A DEBRECENI EGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzata
Debrecen 2006. június 22.
2
A DEBRECENI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA PREAMBULUM A Debreceni Egyetem (a továbbiakban: egyetem) a magyar felsőoktatás évszázados hagyományait és az Európai Egyetemek Magna Chartájában lefektetett alapelveket követi. Hazai és külföldi társintézményekkel, szervezetekkel együttműködve tevékenykedik az universitas eszméjének megvalósítása érdekében. Célja, hogy - az Európai Gazdasági Térség felsőoktatási rendszerének részeként - magas színvonalú képzéssel és szolgáltatással, az alap- és alkalmazott tudományok művelésével elősegítse a társadalom fejlődését, javítsa versenyképességét, erősítse az oktatással, a kutatással és a gazdasággal való együttműködésének hatékonyságát. Az egyetem autonóm intézmény, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény (a továbbiakban: Ftv.)és az egyéb vonatkozó jogszabályok keretein belül maga határozza meg saját szervezetét, működését, választja meg vezetőit és valósítja meg képzési céljait, kutatási, gyógyító és művészeti tevékenységét. Az egyetem valamennyi oktatója és kutatója számára biztosítja az oktatási, kutatási és művészi szabadságot. A hallgatók számára a törvények és saját belső szabályzatainak keretén belül tanulási szabadságot biztosít. Az egyetem autonómiáját az általa kialakított és a legfelsőbb vezető testülete által - a Ftv. 21. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - megalkotott és elfogadott jelen Szervezeti és működési szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) rögzített módon gyakorolja. Az SZMSZ az egyetem alapszabálya, amely valamennyi felsőbb szintű jogszabály által nem szabályozott területen elsődleges jogforrás. Az SZMSZ részét képezik a Ftv.-ben előírt, de a Ftv. 21. § (5) bek.-ben kapott felhatalmazás alapján külön-külön megalkotott egyetemi szabályzatok. (felsorolásuk az SZMSZ mellékletei után). Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1)
Az egyetem neve: Angolul: Latinul: Székhelye: Logója: Körbélyegzője:
2006.07.04.
Debreceni Egyetem University of Debrecen Universitas Debreceniensis 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Gerundium, zöld és óarany színnel, 1538 és UD felirattal. középen a Magyar Köztársaság címere,
3
Intézményi azonosítója:
körülötte Debreceni Egyetem körirattal. FI 17198
Az egyetem valamennyi hivatalos iratán fel kell tüntetni az intézményi azonosítót. Ennek hiányában az irat érvénytelen. (2)
Az egyetem a Magyar Köztársaság Országgyűlése által elismert állami felsőoktatási intézmény, önálló jogi személy, amely az Alapító Okirata alapján működik.
(3)
Az egyetem költségvetési szerv, amely részjogkörű költségvetési egységekkel is rendelkezik és kincstári vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott előirányzataival, valamint más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik.
(4)
Az egyetem felett a fenntartói jogokat, a törvényességi felügyeletet a Ftvben meghatározott keretek között az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: fenntartó) gyakorolja.
(5)
Az egyetem autonóm intézmény, amelyet különösen a következő alapvető – oktatási, kutatási, szervezeti és működési, gazdálkodási - jogok illetnek meg: • képzési rendszerének kialakítása, • a vezetők, oktatók, hallgatók és alkalmazottak: az egyetemi polgárok kiválasztása, • a tudományos kutatás és művészeti tevékenység szabadsága, • doktori képzés és a doktori (Ph.D) fokozat odaítélése, • habilitációs eljárás lefolytatása és “dr. habil.” cím adományozása, • a belső szervezet és működés kialakítása, • a hazai és a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, • önálló gazdálkodás a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal, • a hallgatói és közösségi jogok érvényesülésének garantálása. Második rész AZ EGYETEM FELADATAI 2. §
(1) Az egyetem elsődleges feladata, hogy oktatási rendszerén keresztül a tudomány és a művészet több területén a társadalom számára művelt, magas fokon képzett, nemzetközi elméleti és gyakorlati tudással rendelkező felsőfokú végzettségű elméleti és gyakorlati szakembereket képezzen és továbbképezzen.
2006.07.04.
4
Feladata a nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével a hallgatók felkészítése az értelmiségi létre, a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására, művészeti és más alkotások, eredmények létrehozására, az autonóm gondolkodásra; az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájában foglaltak figyelembevételével az anyanyelvi, idegen nyelvi és szaknyelvi ismeretek fejlesztése; az egész életen át tartó tanulás keretében a felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti felnőttképzési tevékenység folytatása; közreműködés a tudásalapú társadalom számítástechnikai és informatikai kultúrájának fejlesztésében. Feladata továbbá, hogy hozzájáruljon az ország, a kelet-magyarországi régió és Debrecen város társadalmi, gazdasági és tudományos életének fejlesztéséhez, a pedagógusképzéshez, a gyógyításhoz és egészségmegőrzéshez, az agrárágazat és a vidék fejlesztéséhez, kulturális és művészeti értékeinek megőrzéséhez és gyarapításához. (2) Az egyetem a képzés irányainak megfelelő tudományágakban tervszerű tudományos munkát végez, megteremti az oktatás-kutatás egységét. Részt vesz a tehetséggondozásban, a kutatói utánpótlás nevelésében, a kiemelkedő képességekkel rendelkezők tudományos felkészítésében. Figyelemmel kíséri és közreadja a tudomány és saját kutatómunkájának új eredményeit, s azt a társadalom szolgálatába állítja. (3) Az egyetem költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg vállalkozási tevékenységként – alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül – külső megbízók, megrendelők számára oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat lát el. (4) A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (a továbbiakban: DEOEC) az egészségügy és az igazságügyi szakértői tevékenység körébe tartozó feladatok ellátásában, Agrártudományi Centruma (a továbbiakban: DE-ATC) az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában a vonatkozó jogszabályok rendelkezése és finanszírozási feltételei szerint vesz részt. (5)
Az egyetem szervezett formában a) közvetíti a gyakorlatban dolgozó szakemberek számára a tudomány új eredményeit és módszereit, b) speciális szakirányokban tovább fejleszti szakmai ismereteiket, c) ellátja a szakemberek gyakorlati munkáját segítő tudományok oktatását, d) különböző szervezetek és intézmények vezetői részére segítséget nyújt a korszerű vezetési ismeretek és módszerek elsajátításában, e) szakmai átképzést és továbbképzést szervez.
2006.07.04.
5
(6)
Az egyetem a fenti célokat és feladatokat oktatói, kutatói, tanárai és egyéb dolgozói, valamint hallgatói közreműködésével, választott testületei, tisztségviselői vezetésével, a működést biztosító szervezetek együttműködésével valósítja meg, illetve gyakorolja. Harmadik rész SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND I. AZ EGYETEM SZERVEZETE 3. §
(1)
Az egyetem feladatait oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei útján látja el, melyek munkáját, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek segítik.
(2)
A képzési, kutatási és betegellátási feladatok koordinálására az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségügyi Főiskolai Kar, a Fogorvostudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar és a Népegészségügyi Kar Orvos- és Egészségtudományi Centrumként (DE OEC), a képzési, kutatási, agrártudományi feladatok koordinálására az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, a Mezőgazdaságtudományi Kar, a Műszaki Főiskolai Kar, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, a Karcagi Kutatóintézet és a Nyíregyházi Kutatóközpont Agrártudományi Centrumként (DE ATC) működik.
(3)
A képzési, kutatási, tanárképzési feladatok koordinálására az Állam-és Jogtudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar, a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar, az Informatikai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, a Természettudományi Kar, a Debreceni Konzervatórium, a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium, az Arany János Gyakorló Általános Iskola és a Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola Tudományegyetemi Karok (DE TEK) elnevezéssel tervezési gazdálkodási egységként működik.
(4) Az egyetem decentralizált gazdálkodást folytat, melynek alapegységei a tervezési gazdálkodási egységek. Az egyetemen működő tervezési gazdálkodási egységek a Központ (DE KP), az Agrártudományi Centrum (DE ATC), az Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DE OEC) és a Tudományegyetemi Karok (DE TEK). Az egyetem egyes campusait, karait és egyéb szervezeti egységeit átfogó működtetési feladatokat a tervezési gazdálkodási egységek látják el. A tervezési gazdálkodási egység a rektornak alárendelt egység. Működését jelen szabályzat, a Gazdálkodási Szabályzat és saját működési rendje
2006.07.04.
6
szabályozza. Gazdálkodási szempontból az egyes tervezési gazdálkodási egységekhez tartozó szervezeti egységeket az 1. sz. melléklet tartalmazza. 1. OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK 4. § (1) Oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek az egyetemi és főiskolai karok, a kutató intézetek, a jelenleg még nem karként működő konzervatórium, az ezeken belül létrehozott tanszékek, nem önálló tanszékek, tanszékcsoportok, intézetek, klinikák, kihelyezett tanszékek. (2)
A karokat a dékánok, a Konzervatóriumot és a kutató intézeteket, az intézeteket és a klinikákat az igazgatók, a tanszékeket és nem önálló tanszékeket, a kihelyezett tanszékeket a tanszékvezetők vezetik.
(3)
Az egyetem karai: Egyetemi Karok: Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar (AVK) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK), Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Fogorvostudományi Kar (FOK) Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) Informatikai Kar (IK) Közgazdaságtudományi Kar (KTK) Mezőgazdaságtudományi Kar (MTK) Népegészségügyi Kar (NK) Természettudományi Kar (TTK) Főiskolai Karok: Egészségügyi Főiskolai Kar (EFK) Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar (HPFK) Műszaki Főiskolai Kar (MFK)
(4)
A Debreceni Konzervatórium - karrá válásáig - a karokhoz viszonyított korlátozott (csak javaslattevő és véleményező) jogosítvánnyal rendelkező, saját működési szabályzattal és belső költségvetéssel rendelkező oktatási szervezeti egység.
(5) Kutatóintézetek: Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI) Karcagi Kutató Intézet (KKI)
2006.07.04.
7
Nyíregyházi Kutató Központ (NYKK) (6)
A tanszék/intézet tanszékvezető vagy igazgató irányításával működő, meghatározott tudományterületet, szakterületet művelő oktatási egység, amely rendelkezhet önálló gazdálkodási jogosítványokkal, s amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait.
(7)
A nem önálló tanszék az intézeten vagy klinikán belül szervezett, önálló gazdálkodással nem rendelkező szervezeti egység.
(8)
A klinikák az ÁOK szervezetében a kötelező klinikai tanszakok egységei, tanszéki jogosítványokkal rendelkező önálló oktatási szervezeti egységek. Egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, közreműködnek az orvosképzéssel összefüggő képzési és kutatási feladatok ellátásában, ellátják a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból rájuk háruló feladatokat. Tancélú gyógyító, megelőző tevékenységet, ágazati kutató, fejlesztő tevékenységet, egészségmegőrző tevékenységet és regionális ellátási tevékenységet végeznek. A klinikaigazgatók irányításával működnek.
(9)
A kihelyezett tanszék az egyetem és elsősorban más szervezetek, társaságok, kutatóintézetek közötti külön szerződés alapján működő oktatási szervezeti egység.
(10) Támogatott kutatócsoport és akadémiai intézet felsőoktatási intézménybe kihelyezett szervezeti egysége tanszékként működhet, továbbá részt vehet a doktori képzésben. 5. § (1)
Az egyetem hatékonyabb működése érdekében segíteni kell a hasonló területeken oktató oktatási szervezeti egységek vagy diszciplínák ésszerű együttműködését.
2)
A szervezeti integráció nélküli együttműködést Program Tanács (PT) irányítja. A PT létrehozására a szenátus Stratégiai Fejlesztési Bizottsága tesz javaslatot a szenátusnak az illetékes kari/konzervatóriumi tanács, valamint a centrum/TEK elnök egyetértésével, a gazdasági tanács és a szenátus illetékes bizottságai véleményének kikérése után. A javaslatról a szenátus dönt. A PT maga választja meg elnökét, aki a megfelelő rotációs elv szerint évente változik. A PT feladata:
2006.07.04.
8
a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) r)
meghatározza saját működési rendjét, kidolgozza a közösen vállalt oktatási programot, amennyiben új szak indítása vagy alapítása a cél, elkészíti az akkreditációhoz szükséges dokumentumokat, ellenőrzi az akkreditáció folyamatát, meghatározza a tárgyak felelősét, biztosítja az oktatás személyi és tárgyi feltételét, összeállítja a tanterveket, vállalja a program minőségbiztosítását, pályázatokat nyújt be a program pénzügyi alapjainak a megteremtésére, az érintett karok vezetőivel egyeztet a normatív finanszírozás programra eső támogatását illetően, képviseli a program érdekeit a kari fórumokon, folyamatosan gondozza a programot, közös kutatási programot dolgoz ki, meghatározza a program, személyi és tárgyi feltételeit, közös pályázattal megteremti a program működőképességét, meghatározza a kutatási eredmények publikációs rendjét, fogadja a PhD hallgatókat, javaslatot tesz megfelelő feltételek megléte esetén doktori programok indítására.
(3)
Az oktatási szervezeti egységek koordinációs központba integrálására a szenátus Stratégiai Fejlesztési Bizottsága tesz javaslatot a szenátusnak, az illetékes kari /konzervatóriumi tanács, valamint a centrum/TEK elnök egyetértésével, a gazdasági tanács és a szenátus bizottságai véleményének kikérése után. A javaslatról a szenátus dönt. A koordinációs központ maga választja meg tanácsát, és javaslatot tesz a vezető személyére, akit a megfelelő rotációs elv szerint az új szervezeti egységet alkotó intézetek, tanszékek vezetői közül a rektor bíz meg. A vezető megbízatása egy évre szól, és nem minősül vezetői megbízásnak. A tanács feladatai megegyeznek a Program Tanács feladataival
(4)
Oktatási szervezeti egységek összevonásáról, szétválásáról a gazdasági tanács és az érintett tervezési gazdálkodási egység (vagy kar), valamint a centrum/TEK elnök véleményének meghallgatásával a szenátus dönt, és egyben meghatározza az új szervezeti egység kapcsolódását és pénzügyi finanszírozását. 6. § Az egyetemen és az egyetem oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységei keretén belül akadémiai kutatócsoportok, nem tanszéki jogállású
2006.07.04.
9
központok, egységek, részlegek, csoportok, osztályok működhetnek. 2. SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK 7. § (1)
Az egyetemen az alábbi szolgáltató egységek működnek: - Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, - Idegennyelvi Központ, - Informatikai Igazgatóság, - Kollégiumok, - Gyakorló iskolák, gyakorló óvoda. A szolgáltató egységek működési rendjüket - a szenátus által elfogadott szervezeti felépítés alapján - maguk határozzák meg, melyet a szenátus hagy jóvá.
(2)
A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (továbbiakban DEENK) egységes irányítású és szerkezetű, az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt központi egység, amely közös és egységes feladatokat szolgál, különös tekintettel az információhoz való korszerű hozzáférést az egyetem minden polgára számára. Az 1997. évi CXL. törvényben foglaltak szerint nemzeti gyűjtőkörű nyilvános könyvtár, ennek következtében jogosult számos, az egyetemi könyvtári lét fenntartásához is szükséges központi állami szolgáltatás igénybevételére, illetve egyetemi könyvtári rangjában pályázatokat nyújthat be az e területeken megjelenő kiírásokra is. A könyvtári szervezet vezető testülete a Könyvtári Tanács, amely döntési, véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A tanács elnöke az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója. A DEENK-et a rektor által megbízott főigazgató vezeti.
(3)
A Debreceni Egyetem Idegennyelvi Központja (DEIK) egységes irányítású és szerkezetű, az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt központi egység, amelynek feladata a tanrendbe épített általános idegennyelvi képzés, a költségtérítéses idegennyelvi képzés, valamint a karok/ konzervatórium igénye szerint a szaknyelvi képzés szervezése, biztosítása, az egyetemi nyelvvizsga központ akkreditációjának előkészítése, az akkreditáció után a nyelvvizsgáztatás. A tervezési gazdálkodási egységek illetve karok idegennyelvi oktatási egységet, szaknyelvi csoportot/tanszéket működtethetnek. Az Idegennyelvi Központot a rektor által megbízott igazgató vezeti.
2006.07.04.
10
(4)
Az egyetem Informatikai Igazgatósága egységes irányítású és szerkezetű, az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt központi szolgáltató egység, amelynek fő feladata az informatikai hálózat üzemeltetése, széleskörű internet szolgáltatás az oktatók és hallgatók részére, az egyetemi adminisztráció számára szükséges információs rendszerek és informatikai eszközök működtetése. A tervezési gazdálkodási egységek informatikai csoportot működtethetnek. Az Informatikai Igazgatóságot a rektor által megbízott igazgató vezeti.
(5)
A Debreceni Egyetem Kollégiumai (kollégiumok) az egyetem egységes felügyelettel, egyetemi szinten szerveződő testületekkel, és saját kollégiumi önkormányzattal rendelkező, önálló szolgáltató, szociális és nevelési szervezeti egységei, ahol értelmiségalakító, tanulmányi, nevelési, szabadidős és sporttevékenység folyik. A kollégiumok fenntartásáról, üzemeltetéséről és fejlesztéséről az egyetem/centrum/TEK/kar vezetése gondoskodik.
(6)
A nem az egyetem tulajdonában álló Diákotthon az egyetemmel kötött megállapodás alapján biztosítja a hallgatók lakhatási feltételeit.
(7)
Az egyetem gyakorló iskolákat és gyakorló óvodát működtet, melyek Alapító Okirattal és Működési Engedéllyel rendelkeznek. A gyakorló iskolák és óvoda ellátják a közoktatási törvényben meghatározott feladatukat, továbbá részt vesznek a pedagógusképzés alap- és továbbképzési feladataiban. A gyakorló iskolák igazgatóit a TEK elnöke, a gyakorló óvoda vezetőjét a HPFK dékánja bízza meg. Az egyetemen folyó pedagógusképzési tevékenységet és az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzést a TEK területileg illetékes elnökhelyettese vezetésével a Tanárképzési Kollégium koordinálja. A gyakorló iskolák felügyeletét a TEK területileg illetékes elnökhelyettese, a gyakorló óvoda felügyeletét a HPFK gyakorlati képzésért felelős dékánhelyettese látja el. 3. FUNKCIONÁLIS SZERVEZETI EGYSÉGEK 8. §
(1)
Az egyetem/karok/konzervatórum/centrumok/TEK illetve kutatóintézetek feladatainak ellátását a terület szerint strukturált funkcionális szervezeti egységek segítik. Működési rendjüket a jelen szabályzatban foglaltak figyelembevételével, saját működési rendjük határozza meg.
2006.07.04.
11
(2)
Az egyetemi központi funkcionális szervezeti egységei: a) b) c) d)
gazdasági főigazgatóság, rektori hivatal, igazgatóságok, Belső Ellenőrzési Önálló Osztály.
(3)
Az Egyetem gazdálkodási, üzemeltetési és fenntartási feladatait az egységes Gazdasági Főigazgatóság látja el. A Gazdasági Főigazgatóság az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt egység. Működését a vonatkozó jogszabályok, jelen szabályzat, a Gazdálkodási Szabályzat és saját ügyrendje szabályozza. Felépítését a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(4)
Az egyetem központi igazgatási feladatait a rektornak közvetlenül alárendelt, az egyetemi főtitkár irányításával működő rektori hivatal, az egyes szervezeti egységek igazgatási feladatait saját igazgatási szervezeti egységeik látják el.
(5)
Az igazgatóságok a vezetés munkáját segítő, a rektornak közvetlenül alárendelt, az igazgató irányításával működő központi szervezeti egységek. Szakterületükön összehangolják és segítik az oktatási és kutatási szervezeti egységek munkáját. Feladat- és hatáskörüket jelen szabályzat keretei között a rektor határozza meg.
(6)
a)
b) c) d)
e) f)
A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A belső ellenőrzés kialakításáról és működéséhez szükséges források biztosításáról az egyetem rektora köteles gondoskodni A függetlenített belső ellenőrök által végzett ellenőrzést a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály látja el A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály tevékenységét az egyetem rektorának közvetlenül alárendelve végzi. Vezetője az igazgató, akit az oktatási miniszter az egyetem rektorának javaslatára bíz meg, megbízatását a rektor, a gazdasági tanács vagy saját kezdeményezésére visszavonja. A belső ellenőrzés szabályait a Belső Ellenőrzési Szabályzat, valamint a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. Az egyetem belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység, a belső ellenőrzési tevékenység és a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek
2006.07.04.
12
g)
alkalmazásának ellenőrzése útján kell ellátni. A folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzés a Gazdasági Főigazgatóság és a gazdálkodásért felelős egységei által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a rektor felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. II. AZ EGYETEM VEZETÉSE 9. §
(1)
Az egyetem feladatainak végrehajtása megalapozásában, a rendelkezésre bocsátott források, eszközök, közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő stratégiai döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a fenntartói döntések előkészítésében közreműködő testület a gazdasági tanács.
(2)
Az egyetem vezető testülete a szenátus. A szenátus munkáját meghatározott területeken bizottságok segítik.
(3)
Az egyetem vezetője a rektor, vezető tisztségviselői: a rektorhelyettesek, a prorektor, a rektori megbízatásának lejártát követő egy évig, a centrumelnökök, rektorhelyettesi jogkörben, a TEK elnöke, rektorhelyettesi jogkörben, a dékánok, a gazdasági főigazgató, az egyetemi főtitkár.
(4)
A vezetés munkáját tanácsadó és egyéb testületek segítik.
(5)
Az egyetemen magasabb vezető és vezető beosztás 65 éves korig tölthető be. Ha a magasabb vezetői vagy vezetői megbízást kapott személy a 65. életévét a tanév közben (adott év szeptember 1-től augusztus 31-ig) tölti be, a megbízás részére a tanév végéig adható meg.
(6)
Az egyetemen magasabb vezetői beosztás csak nyilvános pályázat alapján tölthető be. A pályázatot - a rektori pályázat kivételével - az egyetem rektora írja ki az OM hivatalos lapjában.
(7)
A rektor - amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik - jogosult dönteni, hogy a pályázatot hol teszi közzé (minisztérium hivatalos lapja, országos vagy helyi napilap, szakmai folyóirat, belső pályázat stb.).
2006.07.04.
13
(8)
Vezető beosztás betöltésére - amennyiben ezt a szervezeti egység szabályzata/ügyrendje előírja - a munkáltatói jogkör gyakorlója nyilvános pályázatot írhat ki az adott szervezeti egység által meghatározott módon.
(9)
A Minisztérium hivatalos lapjában megjelenő pályázatot csak a rektor írhat ki.
(10) A magasabb vezetői munkakör átadását mindenkor írásba kell foglalni. Az átadásról készült jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az egyetem rektorának. Vezetői munkakör átadása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt az átadás módjáról. 1. A GAZDASÁGI TANÁCS 10. § (1)
A gazdasági tanács (a továbbiakban: tanács) 9 tagú testület, melybe 4 tagot a szenátus, 3 tagot az oktatási miniszter delegál, hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató. A szenátus által delegált tagok közül egy főre a hallgatói önkormányzat tesz javaslatot. A tanács ülésein tanácskozási joggal részt vesznek a centrumok/TEK elnökei. Az ülésekre meg kell hívni a hallgatói önkormányzat képviselőjét, és a Ftv. 23. § (9) bek.-ben meghatározott eljárási rend szerint a Magyar Államkincstár megbízottját.
(2)
A tanácsba csak felsőfokú végzettséggel rendelkező, és a Ftv. 23. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok alá nem eső személy delegálható. A tagok részére a delegálók utasítást nem adhatnak.
(3)
A tagok megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható.
(4)
A tanács tagjai közül maga választja meg elnökét. Az megválasztásához öt tag támogató szavazatára van szükség.
(5)
A tanácsi tagság megszűnik a a megbízás lejártával, a tag lemondásával, visszahívással.
(6)
Vissza kell hívni azt a tagot, aki egy éven keresztül a tanács üléseinek több mint a felén nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni, aki bármilyen okból a tagságából eredő feladatait - több mint fél éven
2006.07.04.
elnök
14
(7)
keresztül - nem tudja ellátni, akivel szemben utóbb következik be olyan körülmény, amely miatt a tanácsnak nem lehet tagja.
Lemondás és visszahívás esetén az, aki az érintett tagot delegálta, 30 napon belül új tagot köteles delegálni az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével. Az újonnan megválasztott tag megbízatás öt évre szól, függetlenül attól, hogy a lemondott, illetve visszahívott tag megbízásából mennyi idő telt el. 11. §
(1)
A tanács szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze. A tagoknak az ülésre szóló meghívót és a tárgyalt napirendek írásos anyagát az ülés előtt legalább öt munkanappal meg kell kapniuk. A meghívó és mellékletei továbbítása elektronikus úton is történhet.
(2)
A tanács ülése akkor határozatképes, ha legalább öt tagja jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Nem vehet részt a szavazásban az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire a döntés kihatással lehet.
(3)
A tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a döntéseket határozatba kell foglalni. A jegyzőkönyvet az elnök és az általa kijelölt egy tag írja alá. 12. §
(1)
A tanács dönt azokban a kérdésekben, melyekre a szenátus felhatalmazza. Rendszeresen, de évente legalább két alkalommal át kell tekintenie az egyetem működését, gazdálkodását, az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását. Figyelemmel kell kísérnie, hogy az egyetem szervezeti rendje igazodik-e a feladatok hatékony ellátásához.
(2)
A tanács közreműködik a szenátus döntéseinek az előkészítésében, melynek keretében véleményezi a) az intézményfejlesztési tervet, b) a kutatás-fejlesztési-innovációs stratégiát, c) a költségvetést és beszámolót, d) a számviteli rendet, e) fejlesztés indítását, f) gazdálkodó szervezet alapítását, ilyenben részesedés szerzését, gazdálkodó szervezettel történő együttműködést,
2006.07.04.
15
g)
(3)
az egyetem rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését, h) hitelfelvételt, i) együttműködési megállapodás kötését, j) az egyetem szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását, megszüntetését, k) 500 Millió Ft feletti kötelezettségvállalást. A tanács - gazdasági szempontból - véleményezi az SZMSZ-ben meghatározott esetekben a pályázatokat.
(4)
Javaslatot tesz a fenntartó felé a - a rektor juttatásaira, - a rektor munkaköri leírására.
(5)
A tanács gyakorolja a rektor felett azokat a további munkáltatói jogokat, melyeket részére a fenntartó átruház.
(6)
A tanács a szenátusnál, annak eredménytelensége esetén a fenntartónál jelzéssel élhet, ha megítélése szerint az egyetem a gazdálkodásával, a rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lévő ingatlanvagyon működtetésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatosan hozott döntésével veszélyezteti az egyetem működését. 2. A SZENÁTUS A szenátus hatásköre 13. §
(1)
A szenátus az egyetem legfelsőbb vezető döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete.
(2)
A szenátusnak a karokat, illetve a centrumokat/TEK-et érintő kérdésekben való döntése előtt ki kell kérnie az érintett kar, illetve a centrum/TEK véleményét.
(3)
A Szenátus fogadja el az egyetem a) b) c)
intézményfejlesztési tervét, és azzal összhangban a kutatási-fejlesztésiinnovációs stratégiáját, képzési és szakképzési programját, szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát, minőségfejlesztési programját,
2006.07.04.
16
d)
a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, e) elemi költségvetését, éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét, továbbá vagyongazdálkodási tervét, f) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves költségvetési beszámolóját, g) minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszerét, illetve annak alapelveit és ennek alapján a minőségfejlesztési programot. (4) A szenátus határozza meg a felsőoktatási intézményben a) a hallgatói tanácsadás rendszerét, b az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét. (5) A szenátus dönt: a) fejlesztés indításáról, b) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, c) a rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyon hasznosításáról, elidegenítéséről, d) hitelfelvételről, e) egyetemi szintű együttműködési megállapodás kötéséről, f) szervezetének, szervezeti egységének átalakításáról, megszüntetéséről, g) a kutatási program elfogadásáról, h) a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, i) állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról, j) az alábbi oktatói, kutatói pályázatok rangsorolásáról: egyetemi tanár, főiskolai tanár, kutató professzor, tudományos tanácsadó. k) az alábbi magasabb vezetői, vezetői beosztásokban a pályázatok rangsorolásáról: rektor, rektorhelyettes, gazdasági főigazgató, egyetemi főtitkár, szolgáltató, valamint központi funkcionális szervezeti egység vezető, amennyiben a pályázati kötelezettséget jogszabály vagy e szabályzat előírja, konzervatórium igazgató és igazgatóhelyettes, oktatási szervezeti egység vezetője, kutató intézet igazgató. l) a gazdasági tanács tagjainak delegálásáról, m) a szenátus képviseletében eljáró személy kiválasztásáról,
2006.07.04.
17
n)
a szervezeti és működési szabályzat által a hatáskörébe utalt kérdésekről, o) szakirányú továbbképzések létesítéséről és indításáról, felsőfokú szakképzések indításáról, p) a doktori iskola létesítéséről és a doktori képzés indításáról, q) a habilitációs eljárás szabályozásáról, r) egyetemi kitüntetések alapításáról és adományozásáról, kitüntető címek alapításáról és az alábbiak adományozásáról: doktor honoris causa, Professor Emeritus/Professor Emerita, egyetemi/főiskolai magántanári, címzetes egyetemi, főiskolai tanári, konzervatórium esetében címzetes egyetemi, főiskolai docensi. s) centrum/TEK létrehozásáról az alkotó szervezeti egységek javaslata alapján, döntés új tag felvételéről, a centrum/TEK kötelékébe való belépés, illetve az onnan való kilépés jóváhagyásáról, sz) az egyetem humánpolitikai elveinek meghatározásáról, t) az egyetemi Hallgatói Önkormányzat alapszabályzatának jóváhagyásáról, u) a fenntartói intézkedésekkel szembeni bírósági eljárás kezdeményezéséről.
(6) A szenátus hatáskörébe tartozik továbbá a) alapképzés és mesterképzés létesítésének és indításának, illetve megszüntetésének, felsőfokú szakképzés létesítésének kezdeményezése, b) a gazdasági tanács által benyújtott kérdések megvitatása, c) az egyetem szakmai tevékenységének, minőségfejlesztési programja végrehajtásának értékelése, d) az Ftv-ben meghatározott egyéb jogosítványok gyakorlása, e) javaslattétel rektori pályázat kiírására, f) a rektor vezetői tevékenységének értékelése, g) a rektor visszahívásának kezdeményezése, h) kitüntetéses doktorrá avatás kezdeményezése, i) véleménynyilvánítás minden olyan kérdésben, amelyben a döntés joga a felettes szervek hatáskörébe tartozik, j) egyetemi és főiskolai tanári címmel rendelkezők esetében egyetemi és főiskolai tanári munkakör, a konzervatórium esetében címzetes egyetemi, főiskolai docensi munkakör egy évnél rövidebb időre szóló, pályázati eljárás nélkül történő betöltése.
2006.07.04.
18
(7) A szenátus alábbi jogköreit ruházza át a szervezeti egységekben létrehozott tanácsokra: a)
a Centrumtanács, TEK Tanács jogosult a centrumelnök/TEK elnök megválasztására, a centrumelnökhelyettesi, TEK elnökhelyettesi megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, a gyakorló iskolák igazgatói pályázatának a rangsorolására, a centrum/TEK szintű együttműködési megállapodások megkötésére, centrum/TEK kitüntetések alapítására és adományozására, centrum/TEK költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadására.
b)
a kari tanács jogosult dékán megválasztására, dékánhelyettesi megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, oktatói (egyetemi docensi, főiskolai docensi, adjunktusi, tanársegédi), tudományos kutatói (tudományos főmunkatársi, tudományos munkatársi, tudományos segédmunkatársi) és tanári pályázatok rangsorolására, oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységvezetői, egyéb kari szervezeti egységvezetői megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, kari szintű együttműködési megállapodások megkötésére, köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezésére, címzetes egyetemi, főiskolai docensi, mesteroktatói, mestertanári cím adományozására, kari kitüntetések alapítására és adományozására, kari költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadására, egyetemi, főiskolai docensi munkakör 1 évnél rövidebb időre szóló, pályázati eljárás nélkül történő betöltésére.
c)
a konzervatórium tanácsa jogosult az oktatói (tanársegédi, adjunktusi, egyetemi docensi, főiskolai docensi) és a tanári pályázatok rangsorolására, a konzervatóriumi kitüntetések alapítására és adományozására, köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezésére, mesteroktatói, mestertanári cím adományozására, a konzervatórium költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadására, konzervatóriumi szintű együttműködési megállapodások megkötésére.
2006.07.04.
19
d)
a kutatóintézet tanácsa jogosult az igazgatóhelyettesi és egyéb vezetői megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, a tudományos főmunkatársi, tudományos munkatársi és tudományos segédmunkatársi pályázatok rangsorolására, az intézeti szintű együttműködési megállapodások megkötésére, az intézeti költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadására.
(8) A szabályzat, program elfogadásának joga kiterjed annak módosítására is. (9) A szenátus a döntései meghozatala során köteles figyelembe venni a közpénz és a közvagyon hatékony és felelős használatának, rendeltetésszerű igénybevételének, vagyona elidegenítésénél az értékarányosság követelményét. (10) A szenátusnak rendszeresen – de legalább évente kétszer – át kell tekintenie az egyetem működését, gazdálkodását, az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását. E körben a gazdasági főigazgatót köteles beszámoltatni. (11) A szenátus joga és kötelessége a hozott határozatok, megbízások végrehatásának ellenőrzése. A szenátus összetétele 14. § (1)
2006. december 31-ig a szenátus a jelen szabályzat elfogadása előtt hatályban lévő SZMSZ 12. §-ában meghatározott összetétel szerint, 2007. január 1-jétől a (2)-(12) bekezdésben meghatározott összetétel szerint működik.
(2)
A szenátusnak hivatalból tagjai: a) az egyetem rektora, b) a centrum elnök/TEK elnök, c) a karok dékánjai, a konzervatórium igazgatója, d) a hallgatói önkormányzat elnöke.
(3)
A karok, a konzervatórium, a kutató intézetek, a gyakorló iskolák az oktatói, kutatói, tanári létszámuk figyelembevételével az alábbiak szerint jogosultak oktatói, kutató, tanári munkakörben foglalkoztatott szenátusi tagokat választani: AVK ÁJK
2006.07.04.
1 oktató, kutató 1 oktató, kutató
20
ÁOK BTK FOK GYTK IK KTK MTK NK TTK EFK HPFK MFK DK Kutatóintézetek Gyakorló iskolák
5 oktató, kutató 1 központi gyakornok (rezidens) 3 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató, kutató 2 oktató, kutató 1 oktató, kutató 3 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató 2 kutató, oktató 1 tanár
(4)
Amennyiben a hallgatói önkormányzati választáson a hallgatók legfeljebb egynegyede vett részt, a hallgatói önkormányzat egy tag delegálására jogosult. Ha a hallgatói önkormányzati választásokon a hallgatók több, mint egynegyede vett részt, a hallgatói képviselők száma 17 fő, mely létszámba beszámít a DEHÖK elnöke is, és ezen keret terhére egy tagot a PhD. hallgatók közül kell delegálni.
(5)
Amennyiben a (4) bekezdés előírásai szerint a hallgatók 17 fő delegálására jogosultak, a nem oktatói/kutatói munkakörben dolgozó egyetemi közalkalmazottak öt, a reprezentatív szakszervezetek három tag választására jogosultak. A nem oktatói/kutatói közalkalmazottak képviselőiből egy főt az Agrártudományi Centrumhoz, két főt az Orvos- és Egészségtudományi Centrumhoz, egy főt a Tudományegyetemi Karokhoz és egy főt a Központhoz tartozó közalkalmazottak közül kell választani. Amennyiben a hallgatók csak egy tagot delegálhatnak, a nem oktatói/kutatói munkakörben foglalkoztatottak és a reprezentatív szakszervezetek – döntésük szerinti személlyel - 2-2 fővel képviseltethetik magukat a szenátusban.
(6)
A szenátus tagjainak többségét az oktatók és kutatók által választott tagoknak – az elnökkel együtt - kell alkotniuk. Ha a hallgatói önkormányzati választásokon a hallgatók több mint egynegyede vett részt, a tagok legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát hallgatóknak kell alkotniuk. A választott oktatók, kutatók legalább 50%-ának egyetemi/főiskolai tanárnak, kutató professzornak, tudományos
2006.07.04.
21
tanácsadónak, tudományos főmunkatársnak kell lennie. (7)
Nem lehet a szenátus tagja olyan hallgató, akinek a hallgatói jogviszonya szünetel.
(8)
A választott tagság személyre szóló.
(9)
A hivatali tisztségük alapján tagsággal rendelkező vezetőket - távollétük esetén - szavazati joggal felruházott meghatalmazott hivatali helyettesük képviselheti. A meghatalmazottak személyét a vezetők kötelesek a szenátus elnökének írásban bejelenteni.
(10) A szenátus tanácskozási jogú állandó meghívott tagjai: a gazdasági tanács elnöke, a rektorhelyettesek (ha nem választott tagok), a prorektor a rektori megbízatásának lejártát követő egy évig, a gazdasági főigazgató, az egyetemi főtitkár, (a továbbiakban: főtitkár), a kutatóintézetek igazgatói (ha nem választott tagok), az oktatási igazgató, a tudományos igazgató, a minőségbiztosítási igazgató, a külső kapcsolatok igazgatója az informatikai igazgató a sportigazgató a centrum/TEK gazdasági igazgatója, az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója, az Idegennyelvi Központ igazgatója, a belső ellenőrzési igazgató, a közalkalmazotti tanács (KT) elnöke, a centrumok, TEK igazgatási szervezetének vezetői, az egyetem tevékenységében érintett minisztériumok (OKM, FVM, EÜM) képviselői, a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, vagy az általa megbízott személy, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Debrecen város polgármestere, a DAB elnöke, a Társadalmi Tanács elnöke. (11) Tanácskozási joggal az elnök más személyeket is meghívhat. (12) A szenátus elnöke az egyetem rektora.
2006.07.04.
22
A szenátus tagjainak választása, és a tagság megszűnése 15. § (1)
A szenátus nem hallgató tagjait 3 évre kell megválasztani, a hivatali tisztségük alapján szenátusi tagok mandátuma megbízásuk időtartamára érvényes. A hallgatói tagok megbízatása az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat döntésétől függően 1-3 évre szólhat.
(2)
Ha a hallgatói önkormányzati választáson a hallgatók több mint egynegyede vett részt, az arányos képviseleti elv figyelembevételével a hallgatók maguk határozzák meg, hogy az egyes karok között milyen rendszer szerint bontják le a képviselői létszámot, figyelemmel arra, hogy minden kari és a konzervatóriumi HÖK rendelkezzen legalább egy képviselővel.
(3)
A választások lebonyolításának szabályait a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(4)
Ha a választott szenátusi tag megbízatása bármely okból megszűnik, a korábban megválasztott póttag kooptálásával helye azonnal betölthető. Amennyiben erre nincs lehetőség, a szenátus elnöke 30 napon belül új választást ír ki az adott választási körzetre. A választást a kiírástól számított 30 napon belül kell megtartani.
(5)
a) A szenátus tagját vissza kell hívni, ha jogerős bírósági büntetésben részesült, és visszahívható, ha fegyelmi büntetésben részesült, egy tanévben a tanácsülések több mint feléről indokolatlanul hiányzott, választói a munkájával nincsenek megelégedve. b) A visszahívást kezdeményezheti: - a szenátus elnöke, - a megválasztó közalkalmazottak legalább 33%-a, - hallgató tag esetén az őt delegáló hallgatók, a hallgatói választási szabályzat szerint. A visszahívást az okok megjelölésével írásban kell kezdeményezni. c) A visszahívásról - a kezdeményezéstől számított 14 napon belül - a választásra jogosultak döntenek. A szavazás titkosan, szótöbbséggel történik. A szavazás érvényességéhez a jogosultak 2/3-ának jelenléte szükséges.
2006.07.04.
23
A szenátus működési rendje 16. § (1)
A szenátus hatáskörét fő szabályként ülésein gyakorolja. Szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. 15 napon belül akkor is össze kell hívni, ha azt valamelyik kar, a konzervatórium/kutató intézetek tanácsa vagy a centrum, ill. TEK közös tanácsa, vagy a szenátus tagjainak legalább 33%-a írásban, a tárgyalni kívánt napirend megjelölésével kéri. A rendes tanácsülés meghívóját a napirendi pontok megjelölésével nyomtatott formában a tagoknak és a meghívottaknak az ülés előtt 6 nappal meg kell küldeni, az írásos előterjesztéseket elektronikus úton (web lapon) kell megtekinthetővé tenni legkésőbb az ülés előtt három munkanappal. Rendkívüli esetben a szenátus elnöke elektronikus úton eljuttatott meghívóval 24 órán belül is összehívhatja a tanácstagokat. Az ülés napirendjére a meghívóban szereplőkön kívül bármely tanácstag javaslatot tehet, melynek napirendre tűzéséről a szenátus dönt.
(2)
Ha olyan sürgős döntésre van szükség, mely nem teszi lehetővé az ülés időben történő összehívását, vagy a sürgősen megtárgyalandó téma nem indokolja az ülés összehívását, kivételes esetben elektronikus úton is lehetőség van a szenátus tagjai véleményének beszerzésére. Ebben az esetben az előterjesztést, a határozati javaslatot minden szenátusi tagnak elektronikus úton meg kell küldeni a szavazási határidő (év, hó, nap, óra) és a szavazás helyét jelölő weblap-cím pontos megjelölésével. A szavazatokat a szenátus titkára, és a szenátus elnöke által kijelölt egy szenátusi tag hitelesíti. A szavazás eredményéről a szenátust a legközelebbi ülésén tájékoztatni kell. Titkos szavazást igénylő kérdéseknél is biztosítani kell a titkosság feltételeit.
(3) A szenátus ülései az egyetem alkalmazottai, hallgatói és a gazdasági tanács tagjai számára nyilvánosak, de a jelenlévő tagok több, mint 50 %-ának indítványára zárt ülést kell tartani. A téma jellegére tekintettel, vagy személyi kérdés tárgyalásakor az érintett kérelmére az elnök zárt ülést is elrendelhet. (4)
A szenátus üléseit az elnök, távollétében az általa megbízott rektorhelyettes, a személyét érintő kérdések tárgyalásakor a korelnök rektorhelyettes vezeti. A szenátus titkári feladatait a főtitkár látja el.
(5)
A szenátus akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak legalább 60 %-a jelen van.
2006.07.04.
24
(6)
Határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének a javaslatot támogató szavazatával hozza.
(7)
A jelenlévő tanácstagok 2/3-ának támogató szavazata (minősített többség) szükséges a) kar létrehozásához, megszüntetéséhez, b) centrum/TEK létrehozásáról az alkotó szervezeti egységek javaslata alapján, új tag felvételéről a centrum/TEK kötelékébe, illetve az ezekből történő kilépés jóváhagyásához, c) az SZMSZ megalkotásához és módosításához, d) a gazdálkodási szabályzat megalkotásához és módosításához, e) a költségvetés és az éves költségvetési beszámoló elfogadásához és módosításához.
(8)
A szenátus tagjai többségének igenlő szavazata szükséges a rektor megválasztásához.
(9)
A szenátus tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazata szükséges a rektor visszahívása kezdeményezéséhez, a hatáskörébe tartozó oktatói, magasabb vezetői, vezetői munkakörökre kiírt pályázat rangsorolásához.
(10) Titkos szavazást kell tartani személyi ügyekben, vagy ha a jelenlévő tagok több mint 50 %-a annak elrendelését kéri. (11) Személyi ügyekben, ha kettőnél több személy közül kell választani, és az első szavazáskor egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, újabb szavazást kell tartani, oly módon, hogy a második fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vesz részt. Amennyiben a legkevésbé támogatott helyen szavazategyenlőség van, akkor szavazást kell tartani arról, hogy ki vegyen részt az újabb fordulóban. Ezen elv szerint a szavazást mindaddig folytatni kell, amíg két jelölt marad. Amennyiben ezen fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazati arányt, a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani és új pályázat kiírását kell kezdeményezni. (12) Ha a szenátus olyan ügyet tárgyal, amelyet a karok/konzervatórium/kutató intézetek és a centrumok/TEK illetékes tanácsai már megtárgyaltak, állásfoglalásukat - a szavazás eredményét - a vita megkezdése előtt ismertetni kell. (13) A szenátus tagjai bármilyen kérdésben interpellálhatnak a rektorhoz, a rektorhelyettesekhez. Az interpellációt vagy az ülés előtt 3 nappal írásban lehet a rektorhoz benyújtani, vagy a szenátus ülésén lehet előadni.
2006.07.04.
25
Az interpelláció címzettje az írásbeli kérdésre a következő szenátusi ülésen, a szóban előadott kérdésre vagy azonnal szóban, vagy 3 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásbeli választ a szenátus következő ülésén ismertetni kell. Az adott válasz elfogadásáról a szenátus vita nélkül határoz. Amennyiben a szenátus nem fogadja el a választ, a felvetett kérdés megvizsgálására, illetve a szükséges intézkedések megtételére vizsgálóbizottságot kell létrehoznia. (14) A szenátus üléseiről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül, ez utóbbit 1 évig meg kell őrizni. A tanácstag kérésére hozzászólását szó szerint kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a főtitkár és két szenátusi tag hitelesíti. (15) A szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, és az egyetem honlapján nyilvánosságra kell hozni. (16) Az ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai nyilvánosak az egyetem dolgozói és hallgatói, valamint a gazdasági tanács tagjai számára. A zárt ülésekről csak a határozatok hozhatók nyilvánosságra. A szenátus tanácsai, bizottságai és albizottságai 17. § (1)
A szenátus tanácsai, bizottságai és albizottságai döntés-előkészítő, véleményező és tanácsadó, esetenként döntéshozó szervek.
(2)
Tagjait és elnökeit – a rektor előterjesztésére - a szenátus titkos szavazással választja. A tanácsok, bizottságok megbízása 6 hónappal meghaladja a szenátus mandátuma lejártának időpontját. A tanácsokban, a bizottságokban a centrumok és a TEK arányos képviseletét, valamint a hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságokban, albizottságokban a hallgatói képviseletet biztosítani kell azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságokban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak ötven százaléka. A bizottságok albizottságokat, ad hoc bizottságokat hozhatnak létre.
(3)
A tanácsok maguk határozzák meg működési rendjüket. A bizottságok határozataikat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, személyi kérdésekben titkos szavazással hozzák. Szavazategyenlőség esetén a bizottság vezetőjének a szavazata dönt. A bizottsági ülésekre a bizottság elnöke tanácskozási joggal bárkit meghívhat. A bizottsági döntésekről és a szavazás eredményéről írásos feljegyzést kell készíteni, melyet az elnök és egy bizottsági tag ír alá, és ezt tájékoztatás céljából a rektornak meg kell küldeni.
2006.07.04.
26
(4)
A szenátus és/vagy a rektor ad hoc bizottságot is létrehozhat egy-egy célfeladat elvégzésére.
(5)
A szenátus állandó tanácsai és bizottságai: Tudományos Tanács, Doktori és Habilitációs Tanács, Esélyegyenlőségi Bizottság, Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottsága Külső Kapcsolatok Bizottsága Stratégiai Fejlesztési Bizottság Könyvtári Bizottság Informatikai Bizottság Minőségfejlesztési Bizottság Promóciós Bizottság Művészeti és Közművelődési Bizottság Igazgatási Bizottság Sport Bizottság, Rektor felett munkáltatói jogkört gyakorló Bizottság
(6)
A tanácsok, állandó bizottságok megbízatásuk időtartama alatt legalább egyszer, az ad hoc bizottságok munkájuk befejezését követően kötelesek a szenátusnak beszámolni.
(7) A bizottságok feladataikat és hatáskörüket saját maguk határozzák meg. 3. AZ EGYETEM REKTORA 18. § (1)
A rektor az egyetem egyszemélyi felelős vezetője és törvényes képviselője.
(2)
A rektort az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott, illetve az ilyen jogviszonyban foglalkoztatandó vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező egyetemi tanárai közül - az oktatási miniszter által kiírt pályázat és a szenátus döntése alapján a miniszter előterjesztésére - a köztársasági elnök bízza meg és menti fel. Felette az egyéb munkáltatói jogköröket az oktatási miniszter gyakorolja, aki e jogkörét a gazdasági tanácsra átruházhatja.
(3)
A rektor megbízatása 3 évre szól, és 65 éves korig tölthető be.
(4)
A rektori magasabb vezetői megbízás betöltésénél az autonómia és a hagyományok jegyében az egyetem rotációs elvet alkalmaz, melynek során a 3. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervezeti egységekből (DE-
2006.07.04.
27
ATC, DEOEC, DETEK) kikerülő rektorok váltják egymást. (5)
A rektorválasztó szenátusi ülés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 60 %-a jelen van.
(6)
A választás ügymenete: A rektori pályázatokat a szenátus tagjainak meg kell küldeni, a pályázatnak az egyetem fejlesztésére, vezetésére vonatkozó részeit az egyetem weblapján közzé kell tenni. A rektori pályázatokról a választás előtt a centrumtanács/TEK tanács – titkos szavazással – véleményt nyilvánít. A szenátus elnöke fórumot hív össze, melyen az egyetem és társult intézményei valamennyi dolgozója, hallgatója részt vehet. A fórumon a rektorjelöltek 15 perces nyilvános előadásban vázolják főbb elképzeléseiket. A tájékoztatókat egymás után - sorsolással eldöntött sorrendben - tartják úgy, hogy a jelöltek más jelölt tájékoztatóján nem lehetnek jelen. A fórum résztvevőinek joguk van kérdést feltenni. Minden olyan pályázatot, amely megfelel a pályázati kiírás feltételeinek, a szenátus elé kell terjeszteni. A szenátus azt a személyt terjeszti fel az oktatási miniszterhez, aki elnyerte a szenátus tagjai szavazatának több mint felét. 19. §
(1)
A rektor feladat- és hatásköre: a) az egyetem képviselete, b) az egyetemen folyó tevékenység irányítása, összehangolása, c) a jogszabályok, az egyetemi szabályzatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése, ezek megsértésével hozott döntések felfüggesztése, megsemmisítésük kezdeményezése, a kari/ konzervatóriumi/kutatóintézeti szabályzatok törvényességi felülvizsgálata, d) a szenátusi határozatok végrehajtása és végrehajtatása, a végrehajtás ellenőrzése, e) kiadmányozási és utalványozási jog gyakorlása, f) az egyetemi humánpolitika irányítása, a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkörök gyakorlása a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, g) az egységes és biztonságos munkafeltételek, oktatási és kutatási feltételek megteremtésének biztosítása, h) a karok, a konzervatórium, a kutatóintézetek kezdeményezése alapján döntés az egyetemi/főiskolai tanári és docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi állások meghirdetéséről, i) a belső ellenőrzés megszervezése, működtetése,
2006.07.04.
28
j)
döntés az egyetemet érintő mindazon kérdésekben, melyeket jogszabály vagy egyetemi szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe.
(2)
A rektor felelős: az egyetem vagyonkezelésébe adott, illetve az egyetem tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, az egyetem gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az egyetemi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezésért és hatékony működéséért.
(3)
A rektor hatáskörének gyakorlása során általános utasítási és intézkedési joggal rendelkezik. Utasítási joga azonban nem terjed ki az egyetem, a karok, a konzervatórium, a kutatóintézetek, a centrumok és a TEK testületeire, tanácsaira, az önkormányzati és érdekképviseleti szervekre.
(4)
A rektor megbízása időtartama alatt - hivatali kötelezettségein túl - tartós és rendszeres távollétet igénylő megbízást nem vállalhat.
(5)
A rektor vezetői tevékenységéről rendszeresen köteles a szenátust tájékoztatni. 20. §
(1) A szenátus a rektori megbízási idő lejárta előtt kezdeményezheti a rektor visszahívással történő felmentését. A felmentést az okok megjelölésével írásban kell kezdeményezni és az akkor érvényes, ha a szenátusi tagok több, mint 50%-a aláírta és a szenátusi ülés kért időpontja előtt legalább 8 nappal a szenátus titkárához eljuttatták. (2)
Az indítványról a szenátus - a szenátusi tag korelnök rektorhelyettes elnökletével - a rektor jelenlétében vitát folytat. A visszahívás akkor érvényes, ha azzal a szenátus tagjainak kétharmada egyetért.
2006.07.04.
29
4. A REKTORI TANÁCS 21. § (1)
A rektori tanács a rektor mellett működő döntés-előkészítő, véleményező, illetve a rektor által megjelölt feladatokat ellátó testület.
(2) Feladata az egyetem zavartalan működtetésével kapcsolatos döntések előkészítése, az oktató-, nevelő- és kutatómunka koordinálása, a karok, a konzervatórium, a kutatóintézetek tevékenységének összehangolása. (3)
A rektori tanács tagjai: - a rektor, - a rektorhelyettesek, - a centrumelnökök/TEK elnök, távollétében helyettese, - a prorektor a rektori megbízatásának lejártát követő egy évig, - a gazdasági főigazgató, távollétében a kijelölt helyettese, - a főtitkár, - a dékánok, távollétükben helyettesük, - a konzervatórium igazgatója, távollétében helyettese, - a kutatóintézetek igazgatói, távollétükben helyettesük, - a centrum/TEK gazdasági igazgató, - az oktatási igazgató, - a tudományos igazgató, - a külső kapcsolatok igazgatója, - a minőségbiztosítási igazgató, - az informatikai igazgató, - a sportigazgató, - a belső ellenőrzési igazgató - az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója, távollétében helyettese, - az Idegennyelvi Központ igazgatója, - az egyetemi HÖK elnöke, - az egyetemi Közalkalmazotti Tanács elnöke, - az egyetemen működő reprezentatív szakszervezetek közül az általuk választott képviselő.
(4)
A rektori tanács munkájában a tanács vagy a rektor meghívása alapján más is részt vehet.
(5)
A rektori tanácsot a rektor hívja össze. Üléseiről emlékeztetőt kell készíteni.
2006.07.04.
30
5. A TÁRSADALMI TANÁCS 22. § (1)
A társadalmi tanács a társadalmi-gazdasági szféra képviselőiből és külső szakemberekből álló testület, rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli a társadalmi gazdasági igények kielégítésére irányuló egyetemi tevékenységet. Javaslatokat dolgoz ki az egyetem oktató- és tudományos munkájával, fejlesztési tervével kapcsolatban.
(2)
A társadalmi tanács tagjainak száma 16 fő. A létszámváltozásról a szenátus jogosult dönteni. A tagok megbízatása három évre szól és megismételhető. A tanács tagjai közül maga választja meg elnökét.
(3)
A társadalmi tanács saját maga alkotta szabályzat szerint működik, amit bemutat a szenátusnak. 6. A REKTORHELYETTESEK 23.§
(1)
A rektort munkájában az oktatási, és a tudományos rektorhelyettes segíti.
(2)
A rektorhelyettesek megbízásának időtartama azonos a rektori megbízás időtartamával. A rektorhelyettes megbízása pályázat alapján - megszakítás nélkül - legfeljebb kétszer megismételhető.
(3)
A rektorhelyetteseket arányos választással kell megbízni, amely azt jelenti, hogy a centrumok/TEK minimálisan egy-egy rektort/rektorhelyettest adnak.
(4) A rektorhelyettesi tisztségekre a rektor pályázatot ír ki. Pályázhatnak az egyetemen teljes munkaidőben alkalmazott egyetemi és főiskolai tanárok, és egyetemi docensek. A pályázatokat a szenátus rangsorolja. Rektorhelyettesi megbízás csak annak adható, aki elnyerte a jelenlévő szenátusi tagok szavazatainak több mint felét. (5) A rektorhelyettesek részletes feladatkörét a szenátus véleményének kikérése alapján a rektor határozza meg munkaköri leírásukban. (6)
A rektorhelyettesek a feladatkörükbe tartozó ügyekben önállóan járnak el, intézkedéseiket azonban a rektor felülvizsgálhatja, megváltoztathatja, illetőleg új intézkedés megtételére utasíthatja a rektorhelyetteseket.
2006.07.04.
31
7. AZ EGYETEMI FŐTITKÁR 24. § (1)
A főtitkár a rektornak közvetlenül alárendelt magasabb vezető, aki felett valamennyi munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja. A vezetői megbízás 5 évre szól, és pályázat alapján több alkalommal meghosszabbítható.
(2)
A főtitkár a) irányítja a rektori hivatal igazgatási és ügyviteli tevékenységét, b) igazgatási kérdésekben segíti a rektor és a rektorhelyettesek munkáját, c) a szenátus titkáraként részt vesz az üléseinek előkészítésében, hitelesíti a jegyzőkönyveket, szervezi és figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását, gondoskodik arról, hogy az érintett egységek és személyek a döntéseket, határozatokat megismerjék, d) a rektori tanács titkáraként részt vesz a tanács üléseinek előkészítésében, dokumentálásában, gondoskodik arról, hogy az érintett egységek és személyek a döntéseket, határozatokat megismerjék, e) a rektori hivatal tevékenységi köréhez tartozó ügyekben a rektor megbízásából aláírási és kiadmányozási joggal rendelkezik, a hivatal költségvetési keretéből utalványozási joga van, f) munkáltatói jogkört gyakorol a "munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban f foglaltak szerint, g) koordinálja a rektori hivatal és a karok/konzervatórium/kutató intézetek igazgatási, humánpolitikai munkáját, h) irányítja az egyetem humánpolitikai ügyintézési, ügyviteli tevékenységét ellátó önálló szervezeti egység, a Humánpolitikai Osztály munkáját, i) vezeti a jogszabályokban és az egyetemi szabályzatokban előírt nyilvántartásokat, j) koordinálja az egyetem szabályzatalkotási tevékenységét, k) ellátja a társadalmi tanács működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket számára az egyetemi szabályzatok, a szenátus és a rektor meghatároznak.
(3)
Az egyetemi főtitkár tevékenységéről köteles rendszeresen - a rektori vezetői értekezleten - beszámolni a rektornak.
2006.07.04.
32
8. A GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓ 25.§ (1)
Az egyetem gazdasági főigazgatója feladatát - a pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok alapján - az egyetem rektorának közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a rektor helyettese. Irányítja az egységes gazdasági főigazgatóságot az SZMSZ-ben és a gazdálkodási szabályzatban leírtak szerint.
(2)
A gazdasági főigazgatót nyilvános pályázat alapján, a szenátus véleményének mérlegelésével, a rektor javaslatára a fenntartó bízza meg, illetve a rektor, a gazdasági tanács vagy saját kezdeményezésére az oktatási miniszter menti fel. A megbízás legalább háom, legfeljebb öt évre szól. A gazdasági főigazgató - pályázat alapján, megszakítás nélkül - több alkalommal ismét megbízható.
(3)
Feladat- és hatáskörét az érvényes jogszabályok, az egyetem SZMSZ-e, gazdálkodási szabályzata és a rektor határozza meg. (4) Legfontosabb kötelezettségei és jogai: a) az egyetem gazdálkodási, munkavédelmi, vagyon- és tűzvédelmi rendszerének kialakítása, működtetése, működésének ellenőrzése, folyamatos korszerűsítése, b) az egyetemi szintű költségvetés és költségvetési beszámoló előkészítése, előterjesztése, c) az előirányzatok, a gazdálkodási keretek felhasználásának betartása, a bevétel-előírás és a kötelezettségvállalás nyilvántartásának kialakítása, egyetemi szintű működtetése, d) a hatáskörébe tartozó operatív gazdasági intézkedések meghozatala, e) az egyetem gazdasági tevékenységének, szervezetének a irányítása, az egységek gazdasági tevékenységének koordinálása, támogatása, f) a szabályozástól eltérő működés esetén a rektornál, illetve a szenátusnál szankcionálás kezdeményezése, g) javaslattétel belső ellenőrzésre, az ellenőrzés eredményeinek hasznosítása, h) az egyetem nevében, illetve a gazdasági főigazgatóság feladatai, gazdálkodási keretei vonatkozásában az aláírás, a kiadmányozás, az utalványozás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése a Gazdálkodási Szabályzatban rögzített módon, i) a Gazdasági Főigazgatóság közalkalmazottai tekintetében munkáltatói jogkör gyakorlása a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint,
2006.07.04.
33
(5)
A gazdasági főigazgató tevékenységéről köteles rendszeresen - a rektori vezetői értekezleten - beszámolni a rektornak, és rendszeresen, a szenátus által meghatározott időpontban a szenátusnak. 9. KÖZPONTI FELADATOKAT ELLÁTÓ IGAZGATÓK 26. §
(1) Az egyetem egészének hatékony működése, a minőségelvű működés feltételrendszere kialakításának koordinálása, a minőségpolitika és a minőségfejlesztési fenntarthatóság biztosítása, az újszerű egyetemi feladatok ellátására képes (tudásgazdaság kiszolgálása, továbbképzés, tudásközpontok működtetése, innovációs folyamatok segítése) intézményi menedzsment kialakítása, az egyetemi stratégia modernizálása, a médiákkal való kapcsolattartás, az esélyteremtés feltételeinek javítása, a tömegoktatás igényeinek megfelelően a hallgatói jogok fokozott érvényesítése érdekében az alábbi igazgatók segítik az egyetem vezetését: oktatási igazgató, tudományos igazgató, külső kapcsolatok igazgatója, minőségbiztosítási igazgató, informatikai igazgató, sportigazgató. (2)
Az igazgatók legalább 3, legfeljebb 5 évre megbízott vezető állású tisztségviselők, akik felett valamennyi munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja. A megbízás többször megismételhető. Az igazgatók - az oktatási és a tudományos igazgató kivételével - a rektor közvetlen irányítása mellett végzik tevékenységüket. Az oktatási igazgató az oktatási rektorhelyettes, a tudományos igazgató a tudományos rektorhelyettes szakmai irányítása mellett látja el feladatait.
(3)
Az igazgatók feladat- és hatáskörét a jelen szabályzat keretei között a rektor határozza meg.
2006.07.04.
34
III. AZ EGYES OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS VEZETÉSÜK 1. A CENTRUMOK, A TUDOMÁNYEGYETEMI KAROK, A REGIONÁLIS KÖZPONT 27. § (1)
Az Ftv 142. § (1) bekezdése alapján a képzési, kutatási és betegellátás feladatok koordinálására az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségügyi Főiskolai Kar, a Népegészségügyi Kar, a Fogorvostudományi Kar és a Gyógyszerésztudományi Kar Orvos- és Egészségtudományi Centrum keretében működik.
(2) Az Ftv. 143. § (1) bek. alapján a képzési, kutatási, agrártudományi feladatok koordinálására az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, a Mezőgazdaságtudományi Kar, a Műszaki Főiskolai Kar, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, valamint a Karcagi Kutatóintézet és a Nyíregyházi Kutatóközpont Agrártudományi Centrum keretében működik. (3)
Az Állam- és Jogtudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar, az Informatikai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, a Természettudományi Kar, a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar és a Debreceni Konzervatórium, a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium, az Arany János gyakorló Általános Iskola és a Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola a képzési, kutatási feladatai koordinálására, a gazdálkodás hatékonyságának növelésére a Ftv. 19. § (1) bek. Tudományegyetemi Karok elnevezéssel tervezési gazdálkodási szervezeti egység keretében működik.
(4)
A centrumok/TEK az alkotó karok és kutatóintézetek szakterületein tevékenykedő, kincstári számlával rendelkező részjogkörű költségvetési egységek. Gazdálkodási tevékenységüket az egyetem gazdasági rendszerén belül működő gazdasági igazgatóságuk útján látják el.
(5)
Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum az egészségügyi miniszter szakmai irányításával és koordinálásával egészségügyi szolgáltatást nyújt az ellátási területéhez tartozó biztosítottak számára, ellátja a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból ráháruló feladatokat, a betegellátó tevékenységet, a tancélú gyógyító-megelőző tevékenységet, az ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet, az egészségmegőrző tevékenységet, a regionális és országos ellátási tevékenységet, valamint az igazságügyi szakértői tevékenységet. Feladata a szakorvos, a szakfogorvos-, a szakgyógyszerész-, a klinikai szakpszichológus- és a népegészségügyi szakemberképzés, a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi
2006.07.04.
35
szak- és továbbképzése. Ezen feladatok ellátásához az Egészségügyi Minisztérium költségvetési támogatást nyújt, mely támogatásokkal és bevételekkel, illetve vagyontárgyakkal az OEC gazdálkodik. Az egyetem egészségügyi szolgáltatásának központi beruházási és felújítási, valamint fejlesztési forrásait az Egészségügyi Minisztérium fejezeti költségvetésében kerül megtervezésre. Az egészségbiztosítási pénztár által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a szerződésben meghatározott feladatokra használható fel. (6)
Az Agrártudományi Centrum közreműködik az ágazati kutató-fejlesztő, innovációs tevékenység, a területi szaktanácsadás, az agrártovábbképzés, a gyakorlati képzés feladatainak ellátásában, amely tevékenységeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium finanszíroz, s mely pénzeszközöket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetése elkülönítetten tartalmazza oly módon, hogy ez az összeg nem lehet kevesebb, mint az agrárfejlesztésre jutó források egy százaléka. Ezen pénzeszközökkel a centrum gazdálkodik.
(7) A TEK az állam- és jogtudományok, a bölcsészeti és pedagógiai tudományok, az informatikai tudományok, a gazdaságtudományok, a természettudományok és a kapcsolódó műszaki tudományok valamint a művészetek területén alap-, mester-, és doktori képzést, valamint felsőfokú szakképzést és továbbképzést folytat, és a képzések nemzetközi színvonalát biztosító alapkutatást, fejlesztést és innovációt végez. Kiemelt feladata a pedagógusképzés a gyakorló iskolák segítségével. (8)
A Ftv. 30. § (7) bek. alapján az egyetem szervezeti egységei regionális központtá szervezhetők.
(9)
A centrumot/TEK-et érintő kérdések tárgyalása előtt az egyetem vezetésének és irányító testületeinek ki kell kérniük az adott centrum/ TEK véleményét.
(10) A centrum/TEK működésének részletes szabályait a 28-35.§-ban meghatározott kereteken belül a centrum/TEK működési rendjében kell meghatározni. A Centrum/TEK működése 28. § (1) A centrumok/TEK vezető testülete a centrumtanács/TEK tanács, vezetője a centrumelnök/TEK elnök.
2006.07.04.
36
(2) Az Agrártudományi Centrumban és a Tudományegyetemi Karon működő centrumtanács választott és tisztségük alapján hivatalból részt vevő tagokból, az Orvos- és Egészségtudományi Centrumban működő centrumtanács az alkotó karok tanácsaiból áll. (3) A centrumtanács, TEK tanács munkáját bizottságok, a centrumelnök/TEK elnök munkáját helyettesek segíthetik. (4) A centrum/TEK működését, feladatainak ellátását igazgatási, gazdálkodási, szaktanácsadási, minőségbiztosítási, humánpolitikai, ágazati, műszaki, informatikai, külső kapcsolatokat, jogi és egyéb feladatokat ellátó szervezeti egységek segíthetik. A centrumtanács/TEK tanács hatásköre 29. § (1)
A centrumtanács/TEK tanács a kari/konzervatóriumi tanács döntési kompetenciájába tartozó, valamint a szenátusi jogkörök kivételével jogosult minden olyan kérdésben dönteni, amely a feladatai ellátásához szükséges, és jogosult minden olyan feladatkörébe tartozó kérdésben véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni, melyben a döntés más szerv, vagy személy hatáskörébe tartozik.
(2) A centrumtanács/TEK tanács döntési jogkörébe tartozik: a) a centrumelnök/TEK elnök megválasztása, b) a centrum/TEK tevékenysége elveinek meghatározása, c) a centrum/TEK fejlesztési, stratégiai tervének jóváhagyása, d) saját működési rendjének megalkotása, módosítása, e) bizottságainak létrehozása, tagjainak és elnökének megválasztása, f) a működéséhez szükséges szabályzatok megalkotása, g) a centrumelnök-helyettesi, TEK elnökhelyettesi megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolása, h) az alkotó karok és a centrum/TEK közös gazdálkodása révén - az egyetemi költségvetés részeként - az éves költségvetés és annak teljesítéséről szóló beszámoló elfogadása, i) a centrum/TEK területét érintő környezetvédelmi, építészeti kérdések, j) centrum/TEK kitüntetések, díjak alapítása és odaítélése, k) a centrum/TEK hazai és nemzetközi kapcsolatainak meghatározása, együttműködési szerződések megkötése, l) a centrum/TEK munkájáról készült beszámoló elfogadása, m) döntés a centrumot/TEK-et érintő mindazon kérdésekben, melyeket jogszabályok vagy egyetemi szabályzatok nem utalnak más szervezet hatáskörébe.
2006.07.04.
37
(3) A centrumtanácsnak/TEK tanácsnak javaslattételi joga van: a) a feladatai ellátásában részt vevő szervezeti egységek létesítésére, összevonására, megszüntetésére, nevük megváltoztatására, b) központi és egyetemi kitüntetések adományozására, c) gazdasági társaság alapítására, társaságba való belépésre, d) a szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben a képesítési követelményekre, e) minden olyan, a feladatkörébe tartozó kérdésben, amely más szerv hatáskörébe tartozik. (4) Véleményt nyilvánít: a) a rektori pályázatoktól, b) a centrum/TEK gazdasági igazgató megbízásáról és megbízása visszavonásáról, c) minden olyan feladatkörébe tartozó kérdésben, amely más szerv hatáskörébe tartozik. A centrumtanács/TEK tanács összetétele 30. § (1) Az Agrártudományi Centrumban és a Tudományegyetemi Karon a centrumtanács/TEK tanács létszámát, a tagok választásának módját, a megbízás időtartamát a centrum/TEK működési rendjében kell meghatározni azzal, hogy a centrumtanácsnak/TEK tanácsnak tagja csak az alkotó kar/konzervatórium/kutatóintézet tanácsának megválasztott tagja, és a TEK esetében a gyakorló iskolák által delegált személy lehet, valamint a tagok közül legalább egy főnek nem oktató, tudományos kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak kell lennie. (2) A centrumtanácsnak/TEK tanácsnak hivatalból tagjai: a) a centrum/TEK elnöke, b) a centrum/TEK elnökhelyettese(i), c) a centrumot/TEK-et alkotó szervezeti egységek vezetői és a karok hallgatói önkormányzatának elnökei, ha nem választott tagok, d) a centrum/TEK gazdasági igazgatója, e) a centrum/TEK igazgatási vezetője. (3) A centrumtanács/TEK tanács állandó meghívottjai: a) az egyetem rektora, b) a centrum területén működő reprezentatív szakszervezetek vezetője, c) a közalkalmazotti tanács elnöke, d) a centrum jogi képviselője, e) egyéb, az adott centrum/TEK működési rendjében meghatározott személyek.
2006.07.04.
38
(4) A centrumelnök/TEK elnök a centrumtanács, TEK tanács ülésére tanácskozási joggal más személyeket is meghívhat. A Centrumtanács, a TEK Tanács működési rendje 31. § (1) A centrumtanács/TEK tanács hatásköreit ülésein gyakorolja. Évente legalább négyszer ülésezik, mely ülések a Debreceni Egyetem polgárai számára nyilvánosak, de a tagok 1/3-nak indítványára, és személyi kérdés tárgyalásakor az érintett kérelmére zárt ülés is elrendelhető. A tanács üléseit – az indítvány centrumelnökhöz érkezését követő legkésőbb 30 napon belül - akkor is össze kell hívni, ha tagjainak legalább 1/3-a írásban, a tárgyalni kívánt napirendi pontok megjelölésével indítványozza. (2) Az üléseket – az ülés előtt legalább 6 nappal - írásbeli meghívóval kell összehívni, melynek tartalmaznia kell a tárgyalandó napirendi pontokat, és mellékelni kell az írásos előterjesztéseket. A mellékleteket elektronikus úton is lehet továbbítani. Rendkívüli döntést igénylő esetben a tanácsot rövid úton, 24 órán belül is össze lehet hívni. A meghívóban szereplő napirendeken túl a tagok is javasolhatnak megtárgyalandó témákat, vagy napirendi pont módosítást, és azt az ülés napirendjére fel kell venni, ha a tagok több, mint 50 %-a támogatja. (3) A centrumtanács/TEK tanács üléseit a centrumelnök/TEK elnök, távollétében az centrumelnök/TEK elnökhelyettes, több helyettes esetén az elnök által kijelölt elnökhelyettes hívja össze és vezeti. (4)
A centrumtanács/TEK tanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 60 %-a jelen van.
(5) Határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint 50 %-ának támogató szavazatával hozza. (6) Titkos szavazást kell tartani személyi ügyekben, vagy ha a jelenlévő tagok egyharmada kéri. (7) A tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülést levezető elnök, vagy helyettese ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az ülés helyét és időpontját, b) a jelenlévők névsorát, c) a napirendi pontokat és előadóit, d) az írásban elkészített előterjesztéseket,
2006.07.04.
39
e) f)
az ülésen elhangzottakat, a hozott határozatokat és a szavazatok számát.
(8) A centrumtanács/TEK tanács üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai a centrum/TEK dolgozói és hallgatói számára nyilvánosak. Zárt ülésről csak a határozatok hozhatók nyilvánosságra. Az ülést követő 14 napon belül a jegyzőkönyvet köteles példányként meg kell küldeni a centrum/TEK elnöki hivatalnak. A centrumtanács/TEK tanács bizottságai 32. § (1) A centrum/TEK feladatok hatékonyabb ellátása, a döntések előkészítése érdekében a centrumtanács/TEK tanács gazdasági és minőségbiztosítási bizottságot köteles létrehozni, egyéb bizottságokat pedig létrehozhat. (2) A bizottságok létszámát, az elnök és a tagok választásának módját, működési rendjét a centrum/TEK működési rendjében kell meghatározni azzal, hogy a bizottságok tagjait, elnökét – a centrumelnök/TEK elnök javaslatára - a centrum főállású közalkalmazottai és hallgatói közül a centrumtanács/TEK tanács választja, legfeljebb a centrumtanács/TEK tanács mandátumának időtartamára. (3) A centrumtanács/TEK tanács albizottságokat is létrehozhat. (4) A bizottságok – jelen szabályzat keretei között - saját maguk alkotják meg szabályzatukat, melyet a centrumtanács/TEK tanács hagy jóvá. (5) A bizottságok általában zárt ülést tartanak. Határozataikat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, személyi kérdésekben titkos szavazással hozzák. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizottsági ülésekről, a hozott döntésekről írásos feljegyzést kell készíteni, melyet az elnök és egy tag ír alá. (6) A centrumtanács/TEK tanács bizottságokat is létrehozhat.
egy-egy
feladat
ellátására
ad
hoc
A centrumelnök/TEK elnök 33. § (1)
A centrumot rektorhelyettesi jogkörben a centrumelnök, a TEK-et rektorhelyettesi jogkörben a TEK elnök vezeti. A centrumelnököt/TEK elnököt - a rektor által kiírt - pályázat alapján a centrumtanács/TEK tanács választja a centrumhoz/TEK-hez tartozó karok azon egyetemi vagy főiskolai tanárai közül, akik a megbízás ideje alatt nem töltik be 65.
2006.07.04.
40
életévüket. (2)
A centrumelnök/TEK elnök megválasztásához a centrumtanács/TEK tanács akkor határozatképes, ha tagjainak 60 %-a jelen van. A szavazás titkos és szavazólapon történik. A centrumelnök/TEK elnök megválasztásához a jelenlévő tanácstagok több mint 50%-ának támogató szavazata szükséges.
(3)
A szavazás lebonyolítására, az érvénytelen választás megismétlésére az SZMSZ 16. § (10) bekezdésének előírásai vonatkoznak.
(4)
A centrumelnöki/TEK elnöki megbízás 3-5 év között, a centrum/TEK működési rendjében meghatározott időtartamra szól, és megszakítás nélkül egyszer, pályázat alapján - újraválasztással - megismételhető.
(5)
A centrumtanács/TEK tanács döntése előtt meghallgatja a megbízásra pályázókat, akiknek ezen alkalomból ismertetniük kell szakmai programjukat.
(6)
A centrumelnök Ftv.-ben meghatározott feladat- és hatásköre: a) a centrumot illetően az egyetem képviselete, b) tanácskozási joggal részvétel a gazdasági tanács ülésén, c) rendelkezési jog gyakorlása a centrum hatáskörébe tartozó feladatok ellátását szolgáló előirányzatok felett, d) az OEC elnöke vagyonkezelői jogokat gyakorol azon vagyontárgyaknak tekintetében, amelyek az orvosés egészségtudományi képzés, továbbá a centrum egészségügyi, gyógyító-megelőző feladatainak ellátásához rendelkezésre állnak, e) az OEC elnöke önállóan irányítja az egészségügyi szolgáltatás megszervezését, e feladatok tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint,
(7)
A centrumelnök/TEK elnök rektortól átruházott feladat- és hatásköre: a) a centrum/TEK által végzett, a képzési, tudományos, kutatási, igazgatási, gazdálkodási és egyéb centrum-tevékenység irányítása, ellenőrzése, b) a centrumra/TEK-re vonatkozó általános utasítási, ellenőrzési és beszámoltatási jogkörrel rendelkezik, ez a jogköre azonban a centrumtanácsra/TEK tanácsra, annak bizottságaira, és a kari/konzervatóriumi/kutató intézeti tanácsokra nem terjed ki, c) a (6) bek. c) pontjában foglaltakon túl jogosult a szenátus által elfogadott költségvetés keretén belül a centrum/TEK költségvetési előirányzatai felett rendelkezni, azok terhére, illetve javára kötelezettséget vállalni, utalványozni a centrum/TEK gazdasági
2006.07.04.
41
d) (e) f)
igazgatójának ellenjegyzésével, az illetékes minisztériumokkal, hatóságokkal, országos szervekkel tárgyalásokat folytatni, megállapodásokat, szerződéseket aláírni, szakmai képviseletet ellátni a centrumra/TEK-re vonatkozóan, munkáltatói jogkört gyakorol a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, törvényességi felügyeletet gyakorol a 27. § (5)-(7) bekezdésében meghatározott centrum/TEK tevékenységek felett.
(8) A TEK elnök a (7) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon túlmenően a rektortól átruházott hatáskörben ellátja a tanárképzés felügyeletét. (9) A centrumelnök ellátja azokat a feladatokat is, melyeket a karok saját működési rendjükben a centrumelnökre átruháznak, kivéve a szenátus által átruházott jogköröket. A TEK elnök ellátja azokat a feladatokat is, melyeket számára a TEK működési rendje meghatároz, s melyeket a karok, a konzervatórium saját működési rendjükben és a TEK egyéb szabályzataiban a TEK elnökre átruháznak. (10) Fentieken túl köteles ellátni mindazon feladatokat, amelyet a jogszabályok és az egyéb egyetemi szabályzatok számára előírnak. (11) A centrum/TEK elnök felelős: a) a centrum/TEK feladatainak ellátásához a kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, b) a centrum/TEK jogszabályokban meghatározott alaptevékenysége ellátásáért, c) centrum/TEK gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, d) a gazdálkodási lehetőségek és követelmények összhangjáért, e) a centrum/TEK rendelkezésére bocsátott előirányzatok előírásszerű felhasználásáért. A centrumelnök- TEK elnök-helyettesek 34. § (1)
A centrumelnök/TEK elnök-helyettest (a továbbiakban: centrumelnökhelyettes) – a rektor által kiírt - pályázat alapján a centrumelnök/TEK elnök bízza meg a centrumhoz/TEK-hez tartozó karok, a konzervatórium, kutató intézetek azon egyetemi vagy főiskolai tanárai vagy docensei – az Agrártudományi Centrum esetében továbbá kutatóprofesszorai, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársai - közül, akik a megbízás ideje alatt
2006.07.04.
42
nem töltik be 65. életévüket. A megbízás előtt a centrumtanács/TEK Tanács rangsorolja az elnökhelyettesi pályázatokat. (2)
A centrumelnök-helyettesi megbízás időtartama a centrum/TEK elnöki megbízás időtartamával azonos és legfeljebb kétszer pályázat alapján megismételhető.
(3)
Feladat- és hatáskörét a centrum/TEK elnöke határozza meg. A centrum, TEK gazdasági igazgatója 35. §
(1)
A centrum/TEK gazdasági igazgatója a centrumelnök/TEK elnök gazdasági-pénzügyi helyettese, egyben az egyetem gazdasági főigazgatójának szakági helyettese. Munkáját a gazdasági főigazgató szakmai irányításával és ellenőrzésével végzi. Feladatkörében általános utasítási és helyettesítési jogkörrel rendelkezik.
(2)
Jogai és kötelezettségei: a) a centrum/TEK gazdasági tevékenységének, szervezetének irányítása, az egységek gazdasági tevékenységének koordinálása, támogatása, b) a szenátus, a centrumtanács/TEK tanács, a centrumelnök/TEK elnök döntéseinek megfelelően a centrum/TEK alköltségvetésének előkészítése, c) a centrum/TEK alköltségvetésének tervezésével, pénzellátásával, gazdálkodásával, az állami vagyon kezelésével kapcsolatos feladatok irányítása és azok végrehajtásának ellenőrzése, d) a centrumot/TEK-et illető kincstári előirányzat módosítása, az előirányzatok, a gazdálkodási keretek felhasználásának betartása és betartatása, e) a bevétel-előírás és a kötelezettségvállalás nyilvántartásának kialakítása, centrum/TEK szintű működtetése, f) a centrum/TEK nevében feladatai, gazdálkodási keretei vonatkozásában az aláírás, a kiadmányozás, az utalványozás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése a Gazdálkodási Szabályzatban rögzített módon, g) a centrumra/TEK-re érvényes gazdálkodási rend kidolgozása, h) a hatáskörébe tartozó operatív gazdasági intézkedések meghozatala, i) javaslattétel belső ellenőrzésre, az ellenőrzés eredményének hasznosítása, j) a jogszabályoktól, az egyetemi/centrum/TEK szabályozástól eltérő működés esetén a centrumelnöknél/TEK elnöknél, illetve a centrumtanácsnál, TEK tanácsnál szankcionálás kezdeményezése a
2006.07.04.
43
k) l) m) n)
(3)
gazdasági főigazgató egyidejű értesítése mellett, munkáltatói jogkör gyakorlása a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, a centrum/TEK munkaerő- és személyi juttatás-gazdálkodási, szociális, gazdasági, műszaki fejlesztési terveinek elkészítése, azok végrehajtásának szervezése, a centrumtanács, TEK tanács által létrehozott gazdasági bizottság elnöki feladatainak ellátása a bizottság titkárával együttműködve, mindazon feladatok ellátása, amelyeket a jogszabály, és az egyetemi szabályzatok és a gazdasági főigazgató számára meghatároznak, illetve amire a centrum/TEK elnöke és a centrumtanács, TEK tanács felhatalmazza.
A centrum/TEK gazdasági igazgatóját a gazdasági főigazgató nevezi ki a rektor és az illetékes centrumtanács/TEK tanács véleményének a kikérésével, a centrum/TEK elnök előzetes egyetértésével. 2. A KAROK 36.§
(1)
A karok az egyetem autonóm, önálló szervezeti egységei, amelyek a kar szakterületein összefogják a képzést, a továbbképzést, a tudományos kutatást, a humánpolitikai feladatokat és a vállalkozói tevékenységet. Saját működési renddel, belső költségvetéssel, az egyetem egységes gazdasági illetve igazgatási szervezetének részét képező gazdasági és igazgatási egységekkel rendelkezhetnek.
(2)
A karok feladataikat a hatályos jogszabályok, az egyetemi SZMSZ, valamint az egyetemi szabályzatok, a kari működési rend, és egyéb szabályzatok keretei között önállóan látják el, az egyetem által rendelkezésükre bocsátott pénzügyi kerettel önállóan gazdálkodnak. Ezen önálló gazdálkodáshoz az egyetem gazdasági apparátusa köteles a szükséges és kért információkat megadni, betekintést biztosítani, ugyanakkor a kar is köteles az egyetem gazdálkodási szabályzatában foglaltak szerint eljárni, gazdálkodásáról az egyetem vezetésének a szükséges és kért információkat megadni, betekintést biztosítani.
(3)
A karok nem önálló jogi személyek, de a karok működése és feladatai körében a dékánok - a rektor felhatalmazása esetén - az egyetem képviselőiként járnak el. Ilyen minőségükben a rektor által meghatározott keretekben önálló jognyilatkozatot tehetnek, és a kar költségvetése erejéig, a gazdálkodási szabályzatnak megfelelően, kötelezettséget vállalhatnak.
2006.07.04.
44
37. § (1)
A kar vezetője a dékán, vezető testülete a kari tanács, amely tanácsadó, döntés-előkészítő testületeket hozhat létre és működtethet. A dékán munkáját dékánhelyettes(ek) segíti(k).
(2)
A kar működése, irányítása és vezetése a választott testületek és vezetők együttműködésével valósul meg.
(3)
A karok szervezetéről, működéséről és vezetéséről részletesen - a hatályos jogszabályok és ezen szabályzat keretei között - a kar működési rendje rendelkezik. A karalapítás személyi és tárgyi feltételei, eljárási rendje 38. §
(1) Új kar akkor hozható létre, ha az új szervezeti egység az intézményben: a) a hallgatói, oktatói munka feltételeit javítja, b) az oktatásszervezés vagy az irányítás feltételeit racionalizálja, c) a hallgatók létszámarányának növekedése, a képzési terület, illetve a tudományterület szerint összetartozó képzések feladatainak ellátása az intézményi szervezet jelentős változtatását teszi szükségessé, d) a képzési területek, képzési ágak között az átoktatás, áthallgatás szervezeti feltételeit biztosítja, e) a különböző szakterületek között az oktatásban és a gyakorlati képzésben, illetve a foglalkoztatásban hatékonyabb együttműködést, a DE szolgáltató és funkcionális szervezeti egységeinek integrálását eredményezi, f) a párhuzamos szervezeti egységek megszüntetését, illetőleg átalakítását éri el, g) a tanszéki rendszer - az adott képzésekben elvárt ismeretek sajátosságait figyelembe véve - a tágabb, oktatási és tudományos kutatási feladatokat ellátók együttműködése, illetve szerveződése irányába módosul, h) a tudományos kutatási tevékenység feltételeit javítja, illetve a kutatói munkakörökben alkalmazottak oktatásba történő bevonását segíti. (2
A kar létesítésének személyi és tárgyi feltételei: a) kar az alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, továbbá felsőfokú szakképzés, illetőleg szakirányú továbbképzés képzési szintjei közül legalább kettőben oktatást szervez, b) a kar magába integrálja a különböző képzési szinteken folyó szakokat és a DE más képzéseinek alapozó, szakmai törzsismeretköreinek a kar jellegéhez illeszkedő szervezeti egységeit, és ez alapján biztosítja az
2006.07.04.
45
c)
d) e) f)
egyetemen a képzések közös vagy hasonló szakterületei oktatásának szervezését, különböző szintű képzésekben összesen felvett hallgatók létszáma a karindítás iránti kérelem benyújtását megelőző évben legalább kettőszáz (a számítás során a nem teljes idejű képzésekben felvett hallgatók létszámát 0,5-szeres szorzóval kell figyelembe venni), az alap-és mesterszakokra számítva az egy szakra felvett hallgatók átlagos létszáma legalább nyolcvan fő, kar állományába kerülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma legalább negyven fő. művészeti kar esetében a képzési terület specifikumai miatt a c), d), e) pontokban foglalt követelményektől az egyetem a MAB támogatása esetén eltérhet.
(3) Kart létesíteni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) előzetes véleményének, orvos- és egészségtudományi képzés esetén az Egészségügyi Minisztérium szakhatósági állásfoglalásának, támogatásának kikérése után lehet. (4) A karon képzés akkor indítható, ha azt a MAB támogatta, továbbá az indítás tényét a DE a regisztrációs központnak bejelentette. A kari tanács 39. § (1)
A kari tanács a vonatkozó jogszabályokban, az egyetemi SZMSZ-ben és a működési rendjében meghatározott feladatokat látja el. Döntési, véleményezési és javaslattevő jogköre van. E jogokon túlmenően a karral bármilyen módon összefüggő ügyben állásfoglalásra jogosult.
(2)
A kari tanács elnöke a dékán, akadályoztatása esetén a dékánhelyettes, több dékánhelyettes esetén, a dékán által kijelölt dékánhelyettes.
(3) A kari tanács a szenátus által, a 13. § (7) bek. b) pontjában átruházott jogkörökön túl a) dönt: a) a kar működési rendjéről szóló szabályzat, és más kari szabályzatok megalkotásáról, b) a kari tanács bizottságai vezetőjének és tagjainak megválasztásáról, c) a kar fejlesztési terveiről, d) a kar saját bevételeinek felhasználásáról, e) jubileumi oklevelek adományozásáról,
2006.07.04.
46
f)
(4)
a kari tantervekről, módosításáról.
b)
véleményt nyilvánít: a) a karra kinevezendő, illetve kinevezett egyetemi és főiskolai tanárok kinevezéséről, ilyen munkaköri cím adományozásáról, és a felmentésük kezdeményezéséről, b) tudományos tanácsadói és kutató professzori kinevezésről, illetve felmentésről. c) dékáni és dékánhelyettesi pályázatok kiírásáról, d) a karhoz kapcsolódó egyetemi, főiskolai magántanári felterjesztésekről, e) professzor emeritus cím adományozásának kezdeményezéséről, f) a karhoz tartozó oktatási szervezeti egységek koordinációs központba, koordinációs tanszéki csoportba történő integrálásáról, g) a kar hallgatóit érintő, a jogszabályokban, egyetemi és kari szabályzatokban meghatározott tanulmányi ügyekben, h) a kar munkájáról a szenátusnak küldendő beszámolókról, jelentésekről, i) mindazokban az ügyekben, amelyeket a dékán a tanács elé terjeszt, valamint azokban, amelyekkel kapcsolatban az egyetemi szabályzat, vagy a kari működési rend elrendeli a kari tanács véleményének kikérését,
c)
javaslatot tesz a szenátusnak a) centrum/TEK létrehozására, abból való kilépésre vagy a centrumhoz történő csatlakozásra, b) oktatási, kutatási és más szervezeti egységek létesítésére, megszüntetésére, összevonására, nevének módosítására, c) alapképzési és mesterszakok, szakirányú továbbképzési szakok és a felsőfokú szakképzések létesítésére és indítására, illetőleg az utóbbiak szakközépiskolával történő közös indítására.
A kari tanács létszámát, választásának módját, működési rendjét és idejét, a kari működési rend határozza meg. A dékán 40. §
(1)
A dékánt az egyetem egyetemi tanárai és habilitált docensei, illetve főiskolai tanárai közül pályázat útján - a rektor véleményének meghallgatásával - a kari tanács választja meg, és a rektor bízza meg.
2006.07.04.
47
(2)
A dékán megválasztásához a kari tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint 60 %-a jelen van. A szavazás titkos, és szavazólapon történik. A dékán megválasztásához a jelenlévő tanácstagok több mint 50%-ának támogató szavazata szükséges.
(3)
A szavazás lebonyolítására, az érvénytelen választás megismétlésére a 16. § (10) bekezdés előírásai vonatkoznak.
(4)
A dékáni, megbízás a kari működési rendben rögzített időtartamra szól, és egy ízben pályázat alapján - újraválasztással - megismételhető.
(5)
A dékáni megbízásra a pályázatot a rektor írja ki.
(6)
A kari tanács döntése előtt meghallgatja a megbízásra pályázókat, melynek során ismertetniük kell szakmai programjukat.
(7)
A dékán hatáskörét a vonatkozó jogszabályok és a jelen SZMSZ rendelkezései mellett a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével részletesen a kari működési rend határozza meg.
(8)
A dékán a) képviseli a kart, annak nevében kiadmányozási jogot gyakorol, b) irányítja a kari tanács tevékenységéhez szükséges előkészítő és szervező munkát, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, c) irányítja a kar gazdálkodását, a pénzügyi keretek felhasználását, d) felelős: - a kar feladatainak ellátásához a kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, - a kar alaptevékenységének jogszabályban meghatározott követelményei megfelelő ellátásáért, - a kar gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, - a gazdálkodási lehetőségek és követelmények összhangjáért, - a kar rendelkezésére bocsátott előirányzatok előírás szerinti felhasználásáért. e) a vezetése alatt álló egységekre vonatkozóan általános utasítási, ellenőrzési és beszámoltatási jogkörrel rendelkezik, ez a jogköre azonban a kar tanácsára és bizottságaira nem terjed ki, f) jogosult a kar költségvetési előirányzatai, vagyoni és más forrásai felett - a szenátus illetve a centrum/TEK által jóváhagyott költségvetésben meghatározottak szerint - rendelkezni, azok terhére, illetve javára kötelezettséget vállalni, a GI azon munkatársának az
2006.07.04.
48
g) h)
i) j) k) l) m) n)
(9)
ellenjegyzésével utalványozni, akinek feladata a kar gazdasági munkájának a segítése, s ezen utalványozási jogosítványát a Gazdálkodási Szabályzat szerint jogosult átruházni, törvényességi felügyeletet gyakorol a kari szervezeti egységek és a kar képzési, továbbképzési és tudományos kutatási tevékenysége felett, munkáltatói jogkört gyakorol a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, az egyetemi, főiskolai docens, a tudományos főmunkatárs esetében a centrumelnök/TEK elnök egyetértésével, felügyeli a dékáni hivatal munkáját, irányítja a kar humánpolitikai tevékenységét, a centrumelnök/TEK elnök egyetértésével kezdeményezi az egyetemi, főiskolai tanári, docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi állások meghirdetését, a centrumelnök egyetértésével megbízza a kar területén működő oktatási, kutatási és más szervezeti egységek vezetőit a 13. § (7) bekezdés b) pontja figyelembe vételével, kari szintű kiadványok esetében a kiadói, terjesztői jogot gyakorol, ellát minden olyan feladatot, amelyet számára a jogszabályok, az egyetemi és kari szabályzatok meghatároznak, és amelyet a rektor saját feladatköréből a hatáskörébe utal, valamint a centrumelnök/TEK elnök által meghatározott feladatokat.
A dékán a kari tanács döntéseit kivéve megsemmisíthet minden olyan kari szervezeti egységben hozott döntést, határozatot vagy intézkedést, amely jogszabályt sért. A kari tanács jogszabályt sértő döntésének megsemmisítése érdekében a dékán előterjesztéssel fordulhat a törvényességi felügyeletet gyakorló rektorhoz. Az előterjesztésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(10) A dékán megbízása idején hivatali kötelezettségein túl tartós és rendszeres távollétet igénylő megbízást nem vállalhat. (11) A dékán vezetői tevékenységéről - a kari tanács ülésein - rendszeresen beszámol a kari tanácsnak és a Dékáni Kollégium ülésein a rektornak. A dékánhelyettes 41. § (1)
A dékánt feladatai ellátásában dékánhelyettes(ek) segíti(k), aki(ket) pályázat alapján - a kari tanács rangsorolásának figyelembe vételével - a dékán bíz meg. A dékánhelyettes(ek) a kar egyetemi/főiskolai tanárai docensei, kutató professzorai, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársai közül bízható(k) meg. Megbízásának időtartama megegyezik
2006.07.04.
49
a dékáni megbízás időtartamával. (2)
A dékánhelyettes(ek) feladatkörét a kari tanács véleményének kikérése után a dékán határozza meg. A dékán, távollétében a dékánhelyettes(ek) a dékán által meghatározott jogkörben annak jogkörét gyakorolják. Tartós távolléte esetére a dékán köteles a maga által választott dékánhelyettest általános helyettesítési jogkörrel felruházni, melyet a rektornak köteles bejelenteni. 3. A DEBRECENI KONZERVATÓRIUM 42.§
A Debreceni Konzervatórium, a karokhoz viszonyított korlátozott (csak javaslattevő és véleményező) jogosítványokkal rendelkező önálló oktatási szervezeti egység. Saját működési renddel, belső költségvetéssel rendelkezik. A konzervatóriumi tanács 43. § (1)
A konzervatóriumi tanács a vonatkozó jogszabályokban, a jelen szabályzatban és saját működési rendjében meghatározott feladatokat látja el. Korlátozott döntési, véleményezési és javaslattevő jogköre van.
(2) A konzervatóriumi tanács az SZMSZ 13. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörén túl véleményt nyilvánít: a) az igazgatói, igazgató-helyettesi pályázatok kiírásáról, a pályázatokról, b) az egyetemi és főiskolai magántanári felterjesztésekről, a professzor emeritus cím adományozásának kezdeményezéséről, c) a szakvezetői, tagozatvezetői megbízásokról, d) az oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízásáról, megismétléséről, a megbízás visszavonásáról. (3) Javaslatot tesz: a) a tantervek kialakítására, b) önálló oktatási és más szervezeti egység létesítésére, összevonására, megszüntetésére, névmódosítására, c) saját bevétele felhasználására, d) az éves intézeti költségvetési beszámolóra, e) az intézet fejlesztési tervére, f) egyetemi és főiskolai tanár kinevezésének és felmentésének kezdeményezésére, g) címzetes egyetemi, főiskolai tanári, címzetes egyetemi, főiskolai docensi cím adományozására, h) szakirányú továbbképzési szakok és felsőfokú szakképzések indítására.
2006.07.04.
50
(4)
A konzervatóriumi tanács létszámát, választásának módját, működésének rendjét és idejét működési rendje határozza meg. A konzervatórium igazgatója, helyettese 44. §
(1)
A konzervatórium vezetője az igazgató. Az igazgatót az egyetem tanárai és docensei, illetve főiskolai tanárai és docensei közül, pályázat alapján a konzervatóriumi tanács véleménye és a szenátus rangsorolásának figyelembe vételével a rektor bízza meg.
(2)
Az igazgatói pályázatokról történő véleménynyilvánításnál a konzervatóriumi tanács akkor határozatképes, ha tagjainak 60%-a jelen van. A véleménynyilvánítás titkos szavazással történik.
(3)
Az igazgatói megbízás a konzervatórium működési rendjében rögzített időtartamra szól és két ízben - pályázat alapján – újraválasztással megismételhető.
(4)
Az igazgatói megbízásra a pályázatot a rektor írja ki.
(5)
A konzervatóriumi tanács véleménynyilvánítása előtt meghallgatja a megbízásra pályázókat, melynek során ismertetni kell szakmai programjukat.
(6)
Az igazgató hatáskörét a vonatkozó jogszabályok és a jelen SzMSz rendelkezései mellett a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a konzervatórium működési rendje határozza meg.
(7)
Az igazgató a) képviseli konzervatóriumot, nevében kiadmányozási jogot gyakorol, b) irányítja a konzervatóriumi tanács tevékenységéhez szükséges előkészítő és szervező munkát, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, c) irányítja konzervatórium gazdálkodását, a pénzügyi keretek felhasználását, d) felelős: - a konzervatórium feladatainak ellátásához a kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, - a konzervatórium alaptevékenysége jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, - a konzervatórium gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért,
2006.07.04.
51
e) f)
g)
h) i) j) k) l)
annak teljességéért és hitelességéért, - a gazdálkodási lehetőségek és követelmények összhangjáért, - a konzervatórium rendelkezésére bocsátott előirányzatok előírás szerinti felhasználásáért, - a konzervatórium törvényes működéséért. a vezetése alatt álló egységekre vonatkozóan általános utasítási, ellenőrzési és beszámoltatási jogkörrel rendelkezik, ez a jogköre azonban a konzervatóriumi tanácsra és bizottságaira nem terjed ki, jogosult a konzervatórium költségvetési előirányzatai, vagyoni és más forrásai felett - a szenátus által jóváhagyott költségvetésben meghatározottak szerint - rendelkezni, azok terhére, illetve javára kötelezettséget vállalni, a GI azon munkatársának az ellenjegyzésével utalványozni, akinek feladata a kar gazdasági munkájának a segítése, s ezen utalványozási jogosítványát a Gazdálkodási Szabályzat szerint jogosult átruházni, munkáltatói jogkört gyakorol a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, a docens és szervezeti egység vezető esetében a TEK elnök egyetértésével, felügyeli az igazgatói hivatal munkáját, irányítja a konzervatórium humánpolitikai tevékenységét, kezdeményezi egyetemi, főiskolai tanári, docensi állások meghirdetését, konzervatóriumi kiadványok esetében kiadói, terjesztői jogot gyakorol, ellát minden olyan feladatot, amelyet számára a jogszabályok, az egyetemi szabályzatok meghatároznak, és amelyet a rektor saját feladatköréből a hatáskörébe utal.
(8)
Az igazgató megsemmisíthet minden olyan konzervatóriumi szervezeti egységben hozott döntést, határozatot vagy intézkedést, amely jogszabályt sért.
(9)
Az igazgató megbízása idején hivatali kötelezettségein túl tartós és rendszeres távollétet igénylő megbízást nem vállalhat.
(10) Az igazgató vezetői tevékenységéről rendszeresen beszámol konzervatóriumi tanácsnak és a dékáni kollégiumban a rektornak.
a
(11) Az igazgatót igazgatóhelyettes(ek) segíti(k) feladatai ellátásában, akiket a konzervatórium egyetemi, főiskolai tanárai, docensei közül pályázat alapján - a konzervatóriumi tanács véleményét kikérve, és a szenátus rangsorolásának figyelembe vételével - a rektor bíz meg. A megbízás időtartama megegyezik az igazgatói megbízás időtartamával.
2006.07.04.
52
(12) Az igazgatóhelyettes feladatkörét a konzervatóriumi tanács véleményének kikérése után az igazgató határozza meg. 4. A KUTATÓINTÉZETEK 45.§ (1)
A kutatóintézet részjogkörű szervezeti egység, amely éves gazdálkodási terv alapján működik, az alapító jogszabályban, illetve az alapító okiratban megfogalmazottaknak megfelelően kutatási, fejlesztési, termelési, szaktanácsadási feladatot végez, és részt vesz az oktatásban, a tudományos utánpótlás nevelésében.
(2)
Gazdasági feladatait a centrum Gazdasági kutatóintézetnél működő részlegei végzik.
(3)
A kutatóintézetre jelentős befolyással bíró döntéseik előtt az egyetem vezetésének és irányító testületeinek ki kell kérniük a kutatóintézet véleményét.
(4)
A kutatóintézet vezetője az igazgató, vezető testülete az intézeti tanács, amely tanácsadó, döntés-előkészítő testületeket hozhat létre és működtethet. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes(ek) segíti(k).
(5)
A kutatóintézet működése, irányítása és vezetése a választott testületek és vezetők együttműködésével valósul meg.
Igazgatóságának
a
(6) A kutatóintézet szervezetéről, működéséről és vezetéséről - a hatályos jogszabályok, valamint ezen szabályzat keretei között - a kutatóintézet működési rendjét meghatározó szabályzat rendelkezik. A kutatóintézeti tanács 46.§ (1)
A kutatóintézeti tanács a vonatkozó jogszabályokban, a jelen SZMSZ-ben, és a kutatóintézet működési rendjében meghatározott feladatokat látja el. Döntési, véleményezési és javaslattételi jogköre van. A kutatóintézeti tanács jogosult a kutató intézettel összefüggő jelentősebb ügyekben állást foglalni.
(2)
A kutatóintézeti tanács elnöke az igazgató, akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes.
2006.07.04.
53
(3)
A kutatóintézeti tanács az SZMSZ 13. § (7) bekezdésének d) pontjában meghatározott jogkörökön túl dönt a) a működési rendje és más intézeti szabályzatok megalkotásáról, b) a kutatási eredmények átadásáról, értékesítéséről.
(4)
A kutatóintézeti tanács javaslatot tesz a szenátusnak a) az intézetben működő kutatási, igazgatási és egyéb szervezeti egységek létrehozására, átszervezésére, megszüntetésére, b) az intézet fejlesztési tervére, c) a kutatási programok meghatározására.
(5)
A kutatóintézeti tanács véleményt nyilvánít a) az igazgatói pályázatról, b) a kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó kinevezéséről, felmentéséről c) az intézethez tartozó szervezeti egységek vezetőinek megbízásáról, d) az intézet munkájáról, e) a szenátusnak küldendő beszámolókról, jelentésekről, f) mindazokban az ügyekben, amelyeket az igazgató a tanács elé terjeszt, valamint azokban, amelyekkel kapcsolatban az egyetemi vagy intézeti szabályzat elrendeli az intézeti tanács véleményének kikérését.
(6)
A kutatóintézeti tanács létszámát, választásának módját, működésének rendjét és idejét a kutatóintézet működési rendje határozza meg. A kutatóintézet vezetője 47.§
(1)
A kutatóintézet vezetője az igazgató, akit vagy az agrárképzést folytató karok egyetemi tanárai, kutató professzorai, tudományos tanácsadói, és főmunkatársai, vagy a kutatóintézet kutató professzorai, tudományos tanácsadói és főmunkatársai, munkatársai közül, pályázat útján - a kutatóintézeti tanács véleményének kikérésével, a szenátus rangsorolása figyelembevételével - a rektor bíz meg.
(2)
Az igazgató hatáskörét a vonatkozó jogszabályok és a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései mellett a kutatóintézet működési rendje határozza meg.
(3)
Az igazgató a) képviseli a kutatóintézetet és annak nevében kiadmányozási jogot gyakorol. b) irányítja a kutatóintézeti tanács tevékenységéhez szükséges előkészítő és szervező munkát, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
2006.07.04.
54
c) d)
e) f)
törvényességi felügyeletet gyakorol a kutatóintézet szervezeti egységei, az intézet kutatási, szakképzési, szaktanácsadási és termelési tevékenysége felett, irányítja az intézet humánpolitikai tevékenységét, munkáltatói jogkört gyakorol a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, a tudományos főmunkatárs és a szervezeti egység vezető esetében a centrumelnök/TEK elnök egyetértésével, ellát minden olyan feladatot, amelyet számára a jogszabályok, az egyetemi és intézeti szabályzatok meghatároznak, és amelyet a rektor feladatkörébe utal, gondoskodik a kutatás-fejlesztési javak törvényes és célszerű felhasználásáról. 5. EGYÉB OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETÉSE A szervezeti egység vezető 48. §
(1)
Az egyéb oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységekben - tanszék, nem önálló tanszék, intézet, klinika, - (a továbbiakban: szervezeti egység) vezetői megbízás határozott időre, legalább 3, legfeljebb 5 éves időtartamra adható, mely többször megismételhető. Vezetői megbízást csak egyetemi/ főiskolai tanár, vagy docens kaphat.
(2)
A karok, konzervatórium által működési rendjükben meghatározott szervezeti egységek vezetését – a szervezeti egység tanácsával együttműködve – a szervezeti egység vezetője látja el. A karhoz tartozó szervezeti egységek vezetőjét a rektor által átruházott hatáskörben pályázat alapján a dékán a konzervatóriumhoz tartozó szervezeti egység vezetőjét a megfelelő testületek egyetértése alapján a rektor bízza meg.
(3)
A szervezeti egységvezető első megbízása csak - az Oktatási Közlönyben meghirdetett - nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázat kiírására a kar/konzervatórium vezetője tesz javaslatot a rektornak. A pályázatot a rektor írja ki. A pályázat elbírálásának rendjét, a véleményező testületek megnevezését a kari/konzervatóriumi/ kutató működési rendben kell meghatározni.
(4)
a) A szervezeti egység vezetője megbízásának megismétlésénél a vezetői megbízás lejárta előtt 8 hónappal a kar/ /konzervatórium/kutatóintézet vezetője írásban felkéri az oktatási szervezeti
2006.07.04.
55
egység vezetőjét, hogy két hónapon belül nyújtsa be pályázatát megbízásának meghosszabbítására. A pályázatban számoljon be részletesen a jelenlegi ciklusban végzett tevékenységéről, a szervezeti egység oktató, tudományos, gazdasági, humánpolitikai és egyéb (gyógyító, szaktanácsadási, művészeti, stb.) munkájáról, a saját és az egység oktatóinak, kutatóinak eredményeiről. Pályázatában térjen ki az ismételt megbízás esetére vonatkozó jövőbeni terveire is. b) A pályázatot ugyanazok a bizottságok, testületek kötelesek véleményezni, mint amelyek az első megbízásról véleményt mondanak. c) A második és további megismétléshez a kari tanács - a konzervatórium esetében a szenátus - több, mint 60 %-os szavazással támogatott javaslata szükséges. d) Amennyiben a pályázó nem nyerte el az illetékes testületeknél a megbízáshoz szükséges szavazati arányt, a kar/ /konzervatórium/kutatóintézet vezetője a (3) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével köteles kezdeményezni a pályázat kiírását. (5)
Az ATC, az OEC és a TEK elnökét az oktatási szervezeti egységvezetői pályázatok kiírásában, az egységvezetők megbízásában egyetértési jog illeti meg.
(6)
A dékán és a konzervatórium igazgatója esetében a szervezeti egység vezetésére vonatkozó megbízást a rektor adja ki. 49. §
A vezető jogai és kötelességei: a) a vezetése alatt álló egység képviselete az egyetem vezető testületei és vezetője előtt, b) véleménynyilvánítási jog az egyetem testületeinek vezetői előtt a szervezeti egységet érintő személyi, oktatási, tudományos és egyéb kérdésekben, és javaslattételi jog ilyen kérdésekben, c) a szervezeti egység oktató, tudományos kutató, - betegellátást végző szervezeti egységnél - gyógyító tevékenységének megszervezése, irányítása és ellenőrzése, d) javaslattételi jog a szervezeti egység által oktatott tárgy tananyagának és tanmenetének meghatározására, e) az egység bel- és külföldi szakmai kapcsolatainak irányítása, f) a szervezeti egység rendelkezésére álló, az egyetem vezető szervei által jóváhagyott pénzügyi keretek felhasználása, az ezért való felelősség, g) az egység számára biztosított kereten belül a gazdálkodás megszervezése, irányítása és ellenőrzése, h) az egység rendelkezésére bocsátott állami tulajdonban lévő
2006.07.04.
56
i) j) k) l) m) n) o) p) q)
vagyontárgyak védelme, megőrzése, az adatszolgáltatási, ügyrendi és ügyviteli szabályok betartása és betartatása, a gazdálkodási körébe utalt keretek terhére, illetve javára kötelezettség vállalása, utalványozási jogkör gyakorlása a gazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint az illetékes központi gazdálkodók ellenjegyzésével, a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezésein alapuló, külső szervek által adott megbízásokon alapuló munkák irányítása és ellenőrzése, a jogszabályok, valamint az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint a munkavédelmi, tűz- és környezetvédelemmel összefüggő feladatok irányítása, megszervezése és ellenőrzése, a hallgatói közösségek képviselőivel való együttműködés, munkáltatói jogkör gyakorlása a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, a rektori, dékáni vagy centrumelnöki hatáskörbe tartozó közalkalmazottak esetében a napi munka irányítása, az egyetem testületei, vezetői határozatainak végrehajtása, mindazon feladatok ellátása, melyeket a jogszabályok, a jelen, szervezeti és működési szabályzat, valamint az illetékes kar működési rendje hatáskörébe utal. A szervezeti egység tanácsa 50. §
(1)
A kari működési rendben meghatározott szervezeti egységekben tanácsot kell választani.
(2)
A tanácsok létszámát, jogkörét, működési rendjét, összetételét a szervezeti egység működésével összefüggő kérdésekben a karok működési rendje határozza meg. IV. AZ EGYETEMEN BELÜLI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 51. §
(1) Az egyetemen a kapcsolattartás több testület, bizottság között valósul meg, melyek félévre meghatározott ütemterv szerint tartják az üléseiket. (2) A szenátus üléseit minden esetben megelőzi a magasabb vezetők részvételével működő Rektori Vezetői Értekezlet, illetve a Rektori Tanács ülése. (3) A karokat közvetlenül érintő kérdéseket előzetesen a Dékáni Kollégium, illetve a Dékánhelyettesi Kollégium vitatja meg.
2006.07.04.
57
(4) A szenátus ülései előtt a rektor részvételével tanácskozik a Hallgatói Frakció, mely áttekinti, véleményezi a szenátus elé kerülő, hallgatói jogviszonnyal összefüggő napirendi pontokat. (5) A szenátus bizottságai az egyes szakterületeken végzik az előkészítő munkát, illetve a szenátus elé kerülő anyagok előzetes véleményezését, biztosítják az adott téma minél teljesebb körű értékelését. (6) Az (1)-(4) bekezdésben felsorolt testületek alkalmasak mind a tájékozódásra és tájékoztatásra, mind az előzetes vélemények kialakítására, a közös feladatok megvitatására. (7) A testületek egyrészt a szenátus üléseinek előkészítését, másrészt az aktuális témák, feladatok részletes megvitatását,, a prioritások meghatározását segítik. (8) A testületi ülésekről írásbeli jegyzőkönyv vagy emlékeztető készül, melyek archiválásra kerülnek a rektori hivatalban. (9) Tanszékvezetői szintig a belső információs rendszer segítségével, egyetemi hírlevélben értesülnek a vezetők az egyetem főbb híreiről. V. AZ EGYETEM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 52. § (1)
Az egyetem minőségbiztosítási rendszerét az érvényes felsőoktatási törvény előírásaira, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság javasolt szempontrendszerére, valamint az Oktatási Minisztérium útmutatásaira alapozva határozza meg. Az egyetem vezetése elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségbiztosítási rendszer működtetésében és fejlesztésében.
(2)
Az egyetem vezetésének célja az intézmény minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszerének fejlesztésével annak biztosítása, hogy az egyetem a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon hasznosítható, magas színvonalú és továbbfejleszthető ismereteket közvetítsen hallgatói részére.
(3)
Az egyetem minőségbiztosítási rendszere – az Alapító Okiratban meghatározott feladatok figyelembevételével – az egyetem egészére kiterjedő tudatos és szervezett tevékenység, amely az egyetem minőségpolitikájában kinyilvánított célok megvalósítását szolgálja, és amelynek középpontjában a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek
2006.07.04.
58
kielégítése áll, különös tekintettel a hallgatók teljes körére (függetlenül, hogy milyen finanszírozási és képzési formában tanulnak), a munkaadókra, a kutatások és egyéb szolgáltatások megrendelőire, a nemzetközi és hazai szakmai és tudományos közösségekre. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációs rendszerét a minőségbiztosítási igazgató készíti el, melyet a szenátus Minőségfejlesztési Bizottsága véleményez, és a szenátus fogad el. (4)
Az egyetem minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kerül meghatározásra az egyetem működésének folyamata, ennek kereteiben a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, valamint fogyasztóvédelmi feladatainak végrehajtása. Az egyetem minőségfejlesztési programjában kerül szabályozásra az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje. Az egyetem évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján nyilvánosságra hozza.
(5)
A minőségbiztosítás és az e tevékenységen alapuló minőségfejlesztés az egyetem valamennyi oktatójának, kutatójának, dolgozójának kötelessége. Munkaköri feladatait mindenki olyan szinten köteles ellátni, hogy az egyetem eredményei mindenkor összhangban legyenek azokkal a célkitűzésekkel, amelyek a minőségpolitikában megfogalmazásra kerültek.
(6)
Az egyetem minőségfejlesztési programját a szenátus fogadja el, valamint évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását. Az egyetemi minőségfejlesztési programot a kari minőségügyi vezetők, a centrumok minőségügyi koordinátorainak közreműködésével a minőségbiztosítási igazgató készíti el, melyet a szenátus Minőségfejlesztési Bizottsága véleményez. A minőségbiztosítás egyetemi felelőse a minőségbiztosítási igazgató. A DEOEC-ben a sajátos hármas feladatkör miatt saját minőségbiztosítási rendszer, saját szervezettel kerül kialakításra és alkalmazásra. A kapcsolattartó felelős az egyetem minőségügyi igazgatójával a DEOEC Minőségbiztosítási Központ vezetője.
(7)
A szenátus legfontosabb minőségügyi feladatai: a) a minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszer alapelveinek elfogadása, b) a minőségfejlesztési program elfogadása, c) a minőségfejlesztési program megvalósításának évenkénti áttekintése, d) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveinek elfogadása, e) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerének meghatározása, f) az egyetem Minőségügyi Kézikönyvének elfogadása,
2006.07.04.
59
g)
az éves önértékelési jelentés elfogadása.
(8)
A Minőségfejlesztési Bizottság feladata: a) a Minőségfejlesztési Program szakmai véleményezése, támogatása, b) az intézmény éves önértékelésének áttekintése, a fejlesztési lehetőségek feltárása, fejlesztési feladatok meghatározása, c) gondozza az „Oktatói munka hallgatói véleményezése” c. szabályzatot.
(9)
A karok feladatai: a) a kari vezetők a minőségbiztosítási rendszer kari működtetésének segítésére minőségügyi vezetőket jelölnek ki. A kari minőségügyi vezetők feladatait a kari vezetők az egyetem Minőségügyi Kézikönyvében meghatározottaknak megfelelően rögzítik, b) a kar minőségbiztosítási rendszerének átfogó működtetése, felügyelete, c) részvétel az egyetemi minőségfejlesztési program végrehajtásában, d) kari önértékelések elvégzése, az eredmények értékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a karok vezetőinek, e) kari éves minőségfejlesztési programok kidolgozása, a kari megvalósítás biztosítása, f) a kari önértékelések eredményeinek eljuttatása a Minőségbiztosítási Igazgatóságra. Az önértékelési eredményeket a centrum/TEK minőségügyi koordinátorának kell elküldeni. g) a partnerek által meghatározott követelmények megvalósítása és folyamatos érvényesítése, h) kérdőíves felmérések készítése évente egy alkalommal, s ezek kiértékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a karok vezetői felé, i) a kari minőségbiztosítási rendszer éves átvizsgálása, a minőségügyi dokumentumok kialakítása, nyilvántartása, az érdekeltekhez történő eljuttatása, a hatálytalanított példányok visszavonása, archiválása, j) az éves jelentések elkészítésének támogatása, k) a minőségszemlélet terjesztése – oktatások keretében is – a karon, l) folyamatos kapcsolattartás az egyetem Minőségbiztosítási Igazgatóságával, m) biztosítani az oktatómunka hallgatói véleményezése tapasztalatainak felhasználását az oktatói teljesítmény értékelésekor.
2006.07.04.
60
Ötödik rész A FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. AZ EGYETEM ALKALMAZOTTAI 53. § (1)
Az egyetem feladatait elsősorban az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottak látják el (a továbbiakban: alkalmazottak), de egyes feladatok más (pl. megbízási, vállalkozási, üzemeltetési) jogviszonyban is elláthatók. A közalkalmazotti jogviszonyban állók foglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) előírásait a Ftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az egyetem tudományos, közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi és egészségügyi feladatainak ellátására létrehozott intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyára az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott jogszabályok az irányadóak.
(2)
A közalkalmazotti jogviszonyban állók által betölthető munkaköröket, azok betöltéséhez szükséges követelményeket, a pályáztatás rendjét, az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat a Ftv., a Kjt, és a felsőoktatási tudományos, közoktatási, egészségügyi, közgyűjteményi és egyéb feladatot ellátók jogviszonyára vonatkozó ágazati jogszabályok alapján a jelen szabályzat részét képező, de önállóan megalkotott, „Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról” szóló szabályzat határozza meg.
(3) Az oktatással összefüggő feladatokat elsősorban az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak láthatnak el, de az oktatásban az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló más oktatók és kutatók, továbbá habilitált magántanárok is részt vehetnek. Oktatói feladatok ellátásával a tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottak is megbízhatók, és az arra érdemes hallgatók is bevonhatók ezen feladatok ellátásába. (4)
Az egyetemen az önálló kutatási feladatokat elsősorban a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak látják el, de a PhD hallgatók, és más, arra érdemes hallgatók is részt vehetnek a feladat ellátásában.
2006.07.04.
61
(5)
Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok munkáját ügyvivő-szakértői, ügyintézői munkakörben foglalkoztatottak segítik, akik foglalkoztatásának feltételeit külön jogszabály határozza meg.
(6)
Az egyetem a működésével összefüggő feladatok ellátására pénzügyigazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmai-szolgáltató és kisegítő munkaköröket is létesít.
(7)
Ha az egyetem tudományos, közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi és egészségügyi feladatainak ellátására létrehozott intézményekben foglalkoztatott felsőoktatási intézményi feladatokat is ellát, a kinevezésében meg kell határozni, hogy az egyes feladatokat munkaidejének milyen hányadában kell ellátnia.
(8)
Az egyetemen minden munkakörben, minden foglalkoztatási formában az alkalmazás feltétele az, hogy az alkalmazott cselekvőképes, büntetlen előéletű legyen, és rendelkezzen az adott munkakörre előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel.
(9)
Az MTA alkalmazásában álló, illetőleg más forrásokból alkalmazottakat is megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyeket az SZMSZ, illetve a kollektív szerződés rögzít. 54. §
(1)
Az egyetem minden alkalmazottjának joga, hogy a) egyenlő bánásmódban részesüljön, b) az egyetem működésével kapcsolatban javaslattal éljen az egyetem vezetői, vagy testületei felé, s arra a megkeresésétől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon, c) az Ftv. és a jelen SZMSZ-ben meghatározottak szerint részt vegyen az egyetem testületeinek megválasztásában, továbbá megválasztása esetén a testület munkájában, d) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, e) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálatot.
(2)
Az egyetem minden alkalmazottjának kötelessége, hogy a) megtartsa a munkakörével kapcsolatos jogszabályok, a jelen SZMSZ és az egyetem valamennyi szabályzatának előírásait, b) a munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellássa feladatait, c) jogait és kötelezettségeit rendeltetésének megfelelően, jóhiszeműen gyakorolja, illetve teljesítse, d) a jogviszonya fennállása alatt ne tanúsítson olyan magatartást, amellyel az egyetem jó hírnevét és jogos gazdasági érdekeit
2006.07.04.
62
e)
veszélyeztetné, járuljon hozzá az egyetem jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez és növeléséhez. 1. AZ OKTATÓK 55. §
(1)
Az oktatói feladat elsősorban oktatói munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban látható el. Oktatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható.
(2)
Megbízási jogviszony keretében, óraadó oktatóként az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő 70 %-át. Az óraadó oktató alkalmazásánál is alkalmazni kell az 53. § (8) bekezdésében, és e § (5) bekezdésében foglalt feltételeket. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra.
(3)
Az egyetemen az alábbi oktatói munkakörök létesíthetők: a) tanársegédi, b) adjunktusi, c) egyetemi docensi, d) főiskolai docensi, e) egyetemi tanári, f) főiskolai tanári.
(4)
Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával, és e munkaköri cím használatának jogával. Tanársegédi munkakörben az oktató három évig mint gyakornok, munkaköri cím nélkül is foglalkoztatható.
(5)
Az egyetem oktatója az lehet, aki - az 53. § (8) bekezdésében meghatározott általános feltételeken túl - mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik, és megfelel a külön szabályzatban meghatározott, az egyetemi oktatókra előírt követelményeknek.
6)
Az egyetem képzési feladataiban és az egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladataiban is - munkaköri feladatként - közreműködők esetében az SZMSZ részét képező, „Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról” című szabályzat határozza meg azt, hogy a teljes munkaidő
2006.07.04.
63
(7)
mekkora részét kell az oktatói illetve az egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladataik ellátására fordítani. Az oktatói, kinevezés általános szabályait, a pályázati eljárás rendjét, a jelen szabályzat részét képező "Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről, és egyéb foglalkoztatási szabályokról" szóló szabályzat, az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címeket és adományozásuk rendjét az "Egyetemi kitüntetések és címek adományozásának szabályzata" című szabályzat határozza meg. 56. §
(1)
Az oktató joga: a) emberi méltóságának és személyiségi jogainak tiszteletben tartása, oktatói tevékenységének értékelése és elismerése, b) a tananyag meghatározása és az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztása a képesítési követelményeknek, a tantervi előírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelően, c) oktató munkájának világnézete és értékrendje szerinti végzése anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, d) a tantárgyi oktatási programok és a tananyagok fejlesztése, e) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelése, f) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített feltételek mellett a hallgatók megválasztása, g) tudományos illetve művészi célú pályázatok benyújtása, h) a munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladatok mellett a maguk választotta tudományos téma kutatása, az eredmények közzététele, i) találmányok szabadalmaztatása, tudományos kutatási, művészi eredmények közzététele, j) habilitáció, k) művészi alkotó tevékenység végzése, l) a szakképzettségének megfelelő gyakorlati, szaktanácsadási, szakértői tevékenység folytatása a vonatkozó jogszabályok szerint, m) az egyetem létesítményeinek, eszközeinek, berendezéseinek használata az egyetem szabályzataiban rögzített módon, n) a munkájához szükséges szakmai ismeretekhez való hozzájutás, o) szakmai ismereteinek, tudásának szervezett továbbképzésben való részvétel útján való gyarapítása, pedagógiai kísérletekben való részvétel.
(2)
Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az oktatót, illetve az ilyen munkakörből nyugállományba helyezett személyt megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat,
2006.07.04.
64
múzeumokat és más kiállító termeket az oktatói igazolványával, vagy az utolsó munkahelyén kiállított igazolással ingyenesen látogassa, valamint az aktív oktatói munkakörben foglalkoztatott oktató az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű szakirodalom vásárlásra, illetve könyvtári beiratkozási támogatásra jogosult. (3)
Az oktató kötelessége: a) az egyetem oktatói követelményrendszere által meghatározott módon részvétel az egyetem oktatómunkájában, az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése, oktató munkája magas színvonalú, korszerű, tárgyilagos végzése, b) a hallgató emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, c) a hallgatók egyéni képességének, tehetségének, fogyatékosságának figyelembe vétele, d) a hallgatók rendszeres tájékoztatása az őket érdeklő kérdésekről, és kérdéseikre érdemi válasz adása, e) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelése a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megadott módon, f) tudományos munka végzése és az akkreditált oktatók részvétele a doktori képzési feladatok ellátásában, g) az egyetemi tanárok és a habilitált docensek számára részvétel a habilitációs eljárás lefolytatásában, az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében, h) részvétel az egyetemi közéletben és a választás során elnyert tisztség ellátásában. 2. A TUDOMÁNYOS KUTATÓK 57. §
(1)
Tudományos munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább 90 %-át az egyetem tudományos tevékenységére fordítja, továbbá munkaköri feladatként részt vesz az egyetem oktatással összefüggő tevékenységében is.
(2)
A tudományos kutatói feladat elsősorban tudományos kutatói munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban látható el. Tudományos kutatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható.
(3)
Megbízási jogviszony keretében a tudományos kutatói feladat akkor látható el, ha a tudományos kutató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő
2006.07.04.
65
70 %-át. A megbízásnál is alkalmazni kell az 53. § (8) bekezdésében, és e § (4) bekezdésében foglalt feltételeket. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres feladatokra is. (4)
Tudományos kutatói munkakörben - az 52. § (7) bekezdésében maghatározott feltételeken túl - az alkalmazható, aki mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik, valamint megfelel az egyéb jogszabályokban és a külön szabályzatban meghatározott, a tudományos kutatókra előírt követelményeknek.
(5)
Az egyetemen az alábbi tudományos kutatói munkakörök létesíthetők: a) b) c) d) e)
(6)
tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor.
A tudományos kutatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával, és e munkaköri cím használatának jogával. A tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül, gyakornokként nem foglalkoztatható. 58. §
(1)
A kutató joga: a) tudományos célú pályázatok benyújtása, b) találmányok szabadalmaztatása, tudományos kutatási, művészi eredmények közzététele, c) habilitáció, d) tudományos kutatások, művészi alkotó tevékenység végzése, e) a szakképzettségnek megfelelő gyakorlati, szaktanácsadási tevékenység folytatása a vonatkozó jogszabályok szerint, f) az egyetem létesítményeinek, eszközeinek, berendezéseinek használata az egyetem szabályzataiban rögzített módon, g) kutatási feladatok, témák kialakításának, kutatási módszerek fejlesztésének kezdeményezése, h) a lehetőségekhez mérten bekapcsolódás az oktató munkába.
(2)
A tudományos kutatót az (1) bekezdésben foglaltakon túl megilletik az 56. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb kedvezmények is.
(3) A kutató kötelessége:
2006.07.04.
66
a) b)
c) d) e) (4)
az egyetem oktatói követelményrendszere által meghatározott módon részvétel az egyetem kutató munkájában, a kutató munkájához szükséges tudományos eredmények és módszerek megismerése mellett – a tudományos etika szabályai szerint - törekvés új eredmények elérésére, azoknak a szakma szabályai szerinti közzététele, és az oktató tevékenységében való alkalmazása, továbbadása, az akkreditált kutatók részvétele a doktori képzésben, vezető kutatók számára részvétel a habilitációs eljárás lefolytatásában, a kutatói utánpótlás képzésében és nevelésében, részvétel az egyetemi közéletben és a választás során elnyert tisztség ellátásában.
Az oktatási feladatokat is végző tudományos kutatót a (2) bekezdésben foglaltakon túl terhelik az 56. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségek is. 3. AZ OKTATÓK ÉS KUTATÓK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 59. §
(1)
Az oktatói és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók. Ebben az esetben a közalkalmazotti kinevezésben meg kell határozni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás – teljes vagy rész – munkaidejének milyen hányadában kell ellátni.
(2)
Az oktató, tudományos kutató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói vagy tudományos kutatói feladatot – az egyetem működési feltételei meglétének mérlegelése során legfeljebb kettő, az egyetem költségvetési támogatásának megállapításánál legfeljebb egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Azt, hogy melyik felsőoktatási intézménynél lehet az oktatót, tudományos kutatót figyelembe venni, az általa adott írásos nyilatkozata határozza meg, mely nyilatkozatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek - a kinevezés elkészítése előtt köteles átadni. Ha az oktató, tudományos kutató nem tesz ilyen nyilatkozatot, egyik intézménynél sem vehető figyelembe.
(3)
Az egyetemi és főiskolai docens, az egyetemi és főiskolai tanár, a tudományos főmunkatárs, a tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor a tudományos kutatás, illetve művészi alkotó tevékenység végzéséhez, egyéni tudományos továbbképzéshez hétévenként legfeljebb egy év alkotói szabadságra jogosult. Ezen időtartamra részére távolléti díj jár. Az alkotó szabadság adományozásának részletes feltételeit az egyetem kollektív
2006.07.04.
67
szerződése határozza meg. (4)
Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi és főiskolai docensi, egyetemi és főiskolai tanári, tudományos főmunkatársi, tudományos tanácsadói és kutatóprofesszor munkaköröket csak nyilvános pályázat alapján lehet betölteni, az egyéb oktatói, tudományos kutatói munkakörökre - a tanársegédi, illetve az adjunktusi munkakörre nyilvános - pályázatot lehet kiírni. A pályáztatás részletes szabályait az SZMSZ részét képező, „Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról” című külön szabályzat határozza meg.
(5)
Az olyan oktató, tudományos kutató, aki másik felsőoktatási intézményből kerül az egyetemre, az előző munkáltatójánál elért vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztatható. 4. A TANÁRI MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK 60. §
(1)
Az oktatói munkát segítő egyéb oktatási tevékenységek munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban láthatók el. Tanári munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható.
(2)
Megbízási jogviszony keretében, a tanári feladat akkor látható el, ha a tanár által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő 70 %-át. A megbízásos jogviszonyra is alkalmazni kell az 52. § (7) bekezdésében, és e § (3) bekezdésében foglalt feltételeket. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra.
(3)
Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(4)
Az egyetemen az alábbi tanári munkakörök létesíthetők: a) nyelvtanár, anyanyelvi lektor, b) testnevelő tanár, c) művésztanár, d) gyakorlati oktató, e) műszaki oktatóval f) mérnöktanár, műszaki tanár, g) kollégiumi tanár, h) mestertanár.
2006.07.04.
tanári
68
(5)
A tanári munkakörben történő alkalmazáshoz a besorolás szabályait a Kormány, az egyéb alkalmazási feltételeket, a tanításra fordított idő mértékét az SZMSZ részét képező, „Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról” című külön szabályzat határozza meg.
(6)
A tanári munkakörben foglalkoztatottakat megilletik az 56. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosítványok, és terhelik az 56. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségek. III. AZ ALKALMAZOTTAK JOGORVOSLATI KÉRELMEI ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE 61. §
(1)
A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos döntések ellen a közalkalmazott a Kjt., az Mt. és a vonatkozó munkaügyi jogszabályok rendelkezései szerint élhet jogorvoslati jogával.
(2)
A megbízási szerződéssel foglalkoztatottak jogviszonyára a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk) előírásai vonatkoznak.
(3)
Az egyetem szervezeti egységeinek vezetője által meghozott, nem az (1) és (2) bekezdés hatálya alá tartozó döntés (a továbbiakban: egyéb döntés) ellen az azt sérelmesnek tartó közalkalmazott az illetékes dékánhoz/igazgatóhoz nyújthat be jogorvoslati kérelmet. A dékán/igazgató által meghozott döntés ellen a rektorhoz lehet fordulni jogorvoslatért. A közvetlenül a centrum/TEK igazgatási egységéhez tartozó szervezeti egység vezetője által hozott fenti döntés ellen az azt sérelmesnek tartó közalkalmazott a centrumelnökhöz, TEK elnökhöz nyújthat be jogorvoslati kérelmet.
(4)
A 8. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató szervezeti egységek vezetői által, és a 9. § (2) bekezdésében felsorolt központi funkcionális szervezeti egységek vezetői által meghozott egyéb döntések ellen a rektorhoz lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni.
(5)
A Gazdasági Főigazgatóságon belüli szervezeti egységek vezetői által hozott egyéb döntések ellen a gazdasági főigazgatóhoz kell a jogorvoslati kérelmet benyújtani, akinek a döntése ellen a rektorhoz lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni.
(6)
A jogorvoslati kérelmekre az arra illetékes személy 30 napon belül köteles
2006.07.04.
69
választ adni. (7)
Amennyiben a közalkalmazott az arra illetékes személy válaszát nem fogadja el, és a vita rendezése nem tarozik a külön jogszabályban meghatározott közvetítői vagy békéltetői eljárásra, a Ftv.-ben meghatározott jogokkal kapcsolatban keletkezett vitás ügyek rendezése érdekében az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálathoz fordulhat. Hatodik rész A HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 62. §
(1)
Az egyetem hallgatója az alapképzésben, a mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben, a felsőfokú szakképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
(2)
A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos szabályokat az SZMSZ részét képező, a mindenkor hatályos jogszabályok alapján külön-külön megalkotandó alábbi egyetemi szabályzatok határozzák meg: a) felvételi szabályzat, b) tanulmányi és vizsgaszabályzat, c) térítési és juttatási szabályzat, d) a hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjéről szóló szabályzat, e) a hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat, f) a hallgatók baleset és munkavédelmi szabályzata, g) a kollégiumok és diákotthonok működési rendjének szabályzata, h) a kollégiumi és diákotthoni felvételi szabályzat, i) a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról szóló szabályzat, j) a doktori szabályzat, k) az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata, l) a szellemi tulajdon kezelésének szabályzata.
(3)
Az egyetem az államilag finanszírozott hallgatók mellett költségtérítést vállaló hallgatókat is felvehet. I. A HALLGATÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 62. §
2006.07.04.
70
(1)
A hallgató joga, hogy szabadon megválassza, melyik felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányait.
(2)
A hallgató joga, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák, e körben különösen, hogy a) személyiségi jogát, ezen belül személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem korlátoz másokat, e jogának érvényesítésében nem veszélyezteti a saját és társai, illetve a felsőoktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, b) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatók munkájáról, a felsőoktatási intézmény, a kollégium működéséről, c) tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, d) javaslattal éljen, kérdést intézzen az egyetem, illetve a kollégium vezetőihez, oktatóihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, e) véleményezze az oktatói munkát, f) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, g) levelezéshez, továbbá a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.
(3)
A hallgató joga, hogy az egyetemen biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy a) igénybe vegye az egyetemen, illetve a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai eszközök, sport- és szabadidőlétesítmények, egészségügyi tanácsadás stb.), b) a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon igénybe vegye az egyetem által nyújtott képzési lehetőségeket, c) látogassa az egyetem által szervezett előadásokat, szemináriumokat, d) válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók, doktoranduszként a témavezetők között,
2006.07.04.
71
e) f) g) h) i) j) k) l) m)
teljes körű és tárgyilagos tájékoztatást nyújtsanak részére, állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön, segítséget kapjon az intézményi közösségi életbe való beilleszkedéshez, fizikai állapotának megőrzéséhez, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életviteléhez, tagja legyen tudományos diákkörnek, részt vegyen annak munkájában, részt vehessen az egyetem kutató, fejlesztő tevékenységében, tudományos, kutatói ösztöndíjban részesüljön, tudományos, művészeti célú pályázatot nyújtson be, tudományos, művészeti eredményét közzétegye, a szakdolgozatának, diplomamunkájának témáját megválaszthassa, a tanulmányi és az életpálya-tanácsadást részére megszervezzék, és a szolgáltatásait igénybe vegye, szüneteltesse hallgatói jogviszonyát, vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsőoktatási intézménybe, további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen.
(4)
A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból az Európai Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat, és ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt, illetőleg – amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt – ösztöndíjban részesüljön.
(5)
A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen, hogy a) kollégiumi ellátást vagy lakhatási támogatást biztosítsanak részére, b) szociális vagy más ösztöndíjban (így különösen tanulmányi, doktorandusz, köztársasági) szociális, tankönyv-, jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön, c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon, d) diákigazolványt állítsanak ki részére, s igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kedvezményeket, e) az egyetemen munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, f) az egyetem által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaság tagja legyen, illetve abban munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, g) jogszabályban meghatározottak szerint tanulmányi szerződést, hallgatói szerződést kössön, munkavégzés melletti tanulmányok esetén igénybe vegye a tanulmányi szabadságot.
2006.07.04.
72
(6)
A hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga, e körben különösen, hogy a) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, b) személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, az egyetem, illetve a kollégium irányításában, c) jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, d) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, e) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot, f) választó és választható legyen a hallgatói önkormányzatba.
(7)
A hallgató kötelessége, hogy a) teljesítse a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeket, b) megtartsa az egyetem, illetve a kollégium szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat, c) megtartsa az egyetem helyiségei, továbbá az egyetemhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja a felsőoktatási intézmény létesítményeit, felszereléseit, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, d) tiszteletben tartsa az egyetem hagyományait, valamint az egyetem alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát, e) hozzájáruljon az intézményen belül és azon kívül az egyetem jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, növeléséhez.
(8)
A hallgatói jogviszonyból eredő jogok az egyetemre történő beiratkozás napjától gyakorolhatók. A hallgatók munkavégzése 63. §
(1)
A hallgató hallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
2006.07.04.
73
(2)
Az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A hallgató foglalkoztatására – a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)–(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)–(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat.
(3)
Az egyetem, illetve a kollégium, valamint a hallgatók közötti eltérő megállapodás hiányában a hallgató jogutódjaként az egyetem, illetve a kollégium szerzi meg a tulajdonjogát – a szellemi alkotások (Ptk. 86. §) kivételével – minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a hallgató állított elő a hallgatói jogviszonyából, kollégiumi jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az egyetem, illetve a kollégium biztosította. A hallgatót díjazás illeti meg, ha az egyetem, illetve a kollégium a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a hallgató és az egyetem, illetve a kollégium állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként, rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban résztvevők által végzett tevékenység – költségekkel csökkentett – bevétele terhére kell megállapítani.
(4)
Ha a hallgató által a (3) bekezdésben meghatározottak alapján előállított dolog szellemi alkotás, a (3) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotásnak az egyetem, illetve a kollégium részére történő átadására az egyetem szellemi tulajdon kezelésének szabályzatában meghatározottak szerint a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. II. A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT 65. §
(1)
A hallgatói önkormányzat az egyetem önkormányzatának részeként működik, és a Ftv. valamint a jelen szabályzat alapján és keretei között megalkotott alapszabályában rögzített módon fejti ki tevékenységét. A hallgatói önkormányzat a jogosítványait csak akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit, és a szenátus jóváhagyta az alapszabályát.
2006.07.04.
74
(2)
A hallgatói önkormányzatnak az egyetem minden beiratkozott hallgatója tagja függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A hallgatói önkormányzat jogköre 66. §
(1)
A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az egyetem működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ennek keretében a) ellátja az egyetem hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét a hallgatókat érintő valamennyi kérdésben, minden illetékes egyetemi, kari és alsóbb szintű testületben, b) megalkotja saját alapszabályát, azt jóváhagyásra bemutatja a szenátusnak, c) segíti a hallgatók egyetemmel kapcsolatos tanulmányi és szociális ügyeinek megoldását, valamint a hallgatók egyetemhez kötődő egyéb tevékenységének szervezését, biztosítja a doktorandusz hallgatók önálló képviseletét, d) részt vesz a hallgatók szakmai, kulturális, sport és egyéb közösségi tevékenysége szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésére bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról és megóvásáról, e) véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét, f) dönt a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott ügyekben, és közreműködik a hallgatók tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében, g) véleményezi az egyetem sportlétesítményeinek a hasznosítását, h) a kollégiumok és a diákotthonok működését meghatározó szabályzatban foglaltak szerint közreműködik a kollégiumok és a diákotthonok vezetésében, i) együttműködik hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel, j) a lehetőségeket bővítve segíti a hallgatók külföldi ösztöndíjas képzését, k) képviselői útján részt vesz a gazdasági tanács, a szenátus, a kari tanácsok munkájában és minden olyan egyetemi bizottságban, amely a hallgatókat érintő ügyekben is eljár, l) javaslatot tesz szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, m) javaslatot tesz külső oktató (előadó) meghívására, n) részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, a dolgozatokat közzéteszi,
2006.07.04.
75
o)
szervezeteinek közreműködésével folyamatosan tájékoztatja az egyetemi polgárokat a hallgatói önkormányzat tevékenységéről, a felsőoktatás és az egyetem életével kapcsolatos kérdésekről, a pályázatokról, ösztöndíj- és álláslehetőségekről. (2) A hallgatói önkormányzat dönt saját működéséről, a hallgatói önkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A hallgatói önkormányzat részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. A hallgatói önkormányzat megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden érintett hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon a hallgatók legalább húsz százaléka részt vett. (3)
A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor és módosításakor, b) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjéről szóló szabályzat elfogadásakor és módosításakor, c) az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) az egyetemhez tartozó hallgatói jóléti, kulturális, sport célú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban, e) a kollégiumi felvételi szabályzat elfogadásakor és módosításakor, f) a hallgatói térítések és juttatások szabályzat elfogadásakor és módosításakor.
(4)
A hallgatói önkormányzat indítványokat tehet a hallgatókat érintő ügyekben, melyre az intézkedésre jogosult személy vagy szervezet harminc napon belül – a gazdasági tanács és a szenátus esetén a harmincadik napot követő első ülésen – érdemi választ köteles adni.
(5)
A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez az egyetem biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az egyetem, illetve a kollégium/diákotthon helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az egyetem, illetve a kollégium/diákotthon működését.
(6)
Az egyetem doktorandusz hallgatói biztosítják a választott képviselők részvételét a PhD programtanácsokban.
2006.07.04.
76
III. A HALLGATÓI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM 67. § (1)
Az egyetemen a hallgatók egészét érintő vitatott és más szabályzatban nem rögzített tanulmányi, szociális és egyéb kérdések rendezése érdekében hallgatói érdekegyeztető fórum működik.
(2)
A hallgatói érdekegyeztető fórum állandó tagjai: a) az egyetem részéről: - rektor - dékánok - b) a hallgatók részéről: a HÖK, illetve az adott kérdésben érintett hallgatói csoport megbízott képviselői.
(3)
A hallgatói érdekegyeztető fórum üléseinek előkészítéséért az érintett egyetemi vezető felelős. IV. ÖNKORMÁNYZATI JOGÚ TESTÜLETEK 68. §
A tudományos diákköri tanács az egyetemen folyó tudományos diákköri munkát, az e célra szolgáló anyagi eszközök elosztását irányító, szervező és ellenőrző testület. A tanács fele-fele arányban oktatókból és hallgatókból áll. Feladatáról, hatásköréről, működésének rendjéről a tudományos diákköri szabályzat rendelkezik, amely jelen szabályzat mellékletét képezi. V. A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ÖNKORMÁNYZATI JOGÚ TESTÜLETEI 69. § (1)
A kari diákjóléti bizottságok és a kari tanulmányi bizottságok a hallgatók állami támogatásával és a hallgatók által fizetendő díjakkal kapcsolatos kérdéseket elbíráló testületek, amelyek karonként szerveződnek. A munkájukban részt vevő oktatókat és a dékáni hivatal képviselőjét a dékán bízza meg, hallgató tagjait a hallgatói önkormányzat választja. Feladatukról, szervezetükről és működésük rendjéről a térítési és juttatási szabályzat
2006.07.04.
77
rendelkezik, amely jelen szabályzat mellékletét képezi. (2)
Az egyetemen a kollégiumokban, diákotthonokban lakó hallgatók érdekképviseletét a hallgatói önkormányzat látja el az alapszabályában rögzített módon. A kollégiumi közgyűlések, a kollégiumi bizottságok feladat- és hatásköréről, működésének rendjéről a kollégiumok és diákotthonok működési rendjének szabályzata, illetve a hallgatói önkormányzat alapszabálya rendelkezik, amely jelen szabályzat mellékletét képezi. Hetedik rész EGYETEMI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS 70. §
(1)
Az egyetemi jelentőségű munkaügyi, szociális, életés munkakörülményekkel, valamint a személyi juttatásokkal kapcsolatos kérdések egyeztetésére – a reprezentatív szakszervezetek kezdeményezésére – Egyetemi Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: ÉT) működik.
(2) Az ÉT szervezetét és működési rendjét az egyetem és a szakszervezetek megállapodásban rögzítik azzal, hogy az ÉT munkáltatói és munkavállalói tagjainak száma azonos. Nyolcadik rész AZ EGYETEMEN MŰKÖDŐ NEM ÁLLAMI SZERVEZETEK 71. § (1)
Az egyetemen Közalkalmazotti Tanács (KT) működik, amelynek részletes szabályait – a Kjt. szabályozása alapján megalkotott - saját szabályzata állapítja meg.
(2)
Az egyetemen dolgozói és hallgatói érdekvédelmi szervezetek (közöttük a szakszervezetek, a hallgatói, illetve dolgozói önkormányzati testületek), továbbá szakmai, tudományos, kulturális, sport, egészségügyi, szociális, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló országos és területi egyesületek helyi szervei működhetnek. Az egyetem dolgozói és hallgatói a felsorolt célokkal az egyesülési törvény és más hatályos jogszabályok rendelkezései szerint helyi egyesületeket, öntevékeny csoportokat alakíthatnak, és a működésükre vonatkozó alapszabály vagy ügyrend szerint tevékenykedhetnek.
(3)
Az érdekvédelmi szervezetek, szakszervezetek, az önkormányzati testületek és a (2) bekezdésben felsorolt országos és területi egyesületek helyi
2006.07.04.
78
(4)
szervezeteinek megalakítását a működési célok és a szervezet vezetőinek megjelölésével be kell jelenteni. A bejelentést egyetemi szerveződés esetén közvetlenül, kari szerveződés esetén a dékánon keresztül a rektornak kell címezni. Helyi egyesületek, öntevékeny csoportok esetén a létrehozást a kar területén a dékánnak, egyetemi működés esetén az egyetemi főtitkárnak kell bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a működési szabályzatot (alapszabályt, ügyrendet) és a szerveződés vezetőinek névsorát. A bejelentést az illetékes vezetőnek tudomásul kell vennie és azt ezzel egyidejűleg nyilvántartásba venni. Erről a bejelentőt értesíteni kell.
(5)
A szerveződés tudomásul vételét és bejegyzését az illetékes egyetemi vezető köteles megtagadni, ha annak tevékenysége, céljai ellentétesek a Magyar Köztársaság Alkotmányával, más hatályos jogszabályokkal vagy az egyetem szabályzataival.
(6)
Az egyetemen működő nem állami szervezetek, ha ezt felsőbb jogszabály nem korlátozza, a működésük szerint illetékes egyetemi vezető testület tanácsának döntése alapján pénzügyi támogatásban részesülhetnek. Kilencedik rész HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 72. §
(1)
A jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Debreceni Egyetem szenátusa a 2006. június 22-én tartott ülésén, a 22/2006. (VI.22.)számú határozatával fogadta el. Rendelkezéseit 2006. július 1.-től kell alkalmazni.
(2)
A jelen szabályzat részét képező, de külön megalkotott szabályzatok felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza.
(3)
A jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a Debreceni Egyetem 2000. február 10.-én elfogadott és többször módosított Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti.
D e b r e c e n, 2006. június 22.
Prof. Dr. Nagy János rektor
2006.07.04.
A Debreceni Egyetem Szervezeti Felépítése
Gazdasági Tanács
Szenátus
REKTOR
Szolgáltató szervezeti egységek
ÁOK Általános Orvostudományi Kar
BTK Bölcsészettudományi Kar
Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
FOK Fogorvostudományi Kar
KTK Közgazdaságtudományi Kar
Idegennyelvi Központ
GYTK Gyógyszerésztudományi Kar
ÁJK Állam- és Jogtudományi Kar
NK Népegészségügyi Kar
TTK Természettudományi Kar
EFK Egészségügyi Főiskolai Kar
IK Informatikai Kar HPFK Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar
AVK Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar MTK Mezőgazdaságtudományi Kar MFK Műszaki Főiskolai Kar DTTI Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet KKI Karcagi Kutató Intézet NYKK Nyiregyházi Kutató Központ
DK Debreceni Konzervatórium
Funkcionális szervezeti egységek
Gazdasági Főigazgatóság
Rektori Hivatal TEK Tudományegyetemi Karok
OEC Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Oktatási, és tudományos kutatási szervezeti egységek
ATC Agrártudományi Centrum
Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. számú melléklete
Informatikai Igazgatóság Oktatási Igazgatóság Kollégiumok
Lifelong Learning Központ Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános Iskolája
Tudományos Igazgatóság
Külső Kapcsolatok Igazgatósága
Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma Minőségbiztosítási Igazgatóság Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskolája Sport Igazgatóság DE HPFK Gyakorló Óvodája
Belső Ellenőrzési Önálló Osztály
Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. számú melléklete
Gazdasági Főigazgató Titkárság, közvetlenek
DE Gazdasági Főigazgatóság – Szervezeti felépítés
Műszaki-fejlesztési Igazgatóság Fejlesztési Főigazgató-helyettes
Vezetésszervezés
Vagyongazdálkodási Önálló Osztály
Munkabiztonsági Önálló Osztály
Központ
Gazdasági Főigazgató-helyettes
OEC Gazdasági Igazgatóság
Gazdasági Főigazgató-helyettes OEC Gazdasági Igazgató
ATC Gazdasági Igazgatóság
Gazdasági Főigazgató-helyettes ATC Gazdasági Igazgató
TEK Gazdasági Igazgatóság
Gazdasági Főigazgató-helyettes TEK Gazdasági Igazgató
Jogi Osztály SAP Támogatói Főosztály
Titkárság, Közvetlenek
Titkárság, Közvetlenek
Titkárság, Közvetlenek
Közgazdasági Igazgató-helyettes
Közgazdasági Igazgató-helyettes
Közgazdasági Igazgató-helyettes
SAP Felhasználói Osztály SAP Fejlesztési Osztály Hardware Felügyeleti Osztály
Végrehajtás
Gazdálkodási Főosztály Pénzügyi Osztály
Pénzügyi Osztály
Pénzügyi Osztály
Pénzügyi Osztály
Költségvetési Osztály
Betegdokumentációs és Klinikafinanszírozási Osztály
Költségvetési és Kontrolling Csoport
Költségvetési és Kontrolling Osztály
Kontrolling Osztály
Leltárellenőrzési Önálló Osztály
Leltárellenőrzési Csoport
Leltárellenőrzési Csoport
Logisztikai Osztály
Munkaügyi Osztály
Munkaügyi Osztály
Munkaügyi Osztály
Bér- és Munkaügyi Főosztály
EFK Gazdasági Igazgató-helyettes EFK Gazdasági Egység
Bérügyi Osztály Műszaki Igazgató-helyettes Munkaügyi Osztály
Műszaki Főosztály Műszaki Osztály Szolgáltatási Osztály Általános és Kereskedelm Igazgatóhelyettes Kereskedelmi Osztály
KKI Gazdasági Egység NYKK Gazdasági Egység Műszaki Igazgató-helyettes
HPFK Gazdasági Igazgató-helyettes HPFK Gazdasági Egység
Műszaki Igazgató-helyettes
Műszaki Osztály
Műszaki Osztály
Logisztikai Osztály
Üzemeltetési Osztály
Beszerzési Csoport Üzemeltetési Csoport
Logisztikai Osztály
SZMSZ 3. sz. melléklete
A SZENÁTUS TAGJAINAK VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA I. Az oktatói, tudományos kutatói, tanári tagok választása 1. A választást a kari, konzervatóriumi, kutató intézeti tanácsok és a gyakorló iskolák által meghatározott létszámú és megválasztott választási elnökség irányítja. Az elnökség létszámának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a kialakítandó szavazókörzetek számára. 2. A kar, konzervatórium kutató intézet/gyakorló iskolák által megválasztható szenátusi tagok személyére a kari/konzervatóriumi/kutató intézeti tanácsok/gyakorló iskolák által megválasztott jelölő bizottság tesz javaslatot a választás előtt legalább 8 nappal. A jelölő listára másfélszer annyi jelöltet kell felvenni, mint ahányat az adott választási körzetben meg lehet választani. Amennyiben a másfélszeres jelölés eredményeként tört szám jönne ki, felfelé kell kerekíteni. A jelölésnél figyelemmel kell lenni az SZMSZ 14. § (6) bekezdésében meghatározott, az egyetemi, főiskolai tanárok, kutató profeszorok, tudományos főmunkatársak arányára vonatkozó előírásra. (1. sz. jelölőlista) A jelölőbizottság köteles jelölőlistát készíteni a szenátus póttagjai választására is. (2. sz. póttag-jelölőlista). Ezen a jelölőlistán is maximum ugyananynyi póttag választható, mint ahány rendes tag, és a listára másfélszer annyi jelöltet kell felvenni, mint ahány szenátusi tagot az adott választási körzetben meg lehet választani (a kerekítés szabályai itt is érvényesek). Ezen jelölésnél is figyelemmel kell lenni a fent hivatkozott SZMSZ előírásra. 3. A választás szavazókörökben történik, melyeket a karok, a konzervatórium, a kutató intézetek, a gyakorló iskolák létszámának, területi elhelyezkedésének a figyelembevételével kell kialakítania a választási elnökségnek. 4. A szavazókörben történő szavazás lebonyolítását a legalább három tagú választási bizottság végzi, melynek tagjait a szavazókörhöz tartozó szervezeti egységek tanácsai jelölik ki. 5. A választási bizottság legkésőbb a szavazás előtt 3 nappal köteles elkészíteni a választásra jogosultak jegyzékét és azt az adott szavazókör tagjai részére hozzáférhető helyen ki kell függeszteni. A jegyzék ellen legkésőbb a választást megelőző nap 12 óráig a dékánhoz/konzervatórium/kutató intézet igazgatójához, illetve a gyakorló iskolák esetén a a TEK elnökéhez észrevétellel lehet élni, amennyiben valaki kimaradt a listáról, vagy annak ellenére szerepel rajta, hogy nem jogosult választásra. 6. A szavazólapokat a jelölő bizottság készíti el és hitelesíti. 7.
Mindkét szavazólista esetében a szavazás akkor érvényes, ha annyi név kerül bekarikázásra, ahány szenátusi tag megválasztására jogosult az adott szavazókörzet.
2
8. Egy adott választási körzethez tartozó valamennyi szavazókörben a szavazás azonos időpontban történik. 9. A szavazatokat a szavazókörben a választási bizottság számolja össze és a szavazatok összesítése érdekében haladéktalanul továbbítja a választási elnökséghez. 10. A szavazókörben a szavazás akkor érvényes, ha a választásra jogosultak 50%-ánál több fő érvényesen szavazott. Az érvénytelen szavazást 15 munkanapon belül meg kell ismételni. 11. Megválasztottnak az tekinthető, aki a legtöbb, de legalább az érvényes szavazatok több, mint 50%-át megkapta. 12. A szenátus megválasztott tagja az a személy lesz, aki a kontingens számának megfelelő legtöbb szavazatot kapta. A többi megválasztott személy póttagja lesz a szenátusnak. Ha a szenátusi tagnak megválasztott személyen kívül az 1. sz. jelölőlistán szereplő személyek közül senki nem kapja meg a szavazatok több, mint 50%-át, vagy kevesebb személy kap ilyen arányú szavazatot, az lesz a szenátus tagja, aki a 2. sz. póttag-jelölőlistán a legtöbb szavazatot, de minimum az érvényes szavazatok több, mint 50%-át megkapta. 13. A póttagok közötti sorrendet az alábbiak szerint kell megállapítani: Elsősorban azok lesznek a szenátus póttagjai, akik az 1. sz. szavazólistán nyerték el mandátumukat. Ha ezen a listán nem kerül kellő számú póttag megválasztásra, a sorrendet a 2. számú póttag-szavazólistán elért szavazatok száma határozza meg. 14. Ha olyan személy kerül megválasztásra, aki hivatali tisztsége alapján is tagja a szenátusnak, hivatali mandátuma idejére póttag helyettesíti. II. A hallgatói tagok választása A szenátus hallgatói tagjai választási rendjét a Hallgatói Önkormányzat alapszabályában kell meghatározni, mely az alapszabály szenátus által történő jóváhagyásával válik érvényessé. III. A nem oktatói-, nem tudományos kutatói- és nem hallgatói (továbbiakban dolgozói) tagok megválasztása 1. A dolgozói tagok megválasztását a KAT irányítja és ellenőrzi. 2. Az Agrártudományi Centrum (a továbbiakban DE-ATC), az Orvos- és Egészségtudományi Centrum (a továbbiakban DEOEC), a Tudományegyetemi Karok (a továbbiakban DETEK) és a központi egységek (Központ) együtt egy-egy választási körzetet alkot.
3
3. A választás sikeres lebonyolítása érdekében a választások előtt legalább 15 nappal a választási körzetek szerinti munkaügyi szervezetek kötelesek a KAT rendelkezésére bocsátani a területükön dolgozó nem oktatói, nem tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak névsorát. 4. A KAT a jelölésre választási körzetenként három-három tagú jelölő bizottságot választ, amely az DE-ATC-nél kettő, az DEOEC-nél három, a DETEK-nél, a Központnál kettő személy jelölésével elkészíti a jelölő listát. 5. A jelölő listát a választás előtt legalább 48 órával a választási körzet minden szervezeti egységéhez el kell juttatni, ahol a dolgozók által hozzáférhető helyen közzé kell tenni. 6. A szavazás a választási körzetekben KAT által kialakított szavazókörökben történik. 7. A szavazókörökben a szavazás lebonyolítását a KAT által kijelölt 3 tagú választási bizottság végzi. 8. A választási bizottság a szavazás előtt legkésőbb három nappal köteles elkészíteni a szavazásra jogosultak jegyzékét és azt az adott szavazókör tagjai részére hozzáférhető helyen ki kell függeszteni. 9. A jegyzékkel szemben legkésőbb a választást megelőző nap 16.00 órájáig az adott kar, a konzervatórium, a kutató intézet, a központi egység vezetőjéhez írásbeli észrevétellel lehet élni, aki azt haladéktalanul köteles elbírálni. 10. A szavazólapokat a jelölő bizottság készíti el és hitelesíti. 11. A leadott szavazat csak akkor érvényes, ha azon a DE-ATC-nél egy, az DEOEC-nél kettő, a DETEK-nél és a Központnál egy-egy név kerül bekarikázásra, vagy más módon egyértelmű megjelölésre. 12. A szavazásra valamennyi szavazókörben azonos napon, az intézmény jellegéből adódóan optimális időpontban és időtartamban (5:30-tól 16:30-ig) kerül sor. 13. A szavazatok összesítése választási körzetenként történik, melyet a KAT által kijelölt 3 tagú szavazatszámláló bizottság irányít. 14. Érvényes a szavazás akkor, ha a jogosultak 25%-a érvényes szavazatot adott le. 15. Az érvénytelen szavazást 15 munkanapon belül meg kell ismételni. Ehhez annyi helyre kell jelöltet állítani, ahány hely az első szavazáskor betöltetlen maradt. Ezen jelölőlistán is 1,5-szer annyi jelöltnek kell szerepelnie, mint ahány tagot kell választani. A jelölőlistára azok kerülnek fel, akik az első választási fordulóban szereplő meg nem választott jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapták.
4
16. Az lesz a szenátus megválasztott tagja, aki a DE-ATC, a DETEK és a Központ jelöltjei közül a legtöbb, a DEOEC jelöltjei közül a két legtöbb, de mindegyik esetben legalább az érvényes szavazatok több mint 50%-át megkapta. 17. A póttag jelölésére és választására az I. fejezet 2. és 13. pontjában leírtak az irányadóak. IV. A reprezentatív szakszervezeti képviselők delegálása A szakszervezeti tagok delegálásának szabályait, eljárási rendjét a reprezentatív szakszervezetek maguk határozzák meg, melyről kötelesek a szenátust tájékoztatni. IV. Együttes rendelkezések 1. A szavazókörzetek választási eredményeiről a választási bizottságok kötelesek jegyzőkönyvet készíteni, melyet haladéktalanul a választási elnökséghez, illetve a dolgozói tagok választásánál a szavazatszámláló bizottsághoz kötelesek továbbítani. 2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szavazókör megnevezését, a szavazás időpontját, a választásra jogosultak számát, a leadott szavazatok számát, az érvényes szavazatok számát és a legtöbb szavazatot kapott jelölt(jelöltek) nevét. A jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell írni. 3. A választási elnökségek és a szavazatszámláló bizottság is köteles a fenti tartalommal jegyzőkönyvet készíteni, a szavazókörökből beérkezett szavazatok összesítéséről, valamint ezen jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megválasztott tanácstag nevét is. 4. A jegyzőkönyvet 24 órán belül az egyetem rektorához kell továbbítani. 5. Ha a választási körzetben az SZMSZ 14. § (3) – (5) bekezdésében előírt számban nem kerülnek megválasztásra szenátusi tagok, a hiányzó létszámra 15 munkanapon belül pótválasztást kell tartani. 6. A választás eljárási rendjének megsértése esetén a szavazás eredményének megállapításától számított 24 órán belül a rektorhoz észrevételt lehet tenni, aki azt megvizsgálja és megállapításairól az érintett választási bizottságot, választási elnökséget értesíti. 7. Szabályszegés megállapítása esetén a rektor a szavazás eredményét megsemmisíti azzal, hogy a választást 15 munkanapon belül meg kell ismételni. Erre a szavazásra az adott választási körzetre előírt szabályok érvényesek.
5
Jelen szabályozás a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának a 3. számú melléklete, s így a szenátus a 2006. június 22-én kelt ……/ 2006. számú, határozatával fogadta el. Debrecen, 2006. június 22.
Prof. Dr. Nagy János rektor
4. sz. melléklet Kimutatás az SZMSZ részét képező, de külön megalkotott szabályzatokról I. A foglalkoztatási követelményrendszerhez kapcsolódóan 1. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen 2. A Debreceni Egyetem szabályzata az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról 3. Egyetemi kitüntetések és címek adományozásának szabályzata 4. A tudományos kutatás szabályzata, a kutatási pályázatok elbírálásának a rendje II A hallgatói követelményrendszerhez kapcsolódóan 1. A Debreceni Egyetem hallgatói felvételi szabályzata 2. A Debreceni Egyetem tanulmányi és viszgaszabályzata 3. A Debreceni Egyetem hallgatói által fizetendő díjak és térítések, valamint a részükre nyújtható támogatások szabályzata 4. A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendje a Debreceni Egyetemen 5. A Debreceni Egyetem hallgatóinak fegyelmi és kártérítési szabályzata 6. A hallgatók baleset és munkavédelmi szabályzata 7. Szabályzat a Debreceni Egyetem kollégiumainak és diákotthonainak működési rendjéről 8. A Debreceni Egyetem kollégiumai felvételi szabályzata 9. A Debreceni Egyetem szabályzata a fogyatékossággal éló hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról 10. A Debreceni Egyetem doktori szabályzata 11. A Debreceni Egyetem szellemi tulajdon kezelési szabályzata
1
A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN 2006. június
2006. június 19.
1
2
A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN A Debreceni Egyetem Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 29. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás, a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény, a Kjt. felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III.14.) Korm rendelet, a rektorokkal és a főiskolai főigazgatókkal kapcsolatos jogkörök gyakorlásáról szóló 1/1995. (III. 17.) MKM rendelet és az egyetem szervezeti és működési szabályzata alapján az egyetemen a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét az alábbiak szerint határozza meg. I. Általános rendelkezések 1. § (1)
A szabályzat hatálya kiterjed a Debreceni Egyetem valamennyi közalkalmazottjára és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló dolgozójára függetlenül attól, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.
(2)
Az egyetemen a munkáltatói jogkört - a 2. §-ban felsoroltak kivételével - a rektor gyakorolja, aki ezt a jogkörét jelen szabályzat szerint átruházza. Az átruházott munkáltatói jogkört tovább átruházni nem lehet, de a mindennapi munkavégzéssel kapcsolatos feladatok esetén a szükséges munkáltatói intézkedéseket, a szabadság engedélyezését annak a szervezeti egységnek a vezetője jogosult gyakorolni, ahová a közalkalmazott kinevezése szól, akkor is, ha a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb jogosítványok gyakorlására nem ő a jogosult (megosztott munkáltatói jogkör gyakorlása).
(3)
A leggyakrabban előforduló munkáltatói jogok: - közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony létesítése és megszüntetése, a kinevezés, munkaszerződés módosítása, - fizetési osztályba és fokozatba történő besorolás, - illetmény és illetménypótlékok megállapítása, módosítása, - jutalmazás, - munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése, a munkáltatói engedélyhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásulvétele (továbbiakban: a munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése), - fegyelmi jogkör gyakorlása, - kártérítési eljárás elrendelése a Kollektív Szerződésben meghatározott határig, - vezetői megbízás, megbízás visszavonása, - összeférhetetlenség vizsgálata, - más munkáltatóhoz való kirendelés.
(4)
A közalkalmazottak munkájának értékelését és a jogszabályban előírt minősítését "A Debreceni Egyetem szabályzata az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról" című szabályzat 9. § (7) bekezdésében meghatározott vezetők végzik.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlásánál figyelemmel kell lenni a jogszabályokban és az egyetemi szabályzatokban leírt eljárási rendre és egyeztetési kötelezettségekre.
2
3 II. 2. § (1)
Az Egyetemen a munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja az alábbi kivételekkel: a) a rektort a köztársasági elnök bízza meg és menti fel; b) az egyetemi tanárt a köztársasági elnök, a főiskolai tanárt a miniszterelnök nevezi ki és menti fel; c) a rektor felett a munkáltatói jogkört az oktatási miniszter gyakorolja, aki az 1/1995. (III.17.) MKM rendelet 2. §-a alapján a (2) bekezdésben felsorolt jogköröket a szenátusra ruházta át, a Ftv. 115. § (12) bekezdése alapján pedig a gazdasági tanácsra további munkáltatói jogköröket ruházhat át; d) a gazdasági főigazgatót és a belső ellenőrzési önálló osztály vezetőjét az oktatási miniszter a rektor javaslatára bízza meg, illetve a rektor, a gazdasági tanács vagy saját kezdeményezésére visszavonja a megbízást.
(2)
Az oktatási miniszter által átruházott hatáskörben a rektor felett a szenátus - e szabályzat 2. § (3) bekezdésében meghatározott módon - gyakorolja a következő munkáltatói jogköröket: a) fizetés nélküli szabadságának engedélyezése, b) magángépkocsi használatának engedélyezése hivatalos célra, c) 300 naptári napon belüli külföldi kiküldetésének, illetve távollétének engedélyezése, d) éves rendes szabadság kiadása időpontjának meghatározása, e) a munkáltatói engedélyhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásulvétele.
(3)
A (2) bekezdésben meghatározott, rektort érintő munkáltatói jogokat a szenátus az erre a célra létrehozott bizottsága útján, a szenátus által elfogadott eljárási rend szerint gyakorolja.
(4)
A bizottság tagjai az egyetemen illetve annak jogelőd intézményeinél korábban rektori tisztséget betöltött és jelenleg is főállásban foglalkoztatott személyek közül azok, akik nem tagjai a rektori vezetésnek.
(5)
A bizottság elnöke a korelnök volt rektor. 3. §
(1)
A rektor az őt megillető munkáltatói jogkörét - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel ezen szabályzatban foglaltak szerint átruházza.
(2)
A rektor nem ruházhatja át munkáltatói jogkörét az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) rektorhelyettes, b) centrum elnök, TEK elnök, c) dékán, d) kutató intézet igazgató, e) konzervatórium igazgató és helyettes, f) konzervatórium szervezeti egység vezetője, g) gazdasági főigazgató, a 2. § (1) bek. d) pontja figyelembevételével, h) főtitkár, i) az SzMSz 26. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatók, j) egyetemi tanár a 2. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével, k) főiskolai tanár a 2. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével, l) kutatóprofesszor, m) a konzervatóriumban főiskolai docens, 3
4 n) o) p) q) r) s) t) ty) u) v)
kutató intézetben tudományos tanácsadó, központi szervezeti egységben egyetemi docens, Belső Ellenőrzési Önálló Osztály igazgatója a 2. § (1) bekezdés d) pontja figyelembevételével, Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója, Idegennyelvi Központ igazgatója, Informatikai Igazgatóság igazgatója, és dolgozói, az SZMSZ 26. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatóságok dolgozói, Lifelong Learning igazgató, Kooperációs Kutató Központ igazgatója, a Rektori Hivatal dolgozói, az egyetemi mentálhigiénes koordinátor és a Mentálhigiénés Központ dolgozói.
(3)
A rektor - a kutató intézetek és a konzervatórium kivételével - kizárólag csak a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének a jogát gyakorolja az alábbi munkakörben: tudományos tanácsadó.
(4)
A rektor kizárólag csak a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének, munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezésének jogát gyakorolja az alábbi munkakörökben: belső ellenőrök, és ezen a területen dolgozó egyéb közalkalmazottak,
(5)
A rektor kizárólag csak a megbízás és a megbízás visszavonásának jogát gyakorolja az alábbi beosztásokban: - Koordinációs Központ igazgatója. 4. §
(1) Az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi beosztásokban, munkakörökben: a) főigazgató-helyettes b) centrum/kari/konzervatóriumi könyvtár vezetője a centrum/kar/konzervatórium vezetőjének egyetértésével, c) valamennyi könyvtári közalkalmazott. (2)
Az Idegen Nyelvi Központ igazgatója átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) nyelvtanárok b) valamennyi egyéb közalkalmazott.
(3) A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály igazgatója átruházott jogkörben a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének és a munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörökben: a) belső ellenőrök és ezen a területen dolgozó egyéb közalkalmazottak. (4)
,Lifelong Learning" Központ igazgatója átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) közvetlenül a Központhoz tartozó közalkalmazotti munkakörök.
(5)
A Koordinációs Központ igazgatója teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: 4
5 a) közvetlenül a Koordinációs Központhoz, Koordinációs Tanszékcsoporthoz tartozó közalkalmazotti munkakörök. (6)
A Kooperációs Kutató Központ igazgatója teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) közvetlenül a Központhoz tartozó közalkalmazottak.
III. Gazdasági Főigazgatóság 5.§ (1)
A gazdasági főigazgató átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben, beosztásokban: a) b) c) d) e) f) g) h) i)
(2)
Gazdasági főigazgató-helyettes, fejlesztési igazgató átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi beosztásokban, munkakörökben: a) b) c)
(3)
gazdasági főigazgató-helyettesek azzal, hogy a centrum/TEK gazdasági igazgatói beosztást betöltők kinevezéséhez és felmentéséhez szükséges a centrumtanács/TEK tanács véleménye és a centrum/TEK elnök, illetve a rektor előzetes egyetértése is. a gazdasági főigazgatóság titkárságának dolgozói, munkabiztonsági önálló osztály vezetője és dolgozói, vagyongazdálkodási önálló osztály vezetője és dolgozói, jogi osztály dolgozói, SAP támogatói főosztály vezetője, osztályvezetői és dolgozói, gazdálkodási főosztály vezetője, osztályvezetői és dolgozói, munka-és bérügyi főosztály vezetője, osztályvezetői és dolgozói, főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak.
fejlesztési főosztály vezetője és dolgozói, gazdasági és közbeszerzési referens, közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak.
Az Agrártudományi Centrum gazdasági igazgatója, főigazgató-helyettes átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi beosztásokban, munkakörökben: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m)
közgazdasági igazgatóhelyettes, műszaki igazgató-helyettes, a KKI Gazdasági Egység vezetője és dolgozói a kutatóintézet igazgatójának egyetértésével, NYKK Gazdasági Egység vezetője és dolgozói a kutatóintézet igazgatójának egyetértésével, pénzügyi osztály vezetője és dolgozói, költségvetési és kontrolling csoport vezetője és dolgozói, leltárellenőrzési csoport vezetője és dolgozói, munkaügyi osztály vezetője és dolgozói, műszaki osztály vezetője és dolgozói, logisztikai osztály vezetője és dolgozói, beszerzési csoport vezetője és dolgozói, üzemeltetési csoport vezetője és dolgozói, közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak. 5
6 (4)
Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum gazdasági igazgatója, főigazgató-helyettes átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi beosztásokban, munkakörökben: a) b) c) d)
(5)
Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum közgazdasági igazgató-helyettese átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi beosztásokban, munkakörökben: a) b) c) d) e)
(6)
igazgató-helyettesek, Egészségügyi Főiskolai Kar gazdasági igazgató-helyettese a kar dékánjának egyetértésével, a közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak, a Markusovszky Lajos Kollégium gazdasági vezetője és dolgozói.
pénzügyi osztály vezetője és dolgozói, betegdokumentációs és klinikai finanszírozási osztály vezetője és dolgozói, leltározási önálló osztály vezetője és dolgozói, közvetlen hatáskörébe tartozó munkatársak, munkaügyi osztály vezetője és dolgozói.
Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum műszaki igazgató-helyettese átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi beosztásokban, munkakörökben: a) műszaki főosztály vezetője, osztályvezetői és dolgozói
(7) Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános és Kereskedelmi igazgatóhelyettese átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) kereskedelmi osztály vezetője és dolgozói. (8)
Az Egészségügyi Főiskolai Kar gazdasági igazgató-helyettese a Főiskolai Kar dékánjának egyetértésével átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) a kar Gazdasági Egység vezetői és dolgozói.
(9)
A Tudományegyetemi Karok gazdasági igazgatója, főigazgató-helyettes átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi beosztásokban, munkakörökben: a) b) c) d) e)
igazgatóhelyettesek, a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar gazdasági igazgatóhelyettese a kar dékánjának egyetértésével, osztályvezetők, leltárellenőrzési csoport vezetője, a közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak.
(10) A Tudományegyetemi Karok közgazdasági igazgató-helyettese átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi beosztásokban, munkakörökben: a) b) c) d) e)
Pénzügyi Osztály dolgozói, Költségvetési és Kontrolling Osztály dolgozói, Munkaügyi Osztály dolgozói, Leltárellenőrzési Csoport dolgozói, közvetlen hatáskörébe tartozó munkatársak. 6
7 (11) A Tudományegyetemi Karok műszaki igazgató-helyettese átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) b) c) d)
Műszaki osztály dolgozói, Üzemeltetési Osztály dolgozói, ide értve az üdülők és a Soó Rezső alkotóház gondnoka és dolgozói, közvetlen hatáskörébe tartozó munkatársak, logisztikai osztály dolgozói.
(12) A Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar gazdasági igazgató-helyettese a Főiskolai Kar dékánjának egyetértésével átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi beosztásokban, munkakörökben: a)
HPFK gazdasági egység közalkalmazottai.
IV. Agrártudományi Centrum 6.§ (1)
Az Agrártudományi Centrum elnöke átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és visszavonás, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi beosztásban: - centrumelnök helyettes. b) Valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi beosztásokban, munkakörökben: a) Centrumelnöki Hivatal vezetője, b) Szaktanácsadási és Fejlesztési Intézet igazgatója és dolgozói, c) Veres Péter Kollégium vezetője és dolgozói, d) Arany Sándor Diákapartman vezetője és dolgozói, e) Felnőttképzési és Távoktatási Központ igazgatója és dolgozói, f) ATC Informatikai Csoport munkatársai, g) Oktatásszervezési és Minőségbiztosítási Hivatal vezetője és dolgozói.
(2)
Az Agrártudományi Centrumelnöki Hivatal vezetője átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörben: a) ATC AOKDSZ munkatársa, b) Centrumelnöki Hivatal dolgozói.
(3)
Az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettesek, b) oktatási és egyéb szervezeti egység vezetője a centrumelnök egyetértésével. b) valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi munkakörökben: a) egyetemi docens, főiskolai docens azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) tudományos főmunkatárs azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, 7
8 e) tudományos munkatárs, f) tudományos segédmunkatárs, g) a kar valamennyi egyéb, nem oktatói, kutatói munkaköre. d)
a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: - tudományos tanácsadó.
(4)
A Mezőgazdaságtudományi Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettesek, b) oktatási és egyéb szervezeti egység vezetője a centrunmelnök egyetértésével, b) valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi munkakörökben: a) egyetemi docens, főiskolai docens azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) tudományos főmunkatárs azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, e) tudományos munkatárs, f) tudományos segédmunkatárs, g) Agrárszaknyelv-Oktatási Központ nyelvtanárai, h) testnevelő tanár, i) dékáni hivatal vezetője és munkatársai, j) a kar valamennyi egyéb, nem oktatói, kutatói munkaköre. b) a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: a) tudományos tanácsadó.
(5)
A Műszaki Főiskolai Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettesek, b) oktatási és egyéb szervezeti egység vezetője a centrumelnök egyetértésével. b) valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi munkakörökben: a) főiskolai docens azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) dékáni hivatal vezetője és dolgozói, e) a karhoz tartozó valamennyi egyéb közalkalmazott tekintetében.
(6)
A Kutatóintézet igazgatója átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) igazgatóhelyettes, b) tudományos osztályvezető, 8
9 b)
valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi munkakörökben a) tudományos főmunkatárs azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, b) tudományos munkatárs, c) tudományos segédmunkatárs, d) az intézethez tartozó valamennyi egyéb közalkalmazott.
V. Orvos- és Egészségtudományi Centrum 7.§ (1)
Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke átruházott munkáltatói jogkörében a.) a vezetői megbízás és visszavonás, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban a) centrumelnök helyettes, b) Klinikai Kutató Központ igazgatója, c) Egészségügyi Szakmenedzserképző Központ vezetője. b) valamennyi munkáltatói jogosítványt gyakorolja az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) Klinikai Gyógyszertár vezető, b) bölcsőde vezető, c) óvoda vezető, d) Centrumelnöki Hivatal menedzserigazgató, e) Gyermekegészségügyi Továbbképző Intézet igazgatója azzal, hogy a kinevezéshez és felmentéshez az ÁOK dékánjának és a BAZ megyei Kórház főigazgatójának egyetértése szükséges, f)) Angol Program Titkárságának vezetője. c) a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi és a jutalmazás munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) a közvetlen hatáskörébe tartozó szervezeti egységek vezetői, jelenleg az OEC Minőségügyi Központ vezetője, a kutatásszervezési vezető, a humánpolitikai osztályvezető, az OEC Külső Kapcsolatok Központ vezetője, b) OEC Informatikai Csoport munkatársai, c) higiénikus főorvos, d) klinikai főnővér, e) Dietetikai Szolgálat vezető. d.) a kinevezés és felmentés munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: - klinikai főorvos.
(2)
Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum szakképzésért felelős elnökhelyettese valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörökben: a) központi gyakornok.
(3)
Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum tudományos elnökhelyettese a) valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: kutatási tanácsadó.
(4)
Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum klinikai elnökhelyettese a) a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi jogkör munkáltatói jogok kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) higiénikus főorvos, 9
10
b) c)
(5)
b) klinikai főnővér, c) Dietetikai Szolgálat vezető. valamennyi munkáltatói jogosítványt gyakorolja az alábbi munkakörökben: - Üzemegészségügyi Szolgálati Központ munkatársai. szakmai felügyeletet gyakorol - a Klinikai Menedzsment Operatív Központ munkatársai felett.
Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Elnöki Hivatal menedzserigazgatója – az OEC DOTESZ munkatársai esetében a DOTESZ előzetes hozzájárulásával – a) valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörökben: a) Centrumelnöki Hivatal dolgozói b) a centrumelnök közvetlen hatáskörébe tartozó szervezeti egységek dolgozói c) OEC DOTESZ munkatársai. b)
A kinevezés, a felmentés, a fegyelmi jogkör és a jutalmazás munkáltatói jogok kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi beosztásokban: - a centrumelnök közvetlen hatáskörébe tartozó szervezeti egységek vezetői. 8.§
Az Általános Orvostudományi Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettesek, b) oktatási szervezeti egység vezetője a centrumelnök egyetértésével; b) a kinevezés és felmentés, munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörökben a) a egyetemi docens a centrumelnök egyetértésével, b) tudományos főmunkatárs a centrumelnök egyetértésével, c) a Gyermekegészségügyi Továbbképző Intézet valamennyi oktatója c) kizárólag munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: a) adjunktus, b) tanársegéd, c) tudományos munkatárs, d) tudományos segédmunkatárs. d) valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) Dékáni Hivatal vezetője, b) Testnevelési Tanszéki Csoport vezetője, c) Közművelődési Titkárság vezetője és dolgozói, d) Oktatásszervezési Központ vezetője (oktatási igazgató). e) a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: a) tudományos tanácsadó. 9. § A Fogorvostudományi Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettes, 10
11
b)
c)
b) oktatási és egyéb szervezeti egység vezetője a centrumelnök egyetértésével. valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi munkakörökben: a) egyetemi docens azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) tudományos főmunkatárs azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, e) tudományos munkatárs, f) tudományos segédmunkatárs, g) a kar valamennyi egyéb nem oktatói, kutatói munkaköre. a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: - tudományos tanácsadó. 10. §
A Gyógyszerésztudományi Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettes, b) oktatási és egyéb szervezeti egység vezetője a centrumelnök egyetértésével. b)
valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) egyetemi docens azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) tudományos főmunkatárs azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, e) tudományos munkatárs, f) tudományos segédmunkatárs, g) a kar valamennyi egyéb nem oktatói, kutatói munkaköre.
c)
a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: a) tudományos tanácsadó. 11. §
A Népegészségügyi Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettes, b) oktatási és egyéb szervezeti egység vezetője a centrumelnök egyetértésével. 11
12 b)
valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi munkakörökben: a) egyetemi docens azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) tudományos főmunkatárs azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, e) tudományos munkatárs, f) tudományos segédmunkatárs, g) a kar valamennyi egyéb nem oktatói, kutatói munkaköre.
c)
a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: a) tudományos tanácsadó.
12. § Az Egészségügyi Főiskolai Kar dékánja átruházott jogkörben: a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettesek, b) oktatási és egyéb szervezeti egység vezetője a centrumelnök egyetértésével. b) Valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi munkakörökben: a) főiskolai docens azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a centrumelnök egyetértése, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) nyelvtanár, e) a dékáni hivatal vezetője és dolgozói, f) a karhoz tartozó valamennyi egyéb közalkalmazott tekintetében.
13. § (1)
Az ÁOK SZMSZ-nak 1. számú mellékletében felsorolt egységek vezetői átruházott munkáltatói jogkört gyakorolnak az alábbi munkakörökben: a) egyetemi docens kivéve a 8.§ b) pontjában foglalt jogkörök b) adjunktus, kivéve a 8. § c) pontjában foglalt jogkörök c) tanársegéd, kivéve a 8. § c) pontjában foglalt jogkörök d) tudományos főmunkatárs kivéve a 8.§ b) pontjában foglalt jogkörök e) tudományos munkatárs, kivéve a 8. § c) pontjában foglalt jogkörök f) tudományos segédmunkatárs, kivéve a 8. § c) pontjában foglalt jogkörök g) klinikai főorvos, kivéve a 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt jogkörök h) a szervezeti egységhez tartozó valamennyi egyéb munkakör.
(2)
A Gyermekegészségügyi Továbbképző Intézet igazgatója - a 8 § b) pontjában foglaltak kivételével - átruházott munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: az intézet oktatói
(3)
Az OEC óvodavezető munkáltatói jogkörébe tartoznak: 12
13 (4)
az óvoda alkalmazottai.
A bölcsődevezető munkáltatói jogkörébe tartoznak: a bölcsőde dolgozói.
VI. Tudományegyetemi Karok és egyéb egységek 14. § A Tudományegyetemi Karok Elnöke átruházott munkáltatói jogkörében a) a vezetői megbízás és visszavonás, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi beosztásban: a) TEK elnökhelyettes, b) Hajdúböszörményi Regionális Központ vezetője, c) Európai Tanulmányok Központja vezetője. b) valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) gyakorló iskola igazgatója és helyettese, b) Kollégiumi Igazgatóság igazgatója, c) TEK Tetstnevelési és Sportközpont vezetője, d) TEK Idegennyelvi Központ vezetője, e) TEK óvoda vezetője, f) TEK bölcsőde vezetője, g) Információtechnológiai Központ vezetője, h) Botanikus Kert vezetője, i) a TEK Elnöki Hivatal vezetője és dolgozói, j) közvetlen hatáskörébe tartozó egységek vezetői és dolgozói, k) egyetemi kiadó vezetője és dolgozói, l) művelődési iroda vezetője és dolgozói.
15. § (1)
A Bölcsészettudományi Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettesek, b) oktatási szervezeti egység vezetője a TEK elnök egyetértésével. b) valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi munkakörökben: a) egyetemi docens azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a TEK elnök egyetértése, b) intézethez nem tartozó tanszék esetében adjunktus, c) intézethez nem tartozó tanszék esetében tanársegéd, d) tudományos főmunkatárs azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a TEK elnök egyetértése, e) tudományos munkatárs intézethez nem tartozó tanszék esetében, f) tudományos segédmunkatárs intézethez nem tartozó tanszék esetében, g) dékáni hivatal osztályvezetői és dolgozói. c) a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: a) tudományos tanácsadó. 13
14 d)
kizárólag a kinevezés, felmentés, munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi, intézethez tartozó munkakörökben: a) adjunktus, b) tanársegéd, c) tudományos munkatárs, d) tudományos segédmunkatárs.
(2)
A Bölcsészettudományi Kar intézetigazgatói az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kivétellel átruházott munkáltatói jogkört gyakorolnak az intézethez tartozó alábbi munkakörökben: a) adjunktus, b) tanársegéd, c) tudományos munkatárs, d) tudományos segédmunkatárs, e) lektorátushoz nem tartozó nyelvtanár, f) az intézet valamennyi nem oktatói, kutatói munkaköre.
(3)
A Bölcsészettudományi Kar intézethez nem tartozó tanszékének vezetője átruházott munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a tanszék nem oktatói, kutatói munkaköre.
16. § A Közgazdaságtudományi Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettesek, b) oktatási és egyéb szervezeti egység vezetője a TEK elnök egyetértésével. b) valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) egyetemi docens azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a TEK elnök egyetértése, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) tudományos főmunkatárs azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a TEK elnök egyetértése, e) tudományos munkatárs, f) tudományos segédmunkatárs, - nyelvtanár g) dékáni hivatal osztályvezetői, munkatársai, h) a kar valamennyi egyéb nem oktatói, kutatói munkaköre. c) a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: tudományos tanácsadó.
17. § (1)
A Természettudományi Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettesek, 14
15 -b)
(2)
oktatási szervezeti egység vezetője a TEK elnök egyetértésével.
b)
a kinevezés és felmentés, valamint munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörökben: a) egyetemi docens a TEK elnök egyetértésével. b) adjunktus, c) tanársegéd, d) tudományos főmunkatárs a TEK elnök egyetértésével. e) tudományos munkatárs, f) tudományos segédmunkatárs,
c)
valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) dékáni hivatal osztályvezetői és dolgozói.
d)
a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: a) tudományos tanácsadó.
A Természettudományi Karon az intézetigazgató és az intézethez nem tartozó tanszékek vezetői - az (1) bek.b).pontjában foglalt kivétellel - valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolják az intézethez, tanszékhez tartozó alábbi munkakörökben: a) egyetemi docens, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) tudományos főmunkatárs , e) tudományos munkatárs, f) tudományos segédmunkatárs, g) az intézethez tanszékhez tartozó nem oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatott dolgozók. 18. §
Az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettesek, b) oktatási és egyéb szervezeti egység vezetője a TEk elnök egyetértésével. b) valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) egyetemi docens azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a TEK elnök egyetértése, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) tudományos főmunkatárs azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a TEK elnök egyetértése, e) tudományos munkatárs, f) tudományos segédmunkatárs, g) a kar valamennyi egyéb nem oktatói, kutatói munkaköre. c) a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: a) tudományos tanácsadó. 15
16
19. § Az Informatikai Kar dékánja átruházott jogkörben a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettesek, b) oktatási és egyéb szervezeti egység vezetője a TEK elnök egyetértésével. b) valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) egyetemi docens azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a TEK elnök egyetértése, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) tudományos főmunkatárs azzal, hogy a kinevezés, felmentés, a további jogviszony engedélyezése munkáltatói jogkör gyakorlásához szükséges a TEK elnök egyetértése, e) tudományos munkatárs, f) tudományos segédmunkatárs, g) a kar valamennyi egyéb nem oktatói, kutatói munkaköre. c) a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kivételével valamennyi munkáltatói jogkört gyakorolja az alábbi munkakörben: a) tudományos tanácsadó.
20. § (1)
A gyakorlóiskolák igazgatói átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorolnak az alábbi munkakörökben: a) gyakorlóiskolai pedagógus az illetékes elnökhelyettes véleményének kikérése után, b) egyéb alkalmazottak.
(2)
A TEK óvodavezető átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) az óvoda alkalmazottai.
(3)
A TEK bölcsőde vezetője átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) a bölcsőde alkalmazottai.
(4)
A TEK Testnevelés és Sportközpont vezetője átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) testnevelő tanárok, b) Testnevelési és Sportközpont alkalmazottai.
(5)
A TEK Idegennyelvi Központ vezetője átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) a TEK Idegennyelvi Központ dolgozói.
(6)
A Kollégiumi Igazgatóság igazgatója átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) A Kollégiumi Igazgatóság dolgozói.
16
17 (7)
Az Európai Tanulmányok Központja vezetője átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) közvetlenül a Központhoz tartozó közalkalmazotti munkakörök.
(8)
Az Információ-Technológiai Központ vezetője átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) az Információ Technológiai Központ dolgozói.
(9)
A Hajdúböszörményi Regionális Központ vezető átruházott jogkörben teljes munkáltatói jogkört gyakorol az alábbi munkakörökben: a) a Regionális Központ dolgozói.
21. § A Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar dékánja átruházott jogkörben: a) a vezetői megbízás és ennek visszavonása, valamint az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogokat gyakorolja az alábbi beosztásokban: a) dékánhelyettesek, b) oktatási és egyéb szervezeti egység vezetője a TEK elnök egyetértésével. b)
Valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) főiskolai docens a TEK elnök egyetértésével, b) adjunktus, c) tanársegéd, d) a dékáni hivatal vezetője és dolgozói, e) a karhoz tartozó valamennyi egyéb közalkalmazott tekintetében. 22. §
A Debreceni Konzervatórium igazgatója átruházott jogkörben valamennyi munkáltatói jogot gyakorolja az alábbi beosztásokban és munkakörökben: a) adjunktus, b) tanársegéd, c) a konzervatóriumhoz tartozó valamennyi egyéb közalkalmazott.
VII. Záró rendelkezések 23. § (1)
A szabályzatot – mely a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának a része – a szenátus a 2006. június ….. ülésén megtárgyalta s a …./2006. (VI. ...) sz. határozatával elfogadta. Rendelkezéseit a mai naptól kell alkalmazni.
(2)
A szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2000. április 27.-én, az Egyetemi Tanács 12/2000. (IV.27.) sz. határozatával elfogadott és többször módosított hasonló tárgyú szabályzat.
Debrecen, 2006. június …. Prof. Dr. Nagy János rektor 17
A Debreceni Egyetem szabályzata az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról (Tervezet) (A vastag, dőlt betűvel szedett részek még eldöntendőek)
2006. június 19.
1
A Debreceni Egyetem ( továbbiakban: Egyetem) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. (Ftv.) 21. § (3) bekezdésében és az Egyetemi SZMSZ 53. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. tv. (Kjt.) és ennek végrehajtására kiadott 53/2006. (III.14.) Korm rendelet, a 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet, a 150/1992. (XI.20.) Korm. rendelet, a 233/2000. (XII.23.) Korm. rendelet, a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet előírásaira - az egyetemi alkalmazottak alkalmazásának, előmenetelének, folyamatos alkalmasságának és az alkalmazás egyéb követelményeinek feltételeiről az alábbi szabályzatot alkotja: Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1)
A szabályzat hatálya az Egyetemen alkalmazott valamennyi közalkalmazottra és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban alkalmazott személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy foglalkoztatásuk teljes-, vagy részmunkaidőben történik. (a továbbiakban: alkalmazott
(2)
A szabályzatot alkalmazni kell a) az első alkalmazáskor az álláshely betöltésére való alkalmasság elbírálása céljából, b) a határozott idejű kinevezés lejártakor a végzett munka értékelése, és a további foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálása céljából, c) minden olyan esetben, amikor szükség van a végzett munka értékelésére (pl. az előléptetési eljárás során, továbbképzési, kitüntetési stb. javaslatnál, a teljesítmény értékelésénél)
(3)
A szabályzat szerint kell eljárni minden olyan más esetben, amikor az érintett alkalmazott munkáját, alkalmasságát kell értékelni (pl. külföldi ösztöndíj, tanulmányút, kitüntetési javaslat, valamint tudományos vagy szakmai továbbképzésre vonatkozó javaslat kapcsán).
(4)
A szabályzatban előírt követelményektől - függetlenül attól, hogy a kinevezés, előléptetés pályázati eljárás keretében, vagy annak mellőzésével történik - sem az első alkalmazásnál, sem a további előléptetésnél eltérni nem lehet.
2
Második rész AZ OKTATÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. 2. § (1)
Az Ftv. és az SZMSZ 55. § (5) bekezdése által előírt általános követelményeken túl a tanársegédi munkakörbe történő kinevezés együttes feltételei: a) oktatási feladatai témájában a mesterfokozat és szakképesítés követelményeit érdemben meghaladó tudás, és ehhez kapcsolódó széleskörű tájékozottság, b) eredményes tudományos munka végzésére való alkalmasság, a doktori képzés megkezdése, c) egyetemi karon legalább egy, a szakmájában hasznosítható idegen nyelvből „C” típusú középfokú, vagy államilag elismert, azzal egyenértékű nyelvvizsga, főiskolai karon egy nyelvből "A" vagy "B" típusú középfokú nyelvvizsga, d) szemináriumok, gyakorlatok vezetésére való alkalmasság, e) a klinikákon vagy a diagnosztikus intézetekben szakvizsga.
(2)
Az adjunktus kinevezésének feltételei az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túl: a) szakterülete alapos ismerete, annak széles körű, korszerű áttekintése, b) képesség színvonalas gyakorlatok, szemináriumok vezetésére, főiskolai karon előadások tartására, azok anyagának összeállítására, diákköri, szakdolgozati diplomamunkát készítő hallgatók irányítására, c) doktorjelölti jogviszony, (jsz-i követelmény) e) magas színvonalú, önálló eredmények publikálása, illetve szabadalmaztatása, f) részvétel oktatási segédanyagok készítésében, g) a szakmai közéletben való részvétel, f) egyetemi karon egy idegen nyelven szabadon képes kommunikálni, főiskolai karon legalább egy idegen nyelvből "A" vagy "B" típusú középfokú nyelvvizsga.
(3)
Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételeken túl a) doktori fokozat, b) a természettudományi, matematikai, informatikai területen habilitáció,(TTK javaslat) c) tudományága magas színvonalú ismerete, szűkebb területén elmélyült, nemzetközi szakirodalmi tájékozottsággal bír,
3
d) e) f) g)
átfogó tananyagformáló és ismeretátadó készség, alkalmasság a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának irányítására, új tantárgyak programjának kialakítására, önálló tudományos eredmények, s ezekről folyamatos, az adott szakterületen kiemelkedőnek elismert publikációk, képesség idegen nyelven szabad előadás tartására, illetve vitában való részvételre, az oktatásban megfelelő szakmai tapasztalatokkal való rendelkezés.
(4)
Az egyetemi tanári kinevezés/az egyetemi tanári munkakörben való alkalmazás feltétele az előző bekezdésekben foglaltakon túl: a) habilitáció, ????? b) a matematikai, informatikai és a természettudományi szakterületeken és az orvoskari elméleti intézetekben akadémiai doktori cím, c) a bölcsész- és tárdadalomtudományi, az agrártudományi szakterületeken az akadémiai doktori értekezés benyújtását követően a szakmailag illetékes akadémiai bizottságban lefolytatott sikeres akadémiai habitusvizsgálat, d) az egyéb szakterületeken az akadémiai doktori cím megszerzésének irányába mutató színvonalas tudományos tevékenység; ezeken a szakterületeken az egyetem az akadémiai doktori cím megszerzése alóli felmentés szükségességét négyévenként felülvizsgálja, e) doktori értekezések és/vagy sikeres kutatási pályázatok témavezetése, f) tájékozottság tudományterületének hazai és nemzetközi eredményeiről, azok továbbfejlesztése, g) hazai és nemzetközi elismertség, amit a hazai és idegen nyelvű publikációk, szakkönyvek, a hazai és nemzetközi konferenciákon történő részvétel is bizonyít, h) önálló kutatócsoport vezetésére való képesség, iskolateremtő tevékenység folytatása, i) PhD témavezetés, sikeres kutatási pályázatok vezetése.
(5)
Főiskolai docenssé az nevezhető ki, aki az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményeken túl az alábbi feltételekkel rendelkezik: a) doktori fokozat, DLA fokozat a) szakképzettségének megfelelő szakmai vagy felsőoktatási gyakorlat, b) igazoltan elismert oktatói, kutatói vagy kiemelkedő alkotói szakmai gyakorlati tevékenység, c) magas színvonalú ismeretek az oktatott tárgyból (tárgyakból), megfelelő ismeretek a kapcsolódó tudományterületekről, d) saját kutatásait dokumentáló publikációk, saját vagy társszerzőkkel írt jegyzet, szakkönyv, oktatási segédanyag, illetve jelentős műszaki, művészeti alkotás, e) alkalmasság lektorálási feladatok ellátására, f) képesség a képzést meghatározó szakmai feladatok ellátására (curriculum tervezése), 4
g) h) i) (6)
alkalmasság a hallgatók és beosztott oktatók tanulmányi és tudományos, munkájának irányítására, segítésére, egyéb vezetői feladatok ellátására (kutatási projekt, bizottsági elnök, oktatási egység vezetése, stb.), képessépg idegen nyelvű előadások tartására, aktív részvétel a szakmai közéletben, képesség önálló oktatási és tudományos kapcsolatok szervezésére.
A főiskolai tanár kinevezésének/főiskolai tanári munkakörben való alkalmazásának feltételei az (5) bekezdésben foglaltakon túl: a) szakképzettségének megfelelő kiemelkedő felsőoktatási gyakorlat, b) szakterületének magas szintű, nemzetközi ismerete, új eredmények létrehozására és bemutatására való képesség, c) doktori fokozat, d) oktató, tudományos vagy szakmai tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a beosztott oktatók tanulmányi, tudományos, műszaki munkájának vezetésére, az utánpótlás nevelésére, e) folyamatos publikálás, jegyzet-, szakkönyv írása, illetve művészi, műszaki alkotómunka, f) önálló kutatás tervezése, szervezése, g) oktatási és tudományos kapcsolatok szervezése, h) folyamatos tananyagfejlesztő tevékenység, új tantárgyak kialakításának és bevezetésének képessége, i) szakértői, lektori tevékenység, j) képesség a képzést meghatározó szakmai feladatok magas színvonalú ellátására (curriculum fejlesztés, nemzetközi szakmai projektvezetés, szakalapítások), k) hazai és nemzetközi szakmai körökben való ismertség és elismertség, l) képesség idegen nyelven is előadás tartására, szakmai vitára. 2. SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK A KONZERVATÓRIUMBAN 3. §
(1)
A tanársegédi munkakörbe történő kinevezés feltételei a 2. § (1) bekezdésében foglalt követelményeken túl: A jelölt a) lásson el folyamatos oktatási és nevelési feladtokat, b) rendelkezzen hangversenyezési gyakorlattal, c) végezzen művészi vagy elméleti munkát tanszékvezetője, munkahelyi vezetője irányításával, d) legyen tájékozott a zeneoktatás és a zenei előadóművészet hazai világában.
(2) Az adjunktusi munkakörbe történő kinevezés sajátos feltételei az (1) bekezdésben foglaltakon túl: 5
a) b) c) d) e) f) k) l)
képesség önálló művészeti munkára, folyamatos oktatási tevékenység ellátása, egyéni és csoportos hallgatói tevékenység irányítására való képesség, fokozott tájékozottság a hazai és nemzetközi zenei életben, tájékozottság a zeneiskolai és a szakközépiskolai oktatási programokban, módszerekben, követelményekben, oktatásszervezési feladatokban, tantárgyi programok összeállításában, műsorszerkesztési, illusztrációs anyagok elkészítésében való részvétel, folyamatos művészi munka, szakmai fórumokon való részvétel, az intézmény közéletében való részvétel, vezetőinek irányításával részvétel a város, a régió és az ország művészeti közéletében.
(3) A főiskolai docensi munkakörbe történő kinevezés feltételei a 2. § (5) bekezdésben foglaltakon túl: a) b) c) d) e) f) g) h)
a művelendő zenepedagógiai terület egy-egy témájának nemzetközi eredményeit is magában foglaló ismerete, magas színvonalú előadói képesség, országosan ismert és elismert művészi vagy zenetudományi tevékenység, a fiatal munkatársak szakmai irányítása, oktatási-nevelési feladatok folyamatos ellátása, speciális kollégiumok tartása, irányító, szervező szinten részvétel a város, a régió zenepedagógiai közéletében, a művészi életben, képesség szakmai továbbképzések vagy mesterkurzusok tartására, országosan értékelhető művészeti, és elméleti pedagógiai munkásság.
(4)
A főiskolai tanári kinevezés/főiskolai tanári munkakörben való alkalmazás feltételei a 2. § (6) bekezdésben foglaltakon túl: a) DLA vagy doktori fokozat, illetve az e fokozatokkal egyenértékű művészeti díj, a jogszabályban meghatározott művészeti díjak valamelyike, illetve a MFAB által ezekkel egyenértékűnek tekintett külföldi művészeti elismerés, b) kiemelkedő és nemzetközileg is elismert művészi tevékenység, c) a művészetpedagógia nemzetközi összehasonlítását tartalmazó ismeret, d) művészeti előadóegyüttes vagy csoport vezetésére való képesség, e) szakmai továbbképzések irányítása, mesterkurzusok tartása, f) külföldi szakmai tapasztalatok hazai hasznosításának segítése a külföldi kapcsolatok kezdeményezésével, fenntartásával.
(5)
Az egyetemi tanári kinevezés/egyetemi tanári munkakörben való alkalmazás feltételei a 2. § (4) bekezdésben foglaltakon túl: A jelölt 6
a b) c) d) e)
végezzen nemzetközileg is magasan elismert művészi evékenységet, önálló oktatói munkája mellett irányítsa a beosztott oktatók munkáját is, rendelkezzék szakterületének nemzetközi művészet-pedagógiai eredményeinek ismeretével, legyen képes ezek továbbfejlesztésére, továbbadására, legyen magas szintű művészi vagy elméleti oktatói és rendszerező, publikáló képessége, legyen képes iskolateremtő tevékenység ellátására. 3. AZ OKTATÓKRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 4. §
(1)
Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki a munkába állásának napjától számított harmadik év elteltéig a tanársegédi, a nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette.
(2)
Nem foglalkoztatható tovább az az oktató sem, aki a munkába állásának napjától számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot.
(3)
Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele az az időszak, amely alatt a közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel.
(4)
Az oktató kinevezésében meg kell határozni, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltteleket az oktatónak milyen ütemezésben kell teljesítenie, és fel kell hívni a figyelmét az (5) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekre.
(5)
Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelmények nem teljesítése esetében a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya minden külön intézkedés nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, mely tényről a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az érintett közalkalmazottat értesíteni.
(6)
A főiskolai tanári, egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintettet a miniszterelnök főiskolai tanárrá, illetve a köztársasági elnök egyetemi tanárrá kinevezze. Az ilyen kinevezéssel rendelkező személy másik munkáltatónál is létesíthet oktatói munkakört újabb miniszterelnöki, illetve köztársasági elnöki kinevezés nélkül.
(7)
Ha az oktató munkahelyet változtat, új, vagy további jogviszonyt létesít, a munkáltató az előző munkáltatónál elért vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztathatja.
7
(8)
Közalkalmazotti jogviszonyban oktatói munkakört a 65. életév betöltéséig lehet betölteni, mely szabály alól kivételt jelent az egyetemi tanári és főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás, mert ezen munkakörökben legfeljebb a 70. életév betöltéséig lehet közalkalmazotti jogviszonyban állni.
(9)
A főiskolai tanári, egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás azonban a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a főiskolai tanárt a miniszterelnök, az egyetemi tanárt a köztársasági elnök - a rektor kezdeményezésére - felmentette. A rektor köteles kezdeményezni a főiskolai tanár, egyetemi tanár felmentését, ha azt az érintett kéri, vele szemben jogerős elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta, vagy az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
(10) A Kjt.-ben foglalt rendelkezéseken túl a munkáltató felmentéssel megszüntetheti az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást akkor is, ha az oktató a) nem teljesítette a jogszabályokban és az ezen szabályzatban a munkakörére meghatározott feltételeket, b) részére a tanítási időre eső munkavégzést - két félév átlagában - legalább 50 %-ban nem tudja biztosítani, c) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató - megfelelő határidő biztosításával - a kinevezési okmányban előírt. (11) A közalkalmazotti jogviszony megszűnésével - a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével - megszűnik a munkaköri cím használatának a joga is. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára mindaddig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök nem menti fel. Harmadik rész A TUDOMÁNYOS KUTATÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 5. §
(1)
Az Ftv. és az SZMSZ 57. § (4) bekezdése által előírt általános követelményeken túl a tudományos segédmunkatársi kinevezés feltételei: a) doktorjelölti jogviszony, a) a kutató-fejlesztő munka végzéséhez szükséges alapvető elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretek, b) képesség az adott tudományterület hazai és nemzetközi szakirodalmában való tájékozódásra, c) eredményes kutató-fejlesztő munka végzésére való képesség, d) egy nyelvből legalább „A” vagy „B” típusú középfokú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, akinél a nyelvvizsga még nem volt a diploma megszerzésének a feltétele.
8
(2)
A tudományos munkatárssal szemben támasztott követelmények az (1) bekezdésben meghatározott követelményeken túl: a) doktori fokozat, b) kutatói gyakorlat, mely idő alatt kutatói munkaterv szerint tevékenykedett és rendszeresen publikált. A kar, kutatóintézet vezetője a gyakorlati idő számításánál az Egyetem által szervezett doktori (PhD) ösztöndíjas és nappali költségtérítéses képzés időtartamát is figyelembe veheti. a szakmai gyakorlatban eltöltött legalább 3 év - az egyéb feltételek megléte esetén - egyenértékű a kutatói gyakorlattal, c) legyen alkalmas önálló kutatómunkára mind egyénileg, mind csoportos kutatás keretében. d) egy világnyelvből rendelkezzen „C” típusú középfokú állami nyelvvizsgával. e) legyen képes a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának elősegítésére.
(3)
A tudományos főmunkatárssal szemben támasztott követelmények az előző bekezdésekben meghatározott követelményeken túl: a) rendelkezzen doktori (PhD) fokozattal vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal, és a tudományos főmunkatársi minősítő eljárást a kari, kutatóintézeti tudományos bizottság elbírálása alapján sikerrel teljesítse. b) nemzetközi szinten ismerje és művelje tudományterületét. c) legyen alkalmas hazai és nemzetközi tudományos fórumokon szakterületének megfelelő szintű képviseletére. d) lehetőség szerint vegyen részt a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek, több kutató tanulmányi, tudományos munkájának irányításában, e) tartson rendszeres kapcsolatot a gyakorlattal, és segítse a tudományos eredmények megvalósítását, f) alkalmas legyen idegen nyelven előadás tartására.
(4)
A tudományos tanácsadóval szemben támasztott követelmények: a) a Magyar Tudományos Akadémia Doktora cím, vagy a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az MTA Doktora címmel egyenértékűnek tekintett „tudomány(ok) doktora) tudományos fokozat. Az 53/2006. (III.14.) Korm. r. 13. § (1) bek. d) pontja szerint doktori fokozat a feltétel!! b) idegen nyelvű publikáció, c) szeminárium, előadás tartása, d) nemzetközi elismertség az adott tudományterületen, e) kiemelkedő tudományos munkásság, f) alkalmasság a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának irányítására, koordinálására, valamint kutatási projektek vezetésére.
9
(5) (6)
Kutatóprofesszorrá az nevezhető ki, aki az Akadémia rendes vagy levelező tagja. (A vhr. szerint a követelmények ugyanazok, mint a tudományos tanácsadónál) Közalkalmazotti jogviszonyban kutatói munkakört a 65. életév betöltéséig lehet betölteni, mely szabály alól kivételt jelent a kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörben történő alkalmazás, mert ezen munkakörökben legfeljebb a 70. életév betöltéséig lehet közalkalmazotti jogviszonyban állni. Negyedik rész AZ OKTATÓK ÉS KUTATÓK FOGLALKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 6. §
(1)
A 2006. március 1.-én már oktatói, tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottak kinevezése , valamint a részükre kiadott főiskolai, illetve egyetemi foglalkoztatáshoz kötődő cím változatlan marad.
(2)
2006. március 1.-e és 2008. augusztus 31.-e közötti időtartamban még lehet a 2006. március 31.-e előtti követelmények szerint is oktatói, tudományos kutatói munkakört létesíteni, 2008. szeptember 1.-től azonban már csak a Ftv-ben, és a jelen szabályzatban előírt feltételeket teljesítők kaphatnak oktatói, tuományos kutatói kinevezést.
(3)
A 2006. március 1.-én már oktatói-, tudományos munkakört betöltő azon közalkalmazottakat, illetve a 2006. március 1-e után még az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján kinevezett oktatói, tudományos kutatói munkakört betöltő azon közalkalmazottakat, akik időközben teljesítik az új követelményeket, az „egyetemi” oktatókra meghatározott munkakör szerint kell besorolni, függetlenül attól, hogy alkalmazásukra egyetemi vagy főiskolai karon kerül sor. Az oktatót ugyanabba az „egyetemi oktatói” fizetési fokozatba kell besorolni, mint amilyen a „főiskolai oktatói” fizetési fokozatban volt, és a fizetési fokozatban eltöltött idő újra kezdődik.
(4)
Oktatóknál a (3) bekezdésben foglalt átsorolásnál a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott 2, 8 illetve 12 éves időtartamba be kell számítani az adott munkakörben már eltöltött időt. Ha azonban az előírt feltételek teljesítéséhez 5 évnél kevesebb év áll rendelkezésre, az oktató az új kinevezés aláírásának napjától számított 5 éven belül köteles az előírt feltételeket teljesíteni. Ötödik rész A TANÁRI MUNKAKÖRRE VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK 7. §
10
(1)
A Ftv.-ben és az ágazati jogszabályokban meghatározott általános követelményeken túl a tanári munkakörben történő foglalkoztatás további feltétele a) a felsőfokú tanulmányokat közvetlenül befejezőknél legalább jó minősítésű oklevél, b) nem pályakezdők esetében az oktatásban szerzett gyakorlat, vagy kimagaslóan jó szakmai referenciák.
(2)
A tanári munkakörbe történő besorolás feltételeit az 53/2006. (III.14.) Korm. rendelet melléklete határozza meg. Hatodik rész AZ OKTATÓI, KUTATÓI MUNKÁT SEGÍTŐ ÉS EGYÉB MUNKAKÖRÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 8. §
(1)
Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok munkáját ügyvivő-szakértői, ügyintézői munkakörben foglalkoztatottak segítik. Az egyetemen létesíthető ilyen munkaköröket és azok képesítési feltételeit és a besorolás feltételeit az ágazati jogszabályok és a Kjt. Felsőoktatásban való végrehajtásáról szóló 53/2006. (III.14.) Korm. rendelet melléklete határozza meg. Ezen követelményeken túl az ilyen munkakörben foglalkoztatottaktól elvárható, hogy nyitottak legyenek szakmai továbbképzésre, illetve újabb szakmák megszerzésére.
(2)
Az egészségügyi, közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi feladatokat ellátók foglalkoztatására az adott ágazatra vonatkozó jogszabályok határozzák meg az alkalmazási követelményeket.
(3)
Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott munkakörökben foglalkoztatottakkal szemben támasztott egyedi követelményeket a munkaköri leírásukban kell meghatározni
(4)
Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívüli további követelményeket a karok határozzák meg, mely feltételek a jelen szabályzat mellékletét képezik. Hetedik rész A FOLYAMATOS ALKALMASSÁG KÖVETELMÉNYEI 9. §
(1)
Az egyetem valamennyi alkalmazottjának kötelessége a rájuk vonatkozó alkalmazási feltételeknek való megfelelés, a jogszabályok, szakmai szabályok, az egyetemi szabályzatok és a munkaköri leírásokban foglaltak megtartása, a rájuk bízott vagy az általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme,
11
továbbá az, hogy emberi magatartásukkal és szakmai eredményeikkel - az Egyetemen belül és azon kívül - hozzájáruljanak az Egyetem feladatainak eredményes ellátásához, jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.
(2)
Az oktatók, tudományos kutatók az SZMSZ 54. és 56. §-ában meghatározottakon túl a) vegyenek részt az oktató-nevelő munkában, óráikat az órarendben rögzített helyen és időpontban pontosan tartsák meg, esetleges óraelmaradás esetén a munkahelyi vezetőt tájékoztassák, s gondoskodjanak az elmaradt órák pótlásáról. Az egyes oktatói munkakörök minimális kötelező óraszámát, a karok/konzervtórium feladatát a melléklet határozza meg. b) érvényesítsék az Egyetem tanulmányi és vizsgarendjét, tartsanak fogadóórát a kari szabályzatokban meghatározott rend szerint, azok időpontjáról a hallgatókat tájékoztassák, c) folytassanak rendszeres tudományos munkát, s annak eredményeit publikálják, d) vegyenek részt az egyetemi és szakmai közéletben, a választás által elnyert egyetemi tisztséget lássák el. Az első két előírás a kutatókra csak akkor vonatkozik, ha oktató munkát is végeznek.
(3)
A közalkalmazottak munkáját a Kjt. és végrehajtási rendeleteiben meghatározott esetekben minősíteni kell.
(4)
Az egyetemi oktatók munkáját tanársegéd esetében a kinevezését követő harmadik év lejárta előtt 3 hónappal, adjunktus esetében a kinevezését követő nyolcadik év lejárta előtt 3 hónappal, az egyéb oktatói munkakört betöltők esetében minden negyedik év végén, a vezetői beosztást betöltő oktató munkáját a megbízási idő felénél a (7) bekezdésben meghatározott vezető megvizsgálja és. értékeli. Az oktatói állásokra benyújtott pályázatok értékelése automatikusan az oktató munkája értékelésének számít.
(5)
A kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak közül annak a munkáját kell értékelni, aki vezetői megbízást kap a megbízást megelőzően, ha még nem volt, vagy 2 évnél régebben volt a munkája értékelve.
(6)
A nyugdíjkorhatár előtti öt évben nem kell értékelést készíteni, kivéve, ha azt az érintett maga kéri.
(7)
Az értékelést, illetve a minősítést a) a rektori hatáskörbe tartozó munkakörökben alkalmazott közalkalmazottak esetén - kivéve a c) pontban foglalt munkakörökben - a rektor, b) a tanszékvezetők esetén a dékán/konzervatórium igazgatója, 12
c) d) e)
egyetemi, főiskolai tanári munkakörben a dékán, egyéb oktatóknál, tudományo9s kutatóknál az oktatási szervezeti egység vezetője, a vezetői beosztást ellátó kutatóknál a dékán/kutatóintézet igazgatója végzi.
(8)
Az értékelés az érintett oktató/kutató beszámolóján alapul. A beszámoló elkészítésére az előző pont szerint illetékes vezető kéri fel az oktatót/kutatót. Az oktatók minősítésénél a hallgatók véleményét is figyelembe kell venni.
(9)
Oktatási szervezeti egységvezető esetén a beszámolónak tartalmaznia kell az irányítása alatt álló egység, oktató esetén a saját - és ha van munkacsoportja oktató/kutató munkásságának - az egyéni sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő - következő mutatóit: a) a megtartott előadások, speciálkollégiumok, szemináriumok, gyakorlatok számát és heti időtartamát félévenkénti bontásban, b) publikációinak és hivatkozásainak adatait, c) a műszaki-fejlesztési eredményeit, d) az egyetemi érdekű szakmai pályázatok mutatóit; az adott időszakban elkészült szakdolgozatok és tudományos diákköri dolgozatok címét, szerzőjét és a témavezető nevét, e) doktori ösztöndíjas(ok) nevét és témáját, az ösztöndíj kezdésének és befejezésének (várható) időpontját; a megszerzett PhD fokozatok listáját, f) részvételét az Egyetem (vagy más egyetemek) doktori és habilitációs eljárásaiban, g) tagságát különféle egyetemi, hazai és nemzetközi szakmai bizottságokban, szerkesztőségekben; szakmai kapcsolatait, h) társadalmi, közéleti funkcióinak megnevezését, időtartamát, i) (külföldi) vendégtanári megbízatásának adatait, külföldi tanulmányútjának idejét, célját, eredményét, j) egyéb, oktató, illetve kutató munkájának megítéléséhez általa szükségesnek ítélt információit.
(10) Az értékelési eljárásban az oktatót/kutatót szóban is meg kell hallgatni. Az elkészült írásos értékelésnek tényszerű megállapítások alapján - egyértelműen nyilatkoznia kell arról, hogy az oktató/kutató megfelel-e beosztása követelményeinek, ha pedig nem, akkor az ennek megoldására szóló javaslato(ka)t is. (11) Az értékelést, illetve a minősítést az azt végző vezetőnek és a közalkalmazottnak is alá kell írnia. Ha a közalkalmazott az értékelés, illetve a minősítés egészével vagy annak egy részével nem ért egyet, különvéleményét az értékelésre, a minősítésre rávezet(het)i. A értékelés, a minősítés nem publikus, annak egy-egy példányát az érintett és az illetékes humánpolitikai osztály/részleg kapja meg, és bizalmasan kezeli, annak tartalmát, adatait csak a közalkalmazott hozzájárulásával lehet bárkinek kiadni. 13
(12) A dékán, a konzervatórium igazgatója az értékelések, minősítések eredményéről és tapasztalatairól a kari, konzervatóriumi tanácsnak ciklusonként egy alkalommal beszámolót köteles készíteni. (13) A hallgatóknak törvény szerint joguk van az oktatók munkáját véleményezni, melynek részletes szabályait az egyetem minőségfejlesztési programja határozza meg. Nyolcadik rész AZ OKTATÓI, KUTATÓI KINEVEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. A pályázatok kiírásának rendje 10. § (1)
Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemen tanári, egyetemi docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi, főiskolai tanári, főiskolai docensi munkakör csak nyilvános pályázat útján tölthető be.
(2)
Az egyéb oktatói, kutatói kinevezések rendjét a kar/konzervatórium/kutatóintézet köteles meghatározni.
(3)
Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörökben a pályázat kiírására a kar/konzervatórium/kutatóintézet vezetője tesz javaslatot, a kar/konzervatórium/kutatóintézet szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint. A kar/konzervatórium/kutatóintézet vezetője javaslatának kialakításához köteles az oktatási szervezeti egység tanácsának véleményét meghallgatni, és felterjesztését részletesen indokolni. Az álláshely meghirdetéséről véleményt nyilvánít a Promóciós Bizottság is.
(4)
Az álláshelyek meghirdetéséről, és a pályázat kiírásáról a rektor dönt. A pályázat benyújtásának a határideje nem lehet rövidebb 30 napnál.
(5)
Az (1) bekezdésben meghatározott oktatói munkakörre kiírt pályázatot az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában, és az egyetem honlapján kell közzétenni.
(6)
Az egyetemi tanári, főiskolai tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói pályázatot a rektornak címezve az érintett kar/kutatóintézet/konzervatórium vezetőjéhez kell benyújtani.
(7)
Az álláshely csak akkor hírdethető meg, ha az és az illetmény a kinevezés tervezett időpontjában rendelkezésre áll. Rendkívül indokolt esetben ezen előírás
14
alól a centrumelnök, TEK elnök felmentést adhat, és biztosítja a szükséges illetményt. (8)
A szenátus javaslatára az egy évnél rövidebb időre szóló egyetemi és főiskolai tanári, illetve a konzervatórium esetében az egy évnél rövidebb időre szóló egyetemi és főiskolai docensi munkakör, a kari tanács javaslatára az egyetemi és főiskolai docensi munkakör nyilvános pályázat nélkül, meghívás alapján is betölthető akkor, ha az egyetemi tanári, főiskolai tanári munkakörbe meghívott oktató már rendelkezik az adott munkaköri címmel. A meghívást nyilvánosságra kell hozni. Az oktatókkal kapcsolatos követelményeket a meghívott oktatók tekintetében is alkalmazni kell. 11. §
(1)
A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a munkahely és a munkakör, beosztás megjelölését, b) a kinevezés, megbízás időtartamát, c) a kinevezés feltételeit, a pályázóval szemben támasztott követelményeket, d) a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, e) a pályázat elbírálásának határidejét.
(2)
A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó a) személyi adatait, lakcímét, b) jelenlegi munkahelyét, munkakörét, beosztását, besorolását, illetményét, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyait, c) tudományos fokozatát, szakmai díjait, idegennyelv tudását, d) szakmai, tudományos munkáját, terveit, e) hazai és nemzetközi tudományos, illetve szakmai szervezetekben végzett munkáját, tisztségét, a nemzetközi tudományos életben való részvételét.
(3)
A pályázathoz csatolni kell: a) szakmai önéletrajzot, b) a végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelvtudást igazoló okiratok hiteles másolatát, kivéve, ha a pályázó az egyetem alkalmazottja, s ezek a dokumentumok már rendelkezésre állnak, mert ebben az esetben azokat elegendő a főtitkárnak igazolni, c) a fontosabb publikációk és tudományos munkák jegyzékét, d) külső pályázónál három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, e) a karok által meghatározott egyéb dokumentumokat. f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázatot az azt véleményező, elbíráló személyek és testületek megismerhetik.
(4)
A benyújtott pályázat az azt elbírálókon kívül harmadik személlyel csak az érintett beleegyezésével közölhető. 15
2. A pályázatok elbírálása 12. § (1)
Az 1 évnél hosszabb időre szóló egyetemi tanári, a főiskolai tanári, a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói pályázatok véleményezésére a kar/konzervatórium/kutatóintézet vezetője a rektorral egyetértésben véleményező-előkészítő bizottságot jelöl ki. A pályázónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a bíráló bizottság tagjainak elfogulatlanságáról/elfogultságáról előzetesen véleményt nyilvánítson. A bizottságnak legalább öt tagúnak kell lennie, melyben külső szakértőknek is részt kell venniük.
(2)
A bizottság véleményét testületileg alakítja ki és küldi meg a kar/konzervatórium/kutatóintézet vezetőjének, aki azt a Kari/Konzervatóriumi/Kutatóintézeti Tanács elé terjeszti. Amennyiben a bizottság valamelyik tagjának külön véleménye van, azt a bizottság vezetője köteles a Kari/Konzervatóriumi/Kutatóintézeti Tanáccsal ismertetni.
(3)
A Kari/Konzervatóriumi/Kutatóintézeti Tanács - a pályázati feltételeknek maradéktalanul megfelelő - pályázatról véleményt nyilvánít.
(4)
A kar/konzervatórium/kutatóintézet vezetője köteles a rektorhoz valamennyi pályázatot felterjeszteni, mellékelve a kari/kutatóintézeti tanács jegyzőkönyvkivonatát, a véleményező-előkészítő bizottság előterjesztését.
(5)
A pályázatokat és a kari, a bizottsági véleményt a rektor köteles a szenátus elé terjeszteni, amely azokat – tagjai legalább 2/3-ának igenlő szavazatával – rangsorolja.
(6)
A rektor a már egyetemi tanári, főiskolai tanári címmel rendelkezők esetében a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt, egyéb esetekben - az SZMSZ rendelkezéseit figyelembe véve - kezdeményezheti az egyetemi tanári, főiskolai tanári kinevezést.
(7)
Az (1) bekezdésbe nem tartozó munkakörök esetében a pályázat elbírálásának a rendjét a kar/konzervatórium/kutató intézet saját hatáskörben jogosult meghatározni. Kilencedik rész A MAGASABB VEZETŐI ÉS A VEZETŐ MEGBÍZÁSOK 1. A PÁLYÁZTATÁS SZABÁLYAI
16
13. § (1)
A rektori, rektorhelyettesi, centrumelnöki, TEK elnöki, dékáni, gazdasági főigazgatói, főtitkári, oktatási, kutatási szervezeti egységvezetői beosztás első alkalommal csak nyilvános pályázat alapján tölthető be.
(2)
A pályázatot - a rektori beosztás kivételével - a rektor írja ki. Az oktatási, kutatási szervezeti egyégvezetői pályázat kiírására a 10. § (3), (4), (5) és (7) bekezdésében foglaltakat, a pályázati hirdetményre és a pályázat követelményeire a 11. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a pályázatnak a szervezeti egség vezetésére vonatkozó terveket, elképzeléseket is tartalmaznia kell.
(3)
A pályázattal kapcsolatos vélemények kialakítására - a pályázatnak a véleményező testület részére történő átadás napját követő első munanaptól számítva - legalább 30 napot kell biztosítani. 2. AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 14. §
(1)
A szerződéskötésre, illetve kötelezettségvállalásra jogosító magasabb vezető, illetve vezető beosztás (rektor, rektorhelyettes, dékán, gazdasági főigazgató, egyetemi főtitkár, dékánhelyettes, gazdasági főigazgató-helyettes, szervezeti egység vezető és vezetőhelyettes) ellátásával nem bízható meg az a közalkalmazott, aki, illetve akinek házastársa, gyermeke, unokája, szülője, örökbefogadott-, mostoha- és nevelőszülúője, testvére (a továbbikaban: közeli hozzátartozó) az egyetemmel gazdasági kapcsolatban álló egyéni vállalkozó, nyilvánosan működő részvénytársaságban jelentős, vagy azt meghaladó mértékű befolyást biztosító részesedés szerzett, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy – a nyilvánosan működő részvénytársaságot kivéve – tagja.
(2)
Az sem bízható meg magasabb vezető vagy vezető beosztás ellátásával, aki közeli hozzátartozójával a megbízás következtében közvetlen irányítási, felügyeleti, illetve közvetlen elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne.
(3)
Ugyanaz a közalkalmazott egyidejűleg nem láthat el egynél több magasabb vezetői beosztást.
(4)
A (1)-(3) bekezdésben foglalt feltétel a megbízás egész időtartamára vonatkozik.
(5)
A magasabb vezető, illetve vezető beosztást ellátó közalkalmazott nem lehet vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója olyan gazdasági társaságnak, amelyben az egyetem alapítói, tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik.
17
(6)
Az egyetem oktatói, tudományos kutatói, tanári munkakört betöltő, teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottja más felsőoktatási intézményben további munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt csak a teljes munkaideje legfeljebb ötven százalékában meghatározott idővel létesíthet. E szabály alól a szakterület sajátossága miatt a konzervatórium oktatói kivételt képeznek.
(7)
Összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony is, amelynek keretében az egyetem üzleti titkát képező információ alkalmazására kerülne sor, ha az üzleti titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget a közalkalmazott kinevezési okmányában rögzítették, és az alól az egyetem írásban nem adott felmentést.
(8)
A közalkalmazott 8 napon belül köteles írásban bejeleneti a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőkjének, ha vele szemben a fentiekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel. 3. A MAGASABB VEZETŐI, VEZETŐI MEGBÍZÁSOKRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 15. §
1)
A 2006. március 1.-én fennálló magasabb vezetői és vezető megbízások(a továbbiakban vezetőii megbízások) legkésőbb 2006. december 31-ig fennmaradnak. Ezen időpontig a rektornak felül kell vizsgálnia valamennyi vezetői megbízást, és a Ftv. szerint meg kell erősítenie, vagy meg kell szüntetni azokat.
(2)
A vezetői megbízások meghosszabbítására vonatkozó szabály alkalmazásakor a 2006. március 1-én fennálló vezetői megbízást figyelembe kell venni. Tizedik rész A KÖTELEZŐEN TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA 16. §
(1)
A Debreceni Egyetem a kötelezően ellátandó órák minimális számát keretjelleggel szabályozza, és azt a kari specifikumokat megfogalmazó szabályozások egészítik ki.
(2)
Az óraterhelést a kari szabályzatokban úgy kell megszabni, hogy az oktatónak azon felül elegendő ideje maradjon a felkészülésre általában az oktatással járó egyéb kötelezettségekre, tevékenységekre (pl. értékelések, jegyzőkönyvek, zárthelyik javítása, vizsgáztatás, oktatási jellegű pályázatok témavezetése), illetve a tudományos munka végzésére.
18
(3)
Az egyes oktatók által az adott félévben ténylegesen ellátandó oktatási feladatokat (beleértve a megtartandó órák számát, és más, óraterhelésként értékelhető tevékenységek mértékét) az egyes oktatási egységek vezetői határozzák meg a törvényesen előírt heti munkaidő keretein belül.
(4)
A tanításra fordított időbe beszámítandó tevékenységek a) kontakt órák - előadások, - gyakorlatok, szemináriumok, - posztgraduális képzés tanrendileg előírt órái, b) vizsgáztatás, c) tudományos kutatás, d) egyéb oktató-hallgató kapcsolat, e) munkaköri leírásban meghatározott oktatás-szervezési tevékenység.
(5)
A heti teljes (40 óra) munkaidőből a tanításra fordított idő mértéke: a)
oktatói munkakörben: egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus, tanársegéd
b)
8 óra/hét 10 óra/hét 11 óra/hét 12 óra/hét 14 óra/hét 16 óra/hét
tanári munkakörben: nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi tanár, művésztanár, mestertanár, 16 óra/hét szakoktató, műszaki oktató 22 óra/hét
(6)
A karok a tanításra fordított idő (5) bekezdésében meghatározott mértékát a saját szabályzatukban hetven százalékkal megemelhetik, illetve huszonöt százalékkal csökkenthetik azzal a megkötéssel, hogy az egyetemen az oktatói munkakörben foglalkoztaottakra számított tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál. A csökkentés, emelés időtartama legfeljebb két félévre szólhat. A fentiek betartása érdekében a karok a szabályzatukat kötelesek jóváhagyásra a szenátusnak benyújtani.
(7)
Az oktatók az (5) bekezdésben megszabott óraterhelésnek megfelelő tanítási tevékenységüket két tanulmányi félév átlagában kötelesek ellátni. Kívánatos, hogy ugyancsak a két félév átlagában az (5) bekezdésben megszabott óraterhelés legalább 50%-a kontakt óra legyen.
19
(8)
A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató esetében a tanításra fordított időt, illetve annak csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni.
(9)
A (4) bekezdés d) pontjába tartozó tevékenységek különösen: a) szakdolgozat vezetése kisérletes (rendszeres gyakorlati tevékenységet igénylő) témakörben 2 óra/hét/hallgató elméleti ill. irodalmi feldolgozást igénylő témakörben 1 óra/hét/hallgató b)
c)
d) e)
(9)
diplomamunka vezetése kisérletes (rendszeres gyakorlati tevékenységet igénylő) témakörben 5 óra/hét/hallgató elméleti ill. irodalmi feldolgozást igénylő témakörben: 2 óra/hét/hallgató PhD téma vezetése: Nappali tagozaton 5 óra/hét/hallgató (legfeljebb 6 félév időtartamban) Levelező képzésben 1 óra/hét/hallgató Egyéni felkészülőknél óraterhelés nem számítható be Kötelezően előírt fogadóórák (max. heti 2 óra erejéig) A kari szabályzatok az itt felsorolatok túlmenő oktatási tevékenységeket is figyelembe vehetnek. A Konzervatórium hangszeres oktatói esetében 20 óra/hét hangszeres gyakorlás és regeneráció 15 óra/fő/félév diplomahangversenyre való felkészítésre 3 óra/fő/félév kötelező növendékkoncertre felkészítés 10 óra/fő/félév hazai, nemzetközi versenyre készítés 60 óra/félév szakmai együttes vezetése 15 óra/félév vizsgáztatás
A (4) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységbe tartoznak mindazok az oktatásszervezési tevékenységek, melyeket az oktató munkaköri leírása ill. az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata az oktató számára kötelezően előír. Így a tanszékvezetés és a magasabb vezetői tevékenységek, az egyetemi, kari/intézeti és tanszékcsoporti oktatási bizottságokban végzett munka és az oktatási egységben végzett oktatásszervezői, oktatási felelősi és minőségbiztosítási tevékenység. Az ellátott feladattól függően a kötelező óraterhelésben figyelembe vehető óraszám 1-2 óra/hét, a konkrét értéket az oktatási egység vezetője állapítja meg minden félévben.
(10) A kari, konzervatóriumi szabályzatban kell meghatározni, hogy az oktató az oktatói kötelezettsége teljesítése érdekében munkaidejéből mennyi időt köteles a
20
munkaköri leírásában meghatározott konbzervatóriumban tölteni.
feladatok
ellátásával
a
karon,
Kilencedik rész AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOKBAN IS RÉSZT VEVŐ OKTATÓKRA, TANÁROKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 17. § Az érintett karok javaslatait várjuk (Ftv. 141. § (7) bekezdés
Tizedik rész VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. § (1)
A karok, a konzervatórium, a kutatóintézetek 2006. szeptember 31.-ig kötelesek elkészíteni a szabályzat függelékét képező kiegészítő rendelkezéseket.
(2)
A Függelékben szabályozni kell a) b) c)
a kar hatáskörébe tartozó pályázatok meghirdetésének és az esetleges pályázat nélküli alkalmazás rendjét, a pályázati eljárás lebonyolítási rendjét, a karon töltendő kötelező idő mértékét.
(3)
A szenátus felhatalmazza a kari/konzervatóriumi/kutatóintézeti tanácsot, hogy tagjai kétharmados támogatásával hozott határozattal indokolt és a hatáskörébe tartozó esetekben további feltételeket vagy - a Ftv. előírásait betartva - kivételeket alkalmazhat a karra, a konzervatóriumra, a kutatóintézetre jellemző specialitások figyelembevételével. A szenátus ilyen kivételt szintén tehet.
(4)
A jelen szabályzatot szenátus a 2006. június 22-én tartott ülésén megtárgyalta, s ………. számú határozatával elfogadta. A szabályzat elfogadásának napján lép hatályba.
(5)
A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a "Debreceni Egyetem oktatói, kutatói munkaköri követelmények" című szabályzata.
(6)
Jelen szabályzat a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Foglalkoztatási Követelményrendszer című fejezetének a része.
Debrecen, 2006. június 22. 21
Prof. Dr. Nagy János rektor
22
Egyetemi kitüntetések és címek adományozásának szabályzata a Debreceni Egyetemen
2006. június 19.
EGYETEMI KITÜNTETÉSEK ÉS CÍMEK ADOMÁNYOZÁSÁNAK SZABÁLYZATA
A Debreceni Egyetem tanácsa Szenátusa a jelen szabályzatban meghatározott egyetemi kitüntetéseket alapítja és az egyetemi kitüntetések, címek, valamint díszoklevelek adományozásának intézményi szabályait (továbbiakban: Szabályzat) az alábbiakban határozza meg a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény figyelembevételével. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Szabályzat célja, hogy meghatározza az egyetemi kitüntetések leírását, az adományozás feltételeit és rendjét, az egyetemi címek és díszoklevelek adományozásának feltételeit, eljárásrendjét, a címmel járó jogokat és kötelezettségeket. (2) A Szabályzat hatálya az egyetem karaira, önálló intézeteire, kutatóintézeteire, gyakorlóiskolákra, -óvódákra és a központi szervezeti egységekre (továbbiakban: szervezeti egységek) terjed ki. II. EGYETEMI KITÜNTETÉSEK 2. § A szenátus az alábbi kitüntetéseket alapítja: a) b) c) d) e) f) g) h) i)
A Debreceni Egyetem Díszérme, Pro Universitate-díj, Pro Universitate Juventutis-díj, A Debreceni Egyetemért Emlékérem, A Debreceni Egyetem Innovációs Díja A Debreceni Egyetemért Mecénás díj A Debreceni Egyetemért Sajtódíj A Debreceni Egyetem Kiváló Dolgozója, A Debreceni Egyetem Rektorának Elismerő Oklevele.
2
A Debreceni Egyetem Díszérme 3. § (1) A díszérem adományozható: -
-
azoknak a természetes és jogi személyeknek, akik jelentős mértékben elősegítették az egyetem tudományos és oktatási tevékenységének fejlesztését, szélesítését, az egyetem részére jelentős szolgálatot tettek, nagymértékben hozzájárultak a debreceni felsőoktatás, kutatás tartalmi színvonalának emeléséhez, a tudományos kutatási eredmények széles körű gyakorlati alkalmazásának bevezetéséhez és terjesztéséhez, kimagasló művészeti alkotást hoztak létre, akiknek meghatározó szerepük volt az európai integrációs követelményeknek megfelelő egyetemi működés, intézményi vezetés és menedzsment megteremtésében.
(2) A díszérem adományozását a szervezeti egységvezetők, a rektor kezdeményezhetik. (3) Évente legfeljebb 5 díszérem adományozható. (4) A díszérem személyenként/intézményenként csak egy alkalommal adományozható. (5) A díszéremmel az adományozást igazoló oklevél és természetes személynek az adományozás évének első napján érvényes minimálbér 5-szörös összegének megfelelő pénzjutalom jár. (6) A díszérem ezüstből készül, 6 cm átmérőjű vert érem. Előlapján az alapsíkból kiemelkedő egyetemi logó mögött rajzként jelenik meg az egyetem központi épülete. Az előlapon található továbbá az „Universitas Debreceniensis” domborított körirat. A hátlapon az alapsíkból kiemelkedik a honfoglaláskori díszítés, valamint „A Debreceni Egyetem Díszérme” domborított körirat. A hátlap közepére a díszérem sorszáma, a kitüntetett neve és az adományozás éve kerül bevésetésre. A díszérem elő- és hátlapját az 1. sz. melléklet ábrázolja.
3
Pro-Universitate-díj 4. § (1) A díj adományozható:
-
- az egyetem oktatói, kutatói, dolgozói részére, akik az egyetem érdekében tartós és kimagasló tevékenységet fejtettek ki, munkásságukkal tudományos, művészeti iskolát teremtettek, - azoknak a szakembereknek, akik az egyetem érdekében kiemelkedő munkát végeztek és tevékenységük előbbre vitte az egyetem egészének fejlődését, tevékenységükkel hosszú időn át meghatározó módon hozzájárultak az egyetem eredményes oktató-, kutatómunkájához, - olyan közéleti személyiségeknek és elismert külföldi szakembereknek, akik rendszeres kapcsolatot tartanak az egyetemmel, elősegítik munkáját és fejlődését, továbbá - azoknak, akik kiemelkedő szerepet töltöttek be az egyetemközi és a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítésében, az együttműködés továbbfejlesztésében.
(2) A díj adományozását a kar vezetője, a konzervatórium, kutatóintézet igazgatója, gyakorlóiskola igazgatója, óvoda vezetője, központi egység vezetője (továbbiakban: egységvezetők) és a rektor kezdeményezhetik. (3) Évente legfeljebb 7 díj adományozható. A díjat személyenként csak egyszer lehet adományozni. (4) A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és az adományozás évének első napján érvényes minimálbér 5-szörös összegének megfelelő pénzjutalom jár. (5) A díj 10 cm átmérőjű öntött érem, előlapján az alapsíkból kiemelkedő logó mögött rajzként jelenik meg az egyetem központi épülete. Az előlapon található továbbá a „Pro Universitate” domborított felirat. A hátlapon az alapsíkból kiemelkedik a babérkoszorú, valamint a „A Debreceni Egyetem Díja” domborított körirat. A hátlap közepére a díj sorszáma, a kitüntetett neve és az adományozás éve kerül bevésetésre. A díj elő- és hátlapját a 2. számú melléklet ábrázolja.
4
Pro Universitate Juventutis-díj 5. § (1) A díj adományozható: olyan hallgatóknak, akik tanulmányi munkájukon túlmenően az egyetemnek dicsőséget szereztek, az egyetem hírnevét öregbítették, illetve sokat tettek az egyetemi diák-közélet kialakulásáért és fejlődéséért. (2) A díj adományozását kezdeményezheti.
az
Egyetemi
Hallgatói
Önkormányzat
(3) Évente legfeljebb 5 díj adományozható. (4) A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és az adományozás évének első napján érvényes minimálbér 5-szörös összegének megfelelő pénzjutalom jár. (5) A díj 8 cm átmérőjű öntött érem, előlapján az egyetem logója és a „Pro Universitate Juventutis” felirat az alapsíkból kiemelkedik, az érem felületén honfoglaláskori motívumok jelennek meg vésett rajzos formában. A hátlapon a „Debreceni Egyetem Díja” körfelirat, a díj sorszáma, a kitüntetett neve és az adományozás éve kerül bevésetésre. A díj előlapját a 3. számú melléklet ábrázolja. A Debreceni Egyetemért Emlékérem 6. § (1) Az emlékérem adományozható a) azoknak a hazai és külföldi természetes és jogi személyeknek, - akik kiemelkedő módon segítették az egyetem okató-kutató munkáját, hozzájárultak az intézmény fejlődéséhez, hazai és külföldi elismertségének növeléséhez, - akik jelentős szerepet töltöttek be az egyetem társadalmi, tudományos kapcsolatrendszerének fejlesztésében, - akik az egyetem részére jelentős szolgálatot tettek. b) olyan közéleti személyiségeknek, elismert hazai és külföldi szakembereknek, akik rendszeres kapcsolatot tartanak az egyetemmel, segítik fejlődését. 5
(2) Az emlékérem nem adományozható olyan természetes személyeknek, akik az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban állnak. (3) Az emlékérem adományozását a szervezeti egységvezetők és a rektor kezdeményezhetik. (4) Az emlékérem személyenként/intézményenként csak egy alkalommal adományozható. (5) Az emlékéremmel az adományozást igazoló oklevél jár. (6) Az emlékérem ezüstből készül, 6 cm átmérőjű vert érem. Előlapján az alapsíkból kiemelkedő egyetemi logó jelenik meg. Az előlapon található továbbá a Debreceni Egyetemért Emlékérem domborított körirat. A hátlap közepére az emlékérem sorszáma, a kitüntetett neve és az adományozás éve kerül bevésetésre. A Debreceni Egyetem Innovációs Díja 7. § (1) A díj az egyetem azon dolgozói részére adományozható, akik az egyetemen folyó kutatómunka eredményeként olyan jelentős szellemi terméket hoztak létre, amelyet szabadalmaztatásra benyújtottak és ezt – a szellemi termékek jogvédelmének szabályzata szerint – az egyetemnek bejelentették. (2) Évente egy díj adományozható. (3) A díjjal az adományozást igazoló oklevél a és 200.000,-Ft. (Kettőszázezer forint) pénzjutalom jár. A Debreceni Egyetemért Mecénás díj 8. § (1) A díj adományozható az egyetem gyarapodását, fejlődését szolgáló, ellenszolgáltatás nélküli jelentős anyagi támogatást, vagy más adományt nyújtó hazai és külföldi természetes vagy jogi személynek. (2) A díj adományozását kezdeményezhetik.
a
szervezeti
(3) Évente legfeljebb öt díj adományozható. (4) A díjban részesülő oklevelet kap.
6
egységvezetők
és
a
rektor
A Debreceni Egyetemért Sajtódíj 9. § (1) A díjban részesíthető az az írott vagy elektronikus sajtóban dolgozó újságíró, aki elismerésre méltó tevékenységet fejlett ki az egyetemről való objektív tájékoztatás, az egyetem népszerűsítése, az elért eredmények publikálása terén. (2) A díj adományozását kezdeményezhetik.
a
szervezeti
egységvezetők
és
a
rektor
(3) A díj évente legfeljebb két újságírónak adományozható. (4) A díjban részesülő oklevelet kap. A Debreceni Egyetem Kiváló Dolgozója 10. § (1) A kitüntetés adományozható: az oktatók és kutatók kivételével az egyetem legkiválóbb dolgozóinak, több éven át nyújtott kimagasló tevékenységükért. (2) A kitüntetést a szervezeti egységvezetők kezdeményezésére a rektori tanács véleményének meghallgatásával a rektor adományozza. (3) Évente legfeljebb 30 kitüntetés adományozható. Az egyes szervezeti egységek kitüntetési keretét – létszámarányosan – minden év január hónapjában a rektor határozza meg. A kitüntetés legkorábban az egyetemen eltöltött 5 éves közalkalmazotti jogviszony után adományozható, személyenként többször is, azonban öt éven belül nem ismételhető. (4) A kitüntetett az adományozást igazoló oklevelet és az adományozás évének első napján érvényes minimálbér kétszeres összegének megfelelő pénzjutalmat kap.
7
A Debreceni Egyetem Rektorának Elismerő Oklevele 11. § (1) A kitüntetés adományozható: azoknak az oktatóknak, kutatóknak, dolgozóknak és hallgatóknak, akik feladataikat kiemelkedő hozzáértéssel és szorgalommal végzik és az egyetem közéletében aktív tevékenységet fejtenek ki. (2) A kitüntetés adományozására a szervezeti egységvezetők, hallgatók esetében az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke tehetnek javaslatot. Az adományozásról – a rektori tanács véleményének kikérése után – az egyetem rektora dönt. (3) Évente legfeljebb 50 oklevél adományozható, ebből legalább 25 % hallgatóknak. Az egyes szervezeti egységek kitüntetési keretét – létszámarányosan – minden év január hónapjában a rektor határozza meg. A kitüntetés legkorábban az egyetemen eltöltött 5 éves közalkalmazotti jogviszony után, hallgatók esetében félévhalasztás nélkül eltöltött kétéves hallgatói jogviszony után adományozható, személyenként többször is, azonban öt, hallgatók esetében két éven belül nem ismételhető. (4) Az oklevéllel az adományozás évének első napján érvényes minimálbér egyszeres összegének megfelelő pénzjutalom, hallgatók esetében ösztöndíjkiegészítés jár. A kitüntetések adományozásának eljárási szabályai 12. § (1) A díjak és érem adományozásáról a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kezdeményezés, a rektori tanács véleménynyilvánítása alapján - a rektor javaslatára az egyetem szenátusa titkos szavazással dönt. (2) Pro Univesitate-díj közéleti személyiségeknek és külföldi szakembereknek történő adományozásáról az egyetem szenátusa alkalomszerűen is határozhat. (3) A Debreceni Egyetem Díszérme kivételesen alkalomszerűen munkásságukkal kapcsolatos ünnepség, szakmai elismerés stb. kapcsán – kimagasló közéleti személyiségeknek, külföldi szakembereknek, jubileumot ünneplő felsőoktatási intézményeknek, kutatóintézeteknek is adományozható. (4) A Debreceni Egyetemért Emlékérem adományozásáról – a rektori tanács véleményének kikérése után – az egyetem rektora dönt. 8
(5) A Debreceni Egyetem Innovációs Díjjal kitüntetendő személyről – a szellemi terméküket a 6/A. 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint bejelentők közül – az Egyetemi Szabadalmi Bizottság véleménye alapján a rektor dönt. (6)Az egyetemi kitüntetéseket ünnepélyes keretek között kell átadni. A Debreceni Egyetem Innovációs Díja az őszi doktoravató ünnepségen kerül átadásra. (7) A kitüntetésekkel együtt jár a kitüntetett fizetési fokozata közötti várakozási idő egy évvel való csökkentése. Ha pedig az nem lehetséges, a következő fizetési fokozatnál kell a csökkentést figyelembe venni. III. EGYETEMI CÍMEK 13. § Az szenátus – a felsőoktatási törvény felhatalmazása alapján – az alábbi címeket adományozza: a) Honoris causa doktori cím, b) Professor Emeritus/Professor Emerita (a továbbiakban: Professor Emeritus) cím, c) egyetemi magántanári cím, d) főiskolai magántanári cím, e) címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docens cím,, f) címzetes főiskolai tanári cím, címzetes főiskolai docens cím, g) „dr. habil” cím, h) mesteroktatói cím, i) mestertanári cím. Honoris causa doktori cím 14. § (1) Az egyetem az arra érdemes bel- és külföldi személyeket tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avathatja. A kitüntető címet nemzetközi elismertségű tudományos munkássággal és az egyetem érdekében kifejtett tevékenységgel lehet kiérdemelni. (2) A tiszteletbeli doktorrá avatás eljárási szabályait a Doktori Szabályzat határozza meg.
9
Professor Emeritus cím 15. § (1) szenátus Professor Emeritus címet (továbbiakban: cím) adományozhat hazai és nemzetközi tekintetben is kiemelkedő oktatói-kutatói munkássággal rendelkező egyetemi tanárnak, főiskolai tanárnak, akinek nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását és aki pályája során a)
kiemelkedő részt vállalt az általa oktatott tárgy(ak) tartalmi fejlesztésében, melyet tankönyv(ek), szakkönyv(ek) és egyetemi jegyzet(ek) is igazolnak, b) szakterületén nemzetközileg is elismert tudományos és tudományszervező munkát végzett, tudományos publikációs tevékenysége gazdag, amit monográfiák, könyvek, tanulmányok, sikeres tudományos pályázatok igazolnak, c) mind az oktatásban, mind a kutatásban iskolateremtő tevékenységet fejtett ki, d) elismerésre méltó eredményt ért el az oktatói-kutatói utánpótlás nevelésében, e) hazai és nemzetközi elismertségét szakmai és állami kitüntetések, külföldi egyetemektől kapott elismerések, (tiszteletbeli doktori cím, vendégprofesszori meghívás stb.) szakmai szervezetekben betöltött tisztségei tanúsítják, f) életpályája során közmegbecsülést szerzett, g) vezetőként hozzájárult az intézmény fejlődéséhez, hírnevének öregbítéséhez, h) több mint 10 éven át egyetemi tanárként, habilitált főiskolai tanárként dolgozott és ebből legalább 5 évet a Debreceni Egyetemen, illetve annak jogelőd intézményénél teljesített, i) vállalja a 16. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítését. (2) A címet határozott időre lehet adományozni. (3) A cím adományozását az illetékes tanszék, tanszékcsoport, intézet vezetője, a dékán, a konzervatórium igazgatója és a rektor kezdeményezheti az egyetemi, főiskolai tanár e tisztségből az (1) bekezdés szerinti felmentését követő egy éven belül, a kezdeményezésben megjelölve a Professor Emeritus címre javasolt személy pontos feladatát és a címadományozás időtartamát. (4) A professzor legalább öt, tudományos fokozatot szerzett tanítványa is tehet javaslatot a kar/konzervatórium vetetőjének a cím adományozására.
10
(5) A részletes írásos előterjesztést a kar Tudományos Tanácsa, valamint a kari/konzervatóriumi tanács titkos szavazással véleményezi. (6) A Professor Emeritus cím adományozásáról a szenátus titkos szavazással dönt. (7) A címről az egyetem – a rektor aláírásával – oklevelet ad ki, melyet ünnepélyes keretek között kell átadni. A Professor Emeritus jogai és kötelességei 16. § (1) A Professor Emeritus az oktatási egység vezetőjével egyeztetve a) speciális kollégiumot hirdethet, diplomamunkát és doktori (PhD) témát vezethet, b) kutatómunkáját folytathatja, ennek során használhatja az egyetem infrastruktúráját (könyvtárakat, számítógépeket, műszereket, stb.) c) kutatási pályázatot nyújthat be az egyetem támogatásával, d) tagja maradhat az egyetemi és kari bizottságoknak, illetve választható e testületekbe. (2) A Professor Emeritus az adott szervezeti egység vezetőjének felkérésére: a) részt vesz az egyetemi alapképzésben, szakirányú, valamint a tudományos (doktori) továbbképzésben, b) részt vesz a szervezeti egységben folyó tudományos kutatómunkában, c) vállalt tisztségeit az egyetem érdekeinek figyelembe vételével látja el. A Professor Emeritus juttatásai 17. § A Professor Emeritus címmel járó juttatás nem lehet kevesebb mint a 2005. évi költségvetési törvényben rögzített, az egyetemi tanári munkakör garantált illetményére megállapított összeg 30%-a, melynek anyagi fedezetét a javaslattevőnek kell biztosítania. Az egyetemi magántanári cím 18. § (1) A szenátus az egyetem habilitált óraadó oktatójának egyetemi magántanári címet (továbbiakban: címet) adományozhat. Amennyiben a jelölt nem a Debreceni Egyetemen habilitált, a habilitált doktorrá nyilvánítása után legalább 2 éven keresztül élnie kell az önálló előadás-hirdetési jogával az egyetemen abban a tudományágban, amelyben a habilitációt elnyerte.
11
(2) A címet a Kari Habilitációs Bizottságnál kell kezdeményezni. A cím odaítéléséről a kari tanács és az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács javaslatára -, mely tartalmazza a javasolt személy szakmai és tudományos munkásságát, valamint a címadományozás indokoltságát – az egyetemi tanács dönt. A javaslathoz csatolni kell a fenti testületek ülésének jegyzőkönyvi kivonatát. Főiskolai magántanári cím 19. § (1) A szenátus az egyetem óraadó oktatójának, amennyiben doktori fokozattal rendelkezik és megfelel a (2) bekezdésben feltételeknek, főiskolai magántanári címet (továbbiakban: címet) adományozhat. (2) A főiskolai magántanári cím adományozásának további feltétele: - több éves oktatási, tudományos kutatási kapcsolat az egyetemmel, illetve annak valamelyik főiskolai karával, - hazai és nemzetközi szakmai körökben megfelelő ismertség és elismertség. (3) A cím adományozását a Kari Tudományos Bizottságnál kell kezdeményezni. A cím odaítéléséről a kari tanács és a Doktori és Habilitációs Tanács javaslatára -, mely tartalmazza a javasolt személy szakmai és tudományos munkásságát, valamint a címadományozás indokoltságát – az egyetemi tanács dönt. A javaslathoz csatolni kell a fenti testületek ülésének jegyzőkönyvi kivonatát. 20. § (1) Az egyetemi, főiskolai magántanári cím adományozását kezdeményezheti a kar/konzervatórium bármely tanszéke, bármely oktatója és kutatója az érintett tanszék véleményének figyelembevételével. (2) A cím adományozásáról szóló okiratot ünnepélyes keretek között – elsősorban a Tudomány Napja alkalmából rendezett doktoravató ünnepi nyilvános tanácsülésen – a rektor adja át. (3) A cím adományozásáról tájékoztatni kell az egyetemi, főiskolai magántanár munkáltatóját.
12
Az egyetemi, főiskolai magántanár joga és kötelessége 21. § Az egyetemi, főiskolai magántanár jogosult: - szakterületén előadást hirdetni, - foglalkozáson kívül közreműködni a kar kutatómunkájában, - előadások, illetőleg gyakorlati foglalkozások igazolására a hallgatók leckekönyvében, gyakorlati jegyadásra, és az általa oktatott tananyagból a hallgatók vizsgáztatására, - díjazásra a tantervben előírt előadások megtartásáért, gyakorlati foglalkozások vezetéséért és vizsgáztatásért, - javaslatot tenni a tantárgyi programok és a tananyag fejlesztésére, - véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni az egyetem ügyeiben. köteles: - a kar/önálló intézet, oktatási szervezeti egység vezetőjének felkérésére - előzetes egyeztetés alapján - a tantervben meghatározott, valamint egyéb előadások tartására, gyakorlati foglalkozások vezetésére, - az egyetemi magántanár felkérés alapján részt venni a doktori (PhD) képzési feladatok ellátásában, a habilitációs eljárások lefolytatásában, - a jogszabályokat és az egyetemi szabályzatokat megtartani, a rábízott és az általa használt eszközöket rendeltetésszerűen használni, védeni, - magatartásával - az egyetemen belül és azon kívül - hozzájárulni az egyetem jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, növeléséhez. A cím megszűnése és visszavonása 22. § (1) A címet vissza kell vonni a magántanártól, ha - őt a bíróság jogerős ítélettel a közügyektől eltiltotta, - a tudományos etika normáit, az egyetemmel szembeni kötelezettségeit súlyosan megszegte, vagy egyéb okból érdemtelenné vált a cím viselésére. (2) A cím visszavonása az adományozással azonos ügyrend szerint történik. Címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi cím Címzetes főiskolai tanári, címzetes főiskolai docensi cím 23. § (1) Az egyetem az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló kiemelkedő, országosan elismert szakmai teljesítményt nyújtó személyeknek, az egyetem tevékenységét, fejlesztési feladatait segítő szakembereknek címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi, 13
címzetes főiskolai tanári és címzetes főiskolai docensi címet (továbbiakban: címzetes oktatói cím) adományozhat, amennyiben megfelelnek a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételeknek is. (2) A címzetes egyetemi tanári cím adományozásának további feltételei: - doktori fokozat, vagy gyakorlatban alkalmazott kiemelkedő K+F eredmény, - legalább ötéves folyamatos szakmai – oktatói, kutatói - kapcsolat az egyetem valamelyik egyetemi karával, konzervatóriumával és - kiemelkedő jelentőségű, az egyetem jövőjét, oktató-, kutatómunkáját hosszú távon meghatározó fejlesztés, innováció szakmai támogatása. (3) A címzetes főiskolai tanári cím adományozásának további feltételei: - legalább ötéves folyamatos szakmai – oktat, kutatói – kapcsolat az egyetem valamelyik főiskolai karával/konzervatóriumával, - kiemelkedő jelentőségű, a főiskolai kar/önálló intézet jövőjét, oktató-, kutatómunkáját hosszú távon meghatározó fejlesztés, innováció szakmai támogatása. (4) A címzetes egyetemi docensi cím adományozásának további feltételei: - legalább hároméves folyamatos szakmai – oktatói, kutatói - kapcsolat az egyetem valamelyik egyetemi karával, és a konzervatóriummal, - a hallgatók gyakorlati képzését, a gyakorlati képzés feltételrendszerének meglétét segítő tevékenység (pl. gyakorló gazdaság, oktató kórház, gyakorlóiskola, kihelyezett tanszék stb. gyakorlóhelyként rendelkezésre bocsátása). (5) A címzetes főiskolai docensi cím adományozásának további feltételei: - legalább hároméves folyamatos szakmai kapcsolat az egyetem valamelyik főiskolai karával, a konzervatóriummal, - a hallgatók gyakorlati képzését, a gyakorlati képzés feltételrendszerének meglétét segítő tevékenység (pl. gyakorló gazdaság, oktató kórház, gyakorlóiskola, kihelyezett tanszék stb. gyakorlóhelyként rendelkezésre bocsátása). (6) A szenátus adományozza a címzetes egyetemi, főiskolai tanári címet, a konzervatóriumba szóló címzetes egyetemi, főiskolai docensi címet, a kari tanács adományozza a karra szóló címzetes egyetemi, főiskolai docensi címet. (7) A címadományozást az oktatási szervezeti egységek, a kar/önálló intézet vezetői kezdeményezhetik. A kezdeményezésről, ha az adományozás joga az egyetemi tanácsé, véleményt nyilvánít a kari/konzervatóriumi tanács.
14
(8) A kar saját szabályzatában jogosult meghatározni, hogy a kari tanács hatáskörébe tartozó adományozások esetén, a kari tanács döntése előtt mely testület(ek) véleményét, javaslatát kéri ki. (9) A címről az egyetem/kar – a rektor, illetve a dékán aláírásával – oklevelet ad ki, melyet ünnepélyes keretek között kell átadni. (10) A (4) bekezdésben meghatározott gyakorlati képzés feltételrendszerét a kar, a konzervatórium képzési sajátosságainak megfelelően kell érteni és alkalmazni. (11) Az adományozásra irányuló javaslatnak tartalmaznia kell: - a javasolt személy szakmai és tudományos munkásságát, - a tudományszak megjelölését, melyre az adományozást javasolja, - a címadományozás indokolását. (12) A javaslathoz mellékelni kell a kari/önáló intézeti tanács ülésének jegyzőkönyvi kivonatát. A címzetes oktató jogai és kötelességei 24. § A címzetes oktató: jogosult: - szakterületén előadásokat hirdetni, - foglalkozáson kívül közreműködni a kar kutatómunkájában, - előadások, illetőleg gyakorlati foglalkozások igazolására a hallgatók leckekönyvében, gyakorlati jegyadásra, és az általa oktatott tananyagból a hallgatók vizsgáztatására, - díjazásra a tantervben előírt előadások megtartásáért, gyakorlati foglalkozások vezetéséért és vizsgáztatásért, - javaslatot tenni a tantárgyi programok és a tananyag fejlesztésére, - véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni a kar ügyeiben, köteles: - a kar/konzervatórium, oktatási szervezeti egység vezetőjének felkérésére - előzetes egyeztetés alapján - a tantervben meghatározott, valamint egyéb előadások tartására, gyakorlati foglalkozások vezetésére, - a jogszabályokat és az egyetemi szabályzatokat megtartani, a rábízott és az általa használt eszközöket rendeltetésszerűen használni, védeni, - magatartásával - az egyetemen belül és azon kívül - hozzájárulni az egyetem jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, növeléséhez.
15
A cím megszűnése és visszavonása 25. § (1) A címzetes oktatói cím használatához való jogosultság megszűnik, ha viselője felsőoktatási intézménnyel főállású oktatói közalkalmazotti jogviszonyba lép. (2) A címzetes oktatói címet vissza kell vonni a viselőjétől, ha - őt a bíróság jogerős ítélettel a közügyektől eltiltotta, - a tudományos etika normáit, az egyetemmel szembeni kötelezettségeit súlyosan megszegte, vagy egyéb okból érdemtelenné vált a cím viselésére, illetve, - ha rendszeres és folyamatos oktatói tevékenysége megszűnt, illetve ez irányú tevékenységet három évet meghaladó időtartamban nem végez. (3) A címzetes oktatói cím visszavonása az adományozással azonos ügyrend szerint történik. (4) A folyamatos és rendszeres oktatói tevékenység hiánya miatt történő megvonás esetén – méltányosságból – a címet adományozó testület eltekinthet a visszavonástól, különösen olyan esetekben, ha a címzetes oktató nyugellátásra szerzett jogosultságot és/vagy egészségi állapotára tekintettel nem képes oktatási tevékenységének ellátására. „Dr. habil” cím 26. § A cím adományozására vonatkozó szabályokat külön szabályzat tartalmazza. Oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek (mesteroktatói cím, mestertanári cím) 27. § (1) Az egyetem az óraadó oktatónak kiemelkedő gyakorlati oktató munkájáért mesteroktatói címet adományozhat. (2) Az egyetemen tanári munkakörben foglalkoztatott kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző tanár részére mestertanári cím adományozható. (3) A mesteroktatói cím adományozásának további feltétele: - legalább 3 éves folyamatos szakmai kapcsolat az egyetemmel, illetve annak valamelyik karával. 16
(4) A mestertanári cím adományozásának további feltétele: - egyetemünkön legalább 5 éves tanári munkakörben folytatott oktatási tevékenység. (5) A mesteroktatói és mestertanári cím adományozását az oktatási szervezeti egység kezdeményezheti. A cím odaítéléséről a kari tanács/konzervatóriumi tanács dönt. (6) A mesteroktatói, mestertanári cím megvonásra kerül - jogerős fegyelmi büntetés esetén, - az egyetemmel szembeni kötelezettségeit súlyosan megszegte, vagy egyéb okból érdemtelenné vált a cím viselésére. (7) A mesteroktatói, mestertanári cím adományozásáról oklevelet kell kiállítani, melyet a kar tanévzáró ünnepségén kell átadni. (8) A mestertanári cím nem azonos az 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet mellékletének C) pontjában meghatározott mestertanár elnevezésű munkaköri címmel. IV. DÍSZOKLEVÉL A díszoklevél adományozásának feltételei 28. § (1) Az egyetem arany, gyémánt, vas, illetve rubin oklevelet adományozhat annak, aki oklevelét a Debreceni Egyetem jogelőd intézményeiben 50, 60, 65 vagy 70 éve szerezte, közmegbecsülésre méltó, megfelel e szabályzatban foglalt követelményeknek és az egyetem hírnevét öregbítette. (2) A díszoklevél adományozását a diplomás személyesen vagy írásban kérheti, vagy azt a kar vezetője javasolhatja. (3) A kérelemhez csatolni kell: - az egyetemi végzettségét igazoló oklevelet vagy annak másolatát, - a diplomás szakmai önéletrajzát. (4) Az adományozásra irányuló kérelmet a kari tanács javaslatával együtt a kar vezetője küldi meg a rektornak. (5) A díszoklevelet - az oktatási rektorhelyettes előterjesztése alapján – a szenátus adományozza. Az adományozásról nyílt szavazással dönt. A díszoklevél adományozására az esedékesség évét megelőzően nem kerülhet sor. 17
(6) A díszoklevelet ünnepélyes keretek között, a tanévnyitó ünnepségen, vagy a diplomás korára, egészségi állapotára, illetőleg méltánylást érdemlő egyéb körülményeire tekintettel - más megfelelő módon kell átadni. V. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 29. § (1) A szenátus egyhangú, titkos szavazással a kitüntetettől a kitüntetést visszavonhatja, ha arra méltatlanná vált. (2) A szenátus felruházza a karok, a konzervatórium, a kutatóintézetek és centrumok/TEK tanácsait kari, intézeti és centrum/TEK kitüntetések alapítására és adományozására, melynek szabályait kari, intézeti, centrum szabályzatban kell meghatározni. (3) A 2005. évi CXXXIX. törvény hatályba lépését megelőzően adományozott Professor Emeritus címekhez kapcsolódó jogok a következők szerint alakulnak: - A határozatlan idejű Professor Emeritus cím 2010. december 31-ig illeti meg a jogosultat azzal a feltétellel, hogy a juttatás mértéke nem lehet kevesebb mint 2005. évben. Az egyetem a határidő lejártát követően további határozott, legfeljebb 5 évre szóló megállapodást köthet a Professor Emeritus címmel járó feladatokra és juttatásokra. A Professor Emeritus cím használata a jogosultat akkor is megilleti, ha a juttatásokra már nem jogosult. - A határozott idejű Professor Emeritus címekkel kapcsolatos jogok nem változnak. (4) E szabályzatot a szenátus a 2006. június 22.-i ülésén megtárgyalta és a …..határozatával jóváhagyta. A szabályzat a jóváhagyásával lép hatályba. Hatálybalépésével az egyetem korábbi kitüntetésre, címekre és díszoklevelekre vonatkozó szabályzata hatályát veszti. (5) A szabályzat a Debreceni Egyetem Szervezeti és működési szabályzata foglalkoztatási követelményének a része. Debrecen, 2006. június 22.
Prof. Dr. Nagy János rektor
18
