KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt.

2001.

Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon

TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT ANALÍZIS____________________________________________________ 1 1./B. ERŐSSÉGEK – GYENGESÉGEK A KERÉKPÁROZÁS TEKINTETÉBEN___ 4 2. A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ, A KERÉKPÁROZÁS RÉGIÓJÁNAK JÖVŐKÉPE______________________________________________________________ 5 3. A NYUGAT-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁROS KISRÉGIÓINAK KONCEPCIÓJA__ 8 4. STRATÉGIAI PROGRAMOK____________________________________________ 12 5. OPERATÍV PROGRAMOK______________________________________________ 22 6. RÖVIDTÁVÚ CSELEKVÉSI TERV_______________________________________ 59

TKK – Pannonvelo Konzorcium

2001.

2


1./a. SWOT Erősségek

Gyengeségek

Természeti – táji feltételek Változatos természet-közeli és kultúrtájak jelenléte Mozaikos táj (terület) használat Tradicionális településhálózat (szeres, aprófalvas települések, történelmi városok) Termálvizek, folyók, tavak

A természeti értékek alig feltártak, promóciójuk gyenge Gondozatlan területek nagy aránya, egyéb sérült területek Nagytáblás szántóföldek túlsúlya bizonyos kisalföldi területeken

Kulturális adottságok Sokrétű kulturális örökség Történelmi városmagok Római kori és középkori történelmi emlékek Gazdag népi kultúra fennmaradása (európai összehasonlításban)

Leromlott állapotú települési környezet (EU viszonylatban) Nem elég élénk kulturális élet

Társadalmi, gazdasági feltételek A régió dinamikusan fejlődő gazdasága Kerékpárosok gyenge elfogadottsága a falusi településeken Polgárosodott értékrend, a lakosság A lakosság autós és kerékpáros közlekedési nyitottsága a kerékpáros szemléletre kultúrája Dinamikus kereslet a kerékpárok és kapcsolódó Iskolai, nevelési KRESZ és szemléletformálás termékek, szolgáltatások iránt a Régió lakossága hiánya körében Vállalkozók (vendéglátók, szolgáltatók) körében nem felismertek a lehetőségek a kerékpározás területén Határon átnyúló együttműködések, meglévő Vendéglátók, szolgáltatások munkatársainak hiányos gazdasági és turisztikai kapcsolatok nyelvtudása, egyéb kommunikációs készségek Burgenlanddal gyengesége

Források és fejlesztés Nagy számú fejlesztési elképzelés, kezdeményezés


A kezdeményezések még elszigeteltek az érdekeltek széles körének összefogása hiányzik Helyi, térségi önerő hiánya A megvalósult fejlesztések nem alkotnak koherens egységet, (pl. egységes úthálózatot) A fejlesztéseket jelenleg még a lokális szempontok orientálják, térségi szemlélet és összefogás teljesen hiányzik

2001.

3


Szervezetek, együttműködés, szervezeti készségek A regionális fejlesztés intézményeinek, nyitott kezdeményező hozzáállása Elvi nyitottság a közös vagy koordinált megoldásokra

A kerékpározás fejlesztésében érintett szervezetek és intézmények közötti gyenge együttműködés Hiányos érdekfelismerés, feladatdefiniálás Az együttműködéshez (pl. fejlesztés, tervezés, üzemeltetés, elosztás innováció terjedés, stb.) szükséges szemlélet és készségek általában hiányoznak az érintett szervezeteknél A kerékpáros szervezetek, kapcsolódó igazgatási, irányítási és intermedier turisztikai szervezetek körében a piacorientált stratégiai gondolkodás (marketingszemlélet) hiányzik. A meglévő kerékpáros sport vagy civil szervezetek között gyenge együttműködés és kapcsolat van

Gyenge, kialakulatlan civil szféra A Régió menedzsmentje a nemzetközi turisztikai Összehangolt régiós promóciós tevékenység és életmód trendek figyelembevételével tervezi hiányos (kiadványok, térképek, túraajánlatok) meg a beavatkozásokat

Infrastruktúra Kisebb térségi kerékpárút-hálózatok jelenléte

Sűrű mellékúthálózat, nagyszámú kerékpározáshoz kedvező kisforgalmú út

A meglévő kerékpárút hálózat hiányos mennyiségi, minőségi és hálózatszerűség szempontjából Információszolgáltatás szinte teljesen hiányzik A kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások mennyiségi és minőségi hiányossága Kerékpározható kisforgalmú utak rossz minősége Kombinált közlekedési lehetőségek hiánya, korlátossága A biztonságos közlekedés és tárolás feltételei nem adottak Kerékpárutak fenntartása nem megoldott Az erdészeti utak kerékpározhatósága tisztázatlan Kevés határátkelőhely A régió sok területe nehezen megközelíthető


2001.

4


Lehetőségek

Ve s z é l y e k Földrajzi pozíció

Kerékpáros Eurórégió Erősödő transzregionális együttműködések a szomszédos hazai és határon túli régiókkal Határon átnyúló tematikus útvonalak fejlesztése

Együttműködés helyett konkurencia viszony erősödése a szomszédos régiókkal szemben

Balatonhoz (turisztikai imázshoz és vendégforgalomhoz) való sikeres kapcsolódás Megélénkülő nemzetközi érdeklődés Magyarország iránt az EU csatlakozás után Nem lesz egységes a régió

Gazdasági folyamatok A nyugati turisztikai piacon fokozódó kereslet mutatkozik a rurális kultúrtájak felé Turisztikai kereslet a különböző kerékpáros régió „termékei” (tematikus kisrégiók, tematikus utak, programok) iránt. Növekvő kereslet a jó minőségű kerékpárok és felszerelések megvásárlására Fosszilis üzemanyagok árának emelkedése, a megújuló energiaforrások előtérbe kerülése Gazdasági növekedés növekvő kerékpározásra fordítható forrásokat tesz lehetővé

Rurális területek súlyosbodó gazdasági társadalmi hanyatlása A régió, és Magyarország (európai) árverseny előnyének elvesztése A Régió gazdaságának olyan arányú növekedése, amely rontja annak vonzerejét a kerékpározók szempontjából Motorizáció további fokozódása A helyi szereplők nem ismerik fel saját érdekeiket a kerékpározás témakörében

Szemléletmód, megítélés A már ma is sikeres versenyzők, csapatok és rendezvények emelik a régió presztízsét, hitelessé teszik a kerékpározás eszméjét a Régióban A kerékpáros kultúra „agresszív” népszerűsítése ellenérzéseket vált ki Az egészséges életmód trend visszaszorulása

A kerékpározás, az egészséges életmód népszerűsége tovább növekszik

Autó, mint státuszszimbólum erősödése Magyarországon Az autósok közlekedési kultúrájának és az autósok kerékpárosokkal szembeni negatív attitűdjének fennmaradása


2001.

5


1./b. Erősségek és gyengeségek a kerékpározás tekintetében


2001.

6


2. A Nyugat-Dunántúli régiójának jövőképe

Régió,

a

kerékpározás

A Kerékpáros Régió Jövőképe illeszkedik a régió általános és turisztikai jövőképébe. A régió komplex jövőképe a területfejlesztési program szerint: Magasan képzett munkaerő biztosításával és az innováció fejlesztésével a NyugatDunántúl az Európai Unió szintjén versenyképes régióvá válik, növeli a régióban élők életminőségét, megőrzi környezete állapotát, csökkenti a régión belüli egyenlőtlenségeket és erősíti a régió kohézióját, mindezekkel segítve a régiótudat kialakulását is. A régió turisztikai jövőképében a Nyugat-Dunántúli Régió az erőt adó régió, • • •

ahol az ember a természet erőforrásaira alapozva nyer megújulást, gyógyulást, ahol az ember szellemi erőt talál és szellemi felüdülést nyerhet, ahol az ember a kulturális élményekből nyer felfrissülést.

Testi-lelki erőt adó régió, • mert a gyógyvíz a gyógyulás és megújulás forrása, • mert a termálvizekre télen-nyáron nyitvatartó fürdőparadicsomok épülnek, • mert a folyók és vizek, a tiszta erdők és • a csendes kerékpárutak és lovastanyák pihenést és felüdülést nyújtanak, • mert a térségben található natúrparkok a természetközelség, a természetesség érzésével töltik fel az odalátogatót, • mert a sokszínű kulturális program és rendezvény szellemi felüdülést és feltöltődést nyújt. E jövőképekbe illeszkedve a Nyugat-dunántúli Régió, annak egyik domináns arcaként a kerékpározás régiója lesz, ahol a lakosság, intézmények és a turisták is tudatosan, a fenntartható fejlődés elvei mentén szervezik termelő és rekreációs célú tevékenységeiket, amelyek során a kerékpárt, mint környezetkímélő közlekedési, sport- és turisztikai eszközt mind nagyobb mértékben veszik igénybe. A Régió arculatában kifelé is egyértelműen tükrözi a látogatók, turisták és befektetők számára vonzó kerékpáros régió arculatot: y minta kerékpáros régió a hazai régiók számára y határozott arculatú, dinamikus, versenyképes egyedi jellemzőkkel/termékekkel rendelkező régió az európai, nemzetközi kerékpárturisztikai piacon.


2001.

7


A nemzetközi összehasonlításban is versenyképes egyedi jellemzők/termékek: y y y y

Változatos, rurális kultúrtáj, Történelmi városok, Vizes élőhelyek, vízparti területek Gasztronómia, és a népi kultúra

A sokarcú kerékpáros régió A régió változatos, sokszínű adottságait kihasználva sokféle az egységes kerékpáros régió arculaton belüli arcot, Kerékpáros Kisrégiókat kínál. E tematikus kisrégiók határozott arculatú „helyterméket” jelentenek a turisztikai piacon, egymást szinergikusan kiegészítve kínálnak komplexitást a régió „termékkosarában”. Az egyes kisrégiók arculata, kínálata a különböző célcsoportok igényeihez alkalmazkodik, ezért pontosan definiálhatóak a turisztikai termékek és vevőik. A vonzerők, az infrastruktúra és a szolgáltatások e kisrégiók mentén szerveződnek, azok határozott arculatát erősítik, és a régió szintjén egymást kiegészítik. A Kerékpározás Régiójában a kerékpáros: y y y y y y y y

Szívesen látott, kulturált módon kiszolgált vendég, Egyenrangúnak tekintett közlekedési partner A fenntarthatóságot jelképező tiszteletre méltó polgár Elfogadottan fizetőképes fogyasztó Szükségleteinek és keresletének megfelelően egységes, színvonalon ellátott Egészséges életforma gyakorlója Könnyen megtalálja az igényeinek megfelelő vonzerőket Megkapja a jelenlétéhez szükséges feltételeket (információ, infrastruktúra, intézmények, stb.)

2006-ra a Régióban jelen lesz: 1. Térségi kerékpáros gerinchálózat a kerékpárutak térségi hálózata, melyben össze van kapcsolva a Dunavölgy – Fertő tó - Balaton – Nyugati határmente – Burgenland – Őrség Dél-Zala. 3. A gerinchálózat mentén megtalálható, elérhető a kerékpárosok számára szükséges infrastruktúra és a legfontosabb szolgáltatások 4. Minden kerékpáros kistájban legalább egy komplex szolgáltatásokat nyújtó kerékpáros központ működik. 2. Kerékpáros kistájanként – azok arculatát tükröző – minimum két-két tematikus, vagy speciális kerékpárút (infrastruktúrával szolgáltatásokkal, információval).


2001.

8


5. A kerékpárosbarát szolgáltatások és kerékpárosbarát intézmények rendszere régió szerte elterjedt és népszerű. A rendszer egyenletesen jó minőségű szolgáltatásokat biztosít. 6. A kerékpáros régió megszervezését, fejlesztését és „értékesítését” az érintett szervezetek hálózatszerű együttműködése biztosítja, mely egymásra épülve a régió szintjén (regionális ernyőszervezet) és a Kerékpáros Kisrégiókszintjén egyaránt szerveződik. 7. A vonzerők és kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúra (pl. kerékpározásra alkalmas utak) a régió szintjén fel vannak mérve (kataszter) és ezek az arculatot kommunikáló kerékpáros régió promóció keretében válnak a célcsoport körében ismerté és kedvelté. A belföldre, de fokozottan külföldre irányuló promóció a Kerékpáros Kisrégiók, mint tematikus egységek léptékében jeleníti meg a helytermék kínálatot. 8. A kerékpározás divatos és széleskörűen elfogadott, az ország egyéb területeihez képest a kerékpárosokkal szemben érezhetően toleránsabbak a közutakon, és jobban kiszolgálják őket a vendéglátóhelyeken. 9. A településeken belüli kerékpáros közlekedés régióban egységes elvek szerint a fő forgalmi irányokban megoldott


2001.

9


3. A Nyugat-Dunántúl kerékpáros kisrégióinak koncepciója Háttér: A helyzetfeltáró munkarészek alapján egyértelműen kirajzolódott, hogy a Régió sokszínű természeti, társadalmi, kulturális vonzerővel rendelkezik, amelyek területileg elkülönülten helyezkednek el. A részben a Régió szereplői által megfogalmazott jövőkép a „Sokarcú Kerékpáros Régió” vízióját tartalmazza, mely azt jelenti, hogy ezt a változatosságot kihasználva a megcélozni kívánt célcsoportok preferenciáihoz alkalmazkodva szükséges kisebb területeket lehatárolni, létrehozni a kerékpáros kisrégiókat. Indoklás: ¾ A kerékpárosok, kerékpáros turisták többsége a kisrégió méretével megegyező térséget ismer meg egy-egy alkalommal, a hagyományos Régió túl nagy méretű a kerékpárosok számára. ¾ A kisrégiók arculata igazítható egy-egy jól meghatározott célcsoport preferenciáihoz és megfelelően homogén az igények kielégítése szempontjából is (vonzerők). ¾ A kisrégiókban méretüknél fogva még személyes jellegűek maradnak a belső hálózatok, kapcsolatok, ezért stabilabbak jobban mozgósíthatók. ¾ A viszonylag homogén kisrégiókra könnyebben tervezhetőek a beavatkozások, megvalósításuk hatékonyabb, mivel arculatuk, céljaik kevésbé komplexek. (pl. a helytermék marketingje, promóciós akciók, anyagok készítése). A lehatárolás módszertana: A lehatárolás látszólag a földrajzi szempontból klasszikus sorrendben halad az adottságok mentén, azonban a sorrendet a megkérdezett kerékpárosok (ld. Helyzetfeltáró, Kerékpárosok Preferenciái) által megadott fontossági sorrend adja: 1. Természeti-táji adottságok 2. Kulturális emlékek, kultúra 3. Infrastruktúra, megközelíthetőség Ezt a három vonzerő-dimenziót egészítettük ki a régió szereplői által definiált, jelenleg mutatkozó belső kohéziós irányokkal, melyek figyelembevétele nagyon fontos a belső elfogadottság, hitelesség és a további együttműködés belső támogatottsága szempontjából. Az általunk lehatárolt Kisrégiókat a mellékelt térkép mutatja, melyen szereplő határok csak közelítő jellegűek, a „vonalak különböző oldalán” elhelyezkedő települések még ide-oda mozoghatnak, a határokhoz közeli településeknek pedig kapcsolódniuk is kell a szomszédos kisrégiókhoz. A továbbiakban javasoljuk ezen térkép és a kapcsolódó leírások széleskörű vitáját annak érdekében, hogy valamennyi szereplőben tudatossá váljanak saját területi egységének adottságai és megcélozható célcsoportjai, továbbá jelezni tudják esetleges ellenvetésüket a beosztással kapcsolatban.


2001.

10


A lehatárolt Kisrégiók tervezett arculatának jellemzése a célcsoportok és preferenciáik tükrében: 1. Dunamente és Szigetköz Arculat: „Vizivilág és a vidéki ember” A vizes területek és az ember harmonikus együttélése évszázadokon át. Célcsoport: hosszú távú túrázóknak (Ausztria – Budapest), családosok és idősek, külföldiek 2. Pannonhalma – Sokoró Arculat: „Jó borok a szelíd lankákon, műemlékek között” Célcsoport: igényes, középkorú kisebb részben külföldi turista, Győr lakossága rekreációs céllal 3. Sopron – Fertő Arculat: „Középkori város jó borokkal és vízparti és hegyikerékpáros élményekkel” Célcsoport: biztonságos élményt kereső kerékpáros családok, elsősorban külföldről. 4. Írottkő Arculat: „Hazai alpesi kerékpározás” Célcsoport: magyar, élményt kereső hegyikerékpárosok, fiatalok 5. Savaria Arculat: „Kerékpáron Róma és a középkor nyomában” Célcsoport: középosztálybeli családok, többségében Magyarországról 6. Kemenesalja Arculat: „Vulkáni tanúhegyek, termálvizek, borospincék” Célcsoport: igényes, középkorú, vagy idősebb hazai turisták 7. Őrség Arculat: „Érintetlen, változatos, vidéki táj, népi kultúra” Célcsoport: Fiatal vándortúrázók, pihenő városi családok külföldről és belföldről egyenlő mértékben. A Zalaegerszegi rekreálódni kívánó városlakók. 8. Zalavölgye Arculat: „Vidéki pihenés a városhoz közel” Célcsoport: középosztálybeli, középkorú és fiatal városiak, többségében hazaiak 9. Keszthelyi hegység Arculat: „Balatoni, hévízi pihenés hegyvidéki kerékpározással” Célcsoport: Balatonon nyaraló fiatalok fitness és kíváncsiság motivációval, termálfürdő látogatók 10. Principális – Kis-Balaton Arculat: „Mocsárvilág-madárvilág” Célcsoport: természetkedvelők-, figyelők, - járók, korhatár nélkül


2001.

11


11. Göcsej Arculat: „Népművészet, vidéki táj, gasztronómia” Célcsoport: Diákok, vándortúrázók, pihenő városi családok külföldről. 12. Mura-mente Arculat: „Vadvizek mentén” Célcsoport: fiatal kalandkereső vándortúrázók Magyarországról, természetfigyelők 13. Dél-Zalai Bükktáj Arculat: „Rurális táj, élénk dombokkal, nagy erdőkkel” Célcsoport: magyar, élményt kereső hegyikerékpárosok, fiatal túrázók

A kerékpáros kisrégiók felhasználási területei:

koncepciójának

további

javasolt

Az úthálózat fejlesztésénél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a kerékpáros kisrégiók, milyen arculattal rendelkeznek és abba illeszkedő úttípusok fejlesztése javasolt. Pl. az Írottkő Kisrégió, mely hegyikerékpáros célcsoport számára kívánja értékesíteni szolgáltatásait elsősorban hegyikerékpáros utak kiépítését végezze el. Ez nem jelenti azt, hogy akár a Kisrégió központja is (pl. Kőszeg) nem kapcsolódhat egy másik tematikus kisrégióhoz (Savaria). A kölcsönző, kerékpáros logisztikai rendszerek kiépítése során minden egyes kisrégiónak rendelkeznie kell ilyen központtal (ezt persze egy központi helyzetű, több kisrégiót kiszolgáló településen is lehet), mely szolgáltatásaiban illeszkedik a megcélozni kívánt célcsoport igényeihez (komfort, felszereltség, szolgáltatások). A vonzerőfejlesztés csak a kisrégió arculatába illeszkedő értékek mentén mehet végbe, olyan amely azt kiemeli, szinergikus hatást gyakorol a korábbi fejlesztésekre. A belső szemléletformálást célzó akciók esetében, nagyon fontos, hogy felismertessük a kisrégiók meghatározó szereplőivel, hogy mely értékeik értékesíthetőek, mely célcsoportok számára és milyen formában. (Jelenleg általános tévhit, hogy valamennyi területet mindenkinek el kell „adni” és, hogy valamennyi terület „mindent” képes nyújtani.) A külső promóciónak meg kell jelenítenie a „Sokarcú Kerékpáros Régió” imázst, úgy hogy mindemellett a kisrégióknak legalább összevont mozaikját felvillantja (Rurális táj, vizek, dombságok, történelmi városok). A részletesebben érdeklődő turistáknak ebből egyértelműen kell következnie a „Kisrégiók Arcai”-nak, amelyeket külön kiadványokban, a célcsoportokra szabott tartalommal, de egységes design elemek, szerkezet felhasználásával szükséges bemutatni. A kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások mindenképpen a kerékpáros kisrégió arculatába illeszkedően kell, hogy fejlődjenek, (pl. a borhoz, gasztronómiához kapcsolódó tematikus út –


2001.

12


kerékpárost fogadó borospincék, éttermek, hegyikerékpárosok, ifjúsági vándorturisták – egyszerűbb vendéglátóipari egységek, szállodák). Együttműködési hálózatok és hordozószervezetek szerveződésének első szintje a „kisrégió” kell, hogy legyen, mivel itt kerülnek kidolgozásra és megvalósításra egy-egy célcsoport megnyeréséhez szükséges akciók, fejlesztések. Ugyanakkor elengedhetetlenek a felsőbb szintű stratégiai csoportok. A kerékpározással kapcsolatok szervezetek és szakemberek készségfejlesztése szintén ezen a szinten kell, hogy megtörténjen, egyrészt, mert a szükséges készségek és ismertetek részben célcsoport-specifikusak, másrészt, mert a képzések egy része (pl. vállalkozók), hálózatépítési célt is szolgál a Kisrégión belül.


2001.

13


4. STRATÉGIAI PROGRAMOK A Nyugat-dunántúli Régió, mint Kerékpáros Régió jövőképe: A régió változatos, sokszínű adottságait kihasználva sokféle arcot, Kerékpáros Kisrégiót kínál. E tematikus kisrégiók határozott arculatú „helyterméket” jelentenek a turisztikai piacon, egymást szinergikusan kiegészítve kínálnak komplexitást a régió „termékkosarában”. A Kerékpározás Régiójában a kerékpáros elfogadottan fizetőképes, szívesen látott, kulturált módon kiszolgált vendég, aki a fenntarthatóságot, egészséges életmódot jelképezi, ezért a Régió lehetővé teszi számára, hogy könnyen megtalálja az igényeinek megfelelő vonzerőket, továbbá megkapja az elégedettségéhez szükséges feltételeket (információ, infrastruktúra, intézmények, közlekedési kultúra).

A regionális kerékpározás fejlesztési program stratégiai és operatív programrendszere S

T R A T É G I A I

1. Prioritás: Helytermék fejlesztés

O

P E R A T Í V

1.1. Intézkedés Úthálózat fejlesztés 1.2. Intézkedés Kerékpáros logisztikai rendszer fejlesztése 1.3. Intézkedés Vonzerőfejlesztés

P R O G R A M O K

2. Prioritás Kommunikációs program

3. Prioritás Kerékpáros termékek értékesítése

P R O G R A M O K

2.1. Intézkedés 3.1. Intézkedés Belső promóció – szemléletformálás Kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 2.2. Intézkedés 3.2. Intézkedés Külső promóció – kerékpáros régió Együttműködési hálózatok és imázs kialakítása hordozószervezetek erősítése 3.3. Intézkedés Készségfejlesztés a kerékpáros szervezetek és vállalkozások számára


2001.

14


A regionális forrástérképe

kerékpározás

Prioritások / intézkedések

fejlesztési

Kormány Régió* -zati

RIB

program

indikatív

Phare CBC SAPARD Helyi

1. Helytermék fejlesztés 1.1. Úthálózat fejlesztés 1.2. Kerékpáros logisztikai rendszer fejlesztése 1.3. Vonzerőfejlesztés 2. Kommunikációs program 2.1. Belső promóció 2.2.Külső promóció 3. Kerékpáros termékek értékesítése 3.1. Kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások értékesítése 3.2. Együttműködési és hordozószervezetek erősítése 3.3. Készségfejlesztés a kerékpározással kapcsolatos szervezetek és vállalkozások számára * A kormányzat által 2001-től biztosított regionális Phare 2000 program forrásból

A stratégiai program szerkezete A stratégiai programok rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető, hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat. Az egyes stratégiai programok megfogalmazása az alábbi egységes szerkezetet követik: •

Indoklás – az adott helyzetértékelés leírása, a kiválasztott stratégiai program szükségességének indoklása.

•

Általános célok – a stratégiai program megvalósítása során elérni kívánt célok leírása. A célok a helyzetelemzés megállapításaiból következnek, a stratégiai célok eléréséhez járulnak hozzá.

•

Hatásindikátorok – az egyes stratégiai programok megvalósítása révén elérni kívánt célok, általános hatások értékelésére való mérhető - amennyiben lehetséges –számszerűsített mutatók.

•

Intézkedések felsorolása – a stratégiai program megvalósítására szolgáló intézkedések felsorolása, azok rövid mondatba foglalása, érintve a lehetséges kedvezményezettek körét. Gyakorlatilag ez a leírás szolgál a stratégiai program tényleges tartalmának bemutatására.


2001.

15


A stratégiai program vezérelvei A stratégiai program a marketing klasszikus 3P koncepciójára épül, melynek alkalmazása újszerűnek mondható a területfejlesztési programozásban, ezért az alábbiakban adjuk meg a stratégiai program szerkezetének értelmezését. ¾ A helytermék fejlesztés prioritás (termék) a Régió jövőképében megfogalmazott arculat tartalmi elemeinek fejlesztését tartalmazza, vagyis közvetlenül nem megtérülő, de stratégiai fontosságú fejlesztéseket. Ezek a Régió változatos erőforrásaira alapozott fejlesztések egymást erősítik és a különböző méretű területegységek arculatát határozzák meg, vagy éppen a vonzerők jobb megközelíthetőségét, bemutatását szolgálják. ¾ A kommunikációs program (promóció) az előzőekben kialakított tartalmi elemek promócióját és a jövőképben megfogalmazott szemlélet elterjesztése érdekében kifejtendő tevékenységeket tartalmazza. ¾ A kerékpáros termékek értékesítése (értékesítési csatorna) kapcsán azok az intézkedések kerültek összegyűjtésre, amelyek a helytermék, azaz a kerékpáros Régió értékesítését közvetlenül lehetővé (szolgáltatások) ill. hatékonyabbá teszik. Ezen intézkedés által érintett pontokon jelentkeznek a közvetett ill. közvetlen bevételek elsősorban a turisztikai fejlesztések mentén. A fentiekben ismertetett szerkezet lehetővé teszi, hogy a kerékpáros (fogyasztó) preferenciáit szem előtt tartva érjük el hatékonyan a jövőképben kitűzött célokat.


2001.

16


1. Stratégiai program: Kerékpáros helytermék fejlesztés Indoklás A Nyugat-Dunántúl csak akkor válhat a Kerékpározás Régiójává, ha megfelelő módon fejleszti a kerékpárosok számára szükséges infrastruktúrát, szolgáltatásokat, vonzerőket a teljes helytermék alkotóelemeit. Ezeket a fejlesztéseket a kerékpárosok prferenciái alapján kijelölt kisrégiók mentén szükséges megtenni. y

Jelenleg a kerékpáros turisták nem tudnak hosszabb túrákat tervezni és megvalósítani, valamint lélektani szempontból is hátrányos az egész Régiót átfogó hálózat hiánya, ezért a termékfejlesztés egyik első lépése az összekötő hálózat megépítése kell hogy legyen. A látványosságok a kiválasztott célcsoport számára azonban csak úgy válnak értékesíthetővé, ha az összekötő utak és a vonzerők kínálta lehetőségek realizálásához tematikus és speciális utakat építünk ki. A Régióban lakó és a Régióba látogató sportoló kerékpárosok fiatalabb generációja olyan kerékpározási formákat űz, amely megköveteli a speciális útvonolak, pályák kiépítését a saját és a többi lakos biztonsága a környezet védelme érdekében.

y

A kölcsönző-logisztikai rendszerek kialakítása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a kerékpárral nem rendelkező turisták és a helyi lakosság is kipróbálhassa a kerékpáros közlekedés/turizmus által nyújtott lehetőségeket A rendszernek a kölcsönzésen túl további szolgáltatásokat is kell nyújtania a kerékpárral érkező turistáknak, így a kerékpárok leadási rendszerét (bármelyik ponton), szállást, szállítást, javítást stb. mivel csak a komplex szolgáltatások révén érhető el a rendszer megfelelő kihasználtsága. A rendszer kiépítésének regionális támogatását az indokolja, hogy jelenleg csak néhány frekventált helyen lehetséges kerékpárkölcsönzők piaci alapon történő működtetése, míg a potenciális kerékpárosturisztikai desztinációk erre jelenleg kizárólag üzleti alapon nem alkalmasak.

y

A kerékpáros turisták számára is elengedhetetlen az attrakciók megfelelő bemutatása, ezért célzottan a kerékpárosturisták számára vonzó értékeket és környezetüket is fejleszteni szükséges. Ez a fejlesztés összhangban kell, hogy történjen más turisztikai ágakkal, elkerülve a párhuzamos fejlesztéseket.

Általános cél y

A Kerékpározás Régiója maximálisan kiszolgálja valamennyi kijelölt kerékpáros célcsoport igényeit, elvárásait a szolgáltatások és a vonzerők fejlesztésével. y Biztonságosabbá és kényelmesebbé teszi a kerékpározást valamennyi fejlesztési célterületen, az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével. y Mindezt úgy éri el hatékonyan, hogy területileg differenciáltan, a célcsoportok igényeihez alkalmazkodva fejleszti vonzerőit, szolgáltatásait, infrastruktúráját.


2001.

17


A stratégiai program megvalósítását segítő intézkedések 1.1 1.2 1.3

Úthálózatfejlesztés Kerékpáros logisztikai háló Vonzerőfejlesztés

Az intézkedések hosszú távú hatásai Intézkedések

Társadalmi hatások Előnyök Hátrányok

1.1 Úthálózat – fejlesztés

Bekapcsolódik számos elzárt település a turizmusba

Elvesznek a rurális területek kulturális sajátosságai

1.2 Kerékpáros logisztikai háló

A kerékpározás megnyílik a kerékpárral nem rendelkezők számára is

-

1.3 Vonzerőfejlesztés

A vonzerők fejlődése révén a kerékpárosturizmus és a térség javuló megítélése

Kiállítási tárggyá változnak a vonzerők, elveszítik lokális funkcióikat


Gazdasági hatások Előnyök Hátrányok Az építő cégek és a helyi lakosság bevételei nőnek, gazdaságilag fontos területek megközelíthetősége javul A helytermékhez kapcsolódó szolgáltatási kínálat színesedik A helytermék vonzereje nő, ez a vállalkozások bevételét növeli

2001.

Környezeti hatások Előnyök Hátrányok

-

Az alternatív közlekedés feltételei javulnak

Természetvédelmi, érzékeny területek terhelése nő

A piaci alapon működő szolgáltatók versenyhátrányt szenvednek el

Az alternatív közlekedés feltételei javulnak

-

-

A környezeti elemek állapota, feltártsága javul

-

18


2. Stratégiai program: Kerékpáros Régió kommunikációs programja Indoklás Minden fejlesztési törekvés (pl. program) megvalósításának hatékonyságát növeli a program népszerűsítése, üzenetének mind többekhez való eljuttatása, így mozgatva meg a célok érdekében a cselekvés (fejlesztés) társadalmi környezetét. Jelen program esetében a promóció szerepe ezen általános jelentőségnél is fontosabb. A jövőképben célkitűzésként megjelölt „kerékpáros régió” fizikai jellemzőin túl erős identitást, arculatot és kulturális tartalmat is hordoz. E célállapot elérését a régió imázs kommunikálásával lehet megvalósítani, mely cselekvés a marketingkommunikáció eszközeire épít. A tudati szinten is megélt, illetve fontosnak, értékesnek ítélt régiókép maga is hozzájárul a kerékpáros régió fizikai feltételeinek (fejlett vonzerők, infrastruktúra, stb.-) kialakulásához, a különböző szereplők (politikusok, potenciális turisták, a közlekedésben gépkocsival résztvevők) megszólítására, pozitív tudati befolyásolására. A rövid távú cselekvési tervben kijelölésre kerülnek azok a lépések, melyek rövid távon alkalmasak a figyelem felkeltésére, a szemlélet formálására. Az általános elfogadottság és a megítéltség javítása azonban programszerű, hosszabb távon is összehangolt lépések sorozatával a Kerékpáros Régió kommunikációs programjával érhető el. A jövőkép és annak részét képező (ahhoz kapcsolódó) koncepció alapján kijelölhető, hogy a promóció révén, ki(k)nek (célcsoportok), mit (termék, arculat) miképp (médium) szeretnénk kommunikálni. Általános cél: A kommunikációs program célja, hogy a „kerékpáros régió” üzenetét kommunikálja. Az üzenet a Kerékpáros nyilatkozatban is megfogalmazott kerékpározással kapcsolatos értékek elfogadását, a kerékpáros közlekedésben (turizmus, életmód és közlekedés szempontjából egyaránt) rejlő lehetőségek és veszélyek, valamint megoldások felismerését hordozza. A megcélzott csoportok alapján e promóciót a feladatok szintjén két csoportra lehet osztani. A stratégiai program szintjén a kommunikáció célcsoportjai és a nekik szóló fő üzenet kerül definiálásra.


2001.

19


Belső promóció: Célcsoportok és üzenetek a helyzetfeltárás és jövőkép alapján Célcsoport Kerékpárosok Potenciális kerékpárosok Döntéshozók, irányítók Szolgáltatások, vállalkozók, intézmények Gépjárművel közlekedők Mindenki

Üzenet 1. Kerékpározz kulturáltan Kerékpározni jó, egészséges, divatos A kerékpározás érték, fontos, tiszteletreméltó, támogatása szavazatokat hozhat A kerékpáros keresletet jelent A kerékpáros egyenrangú partner, de veszélyeztetett, vigyázni kell rá A kerékpározás érték, fontos, tiszteletreméltó

Üzenet 2. Kerékpározz óvatosan Közlekedj környezetbarát módon A kerékpáros miliő vonzerő A kerékpáros tiszteletreméltó, fontos fogyasztó A kerékpározás érték, fontos, tiszteletreméltó A kerékpáros arculat gazdagítja a régiót

Külső promóció: Célcsoportok és üzenetek a helyzetfeltárás és jövőkép alapján Célcsoport Belföldi jelenlegi és potenciális kerékpáros turisták

Üzenet 1. A kerékpárosok számára egyedi, vonzó hely a NyugatDunántúl (vonzerők) Változatos egyedi helytermékek (kerékpáros kisrégiók) egybefogott csokra Külföldi jelenlegi és A kerékpárosok számára potenciális kerékpáros egyedi, vonzó hely a Nyugatturisták Dunántúl (vonzerők). Kapcsolódási pontok ausztriához. Változatos egyedi helytermékek (kerékpáros kisrégiók) egybefogott csokra Potenciális és jelenlegi A kerékpározással befektetők, egyéb kapcsolódó kapcsolatos termékek, vállalkozások szolgáltatások, s minden egyéb kapcsolódó üzlet számára a régió jó, megbízható dinamikus piac.

Üzenet 2. Az erőt adó régió a kerékpárosok paradicsoma (infrastruktúra szolgáltatások) Magyarország nyugati „arca” Az erőt adó régió a kerékpárosok paradicsoma (infrastruktúra szolgáltatások) Európa integráns része A Régió vonzó miliő Európa integráns része

A célcsoportok pontos definiálására, az üzenet pontos meghatározására és az egyes intézkedések megvalósításának első lépésében kerül sor. A promóciós program végső lépését az eredmények mérése kell, hogy jelentse.


2001.

20


A stratégiai program megvalósítását segítő intézkedések 2.1. Belső promóció – szemléletformálás, népszerűsítés 2.2. Külső (turisztikai) promóció – a „Kerékpáros Régió” imázs kialakítása Az intézkedések hosszú távú hatásai Intézkedések

2.1. Belső promóció

2.2. Külső (turisztikai) promóció

Társadalmi hatások Előnyök Hátrányok Helyi lakosság, s főképp a kerékpárosok identitásának és közérzetének, egészségi állapotának javulása Növekvő jövedelmek,


2001.

Gazdasági hatások Előnyök Hátrányok


Élénkülő piac kerékpáros termékek, szolgáltatások terén

Fokozódó ökológiai szemlélet

Gazdasági, főklépp turisztikai bevételek növekedése, ezáltal több lábon állás valósul meg

A szolgáltatások új, kímélőbb technológiák bevezetését tehetik lehetővé

21


3. Stratégiai program: Kerékpározáshoz kapcsolódó termékek értékesítése Indoklás A kerékpározás, a kerékpáros életforma és a kerékpáros turizmus népszerűsítése, sikeres működésnek számos alapfeltétele van. Ezek mindegyike Magyarországon és a NyugatDunántúli régióban hiányokat szenved, fejlesztésük anyagi és elvi akadályokba ütközik. Az alapfeltételek közé tartozó kerékpáros infrastruktúra tekintetében a kerékpárutak építése illetve kijelölésére történtek elsősorban beruházások és erőfeszítések. Ugyanakkor kevés, olyan fejlesztés valósult meg, amely a kerékpározók számára nyújtott szolgáltatásokra vonatkozott. A felmérések alapján a Régióban jelenleg működő vendéglátással és turizmussal kapcsolatos szolgáltatások többsége nem kínál kifejezetten kerékpárosok igényeknek megfelelő speciális szolgáltatásokat, ugyanakkor felismerték azt, hogy a kerékpárosok potenciális célcsoportjuk lehetnek. Nem ismert a vállalkozók számára azonban az, hogy milyen különleges igények kielégítésre kell felkészülniük annak érdekében, hogy a kerékpáros vendégek igénybe vegyék szolgáltatásaikat. A kerékpárosok számára kínált szolgáltatások piacán komoly hiányosságok is tapasztalhatók. Ilyen pl. a kölcsönzési vagy a szervízhálózat, illetve a kombinált szállítás korlátozott igénybevehetősége. E helyzet megváltoztatása érdekében szükséges a vállalkozási kedv ösztönzése, a meglévő vállalkozások kínálatának valós igényeken alapuló fejlesztése, illetve a szolgáltatások magas és egységes színvonalának biztosítása érdekében szükséges a minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és bevezetése. A kerékpározás népszerűsítése terén történő fejlesztési elképzelések megvalósulásának, a források hatékony felhasználásának és tartós eredmények elérésének feltétele az, hogy mindezeket ezekre a feladatokra felkészült, megfelelő tudással, információkkal és kapacitásokkal bíró szervezetek vállalják magukra. Jelenleg a régióban sem a működő kerékpáros szervezetek között, sem pedig a kerékpározás fejlesztésben érintett más hatóságok, intézmények, döntéshozói kör között nincs kialakult együttműködés, a fejlesztési elképzeléseket koordináció nélkül próbálják megvalósítani. A helyi kezdeményezések mögött nem áll egy széleskörű regionális összefogás, amely alátámasztaná a tervezett fejlesztés regionális indokoltságát és a megvalósuláshoz elvi, szakmai, információs és anyagi támogatást adna. A Nyugat-Dunántúli Régióban végzett felmérések eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozások és egyéb szervezetek szakemberei nem rendelkeznek kielégítő vállalkozói és turisztikai alapismeretekkel ahhoz, hogy a piacon sikeresen működni tudjanak, a rendelkezésre álló forrásokat megszerezzék, terméküket értékesítsék. Ezeknek az ismereteknek a megszerzéséhez valós igényeken alapuló készségfejlesztő képzésekre, külföldi tanulmányutakra van szükség. A Régió célja, a kerékpáros Euro-régió létrehozása szoros együttműködésben a szomszédos országokkal. Ehhez a nemzetközi együttműködési partnerkapcsolatok kiépítése és erősítése szükséges, amely egyben a tapasztalat- és tudásátadás fontos eszköze is.


2001.

22


Általános cél y

A régió jövőképéhez illeszkedő kerékpározással kapcsolatos termékek értékesítése a hazai és nemzetközi turisztikai piacon.

y

A fejlesztések révén olyan szervezeti háttér alakuljon ki, amely hatékonyan képes a régióban a kerékpározással kapcsolatos szakmai feladatok ellátására és koordinációjára.

y

Kialakuljanak a Kerékpáros Régió meghatározó termékeinek gazdaszervezetei

y

A fejlesztések a Régió jövedelemtermelő képességének fontos elemeiként is feleljenek meg a fenntartható fejlődés kritériumainak.

A stratégiai program megvalósítását segítő intézkedések 3.1. 3.2. 3.3.

Kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Együttműködési hálózatok és hordozószervezetek erősítése Készségfejlesztés a kerékpározással kapcsolatos szervezetek és vállalkozások számára

Az intézkedések hosszú távú hatásai Intézkedések

Társadalmi hatások Előnyök Hátrányok

3.1. Kerékpározáshoz A kerékpáros kapcsolódó turizmusból élők szolgáltatások fejlesztése száma nő Kerékpározás társadalmi megítéltsége javul 3.2. Együttműködési hálózatok és hordozószervezetek erősítése

A kerékpározásban érintett szereplők érdekképviselet erősödik

3.3. Készségfejlesztés a Érintett kerékpáros szervezetek szakemberek és vállalkozások számára szakmai tudása javul


Gazdasági hatások Előnyök Hátrányok


Erősödő versenyhelyzet a turizmus és a szolgáltatások területén

Környezetterhel ő vállalkozások jönnek létre

A régió gazdaságának diverzifikációja és jövedelemtermel ő képessége javul. Források hatékony és koordinált felhasználása

Források hatékony felhasználása

2001.

A fejlesztések szakmai megalapozottság a következtében csökken a környezetterhelé s A fejlesztési döntések nagyobb mértékben

23


5. OPERATÍV PROGRAMOK Az operatív programok (intézkedések) a stratégiai program részeként rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat és az azokat rövid- és középtávon támogató, általánosan megfogalmazott stratégiai programokat. Az operatív program számszerűsíthető és időben ütemezhető célokból építkezik. Az operatív programok (intézkedések) 1 az alábbi szerkezet alapján kerültek kidolgozásra a jelen programdokumentumban: 1. Cím Az intézkedés címe. 2. Prioritási fok Az intézkedés megvalósításának sürgőssége egy 1-3-as skálán (prioritás 1 = legsürgősebb). 3. Az intézkedés indoklása, háttere Az adott helyzetértékelés leírása, a kiválasztott intézkedés szükségességnek indoklása, visszacsatolás a helyzetelemzésben leírtakra. Azoknak a problémáknak, illetve fejlesztési lehetőségeknek a bemutatása, melyeket az intézkedés megvalósításával meg akarunk oldani, illetve ki akarunk használni. 4. Az intézkedés általános célja Az intézkedés által elérni kívánt célok leírása. A célok a helyzetelemzés megállapításaiból következnek. 5. Az intézkedés leírása Az intézkedés bemutatása, az általa támogatásban részesítendő tevékenységek és az intézkedés működési eljárásának bemutatása. 6. Kedvezményezett Azok a szervezetek, amelyek a fejlesztések megvalósulása után annak eredményeit élvezik. 7. Projekt kiválasztási kritériumok A pályázók elbírálásának kiválasztási szempontjai. 8. Az intézkedés földrajzi lehatárolása Annak a földrajzi területnek, mint kedvezményezett területnek a lehatárolása, mely a projekteket befogadja, illetve az egyes területek rangsorolása a rászorultság szempontjából. 9. Célcsoportok Azon szervezetek, melyek az adott intézkedés / alintézkedés kivitelezésére hivatottak.

1 A továbbiakban csak intézkedésként használva.


2001.

24


10. Az intézkedés rövid- és középtávú hatásai (Eredménymutatók) Azoknak a tevékenységeknek leírása, melyek a közvetlen célok eléréshez hozzájárulnak. Ezek a tevékenységek azok, melyek közvetlenül a támogatásból valósulnak meg, vagyis amire a támogatást ténylegesen fordítják. 11. Megvalósítás költség- és időterve Programonként prognosztizáljuk az intézkedések megvalósulásának költségeit és időbeni ütemezését. A táblázatban található árnyékolás fejezi ki az időbeni ütemezést. 12. Lehetséges források Az intézkedés megvalósítását segítő addicionális források 13. Megvalósításért felelős szervezetek Azok a szervezetek, amelyek a program sikeres, szakmailag megfelelő megvalósításáért felelősek. 14. Partnerszervezetek Azok a szervezetek, amelyek a program megvalósításában részt vehetnek, szerepet vállalhatnak. 15. Kapcsolódó programok Azok a fejlesztés programok, amelyeket a megvalósítás során figyelembe szükséges venni.


2001.

25


1. Stratégiai program: Kerékpáros helytermék fejlesztés 1.1. Intézkedés: Úthálózat-fejlesztés Prioritási fok: 1 Intézkedés indoklása, háttere y A helyzetfeltáró eredményei alapján kijelenthető, hogy a Nyugat-Dunántúl csak akkor válhat a kerékpározás sokarcú régiójává, ha teljessé válik az egyes tájegységeket, attrakciókat, tematikus utakat összekötő hálózat, mivel a kerékpáros turisták csak ebben az esetben tudnak hosszabb időtartamra túrákat tervezni és megvalósítani. Az elszigetelt útvonalak kiépítésére fordított összegek, a teljes hálózat kiépülése után az eddigieknél magasabb szintű, vonzóbb infrastrukturális feltételek biztosításához járulnak hozzá, így az eddigi ráfordítások hasznosulásának hatékonysága javul. y

A tematikus utak több attrakció összekapcsolásával szerveznek turisztikai terméket, mely látványosságok a kiválasztott célcsoport számára így válnak értékesíthetővé. Kiépítésüket ezért leginkább ezen attrakciók feltárása és értékesítése indokolja, mivel külön-külön ezek nem tartanak számot kellő érdeklődésre. A Nyugat-Dunántúl esetében különösen sok természeti, társadalmi-kulturális érték ad lehetőséget ilyen utak kijelölésére, melyek közül számos a leginkább fejlesztésre szoruló rurális térségekben található. A településhálózat jellegzetességei miatt az épített környezet nevezetességei, kulturális emlékek is elszórtan találhatók, továbbá a természeti értékek is inkább foltszerűen (pl. „rurális tájkép”) jelennek meg, ezek pedig a kerékpározás révén tárhatóak fel leginkább.

y

A sportcélú úthálózat kiépítése a régió lakossága és a megcélzott turisztikai célcsoportok számára biztosítaná a sportoláshoz megfelelő környezetet. A hegyikerékpáros túraútvonalak kiépítését a hegyikerékpározás, mint szabadidősport népszerűségének hazai és nyugat-európai növekedése és a régió természeti értékeinek feltáratlansága igazolja. A hegyikerékpározás szabadidősportként nem igényel jelentős szintkülönbségekkel rendelkező domborzatot, ellenben igen fontos a változatosság és a táji szépség, ezért a régió dombvidéki, középhegységi tájai a felmérések szerint széles csoportok számára biztosítanák a megfelelően változatos, inspiratív környezetet. Ezen kerékpározási formát gyakorlók ma hazánk egész területén, így a Nyugat-Dunántúlon is illegálisan használják a nem erre a célra létesült erdei utakat, ezért a veszélyhelyzet, a konfliktusok és a kerékpározás élményének növelése érdekében elengedhetetlen ezen utak kijelölése táblázással.

y

A nagyvárosok környékén a kerékpározás összekapcsolódik egyfajta modern életérzéssel, mely az ezen területeken élő fiatalabb korosztályoknál kerékpározási szokásaiban is megjelenik. Számukra is ki kell alakítani a biztonságos kerékpáros sportolás lehetőségeit a zárt hegyikerékpáros pályák (downhill – „lejtőzés”, dual slalom – „párhuzamos szlalom”) és BMX pályák kiépítésével. A megfelelő minőségű pályákon rendezett versenyek hozzájárulhatnak a kerékpáros régió image-nak megteremtéséhez, PR-hoz.


2001.

26


y

Valamennyi úthálózati fejlesztés esetében ki kell emelni a Régió határmenti fekvéséből eredő előnyöket, mivel a burgenlandi területek infrastrukturális hátterére és ismertségére alapozva, ahhoz kapcsolódva jelentős külföldi célcsoportok érhetők el. Különösen igaz ez az igen kedvelt egyre inkább terjedő tematikus utakra.

Az intézkedés általános céljai y y y

A kerékpáros „kisrégiók” közötti kapcsolat, belső kohézió megteremtése. A már létező útvonalak hálózatbaszervezése A vonzerők, értékek megközelítését, szisztematikus bemutatását lehetővé tematikus és speciális utak létrehozásával a helytermék jellemzőinek kihangsúlyozása. y A kerékpárosok komfort és biztonságérzetének növelése. y Megfelelő feltételek biztosítása a kalandot és kihívást kereső kerékpárosok számára.

Az intézkedés leírása Valamennyi hálózatfejlesztésre irányadó, hogy az egységes Nyugat-Dunántúli Regionális imázs elemek, arculatterv előírásainak megfelelve, az ahhoz szinergikusan kapcsolódó kisrégiós design-t is tartalmazva, valamilyen tematikus jellemzőt hordozva épül ki. Az intézkedés megvalósulását a következő alprogramok biztosítják:

1.1.1. Az összekötő kerékpárúthálózat befejezése – táblázás, korlátozott mértékben útépítés A kerékpáros turisztikai kisrégiók alkotta Kerékpáros Régió hálózatát a Stratégia Jövőképében meghatározott attrakciók összekapcsolásával kell teljessé tenni. Kerékpárútépítés a hálózat teljessé tételéhez csak azokban az esetekben indokolt, ha nem jelölhető ki táblázással kisforgalmú úton kerékpáros út. A hiányzó, megépítendő, kitáblázandó szakaszok kijelölésekor ügyelni kell a párhuzamos fejlesztések elkerülésére (PHARE CBC, Regionális, Önkormányzatok központi forrásból). Az útkijelölés-építés folyamatának a következő lépései, kell, hogy legyenek: ¾ A összekötendő kerékpáros kisrégiók, fő attrakciók kijelölése, koncepcionálás. ¾ A nemzetközi kerékpárúthálózathoz történő kapcsolódás lehetőségeinek feltárása ¾ A tervezés, nyomvonal kijelölés, egyeztetés. ¾ Engedélyezés ¾ Táblázás. ¾ Ellenőrzés, karbantartás.

1.1.2. Tematikus utak fejlesztése Tematikus utak fejlesztése a kisrégiók adottságai és arculata mentén kell, hogy történjen, azok kijelölt kommunikációs céljait támogatva. A tematikus utak fejlesztésének fizikai feltételeinek megteremtését feltétlenül meg kell, hogy előzze egy szervezetfejlesztő, kapacitásépítő munka, melyre építve valósítható meg a tematikus utakhoz kapcsolódó táblázás, mely részben útirányjelző, részben információs jellegű. A tematikus utak táblázásának folyamata megegyezik az 1.1.1. alprogrammal.


2001.

27


1.1.3. Sport célú úthálózat fejlesztése A sportcélú hálózat fejlesztése hegyikerékpáros utak és az egyéb pályák építésére terjed ki, melyeket részben a nagyobb települések rekreálódódni kívánó lakossága, részben a Régióba látogató turisták számára építünk ki. A hegyikerékpáros ösvények, utak táblázással, jelzésfestéssel történő kijelölését, meg kell előznie egy erdőgazdákodóval, vadásztársasággal, természetvédelmi hatósággal való megegyezésnek, mivel csak ebben az esetben tartható fenn. A pályák építése csak sajáttulajdonú, vagy legalább 20 éves bérleti joggal megváltott területen támogatható. Kedvezményezett y Önkormányzatok y Önkormányzati társulások y Civil Szervezetek és társulásaik y Válalkozások Projekt kiválasztási kritériumok y Illeszkedés a „kerékpáros kisrégió” profiljába. y A turisztikai céloknál a helytermék fejlesztés hatékonysága (a jelenlegi helyzettől a célállapotig milyen költséggel jut el, milyen eredménnyel jár). y A bevont együttműködők köre, hálózata mennyiben biztosítja a fenntarthatóságot. y A projekt mennyire szolgál komplex termékfejlesztést (nem elszigetelt). Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-Dunántúli Régió ill. annak kerékpáros kisrégiói. Célcsoportok y Kerékpáros turisták a Régión belül, belföldről ill. külföldről. y A Régió lakossága, különös tekintettel a nagyobb települések rekreálódni kívánó lakosaira. Az intézkedés rövid- és középtávú hatásai Output indikátorok y Megvalósul a Régió kerékpározható utakból álló gerinchálózata. y Kisrégiónként 1-2 tematikus út elkészül. y A hegyikerékpáros utak (3-4 útvonal) a kijelölt hegyikerékpáros kisrégiókban. y A kerékpáros pályák a nagyobb városok közelében. Hatásindikátorok y A kerékpáros turisták száma a fő attrakciók környezetében többszörösére nő. y A jelenleg kerékpáros turisták által nem látogatott területeken a kerékpáros turizmus megjelenik. y A tematikus utak biztosítják kisrégiónként a legfőbb attrakció megtekintését. y A helyi kerékpárosok többsége a kijelölt hegyi utakat, pályákat használja. Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét lépések tartalmát, ütemezését és a szükséges TKK – Pannonvelo Konzorcium

2001.

28


pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.1.1 1.1.2 1.1.3 Összesen

1. év

2. év 50 20 20 90

50 40 20 110

3. év

4. év

50 40 10 100

5. év 10 10 20

6. év 10 5 15

Összesen 150 10 130 5 70 15 350

Lehetséges források • • • •

EU – Phare CBC, SAPARD Regionális, megyei TFC Kormányzati források (VFC, Széchenyi Terv) Sajátrész

Megvalósításért felelős szervezetek Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nyugat-Dunántúli Regionális Kerékpáros Ernyőszervezet Partnerszervezetek y y y y y y y y y y

Vállalkozások érdekvédelmi szervezetei Önkormányzati szövetségek és társulások Közútkezelő Kht. Hírközlési Felügyelet Környezetvédelmi Felügyelőség Vízügyi Igazgatóság Műemlékvédelmi Hivatal Erdőfelügyelőség, erdészetek Bányakapitányság Közműszolgáltatók

Kapcsolódó programok y y y y y y y y

Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Program Magyar-Osztrák Phare CBC 2000 Program Szlovén-Magyar Phare CBC 2000 Program Szlovák-Magyar Phare CBC 2000 Program Széchenyi Terv Megyei Területfejlesztési Programok Nyugat-Dunántúli Turizmusfejlesztési Kistérségi fejlesztési programok


2001.

29


1.2. intézkedés: fejlesztése

Kerékpáros

logisztikai

rendszer

Prioritási fok: 1 Intézkedés indoklása, háttere y A kölcsönző rendszerek kialakítása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a kerékpárral nem rendelkező turisták és a helyi lakosság is kipróbálhassa a kerékpáros közlekedés/turizmus által nyújtott lehetőségeket. A kerékpárkölcsönzőknek ez alapján két típusa létezik, melyből jelentősebb regionális hatása és megvalósíthatósága miatt a turisztikai célú kölcsönző rendszer felállítását javasoljuk. y

A rendszer kiépítésének regionális támogatását az indokolja, hogy jelenleg csak néhány frekventált helyen lehetséges kerékpárkölcsönzők piaci alapon történő működtetése, míg a potenciális kerékpáros-turisztikai desztinációk erre jelenleg kizárólag üzleti alapon nem alkalmasak.

y

A szolgáltatások ilyen széles körét a jelenleg kerékpáros-turisztikai szempontból célterületnek számító térségek szolgáltatói sem képesek nyújtani, ez pedig piaci hátrányt jelent termékeink értékesítése szempontjából.

Az intézkedés általános céljai y A kerékpáros „kisrégiók” vonzerejének növelése. y A kisrégiók közötti kapcsolatok, regionális kohézió0 erősítése y A kerékpározó turisták számának emelése. y Hozzájárulás a fenntarthatóság elveinek megvalósításához a turizmus területén. y A kerékpárosok komfort és biztonságérzetének növelése. Az intézkedés leírása y A javasolt regionális kerékpáros logisztikai rendszer megvalósítása során, a máshol már működő hasonló rendszerek mintájára itt is jelentős szerepet kell, hogy kapjanak a személyszállítással foglalkozó nagyvállalatok (GYSEV, MÁV, VOLÁN), mivel a régióba látogató turisták többsége csak válogatni fog a régió turisztikai kínálatából (a köztes távolságot tömegközlekedéssel teszi meg) ill. lehetővé kell tenni számára, hogy környezetkímélő tömegközlekedési eszközzel érkezzék. y A rendszernek a kölcsönzésen túl további szolgáltatásokat is kell nyújtania a kerékpárral érkező turistáknak, így a kerékpárok leadási rendszerét (bármelyik ponton), szállást, javítást, ill. speciális az adott „kisrégió” arculatába illeszkedő szolgáltatásokat, mivel csak a komplex szolgáltatások révén érhető el a rendszer megfelelő kihasználtsága. y A rendszer hálózati pontjainak konkrét megvalósítását minden esetben helyi szereplőknek kell elvégezni, melyek regionálisan koordinált arculattal, marketing stratégiával, minőségbiztosítási, logisztikai rendszerrel rendelkeznek.


2001.

30


Az intézkedés megvalósulását a következő alprogramok biztosítják:

1.2.1 A javasolt kerékpáros logisztikai rendszer megvalósíthatósági tanulmánya A rendszer kiépítéséhez először pontosítani kell a kisrégiónként megcélozni kívánt célcsoportot, az ezek igényeinek kielégítéséhez szükséges logisztikai szolgáltatásokat, majd ennek fényében meg kell tervezni a teljes rendszer kereteit (logisztika, minőségbiztosítás, marketing, szervezetrendszer). Ezeket a munkafázisokat külső (régión kívüli) szakértőnek szükséges elkészítenie az objektivitás érdekében. Ezek után pályázhatnának a regionális szereplők a konkrét megvalósítás tervezésére (építészeti tervek és üzleti terv, megvalósíthatósági tanulmány) logisztikai centrumonként.

1.2.2. A logisztikai rendszer elemeinek megvalósítása A kisrégiók adottságai és arculata mentén definiált szolgáltatásokat ellátó centrumok megvalósítását a Régió szereplői végzik el, miközben folyamatos rásegítő tanácsadást, segítséget kapnak az 1.2.1.-ben szereplő előzetes tanulmányokat készítő szakértőktől. A megvalósítás után a működtetés során az első néhány évben szintén meg kell, hogy maradjon ez a fajta támogatás. Kedvezményezett y Önkormányzatok y Önkormányzati társulások y Civil Szervezetek és társulásaik y Vállalkozások Projekt kiválasztási kritériumok y Illeszkedés egy, vagy több „kerékpáros kisrégió” profiljába. y A fejlesztés hatékonysága (a jelenlegi helyzettől a célállapotig milyen költséggel jut el, milyen eredménnyel jár pl. 1 férőhely kialakításának fajlagos költsége). y A bevont együttműködők köre, hálózata mennyiben biztosítja a fenntarthatóságot (környező vállalkozások, vonzerők, MÁV, VOLÁN). y A projekt mennyire szolgál komplex termékfejlesztést (nem elszigetelt). y Előnyben részesül, ha új funkcióval ruház fel műemléki, vagy műemlék jellegű, régi vasúti épületeket. y A tömegközlekedési szempontból legjobban elérhető településeken megvalósuló fejlesztések. Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-Dunántúli Régió ill. annak kerékpáros kisrégiói. Célcsoportok Kerékpáros turisták a Régión belül, belföldről ill. külföldről.


2001.

31


Az intézkedés rövid- és középtávú hatásai Output indikátorok y Megvalósul a Régió kerékpáros logisztikai rendszere. y Kisrégiónként 1-1 logisztikai centrum (egy centrum több kisrégiót is kiszolgálhat) elkészül. y A logisztikai centrumok megfelelő minőségben szolgáltatnak. Hatásindikátorok y A kerékpáros turisták száma a fő attrakciók környezetében többszörösére nő. y A jelenleg kerékpáros turisták által nem látogatott területeken a kerékpáros turizmus megjelenik. y A kerékpáros turisták elégedettsége, biztonságérzete nő. y Lehetős nyílik a fenntartható fejlődés elveinek megvalósítására a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó közelítő utazások területén. Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét lépések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.1.1 1.1.2 Összesen

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

50 50

30 30

30 30

30 30

30 30

Összesen 50 30 150 30 200

50 %-ban támogató forrás

Lehetséges források • EU – Phare CBC, SAPARD • Regionális, megyei TFC • Kormányzati források (VFC, Széchenyi Terv) • Sajátrész Megvalósításért felelős szervezetek • Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Nyugat-Dunántúli Regionális Kerékpáros Ernyőszervezet Partnerszervezetek y Vállalkozások érdekvédelmi szervezetei y Önkormányzati szövetségek és társulások y MÁV, GYSEV, VOLÁN


2001.

32


Kapcsolódó programok y Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Program y Magyar-Osztrák Phare CBC 2000 Program y Szlovén-Magyar Phare CBC 2000 Program y Szlovák-Magyar Phare CBC 2000 Program y Széchenyi Terv y Megyei Területfejlesztési Programok y Nyugat-Dunántúli Turizmusfejlesztési y Kistérségi fejlesztési programok


2001.

33


1.3. Intézkedés: Vonzerőfejlesztés Prioritási fok: 1 Intézkedés indoklása, háttere A kerékpáros turisták számára is elengedhetetlen az attrakciók megfelelő bemutatása, ezért a kerékpáros turisták számára vonzó értékeket és környezetüket célzottan is fejleszteni szükséges. A vonzerők fejlesztését más turisztikai ágakkal összhangban kell elvégezni elkerülve a párhuzamos fejlesztéseket. Az önálló fejlesztéseket viszont a következő tényezők indokolják: ¾ A kerékpáros turizmushoz kapcsolódóan egy túraútvonal mentén a gyalogos és autós turisztikaitól eltérő sűrűségű és tartalmú információs táblázás szükséges. ¾ A kerékpáros turisták az attrakciók környékén speciális igényekkel lépnek fel (pl. víz, tartalékbelső, kerékpártámasz). ¾ Vannak kizárólag a kerékpáros turisták számára vonzó attrakciók. A „kisrégiók” arculatát meghatározó elemek jelenleg inkább csak potenciálként rendelkeznek, ezért a vonzerők fejlesztésének illeszkednie kell az adott „kerékpáros kisrégió” arculatába, amelyet a támogatott fejlesztéseknek feltétlenül támogatniuk kell. Az említett arculati elemeket meghatározó értékeket a feltárás, számbavétel után a célcsoport számára jól eléadható egyedi termékké kell formálni. Az említett folyamathoz például kitűnő potenciált biztosít a Nyugat-Dunántúl népi kézműveskultúrája, a Római utak nyomvonala, egy-egy Őrségi település hagyományos határhasználati rendje, egykori erdei vasutak nyomvonala, műtárgyai Zalában, szőlőhegyek a hanyatló hagyományos borvidékeken. Az intézkedés általános céljai y y y y

A kerékpáros „kisrégiók” vonzerejének növelése. A kerékpározó turisták számának emelése. A kerékpáros turisztikai szempontból kiemelt célterületek kiterjedésének növelése A kerékpárosok komfort és biztonságérzetének növelése a vonzerők környékén.

Az intézkedés leírása A vonzerők fejlesztése kisrégiónként vonzerő kataszter készítésével kell, hogy kezdődjön, melyek minősítést is tartalmaznak a fizikai állapotra, megközelíthetőségre és a vonzerők erősségére, a potenciális fejlesztésekre vonatkozóan. A továbbiakban támogatni kell megvalósíthatósági tanulmányok és tervek készítését a vonzerők fejlesztésére. A vonzerőket alkalmassá kell tenni kerékpáros turisták fogadására (megőrző, ivóvíz, szerszámkészlet, információs tábla stb.), úgy, hogy közben az értékek aktív módon kapnak védelmet. Azaz nem a tiltás, hanem az új funkciókkal való megtöltés támogatása javasolt, az értékek megóvása során. A vonzerők fejlesztése során kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak a vonzerőkhöz kapcsolódó együttműködők, tulajdonosok hálózataik kiépítése minden egyes fejlesztésnek részét képezi.


2001.

34


Az intézkedés megvalósulását a következő alprogramok biztosítják:

1.3.1. Vonzerőkataszter, a kisrégiók arculati, marketingterve Valamennyi operatív program kapcsán számos hivatkozás történt a kerékpáros kisrégiók arculatába történő illeszkedésre vonatkozóan. Ezek az arculatok azonban jelenleg még pontosan nem definiáltak, célcsoportjaik is csak főbb vonalaikban ismertek. A kisrégiók arculatának kialakításakor kataszterbe szükséges venni a rendelkezésre álló értékeket, melyeket a vonzerők erőssége szempontjából több célcsoportra vonatkozóan kell értékelni. A vonzerőkataszterre és a piackutatások eredményeire építve el kell készíteni a kisrégiók arculati ill. marketingterveit. A marketing és arculati tervek alapjául a kerékpárosok preferenciái alapján elvégzett területminősítések kell, hogy szolgáljanak.

1.3.2. Megvalósíthatósági tanulmányok, tervek a vonzerőfejlesztéshez A vonzerők fejlesztéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok készítésébe külső szakértők bevonása javasolt az objektív szakmai tervezés érdekében, mely során komplex termékfejlesztés, vagy egy elkészült tematikus út komplex termékébe illeszkedő mozaik kialakítása, koncepcionálása történik meg. Mindkét esetben sor kell kerülnie arculat, marketing és üzleti tervek elkészítésére, míg hálózatépítésre, építészeti tervek elkészítésére csak szolgáltatásfejlesztés ill. épített érték kialakítása, fejlesztése, megóvása során szükséges.

1.3.3. A vonzerőfejlesztés megvalósítása A kisrégiók adottságai és arculata mentén definiált vonzerők fejlesztését a Régió szereplői végzik el, miközben folyamatos rásegítő tanácsadást, segítséget kapnak az 1.3.1.-ben szereplő előzetes tanulmányokat készítő szakértőktől személyükben különböző szakértőktől. A megvalósítás után a működtetés során az első néhány évben szintén meg kell, hogy maradjon ez a fajta támogatás. A konkrét megvalósítás során a képzésektől (pl. népi mesterségek), tanácsadástól (pl. marketing) a konkrét építkezéseik (vasúti őrházből, pajtából pihenő, kiállítóhely), a kaszálók, legelők fenntartásáig (állatterelési, kaszálási lehetőség a turistáknak, fizetett használati mód) rengeteg konstrukció elképzelhető. Kedvezményezett y Önkormányzatok y Önkormányzati társulások y Civil Szervezetek és társulásaik y Vállalkozások y Turisztikai szervezetek y Állami Intézmények


2001.

35


Projekt kiválasztási kritériumok y Illeszkedés az adott „kerékpáros kisrégió” profiljába. y A fejlesztés hatékonysága (célcsoport nagysága, várható bevétel, ráfordítások) y A bevont együttműködők köre, hálózata mennyiben biztosítja a fenntarthatóságot y A projekt mennyire szolgál komplex termékfejlesztést (nem elszigetelt). y Előnyben részesül, ha új funkcióval ruház fel műemléki, vagy műemlék jellegű, régi vasúti épületeket stb. y A termék, vonzerő egyedisége, kommunikációs értéke Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-Dunántúli Régió ill. annak kerékpáros kisrégiói. Célcsoportok Kerékpáros turisták a Régión belül, belföldről ill. külföldről. Az intézkedés rövid- és középtávú hatásai Output indikátorok y Elkészül a kisrégiók arculat és marketingterve y Megvalósul kisrégiónként 3-4 vonzerő fejlesztési projekt. y A vonzerők funkcionálisan fenntartásra, működtetésre kerülnek Hatásindikátorok y A kerékpáros turisták száma a fő attrakciók környezetében többszörösére nő. y Új attrakciók a kerékpáros turisták számára. y A kerékpáros turisták elégedettsége nő a szélesebb és jobb minőségű termékválaszték révén. y Lehetőség nyílik a fenntartható fejlődés elveinek megvalósítására a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó vonzerőfejlesztések révén. Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét lépések tartalmát, ütemezését és a szükséges pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1.3,1. 1.3.2. 1.3.3. Összesen

1. év

2. év 30 30

20 40 50 110


3. év 10 20 100 130

2001.

4. év

5. év 20 50 70

6. év

Összesen 60 80 200 340

36


Lehetséges források • EU – Phare CBC, SAPARD • Regionális, megyei TFC • Kormányzati források (VFC, Széchenyi Terv) • Sajátrész Megvalósításért felelős szervezetek Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nyugat-Dunántúli Regionális Kerékpáros Ernyőszervezet Partnerszervezetek y Vállalkozások érdekvédelmi szervezetei y Önkormányzati szövetségek és társulások y Műemlékvédelmi szervezetek Kapcsolódó programok y Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Program y Magyar-Osztrák Phare CBC 2000 Program y Szlovén-Magyar Phare CBC 2000 Program y Szlovák-Magyar Phare CBC 2000 Program y Széchenyi Terv y Megyei Területfejlesztési Programok y Nyugat-Dunántúli Turizmusfejlesztési y Kistérségi fejlesztési programok


2001.

37


2. S TRATÉGIAI PROGRAM : A KERÉKPÁROS RÉGIÓ KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAMJA 2.1 Intézkedés: Belső promóció – szemléletformálás, 2 Prioritási fok: 1 Intézkedés indoklása, háttere A kerékpározás népszerűségének terjedését az infrastrukturális és környezeti hiányosságok mellett - ezeknél nem kisebb mértékben – az akadályozza, hogy a kerékpáros közlekedés és ehhez kapcsolódó életforma elemek ma még nem szerves részei a magyar közlekedési, életviteli kultúrának, a magyar értékrendnek. Amint azt a helyzetfeltárás igazolta a kerékpározást övező gyakran megnyilvánuló kedvezőtlen megítélés, a meg nem becsültség, el nem fogadottság, „lesajnálás” vagy akár értetlenség. A kerékpáros régió üzenetét mindenekelőtt a régió szereplői, tagjai számára kell eljuttatni. A belső promóció valójában nem válik el az un. külső promóciótól, hiszen a régióba vendégként érkezők iránti fogadókészségnek, és a vendégek számukra fontos vonzerők kialakításának is eleve feltétele a kerékpározás régión belüli megbecsültsége és népszerűsége. Az intézkedés általános céljai A jövőképben vízionált kerékpáros régió megalkotásához nélkülözhetetlen, a kerékpározás gondolatkörét el kell „adni”: • a jelenlegi és potenciális kerékpárosoknak • a közutakon gépjárművel közlekedőknek • A helyi, országos, megyei regionális döntéshozóknak • az intézmények és vállalkozások szereplőinek • a régió minden egyéb polgárának Közvetett célok: a.) Fogadókészség javítás b.) Kerékpározás népszerűsítése (mind több kerékpáros és mind több kerékpárosszimpatizáns) c.) a kerékpározás össz-társadalmi támogatása Közvetlen célok: a.) Kerékpár-toleráns viselkedés a közúti közlekedésben b.) A kerékpározás fokozódó népszerűsége: mind többen kerékpároznak, 2

A külső és belső promócióhoz kapcsolódik a 3.2.3.(kommunikációs hálózatépítés) alprogram is


2001.

38


mind többen tartják vonzónak értékesnek c.) A közgondolkodásban (állampolgárok, nevelés, döntéshozók-politika) mind jobban megjelenik a kerékpáros közlekedés turizmus értékessége (fenntarthatóság, egyéni szabadság-mobilitás, stb.) d.) A kerékpárosok megbecsült fogyasztói termékeknek, szolgáltatásoknak Az intézkedés leírása A jövőkép és koncepció alapján a stratégiai programban kijelölésre került, hogy a promóció révén, ki(k)nek (célcsoportok) , mit (termék, arculat, üzenet) szeretnék kommunikálni. A kommunikációs program eszközeit jelentő intézkedések meghatározzák, hogy mely célcsoportokat miképp (médium) lehet megszólítani. Az intézkedés az alábbi alprogramokat tartalmazza: 2.1.1. Oktatás-nevelési kerékpározást népszerűsítő programok, akciók Célcsoport Diákok, tanulók, mint potenciális kerékpárosok

Üzenet 1. Üzenet 2. Média

Diákok, tanulók, mint Kerékpárosok,

Diákok, tanulók, mint potenciálisan „mindenki”

Kerékpározni jó, egészséges, Kerékpározz kulturáltan, A kerékpározás érték, divatos veszélyes lehet fontos, tiszteletreméltó Közlekedj környezetbarát módon Kerékpározz óvatosan A kerékpáros arculat gazdagítja a régiót Iskolai (köz és felsőoktatás) tananyag, szabadon választható foglalkozások, akciók, kirándulások, szakkörök, tréning, versenyek, kedvezményes árú kerékpáros védőfelszerelések, stb. Résztvevők száma, szemléletformálódás, tájékozottság növekedése

Mérés Koofinanszírozás az intézménnyel, és az illetékes önkormányzattal közösen.

2.1.2. Rendezvénysorozatok indítása és eseti programok, rendezvények Célcsoport Kerékpárosok, Üzenet 1.

Üzenet 2.

Média Mérés

Potenciális Vendégek, turisták kerékpárosok Kerékpározni jó, A kerékpárosok egészséges, divatos számára, vonzó hely a Nyugat-Dunántúl (kistérség, település)

Döntéshozók, irányítók Kerékpározz A kerékpározás A kerékpározás kulturáltan, érték, fontos, érték, fontos, veszélyes lehet tiszteletreméltó tiszteletreméltó, támogatása szavazatokat hozhat Kerékpározz Közlekedj A kerékpáros óvatosan környezetbarát arculat módon gazdagítja a régiót, települést Kerékpáros fesztiválok régiós, térségi és városi programjai, valamint kapcsolódó rendezvények (autómentes nap, környezetvédelmi események, stb.), közvetítés az elektronikus és nyomtatott médiákban, kerékpárgyártó cégbemutató, túlsúlyos gyerekek életmódformáló programja, Résztvevők, látogatók száma, közvetítő sajtó (TV rádió) és annak bruttó/nettó hatósugara, véleményfelmérés a helyszíneken


2001.

Lakosok

39


2.1.3. Médiakampány Olyan, kampányszerűen szervezett, a médiákon keresztül közvetített kommunikáció mely az alábbi területekre minimálisan kiterjed: y 3000 kilométer két keréken a Nyugat-Dunántúlon. A Rockenbauer filmhez hasonlatos Régiójáró film, mely a Nyugat-Dunántúli kerékpáros kéktúrát végigjárva kalauzolja a nézőket a Régió legszebb tájain. Az útvonal minden tematikus helytermék elemet (kerékpáros kisrégiók) érint. (sportoló, tudósok, médiaszereplők, területfejlesztési szakemberek részvételével) y Publikációk és/vagy filmek készítésének támogatása kerékpár-turisztikai trendekről, eseményekről, y Publikációk és/vagy filmek készítése a kerékpárosok közlekedési veszélyeiről, a helyes forgalmi magatartásról y Kerékpározással kapcsolatos felmérések kutatások és ezek eredményei publikálásának támogatása y Óriásplakátok, szóróanyagok, melyek a kerékpárost népszerűsítik az autósok számára, felhívják a figyelmet a veszélyhelyzetekre Célcso Kerékpárosok port Üzenet Kerékpározz kulturáltan 1.

Üzenet Kerékpározz óvatosan 2.

Potenciális kerékpárosok

Döntéshozók, irányítók

Szolgáltatáso k, vállalkozók, intézmények Kerékpározni A kerékpározás A kerékpáros jó, egészséges, érték, fontos, keresletet divatos tiszteletreméltó, jelent támogatása szavazatokat hozhat Közlekedj A kerékpáros A kerékpáros környezetbarát miliő vonzerő tiszteletremélt módon ó fogyasztó

Gépjárművel közlekedők

Mindenki

A kerékpáros egyenrangú partner, de veszélyeztetet t vigyázni kell rá A kerékpározás érték, fontos, tiszteletremélt ó

A kerékpározás érték, fontos, tiszteletremélt ó A kerékpáros arculat gazdagítja a régiót

Média TV, nyomtatott sajtó, óriásplakát, konferencia, brosúrák, egyéb üzenethordozók Mérés Akciók, megjelenések száma, mért, becsült olvasó-néző közönség 2.1.4. A belső promóció mérése, programértékelése: A belső promóció alprogramjai eredményességének mérésére az információgyűjtés szintjén azok megvalósítása során külön-külön sor kerül. Szükséges azonban az egész alprogramcsoport megvalósulásának nyomon követése (monitoring) és értékelése. Az értékelés folyamatának lépései: 1. Kommunikációs Monitoring –Értékelő Bizottság felállítása: A Belső promóciós program méréséért a Kommunikációs Monitoring-Értékelő Bizottság a felelős, melynek tagjai: • Az intézkedés alprogramjait megvalósító szervezetek képviselői


2001.

40


• • • • •

A NYD RFT, vagy annak Ügynökségének képviselője A Régió Kerékpáros civil szervezeteinek, vagy azok ernyőszervezetének képviselője A NYD RIB, ill. RMI képviselője A szervezet működését szakmailag megszervező, irányító szakértő. Phare finanszírozás esetén a Phare programok régiós szervezetének képviselője

2. A monitoring folyamatának kiadolgozása, 3. Információk gyűjtése, feldolgozása 4. Értékelő jelentés elkészítése, elkészíttetése Az alprogramok megvalósítása teljesítésének elfogadásához a Bizottság elfogadása szükséges. Kedvezményezett: y y y y y

Regionális Fejlesztési Tanács Nyugat-Dunántúli Kerékpáros Ernyőszervezet Nyugat-dunántúli oktatási intézmények Nyugat-dunántúli civil szervezetek Nyugat-dunántúli vállalkozások

Projekt kiválasztási kritériumok y y

Illeszkedés a Régió stratégiájába, kerékpáros jövőképébe, arculatába Megfelelés a Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon program „A kerékpáros régió kommunikációs programja” című 2. számú stratégiai programjában megfogalmazott céloknak. y Marketing és regionális fejlesztés, életmódprogramok egyidejű ismerete a tanácsadói kör réséről Az intézkedés földrajzi lehatárolása Nyugat-Dunántúli Régió Célcsoportok y y y y y y

Kerékpárosok Potenciális kerékpárosok Döntéshozók, irányítók Szolgáltatások, vállalkozók, intézmények Gépjárművel közlekedők A régió minden lakója intézménye

Az intézkedés rövid- és középtávú hatásai Output indikátorok • Megjelent kiadványok • Eladott kiadványok • Megrendezett eszközök


2001.

41


•

Megjelenések (oldalalak, percek) a médiákban hatósugárral súlyozva

Hatásindikátorok • A kerékpározás fokozódó népszerűsége: • mind többen kerékpároznak, • mind többen tartják vonzónak értékesnek • Növekvő számú kerékpáros turista érkezik a régióba • Fokozódó erőforrás invesztíció a kerékpáros fejlesztésekbe • A Régió belső térkapcsolatainak, kohéziójának, identitásának erősödése • A közgondolkodásban fokozódva megjelenik a kerékpáros közlekedés turizmus értékessége (fenntarthatóság, egyéni szabadság-mobilitás, stb.) • A kerékpárosok kiszolgálásának színvonala emelkedik Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program 2.1.1.* 2.1.2.* 2.1.3. 2.1.4.

Összesen

1. év

2. év

6 20 15 0,5 41,5

6 20 30 2 58

3. év 6 10 7 2 25

4. év 6 10 17 2 35

5. év 6. év Összesen 6 6 36 10 10 80 10 20 99 2 2 10,5 28 38 225,5

*50 %-ban támogató forrás

Lehetséges források • • • • • • •

Regionális forrás GM, Turizmus Rt, RIB Önkormányzati források NköM OM EU – Phare CBC Sajátrész

Megvalósításért felelős szervezetek y Nyugat Pannon Kerékpáros Ernyőszervezet y Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség y Nyugat-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság y Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • • •

Marketing tanácsadó szervezetek Tourinform irodák Média és sajtó


2001.

42


• •

Oktatási intézmények Területfejlesztési szakértő-kutató szervezetek

Kapcsolódó programok • • • • • •

Széchenyi terv turizmusfejlesztési programok GM, Turizmus Rt, RIB programjai Nyugat-Dunántúli Régió területfejlesztési programja Megyei fejlesztési programok Egyéb életmódfejlesztéssel, turizmussal, közlekedésfejlesztéssel, környezetvédelemmel foglalkozó országos, Nyugat-dunántúli, és megyei, kistérségi programok A Régiót érintő Phare CBC programok


2001.

43


2.2. Intézkedés: Külső (turisztikai) promóció – a „Kerékpáros régió” imázs kialakítása 3 4 Prioritási fok: 1 Intézkedés indoklása, háttere A turisztikai termékek sajátos regionális kötődéséből adódik ("hely-termék" jelleg), hogy nagyobb térségi szinten közös megjelenéssel, saját arculattal szervezve és értékesítve a hazai és nemzetközi turisztikai piacon lényegesen eredményesebben jeleníthetőek meg, sikeresebben adhatóak el. A turisztikai piac bővítésekor a régió termékei - megfelelő együttműködés, koordináció esetén - a régión kívüli piacokon az egymással való versenyzés helyett, kiegészítő jelleggel egymást erősítik, együttesen a régió - mint egységes turisztikai desztináció - szintjén szinergiát gyakorolva jelennek meg. (Másodlagos eredményként belső piacukon is élénkítik a turisztikai forgalmat.) E régióvá szerveződés a hazai piacon szerepnövekedést eredményez, a Nyugat-európai piacokon pedig a Nyugat-Dunántúl régióként való megjelenése az érvényesülés alapvető feltétele A kerékpáros régió „helytermék” a turisztikai piacon. Értékesítéséhez, mivel új termék a marketing egyéb eszközei mellett a promócióra (marketingkommunikáció) fokozottan szükség van. Az európai kerékpáros turizmus piac dinamikusan növekvő szegmens, amelyen a Nyugat Dunántúli Régió még alig ismert A nyugat-európai országok régiók körében már rendkívül erős, élesedő versenyt eredményező kínálat van jelen. A Nyugat-Dunántúl azon egyedisége, hogy Ausztriával határos ügyes régiós politikával és kommunikációvol jelentős helyzeti előnybe hozhatja a Régiót. Ha a Nyugat Dunántúl elsők között képes az országban (Kelet-közép európai blokkban) a kerékpározás terjedését akadályozó szemléleti kulturális korlátokat lebontani, az kétségtelenül versenyelőnyökhöz juttatja a kerékpáros-turisztikai piacon. A piaci érvényesüléshez azonban nélkülözhetetlen, hogy a régió a piaci trendek ismeretében definiálva egyedi erősségeit, kínálatát megfelelően pozícionálva a kerékpár-turisztikai piac megfelelő célcsoportjainak kommunikálja a kerékpáros régió. Az intézkedés általános céljai Az intézkedés célja, hogy a: • A Nyugat-Dunántúl, mint kerékpáros Régió (is) ismertté váljon, belföldön, külföldön egyaránt • A régió pozitív és egyedi arculattal rendelkezzen a hazai és nemzetközi „piacon” • Minél több kerékpáros turista látogassa meg a régiót • A pozitív kerékpáros régió imázs hozzájáruljon az egyéb turisztikai forgalom növekedéséhez

4

A külső és belső promócióhoz kapcsolódik a 3.2.3.(kommunikációs hálózatépítés) alprogram.


2001.

44


A külső-turisztikai promóció természetesen céljait és célcsoportjait tekintve nem különül el élesen a belső promóció - szemléletformálástól, hiszen a régió lakóinak többsége számára is turisztikai lehetőségeket rejt a régió más területeinek kínálata, a kerékpáros rekreáció, turizmus és sport tevékenység is átfedi egymást. Külső promóció: Célcsoportjai - Belföldi és külföldi jelenlegi és potenciális kerékpáros turisták - Külföldi, belföldi jelenlegi és potenciális egyéb turisták - Potenciális befektetők, lakóhelyet választók, döntéshozók - Potenciális kooperációs partnerek Az intézkedés leírása A intézkedés keretében az alábbi alprogramok valósítják meg a régió külső promócióját: 2.2.1. Térképsorozat és ismertető-úti könyvek a.) „Nyugat Dunántúl a Kerékpáros Régió” Könyv a régióról (térkép melléklettel) benne a tematikus kisrégiók megjelenítése. A kiadvány magyar angol és német nyelven jelenik meg. Tartalmában a Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon című program jövőképében ill. stratégiai programjában megfogalmazott víziót és üzenetet kell, hogy közvetítse. 100%ban a program forrásaiból finanszírozva b.) A Régió egyes területei, települései kerékpáros szempontú bemutatásának kiadványai, melyek a program megvalósítása során részfinanszírozást élveznek. A pályázatok elbírálásánál elsőbbséget élveznek a kerékpáros kistájakat bemutató, azok egyedi erősségeit, tematikáját tükröző kiadványok. c.) A Régió kerékpározási lehetőségeit bemutató térképsorozat magyar, angol ésw német nyelvű feliratozással. - áttekintő régió térkép - a kerékpáros, tematikus kisrégiók térképei (méretarány minimum: 1:100.000) d.) Disztribúciós stratégia és a kiadványok (elosztásának” megvalósítása, eredménymérés A kötetek, térképek elkészítésébe, az azt megvalósító vállalkozók teljesítésének elfogadásába a Nyugat Dunántúli Kerékpáros Ernyőszervezet képviselőjét/it be kell vonni. Célcsoport Kerékpárosok Üzenet 1. Üzenet 2. Média Mérés

Minden a régió iránt érdeklődő Hasznos, érdekes információk Hasznos, érdekes információk Hasznos, érdekes információk Érdeklődés felkeltése Érdeklődés felkeltése Érdeklődés felkeltése Térképek, könyvek mint információhordozók, könyvterjesztők, konferenciák, könyvtárak, stb, mint disztribúció Eladási példányszám, népszerűség


Egyéb turisták

2001.

45


2.2.2. Turisztikai vásárokon való szervezett jelenlét A turisztikai Lépései: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Érdekcsoportok, és potenciális résztvevők együttműködői fórumának kialakítása Közös célok, és a közös üzenet megfogalmazása A lehetséges események, vásárok számbavétele, részvételi stratégia kidolgozása Résztvevői team-ek kialakítása Vásári megjelenés (utazás, prezentációs anyagok, előadások, stb.) Értékelés

Célcsoport Potenciális turisták. Üzenet 1.

Üzenet 2.

Média Mérés

Beutaztatásban potenciálisan Befektetők közreműködő „tour operátor” szervezetek A kerékpárosok számára A kerékpárosok számára egyedi, vonzó hely a Nyugat- egyedi, vonzó hely a NyugatDunántúl Dunántúl Változatos egyedi A Régió versenyképes termék A Régióban vannak nagy helytermékek, biztonságos lehetőségek kiszolgálással (kerékpáros kisrégiók) egybefogott csokra Konferenciák, kiállítások, vásárok, promóciós anyagok Résztvevők, megvalósult együttműködések, forgalomnövekedés komplex elemzése

2.2.3. Promóciós kiadványok készítése és disztribúciója Az alprogram keretében mindazok a promóciós kiadványok résztámogatásra (40%) kerülnek, melyek a Régióban lévő kerékpáros vonatkozású szolgáltatások, termékek és rendezvények marketingjének részét képezik. A támogatások kedvezményezettjei vállalkozások, kerékpáros civil vagy sport szervezetek, önkormányzatok, utazási irodák azok együttműködési hálózatai. A támogatás feltétele, hogy a kínált szolgáltatás, termék, akció a Nyugat-Dunántúli Kerékpárosbarát Szolgáltatások Minőségbiztosítási rendszerébe bekapcsolt, az ebben támasztott követelményeknek megfelelő legyenek. (Lásd 3.1. intézkedés)

Üzenet 1.

Üzenet 2. Média Mérés

potenciális Belföldi jelenlegi és

Befektetők potenciális kerékpáros turisták A kerékpárosok számára A kerékpárosok számára A kerékpáros turizmus egyedi, vonzó hely a Nyugat- egyedi, vonzó hely a Nyugat- számára egyedi, vonzó hely a Dunántúl (vonzerők) Dunántúl (vonzerők) annak Nyugat-Dunántúl egyes, tájai, települései Információ a szolgáltatásokról Információ a szolgáltatásokról A Régiónak van „piaca” Brossúrák, szórólapok, Példányszám, célcsoporthoz jutatott darabszám, komplex hatáselemzés

Célcsoport lenlegi turisták

és


2001.

46


2.2.4. Nemzetközi médiakampány A nemzetközi kampány keretében a régió definiált kerékpáros arculatát tükröző hirdetések, reklámok megvalósítására kerül sor. Megvalósítás lépései: 1. 2. 3. 4.

Tervezés – jövőképből, stratégiai programból levezetett célok definálása: Koncentrált célcsoport-választás Célcsoportonkénti üzenet meghatározás A megfelelő üzenethordozó (média) kiválasztása (földrajzi helyszín, üzenethordozó közeg, célcsoport közelítés) Javasolt olyan üzenethordozó kiválasztása melynek bruttónettó hatósugár aránya 1-hez közeli. 5. Propaganda: Study tour-ok megszervezése szakujságíróknak, tour-operátoroknak (régióbejárás ellátással, kerékpárgyártó cégek bemutatójával) 6. Mérés, hatásértékrelés Célcsoport Potenciális külföldi turisták A kerékpárosok számára Üzenet 1. egyedi, vonzó hely a Nyugat-Dunántúl (rurális kultúrtáj) Média Mérés

Potenciális belföldi Potenciális befektetők turisták A kerékpárosok számára A Régiónak van „piaca” egyedi, vonzó hely a A kerékpáros turizmus Nyugat-Dunántúl számára egyedi, vonzó (történelmi városok, a hely a Nyugat-Dunántúl magyar „Alpok“) Óriásplakát, TV/újság hirdetés, kerékpáros szakkiadványok, szaklapok Megjelenések, bruttó- nettó hatósugármérések

2.2.5. A külső promóció mérése, programértékelése: A külső promóció alprogramjai eredményességének bizonyos fokú mérésére az információgyűjtés szintjén azok megvalósítása során külön-külön sor kerül. Szükséges azonban az egész intézkedéscsoport megvalósulásának nyomon követése (monitoring) és értékelése. 1. Külső Promóciós Monitoring –Értékelő Bizottság felállítása: A külső promóciós program méréséért a kommunikációs monitoring-értékelő bizottság a felelős, melynek tagjai: • Az intézkedés alprogramjait megvalósító szervezetek képviselői • A NYD RFT, vagy annak Ügynökségének képviselője • A Régió Kerékpáros civil szervezeteinek, vagy azok ernyőszervezetének képviselője • A NYD RIB, ill. RMI képviselője • A szervezet működését szakmailag megszervező, irányító szakértő. • Phare finanszírozás esetén a Phare programok régiós szervezetének képviselője


2001.

47


2. A monitoring folyamatának kiadolgozása, 3.Információk gyűjtése, feldolgozása 4. Értékelő jelentés elkészítése, elkészíttetése Az alprogramok megvalósítása teljesítésének elfogadásához a Bizottság elfogadása szükséges. Kedvezményezett: y Regionális Fejlesztési Tanács y Nyugat-Dunántúli Kerékpáros Ernyőszervezet y Nyugat-dunántúli oktatási intézmények y Nyugat-dunántúli civil szervezetek y Nyugat-dunántúli vállalkozások Projekt kiválasztási kritériumok: Jelen programban megfogalmazott régiós arculatba ill. a kisrégiók arculatába illeszkedés Az intézkedés földrajzi lehatárolása: Nyugat-Dunántúli Régió területe Célcsoportok: • Potenciális és jelenlegi hazai, külföldi kerékpárosok • Potenciális és jelenlegi egyéb vendégek, turisták • Potenciális befektetők • Országos, nemzetközi döntéshozók Az intézkedés rövid- és középtávú hatásai Output indikátorok • Megjelent kiadványok • Eladott kiadványok • Megrendezett eszközök • Megjelenések (oldalalak, percek) a médiákban hatósugárral súlyozva Hatásindikátorok • Növekvő számú kerékpáros turista érkezik a régióba • A Régió belső térkapcsolatainak, kohéziójának, identitásának erősödése • A hazai közgondolkodásban fokozódva megjelenik a kerékpáros közlekedés turizmus értékessége (fenntarthatóság, egyéni szabadság-mobilitás, stb.) • A kerékpárosok kiszolgálásának színvonala emelkedik • Növekvő a Régió azon bevételei, melyek a kerékpározáshoz kapcsolódnak • Kerékpáros turisták, sportolók fokozódó számban érkeznek a Régióba • A kerékpáros turizmus Régión belüli célterületeiként definiált térségek bel- és külföldi ismertsége nő a potenciális


2001.

48


Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.2.5. Összesen

1. év 15 4 9 40 3 71

2. év 0 5 10 30 3 48

3. év

4. év

8 3 8 20 3 42

0 5 10 11 3 29

5. év 8 4 4 30 3 49

6. év 0 3 10 10 3 26

Összesen 31 24 51 141 18 265

50 %-ban támogató forrás

Lehetséges források • Regionális forrás • GM, Turizmus Rt, RIB • Önkormányzati források • NköM • OM • EU – Phare CBC • Sajátrész Megvalósításért felelős szervezet: • Nyugat Pannon Kerékpáros Ernyőszervezet • Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Nyugat-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Partnerszervezetek • Nyugat Pannon Kerékpáros Ernyőszervezet • Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • Nyugat-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság • Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság • Területfejlesztési és regionális-marketing szakértő szervezetek Kapcsolódó programok • • • • • •

Széchenyi terv turizmusfejlesztési programok GM, Turizmus Rt, RIB programjai Nyugat-Dunántúli Régió területfejlesztési programja Megyei fejlesztési programok Egyéb életmódfejlesztéssel, turizmussal, közlekedésfejlesztéssel, környezetvédelemmel foglalkozó országos, Nyugat-dunántúli, és megyei, kistérségi programok A Régiót érintő Phare CBC programok


2001.

49


3. STRATÉGIAI PROGRAM: KERÉKPÁROZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE 3.1 Intézkedés: Kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Prioritási fok: 1 Intézkedés indoklása, háttere A helyzetfeltáró tanulmány eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a kerékpározás feltételei a Régióban több szempontból fejlesztésre szorulnak. A kerékpárutak nem alkotnak összefüggő hálózatot, helyenként minőségük sem megfelelő. Ennél nagyobb hiányosságok tapasztalhatók a kerékpárosok számára kínált szolgáltatások esetében. Ezek a speciális szolgáltatások csak nagyon kis számban fordulnak elő a régióban, ugyanakkor a vizsgálatok alapján megállapítható, hogy sok vállalkozó felismerte már a kerékpározók körében potenciális ügyfeleit. Nem ismert a vállalkozók számára az, hogy milyen különleges igényeket támasztanak a kerékpározók különböző csoportjai, amelyeket részben a meglévő, részben újonnan alakuló vállalkozások képesek kiszolgálni. Az intézkedés általános céljai Az intézkedés célja, hogy a kerékpározás infrastrukturális feltételei mellett, kialakuljanak az ezekhez kapcsolódó speciális szolgáltatások is. Ezek a szolgáltatások egyrészt a kerékpáros turizmus céljait és érdekeit szolgálják, másrészt a lakosság kerékpáros közlekedésével kapcsolatban felmerülő igényeket is hatékonyan kielégítik. A szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a régió kerékpáros arculatának megrajzolásához, a régió gazdasági diverzifikációjához és jövedelemtermelő képességének javításához. Az intézkedés leírása Az intézkedés megvalósulását a következő alprogramok biztosítják: 3.1.1. Hiányzó vagy nem kielégítő kapacitással meglévő kerékpáros szolgáltatások feltárása A régióban működő turisztikai és kerékpározással kapcsolatos vállalkozások kataszterének, jelenlegi kapacitásának feltárása mutatja meg azokat a hiányosságokat, amelyek pótlása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a Nyugat-Dunántúli Régió a kerékpározás régiójává válhasson. A felmérésnek ki kell terjednie a kerékpár boltokra, szervizekre, kölcsönzőkre, a kombinált szállítási lehetőségekre (vasút, kisvasút, helyi és helyközi autóbusz, taxi, hajó), vendéglátóipari vállalkozásokra, szállásadókra, kempingekre, múzeumokra és egyéb kulturális vonzerőkre, stb. a kataszternek tartalmaznia kell a vállalkozások kerékpározással kapcsolatos fejlesztési elképzeléseit, eddigi megvalósult fejlesztéseit. a megvalósult fejlesztések tekintetében azok minőségére vonatkozó adatokat is gyűjteni kell. A vállalkozásiszolgáltatási kataszter alapján megrajzolható a Régió szolgáltatás-térképe, amely jó támpontot


2001.

50


nyújthat a fejlesztési források térbeli eloszlásának figyelembevételénél, illetve a Régió kerékpáros arculatának tervezésénél és a promóció megtervezésénél. 3.1.2. Kerékpárosbarát vállalkozások létrehozásának ösztönzése A kerékpárosbarát szolgáltatások életre hívása elengedhetetlen feltétel a sikeres kerékpározás fejlesztési program megvalósításában. A helyzetfeltárás eredményei alapján elmondható, hogy ma kevés számú és nyugat-európai viszonyok között esetenként nem megfelelő színvonalon működő szolgáltatás található a Régióban. A kerékpározás fejlesztésében egyéb intézkedések hatására megnövekvő kereslet kiszolgálása csak úgy lehet sikeresen megoldható, ha a támogatási források a Régióban található vállalkozói tőkével együtt valósít meg fejlesztéseket. A vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének ösztönzése a Kerékpáros Régióban kialakuló tematikus utak koncepciójával összhangban kell történnie annak érdekében, hogy a fizikailag megvalósuló útvonalaknak létrejöjjenek a gazda szervezetei. Ezek a szervezetek felelősek az útvonal mentén megtalálható szolgáltatások és fizikai feltételek biztosításáért, fenntartásáért, képviseletéért, a tematikus útvonalak közti együttműködések kialakításáért. 3.1.3. Kerékpárosbarát szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és bevezetése A kerékpárosbarát szolgáltatásoknak meghatározott, speciális követelményeknek kell megfelelniük, amelyek megfelelnek az európai normáknak, a külföldi és belföldi turisták elvárásainak. Ennek érdekében meg kell vizsgálni az Osztrák és egyéb nyugat-európai releváns minőségbiztosítási rendszerek kritérium rendszerét és működési elvét, a magyarországi rendszer kialakításakor egyeztetni kell a szomszédos országok ezirányú fejlesztési programjaival. A Régióban kialakuló tematikus kerékpárutak különböző földrajzi területeken, eltérő témakörre épülve létesülnek, ugyanakkor az út mentén fellelhető szolgáltatásoknak és kínálatnak minőségi szempontból a Régió egész területén egységesnek kell lennie. Mindezt úgy kell megvalósítania, hogy a Jövőképben megjelölt célok megvalósulását szolgálja, a kerékpáros Régió arculatát erősítse. Kedvezményezett y y y

Turisztikai és egyéb vállalkozások Kerékpáros szervezetek Önkormányzatok

Projekt kiválasztási kritériumok y y y y y

Illeszkedés a Nyugat-Dunántúli Régió gazdaságfejlesztési programjához Létrejövő vállalkozások működése illeszkedjen a fenntarthatóság elvéhez Létrejövő vállalkozásokban a foglalkoztatottak száma nőjön Létrejövő vállalkozások tevékenysége illeszkedjen a Régió és a kisrégiók arculatába Létrejövő vállalkozások tevékenysége illeszkedjen a Régió turisztikai koncepciójához


2001.

51


Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-Dunántúli Régió területe. Célcsoportok A kerékpáros, illetve a kapcsolódó turizmusban érintett vállalkozók, szervezetek, intézmények és a régió lakossága. Az intézkedés rövid- és középtávú hatásai Output indikátorok y Kerékpáros barát vendéglők y Szerviz és kerékpáros bolt hálózat y Kerékpáros barát szálláshelyek y Kombinált szállítási lehetőségek y Jól felszerelt pihenőhelyek a kerékpárútvonalak mentén y Vezetett túrák y Tematikus kerékpárutak gazdaszervezetei y Minőségbiztosítási rendszer Hatásindikátorok • Egységes minőségi és arculati kínálat a régióban • Minőségbiztosított, magas színvonalú szolgáltatások • Elégedett turisták, visszatérő vendégek száma nő • Környező országokkal összehangolt minőségbiztosítás a szolgáltatások terén • Regionális lefedettség a szolgáltatások tekintetében a kerékpáros útvonalak mentén • A tematikus útvonalak minőségbiztosított fenntartása Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program 3.1.1 3.1.2. 3.1.3. Összesen

1. év 5 10 10 25

2. év 5 10 3 18

3. év

4. év

5. év

6. év

8 2 10

5 2 7

5 2 7

5 2 7

Összesen 10 43 21 74

Lehetséges források • EU – Phare CBC, SAPARD • Kormányzati források (VFC, Széchenyi Terv) • Regionális, megyei források (TFC) • Sajátrész


2001.

52


Megvalósításért felelős szervezetek y Nyugat-Dunántúli Regionális Kerékpáros ernyőszervezet y Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Partnerszervezetek y Vállalkozók érdekvédelmi szervezetei y Vállalkozásfejlesztési alapítványok y Képző és továbbképző központok y Önkormányzati szövetségek és társulások Kapcsolódó programok y Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztés Program y Magyar-Osztrák Phare CBC 2000 Program y Szlovén-Magyar Phare CBC 2000 Program y Szlovák-Magyar Phare CBC 2000 Program y Széchenyi Terv y Megyei fejlesztési programok y Kistérségi fejlesztési programok y Nyugat-Dunántúli turizmusfejlesztési program


2001.

53


3.2. Intézkedés: Együttműködési hordozószervezetek erősítése

hálózatok

és

Prioritási fok: 1 Intézkedés indoklása, háttere Kerékpározás témakörével, annak számtalan aspektusával a régióban viszonylag sok szervezet, egyesület, klub stb. foglalkozik. A helyzetfeltáró tanulmány készítése során készített interjúkból egyértelműen kiderül, hogy ezek a szervezetek egymástól elszigetelten működnek, programjaikat önállóan valósítják meg, nem ismerik sem egymás tevékenységét, sem sikereit vagy problémáit. Általában szorosan kötődnek egy városhoz, a városi vagy települési önkormányzat viszonylag szerény anyagi támogatásától erősen függenek. Tagjaik elsősorban a lakosság köréből kerülnek ki, és rendezvényeik, szolgáltatásaik is többnyire csak ennek a körnek szól. Kötődésüknek köszönhetően, ezek a szervezetek erős láncszemei lehetnek a regionális kerékpározás fejlesztési programnak, hiszen komoly tapasztalataik és helyismeretük van egy szűkebb területre vonatkozóan. Szakember, anyagi, kapcsolati és technikai kapacitásuk nem teszi lehetővé, hogy tevékenységüket, kapcsolatrendszerüket más területeken működő hasonló szervezetekkel bővítsék, ami azonban feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a regionális szintű fejlesztési célok megvalósításában sikeresen közre tudjanak működni. Az intézkedés általános céljai A regionális szintű kerékpározás fejlesztés turisztikai, életmód és közlekedési területén megfelelő szaktudással rendelkező, hálózatszerűen együttműködő szervezeti hátteret felépíteni annak érdekében, hogy a Régió kerékpáros termékeit sikeresen lehessen értékesíteni a turisztikai piacon, a kerékpározás népszerűsége nőjön a régió lakosai körében és szoros szakmai együttműködés alakuljon ki mind a hazai, mind pedig nemzetközi kerékpáros és turisztikai szervezetekkel és intézményekkel. A jól megalapozott, széleskörű szakmai együttműködés hozzájárul a fejlesztések szakmai megalapozottságához, kivitelezéséhez és fenntartásához. Az intézkedés leírása Jelen intézkedés minden alprogramja olyan szervezet működését, fejlődését és elsősorban kooperációját hivatott támogatni, amely a Kerékpározás Régiójának jövőképében megfogalmazott célok mentén tevékenykedik. Tevékenysége kiterjedhet turisztikai szolgáltatásokra, vendéglátásra és vendégfogadásra, kerékpártúra- és rendezvényszervezésre, gyermekeknek és szélesebb társadalmi rétegeknek szóló szemléletformálásra és ismeretterjesztésre, környezetvédelemre és fenntartható fejlesztésre, közösség fejlesztésre, népművészeti hagyományok őrzése és tanítása, kapcsolódó vállalkozások és önkormányzatok, stb.


2001.

54


Az intézkedés megvalósulását a következő alprogramok biztosítják: 3.2.1. Kerékpáros szervezetek együttműködésének erősítése A Régióban ma működő kerékpáros szervezetek, sportegyesületek, környezetvédelemmel és környezeti neveléssel foglalkozó civilszervezetek, iskolák összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy a régióban található kerékpáros utak és szolgáltatások, valamint az egyéb turisztikai termékek és értékek (tájkép, népművészet, városok, stb) turisztikai értékesítése sikeres legyen, továbbá, hogy a lakosság körében a kerékpározás népszerűsége és megbecsülése nőjön. A kerékpáros szervezetek által megrendezett rendezvények, fesztiválok, táborok, túrák, egyéb szemléletformáló akciók akkor lesznek regionális hatásúak, illetve a támogatások felhasználása hatékonyabb, amennyiben ezek a tevékenységek szakmailag összehangoltak, egymásra épülnek, egymásnak nem konkurenciát jelentenek, hanem szinergikus hatást érnek el. A fejlesztések megvalósításához, majd fenntartásához szoros kooperációban működő hordozó szervezetekre van szükség. 3.2.2. Kerékpáros szervezetek tárgyi és infrastrukturális ellátottságának fejlesztése A kerékpározás fejlesztésében érintett szervezetek infrastrukturális és tárgyi feltételeknek mai színvonala nem teszi lehetővé, hogy szoros együttműködést alakítsanak ki hazai és nemzetközi partner szervezetekkel, saját rendezvényeikről, tevékenységükről érdemben tájékoztassák a lakosságot és a Régióba látogató turistákat. Tevékenységi körük szélesítéséhez és tagságuk, illetve partnereik számának növelése érdekében szükséges számítógépes felszereltség és szoftver használat, Internet kapcsolat és e-mail lehetőség biztosítása, sokszorosító kapacitás, telefonkapcsolat, továbbá iroda vagy klub helység fenntartása. 3.2.3. A kerékpáros régió virtuális kommunikációs hálózata A Régióban működő, kerékpározás, kerékpáros turizmus, közlekedés kapcsán érintett szervezetek külön-külön jelentős tudásbázissal rendelkeznek számos területen. Ezek a tudások és információk azonban szigetszerűen állnak rendelkezésre, áramlásuk nehézkes, ezért az Internet kínálta lehetőségek felhasználásával lehetővé kell tennünk, hogy mindezek kollektív tudássá váljanak. Az ernyőszervezet gesztorálásával, olyan honlaprendszert szükséges ennek érdekében létrehozni, amely lehetővé teszi az információáramlást a következő területeken: • Kerékpáros kisrégiók arculata, kínálata • Kerékpáros turizmus, vállalkozások, szolgáltatások • Kerékpárutak építése • Kerékpáros turizmus – környezetvédelem • Kerékpározás, mint sport (edzés, egészség, technika) • Kerékpározás, mint a zóld, öko szemlélet hordozója a közlekedésben • Kerékpáros rendezvények • Kerékpározással összefüggő fejlesztések Az interaktív kommunikáció érdekében tematikus közös munkafelületek, vitafórumok létesítése javasolt.


2001.

55


Kedvezményezett y y y y

A Nyugat-Dunántúli Régió kerékpáros szervezetei Vállalkozók (vendéglátás, népművészet, vendégfogadás, stb) Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai szervezetei Oktatási intézmények

Projekt kiválasztási kritériumok y y y y y

A szervezet tevékenysége összhangban legyen a kerékpáros régió jövőképében megfogalmazottakkal Megfelelés az „Indoklás” alatt megfogalmazottakkal Szorosan kapcsolódás a Kerékpáros Régió valamelyik tematikus útjához Források felhasználásának hatékonysága nőjön Hazai és nemzetközi együttműködések erősödjenek

Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-Dunántúli Régió területe. Célcsoportok A kerékpáros, illetve a kapcsolódó turizmusban érintett vállalkozók, szervezetek, intézmények és a régió lakossága. Az intézkedés rövid- és középtávú hatásai Output indikátorok y Kerékpáros szervezetekben használt számítógépek száma y Kerékpáros szervezetek által használt fénymásoló gépek száma y Felhasznált szoftverek száma y Internet hozzáférések száma y Elektronikus hírlevelek száma y Nemzetközi partnerkapcsolatok száma y Tematikus kerékpárutak gazdaszervezeti Hatásindikátorok y Regionális kerékpáros rendezvények y Szemléletformáló foglalkozások elfogadottsága y Kerékpározás elfogadottsága és megbecsültsége a Régióban nő y Internet alapú kapcsolattartás a szervezet között y Hatékony kommunikáció révén hatékony akciók Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. Összesen

1. év 5 20 5 30

2. év 3 10 1 14


3. év 3 5 1 9

2001.

4. év 3

5. év 3

6. év 3

1 4

1 4

1 4


56



EU – Phare CBC, SAPARD Kormányzati források (VFC, Széchenyi Terv) Regionális, megyei források (TFC) Sajátrész

Megvalósításért felelős szervezetek y y

Nyugat-Dunántúli Regionális Kerékpáros ernyőszervezet Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Partnerszervezetek y y

Vállalkozók érdekvédelmi szervezetei Önkormányzati szövetségek és társulások


Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztés Program Magyar-Osztrák Phare CBC 2000 Program Szlovén-Magyar Phare CBC 2000 Program Szlovák-Magyar Phare CBC 2000 Program Széchenyi Terv Megyei fejlesztési programok Kistérségi fejlesztési programok Nyugat-Dunántúli turizmusfejlesztési program


2001.

57


3.3.Intézkedés: Készségfejlesztés a kerékpározással kapcsolatos szervezetek és vállalkozások számára Prioritási fok: 2 Intézkedés indoklása, háttere A kerékpározás régiójának egyik kulcsfontosságú eleme a szolgáltatások mennyisége és minősége. A felmérések alapján a vállalkozók ismeretei nem terjednek mindazokra a területekre, amelyek szükségesek ahhoz, hogy magas minőségű, egységes színvonalú, a kerékpározók sokrétű igényeit kielégítő szolgáltatásokat tudjanak nyújtani, a piac jelenlegi és jövőbeni keresletére megfelelő válaszokat tudjanak adni. Sem a vállalkozásoknak, sem a civil szervezeteknek és a hivatalos intézményeknek nincs pontos ismerete arról, hogy a kerékpárosok mekkora piacot jelentenek számukra, illetve ezen a területen milyen változásokra lehet és kell felkészülni. Az intézkedés általános céljai A kerékpározás fejlesztésben érintett szervezetek, intézmények és vállalkozások szakemberei számára korszerű ismeretek átadása, melyek lehetővé teszik a támogatások hatékony felhasználását, a régióban egységes tudásbázis kialakulását, a célok és eszközök és módszerek harmonizációját, sikeres vállalkozások és gazdasági tevékenységek folytartását. A készségfejlesztés és tudásátadás egyik fontos módszere a nemzetközi tudás- és tapasztalatcsere, a best practice átadása. Az intézkedés leírása Az intézkedés megvalósulását a következő alprogramok biztosítják: 3.3.1. Vállalkozási és forrásszerzői képzések A meglévő és létrejövő vállalkozások versenyképességének növelése és a fejlesztések fenntarthatósága érdekében szükséges a vállalkozói ismeretek szélesítése. A vállalkozói ismeretek felölelik a beruházással, hitelekkel, pályázatírással, marketinggel és értékesítéssel kapcsolatos ismeretek, korszerű üzleti és menedzsment ismeretek, továbbá a kommunikációs (idegen nyelv, kapcsolatteremtés, partnerkeresés), számítástechnikai (Internet használat, szoftverkezelés, levelező programok) készségek fejlesztését. A képzési sorozatot mindenképpen meg kell, hogy előzze egy igényfelmérés annak, érdekében, hogy valós szükségleteken és igényeken alapuljon a képzés tartalma és struktúrája. 3.3.2. Turizmus-marketing tréning A turisztikai piacismeret a piacelvű gondolkodás (marketingszemlélet és eszközök ismerete), kialakítása, ill erősítése kiemelkedően fontos feladat a kerékpáros turizmusban, annak fejlesztésében és szervezésében jelenleg és potenciálisan szerepet játszó szervezetek (civil szervezetek, önkormányzatok, társulásaik, turisztikai igazgatási szakértők, vállalkozások, stb.) A tréningsorozat célja, hogy a piaci verseny felismerésének és kezelésének, a kompetitív erősségek eredményes kiaknázásának (versenyképes egyedi termék és arculat kialakítása), a


2001.

58


versenytársaktól való különbözőség versenyelőny megtalálásának (termékpozícionálás), célcsoport definiálásnak (piacszegmentáció) ezáltal a stratégiai tervezésnek készségi feltételeit kialakítsa. A tréningsorozat keretében marketing szemlélet és technikák fejlesztését az alábbi képzési egységek biztosítják: • Szemléletformáló tréning • Gyakorlati munkával egybekötött tréning (aktuális fejlesztési program, üzleti terv, akciószervezés megvalósítása mentori segítséggel) • Study tour (külföldi minták felkeresése) 3.3.3. Nemzetközi szakmai tudás és tapasztalat transzfer A Nyugat-dunántúli régió célja a kerékpáros euro-régió létrehozás a szomszédos országokkal együttműködve. Ennek feltétele a regionális fejlesztési programok harmonizációján túl, a régiókban működő vállalkozások, szervezetek, intézmények közötti szoros szakmai együttműködés. A partnerkapcsolatok kialakításának eszközei a kölcsönös szakmai tanulmányutakon részvétel, közös rendezvények szervezése, határokon átnyúló tematikus kerékpárútvonalak kialakítása, stb. A nemzetközi együttműködés kiterjed a minőségbiztosítás, a termékfejlesztés és a marketing területére egyaránt. Kedvezményezett y Kerékpáros és turisztikai szervezetek y Kerékpáros és turisztikai vállalkozások y Oktató, képző és átképző központok y Oktatási intézmények y Vállalkozásfejlesztési szervezetek Projekt kiválasztási kritériumok y Illeszkedés a kerékpáros kisrégiók koncepciójához y Illeszkedés a Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-Dunántúli Régió területe. Célcsoportok A kerékpáros, illetve a kapcsolódó turizmusban érintettek, vállalkozók, munkanélküliek és a régió lakossága. Az intézkedés rövid- és középtávú hatásai Output indikátorok y Képzések száma y A képzéseken résztvevők száma y Megalakuló új vállalkozások y A kerékpározással kapcsolatos tevékenységből élők száma y Tananyagok, képzési anyagok y Kiadványok y Külföldi szakmai tanulmányutak y Külföldi szakemberek előadásai TKK – Pannonvelo Konzorcium

2001.

59


y y

Elnyert pályázatok száma / aránya Elnyert támogatások összege

Hatásindikátorok y Korszerű vállalkozói ismeretek átadása y Sikeres pályázatírási technikai átadása y Sikeresen működő vállalkozások aránya y Nemzetközi közös projektek száma y Kerékpáros turizmus jövedelmezőségének javulása Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) Program 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. Összesen

1. év 10 5 10 25

2. év 10 5 10 25

3. év 10 5 5 20

4. év

5. év

6. év

5 5

5 5

5 5



EU – Phare CBC, SAPARD Kormányzati források (VFC, Széchenyi Terv) Regionális, megyei források (TFC) Sajátrész

Megvalósításért felelős szervezetek y y

Nyugat-Dunántúli Regionális Kerékpáros ernyőszervezet Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Partnerszervezetek y y y

Vállalkozók érdekvédelmi szervezetei Önkormányzati szövetségek és társulások Tanácsadó cégek


Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztés Program Magyar-Osztrák Phare CBC 2000 Program Szlovén-Magyar Phare CBC 2000 Program Szlovák-Magyar Phare CBC 2000 Program Széchenyi Terv Megyei fejlesztési programok Kistérségi fejlesztési programok Nyugat-Dunántúli turizmusfejlesztési program


2001.

60


6. Rövidtávú cselekvési terv

A Kerékpáros Régió kialakítása felé tett első lépés a rövid távú regionális kerékpáros fejlesztési program megvalósítása. A rövid távú program megtervezését két közvetlen cél elérése orientálja. Egyrészt a kiemelkedő jelentőségű, hogy a közép és hosszabb távú programok támogatását, hatékonyságát előkészítse. E szempontból kiemelkedően fontos hogy a Nyugat-dunántúli kerékpározás kérdéskörének jelentőségére a lakosok, a turisztikai piac, döntéshozók és s piaci szféra figyelmét egyaránt felhívja. Ezt egyrészt a nyugati trendeken alapuló lehetőségek, a kerékpározás melletti érdekek, és értékek hatékony kommunikálásával, valamint szemléletes gyors fejlesztésekkel és a kerékpározás fejlesztésében érdekelt szervezetek összefogásával lehet megvalósítani. A tervezés során kiemelkedő szempontként jelenik meg, hogy rövid távon is sikeres és hatékony akciók kerüljenek kijelölésre. E szempontból fontos, hogy a jelenlegi szűk keresztmetszetek oldódjanak. A látványos fejlesztések a szemléletformálásban és a kerékpáros fejlesztésekre fordítandó jövőbeli források volumenében is nagy jelentőségűek lehetnek.


2001.

61


I. INTÉZKEDÉSCSOPORT: A „KERÉKPÁROS RÉGIÓ” KÜLSŐ ÉS BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓJA, PROMÓCIÓJA

I.1. Indoklás ¾ A kerékpározással kapcsolatos intézkedések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha elérik tervezett célcsoportjukat. ¾ Ennek érdekében gondosan tervezett, a célcsoportok preferenciáihoz intézkedések, kellő nyilvánosság melletti, pontos végrehajtására van szükség.

igazított

¾ Lényeges, hogy az egyes akciók egységes kampány jelleget öltsenek és megfelelő szinergia révén fejtsék ki pozitív hatásukat. I.2. Általános cél ¾ A régió lakosságának körében környezetkímélő, olcsó, hatékony és biztonságos alternatív közlekedési mód népszerűsítése. A környezettudatos gondolkodás erősítése a polgárokban, figyelemfelkeltés a városi közlekedés gondjai iránt. ¾ A kerékpározás, mint szabadidős tevékenység és sport népszerűsítése a régió lakosai és a régióba érkező turisták számára, egészségük megőrzése, környezetük alaposabb megismerése érdekében. ¾ A kerékpározás támogatása jelentőségének „kommunikálása” a Régió felelős döntéshozói felé ¾ A régió kevésbé fejlett, de a kerékpáros turizmus szempontjából kitűnő adottságokkal rendelkező területeinek, a fenntarthatóság és az organikus fejlődés elvei mentén létrejött turisztikai termékeinek hatékonyabb értékesítése. ¾ A régió belső térkapcsolatainak, kohéziójának, identitásának erősítése a régiót átfogó rendezvénysorozatok, kiadványok révén. I.3. Hatás indikátorok ¾ A kerékpárral közlekedők száma, aránya növekszik, a kerékpározás mint közlekedési mód társadalmi megítélése javul. ¾ A szabadidős vagy versenyzési céllal kerékpározók száma növekszik, a kerékpározás nagyobb teret kapat a médiákban, marketingértéke nő. ¾ A kerékpáros turizmus célterületeiként definiált térségek bel és külföldi ismertsége, kedveltsége nő a potenciális célcsoportok körében.


2001.

62


¾ Hagyománnyá válik és beágyazódik rendezvénysorozat és együttműködés.

a

project

által

elindított

regionális

I.4. Az intézkedéscsoport elemei: I.4.1. Térkép és propaganda kiadvány – regionális léptékben, amely a kerékpározásra alkalmas útvonalakat, kerékpárbarát szolgáltatásokat, látnivalókat, nevezetességeket tartalmazza Indoklás: A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint is, egy regionális turisztikai termékcsomag csak akkor értékesíthető hatékonyan, ha egyedi, jól megfogható arculatával kitűnik a turisztikai desztinációk erős versenyében. A regionális helymarketing-promóciós-PR tevékenység egyik fontos pillére a propaganda, információs kiadványok megjelentetése, amelyek segítenek kézzelfoghatóvá tenni a célcsoportok számára a régió image-t. Általános cél: A Nyugat-Dunántúl, a kerékpározás régiójának üzenetét kívánja sugározni a külvilág felé, amely üzenet célja a bel- és külföldi potenciális kerékpáros turisták körében a régió kerékpáros turisztikai termékeinek ismertségének, kedveltségének növelése. Leírás: A Nyugat-Dunántúl jelentős kerékpározható úttal, kerékpárúttal rendelkezik már ma is, amelyek azonban nem rendeződnek egységes regionális hálózatba. Ezen utak mentén számos kerékpáros turisták számára értékesíthető turisztikai termék-termékcsomag található már ma is, amelyek száma a jövőben gyarapodni fog. A kerékpáros turisták számára azonban jelenleg nem áll rendelkezésre olyan információs kiadvány, amely a kerékpáros közlekedésre biztonsággal használható utakat és az ezekkel elérhető nevezetességeket bemutatná, ezért hiánypótlóak az ilyen típusú, regionális léptékű kiadványok. 1. A Nyugat-Dunántúli régió kerékpáros térképe tartalmazza, majd az összes kerékpározásra alkalmas utat, eltérő jelkulcsot használva a különböző minőségű utakra burkolat (aszfalt, murvás, földút), forgalmi biztonság (kisforgalmú út, önálló kerékpárút, kerékpársáv, gyalogosokkal közösen használt), lejtés szempontjából. Piktogramokkal jelzi a különböző nevezetességeket, látnivalókat, turisztikai termékeket, kerékpáros és kerékpárosbarát szolgáltatásokat, valamint jelzéseket tartalmaz a különböző tájhasználati típusokra vonatkozóan. A hátoldalán tartalmazza a régió tájainak természeti, társadalmi, kulturális jellemzőit és a részletesebb kerékpáros térképek tervezett kivágatainak viszonyulását a regionális léptékű térképhez. A hátoldalon külön kivágatokon részletesen mutatja be a nagyobb városokon belüli kerékpáros közlekedési utakat. 2. A Nyugat-Dunántúl kerékpáros információs kiadványa igyekszik a Régió kerékpárosbarát jellemzőit kifejezésre juttatni, miközben bemutatja kerékpárral elérhető turisztikai termékeket. A bemutatás célja (a térképhez hasonlóan) tekintettel a regionális léptékre a Régió, mint markáns közös arculattal rendelkező turisztikai desztináció népszerűsítése, miközben a belső sokszínűség, mozaikos jelleg is kiemelésre kerül. Mindkét kiadványnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Nyugat-


2001.

63


Dunántúlra érkező turisták számára biztosítsa a régión belüli pontosabb útvonalcélkijelölés előkészítését, mivel a kerékpáros turisták a regionális léptéknél általában részletesebb térképeket használnak. Mindkét kiadvány minimálisan angol ill. német nyelven kell, hogy elkészüljön a magyar mellett, és megfelelő ingyenes terjesztéséről is gondoskodni szükséges. Project kiválasztási kritériumok: ¾ Szakmai hozzáértés, referencia a kiadványszerkesztés, térképkészítés területén. ¾ Kerékpáros, kerékpáros turisztikai ismeretek. ¾ Regionális ismeretek, helyismeret. ¾ Kapcsolódás a külső (Burgenland, Dunai k.út hálózati elemekhez) ¾ Egységes design, egyedi üzenet Beavatkozási területek: ¾ A Nyugat-Dunántúli Régió egész területe a kerékpáros útvonalak mentén. ¾ Magyarország egész területe különös tekintettel a nagyvárosokra. ¾ A szomszédos Burgenland. ¾ Európa kerékpáros turisztikai szempontból legfontosabb kibocsátó (Németország, Hollandia, Ausztria, Nagy-Britannia)

országai

Célcsoportok: ¾ A Nyugat-Dunántúli Régió potenciális kerékpáros túrázói, kerékpárosai ¾ Magyarország potenciális kerékpáros túrázói, kerékpárosai különös tekintettel a nagyvárosokra, nagyvárosi értelmiségiekre, fiatalokra. ¾ A szomszédos Burgenlandban kerékpárral túrázók. ¾ Európa kerékpáros turisztikai szempontból legfontosabb kibocsátó országainak potenciális kerékpáros túrázói, kerékpárosai. Végső kedvezményezettek és partnerek: ¾ A project hatására növekszik a kerékpáros turisták száma a Régióban, az általuk igénybevett szolgáltatások révén pedig jövedelem keletkezik a helyi KKV-nál. ¾ A turisták által igénybevett infrastruktúra fejlesztésére fordítható összegek nőnek, amelyet a helyi kerékpárosok is igénybe vehetnek. ¾ A kerékpározás elismertsége növekszik, megítélése javul a régión belül és kívül is. A régióról kialakult külső kép pozitív irányban változik meg. ¾ A kiadványok terjesztése során kiemelt partneri szerep jut a kerékpáros, turisztikai szervezeteknek, mert külső kapcsolataik révén ők terjeszthetik leghatékonyabban az említett kiadványokat a célcsoportok részére. Hosszú távú hatások: Az 1. melléklet táblázatában. Eredménymutatók: ¾ 10.000 Nyugat-dunántúli kerékpáros térkép eljuttatása a célcsoportokhoz. ¾ 20.000 Nyugat-dunántúli kerékpáros információs kiadvány eljuttatása célcsoportokhoz. ¾ A Nyugat-dunántúl, mint kerékpáros turisztikai célpont ismertsége, kedveltsége nő


2001.

a

64


Lehetséges források: ¾ Kormányzati (pl. Turisztikai Célelőirányzat) ¾ Regionális forrás (TFC, RIB) A kerékpáros térkép költségei 9 millió Ft-ot, az információs kiadvány költségei 8 millió Ft-ot tesznek ki melynek költségei az említett forrásokon kívül a kerékpározáshoz kapcsolódó hirdetések díjával egészíthető ki. Lehetséges menedzsment szervezet: Nyugat Dunántúli Regionális Fejlesztési ernyőszervezet, RIB

Ügynökség

mellett

létrejött

kerékpáros

I.4.2. A közintézményekben tanulók-dolgozók, döntéshozók szemléletformálását szolgáló akciók Indoklás: ¾ A kerékpározás elterjedéséhez a megfelelő fizikai infrastruktúra, hátér és a természeti, épített környezet attraktivitása, változatossága nem elegendő, feltétlenül szükséges a megfelelő fogadókészség kialakítása a lakosságban függetlenül attól, hogy kerékpáros turizmusról, sportról, vagy közlekedésről van szó. A leghatékonyabban, a legszélesebb kört az iskolákon, a rendőrségen, az egészségügyi intézményeken és az önkormányzatokon keresztül érhetjük el, ezért akcióinkat is ezekre koncentráljuk. ¾ A kerékpározáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez szükséges támogatás biztosítása csak akkor lehetséges, ha döntéshozók is felismerik ezek szükségességét és hasznát, amelynek legjobb módja, ha bevonjuk őket akcióinkba. A döntéshozók bevonása azzal az előnnyel is jár, hogy pozitív példaként szolgálhatnak a kerékpározástól még presztizs okok miatt tartózkodók számára. Általános cél: ¾ A Régió lakosságának körében növelni kell a közlekedési, sport céllal kerékpározók számát, ill. meg kell őrizni a jelenleg is kerékpárral közlekedő csoportokat, ennek érdekében pedig tudatosítani szükséges bennük a kerékpározás előnyeit, nevezetesen, hogy környezetbarát, tiszta, gyors, autonóm közlekedési eszköz. ¾ El kell fogadtatni a kerékpárost mint a közlekedés egyenrangú résztvevőjét a régió minden lakosával, ellenkező esetben a rossz tapasztalatok miatt a kerékpár mint turisztikai, közlekedési ill. sport eszköz nem terjedhet el. ¾ Népszerűsíteni szükséges a kerékpározást a régió lakosságának körében, mint hasznos és egészséges szabadidős elfoglaltságot, melynek gyakorlása során környezetünk, valamint a táji-települési attrakciók megismerésére is lehetőség nyílik. ¾ Tudatosítani szükséges a kerékpározásban rejlő veszélyek elhárításának módját. Leírás: Célcsoportspecifikus akciók segítségével kell elérnünk az általános célokat azonban közös jellemző, hogy a pályázó intézményeknek kell kidolgozni és megvalósítani azon akcióikat melyek közül a leghatékonyabbakat jutalmazza a Regionális Fejlesztési Tanács. ¾ Az iskolák részére meghirdetésre kerül a „Kerékpáros iskola” verseny, mely során a kerékpárral iskolába járók minél magasabb arányának elérése és a biztonság növelése a cél. Az iskolák között méret szerinti kategóriákban folyik majd verseny, melynek


2001.

65


győzteseit a Regionális Fejlesztési Tanács az átlagos osztálylétszámmal azonos számú kerékpárral jutalmazza. Ugyanezen célokért az iskolai osztályok között meghirdetésre kerül a „Kerékpáros osztály” verseny, ahol a nyertes osztály tanulói kerékpáros biztonsági felszereléseket nyernek (bukósisak, villogó, fényvisszaverő). ¾ A „Kerékpárbarát intézmény verseny meghirdetése a közigazgatás és a rendőrség megnyerése érdekében történik. Az egy év alatt kerékpárral rendszeresen bejárókká vált dolgozók számával azonos számú kerékpár nyerhető, különböző intézményi méret kategóriákban. ¾ Az egészségügyi intézmények, közalapítványok lehetőséget kapnak kerékpárok elnyerésére, melyekkel egészségügyi okok (pl. magas vérnyomás, vérzsír, túlsúly) alapján kiválasztott fiatalokból álló csoportok részére tudnak akciókat szervezni, az említett rizikófaktorok hatásának mérséklése érdekében. Amennyiben a célcsoport tagjai egy év alatt 2.000 km-t megtettek a kerékpárokkal a kedvezményezett által szervezett programokon, a kerékpárok a kedvezményezett tulajdonából átmennek a célcsoport tagjainak tulajdonába. ¾ A döntéshozók bevonása érdekében már legalább 1 éve létező kerékpáros civil szervezetek pályázhatnak, döntéshozók részére szervezett kerékpáros turisztikai utazások megvalósítására. A döntéshozók részére kerékpárok beszerzésének költségét nyerhetik el (a kerékpár a döntéshozó tulajdona marad), valamint elnyerhetik az utazás költségeinek 80%-t is. Project kiválasztási kritériumok: ¾ A „Kerékpárbarát” intézmény cím elnyerése érdekében versenybe szállt pályázók közül az nyeri el az egy évig viselhető címet és az ezzel járó támogatást, amelyik a verseny egy éve alatt a legnagyobb mértékben növeli a kerékpárral bejáró dolgozóinak, tanulóinak arányát saját kategóriájában. ¾ A „Kerékpáros iskola”, „Kerékpáros osztály” verseny során a pontozási rendszerben kétszeres súlyt jelentenek a „teljesen biztonságos” kerékpárt (fényvisszaverő, csengő, villogó, lámpa) és felszerelést (bukósisak) használó, valamint a kerékpárversenyző diákok. ¾ Az egészségügyi intézmények, közalapítványok részéről tett ajánlatok közül a mögöttük álló szakmai (egészségügyi) feltételek biztosítottsága és a célcsoportok elérésének hatékonysága a legfőbb kritérium. ¾ A döntéshozók bevonását szolgáló projectnél elbírálási szempont a döntéshozó minél jelentősebb befolyása a Régió kerékpározással kapcsolatos fejlesztéseire, az utazás hasznossága, a civil szervezet szakmai hozzáértése a kerékpározás kérdésköréhez. Kizáró ok a szándéknyilatkozattal bevont döntéshozó közvetlen kapcsolata a civil szervezettel. ¾ Minden pályázat nyertese részére egy közös közbeszerzési eljárás útján beszerzett kerékpárok kerülnek átadásra, amelyeknél a legfontosabb kritérium a megbízható működés a célcsoportok igényeitől függő használat során. Beavatkozási területek: ¾ A Nyugat-Dunántúli Régió egész területe. ¾ Magyarország területe a döntéshozók bevonását illetően. Célcsoportok: ¾ A Nyugat-Dunántúli Régió egész területén a közintézményekben dolgozók. ¾ A Nyugat-Dunántúl oktatási intézményeinek diákjai.


2001.

66


¾ Az egészséges életmód elsajátítására egészségügyi okból fokozottaban kényszerülő fiatalok ¾ Magyarország területe a döntéshozók bevonását illetően.

Végső kedvezményezettek és partnerek: ¾ Minden kerékpárral közlekedő a Nyugat-Dunántúlon, mivel a növekvő számú, befolyásos tagokkal is gyarapodó kerékpáros lobby a döntéshozás során erősebben érvényesíti érdekeit, ezáltal jelentősebb támogatást kap a kerékpározás. ¾ A nem kerékpározók részéről is növekszik a kerékpározás elismertsége az akciók révén, ezért a széles bevont kör tagjai motorizált és gyalogos közlekedőként is elfogadják, támogatják a kerékpárosokat. ¾ A diákok a biztonság szempontjából külön kedvezményezettjei a projectnek. Hosszú távú hatások: Az 1. melléklet táblázatában. Eredménymutatók: ¾ A „Kerékpáros iskola” versenyben 200 db kerékpár kerül kiosztásra. A „Kerékpáros osztály” versenyben 1 millió Ft. értékű kerékpáros biztonsági felszerelés (bukósisak, villogó, fényvisszaverő) kerül kiosztásra. ¾ Összességében 10%-al nő a versenyben résztvevő iskolákban a kerékpárral közlekedők száma. ¾ A „Kerékpárbarát intézmény” versenyben 150 db kerékpár kerül kiosztásra. ¾ Az egészségügyi, életmód cél érdekében 75 fiatal jut kerékpárhoz. ¾ Minimum 10, maximum 40 döntéshozó kerül bevonásra, civil szervezetek által. Lehetséges források: ¾ Kormányzati (pl. ISM) ¾ Regionális forrás (TFC) Akció „Kerékpáros iskola” „Kerékpáros osztály” „Kerékpárbarát intézmény” "Életmód" "Döntéshozók" Összesen

Forrásigény (ezer Ft.) 8.000 1.000 6.000 3.000 2.000 20.000

Támogatás módja Tárgyi eszköz Tárgyi eszköz Tárgyi eszköz Tárgyi eszköz Tárgyi eszköz/Költségtérítés -

Lehetséges menedzsment szervezet: Nyugat Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség mellett létrejött kerékpáros ernyőszervezet, az egészségügyi célnál a Magyar Orvosi Kamara Régióban működő szervezetei.


2001.

67


I.4.3. intézkedés: Regionális kerékpáros rendezvénysorozat a lakosság figyelemfelkeltése és szemlélet módjának módosítása érdekében. Indoklás: Az előzetes helyzetfeltárás, valamint a Kerékpározás Fejlesztésének Nemzeti Stratégiája és Kommunikációs Stratégiája alapján a kerékpározásban résztvevők számát a célközönségnek szóló PR akciókkal lehet leginkább bővíteni. Erősíteni lehet a célzott akciókkal a kerékpározás motivációit, az egészséges életmód és a környezetbarát közlekedés érvei mentén. Az akció a régió városait célozza, hiszen itt érhető el leghatékonyabban áttörés a kerékpározás megítélése terén, továbbá a városok a kerékpározás szempontjából növekedési gócai lehetnek a Régiónak is. A rendezvények a részvevők mozgósítása mellett jelentős média szereplésre nyújtanak lehetőséget, amely kihasználható a politikusok bevonása és a regionális identitás, kohézió erősítése érdekében. Általános cél: ¾ A lakosság mozgósítása egy regionális cél "A Kerékpározás Régiójának" megvalósítása érdekében. ¾ A kerékpározás pozitív hatásainak bemutatása ¾ A biztonságos közlekedés támogatása ¾ A kerékpározás népszerűsítése ¾ A kerékpáros közlekedés készségeinek fejlesztése ¾ A kerékpáros és a kerékpározás fejlesztésében érdekelt szereplők kapcsolatainak építése regionális szinten ¾ A kerékpáros turizmusban, szolgáltatásokban rejlő lehetőségek megismertetése a vállalkozói szféra tagjaival ¾ Kellemes, aktív hétvégi program nyújtása ¾ A környezettudatos életmód népszerűsítése Leírás: A rendezvények a 6 városban a kerékpározás szempontjából kedvező tavaszi - nyári - őszi idényben zajlanak, általában már megszokottá vált kerékpáros, vagy környezetvédelemi rendezvényekhez kapcsolódva. A városokhoz közeli zöld övezetben kapnak helyet a rendezvények, annak érdekében, hogy minél többen kerékpárral érkezhessenek. A rendezvény kerékpárversenyekből (hegyikerékpár-, akadályverseny, KRESZ vetélkedő, ügyességi verseny, triál bemutató, túlélő verseny), kerékpártúrákból, kulturális programokból (zenés műsor), tanácsadásból (kerékpáros és környezetvédelmi), ingyenes kerékpár szerviz szolgáltatásból, gasztronómiai eseményekből (egészséges étkezési lehetőség, kerékpáros menük, tájjellegű termékek), kerékpáros és környezetvédelemi cégek, szervezetek (vásárlási lehetőséggel egybekötött) kiállításából áll. Fontos ügyelni arra is, hogy minden résztvevő számára (nemcsak a már ma is elkötelezett kerékpárosoknak) nyújtsanak a rendezvények valamilyen látszólag apró figyelmességet, pl. aki biciklivel érkezik egy pohár sport italt kap, környezetvédelmi, kerékpáros ingyenes szóróanyagokhoz, újságokhoz juthat. (kerékpáros prospektusok, matricák, zöldköznapi kalauz). Az események zárásaként szórakoztató rendezvények (kerékpáros utcabál) kerülnek megtartásra a különböző csoportok közötti kapcsolatok elmélyítése érdekében. Minden rendezvényen történő részvétel ingyenes legyen, kivéve a pénzdíjas országos-nemzetközi


2001.

68


sorozatba kapcsolódó versenyeket. A Nyugat Dunántúl legeredményesebb kerékpárosa cím az utolsó rendezvényen kerüljön kiosztásra, egy régiós design-hoz illeszkedő, egy évig viselhető mezzel együtt. A kerékpározás megítélésének javítása érdekében a rendezvényeken kerékpárral jelenjenek meg a Régió, az adott térség, város döntéshozói, meghatározó személyiségei. Az akciók épüljenek rá a már meglévő városi nagyrendezvényekre és azokat színesítve valósítsák meg a "Kerékpáros Régió" létrehozásának céljait. Javasolt időpontok, helyszínek: Időpont Helyszín Április 28-29 Győr Június Július 14-15

Zalaegerszeg Kőszeg

Augusztus 20. Augusztus 24. Szeptember 22.

Sopron Szombathely Nagykanizsa

Kapcsolódó rendezvény Hegyikerékpár Magyar Bajnokság, Kerékpáros Fesztivál Gébárti Napok Regionális hegyikerékpáros verseny Páneurópai Piknik Savaria Karnevál Autómentes Nap

Project kiválasztási kritériumok: ¾ A projeketet megvalósító szervezeteknek a fenti településeken szükséges működniük. ¾ Civil szervezetek és önkormányzatok egyaránt lehetnek főszervezők, de a másik fél bevonása (minimálisan együttműködő partnerként) alapvető megfelelőségi kritérium. ¾ A szervezőknek rendelkezniük kell kerékpáros rendezvényszervezési tapasztalatokkal. ¾ A szervezőknek rendelkezniük kell megfelelő kapcsolati hálóval. ¾ A vállalkozói szféra bevonása alapvető megfelelőségi kritérium. Beavatkozási területek: ¾ Győr, Zalaegerszeg, Kőszeg, Sopron, Szombathely, Nagykanizsa és vonzáskörzeteik ¾ A médián keresztül, a pozitiv regionális image kialakítása érdekében, Magyarország, Európa Célcsoportok: ¾ A Régió potenciális kerékpárosai, leginkább városi értelmiségiek, fiatalok, gyermekek ¾ A régió közintézményei, döntéshozó szervezetei. ¾ A kerékpáros turisták Európában, meghívásuk fontos eszköze a kerékpáros szervezetek kapcsolati hálója. ¾ A kerékpározáshoz, kerékpáros turizmushoz kapcsolódó vállalkozások. Végső kedvezményezettek és partnerek: ¾ A régió lakossága (a potenciális és jelenlegi kerékpárosok), valamint a regionális rendezvények valamennyi résztvevője beleértve a az egyszerű résztvevőket, versenyzőket, kiállítókat, vállalkozásokat és a döntéshozókat is. ¾ Külön kiemelt kedvezményezettek a kerékpáros szervezetek, amelyek a rendezvény révén regionális, országos, nemzetközi ismertségre tehetnek szert növelve ezzel marketing értéküket. ¾ A Nyugat-Dunántúl összeségében is nyertese is a rendezvénysorozatnak, mivel a kerékpározás pozitiv image kapcsolódik össze a Kerékpáros Régió névvel. TKK – Pannonvelo Konzorcium

2001.

69


Hosszú távú hatások: Az 1. melléklet táblázatában. Eredménymutatók: ¾ A résztvevők száma, származási helyének eloszlása. ¾ A kerékpározás, a rendezvény helye, idézettsége, a regionális, országos, nemzetközi sajtóban. ¾ A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete elmélyül ¾ A kerékpározás megítélése javul ¾ A " Kerékpározás fejlesztés-Nyugat-Dunántúl" összekapcsolódik. Lehetséges források: ¾ decentralizált regionális források ¾ Széchenyi terv forrásai ¾ Szponzorok ¾ Önkormányzati támogatás Megvalósítás költségterve (ezer Ft-ban): Helyszín Költség Győr Zalaegerszeg Kőszeg Sopron Szombathely Nagykanizsa

Támogatás formája 3.000 Költségtérítés 3.000 Költségtérítés 3.000 Költségtérítés 3.000 Költségtérítés 3.000 Költségtérítés 3.000 Költségtérítés 18.000 Rendezvényenként a költségek 10%-át szponzorok állják, 90% támogatás a felsorolt lehetséges forrásokból, maximális támogatási intenzitás a Regionális Fejlesztési Tanács vissza nem térítendő támogatásánál 75%. Lehetséges menedzsment szervezet: A regionális kerékpáros ernyőszervezet koordinálásával a kedvezményezett rendező szervezetek.


2001.

70


II. INTÉZKEDÉSCSOPORT: KERÉKPÁROS INFRASTRUKTÚRA ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE 2.1. Indoklás ¾ A helyzetfeltárás tanulsága szerint, míg a kerékpáros szolgáltatások és turisztikai termékek iránti kereslet határozott és dinamikus növekedést mutat, addig az infrastruktúra a kerékpározás szűk keresztmetszetét jelenti. ¾ A kerékpározás ösztönzésének (újabb célcsoportok megnyerése) legfontosabb eszköze jelenleg az úthálózat, kölcsönzési tárolási rendszer, a táblázás, és a megfelelő információszolgáltatás lehet. ¾ A fizikai infrastruktúra és a szolgáltatási rendszer kiépítése – elsősorban a kerékpárút jelentős forrásokat igényel és megvalósítása elsősorban középtávon tűzhető ki reális célként. A Régió kerékpározásra alkalmas útjai azonban sok esetben jelenleg sincsenek hatékonyan kihasználva. Kiemelten fontos és rövidtávon is dinamikus eredményeket hozó beavatkozások lehet ezért azon infrastrukturális elemek fejlesztése, melyek a jelenlegi adottságok, már megvalósult létesítmények hatékonyabb kihasználását segítik elő. 2.2. Általános célok ¾ Az intézkedés általános célja, hogy a meglévő úthálózat, szolgáltatások hatékonyabb hasznosítását, a jelenleg is létező kerékpáros vonzerők könnyebb elérését elősegítse. ¾ A programok célja, hogy a befejeződött és a jövőben megvalósuló kerékpáros, turisztikai fejlesztéseket, attrakciókat hálózatba, termékekbe szervezze, közöttük a szinergiát megteremtse. ¾ A programok célja, hogy források biztosításával hiányzó kerékpáros szolgáltatási, infrastruktúra elemek létrejöttét elősegítse. 2.3. Hatásindikátorok ¾ A kerékpáros forgalom és a kerékpárosok számának növekedése az erre alkalmas utakon ¾ A fő kerékpáros útvonalakba mind több hely (település, táj) és attrakció kapcsolódik be ¾ A nagyobb távolságra irányuló kerékpáros utazások arányának növekedése ¾ A kerékpáros turizmus és a vasúti közlekedés kapcsolatának elmélyítése, a kerékpárral vasúton utazók számának növekedése


2001.

71


2.4. Az intézkedéscsoport elemei: 2.4.1 Információszolgáltató táblarendszer tervezése és kiépítése Indoklás: A kerékpárosok számára a térkép mellett a táblák nyújtják az elsődleges segítséget az útvonal megválasztása során. A kerékpáros közlekedés számára kedvező feltételek biztosításához a kisforgalmú utak jelentős részén elegendő a kerékpárosok részére történő információszolgáltatás, valamint a kerékpározható útvonalak egyértelmű kijelölése. A kerékpározásra alkalmas hálózat az önálló kerékpárutakon és kerékpársávokon kívül jelentős részben a kisforgalmú utakból, forgalomcsillapított területeken átvezető utcákból, erdőkben vezetett turistautakból és árvédelmi töltéseken vezető utakból áll, amelyek táblázása rövid távon a leghatékonyabban növeli a turisztikai célra igénybevehető kerékpáros útvonalak hosszát. Általános cél: A kerékpározásra alkalmas hálózatok megtervezése, biztonságos kerékpáros útvonalak kialakítása, amelyek összekapcsolják a turisztikai attrakciókat a különböző kerékpáros turisták számára szükséges szolgáltatásokkal. A táblarendszernek a főbb települések és helyszínek mellett a kerékpárosok számára attrakciót jelentő objektumokat és szükségleteik kielégítésére alkalmas helyszíneket és azok távolságát, irányát (víz, étkezés, mosdó stb.) is jelezniük kell. Leírás: Az intézkedés megvalósítása a következő lépések megtételét jelenti: ¾ A tervezést mindenképpen meg kell, hogy előzze egy előzetes forgalom-, igényfeltárás feltárás a fejlesztés hatékonysága érdekében. A hálózatnak alapvető feladata, hogy a turisztikai vonzerőket, valamint a kerékpárosok szükségleteit kielégítő objektumokat összekösse. ¾ Fel kell tárni a kerékpározásra alkalmas mező- és erdőgazdasági utakat, felhagyott vasútvonalakat, árvédelmi töltéseket, forgalomcsillapított övezeteket. A hálózatfejlesztéshez feltárandók a kisforgalmú utak, egyirányú utcák kerékpárosok számára kétirányú használatának, a zsákutcák kerékpárral történő átjárhatóságának potenciális lehetőségei. ¾ Meg kell határozni azokat a műszaki paramétereket (a külföldi ill. hazai tapasztalatok adaptációjával) amelyek biztosítása, megléte esetén a kerékpározás biztonságos feltételei megteremthetőek. ¾ Regionális kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési koncepciót ill. tervet kell készíteni, amelyet az érintett fejlesztési dokumentumokba is be kell építeni. ¾ A táblák KRESZ szabvány szerinti legyártatása, engedélyeztetése és kihelyezése. ¾ Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kijelölt kerékpáros hálózaton a forgalom és a balesetek alakulását, megoldást kell találni a problematikus helyek felszámolása érdekében. A regionális hálózat továbbfejlesztésének megtervezése. A települési hálózatnak a térségi, regionális hálózatokhoz kell illeszkednie. A hálózatnak a határátkelőknél, nemzetközi kerékpáros útvonalaknál az európai hálózathoz kell csatlakoznia. A kerékpárosokat informáló táblarendszer hosszabb távú továbbfejlesztésében kiemelten és tudatosan érvényesítendő szempont, hogy a kerékpározás részrendszereinek fejlesztését (pl.


2001.

72


tematikus utak kialakítása) előzetes tervezés, termék koncepcionálás és pozícionálás kell, hogy megelőzze. Projekt kiválasztási kritériumok: ¾ Referencia, szakmai hozzáértés, közlekedéstervezési ismeretek ¾ Kerékpáros, kerékpáros turisztikai ismeretek ¾ Helyismeret ¾ Kapcsolódás a hálózati elemekhez ¾ A fejlesztésekbe bevonni kívánt önkormányzatok száma, regionális területi lefedettség. Beavatkozási terület: A Nyugat-Dunántúli Régió a hálózati elemek mentén. Célcsoportok: A helyi lakosság kerékpárral közlekedő része, a kerékpáros turisták. Végső kedvezményezettek és partnerek: A project megvalósításának jogát elnyerő szervezet feladata lesz a táblarendszer kihelyezése, mely az együttműködő Önkormányzatok részére kerül átadásra a fenntartás kötelezettségével együtt. Hosszú távú hatások: Az 1. melléklet táblázatában. Eredménymutatók: ¾ Elkészül a régió kerékpár fejlesztési koncepciója, melyek beépülnek a helyi tervekbe ¾ A meglévő kerékpárutak regionális hálózatba szerveződnek. ¾ Kerékpározható utak kerülnek bevonásra a kerékpáros turizmus folyosói közé, ezáltal feltáratlan attrakciók kapcsolhatók be. ¾ A kerékpárosokhoz eljutó információk mennyisége növekszik, a biztonságosan használható kerékpáros útvonalak hossza nő. ¾ A regionálisan azonos megjelenésű táblák erősítik a regionális identitást, kohéziót, segítik az egységes image kommunikációját. Lehetséges források: ¾ Kormányzati (pl. Turisztikai Célelőirányzat) ¾ Regionális forrás (TFC, RIB) Lehetséges menedzsment szervezet: Nyugat Dunántúli Regionális Fejlesztési ernyőszervezet, RIB


2001.

Ügynökség

mellett

létrejött

kerékpáros

73


2.4.2. Kerékpáros logisztikai központok Indokolás: A kerékpáros turizmus egyik jellemző típusa a nem kerékpárral érkező, de a tájat kerékpárral bejáró, megismerő turisták fogadása. Ezen turisták részére kerékpár kölcsönzési lehetőség biztosításával lehet a kerékpározást elérhetővé tenni. A kölcsönző rendszer, külföldi példák alapján csak más szolgáltatásokhoz kapcsolódva, jelentős támogatással építhető ki hatékonyan regionális, országos hálózattá. Általános cél: A szolgáltatási (szállítás, tárolás, kölcsönzés) infrastruktúra központjainak megteremtésével alakulhatnak ki a Kerékpáros Régió hálózatának első csomópontjai, melyek a rendszer fejlődésének dinamikus pólusaivá válnak. Cél, hogy kialakuljon egy hálózat, mely a várható keresleti trendeknek megfelelően elegendő számú, minőségű kerékpárt tud, megfelelő szakértelemmel és háttérszolgáltatással biztosítani. A kölcsönző hálózat alkalmazkodik a szomszédos régiók (Burgenland, Csallóköz, Szlovénia) sajátosságaihoz és lehetővé teszi a határátlépést is a kölcsönzött kerékpárral. A kölcsönzés mellett alakuljon ki egy olyan szolgáltatási háttér, amely a kerékpárosok számára koncentráltan, azonos minőségben biztosít őrzött kerékpártárolási, szerviz, szállás és étkezési lehetőséget. Leírás: A kerékpáros logisztikai központoknak pontosan kidolgozott kritérium rendszer alapján támasztott feltételeknek kell megfelelniük. Minimálisan biztosítaniuk kell a központoknak az alábbi szolgáltatásokat: ¾ fedett és őrzött kerékpártárolás a saját kerékpárral érkezők számára ¾ kerékpárkölcsönzés (a kerékpárok bármely centrumban leadhatóak a régió területén) ¾ kerékpárszervíz (meghatározott szakértelem, eszközállomány) ¾ kiegészítő szolgáltatások (turista kategóriájú kerékpáros szálláshely, étkezési, vízvételi lehetőség gyalog 5 perc távolságra, vagy a logisztikai centrumban) Teljesíteniük kell az alábbi földrajzi elhelyezkedés kritériumait ¾ jelentősebb forgalmú, vasúti állomástól 5 km-en belül (A közlekedő személyszállító szerelvények többsége rendelkezik kerékpárszállításra alkalmas kocsival). ¾ kerékpárbarát szálláshely, étkezési lehetőség a településen, ha nincs a logisztikai központban szükséges kialakítani ¾ a fő kerékpáros tengelyek (Dunamenti tengely, határmenti, és a határ-Balaton vonal) mentén, vagy kerékpározásra, turizmusra kiemelten alkalmas tájak közlekedési centrumában helyezkedjenek el ¾ törekedni kell a régió területének egyenletes lefedésére. Az említett szolgáltatási rendszer kialakítása érdekében osztrák, olasz, holland és szlovén példákat tanulmányoztunk, ezek alapján a működtetés tekintetében 3 fő irány jelölhető ki. 1. Az önkormányzati tulajdonú kölcsönzési rendszereket legtöbbször vállalkozók, civil szervezetek által üzemeltetik. Leginkább nagyvárosokban jellemző, ahol közlekedési gondokat kívánnak orvosolni a rendszerrel. 2. A vállalkozói alapon létrehozott kölcsönzési rendszerek a kiemelt idegenforgalmi övezetekben alkalmazhatóak, ahol már ma is elegendő a forgalom a gazdaságos működtetéshez (csak esetleg az induláshoz szükséges támogatás).


2001.

74


Írországban rengeteg hotel és szálláshely kínál kerékpárt, sőt nagyrészüknél a szállás árában benne van a kerékpárkölcsönzés ára. Emellett két nagy vállalkozás specializálódott a kölcsönzésre, akik behálózzák az egész országot és arra is adnak lehetőséget, hogy az egyik helyen felvett biciklit, máshol adják le. A kölcsönzés feltétele természetesen kaució. 3. A közlekedési (általában vasúti) társaságokhoz kapcsolódó kölcsönzés nyújtja a legtöbb lehetőséget a csomópontok, leadási helyek kialakítására, tekintettel ezen szervezetek hálózatszerű földrajzi elhelyezkedésére. Működtetési költsége ezen típusnak a legmagasabb (Ausztriában is gondot okozott), viszont megfelelő működés esetén a legnagyobb a turisztikai hatása is. Az ÖBB kétféleképpen támogatja a kerékpározást. Egyrészt több vonalon közlekedtet kerékpárszállító vagont, másrészt 50 állomáson lehet biciklit bérelni és leadni. Angliában szintén van példa a vasút ezen szolgáltatására és meg kell említeni Deutsche Bahn-t is, amely 180 kölcsönzőt üzemeltet. Azonban a kerékpárt a kölcsönzőhelyre kell visszavinni! Régiónk számára a három ismert alternatíva közül az ír (vállalkozói alapon szerveződő) és a vasúti szállításhoz rugalmasan kapcsolódó módszer jelenthet megoldási lehetőséget. A kölcsönzés rugalmassága alapvető feltétel, azonban mindez drágítja a rendszer kialakítását, valamint modern on-line nyilvántartási rendszert is feltételez. A 2. alternatíva előnye, hogy nem kötődik erősen a vasúthoz, ami a Nyugat-dunántúli régióban azért előnyös, mert számos idegenforgalmi attrakció vonattal nehezen megközelíthető, valamint a lakosság változó utazási szokásai miatt, egyre többen a gépkocsit részesítik előnyben. Hátránya, hogy a külön e célra szállítási rendszert kell kiépíteni, a biciklik közúti szállítása pedig további környezetterheléssel járhat. A 3. alternatíva előnye, hogy kialakult szállítási és logisztikai rendszerre támaszkodik, hátránya a vasútállomások térben jól meghatározott helyzete, a vasúttársaságok jelentős szervezeti tehetetlensége. A projectek maximum 50%-os támogatási intenzitás mellett, összesen 75 millió Ft. vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el a Területfejlesztési Tanácstól. Projekt kiválasztási kritériumok: ¾ Az alapvető megfelelőségi kritériumok teljesítése. ¾ Kerékpáros (turisztikai, szerelési), logisztikai ismeretek ¾ Együttműködői kör (vállalkozások, turisztikai szervezetek, közintézmények) szélessége ¾ Hálózati szerep, lefedett terület nagysága ¾ Igény a szolgáltatások iránt a térségben Beavatkozási területek: A Régió egész területe a kölcsönzési hálózat elemei mentén. Célcsoportok: ¾ Magyarország és a Régió kerékpárosai, leginkább városi értelmiségiek, fiatalok, gyermekek, A Régió potenciális kerékpáros turistái. ¾ A kerékpáros turisták elsősorban Európából Végső kedvezményezettek és partnerek: A projectek közvetlen kezdeményezettjei a fejlesztéseket megvalósító szereplők a vissza nem térítendő támogatások révén megvalósított beruházások révén. Közvetetten mindazon együttműködő szolgáltatók és önkormányzatok, amelyek a kerékpáros turizmus megnövekedett bevételeiből részesülnek. A megvalósított turisztikai fejlesztések hasznát


2001.

75


közvetlenül a szolgáltatásokon keresztül tapasztalják meg a Régióba érkező kerékpáros turisták. Hosszú távú hatások: A 2. melléklet táblázatában. Eredménymutatók: ¾ Legalább 5 logisztikai bázis kialakítása, bázisonként 30 db különböző korosztálynak és nemnek megfelelő kerékpárral, a bázisokból három szállás és étkezési lehetőséget is biztosít. ¾ A turisztikai termékkínálat teljesebbé válik, olyan szolgáltatási hálózat jelenik meg amely a promóció során jól megjeleníthető előnyöket hordoz. ¾ A kerékpáros turisták elégedettsége növekszik. ¾ A turizmusból származó bevétel a szolgáltatások értékesítése révén közvetlenül is nő. Lehetséges menedzsment szervezet: A regionális kerékpáros ernyőszervezet koordinálásával, a beruházásokat megvalósító és (minimálisan 5 évig azonos funkciók megtartásával) üzemeltető szervezetek. Lehetséges források: ¾ Kormányzati (pl. Turisztikai Célelőirányzat) ¾ Regionális forrás (TFC, RIB) A beruházási költségekhez a régió maximálisan 60% támogatási intenzitás mellett vissza nem térítendő támogatás formájában járuljon hozzá, összesen 75 millió Ft. értékben.

2.4.3. Tematikus kerékpáros utak Indoklás: A kerékpáros turisztikai termékek eladhatóságának elengedhetetlen feltétele a tematikus termékcsomagok létrehozása. A különböző célcsoportok igényeinek megfelelően kialakított termékcsomagok a különböző csoportok számára teszik hatékonyan eladhatóvá a Régió turisztikai attrakciót. Általános cél: ¾ A Nyugat-Dunántúli Régió kerékpáros turizmusának fellendítése, ösztönzése a termékkínálat strukturálása, színesítése által. ¾ A turisztikai attrakciók sorába be nem kapcsolt kiaknázatlan lehetőségek feltárása. ¾ A táji-kulturális adottságok komplex bemutatása, megismertetése. ¾ A magasabb hozzáadott értékű turisztikai termékek révén, magasabb árbevétel realizálása. ¾ Az adott térségek fejlődése a termék kialakítására irányuló fejlesztések és a majdani turisztikai bevételek növekedése következtében. Leírás: A tematikus utak tervezésének első, a rövid távú cselekvési terv keretében megvalósítandó lépései a következők: ¾ A tematikus utak koncepcionálása, az adottságok felmérését követően. ¾ Az együttműködők körének, szerepeinek kialakítása.


2001.

76


¾ A megvalósítást közvetlenül előkészítő tervezési feladatok (útvonal) elvégzése. ¾ Üzleti terv, forráskoordinációs terv elkészítése a megvalósításra és a működtetésre 5 évre. ¾ Rövid és középtávú cselekvési terv a megvalósítás érdekében. Az utak kialakítása során figyelemmel kell lenni a következőkre: ¾ Az utak kidolgozását szakértő cégekkel, önkéntes térségi összefogással létrejött társulások, konzorciumok végeztessék el. ¾ Az útvonalak egy vasútállomáshoz közel vagy magáról az állomásról induljanak és fejeződjenek be, a könnyű megközelíthetőség és a kombinált szállítás lehetőségének érdekében. ¾ A szigorú kritériumrendszer alapján kerékpárosbarátnak minősített szálláshelyek, vendéglátó és szolgáltató vállalkozások az út mentén azonos logóval jelölt tábla, zászló alatt, állandó minőség-ellenőrzés mellett kínálják színvonalas szolgáltatásaikat. ¾ Az utakról készüljön jó minőségű propaganda kiadvány, amelynek megjelentetési költségeit már közép távon is az érdekelt vállalkozások fedezzék. ¾ A tematikus útvonalak mentén tájba illő információs és útbaigazító táblák mutassák be a tematikus út által összekapcsolt attrakciókat, valamint a szolgáltatások elérhetőségét (irány, távolság). A tematikus útvonalak kialakítására számos lehetőség nyílik pl. termál (Szombathely, Sárvár, Borgáta, Bükfürdő, Hegykő, Balf, Sopron), várak, kastélyok, templomok (Sopron, Nagycenk, Fertőd, Sopronhorpács, Kőszeg, Velem, Bozsok, Sárvár, Ják, Körmend, Zalaegerszeg), öko útvonalak (Szigetközben, Sokkoróalján, Írott-kő Natúrparkban, Sághegyi TK-ban, Őrségi TKban, Göcsejben), Bor és gasztronómiai útvonalak (Sopron és környékén, Somlói borvidéken) , valamint néprajzi, római, zenei útvonalak terén.

Projekt kiválasztási kritériumok: ¾ Regionális ismeretek ¾ Tájtervezési, tájesztétikai ismeretek ¾ Turisztikai tervezési ismeretek ¾ Szervezetfejlesztési ismeretek ¾ Kerékpáros, kerékpáros turisztikai ismeretek ¾ Üzleti tervezéshez kapcsolódó ismeretek ¾ Széles körű térségi együttműködés (legalább 5 települési önkormányzat, min. 20 vállalkozás, civil szféra, intézmények) Célcsoportok: ¾ A Nyugat-dunántúli régió potenciális kerékpáros turistái, kerékpárosai ¾ Belföldi potenciális kerékpáros turisták ¾ Európa kerékpáros turizmus szempontjából fontos kibocsátó országai (Hollandia, Ausztria, Írország, Németország, Nagy-Britannia) Végső kedvezményezettek és partnerek: A tematikus utaknak önálló térségi társulások mentén szakértő cégek irányítása mellett kell létrejönniük, semmiképpen sem felülről meghatározott utak támogatása javasolt. A térségi szerveződések tagjai az intézkedés fő kedvezményezettjei mivel a beruházások eredménye és a termelt profit az ő tulajdonukba kerül. Közvetve az egész térség lakossága haszonélvezője a


2001.

77


projectnek a megnövekvő turisztikai bevételek, fogyasztás lokális gazdasági fejlődésre gyakorolt multiplikátor hatása révén. Az útvonalak kialakítása után kiemelt partneri szerep jut a régió utazási irodáinak, akik ezek értékesítését végzik majd. A helyi és turisztikai céllal kerékpározók a kerékpáros infrastruktúrára fordítható megnövekedett források révén érezhetik a tematikus utak hasznosságát. Hosszú távú hatások: Az 1. melléklet táblázatában. Lehetséges források: ¾ Kormányzati (pl. Turisztikai Célelőirányzat) ¾ Regionális forrás (TFC, RIB) A megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, megvalósítási tervek elkészítésére összesen 8 millió Ft vissza nem térítendő támogatás adható 80% maximális támogatási intenzitás mellett maximálisan 8, minimálisan 2 project kivitelezésére. Lehetséges menedzsment szervezet: Nyugat Dunántúli Regionális Fejlesztési ernyőszervezet, RIB


2001.

Ügynökség

mellett

létrejött

kerékpáros

78


III. INTÉZKEDÉSCSOPORT: A KERÉKPÁROZÁS SZERVEZETI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

3.1. Indoklás ¾ A régió kerékpározásban érintett szervezeteinek együttműködése alacsony szinten áll. A problémakör régió szintű komplex kezelésére eddig nem került sor. ¾ A kerékpározás támogatásában, fejlesztésében érdekelt szervezetek között nincs rendszeres kommunikáció, nem gondolkodnak közös jövőképben, arculatban. ¾ Hiányoznak azok az együttműködést erősítő szervezetek, amelyek az egyes érdekcsoportokat, összefognák, a szükséges kommunikációt biztosítanák, a cselekvéseket és fejlesztéseket regionális szinten összehangolnák.

3.2. Általános célok Az intézkedés fő célja elősegíteni a régió kerékpározás témakörében érintettek szervezeteinek eredményesebb működését, fejlődését, a turisztikai térségben lévő funkciójuk hatékonyabb betöltését. Ennek leghatékonyabb eszköze a szervezetek közötti kapcsolatok erősítése, a szervezeti hálózat és keretek megteremtése, illetve a hiányzó vagy hiányos készségek és kompetenciák fejlesztése. ¾ A közös stratégia, fellépés, fejlesztés, képviselet megteremtése. ¾ A belső kommunikáció hatékony, valamennyi érdekelt számára történő biztosítása, tematikus csoportok összefogásának erősítése, közös marketing tevékenység biztosítása. ¾ Közös fejlesztési célok közös kidolgozásának és megvalósításának biztosítása.

3.3. Hatásindikátorok ¾ A „Kerékpáros Régió” szereplőinek összefogása, közös fellépésének erősödése ¾ A regionális együttműködésre alapozó fejlesztési programok ¾ A regionális identitás erősödése


2001.

79


3.4. Az intézkedéscsoport elemei: 3.4.1 A Nyugat-Dunántúli Régió kerékpáros ernyőszervezet (Szövetség) létrehozása Indoklás: A Nyugat-Dunántúlon - hasonlóan az ország más régióihoz - nem működik az együttműködés, nincs kommunkiáció a kerékpározás, és annak fejlesztése kapcsán érdekelt szervezetek között. Az akciók összehangolása nem megoldott. Általános cél: ¾ A kerékpáros ernyőszervezet célja a közös stratégia kidolgozása a különböző szereplők érdekeinek egyeztetése révén, a hálózatszerű fejlesztés érdekében. ¾ A szervezet célja, hogy közösen lépjen fel a kidolgozott stratégiát és a közös érdekeket képviselve a megvalósítás feltételeinek (pl. támogatás) megteremtése érdekében. ¾ Hatékonyan biztosítsa a belső kommunikációt, valamennyi érdekelt számára juttassa a szükséges külső (pl. pályázati lehetőségek) és belső (pl. fejlesztési tervek) információkat. ¾ Fogja össze a különböző szervezeten belüli csoportokat tematikusan. ¾ A közös fejlesztési akciókat összehangolja, bonyolítja (pl. kerékpárbarát intézmény akció). Leírás: A Nyugat-Dunántúli Régió kerékpáros ernyőszervezet létrehozása a III. intézkedéscsoport megvalósulását leginkább elősegítő intézkedés. Az említett szervezetben valamennyi, a kerékpározásban érdekelt intézmény, önkormányzat, civil szervezet, döntéshozó és a kapcsolódó vállalkozói szféra legitim képviselői is részt vesznek, a közös érdekeken nyugvó, hatékony, érdemi fejlesztések megvalósítása érdekében. A megvalósítás első lépéseként a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntése szükséges a szervezet létrehozását illetően. Ennek eredményeként a Regionális Fejlesztési Tanács Ügynöksége egy főállású szakértő menedzsert alkalmaz, akinek feladata az előkészítő fázis szakszerű lebonyolítása. Tekintettel arra, hogy a kerékpározás és a kapcsolódó fejlesztések terén a különböző célcsoportok preferenciái különbözőek és az érintett szervezetek is mások, tematikus munkacsoportok felállítása javasolt a szervezeten belül: ¾ Kerékpáros közlekedés településeken belül és kívül. ¾ Kerékpáros turizmus Tematikus utak alcsoportjai ¾ Kerékpáros sport Hegyikerékpáros alcsoport Országúti kerékpáros alcsoport A szervezetben a „Best Practice” elvén alapulva megosztják egymással fejlesztési tapasztalataikat az egyes munkacsoportok tagjai. A munkacsoportok évente minimálisan 6 ülést tartanak. A civil szféra beleszólása a fejlesztésekbe jelenleg igen csekély, mivel szervezettségük erősen elmarad az állami, önkormányzati intézményekétől, a közös fellépés révén ez az oldal


2001.

80


is erősebben hallathatná hangját, érvényesíthetné érdekeit. A Nyugat Dunántúl kerékpáros és zöld szervezeteinek regionális együttműködése érdekében ezért szükséges egy Regionális Kerékpáros Fórum megteremtése, a „nem-kormányzati”, civil oldal megteremtése céljából az Ernyőszervezeten belül. A szervezet tagjai kötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy a tudomásukra jutott fejlesztésekkel, akciókkal kapcsolatos információkat eljuttatják a szervezet részére, annak érdekében, hogy a project manager ezt visszajuttassa a tagok számára a kiépítésre kerülő kommunikációs hálón keresztül. Az ernyőszervezet évente minimálisan 2 work shop keretében vitatja meg az elért eredményeket, de a projectek ismertetője folyamatosan olvasható lesz a szervezet home pagen. A szervezet felépítéséhez, működtetési körülményeinek meghatározásához, hatékony fejlesztéséhez szakértő bevonása szükséges pályázat útján, csakúgy mint a project manager személyének kiválasztásához. Project kiválasztási kritériumok: ¾ A szakértő cég bevonása során alapvető kritérium a Régió kerékpáros, turisztikai fejlesztéseiben való jártasság, a szervezetfejlesztési tapasztalat, a megfelelő helyismeret. ¾ A szakértő menedzsert illetően a jó kommunkációs készség, a területfejlesztésiprogramozási, forrásmenedzselési ismeretek és a német nyelvtudás alapvető feltétel. Beavatkozási területek: A Nyugat-Dunántúli régió, az ernyőszervezet tagjai által létrehozott kapcsolati háló mentén. Célcsoportok: A Nyugat Dunántúlon, a kerékpározással és a kerékpározáshoz kapcsolódó fejlesztésekkel foglalkozó, érintett szervezetek. Végső kedvezményezettek és partnerek: Az együttműködés végső kedvezményezettjei a régió kerékpárosai, akik az összehangolt fejlesztések révén érzékelik leginkább a működő szervezetet, amely szándékaink szerint valamennyi érdekelt intézményt, önkormányzatot, civil szervezet, döntéshozót és a kapcsolódó vállalkozói szférát is tömöríti. Hosszú távú hatások: Az 1. melléklet táblázatában. Eredménymutatók: ¾ A belső kommunkiáció javul, a szervezetek előbb tudomást szereznek egymásról, majd tisztázzák a szerepeket, egy éven belül már együttműködnek. ¾ Az összehangolt érdekérvényesítés következtében növekszik a Régióban kerékpározásra, kerékpározáshoz kapcsolódó fejlesztésre fordított összeg. ¾ A tagszervezeteknél növekszik a kerékpározásról rendelkezésre álló információ mennyisége és gyorsul annak átadása is, a kialakításra kerülő információs rendszer, kapcsolati háló, home page révén. Lehetséges források: ¾ Kormányzati (pl. ISM)


2001.

81


¾ Regionális forrás (TFC) ¾ Phare, civil szervezetek pályazatai A szervezet felállításának, működtetésének költségeihez, már az első évben is minimálisan 15 millió Ft vissza nem térítendő támogatással járuljon hozzá a Regionális Fejlesztési Tanács. Lehetséges menedzsment szervezet: Nyugat Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség


2001.

82

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

Recommend Documents