A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA I. A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy •
•
• • • •
• •
elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat hatálya alá tartozó egyéb személyek (a továbbiakban: kutató) által kutatómunkájuk során létrehozott szellemi alkotások hatékony módon történő értékelését és nyilvántartását; meghatározza a Egyetem részvételével kötendő – a Egyetemnek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogait érintő – különböző szerződések (kutatási, konzorciumi, megbízási, vállalkozási szerződések) kívánatos feltételeit, illetve ezen szerződések megkötésénél különös figyelmet érdemlő szempontokat; amennyiben a későbbi hasznosítási szempontokat figyelembe véve ez indokolt, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat a jogszabályok adta keretek között a lehető legteljesebb mértékben az Egyetem szerezze meg; biztosítsa a szellemi alkotások megfelelő jogi oltalomban való részesítését; elősegítse a szellemi alkotások megfelelő módon történő hasznosítását, továbbfejlesztését; rögzítse a szellemi tulajdon átruházásának, hasznosítása engedélyezésének, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként hasznosító vállalkozás tulajdonába adásának általános feltételeit, továbbá az ilyen hasznosító vállalkozásban szerzett vagyoni részesedés kezelésének elveit; meghatározza a harmadik személy kizárólagos rendelkezése alá tartozó szellemi tulajdoni vagyoni jogok saját fejlesztésre alapított szellemi tulajdonnal való együttes hasznosításának, illetve kezelésének rendjét; meghatározza, hogy a kutatók a hasznosításból származó díjakból és bevételekből milyen módon részesedjenek; II. A szabályzat hatálya
1. A szabályzat személyi hatálya a következőkre terjed ki: a) a Debreceni Egyetemmel közalkalmazotti-, munkavégzésre irányuló egyéb-, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, az Egyetem intézményi keretein belül, illetve az Egyetemmel együttműködésben folyó tudományos kutatásban, oktatásban, illetve az Egyetem egyéb feladatainak megvalósításában részt vevő személyekre; b) a kutatóhellyel Ph.D hallgatói jogviszonyban álló azon személyekre, akik olyan jellegű tevékenységet végeznek, illetve olyan projektekben
2
vesznek részt, amelyek eredményeként valószínűsíthetően szellemi alkotások születnek. Az ilyen tevékenységben résztvevő hallgatók a beiratkozáskor a doktori szabályzatban meghatározott külön nyilatkozatot kötelesek tenni. c) a diploma- és TDK munkát, illetve szakdolgozatot készítő hallgatókra a témavezető döntése alapján. Ebben az esetben a témavezető az érintettel köteles olyan nyilatkozatot aláíratni, melyben a jelen szabályzat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. 2. A szabályzat tárgyi hatálya a következőkre terjed ki: a) valamennyi, a szabályzat hatálya alá tartozó személy által folytatott tevékenység - többnyire tudományos kutatómunka - során létrehozott • olyan szellemi alkotásra, amelyre iparjogvédelmi oltalom - különösen: szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, mikroelektronikai félvezetőtermék topográfiájának oltalma, formatervezési mintaoltalom - szerezhető, • olyan szerzői műre, amely törvény erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, és • az olyan know-how-ra, amely az alkotóktól függetlenül is létező formában (tanulmány, technológiai leírás, stb.) rendelkezésre áll, ha a szolgálati vagy az alkalmazotti jellege megállapítható; b) a védjegyekre és egyéb árujelzőkre, ha közvetlenül kapcsolódnak az a) pont szerinti szellemi alkotásokhoz, és amelyekre védjegyoltalom szerezhető; c) minden olyan egyéb szellemi alkotásra, amelyet az Egyetem és a harmadik személy közötti megállapodás a szabályzat hatálya alá rendel d) azokra a szellemi alkotásokra, amelyekhez fűződő jogoknak már a szabályzat hatálybalépésekor is a Egyetem volt a jogosultja, feltéve, hogy a szóban forgó szellemi alkotások jogosultja a szabályzat hatálya alá rendeléshez hozzájárult. III. A szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok 1. Az Egyetem keretei között folyó kutatómunka eredményeként létrejövő szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jog – beleértve a kutatás kísérleti adatait is - jogszabály vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában, az Egyetemet illeti meg. 2. Minden kutatónak törekednie kell arra, hogy amennyiben a későbbi hasznosítási szempontokat figyelembe véve ez indokolt, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat a jogszabályok adta keretek között a lehető
3
legteljesebb mértékben az Egyetem szerezze meg. Ennek érdekében a Egyetem képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják az Egyetemnek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzését vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. 3. Az Egyetem képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy bármilyen harmadik személlyel közösen folytatandó kutatási tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei (konzorciumi szerződés), amelyben - egyéb kérdések mellett - az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell. Eltérő megállapodás hiányában a szellemi alkotás tulajdonjoga az együttműködők között olyan arányban oszlik meg, amely tükrözi a szellemi termék létrehozásához való hozzájárulás arányát. Az arány megállapíthatósága, a későbbi viták elkerülése érdekében a folytatott tevékenységről rendszeres, jól dokumentált és a közreműködők által aláírt jegyzőkönyvet célszerű vezetni. Ha a szellemi alkotás létrehozásában való közreműködés aránya a fentiek szerint nem állapítható meg, illetve ha a konzorciumnak több olyan kutatóhely is a tagja, amely az innovációs törvény hatálya alá tartozva rendelkezik szellemi tulajdon kezelési szabályzattal, közöttük a jogok és kötelezettségek – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban oszlanak meg. 4. A konzorciumi megállapodásban kell azt is rögzíteni, hogy melyik fél jogosult/köteles az esetleges jogi oltalom megszerzése iránti intézkedéseket megtenni, és annak költségeit viselni. 5. Mind a konzorciumi szerződésben, mind a - amennyiben gazdasági társaság a kutatási tevékenységét, vagy egy részét a Egyetemre szervezi ki, az ezen tevékenységre kötendő - kutatási, vagy egyéb vállalkozási, megbízási szerződésben feltétlenül rendelkezni kell - az Egyetemen már meglévő szellemi tulajdonhoz fűződő jogokról, - az iparjogvédelmi oltalom megszerzésére irányuló bejelentésre köteles félről, az ezzel felmerülő költségek viseléséről, - az egymással szembeni tájékoztatási kötelezettségről, - a titoktartási előírásokról, - az Egyetemet megillető díjazásról, - a szerződésszegés jogkövetkezményeiről, - az irányadó joghatóságról, - külföldi féllel kötendő szerződésnél a szerződés hivatalos nyelvéről, az irányadó jogról.
4
IV. Eljárás az olyan szellemi alkotások tekintetében, amelyekre iparjogvédelmi oltalom szerezhető 1. Ezen eljárási rend hatálya alá tartoznak azok a szellemi alkotások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom tárgyát képezzék - ideértve azokat az alkotásokat is, amelyeknek titokban tartása célszerű a megfelelő oltalom megszerzése helyett, tekintettel a hasznosítási célokra és lehetőségekre -, valamint a know-how, továbbá az ezekhez kapcsolódó védjegyek és egyéb árujelzők. 2. A szolgálati és alkalmazotti jellegű, szellemi termékekkel kapcsolatos döntéseket – az illetékes egység (ATC, OEC illetve TEK) tudományos elnökhelyettesének véleményét kikérve – a tudományos rektorhelyettes hozza meg. 3. A szabályzat hatálya alá tartozó szellemi termékről (II/2. pont) a kutatók kötelesek bejelentést tenni a IV/6. pontban meghatározottak szerint. 4. A 3. pontban írottakon kívül kidolgozott szellemi termék is felajánlható az Egyetemnek függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e vagy sem.; ebben az esetben az Egyetem dönt a neki felajánlott szellemi termék elfogadásáról vagy elutasításáról. 5. A kutató a 3. és 4. pontban írt szellemi termékét a kidolgozást követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köteles az Egyetemnek bejelenteni, illetve felajánlani. Az Egyetem ésszerű időn belül köteles intézkedni az általa elfogadott szellemi termék szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentéséről és értékesítéséről, illetve hasznosításáról. 6. A szellemi alkotásokra előírt bejelentést, illetve felajánlást az illetékes egység (ATC, OEC illetve TEK) tudományos elnökhelyetteséhez 3 példányban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell: - a feltaláló/kidolgozó nevét, a megoldás kidolgozásakor az egyetemmel fennálló jogviszony, beosztás megjelölését; - ha többen dolgozták ki, valamennyi szerző nevét és a szerzőségi arányt; - annak megjelölését, hogy milyen munka során történt a megoldás kidolgozása; - a szellemi alkotásra vonatkozóan, illetve azzal összefüggésben használnak-e olyan megkülönböztető képességgel rendelkező megjelölést, amely esetleg alkalmas arra, hogy védjegyoltalom tárgyát képezze; - a szellemi alkotás létrehozása során milyen ráfordítások történtek, az esetlegesen bevont külső erőforrások megnevezésével;
5
- felhasználtak-e valamilyen külső személytől/szervezettől származó anyagot, vagy felszerelést; - létezik-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra; - a szellemi alkotással kapcsolatban a felajánlásig a kutatók részéről milyen adatok, információk kerültek nyilvánosságra (publikáció esetén a megjelenés időpontja, és lehetőség esetén annak egy másolata); - milyenek a hasznosítási kilátások, érkeztek-e erre vonatkozó ajánlatok;
- indokolt-e más országban is és miért szabadalmi bejelentést tenni, melyek ezek az országok; - nyilatkozatot arról, hogy a szabályszerű leírás elkészítéséhez igényelnek-e szabadalmi ügyvivőt; - külföldi szabadalmaztatás vagy előzetes oltalomszerzés esetén az azt igazoló iratokat. 7. A felajánláshoz csatolni kell: - 1 példányban a szellemi termék leírását; - már bejelentett találmány/használati minta esetén a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott leírást; - már megadott szabadalom/használati minta oltalom felajánlása esetén az okirat másolatát és nyilatkozatot az oltalmi igénynek vagy egy részének a az Egyetemre történő átruházásáról; - külföldi szabadalmazás vagy előzetes oltalomszerzés esetén az azt igazoló iratokat. 8. A szellemi termék felajánlást illetve bejelentést az illetékes egység (ATC, OEC illetve TEK) tudományos elnökhelyettese a bejelentés illetve felajánlás napjától számított 45 napon belül köteles a megfelelő ajánlással – aminek az egység pénzügyi kötelezettség vállalására vonatkozó nyilatkozatot, valamint külső partnerrel létrehozott szellemi termék esetén az együttműködés részleteit (ld. III. fejezet 3. pont) is tartalmaznia kell – továbbítani a DE Tudományos Igazgatóságához. 9. A bejelentett, vagy felajánlott szellemi termék elfogadásáról és minősítéséről (találmány, használati minta, know-how), vagy annak elutasításáról a tudományos rektorhelyettesnek a bejelentés illetve felajánlás napjától számított 90 napon belül írásban kell döntést hoznia. Az írásbeli értékelésnek ki kell terjednie -
az oltalomképesség kérdésére; a megvalósíthatóság feltételeire; a hasznosítás lehetőségeire; a várható műszaki előnyökre; indokolt-e eltérés a szabályzatban rögzített általános díjazási feltételektől; a szolgálati vagy alkalmazotti jellegről.
6
10. Az Egyetem által elfogadott szellemi termék minősítése: szolgálati találmány, alkalmazotti találmány, növényfajta (törzs, vonal), szolgálati használati minta, szolgálati know-how, szolgálati jellegű szerzői mű. A szolgálati know-how-val kapcsolatos kérdésekkel az V. fejezet, a szolgálati jellegű szerzői művel kapcsolatos kérdésekkel az VI. fejezet foglalkozik. A közalkalmazotti jogviszonyon kívül a szerzői vagyoni jogokról az egyetem és a közalkalmazott külön szerződésben a jogszabály keretei között megállapodhat. 11. Az Egyetem által elfogadott szolgálati és hasznosításra elfogadott alkalmazotti találmány magyarországi szabadalmaztatási eljárásának megindításáról ésszerű időn belül az Egyetem köteles gondoskodni, és köteles az általában elvárható gondosság szerint eljárni. A külföldi bejelentések szükségességéről a szolgálati találmányok esetén az Egyetem saját hatáskörében, míg az alkalmazotti találmányok esetén a feltalálókkal egyetértésben dönt. A külföldi bejelentések megtételéről a hazai bejelentés napjától számított 9 hónapon belül kell döntést hozni. 12. Az Egyetem eltekinthet a jogi oltalomra irányuló bejelentés megtételétől, illetve a bejelentést visszavonhatja, ha a szellemi alkotást titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. E döntéséről az Egyetem köteles a kutatót tájékoztatni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szolgálati mintára. 13. A szellemi alkotás értékelésére, illetve a szükséges oltalmak megszerzésére irányuló intézkedések megtételét követően, vagy azokkal párhuzamosan az Egyetem és az érintett kutatók kötelesek együttműködni, és minden tőlük telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében. 14. Az Egyetem az összes körülmény mérlegelésével esetileg dönt a hasznosításról, így különösen a szellemi tulajdon hasznosító vállalkozásba történő apportálásáról, a hasznosítás más részére történő engedélyezéséről, illetve a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogok átruházásáról. (a továbbiakban: értékesítés) Az Egyetem köteles megtenni minden tőle telhetőt a szellemi alkotás egy éven belüli értékesítésére. Az értékesítés folyamata során az Egyetemnek együtt kell működnie a feltalálóval, javaslatait figyelembe veszi. 15. A hasznosítási szerződést a kutató munkavégzés helye szerinti szervezeti egység vezetőjének és a kutató egyetértésével kell megkötni. Külön megállapodást kell kötni a kutatók díjazási szerződésére. 16. Az innovációs törvény szerint az Egyetem számára lehetőség van hasznosító vállalkozásokban történő részesedésszerzésre oly módon, hogy a szellemi
7
alkotást nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság (hasznosító vállalkozás) tulajdonába adhatja (apportálhatja). 17. Hasznosítás vállalkozás 3 évnél rövidebb időre nem hozható létre, és felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, az osztalékból való részesedése pedig nem lehet annál kisebb arányú. Ennek megfelelően az ilyen vállalkozás csak Kft. vagy Rt. formában működhet. 18. Az Egyetem hasznosító vállalkozásba pénzbeli hozzájárulást csak akkor teljesíthet, ha az egy naptári évben összesen teljesített pénzbeli hozzájárulások összege nem haladja meg az Egyetem előző évi költségvetési beszámolójában kimutatott vállalkozási tevékenység eredményének 50%-át. 19. A hasznosító vállalkozás létesítő okirata nem írhat elő pótbefizetési kötelezettséget az Egyetem terhére, mellékszolgáltatás nyújtására azonban van lehetősége. 20. Az Egyetem a hasznosító vállalkozásban fennálló tagsági viszonyát, illetve a részesedését csak az azt megtestesítő vagyoni jogok értékének könyvvizsgáló általi megállapítását követően és legalább a megállapított értéken történő visszterhes átruházással csökkentheti, vagy szüntetheti meg. 21. Az Egyetem évente jelentést köteles készíteni az Oktatási Minisztérium részére arról, hogy az általa alapított vagy a részvételével működő hasznosító vállalkozásokban a hasznosítási célok hogyan valósultak meg. 22. A 14. és 18. pontban foglaltak értelemszerűen irányadók az Egyetem által a fentiek szerint létrehozott hasznosító vállalkozás általi további gazdálkodó szervezet alapítsa, illetve részesedésszerzése esetén is, továbbá mindazon esetekben, amikor a hasznosító vállalkozás közvetett részesedésével működő gazdálkodó szervezet alapít gazdálkodó szervezetet vagy szerez abban részesedést. 23. Amennyiben az elfogadott szellemi termék (találmány) egy éven belül nem kerül értékesítésre, az Egyetem a magyar szabadalmat köteles a PCT szerint több országra vonatkozóan bejelenteni, és folytatni az erőfeszítéseket a szabadalom értékesítésére (PCT, Patent Convention Treaty: egy viszonylag olcsó, limitált időtartamú lehetőség szabadalmaknak a PCT tagországokban való bejelentésére). 24. Amennyiben a PCT védettség lejárta előtt legkésőbb két hónappal a szabadalom nem kerül értékesítésre, az a feltaláló tulajdonába kerül.
8
25. A szolgálati szellemi termékkel a feltaláló rendelkezhet, ha az Egyetem a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogairól az eljárás bármely szakaszában lemond, vagy ha a 8. pont szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja. Az alkalmazotti szellemi termékre a szabadalom a feltalálót az Egyetem hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha az Egyetem ehhez kifejezetten hozzájárul, vagy ha az Egyetem a 8. pont szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja. Fenti esetekben az Egyetem a szolgálati szellemi termékkel való rendelkezési jogának, illetőleg az alkalmazotti szellemi termék hasznosítási jogának a kutatóra, illetőleg szabadalmasra történő átruházásáig terjedő időszakban a találmány létrehozására, bejelentésére és jogvédelmére fordított költségeinek megtérítését kötheti ki a szellemi termék hasznosításának esetére. 26. Amennyiben az Egyetem a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogairól az eljárásnak bármely szakaszában lemond, úgy a kutatót mindezen jogok ingyenesen megilletik azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nyereségéből a Egyetem igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett készkiadásainak mértékéig terjedő részre, és mind szolgálati szellemi termék, mind alkalmazotti szellemi termék esetén a nettó árbevétel 8 százalékára. V. Know-how-val kapcsolatos eljárás 1. A know-how vagyoni értéket képviselő, nyilvánosságra nem hozott, szűk körben ismert, gazdasági, műszaki, szervezési jellegű ismereteket, tapasztalatokat, tájékoztató adatokat, eljárási formulákat, receptúrákat stb. jelent. 2. A know-how jogi védelme a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint, a know-how szerzőinek védelmén keresztül vagy szerződés útján valósul meg. 3. A know-how tartalmi védelme a hasznosítására vonatkozó szerződésben kikötött biztosítékkal, valamint a szerződő felek saját szervezetén belül történő titkos, bizalmas kezeléssel érhető el. 4. A know-how bejelentése, illetve felajánlása a IV/6. pontban foglaltak értelemszerűen irányadók. 5. A know-how előterjesztéseket a tudományos rektorhelyettes 30 napon belül megvizsgálja, és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról. 6. Az elfogadott know-how-t a tudományos rektorhelyettes nyilvántartásba veszi, és gondoskodik a dokumentáció titkos, bizalmas kezeléséről.
9
7. A know-how hasznosítását - és az ezzel összefüggésben felmerülő minden adminisztratív munkát - a találmányokhoz hasonlóan kell intézni. 8. Hasznosítás esetén az elfogadott know-how szerzőivel díjazási szerződést kell kötni. 9. Amennyiben az Egyetem saját működési körében elfogadott know-how-t hasznosít, a díjfizetés alapja a megoldással elért hasznos eredmény. Amennyiben a know-how eladásra vagy harmadik személynél történő hasznosításra kerül, a díjfizetés alapja az ilyen jogcímen elért árbevétel közvetlen költségekkel csökkentett része. 10. A know-how szerzőinek díja a 9. pont szerinti hasznos eredmény, illetve a közvetlen költségekkel csökkentett árbevétel 30-50%-a. 11. A know-how eladásából, vagy hasznosításából származó árbevételből a felmerült költségek és a kidolgozóknak kifizetett díj levonása után fennmaradó összeg 1/3-a a DE Innovációs Alapjába, 1/3-a az illetékes egység (ATC, OEC illetve TEK) központi keretébe, 1/3-a a kutató munkavégzés helye szerinti szervezeti egységéhez kerül. VI. A szerzői művekre vonatkozó eljárás 1. A hatályos magyar jogszabály szerzői műként az irodalmi, a tudományos és a művészeti alkotásokat védi, ha azok valamilyen formában rögzítettek, és egyéni, eredeti gondolatot tartalmaznak. 2. A szerzői művek tekintetében az iparjogvédelmi alkotásokra a IV. pontban meghatározott eljárásrendet az e pont szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. 3. A kutatók a munkaköri kötelezettségük körében létrehozott szerzői műveket kötelesek haladéktalanul írásban bemutatni a munkavégzésük helye szerinti szervezeti egység vezetőjének, és írásban nyilatkozni arról, hogy az tartalmaz-e olyan eredményt, szabadalmaztatható, illetve hasznosítható lehet. A szerzői mű akkor minősül munkaköri kötelezettség körében létrehozottnak, ha az a kutató kinevezésében, munkaköri leírásában, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló vezető írásbeli utasításában meghatározott feladat ellátásával kapcsolatosan született. 4. Az Egyetem a szabályzat hatálya alá tartozó művek esetében a mű átadásával szerzi meg a szerzői vagyoni jogokat. A szerző részéről történő felajánlást követően a szervezeti egység vezetője 15 napon belül dönt arról, hogy kezdeményezi-e a mű egyetemi hasznosítását, vagy pedig az átadással
10
megszerzett jogokat a kutatóra visszaruházza, amelynek következtében a szerző szabadon rendelkezhet a szellemi alkotással. Az ATC, az OEC és a TEK, valamint az egyes karok az elbírálás folyamatát – a fenti elveknek megfelelően – részletesen szabályozhatják. 5. Amennyiben a mű megalkotása a kutatónak felhasználási szerződésben rögzített kötelezettsége (pl. az Egyetemtől előre megrendelt jegyzet, tankönyv, stb.), az Egyetem a mű átadását követően annak elfogadásáról két hónapon belül nyilatkozni köteles, illetve a művet kijavításra visszaadhatja, mely esetben a két hónapos határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha a határidőn belül nem születik nyilatkozat, a művet elfogadottnak kell tekinteni. 6. A munkaköri kötelezettség körében kidolgozott azon szoftverek, amelyek kutatómunka során születnek, szolgálati jellegűek. A szolgálati jellegű szoftver feletti rendelkezési jog jogszabály alapján az Egyetemet illeti meg. A rendelkezési jog mind az egyetemen belüli, mind pedig az azon kívüli hasznosítások esetére kiterjed. 7. A szoftvert kidolgozókat hasznosítás esetén az Egyetem szerzői díjban részesíti. 8. A szoftvert kidolgozó dolgozók az elkészült szoftverről, a munka befejezését követő 30 napon belül a 3. sz. melléklet szerinti bejelentési kötelezettséggel tartoznak az Egyetem felé. 9. Az Egyetem a bejelentést követő egy hónapon belül bekéri a szoftver dokumentációját, amely alapján dönt a szoftver belső hasznosításáról. A döntésnek a 3. pont szerinti bejelentést követő 90 napon belül meg kell történnie. 10. Belső hasznosítás esetén, amikor az Egyetem saját tevékenységi körében használja a szoftvert, a díjazás alapja az az összeg, amelyért a megoldás a piacon megszerezhető. 11. A díjazás alapja a szoftver hasznosításának más részére történő engedélyezése, átadása, valamint a megoldás teljes vagy részleges átruházása esetén az ennek fejében kapott ellenérték (díj, vételár) a megoldás kidolgozásával, értékesítésével kapcsolatos közvetlen ráfordításokkal csökkentve. Az elszámolt költségeket azok forráshelyére kell visszautalni. 12. Amennyiben az Egyetem a 3. pont szerinti bejelentést követő 90 napon belül arról nem nyilatkozik, vagy nem tart igényt a szoftverre azzal a szerző szabadon rendelkezik.
11
VII. A szellemi vagyon nyilvántartása 1. A Gazdasági főigazgató - összhangban a számviteli jogszabályokkal megfelelő formában és részletezettséggel gondoskodik a szellemi alkotások nyilvántartásáról. Figyelemmel kíséri a szabadalom/használati minta fenntartásával járó fizetési kötelezettségek határidejét és gondoskodik azok átutalásáról. A találmánnyal, szabadalommal, használati mintával kapcsolatban megkötött szerződések alapján elkészíti az árbevételek felosztását és gondoskodik a díjaknak az árbevétel beérkezésétől számított 15 napon belüli kifizetéséről. 2. A számviteli nyilvántartáson túl a tudományos igazgatóság köteles minden szellemi alkotásról nyilvántartást vezetni. VIII. A hasznosítással kapcsolatos költségek viselése, a hasznosításból befolyó díjak megosztása, a kutatók motiválása 1. A szolgálati találmányok, használati minták magyarországi oltalmának, majd a PCT védettség megszerzésével kapcsolatos eljárási díjakat (bejelentési, kutatási, érdemi vizsgálati, kinyomtatási díjak) az Egyetem központilag viseli. A PCT lejárta után az Egyetem esetileg dönt a külföldi szabadalom további fenntartásáról. 2. A központi költségviselés érdekében az Egyetem Innovációs Alapot hoz létre, amelynek összegét évente a költségvetésében az előző évi kiadások ismeretében megtervezi. Az Innovációs Alap nem lehet kevesebb, mint egy szellemi alkotás oltalmának megszerzéséhez szükséges eljárási díjak összessége. 3. Amennyiben a magyarországi oltalom megszerzése során a Magyar Szabadalmi Hivatalnak befizetendő díjakon túl további költségek (ügyvivő, Szabadalmi Iroda költségei) merülnek fel, akkor azok, és a 6. évtől kezdődően az éves fenntartási díjak fedezetéről az a szervezeti egység gondoskodik, ahol a megoldás kidolgozásra került 4. A szabadalmak eladásából vagy hasznosításából származó nettó árbevétel 40 %-ával az Egyetem, 60 %-ával a kutató rendelkezik. Amennyiben az Egyetem a felajánlott szellemi terméket nem fogadta el, az eladásból vagy hasznosításból származó nettó árbevétel 8 %-a illeti meg. Az így keletkező egyetemi bevétel 1/3-a a DE Innovációs Alapjába, 1/3-a az illetékes egység
12
(ATC, OEC illetve TEK) központi keretébe, 1/3-a a kutató munkavégzés helye szerinti szervezeti egységhez kerül. 5. A 4. ponttól eltérőn a fajtahasználati és találmányi díjak felosztása az alábbiak szerint történik: - fajtajogosulti (Egyetemet megillető) hányad: 50 % ebből: - a DE Innovációs Alapjába 10 % - az illetékes egység (ATC, OEC illetve TEK) központi keretébe 20 % - a kutató munkavégzés helye szerinti szervezeti egységéhez 20 % - nemesítői, ill. feltalálói jutaléki hányad: 25 % - fajtafenntartási jutaléki hányad: 12,5 % - közreműködői jutaléki hányad: 12,5 % A fajtajogosulti hányadnak fedeznie kell az új fajtajelöltek vizsgálatának, minősítésének költségeit, illetve a díjak beszedésének ügyintézésével kapcsolatban felmerülő közvetlen és egyéb költségeket. Amennyiben a fenti költségek meghaladják a fajtajogosulti hányadot, azok fedezetét a fajtafenntartási jutaléki, valamint a közreműködői jutaléki hányad terhére kell teljesíteni. 6. Szolgálati találmányok hasznosítása esetén az Egyetem a feltalálókkal találmányi díjszerződést köt. Alkalmazotti találmányok esetén az Egyetem a feltalálókkal hasznosítási szerződést köt, melyben díjazást is részletesen. szabályozni kell. 7. A szolgálati és alkalmazotti találmány feltalálóját a hasznosítás esetén, valamint a szolgálati találmányok esetén a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése ill. ingyenes átruházása esetén is megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a termékben vagy az eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló által rendelkezésre bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek. A találmányi díjat az Egyetem, közös szabadalom esetén - a szabadalmastársak eltérő megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmastárs köteles megfizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházása esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja. 8. A találmányi díjszerződésben a felek nevén és a szerződés tárgyán kívül meg kell határozni a díj mértékét, a díj kifizetésének módját, időpontját, valamint a szerződés érvényességi idejét. 9. A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet – a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – szabadalmi licenciaszerződés
13
alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében az Egyetemnek, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kell. 10. Belső hasznosítás esetén, amikor az Egyetem saját tevékenységi körében használja a megoldást, a díjfizetés alapja az az összeg, amelyért a megoldás a piacon megszerezhető. 11. A megoldás hasznosításának más részére történő engedélyezése, átadása, valamint a megoldás teljes vagy részleges átruházása esetén a díjfizetés alapja az ennek fejében kapott ellenérték (díj, vételár), a megoldás kidolgozásával, jogvédelmével és értékesítésével kapcsolatos közvetlen ráfordításokkal csökkentve. Az elszámolt költségeket azok forráshelyére kell visszautalni. A találmányi díj mértékének megállapítása során figyelembe kell venni az Egyetemnek a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulását és a feltaláló munkaviszonyból eredő kötelességeit is. 12. A találmányi díj mértéke a 10. pont szerinti összeg 8-20%-a, illetve a 11. pont szerinti összeg 40-70%-a. A díjfizetés időtartama a hasznosítás megkezdésétől számítva, legkésőbb az oltalom lejártáig terjedhet. 13. A szolgálati és alkalmazotti szellemi termékek esetén, az Egyetem és a kutatók, illetőleg a szabadalmasok egyetértésével a feltalálói díjak terhére közreműködői díj fizethető olyan személynek, aki a szellemi termék létrehozásához, értékesítéséhez, hasznosításához jelentősen hozzájárult. 14. A kutatókat, valamint a szellemi termékek hasznosításában közreműködő dolgozókat az Egyetem rektora jutalomban részesítheti, az arra érdemes személyeket részesíteni. országos elismerésre javasolhatja. IX. A szabályzat megsértése 1. Amennyiben a szabályzat hatálya alá tartozó kutató a szabályzat tárgyát képező bármely szellemi alkotást a szabályzatban meghatározott módon nem jelenti be, illetve a Egyetem javára nem ajánlja fel, vagy a szabályzat rendelkezéseit egyébként megszegi, - a munkajogi vagy a polgári jogi következményeken túl - az Egyetem követelheti, hogy e személy a szellemi alkotáshoz fűzőző valamennyi jogát a kutatóhelyre ruházza át, illetve a szellemi alkotás bármilyen módon történő hasznosításából az eddig az időpontig származó nettó (adózott) nyereségének meghatározott hányadát az Egyetem részére fizesse meg. 2. Amennyiben a kutató a szabályzat szerinti eljárás során az Egyetem nevében eljáró bármely szerv vagy személy döntését sérelmesnek tartja, 15 napon belül az Egyetem rektorától kérheti annak felülvizsgálatát. Ezen túlmenően a
14
szabályzattal, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos tekintetében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadóak.
jogviták
X. A szabályzat elfogadása és hatálybalépése 1. A szabályzatot az Egyetemi Tanács egyetértése alapján a rektor hagyta jóvá, és 2006. január 1.-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Debreceni Egyetem Szellemi termékek jogvédelmének szabályzata. 2. Az Egyetem és a feltalálók közötti korábban megkötött díjfizetési szerződésekre a megkötés időpontjában érvényes szabályzat rendelkezései vonatkoznak. 3. A szabályzat hatályba lépését követően az Egyetem haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni az érintett kutatók e szabályzat hatálya alá tartozásának megállapítása érdekében. Debrecen, 2005. november 17.
Záradék A szabályzatot a Debreceni Egyetem Tanácsa 2005. december 1-én tartott ülésén a 12. számú határozattal elfogadta. Debrecen, 2005. december 1. Dr. Nagy János egyetemi tanár, rektor
15
1. sz. melléklet a Debreceni Egyetem szellemi tulajdon kezelési szabályzatához Fogalom-meghatározások szellemi alkotás: azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű. Ide tartozik továbbá a know-how, amit a Ptk. szintén szellemi alkotásként véd. -
szellemi tulajdon: a szellemi alkotások tekintetében fennálló, a tulajdonjoghoz hasonló abszolút szerkezetű jogviszony, amely az iparjogvédelmi oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják, illetve amely jogviszony szerzői művek esetében a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik.
-
szellemi vagyon: a szellemi tulajdonon és immateriális javakon túl ide tartoznak a szintén vagyoni értékkel bíró, ám alkotási folyamatot rendszerint nélkülöző, iparjogvédelmi oltalommal védett árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők), vagy az ilyen oltalomban nem részesíthető egyéb javak, pl. a goodwill.
-
szabadalmazható találmány: szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Nem minősül szabadalmazható találmánynak különösen a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program (szoftver) és az információk megjelenítése. (Szt. 1. §)
-
szolgálati találmány: annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki; a szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. (Szt. 9-10. §-ok)
-
alkalmazotti találmány: annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik; az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltatót azonban megilleti
16
a találmány nem kizárólagos, át nem ruházható hasznosítási joga. (Szt. 9-10. §ok) -
növényfajta: növényfajta-oltalomban részesíthető az a növényfajta, amely más növényfajtától megkülönböztethető, egynemű, állandó és új, valamint megfelelő fajtanévvel látták el. (Szt. 105. §)
-
használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, amely oltalomban részesülhet, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. [a használati minták oltalmáról 1991. évi XXXVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése]
-
formatervezési minta: valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek, amely oltalomban részesülhet, ha új és egyéni jellegű. (Fmtv. 1. §)
-
mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája: a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés, amely oltalomban részesíthető, ha eredeti, vagyis saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban. [a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 1. §-a]
-
szerzői mű: irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, az Szjt. a leggyakrabban előforduló műtípusokat sorolja fel. E listán szerepel az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű; a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is; a fotóművészeti alkotás; a térképmű és más térképészeti alkotás; az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve; a műszaki létesítmény terve; az ipari tervezőművészeti alkotás; a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. (Szjt. 1. §) A védelem ugyanakkor nem a nevesített műtípusokhoz való tartozástól függ, hanem attól, hogy a mű (alkotás) a szerző alkotó tevékenységéből fakadóan egyéni, eredeti jellegű legyen.
-
védjegy: minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásairól (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 1. §-a)
17
-
know-how: olyan gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, és amelyet az oltalom addig illet meg, amíg közkinccsé nem válik, másra átruházható vagyis forgalomképes. [Ptk. 86. § (4) bekezdés]
-
adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni, azaz tartalmi elemek egyenként érhetők el [Szjt. 60/A. § (1) bekezdés]. Az Szjt. az adatbázisok közül egyfelől szerzői jogi védelemben részesíti azokat, amelyek összeállítása egyéni, eredeti jellegű szerkesztői tevékenységet igényelt (gyűjteményes művek, Szjt. 7. §), másfelől ún. kapcsolódó jogi védelmet biztosít azoknak, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt (Szjt. 84/A. §). E két oltalom egymással párhuzamosan is fennállhat a szerkesztő, illetve az adatbázis előállítója javára.
-
hasznosítás: az Szt. (a használati minták és a topográfiák tekintetében is megfelelően alkalmazandó) rendelkezései alapján hasznosításnak minősül a találmány tárgyát képező termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása vagy az országba történő behozatala; a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása vagy ilyen célból raktáron tartása, illetve az országba történő behozatala [az Szt. 19. §-ának (2) bekezdése]. Az Fmtv. rendelkezései alapján hasznosításnak minősül különösen a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása [az Fmtv. 16. §-ának (3) bekezdése]. A fentieken túlmenően hasznosításon értendő a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzése, a hasznosítás más részére történő engedélyezése, továbbá a szellemi alkotáson fennálló jogok teljes vagy részleges átruházása is. Szerzői művek esetében hasznosításon a mű engedély alapján történő felhasználását (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, átdolgozás, kiállítás), valamint a vagyoni jogok részleges vagy teljes átruházását értjük.
-
technológiai innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönnek létre, új vagy lényegesen
18
módosított eljárások, technológiák alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, beleértve azokat a változásokat, amelyek csak az adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak (innovációs törvény 4. § 2. pont). -
konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából (innovációs törvény 4. § 5. pont).
-
hasznosító (spin-off, spin-out) vállalkozás: költségvetési, illetve nonprofit kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság [innovációs törvény 4. § 6. b ) pont].
-
közfinanszírozású támogatás: az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás, ideértve Áht. 13/A. §-a szerinti, az Európai Unióból származó forrásokat is, továbbá a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatás és az állami, illetve önkormányzati részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás (innovációs törvény 4. § 7. pont).
