A Csokvaomány Óvoda Pedagógiai Programja

A Csokvaomány Óvoda Pedagógiai Programja

Készült: Csokvaomány 2013 Szerkesztette: Recskóné Balog Márta

BEVEZETŐ GONDOLATOK

Ez a dokumentum az óvodában folyó nevelő munka eredményeire építve a jövő céljait, feladatait fogalmazza meg. Bár óvodánk apró, és a problémák nagyok de úgy érezzük tevékenyen kell szembe néznünk a XXI. század társadalmi változásai által új kihívásokat megfogalmazó magyar közoktatással. A kor követelményeit, az óvodával kapcsolatos igényeket, a partnerek igényeit pedagógiai programunk kidolgozásánál figyelembe vettük. Az óvodának sokféle igény kielégítését kell szolgálnia, szinkronban az óvoda óvó-védő, szociális és személyiségfejlesztő funkciójával.

„ Csináljon bármit, Ami nyitogatja szemét és eszét, Szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi csak játszik. De mi tudjuk mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, Eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle!” (Varga Domonkos)

2

1. Az óvoda jellemző adatai 2. Költségvetési szerv neve:

Csokvaomány Óvoda

3. Székhelye:

3647 Csokvaomány Petőfi út 21

4. Telefonszáma:

48/439-081

4. Alapító,fenntartó szerv neve:

Csokvaomány Községi Önkormányzat 3647 Csokvaomány, Széchenyi út 1

5. Törzskönyvi azonosító szám:

636139

6. OM azonosító:

028771

7. Az intézmény alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: Óvodai nevelés 8. Az óvoda csoportszáma:

1 csoport

9. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 33 fő 1. Záró rendelkezések:

Az Alapító okirat 2013. október 18. lép hatályba.

3

2.

Az intézmény bemutatása

A Csokvaományi Napközi Otthonos Óvoda 1975-ben épült. Eredeti tervek szerint egy csoportos óvodának készült. A tervet módosították, mert a gyermeklétszám meghaladta a 25 főt, így a szolgálati lakásból is csoportszoba lett. Az óvoda a környező községekből is fogadta a gyerekeket. ( Sáta, Nekézseny, Lénárddaróc, Tólápa) Az eltelt időszak alatt az óvoda a szükséges korszerűsítési és felújítási munkálatokon esett át. 1993-ban az óvoda konyhája megszűnt, így mint melegítő konyha üzemelt tovább. A munkahelyek megszűnésével megindult a településről az elvándorlás, ezzel egyenes arányban a gyermek létszám is csökkeni kezdett. 2005. szeptember 1-jétől a szomszéd községgel, Lénárddaróccal intézmény fenntartó társulást hoztak létre a települések önkormányzatai. 2007 szeptemberétől a gyermek létszám jelentős mértékű lecsökkenése miatt a Csokvaományi óvoda újra egy csoporttal működik. A személyzeti létszám 4 fő, ebből 2 óvónő, 1 dajka, 1 pedig konyhai alkalmazott. 2008, szeptember 1-jétől a Lénárddaróci tagóvoda szünetelteti működését, majd 2009. november 1-jével a települések képviselő testületei határozatban mondják ki, hogy gyermekek hiányában az óvoda működését megszüntetik. Az ott dolgozó óvónő munkaviszonya felmentéssel megszűnik, a dajka a Csokvaományi óvoda konyháján kerül további foglalkoztatásra. A Csokvaomány- Lénárddaróc Közös Fenntartású Óvodai Intézmény hivatalosan 2013. októberében szűnt meg. A Lénárddaróci tagóvoda jogutódlással szűnt meg. A gyermek létszám időközben folyamatosan emelkedett ezért a Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012.augusztus 23.-án a 49/2012.(VIII:23.) Ökh. számú határozatával dönt, hogy 25 főről 33 főre emeli a maximálisan felvehető gyermekek létszámát. A megemelt létszám nem felel meg a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározott 2 m2/ fő az óvoda csoportszobájának, öltözőjének, mosdójának méretéhez. A gyerekek eltérő szociokulturális háttérrel érkeznek az óvodába. Lakókörzetünkben egyre több a szociokulturálisan hátrányos helyzetben nevelkedő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Mindezek a tényezők szükségessé teszik a hátrányos helyzet kompenzálását és az esélyegyenlőség megteremtését. Ennek ismeretében folyamatosan keressük a lehetőségeket, hogy nevelő munkánk minél hatékonyabb és rugalmasabb legyen. A Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programot nem adaptáltuk teljes egészében, hanem alapjában felhasználva erre ráépítve önálló Pedagógiai Programot írtunk, melyben megjelennek a helyi óvodai sajátosságok. Igyekszünk sajátos arculatot kialakítani mely tükrözi pedagógiai programunkat, hogy színes kínálatot nyújthassunk a gyermekek és a szülők számára.

4

Ennek a munkának még a legelején tartunk, de igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy célunkat elérjük. Az óvónők a továbbképzések során megismerkedtek a Tevékenység központú program (óvoda-iskola átmenet, népi kismesterségek, játék, érzelmi, erkölcsi nevelés) elméleti, pedagógiai, szakmai hátterével. A nevelőtestületünk szakképzett óvodapedagógusokból áll, akik elkötelezettek a minőségi munka, a maguk önképzése iránt. Fejlődő innovációs munka jellemzi intézményünket. A közösségünk összetétele, szakmai tapasztalata, végzettsége, fogékonysága, szemlélete alapján képes nyitottnak lenni, s a pedagógiai kihívásoknak megfelelni. Pedagógiai eredménynek tekinthető az a változás, amely végbement az óvodapedagógusok szakmai hozzáértésében, mely a gyermekek fejlesztésében hozott lényeges előrelépést. Az óvoda épülete, a csoportszobák állapota nagyon változó képet mutat. A csoportszoba, öltöző berendezési tárgyai, a bútorzat régiek, kopottak,a gyermekszékek a felújítások ellenére balesetveszélyesek. Igyekszünk a lehetőségekhez és saját erőforrásaink felhasználásával a jó felszereltséget és esztétikus környezetet biztosítani. Sajnos az óvodai pályázatok egyik alapfeltétele a csoport szám emelés, amihez a gyermekek létszáma még kevés! A személyi és tárgyi feltételek alap szinten biztosítottak. A családok többsége együttműködve, jó partnerként segíti nevelőmunkánkat. Az óvoda tárgyi felszereltségének biztosításában fontos szerepet kap a Szülői Munkaközösség odaadó munkája mellett, a helyi Önkormányzat valamint az óvoda egyéb támogatói köre. Tanuljuk a módszert, hogyan lehetne céljaink eléréséhez, még több, és adakozóbb támogatókat felkutatni. Szeretnénk alapítványt létrehozni melynek célja: Az óvodás gyermekek óvodai foglalkoztatásának segítése, támogatása. Az óvoda tárgyi felszereléseinek bővítése, játékok, eszközök, mozgásfejlesztő eszközök beszerzéséhez való hozzájárulás. Az óvodai kirándulások, ünnepségek, családi programok támogatása. A pedagógusok munkájának értékelésére nagy hangsúlyt kívánunk fektetni ezzel is elősegítve a lelkiismeretes, minőségi munkavégzés, valamint az önellenőrzés, önértékelés megvalósulását. Szükségesnek tartjuk a jó munkahelyi légkört és az együttműködés megteremtését, ahol a pedagógiai, szakmai szabadság és az önállóság biztosított. Óvodánk nyitott, a szülők betekintést nyerhetnek az óvoda életébe, megismerhetik pedagógiai programunk célkitűzéseit, feladatait. A családdal való új szemléletű együttnevelés több, mint az együttműködés. Az óvoda felvállalja a családok segítését is, a megelőzést, a prevenciót.

5

2. 1. Szervezetünk felépítése Intézményvezető:

Recskóné Balog Márta

Óvodapedagógus:

Oroszné Varga Piroska

Dajka, Gyermekvédelmi felelős

Kocsisné Papp Ágnes

2.2. Nevelőtestület A gyermekekkel 2 óvodapedagógus foglalkozik. 1 óvodapedagógus szakvizsgázott, fejlesztő pedagógusi szakirányon. Másik óvodapedagógus tanítói másod diplomával, valamint ECDL tanúsítvánnyal rendelkezik. Fejlesztő munkánkat az Ózdi Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei, logopédus, fejlesztőpedagógus, esetenként pszichológus segíti. A nevelőmunkát segítő technikai dolgozó szakképzettsége révén, / középfokú óvónői végzettség/ egészségnevelő, esztétikai feladatoknak magas színvonalon tesz eleget. Megfelelő szinten tájékozott az óvoda pedagógiai, nevelési elveiről, módszereiről. Nevelőtestületünk minden tagja elkötelezett közös céljaink megvalósításáért, a közös értékrend, a kölcsönös bizalom és a színvonalas munkavégzés jellemzi mindennapos tevékenységeinket. Legfontosabb mindig a gyermekek érdeke, minden, ami az óvodában történik, ezt szolgálja.

2.3. Az intézmény tárgyi feltételei, felszereltsége Óvodánk épülete, tárgyi feltételei lehetőséget teremtenek a gyermekek fejlesztésére. Komfort fokozata elfogadhatónak minősíthető. Az udvar mérete, felszereltsége lehetőséget biztosít a különböző életkorú gyermekek zavartalan tevékenykedéséhez. Az udvari játékok folyamatosan fejlesztésre szorulnak, de anyagi forrásaink a nagyobb beruházásokhoz hiányoznak. A melegítő konyhánk felszereltsége változó (sok eszköz cserére szorul). Az óvoda tárgyi feltételei között hiányos az audiovizuális és informatikai háttér technika. Nincs az intézménynek számítógépe, internet kapcsolata, fénymásolója, videokamerája vagy digitális fényképezőgépe. 6

Az audiovizuális eszközök még használhatóak, de sok régi típusú, és korszerűtlen van közöttük. Az óvoda épületének folyamatos karbantartása ugyan cél, de igen behatároltak a lehetőségek.

2.4. Nevelőmunkánk eddigi eredményei 

Elégedett szülők és elégedett gyerekek.



Nyitott óvoda – tartalmas együttműködés a családokkal, sokféle közös program szervezése.



A gyermekek fejlettségi szintjéhez igazodó egyéni képességfejlesztés. A fejlesztő tevékenységek tervezése, szervezése, az optimálisan fejlesztő feladatok és tárgyi feltételek megteremtése.



Egyéni eltérések tolerálása, differenciálás, folyamatos személyiségfejlesztés.



Programunkhoz kapcsolódó dokumentációk folyamatos felülvizsgálata, módosítása.



Az óvoda alaptevékenységét kiegészítő speciális programjaink: hagyományápolás, a természet és környezet védelmére, szeretetére nevelés, az egészséges életmódra nevelés.



Az óvoda arculatának folyamatos, a lehetőségekhez és igényekhez igazodó megújítása.

Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: 

Az óvodáskorú gyermekek védelme, esélyegyenlőségének biztosítása, jogainak érvényre juttatása a nevelés és a törvények adta eszközökkel. Hátrányok kompenzálása, egyenlő hozzáférés biztosítása minden, illetve az arra rászoruló gyermekek számára.



Valamely területen kiemelkedő képességgel rendelkező, tehetséget mutató gyermek támogatása képességeinek kiteljesedésében.

7

3. A Pedagógiai Program koncepciója Hitvallásunk a gyermekekről A gyermekből „a lehető legjobb gyermek váljon, amilyen csak lehet” (Suzanne Nociele) A gyermek fejlődő személyiség. Az óvodai élet folyamán törekszünk, hogy önmaguk és mások érdekében gyermekeink elmélyülten munkálkodóak, érdeklődőek legyenek, s feladataikat kreatívan tudják megoldani. Bízzanak önmagukban, bátran kezdeményezzenek, legyenek ötletgazdagok, a különböző lehetőségek közül a számukra megfelelő megoldásokat keressék. „ A gyermek is ember – szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van szüksége.” Falusi óvoda vagyunk, így ideális körülményeink és lehetőségeink adódnak, hogy a gyerekeket a világ tevékeny megismerése közben készítsük fel az „életre”, az iskolára. Közvetlen megfigyelések és tapasztalatok során ismerkedhetnek meg az őket körülvevő környezettel (pl.: erdő-mező, állatok, baromfiudvar, veteményes kert). Valamint ők is alakíthatják, formálhatják környezetüket tevékenységük során. A fejlesztés tartalma a tevékenységeken keresztül érvényesül és a nevelési folyamatban valósul meg. A társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenységet. Mi, óvónők az óvodánkban szívesen barkácsolunk, kirándulunk, örömmel végezzük a kerti, udvari munkákat, így példamutatással ösztönözve a gyerekek is kedvvel végezhetik a munkatevékenységeket és közben tapasztalatokat, ismereteket gyűjthetnek a további feladatok megoldásához. Elhatározásunkban, hogy ezt a programot választottuk, jelentős szerepet játszott, hogy dajkáink lelkiismeretesen, szívesen vesznek részt minden új feladat megvalósításában. Munkájukkal példát mutatva, tevékenyen vesznek részt, velünk együtt a gyerekek életrevaló felkészítésében. Szeretnénk munkánk során a gyerekeknek minden ismeretünket, tudásunkat átadni, hogy az óvodában szerzett ismereteket, tapasztalatokat gyarapítani és kamatoztatni tudják további tanulásuk során.

8

3.1. Gyermekképünk Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni: akik tele vannak élményekkel, tudnak játszani, kiegyensúlyozottak, képesek felfedezni, rácsodálkozni a dolgokra, majd önállóan megoldani feladatokat. Programunk gyermek és tevékenység központú, az egyéni fejlesztésre, a hátrányok kompenzálására, felzárkóztatásra törekszik. Tehát önmegvalósító, dönteni tudó, választásra képes individualizált, és jól szocializált gyermekek nevelését kívánjuk megvalósítani.

3.2 Óvodaképünk 

Esztétikus, inger gazdag környezetet, élményekkel teli óvodai életet igyekszünk biztosítani a gyermekek számára.



Barátságos, családias, tevékenységre ösztönző légkört teremtünk a gyermekeknek, ahol választhatnak a tevékenységek, feladatmegoldások, technikák és az ismeretek mélysége tekintetében.



Mi nem bízzuk a véletlenre az individualizációt /egyéniségkibontakoztatást és a szocializációt/ közösségivé válást, hanem mi magunk is teremtünk olyan helyzeteket, amelyekben ezt gyakorolhatják.



A gyermekek egyéni fejlettségi ütemükben fejlődhetnek a szomatikus és pszichés területeken



A program a szülőket partneri kapcsolatban, folyamatosan bevonja az óvodai nevelésbe, amelynek a lényege, az összehangolt, gyermeki érdeket előtérbe helyező, közös tájékoztatáson alapuló együttnevelés

3.3. Célunk A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése. A teljes gyermeki személyiség fejlesztése. Az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Arra törekszünk, hogy nyugodt, békés légkörben, egymással toleráns ,türelmes, segítőkész, tevékeny gyermekeket neveljünk, valamint problémamegoldó, kompromisszumok kötésére és egészséges önérvényesítésre kész gyermekek legyenek, akik érdeklődnek a komplex világ iránt, s erről természetes helyzetben saját tevékenységük által kívánnak 9

minél többet megtudni. A felfedezés élménye olyan örömforrás számukra, amiből későbbi életükben is meríthetnek. Arculatunkat úgy alakítjuk ki, hogy megfeleljünk: 

A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak



A szülők igényeinek



A pedagógiai etika követelményeinek



A fenntartó elvárásainak

3.4.

Fő feladataink

3.4.1

Gondozás, személyes higiéniára, egészséges életmódra nevelés

3.4.2

Érzelmi nevelés és szocializáció

3.4.3

Az anyanyelvi fejlesztés, kommunikáció

3.4.4

Értelmi nevelés

3.4.5

Az iskolai lehetséges tanulási zavarok megelőzése (prevenciója)

Nevelési gyakorlatunk rendszerének kiinduló pontja: fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzetek megteremtése. Meggyőződésünk, hogy a nevelés „tudatos értékválasztás” amely tevékenységek által valósítható meg. A megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos cselekvés, tapasztalás. Nevelési koncepciónkat a gyermekek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembe vételével egyéni adottságaikból kiindulva valósítjuk meg. Mivel a gyermekcsoport összetétele is nagymértékben megváltozott, feladataink súlypontjai is áthelyeződtek. Több figyelmet szentelünk a higiéniára, önellátás készségeinek, szociális készségek fejlesztésére, társas kapcsolatok erősítésére valamint a másság elfogadására, pozitív magatartási modellek nyújtására. Nevelési rendszerünk középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést és ezt az elvet az egész nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezeli. Ez a program gyermekközpontú, amely a tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által történő nevelést tekinti alapvető feladatának, valamint kiemelt feladatnak az egészséges életmódra nevelést. Ezenkívül fontos:  A szegény szubkultúrában élő, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai közösségbe való integrálása.  És az esélyegyenlőség feltételeinek a megteremtése.

10

Testi-lelki szükségletek kielégítése  kellemes, harmonikus, nyugodt környezet biztosítása,  a család szerepe, a nevelőmunkájának és az óvodai nevelésnek a közelítésére való törekvés/ a családi háttér ismeretének tükrében/,  a helyes életritmushoz való közelítés,  érzelmi alapigény kielégítése /biztonságérzet/,  egymás iránti bizalom kialakítása,  pozitív magatartási modellek, tevékenységek modelljeinek megmutatása,  a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásra nevelés,  civilizált, kulturált életmód szokásainak elsajátíttatása,  a viselkedési nehézségekkel, zavarokkal küzdő gyermekek /agresszív, gátlásos/ sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek.

Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelés A kitűzött nevelési feladataink között fő feladatunknak tekintjük az egészséges életmódra nevelést. Óvodánkban a gyermekek összetétele társadalmilag különböző szintű. A családok nagy része csak a családi pótlékból, munkanélküli segélyből, jövedelempótló támogatásból él. Ezen családok gyerekeinek nagy szükségük van az óvodai nevelésre. A gyermek fejlődő személyiség. Ezért fontos az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi és lelki szükségletek kielégítése. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. Az egészséges életmód szokásainak kialakítását az óvodába lépéstől kell elkezdeni. Az alapvető követelményeket a gyermekeknek meg kell ismerni, azokat következetesen és rendszeresen gyakoroltatni kell velük, amíg a helyes cselekvésmódok megszilárdulnak, szokássá vállnak.

Cél  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése  testi képességek fejlődésének elősegítése 11

 a környezet tisztán tartása, a környezet rendjére való igény kialakítása, a helyes testtartás elsajátítása,  az egészséges életmód: a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés, az egészség megőrzés szokásainak kialakítása, nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó megteremtése az óvoda napirendjén keresztül,  a gyermek egészégének védelme, edzése, óvása, megőrzése

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önállóan:  tudjanak tisztálkodni, az ehhez szükséges eszközöket kiválasztani és használni,  használják a WC-t, a WC papírt,  ápolják fogukat (ne játszanak a fogkefével),  tudjanak öltözködni (helyes sorrend), tudják kiválasztani az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházatot,  szolgálják ki magukat,  ítéljék meg a kiszedett étel mennyiségét, Megfelelően használják:  az evőeszközöket (kés, villa, kanál),  a játék és egyéb eszközöket,  az óvoda és az épület egyéb helyiségeit,  a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarítóeszközök),  végezzék a naposi teendőket (terítés, szalvéta, takaró, ruházat). Tudjanak:  cipőt fűzni és kötni,  gombolni,  csendesen közlekedni (ajtót nyitni, zárni)  az asztal mellett egyenes testarttással ülni. Ismerjék:  a kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rágni, ügyelni az asztal rendjére, tisztaságára),  a zsebkendőhasználat módját,

12

 a rendetlenség megszüntetésének módját. Segítsenek:  a környezetük tisztántartása, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben, a kisebbeknek az önellátásra irányuló tevékenységekben.

Feladat:  Az aktuális megnyilvánulások értelmezése.  A helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel.  Differenciált segítségnyújtás:

-

különleges ráfigyelés a csoportban esetleg előforduló gyenge lágyszájpadműködésű gyermek rágási szokásainak kialakulására (szükség esetén szakember bevonása).

-

a speciális eszközöket igénylő gyerekeknek (pl.: szemüveg, hallókészülék, stb. esetében).

-

mozgáskoordinációs zavarral küzdő, vagy a mozgásában részben korlátozott gyerekek részére, akik szakértői vélemény alapján részt vehetnek az óvodai életben.

Az érzelmi nevelés, szocializáció, társas kapcsolatok A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni (kooperáció és kommunikáció). A társadalom élete a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik, ezeken keresztül formálódik érzelmi magatartása, szokásrendszere. A tevékenységközpontú rendszer az a színtér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek, kapcsolatot alakíthatnak ki társaikkal.

Cél  Barátságos, derűs csoportlégkör alakítása, érzelmi biztonság, kiegyensúlyozott szeretetteli otthonosság megteremtése.

13

 Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, kooperáció, kommunikáció, kitartás, együttérzés, felelősség, szabálykövetés, illemtudó viselkedés.  Egymás közötti bizalom kiépítése (óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-dajka)  Alá-, fölé és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása.  Felnőttek modellszerepe.  Egymás iránti tolerancia alakítása, különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés.  Az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulások támogatása, a szükséges kontroll erősítése.  A közösségi nevelés folyamatában erősödjön én-tudata, én-képe, önérvényesítő, önkifejező törekvése a különböző tevékenységek során.  Az átlagostól bármely irányba eltérő fejlettségi szinten álló ( BTM; SNI; kiemelkedő képességű, tehetséges) gyerekek sajátos nevelése, szükség esetén szakember segítségével, bevonásával.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére 

Sajátítsa el az alapvető viselkedési szokásokat és ezek alkalmazását a mindennapokban. (kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás, véleménynyilvánítás döntésekben, választásokban, vállalt feladati elvégzésében)



Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit.



Segítségnyújtás, önzetlenség, tolerancia.



Együttműködés, tevékenykedés a csoport érdekében.



Érdeklődéssel fordul társai és a környezetének felnőttei irányába.

Értelmi fejlesztés, nevelés Cél 

A mindenkori csoport fejlettségi szintjéhez alkalmazkodva, élményszerzési lehetőségek biztosítása tapasztalatszerzés céljából



Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése egyes tevékenységek iránt.



Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése. 14



Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés.



Kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése.



Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése



Vizuális percepció (formaérzékletek, formaészlelések) fejlesztése.



Taktilis – kinesztéziás (mozgásérzeti) szféra mobilizálása.

Fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  Bővüljön általános tájékozottsága, önmagáról és a környező világról alkotott ismerete.  Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére.  Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban.  Rendelkezzék problémafelismerő és megoldó képességekkel.  Tudja figyelmét rövid ideig, ugyanarra összpontosítani.  Vegyen részt a különböző tevékenységekben.  Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét.  Törekedjen az önértékelésre.  Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is.

A tevékenység szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége és a tevékenység kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. Összefoglalva:

-

Valamennyi belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének az eszköze,

-

képesség felhasználás, képességfejlesztés eszköze.

A nevelő hatás – a tevékenység tartalmából eredő – feltételei:  az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen (hasznosság szélesebb körben),  a célkitűző és célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön,

15

 a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen (élményerő),  a tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen, kettős szempontból:  elégítse ki a gyermekek akció szükségletét,  oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát (az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig – a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig.

A nevelő hatás pedagógiai feltételei A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás, stb.) közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának, az egész óvodai környezetnek. A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel (semmit sem végezzünk el a gyermek helyett, de mindenben segítsük, amikor arra szüksége van). A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya lehet az értékelés kiinduló alapja.

A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységek egymásra épüléseként  lehetőségek adása, az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre,  a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzői,  tevékenységi vágy jellemzi,  bármilyen mozgás, cselekvés, változás felkelti a gyermek figyelmét és utánzásra ösztönzi  a megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermekeknek,  a gyermek tevékenysége gyakran változik: 

kiscsoportos – gyakran változtatja tevékenységét



nagycsoportos – hosszabb ideig képes tevékenykedni

16



az óvodapedagógusnak tudni kell, hogy életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakozását a csoportban,



a 3-7 éves korú gyermek élet megnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek,



a gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva,



a közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése.

A nevelés feltételeinek biztosítása A helyi óvodai nevelés egymásra épülő, egymással komplex tevékenységek rendszerében fejti ki hatását. A tevékenységek megvalósulásának objektív és szubjektív feltételei vannak.

Az óvodai nevelés objektív feltételei Az óvoda épülete, udvara, környezete Az óvodánk épülete és udvara megfelel az országos átlagnak, és az egészségügyi elvárásoknak. Két csoportszobával rendelkezünk, berendezve óvodai bútorokkal. A gyerekek a nap folyamán szabadon használhatják az öltözőt, a mosdót. A csoportszobák berendezésekor a nagy összefüggő közös tér mellett, gondolva a gyerekek elkülönülési igényeire, igyekeztünk kialakítani több kis kuckót, játszósarkot egymástól elválasztva. A játszóhelyek, tevékenységi terek, bútorok mozgatásával átrendezhetők, a terek megnövelhetők, hogy a célnak megfeleljenek. A belső terek az óvodapedagógus számára átláthatók, így figyelemmel tudja kísérni valamennyi gyerek mozgását. Az óvoda udvara is szerves része az épületnek. Nagy udvarral rendelkezünk. Sok a fűvel borított rész, van betonozott terület, homokozó hűvös, napos rész, babaház, csúszda, mászókák, ami a gyermekek játékát megfelelően kielégíti. Megkezdődött az óvoda udvari játékainak EUkonformmá tétele; a leginkább balesetveszélyes, vasból készült mászókákat lecseréltük. Kialakítottunk az óvoda udvarán konyhakertet, ezzel is növelve a tevékenykedési lehetőségeket, és van egy kis virágos kertünk is. 17

Az óvodai nevelés szubjektív feltételei A nevelőmunka során a legfontosabb  a nyugodt, meleg, derűs, nyílt, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése,  az óvodapedagógus modell szerepe,  az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése a nevelőmunka során,  az óvodapedagógus és a dajka együttműködési formái az óvoda környezetében élők hatásai a nevelőmunkára. A legfontosabb alapelv, ami a nevelés lehetőségeit biztosítani tudja, az oldott, derűs, nyugodt, meleg, nyílt és szeretetteljes óvodai környezet megteremtése. Az óvodás gyermeki személyiséget:  tisztelet  elfogadás  szeretet  és megbecsülés övezze. Az óvodás gyermek számára az első perctől kezdve fontos és meghatározó, hogy milyen légkörben éli a napokat, heteket. Az óvodának olyan helynek kell lennie, ahol minden gyermek számára adott az esély a nyugodt játékra, az életkorának megfelelő tevékenységekre. Ahhoz, hogy ez a környezet megteremthető legyen, először számba kell venni, hogy milyen zavaró vagy bántó körülményeket kell elkerülnie az óvodának:  A rohanó, kapkodó életmód,  A rendszertelenség a gyermek mindennapjaiban,  A magas állandó zajszint,  A gyerek fizikai és szellemi túlterheltsége,  A túlságosan sok, feldolgozhatatlan információ gyermek elé áradása,  A testi érintés, ölelés, szeretgetés hiánya,  A komor, túlfegyelmező, hideg nevelési alaphelyzet,  A gyermeki félelmek feldolgozhatatlan sokasága,  A zsúfoltság miatt a térbeli mozgás korlátozottsága,  Az ötlettelen, unalmas, tevékenység nélküli óvodai élet káros hatásai,  Az idővel való gazdálkodás hiánya,  A gyermek siettetése, túl korai fejlesztése. 18

Az óvodai élet megszervezése A nyugodt légkör megteremtésének alapvető feltétele a megfelelő napirend biztosítása. Ez a gyermek számára egy kiszámítható, megszokott életritmust biztosít, ugyanakkor rugalmas és ezért alkalmanként szükség szerint változtatható, alakítható, módosítható. Összeállításánál az egyes tevékenységekre fordítható időt úgy kell meghatározni, hogy lehetővé tegye az elmélyült, nyugodt, hosszantartó játékot. Napirendünkben a játékra fordított idő a leghosszabb. Az étkezések meghatározott időintervallumban történnek. Az ezzel kapcsolatos feladatokat önkiszolgáló és naposi rendszerben oldjuk meg. Az egyes napirendi tevékenységek végzésénél igyekszünk kiküszöbölni a torlódást, a sorakoztatást. A gyermekek alapvető szükségleteiket a nap folyamán bármikor kielégíthetik. A nyugodt légkör kialakításához az is hozzátartozik, hogy az óvodai csoport zajszintje ne legyen túlságosan magas. Ezt is elsősorban az óvodapedagógus példamutatásával lehet megvalósítani. A meleg, derűs légkör azt jelenti, hogy van időnk a gyermekre, nyugodtan végighallgatjuk, amit mondani szeretne. A gyermek számára a testi kontaktus, a felnőttől áradó szeretet nyugalmat, biztonságot kölcsönöz. A gyermek jő közérzetéhez szükség van a testközelségre, a testi érintés gyakoriságára. Minden gyermeknek szüksége van a szeretetünkre. Az óvodapedagógusnak képesnek kell lennie a szeretet megmutatására. Az óvoda légkörének a kialakításakor a nyitottságra kell még hangsúlyt fektetni. Ez az alapja a szülőkkel való egyenrangú, egymást segítő, támogató együttműködésnek. A szülők szabadon bármikor bejöhetnek az óvodába és figyelemmel kísérhetik gyermekük fejlődését. Ezt a kapcsolatot tovább próbáljuk mélyíteni a különböző ünnepek, óvodai rendezvények, közös kirándulások, szülői értekezletek, játékdélutánok alkalmával. A nyíltság azt jelenti, hogy minden gyerek elmondhatja örömét, bánatát. Hazugságmentes légkört próbálunk meg kialakítani, ahol a gyermekek kisebb csínytevéseikért vállalják a felelősséget. Az óvodapedagógus modell szerepe a nevelés szubjektív feltétele között kiemelkedően fontos. Ki milyen elképzelésekkel, módszerekkel, ízléssel, beszéddel, esztétikai, erkölcsi tapasztalatokkal és tartással neveli a gyerekeket. A kulcsszereplő az óvodapedagógus. A gyermekek mintakövetése különösen a szeretett személy irányában óriási felelősséget ró a nevelőre. Nem mindegy tehát hogyan jelenünk meg a gyerekek előtt, mit mondunk és hogyan, mit tartunk szépnek, jónak, követhetőnek. A gyermekek mindazt átveszik a közvetlen környezetükből, amit látnak és hallanak, hiszen utánzás útján tanulnak, egyúttal azonosulnak azokkal a személyekkel, akik körülveszik. Az óvodapedagógus pedig a legfőbb minta, aki kiemelt azonosulást indukál a gyermekekben. 19

Pedagógiai és pszichológiai felkészültségével tartsa szem előtt a következőket:  ismeri a rábízott gyermekek életkori szükségleteit,  alkalmazza a differenciált, egyéni fejlesztést,  a gyermek fejlődését nyomon követi, erről a szülőt tájékoztatja,  módszereit változatosan alkalmazza a különleges nevelési igényű gyermekekre is,  rendelkezik a gyermekek iránt megnyilvánuló együtt érző, oda és ráfigyelő magatartással,  etikusan viselkedik az óvodán belül és kívül,  igénye van az önképzésre, részt vesz a továbbképzéseken,  problémamegoldó képességgel rendelkezik,  a család mellett (és nem helyett) partnerként részt vesz a nevelési folyamatban,  a gyermekek fejlődését szolgáló módszereket, értékeket, normákat közvetíti a szülők, kollégák felé,  a helyi nevelési program alapján a gyermeknevelés során megválasztja módszereit, eszközeit,  gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról,  közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,  a gyermekekkel elsajátítja a közösségi együttélés szabályait,  tiszteletben tartja a gyermek és a szülő jogait,  a gyermekeket a helyes viselkedési normák betartására neveli. A szubjektív feltételek sorában szólni kell az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködéséről és egymásra hatásáról. A nevelés mindig kétpólusú tevékenység, hiszen a nevelő és nevelt egymáshoz viszonyított, egymástól függő, egymásra épülő közös cselekvéseiről van szó. A programunkban azt szeretnénk megvalósítani, hogy a nevelő kizárólagos irányítását felváltaná egy olyan attitűd, amiben lényegesen több önállóságot, szabadságot, beleszólási jogot kap a gyerek saját környezetének kialakításába. Tapasztalnia kell a gyermeknek, hogy saját akaratát érvényesítheti, elképzeléseit kivitelezheti. A differenciált fejlesztésnek is ez a szabad önálló nevelési szituáció nyújt széles lehetőségeket. A gyermeki szabadság és önállóság persze addig szélesíthető, amíg a csoport, a közösség kialakított normái, keretei ezt lehetővé teszik. A tevékenységre épülő óvodai élet mozgalmas, gyakran változó helyszínű, sok eszköz használatát feltételező rendszer. Az óvodapedagógus szerepe nem könnyű, ezért neki is szüksége van a segítőtársakra. Közülük a dajka szerepe a legkiemelkedőbb. A dajkáink aktívan részt vesz20

nek a csoportok életében. Nem csak külső szemlélői, hanem belső, tevékeny résztvevői a csoportban zajló eseményeknek. Segítői az óvodapedagógusoknak. A dajka is nevel, ő is hat a gyermekcsoportra, tehát neki is tudnia kell, milyen rendszer, elvek, elképzelések alapján nevelünk. A sok tevékenység figyelemmel kísérése, a terek megnövelése és hasznos játéktérré alakítása ugyancsak megköveteli, hogy a dajka szorosabban együttműködjön a csoporttal. Az óvoda környezetében élők szintén hatást gyakorolnak az intézmény nevelőmunkájára. A fenntartót képviselők, az iskola elvárásai, az intézmény környezetében élő emberek véleményt formálnak, igényeket támasztanak, direkt és indirekt módon befolyásolják a helyi nevelőmunkát. Az óvodának figyelnie és reagálnia kell a külső elvárásokra, véleményekre, javaslatokra.

A tevékenységen alapuló nevelés feltételeinek megteremtése Az óvodapedagógus feladatai: A csoportok szokásrendszerének kialakítása: Az óvoda mindennapi zökkenőmentességét, harmonikusságát és nyugalmát biztosítja, ha megfelelő szokásrendszert sikerül kialakítani. A jó szokásrendszer a mindennap gyakorolt cselekvések sorozatának állandó ismétlése. A szokásalakításban elsődleges maga a cselekvés, a tevékenység, ami az egész személyiséget fejleszti. A szokásrendszer kialakítása az utánzáson és az ezzel összefüggő azonosuláson alapszik. A szoktatás esetében tehát a példamutatásnak van kiemelt szerepe. A személyiségfejlesztés szempontjából azért is van jelentősége, mert egy általános tudatmentesítő szerepe van. A jól kialakított szokások, melyek rendszert alkotnak, nem kívánnak akaratkifejtést a gyermektől, és nem kell koncentrálnia sem, hiszen automatikusan cselekszik. A szokásalakítás módja: utánzás – ismétlés – tudatossá váló cselekvés. Az óvodában kialakított szokásrendszerek alkalmazhatók a következő területeken:  a napirend szokásai,  a társas, közösségi együttélés szokásai,  az egészséges életmód szokásai,  a tevékenységek megvalósítását elősegítő szokások esetében.

21

A beszoktatás A gyermek egész későbbi óvodai életére kihat a beszoktatás minősége. A gyermekek beszoktatása nagyon sok türelmet, gyöngédséget és időt igényel. Nem célszerű az új gyermekeket egyszerre fogadni. Óvodánkban a beszoktatás fokozatosan és folyamatosan történik. Így 2-3 új gyermekre kell fokozott figyelmet fordítani és jut időnk a többi gyermekkel való foglalkozásra is. Eleinte rövidebb, majd egyre hosszabb időtartamot tölt a gyermek az óvodában. A beszoktatás ideje alatt és utána is lehetővé tesszük, hogy a gyerekek a kedvenc játékszereiket behozhassák az óvodába. A csoportban lévő régebbi gyermekeket előkészítjük az újak fogadására, hogy biztosítva legyen a szeretetteljes légkör és a jó hangulat az ismerkedés időszakában. Egyre több az egyszerre óvodába járó testvér párok. Náluk gördülékenyebb a beszoktatás hiszen a kicsiknek biztonságérzetet ad, a nagyoknak erősíti az önbizalmát, növeli a felelősség tudatukat. A beszoktatás ideje alatt nem kívánjuk meg egyetlen gyerektől sem, hogy bekapcsolódjon a csoportban folyó tevékenységekbe. Az utánzási hajlamra építve előbb-utóbb úgyis minden gyermeknél elérhetjük, hogy beilleszkedik a csoportba és bekapcsolódik a tevékenységekbe. A beszoktatás során kiépül a gyermekben az a bizalom, ami később az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködését meghatározza. A gyermek gondozásával kapcsolatos feladatok: A gondozás az óvodai nevelőmunkát megalapozó tevékenység. A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt feladata, ami az óvodapedagógust nem mentesíti a tényleges teendőktől, csupán azt jelenti, hogy neki kell a többiek munkáját is koordinálni, átgondolni. Az óvodai környezet esztétikus, harmonikus és célszerű kialakítása, a veszélyforrások minimálisra csökkentése, az óvodai napirend helyes kialakítása a gondozási feladatok végzését könnyíti meg. A gondozás, a gyermekkel való törődés az első kapocs, ami közel viszi a felnőttet a kicsihez, ami lehetővé teszi az átmeneti problémák kezelését. A tevékenységközpontú óvodai nevelés álláspontja szerint addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete, komfortérzete, amíg valamennyi testi szükséglete nincs kielégítve. Ebből következően arra kell törekednünk, hogy a gyermekek kellemes, jó légkörben, várakozás és sorakozás nélkül, szükségleteiknek megfelelően végezhessék a tisztálkodással, a WC használatával, az öltözködéssel, az étkezéssel kapcsolatos teendőiket. A hátrányos helyzetű gyerekek esetében a gondozási teendők növekedésével számolhatunk. A célunk az, hogy a gyermek megtanulja önállóan ellátni magát. ehhez nyújtanak segítséget a felnőttek és a nagyobb gyermekek. Igyekszünk kihasználni a mosdóban, az udvaron, a reggeli gyülekezési időben, ünne-

22

pek, kirándulások alkalmával adódó lehetőségeket a különböző korú gyermekek együttműködésére, kommunikációjára a gondozási teendők ellátása közben. Fontosnak tartjuk ezen a területen is a családdal való együttműködést, egymás tájékoztatását. Az egyéni bánásmód, az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevétele a gondozás esetében is érvényesül.

23

A fejlesztés tartalma A játék Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása a játék. Integráló tevékenység, amelyet végig kísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A spontán tanulás színtere. Egyes játékfajtákban külső cél nélkül, a gyermek reprodukálja a felnőttek munkáját, majd a konstruálásban megjelenik a „valaminek a létrehozására” törekvés. A gyermekek játék közben számtalan ismerettel, tapasztalattal gazdagodnak. A játékszükségletből fakadó eszközkészítés során a felnőtt segítségével technikai megoldásokat tanulnak meg. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. A játékban integrálja a külső és a belső világot, „híd” a képzelete és a valóság között. Itt alakulnak társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. A tevékenység és a kommunikáció az összekötő fonal a gyermek, a társai és az óvodapedagógus között. A programban a szabad játék fogalmának használata jelzi azt, hogy a gyermekek önként vállalt tevékenységei időtartamban is dominánsak a nap folyamán. Ugyanakkor a szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben, a gyermekek választásai, kezdeményezései, és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. A gyermekek a nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket életkoruktól és fejlettségüktől függően választhatják. Ezekre a helyzetekre szolgál „az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység” elnevezés. Ezeket a gyermekek ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységekben az óvodapedagógus szempontjából vannak megkötések, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakítják. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő, kezdeményezett vagy irányított játéknak is minősíthetők / például: szabályjáték-blokk kezdeményezése, a gyermekek által elképzelt, a szabad játékhoz szükséges eszközök készítését segítő technikák bemutatása, ének-zenei tevékenység kezdeményezése stb./.

24

A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés vállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. A mintaadó óvodapedagógus a játékbeli magatartásra is hat, elsősorban azzal, ha maga is bekapcsolódik – a gyermekek igényeitől függően – a játékba. A gyermekek egyéni, közös, közvetlen és közvetett tapasztalatai, élményei sokféle forrásból származnak. A gyermekek érdeklődési köre kitágult, a játéktémák többsége televíziós élmény, amely lehet nagyon pozitív is. Érthető módon gyakrabban élik újra játékukban a félelmeket keltő, kellemetlen élményeket. Az óvodapedagógus segít a gyermekek közötti megoldatlan konfliktusok rendezésében, a lehetséges megoldások demokratikus megvitatásában. A nagyobb gyermekek gyakran napokon keresztül folytatják érdekes témájú játékukat, amelyben maguk is kezdeményezik a felnőtt bekapcsolódását, még szerepet is osztanak az óvodapedagógusra. A játékszükségletből, ötletekből fakadó eszközigény kielégítése, a feltételek bővítése a gyermekekkel kooperálva előre megtervezhető, a szükséges anyagok folyamatos gyűjtésével, a családban nélkülözhető, érdekes eszközök felhasználásával. Az eszköztár az igények változását követi, aminek gyarapításába a szülők is bekapcsolódnak. A nyugodt játék feltételei, az óvodapedagógus feladatai a./ Megfelelő hely kialakítása A csoportszobában a mozgalmasabb és a csendesebb tevékenységek elkülönítése, megfelelő elhelyezése fontos szempont. A teremben a mozgás lehetővé tételére a legalkalmasabb: az építőjáték és az irodalmi, énekzenei tevékenységközpont, ahol mozgásfejlesztő szabályjátékok kezdeményezhetők. A mobil bútorokkal a terek igény szerint alakíthatók. A sok tároló felület alkalmas a gyermekek által készített kiegészítő eszközök elhelyezésére. A játékformák iránti igények alakulását követi a terek nagysága. Térelválasztó elemekkel a kuckósítás megvalósítható. b./ Játékidő A szabad játékra a napirendben megfelelő időt kell adni. A várakozási idő kivételeivel az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll. Az óvodapedagógus által kezdeményezett, vá25

lasztható és kötelező tevékenységek időtartama a nagyok esetében nem haladhatja meg a 20 – 25 percet. c./ Az élmények A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. A gyermekek a kellemes és a kellemetlen élményeket újraélik a játékban. Nem minden átélt helyzet jelent élményt, és nem minden élmény indukál játékot. Az óvodapedagógus a gyermekek játékából és a kommunikációból tud következtetni az egyéni élményekre. Ezek az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. Fontos tehát a gyermekekkel közösen megbeszélni, hová mennének szívesen élményszerzésre. A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szerezhető. A téma, a tartalom, és a szerepek a játék fontos elemei. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák több szempontú megközelítése és tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat. Intézményünk sajátos arculatát a hagyományápolás és a természet védelmére, szeretetére nevelés határozza meg. Tudatosan keressük azokat a megismerési lehetőségeket, amelyek természetesen illeszkednek a kisgyermek mindennapi életéhez. Az a gyermek, aki az óvodában olyan külsőségeiben és tartalmában visszatérő élményeket élhet át, amelyek a szülőföldjéhez, az otthonához kötik, egy életre szóló örökséget kap: a természet, a néphagyományok örökségét. d./ A szabályjátékok helye a tevékenységekben A gyermekek személyiségének ismeretében az óvodapedagógus a kezdeményezett szabály – és társasjátékokkal tudatosan fejleszti az egyének képességeit, részképességeit. A mozgást, a kommunikációt, a pszichikus funkciókat fejlesztő játékok alkalmasak a gyermekek személyiségének formálására. A kezdeményezett, irányított szabályjátékban biztosítva van a gyermekek szabadsága, az óvodapedagógus épít érdeklődésükre. A gyermekek egyéni döntés alapján kapcsolódnak be a játékba. 26

Az óvodapedagógus a kezdeményezést követően indirekt formában segítse a tevékenységet, amennyiben / páros kapcsolatban / társként rész vesz a folyamatban. A gyermekek a témaprojektekhez társasjátékokat készíthetnek. Az óvodapedagógus kezdeményezéseivel legyen tekintettel az elmélyülten játszókra.

Feladatok és feltételek megteremtése  a gyermekek jelzéseinek megfigyelése és elemzése személyiségük megismerése érdekében  a játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása  a csoportélethez kötődő hagyományok ápolása  a gyermekek fejlettségétől függően, igényeiknek megfelelően a játékfolyamat segítése  a személyes kontaktus naponkénti kialakítása, a gyermek személyes problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása  a társas kapcsolatok, egyéni kötődések támogatása

 A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek biztosítása.  A játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismertetése.  Játék formáinak és tartalmának gazdagítása,gyermekek elképzeléseinek támogatása.  A szociális kreativitás fejlesztése: együttműködés, magatartásmódok, viselkedési szabadság, ízlésszabadság, társas kapcsolatok, konfliktus megoldások.  A csoportélethez kapcsolódó hagyományok ápolása. (A szülőkkel közös játékdélutánok szervezése)  Közös élményeket nyújtó látogatások szervezése.  Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyerekekkel.  A játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása.  Nyugodt légkör biztosítása.  A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása, azok szituatív felhasználása.  Elegendő játékidő.  Sokféle játéklehetőség biztosítása csoportszobában és a játszóudvaron.

27

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni.  Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ehhez a gyermekek önállóan alakítják a teret, és eszközöket biztosítanak  Az ismert meséket többször dramatizálják, bábokkal eljátsszák.  Bonyolult építményeket képesek létrehozni.  Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására, képesek alkut kötni, konfliktusokat megoldani, kooperálni.  Társas viselkedésükben megjelennek – a közösen kialakított és preferált – viselkedési szabályok.  Interakciójuk gazdag, kultúrált, elfogadják egymás ötleteit, javaslatait.  Szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot válasszon.  Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásaik.  Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt.  Vegyenek részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban.  Legyenek képesek saját élményeinek az eljátszására

Játékfajták a) Gyakorlójáték, b) Szimbolikus szerepjáték c) Konstruáló játék, d) Szabályjáték.

28

Tanulás A megfigyelés, az emlékezetbe vésés és felidézés a 3-7 éves életkorban a gyakorlati tevékenységbe ágyazottan fejlődik. A tanulás az életet végigkísérő folyamat, amely az óvodáskorban a különböző tevékenységekben a leghatékonyabb.

Cél  Az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése, attitűdök erősítése, képességek fejlesztése,  A gyermek képességeinek megfelelő szintű feladatok biztosítása,  A gyermek életkori sajátosságaiból adódó alapvető kíváncsiságának kielégítése,  Egyéni teljesítőképességek fejlesztése,  A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése,  Problémamegoldás,  Sikerélmény biztosítása a gyermek önbizalmának, bátorságának erősítésére.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Fejlődjön lényeglátása, alapvető fogalmak ismereteinek megléte,  Alakuljon feladattudata, feladattartása, monotónia tűrése,  Ismerje saját értékeit,  Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában,  Végezzen önálló megfigyeléseket,  Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni,  Különítse el a mese és a valóság elemeit,  Szándékos figyelmének tartama érje el a 10-10 percet,  Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat  Legyen kitartása, teljesítményigénye.

29

Feladatok: a) Értelmi képességek fejlesztése b) Lehetőséget kínálni a gyermekek számára olyan szituációk átélésére ahol megismerhetik a felfedezés , a kutatás örömeit. c) A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása. d) Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti. e) Szókincsfejlesztés, az anyanyelvi nevelés megvalósítása minden tanulási folyamatban.

Munka Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. A gyermek kezdetben önmagáért, saját szükségletei kielégítéséért dolgozzon, később szívesen vállaljon munkát társaiért.

Munkafajták a) önkiszolgálás b) naposság, c) a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, d) a csoport érdekében végzett munkák, e) növények gondozása, f) évszakokhoz kapcsolódó munkák, g) kerti munkák, h) gyűjtőmunkák, i) alkalmi munkák, j) segítségnyújtás kisebbeknek (üzenetközvetítés) k) csoporthagyományokhoz kapcsolódó munkák (ünnepek, meglepetés készítés) l) a gyermekek önként vállalt alkalmi tevékenységei (tízórai elkészítése, sütés, salátakészítés, stb.). Cél  A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése, 30

 a munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése,  munkamegosztásra nevelés,  a munka eredményének megbecsülésére való nevelés,  a gyermek célirányos fegyelmének, kötelezettségvállalásának alakítása,  jártasság eszközök, szerszámok használatában.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat,  Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is,  Végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat,  Teljesítse pontosan megbízásait,  Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit,  Legyen képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére,  Gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket,  Tanuljon meg önállóan dönteni, a feladatokat egymás között megosztani.

Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma: a tevékenységek közötti szabad választás a gyermekek részéről. A helyi szokásokra, igényekre való tekintettel párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezése, szervezése. Cél  a döntési készség kialakítása,  önállóságra nevelés,  egyénképességek kibontakoztatása, különböző tevékenységek gyakorlása (művészeti, testnevelés, matematika, díszítő munka, szövés)

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  A felkínált játékok között tudjanak dönteni.  Önállóan is tudjanak tevékenységeket és játékokat kezdeményezni.  A szabadidőjüket tudják jól beosztani.  Az egyéni képességek fejlődése, fantáziájuk fejlődése.  Az illemszabályok betartása.

31

A komplex foglalkozások rendszere

Anyanyelv, mese-vers Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelőmunka minden területét, szerves része a nevelés egész folyamatának. A beszéd, a szocializáció folyamatában a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának a legfőbb eszköze. Cél  Az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés  Az akusztikus és verbális emlékezet fejlesztése  Beszédmegértés képességének fejlesztése  Beszédszervek megfelelő mozgásainak fejlesztése  A beszéd eszközként való használatának fejlesztése  Szókincsbővítés  A beszédkedv felkeltése és megőrzése  Metakommunikációs eszközök, elemek jelentésének megismertetése  Irodalmi fogékonyság megalapozása  Könyv iránti fogékonyság kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátíttatása.

Feladatok:  Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör kialakítása.  A beszédöröm biztosítása.  Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására.  Képessé tenni a gyermeket arra, hogy tudjon másokat is meghallgatni.  A gyermek szókincsének folyamatos bővítése.  Beszédmegértés fejlesztése.  Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.  A beszédhibák egyéni módszerrel történő javítása (egyéni bánásmód).  Anyanyelvi játékok játszása.

32

 A gyerekek életkorának megfelelő mennyiségű és minőségű mese, vers, mondóka elsajátíttatása.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Szívesen mondjon mondókákat, verseket, meséket.  Kapcsoljon ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz.  Tudja a szavak jelentését, legyen a szó mögött „kép”.  Jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit, nevezze meg azokat.  Örömmel szívesen hallgasson mesét, legyen igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására.  Képes legyen korának megfelelő színházi előadás cselekményeinek követésére.  Tudja figyelmesen végighallgatni óvónőit, társait.  Közös műsor készítésében vegyen részt.  Szívesen bábozzon, dramatizáljon.

Külső világ tevékeny megismerése Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tartalmú tapasztalatok szerzésének több formája valósulhat meg.

Formái a) utánzásos, minta-modellkövető, b) spontán, játékos tapasztalatszerzés, c) irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés, d) gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, e) a gyermeki kérdésekre adott magyarázatok, f) az óvónő által kezdeményezett foglalkozások. Cél  A társadalmi igényekhez alkalmazkodó, önálló gondolkodásra képes, magas szintű értelmi képességekkel rendelkező, kreatív ember legyen,  összefüggések meglátása,  a valóság objektív bemutatása, 33

 ítélőképesség fejlesztése,  a környezet jelenségeinek, tárgyainak, tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak rendszerezése.

Feladatok  Juttassuk a gyermekeket néhány olyan matematikai ismeret birtokába, amely segíti őket a környezet matematikai viszonyai közötti eligazodásban.  Alakítsunk ki néhány egyszerű készséget a számlálással, méréssel kapcsolatban.  Meg kell ismertetni a gyermekkel néhány matematikai művelet játékos cselekvés közben történő elvégzéseit.  Tudjanak használni minél több matematikai kifejezést.  Képessé kell tennünk a gyermekeket egyszerű problémák meglátására és megoldására.  Kreativitás erősítése.  Ismertessük az eszközökkel való megfelelő és célszerű bánásmódot.  A komplex matematika foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezésnek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire.  Játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani a matematikai képességek fejlesztését.

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  Hasonlítson össze mennyiségeket, tudjon relációkat felismerni és megnevezni,  Mennyiségészlelése a tízes számkörben mozogjon.  Ismerje a téri irányokat,  Megadott szempontok alapján tudjon halmazokat képezni,  Másoljon alakzatokat síkban és térben,  Ismerje a térbeli alakzatok közül a kockát, gömböt,  Síkbeli alakzatok közül ismerje a háromszöget, a négyzetet, kört,  Használja a megismert matematikai kifejezéseket. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. 34

Cél  Tapasztalatok szereztetése, a szűkebb természeti, emberi és tárgyi környezet viszonyairól.  A szülőföld, a néphagyományok, a családi kultúra értékeinek megismerése, megszeretése, védelme.  A környezet jellegzetességeinek folyamatos megfigyelése az évszakokhoz kapcsolódóan.  Lehetőséget biztosítani az óvodában az élőlények, természeti jelenségek, tevékeny megismerésére.  A gyermek önálló véleményalkotásának, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában való döntési képességeinek elősegítése.

Feladatok  Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésre.  Lehetőség biztosítása a felfedezés örömének megélésére.  A szerzett tapasztalatok rendszerezése  Pozitív viszonyulás kialakítása a környező világhoz.  A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  Tudja személyi adatait, életkorát.  Nevezze meg saját testrészeit, érzékszerveit.  Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napszakok sorrendjét.  Tudjon tájékozódni az óvoda környékén,.  Nevezze meg a közlekedési eszközöket, tudjon alapvető közlekedési szabályokat.  Ismerje a színeket.  helyezze főbb csoportjaiba az élőlényeket (ember, állat, növény).  Tudjon alapvető növénygondozási műveletekről.  Tevékenyen vegyen részt az óvodai környezet formálásában.  Vegyen részt elemi természetvédelmi tevékenységekben (madáretetés).

35

Rajzolás, mintázás, kézi munka Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekekre. Az óvodapedagógus saját személyisége, esztétikus megjelenése, szépre törekvése, példát jelenthet és kell is jelentsen a gyermekek számára. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. A művészeti nevelés az egyéniség színeinek a kibontakoztatását jelenti. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a gyermek maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, és csak akkor nyújtson segítséget, ha azt a gyermek kéri és igényli. A tapasztalatszerzés alapvető fontosságú feladat. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, hiszen a gyermek fogékony mindenre, minden érdekli, mindent befogad, utánzó, mindent válogatás nélkül kedvel. Amit az óvó néni szépnek lát, az neki is tetszeni fog. A rajzolás, mintázás, kézi munka sokrétű, összetett és komplex jellegű tevékenységek, melyeket játékidőben és szabadidőben is gyakorolhatnak a gyerekek.. A vizuális nevelés sajátosságai:  személtetés,  bemutatás,  emlékezet utáni.  elképzelés alapján (fantázia),  természet utáni, közvetlen megfigyelés. Csoportosítása: a) firkálás b) ábrázolás c) kézművesség d) díszítés e) építés A tervezés felépítésének változatai: f) Évszakokra g) Ünnepekre h) Történelmi eseményekre i) Hagyományápolásra

36

Cél  Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően.  A vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt színek, formák).  A vizuális megértés, befogadás megalapozása.  A képi, -plasztikai, -konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása.  A vizuális percepció fejlesztése. Taktilis (tapintási) ingerek erősítése.  Az ingerek más ingerekkel történő integrálása.  szín- és formavilág gazdagítása.  Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése (különböző anyagok és technikák megismertetése).  Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt.  Kézmozgások finomítása.  Az alkotás örömének megtapasztaltatása; igény kialakítása az önkifejezésre, és az esztétikai élmények befogadására.  Sokféle lehetőség megmutatása a képi, térbeli megjelenítésre.  Képi gondolkodás fejlesztése.  A térbeli tájékozódó és rendező képesség fejlesztése.  Az íráshoz szükséges mozgás koordináció alakítása.

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  Tudjon kifejezni a képfelületen elemi térviszonyokat.  Használja a képi kifejezés eszközeit.  Hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat.  Emberábrázolásában jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások.  Alkosson képet élmény, emlékezet alapján, tudja megjeleníteni képekben fantáziavilágát.  megfelelően használja az eszközöket, rendelkezzék helyes ceruzafogással, tartsa tisztán az eszközöket.  Tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat.  nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait.  Vegyen részt a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat.

37

 megfigyelés után tudjon formát mintázni.  Készítsen önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet.  Díszítsen tárgyakat saját elképzelései alapján.  Legyen véleménye saját és társai „műveiről”, alkotásokról.  Rendelkezzék koordinált szem és kézmozgással.

Ének-zene, énekes játék, tánc A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. Minden népzenei nevelésének a néphagyományból kell kiindulnia. Cél  A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei élményhez juttatása.  Az éneklés, zenélés tevékenységének megszerettetése.  Az énekes játékokkal, az együtténeklés örömével az érzelmek gazdagítása.  Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése.  Ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése.  Mozgás és testtartás dalhelyzethez való igazításának megalapozás.  Zenei anyanyelv megalapozása.  A népi, a hagyományos, a kortárs, a műzenei és más népek dalainak, zenéinek a megismertetése.  Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés.  Táncos mozdulatokkal, játékmozdulatokkal összerendezett mozgás kialakítása.  Zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása.

Feladatok  A gyermekek énekléséhez, játékos mozgásához megfelelő hely és idő biztosítása.  A gyermekek tiszta énekléshez szoktatása.  Elősegíteni a gyermek önálló elképzeléseinek megvalósítását.  Lehetőség biztosítása arra, hogy minél több zenei élményt átélve, megvalósítsák elképzeléseiket.  Zenehallgatás, éneklés során zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása. 38

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  Tudjon természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani.  Énekeljen hat hang terjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dalokat.  Énekeljen vissza dallamot.  Különböztesse meg a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban és reprodukálja őket.  tudjon egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással.  törekedjen tiszta éneklésre.  Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét.  Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörhöz kapcsolódva.  Ismerje fel a dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot, hangszerek hangját (többféle zenei és zörejhangot-fém, fa üveg, porcelán, furulya, cintányér).  Ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget (kör, csigavonal).  Próbálkozzon dallamrögtönzéssel.

Mozgás A testnevelés az óvodáskorú gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének fontos eszköze. A mindennapos testnevelés lehetőséget biztosít az életkori sajátosságokból fakadó mozgásigény rendszeres kielégítésére, testi és koordinációs képességek fejlesztésére, a szervezet edzésére, az egészség megóvására, megszilárdítására, a gyermek egyéni fejlettségi szintjének megfelelően. Cél  Az egészséges életmód kialakítására nevelés.  Természetes mozgások kialakítása, finomítása változatos formában.  Testi képességek kibontakoztatása (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), sokoldalú, arányos fejlesztése, mozgáskészségek kialakítása.  Helyes testtartás kialakítása, kiemelten tartásjavító torna (SCOLIOSIS), lábboltozat erősítését szolgáló lábfej torna.  A légző, -keringéi rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növelése.

39

 Testrészek differenciált megismerése, testséma kialakítása, oldaliság alakítása az „énkép” fejlődése érdekében.  Térirányok, tájékozódó képesség, egyensúlyi érzék fejlesztése.  A szem, -kéz, -láb koordinációjának fejlesztése.  Finom motorika fejlesztése változatos kézi szerek használatával.  Pozitív közösségi magatartások kialakítása (egymás segítése, együttműködés, alkalmazkodó képesség, versenyszellem, szabálytudat).  Bátorság, kitartás, fegyelmezettség, ötletesség, mint fontos személyiségtulajdonságok megerősítése.  Verbális fejlesztés.

A fejlesztés tartalma Rendgyakorlatok:

-

egyenes testtartás

-

testfordulatok meghatározott irányba

-

alakzatok, vonal és köralakítás

Előkészítő gyakorlatok: Szabadgyakorlati alapformájú

-

szabad,

-

kézi szer (labda, bot, karika, szalag, babzsák, kötél),

-

társas, pad,

-

kisszék,

-

bordásfal gyakorlatok.

Természetes gyakorlatok: Járások:

- természetes járás irányváltoztatással, - járás ütemtartással, - különböző járásmódok. Futások:

- lassú, közepes iramú futás, - belegyorsuló futás, 40

- futás tempóváltoztatással, - futásgyakorlat feladatokkal, irányváltoztatással, hátrafelé, - versenyfutás. Főgyakorlatok: Természetes támaszgyakorlatok

- kúszások, csúszások, mászások talajon, padon, irányváltoztatással, - mászások eszközhordozással, állatmozgást utánzó járások, - egyensúlyozó járásgyakorlatok padon, rézsútos padon irányváltoztatással, eszköztartással,

- lépegetés szereken, eszközökön, fellépések-lelépések. Függésgyakorlatok

- mászás felfelé-lefelé, oldalirányban, - függés érintő magas szeren, függésben lábmozgások, - lajhárfüggés, lajhármászás. Talajtorna gyakorlatok

- gurulás a test hossztengelye körül - gurulóátfordulás előre, hátra, - tarkóállás, - kézállás előgyakorlatok. Szerugrások

- mélyugrás, - felfelé történő ugrás, - néhány lépésből, helyből páros lábbal felguggolás szerre, - nyuszi ugrás leterpesztéssel, - zsugorkanyarlati átugrás padon, majd szeren. Ugrások

- helyből távolugrás, magasugrás, - nekifutásból távolugrás, magasugrás, - ugrásokat előkészítő gyakorlatok, szökdelések páros lábbal, váltott lábbal, akadályokon át, fel, le. Dobások

- hajítás távolba, vízszintes és függőleges célba (labda, babzsák). 41

Labdával végezhető gyakorlatok

- gurítások kézzel, lábbal helyben és tovahaladással, - gurítás társhoz kézzel, lábbal, - feldobás-elkapás - átadás - kétkezes alsó, - kétkezes felső, - egykezes felső - labdavezetés helyben és járás közben. Játékok

- futó, fogó játékok, - versengések, - sorversenyek, - váltóversenyek eszközzel és a nélkül. Téli időszakban a foglalkozások téli játékokból állnak (szánkózás, csúszkálás, hógolyózás).

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  Növekedjen teljesítőképessége, legyen kitartó, mozgása legyen összerendezett, megfelelő ritmusú.  Szeresse meg, igényelje a rendszeres mozgást.  Ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni.  Mozgás közben tudjon irányt változtatni, jobbra, balra, hátra fordulatot tenni.  Egyensúlyozzon egy lábon, valamint szeren emelt magasságban is (10-30 cm) két lábon.  Ugorjon át akadályokat.  Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani és célozni.  A mozgásfejlődés útját és az egyéni sajátosságokat figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit (kúszás, mászás, futás, járás).  Játsszon csoportos, egyéni játékokat, sor és váltóversenyeket, a szabályok pontos betartásával.

42

Óvodánk kapcsolatrendszere

Az óvoda és a család kapcsolata A család az első olyan közösség, amely a 3-7 éves korú gyermek személyiségi fejlődésében jelentős, meghatározó szerepet tölt be. A gyermek egy fejlődő személyiség, fejlődését öröklött tulajdonságok és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. A pedagógiai alapelvek meghatározásánál figyelembe kell venni:  az óvodai nevelésnek a személyiség teljes kibontakozására kell irányulni  a gyermeket különleges védelem illeti meg,  a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A gyermek egészséges fejlődéséhez nem elegendő a kiegyensúlyozott, derűs óvodai környezetet biztosítani. A környezeti hatások közül a család szerepe kiemelkedő, mivel ez az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. Az óvoda munkája a családi nevelésre épül. A család és az óvoda összhangja a nevelésben a gyermek személyiségfejlődésének szempontjából rendkívül fontos. Óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítője, ezért kell minél jobban megismernünk a családok szokásait, nevelési nézeteit, életvitelét. Gyakorlati munka tapasztalata azt igazolja, hogy az óvodában kialakított normák, szokások csak akkor lesznek maradandóak, ha azok a családi házban megerősítést nyernek. A szülő kötelessége különösen, hogy  Gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéshez szükséges feltételekről,  Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét,  Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal,  Elősegítse gyermekének a közösségbe való beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.  A gyermek – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Családdal való együttműködés:  Környezettanulmányok/a gyerek óvodába kerülése előtt/ 43

 Szoros kapcsolat a családdal, partneri viszony kialakítása.  Tapintatos megnyilvánulás a szülőkkel szemben.  Nyerjük meg a szülők bizalmát.  Őszinte, nyílt kommunikáció.  Kölcsönösen alkalmazkodjunk egymáshoz.  Kapcsolattartás a szülőkkel:  Családlátogatások, ha szükséges több alkalommal.  Szülői értekezletek.  Játék délutánok, gyermek- szülők-óvónők.  Nyíltnapok a tanévben egyszer.  Egész évben betekintést nyújtunk az óvoda életébe, melyen keresztül a szülő tapasztalhatja, hogy gyermeke jól érzi magát.  Közös munkák alkalmával (pl. : udvarrendezés, takarítás, a rászoruló gyermekeknek ruha, cipő gyűjtése)  Gyermeknap együtt a családdal (sportvetélkedő, ügyességi játékok, körjátékok, stb.)  Ünnepek alkalmával, hagyomány a nyilvános Mikulás, a Farsang és a Jótékonysági bál A szülőknek a napi találkozások alkalmával rendszeres információkat adunk a gyerek fejlődéséről. A családokkal való együttműködését segíti a Szülők Óvodai Munkaközössége. Legfontosabb feladataikat az éves munkatervükben rögzítik.

A fenntartó és az óvoda kapcsolata Kapcsolatot tartunk az önkormányzattal, mely meghatározza a munkánk feltételeit. A törvények, rendeletek egyértelműen megfogalmazzák, hogy a fenntartó milyen ellenőrzési, beszámoltatási kötelezettségeket ró az intézményre. A folyamatos tájékozódás és tájékoztatás a fenntartó felé az óvodavezető feladata. A kapcsolatunk a fenntartóval a nehéz gazdasági helyzet mellett is jónak mondható. Az óvoda működéséhez a minimális támogatást megkapjuk. Nyitottak vagyunk a települési önkormányzat felé, rendezvényeinkre meghívjuk őket, szívesen el is fogadják és megtisztelnek bennünket a jelenlétükkel. A rendezvények alkalmával kapnak képet az óvoda gyakorlati munkájáról. A beszámolókban pedig az óvoda személyi és tárgyi feltételeiről, szakmai célkitűzéseinkről, továbbá az óvoda fejlődéséről, fejlesztéséről.

44

Cél az óvoda nevelőmunkájának a segítése és társadalmi megbecsülésének a biztosítása. A közösen szervezett rendezvényeken az óvoda is képviselteti magát. /Mindenki Karácsonya, Falunap/

Az óvoda-iskola kapcsolata E kapcsolat a gyermekek óvodából, iskolába való minél zökkenő mentesebb átmenetét segíti. A helyi iskola bezárása óta újra kellett értelmeznünk a kapcsolatrendszerünket a jogutód intézménnyel ahová az óvodai évek után a legtöbb gyermekünk beiratkozik / Szilvásvárad/ A kapcsolatunk fejlődő stádiumban van és jónak mondható, bár nem olyan gördülékeny és gyümölcsöző, mint a régivel. Az óvoda éves munkatervében rögzítjük az iskola és az óvoda együtt működését célzó tevékenységeket, a kapcsolattartás módját. Az együttműködés célja a gyermekek iskolába való átmenetének megkönnyítése, és egymás szakmai programjának öszszehangolása. Az együttműködés formái:  a Pedagógiai Program megismertetése  tapasztalatcsere  iskolalátogatás tanköteles korú gyermekekkel  a tanítónők meghívása bemutatókra, szülői fórumokra  a gyerekek beilleszkedésének segítése, nyomon követése  Ezen kívül tájékoztatást adunk a nagycsoport végén a leendő első osztályos nevelőknek, a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód tapasztalatairól, esetleg a várható alkalmazkodási nehézségekről. Hagyomány, hogy minden karácsonykor meghívjuk az óvodába a volt nagycsoportosokat ünnepelni. A gyerekek az általuk készített ajándékkal kedveskednek egymásnak.

Kapcsolat egészségügyi szervekkel Az óvoda nem nélkülözheti a gyermek fejlődéséhez szükséges legkorszerűbb egészségügyi ismereteket, s az ilyen jellegű tanácsadást. Rendszeresen és kölcsönösen együtt kell működni a házi orvossal, védőnővel. A védőnő megszervezi, előkészíti az orvosi vizsgálatokat, oltásokat, szükség szerint elősegíti az óvoda és a család gondozói munkájának az összhangját. Lehetőségek:  szűrővizsgálat, szakorvosi vizsgálatra küldés,

45

 iskolaérettségi vizsgálat,  az orvos vagy a védőnő szülői értekezletekre való meghívása segítheti a szülők egészségnevelését,  rendellenességekkel küzdő gyermekek közösségi életbe való beilleszkedését.

Kapcsolat a szakmai szolgálatokkal A szakmai szolgáltató intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Ózd Városi Kistérségi és Művelődési Osztály, Óvodai szakértők) való kapcsolattartásunk kettős célú:  továbbképzések, szakképzések igénybevétele  szaktanácsadók, szakértők segítségével nevelőmunkánkba a külső kontroll beépítése A kapcsolattartás formáit az óvoda éves munkatervében tervezzük. Napi kapcsolatban állunk a Pedagógiai Szakszolgálattal, melynek formái:  helyszíni vizsgálat  szükség szerint fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások tartása a Nevelési Tanácsadóban  iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése a nagycsoportos gyerekeknél  pszichológiai, logopédiai vizsgálatok, mozgásterápia, családterápia  pedagógusoknál tanácsadás  közös szülői fórumok Kapcsolatot tartunk a speciális képességeket vizsgáló Szakértői Bizottsággal.

Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata A közművelődési intézményekkel történő kapcsolattartás során a gyermekek olyan spontán ismeretekhez, élményekhez jutnak, amelyeket az óvoda nem képes nyújtani, egyben a társadalmi életbe való bepillantás lehetőségeit is felkínálja a gyermekeknek. A művelődés ház, könyvtár, múzeum a művészetek nyelvén szólítják meg a gyermekeket Könyvtárlátogatásainkkal hozzájárulunk a gyermekek olvasóvá neveléséhez. Részt veszünk a Művelődési ház és az iskola által szervezett programokon, ami színesíti a gyermekek mindennapi életét (természetesen alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz) Az óvodánkat alkalomszerűen látogató művészekkel szoros kapcsolatot tartunk (bábcsoportok, zenészek) 46

Feladatunknak tartjuk még a szülőkkel is megismertetni az intézmények adta lehetőségeket, hiszen ez hatással lehet a családok szabadidejének kulturált eltöltésére. Az óvónő felelőssége, hogy esztétikai, pedagógiai, erkölcsi szempontból megfelelő rendezvényre jussanak el a gyermekek óvodai kereteken belül.

Gyermekvédelmi munka Minden gyermekre kiterjedő gondoskodás pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi és jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek nevelését, gondozását, ellátását, érdekvédelmét hivatott biztosítani.  A gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, amelyhez minden segítséget meg kell adnia az államnak, hogy a család a szerepét betölthesse.  A rászoruló gyermek gondozásához, neveléséhez és társadalmi beilleszkedéséhez komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani.  Az óvoda óvó-védő funkcióját akkor tölti be a legjobban, ha teljesen figyelemmel, odafordulással kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, tiszteletben tartását, mindenek felettiségét és a szülői kötelességek megvalósulását.  Az óvoda a legfontosabb társadalmi intézmény, hiszen a gyermek második otthona, a gyermekvédelem jelzőrendszere, optimális esetben a család segítésének megbeszélésére.  Minden gyermekről többoldalú információhoz lehet jutni, a szülőkkel való kapcsolattartás révén lehetőség nyílik az információk ellenőrzésére. Az óvodapedagógusok feladatai:  A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani.  Védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben,  A testi fenyítéstől a gyermeket meg kell óvni és tilos alkalmazni.  Az óvodai nevelés során tilos a hátrányos megkülönböztetés, megalázó büntetés vagy bánásmód,  A gyermekek képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljenek,

47

 A hátrányos helyzetű gyermekek patronálása, felzárkóztatásukra törekvés. Szükség esetén részesüljenek különleges bánásmódban,  A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermek, segítő, rehabilitációs célú foglalkozásokra jogosult, amelyet az óvodai nevelés vagy a nevelési tanácsadás keretében kell megvalósítani,  Egyéni foglalkozások, differenciált segítségnyújtás,  Higiéniás és közösségi nevelés előtérbe helyezése,  Családi életre nevelés témaköreinek bővítése, hangsúlyozása (báb és szerepjáték, drámapedagógia eszközeivel),  Fel kell deríteni a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat,  Káros hatások megelőzése pedagógiai eszközökkel,  Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez a település gyermekvédelmi előadójával, Nevelési tanácsadóval, szakértői bizottsággal,  Közre kell működni a gyermekvédelmi felelőssel minden pedagógusnak a gyermeket veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, ha pedagógiai eszközökkel már nem tudunk segíteni a probléma megoldásában, értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot.

Hagyományaink, óvodai ünnepeink Az óvodai ünnepek a szülőkkel való nyílt kapcsolat és szoros együttműködés legfontosabb színterei. Jó lehetőséget kínál a kevésbé aktív és a nagyon elfoglalt szülőkkel való találkozásra és beszélgetésre. Az ünnep- nyilvánossága miatt- az egyik legjobb lehetőséget nyújtja az óvodában a sajátos, egyéni arculat megteremtésére és megmutatására. Az ünnepeken keresztül az óvoda és az ott dolgozó óvodapedagógusok munkájáról hű képet alkothatnak a szülők, az önkormányzat tagjai és az egyéb érdeklődők. A nyilvánosság számára is ilyen alkalmakkal mutatkozik be az óvoda nevelőközössége, ez pedig a helyi viszonyok és a helyi lehetőségek befolyásának erősödése miatt elengedhetetlenül fontossá válik az óvoda számára. Pedagógia szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek. Tevékenységi lehetőségek, esztétikai élmények hatására vagy a közösségi érzések széles skálájának megmutatására. Az ünnepek kiemelik az ünnep résztvevőit a hétköznapokból és ez által nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek. Az ünnepek a hagyományok ápolása szempontjából is rendkívül fontosak az

48

óvodában, hiszen kultúránk megismertetésére adnak lehetőséget. Ebből a szempontból nézve az óvoda egyéni arculatának kialakításában is kiemelt jelentőséggel bírnak.

Céljai és feladatai Óvodáink nyitottságát hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek szervezésével még tovább növeljük.  nagyon fontos az ünneplés előkészítése,  ötletek kidolgozása,  sok-sok tevékenység,  önálló elképzelések megvalósítása,  kooperáció és kommunikáció gyakorlása,  esztétikus környezet kialakítása,  közösség alakító szerepe,  az ünneplés öröm forrása legyen,  az ünnep legyen érzelem gazdag,  a szülők bevonása, vigyázni kell, hogy az ünnep lényege ne vesszen el.

Hagyományos ünnepeink, rendezvényeink: 

Születés- és névnapok



Mikulás: együtt várjuk a Mikulást, melyre műsorral készülünk



Karácsony: az adventi időszakban hangulati előkészítés, karácsonyi vendégvárás/volt óvodásainkkal közös Karácsonyozás/



Farsang: jelmezes felvonulást szervezünk, egész napos mulatság



Húsvét: hagyományok átélése játékos formában, hangulati előkészítés



Anyák napja: az édesanyákat és nagymamákat dalokkal, versekkel köszöntjük



Gyermeknap: játékos rendezvények szervezése a szülőkkel együtt, esetleg kirándulás.



Nagycsoportosok búcsúztatása:a búcsú műsorral történik, évzáró



Nemzeti ünnepek: a gyermekek életkorának megfelelő érzelmi ráhangolódás tevékenységeken keresztül. Esetenként közös séta az emlékhelyhez, ahol elhelyezzük a gyermekek által készített jelképeket. 49



Több éves hagyomány a Szüreti Mulatság és Vásár megrendezése a szülők segítésével, aktív részvételével.



Falunap megszervezésében való részvétel.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére 

A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt, képesek lesznek más közösségekkel való együttműködésre.



A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt.



Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónő, társaik közlését.



Ébredezik bennük a közösségi öntudat.



Az énkép – önismeret - önértékelés fejlődése révén képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, önérvényesítésük a társas kapcsolatokban elfogadható módon történik.



Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek.



Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés.



Társaik szokatlan megnyilvánulásit megértéssel fogadják (másság).



Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció alapvető jelzéseit: nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság.



Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása.



Segítenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul.



Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.

A nevelőmunka szervezése, tervezése Óvodánkban a nevelőmunkát és a szervezési feladatokat 1 hónapra tervezzük. Az írásos feljegyzések a csoportnaplóba történnek. Az eltelt hónap végén az óvónők értékelik a gyermekek fejlődését és a hiányosságokat a következő hónapra újratervezik. A gondozási teendőket az óvónők a dajka segítségével végzik. Az életkori sajátosságokat minden esetben figyelembe kell venni. A tevékenységek szervezési formái 

Egyéni



Mikro csoportos



Közös tapasztalatszerzés

50

Az óvodapedagógus kényszerítő eszközöket nem alkalmaz. A gyermekek a tevékenységeket az óvodapedagógus átgondolt felajánlásai alapján saját döntésüknek megfelelően egyénileg vagy mikro csoportban végzik. A mikro csoportos együttműködés lehetőségei a gyermekek szocializációjának minőségétől is függenek. Az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenységek jellege befolyásolják a formákat. A kötelező foglalkozás differenciáltan szervezhető. A kezdeményezéseken túl, a hét bármely napján lehetőség van a gyermekek számára a tevékenységek folytatására, gyakorlására A tevékenységek időkeretei A rövidebb távra szóló tervezést a napi és a hetirend, a napi terv és a heti terv jelenti. A hetirendben, napirendben biztosítjuk a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent számunkra. Rugalmasan vesszük figyelembe az egyes tevékenységek időigényeit. Napirendünk ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok változnak, vagy a gyermeki tevékenység fejlődése ezt indokolja, változtatható, módosítható. A hosszabb távú tervezés alatt a csoport nevelési terve az, amely a helyi pedagógiai program egyik szintje. Minden évben a tervet adaptálni kell a gyermekek életkorához, az egyéni eltérésekhez és az egyéni szükségletekhez igazodva. A hosszabb távú terv komplex, amelynek része az irodalmi, ének – zenei anyag gyűjtése, a téma lebontása többféle tevékenységre. A tervezés nem szűkül le az értelmi fejlesztésre.

a./ Napirend A napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet, az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik.

(étkezések időpontja, a szabad leve-

gőn tartózkodás, a játéktevékenység időtartama). A rugalmasság vonatkozik a tízóraizás módjára (pl. a testnevelés, mozgás után egyszerre, máskor előtte történhet), az eltérő, egyéni alvásigény figyelembevételére, a gyermek alapvető biológiai szükségleteinek rugalmas kielégítésére. Elegendő időt adni a játékra – különösen a téli hónapokban, amikor a gyermekek több időt töltenek a csoportszobában és kisebb a mozgástér – nagyon fontos.

51

Napirend Érkezéstől az udvari játékig A gyermekek érkezése, fogadása. Játéktevékenység. Játékos, szervezett tanulás csoportos, mikro-csoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával. Mozgás, testnevelés foglalkozás. Tízórai, gondozási teendők ellátása. Hagyományok ápolása, születésnapok megünneplése. Élményszerző séták, kirándulások, közös megfigyelések. Szabad mozgásos játék az udvaron. Udvari játéktól az ébredésig Naposi munka feladatainak elvégzése. Ebéd, gondozási teendők ellátása. Pihenés-alvás előtti mese, altatódal. Alvás-pihenés folyamatos ébredés. Ébredéstől hazaindulásig A csoportszoba rendjének helyreállítása. Uzsonnázás, gondozási teendők ellátása. Játékos egyéni képességfejlesztés. Játéktevékenység. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Találkozás a szülőkkel, rövid információcsere a gyermek fejlődéséről, magatartásával kapcsolatosan szükség esetén.

b./ Heti rend A heti rend összeállításánál figyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására, közös megvitatására. Vannak visszatérő stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, és ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján rugalmasságra. A helyzetekhez

52

való alkalmazkodás elősegíti, hogy a heti rend a gyermekek életének észrevétlen szabályozója legyen. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően a heti rendben a szabad játék mellett a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges. A komplex foglalkozások a heti renden belül mobilan változtathatók.

53

Sajátos nevelési igényű gyermekek: Célunk azon képességek, jártasságok, kompetenciák fejlesztés, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket az iskolakezdésre. Érjék el azt a szociális érettséget, értelmi – mentális fejlettséget, amelynek birtokában sikeresen kezdhetik meg tanulmányaikat. Pedagógiai Programunk a gyermekek egyéni képességeinek, adottságainak figyelembe vételével fejleszti az óvodásokat. Minden évben előfordulhat sajátos nevelési igényű – esetleg – tehetséges kisgyermek a körzetünkben, akiknek különleges, speciális bánásmódra, fejlesztő pedagógiai megsegítésre van szüksége. Az óvoda jelenleg nem rendelkezik olyan tárgyi és strukturális feltételekkel, hogy ezeknek a speciális igényeknek megfeleljen. Alapító Okiratunk nem tartalmazza, a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadását és nevelését ezen okokból kifolyólag az intézményünkben. Ha létszámunk és a szakértői vizsgáló bizottság alkalmasnak találja intézményünket ilyen speciális feltételeket igénylő gyermek elhelyezésére akkor minden további nélkül vállaljuk. Ezért Pedagógiai Programunkból nem töröljük az ide vonatkozó részeket csak ideiglenesen nem alkalmazzuk. A differenciált bánásmód alapvető feltétele a gyerekek sokoldalú megismerése. Amennyiben problémát érzékelünk, a speciális fejlesztést a lehető legkorábban meg kell kezdenünk. Így van esélyünk arra, hogy a korrekciót időben megkezdve a sajátos nevelési igényű gyermeket felzárkóztassuk, későbbi tanulási zavarait, beilleszkedési nehézségeit megelőzzük, illetve enyhítsük. Feladatok: • A gyermek megismerése az óvodában, illetve az óvodán kívül (családlátogatás). • A probléma megfogalmazása, annak megállapítása, hogy a sajátos nevelési igény mely területen jelentkezik (biológiai tények, rendellenességek vagy sérülés, nem megfelelő családi nevelés, stb.) • Kapcsolatfelvétel szükség szerint a szülőkkel, gyermekorvossal, pszichológussal. • A fejlesztési forma megállapítása, megbeszélése a csoportban együtt dolgozók között (prevencióra vagy korrekcióra van szükség), a speciális bánásmód konkrét megtervezése. • A fejlesztőhatás folyamatos megfigyelése, mérése, esetleges korrekciója. A gyermek célzott megfigyelésének módszerei: • játékának, • munkájának, • tevékenységének • társas kapcsolatainak megfigyelése, elemzése

54

A konkrét fejlesztés megszervezésénél igénybe vesszük speciális képzésen (fejlesztőpedagógia) részt vett kollégánk segítségét. Amennyiben a gyermek beszédfejlődésbeli elmaradása, zavara okozza a problémát, a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusával együttműködve fejlesztjük a gyermeket. Folyamatosan tartjuk az kapcsolatot a családdal, megpróbáljuk megteremteni az összhangot az óvoda és a gyermek családi környezete között. A fejlesztés folyamán végig írásban rögzítjük eljárásainkat, időről-időre értékelve, hogy eljárásunk sikeres-e. Amennyiben nem érjük el a kívánt fejlődést megállapítjuk a kudarc okát, és szükség szerint, ennek megfelelően korrigáljuk eljárásunkat.

Program-kiegészítés az integráció - inklúzió megvalósítása érdekében Az európai uniós állásfoglalások fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt, azt az elvet, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve, valamilyen módon kirekesztve. Így napjainkban a pedagógiai és egyben az óvodapedagógiai munka egyik legnagyobb kihívása az integráció sikeres megvalósítása lett. Az esélyegyenlőség biztosítását és a társadalmi befogadást a sajátos nevelési igényű gyermek intézményes nevelésének kezdeti, korai szakaszában kell elkezdeni.

Az integrált nevelést szabályozó törvények: • A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló Törvény (1998. évi XXVI. törvény) • A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) Ezekből a törvényekből egyértelműen kiderül, hogy a fogyatékos személynek alapvető és alkotmányban biztosított joga van az oktatáshoz és a neveléshez. A közoktatási törvény kimondja, hogy az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban a többi gyermekkel együtt vesz részt a fogyatékos személy, amennyiben ez fejlődése, képességei kibontakoztatása szempontjából előnyös. A fogyatékos gyermekek sajátos nevelési igényeit szakértői bizottságok állapítják meg. Az országos szakértői bizottságok a látásvizsgáló, az hallásvizsgáló, a beszéd-, valamint a tanulási képességet vizsgáló bizottságok. A szakértői bizottságok végzik a fogyatékosság szűrését, a vizsgálat alapján javaslatot tesznek a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálati tevékenységre (Kt. 35.§ 3. pontja). Ha tehát a szülő vagy az óvónő azt tapasztalja, hogy a gyermek fejlődése elmarad a többi gyermekétől, figyelme, érdeklődése tartósan gyenge vagy romlik, és ezen nem tudnak segíteni, akkor a szakértői bizottság szakemberei hivatottak arra, hogy orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálatok eredményei alapján szakvéleményt készítsenek a gyermektanu55

lási képességének, illetve érzékszerveinek állapotáról. A vizsgálat csakis a szülők egyetértésével történhet. A sajátos nevelési igény megállapítása komplex vizsgálattal történik (orvosi, pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálat), melyet írásban rögzítenek. A nevelési-oktatási intézményt minden gyermek esetében a szülő választja ki, ha azonban fogyatékos a gyermek, a döntéshez az illetékes szakértői bizottság véleménye is szükséges. Tehát a szakértői bizottság javaslatot tesz arra is, hogy a szülők milyen intézménybe írassák be a gyermeket, vagyis kijelölik a gyermek állapotának szakmai szempontból leginkább megfelelő intézményt. A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet előírja a gyermekek kötelező felülvizsgálatát. A kötelező felülvizsgálat időpontjának meghatározásakor figyelembe veszi az gyermek életkorát, a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság típusát, az nevelés-oktatás formáját, tehát az intézményes ellátás időtartama alatta gyermek fejlődését nyomon követi. Ha az előírt felülvizsgálat elmarad, hatályát veszti az gyermek jogosultsága mindazon ellátási formákra, kedvezményekre, amelyek őt a szakvélemény alapján megilletik, s ezzel együtt az intézmény fenntartója is elveszíti jogosultságát a támogatásra. A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek az, aki az szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: • Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, • Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar) A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az integráció az a folyamat, amely a fogyatékos nem fogyatékos gyermekek közötti interakció maximális megvalósítását célozza. Vagyis a hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, a közös tanuláson, a kölcsönös kommunikáción van. A fogadó és a beilleszkedő fél számára ez egyaránt alkalmazkodást tesz szükségessé. Amikor egy sajátos nevelési igényű gyermek kerül a többségi óvodai csoportba, az óvodapedagógus egy számára ismeretlen területtel találkozik. Ezért fontos feltételt jelent, hogy a befogadó csoportban minden pedagógus rendelkezzen bizonyos alapismeretekkel a fogyatékosság körülményeiről. Lényeges, hogy az óvónő jártas legyen a differenciáló pedagógiában, mert ez az együttnevelés egyik alappillére. A differenciálás az a folyamat, amelynek során a pedagógus – függetlenül attól, hogy van –ebben az a csoportjában fogyatékos vagy nincs – a fejlesztési folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja. Az egyénekhez igazodás a fogyatékosok jelenlététől függetlenül a csoport valamennyi tagjának kedvező. A fogyatékos gyermeknél – ahogyan a többi gyermeknél – a gyenge oldalak mellett az erősségeket is észre kell venni, s ehhez alkalmazkodva a gyerekhez legjobban illeszkedő eljárások megvalósítására törekedni. A szülők szerepe alapvető és lényeges, sőt nélkülözhetetlen eleme az integrációs folyamatnak. Azzal, hogy gyermeke felvételt nyer egy többségi óvodába, szerepe és felelőssége nem csök56

ken, sőt inkább növekszik. A szülő rendkívül nagy szerepet játszik abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen. A többségi óvoda egyik nagy előnye a gyermekek önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzése, szoktatása. Ezért fontos elv, hogy csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi éppen szükséges. A szülőkkel való kapcsolattartás másik aspektusa a segítő tanácsadás. A fogyatékos gyermek létének tényét nem könnyű tudomásul venni, minden sérült gyermeket nevelő szülőnél bizonyos időközönként vannak olyan mélypontok, amelyek hátterében a nehezített szülőszerep áll. A lelki megsegítés célja a szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése, a fejlesztő program lépéseinek elmagyarázása. Az együttnevelés mindennapi megvalósulásának és a gyermek eredményes fejlesztésének legfőbb feltétele a pedagógus és a gyógypedagógus együttműködése. A gyógypedagógussal folytatott rendszeres konzultáció feleletet ad sok kölcsönös kérdésre, és kiterjed a részletekre is. A közösségbe történő beilleszkedés szempontjából fontos a csoporttársak el- és befogadóképessége. Sok múlik az óvónőkön, azon, hogy mennyire természetesen kezelik a csoport tagjaitól valamiben eltérő gyermeket. Fontos, hogy a csoporttársak lássák, milyen jellegű erőfeszítéseket kell tennie a fogyatékos kisgyermeknek az azonos eredmények eléréséhez, és lássák azt is, hogy miben jó. Fontos, hogy megismerjék a segítségnyújtás lehetőségeit és azok helyes mértékét. Az óvodai nevelési program elsődleges alapelemei az önkiszolgálás fejlesztése, A játéktevékenység elősegítése és a szocializáció segítése. Az általános elvek sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásánál a következőkkel egészülnek ki: • elfogadó környezet biztosítása • az elvárásoknak a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermekfejlődési üteméhez való igazítása • annak belátása, hogy kiemelkedő tevékenységre is képes lehet • a fejlesztés megvalósítása a megfelelő területen • kiemelten az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén való segítségnyújtás • csoportos, kiscsoportos, egyéni formában való segítségadás • diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés

Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei a sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozóan: • a fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad megkezdeni • amennyiben részesült korai fejlesztésben, arra kell építeni • a sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét és a kiszámíthatóságát 57

• a pedagógus türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen (kivárás képessége) • az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontása, tervezése és végrehajtása • cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembe vétele • kellő idő, alkalom, vagyis a munkához való időtöbblet biztosítása • nagy mennyiségű változatos ingerek (taktilis, mozgásos, látási, hallási) biztosítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében • az alapmozgások kialakítása, fejlesztése • a szociális készségek fejlesztése • az önkiszolgálás fejlesztése • a kognitív funkciók fejlesztése • az adekvát játékhasználat elősegítése • a változatosság biztosítása (ugyanazon funkció változatos módon való gyakoroltatása) • tudatos önállóságra nevelés • egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód • differenciált fejlesztés • az eltérő terhelhetőség figyelembe vétele • a fejlesztés folyamata a szakemberek csoportmunkájával, a gyermekre vonatkozó tapasztalatok rendszeres megbeszélésével A tudatos és hatékony pedagógiai hatások lényeges feltétele az egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Az integráltan nevelt fogyatékos gyermekek esetében szakmai feltétel e terv megléte, hiszen a tudatos fejlesztő munkában ez elengedhetetlen. Az egyéni fejlesztési terv mindig egy adott gyermek részére készül. Biztosítja a fejlesztő munka fázisainak egymásra épülését, meghatározza a diagnosztikus mérések helyét és idejét, módot ad új fejlesztési célok megfogalmazására. Lényege abban rejlik, hogy a fejlesztés eredményeit felhasználva újabb célok kitűzésével és megvalósításával biztosítsuk a fejlesztés hatékonyságát. Az egyéni fejlesztési terv kiinduló pontja az adott gyermek állapota; hogy milyen a mozgása, beszéde, figyelme, emlékezete, stb. Abban, hogy ezeket helyesen meg tudjuk ítélni, támaszkodhatunk más szakemberek véleményére (szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, előző óvónő, gyógypedagógus). A szülőtől kérdezzük meg, hogy milyen tevékenységet szeret a gyermek, mi okoz számára örömet, mivel tudja buzdítani, kitartásra bírni, mit él meg a gyermekbüntetésnek, jutalmazásnak, stb. Nagyon fontosak a gyermek megismerésében a saját megfigyeléseink is, melyeket írásban rögzíteni kell annak érdekében, hogy ezek az információk ne vesszenek el, és mások – pl. kolléga, gyógypedagógus - számára is hozzáférhető legyen. A fejlesztés lényege a környezeti feltételek illesztése a belső érési folyamatokhoz. Tehát egyik oldalon a gyermek áll a maga adottságaival, a másik oldalon az optimális fejlődést biztosító, tudatosan megtervezett környezet (pedagógusi kompetencia, módszerek, eszközök, együttműködés más szakemberekkel, stb.).

58

A fejlesztés fő célja az egészséges, harmonikus személyiség, a beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, valamint az iskolai tanulási zavarok megelőzése. Az iskolaérettség feltételeit a testi fejlettség mellett öt területen határozzák meg a mozgásfejlettség szintjében, a kognitív képességek minőségében, a gondolkodás, a szocializáció, a beszédkészség területén. A fejlesztési tervnek mindezeket a területeket fel kell ölelnie. Összegezve: a hatékony egyéni fejlesztési terv szervesen illeszkedik a nevelési programba, messzemenően a gyermek érzelmi-belső motivációjára épít, lehetőség szerint a gyermek spontán tevékenységéhez kapcsolódik, az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazást igényel, az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolódik, valamint elősegíti és biztosítja a gyermek jó közérzetét. A környezetet úgy kell kialakítanunk, hogy serkentse a szociális képességek tanulását, valamint a fogyatékos ember azon személyiségtényezőinek fejlődését, amelyek az elsajátított képességek magabiztos használatát eredményezik. A sajátos nevelési igényű kisgyermek számára nincs jobb tanulási lehetőség, mint hogy olyan környezetben tanul, amelyben élni fog. A szociális képességfejlesztés kivitelezéséhez egyaránt szükség van az életvezetési készségek kialakulását előmozdító környezetre és a folyamatos nevelésre. Ki kell választanunk a sok készség, szokás, norma és viselkedésforma közül azokat, amelyek megkönnyítik a többi gyerekhez és a körülményekhez való alkalmazkodást. A személyiségfejlesztés hatékony megvalósításához azonban ismernünk kell azokat az alapvető kompetenciákat, amelyek elősegítik a minél teljesebb társadalmi beilleszkedést. A legtöbb sajátos nevelési igényű kisgyermek kisebb-nagyobb nehézségekkel küzd a társadalmi beilleszkedés területén. Pedagógiai törekvéseink célja ezért, hogy hozzásegítsük a gyermeket korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódásához és ezen keresztül a társadalmi beilleszkedéshez. Az ép gyermekek is sokban különböznek egymástól, nevelésük során figyelembe kell venni egyéni igényeiket. Az eltérő fejlődésű gyermekekre ez fokozottan érvényes. Egyrészt jelentősen eltérő az elmaradásuk mértéke, másrészt az is változó, hogy az elmaradás mely területeket érinti jobban, melyeket kevésbé.

Feladatok az inkluzív nevelés megvalósítása érdekében: • olyan szemlélet kialakítása, amely a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadását elősegíti (pedagógus – dajka – gyerek - szülő részéről egyaránt) • a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való bánásmód elméletének tanulmányozása (szakirodalom, továbbképzés), folyamatos párbeszéd a szakpedagógusokkal és az érintett szülőkkel, szakmai, módszertani megújulás • a kiindulási alap az egyéni differenciálás, az minden gyermeket képességei szerint terhelni A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön.

Olyan

pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik. Sajátos nevelési-igényű gyerekek integrált nevelését egyéni elbírálás alapján vállaljuk

59

Legitimációs záradék 1. Véleményezte:

……………………………………….. Dátum:

2. Elfogadta:

……………………………………....

Dátum:

……………………………………… ……………………………………… 3. Jóváhagyta:

………………………………………

Dátum:

Tájékoztatásul megkapta: ………………………………………………………….

Dátum:

………………………………………………………….

Dátum:

60

Tartalom Bevezető gondolatok.......................................................................................................................2 Az óvoda jellemző adatai.................................................................................................................3 Az intézmény bemutatása...............................................................................................................4 A szervezetünk felépítése:...............................................................................................................6 Nevelőtestület.................................................................................................................................6 Az intézmény tárgyi feltételei..........................................................................................................6 A pedagógiai program koncepciója.................................................................................................8 Testi-lelki szükségletek kielégítése ..................................................................................................... 3 Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelés ......................................................................... 11 Az érzelmi nevelés, szocializáció, társas kapcsolatok ...................................................................... 13 Értelmi fejlesztés, nevelés ................................................................................................................ 14 A tevékenység szerepe a nevelési cél elérésében............................................................................ 15 A nevelő hatás pedagógiai feltételei ................................................................................................ 16 A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységek egymásra épüléseként .................. 16 A nevelés feltételeinek biztosítása .......................................................................................... 17 A fejlesztés tartalma ............................................................................................................... 24 A komplex foglalkozások rendszere ......................................................................................... 32 Anyanyelv, mese-vers ...................................................................................................................... 32 Külső világ tevékeny megismerése .................................................................................................. 33 Rajzolás, mintázás, kézi munka ........................................................................................................ 36 Ének-zene, énekes játék, tánc .......................................................................................................... 38 Mozgás ............................................................................................................................................. 39 Óvodánk kapcsolatrendszere .................................................................................................. 43 Az óvoda és a család kapcsolata....................................................................................................... 43 A fenntartó és az óvoda kapcsolata ................................................................................................. 44 Az óvoda-iskola kapcsolata .............................................................................................................. 45 Kapcsolat egészségügyi szervekkel .................................................................................................. 45 Kapcsolat a szakmai szolgálatokkal .................................................................................................. 46 Gyermekvédelmi munka .................................................................................................................. 47 Hagyományaink, óvodai ünnepeink......................................................................................... 48 A nevelőmunka szervezése, tervezése ..................................................................................... 50 Sajátos nevelési igényű gyermekek…………………………...……………...…………...………………………………54 Legitimációs záradék............................................................................................................... 60

61

Melléklet

62