A Cserhátalja és a Nyugat Mátra Európában

       

A Cserhátalja és a Nyugat‐Mátra  Európában    A Cserhátalja LEADER Helyi Akciócsoport Helyi  Vidékfejlesztési Stratégiája    Lezárva: 2011. 05. 19.   

  1   

1. Vezetői összefoglaló  1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe   A több éve tartó visszaesést követően 2012‐től fokozatosan újjáéled a Cserhátalji térség gazdasága.  Pásztó  térségében  a  nemzetközi  autóútra  szolgáltató,  majd  feldolgozó  ipari  létesítmények  települnek.   Újjáéled  a  helyi  termelési  potenciálok  kihasználása,  egészséges  helyi  termékek  előállítása.  Megkezdődik a helyi alapanyagokra és megújuló forrásokra épülő alternatív energia előállítás, amely  mérsékli a köz‐ civil‐ és magánszektor energia költségeit.  A  felemelkedő  Cserhátalji  ‐  Nyugat  Mátrai  térség  vállalkozásaiban  megvalósul  a  mainál  nagyobb  arányú  helyi  foglalkoztatás  és  a  több  lábon  álló  vidéki  gazdaság  segítségével  többen  jutnak  rendszeres és kiegészítő jövedelemhez.   Az  ÚMVP  és  az  Új  Széchenyi  Terv  térségi  projektjeinek  hatására  fokozatosan  bővül  a  turisztikához  kapcsolódó  helyi  szolgáltatók  és  attrakciók  száma,  javul  ajánlatuk  minősége.  Több  faluban  újjáélednek a palóc kulturális és kézműves tevékenységek.  Jobb minőségű szakképzési lehetőséghez, ennek következtében munkával szerzett jövedelemhez és  tisztább, kulturáltabb munkakörülményekhez jutnak a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalói is.   A kistérségi központra épülve fejlett egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató rendszer látja  el  a  lakosságot.  Javul  a  települési  infrastruktúra,  mikro‐körzetenként  általános  lesz  a  szennyvíztisztítás és regionális összefogással megoldódik a szilárd hulladék újrahasznosítása.    1.2 Főbb célkitűzések  Átfogó cél a térségben lakók életkörülményeinek javítása, a fiatalokat letelepedésre ösztönző tiszta,  szép  környezet,  az  igényeiket  kielégítő  lakások,  szórakozási  lehetőségek  megléte.  A  vállalkozások  fejlesztése,  tevékenység‐  és  kapacitásbővítése  elősegíti  új  munkahelyek  létesítését,  a  magasabb  jövedelemszint kialakulását.   A  különböző  termelő  és  feldolgozóipari,  erdészeti,  turisztikai,  megújuló  energia  hasznosítási  fejlesztések  során  kiemelt  fontosságú  a  természet  megőrzése,  az  erőforrások,  az  épített  környezeti  értékek hatékonyabb és fenntartható használata.   Különösen fontos a turisztika, amely térségen kívüli keresletet von be a helyi gazdaságba. A lakosság  megtartása  céljából  fontos  feladat  a  humánerőforrás  feltárása,  a  képzés  és  közösségfejlesztés,  a  regionális  kultúra  és  történelem  újrafelfedezése,  a  hagyományos  mesterségbeli  tudás  megőrzése,  újjáélesztése.  A  HVS  alapvető  célja,  hogy  HVK  26  településén  hozzájáruljon  a  gazdasági  környezet,  a  köz‐  és  civil  szféra,  valamint  a  vállalkozások  fejlesztéséhez.  A  közösségek  együttműködése  és  az  egészséges  életmód kialakítása révén erősítse a lakosok kötődését a vidékhez. Óvja, és alkotó módon hasznosítsa  az  épített,  a  természeti  és  a  kulturális  örökséget.  Ösztönözze  a  közösségi,  a  térségek  közötti  és  a  nemzetközi  együttműködést,  a  jó  példák  megismertetését,  más  fejlesztési  források  elérését  és  járuljon hozzá az ÚMVP sikeréhez.  Információ és térségi kommunikáció: Az alapvető IKT infrastrukturális feltételek javítása, a  szélessávú Internet hozzáférések, infokommunikációs eszközök használatának ösztönzése,  biztosítása, a digitális esélyegyelőség és versenyképesség szempontjából elengedhetetlen. Korszerű  és elégséges infrastruktúra, dinamikus és interaktív, a fogyasztókat is bevonó tartalom és  szolgáltatásfejlesztés, valamint használati készség és használat együttesen vezet majd eredményre.  Innovációs  közösség  létrehozása:  A  megye  és  kistérség  üzleti  infrastruktúrákkal  való  gyenge  ellátottságának  javítása,  innovációs  beruházásokkal.  Új  ipari  területek,  ipari  parkok  kialakítása  a  Cserhátalja  területén.  Ipari  parkok,  logisztikai  és  innovációs  központok,  valamint  inkubátorházak  kialakítása.  Kistérségi innovációs központ kialakítása: a térség innovatív kis‐ és középvállalkozásaira koncentrálna,  és  vállalkozásfejlesztő  intézményként  működne.  Kapcsolataival,  szolgáltatásaival  és  speciális  szakértelmével, eszközeivel kiemelten az innovációra alapozott kis‐ és középvállalkozások fejlődését  szolgálja, projekteket kínál fel befektetőknek.  2   

Kistérségi informatikai rendszer létrehozása és működtetése: Komoly kihívást jelent az  eredményes  információáramlás, kommunikáció megvalósítása. Számos hátrány érte már a kistérséget a  lassú ill.  elégtelen  információáramlás  miatt.  Ezen  a  helyzeten  változtathat  a  Kistérségi  Intranet  Rendszer  kidolgozása,  amely  hatékony  és  gyors  kommunikációt  tesz  lehetővé  a  kistérség  települései  és  intézményei között.  Vállalkozások  Információs  Portálja:  kettős  céllal  jön  létre,  egy  olyan  internetes  felület,  amely  elsősorban  a  lakosság  tájékoztatását  szolgálja,  minden  szolgáltatást  nyújtó  helyi  vállalkozás  bemutathatja magát.      1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja  A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata a gazdasági, társadalmi helyzet változása, valamint a  LEADER  program  végrehajtására  vonatkozó  egyéb  feltételek  változása  és  a  forrásallokációban  is  tükröződő célrendszer prioritásainak módosulása miatt indokolttá vált. A felülvizsgálatot indokolja a  helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett változás, valamint a HVS  megvalósítása során a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett  változásokra a HVS megfelelő válaszokat tudjon adni.    1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők  Az  elvégzett  térségi  HVS  felülvizsgálata  során  fokozott  figyelmet  fordítottunk  a  nyilvánosság  biztosítására a helyi szereplők felülvizsgálatba történő bevonása érdekében. A felülvizsgálat legfőbb  célja  az  volt,  hogy  a  HVS  valóban  a  helyi  igényeket  tükröző,  fejlesztéseket  megalapozó,  minél  szélesebb körű helyi támogatottsággal bíró dokumentum legyen.   Folyamatosan  információt  szolgáltattunk  a  rendszeresen  frissített  weboldalunkon  keresztül  és  személyesen  a  munkaszervezeti  irodában  is.  Aktív  HACS  tagsági  részvétel  mellett  felállítottuk  a  14  főből álló tervezői csoportot. A HVS felülvizsgálata céljából megrendezett lakossági fórumokon 56 fő  jelent meg, közülük a közszférát 17‐en, a civil szervezeteket 13‐an, a vállalkozói szférát pedig 36‐an  képviselték.  A  munkaszervezeti  irodában  a  felülvizsgálat  időszakában  további  érdeklődőkkel  folytattunk  konzultációt,  gyűjtöttünk  projektötleteket  mindhárom  szektor  képviselőitől.  Ennek  eredményeként 96 projektötlet került átvételre.    1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások  A  HVS  felülvizsgálata  során  a  2005  óta  megfogalmazott    célkitűzések  és  prioritások  továbbra  is  célként fogalmazódnak meg. Kiemelt területek a vállalkozások fejlesztésére irányuló  projektek és a  közbiztonság megteremtésére irányuló kezdeményezések generálása. A vállalkozások tárgyi, személyi  és  infrastrukturális  feltételrendszerének  támogatásával  újjáéled  a  helyi  termelés,  feldolgozóipar,  megvalósul a legeltetéses állattartás bővítése, ezzel a hátrányos helyzetű munkerő is jövedelemhez  jut.  A  mezőgazdasági  alapanyagok,  melléktermékek  és  a  keletkező  hulladékok  felhasználhatók  a  megújuló  energia  hasznosítás  területén.  Fontos  célként  jelenik  meg  a  hagyományos  mesterségek  újjáélesztése,  amelyek  a  térség  turizmusának  fellendítését  és  a  Palóc  hagyományok  megőrzését  jelentik  az  utókornak.  A  helyi  gazdaság  elősegítésére  létre  kell  hozni  helyi  termék  feldolgozó  üzemeket, helyi termék piacokat, valamint ezeket a gazdaságokat be kell csatlakoztatni egy térségi,  később regionális logisztikai elosztó rendszerbe.   A közbiztonság az utóbbi években jelentősen romlott a kistérségben, számos betöréses‐lopás, vandál  támadás  történt.  A  közvagyon  és  magánvagyon  védelmének  érdekében  az  Integrált  LEADER  Térfigyelő Rendszer feltételeinek megteremtése szükséges térségi összefogással.            

3   

2

Helyzetelemzés 

2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése  A térség általános jellemzői:   A  Cserhátalja  LEADER  HACS  a  Nógrád  megyei  Pásztói  kistérség  25  települését  és  a  balassagyarmati  kistérség 1 települését foglalja magába. A 26 település területe 561,41 km2, lélekszáma 33.178 fő a  lakosság 71%‐a kisebb, többségében aprófalvas adottságú településeken él, a térség egyetlen városa  Pásztó,  területe  72,60  km2,  lakossága  9.667  fő.  A  térséget  keleten  a  Mátra  határolja,  földrajzi  környezetében  a  fő  tájat  a  Cserhát  hegység  adja,  aminek  egy  része  a  Kelet‐Cserhát  Tájvédelmi  Körzethez tartozik. A tájegységet a Zagyva folyó völgye osztja ketté. A települések többsége jelentős  történelmi,  épített,  természeti,  geológiai,  és  kulturális  értékekkel  bírnak,  számos  védett  növény  és  állatfaj található itt, a Cserhát hegység kedvelt természetjáró, ökoturisztikai és vadász célterület.  A térség Heves és Pest megyével határos, a kistérséget Hatvannal és az M3‐as autópályával, valamint  Szlovákiával  a  21‐es  számú  fő  közlekedési  út  és  a  81‐es  számú  vasúti  fővonal  köti  össze.  Pásztó  jó  földrajzi  fekvésű,  kelet  felé  a  Mátrába,  nyugati  irányba  Hollókőre  és  Szécsénybe  lehet  eljutni.  A  településtől  30  km‐re  helyezkedik  el  Salgótarján,  Szécsény,  Gyöngyös  és  Hatvan  is,  Budapest  közigazgatási határa a kistérségi központból az M3‐as autópályán egy órán belül elérhető. Pásztó jó  színvonalú  közigazgatási,  oktatási,  kereskedelmi,  szolgáltatói  ellátást  biztosít.  Az  egészségügyi  szolgáltatói  háttér  a  jelenlegi  egészségügyi  szabályzókat  tekintve  megfelelő,  de  nem  kielégítő.  A  lakosság  országos  átlag  alatti  egészségi  állapota  ellenére  a  sportoláshoz  és  rekreációs  tevékenységekhez szükséges feltételek hiányosak.   A  26  település  közül  15  település  (Alsótold,  Bér,  Bokor,  Cserhátszentiván,  Ecseg,  Erdőtarcsa,  Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar) hátrányos helyzetű,  területük 210,18 km2, lakosságuk 2010. január 1‐én 7.814 fő. A 240/2006. Kormányrendelet szerint a  társadalmi‐gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések: Ecseg, Héhalom, Kálló,  Kozárd.   Az  országos  átlagot  legalább  1,75‐szörösen  meghaladó  munkanélküliségű  települések:  Alsótold,  Cserhátszentiván,  Felsőtold,  Garáb,  Mátraszőlős,  Szarvasgede,  és  Tar.  Mindkét  kategóriában  Bér,  Bokor, Erdőtarcsa és Szirák található meg. A helyben lakók életminőségét befolyásoló szolgáltatások  alacsony  színvonalúak,  a  munkalehetőségek  száma  csekély,  ezért  az  ingázás  jelentős.  Több  zsáktelepülés is található köztük, mely kedvezőtlenül befolyásolja a tömegközlekedés fejlesztésének  lehetőségét.   A  nonprofit  szektor  kapcsolata  és  érdekérvényesítő  ereje  gyenge,  jobbára  csak  települési  szinten  valósul  meg.  A  közösség  területe  jó  színvonalú  gépipari  és  mezőgazdasági  hagyományokkal  rendelkezik.  A  Jelentősebb,  nagyobb  létszámú  munkaerőt  foglalkoztató  vállalkozásokon  kívül  a  térségben  nem  biztosított  a  kellő  számú  és  megfelelő  bérezésű  munkahely.  A  nyilvántartott  álláskeresők  aránya  a  gazdaságilag  aktív  népességen  belül  a  pásztói  kistérségben  2011.  február  hónapban  25%,  mely  elsősorban  a  képzetlen  és  50  év  feletti,  valamint  az  egyébként  is  hátrányos  helyzetű  roma  lakosság  körében  mérhető.  Budapest  agglomerációjának  munkaerő  felszívó  hatása  viszont kompenzáló lehetőséget biztosít az ingázók (aktív dolgozók kb. 43%‐a) számára.   A településeket összekötő utak állapota az előző HVS tervezése óta sem változott, a négyszámjegyű  utak  rendkívül  rossz  állapotúak.  A  szennyvízcsatornázás  és  tisztítás  a  térségben  mindössze  öt  településen, míg a szilárd háztartási hulladék elhelyezése bár minden településen, de csak rövidtávon  megoldott.  2010–ben  a  hirtelen  lezúduló  csapadék  miatt  több  településen  árvíz  pusztított  elengedhetetlen  a  vízelvezető  árokrendszerek  takarítása  és  védekezéshez  szükséges  eszközök  beszerzése és védművek kialakítása.   A  térség  természeti  vonzereje  (Mátra),  épített  és  kulturális  öröksége  turisztikai  szempontból  kiváló  lehetőségeket  kínál  az  itt  élőknek,  a  Palóc  hagyományok  ápolása,  és  az  itt  élő  emberek  vendégszeretete és tenni akarása a Palóc értékek fennmaradásáért példaértékű.         4   

A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok:   A  térségben  jelentős  kiterjedésűek  az  országos,  illetve  helyi  védettségű  területek,  amelyek  ritka  növény‐ és állatfajoknak adnak otthont. A megye középső részét a Cserhát uralja, de a nyugati részen  elhelyezkedő Börzsöny, illetve keleten a Mátra, míg az északon elhelyezkedő Karancs‐Medves jelent  kiemelkedő természeti értéket. A természeti táj megőrzésére létesült 1985‐ben a „Mátrai Tájvédelmi  Körzet „mintegy 12 000 hektáron. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Mátrai Tájvédelmi Körzet Nógrád  megyében  Hasznos,  Nagybátony  (494  ha)  közigazgatási  területét  érinti.  Közigazgatásilag  Pásztóhoz  tartozó  két  Nógrád  megyei  település,  a  Kövicses‐patak  völgyében  található  Hasznos  és  Mátrakeresztes. A Hasznosi‐tavat, vízellátás és horgászat céljából is hasznosítják. Hasznostól keletre  5km‐re található a Nógrád megye, Heves megye határán található Nyikom bérc (610m) mely hegyi‐ sport  és  szabadidős  lehetőségeket  biztosít.  Mátrakeresztes  természeti  értékei  és  látványosságai:  a  Sziklakapu, több kisebb vízesés, a Zsivány‐barlang és a Vadókás‐kő. Mátrakeresztestől északkeletre, a  Békás‐tó partján, a Csörgő‐patak völgyének (védett) alsó szakaszán alakult ki a Békástói üdülőtelep.  A Zagyva folyó völgyének nyugati oldalát a Cserhát hegység keleti nyúlványai foglalják el. A területet  1989‐ben  „Kelet‐Cserhát  Tájvédelmi  Körzet”  néven  országos  védettségűvé  nyilvánította  a  környezetvédelmi  miniszter  (9/1989.  (VIII.  24.)  KVM  rendelet).  A  védett  terület  nagysága:  6916  hektár, ebből szigorúan védett 493 hektár. A tájvédelmi körzet Pásztótól nyugatra, megközelítőleg a  Hollókő,  Ecseg  és  Bokor  községek  által  határolt  területen  húzódik.  A  Keleti‐Cserhát  kistájcsoporton  belül a Központi‐Cserhát a legnagyobb és legváltozatosabb kistáj Nógrád megye területén. A terület  legmagasabb pontja a Tepke, 567 méter és a Bézma 513 méter.   A  célterület  erdősültsége  csaknem  30%‐os.  A  helyi  értékeket  bemutató  tanösvények  oktatási  céllal  lettek  kialakítva.  A  hegyekben  éppúgy  megtalálhatók  a  legkülönfélébb  vulkáni  alakzatok  és  kőzettípusok,  mint  a  mészkőhegységek  formakincsének  egyes  jellegzetességei:  hatalmas  andezitfalak,  csupasz,  vulkánikus  eredetű  hegycsúcsok,  meredek  hegyoldalak  és  szurdokvölgyek  csakúgy, mint a lankás, szelíd dombok és a meleg, széles völgyek.  A térségben  található a kozárdi Pogányvári‐kőfejtő, a mátraszőlősi Függő‐kő, cserhátszentiváni és a  felsőtoldi  Kecske‐hegy  két  kisebb  kőfejtőjében  kialakított  bemutatóhelyek.  A  palóc  térség  gazdag  földtani  és  kulturális  értékeit  hálózatban  összefogó  Novohrad‐Nógrád  Geopark  (NNG)  a  világ  első  határon  átnyúló  nemzetközi  geoparkjaként  2010‐ben  vált  az  Európai  Geoparkok  és  a  Globális  Geoparkok Hálózatainak tagjává.  A térség talajminősége (13,5 Ak ‐ átl. KTJ) a Magyarországi átlagtól (19 Ak) jelentősen elmarad, ami a  földterületek  megfelelő  mezőgazdasági  hasznosításának  mérlegelését  kívánja.  A  közösség  területén  hét  fő  talajtípus  fordul  elő  (agyagbemosódásos  barna  erdőtalaj,  barnaföldek,  csernozjom  barna  erdőtalaj,  réti  öntéstalaj  és  fiatal  nyers  öntéstalaj,  köves,  földes  kopárok).  A  legkedvezőbb  talajadottságokkal  a  térség  három  mikrotérsége  közül  a  palotási  rendelkezik,  ahol  a  területek  negyede  csernozjom  barna  erdőtalaj.  A  mezőgazdasági  művelésre  alkalmas  terület  művelési  ágankénti  megoszlásánál  a  legnagyobb  a  szántó  terület  90%  körüli,  a  további  10%  a  rét,  szőlő,  és  erdőterület. A gyümölcsösök és a háztáji kertek eltűnőben vannak.  A talajokra a legnagyobb veszélyt  a  talajpusztulás  jelenti.  Nógrád  az  ország  legerodáltabb  talajadottságú  megyéje.  A  talajok  szennyezésében jelentős szerepet játszik a megoldatlan szennyvízkezelés és a kellő védelem nélküli  hulladéklerakók, valamint az illegális hulladéklerakók.   A vízföldrajzi adottságai közül a kisebb‐nagyobb tavak népszerűek (Pásztó, Palotás, Kozárd) A terület  a  Zagyva  vízgyűjtőjéhez  tartozik.  Patakvölgyei:  a  Kis‐Zagyva,  a  Zsunyi‐patak  vagy  a  Cserkúti‐patak  völgye.  A Zagyva jobb oldali mellékpatakjai a Szuha‐patak és az általa összegyűjtött Zsunyi‐patak és  Bokor‐ág; a Herédi‐patakba folyó Bér‐ és Vanyarci  (Nógrádi)‐patak, valamint  a Bér‐patakba torkolló  Bujáki‐patak.  A  térségben  légszennyezés  tekintetében  jelentős  ipari  kibocsátók  nincsenek.  A  forgalmas  útvonalak  közvetlen  környezetében  a  forgalomtól  és  az  időjárási  viszonyoktól  függően  időszakosan  jelentősebb,  de  határértéket  nem  túllépő  levegőszennyezésre  lehet  számítani.  A  határértéket  megközelítő  zajterhelések  a  pásztói  és  néhány  más  településen  működő  ipari  üzemek  csúcsteljesítményének idejében fordulnak elő.       5   

Demográfiai helyzet:  A  Cserhátalja  HACS  demográfiai  helyzetére  a  folyamatos  népesség  fogyás,  valamint  az  elöregedés  jellemző.  A  népesség  száma  1997‐től  2006‐ig  jobban  (átlagosan  évi  137  fővel)  csökkent  (96,5%)  az  ország  átlagnál,  (98,1%),  míg  2007‐től  2010‐ig  terjedő  időszakban  is  (átlagosan  évi  226  fővel)  csökkent  (97,3%)  az  országos  átlagnál  jobban  (99,5%)  a  népesség  száma  a  kistérségben.  Az  idős  korosztály aránya meghaladja az országos átlagot.  A térségben az 1000 főre eső születések száma 10 év átlagában alacsonyabb (8,9) mint a megyei (9,2)  és  az  országos  (9,5),  ugyanakkor  az  ezer  főre  eső  halálozások  száma  ezen  időszak  átlagában  alacsonyabb (14,5), mint a megyei (14,7), de magasabb, mint az országos (13,3). Az ezer főre vetített  vándorlási egyenleg öt évet (2002‐2006) figyelembe véve pozitív (éves átlagban 0,58), de 2006‐ban  negatív (‐2,1). A térség népessége összességében fogy, 10 év alatt 1234 fővel.   A  fiatal  korosztály  aránya  2006‐ban  (14  év  alattiak  15,3%)  a  megyei  átlaggal  (15,2%)  csaknem  megegyező,  az  idős  korosztály  (59  év  felettiek  21,9%)  a  megyei  átlag  alatt  van  (22%).  Az  öregedési  index 144% a megyeitől (145%) alig tér el. A 2009. január 1‐i állapot alapján 0‐14 év közötti korosztály  aránya 14,8 %, megyei átlaggal közel azonos (14,9%) a 65 év feletti korosztály aránya 17,8 %, amely  meghaladja  a  megyei  átlagot  (17,7%),  tehát  megállapítható,  hogy  a  pásztói  kistérség  fokozatosan  elöregedő tendenciája mutatkozik. Az öregedési index (119,9%) 1%‐kal meghaladja a megyei átlagot  és 14,1 %‐kal a régiós átlagot (105,8%) is.    A  7  évesnél  idősebb  népesség  iskolázottságának  vizsgálata  is  rosszabb  képet  mutat,  mivel  a  térség  maximum  8  általánost  végzett  lakói  a  vizsgáltnak  56,2%‐át  teszik  ki  az  országos  46%‐al  szemben.  Középiskolai  tanulmányokat  38%  folytatott  az  országos  42%‐al  ellentétben,  és  arányaiban  a  több  mint kettőszörös a felsőfokú tanulmányokat folytató‐folytatottak száma, ami a HVK területén 5,5%,  míg  országosan  12%.  A  térségen  belül  a  26  település  közül  23‐ban  fogy  a  lakónépesség  száma,  3  esetében  (Kálló,  Jobbágyi,  Szarvasgede)  a  lakónépesség  számának  növekedése  regisztrálható  a  vizsgált 1997‐2006 intervallumban. Kiemelkedően nagymértékű lakónépesség‐szám csökkenés (10%  feletti)  4  községre  (Cserhátszentiván,  Felsőtold,  Garáb  és  Kozárd)  jellemző,  amelyek  kihalással  a  leginkább veszélyeztetettek.  2007‐2010  időszakában  a  kistérség  települései  közül  24‐ben  népesség  fogyás  tapasztalható,  mindössze Bokor és Cserhátszentiván településeken mutatkozik csekély népességszám növekedés.  Nagymértékű  lakónépesség‐szám  csökkenés  (9,29%)  egy  településen,  Béren  tapasztalható.  A  legkisebb  lélekszámú  12  településen  (1000  fő  alatti)  2007‐2010  között  átlagosan  4,4%‐os  népesség  fogyás tapasztalható.   A természetes szaporulat (a vizsgált 10 éves időszakban) a térségben egyetlen egy településen, Kállón  pozitív  mindössze,  az  összes  többi  településen  negatív.  2006  évben  ez  négy  településen  pozitív  (Ecseg, Kálló, Szirák, Vanyarc). Az utóbbi 4 évben megyei átlagban az 1000 lakosra jutó természetes  fogyás 0,5 %‐kal nőtt. (‐6,4)    Gazdasági környezet:   A településeken a műszaki infrastruktúra kiépült. Közúthálózatának gerincét a 21. sz. főközlekedési út  adja,  melynek  2x2‐es  sávosítása  folyamatban  van.  A  fővárosból  való  elérhetősége  jó,  az  M3  autópályán  Hatvanig,  majd  a  21‐es  sz.  főúton  közelíthető  meg.  Fontos  idegenforgalmi  útvonal  a  Pásztó–Szécsény,  illetve  Pásztó–Galyatető  közötti  út.  Vasúti  összeköttetést  a  Hatvan–Salgótarján  közötti  fővonal  biztosítja.  A  térség  idegenforgalmi  vonzerejét  a  Mátra,  a  Kelet‐Cserhát  Tájvédelmi  Körzet természeti értékei, a falvak műemlékei adják.   A  Cserhátalja  HVK  területén  a  regisztrált  álláskeresők  létszámának  folyamatos  növekedése  tapasztalható 2001 évtől. A 2000‐2010. évek között egyetlen gazdasági ág sem volt létszámfelvevő.  A  kistérség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül 9 Pásztón működik. A legnagyobb létszámot  foglalkoztató  az  Eglo  Magyarország  Kft.,  fő  tevékenysége  a  világítóeszközök  gyártása  és  jelentős  bővítés után logisztikai raktár és elosztó központ funkciót tölt be. Az Agro–Produkt Mezőgazdasági és  Húsipari  Kft.  vegyes  gazdálkodást  folytat,  fő  profilja  a  mezőgazdaság  és  a  húsfeldolgozás.  Az  Állami  6   

Nyomda Nyrt. Pásztón nyomdai előkészítő tevékenységet folytat, több évtizedes múltra tekint vissza  a Fővárosi Kézműipari Kht.‐val egyetemben, amely konfekcionált textilárut gyárt.   A  kistérségi  központban  évek  óta  egyetlen  nagyobb  befektető  a  Dension  Audio  Systems  Kft.  elektronikai  eszközök  gyártásával  foglalkozik,  autógyáraknak  szállít.  Nemzetközi  és  belföldi  teherfuvarozó  cég  a  szurdokpüspöki  telephelyű    Köfuv  Kft.  Jelentősebb  térségi  foglalkoztatók  ezen  kívül  a  20  éves  szakmai  múltú  pásztói  Bauton  Plusz  Kft.  építőipari,  technológiai  tevékenységgel  és  kazángyártással  foglalkozik,  valamint  a  SIC  Hungary  Kft.  amelynek  fő  profilja  gumiipari  termékek  gyártása.   A befektetői érdeklődés a kistérség iránt megtorpant, azonban a települések közül Pásztó és néhány  kisebb község rendelkezik kiajánlható telephellyel. A kistérségben az 1000 lakosra jutó vállalkozások  száma 2008 év végén 1428 volt, amely a 2005‐ös év adatához képest több mint 7%‐os visszaesését  mutat. 2008‐ban a legjelentősebb gazdasági ág a kereskedelem és javítás volt, az összes tevékenység  22,5 %‐át tette ki. Második helyen az építőipar állt 17,1%‐os részaránnyal, harmadik legnépszerűbb  tevékenység  az  ingatlanügyek  és  gazdasági  szolgáltatások  15,5  %‐kal.  Legalacsonyabb  volt  a  vállalkozói kedv az oktatás terén, aránya 2,45%‐ot foglalt el az összes gazdasági ágban.   A  kistérségben  a  mezőgazdasági  vállalkozókat  általánosan  alacsony  jövedelmezőség  és  tőkeszegény  környezet  jellemzi.  A  helyi  viszonyok  nem  teszik  lehetővé  az  intenzív  agrártermelés  folytatását.  Az  agrárvállalkozások  aránya  az  összes  gazdasági  ágon  belül  4,69%.  Általánosan  jellemző  a  szántóföldi  növénytermesztés  és  növekedő  tendenciát  mutat  a  kistérségben  a  szőlőművelés,  az  erre  alapozott  helyi feldolgozó manufaktúrák száma nőtt. Legjelentősebb gyümölcstermesztő terület Kozárd, Pásztó  és Palotás körzete kb. 300 ha. Állattartás terén dominál a sertés és a szarvasmarha (70%) jelentős a  nyúl, háztáji baromfi, juh állomány. Az egyetlen sertésfeldolgozó üzem az Agro–Produkt Kft. pásztói  üzeme,  valamint  jelentős  mezőgazdasági  vállalkozás  az  Ambrózia  Farm  Kft.,  ahol  szarvasmarha  tenyésztés folyik. Kozárdon a nemzeti géntartalék részét képező őshonos mangalica, míg Bokorban a  hazai  legnagyobb  Gyimesi  racka  farm  található.  A  térség  lóállománya  a  megyei  átlagnak  több  mint  kétszerese, a lótartás különösen Vanyarcon és Ecsegen jelentős.   A  térségben  a  regisztrált  munkanélküliek  relatív  mutatója  ingadozó  mértékben  ugyan,  de  a  vizsgált  időszak  minden  évében  a  megyei  alatt  volt  2  százalékponttal.  Számuk  2007‐2010  viszonylatában  emelkedett és 9,44 %‐ot ‐2085 főt‐ ért el az országos 6,69%‐al szemben.  Munkanélküliség alakulása (2007‐2010)  Nyilvántartott  össz.  

Folyamatos  nyilvántartás  hossza>365 nap 

Munkavállaló  Relatív mutató korú népesség 

   fő  fő  fő  %     2007.12.20‐i állapot  2 085 610 22 091  9,44% 2008.12.20‐i állapot  2 173 700 21 983  9,88% 2009.12.20‐i állapot  2 681 699 21 971  12,20% 2010.12.20‐i állapot  2 704 810 21 794  12,41% Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a kedvezőbb fekvésű, korösszetételű községek 4,42 %‐tól kezdődő  relatív mutatója a térségen belül is nagy változatosságot mutat és 22,62 %‐ig terjed.  Ugyanezen  időszakban  a  térség  munkáltatói  fokozatosan  csökkenő  számú  betöltetlen  álláshelyet  jelentettek be. A regisztrált álláskeresők iskolai végzettsége elhelyezkedési esélyeiket nagymértékben  befolyásolja,  ezért  is  kedvezőtlen,  hogy  térség  lakóinak  iskolázottsága  alacsonyabb  az  országos  átlagnál (középiskolai tanulmányokat 6, míg felsőfokú tanulmányokat 6,5 százalékponttal kevesebben  folytattak)  7   

A  nem  szakképzettek  csoportjában  (általános  iskolát  el  nem  végzettek,  csak  általános  iskolát  végzettek, és gimnáziumi érettségivel rendelkezők) száma növekedett, ami meghaladta a regisztrált  álláskeresők számának növekedését. A szakmával rendelkezők (szakmunkás, szakközépiskolai illetve  technikusi  végzettségűek)  száma  is  gyarapodott,  kisebb  mértékben,  mint  a  regisztrált  álláskeresők  száma.  Az  egyetemet,  főiskolát  végzett  regisztrált  álláskeresők  körében  is  folyamatos,  de  kisebb  arányú volt a növekedés.   A  térségben  élők  egy  része  kénytelen  utazni  foglalkoztatásának  érdekében.  Ez  történhet  térségen  belüli,  megyén  belüli,  vagy  megyén  kívüli  munkahelyre.  Az  ingázók  43,1%  más  megyébe  utazik  naponta  a  munkahelyére  és  vissza,  amit  lehetővé  tesz  a  kistérség  relatív  közelsége  a  nagyobb  lélekszámú  városokhoz  (Salgótarján,  Hatvan,  Gödöllő,  Budapest).    Az  ingázás,  munkahelyre  utazás  általában  saját,  vagy  a  munkáltató  által  szervezett  eszközökön  zajlik,  a  tömegközlekedés  adottságai  nem támogatják ezt a lehetőséget.     Társadalmi környezet:   A térség jelentősebb non‐profit szervezeteinek jellemzése  A Cserhátalja közösség településein a civil szervezetek száma a HVS tervezés időszakában 200 körüli,  ebből  Pásztón  94  működik.  Lakosságarányosan  Kozárdon  és  Béren  a  legmagasabb  a  számuk.  A  közhasznú és kiemelten közhasznú civil szervezetek száma az előző HVS tervezés időszakához képest  nem változott, közel azonos arányt mutat. Kiemelten közhasznú a civil szervezetek kb. 10%‐a.   A  sport  és  szabadidővel  kapcsolatos  tevékenységet  folytató  civil  szervezetek  száma  2009  óta  nőtt,  jelenleg  is  a  legmagasabb  arányt  képviselik  a  tevékenységek  tekintetében,  az  összes  non‐profit  szervezet arányában vizsgálva 35% körüli értéket tesznek ki.   A  községekben  székhellyel  rendelkezők  jellemzően  ma  is  hobbi  szervezetként  működnek,  Pásztón  néhány civil sport –és szabadidős szervezetnél a LEADER pályázati lehetőségek kihasználásával némi  előrelépés  mutatkozik  a  közösségi  fejlesztések  terén.  Eredményesség  tekintetében  számos  sikert  értek el nemzetközi viszonylatban is a városi Shotokan Karate Klub versenyzői, valamint a férfi NBII/C‐ ben szereplő kosárlabdacsapat.   Kulturális  tevékenységet  folytató  non‐profit  szervezetek  száma  az  utóbbi  években  megduplázódott,  jellemzően  pásztói  székhellyel  végzik  tevékenységüket.  Legjelentősebb  terület  a  néptánc  hagyományának  őrzése,  jeles  képviselői  a  nemzetközi  fellépéseken  is  részt  vevő  Muzsla  Néptáncegyüttes,  valamint  az  Ágasvár  Néptáncegyüttes.  Oktatási  tevékenységet  végző  szervezetek  köre is bővült, jellemzően a tehetséggondozás, hátrányos helyzetű gyermekek segítése feladatkörrel  alakultak. A szakmai érdekképviselet mellett a polgárvédelemmel kapcsolatos tevékenységet végzők  számának  növekedése  tapasztalható,  mutatva  ez  az  összefogás  szükségességét,  és  a  közbiztonsági  helyzet  romlását.  A  hátrányos  helyzetű  civil  szervezetek  száma  elenyésző,  érdekérvényesítő  képességük  gyenge.  Ennek  javítására  folyamatos  kapcsolattartás  eszközével,  a  kistérségi  programokba való bevonásuk szükséges közösségi aktivitásuk növekelése érdekében.   A  Kistérségben  a  civil  szerveződéseket  jellemzően  önkéntes  munka  keretében  végzett  tevékenység  jellemzi, infrastrukturális helyzetük, valamint  a humán erőforrás önkéntes alapon való szerveződése  meg  sem  közelíti  a  Nyugat‐Európai  átlagot.  Tevékenységük  megjelenítése,  elérhetőségük  csak  néhány szervezet esetében mutat fejlődő tendenciát. Gazdálkodásukat tekintve működési költségeik  nagy  része  tagdíjakból,  adományokból,  SZJA  1%‐os  támogatásokból,  valamint  pályázati  forrásokból  valósul  meg.  A  jelentősebb  szervezetek  szponzorok  útján  is  jutnak  némi  bevételi  forráshoz.  A  lakosság  életminőségét  javító  szolgáltatások  biztosításával  jelentős  szerepet  kapnak  a  kialakuló  Integrált Közösségi Szolgáltató Terek a térség közösségének összefogásában. Területünkön Bujákon,  Kállón és Kozárdon nyílnak IKSZT‐k.   A kistérség turisztikai fejlesztése érdekében létrejött non‐profit szervezetek a jövőben mozgató rugói  lehetnek  a  térségi  civil  szervezetek  együttműködésének  erősítésében,  a  sikeres  programok,  fesztiválok  megvalósításában.  A  települések  lakosai  hűen  őrzik  az  építészeti  örökséget,  a  palóc  hagyományokat,  szokásokat,  ételeket,  népviseletet  jeles  ünnepeken,  falunapokon,  fesztiválokon  hagyományozzák  a  fiatalabb  nemzedékre.  Egyházasdengelegen,  Galgagután,  Vanyarcon  a  szlovák  nemzetiségi kultúra tradíciói a mai napig elevenen élnek.  8   

2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség  A  Cserhátalja  Helyi  Közösség  2007  májusában  116  taggal  alakult  meg.  A  Közösség  elsődleges  és  legfontosabb  feladataként  elkészítette  a  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégiát,  amely  a  Pásztói  Kistérség  2005‐ben  elfogadott  fejlesztési  programját,  a  Kistérség  15  települését  érintő  Dél‐Cserhát  LEADER+  Akciócsoport  2006‐ban  elfogadott  stratégiáját  és  prioritásait,  az  NFÜ  I.  pályázatainak  országos  vizsgálatából a Pásztói Kistérségi mintaterületről készített NFÜ  munkaanyagot, valamint a tervezést  megalapozó  falufórumokon  elhangzott  helyi  fejlesztési  igényeket,  terveket  ötvözte.  A  Cserhátalja  LEADER Nonprofit Kft‐t a HVS sikeres elkészítését követően 2008. május 29‐én a közösség 106 tagja  (32 közszféra, 36 civil és 38 üzleti szféra) 12 tulajdonközösséget (4 közszféra, 4 civil szféra és 4 üzleti  szféra) alkotva hozta létre. Az Akciócsoport működési területe a pásztói és balassagyarmati kistérség  26 településére terjed ki.   A  12  tulajdonközösséget  a  tulajdonközösségi  vezetők  képviselik,  akik  nemcsak  képviseleti,  hanem  szakmai döntéshozóként is részt vesznek a munkában. A köz‐, az üzleti és a civil szféra képviselőinek  folyamatos  együttműködése,  a  települések  önkormányzatainak  koordináló  és  összefogó,  a  civil  szervezetek  közösségépítő  szerepe  nagymértékben  segítette  a  Munkaszervezet  vidékfejlesztő  munkáját.  Az  önkormányzatok  a  településeket  érintő  legfontosabb  és  legfrissebb  információk  átadása  mellett,  együttműködve  a  Munkaszervezettel  hatékonyan  hozzájárultak,  hogy  a  HACS  fórumokon  ismertetett  fejlesztési  lehetőségek  a  legszélesebb  körben  eljussanak  a  települések  lakosaihoz,  civil  szervezeteihez,  vállalkozóihoz.  A  fórumok  mellett  a  folyamatos  ügyfélszolgálati  tevékenység ellátása segítette a jelenlegi és jövőbeli pályázókkal a minél szorosabb együttműködés  kialakítását.   A partnerség fenntartásának egyik kommunikációs eszköze a HACS folyamatosan frissülő weboldala,  ahol  a  fejlesztési  lehetőségek,  a  legfontosabb  jogszabályi  változások  mellett  folyamatosan  közzétettük  a  térség  legfontosabb  eseményeit,  rendezvényeit,  ezen  információkat  elektronikus  hírlevél  formájában  is  eljuttattuk  az  érintetteknek.  A  helyi  partnerkapcsolatok  kiszélesítése  érdekében  a  HACS  munkatársai  Falunapokon,  térségi  rendezvényeken  vettek  részt,  két  alkalommal  került  kiírásra  a  térség  óvodásai  és  általános  iskolásai  részére  rajzpályázat  a  vidékünkre  vonatkozó  témákkal.   A  pásztói  kistérség  legfontosabb  tudásbázisa  a  Mikszáth  Kálmán  Gimnázium  Postaforgalmi  Szakközépiskola  és  Kollégium,  az  intézményt  segítségünkkel  2009‐ben  finnországi  LEADER  HACS  kereste  meg  cserekapcsolat  kialakítása  céljából.  A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  a  térségi  fejlesztések keretében folyamatosan együttműködik a Pásztói Kistérség Többcélú Társulásával és az  Észak‐magyarországi  Regionális  Munkaügyi  Központ  Pásztói  Kirendeltségével.  Az  együttműködés  egyik fontos lépcsőfoka volt a Foglalkoztatási Paktumhoz való csatlakozás.   A  térségi,  megyei  turisztikai  fejlesztések  irányvonalának  meghatározása  érdekében  hatékony  és  rendszeres kommunikációt alakítottunk ki a térségi és megyei TDM szervezetekkel, tagja vagyunk a  Nógrádi Geopark Egyesületnek, a bejegyzés alatt lévő Görbeország Turisztikai Egyesületnek, valamint  szakmai  együttműködést  alakítottunk  ki  a  Cserhát‐Mátra  TDM  Egyesülettel.  Szoros  kapcsolatot  ápolunk a helyi termék előállítókkal és kézművesekkel, akik termékeikkel, alkotásaikkal térségünket  országos és helyi rendezvényeken képviselték, valamint tevékenységüket, piacra jutási lehetőségüket  elősegíti  a  „Regionális  termékek  nemzetközi  piaca"  projektünk,  melynek  célja  a  helyi/regionális  termékek, termelők és kézműves termékek népszerűsítése nemzetközi szinten.     Nemzetközi  együttműködések  kialakítása  érdekében  holland,  szlovák,  olasz  LEADER  HACS‐okhoz  látogattunk  el,  finn  és  lengyel  akciócsoportokat  láttunk  vendégül,  2009  és  2010  szeptemberében  Európai  Vidékfejlesztési  Napot  rendeztünk  hazai  és  külföldi  Akciócsoportok  részvételével.  A  rendezvények  és  a  kapcsolat  felvételi  találkozók  létrejöttének  célja  a  külföldi  vidékfejlesztő  szervezetek  és  hazai  akciócsoportok  transznacionális  projektötleteinek  bemutatása,  közös  projektjavaslatok kidolgozása volt.  

  9   

2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése  A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  „Cserhátalja  és  Nyugat‐Mátra  Európában”  című  Helyi  Vidékfejlesztési Stratégiája hat fő fejlesztési prioritást tartalmaz, amelyekhez 16 fejlesztési intézkedés  kapcsolódik.  A  III.  tengely  1.  kérelembenyújtási  fordulójában  33  támogatási  kérelem  866,5  millió  forint,  a  2.  kérelembenyújtási  fordulóban  szintén  33  támogatási  kérelem  került  benyújtásra  532,8  millió  forint  támogatási  igénnyel.  A  Munkaszervezethez  52  LEADER  pályázat  érkezett  be  6  jogcím  9  célterületére  192,9  millió  forint  forrásigénnyel.  Az  ÚMVP  III.  tengely  és  IV.  tengely  –  LEADER  1.  kérelem  és  pályázatbenyújtási  fordulójának  eredményei,  valamint  a  III.  tengely  2.  fordulójában  az  alábbi támogatási igények születtek.    ÚMVP III. tengely 1. kérelembenyújtási forduló eredményei:  ÚMVP III. tengely 1. kérelembenyújtási  Nyertes támogatási  Kötelezettségvállalás  forduló jogcímei  kérelmek száma (db)  összege (Ft)  Mikrovállalkozások létrehozása és  5  71 417 003  fejlesztése  Turisztikai tevékenységek ösztönzése  4  38 318 214  Falumegújítás és‐ fejlesztés  3  41 049 755  Vidéki örökség megőrzés  2  79 209 675  Összesen  14  229 994 647    ÚMVP IV. tengely – LEADER 1. pályázatbenyújtási forduló eredményei:  ÚMVP IV. tengely ‐ LEADER 1.  Jóváhagyott pályázatok  Kötelezettségvállalás  pályázatbenyújtási forduló jogcímei és  száma (db)  összege (Ft)  célterületei  LEADER Vállalkozás alapú fejlesztés  3  19 275 931  Feldolgozási tevékenység bővítése célterület  1  10 011 400  Kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés  2  9 264 531  célterület  LEADER Közösségi célú fejlesztés  12  48 181 210  Sport és szabadidős tevékenységek tárgyi  6  33 529 984  feltételrendszerének fejlesztése   Biztonságtechnikai beruházások támogatása  6  14 651 226  LEADER Rendezvény  10  12 851 507  LEADER Térségen belüli együttműködés  1  2 080 000  Összesen  26  82 388 648    ÚMVP III. tengely 2. kérelembenyújtási forduló előzetes adatai:  ÚMVP III. tengely 2. kérelembenyújtási  Beérkezett támogatási  Igényelt támogatás  forduló jogcímei  kérelmek száma (db)  összege (Ft)  Mikrovállalkozások létrehozása és  5  64 121 881  fejlesztése  Turisztikai tevékenységek ösztönzése  11  267 540 573  Falumegújítás és‐ fejlesztés  14  113 157 839  Vidéki örökség megőrzés  3  88 042 783  Összesen  33  532 863 076    1.  prioritás:  A  helyi  és  térségi  gazdasági  környezet  és  a  vállalkozások  fejlesztése,  a  foglalkoztatás  növelése   A  „Vállalkozások  létrehozásának  és  fejlesztésének  támogatása”  intézkedéshez  kapcsolódóan  a  mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre az első fordulóban 7 kérelem 99,2 millió forint,  a  második  fordulóban  5  kérelem  érkezett  be  64,1  millió  forint  igényelt  összeggel.  A  csökkenő  10   

tendencia  a  LEADER  Vállalkozás  alapú  fejlesztés  jogcímre  is  érvényes  volt,  a  „Kereskedelem  és  szolgáltatásfejlesztés”  célterületre  2  pályázat,  a  „Feldolgozási  tevékenység  bővítése”  célterületre  3  pályázat érkezett, összesen 46 millió forint forrásigénnyel. Az első körben beadott kérelmek közül 5  részesült  támogatásban,  71,4  millió  forint  összeggel.  A  fejlesztések  keretében  megvalósul  a  Pásztói  Kistérségi  Televízió  eszközbeszerzése  (Kozárd),  mozgó  tejértékesítéshez  kapcsolódóan  tejadagoló  automata  került  beszerzésre  (Ecseg),  új,  a  pályázó  cég  működési  költségeit  jelentősen  csökkentő  fröccsöntő  gép  kerül  megvásárlásra  (Szarvasgede).  Palotáson,  építőipar  területén  tevékenykedő  cégnél  új  földmunkagép  beszerzése  és  ISO9001‐es  minőségbiztosítási  rendszer  bevezetésére  került  sor.  Az  építőanyag‐,  és  barkács‐jellegű  kiskereskedelmi  tevékenységet  folytató  cég  komplex  vállalkozásfejlesztés  keretében  régi  raktárépület  felújítása  mellett  az  anyagmozgatáshoz  és  a  raktározási  folyamat  kiszolgálásához  két  targonca  beszerzését,  zúzottköves  betonpálya  térburkolat  építését, valamint egy hídmérleg építését célozta meg.   A LEADER vállalkozási alapú fejlesztés Kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés célterületre benyújtott  mindkét pályázat támogatást nyert, így Pásztón egy iparcikk kereskedésnek helyt adó üzlethelyiség és  egy  szépség‐  és  egészség  szalon  kialakítása  és  eszközbeszerzése  valósulhat  meg.  Feldolgozási  tevékenység  bővítése  célterület  1  nyertes  pályázata  keretében  bormanufaktúra  kialakítása  valósul  meg, a fejlesztés részeként felújításra kerül egy épület és pince, ahol a feldolgozás mellett bemutatók  tartása is történik. A tervezett fejlesztések keretében a pályázatok alapján 14 új munkahely jön létre  a térségben. A második kérelembenyújtási forduló fejlesztései raktár építésére, földgép beszerzésére,  irodahelyiség  irodai  infrastruktúrájának  korszerűsítésére,  élelmiszerüzlet  vevőbarát  kialakítására,  valamint pékség és üzlet felújítására irányulnak.  A  helyi  adottságok  feltárásának,  a  gazdaságfejlesztési  lehetőségek  kiaknázásának  első  lépése  a  gazdaságfejlesztéshez,  foglalkoztatás  növeléséhez,  a  turisztikai  kínálat  bővítéséhez,  a  vidéki  életminőség  javításához  hozzájáruló  tervek  és  megvalósíthatósági  tanulmányok  elkészítése.  A  LEADER tervek és tanulmányok jogcímre egy pályázat érkezett be 3,4 millió forintos forrásigénnyel, a  jogcímben az 1. pályázatbenyújtási fordulóban nem lett nyertes meghirdetve.     A  „Biomassza,  a  megújuló  energiatermelés  és  hasznosítás  elősegítése  és  fejlesztése”,  valamint  az  „Ökológiai  és  biotermelés,  a  biológiai  sokféleség  feltételeinek  támogatása”  intézkedések  megoldási  javaslatainak  megvalósítására  sem  a  mikrovállalkozások  létrehozása  és  fejlesztése  jogcímre,  sem  a  LEADER  vállalkozás  alapú  fejlesztés  Állattartás  tárgyi  feltételrendszerének  fejlesztése  célterületre  nem érkezett be fejlesztési igény.     2. prioritás: A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése    A Falumegújítás és fejlesztés jogcímre az első kérelembenyújtási fordulóban 11 támogatási kérelem  érkezett be 291 millió forintos támogatási igénnyel. A legtöbb fejlesztés piac és játszótér kialakítására  irányult,  6  kérelem  tartalmazott  játszótérfejlesztést  4  kérelem  piac  kialakítást.  5  kérelem  komplex  fejlesztést  célzott  meg,  ebből  3  kérelem  3  célterületet  érintő  fejlesztés  volt;  piac  és  játszótér  kialakítása  mellett  a  település  megjelenésében  szereppel  bíró  épület  felújítását  is  tartalmazta.  A  jogcímre a 2. fordulóban 14 támogatási kérelem érkezett be 113,1 millió forint támogatási igénnyel.     A  játszótér  fejlesztésre  irányuló  kérelmek  száma  nőtt  9  kérelem  irányul  játszótér  felújítására,  és  új  építésére, a 9 kérelemből kettőnél a célterületet kiegészíti zöldfelület kialakítása, használati és díszítő  térelemek  kihelyezése.  Egy  kérelem  a  település  környezetét  és  megjelenését  javító  kisléptékű  infrastruktúrafejlesztésre,  egy  kérelem  a  település  megjelenésében  szereppel  bíró  épületek  felújítására  irányul.  Három  támogatási  kérelem  érkezett  be  piac  kialakítására,  az  egyik  kérelem  gondozási központ homlokzati és tetőfelújítást is tartalmaz.    A „Vidéki gazdaság és társadalom számára nyújtott alapszolgáltatások és az azokhoz való hozzáférés”  intézkedésben  foglalt  megoldási  javaslatok  alapján  a  helyi  termékek  piacra  jutásának  segítését  célozva új piac kerül kialakításra Szirákon.     11   

A  „Helyi  épített,  természeti  és  kulturális  örökség  megőrzése,  kézműves  mesterségek  ápolása”  intézkedés vonatkozásában a vidéki örökség megőrzése jogcímre az első fordulóban beérkezett 249  millió  forint  támogatási  igényű  6  kérelem  közül  4  templomfelújítást  tartalmazott,  2  kérelem  helyi  védelem  alatt  álló  épület  (falumúzeum,  általános  iskola)  felújítását  célozta  meg.  Héhalom  római  katolikus  temploma  és  Egyházasdengeleg  171  éves  evangélikus  temploma  lett  a  jogcím  kedvezményezettje az 1. fordulóban. A második fordulóban beérkezett 88 millió forint igényű három  támogatási  kérelem  egy  római  katolikus  templom  felújítását,  valamint  egy  jelenleg  iskolaként  működő  helyi  védelem  alatt  álló  épület  külső  felújítását,  parkosítást,  kerítésépítést  célozza  meg.  A  harmadik  kérelemben  a  település  műemlék  templománál  lévő  pihenőhely  felújítása  mellett,  a  falu  természeti,  kulturális,  néprajzi  értékeit  bemutató  128  oldalas  kiadvány  elkészítése  is  szerepel.  A  LEADER Közösségi célú fejlesztés Örökség megőrzés támogatása célterület vonatkozásában Pásztóról  nem érkezett be pályázat.    A „Kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartása, fejlesztése” intézkedés vonatkozásában  egy  EU  szabványoknak  megfelelő  játszótér  kerül  kiépítésre  a  térségben  Béren  és  2  játszótér  szabványosítása  történt  meg  Vanyarcon.  A  LEADER  Közösségi  célú  fejlesztések  jogcím  „Sport‐  és  szabadidős  tevékenységek  tárgyi  feltételrendszerének  fejlesztése”  célterületeire  15  pályázat  89,9  millió  forint  forrásigénnyel,  a  12  nyertes  pályázatból  művelődési  ház  külső  és  belső  felújítása  és  klubhelyiség  kialakítása,  sportlétesítményekhez  kapcsolódó  öltözők,  sportpálya,  kerítés  felújítása,  karbantartást  és  rendeltetésszerű  használatot  biztosító  tárgyi  eszközök  beszerzése  valósulhat  meg  33,5 millió forint értékben Alsótoldon, Felsőtoldon, Palotáson, Pásztón, Szurdokpüspökiben és Taron.     A  közbiztonság  javítása  érdekében  a  LEADER  „Biztonságtechnikai  beruházások  támogatása”  célterületre  6  településről  érkezett  be  pályázat  15,4  forint  forrásigénnyel.  A  projektekben  megfogalmazott  célok  fontosságára  tekintettel  az  összes  pályázat  támogatást  nyert,  így  Egyházasdengelegen,  Héhalomban,  Kozárdon,  Kisbágyonban,  Palotáson,  Taron  a  településekre  beérkező  szilárd  útburkolatok  mentén,  illetve  a  települések  központjában  térfigyelő  kamerák  kerülnek  kihelyezésre,  és  megfigyelő  központok  kialakításra.  A  célterületre  további  források  átcsoportosítása  indokolt  az  egységes,  a  térség  összes  településére  kiterjedő  hálózat  kialakítása  érdekében, mely célt Pásztó Város Rendőrkapitánysága szakmai segítségnyújtással és a későbbiekben  összevont megfigyelőközpont kialakításával támogat.     3. prioritás: Humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése   „Az  általános  és  a  szakmai  tudás  fejlesztése  intézkedés”  célkitűzéseinek  megvalósítására  a  LEADER  Képzés jogcím keretében 2 pályázat érkezett be 6,7 millió forintos forrásigénnyel. A képzések egyike  az angol nyelvi és számítástechnikai ismeretek bővítését tűzte ki célul, a másik pályázó a hátrányos  helyzetű  csoportok  munkaerő‐piaci  helyzetének  javítására  irányuló  kereskedelmi,  nyelvi,  informatikai,  EU‐s  ismereteket  tartalmazó  képzést  tervezett  megvalósítani.    A  jogcímben  az  1.  pályázatbenyújtási fordulóban nem lett nyertes meghirdetve.    4. prioritás: A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése   A  „Vidéki  és  a  természeti  turizmus  feltételeinek  megteremtése,  innovatív  turisztikai  kínálat  fejlesztése”  intézkedéshez  kapcsolódóan  a  turisztikai  tevékenységek  ösztönzése  jogcímre  az  1.  kérelembenyújtási fordulóban 9 kérelem forrásigénye 227,1 millió forint volt, második forduló 267,5  millió  forint  forrásigényét  11  támogatási  kérelem  tartalmazza.  Az  1.  forduló  4  nyertes  kérelmének  eredményeként  a  térségben  összesen  34  fő  elszállásolására  alkalmas  négy  napraforgós  minősítésű  szálláshelyek  kerülnek  kialakításra  Taron,  Kozárdon,  Szarvasgedén,  és  Bujákon,  a  fejlesztések  6  fő  számára  teremtenek  munkalehetőséget.  A  második  kérelembenyújtási  fordulóban  beérkezett  11  támogatási  kérelemből  8  kérelem  6  és  14  férőhely  közötti,  4  napraforgós  falusi  szálláshely  kialakítására  irányul,  továbbá  benyújtásra  került  egy  50  férőhelyes  B  kategóriás  ifjúsági  szálláshely  kialakítására  irányuló  kérelem  is.  Szálláshely  kialakítását  kiegészítő  ökoturisztikai  szolgáltatások  fejlesztését,  valamint  alkalmi  falusi  és  agroturisztikai  szolgáltató  tevékenység,  és  lovas  turisztikai  12   

szolgáltatás megvalósítására irányuló közösségi és rendezvényház, időjárás álló talajú lovaspálya, és  lópihenő kialakítását 1‐1 kérelem tartalmazza.  A  „Helyi  és  térségi  programok  támogatása,  összehangolása”  intézkedéshez  kapcsolódóan  a  LEADER  Rendezvény jogcímre 20 pályázat érkezett be 24,4 millió forint forrásigénnyel. A pályázók a térségben  évente  megrendezésre  kerülő,  helyi  identitástudatot  növelő,  a  térség  kulturális  értékeit  felölelő  fesztiválok,  falunapok,  sportesemények  megvalósítását  tűzték  ki  célul.  A  rendezvények  mellett  a  pályázók  tematikus  táborok  szervezésére  és  utazó,  komplex  művészeti  program  megvalósítására  is  nyújtottak  be  pályázatot.  A  jogcím  keretében  10  pályázó  mintegy  12,8  millió  forint  támogatást  kapott,  két  pályázó  visszalépett  a  pályázatban  foglalt  cél  megvalósításának  szándékától,  a  10  rendezvényből 7 már 2010‐ben lezajlott.  A  „Kulturális,  bor,  gasztronómiai  és  üdülőturizmus  fejlesztése  intézkedés”  célkitűzéseinek  megvalósítására  a  Turisztikai  tevékenységek  ösztönzése  jogcím  keretében  egyik  benyújtási  fordulóban  sem  érkezett  be  kérelem.  A  kistérségi  gasztro  és  termék  utak  (almaút,  szilvaút)  kialakítása,  a  Mária  Úthoz  való  csatlakozási  lehetőségek  feltérképezése  a  Munkaszervezet  keretein  belül  folyik.  A  HVK‐t  alkotó  26  település  környezetének  turisztikai  pontjainak,  térképeinek  elkészítésének  ösztönzése  mellett,  nagyobb  hangsúlyt  kell  fektetni  a  turizmust  kiegészítő  szolgáltatások fejlesztésére.     5. prioritás: Térségi marketing tevékenység elősegítése   „A  térségi  együttműködésre  alapozott  megjelenés  és  egységes  arculat  kialakítása”  intézkedéshez  kapcsolódóan  térségi  együttműködés  keretében  történő  projektek  megvalósítására  három  pályázat  érkezett  be  4,7  millió  forint  forrásigénnyel.  A  pásztói  kistérség  lakosságát  megcélzó  prevenciós  program  mellett,  a  második  pályázó  az  együttműködést  térségi  marketingkiadvány  készítésével,  konferencia  és  fiataloknak  szóló  rendezvénysorozat  szervezésével  kívánta  erősíteni.  A  harmadik  és  egyben  egyedüliként  támogatott  pályázat  keretében  a  kistérség  településeinek  közreműködésével,  Pásztó Város Önkormányzatának vezetésével 72 oldalas, több nyelvű színes füzet készül a térségről  3000 példányban.      2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága  A  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégia  felülvizsgálatának  indokoltságát  alátámasztja  számos  gazdasági,  társadalmi változás. Az utóbbi években térségünket több hullámban érte a gazdasági válság számos  hatása,  melyek  begyűrűztek  a  helyi  társadalom  mindennapjaiba  is.  A  vállalkozói  aktivitás  mérséklődött,  a  fejlesztések  terén  a  biztonságos  működést  tartják  elsőrendűnek,  hitellel  fedezett  fejlesztéstől  pedig  alapvetően  tartózkodnak  a  helyi  szereplők.  A  vállalkozások  megfontolják  új  munkaerő  felvételét,  amellett,  hogy  többen  a  már  meglévő  alkalmazottakat  sem  képesek  tovább  foglalkoztatni.  A  munkaerőpiac  instabilitása  erőteljesen  rányomja  bélyegét  a  lakosság  jövőképére,  tervezési  lehetőségeire.  A  HVS‐ben  kiemelt  szerepet  kell,  hogy  kapjon  a  gazdaságfejlesztés  és  munkahelyteremtés  a  fentiekben  ismertetett  helyzetképből  adódóan.  Ezek  a  kiemelt  intézkedések  olyan módon is kaphatnak támogatást, hogy az eddigi pályázati folyamat lerövidül, ezáltal a gazdasági  szereplő  számára  finanszírozási  szempontból  kiszámíthatóbbá,  tervezhetőbbé  válik  a  támogatási  források  lehívhatósága,  amellyel  a  pályázói  aktivitás  is  fokozódni  tud.  Az  eddigiekben  használt  HVS  alapproblémái  alapjaiban  továbbra  is  jelen  vannak,  végleges  felszámolásuk  még  hosszú  folyamat  eredménye  lehet  csak  egy  kizárólag  leghátrányosabb  helyzetű  településeket  tömörítő  Helyi  Akciócsoport területén. A felülvizsgálatot követően a hangsúly a gazdaságfejlesztési intézkedéseken  lesz  –  amellett,  hogy  az  eddig  sikerrel  zárult,  szolgáltatásfejlesztő  célterületek  fontosságát  hangsúlyozni, eredményeit összegezni kell.  Az EMVA III. tengely első, már lezárt körében a kötelezettségvállalás 56,23 %‐a gazdaságfejlesztésre  (mikrovállalkozás  fejlesztés,  turisztikai  tevékenységek  ösztönzése)  irányult.  A  második  körben  280  millió  Ft  felhasználását  tervezzük,  a  végső  döntés  eredményeként  60‐70%  gazdaságfejlesztést  hivatott  támogatni.    A  fennmaradó  összeget  a  tervek  szerint  2012‐ben  a  HACS  által  meghirdetésre kerülő forduló gazdaságfejlesztési kérelmek támogatására kívánjuk felhasználni.  13   

  Az EMVA LEADER tengely első körében nem teljesült az a jogszabályi előírás, amelynek értelmében a  keretösszeg  45%‐át  gazdaságfejlesztési  intézkedésekre  kell  fordítani  (23,4%).  Ezért  a  HVS  felülvizsgálat megerősíti a LEADER gazdaságfejlesztési irányát.    2.5 SWOT elemzés   Erősségek  ‐ Budapest  közelsége,  a  kistérség  az  M3‐as  autópályán  gyorsan  megközelíthető,  tradicionális vásárvonalon helyezkedik el  ‐ a  készülő  négysávos  21.  sz.  főközlekedési  út  mentén  ipari  parkok  kialakítására  megfelelő területek áll rendelkezésre  ‐ a  kistérség  területe  turisztikailag  hasznosítható  épített  és  kulturális  értékekben gazdag  ‐ a  kistérségi  központ  fejlett  intézményrendszerrel  rendelkezik,  kereskedelem, szolgáltatás, oktatás terén  ‐ termelési  hagyományok  jó  alapot  szolgáltatnak  a  versenyképes  agrárvertikum  fejlesztésére,  helyi  termékek piacára  ‐ jelentős  az  újraéleszthető  hagyománnyal  rendelkező települések száma    Lehetőségek  ‐

‐ ‐

‐

‐ ‐

Szlovákia  és  a  Baltikum  irányába  vezető  tranzitútvonal  a  kistérségen  vezet  keresztül  növekvő  igény  mutatkozik  az  aktív  „zöld”  turizmus termékei és szolgáltatásai iránt  Szlovákia  közelsége  megteremti  az  együttműködés  lehetőségét  kereskedelmi  és turisztikai szolgáltatások területén  a  kistérséget  is  érintő  Nógrád‐Novohrad  Geopark  kapcsolatával  megteremtődik  az  aktív  szabadidő‐turizmusban  rejlő  lehetőség kiaknázása    a  civil  szervezetek  aktivitásának  és  összefogásának erősödése tapasztalható  a  kistérségi  természeti  adottságok  lehetőséget  adnak  a  legeltetéses  állattartás  bővítésére,  a  biodiverzitás  fenntartására  és  a  megújuló  energiaforrások bővítésére 

Gyengeségek  ‐

‐ ‐ ‐

‐

‐

‐

a  kistérségi  családi  vállalkozások  tőkehiányosak,  technológiai  színvonaluk  alacsony  magas  munkanélküliségi  ráta,  az  utóbbi  években ismét növekedést mutat  a  kistérségben  alacsony  a  befektetői  kedv  és hajlandóság  a  kistérségi  turisztikai  szolgáltatások  színvonala  nem  megfelelő,  a  vendégvárók  fogadókapacitása  hiányos,  a  térségi  marketing hiányos    A  helyi  termékekkel  kapcsolatos  kezdeményezések  elszigeteltek,  az  összefogás nem jellemző  A  fenntartható,  környezetbarát  gazdálkodással  kapcsolatos  tapasztalatok  hiánya  a  kistérség  természeti  környezete  számos  helyen kommunális hulladékkal szennyezett 

Veszélyek  ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

‐ ‐

‐

A  LEADER  pályázatokkal  kapcsolatos  csökkenő pályázói aktivitás  kistérségi munkalehetőség hiánya  a kistérségi közutak állapota leromlott  A biodiverzitás csökkenése   a  mezőgazdaság  szerkezetváltása  lassú,  a  gazdák  felhagynak  a  gazdálkodási  tevékenységgel, nincs gazdaságátadás  a  vállalkozások  tőkeszegények,  a  hitelfelvételi lehetőségek korlátozottak   képzett  munkaerő  korlátozottan  áll  rendelkezésre,  növekszik  a  térségből  való  elvándorlásuk  befektetés ösztönzési stratégia gyenge 

 

14   

3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia  3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe  A több éve tartó visszaesést követően 2012‐től fokozatosan újjáéled a Cserhátalji térség gazdasága.  Ez  jellemzően  a  négysávosra  bővülő  21.  sz.  észak‐déli  (Losonc,  Szlovákia  –  Hatvan,  M3)  autóút  mentén  Pásztó  és  Jobbágyi  térségében  indul  meg  és  fokozatosan  kiterjed  az  úttól  15‐20  km‐re  nyugatra  és  turisztikai  tekintetben  az  úttól  keletre  fekvő  településekre  is.  Pásztó  térségében  ugyanerre a nemzetközi autóútra szolgáltató, majd feldolgozó ipari létesítmények települnek.  Jelentősen újjáéled a helyi termelési potenciálok kihasználása, egészséges helyi termékek előállítása,  pl. gyümölcsfeldolgozás és értékesítés helyi és térségi boltokban, piacokon és a közétkeztetésben.  Megkezdődik a helyi alapanyagokra és megújuló forrásokra épülő alternatív energia előállítás, amely  mérsékli a köz‐ civil‐ és magánszektor energia költségeit.  A felemelkedő Cserhátalja‐ Nyugat Mátra térség vállalkozásaiban megvalósul a mainál nagyobb  arányú helyi foglalkoztatás és a több lábon álló vidéki gazdaság segítségével többen jutnak  rendszeres és kiegészítő jövedelemhez.   Az  ÚMVP  és  az  Új  Széchenyi  Terv  térségi  projektjeinek  hatására  fokozatosan  bővül  a  turisztikához  kapcsolódó  helyi  szolgáltatók  és  attrakciók  száma,  javul  ajánlatuk  minősége.  Helyi  civil  szervezetek  összefogásával országos és nemzetközi öko‐ és gasztro‐turisztikai vonzerővé válik a Kelet ‐ Cserhát és  a  Nyugat  ‐  Mátra.  Szaporodnak  a  térség  falvaiban  a  turisztikai  és  gasztronómiai  szolgáltatók.  Több  faluban újjáélednek a palóc kulturális és kézműves tevékenységek.    Jobb minőségű szakképzési lehetőséghez, ennek következtében munkával szerzett jövedelemhez és  tisztább, kulturáltabb munkakörülményekhez jutnak a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalói is.  A tisztességes munka és jövedelem fokozatosan javítja a jogkövető magatartást és a közbiztonságot.    A kistérségi központra épülve fejlett egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató rendszer látja  el a lakosságot. A kulturális élet helyi rendezvényekkel bővül, formálva a közösség összetartó erejét,  megőrizve a hagyományokat.     Javul  a  települési  infrastruktúra,  mikro‐körzetenként  általános  lesz  a  szennyvíztisztítás  és  regionális  összefogással megoldódik a szilárd hulladék újrahasznosítása.    A  2013.  évre  a  térség  sokszínű  lehetőséget  jelentő  adottságainak  kiaknázásával  ténylegesen  Magyarország  egyik  vezető  területévé  válik  a  helyi  termékek  előállítása,  a  megújuló  illetve  környezetbarát  energia  felhasználásával.  A  civil  közösségek  működését  infrastruktúrafejlesztések,  technikai  korszerűsítések  teszik  a  korábbitól  hatékonyabbá.  Az  alapvető,  mindennapos  problémák  megoldásán  túl  a  régió,  egyre  hatékonyabban  képes  a  különböző  szektorok  összekapcsolódását  ösztönözni.     A  térség  természeti  adottságai  lehetővé  teszik  egyedi  helyi  termékek  helyi  munkaerő  segítségével  történő előállítását. A helyi termékek rendkívül keresettek mind belföldön, mind külföldön, hiszen a  természetes  alapanyagokból  készült,  magas  minőségű,  nagy  hozzáadott  értékkel  rendelkező  termékek megbecsültsége egyre emelkedik. A termékeket előállítókat hálózatba integrálva elérhető a  minél hatékonyabb kiközvetíthetőség, termékeiknek a potenciális vásárlókhoz történő eljuttatása. A  helyi  élelmiszeripari  termékek  minőségének  és  választékának  növekedése  érdekében  szükséges  lehetőséget  biztosítani  a  helyi  termelőknek  viszonteladói  hálózat  működtetésére.  Ennek  megvalósításához  szükség  van  a  kistermelők  számára  kidolgozott  projektekre,  melyek  biztosítják  a  mezőgazdasági termékek és termények előállítását és promócióját.    

15   

3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez  A  helyi  termékek  előállítása,  feldolgozása,  piacra  juttatása  mind  lehetővé  teszi,  támogatja  a  helyi  munkaerő alkalmazását az említett folyamatok során. A helyi termékek előállítása nem csak bevételi  forrást jelent és fontos gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő szereppel bír, hanem a helyi termékek  előállításának sikeressége, gazdasági eredményessége ösztönzően hat a lakosságra, bizonyítani képes  a vidéki élet hasznosságát és értékességét.   A  helyi  termékek  értékesítését  elősegítendő  Termékház  Hálózat  létrehozása  szükséges,  amely  kezdetben  alapfunkcióként  helyi  piacként  illetve  városi  termékházként  működne.  A  cél  az,  hogy  önálló egység megteremtése mellett lehetővé váljon a kereskedelmi egységek beszállító rendszerébe  való  bekapcsolása.  Ezzel  megteremtődne  a  magyar  termékek  fokozatos  térnyerése  a  külföldiekkel  szemben.  Az  önkormányzatokkal  együttműködve  a  helyi  termékek  közétkeztetésbe  való  bevonásának feltételei is megteremtődnének a jól működő Termékház hálózatának működtetésével.  Ennek eredményeként csökken az elvándorlás, betelepülés kezdődik el, mérsékelhető az elöregedés  folyamata,  illetve  nő  a  hasznosított  mezőgazdasági  felületek  nagysága,  diverzifikálódik  a  vidéki  élet  tevékenységrendszere.    A  nyugat‐európai  országokban  nagy  sikerrel  működő,  úgynevezett  falusi  vendégasztal  rendszer  hazánkban még nem terjedt el. Ez a szolgáltatásfejlesztési lehetőség összekapcsolja a turisztikát és a  helyi termék előállítást, autentikusabbá teszi a vendégek itt tartózkodását, közelebb hozza hozzájuk a  térség jellegzetes, magas minőségű, nagy odafigyeléssel előállított termékeit – megízlelhetik a helyet,  ahol  szabadságukat  töltik.  A  falusi  vendégasztal  lehetőséget  jelent  a  helyi  termékek  értékesítésére,  helyi felhasználására és értékesítésére.     A  jelenlegi  globális  környezeti  viszonyok  ismeretében  létfontosságú  a  megújuló  energiák  hasznosításának  fokozása.  Annak  érdekében,  hogy  gazdaságosan  és  hatékonyan  működni  képes  fejlesztés  valósuljon  meg,  szükségszerű  előtanulmányok  készítése,  a  helyi  adottságok  feltárása.  A  kistérségben  a  szélenergia  hasznosításának  feltételei  nem  megfelelőek,  azonban  a  biomassza  hasznosítás potenciáljai, a mezőgazdasági másodlagos nyersanyagok adottak, valamint a termesztett  biomassza  gyűjtése  és  feldolgozása  tekintetében  rendelkezésre  áll  emberi  erőforrás.  A  hátrányos  helyzetű és munkanélküli rétegek bevonásával a térség foglalkoztatási helyzetében is pozitív változás  következik be.   A  megtermelt  alapanyagok  és  melléktermékei,  valamint  a  keletkező  hulladékok  feldolgozása  és  hasznosítása  a  vállalkozások  számának  növekedését  is  indukálja.  A  vállalkozások  tárgyi  feltételrendszerét  segítő  projektek  kapacitásbővítést  is  jelentenek,  ezáltal  elősegíti  a  munkaerő  helyben  maradását,  csökken  az  elvándorlások  száma  a  kistérségből.  Ez  a  folyamat  hosszabb  távon  generálja  a  vidéki  életkörülmények  javulását,  így  a  képzett  szakemberek  helyben  maradását  is  elősegíti. A kistérségben magas az elvándorlási mutató, a felsőfokú képzettséggel rendelkezők nagy  arányban települnek le a fővárosban és nagyobb városokban, ahol képzettségüknek megfelelő állást  sikerül  betölteni.  Ennek  a  folyamatnak  a  visszafordítására  szükség  van  az  innovatív  beruházásokra,  ipari parkok létesítésére.     A  HVK  területén  rendelkezésre  áll  jelentős  humán  erőforrás,  köztük  nagyszámú  a  képzetlen  vagy  alulképzett  munkaerő  aránya.  A  helyi  igények  felmérésével  képzések  indítása  válik  szükségessé  a  hiányszakmák  terén,  és  a  hátrányos  helyzetű  rétegek  számára  komplex  munkerőpiaci  képzések  indítása  a  munka  világába  való  visszavezetésük  érdekében.    A  helyi  termékek  előállításának  és  feldolgozásának feltételeit szintén a vállalkozások tárgyi feltételrendszerének javításával érhetjük el,  ezért  szükséges  ilyen  jellegű  projektek  elősegítése  a  pályázati  rendszer  segítségével.    Fokozódik  a  gyógy –és termálfürdőkre alapuló turizmus versenye. A turizmus egy olyan szegmense kerülhet be a  helyi  turisztikai  szolgáltatások  körébe,  mely  új  célcsoportot  képes  megcélozni,  a  térségbe  vonzani,  diverzifikálni a szolgáltatások körét.     16   

A  térségen  belüli,  térségek  közötti  és  nemzetközi  partnerség,  kapcsolatteremtés  és  –  építés  fontos  területe  egy  hagyományaiban,  adottságaiban,  nemzetközi  viszonylatban  is  versenyképes  –illetve  bizonyos téren azzá válni képes térség esetében. Kistérségünk a Palóc hagyományok megelevenítése,  hagyományos népi mesterségek megőrzése és bemutatása szempontjából kitörési pont a regionális  turizmusfejlesztési stratégiában is, ennek kapcsolódásaként lehetőség nyílik a HVK számára komplex  turisztikai  és  gasztronómiai  szolgáltatások  fejlesztésére  és  az  ebből  eredő  idegenforgalmi  előnyök  minél  jobb  felhasználására.  Nagyon  fontos  a  jó  gyakorlatok  megosztása  egymással  –  elsősorban  a  gazdaságfejlesztést megcélzó fejlesztések szempontjából. A gyors fejlődés érdekében fontos a fejlett,  adott területen tapasztalt országok, régiók sikeres projektjeit példaként magunk elé tűzni.    3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései   1. Célkitűzés: A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás  növelése    Az  alapanyag  feldolgozás  és  másodlagos  termékek  előállítása  feltétele  a  fenntartható  vidékfejlesztésnek.  Ugyanakkor  a  termelés  szorosan kapcsolódik  az  egészséges  életmódhoz,  azáltal,  hogy  helyi  terméket  ad  a  fogyasztóknak,  de  szintén  hozzájárul  a  helyi  termékek  előállításához  és  a  vidéki  turizmushoz,  a  környezeti  feltételek  javításához.  Vállalkozások  alapításának  és  fejlesztésének  támogatása szükséges.  A  projekt  keretében  mintaprojektek  jönnek  létre  LEADER  forrásból.  Támogatjuk  megtermelt  alapanyagok, melléktermékek és hulladékok feldolgozását, és hasznosítását.  Intézkedés:   Vállalkozás alapú fejlesztés (LEADER célterület)   Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím) 

  Olyan  meglevő  és  új  mikrovállalkozások  eszközbeszerzésének,  telephely  kialakításának  ösztönzése,  amelyek  alkalmazkodnak  a  termőhelyi  adottságokhoz,  készek  a  biotermelés,  növényi  és  állati  termékek  másodlagos  feldolgozására,  helyi  tájjellegű  termékek  kialakítására.    Kiemelten  támogatandók a helyben lakó pályakezdő közép‐ és felsőfokú végzettségű szakemberek, az erdei és a  helyi termék előállítással foglalkozók.”  Az  öko‐gazdálkodásban  kiemelt  lehetőség  a  helyi  termékek  előállítására,  a  roma  vállalkozás  indítására  és  roma  munkaerő  foglalkoztatása.  Szélesedik  a  termesztett  növények  skálája,  a  parlagterületeken  legeltetéses  állattartás  indul  meg.  A  vad  élőhely  fejlesztéssel  10,000  hektáron  elindul a szakszerű apróvadtenyésztés és vadászat.  Intézkedés:   Vállalkozás alapú fejlesztése ( LEADER célterület)   Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím)    A  támogatások  lehetővé  teszik  a  meglévő  és  induló  szállítási,  raktározási,  kommunikációs  vállalkozások eszköz hátterének fejlesztését, létrehozását. a mikrovállalkozások szállítási színvonalát,  a  raktározási  biztonság,    A  tervezett  információáramlás  erősíti  a  helyi  identitás  tudatot,  a  közösség  együttműködési  színvonalát  és  a  vállalkozási  hatékonyságot,  bővíti  az  elérhető  alapszolgáltatások  körét.   Intézkedés:   Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)   Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím)    A  Cserhátalja  HACS  területének  mezőgazdasági  és  erdőgazdálkodási  képessége  a  tőkeszegénység  miatt rossz, a kommunális hulladék hasznosítása nem megoldott. A megújuló energia hasznosítása és  az  ennek  hasznosítását  lehetővé  tevő  berendezések  csak  külső  forrásból  állnak  rendelkezésre.  A  célterülethez  rendelt  intézkedés  keretében  támogatandó  a  helyi  minőségi  faalapanyag  értéknövelt  17   

feldolgozására  épülő,  alacsony  képzettségű  és  szakképzett  munkaerő  foglalkoztatását  biztosító  mikrovállalkozások  létrehozásának  támogatása,  eszközbeszerzésének,  telephely  kialakításának  ösztönzése,  know‐how  megvásárlásának  és  minőségbiztosítási  rendszerek  bevezetésének,  valamint  marketing  tevékenység  támogatása,  az  értéknövelő  fa  és  hulladékfeldolgozás,  a  megújuló  energia  termelő berendezések előállítása érdekében.  Intézkedés:   Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)   Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (III: tengely jogcím)    Olyan  meglevő  és  új  vállalkozások  eszközbeszerzésének,  telephely  kialakításának  ösztönzése,  amelyek  alkalmazkodnak  a  kistérség  favagyonának  és  biomassza  potenciáljának  hasznosítási  lehetőségéhez.  Előnyben  részesítendők  a  mezőgazdasági  másodlagos  nyersanyagok  és  termesztett  biomassza gyűjtése, feldolgozása, saját és értékesítési célra.  Az erdőgazdálkodásban kiemelt lehetőség nyílik az innovatív erdőművelési módok és alkalmazására.  Támogatásra kerül a térségben levő roma vállalkozás indítása és roma munkaerő foglalkoztatása.   Intézkedés:   Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)    A  Cserhátalja  HACS  területén  a  klíma  és  talajadottságok  valamint  a  legeltetéses  állattartási  tevékenység  hosszú  múltra  visszatekintő  hagyományai  ellenére,  a  tevékenység  jelentős  mértékben  visszafejlődött.  A  tevékenység  kapcsolódik  az  egészséges  helyi  termékek  előállításához  és  a  vidéki  turizmushoz.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés  kistermelők  vagy  KKV‐k  által  létrehozott  mintaprojektként  működő  szabadtartásos,  legeltetéses  állattartó  helyek  kialakítását  és  eszközbeszerzését célozzák meg.   Intézkedés:   Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)    A  térség  helyi  természeti,  gazdasági  adottságainak  feltárása  hiányos,  az  elkészült  elemzések,  tanulmányok  régen  készültek,  adattartalmuk  nem  felel  meg  a  jelenlegi  gazdasági  körülményeknek,  prioritásoknak,  hátráltatva  a  térségi  fejlesztéseket.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés  a  gazdaságfejlesztést,  a  foglalkoztatás  növelését,  a  turisztikai  kínálat  bővítését,  a  vidéki  életkörülmények javítását elemző tanulmányok elkészítésének támogatását célozza meg.   Intézkedés:   Megalapozó tervek, tanulmányok létrehozása (LEADER jogcím)    2. Célkitűzés: A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése    A  HACS  területén  a  termelői  kiskereskedelmi  forgalmazás  értékesítési  lehetősége  nem  megoldott,  csak  a  kistérségi  központban  és  néhány  nagyobb  településen  van  lehetőség  helyi  termékek  értékesítésére.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés  a  jelenlegi  körülmények  javítását  új  piacterek  kialakításával, a meglévők fejlesztésével célozza meg.   Intézkedés:   Piac létesítése (III: tengely Falumegújítás és fejlesztés jogcím)   Vállalkozás alapú fejlesztése (LEADER célterület)   Közösségi célú fejlesztések (LEADER célterület)    A térségben az országos átlag feletti a szív és érrendszeri megbetegedések előfordulása, a lakosság  egészségügyi  állapota  és  egészségügyi  kultúrája  elhanyagolt.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés  elsősorban  a  szív  és  érrendszeri  betegségek  szervezett  szűrését,  valamint  az  egészséges  élettel,  életmóddal kapcsolatos tájékoztatást célozza meg.   Intézkedés:  18   

 

Nem ÚMVP   Turisztikai és helyi rendezvények támogatása (LEADER célterület) 

  A  Cserhátalja  HACS  településein  a  forráshiánnyal  küzdő  önkormányzatok  és  nonprofit  szervezetek  által  működtetett  sport‐  és  szabadidő  eltöltését,  a  pihenési  és  rekreációs  lehetőségeket,  a  települések  lakosainak  egészséges  és  biztonságos  időtöltését  biztosító  ingatlanok,  valamint  a  kulturális  és  turisztikai  eseményeknek  helyt  adó  intézmények  állapota  és  eszközellátottsága  leromlott. A célterülethez sorolt intézkedések olyan térségi összehangolt, minden korosztály számára  használható  sport‐  és  szabadidő  eltöltési  integrált  projektek  valamint  meglévő  új  és  kulturális  turisztikai  projektek  létrejöttét  célozza  meg,  amelyekben  kisebb  értékű  épületlétesítés,  átalakítás,  eszközbeszerzés szerepel.   Intézkedések:  

 Sport és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztése (LEADER  célterület)  

Közösségi célú fejlesztések (LEADER célterület) 

 III. tengely Falumegújítás és fejlesztés jogcím    A Cserhátalja HACS településeinek kül‐ és belterületén fokozatosan romlik a közbiztonság, a  magán és a köztulajdon védelme a rendvédelmi szervek minden erőfeszítése ellenére egyre  nehezebben megoldható. A Célterülethez sorolt intézkedés a középületek biztonságtechnikai  berendezéseinek kiépítését, ezáltal az életminőség és a biztonságérzet javítását célozza meg.  Intézkedések:     Biztonságtechnikai beruházások támogatása (LEADER célterület)    3. Célkitűzés: A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése     A  Cserhátalja  HACS  településein  élők  a  változó  gazdasági  és  foglalkoztatási  körülményekkel  szembesülve  észlelik,  hogy  meglévő  képzettségükre  nincs  kereslet  a  térségben.  Ez  különösen  érvényes a képzettség nélküli hátrányos helyzetű és roma csoportokra, az alacsony képzettségi szintű  álláskereső munkanélküliekre és pályakezdőkre. A térség hátrányos helyzetű településein nincsenek  a  munkaerő  szükséglethez  igazodó,  és  ezekre  a  célcsoportokra  szabott  oktatási  és  képzési  programok.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés  a  hátrányos  helyzetű  településekre  és  csoportokra  kialakított képzési és ismeretátadási programok kidolgozását és képzések lebonyolítását célozza meg.  Intézkedés:   Képzés („Kis értékű” is ‐ LEADER célterület)    Térségükben  a túlzott fogyasztás, és a környezettudatos magatartás hiányának következményeként  egyre nagyobb a kommunális hulladék által okozott környezeti szennyezés. Bár a hulladék elszállítása  a  községekben  jelenleg  megoldott,  de  ennek  ellenére  egyre  több  az  illegális  hulladéklerakó  hely.  A  célkitűzés  a  környezettudatos  neveléssel  a  fogyasztói  hulladékok  mennyiségének  és  az  illegális  hulladéklerakó helyek számának csökkenését célozza meg.  Intézkedés:   Nem ÚMVP    A  társadalom  perifériájára  szorult  hátrányos  helyzetűek  száma  a  térségben  egyre  növekszik.  Elszegényedésük,  leszakadásuk,  bűnelkövetővé  illetve  áldozattá  válásuk  növekszik.  A  célkitűzéshez  sorolt intézkedés a hátrányos helyzetű csoportok, személyek közösségbe, a munka világába történő  integrációját, az őket érintő szolgáltatások elérhetőségének javulását célozza meg.  Intézkedés:   Nem ÚMVP  19   

  4. Célkitűzés: A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése    A  Cserhátalja  HACS  területe  a  palóc  és  a  szlovák  népi  építészeti  kultúra  találkozási  pontja,  a  HACS  településeinek  bel‐  és  külterületei  gazdagok  természeti,  kulturális  és  épített  örökségi  elemekben.  A  települések  ezen  értékei  jobbára  forráshiány  miatt  elhanyagoltak,  megóvásuk,  felújításuk  a  jövő  nemzedéke  számára,  a  turizmus  fejlesztése,  a  lakosság  életérzésének  javítása  érdekében  indokolt.  Összehangoltan  támogatni  kell  a  helyi  épített  és  kulturális  örökség  megőrzését,  értéknövelő  felújítását,  ezen  létesítmények  környezetének  rendbe  hozását  a  települések  szelektív  hulladékgyűjtésének  eszközfeltételeit  és  fenntartható  működését,  valamint  a  Tájvédelmi  Körzetben  érintett településeken a Cserhát Natúrpark és a Nógrádi Geopark létesítési feltételeinek kialakítását.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedések  a  térségi  örökségeknek  számító  és  turisztikai  kitörési  lehetőségként szolgáló természeti, épített, kulturális emlékeinek megőrzését, felújítását, kulturális és  turisztikai pontok kialakítását és az ezeket tartalmazó tájékoztató térképek elkészítését célozzák meg.   Intézkedés:   Sport  és  szabadidős  tevékenységek  tárgyi  feltételrendszerének  támogatása  (LEADER  célterület  –  Örökség  megőrzése  tekintetében  csak  Pásztó  jogosult,  a  HACS  további  25  települése a III. tengely Vidéki örökség megőrzése jogcímből igényelhet támogatást)   Közösségi célú fejlesztések (LEADER célterület)   III. tengely Vidéki örökség megőrzése   III. tengely Falumegújítás és fejlesztés    A  térség  falusi  szálláshelyeinek  száma  kevés,  a  meglévő  szálláshelyek  komfortfokozata,  kiegészítő  szolgáltató tevékenysége alacsony. A turisztikai szolgáltatók marketing tevékenysége nem megfelelő,  kevés  a  turisztikai  kiadványok,  többnyelvű  helyi  és  térségi  turistatérképek  száma.  A  térségi  rendezvényeknek csak némelyike képes önálló turisztikai vonzerőként megjelenni. Támogatni kell az  új  és  meglévő  kulturális  szolgáltató  helyek  fejlesztését  (kézműves  galéria,  ajándéktárgy  pavilon),  a  turisztikai sport és szabadidő eltöltési infrastruktúra létesítését a rekreációs programok feltételeinek  megteremtését,  a  bor  és  gasztronómiai  turizmus  kialakítását,  a  létező  termálvízkincs  feltárásának  elősegítését, vadászturizmus ösztönzését. Turisztikai hálózatok, információs pontok, szobafoglalási és  marketing rendszerek és eszközök létrehozása szükséges. A célkitűzéshez sorolt intézkedések új falusi  szálláshelyek  létesítését,  meglévő  szálláshelyek  komfortfokozatának  emelését,  a  turisztikai  és  kiegészítő szolgáltatások  bővülését, a  turisztikai marketing támogatását, helyi és térségi programok  megrendezését, szervezett hálózatok, szobafoglalási rendszerek kialakítását célozza meg.  Intézkedések:   Turisztikai és helyi rendezvények támogatása (LEADER célterület)   A  vidéki  és  a  természeti,  kulturális,  bor,  gasztronómiai  és  üdülőturizmus  feltételeinek  megteremtése,  innovatív  turisztikai  kínálat  fejlesztése  (III.  tengely  –  Turisztikai  tevékenységek ösztönzése    5. Célkitűzés: A térségi marketing tevékenység elősegítése    A  HACS  településein  nincsenek  vagy  rendkívül  korlátozott  számban  működnek  hálózatos,  fenntartható  együttműködések,  a  klaszterformálások  kezdetlegesek,  nincsenek  minták  a  hálózatos  együttműködések  kialakítására.  A  célkitűzéshez  sorolt  intézkedés  a  fenntartható  együttműködési  formák kialakulását, klaszterek létrehozását célozza meg.  Intézkedés:   Turisztikai és helyi rendezvények támogatása (LEADER célterület)      20   

3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései  Megoldási javaslatok: 1/20.  Kód: 150b01    A HPME ÚMVP LEADER témakör: Versenyképesség (411)  A HPME jogcím: ÚMVP LEADER vállalkozási alapú fejlesztés  A HPME‐hez rendelt forrás: 154 983 653,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:   1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése  A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően:    A1. Együttműködésen alapuló vállalkozások fejlesztése  Fejlesztési téma: Feldolgozási tevékenység és helyi termék értékesítését elősegítő kiskereskedelmi  egység fejlesztésének támogatása  Helyzet/  A térség településeinek határában a talajadottságok és a klíma kedvező feltételeket ad  adottság  alapanyag előállításra és jelentős a melléktermékek, hulladékok értéke. Csaknem teljesen  hiányzik a termékek, melléktermékek, hulladékok helyi feldolgozása. A HACS területén  előállított helyi termékek mennyisége, választéka és piacra vitelének feltételei nem  megfelelőek.  A vállalkozások száma alacsony.  Probléma/  Nincs  kialakult  rendszere  a  feldolgozásnak.  Néhány  kivétellel  nem  található  olyan  lehetőség  működő modell és szervezeti minta, amely valódi, üzletszerű termelést folytatna és képes  lenne  hálózatba  szerveződve  működni.  Hiányoznak  az  értékesítést  elősegítő  elemek,  melyek  a  térségi  helyi  termékek  megkülönböztetését  lehetővé  teszik.    Alacsony  a  vállalkozói kedv, alapítási és fejlesztési tőke hiányzik.  Megoldási  Az  alapanyag  feldolgozás  és  másodlagos  termékek  előállítása  feltétele  a  fenntartható  javaslat  vidékfejlesztésnek.  Ugyanakkor  a  termelés  szorosan  kapcsolódik  az  egészséges  életmódhoz azáltal, hogy helyi terméket ad a fogyasztóknak, de szintén hozzájárul a helyi  termékek  előállításával  a  vidéki  turizmushoz,  a  környezeti  feltételek  javításához.   Szükséges  a  speciális  feldolgozói  tevékenység  eszközrendszerének  fejlesztése.  A  helyi  adottságokra  épülő  vállalkozások  kereskedelmi  tevékenységének,  marketing  eszköztárának bővítése elengedhetetlen a piacra jutás feltételeinek megteremtéséhez.  Várható  A feldolgozási tevékenységre irányuló projekt keretében bemutatóüzemek kialakításával  eredmény  mintaprojektek  jönnek  létre  LEADER  forrásból.  Támogatjuk  megtermelt  alapanyagok,  melléktermékek,  hulladékok  feldolgozását  és  hasznosítását,  valamint  kizárólag  helyi  termék  alapanyag  előállításához  szükséges  növényi‐  és  gomba  szaporítóanyag  beszerzését.  Vállalkozások tevékenységbővítése, kapcsolatrendszerének szélesítése válik  lehetővé.  Helyi  termék  értékesítésének  elősegítésére  kereskedelem‐fejlesztést  segítő  projektek kerülnek megvalósításra.   12 vállalkozás fejlesztése válik lehetővé.  Épület és építmény építése, felújítás, ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐ Támogat‐ fejlesztés, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés, tradicionális  ható  tevékeny‐ eszközbeszerzés, marketing tevékenység, Vhr.  (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján  elszámolható egyéb kiadások (12%), arculati elemek (ÚMVP és EU logó).   ségek  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc,  települések listája  Egyéb  Allokáció  Támogatási  Hátrányos  intenzitások  helyzetű  településen  Megoldási javaslat összes  250 000 000,‐HUF  Mikro, kis –és  65%  60%  becsült költsége  középvállalkozások 

21   

Megoldási javaslathoz  szükséges támogatás  nagysága 

154 983 653,‐ HUF 

Egyéni vállalkozók 

50 000 000,‐ HUF  Non‐profit  Megvalósítás során  szervezetek  támogatható maximális  projektméret  Megvalósítás során  334 000,‐ HUF  Egyházak  támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során  12 db  Őstermelő  várható kérelmek száma      Magánszemély      Megoldási javaslatok: 2/20. Kód:150a02    HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413)  HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztés  HPME‐hez rendelt forrás: 25 000 000,‐ HUF 

65% 

60% 

65% 

60% 

65% 

60% 

65% 

60% 

65% 

60% 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:   2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése  A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: 

 A2. Sport, kulturális és szabadidős tevékenységek feltételeinek kialakítása és fejlesztése  Fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra  Helyzet/ adottság  A Cserhátalja HACS településein a funkciójának megfelelő sport és szabadidős  létesítmények száma alacsony, állapotukat tekintve a létesítmények leromlottak,  szűkös az infrastrukturális mozgástér, a sportolási feltételek hiányoznak.  Ugyanakkor ez az a terület a számtalan egyéb szabadidős tevékenység mellett,  amely hozzájárul a fiatalok és a felnőtt lakosság kellemesebb szabadidő  eltöltéséhez és egészséges életmód kialakításához.  Probléma/  lehetőség 

A települések sportban tevékenykedő forráshiánnyal küzdő civil szervezetei nem  tudják a sport ‐ és szabadidős tevékenységek jelenlegi infrastruktúráját  megőrizni, fejleszteni, különféle sportolási lehetőségeket tömörítő többfunkciós  létesítménnyé alakítani. Hiányoznak sporteszközök, kiegészítő létesítmények  (teremsportok, labdajátékok, csoportos sportprogramok, szabadtéri sétautak).  

Megoldási javaslat 

Olyan térségi összehangolt sport‐ és szabadidő eltöltési integrált projektek  generálása szükséges, amelyekben kisebb értékű épületlétesítés, átalakítás,  sporteszköz beszerzés vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése szerepel.   Egy integrált igényharmonizálást követően legalább 1 település sport‐és  szabadidő létesítményének jelentősebb, és további 1 település sportlétesítménye  felújító karbantartására kerül sor.    Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐fejlesztések, a  fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszköz beszerzés, tradicionális  eszköz beszerzés, marketing tevékenység, működési költség, Vhr.  (23/2007 FVM  rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%), arculati elemek  (ÚMVP és EU logo)  

Várható eredmény 

Támogatható  tevékenységek 

Megoldási javaslat  által érintett  települések listája 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

22   

Allokáció 

Megoldási javaslat összes  becsült költsége  Megoldási javaslathoz  szükséges támogatás  nagysága 

Támogatási  intenzitások  25 000 000,‐HUF    25 000 000,‐ HUF   

Önkormányzatok  Non‐profit  szervezetek 

Hátrányos  helyzetű  településen  100%    100%   

Egyéb 

100%  100% 

20 800 000,‐ HUF  Egyházak  100%  100%  Megvalósítás során      támogatható maximális  projektméret  334 000,‐ HUF        Megvalósítás során    támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során várható  2 db        kérelmek száma      Megoldási javaslatok: 3/20.  Kód: 150a03    A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413)  A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztés  A HPME‐hez rendelt forrás: 40 000 000,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése  A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: 

 B1. Kulturális, sport ‐ és szabadidős célú tevékenységek kialakítása és fejlesztése Pásztón  Fejlesztési téma: Kulturális, szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra  Helyzet/ adottság   Pásztó a Cserhátalja és a Nyugat ‐ Mátra vidékének, összefonódásának  pontja, a város gazdag természeti, kulturális és épített örökségi  elemekben. A sport és szabadidő eltöltését, az egészséges életmód  megteremtését biztosító létesítmények infrastruktúrája leromlott  állapotban van, a sportolási tevékenységekhez kapcsolódó feltételek  hiányoznak. A helyi védelem alatt álló műemléki épületek állapotának  megőrzése kiemelt fontosságú turisztikai célú bemutatásuk érdekében.  Probléma/ lehetőség  A település természeti, kulturális és épített örökségének megóvása,  felújítása indokolt a település turisztikai vonzerejének növelése, a  meglévő turisztikai infrastruktúra jobb kihasználása érdekében. A  település sportban tevékenykedő, forráshiánnyal küzdő civil szervezetei  nem tudják a sport és szabadidős tevékenységek infrastruktúráját  fejleszteni. Ezért hiányoznak sporteszközök, kiegészítő létesítmények  (teremsportok, labdajátékok, csoportos sportprogramok, szabadtéri  sétautak).  Megoldási javaslat  Olyan térségi összehangolt sport‐ és szabadidő eltöltési integrált  projektek generálása szükséges, amelyekben épületlétesítés, átalakítás,  sporteszköz beszerzés vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése  szerepel.  A város turisztikai vonzerejének növelését szolgáló természeti,  épített és kulturális értékek megőrzéséhez felújításuk, idegenforgalmi  látványosságként bemutatásuk feltételeinek megteremtése szükséges.  Olyan megoldásokról van szó, amelyekben a javasolt intézkedés  történelmi bázisra épül és segíti a meglévő létesítmény jobb  hasznosítását, az egyedi turisztikai vonzerő megteremtését. Ezért  összehangoltan támogatni kell a helyi épített és kulturális örökség  23   

Várható eredmény 

Támogatható tevékeny‐ ségek 

megőrzését, értéknövelő felújítását, a szükséges eszközök beszerzését és  ezen létesítmények környezetének rendbehozatalát.  Egy integrált igényharmonizálást követően legalább a település 1 sport –  és szabadidő létesítményének jelentősebb és további 1 természeti,  épített, kulturális értékmegőrzéshez hozzájáruló fejlesztés várható.  Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐ fejlesztések, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszköz  beszerzés, tradicionális eszköz beszerzés, marketing tevékenység,  működési költség, Vhr.  (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján  elszámolható egyéb kiadások (12%), arculati elemek (ÚMVP és EU logo)  Pásztó 

Megoldási javaslat által  érintett települések listája  Allokáció  Támogatási intenzitások  Megoldási javaslat összes  40 000 000,‐ HUF  Önkormányzatok  100%  becsült költsége  40 000 000,‐ HUF  Non‐profit szervezetek  100%  Megoldási javaslathoz  szükséges támogatás  nagysága  Megvalósítás során  20 800 000,‐ HUF  Egyházak  100%  támogatható maximális  projektméret  334 000,‐ HUF      Megvalósítás során  támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során várható  2 db      kérelmek száma      Megoldási javaslatok: 4/20.     Kód:150a4   A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413)  A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztés  A HPME‐hez rendelt forrás: 25 000 000,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése  A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: B2. Biztonságtechnikai beruházások támogatása  Fejlesztési téma: Biztonságtechnikai intézkedések tárgyi feltételrendszerének javítása  Helyzet/ adottság  A Cserhátalja HACS településeinek kül ‐ és belterületén fokozatosan romlik a  közbiztonság, a magán és a köztulajdon védelme a rendvédelmi szervek minden  erőfeszítése ellenére egyre nehezebben megoldható.  Probléma/  A közterületek és középületek biztonságtechnikai berendezésekkel való  lehetőség  ellátottsága javítja a biztonságérzetet, segíti a tulajdon védelmét, ezáltal javítja az  életminőséget.  Megoldási javaslat  A beérkező szilárd útburkolatok mentén, illetve a települések központjában  térfigyelő kamerák kerülnek kihelyezésre, és megfigyelő központok kerülnek  kialakításra.  Várható eredmény  Az egységes, a térség összes településére kiterjedő hálózat kialakítása során  legalább 6 településen javul a közbiztonsági helyzet.   Támogatható  Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra‐fejlesztések, a  tevékenységek  fejleszteni kívánt tevékenységhez kapcsolódó eszköz beszerzés, Vhr.  (23/2007  FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%), működési  költség, arculati elemek (ÚMVP és EU logó).   24   

Megoldási javaslat  által érintett  települések listája  Allokáció 

Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc 

Támogatási  intenzitások 

Megoldási javaslat összes  becsült költsége 

25 000 000,‐ HUF 

Non‐profit  szervezetek 

Megoldási javaslathoz  szükséges támogatás  nagysága 

25 000 000,‐ HUF 

Önkormányzat 

Egyéb 

Hátrányos  helyzetű  településen  100% 

100% 

100% 

100% 

Megvalósítás során  4 000 000,‐ HUF  Egyházak  100%  100%  támogatható maximális  projektméret  334 000,‐ HUF        Megvalósítás során  támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során  6 db        várható kérelmek száma      Megoldási javaslatok: 5/20.    Kód:150c05     A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413)  A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Rendezvény  A HPME‐hez rendelt forrás: 20 000 000,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:  2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése   4. A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás, és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése    A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: 

B3. Turisztikai és helyi rendezvények támogatása  Fejlesztési téma: Helyi rendezvények és táborok lebonyolítása  Helyzet/  A Cserhátalja Nyugat‐Mátra térségének táji‐földrajzi adottságai, kulturális és  adottság  népművészeti hagyományai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt  jelentenek a bel‐ és külföldi turisták számára. Jelentős az újjáéleszthető hagyományokkal  rendelkező települések száma. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó kézműves  (Alsótold, Pásztó, Tar), népművészeti és folklór hagyományok (Buják, Vanyarc, Pásztó  népviselete), a jellemző táj (Kozárdi Almavölgy) fontos üdülőturisztikai vonzerő. A  kistérség több települését érintik a kialakuló gasztro ‐, termék ‐ és zarándokútvonalak.  Probléma/  A településeken kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói  lehetőség  program. A térségi programok és kulturális események források hiányában szűkített  kínálattal bírnak. A térség hagyományai, a palóc értékek és az itt élők vendégszeretete  adott a kulturális események színvonalas megrendezéséhez. Azonban nincs elegendő  tapasztalat más régióbeli és nemzetközi szereplőktől a jó szervezés és marketing munka  példájához.  Megoldási  Támogatni kell új és hagyományos rendezvények, fesztiválok, táborok, szakmai  javaslat  programok lebonyolítását, marketing fejlesztését, együttműködések szervezését, jó  példák átvételét.  Várható  Jelentős számú turisztikai program lebonyolításának támogatásával növekszik a kulturális  eredmény  identitástudat, a közösség összetartó ereje. Bemutatásra kerülnek a hazai helyi termékek,  szolgáltatások és hagyományok. A térség turizmusának kínálatában bővülés mutatkozik.  Bemutatkozási lehetőséget kapnak a helyi, más régióbeli és nemzetközi fiatal tehetségek,  25   

és elérhetővé válnak a vidék lakossága számára együttműködésen nyugvó művészeti  attrakciók.    Rendezvény költségei, infrastruktúra‐fejlesztések, Marketing tevékenység,  Támogat‐ Eszközbeszerzés, Vhr.  (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb  ható  kiadások (12%), Takarítás költségei, arculati elemek (ÚMVP és EU logó).  tevékeny‐   ségek  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc,  települések listája  Egyéb  Allokáció  Támogatási  Hátrányos  intenzitások  helyzetű  településen  Megoldási javaslat összes  30 000 000,‐ HUF  Mikro, kis –és  65%  60%  becsült költsége  középvállalkozások  Megoldási javaslathoz  szükséges támogatás  nagysága 

20 000 000,‐ HUF 

Egyéni vállalkozók 

65% 

60% 

Megvalósítás során  támogatható maximális  projektméret 

2 000 000,‐ HUF 

Non‐profit  szervezetek 

100% 

100% 

334 000,‐ HUF  Önkormányzat  100%  100%  Megvalósítás során  támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során   10db  Egyház  100%  100%  várható kérelmek száma      Őstermelő  65%  60%      Magánszemély  65%  60%                    Megoldási javaslatok: 6/20.   Kód:150d06    A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413)  A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Képzés  A HPME‐hez rendelt forrás: 10 000 000,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 3. A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése  A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: C1. Képzések megvalósításának támogatása  Fejlesztési téma: Oktatás, képzés megvalósítása  Helyzet/  A HVK településein élők sorozatosan szembesülnek a számukra kedvezőtlenül változó  adottság  gazdasági és foglalkoztatási körülményekkel. Az alacsony képzettségi szintű álláskereső  munkanélküliek és pályakezdők észlelik, hogy meglévő képzettségükre a térségben nincs  kereslet. Különösen érintettek ebben a gyakran képzettség nélküli hátrányos helyzetű és  roma csoportok. Éppen ezért az oktatás és ismeretátadás a LEADER közösségi  tevékenység kohéziós prioritása.  Probléma/  A településeken nincsenek célcsoportokra szabott oktatási és képzési programok. A HVS  lehetőség  által feltárt prioritások és intézkedések összehangolását biztosítani kell.  Megoldási  javaslat 

Olyan mikrokörzetekre és szakmai csoportokra kialakított képzési és ismeretátadási  programok kidolgozása, amelyek hatékonyan érik el az oktatásra szoruló alacsony  képzettségi szintű álláskereső munkanélkülieket és pályakezdőket, képzettség nélküli  hátrányos helyzetű és roma célcsoportot. Megoldásként a térségi igényeket jól ismerő és  a HVK‐ban résztvevő képző‐oktató intézményeket kell előtérbe helyezni.  Jobb minőségű  26 

 

szakképzési lehetőséghez, ennek következtében munkával szerzett jövedelemhez és  tisztább, kulturáltabb munkakörülményekhez jutnak a hátrányos helyzetű csoportok  munkavállalói is. A tisztességes munka és jövedelem fokozatosan javítja a jogkövető  magatartást és a közbiztonságot.  A projekt keretében legalább 2 foglalkoztatási lehetőségeket bővítő és a szakmai  kompetenciák növelését célzó tanfolyamot szerveznek a kérelmezők.  Képzés, oktatás, Vhr.  (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások  (12%); a képzés lebonyolításhoz szükséges kis értékű tárgyi eszköz beszerzése, arculati  elemek (ÚMVP és EU logó) 

Várható  eredmény  Támogat‐ ható  tevékeny‐ ségek  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc,  települések listája  Egyéb  Allokáció  Támogatási  Hátrányos  intenzitások  helyzetű  településen  Megoldási javaslat összes  15 000 000,‐ HUF  Mikro, kis –és  65%  60%  becsült költsége  középvállalkozások  Megoldási javaslathoz  szükséges támogatás  nagysága 

 10 000 000,‐ HUF 

Egyéni vállalkozók 

65% 

60% 

Megvalósítás során  5 000 000,‐ HUF  Non‐profit  100%  100%  támogatható maximális  szervezetek  projektméret  334 000,‐ HUF  Önkormányzat  100%  100%  Megvalósítás során  támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során   2db  Egyház  100%  100%  várható kérelmek száma      Őstermelő  65%  60%      Magánszemély  65%  60%      Megoldási javaslatok: 7/20.  Kód:150e07     A HPME ÚMVP LEADER témakör: Versenyképesség (411)  A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Megalapozó tanulmányok létrehozása  A HPME‐hez rendelt forrás: 10 000 000,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:    1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése  A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: C2. Megalapozó tanulmányok létrehozása  Fejlesztési téma: Megalapozó tanulmányok  Helyzet/  A helyi adottságok feltárása hiányos, az elkészült tanulmányok adattartalma nem felel  adottság  meg a jelen gazdasági helyzetképnek, prioritásoknak. Ez gyakori gátja az összehangolt és  gazdaságilag‐társadalmilag indokolt fejlesztéseknek.  Probléma/  A lehetőségek kiaknázásához, megfelelő pályázati források eléréséhez vezető út a tervek  lehetőség  és megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, az ezekhez szükséges forrásokkal  azonban nem rendelkezik a térség.  Megoldási  Az intézkedés keretében a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelés, a turisztikai  javaslat  kínálat bővítése, a vidéki életkörülmények javítását elemző tanulmányok elkészítésének  költségeit a LEADER program segítségével támogatjuk.   27   

Várható  eredmény 

Legalább 9 db olyan tanulmány készül el, melyek a gazdaságfejlesztéshez, foglalkoztatás  növeléséhez, turisztikai kínálat bővítéséhez, a vidéki életkörülmények javításához is  hozzájárul, megalapozva nagyobb pályázati források elérését.   Szükségletfelmérések, tanulmányok, előkészítő tanulmányok; a Vhr. 31. § (1) bekezdés a)  Támogat‐ pontja alapján meghatározott a Vhr (23/2007 FVM rendelet) 3. számú mellékletében  ható  szereplő elszámolható kiadások az ott meghatározott mértékig, arculati elemek (ÚMVP  tevékeny‐ és EU logó)  ségek  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc  települések listája  Egyéb  Allokáció  Támogatási  Hátrányos  intenzitások  helyzetű  településen  Megoldási javaslat összes  12 000 000,‐ HUF  Önkormányzat  85%  80%  becsült költsége  Megoldási javaslathoz  szükséges támogatás  nagysága 

10 000 000,‐ HUF 

Non‐profit  szervezetek 

85% 

80% 

1 000 000,‐ HUF        Megvalósítás során  támogatható maximális  projektméret  Megvalósítás során  334 000,‐ HUF        támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során  9db        várható kérelmek száma              Megoldási javaslatok: 8/20.    Kód:150f08     A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413)  A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Térségen belüli együttműködések támogatása  A HPME‐hez rendelt forrás: 10 000 000,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 5. A térségi marketing tevékenység elősegítése  A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: C3. Térségen belüli együttműködések támogatása  Fejlesztési téma: Térségen belüli együttműködések kialakítása és erősítése  Helyzet/  Jelenleg nincs vagy rendkívül korlátozott a hálózatos, fenntartható együttműködés a  adottság  HACS településein. Nehéz a koordináció és az esélyegyenlőség fenntartása, amely a rossz  társadalmi megítélésből és a kedvezőtlen anyagi helyzetből táplálkozik. Azonban az  egységes arculat kialakításának szándéka és elképzelése már megfogalmazódott a  mikrotérségben, a közös hagyományok és kultúra jó alapot szolgáltat a térség  ismertségének növelésében.  Probléma/  A HACS területén nem találhatók olyan modellek és szervezeti minták, amelyek a  lehetőség  fenntartható, hálózatos együttműködéseknek mintául szolgálhatnának. Kezdetlegesek a  klaszterformálások.   Megoldási  A hálózatos, fenntartható együttműködésekben találkozik a gazdasági és társadalmi  javaslat  érdek. Ilyen a turizmusban a tematikus utak klaszterben megjelenő szervezése vagy a  civilszervezetek és a középiskolák együttműködése. A civilszervezetek szerepvállalása  megkönnyíti a folyamatos módszertani sokszínűség, megújulás biztosítását, segít  elkerülni a rutinmegoldások egyhangúságának eluralkodását. Az önkormányzatok és a  vállalkozói szféra összefogásával a kistérség kulturális élete fellendül.   28   

Várható  eredmény 

A megvalósuló projektek keretében LEADER forrásból támogatjuk a főként civil  szervezetek és az üzleti szféra által reprezentált fenntartható együttműködési formák  kialakulását, tematikus klaszterek létrehozását, valamint a térség egységes arculatának  megjelentetéséhez kapcsolódó marketing tevékenységet. Várható együttműködések  száma 3.  Támogatható  Rendezvény költségei; Oktatás, képzés költsége; Kiadványkészítés; Marketing  tevékenységek  tevékenység; Kapcsolattartás; Infrastruktúra – fejlesztés, arculati elemek (ÚMVP és EU  logó).  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc  települések listája  Egyéb  Allokáció  Támogatási  Hátrányos  intenzitások  helyzetű  településen  Megoldási javaslat összes  13 000 000,‐ HUF  Mikro, kis –és  65%  60%  becsült költsége  középvállalkozások  Megoldási javaslathoz  szükséges támogatás  nagysága 

10 000 000,‐ HUF 

Egyéni vállalkozók 

65% 

60% 

Megvalósítás során  3 000 000,‐ HUF  Non‐profit  90%  80%  támogatható maximális  szervezetek  projektméret  Megvalósítás során  334 000,‐ HUF  Önkormányzat  100%  100%  támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során  9db  Egyház  90%  80%  várható kérelmek száma      Őstermelő  65%  60%      Magánszemély  65%  60%      Megoldási javaslatok: 9/20.   Kód:150a09    A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413)  A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztések  A HPME‐hez rendelt forrás: 15 000 000,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése  A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: 

 C4. Közösségi fejlesztések kis értékű beruházásaihoz nyújtott támogatások  Fejlesztési téma: A fenntartható, környezetbarát, megújuló energiaforrásokat hasznosító, szelektív  hulladékgyűjtést és a település arculatát javító, valamint közösségi célokat szolgáló fejlesztések  támogatása  Helyzet/  A Cserhátalja HACS településein a funkciójának megfelelő sport és szabadidős  adottság  létesítmények száma alacsony, állapotukat tekintve a létesítmények leromlottak, szűkös  az infrastrukturális mozgástér, a sportolási feltételek hiányoznak. Ugyanakkor ez az a  terület a számtalan egyéb szabadidős tevékenység mellett, amely hozzájárul a fiatalok és  a felnőtt lakosság kellemesebb szabadidő eltöltéséhez és egészségesebb életmódjának  formálásához. 

29   

Probléma/  lehetőség 

A települések sportban tevékenykedő forráshiánnyal küzdő civil szervezetei nem tudják a  sport és szabadidős tevékenységek jelenlegi infrastruktúráját megőrizni, fejleszteni, a  különféle sportolási lehetőségeket tömörítő többfunkciós létesítménnyé alakítani. Ezért  hiányoznak sporteszközök, kiegészítő létesítmények (teremsportok, labdajátékok,  csoportos sportprogramok, szabadtéri sétautak).  Megoldási  Olyan térségi összehangolt sport‐ és szabadidő eltöltési integrált projektek generálása  javaslat  szükséges, amelyekben kisebb értékű épületlétesítés, átalakítás, sporteszköz beszerzés  vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése szerepel.  Várható  Egy integrált igényharmonizálást követően legalább 1 település sport‐szabadidő  eredmény  létesítményének jelentősebb és további 1 település sportlétesítménye felújító  karbantartására kerül sor.  Építés, felújítás, korszerűsítés, épületgépészet, tereprendezés, parkosítás, szelektív  Támogat‐ hulladékgyűjtő és tároló kiépítése, a fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő eszköz  ható  beszerzése, fenntartható, környezetbarát, megújuló energiaforrásokat hasznosító gépek  tevékeny‐ és berendezések kiépítése (meleg víz, fűtés és elektromos áram előállítása és  ségek  felhasználása céljából), arculati elemek (ÚMVP és EU logo)  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc  települések listája  Egyéb  Allokáció  Támogatási  Hátrányos  intenzitások  helyzetű  településen  Megoldási javaslat összes  15 000 000,‐HUF  Önkormányzat  100%  100%  becsült költsége  Megoldási javaslathoz  szükséges támogatás  nagysága 

15 000 000,‐ HUF 

Egyház 

100% 

100% 

Megvalósítás során  1 000 000,‐ HUF  Non‐profit  100%  100%  támogatható maximális  szervezetek  projektméret  Megvalósítás során  100 000,‐ HUF        támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során  15db        várható kérelmek száma      Megoldási javaslatok: 10/20.  Kód:150d10     A HPME ÚMVP LEADER témakör: Életminőség/diverzifikáció (413)  A HPME jogcím: ÚMVP LEADER Közösségi célú fejlesztések  A HPME‐hez rendelt forrás: 5 000 000,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:  3. A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése  A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően: 

D1. Képzések megvalósításához nyújtott kis értékű támogatások  Fejlesztési téma: Képzési, Oktatási tevékenység kis értékű fejlesztései  Helyzet/  A HVK településein élők sorozatosan szembesülnek a számukra kedvezőtlenül változó  adottság  gazdasági körülményekkel. Az álláskereső munkanélküliek és pályakezdők észlelik, hogy  meglevő képzettségükre a térségben nincs kereslet. Különösen érintettek ebben a  hátrányos helyzetű és roma csoportok. Éppen ezért az oktatás és ismeretátadás a LEADER  közösségi tevékenység kohéziós prioritása.  30   

Probléma/  lehetőség 

Nincsenek célcsoportokra szabott oktatási és képzési programok. A HVS által feltárt  prioritások és intézkedések összehangolását biztosítani kell. 

Megoldási  javaslat 

Olyan mikro‐körzetekre és szakmai csoportokra kialakított képzési és ismeretátadási  programok kidolgozása, amelyek hatékonyan érik el az oktatásra szoruló célcsoportot.  Megoldásként a térségi igényeket jól ismerő és a HVK‐ban résztvevő képző‐oktató  intézményeket kell előtérbe helyezni  Várható eredmény  A projekt keretében 15 tanfolyami oktatást szerveznek a kérelmezők.   Oktatók javadalmazása vállalkozó szerződés, megbízási szerződés és munkaszerződés  Támogat‐ alapján, valamennyi járulékával együtt és a képzés helyszínére való utazási  ható  költségtérítéssel együtt; Eszközbérlés; Oktatói segédanyagok (Jegyzet, CD) költsége;  tevékeny‐ Képzés lebonyolításhoz szükséges kis értékű tárgyi eszköz beszerzése, arculati elemek  ségek  (UMVP és EU és HACS logó)  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc  települések listája  Allokáció  Támogatási  Hátrányos  Egyéb  intenzitások  helyzetű  településen  Megoldási javaslat összes  8 000 000,‐ HUF  Mikro, kis –és  65%  60%  becsült költsége  középvállalkozások  Megoldási javaslathoz  szükséges támogatás  nagysága 

5 000 000,‐ HUF 

Egyéni vállalkozók 

65% 

250 000,‐ HUF  Non‐profit  100%  Megvalósítás során  szervezetek  támogatható maximális  projektméret  100 000,‐ HUF  Önkormányzat  100%  Megvalósítás során  támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során  15db  Egyház  100%  várható kérelmek száma      Őstermelő  65%      Magánszemély  65%      Megoldási javaslatok: 11/20.    A HPME ÚMVP LEADER témakör: Együttműködés (421)  A HPME jogcím: Területközi és nemzetközi térségek közötti együttműködés (ÚMVP 5.3.4.2)  

60% 

100% 

100% 

100%  60%  60% 

A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1.‐5. célkitűzéshez kapcsolódik  Helyzet/  A HACS településeinek többségén hiányzik a térségek közötti és nemzetközi  adottság  tapasztalat. A Cserhátalja HVK elődjeként működő Dél‐Cserhát LEADER+ ACS széles  körű transznacionális kapcsolatok alapjait teremtette meg olasz, svéd, lengyel és finn  LEADER csoportokkal, valamint szlovákiai és romániai közösségekkel. Ezeknek  középpontjában a falufejlesztés, a helyi termék előállítás és a vidéki turizmus állt.  Probléma/  Kevés a térségben az idegen nyelvet beszélő vállalkozó, vidék‐ és falufejlesztő  lehetőség  szakember, miközben nagyon erős a transznacionális együttműködési és  tapasztalatszerzési szándék. Elsősorban falufejlesztési tervek, valamint helyi termék  feldolgozó és értékesítő projektek hiányoznak. Turisztikában a vidéki turizmus európai  31   

összefogására van szükség.  Megoldási  Támogatandók azok a projektek, amelyek európai LEADER ACS‐tal hoznak létre  javaslat  térségközi és transznacionális együttműködéseket, hogy elősegítsék, falu‐és  gazdaságfejlesztési tapasztalatok átvételét, cseréjét. Ezeknek a személyi, dologi  költségeit kell a projektben támogatni.  Várható  Min. 2 projektben olyan együttműködéseket szervező munka válik lehetővé, melynek  eredmény  eredményeként létrejönnek összehangolt falu‐és gazdaságfejlesztési tervek,  tanulmányok, és konkrét fejlesztések, melyek hasznosítják a legjobb nemzetközi  gyakorlatokat, tapasztalatokat.  Támogatható  Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadványkészítés, Marketing tevékenység,  tevékenységek  Rendezvény  Forrás  ÚMVP ‐ 4.  Intézkedéscsoport ‐ 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc  települések listája      HPME III. tengely    Megoldási javaslatok: 12/20.  A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Mikrovállakozások létrehozásának és működtetésének támogatása  (312)  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:    1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése  Fejlesztési téma: Vállalkozások fejlesztésének támogatása  Helyzet/  A HVK területén lévő vállalkozások közül a kereskedelemmel, javítással foglalkozók  adottság  aránya 22,5% ‐ot tesz ki, ennek közel 40 %‐a Pásztóra koncentrálódik. A falvak lakossága  számára nehézséget jelent a napi alapvető élelmiszerek, háztartási,‐ vegyi áruk  beszerzése, mivel a helyi üzletek száma csekély, kínálatuk szűkös. A térségben  kereskedelemmel foglalkozók nagyobb része mikro‐ és kisvállalkozó, és mindössze két  gazdasági társaság tevékenysége jelentős. A helyi székhelyű személy és áruszállítás  jelentősége csekély. A feldolgozóipar jelentős foglalkoztatással bír, de a vállalkozások  száma ehhez képest alacsony. A HVK területének erdő‐ és vadgazdálkodási képessége  jó, de a termékek feldolgozása térségen kívül valósul meg.   Probléma/  A mikrotérségekben elsősorban a jelentősebb települések rendelkeznek jobb színvonalú  lehetőség  kereskedelmi egységgel. A kistelepüléseken kisebb befektetést igénylő javítási  szolgáltatások egy része található meg. A helyi lakos és az idelátogató átutazó is csak  hiányos ellátáshoz jut. A kiskereskedelmi egységek fejlesztése indokolt a növekvő  turizmus igényeihez igazodva a jobb vevő‐kiszolgálási színvonal érdekében. Hiányos a  helyi kommunikáció, internet és televíziózás technikai háttere, fejlesztésével a  Cserhátalja területén mindenki által elérhetővé válik a szélessávú infrastruktúra  minőségi szolgáltatásokkal, tartalmakkal, amelyek javítják az életminőséget, szélesítik a  tudást, jelentősen mérséklik a digitális szakadékot a különböző fejlettségű és gazdasági  erejű területek lakossága között és ezzel a társadalmi egyenlőség irányába hatnak.    Megoldási  Meglévő és új mikrovállalkozások eszközbeszerzésének, új vállalkozások telephely  javaslat  kialakításának ösztönzése. A kommunikációs vállalkozások eszköz hátterének  fejlesztése, létrehozása megteremti a térségi szintű televíziózás, illetve helyi  vállalkozásalapú internet és irodai szolgáltatás feltételeit. Szükséges a helyi  megélhetéshez és egyéb igényekhez alkalmazkodó szolgáltatások fejlesztését, a mai  elvárásoknak megfelelő kereskedelmi hátteret fejleszteni.   32   

Várható  eredmény 

Emelkedni fog a mikrovállalkozások infrastrukturális színvonala, minőségirányítási  rendszerek kerülnek bevezetésre. A tervezett információáramlás erősíti a helyi identitás  tudatot, a közösség együttműködési színvonalát és a vállalkozási hatékonyságot, bővíti  az elérhető alapszolgáltatások körét. A fejlesztések munkahelyek megtartását és  létrehozását eredményezik.  Támogatható  A fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő eszközök, kivéve a 3. mellékletben szereplő  tevékeny‐ eszközök; a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez, épületrészhez,  ségek  építményrészhez tartozó, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka, új  épület, építmény kialakítása; kisléptékű infrastruktúra‐fejlesztés; a 2. mellékletben  meghatározott minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány  bevezetése; a Vhr. 31. §‐ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások; a Vhr. 31. §  (1) bekezdés c) pontjától eltérően eszközként elszámolható kiadás; a vállalkozás  támogatható tevékenységét közvetlenül szolgáló szoftver licencek ellenértéke  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett    Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc települések listája  Egyéb  Allokáció  Támogatási  Hátrányos  intenzitások  helyzetű  településen  Megvalósítás során  35 000 000 ,‐ HUF  Mikro, kis –és  65%  60%  támogatható maximális  középvállalkozások  projektméret  Megvalósítás során  1 000 000,‐ HUF  Természetes  65%  60%  támogatható minimális  személyek  projektméret      Megoldási javaslatok: 13/20.  A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Turisztikai tevékenységek ösztönzése  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:   4. A Helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése  Fejlesztési téma: Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás  Helyzet/  A Cserhát és Mátra táji‐földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai,  adottság  fesztiváljai növekvő vonzerőt jelentenek. A folyók, tavak, erdők az érintetlen táj  szépsége, a tiszta, egészséges levegő a turizmus kedvelt célterületei. Megvannak a  palóc, szlovák népi szokások, hagyományok, kulturális és gasztronómiai specialitások.  A térségi programok, a tájjellegű ételek, helyi termékek és kulturális események  kínálata nem kellően ismert. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó  gasztronómiai, bor hagyományok, a jellemző táj fontos üdülőturisztikai vonzerő.  Probléma/  Budapest közelségében a Cserhátalja fontos ökoturisztikai célponttá vált, de kevés a  lehetőség  minőségi falusi szálláshely és a szolgáltatások szintje alacsony. Új szálláshely fejlesztés  és a meglevők komfortfokozatának emelése lehetséges. Kevés a turisták több napos  tartózkodására alkalmas komplex látogatói program.  Megoldási  javaslat 

Várható  eredmény 

Támogatni kell új falusi szálláshelyek létesítését, a HVK területére kiterjedő  szálláshely‐hálózatok létrejöttét, a meglévők minőségi javítását. Támogatandók az  ezekhez kapcsolódó építési munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok,  szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Többnyelvű helyi és  térségi turistatérképek, kiadványok készítése.  Új falusi szálláshelyek létesítése, a fogadóhelyek komfortfokozatának emelése, a  foglalkoztatás növelése,  új munkahelyek teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés  33 

 

kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek (méz, lekvár, juh‐ és kecskesajt,  tradicionális aszalványok) gasztronómiai hasznosítására. Kialakulnak a kistérségi  gasztro és termék utak (almaút, szilvaút stb.)   Támogatható  A Vhr. 30. §‐ában foglaltaknak megfelelő építés, a fejlesztési tevékenységhez  tevékenységek  kapcsolódó építési munka; a 2. mellékletben nem szereplő, a szálláshelyek,  szolgáltatások működését szolgáló berendezési tárgyak, eszközök; az olyan szoftver  vagy a vállalkozás támogatható tevékenységét közvetlenül szolgáló olyan program,  amelyet az ügyfél számvitelileg aktivál a befektetett eszközei vagy immateriális javai  között és a támogatási kérelmében eszközként elszámolhat; a horgászati cél esetén  árnyékot adó, valamint a helyi vízgazdálkodási és talajadottságoknak megfelelő  fafajok telepítése; a szolgáltatás működtetéséhez szükséges minősítési eljárás díja; a  Vhr. 31. §‐ában meghatározott egyéb elszámolható kiadás  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett    Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc települések listája  Egyéb  Allokáció  Támogatási  Hátrányos  intenzitások  helyzetű  településen  Megvalósítás során támogatható maximális  ‐  Mikro, kis –és  65%  60%  projektméret  középvállalkozások  Megvalósítás során támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során várható kérelmek száma 

‐ 

Önkormányzat 

‐ 

Non‐profit szervezet 

65% 

65%‐tól  100%‐ig  Egyház  65%  Természetes személy  65%     

60%  65%‐tól  100%‐ig  60%  60%   

            Megoldási javaslatok: 14/20.  A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Falumegújításra –és fejlesztésre igénybe vehető  támogatások  A HPME‐hez rendelt forrás: 48 025 545,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 2. A Helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése  Fejlesztési téma: Településkép javítását célzó beruházások és a vidéki gazdaság és társadalom számára  nyújtott alapszolgáltatások  Helyzet/  A HVK területén megtalálható hagyományoknak, kultúrának és kulturális turizmusnak helyt  adottság  adó közösségi terek állapota, komfortfokozata nagyon elmaradott. A települések többsége  bővelkedik épített örökségben, ezeknek a többsége állapotjavításra szorul. A települések  természeti környezetének jó adottságai kihasználatlanok, a közösségi terek, közterületek  állapota nem vonzó sem az itt élők, sem az idelátogatók számára.   Probléma/  A lakosság kulturális igényének kielégítését, valamennyi kor‐ és népcsoport számára  lehetőség  hozzáférhetővé tételét szolgálja a meglevő kulturális terek (faluházak, kultúrotthonok)  rendbetétele, ami elengedhetetlen feltétele a kulturális esélyegyenlőségnek. A kevéssé  vonzó környezet kedvezőtlenül befolyásolja a lakosok helyben maradását, a szakmai,  turisztikai programokra érkezők fogadását. A tágabb természeti környezet fejlesztése  lehetőséget biztosít a környezet élhetőbbé tételére, és ehhez a település fejlesztése iránt  elkötelezett helyi önkormányzatok civil szervezetek részéről mutatkozik tenni akarás.   Megoldási  Olyan pihenő parkok létesítése, mely szolgálja a helyben lakók és ide látogatók pihenését,  javaslat  rekreációs lehetőségeit, a gyermekek egészséges és biztonságos időtöltését. Olyan ingatlan  és eszközfejlesztést célzó új kulturális turisztikai projektek támogatása, amelyek  alkalmazkodva a települési adottságokhoz, megőrizve a település helytörténeti néprajzi  34   

értékeit, készek helyt adni a kulturális és turisztikai eseményeknek (falumúzeumok  bemutatói).   Várható  A projektek megvalósításával erősödik a környezettudatosság, igényesség, a népcsoportok  eredmény  közötti együttműködés, a hagyományok iránti tisztelet. Helyi lakosok ellátásának  színvonala és a termelők értékesítési lehetőségei javulnak.   Támogatható  A védelem alatt nem álló épületek külső felújítása; a település környezetét és  tevékenységek  megjelenését javító fejlesztések kialakítása, meglévők fejlesztése, Új piacok  létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése,  Kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése, A Vhr. 31. §‐ában  meghatározott egyéb elszámolható kiadások.  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc  települések listája  Allokáció  Támogatási  Hátrányos  Egyéb  intenzitások  helyzetű  településen  Megoldási javaslat összes  70 000 000,‐ HUF  Önkormányzat  70%‐től  70%‐től  becsült költsége  100%‐ig  100%‐ig  Megoldási javaslathoz  48 025 545,‐ HUF  Non‐profit szervezet  70%‐től  70%‐től  szükséges támogatás  100%‐ig  100%‐ig  nagysága  Megvalósítás során  48 025 545,‐ HUF  Egyház  70%‐től  70%‐től  támogatható maximális  100%‐ig  100%‐ig  projektméret  3 db    334 000,‐ HUF  Megvalósítás során  Megvalósítás során    várható kérelmek  támogatható minimális  száma  projektméret      Megoldási javaslatok: 15/20.  A HPME jogcím: ÚMVP III. tengely Vidéki örökség megőrzése   A HPME‐hez rendelt forrás: 48 025 545,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:   4. A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése  Fejlesztési téma: A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, kézműves mesterségek  ápolása  Helyzet/  A Cserhátalja és a Nyugat ‐ Mátra vidéke a palóc és a szlovák népi építészeti kultúra  adottság  találkozási pontja, aminek kapcsán a települések bel‐ és külterületei gazdagok változatos  helyi védelem alatt álló épületekben (templomok, várromok, romkertek, helyi  zarándokhelyek). Ilyen többek között a Bujáki vár, a Sasbérci kilátó, a héhalmi kőhíd. A  legtöbb település rendelkezik védett palóc házakkal. A HVK területén található több  egyházi műemlék. A Cserhátalja és a Nyugat ‐ Mátra vidéke a palóc és a szlovák népi  kultúra találkozási pontja, aminek kapcsán a települések bel‐ és külterületei gazdagok  változatos természeti értékekben.  A HVK területén található az országos jelentőségű  Kelet‐Cserhát tájvédelmi körzet egy része, amely természeti és geológiai jelenségekben  gazdag és számos védett növény és állatfaj élőhelye. A korábban kialakított ökológiai  tanösvények kapcsolódnak zarándok és tematikus utakhoz, mint a Mária  vagy Szilva‐út.   

35   

Probléma/  lehetőség 

A települések kulturális és építészeti örökségei indokolatlanul elhanyagoltak, megóvásuk,  újjáépítésük indokolt. Egyes településeken a leromlott állapot miatt gyenge a turisztikai  vonzerő, ami hátráltatja a meglevő turisztikai infrastruktúra kihasználását. A régi  mesterségek megőrzéséhez és bemutatásához még fellelhetők a térségben  mesteremberek, kézművesek, mint kovács, fafaragó, kosárfonó.   Megoldási  Összehangoltan támogatni kell a helyi épített és kulturális örökség megőrzését,  javaslat  értéknövelő felújítását, a létesítmények környezetének rendbe hozatalát. Támogatni  szükséges a települések szelektív hulladékgyűjtésének eszközfeltételeit és fenntartható  működését, valamint a Tájvédelmi Körzetben érintett településeken a Cserhát Natúrpark  és a Nógrádi Geopark létesítési feltételeinek kialakítását.  Várható  A megóvott építészeti örökség kapcsán nő a turisztikai vonzerő és a látogatók száma,  eredmény  amely elősegíti a helyben lakók foglalkoztatási lehetőségeinek kibővítését. Kiegészítő  kulturális örökségmegóvó projekt létesülhet Bujákon, Csécsén, Bokorban, Héhalomban,  Mátraszőlősőn,  Ecsegen és Kozárdon. Egyúttal megvalósul a HVK‐t alkotó 26 település  tematikus ökoturisztikai és Palóc gasztroturisztikai feldolgozása térképpel, nyomtatott  formában.   Helyi vagy országos védelem alatt álló építmények, építményrészek külső felújítása, belső  Támogat‐ felújítása, korszerűsítése,gyalogutak kialakítása,parkoló, zöld felület, kapcsolódó kerítés;  ható  tevékenysé‐ A természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának  javítására, kialakítására; tanösvény, tematikus út, túraútvonalak kialakítására, tájékoztató  gek  kiadványok készítésére a helyi természeti és történelmi értékekről, környezet védelméről  valamint  kapcsolódó táblák elkészítése és kihelyezése  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  települések listája  Mátraszőlős, Palotás, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc  Allokáció  Támogatási  Hátrányos  Egyéb  intenzitások  helyzetű  településen  Megoldási javaslat összes  80 000 000,‐ HUF  Önkormányzat  70%‐tól  70%‐tól  becsült költsége  100%‐ig  100%‐ig  Megoldási javaslathoz  szükséges támogatás  nagysága 

48 025 545,‐ HUF 

Non‐profit szervezet 

70%‐tól  100%‐ig 

70%‐tól  100%‐ig 

Megvalósítás során  48 025 545,‐ HUF  Egyház  70%‐tól  70%‐tól  támogatható maximális  100%‐ig  100%‐ig  projektméret  334 000,‐ HUF        Megvalósítás során  támogatható minimális  projektméret  Megvalósítás során  3 db        várható kérelmek száma      HPME I. tengely  Megoldási javaslatok: 16/20.  A HPME jogcím: ÚMVP I. tengely,  A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező‐ és  erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer‐feldolgozásban   A HPME‐hez rendelt forrás: 0,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:   1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése  36   

Fejlesztési téma: mezőgazdasági beruházások támogatása  Helyzet/  A kistérségben a biomassza hasznosítás potenciáljai, a mezőgazdasági másodlagos  adottság  nyersanyagok adottak, valamint a termesztett biomassza gyűjtése és feldolgozása  tekintetében rendelkezésre áll emberi erőforrás. A legeltetéses állattartás  hagyományainak újraélesztése új farmok létesítésével támogatandó. A mező‐, erdő‐,  vadgazdálkodás a tőkeszegénység miatt rossz, erodált talajok (6‐28 Ak., átlag 13,5 Ak),  termelési kultúrában erős. A növényszám korlátozott, a feldolgozás gyakorlatilag nem  létezik. Erős az olajnövény termelés ami részben helyettesíti a megszűnt a szántóföldi  zöldség és cukorrépa termelést. A magvakból, gyümölcsökből, erdei gyógy‐ és  fűszernövényekből nincs helyi termék. A térség mezőgazdasági vállalkozásainak  gépparkja többnyire elavult. A kistérségben a mezőgazdasági vállalkozókat általánosan  alacsony jövedelmezőség és tőkeszegény környezet jellemzi. A helyi viszonyok nem teszik  lehetővé az intenzív agrártermelés folytatását. Az agrárvállalkozások aránya az összes  gazdasági ágon belül 4,69%. Általánosan jellemző a szántóföldi növénytermesztés és  növekedő tendenciát mutat a kistérségben a szőlőművelés, az erre alapozott helyi  feldolgozó manufaktúrák száma nőtt.  Probléma/  A HVK területének mezőgazdasági és erdőgazdálkodási képessége a tőkeszegénység  lehetőség  miatt rossz, a mezőgazdaság nem az adottságok megfelelő kihasználásával tevékenykedik  (csaknem teljesen eltűnt a legeltetéses állattartás és a zöldségtermelés) azonban a térség  jó színvonalú gépipari és mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik. Kozárdon  megtalálható nemzeti géntartalék részét képező őshonos mangalica, míg Bokorban a  hazai legnagyobb Gyimesi racka farm található. A térség lóállománya a megyei átlagnak  több mint kétszerese, a lótartás különösen Vanyarcon és Ecsegen jelentős.   A fenntartható mezőgazdaság lehetőséget nyújt a hagyományos technológiák, illetve az  ökológiai termelési módok alkalmazására.  Megoldási  A kistérségi természeti adottságok lehetőséget adnak a mezőgazdasági termelés  javaslat  bővítését, korszerűsítését célzó beruházások támogatására.  Várható  Szélesedik a termesztett növények skálája, az állattartás infrastrukturális feltételei  eredmény  javulnak, új munkahelyek létesülnek.  Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc  települések listája    ÚSZT  Megoldási javaslatok: 17/20.  A HPME jogcím: Új Széchenyi Terv Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro,‐ kis és középvállalkozások  számára  A HPME‐hez rendelt forrás: 0,‐ HUF  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:   1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése  Fejlesztési téma: Gép‐, eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés   Helyzet/  A HVK területén lévő vállalkozások közül a kereskedelemmel, javítással foglalkozók aránya  adottság  22,5% ‐ot tesz ki, ennek közel 40 %‐a Pásztóra koncentrálódik. A falvak lakossága számára  nehézséget jelent a napi alapvető élelmiszerek, háztartási,‐ vegyi áruk beszerzése, mivel a  helyi üzletek száma csekély, kínálatuk szűkös. A térségben kereskedelemmel foglalkozók  nagyobb része mikro‐ és kisvállalkozó, és mindössze két gazdasági társaság tevékenysége  jelentős. A helyi székhelyű személy és áruszállítás jelentősége csekély. A feldolgozóipar  jelentős foglalkoztatással bír, de a vállalkozások száma ehhez képest alacsony. 

37   

Probléma/  lehetőség 

A HVK terültén a mikro‐, kis‐ és közepes vállalkozások felszereltsége, technológiai háttere  még mindig jelentős fejlesztésre szorul. Versenyképességük, piacon maradásuk,  munkahelyteremtő‐és megtartó képességük gyenge.   Piaci helyzetük stabilizálása érdekében lehetőség van eszközbeszerzésre, amellyel piaci  helyzetüket stabilizálhatják. 

Megoldási  Korszerű gyártási eszközök, számítógépek, minden igényt kielégítő szoftverek beszerzése,  javaslat  ezzel jól működő információs technológiai beruházások megvalósítása szükséges.   Várható  A vállalkozások információs technológiai háttere és  munkahelyteremtő képessége javul.  eredmény  Gép, eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés: új és 3 évnél nem régebbi gép, eszköz  Támogat‐ beszerzésre, informatikai fejlesztés, szoftver, hardver beszerzés.                    ható  tevékeny‐ ségek  Megoldási javaslat  Speciális feltételrendszernek megfelelően: Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván,  Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom,  által érintett  települések listája  Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede,  Szirák, Tar, Vanyarc 

    Megoldási javaslatok: 18/20.  A HPME jogcím: Új Széchenyi Terv (2011) Turisztikai szolgáltatások fejlesztése az Észak‐magyarországi  régióban     A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:   4. A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése  Fejlesztési téma: Turisztikai szolgáltatások fejlesztése  Helyzet/  A térség falusi szálláshelyeinek száma kevés, a meglévő szálláshelyek komfortfokozata,  adottság  kiegészítő szolgáltató tevékenysége alacsony. A turisztikai szolgáltatók marketing  tevékenysége nem megfelelő, kevés a turisztikai kiadványok, többnyelvű helyi és térségi  turistatérképek száma. A térségi rendezvényeknek csak némelyike képes önálló turisztikai  vonzerőként megjelenni. A Cserhát és Mátra táji‐földrajzi adottságai, kulturális és  népművészeti hagyományai, fesztiváljai növekvő vonzerőt jelentenek, a térségben.  Különösen a Cserhátba nyúló területeken nagy lehetőség kínálkozik a helyi gyümölcs, sajt,  mangalica termékeket igénylő rekreációs turizmus meghonosítására, üdülőparkok,  egészséges környezetű, városi nyugdíjasokat is ellátó komplexumok létesítésére. A lovas‐ turizmus szempontjából jelentős Pásztó, Vanyarc, Erdőtarcsa.   Probléma/  Szükséges új és meglévő szolgáltató helyek fejlesztését célzó (kézműves galéria,  lehetőség  ajándéktárgy pavilon, látványkonyhák kialakítása helyi specialitások készítésével,  hagyományőrző kézműves tevékenység és programok) megvalósítása. A turisztikai sport és  szabadidő eltöltési infrastruktúra létesítését, a rekreációs programok feltételeinek  megteremtését, a bor és gasztronómiai turizmus kialakítását, a létező termálvízkincs  feltárásának elősegítését, vadászturizmus ösztönzését elősegítendő beruházások  megvalósítása. Turisztikai hálózatok, információs pontok, szobafoglalási és marketing  rendszerek és eszközök létrehozása szükséges.  Megoldási  Olyan, a HVK településein turisztikai céllal létrejövő, aktív sportturizmushoz kapcsolódó  javaslat  természetes környezetben űzhető tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás, lovas turisztikai  szolgáltatás, kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatás,‐ vízi, vízparti turizmushoz  kapcsolódó szolgáltatás, öko és aktív turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó  szolgáltatások megvalósítása szükséges, amelyek a látogatók igényeinek megfelelően, helyi  adottságokra épülve valósulnak meg.   Várható  Kistérségünk a Palóc hagyományok megelevenítése, hagyományos népi mesterségek  38   

eredmény 

megőrzése és bemutatása szempontjából kitörési pont a regionális turizmusfejlesztési  stratégiában is, ennek kapcsolódásaként lehetőség nyílik a HVK számára komplex turisztikai  és gasztronómiai szolgáltatások fejlesztésére és az ebből eredő idegenforgalmi előnyök  minél jobb felhasználására.   Olyan turisztikai szolgáltatások fejlesztésére lehet pályázni, amelyek új élményelemekkel  Támogat‐ gazdagítják a meglévő idegenforgalmi vonzerők kínálatát, és ezáltal elősegítik a hosszabb,  ható  tartalmasabb időtöltést. A fejlesztési célok között turisztikai attrakciók, vendéglátóegységek,  tevékeny‐ garantált programok, eszközkölcsönzés, városnézési program egyaránt szerepelhet, csakúgy,  ségek  mint eszközbeszerzés és infrastruktúrafejlesztés.  Megoldási javaslat  Speciális feltételrendszernek megfelelően: Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván,  Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom,  által érintett  települések listája  Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede,  Szirák, Tar, Vanyarc 

    Megoldási javaslatok: 19/20.  HPME ÚMVP LEADER témakör: A helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása (ÚMVP 5.3.4.1.)  A HPME jogcím: Működési költségek, készségek elsajátítása, ösztönzés (431)  A HPME HVS célkitűzéshez rendelése: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások  fejlesztése, a foglalkoztatás növelése  2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése  3. A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése  4. A helyi –és térségi turizmus, vendégfogadás és kapcsolódó tevékenységek fejlesztése   5. A térségi marketing tevékenység elősegítése  Helyzet/  A térség szereplőinek ismeretanyaga hiányos a pályázati lehetőségek, együttműködési  adottság  lehetőségek tekintetében.   Probléma/  A térségi szereplők nem rendelkeznek elegendő információval a fejlesztési forrásokról,  lehetőség  illetve nem a térségi adottságokhoz igazodva használják ki a hazai és külföldi pályázati  források adta lehetőségeket. Azonban a HVK településein megvalósuló beruházásokhoz a  pályázati források, vissza nem térítendő támogatások, a csekély önrésszel rendelkező  személyeknél/szervezeteknél jelentik a fejlődés egyedüli útját.  További lehetőség olyan  szervezetek létrehozása, érdekeltek meglévő szervezetekbe integrálása, amelyek  lehetőséget nyújtanak a helyi adottságok hasznosítására (TDM, GEO Park, stb.).    Megoldási  A Cserhátalja LEADER Munkaszervezete feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek a vidéki  javaslat  szereplők számára hasznosíthatóak, és segíti a szereplőket azok elérésében.  Várható  Tájékoztató fórumokon megismert tudásanyag átadása valósul meg. Új szervezetek jönnek  eredmény  létre. Szervezett együttműködők száma bővül.   Megoldási javaslat  Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt,  Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  által érintett  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc  települések listája      Megoldási javaslatok: 20/20.  A HPME jogcím: ÚSZT Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése  megújuló energiaforrásokkal   A HPME HVS célkitűzéshez rendelése:    1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése  2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése  A HPME kódolása a célkitűzésnek megfelelően:     Fejlesztési téma: Megújuló energiaforrások  39   

Helyzet/ adottság 

Probléma/ lehetőség  Megoldási javaslat 

Várható eredmény  Támogatható tevékeny‐ ségek 

Megoldási javaslat által  érintett települések listája 

A HVK településein a közintézmények fűtési rendszere elavult, alacsony  hatásfokkal működik. Fenntartásuk nagy anyagi ráfordítást igényel, amit  többnyire külföldi importból beszerzett energiahordozóval látnak el.  A kistérség favagyonának és biomassza potenciáljának hasznosítása  lehetőséget teremt a megújuló energia előállítására és felhasználására.  Biomassza kazánok, faelgázosító kazánok, pellet kazánok, napkollektorok,  napelemes rendszerek beszerzése javasolt. Az intézmények fűtési, hűtési  és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; hűtési és használati  meleg víz rendszereinek korszerűsítése; világítási rendszerek  korszerűsítése; megújuló energiafelhasználással kombinált  épületenergetikai fejlesztések szükségesek.  A helyi alapanyagokra és megújuló forrásokra épülő energia előállítás  mérsékli a köz‐ civil‐ és magánszektor energia költségeit.  Fűtési energiaigény részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló  energiaforrásból, használati  melegvíz‐igény részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló  energiaforrásból, gazdasági‐termelési folyamat közvetlen hőigényének  részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból,  villamosenergia‐termelésre napelemes rendszer segítségével.  Speciális feltételrendszernek megfelelően: Alsótold, Bér, Bokor, Buják,  Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa,  Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kisbágyon, Kozárd, Kálló,  Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Szirák, Tar, Vanyarc

3.5 Forrásallokáció   A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  Döntéshozó  Testülete  által  elfogadott  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégia fő célkitűzései:  1) A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése  2) A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése  3) A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése  4) A helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése  5) A térségi marketing tevékenység elősegítése    A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  Rendkívüli  Taggyűlése  által  elfogadott  intézkedések  és  a  rendelkezésre álló EMVA LEADER forrás allokációja:  1. Vállalkozási alapú fejlesztés: 154.983.653,‐ Ft   2. Sport‐ és szabadidős tevékenységek tárgyi feltételrendszerének fejlesztése: 25.000.000,‐ Ft  3. Közösségi célú fejlesztések Pásztón:  40.000.000,‐ Ft  4. Biztonságtechnikai beruházások támogatása: 25.000.000,‐ Ft  5. Turisztikai és helyi rendezvények támogatása: 20.000.000,‐ Ft  6. Képzések megvalósításának támogatása: 10.000.000,‐ Ft  7. Megalapozó tervek, tanulmányok létrehozása: 10.000.000,‐ Ft  8. Térségen belüli együttműködés: 10.000.000,‐ Ft  9.  Közösségi  fejlesztések  kis  értékű  beruházásaihoz  nyújtott  támogatások:  15.000.000,‐  Ft  (max.  1  millió)  10. Képzések megvalósításához nyújtott támogatások: 5.000.000,‐ Ft (max. 250 e.)    Összköltség: EMVA LEADER Forrás: 314.983.653,‐ Ft  Vállalkozásfejlesztésre allokált forrás: EMVA LEADER Forrás: 164.983.653,‐ Ft (minimum)  40   

4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések  4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet‐gyűjtés  A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) felülvizsgálatának indításáról a Cserhátalja LEADER Nonprofit  Kft.  2011.  február  14‐én  az  ÚMVP  Irányító  Hatóságának  6/2011  (II.4.)  közleménye  alapján,  hírlevél  formájában,  valamint  honlapján  hirdetmény  megjelentetésével  értesítette  a  Helyi  Közösség  önkormányzatait,  vállalkozóit,  civil  szervezeteit  és  a  lakosságot.  A  HVS  felülvizsgálat  közleménye  és  helyesbítése  mellett  a  projektötlet  adatlap  is  felkerült  a  HACS  honlapjának  oldalára.  A  hirdetmény  nyomtatott  formában  történő  eljuttatása  a  települési  önkormányzatok  részére  megtörtént,  azok  kihelyezésre  kerültek  a  polgármesteri  hivatalokban  és  forgalmasabb  helyszínek  közelében.  A  hirdetmény  megjelent  a  Pásztói  Hírlap  XXII.  évfolyam  2.  számában,  valamint  feltöltésre  került  Vanyarc,  Jobbágyi  és  Palotás  községek  weboldalaira  is.  A  nyilvánosság  biztosítása  érdekében  a  HVS  felülvizsgálat legfontosabb és legfrissebb információi folyamatosan feltöltésre kerültek a weboldalra,  a  HVS  Döntéshozó  Testület  által  elfogadott  első  szakasza,  a  projektötlet  adatlapok,  a  célterület  tervezés aktuális állása és a célterületekhez kapcsolódó formanyomtatványok mellett az érdeklődők  a  www.cserhatalja.eu  oldalon  is  tájékozódhattak  a  taggyűléseken,  fórumokon,  tervezői  csoport  üléseken elhangzottakról. A HACS a felülvizsgálati időszak alatt folyamatos konzultációs lehetőséget  biztosított a munkaszervezeti irodában. 2011. március 20‐ig 122 darab projektötlet adatlap érkezett  be  a  munkaszervezeti  irodába  átfogó  képet  adva  a  Cserhátalja  Helyi  Közösség  területén  élők  fejlesztési javaslatairól.    A  HVS  felülvizsgálatot  indító  Rendkívüli  Taggyűlésre  (RT)  2011.  február  16‐án,  Pásztón  a  Polgármesteri  Hivatal  épületében  került  sor.  A  Taggyűlésen  a  HVS  felülvizsgálat  folyamatának  ismertetése  mellett,  megválasztásra  került  a  14  fős  Tervezői  Csoport  (TCS)  a  tagság  31,13%‐os  jelenlétével. A TCS tagjai jellemzően a HACS tagságából kerültek ki, a közszférát képviselő TCS tagok  aránya 28,57%.     2011.  február  23.  és  március  1.  között  hét  tájékoztató  fórum  került  megrendezésre  66  fő  részvételével  Kozárdon,  Szurdokpüspökiben,  Palotáson,  Alsótoldon,  és  Vanyarcon.  A  fórumokon  résztvevők  tájékozódhattak  a  HVS  felülvizsgálat  főbb  feladatairól,  szükségességéről,  valamint  ismertethették és benyújthatták projektötlet javaslataikat.    A HVS első szakaszának elfogadására 2011. március 11‐én került sor Döntéshozó Testületi Ülés (DT)  keretében, Kozárdon. A HVS készültségi fokának áttekintése után, a DT által egyhangúan elfogadásra  kerültek  a  HVS  fő  célkitűzéseire,  valamint  a  LEADER  forrásból  tervezett  intézkedések  forrásallokációjára vonatkozó előterjesztések.     A  TCS  2011.  március  21‐én,  Vanyarcon  a  beérkezett  projektötletek  előzetes  áttekintését  és  véleményezését tartotta, javaslatot téve a HVS‐be beépítendő projektötletekre. A TCS javaslatot tett  a  LEADER  forrásból  tervezett  intézkedések  számának  bővítésére  és  a  LEADER  forrás  újbóli  allokációjára.     A  2011.  március  24‐én,  Palotáson  összehívott  RT‐en  a  tagság  27,35%‐os  részvételével  elfogadásra  kerültek  a  TCS  javaslatai,  miszerint  a  Cserhátalja  Helyi  Közösség  területéről  beérkezett  111  darab  projektötlet  adatlap  javaslatai  kerülnek  a  HVS‐be  feldolgozásra,  valamint  elfogadásra  került  a 

41   

célterületek  –  intézkedések  számának  8‐ról  10‐re  bővítése,  és  a  10  célterület  közötti  új  forrásmegosztás.    2011. április 14‐én, Kozárdon a TCS jóváhagyta a célterület tervező Excel tartalmát, amely a HACS két  munkatársa  részvételével  2011.  május  3‐án,  Miskolcon  az  MVH  Borsod‐Abaúj‐Zemplén  Megyei  Kirendeltség  képviselőjével,  valamint  2011.  május  4‐én,  Budapesten  az  IH  és  MVH  képviselőivel  egyeztetésre  került.  2011.  május  18‐án,  Kozárdon  a  TCS  áttekintette  a  HVS  2011.  március  24.  óta  elkészült anyagait és elfogadásra javasolta a HVS végleges változatát.    2011. május 19‐én, a Kozárdra összehívott RT‐en a tagság 27,35%‐os részvételével elfogadásra került  a HVS végleges változata, amely feltöltésre kerül a HACS weboldalára. 

    4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása   A Cserhátalja LEADER HACS a pásztói valamint a balassagyarmati kistérség 26 településének 561,41  km2  ‐es  területén  élő  33.178  lakosát  képviseli.  A  „Cserhátalja  és  Nyugat‐Mátra  Európában”  című  Helyi Vidékfejlesztési Stratégiai célja a gazdaságfejlesztésre, a lakosság megtartására, az életminőség  javítására  és  a  környezet  megóvására  irányul.  A  HVS  prioritásai  a  turisztika,  a  termelő  és  feldolgozóipari,  erdészeti,  megújuló  energia‐hasznosítási  fejlesztések,  a  természeti  környezet  jó  állapotának,  a  Palóc  építészet  hagyományait,  történelmét  és  életformáját  őrző  épített  környezeti  értékek  megőrzése,  és  turisztikai  látványosságként  történő  hasznosítása  jelenleg  is.  Valamennyi  prioritásban  kiemelt  hangsúlyt  kapott  az  esélyegyenlőség  biztosítása,  hiszen  jelentős  a  hátrányos  helyzetű  kisebbség,  munkát  kereső  nő  és  fiatal,  akiknek  minden  eddiginél  nagyobb  szüksége  van  oktatási,  kulturális  és  munkahelyteremtő  támogatásra.  2008.  október  15‐i  megalakulása  óta  a  Munkaszervezet  a  HVS‐ben  megfogalmazott  gazdaság  és  közösségfejlesztési  prioritások  megvalósítását célzó támogatási lehetőségek minél szélesebb körben történő megismertetését látta  el, 2009‐től részt vett a beérkező kérelmek, pályázatok értékelésében és döntéshozatali feladataiban  is.  A  heti  öt  napos  állandó  ügyfélszolgálati  tevékenység,  a  falufórumok,  falunapok,  térségi  rendezvényeken  való  részvétel,  a  weboldal  folyamatos  működtetése  nemcsak  a  térséggel  történő  kapcsolatteremtést biztosította, hanem a vállalkozás és településfejlesztő projektek elindulásához, a  térség vállalkozói, civil és közszféra együttműködését is elősegítette. Az alulról jövő kezdeményezés  elve valósult meg a HVS 2007‐es tervezése során, a helyi lakosság, vállalkozások, civil szervezetek és a  közszféra  térségi  fejlesztési  igényeinek  figyelembe  vételével  kerültek  a  prioritások  kidolgozásra,  a  jelenlegi  HVS  felülvizsgálati  szakaszban  sincs  ez  másként,  hiszen  a  falufórumokon,  a  konzultációs  megbeszéléseken,  a  projektötlet  adatlapok  kitöltésével  és  átadásával  fejezték  ki  fejlesztési  elképzelésüket a térség lakosai.      5 Mellékletek   5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek   Rendkívüli Taggyűlés, Ideje: 2011. február 16. 16 óra, Helye: Pásztó, Polgármesteri Hivatal  Témája:   A  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégia  (HVS)  általános  felülvizsgálatának  indítása,  a  Tervezői  Csoport  kijelölése.  Szavazati  joggal  rendelkező  tagok  száma:  33  fő  (31,13%),  ebből  közszféra  képviselő:  8  fő  (24,24%),  civil szféra képviselő: 11 fő, üzleti szféra képviselő: 14 fő.     Tervezői Csoport tagjai:  42   

Közszféra:  Hrncsjár  Mihályné  ‐  Vanyarc  Község  Önkormányzata,  Klátyik  András  ‐  Alsótold  Község  Önkormányzata,  Sisák  Imre  ‐  Pásztó  Város  Önkormányzata,  Szilágyi  Albert  ‐  Héhalom  Község  Önkormányzata  Civil szféra: Illés Rudolf ‐ Pásztói Szabadidő Sportegyesület, Mészáros Sándor ‐ Pásztói Kézilabda Club,  Szabó  Lajos  ‐  Muzsikál  az  Erdő  Alapítvány,  Szabó  Mihály  ‐  Palotási  Sportegyesület,  Plecskó  Péter  ‐  Ózon Sportrepülő Egyesület,  Üzleti szféra: Csépe Attila ‐ CRUX‐KER Bt., Dr. Hajas Pál ‐ Futuragro Kft., Jeges Tamás ‐ Jeges Művek  Kft., Győri Mátyás ‐ VIPKER Kft.  Tervezői Csoport vezetője: Kodák József, Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. munkaszervezet‐vezető     Fórum, Ideje: 2011. február 23. 16 óra, Helye: Kozárd, Külterület 095. Munkaszervezeti iroda  Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata  Résztvevők száma: 16 fő    Fórum, Ideje: 2011. február 24. 17 óra, Helye: Szurdokpüspöki, Faluház  Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata  Résztvevők száma: 14 fő    Fórum, Ideje: 2011. február 28. 17 óra, Helye: Palotás, Művelődési Ház  Fórum  témája:  Zárt,  a  palotási  vállalkozók  által  és  részére  meghirdetett  fórum,  amelyen  meghívottként  részt  vett  a  munkaszervezet  munkatársa,  egyik  témaként  szerepelt  a  LEADER  HACS  HVS felülvizsgálata, ÚMVP kérelem és pályázati lehetőségei  Résztvevők száma: 16 fő    Fórum, Ideje: 2011. február 28. 17 óra, Helye: Alsótold, Kultúrház  Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata  Résztvevők száma: 10 fő    Fórum, Ideje: 2011. március 1. 17 óra, Helye: Vanyarc, Polgármesteri Hivatal  Fórum témája: LEADER HACS HVS felülvizsgálata  Résztvevők száma: 10 fő    Döntéshozó Testületi Ülés, Ideje: 2011. március 11. 9:30  Helye: Kozárd, Külterület 095. Munkaszervezeti iroda  Témája: A Cserhátalja LEADER HACS HVS felülvizsgálatának IH által előírt jóváhagyása.  Résztvevők száma: 9 fő  A  Döntéshozó  Testületi  Ülésen  elfogadásra  kerültek  a  HVS  fő  célkitűzései,  valamint  a  LEADER  forrásból tervezett intézkedések forrásallokációja.    Tervezői Csoport Ülés, Ideje: 2011. március 21. 10 óra, Helye: Vanyarc, Polgármesteri Hivatal  Témája:  HVS  felülvizsgálatával  kapcsolatos  projektötletek  jóváhagyásának  és  a  célterület  tervezés  előkészítése  Résztvevők száma: 11 fő  A  Tervezői  Csoport  javaslatot  tett  a  122  db  projektötlet  adatlap  javaslataiból  melyek  kerüljenek  feldolgozásra  a  HVS  felülvizsgálata  során,  valamint  a  2011.  március  11‐én  elfogadott  LEADER  43   

forrásból  tervezett  intézkedések  bővítésére  és  az  EMVA  LEADER  forrás  allokációjának  felülvizsgálatára.    Rendkívüli Taggyűlés, Ideje: 2011. március 24. 17 óra, Helye: Palotás, Művelődési Ház  Témája:  Tájékoztatás  a  HACS  HVS  felülvizsgálatáról,  valamint  döntéshozatal  a  beérkezett  projektötletekről.  Szavazati  joggal  rendelkező  tagok  száma:  29  fő  (27,35%),  ebből  közszféra  képviselő:  9  fő  (31,03%),  civil szféra képviselő: 11 fő, üzleti szféra képviselő: 9 fő.  A  Tervezői  Csoport  javaslatának  figyelembe  vételével  a  122  db  beérkezett  projektötlet  adatlap  javaslataiból a Cserhátalja Helyi Közösség területéről beérkezett 111 db javaslat kerül feldolgozásra a  HVS  felülvizsgálata  során.  A  Tervezői  Csoport  javaslatának  figyelembe  vételével  a  LEADER  forrásból  tervezett  intézkedések  számát  8‐ról  10  (célterületre)  intézkedésre  bővítették,  valamint  elfogadásra  került az EMVA LEADER forrás új allokációja.    Tervezői Csoport Ülés, Ideje: 2011. április 14. 10 óra, Helye: Kozárd, Munkaszervezeti iroda  Témája: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatával kapcsolatos célterület tervező jóváhagyása  Résztvevők száma: 10 fő  A Tervezői Csoport áttekintette és jóváhagyta a célterület tervező Excel tartalmát.    Tervezői Csoport Ülés, Ideje: 2011. május 18. 16 óra, Helye: Kozárd, Munkaszervezeti iroda  Témája: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végleges változatának jóváhagyása.  Résztvevők száma: 10 fő  A Tervezői Csoport áttekintette és elfogadásra javasolta a végleges Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát.    Rendkívüli Taggyűlés, Ideje: 2011. május 19. 16:30 óra, Helye: Kozárd, Faluház  Témája: Tájékoztatás a HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatáról, és döntéshozatal  a HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájáról.  Szavazati  joggal  rendelkező  tagok  száma:  29  fő  (27,35%),  ebből  közszféra  képviselő:  8  fő  (27,58%),  civil szféra képviselő: 10 fő, üzleti szféra képviselő: 11 fő.  A Taggyűlés az előterjesztett HVS‐t egyhangúan elfogadta, azzal a feltétellel, hogy továbbiakban csak  az IH által feltárt hibák, javaslatok kerülnek a dokumentumban módosításra.     

 

44   

5.2

Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció    HPME/CÉLTERÜLET TERVEZŐ ÉS  ELLENŐRZŐ TÁBLÁZAT 

Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. A helyi és térségi  A humán erőforrás  gazdasági környezet  A helyi életminőség  A helyi életminőség  A helyi életminőség  A helyi életminőség  fejlesztése és a  és a vállalkozások  javítása, a vidékhez  javítása, a vidékhez  javítása, a vidékhez  javítása, a vidékhez  társadalmi tőke  fejlesztése, a  kötődés erősítése kötődés erősítése kötődés erősítése kötődés erősítése erősítése foglalkoztatás  növelése

II. CÉLKITŰZÉSEK

HPME sorszáma

01

02

Sport, kulturális és szabadidős Együttműködésen  tevékenységek alapuló vállalkozások  feltételeinek fejlesztése kialakítása és fejlesztése

HPME címe 

03

04

05

Kulturális, sport -és szabadidős célú Biztonságtechnikai Turisztikai és helyi tevékenységek beruházások rendezvények kialakítása és támogatása támogatása fejlesztése Pásztón

06

Képzések megvalósításának támogatása

Kód:

15

A helyi és térségi  A humán erőforrás  gazdasági környezet  A térségi marketing  A helyi életminőség  és a vállalkozások  fejlesztése és a  tevékenység  javítása, a vidékhez  fejlesztése, a  társadalmi tőke  elősegítése kötődés erősítése foglalkoztatás  erősítése növelése 07

Megalapozó tanulmányok létrehozása

08

Térségen belüli együttműködések támogatása

09 Közösségi fejlesztések kis értékű beruházásaihoz nyújtott támogatások

10

Képzések megvalósításához nyújtott kis értékű támogatások

III. INTÉZKEDÉSEK (HPME)

A1.

A2.

B1.

B2.

B3

C1

C2

C3

C4

D1

Célterület jogcím besorolása (HVS jogcím  szerint, betűjellel)

0b

0a

0a

0a

0c

0d

0e

0f

0a

0d

154 983 653

25 000 000

40 000 000

25 000 000

20 000 000

10 000 000

10 000 000

10 000 000

15 000 000

5 000 000

314 983 653

összeg

Gazdaságfejlesztési (igen=1, nem=0)

1

0

0

0

0

0

1

0

0

0

2

darab

Kis értékű célterület (igen = 1, nem = 0;  LEGFELJEBB 4 DB)  Komplex fejlesztés (igen = 1, nem = 0;  LEGFELJEBB 2 DB; KOMPLEX NEM LEHET  Ellenőrzés (gazdaságfejlesztési arány).  Minimum 45%. Ellenőrzés (kis értékű aránya). Maximum  10%.

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

2

RENDBEN

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

RENDBEN

154 983 653

0

0

0

0

0

10 000 000

0

0

0

164 983 653

RENDBEN

20 000 000

RENDBEN

Célterülethez allokált forrás (Ft)

HPME/célterület kód

0

0

0

0

0

0

0

0

15 000 000

5 000 000

150b01

150a02

150a03

150a04

150c05

150d06

150e07

150f08

150a09

150d10

Jogcím kód / megnevezés magyarázat közösségi célú

0b

vállalkozási alapú

0c

rendezvény

0d 0e 0f

képzés tervek és  tanulmányok Térségen belüli  együttműködés 

Kis értékű fejlesztés írása lehetőség, nem kötelező. Kitöltési útmutató

0a

A HACS név kiválasztása (a fenti rubrikában megtehető) után a HACS kód automatikusan töltődik, a teljes kód a célterület rubrikák kitöltése után áll össze. 

A komplex fejlesztés megfogalmazása lehetőség, nem kötelező. Amennyiben egy célterület kis értékű, nem lehet egyszerre komplex is.  A kis értékű aránya a LEADER allokált forrásokból legfeljebb 10%, a gazdaságfejlesztési aránya min. 45%. A nem színnel jelölt cellák kitöltendők. A kódolás automatikus, referencia kód, ami nem egyezik meg az IIER‐ben kapott kóddal. A táblázat nem helyettesíti a célterület tervezőt, csupán a tervezést és ellenőrzést segítő  eszköz, amellyel a forrásallokáció, a darabszám korlátozás, és az átfedések kiszűrése lehetséges.  A "Célkitűzés" betűjele helyett a célkitűzés nevét kell beírni. A HPME címe kitöltendő. 

45   

5.3

5.4

  A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok  Valamennyi, a 2011. évi HVS felülvizsgálattal kapcsolatos dokumentum elektronikus formában  elérhető a http://www.cserhatalja.eu/new/docs/2011hvsfelulvizsgalat.pdf oldalon.    Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek)     

A Cserhátalja LEADER HACS települései 

 

(Forrás: umvp.eu)     

        46   

    A Cserhátalja LEADER HACS területe (Forrás: Google)                                                                                                       47   

5.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai)    Munkanélküliség alakulása a Cserhátalja Helyi Közösség településein  Munkanélküliség alakulása (2007‐2010)    Nyilvántartott  Foly. nyilvántart  Munkavállaló  Relatív mutató  össz.  hossz>365 nap  korú népesség    fő  fő  fő  %  2007.12.20‐i állapot  2 085  610 22 091  9,44 2008.12.20‐i állapot  2 173  700 21 983  9,88 2009.12.20‐i állapot  2 681  699 21 971  12,20 2010.12.20‐i állapot  2 704  810 21 794  12,41         Nonprofit szervezetek típusa és száma a Cserhátalja Helyi Közösség területén  Nonprofit szervezetek típusa   Számuk a térségben  Kultúrával kapcsolatos tevékenység   36  ebből hagyományőrzéssel kapcsolatos   12  Vallással kapcsolatos tevékenység   12  Sporttal kapcsolatos tevékenység   38  Szabadidővel kapcsolatos tevékenység   38  Oktatással kapcsolatos tevékenység   17  Kutatással, tudománnyal kapcsolatos tevékenység   1  Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység   1  Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység   4  Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység   12  Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység   3  Településfejlesztéssel, lakásvédelemmel kapcsolatos tevékenység   11  Gazdaságfejlesztés, munkaügy   3  Jogvédelem   2  Közbiztonság védelme   3  Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység   0  Nemzetközi kapcsolatok   1  Szakmai, gazdasági érdekképviselet   6  Politikai tevékenység   1  Turizmus fejlesztéssel kapcsolatos tevékenység   4  Összesen  193                    48   

A Cserhátalja Helyi Közösség településeinek lakosságszáma és nemenkénti megoszlása     Települések  2008  2009  2010  Állandó  Állandó  Állandó  Férfiak Nők  Férfiak Nők  Férfiak  Nők     lak.  lak.  lak.  összesen összesen  összesen összesen összesen összesen összesen összesen összesen Pásztó  4668 5169  9837 4647 5137 9784 4594  5073  9667 Alsótold  127 134  261 128 135 263 124  133  257 Bér  189 231  420 186 226 412 176  224  400 Bokor  62 76  138 63 77 140 74  79  153 Buják  1074 1168  2242 1076 1162 2238 1066  1145  2211 Csécse  457 514  971 441 508 949 428  512  940 Cserhátszentiván  78 72  150 78 75 153 79  77  156 Ecseg  611 618  1229 614 623 1237 606  628  1234 Egyházasdengeleg  243 274  517 242 271 513 243  266  509 Erdőkürt  277 286  563 275 288 563 277  280  557 Erdőtarcsa  305 306  611 296 300 596 290  301  591 Felsőtold  76 91  167 75 89 164 72  87  159 Galgaguta  353 373  726 352 363 715 341  358  699 Garáb  30 31  61 29 30 59 30  30  60 Héhalom  505 531  1036 504 537 1041 495  530  1025 Jobbágyi  1117 1110  2227 1111 1115 2226 1086  1107  2193 Kálló  831 815  1646 792 793 1585 786  774  1560 Kisbágyon  209 247  456 203 241 444 208  241  449 Kozárd  93 87  180 94 94 188 92  90  182 Mátraszőlős  768 844  1612 750 844 1594 754  851  1605 Palotás  792 904  1696 794 906 1700 791  907  1698 Szarvasgede  220 229  449 214 221 435 211  221  432 Szirák  577 588  1165 580 590 1170 574  586  1160 Szurdokpüspöki  957 1057  2014 937 1054 1991 927  1046  1973 Tar  938 1057  1995 937 1054 1991 926  1041  1967 Vanyarc  627 718  1345 632 711 1343 634  707  1341 Összesen:       33714     33494       33178     5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája    Pásztói kistérség:    Pásztó és térsége területfejlesztési program helyzetértékelés (tervezet), 1997. február  A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata  2004. január   A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata  II. Stratégia felülvizsgálata, 2004. január 31.  49   

A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra‐ és Vidékfejlesztési Programjának felülvizsgálata  III. Operatív szakasz, 2004. április 30.  A Pásztói kistérség fejlesztési programja, 2005. június  Pásztó Város Hosszútávú Turizmusfejlesztési Programja, 2006.  Pásztói kistérség Foglalkoztatási Paktuma, 2006‐2010  Pásztó városi területek rehabilitációja, 2006.  Pásztói Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Feladat‐ellátási, Intézményhálózat‐működtetési, és  Fejlesztési Terv 2010‐2013  Pásztói Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve 2010 – 2015  Pásztói Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2010 ‐ 2015  Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a pásztói kistérség fejlődésében – Kistérségi esettanulmány  Pásztó  kistérségi  központ  rehabilitációja:  IVS,  Előzetes  Akcióterületi  Terv  és  Anti‐szegregációs  Terv,  2008.  Pásztó Kistérség Turizmusfejlesztési Program, 2010.  Pásztó Város Önkormányzat Gazdaságfejlesztési Program  2003, 2007, 2009, 2011. március  Dél‐Cserhát LEADER+ ‐ Dél‐Cserhát az új Európában Helyi vidékfejlesztési terv, 2005.  A  Cserhátalja  és  Nyugat‐Mátra  Európában  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégia  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit Kft., 2009. november 27.    Balassagyarmati kistérség:    A Balassagyarmati Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja   2004. június 30.  Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója ‐ Helyzetelemzés  2006. július  Balassagyarmat és kistérsége turisztikai fejlesztési koncepciója ‐ Stratégia  2006. augusztus  Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézkedési Terve  2008. augusztus     5.7 Fenntarthatósági alapelvek   A HVS általános értékei  A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégiájának  célkitűzései  szoros,  egymásra  épülő  kapcsolatban  vannak  egymással,  a  lakosság  életminőségének  javításához  a  vállalkozások  fejlesztése,  munkahelyek  teremtése  és  megtartása  mellett,  elengedhetetlen  a  térség  természeti  kincseinek,  a  Palóc  kultúra  épített  örökségének  és  hagyományainak  megőrzése,  amely  nemcsak a helyi lakosok identitástudatának megőrzéshez járul hozzá, hanem a turisztikai fejlesztések  nélkülözhetetlen elemeként is megjelenik. A térség ez irányú fejlődése tud hozzájárulni Magyarország  fejlődéséhez  és  minél  szélesebb  körű  megismertetéséhez.  A  térségi  kultúra  és  hagyományok  sokféleségének  megőrzését,  a  kulturális  örökség  részét  képező  építészeti,  néprajzi,  településszerkezeti  és  táji  értékek  fennmaradását  célzó  fejlesztések  megvalósítását,  az  egészséges  életmód  feltételeinek  biztosítását,  a  települések  közbiztonságának  javítását  kifejezik  a  „Helyi  életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése” célkitűzésben megfogalmazott fejlesztési témák.   A  „Helyi  és  térségi  gazdasági  környezet  és  a  vállalkozások  fejlesztése,  a  foglalkoztatás  növelése”  célkitűzés az egészséges termékek előállítását, a helyi élelmiszer termékekkel kapcsolatos fogyasztói  50   

magatartás  javítását,  a  térség  biológiai  sokféleségének  megőrzését,  a  működő  szolgáltatások  javítását,  az  információ  és  térségi  kommunikáció  infrastrukturális  feltételeinek  javítását  szem  előtt  tartó  fejlesztéseket  célozza  meg.    A  „Helyi  és  térségi  turizmus,  vendégfogadás  és  kapcsolódó  tevékenységek  fejlesztése”  célkitűzés  szálláshelyek  létrehozását,  kiegészítő  turisztikai  szolgáltatások  fejlesztésével elősegíti a természeti értékek fenntartható hasznosítását.   A HVS‐ben megjelenő környezeti szempontok  A  „Helyi  és  térségi  gazdasági  környezet  és  a  vállalkozások  fejlesztése,  a  foglalkoztatás  növelése”  valamint  a  „Helyi  életminőség  javítása,  a  vidékhez  kötődés  erősítése”  célkitűzésekben  foglalt  fejlesztési  témák  támogatják  a  helyi  természeti  értékek,  a  biológiai  sokféleség,  a  természetes  térszerkezet  megőrzését,  az  ökológiai  szemléletű  tájgazdálkodás  érvényre  juttatását.  Figyelembe  veszi  a  kevésbé  kedvező  adottságok  hasznosítási  lehetőségeit.  A  kibocsátott  hulladék  újrahasznosítását,  az  adottságok  biomassza  előállításával  történő  hasznosítását,  ezáltal  a  behozott  meg nem újuló energiahordozó‐szükséglet csökkentését.  A HVS‐ben megjelenő gazdasági szempontok  A  „Helyi  és  térségi  gazdasági  környezet  és  a  vállalkozások  fejlesztése,  a  foglalkoztatás  növelése”  célkitűzés  a  helyben  foglalkoztatással  létrehozott,  magas  hozzáadott  értéket  képviselő,  egyedi  minőségű  termékek  előállítását,  helyi  piacra  jutását  fogalmazza  meg,  hozzájárulva  a  helyi  vállalkozások  fejlődéséhez,  családi,  kisközösségi  gazdálkodási  formák  elterjedéséhez,  a  közösségi  önellátáshoz,  amely  alapja  a  falusi  életmód,  a  hagyományokon  alapuló  megélhetési  formák  térnyerésének. Szintén ez a célkitűzés irányul a helyi gazdasági adottságok feltárását, a foglalkoztatás  növelését,  a  vidéki  életkörülmények  javítását  célzó  tanulmányok  megírásának  támogatásával,  amelyek  a  helyi  és  aktuális  gazdasági  helyzetképnek  és  térségi  szükségletnek  megfelelő  fejlesztési  irányvonalat tárhatják fel. A „Humán erőforrás fejlesztése és társadalmi tőke erősítése” célkitűzésben  megfogalmazott  javaslatok  a  gazdasági  fejlesztések  minden  területén  fontosak,  hiszen  a  térség  szükségleteit kielégítő képzések megvalósítását célozzák meg. A térségen belüli együttműködésekre  irányuló célkitűzés a hálózatos, fenntartható együttműködési formák kialakítását, a vállalkozói, köz és  civil  szektor  találkozási  pontjainak  kiépítését  segíti,  hozzájárulva  a  térség  gazdasági,  kulturális  fejlődéséhez, ismertségének növeléséhez. A „Helyi és térségi turizmus, vendégfogadás és kapcsolódó  tevékenységek  fejlesztése”  célkitűzés  a  helyi  turizmus,  a  vendégfogadás  és  a  kapcsolódó  tevékenységek  fejlesztését,  a  kulturális,  bor,  gasztronómiai  és  üdülőturizmus  fejlesztését  irányozza  elő. A HVS‐ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok  A  Cserhátalja  LEADER  Nonprofit  Kft.  Helyi  Vidékfejlesztési  Stratégiájának  fő  célkitűzései  a  közösségben élők megélhetésének javítása, a szegénység leküzdése, a hátrányos helyzetű társadalmi  csoportok  felzárkóztatása,  a  lakosság  helyben  tartása  és  visszatelepülése.  A  HVS  hozzájárul  a  helyi  közösség  lakosainak,  vállalkozóinak,  civil  és  szakmai  szervezeteinek  részvételéhez  a  helyi  döntésekben,  mivel  saját  jövőképük,  identitásuk,  fejlesztési  elképzeléseik  tükröződnek  a  célkitűzésekben.  Elősegíti  a  rendelkezésre  álló  erőforrások  helyi  közösség  érdekeit  szolgáló,  hosszú  távú szempontokat figyelembe vevő, felelősségtudatos körülmények közötti használatát, biztosítva a  hátrányos helyzetű csoportok erőforrásokhoz történő hozzáférését és megőrzését a jövő nemzedéke  számára.  A  vállalkozásfejlesztés  fő  célkitűzése  az  együttműködésen  alapuló,  a  helyi  alapanyagok  feldolgozásának,  a  másodlagos  termékek  előállításának  és  piacra  jutásának  elősegítése,  amelyek  a  gazdálkodók  és a lakosság kapcsolatának javításához, az egészséges helyi termékek fogyasztásához,  és a térség turizmusának fejlődéséhez járulnak hozzá. A gazdaságfejlesztéshez szervesen kapcsolódik  a  helyi  képző‐oktató  intézmények  bevonása  a  térség  munkaerő  szükségletéhez  igazodó  képzések  megvalósításában,  melyek  hozzájárulnak  a  szervezett  keretek  közötti  információ  és  a  tudásanyag  átadásához  a  közösség  lakosai,  vállalkozói,  szolgáltatói  részére,  kiemelten  támogatva  a  képzettség  nélküli, hátrányos helyzetű és roma csoportok képzés általi integrációját.  51