A Debreceni Egyetem EFQM alapelvek szerinti önértékelés eredménye. SAquick

A Debreceni Egyetem EFQM alapelvek szerinti önértékelés eredménye

SAquick©

2011

Tartalomjegyzék 1.Bevezetés..........................................................................................................3 2.Az értékelés eredménye......................................................................................4 2.1.Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar............................................................4 2.2.Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar......................................................10 2.3.Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar...............................................................14 2.4.Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar...........................................................................18 2.5.Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar.................................................................21 2.6.Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar............................25 2.7.Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar.........................................................29 2.8.Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar........................................33 2.9.Debreceni Egyetem Informatikai Kar.............................................................................37 2.10.Debreceni Egyetem Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar....................................41 2.11.Debreceni Egyetem Mezőgazdaság, Élelmiszertudomány- és Környezetgazdálkodási Kar

46

2.12.Debreceni Egyetem Műszaki Kar.................................................................................50 2.13.Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar...................................................................53 2.14.Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar...................................56 2.15.Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar.......................................................................60 3.Összesített kiértékelés......................................................................................63 3.1. Alapelv szerinti csoportosítás........................................................................................63 1.Kiegyensúlyozott eredmények elérése...............................................................................63 2.Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára...........................................65 3.Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés..................................................................68 4.Folyamatokon alapuló vezetés...........................................................................................70 5.Sikerek elérése az emberek által........................................................................................72 6.A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása.................................75 7.Partnerkapcsolatok építése.................................................................................................77 8.Felelősségvállalás a fenntartható jövőért...........................................................................78 3.2.Debreceni Egyetem Karainak RADAR pontszám szerinti önértékelés eredménye.......80 3.3.EFQM alapelveknek való megfelelés átlaga a 15 karra (%)...........................................81 3.4.Alapelvekben elért eredmények min-max értéke (%)....................................................82

DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

2/82

1. Bevezetés A QUALIMED-IL Fejlesztő Iroda Kft. által kifejlesztett SAquick© gyorsértékelő szoftver alkalmazásával és iránymutatásával a Debreceni Egyetem elvégezte a „Munkaerő-piaci alkalmazkodás, gyakorlati képzőhelyek, intézményirányítás és hallgatói-oktatói szolgáltatások fejlesztése” című pályázatban megfogalmazott EFQM alapú önértékelést. A munka során a EFQM 2010© évben kiadott modelljéből indultunk ki:


3/82

Az EFQM modell nyolc alapelve:

Az értékelés a 8 alapelvnek való megfelelést vizsgálta az Egyetem 15 karán - egymástól függetlenül – és az Egyetem egészére.

2. Az értékelés eredménye 2.1. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar


4/82

Eredményfejezet értékelése: o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

5/82

Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési Jelenlegi Alapelv Alapelv prioritás megfelelőség # 1. Folyamatokon alapuló vezetés 22 % 4. 2. Sikerek elérése az emberek által 35 % 5. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és 3. 44% 6. az innováció táplálása Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, tár4. 48 % 2. sadalom számára 5. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 64 % 8. 6. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 64 % 1. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes veze7. 70 % 3. tés 8. Partnerkapcsolatok építése 75 % 7. Fejlesztendő területek:

1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.1.c.1. Nem használ a vezetés előrejelző módszereket az érintettek szegmentált igényeinek feltárására. 1.2.c.2. Nem használnak a küldetés, jövőkép, stratégiai célok teljesülésének meghatározására kulcsindikátorokat. 1.2.c.4. Nem alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.2.d.2. Nem működik a stratégia lebontás (policy deployment). 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.1. Nem alkalmaznak b.) végzett hallgatói, c.) munkáltatói, d.) jövőben felveendő hallgatói szegmenseket (és módszerek) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. Nem vonják be a b.) a végzett hallgatókat, és a d.) jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről b.) a végzett hallgatóktól, d.) jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. Nincs működő benchmarking stratégia.


6/82

2.5.b.2. Nem végeznek - elégedettségmérést a végzett hallgatók körében, - igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a b.) végzett hallgatókat, c.) munkaerő piaci partnereket, d.) jövőben felveendőket, a képzésfejlesztésbe. 2.5.b.6. Nem vizsgálják a szakok életciklusát (a társadalom igényét, telítettségét az adott szakon végzett diplomásokkal). 2.5.e.1. Nem jelzik előre a különböző szegmensek várható igényeit. 2.5.e.3. Nem működik hosszútávú kapcsolattartás a munkáltatókkal. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a b.) végzett hallgatók, d.) jövőben felveendők, észrevételeit, nem is reagálnak azokra.

3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.a.6. A vezetés nem értékeli, nem minősíti a vezetési tevékenység hatásosságát. 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 3.2.c.4. Nem készítenek jövőre vonatkozó stratégiai elemzéseket (pl. forgatókönyv elemzés). 3.2.c.5. A stratégia a.) nem kiegyensúlyozott (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból), b.) nem tartalmaz hosszútávú (minimum 10 éves) célokat. 3.7.a.,8.a.,9b. Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. Nem működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.2.d.3. A stratégiát megvalósító kulcsfolyamatok hatásosságát, hatékonyságát nem mérik. 4.3.c.6. Nem vonják be a nem oktatási tevékenységet végző munkatársakat a folyamatok hatékonyságának és hatásosságának folyamatos felülvizsgálatába, fejlesztésébe és optimalizálásába. 4.5.a.1. A folyamatok szabályozása nem terjed ki a.) a kulcsfolyamatokra, b.) elégedettségmérés adatainak kezelésére, c.) teljesítménymutatók kezelésére. 4.5.a.3. Nem használnak a folyamatok szabályozására a.) eredmény-, és b.) teljesítményindikátorokat. 4.5.a.5. Nem értékelik az innovációk és folyamatfejlesztések a.) eredményét, b.) hozzáadott értékét (újszerűségének hasznát).


7/82

4.5.c.2. Nem alkalmaznak mutatószámokat a folyamatok megfelelőségének és kapacitásának összehasonlítására. 4.6.b.,7.b.,8.b., 9.b. Nincsenek mindezt bizonyító teljesítmény indikátorok.

5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.a.2. A vezetés nem deklarálta az etikai alapelveket. 5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.1.d.3. Nem működnek a munkatársi, dolgozói tehetségfejlesztő programok. 5.3.a.1. A stratégiai célok nincsenek lebontva munkatársi, dolgozói feladatokra. 5.3.a.3. Nincs humán erőforrás stratégiája az intézménynek. 5.3.a.4. Nem működik a a.) karrierfejlesztés, d.) mobilitás-ösztönzés. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. Nem működik módszer az egyéni-, csoport-, és szervezeti célok összehangolására. 5.3.c.1. Nem működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. Nem működnek kreativitás, és -innovációfejlesztő programok. 5.3.c.6. Nem működik módszer a munkatársak bevonására a folyamatok fejlesztésébe. 5.3.d.2. Nincs kommunikációs stratégia. 5.3.d.4. Nem működik a tudás és siker alapú horizontális kommunikáció. 5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.2. Nem működnek magánéletet támogató programok. 5.3.e.3. Nem működnek a dolgozók, munkatársak sokszínűségét támogató programok. 5.3.e.4. Nincsenek programok a munkahelyi biztonság növelésére. 5.3.e.6. Nincsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 5.8.a. Nem mérik a munkatársak megbecsülésének, fejlesztésének társadalmi visszhangját.

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.1.c.2. A vezetés nem alkalmaz módszert a partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) bevonására az innovációba. 6.3.c.2. Nem mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a.) a működésfejlesztésbe, b.) tudományos kutató-fejlesztő munkába. DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

8/82

6.3.c.3. 6.3.c.5. 6.4.e.4. 6.4.e.5.

Nem alkalmaznak kreativitásfejlesztő módszereket (pl. javaslati rendszer). Nem működnek innováció-, kreativitásfejlesztő akciók, eljárások. Nem vesz részt az intézmény, kar külső, belső innovációs hálózatban. Nem működik innováció a működés-fejlesztés területén (pl. partnerkapcsolatok, kompetenciák, döntési folyamatok, szervezetfejlesztés, stb.). 6.4.e.6. Nem használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.a.5. Nem mérik-e az innovációs folyamatok hatását (hozzáadott értékét). 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.5.b.3. Nem vonják be a munkáltatókat a fejlesztésbe. 6.6.b.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak.

7. Partnerkapcsolatok építése 7.1.c.2.-3. Nincsenek tervezett akciók a partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) bevonására a kutatás-fejlesztési feladatok meghatározására. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.1.a.2 A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére nincs programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.). 8.2.a.1. A stratégiaalkotás, módosítás során nem vizsgálják a fenntartható fejlődést befolyásoló igényeket. 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.3.d.5. Nem kommunikálják a szervezeten belül a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információt. 8.4.c.3. Nem lelhető fel a környezettudatosság a K+F tevékenységben. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. Nincsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok.


9/82

2.2. Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar


10/82

Eredményfejezet értékelése: o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alapelv Sikerek elérése az emberek által Partnerkapcsolatok építése Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Kiegyensúlyozott eredmények elérése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Folyamatokon alapuló vezetés

Jelenlegi megfelelőség 65 % 70 %

Alapelv # 5. 7.

76 %

2.

80 %

6.

83 % 87 % 93 % 100 %

8. 1. 3. 4.

Fejlesztendő területek:

1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.2. Nem vonják be a jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről a jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. Nincs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.1. Az innováció nem támogatja a diploma értékének növelését. 2.5.b.2. Nem végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 5. Sikerek elérése az emberek által


11/82

5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. Nem működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. 5.3.b.4. Nem működik munkatársi, dolgozói teljesítményértékelési rendszer. 5.3.c.1. Nem működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. Nem működnek kreativitás-, és innováció fejlesztő programok. 5.3.d.2. Nincs kommunikációs stratégia. 5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.6. Nincsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal.

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. Nem mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.4.d.5. Nem támogatja a(z) IT (technológia) az innovációt. 6.4.e.6. Nem használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.6.b.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak.

8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

12/82

8.1.a.2 A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére nincs programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.). 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. Nincsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok.


13/82

2.3. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar


14/82

Eredményfejezet értékelése: o Az indikátorrendszer nincs összhangban a stratégiával és a folyamatmanagementtel. o A hallgatói, munkáltatói értékteremtés indikátorrendszere hibás. o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alapelv Folyamatokon alapuló vezetés Sikerek elérése az emberek által A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Partnerkapcsolatok építése Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Kiegyensúlyozott eredmények elérése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés


Alapelv # 4. 5.

64 %

6.

64 % 67 %

7. 8.

77 %

2.

94 % 100 %

1. 3.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.4.e.1. Nincs megfelelően működő belső információs rendszer a stratégia támogatására. 1.6.a.-9.b. Az eredmények mérése nem felel meg a Felsőoktatási Minőségi Díj, Nemzeti Minőségi Díj/ EFQM elveknek (azaz vannak-e összehangolt elégedettségmérési eredmények és teljesítmény indikátorok). 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.2.b.4. Nincs működő benchmarking stratégia. 2.5.d.4. Nincsenek összehasonlító adatok a diploma értékére. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a a.) hallgatók, b.) végzett hallgatók, c.) munkaerő piaci partnerek, d.) jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 2.6.a-b.,7.b Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségi adatok és teljesítmény jellemzők. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

15/82

3.7.a.,8.a.,9b. Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok.

4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. Nem működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.2.d.3. A stratégiát megvalósító kulcsfolyamatok hatásosságát, hatékonyságát nem mérik. 4.5.a.3. Nem használnak a folyamatok szabályozására a.) eredmény-, és b.) teljesítményindikátorokat. 4.5.c.2. Nem alkalmaznak mutatószámokat a folyamatok megfelelőségének és kapacitásának összehasonlítására. 4.6.b.,7.b.,8.b., 9.b. Nincsenek mindezt bizonyító teljesítmény indikátorok. 5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.a.4. Nem működik a a.) karrierfejlesztés, b.) munkaerő-kiválasztás, c.) utánpótlás-tervezés, d.) mobilitás-ösztönzés. 5.3.a.5. A dolgozói elégedettségmérés eredményét nem használják fel a humán erőforrás stratégia fejlesztéséhez. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.c.3. A dolgozók, munkatársak nem vesznek részt a szervezet sikereinek publikálásában. 5.3.c.6. Nem működik módszer a munkatársak bevonására a folyamatok fejlesztésébe. 5.3.d.4. Nem működik a tudás és siker alapú horizontális kommunikáció. 5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.2. Nem működnek magánéletet támogató programok. 5.3.e.3. Nem működnek a dolgozók, munkatársak sokszínűségét támogató programok. 5.3.e.4. Nincsenek programok a munkahelyi biztonság növelésére. 5.3.e.6. Nincsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 5.8.a. Nem mérik a munkatársak megbecsülésének, fejlesztésének társadalmi visszhangját.

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

16/82

6.3.c.3. 6.3.c.5. 6.3.c.6. 6.4.d.5. 6.5.a.5. 6.5.b.2.

Nem alkalmaznak kreativitásfejlesztő módszereket (pl. javaslati rendszer). Nem működnek innováció-, kreativitásfejlesztő akciók, eljárások. Nem vonják be a munkatársakat, dolgozókat a folyamatok optimalizálásába. Nem támogatja a(z) IT (technológia) az innovációt. Nem mérik-e az innovációs folyamatok hatását (hozzáadott értékét). Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.6.b.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak.

7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.2.b.4. A benchmarking információkat nem veszik figyelembe a stratégiaalkotásban. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.2.a.1. A stratégiaalkotás, módosítás során nem vizsgálják a fenntartható fejlődést befolyásoló igényeket. 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.3.d.5. Nem kommunikálják a szervezeten belül a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információt. 8.4.c.3. Nem lelhető fel a környezettudatosság - az intézmény működésében, - a K+F tevékenységben.


17/82

2.4. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar


18/82


Alapelv Sikerek elérése az emberek által Partnerkapcsolatok építése Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Kiegyensúlyozott eredmények elérése Felelősségvállalás a fenntartható jövőért A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Folyamatokon alapuló vezetés


Alapelv # 5. 7.

76 %

2.

87 % 91 %

1. 8.

91 %

6.

93 % 100 %

3. 4.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.2. Nem vonják be a jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről a jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. Nincs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.1. Az innováció nem támogatja a diploma értékének növelését. 2.5.b.2. Nem végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 5. Sikerek elérése az emberek által


19/82

5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. Nem működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. 5.3.b.4. Nem működik a munkatársi, dolgozói teljesítményértékelési rendszer. 5.3.c.1. Nem működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. Nem működnek kreativitás-, és innováció fejlesztő programok. 5.3.d.2. Nincs kommunikációs stratégia. 5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.6. Nincsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal.

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. Nem mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.6.b.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. Nincsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok.


20/82

2.5. Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar


21/82


Alapelv Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Sikerek elérése az emberek által Partnerkapcsolatok építése A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Kiegyensúlyozott eredmények elérése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Folyamatokon alapuló vezetés

Jelenlegi megfelelőség

Alapelv #

60 %

2.

64 % 70 %

5. 7.

80 %

6.

83 % 87 % 93 % 100 %

8. 1. 3. 4.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.1. Nem alkalmaznak munkáltatói szegmenset (és módszert) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. Nem vonják be a b.) a munkáltatókat, és a d.) jövőben felveendő hallgatók a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről b.) a munkáltatóktól, d.) jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. Nincs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.1. Az innováció nem támogatja a diploma értékének növelését. 2.5.b.2. Nem végeznek - munkáltatói elégedettségmérést, és - igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében.


22/82

2.5.b.3. Nem vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.3. Nem működik hosszútávú kapcsolattartás a munkáltatókkal. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a c.) munkaerő piaci partnerek, d.) jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra.

3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. Nem működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. 5.3.b.4. Nem működik a munkatársi, dolgozói teljesítményértékelési rendszer. 5.3.c.1. Nem működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. Nem működnek kreativitás-, és innováció fejlesztő programok. 5.3.d.2. Nincs kommunikációs stratégia. 5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.6. Nincsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. Nem mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.4.d.5. Nem támogatja a(z) IT (technológia) az innovációt. 6.4.e.6. Nem használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.6.b.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások.


23/82

7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak.

8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.1.a.2 A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére nincs programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.). 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. Nincsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok.


24/82

2.6. Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar


25/82

Eredményfejezet értékelése: o A hallgatói, munkáltatói értékteremtés indikátorrendszere hibás. o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alapelv Kiegyensúlyozott eredmények elérése Sikerek elérése az emberek által A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Folyamatokon alapuló vezetés Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Partnerkapcsolatok építése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Felelősségvállalás a fenntartható jövőért


Alapelv # 1. 5.

66 %

6.

78 %

4.

84 %

2.

92 % 93 % 100 %

7. 3. 8.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.1.c.1. Nem használ a vezetés előrejelző módszereket az érintettek szegmentált igényeinek feltárására. 1.2.c.2. Nem használnak a küldetés, jövőkép, stratégiai célok teljesülésének meghatározására kulcsindikátorokat. 1.2.c.4. Nem alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.2.d.2. Nem működik a stratégia lebontás (policy deployment). 1.2.d.3. A stratégia megvalósítását biztosító folyamatok (kulcsfolyamatok) rendszere nem biztosítja a hatásosság és a hatékonyság egyensúlyát. 1.4.b.2. A pénzügyi tervezési rendszer nem ad lehetőséget a hatékonyság hatásosság egyensúlyának vizsgálatára.

2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára


26/82

2.1.c.1. Nem alkalmaznak b.) végzett hallgatói, d.) jövőben felveendő hallgatói szegmenseket (és módszerek) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. Nem vonják be a jövőben felveendő hallgatók a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről b.) a végzett hallgatóktól, d.) jövőben felveendő hallgatóktól. 2.5.b.2. Nem végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a b.) végzett hallgatók, d.) jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 2.6.a-b.,7.b Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségi adatok és teljesítmény jellemzők.

3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.2. A vezetés nem központosította a kedvezőtlen külső hatások (pl. gazdasági válság, társadalmi szerkezet átrendeződése, oktatáspolitika változása, stb.) kezelését érintő munka irányítását. 3.7.a.,8.a.,9b. Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. Nem működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.5.a.3. Nem használnak a folyamatok szabályozására a.) eredmény-, és b.) teljesítményindikátorokat. 4.6.b.,7.b.,8.b., 9.b. Nincsenek mindezt bizonyító teljesítmény indikátorok. 5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.d.3. Nem működnek a munkatársi, dolgozói tehetségfejlesztő programok. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. Nem működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. 5.3.c.1. Nem működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. Nem működnek kreativitás, és -innovációfejlesztő programok. 5.3.c.6. Nem működik módszer a munkatársak bevonására a folyamatok fejlesztésébe. DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

27/82

5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.2. Nem működnek magánéletet támogató programok. 5.3.e.3. Nem működnek a dolgozók, munkatársak sokszínűségét támogató programok. 5.3.e.4. Nincsenek programok a munkahelyi biztonság növelésére. 5.3.e.6. Nincsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.8.a. Nem mérik a munkatársak megbecsülésének, fejlesztésének társadalmi visszhangját.

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.1.c.2. A vezetés nem alkalmaz módszert a partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) bevonására az innovációba. 6.3.c.5. Nem működnek innováció-, kreativitásfejlesztő akciók, eljárások. 6.4.e.5. Nem működik innováció a működés-fejlesztés területén (pl. partnerkapcsolatok, kompetenciák, döntési folyamatok, szervezetfejlesztés, stb.). 6.5.a.5. Nem mérik-e az innovációs folyamatok hatását (hozzáadott értékét). 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.5.b.3. Nem vonják be a a.) hallgatókat, d.) társadalom képviselőit a fejlesztésbe. 6.6.b.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. Nincsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok.


28/82

2.7. Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar


29/82

Eredményfejezet értékelése: o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alapelv Sikerek elérése az emberek által Partnerkapcsolatok építése Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Kiegyensúlyozott eredmények elérése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Folyamatokon alapuló vezetés


Alapelv # 5. 7.

76 %

2.

80 %

6.

83 % 87 % 93 % 100 %

8. 1. 3. 4.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.2. Nem vonják be a jövőben felveendő hallgatók a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről a jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. Nincs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.1. Az innováció nem támogatja a diploma értékének növelését. 2.5.b.2. Nem végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 5. Sikerek elérése az emberek által


30/82

5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. Nem működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. 5.3.b.4. Nem működik a munkatársi, dolgozói teljesítményértékelési rendszer. 5.3.c.1. Nem működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. Nem működnek kreativitás-, és innováció fejlesztő programok. 5.3.d.2. Nincs kommunikációs stratégia. 5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.6. Nincsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal.

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. Nem mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.4.d.5. Nem támogatja a(z) IT (technológia) az innovációt. 6.4.e.6. Nem használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.6.b.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak.

8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

31/82

8.1.a.2 A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére nincs programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.). 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. Nincsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok.


32/82

2.8. Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar


33/82

Eredményfejezet értékelése: o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alapelv Folyamatokon alapuló vezetés Partnerkapcsolatok építése Sikerek elérése az emberek által Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Kiegyensúlyozott eredmények elérése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Felelősségvállalás a fenntartható jövőért

Jelenlegi megfelelőség 44 % 70 % 71 %

Alapelv # 4. 7. 5.

74 %

2.

74 %

6.

80 % 88 % 95 %

1. 3. 8.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.2.c.4. Nem alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.4.b.2. A pénzügyi tervezési rendszer nem ad lehetőséget a hatékonyság hatásosság egyensúlyának vizsgálatára. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.1. Nem alkalmaznak b.) végzett hallgatói, d.) jövőben felveendő hallgatói szegmenseket (és módszerek) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. Nem vonják be a b.) a végzett hallgatókat, és a d.) jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről b.) a végzett hallgatóktól, d.) jövőben felveendő hallgatóktól.


34/82

2.5.b.2. Nem végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a b.) végzett hallgatókat, d.) jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.d.4. Nincsenek összehasonlító adatok a diploma értékére. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a b.) végzett hallgatók, d.) jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra.

3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.2.c.4. Nem készítenek jövőre vonatkozó stratégiai elemzéseket (pl. forgatókönyv elemzés). 3.2.c.5. A stratégia nem tartalmaz hosszútávú (minimum 10 éves) célokat. 3.7.a.,8.a.,9b. Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. Nem működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.2.d.3. A stratégiát megvalósító kulcsfolyamatok hatásosságát, hatékonyságát nem mérik. 4.5.a.1. A folyamatok szabályozása nem terjed ki a kulcsfolyamatokra. 4.5.a.2. Nem határozták meg a folyamatok működtetéséért felelősök feladatait, -és hatáskörét. 4.5.a.3. Nem használnak a folyamatok szabályozására a.) eredmény-, és b.) teljesítményindikátorokat. 4.5.a.5. Nem értékelik az innovációk és folyamatfejlesztések hozzáadott értékét (újszerűségének hasznát). 5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.a.2. A vezetés nem deklarálta az etikai alapelveket. 5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.a.4. Nem működik a c.) utánpótlás-tervezés, d.) mobilitás-ösztönzés. 5.3.a.5. A dolgozói elégedettségmérés eredményét nem használják fel a humán erőforrás stratégia fejlesztéséhez. 5.3.c.1. Nem működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. Nem működnek kreativitás-, és innováció fejlesztő programok. 5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.2. Nem működnek magánéletet támogató programok.


35/82

5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 5.8.a. Nem mérik a munkatársak megbecsülésének, fejlesztésének társadalmi visszhangját.

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. Nem mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a.) a működés fejlesztésébe, b.) tudományos kutató-fejlesztő munkába. 6.4.e.6. Nem használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.a.5. Nem mérik-e az innovációs folyamatok hatását (hozzáadott értékét). 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.5.b.3. Nem vonják be a munkáltatókat a fejlesztésbe. 6.6.b.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.4.c.3. Nem lelhető fel a környezettudatosság a K+F tevékenységben. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. Nincsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok.


36/82

2.9. Debreceni Egyetem Informatikai Kar


37/82

Eredményfejezet értékelése: o Az indikátorrendszer nincs összhangban a stratégiával és a folyamatmanagementtel. o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Jelenlegi Alapelv megfelelőség Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 55 % Kiegyensúlyozott eredmények elérése 57 % Sikerek elérése az emberek által 68 % Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társa79 % dalom számára Folyamatokon alapuló vezetés 80 % Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 85 % A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az 86 % innováció táplálása Partnerkapcsolatok építése 92 %

Alapelv # 8. 1. 5. 2. 4. 3. 6. 7.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.1.c.1. Nem használ a vezetés előrejelző módszereket az érintettek szegmentált igényeinek feltárására. 1.2.a.1. A stratégia tervezéséhez nem használnak elégedettségmérési adatokat. 1.2.c.4. Nem alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.4.b.2. A pénzügyi tervezési rendszer nem ad lehetőséget a hatékonyság hatásosság egyensúlyának vizsgálatára. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 1.6.a.-9.b. Az eredmények mérése nem felel meg a Felsőoktatási Minőségi Díj, Nemzeti Minőségi Díj/ EFQM elveknek (azaz vannak-e összehangolt elégedettségmérési eredmények és teljesítmény indikátorok). 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.2. Nem vonják be a b.) a végzett hallgatókat, és a d.) jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.4. Nincs működő benchmarking stratégia.


38/82

2.5.b.2. Nem végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a b.) végzett hallgatókat, d.) jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel b.) végzett hallgatók, d.) jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra.

3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.2. A vezetés nem központosította a kedvezőtlen külső hatások (pl. gazdasági válság, társadalmi szerkezet átrendeződése, oktatáspolitika változása, stb.) kezelését érintő munka irányítását. 3.2.c.4. Nem készítenek jövőre vonatkozó stratégiai elemzéseket (pl. forgatókönyv elemzés). 3.7.a.,8.a.,9b. Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. Nem működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.5.a.1. A folyamatok szabályozása nem terjed ki teljesítménymutatók kezelésére. 4.5.a.5. Nem értékelik az innovációk és folyamatfejlesztések hozzáadott értékét (újszerűségének hasznát). 5. Sikerek elérése az emberek által 5.3.a.3. Nincs humán erőforrás stratégiája az intézménynek. 5.3.a.5. A dolgozói elégedettségmérés eredményét nem használják fel a humán erőforrás stratégia fejlesztéséhez. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.d.2. Nincs kommunikációs stratégia. 5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.2. Nem működnek magánéletet támogató programok. 5.3.e.3. Nem működnek a dolgozók, munkatársak sokszínűségét támogató programok. 5.3.e.6. Nincsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal.


39/82

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. Nem mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.4.e.6. Nem használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 7. Partnerkapcsolatok építése 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.1.a.2 A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére nincs programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.). 8.2.a.1. A stratégiaalkotás, módosítás során nem vizsgálják a fenntartható fejlődést befolyásoló igényeket. 8.3.e.4. Nem veszik figyelembe a működés hatását (pl. kutató-fejlesztő tevékenység, munkatársak-, hallgatók közlekedési lehetőségei, stb.) a közegészségre, biztonságra, környezetre. 8.1.c.2. A vezetés nem bátorítja a munkatársakat, hallgatókat, külső partnereit a szélesebb társadalom számára hasznos tevékenységekben való részvételre. 8.4.c.3. Nem lelhető fel a környezettudatosság - az intézmény működésében, - a K+F tevékenységben. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. Nincsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok.


40/82

2.10.Debreceni Egyetem Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar


41/82

Eredményfejezet értékelése: o Az indikátor rendszer nincs összhangban a stratégiával és a folyamatmanagementtel. o A hallgatói, munkáltatói értékteremtés indikátorrendszere hibás. o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alapelv Folyamatokon alapuló vezetés Kiegyensúlyozott eredmények elérése Sikerek elérése az emberek által Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Felelősségvállalás a fenntartható jövőért A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Partnerkapcsolatok építése


Alapelv # 4. 1. 5.

54 %

2.

66 %

8.

71 %

6.

76 % 78 %

3. 7.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.2.c.2. Nem használnak a küldetés, jövőkép, stratégiai célok teljesülésének meghatározására kulcsindikátorokat. 1.2.c.4. Nem alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.2.d.1. A stratégiai tervekhez nincsenek meghatározva célok, és BM értékek. 1.2.d.2. Nem működik a stratégia lebontás (policy deployment). 1.2.d.3. A stratégia megvalósítását biztosító folyamatok (kulcsfolyamatok) rendszere nem biztosítja a hatásosság és a hatékonyság egyensúlyát. 1.4.b.2. A pénzügyi tervezési rendszer nem ad lehetőséget a hatékonyság hatásosság egyensúlyának vizsgálatára. 1.4.e.1. Nincs megfelelően működő belső információs rendszer a stratégia támogatására. 1.6.a.-9.b. Az eredmények mérése nem felel meg a Felsőoktatási Minőségi Díj, Nemzeti Minőségi Díj/ EFQM elveknek (azaz vannak-e összehangolt elégedettségmérési eredmények és teljesítmény indikátorok).


42/82

2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.2. Nem vonják be jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről a.) a hallgatóktól, d.) jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. Nincs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.3. Nem vonják be a c.) munkaerő piaci partnereket, d.) jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.b.6. Nem vizsgálják a szakok életciklusát (a társadalom igényét, telítettségét az adott szakon végzett diplomásokkal). 2.5.d.3. Az életciklus elemzés eredményét (a társadalom igénye, telítettsége az adott szakon végzett diplomásokkal) nem vetik össze a szakok, karok tudományos eredményeivel. 2.5.d.4. Nincsenek összehasonlító adatok a diploma értékére. 2.5.e.1. Nem jelzik előre a különböző szegmensek várható igényeit. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 2.6.a-b.,7.b Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségi adatok és teljesítményjellemzők. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 3.1.e.2. A vezetés nem központosította a kedvezőtlen külső hatások (pl. gazdasági válság, társadalmi szerkezet átrendeződése, oktatáspolitika változása, stb.) kezelését érintő munka irányítását. 3.1.e.3. A vezetés nem határozott meg új irányokat, áttörést. 3.2.c.5. A stratégia nem tartalmaz hosszútávú (minimum 10 éves) célokat. 3.7.a.,8.a.,9b. Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. Nem működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.2.d.3. A stratégiát megvalósító kulcsfolyamatok hatásosságát, hatékonyságát nem mérik. 4.5.a.1. A folyamatok szabályozása nem terjed ki b.) elégedettségmérés adatainak kezelésére, c.) teljesítménymutatók kezelésére. 4.5.a.3. Nem használnak a folyamatok szabályozására a.) eredmény-, és b.) teljesítményindikátorokat. 4.5.a.5. Nem értékelik az innovációk és folyamatfejlesztések a.) eredményét, b.) hozzáadott értékét (újszerűségének hasznát). DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

43/82

4.5.c.2. Nem alkalmaznak mutatószámokat a folyamatok megfelelőségének és kapacitásának összehasonlítására.. 4.6.b.,7.b.,8.b., 9.b. Nincsenek mindezt bizonyító teljesítmény indikátorok.

5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.1.d.4. Nem működik az egyéni teljesítményt ösztönző elismerés a munkatársak, dolgozók körében. 5.3.a.1. A stratégiai célok nincsenek lebontva munkatársi, dolgozói feladatokra. 5.3.a.3. Nincs humán erőforrás stratégiája az intézménynek. 5.3.a.4. Nem működik a mobilitás-ösztönzés. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.c.1. Nem működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.4-5. Nem működnek kreativitás -, és innováció fejlesztő programok. 5.3.d.2. Nincs kommunikációs stratégia. 5.3.d.4. Nem működik a tudás és siker alapú horizontális kommunikáció. 5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.2. Nem működnek magánéletet támogató programok. 5.3.e.3. Nem működnek a dolgozók, munkatársak sokszínűségét támogató programok. 5.3.e.4. Nincsenek programok a munkahelyi biztonság növelésére. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. Nem mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.4.e.4. Nem vesz részt az intézmény, kar külső, belső innovációs hálózatban. 6.4.e.6. Nem használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.a.5. Nem mérik-e az innovációs folyamatok hatását (hozzáadott értékét). 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.5.b.3. Nem vonják be a társadalom képviselőit a fejlesztésbe. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások.


44/82

7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak.

8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.1.a.2 A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére nincs programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.). 8.3.d.5. Nem kommunikálják a szervezeten belül a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információt. 8.3.e.4. Nem veszik figyelembe a működés hatását (pl. kutató-fejlesztő tevékenység, munkatársak, - hallgatók közlekedési lehetőségei, stb.) a közegészségre, biztonságra, környezetre. 8.1.e.6. A vezetés által alkalmazott változáskezelés az erőforrások mozgósításában a hosszútávú célokat nem preferálja a rövidtávú előnyökkel szemben.


45/82

2.11.Debreceni Egyetem Mezőgazdaság, Élelmiszertudomány- és Környezetgazdálkodási Kar


46/82

Eredményfejezet értékelése: o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alapelv Kiegyensúlyozott eredmények elérése Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Partnerkapcsolatok építése Folyamatokon alapuló vezetés A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Sikerek elérése az emberek által Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés

Jelenlegi megfelelőség 57 %

Alapelv # 1.

61 %

2.

71 % 78 % 86 %

8. 7. 4.

87 %

6.

90 % 96 %

5. 3.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.1.c.1. Nem használ a vezetés előrejelző módszereket az érintettek szegmentált igényeinek feltárására. 1.2.a.1. A stratégia tervezéséhez nem használnak elégedettségmérési adatokat. 1.2.c.4. Nem alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.4.b.2. A pénzügyi tervezési rendszer nem ad lehetőséget a hatékonyság hatásosság egyensúlyának vizsgálatára. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.1. Nem alkalmaznak a.) hallgatói, b.) végzett hallgatói, d.) jövőben felveendő hallgatói szegmenseket (és módszerek) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. Nem vonják be a a.) hallgatókat, b.) a végzett hallgatókat, és a d.) jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba.


47/82

2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről a.) a hallgatóktól, d.) jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. Nincs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.2. Nem végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a a.) hallgatókat, b.) végzett hallgatókat, d.) jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.d.3. Az életciklus elemzés eredményét (a társadalom igénye, telítettsége az adott szakon végzett diplomásokkal) nem vetik össze a szakok, karok tudományos eredményeivel. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra.

3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.d.1. A döntési folyamatokba nem kapnak megfelelő felhatalmazást. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.5.a.1. A folyamatok szabályozása nem terjed ki b.) elégedettségmérés adatainak kezelésére, c.) teljesítménymutatók kezelésére. 4.5.a.5. Nem értékelik az innovációk és folyamatfejlesztések hozzáadott értékét (újszerűségének hasznát). 5. Sikerek elérése az emberek által 5.3.a.4. Nem működik a a.) karrierfejlesztés, c.) utánpótlás-tervezés, d.) mobilitás-ösztönzés. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. Nem mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.5.b.3. Nem vonják be a a.) hallgatókat, c.) munkatársakat, d.) társadalom képviselőit a fejlesztésbe. DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

48/82

6.6.b.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak.

7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.4. A benchmarking információkat nem veszik figyelembe a stratégiaalkotásban. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.1.a.2 A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére nincs programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.). 8.2.a.1. A stratégiaalkotás, módosítás során nem vizsgálják a fenntartható fejlődést befolyásoló igényeket. 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.4.c.3. Nem lelhető fel a környezettudatosság a K+F tevékenységben.


49/82

2.12.Debreceni Egyetem Műszaki Kar


50/82

Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alapelv Kiegyensúlyozott eredmények elérése Folyamatokon alapuló vezetés Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Sikerek elérése az emberek által A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Partnerkapcsolatok építése Felelősségvállalás a fenntartható jövőért


Alapelv # 1. 4.

92 %

2.

93 %

5.

94 %

6.

100 % 100 % 100 %

3. 7. 8.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.2.c.4. Nem alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.4.b.2. A pénzügyi tervezési rendszer nem ad lehetőséget a hatékonyság hatásosság egyensúlyának vizsgálatára. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.1. Nem alkalmaznak jövőben felveendő hallgatói szegmenseket (és módszerek) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. Nem vonják be a jövőben felveendő hallgatók a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.5.b.2. Nem végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. Nem működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül.

5. Sikerek elérése az emberek által


51/82

5.1.d.3. Nem működnek a munkatársi, dolgozói tehetségfejlesztő programok. 5.3.e.6. Nincsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok.

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. Nem mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a.) a működés fejlesztésébe, b.) tudományos kutató-fejlesztő munkába.


52/82

2.13.Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar


53/82

Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alapelv Sikerek elérése az emberek által Partnerkapcsolatok építése Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Kiegyensúlyozott eredmények elérése A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Folyamatokon alapuló vezetés


Alapelv # 5. 7.

76 %

2.

87 %

1.

91 %

6.

91 % 93 % 100 %

8. 3. 4.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.2. Nem vonják be a jövőben felveendő hallgatók a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről a jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. Nincs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.1. Az innováció nem támogatja a diploma értékének növelését. 2.5.b.2. Nem végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. Nem működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

54/82

5.3.b.4. Nem működik a munkatársi, dolgozói teljesítményértékelési rendszer. 5.3.c.1. Nem működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. Nem működnek kreativitás, és -innovációfejlesztő programok. 5.3.d.2. Nincs kommunikációs stratégia. 5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.6. Nincsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal.

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. Nem mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait.


55/82

2.14.Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar


56/82

Eredményfejezet értékelése: o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alapelv Folyamatokon alapuló vezetés Sikerek elérése az emberek által Kiegyensúlyozott eredmények elérése Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Partnerkapcsolatok építése Felelősségvállalás a fenntartható jövőért


Alapelv # 4. 5. 1.

72 %

2.

81 %

3.

94 %

6.

100 % 100 %

7. 8.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.2.c.4. Nem alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.2.d.3. A stratégia megvalósítását biztosító folyamatok (kulcsfolyamatok) rendszere nem biztosítja a hatásosság és a hatékonyság egyensúlyát. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.1. Nem alkalmaznak jövőben felveendő hallgatói szegmenseket (és módszerek) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. Nem vonják be a jövőben felveendő hallgatók a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről a jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. Nincs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.2. Nem végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a


57/82

b.) végzett hallgatókat, d.) jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.d.3. Az életciklus elemzés eredményét (a társadalom igénye, telítettsége az adott szakon végzett diplomásokkal) nem vetik össze a szakok, karok tudományos eredményeivel. 2.5.e.4. Nem dolgozzák fel a jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra.

3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 3.2.c.5. A stratégia nem tartalmaz hosszútávú (minimum 10 éves) célokat. 3.7.a.,8.a.,9b. Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. Nem működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.2.d.3. A stratégiát megvalósító kulcsfolyamatok hatásosságát, hatékonyságát nem mérik. 4.3.c.6. Nem vonják be a nem oktatási tevékenységet végző munkatársakat a folyamatok hatékonyságának és hatásosságának folyamatos felülvizsgálatába, fejlesztésébe és optimalizálásába. 4.5.a.1. A folyamatok szabályozása nem terjed ki a.) a kulcsfolyamatokra, c.) teljesítménymutatók kezelésére. 4.5.a.3. Nem használnak a folyamatok szabályozására a.) eredmény-, és b.) teljesítményindikátorokat. 4.6.b.,7.b.,8.b., 9.b. Nincsenek mindezt bizonyító teljesítmény indikátorok. 5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.1.d.1. A szervezeti kultúra nem biztosítja a munkatársak bevonását, felhatalmazását a döntési folyamatokba. 5.3.a.1. A stratégiai célok nincsenek lebontva munkatársi, dolgozói feladatokra. 5.3.b.2. Nem mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. Nem működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. 5.3.b.4. Nem működik a munkatársi, dolgozói teljesítményértékelési rendszer. 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.d.4. Nem működik a tudás és siker alapú horizontális kommunikáció. 5.3.e.2. Nem működnek magánéletet támogató programok. 5.3.e.3. Nem működnek a dolgozók, munkatársak sokszínűségét támogató programok.


58/82

5.3.e.6. Nincsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal.

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.6.b.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak.


59/82

2.15.Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar


60/82

Eredményfejezet értékelése: o A hallgatói, munkáltatói értékteremtés indikátorrendszere hibás. o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alapelv Folyamatokon alapuló vezetés A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Sikerek elérése az emberek által Kiegyensúlyozott eredmények elérése Partnerkapcsolatok építése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Felelősségvállalás a fenntartható jövőért

Jelenlegi megfelelőség 64 %

Alapelv # 4.

75 %

6.

82 %

2.

86 % 86 % 92 % 100 % 100 %

5. 1. 7. 3. 8.


1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.2.c.2. Nem használnak a küldetés, jövőkép, stratégiai célok teljesülésének meghatározására kulcsindikátorokat. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.1. Nem alkalmaznak jövőben felveendő hallgatói szegmenseket (és módszerek) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. Nem vonják be a b.) a végzett hallgatók, és a c.) munkáltatók d.) jövőben felveendő hallgatók a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a „diploma értékét” (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről a jövőben felveendő hallgatóktól. 2.5.b.2. Nem végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. Nem vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.d.4. Nincsenek összehasonlító adatok a diploma értékére. 2.6.a-b.,7.b Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségi adatok és teljesítmény jellemzők.


61/82

3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.7.a.,8.a.,9b. Nincsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. Nem működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.5.a.1. A folyamatok szabályozása nem terjed ki az elégedettségmérés adatainak kezelésére. 4.5.a.3. Nem használnak a folyamatok szabályozására a.) eredmény-, és b.) teljesítményindikátorokat. 4.5.c.2. Nem alkalmaznak mutatószámokat a folyamatok megfelelőségének és kapacitásának összehasonlítására. 4.6.b.,7.b.,8.b., 9.b. Nincsenek mindezt bizonyító teljesítmény indikátorok. 5. Sikerek elérése az emberek által 5.3.a.4. Nem működik a mobilitás-ösztönzés. 5.3.c.1. Nem működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. Nem működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. Nem működnek kreativitás-, és innováció fejlesztő programok. 5.3.e.1. Nincs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.5. Nem működnek innováció-, kreativitásfejlesztő akciók, eljárások. 6.4.d.5. Nem támogatja a(z) IT (technológia) az innovációt. 6.4.e.6. Nem használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.b.2. Nem alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.5.b.3. Nem vonják be a társadalom képviselőit a fejlesztésbe. 6.6.b.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. Nincsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak.


62/82

3. Összesített kiértékelés 3.1.

Alapelv szerinti csoportosítás

1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése Alapelvnek való megfelelősség: Alapelvnek való megfelelés átlaga: 74 % Szórás: 50 % A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez használ-e a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert? Használ-e a vezetés előrejelző módszereket az érintettek szegmentált igényeinek feltárására? A stratégia tervezéséhez használnak-e elégedettségmérési adatokat? Használnak-e a küldetés, jövőkép, stratégiai célok teljesülésének meghatározására kulcsindikátorokat? Alkalmaznak-e módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére? A stratégiai tervekhez vannake meghatározva célok, és BM

64% 87% 94% 87% 87% 51% 87% 80% 57% 44% 57% 73% 87% 72% 86% ÁJK

AOK

N

N

N

BTK

EK

FOK

GVK

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N


GYTK GYFK

IK

KGK

MÉK

MK

NK

TTK

ZK

„NEM” válaszok száma

Arány

N

N

N

N

N

N

N

14

14:15

N

N

4

4:15

N

N

2

2:15

4

4:15

8

8:15

1

1:15

N

N

N

N

N

63/82

N

N

N

N

értékek? Működik-e a stratégia lebontás (policy deployment)? A stratégia megvalósítását biztosító folyamatok (kulcsfolyamatok) rendszere biztosítja-e a hatásosság és a hatékonyság egyensúlyát? A pénzügyi tervezési rendszer lehetőséget ad a hatékonyság hatásosság egyensúlyának vizsgálatára? Lefedi a stratégia a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését? Működik-e megfelelő belső információs rendszer a stratégia támogatására? Az eredmények mérése megfelel-e a Felsőoktatási Minőségi Díj, Nemzeti Minőségi Díj/ EFQM elveknek (azaz vannak-e összehangolt elégedettségmérési eredmények és teljesítmény indikátorok)?

N

N

N

N

N

N

N


N

N

N

N

N

3:15

3

3:15

6

6:15

9

9:15

N

2

2:15

N

3

3:15

N

N

N

N

3

N

64/82

N

N

N

N

N

N

N

2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Alapelvnek való megfelelősség:

48% 76% 77% 76% 60% 84% 76% 74% 79% 54% 61% 92% 76% 72% 82%

Alapelvnek való meg-felelés átlaga: 72 % Szórás: 44 %

ÁJK

Alkalmaznak-e a.) hallgatói, b.) végzett hallgatói, c.) munkáltatói d.) jövőben felveendő hallgatói szegmenseket (és módszerek) az igények felmérésében és kezelésében? Be vannak vonva a a.) hallgatók, b.) a végzett hallgatók, és a c.) munkáltatók d.) jövőben felveendő hallgatók a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba? A stratégia alkotás során gyűjtenek-e adatokat a „diploma értékét” (aversenytársakhoz képest) növelő értékekről a.) a hallgatóktól, b.) a végzett hallgatóktól, c.) a munkáltatóktól, és a d.) jövőben felveendő hallgatóktól?

AOK

BTK

EK

N N

FOK

GVK

GYTK GYFK

IK

KGK

MÉK

N

N

N N

N

N

N

N

N

N N

N

N

MK

NK

TTK

Arány

1 4 2

1:15 4:15 2:15

N

7

7:15

N N

1 5 2

1:15 5:15 2:15

N

14

14:15

2 3 1

2:15 3:15 1:15

12

12:15

N

N

N

N

N

N N


ZK

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N N

N


N

N

N

N

N

65/82

N

N

N

Van-e működő benchmarking stratégia?

N

Az innováció támogatja-e a diploma értékének növelését? Végeznek-e

N

N

- elégedettségmérést a végzett hallgatók körében, - munkáltatói elégedettségmérést, és - igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében? Bevonják a a.) hallgatókat, b.) végzett hallgatókat, c.) munkaerőpiaci partnereket

N

d.) jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe? Vizsgálják-e a szakok életciklusát (a társadalom igényét, telítettségét az adott szakon végzett diplomásokkal)? Az életciklus elemzés eredményét (a társadalom igénye, telítettsége az adott szakon végzett diplomásokkal) összevetik a szakok, karok tudományos eredményeivel?

N

Vannak-e összehasonlító adatok a diploma értékére? Előrejelzik-e a különböző szegmensek várható igényeit (reagálnak-e rá)?

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N N

N

N

N

N

N

N

N N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N


N

N

66/82

N

N

N

11

11:15

5

5:15

1

1:15

1

1:15

13

13:15

1 5

1:15 5:15

2

2:15

14

14:15

2

2:15

3

3:15

4

4:15

2

2:15

Működik-e hosszútávú kapcsolattartás a munkáltatókkal? Feldolgozzák-e a a.) hallgatói, b.) végzett hallgatói, c.) munkaerőpiaci partneri d.) jövőben felveendők észrevételeit, reagálnak-e azokra? Vannak mindezt bizonyító elégedettségi adatok és teljesítmény jellemzők?

N

N N N

N

N

N


N N

N

2

2:15

N

1 5 2

1:15 5:15 2:15

14

14:15

4

4:15

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N N

67/82

N

N

N

N N

3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Alapelvnek való megfelelősség:

70% 93%

100 %

Alapelvnek való meg-felelés átlaga: 90,27 % Szórás: 30 %

ÁJK

BTK

A vezetés értékeli-e, minősíti-e a vezetési tevékenység hatásosságát? A döntési folyamatokba b.) kapnak-e megfelelő felhatalmazást? A döntéselőkészítés során alkalmaz-e a vezetés kockázatelemzést? Központosította-e a vezetés a kedvezőtlen külső hatások (pl. gazdasági válság, társadalmi szerkezet átrendeződése, oktatáspolitika változása, stb.) kezelését érintő munka irányítását? Határozott-e meg a vezetés új irányokat, áttörést? Készítenek-e a jövőre vonatkozó stratégiai elemzéseket (pl. forgatókönyv elemzés)? A stratégia a.) kiegyensúlyozott (pl. törvényi, -hatósági elvárások, hallgatói, munkáltatói, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntart-

AOK

93% 93% 93% 93% 88% 85% 76% 96%

EK

FOK

GVK

GYTK GYFK

IK

100 %

93% 81%


Arány

1

1:15

1

1:15

8

8:15

N

3

3:15

N

1

1:15

3

3:15

1

1:15

KGK

MÉK

MK

NK

TTK

N

N N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N


68/82

100 %

N

N

ZK

ható fejlődés pénzügyi szempontból, stb.), és b.) tartalmaz-e hosszútávú (minimum 10 évre) célokat? Vannak mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok?

N N


N N

N

N

N

69/82

N

N

N

N

N

4

4:15

8

8:15

4. Folyamatokon alapuló vezetés Alapelvnek való megfelelősség:

22%

100 %

56%

100 %

100 %

78%


ÁJK

AOK

BTK

EK

FOK

GVK

Működnek-e (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül? A stratégiát megvalósító kulcsfolyamatok hatásosságát, hatékonyságát mérik-e? Bevonják-e a nem oktatási tevékenységet végző munkatársakat (is) a folyamatok hatékonyságának és hatásosságának folyamatos felülvizsgálatába, fejlesztésébe és optimalizálásába? A folyamatok szabályozása kiterjed-e a.) a kulcsfolyamatokra, b.) elégedettségmérés adatainak kezelésére, c.) teljesítménymutatók kezelésére? Meghatározták-e folyamatok működtetéséért felelősök feladatait, -és hatáskörét? Használnak-e folyamatok szabályozására a.) eredmény, -és b.) teljesítményindikátorokat?

N

N

N

N

N

100 %

44% 80% 36% 86% 90%

GYTK GYFK

N

IK

KGK

N

N

N

MÉK

N

N

N

N

N

N N

N

MK

N

N

N

N

100 %

48% 64%

NK

TTK

ZK


Arány

N

N

9

9:15

N

5

5:15

N

2

2:15

N

3

3:15

4

4:15

5

5:15

1

1:15

N N

N

N

N

N

N

N

N

N

7

7:15

N

N

N

N

N

N

N

7

7:15


70/82

Értékelik-e az innovációk és folyamatfejlesztések a.) eredményét és b.) hozzáadott értékét (újszerűségének hasznát)? Alkalmaznak-e bármilyen mutatószámot a folyamat megfelelőségének és kapacitásának összehasonlítására? Vannak mindezt bizonyító teljesítmény indikátorok?

N

N

N

N

N

N

N

N


N

N

N

71/82

2:15

5

5:15

N

4

4:15

N

6

6:15

N

N N

2

N

5. Sikerek elérése az emberek által Alapelvnek való megfelelősség:

35% 65% 58% 65% 64% 59%

65%


ÁJK

GYTK GYFK

Deklarálja-e a vezetés az etikai alapelveket?

N

Méri-e a vezetés a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét? A szervezeti kultúra biztosítja-e a munkatársak bevonását, felhatalmazását a döntési folyamatokba? Működnek-e munkatársi, dolgozói tehetségfejlesztő programok? Működik-e az egyéni teljesítményt ösztönző elismerés a munkatársak, dolgozók körében? A stratégiai célok le vannak-e bontva munkatársi, dolgozói feladatokra?

N

Van-e humán erőforrás stratégiája az intézménynek? Működik-e a a.) karrierfejlesztés, b.) munkaerő-kiválasztás, c.) utánpótlás-tervezés, d.) mobilitás-ösztönzés?

N

AOK

BTK

EK

FOK

GVK

71% 68%

53%

90% 93% 65% 60% 86%

KGK

MÉK

IK

MK

NK


Arány

2

2:15

N

9

9:15

N

2

2:15

3

3:15

1

1:15

3

3:15

3

3:15

3 1 3 6

3:15 1:15 3:15 6:15

TTK

ZK

N N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N


N N

N N N N

N

N

N N N

N

72/82

N N

N

A dolgozói elégedettségmérés eredményét felhasználják-e a humán erőforrás stratégia fejlesztéséhez? Mérik-e az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.)? Működik-e bármilyen módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására? Működik-e munkatársi, dolgozói teljesítményértékelési rendszer? Működik-e bármilyen program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére? Működnek-e dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok? A dolgozók, munkatársak részt vesznek-e a szervezet sikereinek publikálásában?

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

Működik-e tudás és siker alapú horizontális kommunikáció?

N

N

N N

N

N

N N


N

N

12

12:15

N

N

N

8

8:15

N

N

N

6

6:15

N

10

10:15

N

12

12:15

1

1:15

10

10:15

3

3:15

8

8:15

4

4:15

N N

N N

N

N

N

N

N

N

N

N N

N

3:15

N

N

Működnek-e kreativitás, és -innovációfejlesztő programok? Működik-e bármilyen módszer a munkatársak bevonására a folyamatok fejlesztésébe? Van-e kommunikációs stratégia?

3

N

N

N

N N

73/82

N N

Működik-e bármilyen ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment)? Működnek-e magánéletet támogató programok? Működnek-e a dolgozók, munkatársak sokszínűségét támogató programok? Vannak-e programok a munkahelyi biztonság növelésére? Vannak-e egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok? A dolgozói elégedettségmérés össze van-e hangolva a teljesítménymutatókkal? Mérik-e a munkatársak megbecsülésének, fejlesztésének társadalmi visszhangját?

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N


N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

12

12:15

N

7

7:15

N

6

0,26

4

4:15

11

11:15

12

12:15

4

4:15

N N N

N

N

N N

N

N

74/82

N N

N

N

N

N

N

6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Alapelvnek való megfelelősség: Alapelvnek való megfelelés átlaga: 78 % Szórás: 50 % Alkalmaz-e a vezetés bármilyen módszert a partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) bevonására az innovációba? Mérik-e a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a.) a működés fejlesztésében, b.) tudományos kutató-fejlesztő munkában? Alkalmazna-e kreativitásfejlesztő módszereket (pl. javaslati rendszer)? Működnek-e innováció, -kreativitásfejlesztő akciók, eljárások? Bevonják a munkatársakat, dolgozókat a folyamatok optimalizálásába? Támogatja-e a(z) IT (technológia) az innovációt? Részt vesz-e az intézmény, kar bármilyen külső, belső innovációs hálózatban?

44% 80% 64% ÁJK

AOK

BTK

91% 80% 66% EK

FOK

N

N

GVK

80%

74% 86% 71%

GYTK GYFK

IK

KGK

87%

94%

MÉK

MK

91% 94% 75% NK

TTK

ZK

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N N

N

N

N

N

N


N

75/82


Arány

2

2:15

11

15.nov

3

3:15

2

2:15

4

4:15

1

1:15

5

5:15

2

2:15

Működik-e innováció a működés-fejlesztés területén (pl. partnerkapcsolatok, kompetenciák, döntési folyamatok, szervezetfejlesztés, stb.)? Használnak-e a folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére? Mérik-e az innovációs folyamatok hatását (hozzáadott értékét)? Alkalmaznak-e áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KANO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.)? Bevonják-e a a.) hallgatókat, b.) munkáltatókat, c.) munkatársakat, d.) társadalom képviselőit a fejlesztésbe? Vannak-e mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak?

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

2:15

8

8:15

5

5:15

14

14:15

N

2 2 1

2:15 2:15 1:15

N

3

3:15

10

10:15

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N N

N

2

N


N

N

N

N

N N

N

N

76/82

N

N

7. Partnerkapcsolatok építése Alapelvnek való megfelelősség:

75%

70%

64% 70% 70% 92% 70%

Alapelvnek való megfelelés átlaga: 79 % Szórás: 36 %

ÁJK

AOK

BTK

Vannak-e tervezett akciók a partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) bevonására a kutatás-fejlesztési feladatok meghatározására? Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái vannake azonosítva? A benchmarking információkat figyelembe veszik-e a stratégiaalkotásban? A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére vannak-e kidolgozott, aktualizált eljárások? (mindre?) Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) össze vannak-e hangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.)? Vannak-e mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak?

EK

FOK

70%

GVK GYTK GYFK

92%

70%

78%

100 %

70%

100 %

92%

IK

KGK

MÉK

MK

NK

TTK

ZK


Arány

1

1:15

8

8:15

2

2:15

10

10:15

N

11

11:15

N

12

12:15

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N


N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

N

77/82

N

N

N

N

N

N

8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Alapelvnek való megfelelősség:

64%

83% 67% 91% 83%

100 %

Alapelvnek való megfelelés átlaga: 83 % Szórás: 45 %

ÁJK

AOK

FOK

GVK GYTK GYFK

IK

N

N

N

N

N

A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére van-e programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.)? A stratégiaalkotás, módosítás során vizsgálják-e fenntartható fejlődést befolyásoló igényeket? A stratégia nézőpontok (pl. törvényi, -hatósági elvárások, hallgatói, munkáltatói, munkatársi elvárások, működő folyamatok, pénzügyi szempontból, stb.) kiegyensúlyozása során figyelembe veszik-e a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait? Kommunikálják-e a szervezeten belül a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információt?

N

N

BTK

EK

83%

N

N

N


N

95%

71%

100 %

91%

100 %

100 %

KGK

MÉK

MK

NK

TTK

ZK

N

55% 66%

N

N

N

N


Arány

N

7

7:15

N

4

4:15

8

8:15

3

3:15

N

N

N

78/82

N

Figyelembe veszik-e a működés hatását (pl. kutató-fejlesztő tevékenység, munkatársak, -hallgatók közlekedési lehetőségei, stb.) a közegészségre, biztonságra, környezetre? Bátorítja-e a vezetés a munkatársakat, hallgatókat, külső partnereit a szélesebb társadalom számára hasznos tevékenységekben való részvételre? A vezetés által alkalmazott változáskezelés az erőforrások mozgósításában a hosszútávú célokat preferálja-e a rövidtávú előnyökkel szemben? Fellelhető-e a környezettudatosság - az intézmény működésében - a K+F tevékenységben? Vannak-e megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok?

N

N

N

N

N N N

N

N N


N

N

N

N

N

N

N

N

79/82

N

2

2:15

1

1:15

1

1:15

2

2:15

5

5:15

8

8:15

3.2. Debreceni Egyetem Karainak RADAR pontszám szerinti önértékelés eredménye Kar ÁJK Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar ÁOK Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar BTK Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar EK Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar FOK Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar GVK Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar GYTK Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar GYFK Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar IK Debreceni Egyetem Informatikai Kar KGK Debreceni Egyetem Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar MÉK Debreceni Egyetem Mezőgazdaság, Élelmiszertudomány- és Környezetgazdálkodási Kar MK Debreceni Egyetem Műszaki Kar NK Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar TTK Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar ZK Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar 450,00

EFQM érték 229,65 354,60 321,75 364,59 344,20 335,19 354,60 337,36 333,06 262,46 353,68 414,45 364,59 343,90 385,42

MAX

400,00 350,00

Min érték Max érték Átlagérték

229,65 414,45 339,97

ÁTLAG

300,00 250,00 MIN

200,00 150,00


80/82

ZK

TTK

NK

MK

MÉK

KGK

IK

GYFK

GYTK

GVK

FOK

EK

BTK

ÁOK

ÁJK

100,00

72,00%

70,00%

DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS 66,00%

60,00%

50,00%

40,00%

30,00%

20,00%

10,00%

0,00%

81/82 Felelősségvállalás a fenntartható jövőért

79,00%

Partnerkapcsolatok építése

74,00% 78,00%

A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása

Sikerek elérése az emberek által

74,00%

Folyamatokon alapuló vezetés

90,00%

Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés

80,00%

Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára

Kiegyensúlyozott eredmények elérése

3.3. EFQM alapelveknek való megfelelés átlaga a 15 karra (%)

100,00%

90,27% 83,00%

3.4. Alapelvekben elért eredmények min-max értéke (%) 120,00%

22,00% A J K

78,00%

M K

35,00%

A J K

M K 44,00% T T K A J K

83,00%

79,00% 64,00%

66,00%

100,00%

B T K

M K T T K

G V K 55,00% M K T T I K K Z K

min max átlag

Felelősségvállalás a fenntartható jövőért

A J K

A J K

74,00%

93,00%

Partnerkapcsolatok építése

0,00%

Kiegyensúlyozott eredmények elérése

20,00%

K G K

M 48,00% K

T K M K Z K

Folyamatokon alapuló vezetés

40,00%

B T K

70,00% B

A O K E K F O K G Y T K N K

100,00% 94,00%

A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása

72,00%

60,00% 44,00%

90,27%

Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés

80,00% 74,00%

92,00%

100,00%

Sikerek elérése az emberek által

100,00% 94,00%

Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára

100,00%

AJK: Állam- és Jogtudományi Kar AOK: Általános Orvostudományi Kar BTK: Bölcsészettudományi Kar EK: Egészségügyi Kar FOK: Fogorvostudományi Kar GVK: Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar GYTK: Gyógyszerésztudományi Kar GYFK: Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar IK: Informatikai Kar KGK: Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar MÉK: Mezőgazdaság, Élelmiszertudomány- és Környezetgazdálkodási Kar MK: Műszaki Kar NK: Népegészségügyi Kar TTK: Természettudományi és Technológiai Kar ZK: Zeneművészeti Kar DEBRECENI EGYETEM SAquick© KIÉRTÉKELÉS

82/82

A Debreceni Egyetem EFQM alapelvek szerinti önértékelés eredménye. SAquick

Recommend Documents