be az e területeken megjelenő kiírásokra is. A könyvtári szervezet vezető testülete a Könyvtári Tanács, amely döntési, véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A tanács elnöke az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója. A DEENK-et a rektor által megbízott főigazgató vezeti.

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. 18 Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7.-től. 19 Beiktatta a 12/2007. (XII.20.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. december 21-től. 20 Beiktatta a 23/2008. (V.15.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. május 15.-től. 17

10

2122

(3) A Debreceni Egyetem Idegennyelvi Központja (DEIK) egységes irányítású és szerkezetű, az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt központi egység, amelynek feladata a tanrendbe épített általános idegennyelvi képzés, a költségtérítéses idegennyelvi képzés, valamint a karok igénye szerint a szaknyelvi képzés szervezése, biztosítása, a DExam nyelvvizsgáztatás. Az Idegennyelvi Központot a rektor által megbízott igazgató vezeti.

23 2425

,

26

A Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda (a továbbiakban: DE TTI) egységes irányítású és szerkezetű, az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt központi egység. Feladata az egyetemi találmányi bejelentések és egyéb, egyetemi iparjogvédelmi vonatkozású szellemi alkotások és technológiák kezelése és nyilvántartása az egyetemi szellemi tulajdon-kezelési szabályzat szerint. A DE TTI nyilvántartja az egyetem tudástérképét és innovációs portfolióját, koordinálja a kutatási eredmények ipari és üzleti hasznosítását, valamint innovációs képzéseket szervez. A DE TTI kapcsolatot tart a kutatókkal, valamint külső partner intézményekkel, véleményezi a kutatásfejlesztési és innovációs megállapodásokat, illetve egyéb innovációs jellegű tevékenységet folytat. A DE TTI az egyes centrumokban/TEK-ben kihelyezett részlegeket működtethet. A DE TTI szolgáltató tevékenysége kiterjed az Észak-alföldi régió felsőoktatási intézményeire. A Tudás- és Technológia Transzfer Irodát a rektor által megbízott igazgató vezeti.

(4)

(5) A Sportigazgatóság egységes irányítású és szerkezetű, az egyetem rektorá-

nak közvetlenül alárendelt központi szervezeti egység, melynek szakmai felügyeletét az oktatási rektorhelyettes látja el. Feladata az egyetemi testnevelés tantárgyi követelményének a kidolgozása, a centrumok, TEK testnevelési csoportjai tevékenységének a koordinálása, a szabadidő sport és sportrendezvények szervezése. Az igazgatóságot a rektor által megbízott igazgató vezeti. 27

(6) A Debreceni Egyetem Kollégiumai (kollégiumok) az egyetem egységes felügyelettel, egyetemi szinten szerveződő testületekkel, és saját kollégiumi önkormányzattal rendelkező, önálló szolgáltató, szociális és nevelési szervezeti egységei, ahol értelmiségalakító, tanulmányi, nevelési, szabadidős és sporttevékenység folyik. 28

21

Módosította a 11/2006. XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 16/2007. (VI.28.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. július 1.-től. 23 Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 24 Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (III.06) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től 25 Beiktatta a 23/2008. (V.15.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. május 15.-től26 Beiktatta a 12/2007. (XII.20.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. december 21.-től. 27 Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 28 Hatályon kívül helyezte a 2/2007. (X:4.) sz. szebnátusi határozat. Hatálytalan 2007. október 5.-től. 22

11

(7)

A nem az egyetem tulajdonában álló Diákotthon az egyetemmel kötött megállapodás alapján biztosítja a hallgatók lakhatási feltételeit.

(8)

Az egyetem gyakorló iskolákat és gyakorló óvodát működtet, melyek Alapító Okirattal és Működési Engedéllyel rendelkeznek. A gyakorló iskolák és óvoda ellátják a közoktatási törvényben meghatározott feladatukat, továbbá részt vesznek a pedagógusképzés alap- és továbbképzési feladataiban. A gyakorló iskolák igazgatóit a TEK elnöke, a gyakorló óvoda vezetőjét a HPFK dékánja bízza meg. Az egyetemen folyó pedagógusképzési tevékenységet és az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzést a TEK területileg illetékes elnökhelyettese vezetésével a Tanárképzési Kollégium koordinálja. A gyakorló iskolák felügyeletét a TEK területileg illetékes elnökhelyettese, a gyakorló óvoda felügyeletét a HPFK gyakorlati képzésért felelős dékánhelyettese látja el. 3. FUNKCIONÁLIS SZERVEZETI EGYSÉGEK 8. §

29

(1) Az egyetem/karok/centrumok/TEK illetve kutatóintézetek feladatainak ellátását a terület szerint strukturált funkcionális szervezeti egységek segítik. Működési rendjüket a jelen szabályzatban foglaltak figyelembevételével, saját működési rendjük határozza meg, melyek a jelen szabályzat részei.

(2)

Az egyetemi központi funkcionális szervezeti egységei: a) gazdasági főigazgatóság, b) rektori hivatal, 30 c) d) Belső Ellenőrzési Önálló Osztály, 31 e) minőségbiztosítás.

(3)

Az Egyetem gazdálkodási, üzemeltetési és fenntartási feladatait az egységes Gazdasági Főigazgatóság látja el. A Gazdasági Főigazgatóság az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt egység. Működését a vonatkozó jogszabályok, jelen szabályzat, a Gazdálkodási Szabályzat és saját ügyrendje szabályozza. Felépítését a 2. sz. melléklet tartalmazza.

32

(4) Az egyetem központi igazgatási feladatait a rektornak közvetlenül alárendelt, az egyetemi főtitkár irányításával működő rektori hivatal, az egyes szervezeti egységek igazgatási feladatait a jelen SZMSZ részét képező centrum, TEK, kar, kutató intézet működési rendjében meghatározott igazgatási

29

Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2006. november 3.-tól. Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től 31 Beiktatta a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től 32 Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. 30

12

szervezeti egységek látják el. 33

(5)

(6)

a)

b) c) d)

e) f)

g)

A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A belső ellenőrzés kialakításáról és működéséhez szükséges források biztosításáról az egyetem rektora köteles gondoskodni A függetlenített belső ellenőrök által végzett ellenőrzést a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály látja el A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály tevékenységét az egyetem rektorának közvetlenül alárendelve végzi. Vezetője az igazgató, akit az oktatási miniszter az egyetem rektorának javaslatára bíz meg, megbízatását a rektor, a gazdasági tanács vagy saját kezdeményezésére visszavonja. A belső ellenőrzés szabályait a Belső Ellenőrzési Szabályzat, valamint a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. Az egyetem belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység, a belső ellenőrzési tevékenység és a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellenőrzése útján kell ellátni. A folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzés a Gazdasági Főigazgatóság és a gazdálkodásért felelős egységei által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a rektor felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. II. AZ EGYETEM VEZETÉSE 9. §

(1)

Az egyetem feladatainak végrehajtása megalapozásában, a rendelkezésre bocsátott források, eszközök, közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő stratégiai döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a fenntartói döntések előkészítésében közreműködő testület a gazdasági tanács.

(2)

Az egyetem vezető testülete a szenátus. A szenátus munkáját meghatározott területeken bizottságok segítik.

33

Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től

13

34

(3) Az egyetem vezetője a rektor, vezető tisztségviselői: a rektorhelyettesek, a prorektor, a rektori megbízatásának lejártát követő egy évig, a centrumelnökök, rektorhelyettesi jogkörben, a TEK elnöke, rektorhelyettesi jogkörben, a dékánok, a gazdasági főigazgató, az egyetemi főtitkár. A "vezető tisztségviselő" fogalom nem munkajogi és nem a Ftv.-ben szereplő magasabb vezetői, vezetői beosztással azonos fogalomként értendő.

(4)

A vezetés munkáját tanácsadó és egyéb testületek segítik.

35

(5) Az egyetemen vezető beosztás 65 éves korig tölthető be. A magasabb vezetői beosztás is 65 éves korig szólhat. Ha azonban a magasabb vezetői megbízás időtartamának egy része a 65. életév betöltését követően kerülne kitöltésre, a magasabb vezetői megbízás a szenátus kétharmadának igenlő szavazatával meghozott döntésével adható meg, így a megbízás teljes, a 65. életév betöltését meghaladó részében is kitölthető.

36

(6) Az egyetemen magasabb vezetői beosztás csak nyilvános pályázat alapján tölthető be. A pályázatot - a rektori pályázat kivételével - az egyetem rektora írja ki az Ftv.-ben, valamint a Kjt. és az egyes végrehajtási rendeleteiben, valamint az Egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról című egyetemi szabályzatban előírt módon.

37

(7)

(8)

Vezető beosztás betöltésére - amennyiben ezt a szervezeti egység szabályzata/ügyrendje előírja - a munkáltatói jogkör gyakorlója nyilvános pályázatot írhat ki az adott szervezeti egység által meghatározott módon.

(9)

A Minisztérium hivatalos lapjában megjelenő pályázatot csak a rektor írhat ki.

38

(10) A magasabb vezetői megbízás megszűnésekor az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az egyetem rektorának. Vezetői megbízás megszűnésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt az átadás módjáról.

34

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 2/2007. (XI.30.) sz. sazenátusi határozat; hatályos 2008. január 1.-től. 36 Módosította a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től 37 Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től 38 Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. 35

14

1. A GAZDASÁGI TANÁCS 10. § 39

(1) A gazdasági tanács (a továbbiakban: tanács) 9 tagú testület, melybe 4 tagot a szenátus, 3 tagot az oktatásért felelős miniszter delegál, hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató. A szenátus által delegált tagok közül egy főre a hallgatói önkormányzat tesz javaslatot. A tanács ülésein tanácskozási joggal részt vesznek a centrumok/TEK elnökei. Az ülésekre meg kell hívni a hallgatói önkormányzat képviselőjét, és a Ftv. 23. § (9) bek.-ben meghatározott eljárási rend szerint a kincstár képviselőjét.

(2)

A tanácsba csak felsőfokú végzettséggel rendelkező, és a Ftv. 23. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok alá nem eső személy delegálható. A tagok részére a delegálók utasítást nem adhatnak.

(3)

A tagok megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható.

(4)

A tanács tagjai közül maga választja meg elnökét. Az elnök megválasztásához öt tag támogató szavazatára van szükség.

(5)

A tanácsi tagság megszűnik a a megbízás lejártával, a tag lemondásával, visszahívással.

(6)

Vissza kell hívni azt a tagot, aki egy éven keresztül a tanács üléseinek több mint a felén nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni, aki bármilyen okból a tagságából eredő feladatait - több mint fél éven keresztül - nem tudja ellátni, akivel szemben utóbb következik be olyan körülmény, amely miatt a tanácsnak nem lehet tagja.

(7)

Lemondás és visszahívás esetén az, aki az érintett tagot delegálta, 30 napon belül új tagot köteles delegálni az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével. Az újonnan megválasztott tag megbízatás öt évre szól, függetlenül attól, hogy a lemondott, illetve visszahívott tag megbízásából mennyi idő telt el.

39

Módosította a 2/2007. (X.4.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. október 5.-től.

15

11. § (1)

A tanács szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze. A tagoknak az ülésre szóló meghívót és a tárgyalt napirendek írásos anyagát az ülés előtt legalább öt munkanappal meg kell kapniuk. A meghívó és mellékletei továbbítása elektronikus úton is történhet.

(2)

A tanács ülése akkor határozatképes, ha legalább öt tagja jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Nem vehet részt a szavazásban az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire a döntés kihatással lehet.

(3)

A tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a döntéseket határozatba kell foglalni. A jegyzőkönyvet az elnök és az általa kijelölt egy tag írja alá. 12. §

(1)

A tanács dönt azokban a kérdésekben, melyekre a szenátus felhatalmazza. Rendszeresen, de évente legalább két alkalommal át kell tekintenie az egyetem működését, gazdálkodását, az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását. Figyelemmel kell kísérnie, hogy az egyetem szervezeti rendje igazodik-e a feladatok hatékony ellátásához.

(2)

A tanács közreműködik a szenátus döntéseinek az előkészítésében, melynek keretében véleményezi a) az intézményfejlesztési tervet, b) a kutatás-fejlesztési-innovációs stratégiát, c) a költségvetést és beszámolót, d) a számviteli rendet, e) fejlesztés indítását, f) gazdálkodó szervezet alapítását, ilyenben részesedés szerzését, gazdálkodó szervezettel történő együttműködést, g) az egyetem rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését, h) hitelfelvételt, i) együttműködési megállapodás kötését, j) az egyetem szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását, megszüntetését, k) 500 Millió Ft feletti kötelezettségvállalást.

(3)

A tanács - gazdasági szempontból - véleményezi az SZMSZ-ben meghatározott esetekben a pályázatokat.

16

(4)

Javaslatot tesz a fenntartó felé a - a rektor juttatásaira, 40 - a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részére..

(5)

A tanács gyakorolja a rektor felett azokat a további munkáltatói jogokat, melyeket részére a fenntartó átruház.

(6)

A tanács a szenátusnál, annak eredménytelensége esetén a fenntartónál jelzéssel élhet, ha megítélése szerint az egyetem a gazdálkodásával, a rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lévő ingatlanvagyon működtetésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatosan hozott döntésével veszélyezteti az egyetem működését. 2. A SZENÁTUS A szenátus hatásköre 13. §

(1)

A szenátus az egyetem legfelsőbb vezető döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete.

(2)

A szenátusnak a karokat, illetve a centrumokat/TEK-et érintő kérdésekben való döntése előtt ki kell kérnie az érintett kar, illetve a centrum/TEK véleményét.

(3)

A Szenátus fogadja el az egyetem a)

intézményfejlesztési tervét, és azzal összhangban a kutatási-fejlesztésiinnovációs stratégiáját, b) képzési és szakképzési programját, c) szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát, minőségfejlesztési programját, d) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, e) elemi költségvetését, éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét, továbbá vagyongazdálkodási tervét, 41 f) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, g) minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszerét, illetve annak alapelveit és ennek alapján a minőségfejlesztési programot.

40 41

Módosította a 8/2007. (XII.20.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. december 21.-től. Módosította a 8/2007. (XII.20.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. december 21.-től.

17

(4) A szenátus határozza meg a felsőoktatási intézményben a) a hallgatói tanácsadás rendszerét, b az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét. (5) A szenátus dönt: a) fejlesztés indításáról, b) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, c) a rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyon hasznosításáról, elidegenítéséről, d) hitelfelvételről, e) egyetemi szintű együttműködési megállapodás kötéséről, f) az egyetem szervezetének, szervezeti egységének átalakításáról, megszüntetéséről, g) a kutatási program elfogadásáról, h a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, i) állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról, j) az alábbi oktatói, kutatói pályázatok rangsorolásáról: egyetemi tanár, főiskolai tanár, kutató professzor, tudományos tanácsadó. k) az alábbi magasabb vezetői, vezetői beosztásokban a pályázatok rangsorolásáról: rektor, rektorhelyettes, gazdasági főigazgató, egyetemi főtitkár, szolgáltató, valamint központi funkcionális szervezeti egység vezető, amennyiben a pályázati kötelezettséget jogszabály vagy e szabályzat előírja, oktatási szervezeti egység vezetője, kutató intézet igazgató. l) a gazdasági tanács tagjainak delegálásáról, m) a szenátus képviseletében eljáró személy kiválasztásáról, n) a szervezeti és működési szabályzat által a hatáskörébe utalt kérdésekről, o) szakirányú továbbképzések létesítéséről és indításáról, felsőfokú szakképzések indításáról, p) a doktori iskola létesítéséről és a doktori képzés indításáról, q) a habilitációs eljárás szabályozásáról,

18

42

r) egyetemi kitüntetések alapításáról és adományozásáról, kitüntető címek alapításáról és az alábbiak adományozásáról: doktor honoris causa, Professor Emeritus/Professor Emerita, egyetemi/főiskolai magántanári, címzetes egyetemi, főiskolai tanári, s) centrum/TEK létrehozásáról az alkotó szervezeti egységek javaslata alapján, döntés új tag felvételéről, a centrum/TEK kötelékébe való belépés, illetve az onnan való kilépés jóváhagyásáról, sz) az egyetem humánpolitikai elveinek meghatározásáról, t) az egyetemi Hallgatói Önkormányzat alapszabályzatának jóváhagyásáról, u) a fenntartói intézkedésekkel szembeni bírósági eljárás kezdeményezéséről. (6) A szenátus hatáskörébe tartozik továbbá a) alapképzés és mesterképzés létesítésének és indításának, illetve megszüntetésének, felsőfokú szakképzés létesítésének kezdeményezése, b) a gazdasági tanács által benyújtott kérdések megvitatása, c) az egyetem szakmai tevékenységének, minőségfejlesztési programja végrehajtásának értékelése, d) az Ftv-ben meghatározott egyéb jogosítványok gyakorlása, e) javaslattétel rektori pályázat kiírására, f) a rektor vezetői tevékenységének értékelése, g) a rektor visszahívásának kezdeményezése, h) kitüntetéses doktorrá avatás kezdeményezése, i) véleménynyilvánítás minden olyan kérdésben, amelyben a döntés joga a felettes szervek hatáskörébe tartozik, 43 j) egyetemi és főiskolai tanári címmel rendelkezők esetében egyetemi és főiskolai tanári munkakör egy évnél rövidebb időre szóló, pályázati eljárás nélkül történő betöltése. (7) A szenátus alábbi jogköreit ruházza át a szervezeti egységekben létrehozott tanácsokra: a)

42 43

a Centrumtanács, TEK Tanács jogosult a centrumelnök/TEK elnök megválasztására, a centrumelnökhelyettesi, TEK elnökhelyettesi megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, a gyakorló iskolák igazgatói pályázatának a rangsorolására, a centrum/TEK szintű együttműködési megállapodások megkötésére,

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től.

19

b)

centrum/TEK kitüntetések alapítására és adományozására, centrum/TEK költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadására.

a kari tanács jogosult dékán megválasztására, dékánhelyettesi megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, oktatói (egyetemi docensi, főiskolai docensi, adjunktusi, tanársegédi), tudományos kutatói (tudományos főmunkatársi, tudományos munkatársi, tudományos segédmunkatársi) és tanári pályázatok rangsorolására, oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységvezetői, egyéb kari szervezeti egységvezetői megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, kari szintű együttműködési megállapodások megkötésére, köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezésére, címzetes egyetemi, főiskolai docensi, mesteroktatói, mestertanári cím adományozására, kari kitüntetések alapítására és adományozására, kari költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadására, egyetemi, főiskolai docensi munkakör 1 évnél rövidebb időre szóló, pályázati eljárás nélkül történő betöltésére.

44

c)

d)

a kutatóintézet tanácsa jogosult az igazgatóhelyettesi és egyéb vezetői megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, a tudományos főmunkatársi, tudományos munkatársi és tudományos segédmunkatársi pályázatok rangsorolására, az intézeti szintű együttműködési megállapodások megkötésére, az intézeti költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadására.

(8) A szabályzat, program elfogadásának joga kiterjed annak módosítására is. (9) A szenátus a döntései meghozatala során köteles figyelembe venni a közpénz és a közvagyon hatékony és felelős használatának, rendeltetésszerű igénybevételének, vagyona elidegenítésénél az értékarányosság követelményét. (10) A szenátusnak rendszeresen – de legalább évente kétszer – át kell tekintenie az egyetem működését, gazdálkodását, az alapító okiratban meghatározott 44

Hatályon kívül helyezte a 11/2006. (XI:30.) sz. szenátusi határozat; hatálytalan 2006. december 1.-től.

20

feladatok végrehajtását. E körben a gazdasági főigazgatót köteles beszámoltatni. (11) A szenátus joga és kötelessége a hozott határozatok, megbízások végrehatásának ellenőrzése. A szenátus összetétele 14. § (1)

2006. december 31-ig a szenátus a jelen szabályzat elfogadása előtt hatályban lévő SZMSZ 12. §-ában meghatározott összetétel szerint, 2007. január 1-jétől a (2)-(12) bekezdésben meghatározott összetétel szerint működik.

45

(2) A szenátusnak hivatalból tagja az egyetem rektora.

46

(3) A karok, a kutató intézetek, a gyakorló iskolák az oktatói, kutatói, tanári létszámuk figyelembevételével az alábbiak szerint jogosultak oktatói, kutató, tanári munkakörben foglalkoztatott szenátusi tagokat választani: AVK ÁJK ÁOK BTK FOK GYTK IK KTK MTK NK TTK EK HPFK 47 MK 48 ZK Kutatóintézetek Gyakorló iskolák

2 oktató, kutató 2 oktató, kutató 6 oktató, kutató 1 központi gyakornok (rezidens) 4 oktató, kutató 2 oktató, kutató 2 oktató, kutató 2 oktató, kutató 2 oktató, kutató 3 oktató, kutató 2 oktató, kutató 4 oktató, kutató 2 oktató, kutató 2 oktató, kutató 2 oktató, kutató 2 oktató 2 kutató, oktató 1 tanár

A centrumelnök, TEK elnök megválasztásával a centrumtanács, TEK ta45

Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. 47 Módosította a 43/2007. (V.24.) sz. szenátusi határozat; hatályos a kar első mesterszaka akkreditációját követő szeptember 1.-től. 48 Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 46

21

nács arról is dönt, hogy a centrumelnök, TEK elnök egyben a szenátus választott tagja is. (4)

Amennyiben a hallgatói önkormányzati választáson a hallgatók legfeljebb egynegyede vett részt, a hallgatói önkormányzat egy tag delegálására jogosult. Ha a hallgatói önkormányzati választásokon a hallgatók több, mint egynegyede vett részt, a hallgatói képviselők száma 18 fő, mely létszámba beszámít a DEHÖK elnöke is, és ezen keret terhére egy tagot a PhD. hallgatók közül kell delegálni.

(5)

Amennyiben a (4) bekezdés előírásai szerint a hallgatók 18 fő delegálására jogosultak, a nem oktatói/kutatói munkakörben dolgozó egyetemi közalkalmazottak öt, a reprezentatív szakszervezetek három tag választására jogosultak. A nem oktatói/kutatói közalkalmazottak képviselőiből egy főt az Agrártudományi Centrumhoz, két főt az Orvos- és Egészségtudományi Centrumhoz, egy főt a Tudományegyetemi Karokhoz és egy főt a Központhoz tartozó közalkalmazottak közül kell választani. Amennyiben a hallgatók csak egy tagot delegálhatnak, a nem oktatói/kutatói munkakörben foglalkoztatottak és a reprezentatív szakszervezetek – döntésük szerinti személlyel - 2-2 fővel képviseltethetik magukat a szenátusban.

49

(6) A szenátus tagjainak többségét az oktatók és kutatók által választott tagoknak – az elnökkel együtt - kell alkotniuk. Ha a hallgatói önkormányzati választásokon a hallgatók több mint egynegyede vett részt, a tagok legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát hallgatóknak kell alkotniuk. A választott oktatók, kutatók legalább 50%-ának egyetemi/főiskolai tanárnak, egyetemi, főiskolai docensnek, kutató professzornak, tudományos tanácsadónak, tudományos főmunkatársnak kell lennie.

(7)

Nem lehet a szenátus tagja olyan hallgató, akinek a hallgatói jogviszonya szünetel.

(8)

A választott tagság személyre szóló.

50

(9) Azokat a megválasztott szenátusi tagokat, akik a 9. § (3) bekezdése alapján vezető tusztségviselúőknek minősülnek - távollétük esetén - szavazati joggal felruházott meghatalmazott hivatali helyettesük képviselheti. A meghatalmazottak személyét a vezetők kötelesek a szenátus elnökének írásban bejelenteni.

49 50

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 2/2007. (X.4.) sz. szenátusi határozat? hatályos 2007. október 5.-től.

22

51 52

, (10) A szenátus tanácskozási jogú állandó meghívott tagjai: a gazdasági tanács elnöke, a rektorhelyettesek (ha nem választott tagok), a prorektor a rektori megbízatásának lejártát követő egy évig, a gazdasági főigazgató, az egyetemi főtitkár, (a továbbiakban: főtitkár), a karok dékánjai, ha nem választott tagok, a kutatóintézetek igazgatói (ha nem választott tagok), az oktatási igazgató, a tudományos igazgató, a minőségbiztosítási rektori biztos, a külső kapcsolatok igazgatója, az informatikai igazgató, a sportigazgató, a hallgatói kapcsolatok igazgatója, a pályázati igazgató, a humánpolitikai osztály vezetője, a centrum/TEK gazdasági igazgatója, az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója, az Idegennyelvi Központ igazgatója, a belső ellenőrzési igazgató, a közalkalmazotti tanács (KT) elnöke, a centrumok, TEK igazgatási szervezetének vezetői, az egyetem tevékenységében érintett minisztériumok (OKM, FVM, EÜM) képviselői, a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, vagy az általa megbízott személy, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Debrecen város polgármestere, a DAB elnöke, a Társadalmi Tanács elnöke, 53 - a Tudás- és Technológiai Transzfer Iroda igazgatója.

(11) Tanácskozási joggal az elnök más személyeket is meghívhat. (12) A szenátus elnöke az egyetem rektora.

51

Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat> hatályos 2006. november 3.-tól. Módosította a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től 53 Beiktatta a 23/2008. (V.23.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. május 15.-től. 52

23

A szenátus tagjainak választása, és a tagság megszűnése 15. § (1)

A szenátus nem hallgató tagjait 3 évre kell megválasztani, a hivatali tisztségük alapján szenátusi tagok mandátuma megbízásuk időtartamára érvényes. A hallgatói tagok megbízatása az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat döntésétől függően 1-3 évre szólhat.

(2)

Ha a hallgatói önkormányzati választáson a hallgatók több mint egynegyede vett részt, az arányos képviseleti elv figyelembevételével a hallgatók maguk határozzák meg, hogy az egyes karok között milyen rendszer szerint bontják le a képviselői létszámot, figyelemmel arra, hogy minden kari és a i HÖK rendelkezzen legalább egy képviselővel.

(3)

A választások lebonyolításának szabályait a 3. sz. melléklet tartalmazza.

54

(4) Megszűnik a szenátusi tag tagsága, ha - jogerős bírósági büntetésben részesült, - egy tanévben a szenátusi ülések több, mint feléről indokolatlanul hiányzott. A hiányzások számának nyilvántartása a főtitkár feladata. 55 (5) a) A szenátusi tag visszahívható, ha - fegyelmi büntetésben részesült, - választói a munkájával nincsenek megelégedve. b) A visszahívást kezdeményezheti: - a szenátus elnöke, - a megválasztó közalkalmazottak legalább 33%-a, - hallgató tag esetén az őt delegáló hallgatók, a hallgatói választási szabályzat szerint. A visszahívást az okok megjelölésével kell kezdeményezni. c) A visszahívásról - a kezdeményezéstől számított 14 napon belül - a választásra jogosultak döntenek. A szavazás titkosan, szótöbbséggel történik. A szavazás érvényességéhez a jogosultak 2/3-ának jelenléte szüksé ges 56

(6) Ha a választott szenátusi tag megbízatása bármely okból megszűnik, a korábban megválasztott póttag kooptálásával helye azonnal betölthető. Amennyiben erre nincs lehetőség, a szenátus elnöke 30 napon belül új választást ír ki az adott választási körzetre. A választást a kiírástól számított 30 napon belül kell megtartani.

54

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 56 Beiktatta a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 55

24

A szenátus működési rendje 16. § 57

(1) A szenátus hatáskörét fő szabályként ülésein gyakorolja. Szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. 15 napon belül akkor is össze kell hívni, ha azt valamelyik kar, a kutató intézetek tanácsa vagy a centrum, ill. TEK közös tanácsa, vagy a szenátus tagjainak legalább 33%-a írásban, a tárgyalni kívánt napirend megjelölésével kéri. A rendes tanácsülés meghívóját a napirendi pontok megjelölésével nyomtatott formában a tagoknak és a meghívottaknak az ülés előtt 6 nappal meg kell küldeni, az írásos előterjesztéseket elektronikus úton (web lapon) kell megtekinthetővé tenni legkésőbb az ülés előtt három munkanappal. Rendkívüli esetben a szenátus elnöke elektronikus úton eljuttatott meghívóval 24 órán belül is összehívhatja a tanácstagokat. Az ülés napirendjére a meghívóban szereplőkön kívül bármely tanácstag javaslatot tehet, melynek napirendre tűzéséről a szenátus dönt.

(2)

Ha olyan sürgős döntésre van szükség, mely nem teszi lehetővé az ülés időben történő összehívását, vagy a sürgősen megtárgyalandó téma nem indokolja az ülés összehívását, kivételes esetben elektronikus úton is lehetőség van a szenátus tagjai véleményének beszerzésére. Ebben az esetben az előterjesztést, a határozati javaslatot minden szenátusi tagnak elektronikus úton meg kell küldeni a szavazási határidő (év, hó, nap, óra) és a szavazás helyét jelölő weblap-cím pontos megjelölésével. A szavazatokat a szenátus titkára, és a szenátus elnöke által kijelölt egy szenátusi tag hitelesíti. A szavazás eredményéről a szenátust a legközelebbi ülésén tájékoztatni kell. Titkos szavazást igénylő kérdéseknél is biztosítani kell a titkosság feltételeit.

(3) A szenátus ülései az egyetem alkalmazottai, hallgatói és a gazdasági tanács tagjai számára nyilvánosak, de a jelenlévő tagok több, mint 50 %-ának indítványára zárt ülést kell tartani. A téma jellegére tekintettel, vagy személyi kérdés tárgyalásakor az érintett kérelmére az elnök zárt ülést is elrendelhet. (4) (5)

A szenátus üléseit az elnök, távollétében az általa megbízott rektorhelyettes, a személyét érintő kérdések tárgyalásakor a korelnök rektorhelyettes vezeti. A szenátus titkári feladatait a főtitkár látja el. A szenátus akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak legalább 60 %-a jelen van.

58

(6) Határozatait általában nyílt szavazással, - ha törvény, vagy jelen szabályzat magasabb szavazati aráényt nem ír elő - a jelenlévő tagok több mint felének a javaslatot támogató szavazatával hozza.

57 58

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 8/2007. (XII:20.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. december 21.-től.

25

(7)

A jelenlévő tanácstagok 2/3-ának támogató szavazata (minősített többség) szükséges a) kar létrehozásához, megszüntetéséhez, b) centrum/TEK létrehozásához az alkotó szervezeti egységek javaslata alapján, új tag felvételéről a centrum/TEK kötelékébe, illetve az ezekből történő kilépés jóváhagyásához, c) az SZMSZ megalkotásához és módosításához, d) a gazdálkodási szabályzat megalkotásához és módosításához, e) a költségvetés és az éves költségvetési beszámoló elfogadásához és módosításához.

(8)

A szenátus tagjai többségének igenlő szavazata szükséges a rektor megválasztásához.

(9)

A szenátus tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazata szükséges a rektor visszahívása kezdeményezéséhez, a hatáskörébe tartozó oktatói, tudományos kutatói, magasabb vezetői, vezetői munkakörökre kiírt pályázat rangsorolásához.

(10) Titkos szavazást kell tartani személyi ügyekben, vagy ha a jelenlévő tagok több mint 50 %-a annak elrendelését kéri. 59

(11) Személyi ügyekben az alábbi eljárási rend szerint kell a szavazást lebonyolítani: a) Ha egy vagy két jelölt közül kell választani, s az első fordulóban az érvénytelen szavazatok miatt a jelölt, vagy egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, 15 napon belül az eredeti jelöltről (jelöltekről) új szavazást kell tartani. Ha ezen szavazáskor sem kapta meg a jelölt (egyik jelölt sem) a szükséges szavazatot, a választást eredménytelennek kell nyilvánítani, és új pályázatot kell kiírni. b) Ha kettőnél több személy közül kell választani, és az első szavazáskor egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, újabb szavazást kell tartani, oly módon, hogy a második fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vesz részt. Amennyiben a legkevésbé támogatott helyen szavazategyenlőség van, akkor szavazást kell tartani arról, hogy ki vegyen részt az újabb fordulóban. Ezen elv szerint a szavazást mindaddig folytatni kell, amíg két jelölt marad. Amennyiben ezen fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazati arányt, a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani és új pályázat kiírását kell kezdeményezni.

59

Módosította a 16/2007. (VI.28.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. július 1.-től.

26

60

(12) Ha a szenátus olyan ügyet tárgyal, amelyet a karok/kutató intézetek és a centrumok/TEK illetékes tanácsai már megtárgyaltak, állásfoglalásukat - a szavazás eredményét - a vita megkezdése előtt ismertetni kell.

(13) A szenátus tagjai bármilyen kérdésben interpellálhatnak a rektorhoz, a rektorhelyettesekhez. Az interpellációt vagy az ülés előtt 3 nappal írásban lehet a rektorhoz benyújtani, vagy a szenátus ülésén lehet előadni. Az interpelláció címzettje az írásbeli kérdésre a következő szenátusi ülésen, a szóban előadott kérdésre vagy azonnal szóban, vagy 3 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásbeli választ a szenátus következő ülésén ismertetni kell. Az adott válasz elfogadásáról a szenátus vita nélkül határoz. Amennyiben a szenátus nem fogadja el a választ, a felvetett kérdés megvizsgálására, illetve a szükséges intézkedések megtételére vizsgálóbizottságot kell létrehoznia. (14) A szenátus üléseiről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül, ez utóbbit 1 évig meg kell őrizni. A tanácstag kérésére hozzászólását szó szerint kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a főtitkár és két szenátusi tag hitelesíti. (15) A szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, és az egyetem honlapján nyilvánosságra kell hozni. (16) Az ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai nyilvánosak az egyetem dolgozói és hallgatói, valamint a gazdasági tanács tagjai számára. A zárt ülésekről csak a határozatok hozhatók nyilvánosságra. A szenátus tanácsai, bizottságai és albizottságai 17. § (1)

A szenátus tanácsai, bizottságai és albizottságai döntés-előkészítő, véleményező és tanácsadó, esetenként döntéshozó szervek.

(2)

Tagjait és elnökeit – a rektor előterjesztésére - a szenátus titkos szavazással választja. A tanácsok, bizottságok megbízása 6 hónappal meghaladja a szenátus mandátuma lejártának időpontját. A tanácsokban, a bizottságokban a centrumok és a TEK arányos képviseletét, valamint a hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságokban, albizottságokban a hallgatói képviseletet biztosítani kell azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságokban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak ötven százaléka. A bizottságok albizottságokat, ad hoc bizottságokat hozhatnak létre.

60

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től.

27

(3)

A tanácsok maguk határozzák meg működési rendjüket. A bizottságok határozataikat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, személyi kérdésekben titkos szavazással hozzák. Szavazategyenlőség esetén a bizottság vezetőjének a szavazata dönt. A bizottsági ülésekre a bizottság elnöke tanácskozási joggal bárkit meghívhat. A bizottsági döntésekről és a szavazás eredményéről írásos feljegyzést kell készíteni, melyet az elnök és egy bizottsági tag ír alá, és ezt tájékoztatás céljából a rektornak meg kell küldeni.

(4)

A szenátus és/vagy a rektor ad hoc bizottságot is létrehozhat egy-egy célfeladat elvégzésére.

61

(5) A szenátus állandó tanácsai és bizottságai: Tudományos Tanács, Doktori és Habilitációs Tanács, Tehetségtanács, Esélyegyenlőségi Bizottság, Etikai Bizottság, Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottsága, Külső Kapcsolatok Bizottsága, Stratégiai Fejlesztési Bizottság, Könyvtári Bizottság, Informatikai Bizottság, Minőségfejlesztési Bizottság, Promóciós Bizottság, Művészeti és Közművelődési Bizottság, Igazgatási Bizottság, Sport Bizottság, Kiadói és Jegyzetbizottság.

(6)

A tanácsok, állandó bizottságok megbízatásuk időtartama alatt legalább egyszer, az ad hoc bizottságok munkájuk befejezését követően kötelesek a szenátusnak beszámolni.

62

(7) A bizottságok feladataikat és hatáskörüket saját maguk határozzák meg, mely szabályozások az SZMSZ részét képezik. 3. AZ EGYETEM REKTORA 18. §

(1)

61 62

A rektor az egyetem egyszemélyi felelős vezetője és törvényes képviselője.

Módosította a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól.

28

(2)

A rektort az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott, illetve az ilyen jogviszonyban foglalkoztatandó vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező egyetemi tanárai közül - az oktatási miniszter által kiírt pályázat és a szenátus döntése alapján a miniszter előterjesztésére - a köztársasági elnök bízza meg és menti fel. Felette az egyéb munkáltatói jogköröket az oktatási miniszter gyakorolja, aki e jogkörét a gazdasági tanácsra átruházhatja.

(3)

A rektor megbízatása 3 évre szól, és 65 éves korig tölthető be.

63

(4)

.

(5)

A rektorválasztó szenátusi ülés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 60 %-a jelen van. 64 (6) A választás ügymenete: A rektori pályázatokat a szenátus tagjainak meg kell küldeni, a pályázatnak az egyetem fejlesztésére, vezetésére vonatkozó részeit az egyetem weblapján közzé kell tenni. A szenátus elnöke fórumot hív össze, melyen az egyetem és társult intézményei valamennyi dolgozója, hallgatója részt vehet. A fórumon a rektorjelöltek 15 perces nyilvános előadásban vázolják főbb elképzeléseiket. A tájékoztatókat egymás után - sorsolással eldöntött sorrendben - tartják úgy, hogy a jelöltek más jelölt tájékoztatóján nem lehetnek jelen. A fórum résztvevőinek joguk van kérdést feltenni. A rektori pályázatokról a szenátus döntése előtt a centrumtanács, TEK tanács – titkos szavazással – véleményt nyilvánít. Minden olyan pályázatot, amely megfelel a pályázati kiírás feltételeinek, a szenátus elé kell terjeszteni. A szenátus azt a személyt terjeszti fel az oktatási miniszterhez, aki elnyerte a szenátus tagjai szavazatának több mint felét. 19. § (1)

63 64

A rektor feladat- és hatásköre: a) az egyetem képviselete, b) az egyetemen folyó tevékenység irányítása, összehangolása, c) a jogszabályok, az egyetemi szabályzatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése, ezek megsértésével hozott döntések felfüggesztése, megsemmisítésük kezdeményezése, a kari/ i/kutatóintézeti szabályzatok törvényességi felülvizsgálata, d) a szenátusi határozatok végrehajtása és végrehajtatása, a végrehajtás ellenőrzése, e) kiadmányozási és utalványozási jog gyakorlása,

Hatályon kívül helyezte a 11/2006. sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól.

29

f)

az egyetemi humánpolitika irányítása, a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkörök gyakorlása a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, g) az egységes és biztonságos munkafeltételek, oktatási és kutatási feltételek megteremtésének biztosítása, 65 h) a karok, a kutatóintézetek kezdeményezése alapján döntés az egyetemi/főiskolai tanári és docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi állások meghirdetéséről, i) a belső ellenőrzés megszervezése, működtetése, j) döntés az egyetemet érintő mindazon kérdésekben, melyeket jogszabály vagy egyetemi szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (2)

A rektor felelős: az egyetem vagyonkezelésébe adott, illetve az egyetem tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, az egyetem gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az egyetemi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezésért és hatékony működéséért.

66

(3) A rektor hatáskörének gyakorlása során általános utasítási és intézkedési joggal rendelkezik. Utasítási joga azonban nem terjed ki az egyetem, a karok, a kutatóintézetek, a centrumok és a TEK testületeire, tanácsaira, az önkormányzati és érdekképviseleti szervekre.

(4)

A rektor megbízása időtartama alatt - hivatali kötelezettségein túl - tartós és rendszeres távollétet igénylő megbízást nem vállalhat.

(5)

A rektor vezetői tevékenységéről rendszeresen köteles a szenátust tájékoztatni. 20. §

67

(1) A szenátus a rektori megbízási idő lejárta előtt kezdeményezheti a rektor visszahívással történő felmentését.

65

Módosította a11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 67 Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 66

30

(2)

Az indítványról a szenátus - a szenátusi tag korelnök rektorhelyettes elnökletével - a rektor jelenlétében vitát folytat. A visszahívás akkor érvényes, ha azzal a szenátus tagjainak kétharmada egyetért. 4. A REKTORI TANÁCS 21. §

(1)

A rektori tanács a rektor mellett működő döntés-előkészítő, véleményező, illetve a rektor által megjelölt feladatokat ellátó testület.

68

(2) Feladata az egyetem zavartalan működtetésével kapcsolatos döntések előkészítése, az oktató-, nevelő- és kutatómunka koordinálása, a karok, a kutatóintézetek tevékenységének összehangolása.

69 70

, (3) A rektori tanács tagjai: - a rektor, - a rektorhelyettesek, - a centrumelnökök/TEK elnök, távollétében helyettese, - a prorektor a rektori megbízatásának lejártát követő egy évig, - a gazdasági főigazgató, távollétében a kijelölt helyettese, - a főtitkár, - a dékánok, távollétükben helyettesük, - a kutatóintézetek igazgatói, távollétükben helyettesük, - a centrum/TEK gazdasági igazgató, - az oktatási igazgató, - a tudományos igazgató, - a külső kapcsolatok igazgatója, - a minőségbiztosítási rektori biztos, - az informatikai igazgató, - a sportigazgató, - a belső ellenőrzési igazgató, - a hallgatói kapcsolatok igazgatója, - a pályázati igazgató, - a humánpolitikai osztály vezetője, - az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója, távollétében helyettese, - az Idegennyelvi Központ igazgatója, - az egyetemi HÖK elnöke, - az egyetemi Közalkalmazotti Tanács elnöke, - az egyetemen működő reprezentatív szakszervezetek közül az általuk választott képviselő,

68

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 70 Módosította a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től 69

31

71

- a Tudás- és Technológia Transzfer Iroda igazgatója.

(4)

A rektori tanács munkájában a tanács vagy a rektor meghívása alapján más is részt vehet.

(5)

A rektori tanácsot a rektor hívja össze. Üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. 5. A TÁRSADALMI TANÁCS 22. §

(1)

A társadalmi tanács a társadalmi-gazdasági szféra képviselőiből és külső szakemberekből álló testület, rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli a társadalmi gazdasági igények kielégítésére irányuló egyetemi tevékenységet. Javaslatokat dolgoz ki az egyetem oktató- és tudományos munkájával, fejlesztési tervével kapcsolatban.

(2)

A társadalmi tanács tagjainak száma 16 fő. A létszámváltozásról a szenátus jogosult dönteni. A tagok megbízatása három évre szól és megismételhető. A tanács tagjai közül maga választja meg elnökét.

(3)

A társadalmi tanács saját maga alkotta szabályzat szerint működik, amit bemutat a szenátusnak. 6. A REKTORHELYETTESEK 23.§

72

(1) A rektort munkájában az oktatási, a tudományos és a sztatégiai rektorhelyettes segíti.

(2)

A rektorhelyettesek megbízásának időtartama azonos a rektori megbízás időtartamával. A rektorhelyettes megbízása pályázat alapján - megszakítás nélkül - legfeljebb kétszer megismételhető.

(3)

A rektorhelyetteseket arányos választással kell megbízni, amely azt jelenti, hogy a centrumok/TEK minimálisan egy-egy rektort/rektorhelyettest adnak.

(4) A rektorhelyettesi tisztségekre a rektor pályázatot ír ki. Pályázhatnak az egyetemen teljes munkaidőben alkalmazott egyetemi és főiskolai tanárok, és egyetemi docensek. A pályázatokat a szenátus rangsorolja. Rektorhelyettesi megbízás csak annak adható, aki elnyerte a jelenlévő szenátusi tagok szavazatainak több mint felét. 71 72

Beiktatta a 23/2008. (V.15.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. május 15.-től. Módosította a 7/2007. (IV.19.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. április 20.-tól.

32

(5) A rektorhelyettesek részletes feladatkörét a szenátus véleményének kikérése alapján a rektor határozza meg munkaköri leírásukban. (6)

A rektorhelyettesek a feladatkörükbe tartozó ügyekben önállóan járnak el, intézkedéseiket azonban a rektor felülvizsgálhatja, megváltoztathatja, illetőleg új intézkedés megtételére utasíthatja a rektorhelyetteseket. 7. AZ EGYETEMI FŐTITKÁR 24. §

(1)

A főtitkár a rektornak közvetlenül alárendelt magasabb vezető, aki felett valamennyi munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja. A vezetői megbízás 5 évre szól, és pályázat alapján több alkalommal meghosszabbítható.

(2)

A főtitkár a) irányítja a rektori hivatal igazgatási és ügyviteli tevékenységét, b) igazgatási kérdésekben segíti a rektor és a rektorhelyettesek munkáját, c) a szenátus titkáraként részt vesz az üléseinek előkészítésében, hitelesíti a jegyzőkönyveket, szervezi és figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását, gondoskodik arról, hogy az érintett egységek és személyek a döntéseket, határozatokat megismerjék, d) a rektori tanács titkáraként részt vesz a tanács üléseinek előkészítésében, dokumentálásában, gondoskodik arról, hogy az érintett egységek és személyek a döntéseket, határozatokat megismerjék, e) a rektori hivatal tevékenységi köréhez tartozó ügyekben a rektor megbízásából aláírási és kiadmányozási joggal rendelkezik, a hivatal költségvetési keretéből utalványozási joga van, f) munkáltatói jogkört gyakorol a "munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, 73 g) koordinálja a rektori hivatal és a karok, a kutató intézetek igazgatási, humánpolitikai munkáját, h) irányítja az egyetem humánpolitikai ügyintézési, ügyviteli tevékenységét ellátó önálló szervezeti egység, a Humánpolitikai Osztály munkáját, i) vezeti a jogszabályokban és az egyetemi szabályzatokban előírt nyilvántartásokat, j) koordinálja az egyetem szabályzatalkotási tevékenységét, k) ellátja a társadalmi tanács működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket számára az egyetemi szabályzatok, a szenátus és a rektor meghatároznak.

73

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től.

33

(3)

Az egyetemi főtitkár tevékenységéről köteles rendszeresen - a rektori vezetői értekezleten - beszámolni a rektornak. 8. A GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓ 25.§

(1)

Az egyetem gazdasági főigazgatója feladatát - a pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok alapján - az egyetem rektorának közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a rektor helyettese. Irányítja az egységes gazdasági főigazgatóságot az SZMSZ-ben és a gazdálkodási szabályzatban leírtak szerint.

74

(2) A gazdasági főigazgatót nyilvános pályázat alapján, a szenátus véleményének mérlegelésével, a rektor javaslatára az oktatási és kulturális miniszter, mint fenntartó bízza meg, illetve a rektor, a gazdasági tanács vagy saját kezdeményezésére az oktatási és kulturális miniszter vonja vissza a megbízását. A megbízás legalább három, legfeljebb öt évre szól. A gazdasági főigazgató - pályázat alapján, megszakítás nélkül - több alkalommal ismét megbízható. (3) Feladat- és hatáskörét az érvényes jogszabályok, az egyetem SZMSZ-e, gazdálkodási szabályzata és a rektor határozza meg. (4)

74

Legfontosabb kötelezettségei és jogai: a) az egyetem gazdálkodási, munkavédelmi, vagyon- és tűzvédelmi rendszerének kialakítása, működtetése, működésének ellenőrzése, folyamatos korszerűsítése, b) az egyetemi szintű költségvetés és költségvetési beszámoló előkészítése, előterjesztése, c) az előirányzatok, a gazdálkodási keretek felhasználásának betartása, a bevétel-előírás és a kötelezettségvállalás nyilvántartásának kialakítása, egyetemi szintű működtetése, d) a hatáskörébe tartozó operatív gazdasági intézkedések meghozatala, e) az egyetem gazdasági tevékenységének, szervezetének a irányítása, az egységek gazdasági tevékenységének koordinálása, támogatása, f) a szabályozástól eltérő működés esetén a rektornál, illetve a szenátusnál szankcionálás kezdeményezése, g) javaslattétel belső ellenőrzésre, az ellenőrzés eredményeinek hasznosítása, h) az egyetem nevében, illetve a gazdasági főigazgatóság feladatai, gazdálkodási keretei vonatkozásában az aláírás, a kiadmányozás, az utalványozás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése a Gazdálkodási Sza-

Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól.

34

i)

(5)

bályzatban rögzített módon, a Gazdasági Főigazgatóság közalkalmazottai tekintetében munkáltatói jogkör gyakorlása a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint,

A gazdasági főigazgató tevékenységéről köteles rendszeresen - a rektori vezetői értekezleten - beszámolni a rektornak, és rendszeresen, a szenátus által meghatározott időpontban a szenátusnak. 75

9.

III. AZ EGYES OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS VEZETÉSÜK 1. A CENTRUMOK, A TUDOMÁNYEGYETEMI KAROK, A REGIONÁLIS KÖZPONT 27. § (1)

Az Ftv 142. § (1) bekezdése alapján a képzési, kutatási és betegellátás feladatok koordinálására az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségügyi Kar, a Népegészségügyi Kar, a Fogorvostudományi Kar és a Gyógyszerésztudományi Kar Orvos- és Egészségtudományi Centrum keretében működik.

76

(2) Az Ftv. 19.§ (1) bek. alapján a képzési, kutatási, agrártudományi és műszaki feladatok koordinálására az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, a Mezőgazdaságtudományi Kar, a Műszaki Kar, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, valamint a Karcagi Kutatóintézet és a Nyíregyházi Kutatóközpont Agrár-és Műszaki Tudományok Centruma keretében működik.

77

(3) Az Állam- és Jogtudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar, az Informatikai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, a Természettudományi és Technológiai Kar, a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar és a Zeneművészeti Kar a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium, az Arany János gyakorló Általános Iskola és a Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola a képzési, kutatási feladatai koordinálására, a gazdálkodás hatékonyságának növelésére a Ftv. 19. § (1) bek. alapján Tudományegyetemi Karok elnevezéssel tervezési gazdálkodási szervezeti egység keretében működik.

75

Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től Módosította a 16/2007. (VI.29.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. szeptember 1.-től. 77 Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 76

35

(4)

A centrumok/TEK az alkotó karok és kutatóintézetek szakterületein tevékenykedő, kincstári számlával rendelkező részjogkörű költségvetési egységek. Gazdálkodási tevékenységüket az egyetem gazdasági rendszerén belül működő gazdasági igazgatóságuk útján látják el.

(5)

Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum az egészségügyi miniszter szakmai irányításával és koordinálásával egészségügyi szolgáltatást nyújt az ellátási területéhez tartozó biztosítottak számára, ellátja a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból ráháruló feladatokat, a betegellátó tevékenységet, a tancélú gyógyító-megelőző tevékenységet, az ágazati kutatófejlesztő tevékenységet, az egészségmegőrző tevékenységet, a regionális és országos ellátási tevékenységet, valamint az igazságügyi szakértői tevékenységet. Feladata a szakorvos, a szakfogorvos-, a szakgyógyszerész-, a klinikai szakpszichológus- és a népegészségügyi szakemberképzés, a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzése. Ezen feladatok ellátásához az Egészségügyi Minisztérium költségvetési támogatást nyújt, mely támogatásokkal és bevételekkel, illetve vagyontárgyakkal az OEC gazdálkodik. Az egyetem egészségügyi szolgáltatásának központi beruházási és felújítási, valamint fejlesztési forrásait az Egészségügyi Minisztérium fejezeti költségvetésében kerül megtervezésre. Az egészségbiztosítási pénztár által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a szerződésben meghatározott feladatokra használható fel.

78

(6) Az Agrár-és Műszaki Tudományok Centruma közreműködik az agrár és műszaki kutató-fejlesztő, innovációs tevékenység, a területi szaktanácsadás, az agrártovábbképzés, a gyakorlati képzés feladatainak ellátásában. Az agrár ágazati kutató-fejlesztő, innovációs, a területi szaktanácsadási, az agrár továbbképzési és az agrár gyakorlati képzési tevékenységeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium finanszírozza, s mely pénzeszközöket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetése elkülönítetten tartalmazza oly módon, hogy ez az összeg nem lehet kevesebb, mint az agrárfejlesztésre jutó források egy százaléka. Ezen pénzeszközökkel a centrum gazdálkodik.

(7) A TEK az állam- és jogtudományok, a bölcsészeti és pedagógiai tudományok, az informatikai tudományok, a gazdaságtudományok, a természettudományok és a kapcsolódó műszaki tudományok valamint a művészetek területén alap-, mester-, és doktori képzést, valamint felsőfokú szakképzést és továbbképzést folytat, és a képzések nemzetközi színvonalát biztosító alapkutatást, fejlesztést és innovációt végez. Kiemelt feladata a pedagógusképzés a gyakorló iskolák segítségével. 78

Módosította a 16/2007. (VI.28.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. szeptember 1.-től.

36

79

(8)

(9)

A centrumot/TEK-et érintő kérdések tárgyalása előtt az egyetem vezetésének és irányító testületeinek ki kell kérniük az adott centrum/ TEK véleményét.

80

(10) A centrum/TEK működésének részletes szabályait a 28-35.§-ban meghatározott kereteken belül a centrum/TEK működési rendjében kell meghatározni, mely működési rendek a jelen SZMSZ részét képezik. A Centrum/TEK működése 28. §

(1) A centrumok/TEK vezető testülete a centrumtanács/TEK tanács, vezetője a centrumelnök/TEK elnök. 81

(2) Az Agrár-és Műszaki Tudományok Centrumában és a Tudományegyetemi Karon működő centrumtanács választott és tisztségük alapján hivatalból részt vevő tagokból, az Orvos- és Egészségtudományi Centrumban működő centrumtanács az alkotó karok tanácsaiból áll.

(3) A centrumtanács, TEK tanács munkáját bizottságok, a centrumelnök/TEK elnök munkáját helyettesek segíthetik. (4) A centrum/TEK működését, feladatainak ellátását igazgatási, gazdálkodási, szaktanácsadási, minőségbiztosítási, humánpolitikai, ágazati, műszaki, informatikai, külső kapcsolatokat, jogi és egyéb feladatokat ellátó szervezeti egységek segíthetik. A centrumtanács/TEK tanács hatásköre 29. § 82

(1) A centrumtanács/TEK tanács a kari tanács döntési kompetenciájába tartozó, valamint a szenátusi jogkörök kivételével jogosult minden olyan kérdésben dönteni, amely a feladatai ellátásához szükséges, és jogosult minden olyan feladatkörébe tartozó kérdésben véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni, melyben a döntés más szerv, vagy személy hatáskörébe tartozik.

79

Hatályon kívül helyezte a 2/2007. (X.4.) sz. szenátusi határozat; hatálytalan 2007. október 4.-től. Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. 81 Módosította a 42/2007. (V.27.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. május 25.-től. 82 Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 80

37

83

(2) A centrumtanács/TEK tanács döntési jogkörébe tartozik: a) a centrumelnöknek, TEK elnöknek, mint a szenátus tagjának is a megválasztása, b) a centrum/TEK tevékenysége elveinek meghatározása, c) a centrum/TEK fejlesztési, stratégiai tervének jóváhagyása, d) saját működési rendjének megalkotása, módosítása, e) bizottságainak létrehozása, tagjainak és elnökének megválasztása, f) a működéséhez szükséges szabályzatok megalkotása, g) a centrumelnök-helyettesi, TEK elnökhelyettesi megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolása, h) az alkotó karok és a centrum/TEK közös gazdálkodása révén - az egyetemi költségvetés részeként - az éves költségvetés és annak teljesítéséről szóló beszámoló elfogadása, i) a centrum/TEK területét érintő környezetvédelmi, építészeti kérdések, j) centrum/TEK kitüntetések, díjak alapítása és odaítélése, k) a centrum/TEK hazai és nemzetközi kapcsolatainak meghatározása, együttműködési szerződések megkötése, l) a centrum/TEK munkájáról készült beszámoló elfogadása, m) döntés a centrumot/TEK-et érintő mindazon kérdésekben, melyeket jogszabályok vagy egyetemi szabályzatok nem utalnak más szervezet hatáskörébe.

84

(3)

a) b) c) d) e)

A centrumtanácsnak/TEK tanácsnak javaslattételi joga van:

a feladatai ellátásában részt vevő szervezeti egységek létesítésére, öszszevonására, megszüntetésére, nevük megváltoztatására, központi és egyetemi kitüntetések adományozására, gazdasági társaság alapítására, társaságba való belépésre, a szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben a képzési és kimeneteli követelményekre, minden olyan, a feladatkörébe tartozó kérdésben, amely más szerv hatáskörébe tartozik.

(4) Véleményt nyilvánít: a) a rektori pályázatoktól, b) a centrum/TEK gazdasági igazgató megbízásáról és megbízása visszavonásáról, 85 c) a centrum/TEK feladatkörébe tartozó minden olyan kérdésben, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik.

83

Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. 85 Módosította a 8/2007. (IV.19.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. április 20.-tól. 84

38

A centrumtanács/TEK tanács összetétele 30. § 86

(1) Az Agrár-és Műszaki Tudományok Centrumában és a Tudományegyetemi Karon a centrumtanács/TEK tanács létszámát, a tagok választásának módját, a megbízás időtartamát a centrum/TEK működési rendjében kell meghatározni azzal, hogy a centrumtanácsnak/TEK tanácsnak tagja csak az alkotó kar//kutatóintézet tanácsának megválasztott tagja, és a TEK esetében a gyakorló iskolák által delegált személy lehet, valamint a tagok közül legalább egy főnek nem oktató, tudományos kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak kell lennie.

87

(2) A centrumtanácsnak/TEK tanácsnak hivatalból tagjai: a) a centrum/TEK elnöke, b) a centrum/TEK elnökhelyettese(i), c) a centrumot/TEK-et alkotó szervezeti egységek vezetői és a karok hallgatói önkormányzatának elnökei, ha nem választott tagok, d) a centrum/TEK gazdasági igazgatója, e) a centrum/TEK igazgatási vezetője, f) a TEK esetén az EHÖK TEK-ből választott alelnöke, g) a TEK esetén a gyakorló iskolák igazgatói.

(3) A centrumtanács/TEK tanács állandó meghívottjai: a) az egyetem rektora, b) a centrum területén működő reprezentatív szakszervezetek vezetője, c) a közalkalmazotti tanács elnöke, d) a centrum jogi képviselője, e) egyéb, az adott centrum/TEK működési rendjében meghatározott személyek. (4) A centrumelnök/TEK elnök a centrumtanács, TEK tanács ülésére tanácskozási joggal más személyeket is meghívhat. A Centrumtanács, a TEK Tanács működési rendje 31. § 88

(1) A centrumtanács/TEK tanács hatásköreit fő szabályként ülésein gyakorolja. Kivételes esetben a 16. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lehetőség van elektronikus szavazás útján is határozatot hozni.

86

Módosította a 42/2007. (V.24.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. május 25.-től. Az f) és g) pontot beiktatta a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2006. december 1.-től. 88 Módosította a 8/2007. (XII.20.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. december 21.-től. 87

39

Évente legalább négyszer ülésezik, mely ülések a Debreceni Egyetem polgárai számára nyilvánosak, de a tagok 1/3-nak indítványára, és személyi kérdés tárgyalásakor az érintett kérelmére zárt ülés is elrendelhető. A tanács üléseit – az indítvány centrumelnökhöz érkezését követő legkésőbb 30 napon belül - akkor is össze kell hívni, ha tagjainak legalább 1/3-a írásban, a tárgyalni kívánt napirendi pontok megjelölésével indítványozza. (2) Az üléseket – az ülés előtt legalább 6 nappal - írásbeli meghívóval kell öszszehívni, melynek tartalmaznia kell a tárgyalandó napirendi pontokat, és mellékelni kell az írásos előterjesztéseket. A mellékleteket elektronikus úton is lehet továbbítani. Rendkívüli döntést igénylő esetben a tanácsot rövid úton, 24 órán belül is össze lehet hívni. A meghívóban szereplő napirendeken túl a tagok is javasolhatnak megtárgyalandó témákat, vagy napirendi pont módosítást, és azt az ülés napirendjére fel kell venni, ha a tagok több, mint 50 %-a támogatja. (3) A centrumtanács/TEK tanács üléseit a centrumelnök/TEK elnök, távollétében az centrumelnök/TEK elnökhelyettes, több helyettes esetén az elnök által kijelölt elnökhelyettes hívja össze és vezeti. (4)

A centrumtanács/TEK tanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 60 %-a jelen van.

(5) Határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint 50 %-ának támogató szavazatával hozza. (6) Titkos szavazást kell tartani személyi ügyekben, vagy ha a jelenlévő tagok egyharmada kéri. (7) A tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülést levezető elnök, vagy helyettese ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az ülés helyét és időpontját, b) a jelenlévők névsorát, c) a napirendi pontokat és előadóit, d) az írásban elkészített előterjesztéseket, e) az ülésen elhangzottakat, f) a hozott határozatokat és a szavazatok számát. (8) A centrumtanács/TEK tanács üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai a centrum/TEK dolgozói és hallgatói számára nyilvánosak. Zárt ülésről csak a határozatok hozhatók nyilvánosságra. Az ülést követő 14 napon belül a jegyzőkönyvet köteles példányként meg kell küldeni a centrum/TEK elnöki hivatalnak.

40

A centrumtanács/TEK tanács bizottságai 32. § (1) A centrum/TEK feladatok hatékonyabb ellátása, a döntések előkészítése érdekében a centrumtanács/TEK tanács gazdasági és minőségbiztosítási bizottságot köteles létrehozni, egyéb bizottságokat pedig létrehozhat. (2) A bizottságok létszámát, az elnök és a tagok választásának módját, működési rendjét a centrum/TEK működési rendjében kell meghatározni azzal, hogy a bizottságok tagjait, elnökét – a centrumelnök/TEK elnök javaslatára - a centrum főállású közalkalmazottai és hallgatói közül a centrumtanács/TEK tanács választja, legfeljebb a centrumtanács/TEK tanács mandátumának időtartamára. (3) A centrumtanács/TEK tanács albizottságokat is létrehozhat. (4) A bizottságok – jelen szabályzat keretei között - saját maguk alkotják meg szabályzatukat, melyet a centrumtanács/TEK tanács hagy jóvá. (5) A bizottságok általában zárt ülést tartanak. Határozataikat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, személyi kérdésekben titkos szavazással hozzák. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizottsági ülésekről, a hozott döntésekről írásos feljegyzést kell készíteni, melyet az elnök és egy tag ír alá. (6) A centrumtanács/TEK tanács egy-egy feladat ellátására ad hoc bizottságokat is létrehozhat. A centrumelnök/TEK elnök 33. § (1)

A centrumot rektorhelyettesi jogkörben a centrumelnök, a TEK-et rektorhelyettesi jogkörben a TEK elnök vezeti. A centrumelnököt/TEK elnököt - a rektor által kiírt - pályázat alapján a centrumtanács/TEK tanács választja a centrumhoz/TEK-hez tartozó karok azon egyetemi vagy főiskolai tanárai közül, akik a megbízás ideje alatt nem töltik be 65. életévüket.

89

(2). A szavazás titkos és szavazólapon történik. A centrumelnök/TEK elnök megválasztásához a jelenlévő tanácstagok több mint 50%-ának támogató szavazata szükséges.

(3) 89

A szavazás lebonyolítására, az érvénytelen választás megismétlésére az SZMSZ 16. § (11) bekezdésének előírásai vonatkoznak.

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től.

41

(4)

A centrumelnöki/TEK elnöki megbízás 3-5 év között, a centrum/TEK működési rendjében meghatározott időtartamra szól, és megszakítás nélkül egyszer, pályázat alapján - újraválasztással - megismételhető.

(5)

A centrumtanács/TEK tanács döntése előtt meghallgatja a megbízásra pályázókat, akiknek ezen alkalomból ismertetniük kell szakmai programjukat.

90

(6) Az Orvos-és Egészségtudományi Centrum elnökének Ftv.-ben meghatározott feladat- és hatásköre: a) a centrumot illetően az egyetem képviselete, b) tanácskozási joggal részvétel a gazdasági tanács ülésén, c) rendelkezési jog gyakorlása a centrum hatáskörébe tartozó feladatok ellátását szolgáló előirányzatok felett, d) az OEC elnöke vagyonkezelői jogokat gyakorol azon vagyontárgyaknak tekintetében, amelyek az orvos- és egészségtudományi képzés, továbbá a centrum egészségügyi, gyógyító-megelőző feladatainak ellátásához rendelkezésre állnak, e) az OEC elnöke önállóan irányítja az egészségügyi szolgáltatás megszervezését, e feladatok tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint.

91

(7) Az AMTC és a TEK elnöke a rektortól átruházott jogkörében jogosult az egyetem képviseletére az AMTC-t és a TEK-et illetően.

92

(8) Mindkét centrum elnöke és a TEK elnök rektortól átruházott feladat- és hatásköre: a) a centrum/TEK által végzett, a képzési, tudományos, kutatási, igazgatási, gazdálkodási és egyéb centrum-tevékenység irányítása, ellenőrzése, 93 b) a centrumra/TEK-re vonatkozó általános utasítási, ellenőrzési és beszámoltatási jogkörrel rendelkezik, ez a jogköre azonban a centrumtanácsra/TEK tanácsra, annak bizottságaira, és a kari/kutató intézeti tanácsokra nem terjed ki, c) a (6) bek. c) pontjában foglaltakon túl jogosult a szenátus által elfogadott költségvetés keretén belül a centrum/TEK költségvetési előirányzatai felett rendelkezni, azok terhére, illetve javára kötelezettséget vállalni, utalványozni a centrum/TEK gazdasági igazgatójának ellenjegyzésével, d) munkáltatói jogkört gyakorol a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának

90

Módosította a 16/2007. (VI:28.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. szeptember 1.-től. Beiktatta a 16/2007. (VI.28.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. szeptember 1.-től. 92 Módosította a 16/2007. (VI.28.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. szeptember 1.-től. 93 Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 91

42

e)

rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, törvényességi felügyeletet gyakorol a 27. § (5)-(7) bekezdésében meghatározott centrum/TEK tevékenységek felett.

(8) A TEK elnök a (7) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon túlmenően a rektortól átruházott hatáskörben ellátja a tanárképzés felügyeletét. 94

(9) A centrumelnök ellátja azokat a feladatokat is, melyeket a centrumot alkotó karok saját működési rendjükben a centrumelnökre átruháznak, kivéve a szenátus által átruházott jogköröket. A TEK elnök ellátja azokat a feladatokat is, melyeket számára a TEK működési rendje meghatároz, s melyeket a karok a saját működési rendjükben és a TEK egyéb szabályzataiban a TEK elnökre átruháznak.

(10) Fentieken túl köteles ellátni mindazon feladatokat, amelyet a jogszabályok és az egyéb egyetemi szabályzatok számára előírnak. (11) A centrum/TEK elnök felelős: 95 a) a centrum/TEK feladatainak ellátásához rendelkezésre álló vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, b) a centrum/TEK jogszabályokban meghatározott alaptevékenysége ellátásáért, c) centrum/TEK gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, d) a gazdálkodási lehetőségek és követelmények összhangjáért, e) a centrum/TEK rendelkezésére bocsátott előirányzatok előírásszerű felhasználásáért. A centrumelnök- TEK elnök-helyettesek 34. § 96

(1) A centrumelnök/TEK elnök-helyettest (a továbbiakban: centrumelnökhelyettes) pályázat alapján a centrumelnök/TEK elnök bízza meg a centrumhoz/TEK-hez tartozó karok, kutató intézetek azon egyetemi vagy főiskolai tanárai vagy docensei – az Agrár-és Műszaki Tudományok Centruma esetében továbbá kutatóprofesszorai, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársai - közül, akik a megbízás ideje alatt nem töltik be 65. életévüket. A megbízás előtt a centrumtanács/TEK Tanács rangsorolja az elnökhelyettesi pályázatokat.

94

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatéylos 2006. december 1.-től. Módosította a 2/2007. (X.4.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2007. október 5.-től. 96 Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 95

43

(2)

A centrumelnök-helyettesi megbízás időtartama a centrum/TEK elnöki megbízás időtartamával azonos és legfeljebb kétszer pályázat alapján megismételhető.

(3)

Feladat- és hatáskörét a centrum/TEK elnöke határozza meg. A centrum, TEK gazdasági igazgatója 35. §

(1)

A centrum/TEK gazdasági igazgatója a centrumelnök/TEK elnök gazdasági-pénzügyi helyettese, egyben az egyetem gazdasági főigazgatójának szakági helyettese. Munkáját a gazdasági főigazgató szakmai irányításával és ellenőrzésével végzi. Feladatkörében általános utasítási és helyettesítési jogkörrel rendelkezik.

(2)

Jogai és kötelezettségei: a) a centrum/TEK gazdasági tevékenységének, szervezetének irányítása, az egységek gazdasági tevékenységének koordinálása, támogatása, b) a szenátus, a centrumtanács/TEK tanács, a centrumelnök/TEK elnök döntéseinek megfelelően a centrum/TEK alköltségvetésének előkészítése, c) a centrum/TEK alköltségvetésének tervezésével, pénzellátásával, gazdálkodásával, az állami vagyon kezelésével kapcsolatos feladatok irányítása és azok végrehajtásának ellenőrzése, d) a centrumot/TEK-et illető kincstári előirányzat módosítása, az előirányzatok, a gazdálkodási keretek felhasználásának betartása és betartatása, e) a bevétel-előírás és a kötelezettségvállalás nyilvántartásának kialakítása, centrum/TEK szintű működtetése, f) a centrum/TEK nevében feladatai, gazdálkodási keretei vonatkozásában az aláírás, a kiadmányozás, az utalványozás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése a Gazdálkodási Szabályzatban rögzített módon, g) a centrumra/TEK-re érvényes gazdálkodási rend kidolgozása, h) a hatáskörébe tartozó operatív gazdasági intézkedések meghozatala, i) javaslattétel belső ellenőrzésre, az ellenőrzés eredményének hasznosítása, j) a jogszabályoktól, az egyetemi/centrum/TEK szabályozástól eltérő működés esetén a centrumelnöknél/TEK elnöknél, illetve a centrumtanácsnál, TEK tanácsnál szankcionálás kezdeményezése a gazdasági főigazgató egyidejű értesítése mellett, k) munkáltatói jogkör gyakorlása a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, l) a centrum/TEK munkaerő- és személyi juttatás-gazdálkodási, szociá-

44

m) n)

lis, gazdasági, műszaki fejlesztési terveinek elkészítése, azok végrehajtásának szervezése, a centrumtanács, TEK tanács által létrehozott gazdasági bizottság elnöki feladatainak ellátása a bizottság titkárával együttműködve, mindazon feladatok ellátása, amelyeket a jogszabály, és az egyetemi szabályzatok és a gazdasági főigazgató számára meghatároznak, illetve amire a centrum/TEK elnöke és a centrumtanács, TEK tanács felhatalmazza.

97

(3) A centrum/TEK gazdasági igazgatóját a gazdasági főigazgató nevezi ki és menti fel a centrumtanács, TEK tanács véleményének a kikérésével, a centrumelnök, TEK elnök, illetve a rektor előzetes egyetértésével. 2.

A KAROK 36.§ 98

(1) A karok az egyetem autonóm, önálló szervezeti egységei, amelyek a kar szakterületein összefogják a képzést, a továbbképzést, a tudományos kutatást, a humánpolitikai feladatokat és a vállalkozói tevékenységet. A jelen SZMSZ részét képező saját működési renddel, belső költségvetéssel, az egyetem egységes gazdasági illetve igazgatási szervezetének részét képező gazdasági és igazgatási egységekkel rendelkezhetnek.

(2)

A karok feladataikat a hatályos jogszabályok, az egyetemi SZMSZ, valamint az egyetemi szabályzatok, a kari működési rend, és egyéb szabályzatok keretei között önállóan látják el, az egyetem által rendelkezésükre bocsátott pénzügyi kerettel önállóan gazdálkodnak. Ezen önálló gazdálkodáshoz az egyetem gazdasági apparátusa köteles a szükséges és kért információkat megadni, betekintést biztosítani, ugyanakkor a kar is köteles az egyetem gazdálkodási szabályzatában foglaltak szerint eljárni, gazdálkodásáról az egyetem vezetésének a szükséges és kért információkat megadni, betekintést biztosítani.

99

(3) A karok nem önálló jogi személyek, de a karok működése és feladatai körében a dékánok - a rektor írásban adott, és a képviselet szintjét és terjedelmét tartalmazó felhatalmazása esetén - az egyetem képviselőiként járnak el. Ilyen minőségükben a rektor által meghatározott keretekben önálló jognyilatkozatot tehetnek, és a kar költségvetése erejéig, a gazdálkodási szabályzatnak megfelelően, kötelezettséget vállalhatnak.

97

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. 99 Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. 98

45

37. § (1)

A kar vezetője a dékán, vezető testülete a kari tanács, amely tanácsadó, döntés-előkészítő testületeket hozhat létre és működtethet. A dékán munkáját dékánhelyettes(ek) segíti(k).

(2)

A kar működése, irányítása és vezetése a választott testületek és vezetők együttműködésével valósul meg.

(3)

A karok szervezetéről, működéséről és vezetéséről részletesen - a hatályos jogszabályok és ezen szabályzat keretei között - a kar működési rendje rendelkezik. A karalapítás személyi és tárgyi feltételei, eljárási rendje 38. §

(1) Új kar akkor hozható létre, ha az új szervezeti egység az intézményben: a) a hallgatói, oktatói munka feltételeit javítja, b) az oktatásszervezés vagy az irányítás feltételeit racionalizálja, c) a hallgatók létszámarányának növekedése, a képzési terület, illetve a tudományterület szerint összetartozó képzések feladatainak ellátása az intézményi szervezet jelentős változtatását teszi szükségessé, d) a képzési területek, képzési ágak között az átoktatás, áthallgatás szervezeti feltételeit biztosítja, e) a különböző szakterületek között az oktatásban és a gyakorlati képzésben, illetve a foglalkoztatásban hatékonyabb együttműködést, a DE szolgáltató és funkcionális szervezeti egységeinek integrálását eredményezi, f) a párhuzamos szervezeti egységek megszüntetését, illetőleg átalakítását éri el, g) a tanszéki rendszer - az adott képzésekben elvárt ismeretek sajátosságait figyelembe véve - a tágabb, oktatási és tudományos kutatási feladatokat ellátók együttműködése, illetve szerveződése irányába módosul, h) a tudományos kutatási tevékenység feltételeit javítja, illetve a kutatói munkakörökben alkalmazottak oktatásba történő bevonását segíti. (2) A kar létesítésének személyi és tárgyi feltételei: a) kar az alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, továbbá felsőfokú szakképzés, illetőleg szakirányú továbbképzés képzési szintjei közül legalább kettőben oktatást szervez, b) a kar magába integrálja a különböző képzési szinteken folyó szakokat és a DE más képzéseinek alapozó, szakmai törzsismeretköreinek a kar jellegéhez illeszkedő szervezeti egységeit, és ez alapján biztosítja az egyetemen a képzések közös vagy hasonló szakterületei oktatásának szervezését,

46

c)

d) e) f)

különböző szintű képzésekben összesen felvett hallgatók létszáma a karindítás iránti kérelem benyújtását megelőző évben legalább kettőszáz (a számítás során a nem teljes idejű képzésekben felvett hallgatók létszámát 0,5-szeres szorzóval kell figyelembe venni), az alap-és mesterszakokra számítva az egy szakra felvett hallgatók átlagos létszáma legalább nyolcvan fő, kar állományába kerülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma legalább negyven fő. művészeti kar esetében a képzési terület specifikumai miatt a c), d), e) pontokban foglalt követelményektől az egyetem a MAB támogatása esetén eltérhet.

100

(3)Kart létesíteni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) előzetes szakértői véleményének, orvos- és egészségtudományi képzés esetén az Egészségügyi Minisztérium szakhatósági állásfoglalásának, támogatásának kikérése után lehet.

101

(4) A karon képzés akkor indítható, ha azt a MAB szakértői véleményében támogatta, továbbá az indítás tényét a DE a regisztrációs központnak bejelentette. A kari tanács 39. §

(1)

A kari tanács a vonatkozó jogszabályokban, az egyetemi SZMSZ-ben és a működési rendjében meghatározott feladatokat látja el. Döntési, véleményezési és javaslattevő jogköre van. E jogokon túlmenően a karral bármilyen módon összefüggő ügyben állásfoglalásra jogosult.

(2)

A kari tanács elnöke a dékán, akadályoztatása esetén a dékánhelyettes, több dékánhelyettes esetén, a dékán által kijelölt dékánhelyettes.

(3) A kari tanács a szenátus által, a 13. § (7) bek. b) pontjában átruházott jogkörökön túl a) dönt: a) a kar működési rendjéről szóló szabályzat, és más kari szabályzatok megalkotásáról, b) a kari tanács bizottságai vezetőjének és tagjainak megválasztásáról, c) a kar fejlesztési terveiről, d) a kar saját bevételeinek felhasználásáról, e) jubileumi oklevelek adományozásáról, f) a kari tantervekről, módosításáról. 100 101

Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2006. november 3.-tól. Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól.

47

(4)

b)

véleményt nyilvánít: a) a karra kinevezendő, illetve kinevezett egyetemi és főiskolai tanárok kinevezéséről, ilyen munkaköri cím adományozásáról, és a felmentésük kezdeményezéséről, b) tudományos tanácsadói és kutató professzori kinevezésről, illetve felmentésről. c) dékáni és dékánhelyettesi pályázatok kiírásáról, d) a karhoz kapcsolódó egyetemi, főiskolai magántanári felterjesztésekről, e) professzor emeritus cím adományozásának kezdeményezéséről, f) a karhoz tartozó oktatási szervezeti egységek koordinációs központba, koordinációs tanszéki csoportba történő integrálásáról, g) a kar hallgatóit érintő, a jogszabályokban, egyetemi és kari szabályzatokban meghatározott tanulmányi ügyekben, h) a kar munkájáról a szenátusnak küldendő beszámolókról, jelentésekről, i) mindazokban az ügyekben, amelyeket a dékán a tanács elé terjeszt, valamint azokban, amelyekkel kapcsolatban az egyetemi szabályzat, vagy a kari működési rend elrendeli a kari tanács véleményének kikérését,

c)

javaslatot tesz a szenátusnak a) centrum/TEK létrehozására, abból való kilépésre vagy a centrumhoz történő csatlakozásra, b) oktatási, kutatási és más szervezeti egységek létesítésére, megszüntetésére, összevonására, nevének módosítására, c) alapképzési és mesterszakok, szakirányú továbbképzési szakok és a felsőfokú szakképzések létesítésére és indítására, illetőleg az utóbbiak szakközépiskolával történő közös indítására.

A kari tanács létszámát, választásának módját, működési rendjét és idejét, a kari működési rend határozza meg. A dékán 40. §

(1)

A dékánt az egyetem egyetemi tanárai és habilitált docensei, illetve főiskolai tanárai közül pályázat útján - a rektor véleményének meghallgatásával a kari tanács választja meg, és a rektor bízza meg.

(2)

A dékán megválasztásához a kari tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint 60 %-a jelen van. A szavazás titkos, és szavazólapon történik. A dékán megválasztásához a jelenlévő tanácstagok több mint 50%-ának támogató szavazata szükséges.

48

(3)

A szavazás lebonyolítására, az érvénytelen választás megismétlésére a 16. § (10) bekezdés előírásai vonatkoznak.

(4)

A dékáni, megbízás a kari működési rendben rögzített időtartamra szól, és egy ízben pályázat alapján - újraválasztással - megismételhető.

(5)

A dékáni megbízásra a pályázatot a rektor írja ki.

(6)

A kari tanács döntése előtt meghallgatja a megbízásra pályázókat, melynek során ismertetniük kell szakmai programjukat.

(7)

A dékán hatáskörét a vonatkozó jogszabályok és a jelen SZMSZ rendelkezései mellett a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével részletesen a kari működési rend határozza meg.

(8)

A dékán a) képviseli a kart, annak nevében kiadmányozási jogot gyakorol, b) irányítja a kari tanács tevékenységéhez szükséges előkészítő és szervező munkát, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, c) irányítja a kar gazdálkodását, a pénzügyi keretek felhasználását, d) felelős: - a kar feladatainak ellátásához a kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, - a kar alaptevékenységének jogszabályban meghatározott követelményei megfelelő ellátásáért, - a kar gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, - a gazdálkodási lehetőségek és követelmények összhangjáért, - a kar rendelkezésére bocsátott előirányzatok előírás szerinti felhasználásáért. e) a vezetése alatt álló egységekre vonatkozóan általános utasítási, ellenőrzési és beszámoltatási jogkörrel rendelkezik, ez a jogköre azonban a kar tanácsára és bizottságaira nem terjed ki, f) jogosult a kar költségvetési előirányzatai, vagyoni és más forrásai felett - a szenátus illetve a centrum/TEK által jóváhagyott költségvetésben meghatározottak szerint - rendelkezni, azok terhére, illetve javára kötelezettséget vállalni, a GI azon munkatársának az ellenjegyzésével utalványozni, akinek feladata a kar gazdasági munkájának a segítése, s ezen utalványozási jogosítványát a Gazdálkodási Szabályzat szerint jogosult átruházni, g) törvényességi felügyeletet gyakorol a kari szervezeti egységek és a kar

49

h)

i) j) k) l) m) n)

(9)

képzési, továbbképzési és tudományos kutatási tevékenysége felett, munkáltatói jogkört gyakorol a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, az egyetemi, főiskolai docens, a tudományos főmunkatárs esetében a centrumelnök/TEK elnök egyetértésével, felügyeli a dékáni hivatal munkáját, irányítja a kar humánpolitikai tevékenységét, a centrumelnök/TEK elnök egyetértésével kezdeményezi az egyetemi, főiskolai tanári, docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi állások meghirdetését, a centrumelnök egyetértésével megbízza a kar területén működő oktatási, kutatási és más szervezeti egységek vezetőit a 13. § (7) bekezdés b) pontja figyelembe vételével, kari szintű kiadványok esetében a kiadói, terjesztői jogot gyakorol, ellát minden olyan feladatot, amelyet számára a jogszabályok, az egyetemi és kari szabályzatok meghatároznak, és amelyet a rektor saját feladatköréből a hatáskörébe utal, valamint a centrumelnök/TEK elnök által meghatározott feladatokat.

A dékán a kari tanács döntéseit kivéve megsemmisíthet minden olyan kari szervezeti egységben hozott döntést, határozatot vagy intézkedést, amely jogszabályt sért. A kari tanács jogszabályt sértő döntésének megsemmisítése érdekében a dékán előterjesztéssel fordulhat a törvényességi felügyeletet gyakorló rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

(10) A dékán megbízása idején hivatali kötelezettségein túl tartós és rendszeres távollétet igénylő megbízást nem vállalhat. (11) A dékán vezetői tevékenységéről - a kari tanács ülésein - rendszeresen beszámol a kari tanácsnak és a Dékáni Kollégium ülésein a rektornak. A dékánhelyettes 41. § (1)

A dékánt feladatai ellátásában dékánhelyettes(ek) segíti(k), aki(ket) pályázat alapján - a kari tanács rangsorolásának figyelembe vételével - a dékán bíz meg. A dékánhelyettes(ek) a kar egyetemi/főiskolai tanárai docensei, kutató professzorai, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársai közül bízható(k) meg. Megbízásának időtartama megegyezik a dékáni megbízás időtartamával.

(2)

A dékánhelyettes(ek) feladatkörét a kari tanács véleményének kikérése után a dékán határozza meg. A dékán, távollétében a dékánhelyettes(ek) a dékán

50

által meghatározott jogkörben annak jogkörét gyakorolják. Tartós távolléte esetére a dékán köteles a maga által választott dékánhelyettest általános helyettesítési jogkörrel felruházni, melyet a rektornak köteles bejelenteni. 102 42.§ 103

43. §

104

44. §

4. A KUTATÓINTÉZETEK 45.§ 105

(1) A kutatóintézet önálló szervezeti egység, amely éves gazdálkodási terv alapján működik, az alapító jogszabályban, illetve az alapító okiratban megfogalmazottaknak megfelelően kutatási, fejlesztési, termelési, szaktanácsadási feladatot végez, és részt vesz az oktatásban, a tudományos utánpótlás nevelésében.

(2)

Gazdasági feladatait a centrum Gazdasági Igazgatóságának a kutatóintézetnél működő részlegei végzik.

(3)

A kutatóintézetre jelentős befolyással bíró döntéseik előtt az egyetem vezetésének és irányító testületeinek ki kell kérniük a kutatóintézet véleményét.

(4)

A kutatóintézet vezetője az igazgató, vezető testülete az intézeti tanács, amely tanácsadó, döntés-előkészítő testületeket hozhat létre és működtethet. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes(ek) segíti(k). A kutatóintézet működése, irányítása és vezetése a választott testületek és vezetők együttműködésével valósul meg.

(5)

(6) A kutatóintézet szervezetéről, működéséről és vezetéséről - a hatályos jogszabályok, valamint ezen szabályzat keretei között - a kutatóintézet működési rendjét meghatározó szabályzat rendelkezik. A kutatóintézeti tanács 46.§ 106

(1) A kutatóintézeti tanács a vonatkozó jogszabályokban, a jelen SZMSZ-ben, és annak részét képező saját működési rendjében meghatározott feladatokat

102

Hatályon kívül helyezte a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatálytalan 2006. december 1.-től. Hatályon kívül helyezte a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatálytalan 2006. december 1.-től. 104 Hatályon kívül helyezte a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatálytalan 2006. december 1.-től. 105 Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. 106 Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól. 103

51

látja el. Döntési, véleményezési és javaslattételi jogköre van. A kutatóintézeti tanács jogosult a kutató intézettel összefüggő jelentősebb ügyekben állást foglalni. (2)

A kutatóintézeti tanács elnöke az igazgató, akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes.

(3)

A kutatóintézeti tanács az SZMSZ 13. § (7) bekezdésének d) pontjában meghatározott jogkörökön túl dönt a) a működési rendje és más intézeti szabályzatok megalkotásáról, b) a kutatási eredmények átadásáról, értékesítéséről.

(4)

A kutatóintézeti tanács javaslatot tesz a szenátusnak a) az intézetben működő kutatási, igazgatási és egyéb szervezeti egységek létrehozására, átszervezésére, megszüntetésére, b) az intézet fejlesztési tervére, c) a kutatási programok meghatározására.

(5)

A kutatóintézeti tanács véleményt nyilvánít a) az igazgatói pályázatról, b) a kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó kinevezéséről, felmentéséről c) az intézethez tartozó szervezeti egységek vezetőinek megbízásáról, d) az intézet munkájáról, e) a szenátusnak küldendő beszámolókról, jelentésekről, f) mindazokban az ügyekben, amelyeket az igazgató a tanács elé terjeszt, valamint azokban, amelyekkel kapcsolatban az egyetemi vagy intézeti szabályzat elrendeli az intézeti tanács véleményének kikérését.

(6)

A kutatóintézeti tanács létszámát, választásának módját, működésének rendjét és idejét a kutatóintézet működési rendje határozza meg. A kutatóintézet vezetője 47.§

107

(1) A kutatóintézet vezetője az igazgató, akit pályázat útján - a kutatóintézeti tanács véleményének kikérésével, a szenátus rangsorolása figyelembevételével - a rektor bíz meg. Pályázhatnak az egyetem oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatott, valamint agrármérnök végzettséggel rendelkező közalkalmazottai, továbbá olyan agrármérnök végzettséggel, vezetői gyakorlattal és a kutatóintézetre vonatkozó fejlesztési elképzelésekkel rendelkező személyek, akik nem állnak az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban.

107

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től.

52

(2)

Az igazgató hatáskörét a vonatkozó jogszabályok és a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései mellett a kutatóintézet működési rendje határozza meg.

(3)

Az igazgató a) képviseli a kutatóintézetet és annak nevében kiadmányozási jogot gyakorol. b) irányítja a kutatóintézeti tanács tevékenységéhez szükséges előkészítő és szervező munkát, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, c) törvényességi felügyeletet gyakorol a kutatóintézet szervezeti egységei, az intézet kutatási, szakképzési, szaktanácsadási és termelési tevékenysége felett, d) irányítja az intézet humánpolitikai tevékenységét, munkáltatói jogkört gyakorol a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, a tudományos főmunkatárs és a szervezeti egység vezető esetében a centrumelnök/TEK elnök egyetértésével, e) ellát minden olyan feladatot, amelyet számára a jogszabályok, az egyetemi és intézeti szabályzatok meghatároznak, és amelyet a rektor feladatkörébe utal, f) gondoskodik a kutatás-fejlesztési javak törvényes és célszerű felhasználásáról. 5. EGYÉB OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETÉSE A szervezeti egység vezető 48. §

108

(1) Az egyéb oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységekben - tanszék, intézet, klinika, - (a továbbiakban: szervezeti egység) vezetői megbízás határozott időre, legalább 3, legfeljebb 5 éves időtartamra adható, mely többször megismételhető. Vezetői megbízást csak egyetemi/ főiskolai tanár, vagy docens kaphat.

109

(2) A karok által működési rendjükben meghatározott szervezeti egységek vezetését – a szervezeti egység tanácsával együttműködve – a szervezeti egység vezetője látja el. A karhoz tartozó szervezeti egységek vezetőjét a rektor által átruházott hatáskörben pályázat alapján a dékán a megfelelő testületek egyetértése alapján bízza meg.

108 109

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosítota a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től-

53

110

(3) A szervezeti egységvezető első megbízása csak - az Oktatási Közlönyben meghirdetett - nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázat kiírására a kar/ vezetője tesz javaslatot a rektornak. A pályázatot a rektor írja ki. A pályázat elbírálásának rendjét, a véleményező testületek megnevezését a kari/ kutatóintézeti működési rendben kell meghatározni.

111

(4) a) A szervezeti egység vezetője megbízásának megismétlésénél a vezetői megbízás lejárta előtt 8 hónappal a kar/kutatóintézet vezetője írásban felkéri az oktatási szervezeti egység vezetőjét, hogy két hónapon belül nyújtsa be pályázatát megbízásának meghosszabbítására. A pályázatban számoljon be részletesen a jelenlegi ciklusban végzett tevékenységéről, a szervezeti egység oktató, tudományos, gazdasági, humánpolitikai és egyéb (gyógyító, szaktanácsadási, művészeti, stb.) munkájáról, a saját és az egység oktatóinak, kutatóinak eredményeiről. Pályázatában térjen ki az ismételt megbízás esetére vonatkozó jövőbeni terveire is. b) A pályázatot ugyanazok a bizottságok, testületek kötelesek véleményezni, mint amelyek az első megbízásról véleményt mondanak. c) A második és további megismétléshez a kari tanács több, mint 60 %-os szavazással támogatott javaslata szükséges. d) Amennyiben a pályázó nem nyerte el az illetékes testületeknél a megbízáshoz szükséges szavazati arányt, a kar/kutatóintézet vezetője a (3) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével köteles kezdeményezni a pályázat kiírását.

(5)

Az AMTC, az OEC és a TEK elnökét az oktatási szervezeti egységvezetői pályázatok kiírásában, az egységvezetők megbízásában egyetértési jog illeti meg.

112

(6) A dékán esetében a szervezeti egység vezetésére vonatkozó megbízást a rektor adja ki. 49. §

A vezető jogai és kötelességei: a) a vezetése alatt álló egység képviselete az egyetem vezető testületei és vezetője előtt, b) véleménynyilvánítási jog az egyetem testületeinek vezetői előtt a szervezeti egységet érintő személyi, oktatási, tudományos és egyéb kérdésekben, és javaslattételi jog ilyen kérdésekben, c) a szervezeti egység oktató, tudományos kutató, - betegellátást végző szervezeti egységnél - gyógyító tevékenységének megszervezése, irá110

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 112 Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 111

54

d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q)

nyítása és ellenőrzése, javaslattételi jog a szervezeti egység által oktatott tárgy tananyagának és tanmenetének meghatározására, az egység bel- és külföldi szakmai kapcsolatainak irányítása, a szervezeti egység rendelkezésére álló, az egyetem vezető szervei által jóváhagyott pénzügyi keretek felhasználása, az ezért való felelősség, az egység számára biztosított kereten belül a gazdálkodás megszervezése, irányítása és ellenőrzése, az egység rendelkezésére bocsátott állami tulajdonban lévő vagyontárgyak védelme, megőrzése, az adatszolgáltatási, ügyrendi és ügyviteli szabályok betartása és betartatása, a gazdálkodási körébe utalt keretek terhére, illetve javára kötelezettség vállalása, utalványozási jogkör gyakorlása a gazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint az illetékes központi gazdálkodók ellenjegyzésével, a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezésein alapuló, külső szervek által adott megbízásokon alapuló munkák irányítása és ellenőrzése, a jogszabályok, valamint az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint a munkavédelmi, tűz- és környezetvédelemmel összefüggő feladatok irányítása, megszervezése és ellenőrzése, a hallgatói közösségek képviselőivel való együttműködés, munkáltatói jogkör gyakorlása a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, a rektori, dékáni vagy centrumelnöki hatáskörbe tartozó közalkalmazottak esetében a napi munka irányítása, az egyetem testületei, vezetői határozatainak végrehajtása, mindazon feladatok ellátása, melyeket a jogszabályok, a jelen, szervezeti és működési szabályzat, valamint az illetékes kar működési rendje hatáskörébe utal. A szervezeti egység tanácsa 50. §

(1)

A kari működési rendben meghatározott szervezeti egységekben tanácsot kell választani.

(2)

A tanácsok létszámát, jogkörét, működési rendjét, összetételét a szervezeti egység működésével összefüggő kérdésekben a karok működési rendje határozza meg.

55

IV. AZ EGYETEMEN BELÜLI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 51. § (1) Az egyetemen a kapcsolattartás több testület, bizottság között valósul meg, melyek félévre meghatározott ütemterv szerint tartják az üléseiket. (2) A szenátus üléseit minden esetben megelőzi a magasabb vezetők részvételével működő Rektori Vezetői Értekezlet, illetve a Rektori Tanács ülése. (3) A karokat közvetlenül érintő kérdéseket előzetesen a Dékáni Kollégium, illetve a Dékánhelyettesi Kollégium vitatja meg. (4) A szenátus ülései előtt a rektor részvételével tanácskozik a Hallgatói Frakció, mely áttekinti, véleményezi a szenátus elé kerülő, hallgatói jogviszonnyal összefüggő napirendi pontokat. (5) A szenátus bizottságai az egyes szakterületeken végzik az előkészítő munkát, illetve a szenátus elé kerülő anyagok előzetes véleményezését, biztosítják az adott téma minél teljesebb körű értékelését. (6) Az (1)-(4) bekezdésben felsorolt testületek alkalmasak mind a tájékozódásra és tájékoztatásra, mind az előzetes vélemények kialakítására, a közös feladatok megvitatására. (7) A testületek egyrészt a szenátus üléseinek előkészítését, másrészt az aktuális témák, feladatok részletes megvitatását,, a prioritások meghatározását segítik. (8) A testületi ülésekről írásbeli jegyzőkönyv vagy emlékeztető készül, melyek archiválásra kerülnek a rektori hivatalban. (9) Tanszékvezetői szintig a belső információs rendszer segítségével, egyetemi hírlevélben értesülnek a vezetők az egyetem főbb híreiről. V. AZ EGYETEM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 52. § 113 114

, (1) Az egyetem minőségbiztosítási rendszerét az érvényes felsőoktatási törvény előírásaira, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság javasolt szempontrendszerére, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium

113 114

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól.

56

útmutatásaira alapozva határozza meg. Az egyetem vezetése elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségbiztosítási rendszer működtetésében és fejlesztésében. A szenátus Esélyegyenlőségi Bizottsága figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, javaslatokat tesz az arányos képviselet elérésére, ellenőrzi az intézkedések eredményességét, feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket, és kezdeményezi megszüntetésüket. A Bizottság ciklusonként egyszer köteles a szenátusnak a fentiekről tájékoztatást adni. (2)

Az egyetem vezetésének célja az intézmény minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszerének fejlesztésével annak biztosítása, hogy az egyetem a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon hasznosítható, magas színvonalú és továbbfejleszthető ismereteket közvetítsen hallgatói részére.

(3)

Az egyetem minőségbiztosítási rendszere – az Alapító Okiratban meghatározott feladatok figyelembevételével – az egyetem egészére kiterjedő tudatos és szervezett tevékenység, amely az egyetem minőségpolitikájában kinyilvánított célok megvalósítását szolgálja, és amelynek középpontjában a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek kielégítése áll, különös tekintettel a hallgatók teljes körére (függetlenül, hogy milyen finanszírozási és képzési formában tanulnak), a munkaadókra, a kutatások és egyéb szolgáltatások megrendelőire, a nemzetközi és hazai szakmai és tudományos közösségekre. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációs rendszerét a minőségbiztosítási rektori biztos készíti el, melyet a szenátus Minőségfejlesztési Bizottsága véleményez, és a szenátus fogad el.

115

(4) Az egyetem minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kerül meghatározásra az egyetem működésének folyamata, ennek kereteiben a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, valamint fogyasztóvédelmi feladatainak végrehajtása. Az egyetem minőségfejlesztési programjában kerül szabályozásra az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje. A szenátus minden év végén áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait a következő év január 31.-ig az intézmény honlapján nyilvánosságra hozza.

(5)

115

A minőségbiztosítás és az e tevékenységen alapuló minőségfejlesztés az egyetem valamennyi oktatójának, kutatójának, dolgozójának kötelessége. Munkaköri feladatait mindenki olyan szinten köteles ellátni, hogy az egyetem eredményei mindenkor összhangban legyenek azokkal a célkitűzésekkel, amelyek a minőségpolitikában megfogalmazásra kerültek.

Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat, hatályos 2006. december 1.-től.

57

(6)

Az egyetem minőségfejlesztési programját a szenátus fogadja el, valamint évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását. Az egyetemi minőségfejlesztési programot a kari minőségügyi vezetők, a centrumok minőségügyi koordinátorainak közreműködésével a minőségbiztosítási rektori biztos készíti el, melyet a szenátus Minőségfejlesztési Bizottsága véleményez. A minőségbiztosítás egyetemi felelőse a minőségbiztosítási rektori biztos. A DEOEC-ben a sajátos hármas feladatkör miatt saját minőségbiztosítási rendszer, saját szervezettel kerül kialakításra és alkalmazásra. A kapcsolattartó felelős az egyetem minőségügyi igazgatójával a DEOEC Minőségbiztosítási Központ vezetője.

(7)

A szenátus legfontosabb minőségügyi feladatai: a) a minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszer alapelveinek elfogadása, b) a minőségfejlesztési program elfogadása, c) a minőségfejlesztési program megvalósításának évenkénti áttekintése, d) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveinek elfogadása, e) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerének meghatározása, f) az egyetem Minőségügyi Kézikönyvének elfogadása, g) az éves önértékelési jelentés elfogadása.

(8)

A Minőségfejlesztési Bizottság feladata: a) a Minőségfejlesztési Program szakmai véleményezése, támogatása, b) az intézmény éves önértékelésének áttekintése, a fejlesztési lehetőségek feltárása, fejlesztési feladatok meghatározása, c) gondozza az Oktatói munka hallgatói véleményezése” c. szabályzatot.

(9)

A karok feladatai: a) a kari vezetők a minőségbiztosítási rendszer kari működtetésének segítésére minőségügyi vezetőket jelölnek ki. A kari minőségügyi vezetők feladatait a kari vezetők az egyetem Minőségügyi Kézikönyvében meghatározottaknak megfelelően rögzítik, b) a kar minőségbiztosítási rendszerének átfogó működtetése, felügyelete, c) részvétel az egyetemi minőségfejlesztési program végrehajtásában, d) kari önértékelések elvégzése, az eredmények értékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a karok vezetőinek, e) kari éves minőségfejlesztési programok kidolgozása, a kari megvalósítás biztosítása, f) a kari önértékelések eredményeinek eljuttatása a Minőségbiztosítási Igazgatóságra. Az önértékelési eredményeket a centrum/TEK minőségügyi koordinátorának kell elküldeni.

58

g) h) i) j) k) l) m)

a partnerek által meghatározott követelmények megvalósítása és folyamatos érvényesítése, kérdőíves felmérések készítése évente egy alkalommal, s ezek kiértékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a karok vezetői felé, a kari minőségbiztosítási rendszer éves átvizsgálása, a minőségügyi dokumentumok kialakítása, nyilvántartása, az érdekeltekhez történő eljuttatása, a hatálytalanított példányok visszavonása, archiválása, az éves jelentések elkészítésének támogatása, a minőségszemlélet terjesztése – oktatások keretében is – a karon, folyamatos kapcsolattartás az egyetem Minőségbiztosítási Igazgatóságával, biztosítani az oktatómunka hallgatói véleményezése tapasztalatainak felhasználását az oktatói teljesítmény értékelésekor. Ötödik rész A FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. AZ EGYETEM ALKALMAZOTTAI 53. §

116

(1) Az egyetem feladatait elsősorban az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottak látják el (a továbbiakban: alkalmazottak), de egyes feladatok más (pl. megbízási, vállalkozási, üzemeltetési) jogviszonyban is elláthatók. A közalkalmazotti jogviszonyban állók foglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) előírásait a Ftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az egyetem tudományos, közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi és egészségügyi feladatainak ellátására létrehozott intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyára az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott jogszabályok az irányadóak. Az egészségügyi és oktatási feladatot is ellátó közalkalmazottak jogviszonyára az oktatási feladatok vonatkozásában a felsőoktatásra, az egészségügyi tevékenység vonatkozásában az egészségügyi tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(2)

116

A közalkalmazotti jogviszonyban állók által betölthető munkaköröket, azok betöltéséhez szükséges követelményeket, a pályáztatás rendjét, az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat a Ftv., a Kjt, és a felsőoktatási tudományos, közoktatási, egészségügyi, közgyűjteményi és egyéb feladatot ellátók jogviszonyára vonatkozó ágazati jogszabályok alapján a jelen szabályzat ré-

Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól.

59

szét képező, de önállóan megalkotott, „Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról” szóló szabályzat határozza meg. (3)

Az oktatással összefüggő feladatokat elsősorban az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak láthatnak el, de az oktatásban az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló más oktatók és kutatók, továbbá habilitált magántanárok is részt vehetnek. Oktatói feladatok ellátásával a tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottak is megbízhatók, és az arra érdemes hallgatók is bevonhatók ezen feladatok ellátásába.

(4)

Az egyetemen az önálló kutatási feladatokat elsősorban a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak látják el, de a PhD hallgatók, és más, arra érdemes hallgatók is részt vehetnek a feladat ellátásában.

(5)

Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok munkáját ügyvivő-szakértői, ügyintézői munkakörben foglalkoztatottak segítik, akik foglalkoztatásának feltételeit külön jogszabály határozza meg.

(6)

Az egyetem a működésével összefüggő feladatok ellátására pénzügyigazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmai-szolgáltató és kisegítő munkaköröket is létesít.

(7)

Ha az egyetem tudományos, közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi és egészségügyi feladatainak ellátására létrehozott intézményekben foglalkoztatott felsőoktatási intézményi feladatokat is ellát, a kinevezésében meg kell határozni, hogy az egyes feladatokat munkaidejének milyen hányadában kell ellátnia.

117

(8) Az egyetemen minden munkakörben, minden foglalkoztatási formában az alkalmazás feltétele az, hogy az alkalmazott cselekvőképes, büntetlen előéletű legyen, és rendelkezzen az adott munkakörre előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, valamint a munkakörre kiírt pályázaton részt vegyen.

(9)

117

Az MTA alkalmazásában álló, illetőleg más forrásokból alkalmazottakat is megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyeket az SZMSZ, illetve a kollektív szerződés rögzít.

Módosította a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től

60

54. § (1)

Az egyetem minden alkalmazottjának joga, hogy a) egyenlő bánásmódban részesüljön, b) az egyetem működésével kapcsolatban javaslattal éljen az egyetem vezetői, vagy testületei felé, s arra a megkeresésétől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon, c) az Ftv. és a jelen SZMSZ-ben meghatározottak szerint részt vegyen az egyetem testületeinek megválasztásában, továbbá megválasztása esetén a testület munkájában, d) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, e) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálatot.

(2)

Az egyetem minden alkalmazottjának kötelessége, hogy a) megtartsa a munkakörével kapcsolatos jogszabályok, a jelen SZMSZ és az egyetem valamennyi szabályzatának előírásait, b) a munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellássa feladatait, c) jogait és kötelezettségeit rendeltetésének megfelelően, jóhiszeműen gyakorolja, illetve teljesítse, d) a jogviszonya fennállása alatt ne tanúsítson olyan magatartást, amelylyel az egyetem jó hírnevét és jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, e) járuljon hozzá az egyetem jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez és növeléséhez. 1. AZ OKTATÓK 55. §

(1)

Az oktatói feladat elsősorban oktatói munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban látható el. Oktatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható.

(2)

Megbízási jogviszony keretében, óraadó oktatóként az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő 70 %-át. Az óraadó oktató alkalmazásánál is alkalmazni kell az 53. § (8) bekezdésében, és e § (5) bekezdésében foglalt feltételeket. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra.

(3)

Az egyetemen az alábbi oktatói munkakörök létesíthetők: a) tanársegédi, b) adjunktusi, c) egyetemi docensi, d) főiskolai docensi,

61

e) f)

egyetemi tanári, főiskolai tanári.

(4)

Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával, és e munkaköri cím használatának jogával. Tanársegédi munkakörben az oktató három évig mint gyakornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható.

(5)

Az egyetem oktatója az lehet, aki - az 53. § (8) bekezdésében meghatározott általános feltételeken túl - mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik, és megfelel a külön szabályzatban meghatározott, az egyetemi oktatókra előírt követelményeknek.

(6)

Az egyetem képzési feladataiban és az egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladataiban is - munkaköri feladatként - közreműködők esetében az SZMSZ részét képező, „Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról” című szabályzat határozza meg azt, hogy a teljes munkaidő mekkora részét kell az oktatói illetve az egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladataik ellátására fordítani.

(7)

Az oktatói, kinevezés általános szabályait, a pályázati eljárás rendjét, a jelen szabályzat részét képező "Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről, és egyéb foglalkoztatási szabályokról" szóló szabályzat, az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címeket és adományozásuk rendjét az "Egyetemi kitüntetések és címek adományozásának szabályzata" című szabályzat határozza meg. 56. §

(1)

Az oktató joga: a) emberi méltóságának és személyiségi jogainak tiszteletben tartása, oktatói tevékenységének értékelése és elismerése, b) a tananyag meghatározása és az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztása a képesítési követelményeknek, a tantervi előírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelően, c) oktató munkájának világnézete és értékrendje szerinti végzése anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, d) a tantárgyi oktatási programok és a tananyagok fejlesztése, e) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelése, f) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített feltételek mellett a hallgatók megválasztása, g) tudományos illetve művészi célú pályázatok benyújtása,

62

h) i) j) k) l) m) n) o)

a munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladatok mellett a maguk választotta tudományos téma kutatása, az eredmények közzététele, találmányok szabadalmaztatása, tudományos kutatási, művészi eredmények közzététele, habilitáció, művészi alkotó tevékenység végzése, a szakképzettségének megfelelő gyakorlati, szaktanácsadási, szakértői tevékenység folytatása a vonatkozó jogszabályok szerint, az egyetem létesítményeinek, eszközeinek, berendezéseinek használata az egyetem szabályzataiban rögzített módon, a munkájához szükséges szakmai ismeretekhez való hozzájutás, szakmai ismereteinek, tudásának szervezett továbbképzésben való részvétel útján való gyarapítása, pedagógiai kísérletekben való részvétel.

(2)

Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az oktatót, illetve az ilyen munkakörből nyugállományba helyezett személyt megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket az oktatói igazolványával, vagy az utolsó munkahelyén kiállított igazolással ingyenesen látogassa, valamint az aktív oktatói munkakörben foglalkoztatott oktató az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű szakirodalom vásárlásra, illetve könyvtári beiratkozási támogatásra jogosult.

(3)

Az oktató kötelessége: a) az egyetem oktatói követelményrendszere által meghatározott módon részvétel az egyetem oktatómunkájában, az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése, oktató munkája magas színvonalú, korszerű, tárgyilagos végzése, b) a hallgató emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, c) a hallgatók egyéni képességének, tehetségének, fogyatékosságának figyelembe vétele, d) a hallgatók rendszeres tájékoztatása az őket érdeklő kérdésekről, és kérdéseikre érdemi válasz adása, e) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelése a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megadott módon, f) tudományos munka végzése és az akkreditált oktatók részvétele a doktori képzési feladatok ellátásában, g) az egyetemi tanárok és a habilitált docensek számára részvétel a habilitációs eljárás lefolytatásában, az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében, h) részvétel az egyetemi közéletben és a választás során elnyert tisztség ellátásában.

63

2. A TUDOMÁNYOS KUTATÓK 57. § (1)

Tudományos munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább 90 %-át az egyetem tudományos tevékenységére fordítja, továbbá munkaköri feladatként részt vesz az egyetem oktatással összefüggő tevékenységében is.

(2)

A tudományos kutatói feladat elsősorban tudományos kutatói munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban látható el. Tudományos kutatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható.

(3)

Megbízási jogviszony keretében a tudományos kutatói feladat akkor látható el, ha a tudományos kutató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő 70 %-át. A megbízásnál is alkalmazni kell az 53. § (8) bekezdésében, és e § (4) bekezdésében foglalt feltételeket. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres feladatokra is.

(4)

Tudományos kutatói munkakörben - az 52. § (7) bekezdésében maghatározott feltételeken túl - az alkalmazható, aki mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik, valamint megfelel az egyéb jogszabályokban és a külön szabályzatban meghatározott, a tudományos kutatókra előírt követelményeknek.

(5)

Az egyetemen az alábbi tudományos kutatói munkakörök létesíthetők: a) b) c) d) e)

(6)

tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor.

A tudományos kutatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával, és e munkaköri cím használatának jogával. A tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül, gyakornokként nem foglalkoztatható. 58. §

(1)

A kutató joga: a) tudományos célú pályázatok benyújtása,

64

b) c) d) e) f) g) h) (2)

találmányok szabadalmaztatása, tudományos kutatási, művészi eredmények közzététele, habilitáció, tudományos kutatások, művészi alkotó tevékenység végzése, a szakképzettségnek megfelelő gyakorlati, szaktanácsadási tevékenység folytatása a vonatkozó jogszabályok szerint, az egyetem létesítményeinek, eszközeinek, berendezéseinek használata az egyetem szabályzataiban rögzített módon, kutatási feladatok, témák kialakításának, kutatási módszerek fejlesztésének kezdeményezése, a lehetőségekhez mérten bekapcsolódás az oktató munkába.

A tudományos kutatót az (1) bekezdésben foglaltakon túl megilletik az 56. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb kedvezmények is.

(3) A kutató kötelessége: a) az egyetem oktatói követelményrendszere által meghatározott módon részvétel az egyetem kutató munkájában, b) a kutató munkájához szükséges tudományos eredmények és módszerek megismerése mellett – a tudományos etika szabályai szerint - törekvés új eredmények elérésére, azoknak a szakma szabályai szerinti közzététele, és az oktató tevékenységében való alkalmazása, továbbadása, c) az akkreditált kutatók részvétele a doktori képzésben, d) vezető kutatók számára részvétel a habilitációs eljárás lefolytatásában, a kutatói utánpótlás képzésében és nevelésében, e) részvétel az egyetemi közéletben és a választás során elnyert tisztség ellátásában. (4)

Az oktatási feladatokat is végző tudományos kutatót a (2) bekezdésben foglaltakon túl terhelik az 56. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségek is. 3. AZ OKTATÓK ÉS KUTATÓK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 59. §

(1)

Az oktatói és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók. Ebben az esetben a közalkalmazotti kinevezésben meg kell határozni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás – teljes vagy rész – munkaidejének milyen hányadában kell ellátni.

65

118

(2) a) 2010. szeptember 1.-ig az oktató, tudományos kutató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói vagy tudományos kutatói feladatot – az egyetem működési feltételei meglétének mérlegelé- se során legfeljebb kettő, az egyetem költségvetési támogatásának meg- állapításánál legfeljebb egy felsőoktatási intézményben vehető figyelem- be. b) 2010. szeptember 1.-től az oktató, tudományos kutató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói vagy tudományos kutatói feladatot – az egyetem működési feltételei meglétének mérlegelése során , illetve az egyetem költségvetési támogatásának megállapításánál legfeljebb egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. c) Az a) és b) pont esetében azt, hogy melyik felsőoktatási intézménynél lehet az oktatót, tudományos kutatót figyelembe venni, az általa adott írásos nyilatkozata határozza meg, mely nyilatkozatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek - a kinevezés elkészítése előtt - köteles átadni. Ha az oktató, tudományos kutató nem tesz ilyen nyilatkozatot, egyik intézménynél sem vehető figyelembe. d) A 2007. szeptember 1-ét követően regisztrálni kezdeményezett alapés mesterképzések tekintetében a c) pontban foglaltakat kell alkalmazni.

119(3) Az egyetemi és főiskolai docens, az egyetemi és főiskolai tanár, a tudo-

mányos főmunkatárs, a tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor a tudományos kutatás, illetve művészi alkotó tevékenység végzéséhez, egyéni tudományos továbbképzéshez hétévenként legfeljebb egy év alkotói szabadságra jogosult. Ezen időtartamra részére távolléti díj jár. Az alkotó szabadság adományozásának részletes feltételeit az egyetem kollektív szerződése határozza meg. Amennyiben a kollektív szerződés felmondásra kerülne, az egyetem az új kollektív szerződés elfogadásáig a felmondott szerződésben az alkotó szabadságra vonatkozó előírásokat továbbra is alkalmazni köteles. 120

(4)

(5)

118

Az olyan oktató, tudományos kutató, aki másik felsőoktatási intézményből kerül az egyetemre, az előző munkáltatójánál elért vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztatható.

Módosította a 8/2007. (XII.20.) szenátusi határozat; hatályos 2007. szeptember 1.-től. Módosította a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. december 1.-től. 120 Hatályon kívül helyezte a 3/2008. (III.06.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2008. március 7-től 119

66

4. A TANÁRI MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK 60. § (1)

Az oktatói munkát segítő egyéb oktatási tevékenységek tanári munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban láthatók el. Tanári munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható.

(2)

Megbízási jogviszony keretében, a tanári feladat akkor látható el, ha a tanár által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő 70 %-át. A megbízásos jogviszonyra is alkalmazni kell az 52. § (7) bekezdésében, és e § (3) bekezdésében foglalt feltételeket. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra.

(3)

Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(4)

Az egyetemen az alábbi tanári munkakörök létesíthetők: a) nyelvtanár, anyanyelvi lektor, b) testnevelő tanár, c) művésztanár, d) gyakorlati oktató, e) műszaki oktatóval f) mérnöktanár, műszaki tanár, g) kollégiumi tanár, h) mestertanár.

(5)

A tanári munkakörben történő alkalmazáshoz a besorolás szabályait a Kormány, az egyéb alkalmazási feltételeket, a tanításra fordított idő mértékét az SZMSZ részét képező, „Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról” című külön szabályzat határozza meg.

(6)

A tanári munkakörben foglalkoztatottakat megilletik az 56. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosítványok, és terhelik az 56. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségek.

67

II. AZ ALKALMAZOTTAK JOGORVOSLATI KÉRELMEI ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE 61. § (1)

A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos döntések ellen a közalkalmazott a Kjt., az Mt. és a vonatkozó munkaügyi jogszabályok rendelkezései szerint élhet jogorvoslati jogával.

(2)

A megbízási szerződéssel foglalkoztatottak jogviszonyára a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk) előírásai vonatkoznak.

(3)

Az egyetem szervezeti egységeinek vezetője által meghozott, nem az (1) és (2) bekezdés hatálya alá tartozó döntés (a továbbiakban: egyéb döntés) ellen az azt sérelmesnek tartó közalkalmazott az illetékes dékánhoz/igazgatóhoz nyújthat be jogorvoslati kérelmet. A dékán/igazgató által meghozott döntés ellen a rektorhoz lehet fordulni jogorvoslatért. A közvetlenül a centrum/TEK igazgatási egységéhez tartozó szervezeti egység vezetője által hozott fenti döntés ellen az azt sérelmesnek tartó közalkalmazott a centrumelnökhöz, TEK elnökhöz nyújthat be jogorvoslati kérelmet.

(4)

A 8. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató szervezeti egységek vezetői által, és a 9. § (2) bekezdésében felsorolt központi funkcionális szervezeti egységek vezetői által meghozott egyéb döntések ellen a rektorhoz lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni.

(5)

A Gazdasági Főigazgatóságon belüli szervezeti egységek vezetői által hozott egyéb döntések ellen a gazdasági főigazgatóhoz kell a jogorvoslati kérelmet benyújtani, akinek a döntése ellen a rektorhoz lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni.

(6)

A jogorvoslati kérelmekre az arra illetékes személy 30 napon belül köteles választ adni.

(7)

Amennyiben a közalkalmazott az arra illetékes személy válaszát nem fogadja el, és a vita rendezése nem tarozik a külön jogszabályban meghatározott közvetítői vagy békéltetői eljárásra, a Ftv.-ben meghatározott jogokkal kapcsolatban keletkezett vitás ügyek rendezése érdekében az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálathoz fordulhat.

68

Hatodik rész A HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 62. § (1)

Az egyetem hallgatója az alapképzésben, a mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben, a felsőfokú szakképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.

(2)

A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos szabályokat az SZMSZ részét képező, a mindenkor hatályos jogszabályok alapján külön-külön megalkotandó alábbi egyetemi szabályzatok határozzák meg: a) felvételi szabályzat, b) tanulmányi és vizsgaszabályzat, c) térítési és juttatási szabályzat, d) a hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjéről szóló szabályzat, e) a hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat, f) a hallgatók baleset és munkavédelmi szabályzata, g) a kollégiumok és diákotthonok működési rendjének szabályzata, h) a kollégiumi és diákotthoni felvételi szabályzat, i) a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról szóló szabályzat, j) a doktori szabályzat, k) az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata, l) a szellemi tulajdon kezelésének szabályzata.

(3)

Az egyetem az államilag finanszírozott hallgatók mellett költségtérítést vállaló hallgatókat is felvehet. I. A HALLGATÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 63. §

(1) A hallgató joga, hogy szabadon megválassza, melyik felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányait. (2) A hallgató joga, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák, e körben különösen, hogy a) személyiségi jogát, ezen belül személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem korlátoz másokat, e jogának érvényesítésében nem veszé-

69

b) c) d) e) f)

g)

(3)

lyezteti a saját és társai, illetve a felsőoktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatók munkájáról, a felsőoktatási intézmény, a kollégium működéséről, tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, javaslattal éljen, kérdést intézzen az egyetem, illetve a kollégium vezetőihez, oktatóihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, véleményezze az oktatói munkát, vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, levelezéshez, továbbá a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

A hallgató joga, hogy az egyetemen biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy a) igénybe vegye az egyetemen, illetve a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai eszközök, sport- és szabadidő-létesítmények, egészségügyi tanácsadás stb.), b) a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon igénybe vegye az egyetem által nyújtott képzési lehetőségeket, c) látogassa az egyetem által szervezett előadásokat, szemináriumokat, d) válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók, doktoranduszként a témavezetők között, e) teljes körű és tárgyilagos tájékoztatást nyújtsanak részére, f) állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön, g) segítséget kapjon az intézményi közösségi életbe való beilleszkedéshez, fizikai állapotának megőrzéséhez, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életviteléhez, h) tagja legyen tudományos diákkörnek, részt vegyen annak munkájában, részt vehessen az egyetem kutató, fejlesztő tevékenységében, i) tudományos, kutatói ösztöndíjban részesüljön,

70

j) k) l) m)

tudományos, művészeti célú pályázatot nyújtson be, tudományos, művészeti eredményét közzétegye, a szakdolgozatának, diplomamunkájának témáját megválaszthassa, a tanulmányi és az életpálya-tanácsadást részére megszervezzék, és a szolgáltatásait igénybe vegye, szüneteltesse hallgatói jogviszonyát, vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsőoktatási intézménybe, további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen.

(4)

A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból az Európai Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat, és ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt, illetőleg – amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt – ösztöndíjban részesüljön.

(5)

A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen, hogy a) kollégiumi ellátást vagy lakhatási támogatást biztosítsanak részére, b) szociális vagy más ösztöndíjban (így különösen tanulmányi, doktorandusz, köztársasági) szociális, tankönyv-, jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön, c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon, d) diákigazolványt állítsanak ki részére, s igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kedvezményeket, e) az egyetemen munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, f) az egyetem által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaság tagja legyen, illetve abban munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, g) jogszabályban meghatározottak szerint tanulmányi szerződést, hallgatói szerződést kössön, munkavégzés melletti tanulmányok esetén igénybe vegye a tanulmányi szabadságot.

(6)

A hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga, e körben különösen, hogy a) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, b) személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, az egyetem, illetve a kollégium irányításában, c) jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,

71

d) e) f) (7)

(8)

az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot, választó és választható legyen a hallgatói önkormányzatba.

A hallgató kötelessége, hogy a) teljesítse a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeket, b) megtartsa az egyetem, illetve a kollégium szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat, c) megtartsa az egyetem helyiségei, továbbá az egyetemhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja a felsőoktatási intézmény létesítményeit, felszereléseit, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, d) tiszteletben tartsa az egyetem hagyományait, valamint az egyetem alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát, e) hozzájáruljon az intézményen belül és azon kívül az egyetem jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, növeléséhez. f) A hallgatói jogviszonyból eredő jogok az egyetemre történő beiratkozás napjától gyakorolhatók. A hallgatók munkavégzése 64. §

(1)

A hallgató hallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2)

Az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A hallgató foglalkoztatására – a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)–(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)–(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat.

(3)

Az egyetem, illetve a kollégium, valamint a hallgatók közötti eltérő megállapodás hiányában a hallgató jogutódjaként az egyetem, illetve a kollégium szerzi meg a tulajdonjogát – a szellemi alkotások (Ptk. 86. §) kivételével –

72

minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a hallgató állított elő a hallgatói jogviszonyából, kollégiumi jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az egyetem, illetve a kollégium biztosította. A hallgatót díjazás illeti meg, ha az egyetem, illetve a kollégium a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a hallgató és az egyetem, illetve a kollégium állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként, rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban résztvevők által végzett tevékenység – költségekkel csökkentett – bevétele terhére kell megállapítani. (4)

Ha a hallgató által a (3) bekezdésben meghatározottak alapján előállított dolog szellemi alkotás, a (3) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotásnak az egyetem, illetve a kollégium részére történő átadására az egyetem szellemi tulajdon kezelésének szabályzatában meghatározottak szerint a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. II.

A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT 65. § (1)

A hallgatói önkormányzat az egyetem önkormányzatának részeként működik, és a Ftv. valamint a jelen szabályzat alapján és keretei között megalkotott alapszabályában rögzített módon fejti ki tevékenységét. A hallgatói önkormányzat a jogosítványait csak akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit, és a szenátus jóváhagyta az alapszabályát.

(2)

A hallgatói önkormányzatnak az egyetem minden beiratkozott hallgatója tagja függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A hallgatói önkormányzat jogköre 66. §

121

(1) A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az egyetem működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ennek keretében a) ellátja az egyetem hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét a hallgatókat érintő valamennyi kérdésben, minden illetékes egyetemi,

121

Módosította a 7/2006. (XI.2.) sz. szenátusi határozat; hatályos 2006. november 3.-tól.

73

b) c)

d)

e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o)

kari és alsóbb szintű testületben, megalkotja saját alapszabályát, azt jóváhagyásra bemutatja a szenátusnak, segíti a hallgatók egyetemmel kapcsolatos tanulmányi és szociális ügyeinek megoldását, valamint a hallgatók egyetemhez kötődő egyéb tevékenységének szervezését, biztosítja a doktorandusz hallgatók önálló képviseletét, elnöksége, bizottságai és egyéb testületei útján részt vesz a hallgatók szakmai, kulturális, sport és egyéb közösségi tevékenysége szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésére bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról és megóvásáról, véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét, dönt a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott ügyekben, és közreműködik a hallgatók tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében, véleményezi az egyetem sportlétesítményeinek a hasznosítását, a kollégiumok és a diákotthonok működését meghatározó szabályzatban foglaltak szerint közreműködik a kollégiumok és a diákotthonok vezetésében, együttműködik hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel, a lehetőségeket bővítve segíti a hallgatók külföldi ösztöndíjas képzését, képviselői útján részt vesz a gazdasági tanács, a szenátus, a kari tanácsok munkájában és minden olyan egyetemi bizottságban, amely a hallgatókat érintő ügyekben is eljár, javaslatot tesz szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, javaslatot tesz külső oktató (előadó) meghívására, részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, a dolgozatokat közzéteszi, szervezeteinek közreműködésével folyamatosan tájékoztatja az egyetemi polgárokat a hallgatói önkormányzat tevékenységéről, a felsőoktatás és az egyetem életével kapcsolatos kérdésekről, a pályázatokról, ösztöndíj- és álláslehetőségekről.

(2) A hallgatói önkormányzat dönt saját működéséről, a hallgatói önkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A hallgatói önkormányzat részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. A hallgatói önkormányzat megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden érintett hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon a hallgatók legalább húsz százaléka részt vett.

74

(3)

A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor és módosításakor, b) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjéről szóló szabályzat elfogadásakor és módosításakor, c) az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) az egyetemhez tartozó hallgatói jóléti, kulturális, sport célú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban, e) a kollégiumi felvételi szabályzat elfogadásakor és módosításakor, f) a hallgatói térítések és juttatások szabályzat elfogadásakor és módosításakor.

(4)

A hallgatói önkormányzat indítványokat tehet a hallgatókat érintő ügyekben, melyre az intézkedésre jogosult személy vagy szervezet harminc napon belül – a gazdasági tanács és a szenátus esetén a harmincadik napot követő első ülésen – érdemi választ köteles adni.

(5)

A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez az egyetem biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az egyetem, illetve a kollégium/diákotthon helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az egyetem, illetve a kollégium/diákotthon működését.

(6)

Az egyetem doktorandusz hallgatói biztosítják a választott képviselők részvételét a PhD programtanácsokban. III. A HALLGATÓI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM 67. §

(1)

Az egyetemen a hallgatók egészét érintő vitatott és más szabályzatban nem rögzített tanulmányi, szociális és egyéb kérdések rendezése érdekében hallgatói érdekegyeztető fórum működik.

(2)

A hallgatói érdekegyeztető fórum állandó tagjai: a) az egyetem részéről: - rektor - dékánok - b) a hallgatók részéről: a HÖK, illetve az adott kérdésben érintett hallgatói csoport meg-

75

bízott képviselői. (3)

A hallgatói érdekegyeztető fórum üléseinek előkészítéséért az érintett egyetemi vezető felelős. IV. ÖNKORMÁNYZATI JOGÚ TESTÜLETEK 68. §

A tudományos diákköri tanács az egyetemen folyó tudományos diákköri munkát, az e célra szolgáló anyagi eszközök elosztását irányító, szervező és ellenőrző testület. A tanács fele-fele arányban oktatókból és hallgatókból áll. Feladatáról, hatásköréről, működésének rendjéről a tudományos diákköri szabályzat rendelkezik, amely jelen szabályzat mellékletét képezi. V. A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ÖNKORMÁNYZATI JOGÚ TESTÜLETEI 69. § (1)

A kari diákjóléti bizottságok és a kari tanulmányi bizottságok a hallgatók állami támogatásával és a hallgatók által fizetendő díjakkal kapcsolatos kérdéseket elbíráló testületek, amelyek karonként szerveződnek. A munkájukban részt vevő oktatókat és a dékáni hivatal képviselőjét a dékán bízza meg, hallgató tagjait a hallgatói önkormányzat választja. Feladatukról, szervezetükről és működésük rendjéről a térítési és juttatási szabályzat rendelkezik, amely jelen szabályzat mellékletét képezi.

(2)

Az egyetemen a kollégiumokban, diákotthonokban lakó hallgatók érdekképviseletét a hallgatói önkormányzat látja el az alapszabályában rögzített módon. A kollégiumi közgyűlések, a kollégiumi bizottságok feladat- és hatásköréről, működésének rendjéről a kollégiumok és diákotthonok működési rendjének szabályzata, illetve a hallgatói önkormányzat alapszabálya rendelkezik, amely jelen szabályzat mellékletét képezi. Hetedik rész EGYETEMI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS 70. §

(1)

Az egyetemi jelentőségű munkaügyi, szociális, élet- és munkakörülményekkel, valamint a személyi juttatásokkal kapcsolatos kérdések egyeztetésére – a reprezentatív szakszervezetek kezdeményezésére – Egyetemi Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: ÉT) működik.

76

(2) Az ÉT szervezetét és működési rendjét az egyetem és a szakszervezetek megállapodásban rögzítik azzal, hogy az ÉT munkáltatói és munkavállalói tagjainak száma azonos. Nyolcadik rész AZ EGYETEMEN MŰKÖDŐ NEM ÁLLAMI SZERVEZETEK 71. §

(1)

Az egyetemen Közalkalmazotti Tanács (KT) működik, amelynek részletes szabályait – a Kjt. szabályozása alapján megalkotott - saját szabályzata állapítja meg.

(2)

Az egyetemen dolgozói és hallgatói érdekvédelmi szervezetek (közöttük a szakszervezetek, a hallgatói, illetve dolgozói önkormányzati testületek), továbbá szakmai, tudományos, kulturális, sport, egészségügyi, szociális, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló országos és területi egyesületek helyi szervei működhetnek. Az egyetem dolgozói és hallgatói a felsorolt célokkal az egyesülési törvény és más hatályos jogszabályok rendelkezései szerint helyi egyesületeket, öntevékeny csoportokat alakíthatnak, és a működésükre vonatkozó alapszabály vagy ügyrend szerint tevékenykedhetnek.

(3)

Az érdekvédelmi szervezetek, szakszervezetek, az önkormányzati testületek és a (2) bekezdésben felsorolt országos és területi egyesületek helyi szervezeteinek megalakítását a működési célok és a szervezet vezetőinek megjelölésével be kell jelenteni. A bejelentést egyetemi szerveződés esetén közvetlenül, kari szerveződés esetén a dékánon keresztül a rektornak kell címezni.

(4)

Helyi egyesületek, öntevékeny csoportok esetén a létrehozást a kar területén a dékánnak, egyetemi működés esetén az egyetemi főtitkárnak kell bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a működési szabályzatot (alapszabályt, ügyrendet) és a szerveződés vezetőinek névsorát. A bejelentést az illetékes vezetőnek tudomásul kell vennie és azt ezzel egyidejűleg nyilvántartásba venni. Erről a bejelentőt értesíteni kell.

(5)

A szerveződés tudomásul vételét és bejegyzését az illetékes egyetemi vezető köteles megtagadni, ha annak tevékenysége, céljai ellentétesek a Magyar Köztársaság Alkotmányával, más hatályos jogszabályokkal vagy az egyetem szabályzataival.

(6)

Az egyetemen működő nem állami szervezetek, ha ezt felsőbb jogszabály nem korlátozza, a működésük szerint illetékes egyetemi vezető testület tanácsának döntése alapján pénzügyi támogatásban részesülhetnek.

77

Kilencedik rész HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 72. § (1)

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Debreceni Egyetem szenátusa a 2006. június 22-én tartott ülésén, a 22/2006. számú határozatával fogadta el. Rendelkezéseit 2006. július 1.-től kell alkalmazni.

122

(2) A jelen szabályzat mellékletét képező centrum, TEK működési rendeket a külön összefűzött 4. sz. melléklet, a karok működési rendjét a külön összefűzött 5. sz. számú melléklet, a kutatóintézetek működési rendjét a szintén külön lefűzött 6. számú melléklet, a központi szolgáltató egységek működési rendjét a 7. sz. melléklet tartalmazza.

(3)

A jelen szabályzat részét képező, de külön megalkotott szabályzatok felsorolását a 8. sz. melléklet tartalmazza.

(4)

A jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a Debreceni Egyetem 2000. február 10.-én elfogadott és többször módosított Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti.

D e b r e c e n, 2008. május 15.

Dr. Fésüs László akadémikus, egyetemi tanár, rektor

122

Beiktatta a 11/2006. (XI.30.) sz. szenátusi határozat; hatályos 20006. december 1.-től.